This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Tanácsadó és Tervezo Irodaorlátolt elelosségu ársaság
´́´́ ´́
H-1075 Budapest, Madách tér 3-4., Tel.: (1) 413-0959, Tel./Fax: (1) 413-0958
ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Előzmények Gyomaendrőd város 454/2008. (XI. 27.) KT. határozattal elfogadott településfejlesztési koncepciójához 2008-ban készült örökségvédelmi hatástanulmány (Településfejlesztési koncepció II. kötet). A hatástanulmány készítője: TÉR és TERÜLET Bt. Gyula, Hajnal u. 25. - Településtörténet, a településszerkezet kialakulása, építészeti értékek
Dr. Szatmári Imre régész PhD, örökségvédelmi szakértő NKÖM 78/2003 Feldolgozás: Benkő Lajos településmérnök
Az örökségvédelmi hatástanulmány a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. 66. § (2) bekezdése szerint készült és teljeskörűen tartalmazza a 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet mellékletének megfelelő „1. Vizs-gálat” munkarészt, ezért a településrendezési terv – településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és szabályo-zási terv - jelen felülvizsgálatához csak a 2-3. pontban foglaltakat kell a tervezés alá vont terület és a tervezett rendezési cél által megkövetelt mértékben, értelemszerű tartalommal kidolgozni. VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK Településhálózati és tájhasználati változás - 46-os sz. főút várost D-ről elkerülő szakaszának megépítése, a Hármas-Körösön átvezető térségi jelentőségű közúti híddal - IV. páneurópai korridor 120. sz. vasúti fővonal korszerűsítése, átépítése - 46-os sz. főút városi átkelési szakaszának alternatív javaslata a 120. sz. vasúti fővonal mellett vezetett nyomvo-nallal, a Hármas-Körösön átvezető vasúti híd mellé tervezett közúti híddal - az Ipari Park DNy-i irányú területbővítése - a Simai zug Körös-holtág menti területének átsorolása üdülőterületté - a Soczó zugi holtág feletti területek különleges területté és véderdővé történő átsorolása - a város külterületének keleti részén lévő, a Körös-holtágak által közrefogott Torzsás zug és Sirató zug mező-gazdasági kertes területeinek üdülőterületté történő átsorolása Településszerkezeti és beépítettségi változás - a Szarvasi és a Kondorosi utak összekötése az Öregszőlők északi részén vezetett összekötő úttal és ennek foly-tatása az Ipari Park déli határán a Katona József utca vonaláig - a 46-os sz. főút belterületi szakaszának (Fő út – Bajcsy-Zsilinszky út) keresztmetszeti felülvizsgálata, a gyalo-gos-, kerékpáros- és közúti közlekedés összhangjának megteremtése, a Hármas-körös hídjának korszerűsítése és a vasúti aluljáró megépítése - új gyűjtőút kialakítása a Madách Imre utca folytatásában - a Kossuth Lajos utca vasútállomás melletti, aluljáróban történő átvezetése az Ipari Park körforgalmú csomó-pontjához - az Ipartelepi út teljes kiépítése - a Fürdő környékének és a Sportpálya területének rendezése - a Fürdő területén lévő egészségügyi erdő (Ee) terület átsorolása különleges területté - az Ifjúsági tábor és a Hármas-Körös gátja közötti terület rendezése, vezeték védősávjának kijelölése - a Fáy utca végén lévő belterületi mezőgazdasági kiskert övezet kertvárosias lakóterületté történő átsorolása - a Hantoskerti utca folytatása, a körgát melletti mezőgazdasági kiskert övezet üdülőterületbe történő átsorolása - a Hantoskerti holtágra futó Pocoskerti terület útszabályozása - az Orgona utcától délre eső területek jelenlegi falusias lakóterületi besorolásának módosítása általános mező-gazdasági területre - az Újkert sor déli részének felülvizsgálata a Selyem úttól délre fekvő területek településközponti vegyes terü-letbe történő átsorolása, közpark terület kijelölése - a Fűzfás zug jelenleg beépítetlen, belterületi mezőgazdasági területének településközponti vegyes területbe történő átsorolása, közpark kijelölése, új, szórakoztató, szabadtéri rendezvényközpont fejlesztési lehetőségének megteremtése Infrastrukturális változások - a holtágak üdülőinek vezetékes ivóvízzel történő ellátása - a város szennyvíz törzshálózatának fejlesztése - a földgáz elosztóhálózat fejlesztése
- a holtágak menti üdülők elektromos energiaellátásának biztosítása Népesség, életmód, társadalom, kultúra változása Gyomaendrőd településfejlesztési koncepciójának (I. kötet – Helyzetelemzés) „Vezetői összefoglaló”-ja többek között az alábbiakat tartalmazza: „Gyomaendrőd 1982. január elsején Gyoma és Endrőd Nagyközségek egyesülésével jött létre a többszáz éves múltra visszatekintő települések azonos múltja, földrajzi közelségük, a családi és gazdasági kapcsolataik kötődé-se okán, az egyesülés erejében rejlő közös jövőbe vetett hit reményével és realitásával számolva. Az 1989. már-cius 1-től városi rangot kapott település Észak-Békés egyik gazdasági, igazgatási és kulturális központja, kistér-ségi alpólus. A város több, mint harmincezer hektáros külterületén a megszilárduló és fejlődő mezőgazdasági egyéni és társas vállalkozások biztosítják az itt élő lakosság többségének megélhetését. Az ipari területen meghatározó a cipő és nyomdaipar, de számos egyéb területen így a faiparban, élelmiszer feldolgozóiparban található meghatározó számú vállalkozás. A fejlődő és korszerűsödő kereskedelem és szolgáltatás egyes területeken európai színvonalú ellátást kínál az itt élő emberek és az ideutazók számára. A település egyik legnagyobb munkaadója az önkor-mányzat, amely a gyermekjóléti, oktatási, szociális, egészségügyi, sport és kulturális területen nyújt megélhetést a helyi humán értelmiség számára és korszerű szolgáltatást a város és térsége lakosságának. … A lakónépesség 2007. január 1-én 14 928 fő, fokozatosan fogyó. A helyi népesség döntő többsége magyar nem-zetiségű. … Gyomaendrőd csendes, nyugodt alföldi kisváros, amit egyedinek számító természeti és kulturális értékeinek köszönhetően egyre több turista keres fel, elsődlegesen nyaranta. Az orzság egyik legtisztább vizű folyójaként ismert Hármas-körös partján fekvő Gyomaendrőd nemcsak a horgászok és a vízisportok kedvelőinek paradicso-ma, hanem híres gyógyvizének köszönhetően a gyógyulást keresők kedvelt úticélja is. … Gyomaendrőd nemcsak természeti szépségeivel, hanem gazdag kulturális értékeivel is büszkélkedhet. Itt találha-tó a Kner Nyomdaipari Múzeum, az ország egyetlen ilyen jellegű ipartörténeti gyűjteménye. … Gyomaendrődre a természeti szépségek és látnivalók mellett nagyon sok érdeklődőt és kiállítót vonzanak az évente megrendezésre kerülő gasztronómiai események, a Sajt- és Túrófesztivál és a halfőzők versenye. Nyaran-ta … a hazai és külföldi festőművészek, grafikusok