-
Szerkesztőigondolatok
h́ ́ b
2020. NOVEMBER– TISRI - CHESVÁN 5781. A KOMÁROMI ZSIDÓ HITKÖZSÉG
LAPJA XVIII. REG. ÉVF. 11. SZÁM, 294. SZÁM
HITKÖZSÉGI HÍRADÓ
Robogunk a jár-ványgyorson,n e m t u d j u k
p o n t o s a n m e r r e ,meddig tart még azutazás.
Szeretnénkmár látni az alagútvégét, mihamarabbleszállnánk a
következő állomáson.Nehéz lesz pótolni a meg nem éltünnepeket, a
meg nem hallgatottelőadásokat, koncerteket, az elma-radt közös
étkezéseket, kirándulá-sokat, vallási és kulturális
rendez-vényeket. Újabb lezárások, tömegestesztelések, nehezen
átjárható ha-tárok, maszk, kézfertőtlenítő, Zoo-mos megbeszélések,
Facebookosimák, programok jelentik most amindennapokat. A komáromi
zsina-góga, a Wallenstein Zoltán terem, aziroda, a könyvtár, a kis
múzeummind üresen állnak. Mintha megálltvolna az idő az ódon falak
között.Közben persze tudjuk, hogy rohan-nak a napok, a hetek, a
hónapok.Amit most elveszítünk, nem élünkát együtt, közösen, talán
már sosemlesz rá megfelelő alkalom. A vonat-ból nem sok minden
látszik, az is-mert és ismeretlen tájak helyettgörbéket,
statisztikai számokatböngészünk. Kórházakból, temeté-sekről
posztolt képek ömlenek fe-lénk a közösségi médiából. Az
egyikpercben bátrak és erősek próbálunklenni, a másikban könnyekkel
küsz-ködve sírjuk vissza a „normális”életünket. Jó lenne már
leszállni! �
1938. november 9.
� November elején a Komáromi Zsidó Hitközség is csatlakozott a
Kristályéjszaká-nak emléket állító nemzetközi kezdeményezéshez. A
„Legyen világosság!” elneve-zésű megemlékezés keretében a világ
zsinagógáiban, intézményeiben és az ottho-nokban égve hagyták a
lámpákat a november 9-ről 10-re virradó éjszakán, emlé-kezve a
tragikus németországi eseményekre.
PASZTERNÁKANDRÁS
Online programjaink
Avírushelyzet fokozódásával továbbra is elmaradnak hagyományos
programjaink,viszont online eseményeket szervezünk. Ezekről
Facebook (www.facebook.com/menhaz.sk) és weboldalunkról
(www.menhaz.sk) vagy elektronikus hírlevelünk-
ből értesülhetnek. A hírlevélre feliratkozni a [email protected]
címen lehet. Igény esetén avirtuális felületekre való belépéshez
informatikai segítséget is tudunk nyújtani. Talál-kozzunk az
interneten! �
Chanuka ünnepe
Chanuka ünnepe december 10-én, csütörtökön este kezdődik. Ekkor
kell meggyúj-tani az első gyertyát. A nyolcadikat pedig december
17-én, szintén csütörtökön es-te. Chanuka gyertya igényeiket
továbbra is várjuk a [email protected] címen. Prog-
ramjaink a vírushelyzet függvényében még változhatnak, az már
biztos, hogy onlinetöbb rendezvénnyel is készülünk. �
Női klub
ASzlovákiai Zsidó Hitközségek KözpontiSzövetsége szervezésében
november-ben sor került az első online zsidó női klub-
ra, az eseményhez a KZSH tagjai közül is többencsatlakoztak. A
következő program december 13-án lesz. Az érdeklődők a
[email protected] címenjelentkezhetnek, elérhetőségeiket továbbítjuk
apozsonyi szervezőknek. �
Gránátalma a Menház kertjéből
Paszternák Zsuzsanna kuglófja,melyet a szervezők receptje
alapján készített.
-
2 | HITKÖZSÉGI HÍRADÓ | 2020. NOVEMBER
KÖZÖSSÉG | HÍREK
Ked ves Ol va sónk! Kér jük, le he tő sé ge sze rint tá mo gas
sa a Ko má ro mi Zsi dó Hit köz -ség prog ram ja it, a HH meg je le
né sét, épü le te ink, te me tőnk fel újí tá sát.
Bel föl di át uta lás Szlo vá ki á ból:26384962/0900 – Slovenská
sporiteľňa vagy10103804/5200 – OTP SlovakiaNem zet kö zi át uta lás
kül föld ről:Cí m: Židovská náboženská obec v Komárne, Eötvösa 15,
94501 Komárno, SlovakiaIBAN: SK0609000000000026384962 SWIFT:
GIBASKBXBa kunk cí me: Slovenská sporiteľňa, Palatínova 33, 94501
KomárnovagyIBAN: SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBXBan kunk
cí me: OTP Slovakia, Záhradnícka 10, 94501 Komárno
A HH-t, a Shalom klubot és a KZSH-tanonimitásukat kérő
adományozók tá-mogatták. Köszönjük!
�Folyamatosan nyújtjuk be 2021. évi
pályázatokat. Bízunk abban, hogy azépületeinken végzendő
felújítások mel-lett, hamarosan újra indulhatnak prog-ramjaink
is.
�Közben folyamatosan dolgozunk a
2020-ban megvalósult pályázataink el-számolásán.
�Új könyvekkel gazdagodott KZSH
Spitzer Béla Kiskönyvtára, szlovák ésmagyar nyelvű kiadványok is
érkeztektámogatóink jóvoltából.
�A Mikve felújítása lassan véget ér, a
projekt fő támogatója a Szlovák Köztár-saság
Pénzügyminisztériuma volt.
�A Szlovákiai Zsidó Hitközségek Köz-
ponti Szövetsége Rosh Hasanah alkalmá-ból minden évben
ajándékcsomagot küldazon városok polgármestereinek, aholműködik
hitközség. Az idén sem volt ezmásképp. A szövetség és a KZSH
nevébenKollár Zoltán adta át az ajándékot KeszeghBéla
polgármesternek.
Hitközségi Híradó – a Komáromi Zsidó Hitközség lapja, alapítva
5756-ban (1996), fõszer kesztõ: Paszternák Tamás
([email protected]),Paszternák András
([email protected]), munkatársak: Haas Judit, Mgr. Piczek
Ferenc, tördelõszerkesztõ: Saláth Richárd,olvasószerkesztõ:
Paszternákné Kertész Zsuzsanna (Komárom), Katarína Potoková
(Nitra), nyomtatás: Nec-arte Kft., Komárom,a KZSH címe: Židovská
náboženská obec, Eötvösa 15, 945 01 Komárno, Slovakia, tel.:
00421/35/7731-224, e-mail: [email protected],tel.: 00421/35/7725-355.
Regisztrációs szám: EV 3424/09. ISSN 1337-091x. IČO: 34073400.
Alapítva 5756-ban. Lapunk Önnek készült,kérjük ne dobja el!
Kérjük a támogatását!
Támogatóink / naši sponzori:
Fa li új ságrö vid hí rek
�2009 decemberében együtt ünnepeltek közösségünk tagjai, a Zev
Stiefel, pöstyénirabbi által vezetett második „Hagyományok
hétvégéjén”. A komáromi chanukai cso-da péntek délután kezdődött,
az ünnep utolsó és a péntek esti gyertyák meggyújtásá-val. A kóser
vacsoráról Bina Stiefel rebecen gondoskodott. Az est folyamán
irodalmiösszeállítás hangzott el, Jókai Ágnes és Szabó Donáta, a
Selye János Gimnázium vég-zős diákjainak tolmácsolásában
(felkészítő tanáruk Spátay Adrianna). Az este közösénekléssel
fejeződött be. Másnap délután Schweitzer Gábor történész dr.
SchnitzerÁrmin és az Országos Rabbiegyesület kapcsolatáról beszélt.
Előadását sok komáro-mi vonatkozású érdekességgel fűszerezte.
