Gyáli Tulipán Óvoda · Hatása az értelmi képességek fejlődésére 36. Hatása a szociális ... Rajzolás, festés, ... Nevelő-fejlesztő munkánk során mindig figyelembe

1

Gyáli Tulipán Óvoda 2360 Gyál, Tulipán utca 23

T/F 06 29/ 341-544

e-mail:[email protected]

OM: 200771

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Intézmény OM - azonosítója:

200771

Intézményvezető:

Kápolnásiné Sági Andrea

neve

Legitimációs eljárás

4/2018/2019. határozatszámon

elfogadta:

Tofalviné Szabó Anikó

nevelőtestület nevében

Szekrényesi Tamásné

alkalmazotti közösség nevében

Véleménynyilvánítók:

Borbély Tóth Bernadette

szülők közössége nevében

4./2018. határozatszámon

jóváhagyta:

Kápolnásiné Sági Andrea

intézményvezető aláírás

Egyetértését kinyilvánította/ellenőrizte:

…………………………………………………

fenntartó nevében

Ph

A dokumentum jellege: Nyilvános

Megtalálható:

Érvényes: A kihirdetés napjától 2018.09.01.

visszavonásig

Verziószám: Készült:2 példány

2

TARTALOMJEGYZÉK

Fedőlap

Tartalomjegyzék 2.

Bevezetés 5.

A pedagógiai program jogszabályi háttere 5.

A Tulipán óvoda környezeti bemutatása 6.

Óvoda Bemutatása 6.

Programunk küldetése - filozófiája 7.

Az óvoda nevelési alapelvei 7.

Óvodakép 7.

Az óvoda nevelési célkitűzései 8.

Gyerekkép 8.

Óvodánk személyi feltétele 11.

Az óvodapedagógus 12.

Tárgyi feltételek 13.

Az óvoda helyi nevelési értékei 14.

A Komplex Prevenciós Program fejlődéslélektani és nevelésfilpzófiai

megalapozottsága, a fejlesztés célja 14.

A program nevelési feladatrendszere 16.

Az egészség és a környezeti nevelés feltételei 16.

Az egészséges életmód alakítása 17.

Testi egészség 17.

Lelki egészség 19.

Szociális kapcsolatok harmóniája 19.

Az óvoda egészségvédő programja - egészségfejlesztési program 20.

Óvodapedagógusok és nem pedagógus dolgozók viselkedésének szabályozása 20.

A szülők otthoni egészségnevelő feladatai 22.

3

Egészségügyi szolgálattal való együttműködés 23.

Gyermekek befogadása a családokból 24.

Érzelmi, erkölcsi, és az értékorientált közösségi nevelés 25.

Az erkölcsi, közösségi nevelés alapelvei, tartalma, feladatai 26.

A fejlődés várható eredménye, sikerkritériumai az óvodáskor végére 27.

Munka jellegű tevékenységek a gyermekek és társas kapcsolatainak alakulásában 28.

A munka jellegéből adódó óvodapedagógusi feladatok 28.

A környezettudatos magatartás megalapozása 30. Zöld Óvoda, Madárbarát Óvoda 30.

Szervezeti és időkeretek 32.

Ajánlott napirend 33.

Hetirend 33.

A nevelési program tartalma 35.

Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógusok feladatai 36.

MOZGÁS 36.

Hatása az értelmi képességek fejlődésére 36.

Hatása a szociális képességek fejlődésére 37.

Mozgásfejlesztés a szabad játékban 37.

Mozgásfejlesztés a testnevelési foglalkozásokon 39.

A mindennapi testnevelés 41.

JÁTÉK 42.

Játékba integrált tanulás 45.

A játék és az anyanyelvi nevelés 46.

KULTÚRAÁTADÁS

Az óvodai élet tevékenységi formái 47.

A külső világ tevékeny megismerése, a környezet és természetvédelem 47.

A külső világ mennyiségi és formai összefüggéseinek tevékeny megismerése 50.

A környezet esztétikai összefüggései 52.

Rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás kézi munka 52.

4

A környezet, az anyanyelv, irodalom kölcsönhatása 53.

Az anyanyelv és a gyermek társas környezetének kapcsolatát alakító nevelési

feladatok az alábbi területek fejlesztésére adnak lehetőséget. 55.

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc 56.

FEJLESZTŐ PROGRAM 58.

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlődésének elősegítése 68.

A kiemelten tehetséges gyermek 69.

A szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységek 71.

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK 75.

Tulipán Óvodában megvalósuló integrált nevelés 79.

A sajátos nevelési igényű gyermekek sérülés specifikus fejlesztésének elvei,

feladatai óvodai nevelés során 82.

ÓVODÁNK ELLENŐRZÉSI DOKUMENTUMAI 92.

ÓVODÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI 96.

A három év alatti gyermekek gondozása-nevelése 101.

Az iskolába lépés feltételei 101.

Óvodánk hagyományteremtő ünnepei 103.

Az óvoda gyermekvédelemmel kapcsolatos pedagógiai tevékenysége 104.

ÓVODÁNK KAPCSOLATRENDSZERE 107.

FELHASZNÁLT IRODALOM 112.

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK 113.

5

Bevezetés

Köszöntjük mindazokat a kisgyermeket nevelő szülőket, akik megtiszteltek bizalmukkal

és óvodánkba iratták gyermeküket.

Intézményünk 2006-ban épült, a Gyál város egyik legkorszerűbb óvodája.

Kérjük, hogy tanulmányozza át óvodánk Pedagógiai Programját, amelyet Ön most a

kezében tart.

Pedagógiai Programunk a gyermekek óvodai nevelésében érvényesítendő elveinket

fogalmazza meg, mely az 137/2018. (VII.25.) Korm rendelet az Óvodai nevelés

országos alapprogramjának kiadásáról szóló a 363/2012. (XII.17) Korm. rendelet

módosításáról Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja alapján a Komplex Prevenciós

Óvodai Program adaptációja. Pedagógiai Programunkat nevelőtestületünk átdolgozta

az alábbi törvények, rendeletek változásának megfelelve.

Nevelési programunk megválasztása során figyelembe vettük, óvodánk használóinak

elvárásait, a helyi értékeket, valamint azokat a korszerű kutatási eredményeket, melyekre

a hazai óvodapedagógia is épít. Pedagógiai munkánkkal támaszt nyújthatunk a

gyermekek nevelése során.

Céljaink, feladataink meghatározásánál abból a meggyőződésből indulunk ki, hogy a

gyermekek egészséges fejlődése érdekében, a megelőzésre (prevencióra), a korai fejlődés

tudatos támogatására szükség van. Fejlődéslélektani kutatások igazolják, hogy a

gyermekek öröklött tulajdonságai, csak és kizárólag megfelelő környezeti tényezők és

feltételek biztosításával bontakoztathatóak ki.

Lehetővé tesszük, hogy minden gyermeknek az egyenlő hozzáférés biztosításával és az őt

megillető jogok tiszteletben tartásával, érzelmi biztonságban és fejlesztő hatásokban

gazdag környezetben tölthesse el, 3 – 7 éves korát. A sajátos nevelést igénylő gyermekek

ellátásának megvalósítására törekszünk, szakképesítésünkhöz mérten és gyógypedagógus

szakember segítségével. Munkánkban érvényesülnek az innovatív pedagógiai törekvések,

a gyermekek érdekeit figyelembe véve élünk a széleskörű módszertani szabadság

lehetőségeivel. Óvodánkban dolgozó óvodapedagógusaink elméletileg és

szakmódszertanilag jól felkészültek, nyitottak az új ismeretek befogadására. Fontosnak

tartják az önképzést, és aktívan vesznek részt a továbbképzéseken, valamint a szakmai

fejlesztő napokon.

A pedagógiai program jogszabályi háttere:

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

A kormány 137/2018. (VII.25.) módosított kormányrendelete az Óvodai nevelés

országos alapprogramjáról

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és

a köznevelési intézmények névhasználatáról

6

32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai

nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának

irányelve kiadásáról

2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség

előmozdításáról

2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól

1997. évi XXXI. törvény a gyermekvédelemről és gyámügyi igazgatásról

Az 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének

biztosításáról

15/1998. (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti,

gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és

működésük feltételeiről

17/2013. (III.1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a

nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

Az óvoda hatályos Alapító Okirata

Nevelőtestületi határozatok

A Tulipán Óvoda környezeti bemutatása

Gyál városa, Budapest agglomerációs települése, amely az utóbbi évtizedekben

dinamikus, fejlődésen megy keresztül. Az itt lakó családok életét a főváros közelsége

nagymértékben befolyásolja.

Az óvoda kertvárosi övezetben helyezkedik el. Az intézmény körzetében, sok az új

építésű családi ház ahonnan a gyerekek nagy része a mi óvodánkba jár.

Sok család építkezik, ennek terhei próbára teszik a családok erejét. Nagy számban élnek

környezetünkben sok gyermekes családok, akiknek, nem könnyű a megélhetésük. Sajnos

növekszik az egyedülálló szülők száma.

A családok többségében, a szülők Budapestre járnak dolgozni. Korán kelnek későn érnek

haza. Ez a tény, már érinti az óvoda-család kapcsolatát, mivel az óvoda nyitva tartása

ehhez igazodik.

Intézményünk reggel 6 órától 18 óráig van nyitva.

Óvoda Bemutatása

Az óvoda épülete, az oktatási nevelési intézmények felé támasztott társadalmi

elvárásokhoz igazodva, 2006-ban megépített és eszközökkel felszerelt intézmény.

Lehetőséget biztosít az akadálymentes bejutásra, a mozgásukban korlátozott használók

számára is.

7

Az épületbe belépve, tágas térből nyílnak a foglalkoztató helyiségek. Ez a belső aula

lehetőséget nyújt az egész óvodát érintő programok megszervezésére is.

Az óvoda 10 csoportszobával, hozzátartozó gyermeköltözővel és mosdóval rendelkezik.

Megtalálható a tornaszoba, fejlesztőszoba. A team szoba, lehetőséget nyújt a közös,

gyermeket érintő beszélgetésekre, csoport munkákra is. Orvosi és elkülönítő szoba

biztosítja, az esetleg napközben megbetegedő kisgyermek elkülönítését, saját és társai

védelmének figyelembe vételével.

Az intézményhez tartozik, korszerűen kialakított és felszerelt melegítőkonyha, amely

biztosítja az óvodába járó gyermekek napi háromszori étkeztetésének feltételeit, az

élelmiszer biztonságra vonatkozó előírások alapján. (HACCP)

Az épületben megtalálható a pedagógusok számára kialakított nevelői szoba, amelyben a

könyvtár is helyet kapott, ahol lehetőség van a szakmai felkészülésre, a gyermekeket

éríntő, szakmai értekezletek, lebonyolítására.

Óvodánk játszóudvara biztonságos, lehetőséget nyújt az önfeledt mozgásra, játékra,

közös rendezvények megtartására.

Programunk küldetése - filozófiája

Az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése – prevenciója

A Komplex Prevenciós Óvodai Program célul tűzi ki az iskolai tanulási képességeket

meghatározó funkciók fejlesztését, mellyel kiszűri és megelőzi a potenciális tanulási

zavarokat. A 3-7 éves kor szenzitív periódus az észleléses és finommotoros struktúrák

fejlődésében. Feladatunk az éréshez, fejlődéshez szükséges feltételek biztosítása.

Programunk a fő nevelési területeken végzett feladatokba integrálva, komplex módon,

indirekt nevelési módszerekkel valósítja meg a pszichikus funkciók fejlesztését, építve a

gyermek spontán aktivitására.

Az óvodánk nevelési alapelvei

Óvodakép

Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család.

Az óvodánk, mint nevelési intézmény, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek

harmadik életévétől az iskolába lépésig. Törekszünk, hogy intézményünk pedagógiai

tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítsa az óvodásaink fejlődésének és

nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Óvodánk a pedagógiai programjával

elkötelezettséget vállal abban, hogy a hozzánk járó gyermekek nevelése során, szorosan

együttműködünk, más különálló nevelési színterekkel: család, bölcsőde, iskola.

Óvodánk nevelési célja, hogy elősegítse a gyerekek sokoldalú, harmonikus fejlődését,

elősegítse személyiségük kibontakozását, a hátrányok csökkentését, az életkori, egyéni

sajátosságok, és az eltérő fejlődés ütem figyelembe vételével!

8

Biztosítjuk a gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. A gyermek érési

folyamatához igazított, életkori sajátosságainak megfelelő, ahhoz messzemenően

illeszkedő eszközökkel történő támasznyújtással, amely az éppen fejlődő testi és lelki funkciók kibontakozásához biztosít szociális és tárgyi környezetet. Gondoskodunk a

gyermeki szükségletek kielégítése mellett, érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes

óvodai légkör megteremtéséről. Nevelési alapelvünk a mindennapokban: a gyermeki

személyiség elfogadása, tisztelete, szeretete, megbecsülése.

Közvetetten segítjük az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki

személyiségvonások fejlődését. Sokoldalú képességfejlesztéssel az iskolai

beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és érzelmi érettség kialakításának

biztosításával.

Nevelő-fejlesztő munkánk során mindig figyelembe vesszük a gyermekek egyéni

képességét, fejlődési ütemét, szociokulturális hátterét, segítjük a kibontakozásban,

valamint hátrányos helyzetéből való felzárkóztatásában, a sajátos nevelést igénylő

gyermekek elfogadásában, elfogadtatásában.

Intézményünk pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek

környezettudatos magatartásának kialakulását. Nevelőközösségünk tudatosan

felelősséget vállal a környezet ügyéért, a környezet alakítása, fejlesztése, védelme

érdekében. A környezettel való ismerkedés, áthatja az óvodai életet. A környezeti

nevelés fontosságát, személyiségformáló szokás kialakító szerepét tekintjük

nevelésünk vezérfonalának és a tevékenységeket (mozgás, játék, vers, mese, ének-

zene, énekes játék, rajzolás, mintázás, stb.), mint egy gyöngyként erre fűzzük fel. Törekszünk e tevékenységeken keresztül a gyerekek életkorához és egyéni képességeihez

megfelelő műveltségtartalmak, emberi értékek, egészséges életmód szokásainak

közvetítésére. Elnyertük a Zöld Óvoda és a Magyar Madártani és Természetvédő

Egyesület által meghirdetett „Madárbarát Óvoda” címet.

Kiemelt nevelési terület az egészségre nevelés, mivel a gyermekkorban kialakított szokásoknak a későbbi életszakaszokra is kihatásuk van. Óvodánk csatlakozik a

Magyar Vöröskereszt Bázisóvoda Hálózatához.

Nevelésünk az óvodai közösségben végezhető legtermészetesebb gyermeki

megnyilvánulásra épít: a mozgásra és a szabad játékra.

Törekszünk arra, hogy a gyermekek érdekében hozott pedagógiai hatások, segítsék

személyiségfejlődésüket.

Óvodánk olyan esélylehetőségeket alakít ki a különböző színterekkel, a helyi

sajátosságoknak megfelelően, amellyel az adott színtéren belül élő gyerekek élet és

nevelési feltételeit javítja. Az óvoda ezekbe a tevékenységekbe bevonja a különböző

helyi, társadalmi, művelődési, egészségügyi, gazdasági és egyéb szervezetek képviselőit.

Ezzel párhuzamosan – a kölcsönösség elve alapján – lehetőségeiket kiaknázza.

Bekapcsolódik azokba a tevékenységekbe, amelyeket a vele kapcsolatot tartó

intézmények gyerekek érdekében folytatnak. Ugyanakkor óvodánk fellép minden olyan

kezdeményezéssel „szolgáltatással” szemben, amely az iskola előtti korosztály testi,

szellemi, szociális, érzelmi, fejlődését megzavarhatja, vagy veszélyeztetheti.

9

Az óvoda nevelési célkitűzései

Gyermekkép

Nevelőtestületünk azt az alapelvet vallja, hogy a gyermeki személyiség egyedi, mással

nem helyettesíthető szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és

szociális lény egyszerre.

Az óvodai integrált nevelés megvalósításához szükséges, a szülők-gyermekek-

pedagógusok összehangolt, a gyermekek harmonikus nevelése érdekében végzett közös,

az egyéniségeket, az eltérő képességeket toleráló együttműködés.

Számunkra fontos célkitűzés, hogy e sikerorientált társadalomban a nyugodt, biztonságot

adó, tevékeny óvodai légkör megteremtése legyen a feladat, ahol a belső, lelki értékek

fontosak, megbecsültek.

Nevelésünk szemléletében és felfogásában, középpontban a gyereket és az

óvodapedagógust állítja, a családi nevelés kiegészítőjeként, segítőjeként, támaszaként,

mellyel biztosítja a gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit,

sikerélményhez, pozitív énkép megéléséhez juttatja őket.

Az óvodapedagógus a modell, esetenként példakép a gyerek szemében. Biztosítjuk

valamennyi gyermeket megillető jogokat az egyenlő hozzáférés szellemében.

Célunk, hogy testileg, szellemileg, szociálisan egészségesen fejlett, harmonikus

személyiségű, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet elérő

gyermekeket neveljünk, egyéni és életkori sajátosságukat fejlődési ütemüket figyelembe

véve.