és szobrászok randevúznak a gyomaendrődi művésztábor-ban.” HATÁSELEMZÉS Történeti településhálózati következmények Gyomaendrőd két önálló településből vált az 1982-es egyesítést követően 1989-ben várossá. A Hármas-Körös mentén fekvő két korábbi önálló település, Gyoma és Endrőd legfontosabb belső közlekedési kapcsolatát a 46-os számú főút városi átkelési szakasza, a Fő út biztosítja. A 46-os számú főút egyben a város legfontosabb külső kapcsolata is Mezőtúr-Szolnok-Budapest, illetve Mezőberény-Békéscsaba irányába. A jelentős átmenőforgalommal terhelt Fő út tehermentesítését az Országos Területrendezési Tervben és a megyei tervben is szereplő 46-os számú főút elkerülő szakaszának megépítése oldhatja meg. A fenti tervekben ábrázolt elkerülő nyomvonal Nagylaposnál válik el a Budapest-Békéscsaba-Lökösháza vasúti fővonaltól és közvetlenül a Bónum zugnál új Körös-híddal keresztezi a folyót, majd a várostól délre, nagy kiterjedésű mezőgazdasági terüle-teket bekerítve tér vissza a vasúti fővonal mellé és halad tovább Mezőberény irányába. Ez a nyomvonal nem tudja kiváltani a városon keresztül Dévaványa felé irányuló átmenőforgalmat. A Hármas-Köröstől északra eső szakasz természeti értékekben gazdag területen halad. A folyón történő átkelés védett ter-mészeti területet, az attól délre eső szakasz jelentős nagyságú, jó termőadottságú mezőgazdasági területet érint. A város településhálózati kapcsolatainak másik fontos eleme a vasút, a IV. páneurópai korridor 120. sz. vasúti fővonala, amelynek korszerűsítése, átépítése éppen most van folyamatban. A nagysebességű, korszerű vasúti fővonal nemzetközi jellegénél fogva közvetlenül kapcsolja be a várost az európai vérkeringésbe és egyben fej-lesztési potenciál is. A vasútkorszerűsítés kapcsán merült fel annak a gondolata, hogy a terv vizsgálja meg a 46-os számú főút városon történő átvezetésének alternatív lehetőségét és a főút városi szakaszát végig közvetlenül a vasút mellett vezesse. Ennek helyigénye a vizsgálatok tanulsága szerint biztosítható és így a közúti forgalom a lehető legrövidebb úton haladna keresztül a városon. A vasútkorszerűsíés következményeként egyébként is kell a Fő útnál egy közúti aluljárót építeni, amely egyben a közúti keresztezést is megoldaná. A nagysebességű vasút városi szakaszán a zajvédelemről is mindenképpen gondoskodni kell, így az út zajvédelme is ezzel együtt oldha-tó meg. További nyereség, hogy a Körös-híd közvetlenül a vasút híd mellé kerülhetne és a lehető legkisebb mér-tékben zavarná a védett természeti területet, ráadásul olyan helyen, ahol már egyébként is van antropogén táj-elem. Ez a nyomvonal szükségtelenné tenné nagykiterjedésű mezőgazdasági területek megbolygatását és így megfelel a termőföld védelme fontos alapelvének.
Tanácsadó és Tervezo Irodaorlátolt elelosségu ársaság
´́´́ ´́
H-1075 Budapest, Madách tér 3-4., Tel.: (1) 413-0959, Tel./Fax: (1) 413-0958
Természeti, táji hatások Az Ipari Park DNy-i irányú területbővítése mezőgazdasági területet érint, mely közvetlenül határos a jelenlegi gazdasági területtel és a lakóterülettől véderdő fogja elválasztani. A táji megjelenésben kedvezőtlen hatás nem várható. A Simai zug Körös-holtág menti területének átsorolása üdülőterületté lényegében a kialakult állapothoz igazodik és a 46-os sz. főút menti táj jelenlegi látványát nem befolyásolja. A Soczó zugi holtág feletti területek különleges területté és véderdővé történő átsorolása új beépítéseket tesz lehetővé, melyet az út menti véderdő takarni fog. A város külterületének keleti részén lévő, a Körös-holtágak által közrefogott Torzsás zug és Sirató zug mező-gazdasági kertes területeinek üdülőterületté történő átsorolása új beépítéseket tesz lehetővé, de a táji megjelenés lényeges változását nem vonja maga után. A településkép feltárulásának változásai A településkép feltárulásában a 46-os sz. főút elkerülő szakaszának OTrT, illetve megyei terv szerinti megvaló-sulása hozná a legnagyobb változást. Elsősorban az elkerülő nyomvonal Köröstől délre eső szakaszán, ahol lé-nyegében Endrőd és Gyoma „hátsókertjei” alatt haladna, kedvezőtlen összbenyomást mutatva a városról. A Szarvasi és a Kondorosi utak összekötése az Öregszőlők északi részén vezetett összekötő úttal és ennek folyta-tása az Ipari Park déli határán a Katona József utca vonaláig egy olyan nyomvonal, mely meglévő utak felhasz-nálásával alakulhat ki és a településkép új nézőpontból történő feltárulását nem eredményezi. Történeti térbeli rendszerek alakulása A települések 1982-es egyesülése óta van törekvés a két településrész közvetlen fizikai kapcsolatának, „összenö-vésének” elősegítésére. Ezt a jelenleg hatályos településszerkezeti terv az Újkert sor déli részének központi ve-gyes területté történő kijelölésével próbálta meg elősegíteni, amely terület jelen módosítással településközponti vegyes területté változik. A Selyem utcától délre új településszerkezeti egység jön létre, a meglévő utcák folytatásában vezetett és arra merőleges utcák által feltárt telektömbökkel és a terület középen kialakított közparkkal. Ez a terület új építészeti minőséget teremtve a városfejlesztés egyik legfontosabb akcióterülete lehet. A Holt-Körös másik oldalán, az ugyancsak a két településrész közé eső Fűzfás zug szintén nagyvonalú fejleszté-sek terepe lehet. Belterületi mezőgazdasági területének településközponti vegyes területbe történő átsorolása, közpark kijelölése, új, szórakoztató, szabadtéri rendezvényközpont fejlesztési lehetőségének megteremtése elő-segítheti a két egyesült település új szimbólumának a létrejöttét. Műemlékek jelentősége és a helyi védettség alakulása Gyomaendrődön jelenleg az alábbi 5 műemlékek található: - Református templom (KÖH törzsszám: 789) Szabadság tér Hrsz: 1596/1 Copf stílusú, a torony 1791-ben, a templom 1803-1813 között épült Fischer Ágoston tervei alapján - Gyomai Római Katolikus templom és plébánia (KÖH törzsszám: 11160) Fő utca Hrsz: 1796 és 1600 A neoromán templom, 1878-ban épült Hauszmann Alajos tervei alapján - Endrődi Római Katolikus templom (KÖH törzsszám: 788) Hősök tere Hrsz: 5003 Későbarokk, 1804-ben épült - Kner-ház, Nyomdamúzeum (KÖH törzsszám: 6784) Kossuth Lajos utca 16. Hrsz: 150/2 és 150/1 Neobarokk, 1925-ben épült Kozma Lajos tervei alapján - Gazdaház, Endrődi Tájház (KÖH törzsszám: 8813) Sugár u. 20. Hrsz: 5130/1 Későklasszicista, 1862-ben épült
Jelenleg helyi védelem alatt áll az Evangélikus templom- Fő út 178. - hrsz.: 2016 épülete, mely 1862-ben épült. Helytörténeti, építészeti és városképi jelentősége miatt a templom műemlékké nyilvánítását kezdeményezni kell.