Martin Zani, a Szlovák Zsidó Fiatalok Uni-ója elnöke az általa
képviselt szervezet működéséről, programjairól és terveiről
szólt.
Közösségi mozaik - kép(ek) a hitközség múltjából -
„Realizované s finančnou podporou Fondu na podporu
kultúrynárodnostných menšín“
-
2020. NOVEMBER | HITKÖZSÉGI HÍRADÓ | 3
KÖZÖSSÉG | EMLÉKEZÉS
A pusztítás után alig két évszázaddal máritt élnek az első zsidó
családok a Kárpát-medencében is. A középkorban egyre
többközép-európai városban állandó közössé-geik alakulnak ki. A
Magyar Királyság vá-rosaiban is virágzó hitközségek jöttek lét-re.
Életükről alig tudtunk valamit egészenaz utóbbi évtizedekig,
azonban az ásatásoknyomán különleges leletek kerültek napvi-lágra.
Az első budai zsidónegyed és a zsina-góga nyomai után kutatva egy
kutat fedez-tek fel, amelyet Zsigmond király korábantöltöttek fel
és zártak le. A kút mélyéről, alégmentes térnek és a konzerváló
iszapnakköszönhetően bámulatosan jó állapotbanruhadarabok,
szövetmaradványok és gyer-mekek apró bőrcipői kerültek elő. Egy
fes-tett héber betűkkel díszített pohártalp-tö-redék és egy alján
bekarcolt Dávid-csillagothordó fatányér voltak az első jelek.
Későbbkiderült, hogy a ciszternába szórt állat-csontok között
sertéscsontok nem fordul-tak elő. A régészek több mint hat
évszázad-
dal ezelőtt itt élt zsidó közösség egykoritárgyait találták meg.
Felmerült azonban akérdés, hogyan került ilyen mennyiségű,
jóállapotú használati tárgy a ciszternába? Aválaszt a történelem
ismeretében próbál-hatjuk megfejteni.
Bonfiniustól tudjuk, hogy Lajos király –mivel a budai zsidók nem
voltak hajlandóklemondani hitükről – 1360-ban mindenzsidót
kiűzetett az országból, a szerencsé-sebbek az ingatlanaikat a
kitűzött határna-pig értékesíthették, de nagyrészüket végülLajos a
kincstár részére lefoglalta és azokata kegyencei között
felosztotta. Az 5121. zsi-nagógai újesztendő hajnalán, 1360.
szept-ember 20-án üresen állt a budai zsinagóga,és némaság
uralkodott a zsidónegyed ház-soraiban. Az újonnan beköltöző lakók
ahátrahagyott gazdátlan, felesleges tárgya-kat a negyed közepén
lévő kútba szórták. Akiűzöttek a határvidéken telepedtek le,nem
mentek tovább, reménykedtek, hogyegyszer visszatérhetnek, és
folytathatják
régi életüket, „ki-ki a maga szőlőlugasá-ban, a maga fügefája
alatt”.
A számkivetés végül mindössze négyesztendeig tartott, mert a
gazdasági szak-tudásra a királynak szüksége volt, így1364-től
megengedte az elüldözötteknek,hogy a városnak egy másik részén új
háza-kat vásárolhassanak maguknak. Néhányszáz évig ismét békében és
háborítatlanulélhetett a budai zsidóság, azután a törökháborúk
korában újra elsodorta őket a tör-ténelem szele.
A régi zsidó negyedet átépítették, épüle-teit
újrahasznosították, a kutat és mikvétbetemették, a zsinagógát
lebontották. Ma-radványaikat az utóbbi évek hozták napvi-lágra. A
mikve ma ismét látogatható éshasználható, a sok száz éve élő forrás
vizeismét táplálja a kis medencét.
„A mélységből kiáltok hozzád, Ö.való! Uram, hallgasd meg az én
szómat;” (130.
zsoltár)„A mélységből kiáltok hozzád, Ö.való! –
Az időnek mélységéből.” A múlt történeteifelszállnak a
betemetett kút mélységéből,arcok, érzések, emlékek törtnek
ránk,ahogy visszatekintünk. Elődeink a történe-lem viszontagságai
közepette sem veszí-tették el hitüket, reményüket, és a
szenve-dések elmúltával előre és felfelé tekintvefolytatták
életüket.
A jelen a mi életünket is felforgatja, fe-szültséget,
bizonytalanságot hoz mind-annyiunk számára. Azonban hitünkkel
éskitartásunkkal tisztelgünk az egykori budaizsidók
megtörhetetlensége előtt is. Kívá-nok mindenkinek sok erőt a
mindennap-okhoz és kívánok egy jó beíratást és
bepe-csételtetést.
Sana tova tikatévu vetichatému!Köszönöm, hogy meghallgattak!
�
Ros hasana 5781Ünnepköszöntő gondolatok – 2. rész
Ott ültünk Babilon folyóvizei mellett, és sírtunk - olvas-hatjuk
a 137. zsoltár kezdő soraiban a fogságban szen-vedő, fájdalmukra
gyógyírt nem lelő elhurcoltak lírai
panaszát. Jeremiás azonban megjövendöli a fogság végét, ésaz be
is következik. Hetven évvel az első szentély felavatásaután felépül
a második, és ebben az épületben az áldozatokmellett már elkezdődik
a tóraolvasás is. A következő évszá-zadok sem kímélik azonban a kis
zsidó közösséget, de a kü-lönböző megszálló erők nem tudják
megszakítani a hagyo-mány továbbvitelének fonalát. A római
megszállás véget vet
az izraeli zsidó központnak, a második szentély lerombolását
követően a zsidóságszétszóródik a világban.
BALOGHISTVÁN
Gyászolunk
Mély megrendüléssel búcsúztak családtagjai, barátai, ismerősei
hittestvé-rünktől, Mesinger Sándortól a temető ravatalozójában
október elején. Ajárványhelyzet miatt szűk körben rendezett
megemlékezésen Novák Ta-
más, a Komáromi Zsidó Hitközség vezetőségi tagja elevenítette
fel a közös ara-nyosi gyermekkorukat, Sándor életútját, a
lakatosságtól a fegyverművességen áta vendéglátásban eltöltött
évekig. A Thermál és a Pokol vendéglők vezetőjekéntsokan ismerték a
régióban. Míg egészségi állapota engedte, rendszeres látogató-ja
volt a Menházban zajló rendezvényeknek, később is követte a
Hitközségi Hír-adóban megjelenő cikkeket. Időről időre a közösség
vezetői is meglátogatták ka-vai otthonában. Emléke velünk marad! A
család gyászában osztozunk! �
a Hitközségi Híradó szerkesztői
-
4 | HITKÖZSÉGI HÍRADÓ | 2020. NOVEMBER
INTERJÚ | ZSIDÓSÁG
Ez egy érdekes tény, a filmünk forgatá-sánál megkérdeztem Szalay
Vilma nénit,aki Holokauszt túlélő: Miért félnek Komá-romban az
emberek a zsidóságukért kiáll-ni? Azt válaszolta, nem kell ettől
senkineksem félni, itt mindenki tudja az emberről,hogy zsidó! (Egy
kis kitérő: A „Lépésről lé-pésre” című filmet vetítette a Szlovák
Te-levízió. A „tudja” helyett „látszik rajtuk”szólt a
szlovák-magyar fordítás. Ennekteljesen más íze van, rossz időkre
emlé-keztető terminológia.)
Visszatérve a gyerekkoromhoz, nem vol-tak rosszak a városban
eltelt évek, sokatvoltam az úttörőházban, ott tanultam
megfényképezni és filmezni Bíró Bélától, aki abiológia tanárom volt
és később nagyon jóbarátom lett. Gimnazistaként a Szlovák
Te-levízió híradójának dolgoztam riporter-ként. Egyik amatőr
játékfilmünk, melyet azúttörőházban csináltunk, sikeres volt.