Óvodánkba kerülő gyermekek nevelése során arra törekszünk, hogy önmagukhoz képest,

a bennük rejlő képességekből minél többet kibontakoztathassunk, érzelmileg, erkölcsileg

és értelmileg gazdagodjanak, képességeik kiteljesedjenek. Szűkebb közösségük aktív

tagjává váljanak, fogadják el, és együttműködően alakítsák annak szokásait és

szabályrendszerét, amely segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását.

Ennek érdekében óvodánk nevelőtestülete biztosítja lehetőségeihez mérten a nevelési,

személyi és tárgyi feltételeket.

A gyermek fejlődő személyiség, fejlettségét genetikai adottságok, az érés sajátos

törvényszerűségei, valamint a spontán és tervszerűen alkalmazott külső környezeti tényezők együttesen határozzák meg. A közös hatások következtében sajátos életkori

szakaszonként és egyénenként is változó testi és lelki szükségletei vannak.

Feladatunk, hogy minden gyermekben kibontakoztassuk a testi, szellemi, erkölcsi

képességek, pozitív tulajdonságok lehetséges maximumát. Vigyázva arra, hogy bármely

képességét fejlesztjük, ez nem járhat a többi képesség elhanyagolásával.

A gyermeki személyiség kibontakozásának segítjük elő. Célunk: hogy mindenki

egyformán magas színvonalú, szeretetteljes nevelésben részesüljön. Csökkenjenek

hátrányai. Törekszünk az előítéletek megjelenésének elkerülésére, felnőtteknél,

gyerekeknél egyaránt

10

Életkoruknak megfelelően fejlett, kiegyensúlyozott, játszani szerető és tudó,

lehetőségeihez mérten aktív, kreatív társaival és felnőttekkel kommunikálni tudó

gyermekeket szeretnénk nevelni.

Olyan gyerekeket, akik képesek fejlettségüknek megfelelően, bizonyos szabályok

betartására, gondolataik érzéseik kifejezésére.

A gyermekek különböző szokásokkal, szociális háttérrel, erkölcsi értékekkel rendelkező

családból kerülnek az óvodába. A közösségi élet normáit jelentő szokások alapozzák meg

a közösségi beállítódást és a fejlettebb közösségi magatartás alakulását is.

Nevelésünk során arra törekszünk, hogy egyéniségük megtartásával merjék véleményüket

tisztelettudóan, őszintén, kulturáltan elmondani.

Legyenek nyitottak mások véleményének meghallgatására és elfogadására. Tudják

elfogadni és tolerálni a másságot.

Feladatunk a gyermekek személyiségének formálása, elsősorban saját

példamutatásunkkal, a pozitív magatartási minták megerősítésével. A „másságot”

elfogadó környezetben, sok közös élményhez juttatjuk a gyermekeket, melynek hatására

megtanulják a gyermekek elfogadni, segíteni egymást, hogy erősödjön a barátság,

együttélés és a szeretet érzése. A csoportok alakításánál olyan elvet választunk, mely

biztosítja az SNI és a hátrányos helyzetű gyermekek arányos elosztását.

/csoportszervezés/.

Fő célunknak tartjuk, hogy már kisgyermekkorban megalapozzuk azokat a képességeket,

készségeket, amelyek az egészséges személyiség kibontakozását segítik.

Fő feladatunk a ránk bízott ép, és SNI gyermekek az óvodában eltöltött idő alatt,

nyugodtan, kiegyensúlyozottan, szerető légkörben élhessenek.

Nevelésünk, a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulásaira épít, amely a játék és a

mozgás. A gyermeket egyéni fejlettségének megfelelően fejlesztjük, önmagához

viszonyítva értékeljük, differenciált feladatadással, sokoldalú mozgásos és egyéb

tevékenység biztosításával, különösen vonatkozik ez a szociálisan hátrányos helyzetű,

illetve SNI gyermekekre.

A tapasztalatgyűjtések, tevékenységek megszervezésével, nevelőmunkánkkal szeretnénk

elérni, hogy a gyermekek érdeklődő, nyitott – a világ és embertársai iránt, - a szépre

fogékony, a természetet ismerő, szerető és óvó, munkájukban igényesek és

lehetőségeikhez mérten kreatívak legyenek.

Életkoruknak megfelelően tudják felismerni képességeiket, legyenek tisztában saját

értékeikkel, a közösségben elfoglalt helyükkel.

Nevelési programunkkal, igyekszünk mindazon képességek, készségek kibontakozását

segíteni, melyek szükségesek, a sikeres iskolai munkához.

11

Óvodánk személyi feltétele

Óvodánkban a nevelőmunkát - mint a nevelés kulcsszereplői - 21 óvodapedagógus végzi

a Köznevelési Törvénynek megfelelően.

Alkalmazotti-, nevelő közösség tagjai

Óvodapedagógus 21 fő

Gyógypedagógus (pszichopedagógus),

fejlesztőpedagógus

1 fő

Gyógypedagógus - logopédus 1 fő

Óvodapszichológus 1 fő (0.5)

Nevelést segítő szakképzett dajka 16 fő

Pedagógiai asszisztens 2 fő

Gazdasági ügyintéző, pedagógiai

asszisztens

1 fő

Óvodatitkár 1 fő

Kertész – karbantartó 2 fő

Óvoda alkalmazottai mindösszesen 46 fő

A nevelőtestület képzettségi mutatói Óvóképző főiskolát végzett pedagógusok 22 fő

Szakvizsgával rendelkezők 4 fő

Pedagógus 2 6fő

Mesterpedagógus 1 fő

Az óvodapedagógusok továbbképzési irányultsága:

- vezető óvodapedagógiai szakvizsga

- Mentor pedagógus

- Gyakorlatvezető, mentorpedagógus

- Anyanyelvi-zenei, disgraphia kezelés

- Népi gyermekjáték-, néptánc, hagyományismeret oktató (szakvizsga)

- Alapozó Terápia

- Mozgásvizsgálatok és mozgásterápiák gyermekkorban

- gyermekvédelmi továbbképzés

- preventív gyógytorna

- differenciált tevékenységszervezés

- fejlesztő játékok elemzése, készítése

- zenei tehetséggondozás

- játék és tánc

- környezetismereti, matematikai játékok készítése

- Personal Doll

- változások a vezetésről

- mentálhigiénés alapfokú továbbképzés

- ECDL vizsga

- drámapedagógia

- vizuális nevelés továbbképzés

Az intézményben szakmai munkacsoportok/ munkaközösségek működnek, amelyek

tevékenysége a mindenkori munkatervben található.

12

Az óvodapedagógus

„Ismerje, a csoportjába tartozó gyerekek életkoronként eltérő biológiai, lelki és

kulturális szükségleteit.

Tudja, hogy képességeik, tulajdonságaik egy adott gyerek esetében is polarizáltak,

a gyerekek fejlődése a különböző műveltségi területeken belül és azok között is

egyenetlen.

A gyerekek fejlődését nyomon követi, figyelemmel kíséri, környezeti

feltételekkel, tapasztalatszerzési lehetőségekkel elébe megy a gyereknek, s így

gazdagítja.

Bekapcsolódik a gyerekek fejlesztésébe.

Segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését

Kiemelt feladatként jelenik meg a környezettudatos, egészséges életmódra,

hazaszeretetre nevelés.

Különleges bánásmódot igénylő gyerekeknél együttműködik más

szakemberekkel. Szülőt, törvényes képviselőt tájékoztatja gyermeke fejlődéséről.

E pedagógiai program szerint dolgozó óvodapedagógus számára a vállalt szerep

egyet kell, hogy jelentsen.

o a különböző szociokulturális helyzetű családból érkezők iránt

megnyilvánuló szeretettel,

o a gyerekek adottságaiból eredő másság tiszteletben tartásával és

toleranciájával,

o az átlagostól – pozitív vagy negatív irányban – eltérő képességek és

személyiségvonások problémáinak felismerésével, korrekciójával,

speciális eljárásaival,

o a meglévő, már kialakult képességek, tulajdonságok egyénenként

differenciált fejlesztésével,

o a személyes érzelmi kötődések kialakulásának és megerősítésének

elősegítésével, az ellentétek okainak felderítésével, megoldási eljárásainak

megkeresésével.

Az óvodapedagógus egésznapi nevelőmunkája gyakorlatában, mint modell és

időnként, mint példakép kifejezésre juttatja:

o a gyerekekkel kapcsolatos együtt érző, oda- és ráfigyelő szeretetteljes

magatartását,

o műveltségéből fakadó intelligenciáját

o pedagógiai és pszichológiai ismereteken, gyakorlati jártasságokon alapuló

óvodai szakértelmét,

o kulturális magatartásából eredő etikus, esztétikus magatartását és

viselkedését,

o önmaga továbbfejlesztésének igényét,

o a vele kapcsolatba kerülő személyekkel szemben kifejezésére jutó

tiszteletét, probléma és feladatérzékenységét,

o a rábízottak fejlődését – fejlesztését elősegítő értékek, eszmék, normák

közvetítését,

13

o szervezőképességét, amely a nevelési koncepció feltételei között lehetővé

teszi a különböző alternatívák választását.

Az óvodapedagógusnak úgy kell közvetítenie kultúránkat, hogy ezáltal az óvodás

gyermekek érzelmileg, szociálisan és értelmileg gazdagodjanak, képességeik

kibontakozhassanak. A felnőtt szakembernek kell ismernie a módját és vállalnia

azt a felelősséget, hogy úgy vezesse el a gyermeket az iskola küszöbéig, hogy a

gyermek új feladatokra felkészült, alkalmas legyen, s eközben boldog

gyermekkorát megőrizhesse!

A gyermekek testi-lelki egészségének megóvása elsődleges cél. Munkavédelmi,

balesetvédelmi előírások betartásával, betartatásával segítse a veszélyhelyzetek

feltárását, elhárítását. Tegye ezt a szülők bevonásával, együttműködésével a

balesetveszély megelőzése érdekében.

Tárgyi feltételek

A program indításakor speciális eszközöket, plusz erőforrásokat nem igényel, csak a

meglévő eszközök, tudatosabb célszerűbb használását.

Az óvodai alapeszközöket kiegészítve, program megvalósítását támogató eszközök,

felszerelések:

1. Egész alakot láttató tükör

A testséma fejlesztés fontos és hasznos kelléke, sok játéklehetőséget hordoz

magában.

Segítségével a gyermek képet alakíthat ki önmagáról, testéről, fejlődik „én”

tudata.

2. Lateralitást jelző karszalag

A kéz, később a test jobb-bal oldalának megkülönböztetését segíti a testnevelési

foglalkozásokon (de játék időben is) a jobb csuklón viselhető színes szalag, gumi

pánt.

3. Fejlesztő játékok, hagyományos óvodai játékok

A játékok vásárlása során tudatosan válogatjuk össze azokat a játékeszközöket,

amelyekkel valamely részképességet fejleszthetünk.

4. Mozgásfejlesztő tornaszerek

A testnevelés foglalkozások során már megismert eszközökből néhányat a

csoportszobában is a gyerekek rendelkezésére bocsátunk. Célunk, hogy a

gyerekek játékidőben is gyakorolhassák azokat a mozgásfejlesztő játékokat,

melyeket ismernek, illetve újakat találhassanak ki. (pl. rugós deszka, füles labda,

trambulin, stb.)

14

Az óvoda helyi nevelési értékei

A Komplex Prevenciós Program fejlődéslélektani és

nevelésfilozófiai megalapozottsága, a fejlesztés célja

A Komplex Prevenciós Óvodai Program épít a hazai tradicionális nevelési értékekre, az

Óvodai Országos Alapprogramban megfogalmazott elvárásokra, melyet ötvözi a korszerű

fejlődés és neveléslélektani eredményekkel.

1. Egészséges kiegyensúlyozott személyiségfejlesztés:

Alapvető feladatunk a személyek közötti kapcsolatok formáinak alakítása

(gyermek-felnőtt, gyermek-gyermek) közben a gyermekek érzelmi igényének és

a kapcsolatfelvétel képességének folyamatos fejlesztése:

Az énkép - önismeret - önértékelés a gyermek természetes megnyilvánulásaira,

és teljesítményére adott tényleges és pozitív megerősítésekkel. Ennek

eredményeként képesek felmérni saját helyzetüket a csoportban, képesek önálló

helyzetmegoldásokra, hatékonynak érzik magukat, így önérvényesítésük

szociálisan elfogadható módon, teljesítményen keresztül történik.

Értékek, normák alakításakor alapvető, hogy a gyermekek megismerjék és

gyakorolják a társas együttélés, önérvényesítés alapvető szabályait (egymásra

figyelés, egymáshoz alkalmazkodás, egymás segítése). A nevelési helyzetekben

az összpontosításra, erőfeszítésekre való képesség mellett a jó megoldásra

ösztönző belső igény alakítása, a jól elvégzett „feladat” utáni megelégedettség -

mint jutalom- értékének alakítása. Az érzelmi átélés, az érzelmek felismerésének

és saját érzelmeik pontos kifejezésének alakítása, az érzelmek feletti- adott

életkorban elvárható- ellenőrzés erősítése.

Az erkölcsi értékek alakítása az erkölcsi normák felfogásán, beépülésén

keresztül:

a jó-rossz felismerése, az őszinteség, az igazmondás, igazságosság,

felelősségvállalás, gyengébb védelme, segítése – saját élethelyzetekben való

megtapasztalása, érzelmi átélése mellett – megfelelő értelmezéssel párosulva, s a

nevelő személyes példáján keresztül.

Értelmi nevelés a kultúraátadás hatásrendszerében az óvodai nevelési

módszerek segítségével, a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak,

ismereteinek rendszerezése, célirányos bővítése oly módon, hogy ezen keresztül

fejlődjenek megismerő képességei (észlelés, figyelem, emlékezet,

problémamegoldó – és alkotó gondolkodás, fogalmi gondolkodás).

Építünk a gyerek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára. Ösztönző környezet

biztosítása valamennyi értelmi képesség, képzelet, kreativitás fejlődéséhez.

A testi nevelés átfogó tevékenység – és feladatrendszerében elsősorban az

óvodapedagógus feladata, aki folyamatos odafigyelésével biztosítja a gyermek

komfortérzetét, felkelti az ilyen irányú igényeket, kialakítja a jó szokásokat,

hiszen a gyermek jó közérzete adhat alapot az összes óvodai tevékenységekhez.

15

A gyermek legalapvetőbb, legtermészetesebb megnyilvánulási formája a

mozgás, ami csak akkor fejlesztő hatású, ha azt a gyermek kellemes, nyugodt,

biztonságos környezetben, jó közérzettel örömmel végzi. Feladatunk a

természetes mozgáskedv fenntartása, a mozgás megszerettetés, rendszeres

mozgással az egészséges életvitel kialakítása, testi képességek, fizikai erőnlét

fejlesztése.

2. Az iskolai lehetséges tanulási zavarok megelőzése (prevenciója)

Programunk tudatosan átvállalja az iskolai tanulási képességeket

meghatározó adottságok fejlesztését, így a lehetséges tanulási zavarok korai

kiszűrését és megelőzését is. Ezek főleg az észlelés és a finommotoros (finom

kézmozgásos) területeket érintik, melyek fejlődése az óvodáskorra jellemző,

így kibontakoztatásukra, begyakoroltatásukra és támogatásukra is ekkor

van lehetőség. Ezt programunk az óvoda egész napos életébe beépítve, az

óvodai nevelés ideje alatt a „fejlesztő program”-al valósítjuk meg.

A fejlesztő program területei:

Mozgásfejlesztés (természetes nagymozgások: pl. járás, futás, csúszás – kúszás -

mászás, egyensúlygyakorlatok)

Szem-kéz, szem-láb, mozgásának összehangolása

Finommotorika (a kéz apró, finom mozgásai) fejlesztése

Testkép testfogalom fejlesztése

Észlelésfejlesztés (látás, hallás, tapintás, mozgás, térbeli viszonyok, stb.)

Anyanyelv fejlesztése

A gyermek természetes megnyilvánulásaira épít amely a mozgás és a játék. Ezt

egészíti ki a különböző tevékenységformák, melyekkel a kultúra átadó szerepén

keresztül fejleszti az óvónő a gyermekek értelmi szociális képességeit.

szervesen illeszkedjen a nevelési programba,

messzemenően építsen a gyermek érzelmi - belső motivációjára,

lehetőség szerint kapcsolódjon a gyermek spontán tevékenységéhez,

az óvodai nevelés egész időtartamára elosztott, folyamatos - következetes

alkalmazást igényel,

az óvoda egész napos életrendjének minden mozzanatához kapcsolható legyen,

alapvető követelmény a gyermek jó közérzetének biztosítása, ezért a fáradás jeleit

észlelve - módszerváltás, vagy teljes elhagyása az ésszerű.

A program nevelési feladatrendszere

Programunk elkötelezett a primer prevencióban, az egészségvesztés

megakadályozásában. Egészségkárosító tényezők megszüntetésében. Pozitív

beállítódás szemlélet kialakításában. Betegség elkerülésében, egészség megóvásában.

16

AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI Az óvodai nevelés általános feladatai

Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek

kielégítése. Ezen belül:

– az egészséges életmód alakítása,

– az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés,

– az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.

Az egészség és a környezeti nevelés alapelvei – Az egészséges életmód

kialakítása

Tárgyi feltételek:

- Óvoda épülete tágas, világos. Csoportszobák alapterülete gyereklétszámnak megfelelő.

Bútorok, játékeszközök biztonságosak. Méretük gyermekekéhez igazodó. Mennyiségük

megfelel az Eszközjegyzékben előírtaknak.