Gyomaendrőd 21/2002. (XI. 25.) KT számú rendelete a város helyi építési szabályzatáról 28. § (2) bekezdése jelenleg 26 helyi védelem alatt álló épületet tartalmaz. A hivatkozott 2008-as örökségvédelmi hatástanulmány és a helyszíni vizsgálatok alapján az alábbi 16 épület helyi védetté nyilvánítását kezdeményezni kell: Gazdatiszti lakás – Szabadság tér 6. – hrsz: 677/1 (H 26) Bethlen Gábor Szakközépiskola épülete – Fő út 230. – hrsz: 1598 (H 31) Lakóház – Fő út 183. – hrsz: 14 (H 34) Sóczó Elek lakóháza – Fő út 220. – hrsz: 1799 (H 35) Református Szeretetotthon – Fő út 171. – hrsz: 25 (H 40) Református Szeretetotthon – Fő út 169a, 169b. – hrsz: 23, 24 (H 41) Lakóház-üzletek – Fő út 188. – hrsz: 2010 (H 42) Lakóház – Mátyás király u. 3. – hrsz: 1601 (H 61) Lakóház – Kossuth Lajos u. 13. – hrsz: 117 (H 66) Postaépület – Kossuth Lajos u. 28. – hrsz: 143 (H 68) Lakóház – Bajcsy Zsilinszky út 55. – hrsz. 50/1 (H 77) Lakóház (volt laktanya) – Rákóczi Ferenc u. 13. – hrsz: 168 (H 86) Irodaépület – Fő út 5. – hrsz: 5009 (H 113) Plébánia – Fő út 1. – hrsz: 5002/2 (H 115) Kalmár-féle lakóház – Dózsa György u. 12. – hrsz: 5956 (H 142) Lakóház – Lábas u. 6. – hrsz: 5075 (H 152)
Tanácsadó és Tervezo Irodaorlátolt elelosségu ársaság
´́´́ ´́
H-1075 Budapest, Madách tér 3-4., Tel.: (1) 413-0959, Tel./Fax: (1) 413-0958
Megjegyzés: A zárójelben lévő hivatkozási szám a Gyomaendrőd város 454/2008. (XI. 27.) KT. határozattal elfogadott telepü-lésfejlesztési koncepciójához 2008-ban készült örökségvédelmi hatástanulmány hivatkozási száma.
Tanácsadó és Tervezo Irodaorlátolt elelosségu ársaság
´́´́ ´́
H-1075 Budapest, Madách tér 3-4., Tel.: (1) 413-0959, Tel./Fax: (1) 413-0958
A hatályos szabályozási terv tartalmazza Gyoma és Endrőd történeti településmagjának lehatárolt területét, me-lyet a város helyi építési szabályzatának 28.§ (3) bekezdése településszerkezeti védelemben részesít. Jelen felül-vizsgálat a településszerkezeti védelmet továbbra is fenntartja. Műemlékek megújulásának és fenntarthatóságának esélyei Gyoma védett településmagján belül 3 műemlék és 13 helyileg védett épület található. Ezen a területen további 5 épület javasolt hely védelemre. Endrőd védett településmagjában 1 műemlék és 5 helyileg védett épület található. A területen belül helyi véde-lemre javasolt épületek száma 4. Fentiekből látható, hogy az 5 műemlékből 4, a helyileg védett 26 épület közül pedig 18 épület védett település-magban található, vagyis ezeken a területeken belül koncentrálódnak az értékek. Ezt tovább erősíti, hogy a helyi védelemre javasolt 16 épületből 9 szintén a védett településmagokon belül található. Mindez azt mutatja, hogy a védett és védelemre javasolt értékek megújulásának a védett településmagok jó kar-ban tartása adhatja a legnagyobb esélyt és az anyagi erőforrásokat elsősorban ide kell koncentrálni. Településkarakter változásának hatásai A 46-os sz. főút belterületi szakaszának (Fő út – Bajcsy-Zsilinszky út) keresztmetszeti felülvizsgálata, a gyalo-gos-, kerékpáros- és közúti közlekedés összhangjának megteremtése, a Hármas-körös hídjának korszerűsítése és a vasúti aluljáró megépítése az örökségvédelem érdekeit nem sérti. A Madách utcai gyűjtőút megépítése értékes épületet nem érint településszerkezeti szempontból megvalósítása indokolt, a településkarakterre nincs hatással. Ugyancsak településszerkezeti szempontból fontosak és a karakterre nincsenek hatással az alábbi beavatkozások: - a Kossuth Lajos utca vasútállomás melletti, aluljáróban történő átvezetése az Ipari Park körforgalmú csomó-pontjához, - az Ipartelepi út teljes kiépítése. A Fáy utca végén lévő belterületi mezőgazdasági kiskert övezet kertvárosias lakóterületté történő átsorolása, valamint a Hantoskerti utca folytatása, a körgát melletti mezőgazdasági kiskert övezet üdülőterületbe történő átsorolása a területek rendezését és új építészeti karakterű terület megjelenését eredményezheti. A Fürdő és környéke, a Sportpálya területe, valamint az Ifjúsági tábor és a Hármas-Körös gátja közötti terület átsorolása különleges (fürdő, szálláshely, szabadidő, sport) területbe a város fő turisztikai vonzerejét jelentő termálfürdő közvetlen környezetének rendezését és nagyvonalú fejlesztésének lehetőségét segíti elő. Környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései A város épített örökségének műszaki állapotára a 46-os sz. főút átkelési szakaszának közleke-désből származó környezeti terhelése van döntő hatással. Ez a hatás az endrődi védett telepü-lésmagot érinti elsősorban, itt 1 műemlék és 5 helyileg védett épület található. A közlekedés-ből származó káros hatások tekintetében a védett értékekben gazdagabb, gyomai védett tele-pülésmag kedvezőbb helyzetben van. Kívánatos cél a környezeti hatások kiküszöbölése és a közúti forgalom vasút melletti, lehető legrövidebb úton történő átvezetése a városon. ÖSSZEFOGLALÓ A Hármas-Körös mentén fekvő két korábbi önálló település, Gyoma és Endrőd legfontosabb külső és belső köz-lekedési kapcsolatát a 46-os számú főút biztosítja. A város településhálózati kapcsolatainak másik fontos eleme a vasút, a IV. páneurópai korri-dor 120. sz. vasúti fővonala. A vasútkorszerűsítés kapcsán merült fel annak a gondolata, hogy a 46-os számú főút városon történő átvezetése végig közvetlenül a vasút mellett történjen. Ez a nyomvonal szükségtelenné tenné nagykiterjedésű mezőgazdasági területek megbolygatását és így megfelel a termőföld védelme fontos alapelvének. A településkép feltárulásában a 46-os sz. főút elkerülő szakaszának OTrT, illetve megyei terv szerinti megvaló-sulása hozná a legnagyobb változást. Elsősorban az elkerülő nyomvonal Köröstől délre eső szakaszán, ahol lé-nyegében Endrőd és Gyoma „hátsókertjei” alatt haladna, kedvezőtlen összbenyomást mutatva a városról.