Díjatis nyertünk a neves filmfesztiválon Mari-ánské Lázněban. Viera
Chytilová és MilošForman, akik pont befejezték a főiskolát,szintén
akkor kapták meg az első díjukat. Aközépiskola után háromszor
próbálkoztamsikertelenül bejutni a FAMU-ra. Valószínű-leg nem
voltam elég jó, ráadásul jó kádersem, apám nem volt munkás
származású.A magyarság és a zsidóság sem segített.Talán ez volt a
szerencsém, így emigrál-hattam 1968-ban. Ha az oroszok nem jöt-
tek volna be, két évet töltöttem volna a ka-tonaságnál, és nem
lett volna lehetőségemelhagyni Csehszlovákiát.
Több mint 20 éve követed a KomáromiZsidó Hitközség
mindennapjait, kutatodtörténetét, kérdéseket teszel fel a
jövőjé-vel kapcsolatban. Emlékszel a pillanatra,amikor
elhatároztad, hogy kamerávaltérsz vissza a városba?
Susival, a feleségemmel együtt, eddighárom filmet készítettünk a
komáromizsidóságról. Az első ezek közül PasternákSándort követte a
városba, aki évről évrevisszatért édesanyjához, családjához
Ko-máromba a Mártírnapok alkalmával. Nemegyedül készítettem, a
feleségem jelentő-sen hozzájárult. Bár nem beszél se magya-rul, se
szlovákul, ő írta a forgatókönyvet éssok empátiával gondozta a
szöveget. Visz-szanézve kár, hogy nem ragaszkodtunkteljesen az ő
forgatókönyvéhez. A közösségháború előtti életével kevesebbet
foglal-koztunk a tervezettekhez képest. Ez talánmindhárom filmből
hiányzik. Az első film-re nagy befolyással volt Tomáš Hučko,
ke-vesebbet kellett volna hallgatni rá. Nekiköszönhettük, hogy a
Szlovák Televízió isbemutatta az alkotást.
A második film, a Naiv álmok, már in-kább a feleségem műve, az ő
forgató-könyvét hűen megvalósítottuk. Elég sike-
res is volt. A harmadik film, a Lépésről lé-pésre, 2015-ben
készült el. Az eredetigondolat az volt, hogy a Holokauszt
het-venedik évfordulójára szervezett komá-romi világtalálkozóra
összeállítok egyfilmmozaikot az korábbi filmekből kima-radt
részletekből.
Úgy gondoltam, hogy azt zárt körbenvetítjük majd. Amikor láttam
az anyagot,az volt az érzésem, ebből érdemes egy fil-met csinálni.
Így jött létre a harmadik film:a Lépésről lepésre az első két film
„öncen-zúra” áldozatainak gyűjteménye.
Időközben megöregedtem, 73 éves va-gyok, gondolom, hogy a
dolgokkal úgy kellbánni, mint ahogy Raab Feri mondja ebbena
filmben: „Nem szabad kertelni, a dolgo-kat ki kell mondani úgy,
ahogy vannak,ahogy megtörténtek!” Sokan azt mondják,hogy rosszmájú
vagyok, mert elsősorbankritikus kérdéseket feszegetek. Ez
hozzámtartozik. Szerintem a Lépésről lépésre egynagyon pozitív
film. Hihetetlen, mennyitváltozott a világ az elmúlt húsz évben a
ko-máromi hitközség körül, a város lakosságaismeri az itt folyó
munkát, eljárnak a ren-dezvényekre és ünnepségekre, bekapcso-lódnak
a programokba. Ugyanakkor van-nak dolgok, amelyeket nem szabad
elhall-gatni, beszélni kell róluk. Ki kell állnunk
aszélsőjobboldali eszmék fellendülése ellen.Ha akarjuk, hogy ne
történjen ismét megaz, ami a nagyszüleinket, szüleinket érte,akkor
nem elég csak felvilágosítani a múlt-ról, tiltakoznunk kell: velünk
nem lehet eztújra megtenni, mi is ide tartozunk,
mindenkötelességünkkel és jogainkkal.
Folytatás a 6. oldalon.
Komáromiak a nagyvilágbanScheiner Péter (Svájc)
Érsekújvárott születtem 1947-ben, „tökmagos” vagyok, a
fiatalságomat Ko-máromban töltöttem. A hitközség vallási
rendezvényeire nem jártam gyak-ran, nem volt bar micvám, de a
legjobb barátaimmal többnyire a Menházban
találkoztunk. Mindenki tudta rólunk, hogy zsidók vagyunk.
-
2020. NOVEMBER | HITKÖZSÉGI HÍRADÓ | 5
INTERJÚ | KÖZÖSSÉG
A zsidó gimnáziumba vittem magam-mal azt a tudást, amit
gyermekkorombankaptam. Hiszen 3 éves koromban márchéderbe jártunk,
tanultuk az alef-bétetés a jiddist, „tájcsoltunk”. Szüleim halá-la
után, 14 évesen kerültem Budapestre aB.I.H Anna Frank Gimnáziumába,
illetvea legendás Délibáb utcai kollégiumba. Avallást a
felejthetetlen emlékű és hatal-mas tudású Dr. Scheiber Sándor
profesz-szor úrtól tanultuk. A gimnáziumi éveksorán ismerkedtem meg
feleségemmel,akivel 1969-ben kötöttünk házasságot
ésBalassagyarmatra költöztünk. Két gyer-mekünk született, fiam
Balassagyarma-ton a helyi kórház gyermekosztályánakosztályvezető
főorvosa, lányom a Schei-ber Sándor Iskolában és az ELTE
Tanító-képző Karán tanít. Apósom, Róth József,z”l. kb. 25 évig volt
a BalassagyarmatiHitközség elnöke. Halála óta, 2003-tól énviselem
ezt a tisztséget.
Mit jelentett régen és mit jelent maBalassagyarmaton zsidónak
lenni?
Abban az időszakban, amikor Balassa-gyarmatra kerültem, még volt
hitélet, báraz is igaz, hogy csak szombatokon és ün-nepnapokon jött
össze a kile. Ez a 80-asévek közepe felé megszűnt. Azóta
vallásitevékenységünk átalakult.
Kérem, meséljen a közösség minden-napjairól, legfontosabb
rendezvényeiről.
Megfogyatkozott számú hitközségünklegfontosabb tevékenységeinek
egyikejelenleg a közösségépítés. Minden na-gyobb ünnepet megtartunk
a helyi kö-zösségben, így ros hasana, hanuka, pu-rim, peszach
ünnepeket hosszú évek ótaszervezünk. Próbáljuk megszólítani azo-kat
a hittestvéreinket, akik eltávolodtaka zsidóságtól. Kulturális és
hitéleti ren-dezvényeinket ezért is tartjuk a hagyo-mányok ápolása
mellett.
Kb. 30-40 főt sikerült megszólítanunkBalassagyarmaton és a
szórványában, avegyes házasságban élő hittestvéreinketis bevonjuk a
rendezvényeinkbe. Mindenévben megemlékezünk az elhurcolt és
el-pusztított szeretteinkről, melyre 100-200fő jön el évről évre a
világ minden tájáról.
Mivel vidéken nem volt vallásoktatás,örültünk neki, hogy
Szarvason lehető-ség nyílt gyermekeink rendszeres tábo-roztatására,
ahol a hitéleten kívül örökbarátságok is szövődtek. Ezt a
hagyo-mányt az unokáink is folytatják. Közü-lük ketten a Scheiber
Sándor Gimnázi-um tanulói.
Erkölcsi kötelességünknek érezzük atemető rendben tartását,
nagymúltú kö-zösségünk emléke erre kötelez bennün-ket. Rendbehoztuk
a ravatalozót, felújí-tottuk a mártíremlékművet, folyamato-san
állítjuk helyre a ledőlt sírköveket. Atöbb mint 150 éves kerítés
rendbehozata-la most van folyamatban.