- Testnevelés foglalkozások külön tornaszobában tartjuk, melyet beosztás szerint

igyekszünk kihasználni a nap folyamán.

- Udvar füvesített, nyáron rendszeres a fűnyírás, gyomnövények, gombák eltávolítása,

az egész terület locsolása. Mérgező növény nincs telepítve. Ellenőrzésre kerül naponta az

udvari játékeszközök biztonsága. Az előírtak szerint gumitégla felületek védik a gyerekek

testi épségét. Árnyékolók lettek az épület falára felszerelve. Sajnos az ültetett fák még

kevés árnyékot biztosítanak. Valamennyi homokozót takaró ponyvával fedünk be.

- Tálalókonyha felszerelése, működése (tálalás, mosogatás, takarítás) a HACCP

előírásainak megfelelően történik.

- Elsősegélynyújtáshoz, sérülések ellátásához szükséges felszerelés biztosított.

Személyi feltételek:

- Óvodapedagógusok, dajkák rendelkeznek az előírt végzettséggel.

Munkájukat a Pedagógiai Program, Munkaköri leírás SZMSZ, Házirend alapján végzik.

- Továbbképzési tervekben rendszeres az egészséges életmódra neveléssel kapcsolatos

programokon, elsősegély nyújtási képzésen való részvétel.

- Egészségi, betegségmutatók: Várhatóan továbbra is több csoportba járnak asztmás,

ételallergiás, cukorbeteg gyerekek. Az ellátásukkal kapcsolatos tudnivalókról

tájékozódunk szülőtől, háziorvostól, védőnőtől. Két óvodapedagógus rendelkezik

egészségügyi végzettséggel. A munkabeosztásuk olyan módon szervezett, hogy délelőtt

és délután is van egészségügyi végzettségű pedagógus az épületben.

- Fertőző megbetegedések idején gondoskodunk az ajtókilincsek, játékok, bútorzat

rendszeres fertőtlenítéséről.

- Mozgásszervi eltérések közül a sok gyerek küzd lábboltozat, bokasüllyedéssel.

Helytelen életvitel, táplálkozás miatt óvodánkban is sok a túlsúlyos gyerek. Minden

csoportba járnak szemüveges gyerekek (szemüveg óvása, viselés szükségességének

elfogadása).

„ Az egészség a testi (fizikai), a szellemi ( pszichikus ) és a társas-társadalmi ( szociális

jólét állapota, nem csupán a betegség és nyomorúság hiánya” (Egészségügyi

Világszervezet definíciója.)

17

Célunk:

Segítsük az egészséges életvitel iránti igény kifejlődését, egészséges életmód

választását, egészséget károsító magatartások megszűnését.

Az egészséges életmód alakítása

Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a

gyermek testi fejlődésének

elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Ezen belül az óvodai nevelés

feladata:

– a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése;

– a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése;

– a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése;

– a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése;

– az egészséges életmód, a testápolás, a tisztálkodás, az étkezés, különösen a

magas cukortartalmú ételek és

italok, a magas só- és telítetlenzsír-tartalmú ételek fogyasztásának csökkentése, a

zöldségek és gyümölcsök,

illetve tejtermékek fogyasztásának ösztönzése, a fogmosás, az öltözködés, a

pihenés, a betegségmegelőzés és

az egészségmegőrzés szokásainak alakítása;

– a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos

környezet biztosítása;

– a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a

környezettudatos magatartás

megalapozása;

– megfelelő szakemberek bevonásával – a szülővel, az óvodapedagógussal

együttműködve – speciális gondozó,

prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása.

A gyermek fejlődéséhez szükséges, egészséges, stressz mentes és biztonságos

környezet megóvására irányuló szokások alakítása.

Az énkép –önismeret - önértékelés fejlesztése

Feladata:

A gyermek gondozása, testi-lelki szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése,

az edzés biztosítása.

Környezettudatos magatartás kialakítása, biztonságos egészséges környezet

megteremtése.

Folyamatos, kiszámítható, biztonságot nyújtó napirend kialakítása, átlátható és

érthető szokás, szabályrendszer fokozatos kiépítése mely biztosítja a

szabadjátékot, levegőzést, mozgást stb. tevékenységek megfelelő idejét.

A gyermekek egészséges életmódjának kialakítása

Az egészségügyi szokásokat a gyermek meglévő ismereteire építve alakítjuk, a csoport

normái, szokásaihoz igazodóan.

18

Testi egészség (táplálkozás, higiénés szokások,levegőzés, mozgás)

Táplálkozási szokások

A napi háromszori étkezés biztosítja a gyerekek fejlődését. A vitaminok elegendő

mennyiségét a csoportok zöldség és gyümölcs mindennapos beiktatásával teremtik meg.

Az ehhez szükséges feltételeket a szülői közösség támogatja. Új ízekkel ismertetjük meg

a gyerekeket gyümölcstálak és zöldség rágcsálással, erősíteni kívánjuk rágóizmukat.

Ahogy növekednek bekapcsolódnak ezek készítésébe, ízléses tálalásába, miközben új

ismereteket is szerezhetnek.

A gyermekek szükségleteinek kielégítése a nap folyamán (pl. mindig legyen a gyerekek

számára folyadék biztosítva igényeiknek megfelelően, majd önállóan is önthessen

magának a nap bármely szakában vizet.)

Higiénés szokások

A WC és a mosdóhasználatra már beszoktatás ideje alatt tanítgatjuk a kicsiket.

A papír zsebkendő és WC papír elhelyezése során gondot fordítunk arra, hogy minden

gyerek önállóan hozzáférhessen.

Fokozatosan törekszünk arra, hogy szükségleteiket egyre önállóbban végezzék. A

mosdókban elhelyezett válaszfalak segítik az intimitást, a tolerancia kialakulását.

Az óvodában megbetegedett gyerekek szüleit értesítjük, amíg meg nem érkezik,

gondoskodunk róluk. A fertőzések elterjedését gyakori szellőztetéssel, edzéssel, saját

jelükkel ellátott tárgyak használatával igyekszünk elkerülni. Esetleges ágybavizelést

tapintatosan kezeljük, szülők segítségével megpróbáljuk kideríteni az okát.

Öltözködés

Az öltözködési szokások kialakítása is közös feladat. Az óvónő, dajka, segítő, megértő,

dicsérő és magyarázó viselkedése indítja a gyereket az önállóság felé. Az öltözőben az

óvodai jellel ellátott szekrényekben, fogasokon helyezhetők el a váltóruhák, váltócipők.

A réteges öltözködés, a praktikus, könnyen kezelhető ruhadarabok fontosságára a szülők

figyelmét is felhívjuk.

Levegőzés

Egészségük megőrzése érdekében fontosnak tartjuk, hogy sokat tartózkodhassanak a

szabadban. A levegőzés naponta az udvaron történik, ahol sokféle mozgáslehetőség

kínálkozik a gyerekek számára. Időtartamát főként az adott időjárás befolyásolja. A

lehetőségekhez mérten minél többet töltünk a szabad levegőn udvari játék, séta

formájában, a mindennapos testnevelés során. Kiemelkedően fontosnak tartjuk a szerepét

a gyerekek egészséges fejlődésében. A levegőzés időtartamát, az óvónő a csoportjába

járó gyerekek életkorához, igényeihez igazítja:

- nyáron már a gyülekezés is kint történjen, lehetőség szerint egész napot kint töltsék

- nyári nagy hőség idején a teraszok napvédett területein, árnyékos terület hiányában a

csoportszobák hűvösében folytatható a megkezdett tevékenység. Így a leégést el lehet

kerülni. Nyári időszakban az étkezést is a teraszon lehet megszervezni.

19

A levegőzés élettani hatásán túl elősegíti többek között a hangképző szervek fejlődését,

helyes légzés kialakítását.

Pihenés

Ebéd után megfelelő idő áll rendelkezésre a pihenéshez. Fontos az optimális pihenési

feltételek megteremtése, kényelem/pizsama, tiszta levegő, nyugodt légkör. A gyerekek

mindig az óvónő meséjére, halk énekére szenderednek álomba. Toleráljuk az

egyénenként eltérő alvásigényeket. Azok a gyerekek, akik csak rövid ideig tudnak aludni,

pihenni, csendes tevékenységet folytathatnak társaik nyugalmának zavarása nélkül.

Segíteni kívánjuk az iskolába menő gyermekeknek az iskolai napirendhez alkalmazkodó

képességét.

Testedzés, testmozgás

Naponta szervezünk mozgásos tevékenységet, mely a gyerekek mozgásigényét elégíti ki,

s fejleszti a nagymozgást, mozgáskoordinációt. Ameddig az időjárás engedi, a testnevelés

foglalkozást az udvaron szervezzük.

Mozgás igényének kielégítése folyamatos feladat, mely legnagyobb részt

játéktevékenység útján valósul meg.

A mindennapos testnevelés középpontjában is a sok mozgással járó játék áll.

A fokozott mozgásigény kielégítését szolgálják az udvari játékeszközök. Figyelmet

igényel a túlmozgás, fegyelmezetlen játék megfékezése.

A mozgáskultúra megalapozását, a motoros képességek fejlesztését délelőtti, délutáni

mindennapi testnevelés szolgálja. Fontos a testedzés mellett a mozgás megszerettetése,

mozgás által kiváltott öröm átélése.

Mindennap alkalmazható mozgásgyakorlat:

A természetes vagy funkcionális mozgásformák rendszere

Helyváltoztató mozgás Helyzetváltoztató

mozgások

Finommotoros mozgások

Járás

Futás

Szökdelések

Oldalazások

Irányváltoztatások

Kúszások

Mászások

Függeszkedések

Gurulások

Ugrások és érkezések

Gördülések

Fordulások

Függések

Támaszok

Gurítások

Dobások

Elkapások

Ütések

Rúgások

Labdavezetések

Húzások-tolások

Emelések

Hordások

20

Lelki egészség (értelmi fejlesztés, érzelmi biztonság)

Törekszünk arra, hogy meghitt, szeretetteljes kapcsolat alakuljon ki felnőttek és gyerekek

között. Az óvónő a dadus néni, majd később nagyobb gyermekek segítségével

gyakorolják a testápolási feladatokat, elsajátítják az eszközök helyét, saját jellel ellátott

eszközök használatát.

Rugalmas napirendünk jól biztosítja a tevékenységek folyamatosságát, igazodik a

gyermek egyéni szükségleteihez, lehetőséget teremt az egyéni differenciált fejlesztésre,

erősíti a gyermek biztonságérzetét, bioritmusuk alakulását, mely az egészséges életmód

alapja. A rendszeresség és az ismétlések érzelmi biztonságot teremtenek.

Szociális kapcsolatok harmóniája ( közösségi élet, segítés )

Fokozatosan törekszünk arra, hogy szükségleteiket egyre önállóbban végezzék. A

mosdókban elhelyezett válaszfalak segítik az intimitást a tolerancia kialakulását.

Napirendünket úgy alakítjuk ki, hogy a kevésbé jó evő gyermeknek is elegendő időt

biztosítunk. Az étkezéshez önállóan terítenek – önkiszolgáló tevékenységgel, majd ahogy

növekednek naposi rendszer kialakításával is, gyakorolhatják az esztétikus terítést és a

kulturált étkezési szokásokat, miközben társas kapcsolataik is alakulnak. Középső

nagycsoportokban felelősségi rendszer bevezetése. (Mosdó felelős, öltöző felelős,

játékelrakás felelőse. Élősarok felelőse.)

Az óvoda egészségvédő programja - egészségfejlesztési program

Óvodapedagógusok és nem pedagógus dolgozók (óvodánk nevelő közössége)

viselkedésének szabályozása

Kötelező intézményünk valamennyi dolgozója számára az élet, testi épség és

egészség megvédése! Fontos önmaguk és a gyerekek ismerete. Az egészség - mint

érték – elfogadása.

A gondozásnak az óvodai életben kiemelkedő szerepe van. Az óvodapedagógus a

gondozás folyamataiban is nevel, építi kapcsolatait a gyermekkel, egyúttal segíti

önállóságuk fejlődését, együttműködve a gondozást, nevelést segítő dajkákkal,

pedagógiai asszisztensekkel.

A gyermek fejlődéséhez nélkülözhetetlen az egészséges, balesetmentes környezet.

Óvodánk biztonságos eszközökkel, játékokkal, berendezésekkel felszerelt. A balesetek

elkerülése fokozott figyelmet igényel minden munkatársunktól. Az udvari élet és a séták

szervezésébe a csoportos dajka nénik is tevékenyen részt vesznek az óvónők mellett.

Szükségesnek tartjuk, hogy mindkét óvónő kint tartózkodjon az udvaron a gyermekekkel,

valamint a csoportos dajka is a benti feladata elvégzése után. Az udvari tevékenységek

szervezéséhez, irányításához, felügyeletéhez, a sérülések elkerülése érdekében

elengedhetetlen. Az eszközök, játékok biztosítása, a játék utáni helyre rakása a

gyermekek rendre szoktatása érdekében szervezettséget, összehangolt munkát igényel

óvónőtől, dajkától egyaránt.

21

Az egészséges életmód alakításából adódó óvónői feladatok:

A gyermek életkorának megfelelő, párhuzamos tevékenységek végzését lehetővé

tevő optimális életritmus kialakítása a napirendben (folyamatosság).

Időkeret rugalmas alkalmazása a gyakorlatban.

Nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megteremtése a csoportban.

A gyermekek szükségleteinek kielégítése az egész nap folyamán.

A szokás, szabályrendszer betartásának figyelemmel kísérése, reális, a gyermek

egyéni fejlődéséhez viszonyított fejlesztő értékelése, a pozitívumok kiemelése.

Önállósági törekvések támogatása.

Kulturált étkezés szokásainak megismertetése, gyakoroltatása (kanál, villa, kés

használata, csukott szájjal történő rágás, szalvétahasználat).

Étkezésnél, a zsír, a cukor arányának mérséklése (szülők figyelmének felkeltése a

szénsava, túlcukrozott, serkentő szereket tartalmazó italok kiiktatása.

Asztalterítés technikájára, esztétikumára való odafigyelés.

A toalett használat intimitására való odafigyelés (függönyök).

A 3 éveseknek, illetve egyéni szükségletek alapján a toalettpapír, a zsebkendő

használatában segítségnyújtás.

Elegendő mennyiségű toalettpapír használatára ösztönzés.

A fiúktól a WC deszka felhajtásának, a fiúszerepnek megfelelő toalett

használatának elvárása.

A WC lehúzásának igénnyé alakítása, elvégzésének figyelemmel kísérése.

A gyermekek helyes kézmosásra, kéztörlésre szoktatása.

A gyermekek tisztaság, ápoltság iránti igényének alakítása.

A fogmosás technikájának megismertetése, mindennapos gyakoroltatása, a

fogmosás eszközeinek rendben tartására serkentés.

A gyermekek környezetében, csak annyi tisztítószer és egyéb vegyszer

alkalmazása, amennyi feltétlenül szükséges.

A fésű használatának bemutatása, gyakoroltatása, szükség szerint segítségnyújtás.

Erős napsütés, illetve hideg szeles időben-egyéni szükséglet szerint- a gyermek

bőrének krémezése.

Az öltözésnél, vetkőzésnél egyéni szükséglet szerinti segítségnyújtás.

A gyermekek időjárásnak megfelelő réteges öltözködésre szoktatása.

A szülők megismertetése a gyermek egészségét szolgáló ruházatának

jellemzőivel: lehetőség szerint természetes anyagból készüljön, gumírozása ne

legyen túl szoros, a cipő tartsa a gyermek bokáját.

A ruhák összehajtásának, az öltözőszekrényben való rendben tartásának

megismertetése, elvárása, az akasztott kabátok tárolásának megismertetése.

A gyermekek levegőzésének biztosítása, mindennap mínusz 10 fokig.

A délutáni pihenéshez, a csoportszoba kiszellőztetése, padlózat portalanítása.

Lefekvés utáni mesélés, majd testközeli simogatásával a gyermekek érzelmi

biztonságának, nyugalmi állapotának támogatása.

Az alvást nem igénylő gyermekeknek az előtérben csendes tevékenység

biztosítása 14 órától.

A gyermekek balesetvédelmi oktatása havonta egyszer, illetve az alkalomnak

megfelelően. Ennek dokumentálása a csoportnaplókban történik.

Közreműködés a gyermekeket fenyegető környezeti ártalmak kivédésében,

udvarra növények, virágok ültetése gyermekek bevonásával, séták alkalmával a

forgalmas, különösen szennyezett területek elkerülése.

22

Lázas, hányós, hasmenéses gyermek elkülönítése, gondoskodás felügyeletéről,

szüleinek értesítése.

Óvodapedagógus feladata az udvari élet megszervezéséhez:

Változatos játék, és mozgásos tevékenységek biztosítása.

A gyermekek megfelelő balesetet elkerülő magatartásának kialakítása.

A játékeszközök helyes használatának megtanítása.

A társas kapcsolatok segítése, versenyjátékok, szabályjátékok, dalos játékok

kezdeményezése, a gyerekek igényei, szükségleteik kielégítése.

Dajkák közreműködése az alábbi feladatokban:

testi épség védelme

környezeti, tárgyi feltételek biztosítása,

elemi higiénés viselkedésre szoktatás,

mozgáslehetőség biztosításában részvétel

kulturált étkezési feltételek biztosítása,

pozitív egészségvédő minta adása,

együttműködés óvodapedagógus irányításával

egészségügyi szolgálat munkatársai munkájának segítése

szülők mozgósításában segítés óvodai rendezvényekre.