A települések 1982-es egyesülése óta van törekvés a két településrész közvetlen fizikai kapcsolatának, „összenö-vésének” elősegítésére. A Selyem utcától délre új településszerkezeti egység jön létre és ez a terület új építészeti minőséget teremtve a városfejlesztés egyik legfontosabb akcióterülete lehet. A Holt-Körös másik oldalán a Fűzfás zug szintén nagyvonalú fejlesztések terepe lehet. Településközponti ve-gyes területbe történő átsorolása, közpark kijelölése, új, szórakoztató, szabadtéri rendezvényközpont fejlesztési lehetőségének megteremtése elősegítheti a két egyesült település új szimbólumának a létrejöttét. A helytörténeti, építészeti és városképi jelentőségű Evangélikus templom műemlékké nyilvá-nítását kezdeményezni kell. A hivatkozott 2008-as örökségvédelmi hatástanulmány és a helyszíni vizsgálatok alapján 16 épület helyi védetté nyilvánítását kezdeményezni kell. A védett és védelemre javasolt értékek megújulásának a védett településmagok jó karban tartása adhatja a legna-gyobb esélyt és az anyagi erőforrásokat elsősorban ide kell koncentrálni. A Fürdő és környéke, a Sportpálya területe, valamint az Ifjúsági tábor és a Hármas-Körös gátja közötti terület átsorolása különleges (fürdő, szálláshely, szabadidő, sport) területbe a város fő turisztikai vonzerejét jelentő termálfürdő közvetlen környezetének rendezését és nagyvonalú fejlesztésének lehetőségét segíti elő. Kívánatos cél a környezeti hatások kiküszöbölése és a közúti forgalom vasút melletti, lehető legrövidebb úton történő átvezetése a városon. NYILATKOZAT A hatástanulmány készítőjeként kijelentem, hogy a tervezett megoldások megfelelnek a hi-vatkozott örökségvédelmi jogszabályoknak, hatósági előírásoknak és a hatástanulmány elké-szítésére jogosultsággal rendelkezem. Budapest, 2009. július
Tanácsadó és Tervezo Irodaorlátolt elelosségu ársaság
´́´́ ´́
H-1075 Budapest, Madách tér 3-4., Tel.: (1) 413-0959, Tel./Fax: (1) 413-0958
Régészeti munkarész I. Vizsgálat Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Gyomaendrőd Város Településrendezési Tervének módosításához és a helyi Építési Szabályzathoz készült a 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet alapján. Fontos megjegyezni, hogy a régészeti lelőhelyekre vonatkozó adatok csak a készítés időpontjában rendelkezésre álló kuta-tási adatokat tükrözi. Újabb régészeti jelenség, lelőhely esetleges előfordulása nem kizárható, mely új helyzeteket eredményezhet. Gyomaendrőd település régészeti emlékeinek rövid bemutatása:
A korábban önálló Gyoma és Endrőd nagyközségek egyesülése által 1982-től létrejött és 1989-től várossá nyilvánított Gyomaendrőd Békés megye északnyugati szélén, geomorfológiailag a Körösök völgyében helyezkedik el. A Hármas-Körös déli partján elhelyezkedő egyesített település közigazga-tási területe a Körös-meder két oldalára hosszan elnyúlik, észak-déli irányban. Gyomaendrőd területe földrajzilag négy részre bontható: északi fele a Berettyó által meghatározott felszíni viszonyokat tükrö-zi, ettől délre a Körös-mederig lapos, egykor vízjárta terület húzódik, ettől délre − az Öregszőlők kör-nyékén jelentős leletcsoportosulás figyelhető meg, a határ déli harmada pedig már a Maros törmelék-kúpjának a szélét éri. Fekvése régészeti szempontból meghatározza a közigazgatási területére eső régészeti lelőhelyek mennyiségét és jellegét is. A Békés megye területén eddig végzett régészeti te-repbejárások tapasztalatai ugyanis az utóbbi években egyértelműen bebizonyították, hogy a megye területe a régészeti lelőhelyek előfordulását tekintve két nagy tájegységre bontható. Az egyik a Maros hordalékkúpja, ahol nagy, belső, víz nélküli felszín a jellemző, változatos és szabálytalan geomorfoló-giai viszonyokkal találkozhatunk, a másik a Körösök völgye. A Körös-völgy valójában egy sekély medence, mely alig néhány méterrel mélyebb fekvésű környeze-ténél. Tengerszint feletti magassága 83–102 méter között ingadozik. Felszínét holocén kori folyóvízi üledékek borítják, a folyóhátakon és hordalékkúpokon iszapot és homokot tartalmazó löszszerű kép-ződmények találhatók, közöttük pedig újholocén eredetű áttelepített iszapos lösz, iszapos agyag, réti agyag a jellemző. A tartósan vízjárta területeken tőzeg és kotú képződött. A felszín képét ma is létező holtágak, elhagyott meanderek és folyómedrek, mocsaras területek jellemzik. A tartósan vagy idősza-kosan vízjárta medreket 1−3 méter magasságban kiemelkedő hátak kísérik, amelyek időszakos vagy állandó, a megtelepedésre különösen alkalmas szárazulatok voltak. A régészeti lelőhelyeket ezeken a kiemelkedő térszíni formákon találjuk. A régészeti lelőhelyek vonatkozásában fontos megfigyelés, hogy az egykor mocsaras, vízjárta területeken agyagos, réti talajok, a magasabb, csak időszakosan víz borította részeken szikesek, míg a legkiemelkedőbb térszíneken mezőségi talajtípusok találhatók. Ez utóbbiak ugyanis minden esetben régészeti lelőhelyek, míg az előbbiek csak korszerű agrotechni-kai eljárások segítségével foghatók mezőgazdasági művelés alá. Ennek megfelelően a folyószabályo-zás előtt lényegesen kisebb területen, gyakorlatilag csak a tartósan szárazon maradt folyóhátakon folyt szántóföldi növénytermesztés. Máshol kaszálóként, legelőként hasznosították az ártereket, illetve halászattal, pákászattal a mocsarakat. A régészeti lelőhelyek természetszerűen igazodtak a táj felszíni viszonyaihoz, az egykori megtelepe-désre alkalmas helyek tehát szorosan követik a felszín adta lehetőségeket, és ezek határozzák meg a lelőhelyek fekvését és kiterjedését is. Gyomaendrőd közigazgatási területén a régészeti lelőhelyek elsősorban az északi részeken, a Berety-tyó vízrendszeréhez tartozó területen, a Hármas-Körös meanderei mentén, illetve leginkább a Körös-meder és a déli szélen lévő ősmaros hordalékkúpja közötti területeken − az Öreg-szőlőkben − találha-tók, különösen a Körös egykori, különböző korú, lefűződött és feltöltődött ágai mentén. Ezek szabály-talan futásuk következtében sokszor egymásba is kapcsolódnak, s partjain régi településnyomok – szinte az összes régészeti korszak településeinek nyomai – fordulnak elő. Igen sok halom is látható, főként a terület északi felében. Nagyon kevés a régészeti lelőhely a Hárma-Körös medrének északi oldalán szélesen elterülő, alacsony fekvésű ártéri részen, a Puskár-földek illetve a Görög-állás, Kis-rét területén. A gyomai határ déli végében − a Maros hordalékkúpjának széle vidékén – szintén megfo-gyatkoznak a régészeti lelőhelyek.