A helyi zsidó örökség emlékének meg-őrzésében fontos szerep jut
a KertészIstván Alapítványnak. Miért és mikéntjött létre a
szervezet? Hogyan érhető el,hogy ne merüljön feledésbe egy-egy
vi-déki közösség emléke?
1992-ben Kertész István hittestvérünkhozta létre a Kertész
István Alapítványt.Az alapítvány elnöke a mindenkori hit-községi
elnök. Az alapítvány eddigi tevé-kenységének egyik legfontosabb
eredmé-nye a temető műemlékké nyilvánítása, abenne lévő 3800 sírkő
digitalizálása, fel-irataik rögzítése, magyar nyelvre fordítá-sa,
valamint temetőkataszter és a teme-tőről szóló kiadvány készítése.
E civil ala-pítvány segítségével több anyagi forrásttudott
hitközségünk bevonni céljainak el-érése érdekében. Így valósult meg
nagymúltú közösségünkről egy emlékhely lét-rehozása, mely a mai
napig az ún. Ipoly-menti Gyűjtemény és Kiállítóteremkéntműködik,
helyt adva a hitközség általszervezett és bemutatott állandó és
idő-szaki kiállításoknak.
Az alapítvány tevékenysége átalakult,jelenleg főleg
zsidóságismereti és holo-kauszt-oktatási tevékenységet folytat.
Ahelybéli és a környékbeli diákok rendha-gyó történelemórán
ismerkednek meg azsidósággal, annak szokásaival, illetve
aholokauszt borzalmaival. Az érkező turis-tacsoportok részére is
bemutatásra ke-rülnek ezek az ismeretek.
A hitközség mind weboldallal (www.balassagyarmatizsidosag.hu),
mind Fa-cebook-oldallal (www.facebook.com/Ba-l a s s a g y a r m a
t i - Z s i d % C 3 % B 3 -% C 3 % 9 6 r % C 3 % B 6 k s % C 3 % A
9 g -1462255820 82966/) jelen van a virtuálistérben. Miként élték
meg azt az idősza-kot, amikor a koronavírus járvány elsőszakaszában
nélkülözni kellett a szemé-lyes találkozókat?
A zsidó jövő záloga a fiatalok megszó-lítása és bevonása a
zsidóság életébe.Ezért is igyekszünk számukra online el-érhetővé
tenni a helyi zsidóság múltját ésjelenét, és őket az általuk
használt közös-ségi oldalakon megszólítani.
Folytatás a 6. oldalon.
A balassagyarmati zsidó közösség múltja és jeleneBauer Józseffel
beszélgettünk
AHajdú-Bihar megyei Derecskén, ortodox zsidó családban születtem
1946-ban.Gyermekkorom, melyben vallásos nevelést kaptam hamar véget
ért. Szüleimnagyon korán meghaltak. A Holocaustban mindketten
elvesztették szinte tel-
jes családjukat, édesapám felesége, három gyermeke, testvérei és
azok családjaipusztultak el, édesanyám férje munkaszolgálatosként
veszett oda. A háború utánmár idősebb korban házasodtak újra.
Édesanyámat 12 évesen, édesapámat 14 éveskoromban veszítettem
el.
-
6 | HITKÖZSÉGI HÍRADÓ | 2020. NOVEMBER
EMLÉKEZÉS | KÖZÖSSÉG
Folytatás az 5. oldalról.Nem utolsósorban ezek a platformok
a
világ számos pontjára elszármazott hit-testvéreinkkel is segítik
a kapcsolattartást.
A járványhelyzetben átalakult hit-és kö-zösségi életünk: bár az
idei széder este el-maradt, de a maceszt eljuttattuk
hittestvé-reinknek. A kapcsolatot telefonon és inter-net
segítségével tartjuk hazai és külföldihittestvéreinkkel.
Folyamatosan figyeljükhittestvéreink életkörülményeinek
alaku-lását, és ahol tudunk, segítünk. A Mártírmegemlékezést a
megszokottnál ugyanszűkebb körben, kb. 30 fővel, de
sikerültmegtartanunk.
Sokan borúlátók a Budapesten kívülizsidó hitközségek jövőjének
tekintetében,mi ad erőt Önöknek a mindennapokban
aközösségszervezéshez?
Hiszek a zsidó közösség erejében, ezértfontosnak tartom, hogy
mindenkit megtudjunk szólítani, akit csak tudunk, annakérdekében,
hogy ápoljuk ezt a kis közössé-get. Ez ad erőt számomra a munkához.
�
PA-PT
Folytatás a 4. oldalról.Vajnorsky Teri néni mondta a
filmben:
„ha alkalmuk lesz, újra megteszik”. A biz-tonságos, fenyegetés
nélküli élethez min-denkinek joga van, nekünk is. Aki nem
vé-dekezik, azt egyszer leütik. Még szavakbansem szabad lehetőséget
adni arra, hogy aVészkorszak borzalmai megismétlődjenek.Ez nem csak
Szlovákiában téma, Svájcbanez ugyanúgy van.
Mi motivált, miért éreztétek feleséged-del, Susival fontosnak,
hogy belevágjatok?
Szeretnénk, hogy nyomok maradjanak akomáromi zsidóság után.
Nagyon megle-pett a Dunamenti Múzeum igazgatója,amikor képeket
kértem tőle a háború előt-ti zsidó életről, azt válaszolta, a
múzeumarchívumában szinte mindenről vannakfotók, de a két
világháború közötti komá-romi zsidó életről egy felvételt sem
talá-lunk. Elhatároztuk, hogy a következő ge-nerációknak lenyomatot
kell hagynia ar-ról, miként éltek itt a zsidók a posztkom-munista
időszakban, hogyan alakult a sor-suk Szlovákiában. Ezt a feladatot
teljesí-tettük ezalatt a húsz év alatt. Nekem az atapasztalatom,
hogy Komáromban elfo-gadnak minket, de nem tartozunk a város-
hoz, továbbra is idegenek vagyunk itt. Ez-zel a furcsa érzéssel
térek mindig haza.
A legutóbbi filmetek, a Lépésről lépésreszámos fórumon,
fesztiválon is bemuta-tásra került. Hol mindenhol ismerhettékmeg a
Duna és a Vág partján élő zsidóktörténetét, dilemmáit?
Számos helyen bemutattuk a filmeket,ezekről rendszeresen
beszámoltam nek-tek. Pár fesztiválon felfigyeltek rá. Kassá-tól
Zürichig, Kijevtől Bécsig volt alkalmunkvetíteni a filmet.
Véleményeket a filmek-hez a weboldalunkon lehet találni.
Emlékezések a jövőért
http://ava-sche-iner.ch/index.php?area=doc&page=ko-marno&lang=de
Naiv álmok
http://ava-scheiner.ch/in-dex.php?area=doc&page=naiveTraeu-me&lang=de
Lépésről lépésre
http://ava-scheiner.ch/index.php?area=doc&page=schrittFuerSch-ritt&lang=hu
Ha a forgatások közül ki kéne válasz-tanod a legmeghatóbb
pillanatot, melyiklenne az?
Inkább egy szomorú pillanat tűnik felnekem. A film már
elkészült, megkértem
Komárom új polgármesterét, nem vála-szolná-e meg a filmben
feltett három kér-dést: Meddig kell még lépésről lépésre ha-ladni?
Mennyi lépésre van még szükség?Kinek kell lépni? Több email-csere
utánsikerült a polgármester úrral húsz percretalálkozni. Sajnos nem
volt ideje az egy-órás filmet megnézni. Röviden össze fog-lalva:
máig nem kaptam meg a válaszokata kérdéseimre, nélkülük kell a
filmnek bol-dogulnia. Ez elszomorít egy kicsit.
Számos másik projekten is dolgozolpárhuzamosan, milyen terveid
vannak aközeljövőben?
Már sokat nem fogunk tevékenykedni.Lassan energiáink és
forrásaink végéreérünk. Nemrég fejeztük be a Megbocsáj-tás? című
filmünket, mely a német-oroszviszonyról, Sztálingrádról szól
(http://ava-scheiner.ch/index.php?area=doc&page=stalingrad&lang=de).