A fentiek megvalósulása hozzájárul a derűs, érzelmi biztonságot nyújtó légkör

megteremtéséhez, így kialakulhat az igény a későbbi egészséges életvitelre.

Az egészségnevelés területén is a megelőzésre (prevencióra) fektetünk fő hangsúlyt.

Ennek érdekében a gyermekek életkorának megfelelő optimális életritmus kialakítására

törekszünk. A folyamatos életszervezéssel elegendő időt biztosítunk az egyes

tevékenységekhez (testápolás, öltözködés, mozgás, levegőzés, étkezés, pihenés)

figyelembe véve a gyermekek egyéni képességét. A gondozásnak alapvető szerepet

szánunk.

Az egészséges életmódra nevelés területein a nevelési feladatokba természetes

módon integrálhatóak a prevenciós program feladatai.

A szülők otthoni egészségnevelő feladatai (higiénés szokások alakítása, egészségvédő

példamutatás)

A gyermek fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása.

Számunkra fontos, hogy a feladatok megvalósításával, a családokkal való szoros

együttműködést alakítsunk ki, mert a családok szemléletének alakítását a gyermekeken

keresztül tudjuk közvetíteni.

A gyermek óvodába lépése előtt igyekszünk sok információt szerezni környezetéről,

szokásrendjéről, egészségi állapotáról családlátogatás során. Munkánkat segíti a minden

kisgyerekről vezetett „Óvodás gyermek fejlődésének nyomon követése” dokumentáció.

A gyermek az egészséges életmódra vonatkozó ismereteit, magatartásmintáját a családból

hozza. A szülők egészség kulturáltsága kihat a gyerek későbbi életére. Fontos a szülők

számára is az egészségvédő ismeretterjesztés, közös szülői programok,

sportrendezvények.

23

Egészségfejlesztő programok, hetek megvalósítása projekt módszerrel:

- Dohányzás megelőzése, visszaszorítása, ártalmak megelőzése

- Otthoni, közlekedési baleset megelőzése

- Egészséges táplálkozás, folyadék bevitel

- Mozgás megszerettetése,

- Személyi higiénia

Kérjük a szülőket, kánikula idején biztosítsanak fejvédőt, napszemüveget, naptejet

gyermeküknek Télen arckrémet, ajakápolót. Javasoljuk a réteges öltöztetést is.

Tartásjavítás érdekében ne viseljenek papucsot napközben. Túlzott zsír, só, szénhidrát,

cukor fogyasztásának elkerülése. Televízió, számítógép előtt eltöltött idő figyelemmel

kísérése gyerekeknél, ügyelni a fokozott zajterhelés káros hatására. Elkerülhető

betegségek – odafigyelés. (Kézmosás, naponkénti fürdés.) Csípéseket, sebeket naponta

megvizsgálni (kullancs is), fertőtleníteni.

Egészségügyi szolgálattal való együttműködés :

Egészségügyi szolgáltatást nyújtó: védőnői szolgálat, házi gyermekorvos,

gyermekfogászat.

Személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók: családsegítő szolgálat.

Kisgyermekek napközbeni ellátását biztosítók: bölcsődék

Közoktatási intézmények: óvodák, iskolák, nevelési tanácsadók

Társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok.

A fejlődés várható eredménye, sikerkritériumai óvodáskor végére:

Szükségleteiket képes késleltetni, önállóan kielégíteni

Önállóan mosakodnak, törölköznek, szükség szerint tisztálkodnak

Váljon belső igényükké a fogmosás, a fogápolási eszközök tisztántartása, hajuk

rendben tartása.

Köhögéskor, tüsszentéskor zsebkendőjüket helyesen használják

Esztétikusan megterítenek, vigyáznak az asztal rendjére tisztaságára.

Ismerik és tudják az evőeszközök helyes használatát

Tudnak önállóan szedni az ételből, önteni a folyadékból, eldöntve, hogy mennyit

tudnak elfogyasztani.

Önállóan öltöznek, vetkőznek, ruhájukat ki-be gombolják, cipőjüket befűzik

bekötik.

Ruhájukat, ágyneműjüket hajtogatva helyre teszik.

Maguk és környezetük rendjére, tisztaságára ügyelnek.

Udvaron sem szemetelnek

Ismerik a szelektív hulladékgyűjtés fontosságát

Igénylik a mindennapi mozgást, levegőzést, évszaktól függetlenül

Ismerik és betartják a balesetvédelmi szabályokat

Egészség fejlesztési és prevenciós programjaink, projektjeink eredményességének

mérésének, értékelésének szempontjai:

24

- Megfelelő volt-e az eszközök kiválasztása, hozzájárult-e a kitűzött célok

eléréséhez?

- Az eszközök használata milyen eredménnyel járt?

- A programok megfeleltek-e a gyerekek életkori sajátosságainak?

- Mennyire voltak elégedettek a résztvevő gyerekek, szülők?

- A rendelkezésre álló források felhasználása hatékonyan történt-e?

- Milyen korlátokkal, akadályozó tényezőkkel találkoztunk a megvalósítás során?

A gyerekek befogadása a családokból

Rugalmas beszoktatási rendszerünk lehetővé teszi a szülőtől való elszakadás

problémáinak megkönnyítését.

Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a szülő és a gyermek még az óvodába lépés előtt

megismerkedhessen az intézménnyel, az óvó és dajka nénikkel, megtekintsék az udvart, a

csoporttársaikat. A szülő fokozatos időcsökkentéssel vesz részt gyermeke óvodai

beilleszkedésébe. A szülővel való együttlét biztonságot ad a gyermeknek, megkönnyíti

számára az új környezet elfogadását. Mind az óvó-és dajka nénik gondoskodó szeretettel

várják az új óvodásokat.

Fontosnak tartjuk a felnőtt-gyermek közötti pozitív érzelmi kapcsolatokat. Az ölbeli

játékok, a személyes együttlétek, az átölelések, a simogatások, dajkálások segítenek a

szeretetkapcsolatok kialakításában.

A kiegyensúlyozott, harmonikus óvodai atmoszféra kialakítására törekszünk, empátiás

készségünket kimutatjuk, a gyermek egyéni igényeit megértéssel fogadjuk.

Céljaink

A befogadási időszak legyen folyamatos, fokozatos. ( pl. gyakran megbetegedő,

hiányzó kisgyereknél.)

A szülőtől való elválás megkönnyítése,

Az új környezetben biztonságos érzelmi támaszt nyújtása

Feladat:

Készítsünk befogadási tervet.

Kérjük a szülőket, beiratkozásra gyermekével együtt jöjjön el. Törekszünk, hogy

intézményünkről vonzó, barátságos, sok érdekes játéklehetőség emléke maradjon.

Az első összevont szülői értekezleten az óvoda életéről, házirendjéről kapnak

tájékoztatást a szülők. A értekezlet második felében megbeszéljük az óvoda

kezdés ütemezését. Lehetővé tesszük az apás-anyás beszoktatást a gyermek –

szülő igényének megfelelően.

Engedjük, hogy ezen időszakban magukkal hozhassák kedvenc tárgyaikat.

Elfogadjuk a gyerekek sajátos szokásait.

Tájékoztatjuk őket, miben tudják segíteni munkánkat. Javasoljuk, fokozatosan

növekedjen az-az idő, amit a gyerek szülők nélkül tölt az óvodában. Igyekszünk,

hogy először a bölcsödéből, másik óvodából jövőket fogadjuk, így

összeszokottabb közösség várja a családból érkezőket.

Az óvodapedagógusok második alkalommal családlátogatáson ismerkednek a

gyermekkel, családjával. Megfigyelhetik természetes környezetben

25

megnyilvánulásait, magatartását. Benyomásokat szerezhetnek a szülők nevelési

kultúrájáról, milyen látják gyermeküket, milyen a szerepük a családban

Igyekszünk a későbbiekben is megismerni a gyermek élettörténetét, hogy

megérthessük jelenlegi magatartását, érzelmi-akarati életét.

A gyermek élettörténetéről feljegyzést készítünk, mely alapja a fejlesztési

tervünknek.

Óvodába történő befogadást segíti, ha a gyermek:

Rendelkezik éntudattal, tudja, hogy ő másvalaki, mint a többiek,

El tud tölteni néhány órát szülei nélkül is,

Jellemzi bizonyos fokú önállósulási törekvés,

Igényli a gyermekközösséget,

Képes másoktól is elfogadni az ételt,

Nappalra szobatiszta,

Fokozott mozgásigény jellemzi,

Szeret játszani,

Megérteti magát környezetével.

A befogadás eredményességét az alábbi szempontok alapján is értékelhetjük:

Miként szokta meg a gyermek az új közösséget,

Hogyan reagált a szülőktől való elválásra,

Milyen az önállósági foka,

Szeret-e játszani, tevékenységének fejlettsége,

Hogyan alakult a kapcsolata óvónőkkel, dadus nénikkel, kortársaival,

Hogyan illeszkedett be a az óvodai élet ritmusába

Mi okozott számára örömet, nehézséget.

Érzelmi és erkölcsi nevelés, szociális tapasztalatok biztosítása

Célja:

- A közösségi normák és szabályok megalapozása – a nevelőmunka kulcskérdése

- A szociális értékrend, a szociális motívumok fejlesztése

- Az erkölcsi nevelés alapelvei, tartalma, és feladatai

Az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés

1. Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartásának érzelmi

vezéreltsége. Elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó

értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. Mindezért

szükséges, hogy– a gyermeket már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék;

26

– az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak

közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze;

– az óvoda egyszerre segíti a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését,

éntudatának alakulását, és teret enged önkifejező törekvéseinek;

– az óvoda neveli a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek

különböznek egymástól.

2. A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló

tevékenységek gyakorlása, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az

együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül:

önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának), szokás

és normarendszerének megalapozása.

3. Az óvodánk a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy

megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a nemzeti identitástudat, a keresztény

kulturális értékek, a hazaszeretet, a szülőföldhöz és családhoz való kötődés alapja, hogy

rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és

szépre, mindazok megbecsülésére.

4. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus, az óvoda

valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modellértékű

szerepet tölt be.

5. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az

óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális

felkészültséggel rendelkező szakemberekkel.

A szociális értékrend, a szociális motívumok fejlesztése

A gyermek pozitív kapcsolatai csak úgy alakulnak, ha beilleszkedik az óvodába,

biztonságosan mozog az őt körülvevő környezetben, derűs, vidám légkör veszi körül.

Fontosnak tartjuk, a szülőkkel való együttműködést, a gyermek zavartalan beilleszkedése

érdekében. Óvodapedagógusaink arra törekszenek, hogy minél gazdagabb lehetőséget

biztosítsanak a gyermekek sokszínű tevékenységére, a társas együttműködésre,

szerepvállalásra, élményszerzésre. Eközben megtanulják elfogadni társuk többiektől

eltérő tulajdonságait, beszédét, kívánságait, különleges állapotát, konfliktus helyzeteiket

kezelni. A szocializáció folyamatában a helyes önértékelés, önbizalom, a pozitív én-kép

fejlesztését segítjük elő.

A társas kapcsolatok alakulásában jelentős szerepet töltenek be a közös élmények.

Formálják a gyermekek egymáshoz való viszonyát, együttműködésüket. A közös

tevékenységek, együttlétek, a közösen végzett munka örömével, erkölcsi és szociális

érzelmekre épülő tulajdonságokat erősítünk, mint pl. a jó-rossz felismerése,

segítőkészség, őszinteség, igazmondás, igazságosság, felelősségvállalás, gyengébb

védelme, segítése stb.

Olyan tevékenységeket, programokat szervezünk, melyek biztosítják, ezeknek a

tulajdonságoknak a kibontakoztatását: Megünnepeljük a gyereke születésnapját, közös

kirándulásokat, ünnepeket szervezünk stb.

Sokoldalú érzelmi kifejezést és pozitív élményeket adó, óvodai légkör kialakítására

törekszünk, hozzájárulva a boldog felhőtlen gyermekkorhoz.

Az erkölcsi nevelés alapelvei, tartalma, és feladatai

Érzelmi biztonságot nyújtó állandó értékrend, derűs, otthonos, kiegyensúlyozott

környezetben és közösségben harmonikus szeretetkapcsolatok kiépítésével a

27

gyermek érzelmi és társas szükségleteinek kielégítse, egyéni képességeinek,

tulajdonságainak kibontakoztatása, fejlesztése.

Új, illetve pozitív attitűdök, értékek, normák kialakítása, mind a gyermek-

óvodapedagógus, gyermek- gyermek és gyermek- dajka néni között egyaránt.

Erkölcsi értékek alakítása a szociális erkölcsi normák felfogásán, beépülésén

keresztül. Mások iránti tisztelet megbecsülés érzésének fejlesztése,

különbözőségek elfogadására, tiszteletére nevelés

Az önkifejezés és önérvényesítés megvalósítása, a szociális együtt élés

szabályainak közvetítése.

A szülőföldhöz fűződő pozitív érzelmi viszony kialakítása, az önazonosság

megőrzése, átörökítésének biztosítása

A figyelem ráirányítása a természeti és emberi környezetben megmutatkozó jóra

és szépre, tiszteletére és megbecsülésére nevelés

Nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló,

sajátos nevelésű igényű, hátrányos, és halmozottan hátrányos helyzetű,

elhanyagolt gyermekek esetében speciális fejlesztéssel, az egyéni szükségleteknek

megfelelően pedagógiai eljárások alkalmazásával, valamint szükség esetén

megfelelő szakember közreműködésével az esélyegyenlőség biztosítása

Esélyteremtés a migráns gyermekek számára

A kiemelkedő képességű gyermekek igényeit figyelembe vevő tevékenységek

által történő személyiség- kibontakoztatása

Az óvodapedagógus feladatai:

Nyugodt kiegyensúlyozott, biztonságot árasztó légkör kialakítása

A csoportszoba környezettudatos szemléletű, otthonos, hangulatos, esztétikus,

biztonságos berendezése

Személyiségének szeretetteljes kisugárzása, odafigyelő, „anyapótló” magatartása

Spontán szociális tanulásban a komplex viselkedésminták beépítése a gyermeki

viselkedésbe

Környezetvédelmi viselkedésminták és magatartásformák alakítása

Az élet, az élővilág tiszteletére, megbecsülésére nevelés

Az udvariassági beszédformák megismertetése, alkalmazásának figyelemmel

kísérése

Erkölcsi normák ítéletek megfogalmazása

A gyermek önálló véleményalkotásának és döntésfejlődésének támogatása

Gyakorlat közeli helyzetek teremtésével az interperszonális kapcsolatok

kialakításához szükséges képességek alakítása

Társas kapcsolatok formálásának segítése, az összetartozás élményének mélyítése.

A „mi-tudat” alakítása

Páros, kiscsoportos feladathelyzetek teremtése, kooperatív technikák alkalmazása

Évente egyszer nagycsoportban szociometria készítése

Inkluzív szemlélettel a különbözőség elfogadásának segítése

A konfliktushelyzet békés, mindkét fél számára elfogadható megoldására

inspirálás

A tehetséges gyermekek kibontakoztatásának támogatása

A lassabban fejlődő, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetben levő

gyermekek felzárkóztatása.

A családdal való együttműködésre törekvés

28

Az óvoda megkezdése előtti családlátogatás, a folyamatos felvételekhez

igazodóan

Egyeztetett időpontban fogadóóra tartás, tájékoztatás a gyermek fejlődéséről

Szülői értekezlet tartása, évente minimum 3-szor

Anamnézis felvétel bizalmas légkörben a szülővel

„Jól csak a szívével lát az ember.

Ami igazán lényeges az a szemnek láthatatlan.”

(Saint-Exupery)

A fejlődés várható eredménye, sikerkritériumai, óvodáskor végére:

A gyermekek szívesen járnak óvodába, a szülőtől való elválás problémamentes

Ismeri a közösségben megkívánt viselkedéskultúrát

Szereti és korának megfelelő módon védi a természetet, megbecsüli és tiszteletben

tartja az élővilágot, szívesen ápolja a növényzetet, gondoskodik az állatokról

A csoport szokás és szabályrendszerének ismeretét a magatartásában is

érvényesíti

Készek társaikkal való együttműködésre, toleránsan viselkedni, a másikat

elfogadni

Képesek türelemmel meghallgatni másokat, érdeklődnek egymás iránt, segítenek

társaiknak.

Örülnek közös élményeknek, sikereknek.

Elsajátítják a helyes viselkedés alapvető normáit (tolerancia, illemszabályok, stb.)

Konfliktushelyzetet mindkét fél számára elfogadhatóan, viszonylag önállóan old

meg, szükség szerint felnőtt segítségét kéri

Érzelmi indulatain korának megfelelően tud uralkodni

Bátran, de kulturáltan mondja el véleményét, szívesen kommunikál

Ismeri és betartja az udvariassági szokásokat (pl. érkezéskor, távozáskor köszön)

Képes társaival kooperatívan együttműködni

Ismeri és érti a metakommunikatív jelzéseket, estenként a humort

Türelemre, kitartásra képes, igényes, saját tevékenységével szemben

Munka jellegű tevékenységek a gyermekek és társas kapcsolatainak alakulásában

A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok

vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munka jellegű játékos

tevékenység (az önkiszolgálás, segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, a

csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi

megbízások teljesítése, az elvállalt naposi vagy egyéb munka, a környezet- , a növény-, és

állatgondozás stb.) .