A település határában az 1970-es években szisztematikus régészeti kutatás folyt, amely elsősorban a régészeti lelőhelyek felkutatását, feltérképezését célozta. A régészeti topográfia munkálatai a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete és a Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága munkatársa-inak régészeti terepbejárásán alapult, az országos régészeti topográfiai program keretében. Ennek köszönhető a ma ismert régészeti lelőhelyek túlnyomó többsége. A feldolgozás és az összefoglaló (MRT 8) elkészülte után a területen csak szórványosan szükségessé váló régészeti kutatásról beszél-hetünk. A mai településhatáron belül több mint négyszáz olyan régészeti lelőhelyet ismerünk, amely pontosan helyhez köthető, s több tucat (pontosan negyvenöt) olyan adatunk is van, amely területileg pontosan nem meghatározható. Az ismert adatok alapján lokalizálható lelőhelyek – a terepbejárás módszeréből és természetéből adódóan – majdnem kizárólag különböző korú települések nyomai, az egykori temetők helyéről (kivételt ez alól csak a templom körüli, Árpád- illetőleg középkori temetők jelentenek) nem rendelkezünk információval. A topográfiai program mellett jelentősebb régészeti tevé-kenységként értékelhető néhány ásatás is. Külön problémát jelentett az a körülmény, hogy az 1973. évi határváltoztatást követően jelentés terüle-tek kerültek át a korábbi Gyoma határából Szolnok megyéhez. Korábban a régészeti nyilvántartások az ide eső 77 feltérképezett lelőhelyet az MRT 8. kötete révén Gyománál sorolták fel, ezért az össze-sítő táblázatban, az eredeti lelőhelyszámozást feltüntettük. Ugyanígy figyelem előtt kell tartani azt is, hogy az MRT 8. kötetéhez kapcsolódó topográfiai előmunkálatok idején Gyoma és Endrőd még két, egymástól különálló település volt, így az eredeti régészeti topográfiai nyilvántartások szerint külön számozás szerint kapták a lelőhelyek Gyomán és Endrődön is lelőhelyszámaikat. A két település egyesítésével és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal adatbázisának kialakításánál viszont a két tele-pülés lelőhelyeit összevonták, s a gyomai lelőhelyek után folytatólagos számok kiosztásával olvasztot-ták egybe az endrődi lelőhelyeket. Ezek mellett az MRT. 77., 129. lelőhelyek a hatályos közig határon kívül kerültek, ezért szintén nem szerepelnek már a tanulmányban. Mindezek miatt a jelenlegi hatástanulmányban és a tervben célszerűbbnek láttuk a KÖH azonosítók általi sorszámozás feltüntetését, mint egy újabb számozás kiosztását, tekintettel arra, hogy a későbbi hatósági, szakhatósági eljárások során is előbbieket veszik alapul. Régészeti lelőhelyek állapota Az eddig megismert és a KÖH által is nyilvántartott régészeti lelőhelyek többsége természetszerűen a nagykiterjedésű külterületen, a nagyszámú egykori lefűződött holtágak, illetve azok medermaradvá-nyai mentén találhatóak meg. Ezeknek a lelőhelyeknek a többsége jelenleg is intenzív mezőgazdasági művelés alatt áll, amely a lelőhelyek folyamatos erodálódását eredményezi. A hatályos jogszabályok szerint ezek megóvása csak tulajdonosi szándék alapján lehetséges. Ezek kapcsán is kiemelten gon-dot okoz a nagyszámú kunhalom, melyek területén a természetvédelmi törvény ellenére is folyik me-zőgazdasági munka. Ezek megóvása, fenntartása céljából a kunhalmok területeit mihamarabb termé-szetvédelmi területbe kell sorolni. A lelőhelyek kisebb része a belterületen, illetve a folyó mentén a belterülethez mára szorosan kapcso-lódó zártkerti részeken található meg. Ezek mára nehezen megközelíthetőek, sokszor teljesen fedet-tek. Emiatt azok pontos kiterjedése, állapota csak korlátozottan határozható meg. Ezek közül fontos megemlíteni a középkori Gyoma területét a mai Rk. templom körül, melynek a pontos kiterjedését a beépítettség miatt mára nem lehetséges meghatározni.
Régészeti örökség védettsége Azonosított régészeti lelőhely A település külterületén a régészeti kutatások, valamint az adattári adatok vizsgálata alapján 462 db nyilvántartott régészeti lelőhely van rögzítve a KÖH nyilvántartásában. A vizsgált területen található régészeti lelőhely védelmének kategóriái: Nyilvántartott régészeti lelőhely A 2001. évi LXIV. Kulturális Örökségről szóló törvény alapján a KÖH által regisztrált lelőhelyek általá-nos régészeti védelem alatt állnak. A nyilvántartott, azonosított és azonosítatlan lelőhelyek részletesebb listája az I.sz. mellékletben került elhelyezésre.
Tanácsadó és Tervezo Irodaorlátolt elelosségu ársaság
´́´́ ´́
H-1075 Budapest, Madách tér 3-4., Tel.: (1) 413-0959, Tel./Fax: (1) 413-0958
Természetvédelmi terület A kunhalmok (sírhalmok, kurgánok) ex lege természetvédelmi terület hatálya esnek. A KÖH által nyilvántartott régészeti lelőhelyek közül 72 darab: 4390, 4391, 4392, 4399, 4401, 4404, 4405, 4407, 4409, 4410, 4411, 4412, 4414, 4415, 4417, 4418, 4421, 4425, 4433, 4435, 4439, 4443, 4446, 4451, 4453, 4454, 4455, 4460, 4462, 4501, 4502, 4530, 4539, 4540, 4550, 4566, 4567, 4568, 4569, 4573, 4580, 4581, 4584, 4600, 4602, 4603, 4605, 4606, 4619, 4627, 4634, 4640, 4652, 4659, 4660, 4663, 4667, 4671, 4672, 4680, 4681, 4683, 4694, 4712, 4723, 4731, 4733, 4764, 45711, 4766, 4793, 4794 azonosító számú lelőhely, mint rézkori halomsírként azonosított lelőhelyek természetvédelmi terület alá esnek. A római-kori Csörsz árok három szakasza szintén ex lege természetvédelmi terület hatálya alá esik. A KÖH által nyilvántartott régészeti lelőhelyek közül 3 darab: 4470, 4494, 4756 azonosító számú lelőhely, mint földsánc természetvédelmi terület hatálya alá esik. Régészeti érdekű terület A település területén eddig előkerül rendkívül nagy számú régészeti lelőhely alapján a Körös tengelyé-től 1500-1500 méteres távolságon belüli területeket és a tervben szereplő módosítási területek közül az 1.,2.,3.,4.,5.,7.9.,11.,13. számú területeket és a közúthálózati fejlesztési területeket régészeti érde-kű területként kell kezelni. A Kötv 7.§ 14. pontja szerint régészeti érdekű területnek minősül minden olyan terület, ahonnan régé-szeti emlék és leletek előkerülése várható
Gyomaendrőd nyilvántartott régészeti lelőhelyeinek jegyzéke
Tanácsadó és Tervezo Irodaorlátolt elelosségu ársaság
´́´́ ´́
H-1075 Budapest, Madách tér 3-4., Tel.: (1) 413-0959, Tel./Fax: (1) 413-0958
II. Tervezett változtatási szándék 1. Beépítésre szánt területek 1. Fürdő környéke – sportpálya területe:
Meg kell határozni a beépítés paramétereit (Különleges – fürdő, szálláshely, 10 5 m max. épít-ménymagasság, 15 % max. beépíthetőség, 3000 m2 legkisebb új telek kialakíthatóság). A holtági gyalogos és kerékpáros híd folytatásaként ki kell szabályozni a közparkon átvezető, Vidovszky ut-ca irányába haladó gyalogos és kerékpárutat. A meglévő étterem a közparkterület egy részével kibővítve ugyanebbe az övezetbe sorolandó.
A Semmelweis utca túloldalán lévő Különleges – szabadidő, sport rendeltetésű övezetben 7,5 m legnagyobb építménymagasság, 10 %-os legnagyobb beépíthetőség és 4000 m2 legkisebb telek-terület alakítható ki.
2. Fürdő területén lévő Ee övezet:
A hatályos terv a fürdőterület egy részét egészségügyi erdőterületbe sorolta. A módosítási igény szerint a terület célszerűen a fürdőhöz tartozik. Az 1. pontban meghatározott 15 %-os maximális beépíthetőség mellett a meglévő növényállomány megfelelő védelme biztosítható.
3. Az Ifjúsági tábor és a Hármas-Körös gátja közötti terület:
A terület tervezett rendeltetése Különleges – szabadidő, sport, szálláshely, az építhető legna-gyobb építménymagasság 7,5 m, a beépíthetőség és a telekméret az ifjúsági tábor oldalán 15 % és 4000 m2, az út túloldalán lévő területen (melyből a távvezeték közterületi kiszabályozása meg-történt) 25 % és 2000 m2 lehet.
4. Fáy utca végén lévő belterületi mezőgazdasági kiskertes övezet:
Az igény szerint a kertvárosias lakóterület folytatásaként 6,5 m legnagyobb építménymagasságú, 30 %-os beépítettségű és legalább 550 m2 telekterületű építési övezet alakítandó ki. A Fáy utca folytatása a holtágig, a végén kiszélesítve szabályozandó, a telkek további felosztását a nem köte-lezően kialakítandó magánút teszi lehetővé.
5. A Hantoskerti utca folytatása – körgát melletti területek:
Az utca nyugati oldalán a kapcsolódó kertvárosias lakóterület 6,5 m építménymagasságú, 30 %-os beépíthetőségű, 550 m2 legkisebb kialakítható telekterületű építési övezete, az utca keleti olda-lán hétvégiházas üdülőövezet, 3,5 m-es építménymagasság, 10 %-os beépíthetőség, 500 m2 te-lekterület alakítható ki. A telkek feltárását a korgát menti tervezett vegyes használatú és kiszolgáló út biztosítja.