Susi még egysvájci projekten dolgozik. Ez van, többrenincs pénzünk.
A komáromi filmek pro-jektjébe az elmúlt húsz évben kilencven-ezer
frankot fektettünk, ez volt a mi hoz-zájárulásunk a komáromi
közösség emlé-kének megőrzéséhez. �
PA
Éva néni emlékére
Szomorú hír érkezett lapzárta után, elment Greguš Éva néni.
Személyébena Vészkorszak egyik utolsó, városunkban élő tanúja is
távozott. Pár éve aShalom klub után feleségemmel együtt kísértük őt
„haza”, a Menházhoz
közeli idősek otthonába. Szép lassan, kis pihenőkkel sétáltunk
végig az útvo-nalon. Igyekezett meggyőzni minket, hogy egyedül
folytatja, most már mehe-tünk. Azért mi vele tartottunk a
kapuig…
Elveszítettük összejöveteleink egyik állandó résztvevőjét, aki,
ha tehette, ottült a Wallenstein Zoltán teremben az ablak előtt.
Mindig váltottunk vele néhányszót arról, mi történt az utolsó
találkozásunk óta. Érdeklődve hallgatta az elő-adásokat,
koncerteket, nem hiányozhatott a nagyünnepi imákról sem.
Emlék-szem, amikor még férje, Greguš Miki bácsi tanított minket a
héber betűk isme-retére, imádkozott elő kicsiny zsinagógánkban az
omed előtt.
Mint arról 2018 januárjában beszámoltunk, a hitközség vezetősége
90. szü-letésnapján köszöntötte hittestvérünket.
Kedves Éva néni! Mosolya, a közösségben megélt élményeink velünk
marad-nak, ezeket sosem feledjük! Hiányozni fog, hogy többé nem
várhatjuk a Men-ház kapujában egy-egy rendezvény előtt! A család
gyászában osztozunk! �
a Hitközségi Híradó szerkesztői és Komáromi Zsidó Hitközség
nevében
Paszternák András
-
99. fejezet: Felhőoszlop
(2012. november 17. – 8:55)Békéről álmodtam az éjszaka,
fagyit
nyalogatva Ashkelon tengerpartján sétál-tam. Az álom végetért,
erre ébredtem:
– ZIZILEND beszámolója a tegnapi jeruzsálemi
légiriadóról:„szóval kábé fél perce bicózok, nézem az egy zacskót
cipelő embe-reket az utcán, ahogy mennek zsinikbe, vacsorákra,
kicsit meg-nyugszom ettől a békés látványtól az előbbi zizi
beszélgetés után,amikor megszólal a sziréna”,
– a viszonylag csendes éjszaka után rakétákra ébredt BneiShimon,
Eshkol, Szderot, Shaar HaNegev, Ashkelon környéke,Beer Sheva,
– a hadsereg 86 gázai terror célpontot támadott, köztük a
terü-letet uraló Hamasz központját,
– a London Times katonai forrásokra hivatkozva hétvégi
szá-razföldi behatolásról ír.
(2012. november 17. – 12:00)Szombat délelőtt hadrendbe állította
az izraeli hadsereg az ötö-
dik Vaskupola légvédelmi üteget, amely a Gush Dan körzet,
azazTel-Aviv védelmét szolgálja majd a Gázából érkező rakéták
elől.Reméljük, kevés dolga lesz.
Kipat Barzelt (Vaskupola héberül) 2011 augusztusának
elejénláttam először saját szemmel Ashkelonban, mint arról a
PosztdokNapló 45. fejezetében be is számoltam:
„Ebéd, pihenés, készülés a szombatra. … Az ünnep bejöveteleelőtt
kocsiba ülünk, s egy érdekes helyre megyünk. Egy domb-ról tekintünk
le a múlt héten a város határába biztonsági okok-ból
visszatelepített légvédelmi ütegre. Az „Iron Dome” a Gázá-ból
kilőtt kis-hatótávolságú rakétáktól védi a várost. Sajnos új-ra
szükség van rá.”
Friss hírek:– éjféltől 10:40-ig 40 rakéta csapódott be
Izraelben, a katonai
hadművelet kezdete óta közel 650,– három sérültet jelentenek
(más források szerint 4) Eshkolból
ahova reggel óta számos rakéta csapódott be,– az izraeli
hadsereg folyamatosan csapásokat mér a Hamasz és
szövetségeseinek állásaira, teszi ezt az ezekben a percekben
azövezetbe látogató tunéziai külügyminiszter vizitje alatt is.
Kilenchalottról szólnak a jelentések a túloldalról,
– rakétákkal támadták Beer Shevat és Ashdodot,
– 11:56-os hírek szerint Ashkelonban, Shaar HaNegevben és
Esh-kolban ismét megszólaltak a szirénák jelezve az érkező
rakétákat.
További békés, csendes napot!
(2012. november 17. – délután)Kék-fehér blogstandunk másik
testvérblogja, a Mispacha sem
maradhatott néma az országban zajló események láttán. Íme,
ígylátják északról, (még) lőtávolon kívülről a helyzetet:
„Faramuci a helyzet, mert az izraeliek többsége
valószínűleghozzánk hasonló csendes hétköznapokról számolna be, ha
kér-deznék őket. Miközben lehet, hogy a szomszéd faluban – vagykét
várossal arrébb – hetek óta óvóhelyekre rohangásznak, hamegszólal a
sziréna. Szóval úgy van béke Izraelben, hogy köz-ben ez nem
mindenkinek az osztályrésze, sőt egyre kevesebb-nek az, látva a tel
avivi és jeruzsálemi légriadókat. Mindezt nemlehet csak azzal
nyugtázni, hogy „jaj de jó, hogy ez engem nemérint”. De
megérint.”
(2012. november 17. – 16:50)Csütörtök este munkából hazafelé
bandukolva, bújócskázó kis-
gyerekek keresztezték az utam. Ahogy a Negba utca végén az
utol-só ház egyik oszlopa felé fordulva hangosan számolt a srác,
arragondoltam, 10-15 éve biztos nem láttam gyerekeket, akik ezt az
ál-talunk is oly nagyon kedvelt játékot játsszák. Mindezt annak
elle-nére, hogy szinte minden nyáron hetekig foglalkoztam a
korosz-tállyal. Hát igen, azok a Stavbárov utcai nyarak, amikor a
lépcső-ház vasajtaja volt a megcélzandó felület, néha a földszinti
lakókmorgását is kiváltva.
Szombat délután szunyókálni próbáltam, lefáradva a
végtelení-tett híradóktól, amelyek percenként ontják, hol, mikor,
mennyi ra-kéta csapódott vagy semmisült meg a déli országrészben.
Mármajdnem álomra szenderültem, amikor ismét hangosan
számológyerekeket hallottam, akik bújócskát játszanak a más
szombato-kon szinte teljesen kihalt utcánkban. Nem tudom, a
biztonságiszobába szaladást szokás-e errefelé bújócskával
modellezni, de ki-csit fura, hogy hirtelen a környék összes
apró-termetű lakójánakez az időtöltés jut az eszébe.
Lássuk miről írnak az izraeli lapok:Idáig jutottam a gépelésben
amikor felsüvítettek a szirénák 16:40
körül, s futni kellett. A biztonsági szobában ért a robbanás
hangja. AVaskupola lelőtte a Tel-Avivba tartó rakétát! Riadó van
ezekben a per-cekben Beer Sheván, délután Ashdodban egy 10 emeletes
lakóházbacsapódott a gázai rakéta, sérüléseket okozva. Többet
hamarosan!
(2012. november 17. – 17:50)Blogom állandó olvasói előtt nem
ismeretlen Ashkelon neve. Az
itt lakó „izraeli pótszüleim”-nél és rokonoknál tett
látogatások-ról terjedelmes írásokban számoltam be az elmúlt másfél
év során.