A szocializáció szempontjából kiemelt jelentőségűek az alábbi együttléteink: udvari

játék, közös kirándulások, közös ünnepek és hagyományok. A szocializáció részeként

tekintjük a munkára nevelést, mely a játékból bontakozik ki, és elsősorban

önmagunkért, majd a közösségért végzik. A munka nem csak a gyermekre gyakorol

29

hatást, hanem azzal kölcsönhatásban környezetére is, azt formálja, átalakítja

tevékenysége során.

Célunk:

A munkavégzéshez szükséges készségek, képességek, kompetenciák alakítása,

fejlesztése.

Kognitív és speciális készségek: pontosan értsék meg, mit várunk el tőlük,

sajátítsák el az eszközök célszerű használatát, alakuljon ki összpontosítási

képességük, munkaszervezési készségük

Érzelmi-akarati: A munka váljon olyan örömmel és önállóan végzett

tevékenységgé, amelyben fejlődik önértékelésük, önbizalmuk, kitartásuk

Szociális-társas: alakuljon ki felelősségérzetük, feladattudatuk

A munka jellegéből adódó óvodapedagógusi feladatok:

Olyan szokásrendszert és napirendet alakítson ki, mely minden tevékenységre

megfelelő időt és helyet biztosít.

Alakítson ki csoportszobáján belül az eszközök számára állandó helyet, ahonnan a

gyerekek szükség szerint, önállóan elvehetik azokat. (pl. seprű, lapát, locsoló,

törlőszivacs, cipőkefe stb.)

Elegendő munkalehetőséget szervezzen

Munkafajták és azok mennyiségének fokozatos bevezetése

A differenciálás elvének érvényesítése a feladatadáskor

Kerti munkák szervezése, közben a növények növekedésének, fejlődésének, a

fejlődésükhöz szükséges feltételek megteremtésének megfigyeltetése.

Cselekvésbe ágyazott tanulási forma megteremtése, a növények gondozásának

megismertetése, alkalmazására motiválás: öntözés, leveleinek permetezése,

átültetés, szaporítás, csíráztatás, hajtatás

Szülőkkel ismertesse meg az óvodai, munkajellegű tevékenységeket, annak

személyiségformáló pozitív hatásait. Ha a szülői nevelőtársak hozzájárulnak, kis

állat tartásához, ismertesse meg a gyerekekkel, a gondoskodás mibenlétét,

fontosságát. (etetés, tisztántartás, gondoskodás megfelelő életfeltételekről,

stb.)

Mutasson mintát, őszinte, természetes magatartásával, viselkedésével és

közvetítse a gyermekek felé elvárásait.

Biztosítsa, hogy a gyerekek mindennapi életében jelen legyen a munka jellegű

tevékenység, mely segíti a gyermekek önállósodási törekvéseit és magasabb fokú

együttműködésre, készteti őket.

Teremtsen alkalmat, lehetőséget a különböző fejlettségi szinten álló gyermekek

számára, hogy örömmel vállaljanak megbízatásokat, feladatokat.

Segítse elő, hogy mindennapos munkálkodásuk során egyre több információt,

ismeretet szerezzenek és a megtapasztalással képességeik, együttműködési

készségük fejlődjön.

A munka értékelése legyen folyamatos, konkrét, reális, a gyermekekhez mérten

fejlesztő hatású

A munkajellegű feladatokat elsősorban jutalomból adja(nem büntetésként)

30

A fejlődés sikerkritériumai, óvodáskor végére:

Önkiszolgáló tevékenységek:

A testápolással kapcsolatos munkafolyamatokat önállóan, szükség szerint

elvégzik

Étkezésnél helyesen használják a kanalat, kést, villát, merőkanalat, szalvétát

Öltözködésnél, önállóak, tudnak gombolni, cipőt fűzni, megkötéssel próbálkoznak

Az önkiszolgáló tevékenységekre fordított idő fejlettségük növekedésével

arányosan csökken

Alkalomszerű munkák:

Pontosan megértik, mit várunk el tőlük és azt önállóan teljesítik

Bonyolultabb feladatot is örömmel végeznek el, és annak szervezésében is részt

vesznek

Időnként, olyan megbízatásoknak is eleget tesznek, amelyek otthoni előkészületet

igényelnek

Közösségi munkák:

Közösségért végzett munkák vállalásánál megjelenik helyes önértékelésük,

önbizalmuk

Naposi feladataikat önállóan, pontosan végzik

Terítésnél ügyelnek, az eszközök esztétikus elhelyezésére

Felelősi munkákat szívesen vállalnak, (pl. mosdó, élősarok) és önállóan teljesítik

A környezet rendjének megőrzésére ügyelnek, segítenek annak tisztántartásában

(csoportszoba, udvar, óvoda környezete)

Vigyáznak játékaikra, rendben tartják azokat

Munka jellegű tevékenységeiket a felelősségérzet, a feladattudat és a kitartás

jellemzi

Környezettudatos viselkedés megalapozását segítő munkák:

A szemetet szelektíven helyezik el az adott gyűjtőbe

Az elemek, a papírt a fém italos dobozok gyűjtésében, annak megfelelő helyére

történő szelektálásában, aktívan részt vesznek, értik fontosságát.

Szívesen segítenek a falevelek összegyűjtésében, az óvoda udvarának

gondozásában

A virágokat, fákat, bokrokat nem tépik le, hagyják eredeti helyükön,

szépségükben

Télen gondoskodnak a madarak etetéséről, táplálékáról

Ha a csoportjuk egyetértéssel állat-tartásról döntött, pl. halak etetéséről

gondoskodnak, tevékenyen részt vállalnak az akvárium rendben tartásában

31

A környezettudatos magatartás megalapozása

Alapvetőnek tekintjük a gyermek társas környezetével és természeti környezetével való

pozitív kapcsolatát és a környezettudatos magatartásának formálását környezettudatos

életvitel kialakítása (az energiával; vízzel, árammal való takarékoskodás, a pazarlás

elkerülése).

Az óvodában kialakított jó szokásokat, természeti és környezetbarát viselkedési formákat

a gyerekek hazaviszik. A gyermek környezetével való kapcsolata mindig a felnőttek

közvetítésével valósul meg, ezért kiemelkedően fontosnak tartjuk óvodai programunkban

a környezet megismerésére nevelés köré komplex csoportosítását az óvodai nevelés

témaköreiben.

Zöld Óvoda, Madárbarát Óvoda

Intézményünk 2014 decemberében „Zöld Óvoda” minősítést szerzett, de a

környezettudatos tevékenységeit már a cím megszerzése előtt is fontosnak tartotta a

nevelőtestület. Óvodánk minden dolgozója számára fontos a tiszta, rendezett környezet

megtartása, belső és külső környezetének szépítése, rendben tartása. Célunk, hogy mintát

mutassunk a gyermekeknek, ezáltal a „környezettudatos szemlélet csíráját elültessük”

minden gyermek szívében.

Fontos a cím megszerzésekor felvállalt feladatok határidőre történő megvalósítása,

valamint további célok kitűzése a fejlődés érdekében.

Célunk továbbá a Zöld Óvoda cím folyamatosságának biztosítása a 3 évenként

pályázatok megújításával, Örökös Zöld Óvoda cím elnyerése. A „Zöld Óvoda”-i

tevékenységek jelenjenek meg, nem csak a mindennapos pedagógiai munkánk során,

hanem dokumentumainkban is.

A Madárbarát Óvoda címet is elnyerte intézményünk. Az udvaron odúkat, itatót és

különféle etetőket helyeztünk el. A feltöltésükről minden csoport gondoskodik,

madárkarácsonyfát készítünk télen, madárkalácsot helyezünk ki a fákra. Távcsővel

figyeljük a hozzánk látogató madarakat.

A „Zöld Óvoda” jegyében végzett tevékenységeink

Csoportszoba kialakítása

A csoportok berendezésében megjelenik a természet szeretete. Az óvodai csoportok

mindegyikében megtalálható az évszaknak megfelelő természet-sarok, ahol különböző

megfigyelésekre, vizsgálódásra, játékra van lehetőség. Olyan eszközök (nagyítók)

beszerzésére is hangsúlyt fektetünk, ami segíti megfigyeléseinket, a tapasztalati úton

történő élményszerzést. Az évszakoknak megfelelően gyűjtött kincsek kiállítása a

természetsarokban.

Munka jellegű tevékenységek:

Állattartás a csoportban

A csoportok többségében állattartás is megvalósul: az akváriumokban halakat,

teknősöket, garnélákat gondoznak a gyermekek és a pedagógusok, figyelve arra, hogy

allergén állat (szőrös, tollas) ne kerüljön a csoportba. A feladatokba a szülőket is

bevonjuk.

32

Udvar, kiskertek kialakítása

Az udvaron árnyékot adó, nem mérgező, zajfogó növények ültetése valósult meg,

valamint biztonságos játékeszközök telepítése, a változatos mozgásformák végzésére.

Csoportonként saját kertrész kialakítása: növényültetés/ápolás/gondozás/megfigyelés.

Gyermekméretű kerti eszközök használata.

Konyhakertek kialakítása

Elkerített konyhakertek kialakítása csoportonként. Palánták, hagymák, magok ültetése. A

zöldségek/fűszernövények gondozása, talaj lazítása, komposztálás.

Komposztáló kialakítása

Az ide gyűjthető szerves hulladék elhelyezése a komposztálóban. A komposztálás

módszerének elsajátítása.

Szelektív hulladékgyűjtés

Csoportonként szelektív papírgyűjtés, erre a célra kijelölt tárolóedényben. Az óvoda

szélfogójában kihelyezett használt elem, alumínium dobozok gyűjtésére lehetőség

biztosítása.

Szelektív hulladékgyűjtés: a város által kijelölt időpontokban az összegyűjtött hulladék

kihelyezése (zöld hulladék, papír, műanyag, alumínium).

Zöld jeles napok ünneplése

Takarítás világnapja (papírgyűjtés)

Állatok világnapja (kiállítás)

Víz világnapja (ültetés)

Föld napja (papírgyűjtés)

Madarak és fák napja

Egészséges életmód kialakítása, egészségvédelem

Dokumentumainkban található óvó-védő szabályok betartása. Rendezvényeinken

egészség-sátor működtetése: salátákkal (zöldség-gyümölcs) való ismerkedés.

Csoportonként fogorvosi látogatás. Mozgásos játékok. Tornaszoba használata. Cukros

üdítők, édességek helyett 100%-os gyümölcslevek, egészséges rágcsálnivalók

fogyasztása, új ízekkel való ismerkedés. A konyhakertben termett zöldségek fogyasztása.

Közös ételkészítés a csoportban (saláta, süti).

Takarékosság

Víztakarékos mosdók használata. Energiatakarékos izzókkal történő világítás, de

napközben nagy ablakok biztosítják a természetes fényt. Újra-papír használata. Régiből-

újat elv megvalósulása csoportonként. A hőmérséklet beállítása helységenként

szabályozható.

33

Kirándulások, szakmai napok

A gyerekekkel valamint a felnőtt nevelőközösséggel tervezett szakmai kirándulásaink

célja olyan helyek felkeresése, melyek a természeti környezettel való ismerkedést

élményszerző programokkal, tapasztalati úton történő élményszerzéssel valósítja meg. A

pedagógusok részvétele szakmai továbbképzéseken, előadásokon környezeti nevelés

témában. Pályázatfigyelés. Szakmai napokon információk átadása a kollégáknak.

Egészségnevelő, környezeti nevelésre épülő munkaközösségek létrehozása.

Szervezeti és időkeretek

Csoportszervezés:

A helyi adottságok és az óvodapedagógus attitűdje alapján szervezhető, homogén, és

heterogén, részben heterogén életkorú csoport is.

A program hatékonyságát nem a csoport szervezeti kerete határozza meg, hanem az

óvodapedagógus felkészültsége, rugalmassága, kreativitása, empátiája,

helyzetfelismerése, azaz személyisége. Az óvoda teljes nyitva tartása alatt a

gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja.

A tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéshez, fejlesztéshez a napirend és a hetirend

biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető,

differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát

fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével,

szervezésével valósulnak meg.

A gyermekcsoportokat, a gyermekek által is jól ismert, állatnevekkel, szimbólumokkal

jelöljük. MÉHECSKE, NAPOCSKA, NAPRAFORGÓ, KATICA, ŐZIKE,

HALACSKA, CSILLAG, MACI, DELFIN, VIRÁG

AJÁNLOTT NAPIREND

6 – 12 Folyamatos tevékenységek Játék- egyéni-fejlesztés

Játékba integrált tanulási tevékenységek

Gondozás, tisztálkodás

Folyamatos tízórai

Mindennapos testnevelés

Játék, mozgás az udvaron, séta

12 – 13 Gondozás, testápolással kapcsolat teendők

gyakorlása

Ebéd, önkiszolgálás, naposság

34

13 – 14. 30, 15-ig Mesével, dallal pihenés, alvás

Folyamatos ébredés

15 – 18 Gondozás, testápolással kapcsolatos teendők

Folyamatos uzsonna, önkiszolgálás

Mindennapos testnevelés (kötetlen)

Folyamatos játéktevékenység

Tanulási, egyéni fejlesztési lehetőségek

kihasználása

Folyamatos hazabocsátás

HETIREND

A hetirend a napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, a rendszerességet, a nyugalmat

segíti elő az óvodai csoportban, lehetőséget nyújt a szokásrendszer segítségével az

óvodások napi életének megszervezéséhez.

A hetirend különösen a nevelési év elején teljesen másképp alakulhat, mint a nevelési év

végén. Különösen a befogadás idején kell figyelni arra, hogy minél rugalmasabb és

alkalmazkodóbb hetirendet állítsunk össze.

Az óvodapedagógus a heti felkészülését, előre tervezését, nem napokhoz kötötten végzi,

hanem egy-egy környezeti téma köré csoportosítja. (pl. őszi időjárás témaköréhez,

tervezi meg), más kultúrterülethez tartozó tevékenységeket, környezetünk mennyiségi és

formai összefüggéseit, a matematikát, dalokat-dalosjátékokat, meséket-dramatikus,

játékokat, verseket vizuális, - ábrázoló kézimunka tevékenységeket.

A kötetlen foglakozási forma már önmagában a differenciálás a pedagógus részéről:

tudatos tevékenységet, egyénhez igazított fejlesztést, egyénre szabott módszereket,

eszközöket, esetenként eltérő idejű tevékenységet jelent. Viszont a gyermek

érdeklődésétől, pillanatnyi állapotától stb…- függően vesz részt a kötetlen foglalkozáson.

Az óvodapedagógus joga és feladata, hogy a csoport ismeretében, adott témakörben és

szituációban a kötött, vagy kötetlen foglakozás lehetőségét választja. A kötött foglalkozás

választása esetén törekszik arra, hogy oldott és családias légkörben, tevékenykedtetéssel

történjen az ismeret átadása. (Kötetlen foglalkozás: A kötetlenség a gyermeknek szól. Az

óvónő minden nap teremtsen lehetőséget a játékba integrált tanulási tevékenységekre, a

kultúra átadására.)

A tervezésében, kivételt képeznek azok a napok, amikor kötelező jelleggel a tornaterem

beosztásához kell igazodni, a mozgás, mozgásos játékok levezetésének helyszínéhez.

Kötelező Kötött, vagy Kötetlen

Hétfő Mindennapi testnevelés

délelőtt

Kultúraátadás

Játékba integrált tanulás

Kedd

Testnevelés

Kultúraátadás

Játékba integrált tanulás

Szerda Mindennapi testnevelés

délelőtt

Kultúraátadás

Játékba integrált tanulás

Csütörtök

Testnevelés

Kultúra átadás

Játékba integrált tanulás

35

Péntek Mindennapi testnevelés

délelőtt

Kultúra átadás

Játékba integrált tanulás

A nyári élet megtervezésénél az év közben kialakult szokások megtartásával, az óvónő

adjon lehetőséget, hogy az évszak örömeit a szabadban élvezzék a gyermekek. Kötetlen

formában, biztosítson, változatos tevékenységeket, lehetőségeket a fejlődésre, az addig

megszerzett ismeretek begyakorlására.

(A 3-6-7 éves korosztálynak egyaránt alkalmas.)

Kötelező Testnevelés, mindennapos testnevelés –

délelőtt

Közvetve

Kötelező Környező világ tevékeny megismerése

(séták)

Mennyiségi, formai összefüggések

(nagycsoportban)

Énekes játékok (4-5-6-7 éveseknek )

vers, mese, dramatikus játék

Kötetlen Ábrázolás, tárgyi világ megismerése

Környezet megszerettetése,megismertetése

Ének- zene, énekes játékok (3-4éveseknek)

Mindennapos testnevelés délután

A szervezett, cselekvésbe ágyazott, tanulás munkaformái:

Frontális Testnevelés, mindennapos testnevelés

Énekes játékok

Mikrocsoportos Ének-zene, ábrázolás, környezet tevékeny

megszerettetése, megismerése, vers- mese

Egyéni

Részképességek fejlesztése.