6. A Hantoskerti holtágra futó Pocoskerti terület:
A korábbi program szerint a hatályos tervben előírt szabályozási terv készítendő (Üh területfelhasználás) területre javasolt építési övezetet a helyi lakosság nem támogatta, ennek alapján a területet kertes mezőgazdasági területté kellett minősíteni.
7. Ipari park bővítésével kapcsolatos övezetek meghatározása:
Az Ipari park gyűjtőúthálózatához kapcsolódóan átlagosnál gyengébb minőségű szántóterülete-ken, ill. művelésből kivont, gazdasági épületekkel is rendelkező területek képezik a bővítés terüle-tét. A területen lévő nagykiterjedésű erdőterületeket a hatályos terv Gi építési övezetbe sorolta, je-len terv erdőterületként veszi figyelembe. Az építési paraméterek Gk (kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület), 10,5 m építménymagasság, 50 %-os beépíthetőség, 2000 m2 legkisebb telek-terület.
Az erdőterület és gyűjtőút közé beékelődő 23 m szélességű területen az Ipari parki humán szol-gáltatások (munkásszállás, étkezők stb.) helyezendők el. Övezeti paraméterek: Gk- 7,5 m épít-ménymagasság, 60 %-os beépíthetőség, 800 m2 legkisebb telekterület (a területrész 4 részre osztható).
8. Újkertsor déli részének (Selyem úttól) felülvizsgálata:
A terület a Gyomai és Endrődi városrészek összekötésére hivatott, itt valósulhat meg az új város-központ. Ezt tartalmazza a hatályos településszerkezeti terv, a szabályozási terv pedig szabályo-zási kötelezettséget írt elő.
Az igények szerint a terület Vt (településközpont vegyes) rendeltetésű, középpontjában nagymé-retű parkkal (közel 1,5 ha). A park körüli 4 tömb építménymagassága 9,0 m, ezektől keletre és nyugatra lévő tömbökben 7,5 m, a telekméret egységesen 4000 m2. e területtől délre 6,5 m épít-ménymagasság és 800 m2 telekterület kialakítása engedélyezhető. A beépíthetőség a teljes terü-letre 40 %. A szabályozási tervlap az igényeknek megfelelően ütemezési javaslatot is tartalmaz.
9. Fűzfás-zug felülvizsgálata:
A 8. számú módosítási igényhez tartozó tervjavaslat tengelyes szerkezettel kapcsolódik a Selyem utca, Fő út vonalához. A terület gyűjtőútja és gyalogos főtengelye a Fűzfás zug irányába vezet. A javaslat szerint a Fő útnál körforgalmú csomópont készül, melynek negyedik ága egy tervezett új hídon keresztül a Fűzfás zug területét hivatott megközelíteni.
A Fűzfás zug területe az eddigi rossz megközelíthetőség következtében elkerülte a beépítést. A fejlesztés erre való tekintettel nagyvonalú javaslattal él, amely szerint a terület közepén és a víz-parton nagy zöldfelületeket kell biztosítani. A területen egyetlen lakóház van, amely a tervezett közparkon belül funkcióváltással (vendéglő) és az építési hely területén belüli átépítéssel fennma-radhat.
A gyakorlatilag beépítetlen, de a terület jelentős részén magántelkes terület sokkal értékesebb annál, hogy a telkek egyedileg, a vízpartot elzárva épüljenek be. A tervjavaslat szerint a középső, közpark körüli részeken 9,0 m-es építménymagasság, a távolabbi területeken 6,5 m-es épít-ménymagasság engedélyezhető. A területfeltáró gyűjtőút nagyméretű parkolóban végződik, amely a terület ellátásán kívül a közpark és a Hármas-Körösre tervezett hajóállomás kiszolgálását is biz-tosítja.
Övezeti paraméterek: Vt (településközpont vegyes terület), 9,0 ill. 6,5 m építménymagasság, 40 %-os beépíthetőség, 2000 m2 telekterület.
10. Orgona utcától délre eső területek:
A hatályos terv a területre falusias lakóterületet tervezett, amelyre a jelen igények szerint nincs szükség. A terv a program szerint Mk (kertes mezőgazdasági) területet javasol.
11. Soczó-zugi holtág feletti területek:
Az önkormányzat szándéka a terület nagyvonalú fejlesztése, amely a holtág magas színvonalú hasznosítását eredményezi. A 46. sz. út felőli erdőterület biztosítja a terület intimitását. A megkö-zelítésnél közterületi parkolóhelyek biztosítottak, amelyek a tervezett közpark és parti területek el-érését is szolgálják. A javaslat szerinti holtágon átvezető gyalogos híd a Soczó zug zsákutcás el-érhetőségét is kedvezően befolyásolják.
Tervezett övezeti paraméterek: Különleges – szabadidő, sport, szálláshely, 7,5 m építményma-gasság, 25 %-os beépíthetőség, 2000 m2 telekméret.
12. A regionális hulladékkezelő mű védőterületének lecsökkentése:
A 0130/15 hrsz területre kerül a regionális hulladék-feldolgozó, amely köré 500 m védőterület ala-kítandó ki. A 0130/12 hrsz a korábbi szemétlerakó telep, amelynek rekultiválása szükséges.
Övezeti paraméterek: Különleges – hulladék-feldolgozó, 9,0 m építménymagasság, 10 %-os be-építhetőség, 4000 m2 telekterület.
13. Torzsás-zug:
A tervezési program a megbízó igényei alapján kibővült, amely szerint a Körös-holtágakat olyan szempontból szükséges felülvizsgálni, hogy hol vannak igények és lehetőségek üdülőterületek ki-alakítására. Ennek alapján a következő területekre tettünk hétvégi házas üdülőfejlesztési javasla-tot:
Tanácsadó és Tervezo Irodaorlátolt elelosségu ársaság
´́´́ ´́
H-1075 Budapest, Madách tér 3-4., Tel.: (1) 413-0959, Tel./Fax: (1) 413-0958
− Bónum zug belső területe, ill. Soczó zug felőli külső oldala,
− Soczó zug, Rév zug,
− Templom zug, Kis zug,
− Sirató zug belső oldalának vízpart felé néző telkei,
− Torzsás zug belső fele és külső keleti oldala.
Fenti területeken az övezeti paraméterek: Üh (hétvégiházas üdülő) terület, 4,5 m-es építményma-gasság, 10 %-os beépíthetőség, 800 m2 telekterület.
2. Közúthálózati fejlesztési szándékok
- 46-os sz. főút várost D-ről elkerülő szakaszának megépítése, a Hármas-Körösön átvezető tér-ségi jelentőségű közúti híddal.
- IV. páneurópai korridor 120. sz. vasúti fővonal korszerűsítése, átépítése. - 46-os sz. főút városi átkelési szakaszának alternatív javaslata a 120. sz. vasúti fővonal mellett
vezetett nyomvonallal, a Hármas-Körösön átvezető vasúti híd mellé tervezett közúti híddal. - A Szarvasi és a Kondorosi utak összekötése az Öregszőlők északi részén vezetett összekötő
úttal és ennek folytatása az Ipari Park déli határán a Katona József utca vonaláig. - 46-os sz. főút belterületi szakaszának (Fő út – Bajcsy-Zsilinszky út) keresztmetszeti felülvizs-
gálata, a gyalogos-, kerékpáros- és közúti közlekedés összhangjának megteremtése, a Hár-mas-körös hídjának korszerűsítése és a vasúti aluljáró megépítése.