Pár perccel a tel-avivi incidens után kaptam a hívást tőlük,
hogyaz egyik, a házuk közelében elhárított rakéta darabjai a
szomszédtelkére hullottak.
Ha már Ashkelonban járunk, ugorjunk át Ashdodba is, ahol
dél-után egy 10 emeletes házba csapódott a rakéta. �
Folytatjuk.
IZRAEL | ÉLMÉNYEK
PASZTERNÁKANDRÁS
Kék-fehér hétköznapok
2020. NOVEMBER | HITKÖZSÉGI HÍRADÓ | 7
-
8 | HITKÖZSÉGI HÍRADÓ | 2020. NOVEMBER
KÓSER KONYHA | HITÉLET
Löwinger Manci szakácskönyvébőlKafka a Herzl utcában
A csapat a tengerparton gyűlik össze napkeltekor. Húsz
percbemelegítés után, húsz perc úszás vagy ugyanennyi kocogás
kö-zött lehet választani. Pihenésként házilag készített,
egészségesszörpöket fogyasztanak. Ezt követően mentoraiktól
előadásokathallgatnak meg, például a helyes táplálkozásról.
Egy ismerősöm biztatására egyik reggel csatlakoztam hozzá-juk.
Véletlenül mindkét mentor egykori tanítványom volt a
helyigimnáziumban. Mindketten munkanélküliek lettek a járványalatt,
a foglalkozásért kapott szimbolikus összeg segített nekik.
Aprobléma csak annyi volt, hogy én évek óta nem sportolok, féleka
mély, a sekély tengervíztől, a petrezselyemből, fejes
salátából,
korianderből, spenótból, zöld almából és szójatejből készített
italtpedig nem kedvelem. Hozzátenném, hogy nem vagyok koránke-lő
típus sem.
Tanítványaim lelkesen fogadtak, megosztották a többiekkel,hogy
mennyi mindent tanultak anno tőlem, nekem köszönhető-en szerették
meg az irodalmat és az olvasást. Csatlakoztam a cso-porthoz, könnyű
gyakorlatokkal letudtam a sportolást, az ott-honról hozott
kulacsomban lévő vizet ittam a turmix helyett. Azelőadások
szerencsére rövidek voltak.
Három héten át jártam, heti három alkalommal, egészen a
ki-járási korlátozások újbóli bevezetéséig. Most már újra járok
–nem akarom megsérteni a volt diákjaimat -, nagyon várom a te-let,
hogy hűvösek legyenek a reggelek és viharos legyen a tenger.
Finom kifli a nyáron készített lekvárokhozHozzávalók: 5 pohár
liszt, 5 dkg élesztő, 1 pohár langyos víz, 3
evőkanál méz, 1 pohár tej, 2 egész tojás, 2 kávéskanál só, 5 dkg
ol-vasztott vaj.
Elkészítés: Az élesztőt felfuttatjuk a pohár langyos vízben,
egynagy tálba tesszük, hozzáadjuk a mézet, a tejet, a vajat és a
sót.Jól összekeverjük, lehet mixerrel vagy kézzel. Hozzáadunk 3
po-hár lisztet, ha sima a massza, hozzáadjuk a többi lisztet.
Liszte-zett gyúrótáblán tovább dagasztjuk pár percig. Elosztjuk a
tész-tát négy gombócra. Az olvasztott vajjal megkenünk
mindengombócot, majd kinyújtjuk ezeket. 8 háromszöget vágunk,
min-den háromszöget kifli alakúra csavarunk. Sütőpapíros
tepsiberakjuk, 1 óra hosszat kelni hagyjuk. Tojás sárgájával
megken-jük, ízlés szerint szórhatunk rá szezámmagot vagy mákot.
190fokon 25 percig sütjük. �
Asátoros ünnepek utolsó napján kezdenek imádkozni az esőért. A
fölművesek régen teljesen ki vol-tak szolgáltatva az időjárásnak. A
modern technológiának köszönhetően sok minden megváltozott.Vannak
olyan törekvések, csoportok, melyek visszanyúlnának a régmúlt
szokásaihoz. A mi város-
unkban, a koronavírus idején is akadnak olyan mozgalmak, melyek
a távolságtartás szabályait követve(maximum 10 ember zárt térben,
20 a szabadban) rendszeresen találkoznak, úgy vélik, hogy a régi
ha-gyományokhoz visszatérve akár immunrendszerünket is
erősíthetjük.
DR. ORNAMONDSCHEIN
Illusztráció: Wikipedia
230 éves a KomáromiZsidó Hitközség
Jövőre ünnepeljük a Komáromi Zsidó Hitközség megalapítá-sának
230. évfordulóját. Ebből az alkalomból közösségünk isszámos
programot tervez. November 13-án felkereste a
KZSH-t Csütörtöky József a Duna Menti Múzeum igazgatója,Galo
Vilmos történész és Novák Tamás a Múzeumbarátok Kö-rének elnöke, a
KZSH vezetőségi tagja. A megbeszélésen egy ki-állításról volt szó,
melyet a múzeum rendezne 2021 őszén a je-les jubileum alkalmából.
�
PZs
Emlékezünk
Mély megrendüléssel kaptuk a hírt, hogy Klein Ervinbudapesti
főkántor elhunyt. Lányát, Juditot, többalkalommal is elkísérte
komáromi koncertjére. A
család és a közösség gyászában osztozunk!
Szomorúan fogadtuk a Zalaegerszegről érkező gyászje-lentést.
Siklósi Vilmos, a helyi hitközség elnöke is távozott.Komáromi
látogatásait, közösségünk iránti érdeklődő sza-vait sosem feledjük!
�
a Hitközségi Híradó szerkesztői
-
4 | SPRAVODAJCA | NOVEMBER 2020
ROZHOVOR | ŽIDOVSTVO
Ako a kedy vzniklo Múzeum židovskejkultúry?
MŽK vzniklo najprv ako oddelenie ži-dovskej kultúry v rámci
Historického mú-zea SNM a v roku 1994 sa transformovalona
samostatné špecializované múzeum.
Kde sa nachádzajú stále expozície múzea?Momentálne máme okrem
stálej expo-
zície histórie židovskej komunity na Slo-vensku v Bratislave aj
stálu expozíciu ho-lokaustu v Seredi a expozíciu judaík vprešovskej
synagóge.
Máte v zbierke predmety alebo doku-menty z Komárna alebo jeho
okolia?
V zbierke sa nachádza niekoľko kusovpohľadníc a fotografií z
Komárna, na kto-rých môžete vidieť komárňanskú synagó-
gu, či predstaviteľov komárňanskej ŽNO.
Aká je návštevnosť inštitúcie?Pred pandémiou bola ročná
návštev-
nosť všetkých expozícií približne 28-tisícnávštevníkov, ale so
zavedením pande-mických opatrení nám za posledný polroknávštevnosť
dramaticky klesla.
Aké kultúrne podujatia sa uskutočniana pôde múzea?
Momentálne je veľmi ťažké plánovať,ale až do začiatku budúceho
roka bude vMŽK v Bratislave možné vidieť výstavuvenovanú futbalovej
legende Leopoldovi„Jimovi“ Šťastnému a v Múzeu holokaus-tu v Seredi
výstavu Protižidovská propa-ganda na stránkach dobovej tlače
Sloven-ského štátu (1938 – 1945).
Aké máte plány na čele inštitúcie? Až do výberového konania,
ktoré by sa
malo uskutočniť do pol roka, som povere-ný riadením múzea.
Výberové konaniepotom určí, kto bude zastávať funkciuriaditeľa v
budúcnosti. Počas môjho pô-sobenia v MŽK som sa vždy snažil
pri-niesť nové projekty, ktoré by ľudí zaujali azároveň by im
pútavo priblížili život ahistóriu židovskej komunity. Toto jetrend,
ktorý by mal byť zachovaný. Záro-veň si myslím, že nový riaditeľ by
malmúzeum po viacerých stránkach zmoder-nizovať a viac ho otvoriť
verejnosti i ži-dovskej komunite.