A nevelési program tartalma

Nevelési programunk fő törekvése, hogy a gyermek alapvető megnyilvánulási módjára és

fő tevékenységi formájára a mozgásra és szabad játékra alapozva szervezzük a főbb

nevelési területeken végzendő pedagógiai és pszichológiai feladatokat. Az óvodai

program nevelési keretét egyfelől a gyermek természetes megnyilvánulási formái,

másfelől az óvoda kultúraátadó hatásrendszerének együttese, kölcsönössége,

harmóniája határozza meg.

36

Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai

MOZGÁS

A mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája. Az egészséges

életmódra nevelés nélkülözhetetlen eleme. A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a

gyerekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás,

dobás), és testi képességeit, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra

figyelés. Hozzájárulnak a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett, nagy-és

kismozgások kialakulásához. A mozgás fejlesztése fizikailag erősít, segít a figyelem

összpontosításában az énkép, önkontroll kialakításában, a már megtanult és befogadott

információk újrafelhasználásában a gondolkodás folyamatában.

A mozgás során sokféle lehetőség nyílik a téri tájékozódás fejlesztésére, mennyiségi,

formai, vizuális, környezetismereti tapasztalatok szerzésére.

Egyik legalapvetőbb célja a mozgásgyakorlatoknak a gyermekekben felgyülemlett

feszültségek természetes úton mozgással, játékkal történő levezetése.

A közös mozgás segíti a társas kapcsolatokat, az egészséges versenyszellem alakulását.

A gyermek megtapasztalja saját testének mozgásos képességeinek határait, fejlődik

önmagáról kialakított képe, ezáltal szociális fejlődése intenzívebbé válik. A mozgás

elősegíti a gyermek testi képességeinek fejlődését, egészségének megóvását és

megőrzését. Kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró -,

ellenálló képességét és az egyes szervek teljesítő képességét. Felerősítik és kiegészítik a

gondozás és az egészséges életmódra nevelés hatását. A tornának, játékos mozgásoknak

az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek teremben és szabad levegőn,

eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés

minden napján az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve - minden

gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Pedagógiai Programunkban alapvető

szerepe van a mozgásfejlődés folyamatos nyomon követésének, megsegítésének. A

folyamatos gyakorlás során a gyermek mozgása fejlődik, minőségi változáson megy

keresztül. Ezek a változások a gyermek egésznapi tevékenységében megfigyelhetők.

Ennek nyomon követése, regisztrálása fontos feladat. A fejlődést segíteni ugyanis csak a

meglévő szinthez igazodva lehet.

A mozgás az óvodáskor egész időszakában jelentős szerepet tölt be a 3-7 éves gyermekek

fejlődésében. Ebben az életkorban a gyermekek leginkább a mozgás, a tevékenység által

szereznek információt környezetükről.

Programunkban a mozgásfejlesztést, tágan értelmezzük. Az aktív nagymozgásoktól

kezdve a finommotoros manipulációig mindent magába foglal és az egész személyiség

fejlődését elősegíti. Kedvezően befolyásolja az értelmi és a szociális képességek

alakulását is.

Hatása az értelmi képességek fejlődésére:

A mozgásos játékok, gyakorlatok téri helyzetek felidézésével fejlődik a

gyermekek vizuális memóriája.

37

A testrészek, téri irányok, formák bemozgásával, megismerésével,

megnevezésével bővülnek a térről való ismereteik, fejlődik térészlelésük,

gyarapodik szókincsük.

A megnevezett, látott és elvégzett cselekvések, mozgások elősegítik a különböző

észlelési területek integrációját, a keresztcsatornák és a fogalomalkotás fejlődését

is.

A mozgáskultúra fejlesztése mellett, segítik a térben való tájékozódás, a

helyzetfelismerést, a döntést, és az alkalmazkodóképességet, valamint a

személyiség akarati tényezőinek alakulását.

Hatása a szociális képességek fejlődésére:

A saját testének és mozgásos képességeinek a megismerése segíti az "éntudat"

fejlődését a "szociális én" erősödését.

A közös örömmel végzett mozgás közben társas kapcsolatai kiszélesednek. A

társakhoz való alkalmazkodás közben fejlődik önuralmuk, együttműködő és

tolerancia képességük. Lehetőségük nyílik különböző viselkedésminták

tanulására.

A mozgásos versengések során átélik a sikert és a kudarcot egyaránt. Így tanulják

ezeknek a kezelését, elviselését.

Programunkban a mozgáson keresztül pedagógiai és pszichológiai feladatokat egyaránt

megvalósítunk. A Prevenciós mozgásfejlesztő program fő feladatait - a nagymozgások,

szem-kéz-láb koordináció, egyensúlyérzék, finommotorika fejlesztését - természetes

módon építjük be a gyermekek tevékenységébe.

Tehát nem erőltetett fejlesztésről, hanem a pedagógiai célokhoz igazodva a fejlesztési

lehetőségek megkereséséről van szó.

Az óvodapedagógus fő feladatai mozgásfejlesztés során:

A gyermekek természetes mozgáskedvének megőrzése, a mozgás

megszerettetése.

A rendszeres mozgással egy egészséges életvitel kialakítása.

A mozgástapasztalatok bővítése, sok gyakorlással, a mozgáskészség alakítása.

A testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése. (kondicionális, koordinációs)

Mozgáson keresztül az értelmi struktúrák és a szociális képességek fejlesztése.

A mozgás sokoldalú tevékenység és feladatrendszere az egész óvodai életet átszövi. A

testnevelési foglalkozásokon túl jelen van a szabad játékban, a környezeti és esztétikai

nevelésben, valamint a gondozási és önkiszolgáló, munka jellegű tevékenységekben is.

Kiemelt mozgásfejlesztés két területen valósul meg.

A szabad játékban a gyermekek spontán, természetes mozgása közben, a kötelező

mozgásos játék, testnevelési foglalkozáson.

38

1. Mozgásfejlesztés a szabad játékban

Az óvodába kerülő egészséges gyermekek szeretnek ugrándozni, futkározni, csúszni-

mászni, manipulálni, vagyis mozogni. Ezért fontosnak tartjuk, hogy a csoportszobákban

kialakítsuk az ehhez szükséges helyet és feltételt, hogy megmaradjon természetes

mozgáskedvük.

Az óvodapedagógus feladata,

hogy megőrizze, ha szükséges, felkeltse ezt a mozgáskedvet, és tudatosan építsen

rá.

lényeges a megfelelő motiváció, a játékosság, a mozgásra inspiráló biztonságos

környezet kialakítása,

a mozgásos tevékenységek pozitív megerősítése, (dicséret) a szükséges és

elégséges szabályok megtanítása.

A csoport napirendjét úgy kell kialakítani, hogy egész nap biztosítsunk számukra

megfelelő helyet és eszközöket a mozgásos tevékenységekre a csoportszobában és

az udvaron egyaránt.

Az eszközök és tevékenységek kiválasztásánál a gyermekek életkorához,

fejlettségi szintjéhez és a csoport összetételéhez igazodjon.

Elengedhetetlen bizonyos alapvető szabályok megtanítása, betartása, különösen

önmaga és társai testi épségének megőrzése a baleset elkerülése érdekében. A

megfelelő, nem túl sok, szabályozásra a gyermekeknek is szükségük van. Segíti

az eligazodásban, biztonságérzetet ad a gyerek/ek számára.

Törekedjen arra, hogy a versenyszituációt a gyermek elsősorban önmagával

szemben élje meg.

Testnevelési játékoknál maga a játék folyamata kerüljön a középpontba, ne a

végeredmény.

A 3-4 éveseknél a természetes nagymozgások fejlődését kívánjuk segíteni. Ezért

leginkább a csúszáshoz, bújáshoz, mászáshoz szükséges eszközöket biztosítanunk a

csoportszobában is. Ezek az eszközök lehetnek a Greiswald egy-egy elemének

kombinációja, de akár tornaszőnyegek és a csoportszoba asztalai is felhasználhatók erre a

célra. Ebben az életkorban a gyermekek gyakran kezdeményeznek csúszó-mászó-bújó

játékokat. A kicsik, szívesen utánoznak különböző állatokat.

4-5 éves korban nagyobb hangsúlyt kap a szem-kéz, szem-láb koordináció és az

egyensúlyérzék fejlesztése. A szem-kéz, szem-láb koordináció fejlesztését szolgálják a

különböző labdajátékok, célba dobó játékok, a kugli, az ugróiskola, ugrókötelezés,

valamint a manipulációs barkácsoló tevékenységek is.

Az egyensúly fejlesztése a szabad játékban lehetőséget teremtünk játék időben a

csoportszobán belül is a különböző mozgásos játékokra. Ezért a csoportszobába is

beviszünk különböző eszközöket, a Body Roll, a füles labda, az ugróasztal, a lépegető, az

elefánt talp, a billenő forgókorong, stb.

5-6-7 éves korban a finommotorika fejlesztésére fordítjuk a legnagyobb hangsúlyt. A

játékban nagyon sok lehetőség nyílik ennek a spontán fejlesztésére,pl. ábrázolási

technikák gyakorlása: tépés, vágás, varrás, apró gyöngy fűzése, kicsi elemekből építés,

konstruálás, babaöltöztetés, barkácsolás, stb.

39

Ezekhez a tevékenységekhez az állandó helyet a csoportszobában kialakított játék sarkok,

„kuckók” segítségével tudjuk biztosítani.

Az udvaron is kihasználunk minden lehetőséget és helyet a szabad mozgásra (mászóka,

csúszda stb.). Kivisszük az udvarra is a testnevelési foglalkozáson használt eszközöket

(pl. labdák, ugrókötelek füles labdák, stb.)

A sportudvar rész kialakításával, a tornateremből nyíló szabad füves terület, ahol

óvodapedagógusi felügyelet mellett a sokoldalú mozgásfejlődést segítő felszerelések és

eszközök a gyermekek rendelkezésére állnak.

A szabad játéktevékenységben célunk az, hogy minden gyermek megtalálja a

fejlettségének, érdeklődésének, temperamentumának legmegfelelőbb tevékenységet.

2. Mozgásfejlesztés a testnevelési foglalkozásokon és a mindennapi testnevelésen

A testnevelési foglalkozások anyaga az atlétikai, torna, játékjellegű fő gyakorlatokból

tevődik össze. A játékot a játékosságot alapvető eszközként értelmezzük és

alkalmazzuk a testnevelésben. A játék egy foglalkozáson belül sokszor megjelenik, a

feladattól függően hol mint eszköz, hol mint cél.

A testnevelési foglalkozások során alkalmat teremtünk speciális gyakorlatok

beiktatásával a testalkati deformitások megelőzésére is (lábboltozat erősítés, mezitlábas

torna, gerinctorna).

Az atlétikai gyakorlatokat (futások, ugrások, dobások) lehetőség szerint olyan időszakra

tervezzük, amikor biztos, hogy a szabadban végezhetjük.

Az óvodapedagógus feladata:

Az egyes foglalkozások megtervezésénél mindig figyelembe kell venni a csoport

általános fejlettségét, a fejlődés ütemét. Ehhez igazodva kell eldöntenie az egyes

mozgásformák ismétlésének a számát.

A mozgásos anyaghoz természetesen igazodjanak a prevenciós program

fejlesztési feladatai, amit játékos formában közvetítsen a gyermekek felé. Ehhez

átgondolt tudatos tervezésre van szükség.

A foglalkozások bevezetésénél mindig lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a

gyermekek egyéni tempójuknak megfelelően sokat gyakorolhassák a különböző

mozgásokat.

A különböző nehézségű differenciált feladatok adásával segítse elő, hogy minden

gyermek megtalálja a képességeinek legmegfelelőbb mozgásos feladatokat.

A feladat ne legyen se túl könnyű, se túl nehéz, mert a túl könnyű nem készteti

erőfeszítésre, a túl nehéz viszont gátlásokat okoz.

A megfelelő nehézségű gyakorlat kiválasztása nem csak a mozgásos képességeit

fejleszti, hanem képet ad önismeretéről is. A feladatok végrehajtásánál nem az az

elsődleges célunk, hogy a gyermekek tökéletesen kivitelezve végezzék el a

gyakorlatokat.

Elsősorban olyan készségeket és képességeket alakítson, amelyek majd elősegítik

az egyre pontosabb mozgás elvégzését is.

Mutasson a helyes mintát, ösztönözze és biztassa a gyermekeket az esztétikus,

pontos mozgásra.

40

Soha nem elmarasztalva, hanem mindig a pozitívumokat kiemelve tegye.

A testnevelési foglalkozáson a kéziszerek gyakori használatát tartsa szem előtt.

Ezek jól szolgálják a fejlesztési célkitűzéseket és változatosabbá, érdekesebbé

teszik a foglalkozásokat a gyermekek számára.

A foglalkozások szervezésénél az is fontos szempont, hogy a gyermekek a

legkevesebb várakozási idővel, folyamatosan mozogjanak, ehhez az együttes

foglalkoztatási forma a megfelelő.

Amíg lehetőség van rá, a szabadban szervezzük az együttes tornát.

Törekedjen arra, hogy a versenyszituációt a gyermek elsősorban önmagával

szemben élje meg.

Testnevelési játékoknál maga a játék folyamata kerüljön a középpontba, ne a

végeredmény.

A rendszeresen szervezett foglalkozásokon nagy lehetőség van a fejlesztő

program feladatainak fokozatos és természetes megvalósítására. A

mozgásfejlesztő program és a testséma fejlesztés valamennyi feladata

beépíthető a testnevelési foglalkozásokba. Az észlelés területéről a következő

feladatok beépítésére van lehetőség:

Alaklátás, formaállandóság fejlesztése: forma alakítás mozgással, különböző

alakzatok végigmozgása, körbemozgása.

Kinesztetikus mozgásészlelés fejlesztése: behunyt szemmel bizonyos mozgások

végzése, feszülés és elernyedés érzékeltetése.

Térészlelés fejlesztése: alapvető térirányok megismerése saját testének

közvetítésével.

A verbális fejlesztő programból a testrészek, helyzetek, mozgások, téri irányok pontos

és gyakori megnevezésére van mód.

Az óvodapedagógus, a foglalkozások megtervezésénél vegye figyelembe, hogy a

fejlesztő feladatok természetesen illeszkedjenek a testnevelés anyagához. Tudja, hogy a

gyermekekkel sok mindent meg lehet tanítani, de fejlődésüket csak akkor segíti, ha a

megfelelő időben a megfelelő tevékenységeket végezteti velük.

A 3-4 évesek testnevelési anyaga nagyrészt a természetes mozgásokat tartalmazza.

Ezért ennél a korosztálynál a nagymozgások fejlesztése kiemelt feladat. Pl. különböző

járások, futások, csúszások, mászások talajon, szereken, tárgy alatt vagy fölött, szer

megkerülésével, stb. Az egészséges személyiség fejlődéséhez hozzátartozik, hogy a

gyermeknek önmagáról egyre pontosabb információi legyenek. A testnevelési

foglalkozáson a legtermészetesebb módon ismerkedhet testrészeivel és azok funkcióival.

Jól alkalmazható a testséma fejlesztő programból :

a testrészek ismeretét célzó gyakorlatok, pl. "járjatok a sarkatokon!", "ütögessétek

a talpatokat a földhöz!" , stb.,

tárgyhoz viszonyított testhelyzetek gyakorlása, pl. "Álljatok a babzsák mögé!

Hasaljatok a padra!", stb.,

test személyi zónájának alakítása, pl. "Emeljétek a babzsákot a fejetek fölé,

vegyétek át a másik kezetekbe!"

41

Ebben az életkorban külön nem tervezzük az észlelés fejlesztését, hiszen a nagymozgások

végrehajtása közben spontán fejlődik.

4-5 éves korban a mozgásfejlesztésből már nagyobb szerepet kap a tér mozgásos

megismerése. Ennek érdekében sok olyan gyakorlatot szervezünk, amikor különböző

irányokban végeznek mozgásokat és különböző formákat mozognak be. Pl. futás, jelre

sorakozás az óvodapedagógus előtt (az óvodapedagógus a helyzetét mindig változtatja)

szökdelés padok körül, fák között hullámvonalban.

A testséma fejlesztő programból kiemelt helyet kap az oldaliság tanítása. A kicsiknél

még csak az "egyik-másik" megkülönböztetést használjuk. Később már a "jobb-bal"

kifejezéseket is, de a csuklójukon lévő jelhez igazodva. Pl. "Emeljétek fel a szalagos jobb

kezeteket!"

A csukló megjelölése a kezességtől független. A pontos eligazodás miatt azonban fontos,

hogy mindig ugyanarra az oldalra kerüljön a szalag.

Az észlelés fejlesztése is megjelenik a 4-5 éveseknél, de még mindig nem kiemelt

feladatként.

Az 5-6-7 éveseknél azonban az észlelés fejlesztése lesz a legcélzottabb.

Ebben az életkorban az alaklátás, formaállandóság fejlesztésére tervezünk sok

gyakorlatot. Ezek közül egyes gyakorlatok csukott szemmel is elvégezhetők. Pl.

labdagurítás a test körül jobb és bal kézzel, csukott szemmel is. Körforma kialakítása

szalaglengetéssel, karkörzéssel test előtt, test mellett, csukott szemmel is.

Új feladatként jelentkezik a finommotorika fejlesztése. Ez nagyon lényeges fejlesztési

terület, mivel a finommotoros koordináció az írás megtanulásának elengedhetetlen

feltétele. Testnevelési foglalkozáson ezt természetes módon a szerek különböző

fogásmódjával, kisebb testrészekkel végzett mozgásokkal lehet fejleszteni. Nagyon jól

használhatók erre a célra a különböző méretű labdák, botok, szalagok.