- Új gyűjtőút kialakítása a Madách Imre utca folytatásában. - A Kossuth Lajos utca vasútállomás melletti, aluljáróban történő átvezetése az Ipari Park kör-
forgalmú csomópontjához. - Ipartelepi út teljes kiépítése. - Hantoskerti holtágra futó Pocoskerti terület útszabályozása. - Öregszőlők másodrendű úthálózatának szabályozása és fejlesztése.
III. Hatásvizsgálat Tervezett változtatások hatása 1. Beépítésre szánt területek • 5. módosítási terület (A Hantoskerti utca folytatása – körgát melletti területek:) Az utca Ny-i oldalán tervezett Kertvárosias lakóterület érinti és veszélyezteti a 4516 KÖH azonosító számú lelőhelyet. Ezt a tervezett fejlesztés során figyelembe kell venni és a lelőhely bolygatását, be-építését el kell kerülni. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor próba-, illetve később megelőző régé-szeti feltárás igényével kell számolni. • 10. módosítási terület (Orgona utcától délre eső terület) A hatályos tervben szereplő Falusias lakóterületből Kertes mezőgazdasági területbe való visszaminő-sítése elviekben érinti a 4767 KÖH azonosító számú lelőhelyet. Ez mivel a korábbi építési lehetőséget elveszi, csak annak megőrzését segíti elő, azaz a régészeti örökség szempontjából pozitív hatással járhat. • 11. módosítási terület (Soczó-zugi holtág feletti területek) A 46-os úttól délre tervezett nagyszabású idegenforgalmi célú fejlesztési területe elviekben érinti a 4611 KÖH azonosító számú lelőhelyet. A módosítási területen belül az ismert lelőhely területét a ter-vezett parkosítás érinti elsősorban. Ezt mindenféleképpen figyelembe kell venni és a lelőhely bolyga-tásának elkerülésére kell törekedni. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor fásítás során régészeti szakfelügyeletet kell biztosítani. Nagyobb földmunkával járó beavatkozás esetében próba-, illetve később megelőző régészeti feltárás igényével kell számolni. Ugyanakkor itt lehetőség lenne a lelőhely emlékeinek feltárása után a helyszíni bemutatásra, illetve rekonstrukcióra a közpark, zöldterület keretében. • 12. módosítási terület (Regionális hulladékmű védőövezete) A regionális hulladékmű védőövezetének lecsökkentése elviekben érinti a 4451 KÖH azonosító szá-mú lelőhelyet. A tervezett változtatás azonban nem gyakorol semmilyen hatást a lelőhelyre. • 13. módosítási terület csoport (Torzsás zug)
o Sima zug A Sima zug északi oldala és a 46. sz. főút között tervezett Üdülőházas terület érinti és veszé-lyezteti a 4606 KÖH azonosító számú lelőhelyet. Valamint a Sima zug déli oldalán tervezett Üdülőházas terület közvetlenül szomszédos a 4773 KÖH azonosító számú lelőhellyel. Ezt a tervezett fejlesztés során figyelembe kell venni és a lelőhely bolygatását, beépítését el kell ke-rülni. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor próba-, illetve később megelőző régészeti feltá-rás igényével kell számolni.
o Bonum zug belső oldala és a Soczú zug felőli külső oldala A Bonum zug belső oldalán tervezett Üdülőházas terület érinti és veszélyezteti a 4743 KÖH azonosító számú lelőhelyet. A Soczu zug felőli külső oldalán tervezett Üdülőházas terület, pe-dig a 4630 KÖH azonosító számú lelőhelyet érinti és veszélyezteti. Ezt a tervezett fejlesztés során figyelembe kell venni és a lelőhely bolygatását, beépítését el kell kerülni. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor próba-, illetve később megelőző régészeti feltárás igényével kell számolni.
o Soczú zug – Rév zug A Rév zugnak a 46-os sz. főút felőli részén tervezett Üdülőházas terület érinti és veszélyezteti a 4611 KÖH azonosító számú lelőhelyet. Ezt a tervezett fejlesztés során figyelembe kell venni és a lelőhely bolygatását, beépítését el kell kerülni. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor próba-, illetve később megelőző régészeti feltárás igényével kell számolni.
o Templom zug – Kis zug A Kis zug déli felében tervezett Üdülőházas terület érinti és veszélyezteti a 4608 KÖH azono-sító számú lelőhelyet. Ezt a tervezett fejlesztés során figyelembe kell venni és a lelőhely boly-
Tanácsadó és Tervezo Irodaorlátolt elelosségu ársaság
´́´́ ´́
H-1075 Budapest, Madách tér 3-4., Tel.: (1) 413-0959, Tel./Fax: (1) 413-0958
gatását, beépítését el kell kerülni. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor próba-, illetve ké-sőbb megelőző régészeti feltárás igényével kell számolni.
o Sirató zug A Sirató zug belső oldalának vízpart felé néző telkei közül a déliek közvetlenül határosak a 4586 KÖH azonosító számú lelőhellyel, melyet valószínűleg érinthetnek és veszélyeztethet-nek. Ezt a tervezett fejlesztés során figyelembe kell venni és a lelőhely bolygatását, beépíté-sét el kell kerülni. A veszélyeztetettséget egyértelműen próbafeltárás alapján lehet meghatá-rozni. Amennyiben a lelőhely kiterjed a tervezett telkekre is, akkor azok területén is később megelőző régészeti feltárás igényével kell számolni.
2. Közúthálózati fejlesztési szándékok
- IV. páneurópai korridor 120. sz. vasúti fővonal korszerűsítése, átépítése. A tervezett vasútfejlesztés elviekben nem érint közvetlenül régészeti lelőhelyet, azonban an-nak közvetlen szomszédságában a vasútvonallal határosan több lelőhelyet figyeltek meg. A 4606, 4772, 4568, 4438, 4552, 4579 KÖH azonosító számú lelőhelyek kapcsán a későbbi ter-vezések során körültekintően kell eljárni. Mert a nyomvonalnak az általuk érintett szomszédos szakaszain eddig nem ismert lelőhelyrészek előkerülésével kell számolni a jelenlegi talajszint alatti földmunkák során. Továbbá a nyomvonal esetleges bővítése kapcsán a közvetlenül szomszédos lelőhelyek veszélyeztetésre kerülhetnek, melyek elkerülésére törekedni kell. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor próba-, illetve később megelőző régészeti feltárás igé-nyével kell számolni.
- 46-os sz. főút várost D-ről elkerülő szakaszának megépítése A tervezet elkerülő út elviekben érinti a 4772, 7606 KÖH azonosító számú lelőhelyeket. Az érintett lelőhelyek a 46. sz. főút már meglévő szakaszánál érintik azokat. Amennyiben a terve-zett út szélesítésre kerül dél felé, akkor a lelőhelyek bolygatásának lehetőségével kell szá-molni. Ezt lehetőleg el kell kerülni. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor próba-, illetve ké-sőbb megelőző régészeti feltárás igényével kell számolni.
- 46-os sz. főút városi átkelési szakaszának alternatív javaslata A 46-os főút alternatív nyomvonalának déli lekötési csomópontjánál a régi nyomvonal megtar-tásához szükséges új átkötő szakasz érinti és veszélyezteti a 4576 KÖH azonosító számú le-lőhelyet. Ezt a tervezett fejlesztés során figyelembe kell venni és a lelőhely bolygatását, be-építését el kell kerülni. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor próba-, illetve később megelő-ző régészeti feltárás igényével kell számolni.
- Öregszőlők másodrendű úthálózatának szabályozása és fejlesztése Az Öregszőlők másodrendű úthálózatának, gyűjtőútjainak 12 m, illetve a mellékutak 8 m szé-lességűvé szabályozása érinti a 4660, 4661, 4669, 4670, 4631, 4636, 4637 KÖH azonosító számú lelőhelyeket. Új másodrendű gyűjtőút kijelölése érinti a 4636, 4638, 4639 KÖH azono-sító számú lelőhelyeket. Érdemi veszélyeztetés akkor érheti ezeket a lelőhelyeket, amennyi-ben ezek szilárd burkolattal kerülnek lefedésre, illetve amennyiben az utak mentén övárkok kerülnek kijelőlésre.