Ako vidíte súčasnosť a budúcnosť ži-dovskej komunity na
Slovensku?
Považujem za pozitívne, že židovskénáboženské obce i jej
členovia sú aktívni.To potvrdzuje množstvo
náboženských,spomienkových, kultúrnych i športovýchpodujatí, ktoré
sledujem aj cez spoluprá-cu s naším múzeom. Verím, že v budúc-nosti
ich bude ešte oveľa viac. �
PT
Slovenské národné múzeum - Múzeum židovskej kultúryRozhovor s
Michalom Vaněkom
Som rodený Bratislavčan. V SNM – Múzeu židovskej kultúry
pracujem ako kurátorod roku 2008. Doktorát som dokončil na FiFUK v
roku 2018, kde som v rámci di-zertačnej práce vytvoril mobilnú
aplikáciu Sprievodca židovskou Bratislavou.
(link:
https://play.google.com/store/apps/details?id=snm.com.jewishguide&hl=sk).
Židovská náboženská obec má 230 rokovSpolupráca s Podunajským
múzeom v Komárne
Vbudúcom roku oslavujeme 230. výročie založenia Židovskej
náboženskej obce v Komárne. Pri tejto príležitosti naša obec
pripra-vuje množstvo podujatí. Dňa 13. novembra historik Vilmos
Galo a predseda Krúžku priateľov múzea a člen vedenia našej obce
To-máš Novák vyhľadali Jozefa Csütörtökyho, riaditeľa Podunajského
múzea v Komárne. Na stretnutí hovorili o výstave, ktorú by
múzeum usporiadalo na jeseň roku 2021 pri príležitosti tohto
významného podujatia. �PZs
-
ROZHOVOR | SPOMÍNAME
NOVEMBER 2020 | SPRAVODAJCA | 3
Ako dieťa som sa nevedela dočkať sviat-kov, keď som sa mohla
stretnúť so svojimižidovskými priateľmi. Prichádzali sme srodičmi a
všetci sme sa tam stretli… Boloto úžasné, tvoj otec ti o tom určite
rozprá-val. Stmeľoval nás najmä milý Šani Pa-szternák, ktorý už,
žiaľ, nie je medzi nami.
Spája sa s domom na Eötvösovej uli-ci 9 zážitok, o ktorý by si
sa s nami ra-da podelila?
Eötvösova ulica 9? Tam som prežila pr-vých 19 rokov svojho
života, mám plnospomienok, ale dnes nemôžem vojsť ani dochodby.
Stisne mi srdce…
Ako si sa dostala až do Austrálie? Na-padlo ti niekedy, že raz
budeš žiť tak ďale-ko od brehov Dunaja a Váhu?
Nikdy sa mi ani nesnívalo o tom, že razzakotvím v Austrálii. V
roku 1968 somemigrovala do Izraela sama, bez rodičov.Život tam
nebol ľahký, v ničom z toho, dočoho som sa pustila, sa mi nedarilo.
He-brejsky som sa naučila veľmi dobre, aleokrem toho nič nešlo
hladko. Začala somchodiť do hotelovej školy, ale z angličtinysom
dvakrát prepadla. Navrhli mi, abysom sa šla učiť do Anglicka,
rýchlejšie siosvojím jazyk. Dostala som sa do slávnejjazykovej
školy Cambridge School ofEnglish a štúdium hotelového manaž-
mentu som ukončila v Londýne. Tam somsa zoznámila so svojím
manželom, rodá-kom z Prahy, zakrátko sme sa zosobášili av tom čase
sme obaja chceli Európu opus-tiť. Manžel dostal prácu v Brazílii,
ale vy-baviť víza trvalo dlhý čas. Medzičasom do-stal ponuku aj z
Austrálie, nakoniec smezakotvili v Sydney, nie však nadlho.
Srdcenás ťahalo do Ria, museli sme skúsiť aj ta-mojší život.
Naučili sme sa portugalsky avrátili sme sa.
Čo pre teba znamenalo, keď po spolo-čenských zmenách tvoji
rodičia a súro-denci vykonali alíju do Izraela?
Spoločenské zmeny priniesli mnohé no-vosti do životov nás
všetkých. Z Paliho(bratovej) strany bolo veľkým míľnikom
azodpovednosťou emigrovať s rodičmi donového sveta bez znalosti
jazyka a bez pe-ňazí. Vedela som, že to nebudú mať ľahké,ale som na
nich nesmierne hrdá, že sa knovému životu postavili tak pozitívne.
Nik-dy to neoľutovali! Toto dokazuje, že pevnávôľa znamená v živote
veľmi veľa!
Porozprávaš nám trochu o svojom ži-vote v Austrálii?
Austrália je už skutočne naším domovom.Pracujem dodnes. Učila
som sa takmer 35dlhých rokov, stala som sa pedagógom aodvtedy
vyučujem v najväčšej židovskej
materskej škole v Sydney, okrem iného ajhebrejčinu. Žijeme svoj
každodenný životako každý iný. Manžel prednáša na univer-zite. Máme
dve dospelé dcéry, staršia žije sosvojou rodinou v Londýne, pracuje
pre BBC,mladšia žije tu, v Sydney a pracuje na riadi-teľstve
najväčšej detskej nemocnice mesta.
Aj napriek veľkej vzdialenosti prichá-dzaš pravidelne na
Slovensko. Čo ťa priťa-huje späť?
Veľmi si užívam každoročný návrat doKomárna. Žiaľ, kvôli covidu
sa to v tomtoroku nepodarilo. Áno, v Komárne je nejakýmagnet, ktorý
ma ťahá späť! Okrem tohosa rada stretávam so starými priateľmi,mám
ich veľmi rada! Ba dokonca som sinašla aj mnoho nových priateľov. S
mlad-ším bratom Palim sa radi stretávame prá-ve v Komárne. Pre nás
je to vždy mimo-riadne vzácny čas, lebo osud nás veľmiskoro
rozdelil a takmer sa nepoznáme. Sútam naše korene a ťahá nás tam
naše srdce.Žili sme tam síce každý v inom období,mne sa to zdá,
akoby to bolo v inom storo-čí… ale stretnutie je vždy prekrásne.
Lenlúčenie je veľmi ťažké. �
PA-PT
Komárňania vo sveteÁgi Holczer (Austrália)
Komárno pre mňa znamená veľa. Ako plynú roky, túžim tam pobývať
čoraz čas-tejšie, snažím sa ho preto každoročne navštíviť a dobiť
si tu srdce energiou.Do obce zájdem vždy, keď som v Komárne, vždy
ma tu vrelo vítajú a spájajú sa
mi s týmto miestom naozaj pekné spomienky.
Smútime
Shlbokým žiaľom v srdci sa začiatkom októbra lúčili rodinní
príslušníci,priatelia a známi s členom našej obce, Sándorom
Mesingerom. Na rozlúč-ke, usporiadanej kvôli pandémii v úzkom
kruhu, prehovoril Tomáš Novák,
člen vedenia Židovskej náboženskej obce v Komárne. Zaspomínal si
na spoločnédetské letá, na Sándorov život, roky strávené
zámočníctvom, jeho pôsobenie akozbrojmajstra, i v oblasti
pohostinských služieb. Mnohí v regióne ho poznali akovedúceho
reštaurácií Thermál a Peklo. Kým to jeho zdravotný stav
dovoľoval,pravidelne navštevoval podujatia v Menháze, neskôr
sledoval články nášho Spra-vodajcu. Z času na čas ho členovia
vedenia obce navštívili v jeho domove v Kave.Spomienku naňho ostáva
s nami. Vyjadrujeme sústrasť smútiacej rodine! �
redaktori Spravodajcu
Spomíname
Shlbokým zármutkom sme prijali sprá-vu o smrti budapeštianskeho
hlavnéhokantora Ervina Kleina. Svoju dcéru Ju-
dit často sprevádzal na jej komárňanskékoncerty. Rodine i obci
vyjadrujeme hlbokúsústrasť!