Pl. Bot fogása marokkal alulról - felülről, szalag fogása két ujjal, marokkal. Labda

gurítása ujjakkal. Minden ujjal egyszerre, majd külön-külön. Szalag lengetése csak a

csukló mozgatásával, stb.

A foglalkozáson lehetőség nyílik a keresztcsatornák fejlesztésére is. A bemutatott

gyakorlatokat látják, hallják a tevékenység pontos megnevezését és elvégzik a látott,

hallott feladatokat.

3. A mindennapos testnevelés

Az óvodai testnevelés szerves része a mindennapi frissítő torna is.

Feladata:

Az egészség megszilárdítása, a fizikai képességek elért színvonalának

fenntartása, a jártasságok, a mozgáskészségek megszilárdítása, a gyermek

mozgásigényének kielégítése, és a rendszeres testgyakorlás szokásának

kialakítása.

A mindennapos testnevelés a csoport napirendjéhez igazodóan szerveződik délelőtt

illetve délután udvaron, teraszon az időjárás figyelembevételével, illetve a tornateremben.

E tevékenység napirendbe illesztését minden csoportban a két óvónő alakítja ki.

42

A mindennapos testnevelés anyagát elsősorban a mozgásos játékok adják, kiegészülve

egy-egy gimnasztikai gyakorlattal. A játékokat céltudatosan a kötelező foglalkozásokhoz

és a korosztály számára legmegfelelőbb fejlesztési feladatokhoz igazodva válasszuk ki.

Az óvónő feladata:

Teremtse meg a mozgáshoz szükséges feltételeket (portalanítás, szellőztetés,

balesetmentes szervezési feltételek megteremtésével)

A rendszeresen és megfelelően szervezett testnevelést, a gyermekek szívesen

és örömmel vegyenek részt.

Váljék a gyerekek számára igénnyé, majd szokásukká a mindennapi mozgás.

A spontán érzelmi motivációkra építsünk, az egyéni fejlettséget figyelembe

véve.

A foglalkozásokon a gyermekek jó hangulatban, jó közérzettel vegyenek részt,

ne hajtsuk túl a versengést.

Biztosítsuk a gyermekek megfelelő terhelését az aktivitási szintek

változtatásával.

Az ily módon kiváltott fizikai aktivitás előhívja és erősíti a szellemi aktivitást is.

Lesznek kedvenc mozgásos játékaik, amelyek eljátszását napközben maguk is

kezdeményezik. Az örömmel, jó hangulatban végzett játékok jó lehetőséget nyújtanak a

fejlesztő, társas kapcsolatok alakulásához is. Pl. futó - fogó játékokkal a nagymozgások

és a térészlelés fejlesztése.

Labdajátékokkal a szem-kéz, szem-láb koordináció és a finommotorika fejlesztése.

A játékok, térformák felidézésével lehetőség nyílik vizuális, verbális memóriájuk

fejlesztésére, valamint szókincsük gyarapítására.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén:

Igénylik és szeretik a mozgást

Megfelelő fizikai állóképességgel rendelkeznek (erőnlét, gyorsaság)

Mozgásuk harmonikus összerendezett, megfelelő ritmusú

Képesek környezetükben tájékozódni, ismerik az irányokat

Előszeretettel játsszák és önállóan meg is, szervezik a mozgásos játékokat

Játék

A tevékenység célja:

A felszabadult örömteli játék elősegítése, melynek eredményeként a gyermekek

személyisége és játéka, egyéni képességeiknek megfelelően egymással

kölcsönhatásban fejlődik

Szituációk élmények átélése feldolgozása, melyek az élethelyzetekben való

viselkedést tükrözik.

A játék kiemelt jelentőségű, tájékozódó a pszichikumot, a kreativitást fejlesztő és

erősítő, élményt adó tevékenység.

43

A tevékenység feladata:

A játék feltételeinek biztosítása: nyugodt légkör, megfelelő hely, elegendő idő,

játékeszközök, élmény.

Az óvodapedagógus modellértékű magatartásának érvényesítése a játék

tevékenységek során.

A játékfajták tartalmának, minőségének gazdagítása a gyermekek egyéni

sajátosságainak figyelembevételével.

Beszédkészség fejlesztése tevékenységek közben.

Fejlesztési, tanulási lehetőségek a játékban.

Társas kapcsolatok alakítása, a játéktevékenység során.

Az óvodás gyermek elsődleges tevékenysége a játék, mely mozgással párosulva, a

személyiségfejlődés legfontosabb eleme. A játék szervezi eggyé az értelmi, érzelmi és

társas folyamatokat. Ennek érdekében biztosítjuk azokat a feltételeket, amelyek

kedvezően hatnak az elmélyült, hosszan tartó játék kialakulására.

Az óvoda és az óvodapedagógus feladata:

Hogy megteremtse az alábbiakban felsoroltak szerint a játékhoz szükséges

feltételeket.

Szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző

magatartásával van jelen.

A játék folyamatában az óvodapedagógus jelenléte biztosítja az indirekt irányítás

lehetőségét, fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése.

Nyugodt légkör:

Az egész óvodai életnek elengedhetetlen feltétele, nélkülözhetetlen a gyermekek

személyiségfejlődéséhez, érzelmi megnyilvánulásaihoz, elgondolásaik megvalósításához.

Megfelelő hely:

A csoportszobában és az udvaron egyaránt fontos. A két hely egymástól eltérő szervezést

igényel. A csoportszobában elegendő helyet biztosítunk a nagyobb mozgást igénylő

játékokhoz: vonatozás, autózás, körjáték, szabályjáték stb.

Az udvari játéktevékenységek helyének kialakításánál is körültekintően járunk el.

Nagyobb a tér a mozgásos játékhoz, de a többi játékfajtánál is biztosítunk megfelelő

mozgatható kuckókat, sátrakat.

Elegendő idő:

A játék a gyerekek alapvető tevékenysége, ezért nagyon fontos, hogy elmélyülten

játszhassanak, legyen elég idejük elképzeléseik megvalósításához. A folyamatos napirend

biztosítja az összefüggő játékidőt.

Játékeszközök:

44

Olyan eszközöket biztosítsunk, amelyek az elmélyült játékok kialakulását segítik, a

motiváló, fejlesztő hatást kiváltják. Esztétikusak, könnyen tisztíthatóak, veszélytelenek.

Folyamatosan gyarapítjuk, a készen kapható játékokon túl, játszásra alkalmas

anyagokkal, szimbolikus félkész eszközökkel, kellékekkel. Mindig elérhető helyen

vannak, a gyerekek bevonásával és a dajka néni segítségével ügyelünk a játékok

használhatóságára.

Élmény:

A játék témája, tartalma nagyrészt a gyereke valóságból szerzett benyomásaitól,

tapasztalataitól, ismereteitől függ. Ezért gondoskodunk arról, hogy minél jobban

megismerjék környezetüket, ismerkedjenek közvetlenül a felnőttek (fodrász, orvos,

postás, stb.) munkájával. Törekszünk arra, hogy az ismeretszerzés pozitív élménnyé

váljon.

Az óvodapedagógusi modellszerep kiemelkedő jelentőségű a játéktevékenység során is.

Amikor szükséges vagy a gyermekek kérik, bekapcsolódunk a játékukba, mintát, modellt

nyújtunk számukra, ötleteket adunk a folytatáshoz. Fontos, hogy szeressünk és tudjunk is

játszani! Mozdulataink, technikai megoldásaink szerepbeli magatartásunk nyomokat hagy

a gyermekekben, tudjuk, hogy elsősorban utánzással tanul a gyermek. Szoros érzelmi

kapcsolat mellet a gyerekek bátran őszintén nyílnak meg, nagyon fontosnak tartjuk az

empátia kialakulását.

Igyekszünk tiszteletben tartani egyéni különbségeiket, fejlettségüket, törekvéseiket.

Minden aprósikerüknek, fejlődést mutató megnyilvánulásaiknak örülünk, biztatjuk őket.

A játék örömét fokozza, ha együtt izgulunk velük, sikertelenség esetén kedvet ébresztünk

az újrakezdésre. Saját példánkkal segítjük elő, hogy érzékennyé váljanak társaik

érzelmeinek felfogásában, elgondolásaik megértésében, elfogadásában. A dajka nénik

segítsége nélkülözhetetlen a nyugodt, derűs, tiszta környezet megteremtésében,

partnereink a feladatok elvégzésében megvalósításában.

Játékfajták:

Gyakorlójáték:

A játék során a véletlen mozgásból, cselekvésből fakadó siker, ismétlésre készteti a

gyermekeket, ami örömforrás számukra. Lehet ez a tevékenység mozgásos, manipulációs,

verbális. Ösztönözzük az önálló próbálkozást, ezáltal fejlődik az érzékelés: látás, hallás,

tapintás, a mozgás egyre összerendezetté válik. Ritmikus gyakorlások során, fejlesztjük

térérzékelést, a szem- kéz koordinációját.

Szerepjáték:

Nevelési szempontból a leggazdagabb lehetőséget nyújtó játékfajta, kifejlett formáját az

óvodáskor végén éri el. A gyermekek szerepjátéka tapasztalataikat, elképzeléseiket,

ismereteiket és az ezekhez fűződő érzelmeiket tükrözi. A játéktevékenység során

fejlődik viselkedéskultúrájuk, alkalmazkodóképességük, problémamegoldó

gondolkodásuk, aktivitásuk, az egész személyiségük. Lehetőséget adunk arra, hogy

eljátszhassák pozitív és negatív élményeiket egyaránt. Segítjük a mintahelyzetek

kialakulását, kevésbé érdekes szerepek vállalását. Játékukat közvetett módon

figyelemmel kísérjük, a szituációktól függően kapcsolódunk be.

45

Dramatizálás, bábozás:

A szerepjátékot gazdagítja, ha a gyermekek irodalmi élményeiket kötetlen módon

dramatizálják. Ennek feltétele, hogy az irodalmi alkotások, érzelmileg megragadják őket.

Lehetőséget biztosítunk, hogy egy-egy mese, vers vagy filmélményüket szabadon

jeleníthessék meg. Felhívjuk a figyelmüket az érdekes, jelentős mozzanatokra, ezek

kidomborítására. A szükséges eszközöket, kellékeket mindig elérhető helyen tartjuk,

állandóan bővítjük, javítjuk a dajkák segítségével. Érdeklődést felkeltő bábjátékokkal

kedvet ébresztünk a gyermekekben a bábozáshoz. Itt közvetlenül nyilvánulnak meg,

közel érzik magukhoz a bábot, mert náluk kisebb, ők irányíthatják a „sorsát”. Megfelelő

minőségű, mennyiségű és méretű bábokat biztosítunk számukra. (ujjbáb, fakanálbáb,

síkbáb, kesztyűbáb, rögtönzött bábok, termésbáb)

Barkácsolás:

A szerepjátékban a gyermekek élethelyzeteket élnek újra, ehhez számos eszközre van

szükségük. A tevékenység során fontosnak tartjuk, hogy az elkészített eszközökkel

játszhassanak, legyen funkciójuk. Biztatjuk őket, hogy a javítási műveletekben is

vegyenek részt, ezáltal fokozottan vigyáznak eszközeikre.

Építő és konstruáló játék:

A gyermek kockákból és más játékeszközökből, különböző anyagokból, építményeket,

játékszereket hoznak létre. A „valamit alkotni” igénye, öröme, kreativitásuk mellett

értelmi és társas kapcsolataikat is fejleszti. Segítjük óvodásainkat abban, hogy az

elemekből a valóság tárgyaihoz hasonlót tudjanak létrehozni. Ezáltal fejlődik

igényességük, gondolkodásuk. A bonyolultabb összerakosgatások fejlesztik a

finommotoros mozgást, a szem és kéz koordinációját, összerendezettségét, ami az írás

megalapozásához nélkülözhetetlen.

Szabályjáték:

Jellemzője, hogy pontos meghatározott szabályok szerint zajlik. A szabályok betartása

vagy megszegése különböző érzelmeket vált ki a gyerekekből, nagymértékben

meghatározza magatartásukat, csoportjukhoz, egy-egy társukhoz való viszonyukat.

Számos értelemfejlesztő és mozgásos szabályjátékkal ismertetjük meg a gyerekeket,

fokozatosan vonjuk be őket játékvezetésbe, annyi segítséget nyújtva, amennyit kívánnak.

A nagyobbaknál alkalmazzuk azokat a szabályjátékokat is, amelyek nagyobb ügyességet

vagy szellemi képességet igényelnek.

Játékba integrált tanulás:

A tanulás tág értelmezése kerül előtérbe, miszerint tanulásnak tekinthető mindazoknak a

jártasságoknak, készségeknek, képességeknek a kialakítása, melyek az érzelmi, akarati és

értelmi (emlékezet, érzékelés, észlelés, gondolkodás) tulajdonságok fejlődését, a

viselkedés alakulását, valamint a gyermek kompetenciáinak létrejöttét segíti elő.

46

A gyermek tanulási tevékenységének tere, szervezeti formája a játék, amelynek nevelési

alapelve a játékosság. Az óvodás gyermek „tanulva játszik és játszva tanul”. Tehát a játék

és a tanulás nem választható el egymástól, elősegíti a teljes személyiség fejlődését,

fejlesztését támogatja.

A játék közben a gyermek problémák elé kerül, feladatot kap és old meg. Gyakorolja,

végig gondolja, hogyan lehet valamit többféleképpen megoldani. Utánzásos tanulási

forma ebben a korban előnyt élvez. Megteremtjük azokat a tapasztalatszerzési

lehetőségeket, ahol a gyerek, már a meglévő ismereteit fejlesztheti, vagy új ismeretet

szerezhet. Szorgalmazzuk az együttes tevékenységeket a modellnyújtás gyakori

alkalmazását.

Az általunk kezdeményezett tevékenységek a játékból indulnak ki, játékidőben zajlanak

és oda térnek vissza. Az ismeretek bővítésének keretét, a kultúra átadás formáját,

alapvetően a kötetlenség és a mikrocsoportos foglalkozás jellemzi. Hisszük, hogy a

tanulás alapja a különböző tevékenységek, és azok a tapasztalatok, amelyeket közvetlenül

vagy közvetve szereznek, elősegítik a világ megismerését. Mindez a játék egész napi

folyamatában spontán és szervezett formában integrálódik, biztosítva a felfedezések

lehetőségét és a kreativitásuk erősödését. Az óvodapedagógus a játékba integrált tanulás

irányítása során személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének

kibontakozását.

Az integrált tanulásnak a kialakított szokás és szabályrendszer, valamint a napirend adja a

keretét.

Napirendünknek nincsenek merev határai, nagyobb teret kap a játék, ami összekapcsolja,

átszövi a gyerekek különböző tevékenységét.

A játék és az anyanyelvi nevelés

„minden nemzetnek fő kincse a nyelve”

(Gárdonyi Géza)

Átfogja az óvodai nevelőmunka, az óvodai élet egészét. Játékidőben kimeríthetetlenek a

gyakorlás lehetőségei. Bekapcsolódunk a játékba, az eljátszott szereppel, a szerepbe illő

megnyilvánulásainkkal, a megfelelő nyelvi formák alkalmazásával mintát kínálunk a

gyermekeknek. A játékot kísérő érzelmek közéleti vágyat ébresztenek, ezáltal fokozódik

beszédkedvük. Bábjátékkal egy-egy kedvelt mese cselekményének megbeszélésével a

félénkebb gyermeket is megszólaltathatjuk. A bábozás dramatizálás egyik lényeges eleme

a beszéd. A fejlesztés szempontjából nagy jelentőséget tulajdonítunk a különböző érzelmi

állapotok kifejezésének. Mindennap sort kerítünk arra, hogy a mese nyelvi eszközeit

gyakorolhassák, tulajdonságokat, megjelenített cselekvéseket fogalmazhassanak meg.

Ezáltal nagymértékben bővül a szókincsük. A nyelvi képességek fejlesztésének

leghatásosabb eszköze: mese, vers, báb, dramatikus és szerepjáték. Gyakran használjuk a

téri irányokat, helyzetek kifejezéseit, névmásokat, időhatározókat. Közvetlen

beszédfejlesztő lehetőségeket kínálunk a különféle nyelvi játékok közben.

Sikerkritériumok:

Képesek elmélyülten és kitartóan játszani, egy-egy tevékenységet végigvinni, akár

több napon keresztül is.

Ötleteiket, elképzeléseiket játéktevékenységben megvalósítják.

47

A leggyakrabban a szerepjáték jelenik meg játékukban, vállalják a

kedvezőtlenebb szerepeket is, társaik érdekében.

Szívesen dramatizálják, bábozzák kedvelt meséiket.

Esetenként barkácsolnak, amit játékukban használnak.

Kombinálható, pontosan megépített, bonyolult építményeket is képesek

létrehozni.

Szabályjátékokat kedvelik, szabályok betartására képesek, alkalmazkodnak

egymáshoz.

Olyan társas magatartásformák alakulnak ki a játék hatására, ami a társadalmi

együttéléshez elkerülhetetlen lesz (alkalmazkodás, segítőkészség, stb.)

Értelmi képességeik fejlődnek (emlékezet, érzékelés, észlelés, gondolkodás).