A régészeti örökség védelmével kapcsolatos feladatok, költségek A régészeti örökség védelme érdekében különös gonddal kell eljárni az építési és művelési ág válto-zások kapcsán, mivel bármilyen, a föld felszíne alá mélyedő kivitelezési munkával elpusztulhatnak a régészeti örökség elemei. A. Engedélyköteles talajmunkával járó, a nagyberuházások körébe nem tartozó tevékenységek a., Nyilvántartott régészeti lelőhely esetében Az Kötv 22-23.§-a, továbbá A régészeti lelőhelyek feltárásának … részletes szabályairól szóló 18/2001 (X.18.) NKÖM rendelet 14.§-a szerint a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal el kell kerülni. Ha a lelőhelyek elkerülése a földmunkával járó fejlesztés beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. A tervezett mun-
kálatok kizárólag a feltárás befejezése után kezdődhetnek el. A régészeti feltárások költségét annak kell fedezni, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált (Kötv 19.§ (3)). A fejlesztések, beruházá-sok tervezése során a megelőző feltárás teljes költségét, de legalább a teljes bekerülés 9 ezrelékét kell költségelőirányzatként biztosítani a feltárás fedezetére (Kötv 22.§.(1)). A tervezett építési tevékenység előtt a hatályos 2001. évi LXIV. Kulturális Örökségről szóló törvény szerint értesíteni kell a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal regionális kirendeltségét. A szükséges meg-előző kutatások elvégzéséhez a beruházás értékhatárának nyilatkozata alapján a régészeti szakszol-gálattal, vagy a helyileg illetékes múzeummal kell megállapodást kötni. b., Régészeti érdekű terület esetében A régészeti érdekű területekről is a régészeti emlékeket csak feltárás keretében mozdíthatók el (Kötv 19.§ (1)). Ezért a 30 cm-t meghaladó földmunkával járó beruházások esetében csak próbafeltárással végzett állapotfelmérés után, vagy régészeti megfigyelés mellett végezhető, melyek elvégzésére a helyileg illetékes múzeum jogosult. B. Nagyberuházások körébe tartozó tevékenységek esetében Az oktatási és kulturális miniszter 21/2007. (III. 26.) OKM rendelete a nagyberuházásokkal kapcsola-tos régészeti kötelezettségekről az alábbiakban rendelkezik. Nagyberuházásnak számít az a beruházás, amely a nettó 500 millió forintos értékhatárt meghaladja, függetlenül annak területi kiterjedésétől vagy helyszínétől. A beruházó nyilatkozni köteles, hogy a tervezett be ruházás nagyberuházásnak számít-e. Nagyberu-házás esetén - terepbejárási dokumentációt is tartalmazó - az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendeletnek megfelelő hatástanulmányt kell készíteni. A földmunkával járó változtatás teljes kiterjedésére vonatkozóan mind az előkészítő munkálatok, mind a kivitelezés tekintetében régészeti megfigyelést kell biztosítani, a régészeti lelőhelyeken, pedig megelőző feltárást kell végezni. A régészeti lelőhelyeken feltárásra csak azokon a helyeken kerül sort keríteni, ahol a beruházás a talajt a jelenlegi talajszintnél 30 cm-nél, illetve a humuszréteg alsó szintjénél mélyebben érinti, vagy ahol a régészeti jelenségeket a beruházás egyéb módon veszélyezteti. Veszélyeztetésnek számít különösen a földmunkával, anyagkitermeléssel vagy építkezéssel történő megsemmisítés vagy megbolygatás, az állapotváltozással járó elfedés. C. Váratlanul előkerülő régészeti emlékek esetében az alábbiak szerint kell eljárni. Valamennyi, a régészeti feltárás esetén kívül előkerült régészeti emlék, ill. lelet esetében is törekedni kell a régészeti örökség elemeinek helyszíni megőrzésére. Ha bármilyen tevékenység során váratlan régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (kivitelező, beruházó) az örökségvédelmi törvény 24.§-a értelmében köteles a tevékenységet azonnal abbahagyni és az emlék vagy lelet előkerülését az önkormányzat jegyzőjének és a területileg illetékes múzeumnak haladéktalanul jelenteni és a hely-szín, valamint a lelet őrzéséről gondoskodni, valamint a régészeti feltárás lehetőségét biztosítani. Me-lyek elmulasztása büntetőjogi felelőséggel jár.
Tanácsadó és Tervezo Irodaorlátolt elelosségu ársaság
´́´́ ´́
H-1075 Budapest, Madách tér 3-4., Tel.: (1) 413-0959, Tel./Fax: (1) 413-0958
IV. Összefoglalás Azonosított régészeti lelőhelyek Gyomaendrőd területén 425 darab azonosított régészeti lelőhelyről van adatunk, melyek közül 425 darab szerepel a KÖH nyilvántartásában. Ezek a nagyszámú értékes lelőhely közül külön ki kell emel-ni a 74 darab kunhalmot és a csőrszárok három szakaszát. Ez utóbbiak régészeti lelőhelyeknek egy-ben természetvédelmi terület hatálya alá is esnek. Melyek területén az állapotuk megóvása érdekében a talajmunkával járó mezőgazdasági művelésből ki kell vonni és megőrzésükre kiemelt figyelmet kell az érintett területek tulajdonosaiknak fordítani. A tervezett változások hatása Gyomaendrőd területén, a beépítésre szánt módosítások közül 9 esetben kell számolni régészeti lelő-helyet is érintő beavatkozással. Ezek közül 7 esetben kell számolni a lelőhelyet is veszélyeztető fej-lesztési szándékkal. A közúthálózati módosítási szándékok közül 4 érint, illetve feltételezhetően érint-het és veszélyeztethet régészeti lelőhelyet. Mindegyik esetben a tervezett bányaművelés illetve építé-si szándékok kapcsán a lelőhelyek elkerülésére kell törekedni. Kutatási igény: A régészeti lelőhelyek az elmúlt száz év különböző gyűjtései, kisebb területeket érintő terepbejárásai, leletmentései, megelőző feltárásai és esetenként tudományos célú feltárásai alapján ismertek. A rendkívül nagy külterülettel rendelkező település területén, azonban sajnos máig nem került sor egy átfogó régészeti topográfiai célú vizsgálatra. A megelőző feltárások tanulságai szerint ezt feltétlenül pótolni kell a közeljövőben. Ennek részeként több szezonban lenne szükséges légifotózáson, terepbe-járáson alapuló szisztematikus kutatást végezni. Bemutatási lehetőség: A természetvédelmi terület hatálya alá is eső nagyszámú kunhalmok legalább egy részét és a csörszárok három megmaradt szakaszát fontos lenne legalább egy tanösvény keretében bemutatni a nagyközönség számára. Ez elősegíthetné mind a lelőhelyek megismerését és az azok tudatos meg-őrzésére való törekvést. A település területén előkerült rendkívül nagyszámú régészeti lelőhely jelentős többsége a helyszíni bemutatásra nem alkalmas, annak jellege és állapota miatt. Ezeket a régészeti emlékek bemutatásá-nak lehetőségéről csak a szükséges régészeti kutatások alapján lehet dönteni.
V. Nyilatkozat A Gyomaendrőd Településrendezési Terv Örökségvédelmi Hatástanulmányának Régészeti fejezetét készítő régész nyilatkozik, hogy a régészeti tanulmányt a 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendeletnek és a hatósági előírásoknak megfelelően készítette el, a tervezett megoldások megfelelnek a hatályos jog-szabályoknak. Továbbá nyilatkozik, hogy a tanulmány elkészítésére az érvényes szakirányú felsőfokú régész vég-zettsége alapján jogosult.