Zarmútilo nás smútočné oznámenie o od-chode predsedu Židovskej
náboženskej ob-ce v Zalaegerszege Vilmosa Siklósiho. Najeho
návštevy, záujem o činnosť našej obcea na jeho slová nikdy
nezabudneme! �
redaktori Spravodajcu
-
MOZAIKA | SPRÁVY
2 | SPRAVODAJCA | NOVEMBER 2020
Našu obec a vydávanie Spravodajcupodporili anonymní darcovia.
Ďakujeme!
�Postupne podávame žiadosti o dotácie
na rok 2021. Veríme, že popri rekonšt-rukcii našich budov sa
budú môcť opäťrozbehnúť aj naše podujatia.
�Medzitým sústavne pracujeme na vy-
ú č t o v a n í d o t á c i í p o s k y t n u t ý c hv roku
2020.
�Rekonštrukcia mikve sa pomaly chýli
ku koncu – uskutočnila sa s finančnoupodporou Ministerstva
financií Slo-venskej republiky.
�Ústredný zväz židovských nábožens-
kých obcí v Slovenskej republike pri prí-ležitosti Roš hašana
zasiela každoročnedarček primátorom a starostom týchobcí, kde
pôsobí židovská obec. Ani vtomto roku to nebolo inak. V meneÚZŽNO a
ŽNO v Komárne odovzdal dar-ček pánovi primátorovi Bélovi
Keszegho-vi člen vedenia našej obce Zoltán Kollár.
Nástenkakrátke správy
Vážení čitatelia! Prosíme Vás, aby ste podľa Vašich možností
podporovali programyŽNO v Komárne, ako aj vydávanie Spravodaja,
údržbu budov a obnovu cintorína.
Poukázanie peňazí z územia SR:26384962/0900 – Slovenská
sporiteľňa vagy10103804/5200 – OTP Slovakia
Poukázanie peňazí zo zahraničia:Adresa: Židovská náboženská obec
v Komárne, Eötvösa 15, 94501 Komárno, SlovakiaIBAN:
SK0609000000000026384962 SWIFT: GIBASKBXAdresa banky: Slovenská
sporiteľňa, Palatínova 33, 94501 KomárnoaleboIBAN:
SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBXAdresa banky: OTP Slovakia,
Záhradnícka 10, 94501 Komárno
Žiadame Vašu podporu
Spravodaj – mesaèník ŽNO v Komárne, založené v roku 5756.
(1996), šéfredaktor: Tamás Paszternák
([email protected]),András Paszternák
([email protected]), spolupracovníci: Judit Haas, Mgr.
Ferenc Piczek, grafická úprava: Richard Saláth,jazyková korektúra:
Zsuzsanna Paszternákné Kertész (Komárno), Katarína Potoková
(Nitra), tlaè: Nec-arte Kft., Komárno, adresa ŽNO:Židovská
náboženská obec, Eötvösa 15, 945 01 Komárno, Slovakia, tel.:
00421/35/7731-224, e-mail: [email protected], tel.:/fax:
00421/35/7725-355.Regisztračné číslo: EV 3424/09. ISSN 1337-091x.
IČO: 34073400. Periodikum je nepredajné.
� Komárňanská ŽNO pozdravila sviatok Chanuky v roku 5771 (2010)
trojdňovýmprogramom. Pri príležitosti Víkendu tradícií sme
odovzdali cenu Kehila MiksoviWinklerovi. Chanukové sviečky tretieho
dňa zapálil rabín z Piešťan, Zev Stiefel spo-lu so svojimi štyrmi
deťmi, ktorý viedol náboženskú časť víkendu. Nasledujúcimbodom
programu bolo uvítanie soboty, čo bolo mimoriadne preto, že sme
malimožnosť po prvýkrát sa pomodliť z modlitebnej knižky vydanej
našou ŽNO. Po uví-taní spestrenom vysvetlivkami nasledovala
trojchodová večera, ktorú pripravila re-becen Bina Stiefel. Zo
stola nechýbala ryba – gefilte fiš, barches a mäsová polievkas
macesovými knedličkami. O duševnú potravu sa postaral docent
Židovskej uni-verzity z Budapešti dr. János Oláh prednáškou Chanuka
– sviatok svetiel.
Komunitná mozaika - fotografie z minulosti našej obce -
-
h́ ́ b
NOVEMBER 2020 – TIŠRI-CHEŠVÁN 5781. MESAČNÍK žNO V KOMÁRNE
XVIII. ROČNÍK 11. REG. ČÍSLO, 294. ČÍSLO
SPRAVODAJCASNM Múzeum židovskej kultúry Myšlienky
redaktora
Uh á ň a m e n apandemickomrýchliku, ne-
vieme presne kam,ani to, dokedy tátocesta potrvá. Chceli bysme
už vidieť svetlon a k o n c i t u n e l a ,chceme čo najskôr
vystúpiť na nasle-dujúcej zastávke. Bude ťažké doháňaťneoslávené
sviatky, neuskutočnenénáboženské i kultúrne podujatia.Bežné dni
teraz charakterizujú ďalšiezákazy, celoplošné testovania,
ťažkopriechodné hranice, rúška, dezinfek-cie rúk, rokovania cez
Zoom, modlit-by a podujatia na Facebooku. Komár-ňanská synagóga,
sála Zoltána Wal-lensteina, kancelária, knižnica i mi-kromúzeum
zívajú prázdnotou. Ako-by medzi starými múrmi zastal čas.Pritom,
samozrejme, vieme, že dni,týždne a mesiace utekajú. Čo
terazstratíme, spoločne neprežijeme, samožno už nikdy nevráti. Z
vlaku tohoveľa nevidíme, namiesto známych amenej známych krajín
študujemegrafy a štatistiky. Zo sociálnych sietísa na nás valia
obrázky postované znemocníc a pohrebov. V jednej chvílisa pokúšame
byť odvážni a silní, vdruhej so slzami v očiach plačeme zasvojím
„normálnym” životom. Užkeby sme mohli vystúpiť! �
ANDRÁSPASZTERNÁK
� „Počas môjho pôsobenia v MŽK som sa vždy snažil priniesť nové
projekty, ktoréby ľudí zaujali a zároveň by im pútavo priblížili
život a históriu židovskej komuni-ty. Toto je trend, ktorý by mal
byť zachovaný.” – rozhovor s Michalom Vaněkom nastrane 4. (Foto:
www.jewishbratislava.sk/sk/mzk/)
Online podujatia
Vdôsledku zhoršujúcej sa pandemickej situácie sa naše tradičné
programy naďalejnemôžu konať, preto organizujeme online podujatia.
O týchto programoch sa mô-žete informovať na našej facebookovej
(www.facebook.com/menhaz.sk) a webovej
stránke (www.menhaz.sk), resp. prostredníctvom elektronického
Spravodajcu. Na za-sielanie Spravodajcu sa môžete prihlásiť na
adrese [email protected]. V prípade potrebyvieme pri vstupe na
virtuálne adresy poskytnúť aj pomoc. Stretnime sa na internete!
�
Sviatok Chanuka
Sviatok Chanuka sa v tomto roku začínavo štvrtok 10. decembra
večer. Vtedyzapaľujeme prvú sviečku. Ôsmu svieč-
ku treba zapáliť tiež vo štvrtok, 17. decemb-ra večer.
Objednávky sviečok naďalej očaká-vame na adrese [email protected].
Naše po-dujatia sa v dôsledku pandémie môžu eštemeniť, ale isté je,
že pripravujeme viaceroon-line podujatí. �
Klub žien
Vnovembri sa v organizácii Ústredného zväzu židovských
náboženských obcí vSlovenskej republike uskutočnil prvý on-line
židovský klub žien. Do podujatia sazapojilo viac členov ŽNO v
Komárne. Nasledujúci program sa uskutoční 13. de-
cembra. Záujemkyne sa môžu prihlásiť na adrese [email protected], a
ich kontakty odo-šleme bratislavským organizátorom. �