Tanulásuk során tapasztalataik, ismereteik bővülnek.

Kultúraátadás Az óvodai élet tevékenységi formái

A gyermek természeti és tárgyi környezete

A környezet megismerésében valósul meg komplex módon a tradicionális nevelési

területek minden feladata, (anyanyelvi-, irodalmi, zenei, matematikai, vizuális nevelés) a

természetes gyermeki megnyilvánulások eszköze.

Óvodai nevelésünk során arra törekszünk, hogy a gyermekeknek minél sokoldalúbb,

túlzásoktól mentes tapasztalatszerzésre és élményszerű átélésre adjunk lehetőséget.

A külső világ tevékeny megismerése lehetővé teszi a csoporthoz való érzelmi kötődést,

kapcsolatépítést a szülőföld szeretetére nevelést a helyi hagyományok és

néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek

szeretetét, védelmét is.

Nevelésünk során előtérbe helyezzük az élet, a növények és állatok szeretetét, a

természeti viszonyok bonyolult összefüggéseinek felismertetését, fontosságát. A

természetben mindenre szükség van, minden az egymásra, utaltságra épül. A környezet és

természetvédelem fontosságának hangsúlyozása, melyben az embernek döntő jelentősége

és felelőssége van.

A környezet megismerése áthatja a gyerekek életét az óvodai tevékenységek egészét.

A külső világ tevékeny megismerése, a környezet és természetvédelem

„ Vendég vagy a világban, és ez a világ szép vendégfogadó.

Van napsugara, vize pillangója, madara. Van virágja rengeteg sok.

Tanulj meg örvendeni nekik! Igyekezz többet törődni azzal, ami még a világ

szépségeiből, Csodálatosképpen megmaradt.”

A nevelés célja:

Hogy a gyermekek minél több tapasztalatot (mozgásos, és érzékszervi)

szerezzenek az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetből az

életkoruknak megfelelő szinten. Alkalmazva a természettudományos

48

ismeretszerzés sajátos módszereit: megfigyelés, vizsgálódás-kísérlet, mérés,

összehasonlítás.

A valóság felfedezése során, pozitív érzelmi viszony alakítása, a természethez,

környezethez, emberi alkotásokhoz: tanulja ezek védelmét, értékének megőrzését.

„A gyermek, miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut,

amelyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz,

tájékozódáshoz szükségesek.

Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és

néphagyományok, szokások, a közösséghez való tartozás élményét,

a nemzeti, családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét,

védelmét.”

Rácsodálkozunk a természet szépségeire, az évszakok változásaira, színek kavalkádjára,

leveleket, terméseket gyűjtögetünk, képeket nézegetünk. Megízleljük a gyümölcsöket,

salátákat készítünk, magvakat törünk és kóstoltatunk a gyerekekkel. A tevékenység

közben felfedezik a nagyság különbségeit, a színeket, formákat. Kezdeti, rövid sétákon

megismerjük az óvoda környékét, az épületeket, a szomszédokat, a kiskerteket.

Gyakoroljuk a gyalogos közlekedést, s közben megfigyeljük a járműveket, azok

gyorsaságát, színét, esetleg márkáját. Sétát teszünk a közeli kiserdőben, megfigyeljük

évszakonként a változásait. Megkeressük azokat a környező családi házakat, ahol

háziállatokat tartanak. Télen madáretetőt helyezünk ki udvarunkra, így közvetlen közelről

is megfigyelhetik a madarak hangját, szokásait.

A tárgyakkal, dolgokkal való ismerkedés során matematikai ismeretekre is sort kerítünk.

A fák épületek nagysága, magassága, ezek felfedezése, összehasonlítása, a tulajdonságok

megismerése mind-mind a gyermekek matematikai tapasztalatait bővítik. A közvetlen

tapasztalás, megismerés során a gyerekek sokat kérdeznek, beszélnek, elmondják családi

élményeiket. Ezáltal fejlődik kifejezőkészségük, gyarapodik szókincsük.

A családias légkör, a biztonságérzet megteremtése mellett, kiemelt feladatunk, hogy

elegendő időt, helyet biztosítsunk a gyermeki tapasztalatszerzésre, az egyéni

beszélgetésre. A gyermeknek fontos, hogy kérdéseire korának megfelelő választ kapjon,

hiszen csak így meri elmondani véleményét, feltenni többi kérdését. A kisebbek

terhelhetőségéhez igazítjuk a séták hosszát, amit fokozatosan növelünk. Kirándulásokat

szervezünk állatkertbe, Közlekedési- Múzeumba, repülőtérre stb. A gyermeki

kíváncsiság egyre inkább a miértekre irányul. A földrajzi ismeretek bővülnek, a

nagyobbakat már a bolygók a csillagok is érdeklik. Gyermek lexikonok nézegetésével,

beszélgetésekkel tágítjuk a világról alkotott képüket. Ellátogatunk a vasútállomásra, a

buszvégállomásra, piactérre, postára gyógyszertárba, üzletekbe, ahol megfigyelhetik az

ott dolgozó felnőttek munkáját, a kulturált vásárlás mikéntjét.

A családi kapcsolatok elmélyítésében sok segítséget nyújt a családi fényképalbum,

videofilm nézegetés, az élmények felidézése. Évszakváltáskor a gyerekek is kiveszik az

udvar szépítésnek, rendezésének feladatából a részüket. Leveleket gereblyézünk,

kupacokba gyűjtjük, télen havat seprünk, lapátolunk, s az összegyűjtött hóból hóembert

építünk a gyerekekkel. A tavaszi nagytakarításból a csoportok is kiveszik részüket,

játékok, polcok tisztítása, babák fürdetése, babaruhák mosása. Ezek a közös

tevékenységek erősítik társaikhoz, óvodájukhoz ragaszkodásukat, feladattudatukat.

Mindez hozzátartozik, hogy megtanulják, becsülni mások munkáját, megszeressék,

védjék környezetüket.

49

Az óvodapedagógus feladata:

Az óvónő a gyermekekkel együtt alakítson ki olyan szabályokat,

szokásrendszereket, viselkedési formákat, amelyek meghatározóak a természet és

az ember által létrehozott környezettel való harmonikus kapcsolat kialakításában.

Építsen a gyermek kíváncsiságára, érzelmeire, élményeire, tapasztalataira és abból

kiindulva új ismereteket nyújtson, illetve a meg lévőket rendszerezze, mélyítse.

Az óvodapedagógus segítse a gyermekek önálló véleményalkotását, tegye lehetővé

a döntési képességük fejlődését, a kortárs kapcsolatban és a környezetük

alakításában.

A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat és

ismeretszerzés során teremtsen alkalmakat a beszélgetésekre.

A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása.

Pozitív érzelmi viszony kialakítása a természethez, az emberi értékekhez.

Olyan hagyományok beépítése az óvodai életbe, amely változatossá teszi a

gyermek életét- jeles napok. (Víz világnapja, március 22. Föld napja április 22,

Madarak fák napja május 10, Környezetvédelmi világnap június 5, Takarítási

világnap szeptember 20, Állatok világnapja október első vasárnapja.

Törekedjen arra, hogy amit csak lehet a helyszínen a természetben, élőben

figyeltessen és tapasztaltasson meg a gyerekekkel.

Adjon lehetőséget az évszakok változásainak megfigyelésére, összefüggéseinek

felfedezésére, a rácsodálkozásra, milyen hatással van emberre, állatra és a

növényekre.

Figyeltesse meg a gyerekekkel a napszakok változásait és gyakoroltassa az ehhez

kapcsolódó tevékenységeket.

Építsen érzelmi kapcsolatokra, a családi kötődésekre, kikből áll, szűkebb és tágabb

rokoni baráti kapcsolatok, ünnepek témakörben teremtse meg a készülődés az

öröm és az emlékezés hangulatát (pl. fényképek, albumok, videó felvételek közös

megtekintése).

Ismertesse meg a gyermekekkel az óvoda szűkebb és tágabb környezetét, az

emberek munkájának fontosságát.

Ismertesse meg a gyermekeket anyagi világunkkal és annak összefüggéseivel.

(föld, víz, levegő, fa, fém, műanyag, papír, textil)

Hangsúlyozza a környezetvédelem fontosságát, a keletkezett hulladékok szelektív

gyűjtésének, újrahasznosítását fontosságát.

Ismertesse meg a gyerekeket a technika világával, közlekedéshez, hírközléshez

kapcsolódó témakörökkel.

Figyeltesse meg a napi szituációkban a gyermekeket körülvevő környező valóság

színeit, mennyiségi térbeli viszonyainak összefüggéseit.

Törekedjen arra, hogy a témakörök feldolgozása során, komplex módon

kapcsolódjanak egyéb más művészeti kulturális témákhoz. (pl. évszakok témakör

színek, formák, számosságok vizuális alkotások, az évszakok esztétikája, testünk

témakör, táplálkozás, öltözködés, tisztálkodás, egészségünk megóvása, orvos

munkája stb.)

Tartsa szem előtt, hogy az ismeretek átadása során nem a mennyiség, hanem a

téma minél sokoldalúbb megtapasztaltatása, a gyermeki érdeklődés, kíváncsiság

kielégítése, a tanultak, hallottak, a játékban újraélése, az ismeretek tovább

fejlesztése, a párbeszéd, a kíváncsiság fenntartása az elsődleges.

50

Dajka feladata:

Vegyen részt a sétákon, kirándulásokon.

Segítse a csoportot kiskertjének kialakításában, annak gondozásában.

Vegyen részt a természetsarok kialakításában, kísérje figyelemmel rendbetartását.

Az eszközöket készítse elő a tevékenykedtetéshez.

A gyűjtő munkában aktívan vegyen részt.

A környezet esztétikájához járuljon hozzá.

A környezetvédelmi napok lebonyolításában vegyen részt.

Sikerkritériumok, elérendő óvodáskor végére

A gyerekek, szeretik és védik a természetet, óvják tisztaságát.

A gyerekek tudják saját, szüleik, testvéreik pontos nevét, lakáscímüket, szüleik

foglalkozását.

Ismerik testüket, érzékszerveiket, megfelelően ápolják.

Felismerik az évszakokat, el tudják mondani jellegzetességeiket.

Különbséget tesznek élő és élettelen között, ismerik az életfeltételeket.

Tisztában vannak a „növény” szó fogalmával, önállóan gyakorolják a

növénygondozást, részt vesznek a kerti munkában (ültetés, stb.)

Felismerik a házi- és vadállatokat, bogarakat, madarakat, csoportosítják

jellegzetes jegyeik, életmódjuk szerint.

Betartják a gyalogos közlekedés szabályait. Ismerik a közlekedési eszközöket,

megnevezik. Néhány közlekedési szakkifejezéssel is tisztában vannak (pilóta,

fénysorompó, kikötő-hangár stb.)

Kialakulóban vannak, azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti

és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükséges.

Szívesen vesz részt, sétákon, kiránduláson, rendezvényen és kiállításon.

Hazai tájak, élőlények megismerése kirándulásokon megalapozza a gyerekek

hazaszeretetét, hozzájárul magyarságtudatuk alakulásához.

A fejlesztő program kapcsolódása a környezet megismerésére nevelésben:

Azokat a módszereket alkalmazzuk, amelyek kapcsolódnak a gyermek életkori

sajátosságaihoz. A környezet megismerése nevelésben is előnyben részesítjük a

mozgásos, cselekvésre és érzékszervi megtapasztaltatásokra épülő játékokat. (pl.

ismerkedés az anyagokkal, tapintással zsákocskából kihúzhatja a követ a fadarabot, a

fémet stb., majd megnevezi, és párbeszéd kezdődhet a téma feldolgozása kapcsán)

A külső világ mennyiségi és formai összefüggéseinek tevékeny megismerése

Matematikai fogalmakkal a mindennapi életben állandóan találkozik a kisgyermek, így

szinte természetes módon ismerkedik meg velük. A matematikai kifejezések, először

passzív szókinccsé válnak, később azonban egy részük beépül a szókincsükbe

51

Célunk:

A minket körülvevő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli felfedezése,

megtapasztalása játékos formában, a gyermekek igényeihez, ötleteihez igazodóan.

A matematikai érdeklődés felkeltése.

A logikus gondolkodás megalapozása.

Az óvodapedagógus feladatai:

A játék során adódó, spontán matematikai helyzetek kihasználása.

Logikai és matematikai szabályjátékok megismertetése, alkalmazása

Matematikai fogalmak, kifejezések, összefüggések megismertetése,

megtapasztaltatása

Érdekes, a gyermekek kíváncsiságára építő problémahelyzetek teremtése

A gondolatok, a probléma megfogalmazása, pontos, egyértelmű, a gyermekek

számára érthető közvetítése

Matematika tartalmú játék kezdeményezése során a gyermekek egyéni

fejlettségének, képességeinek figyelembevétele

A gyermek egyéni feladatmegoldásának meghallgatása, a sajátos logika

elfogadása, szükség esetén rávezető kérdésekkel segítése

A gyermeki tevékenység változatos formájának biztosítása, egyéni, páros,

mikrocsoportos szervezéssel

A mozgásos feladatnál, testrészek megnevezése, a velük végzett cselekvés

elmondása

Pozitív viszony kialakítása a problémahelyzetek megoldásához.

A matematikai osztályozás, halmazokkal végzett feladatoknál a matematikai

ítéletek megnevezése

Térbeli viszonyok, irányok és helyzetek pontos megnevezése

Figyelje a gyermekeket, megismerve érdeklődésüket, képességeiket, előkészítse

és megtervezze az egyénekre szabott fejlesztési területeket.

Matematikai képességek kialakítását segítő tevékenységek

A számfogalom előkészítése, megalapozása

Mennyiségek összemérése, hosszúság, magasság, szélesség, vastagság, tömeg,

űrtartalom szerint

Halmazok összemérése, elemek párosítása. Válogatások során nyíljon mód

párosításra, számlálásra, a több, kevesebb, ugyanannyi érzékeltetésére,

gyakorlására.

Fedezzék fel a rész az egész viszonyát a válogatások, mennyiségek bontása során

Játékos szituációban számoljanak, bontsanak, mennyiségfogalmuk, egyéni

fejlettségüktől függően a 6-10-ig számkörben mozogjon

Sorba rendezett elemek helye a sorban, sorszámok megértése

Mérések, különböző egységekkel, hosszúság, terület, tömeg űrtartalom

Tapasztalatszerzés a geometria körében

52

Szerezzenek tapasztalatokat, gömbölyű és szögletes formáról, érzékeljék ezt

testükön, tárgyakon

Építsenek szabadon és másolással különféle elemekből

Alkossanak síkban is szabadon, szerezzenek tapasztalatokat síkmértani formákról,

fedezzék fel a rész és egész viszonyát

Használják a logikai játékot, építsenek vele, feddjenek le felületeket

Tájékozódás a térben és a síkban

Irányok azonosítása, megkülönböztetése

Játékok során, figyeljék meg ezeket tükörben, fedezzék fel a tükörkép, a

szimmetria érdekességét

Próbáljanak meg tájékozódni a labirintusokban is

Fedezzék fel, hogy a sorozatok olyan rendszerek, amelyek életükben is

felfedezhetők. Hozzanak létre változatos sorozatokat, játékokban színekkel,

hangokkal mozgással, formákkal.

Sikerkritériumok:

Logikus gondolkodása, logikai következtetései életkorának megfelel, probléma

megoldó készsége jó.

Biztonságosan mozognak 10-es számkörben, tudnak összehasonlítani, szín,

nagyság, mennyiség szerint tudnak csoportosítani.

Képes halmazokat összehasonlítani, tulajdonság szerint, szétválogatni

Helyesen értelmezi és használja az összehasonlítás megítélésének fogalmait:

hosszabb-rövidebb, kisebb-nagyobb, több-kevesebb

Ismeri az irányokat és helyesen értelmezi, feladatvégzése során (jobbra-balra,

előre-hátra, lent-fent.. stb.)

Helyesen használja a névutókat

Felismeri a sorba rendezés logikáját, s képes folytatni, legalább 3 elemszámmal

Az alapvető formákat felismeri, azonosítja (kör, négyzet, téglalap, háromszög)

Képes részekből az egészet kirakni

Ismeri az alapvető mértani testeket, azokat képes felismerni és megnevezni.

(kocka, gömb, téglatest)

Van tapasztalata, a tükörképről, szimmetriáról

Azonosságokat, különbözőségeket képes felismerni és megfogalmazni

A környezet esztétikai összefüggései

Rajzolás, festés, mintázás, építés képalakítás, a kézimunka

mint az ábrázolás különböző fajtái, továbbá a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel,

szokásokkal, hagyományokkal, nemzeti szimbólumokkal, az esztétikus tárgyi

környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének.

A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. Törekedni kell a gyermeki

alkotások közösségi rendezvényen való bemutatására és a tehetségek bátorítására.”

53

Az ábrázoló tevékenység, a tárgyi világ megismerését, feldolgozását, újraalkotását

teszi lehetővé a gyermekek számára.

A gyermeki személyiség fejlesztéséhez járuljon hozzá az óvodapedagógus az ábrázolás

különböző fajtáinak alkalmazásával (rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás,

kézimunka) és ismertesse meg művészeti alkotásokkal, népművészeti elemekkel.

A nevelés célja:

Az örömteli alkotás és nem a létrejövő mű esztétikai értéke.

A vizuális észlelés, emlékezés, képzelet, a vizuális emlékezés pontosabbá,

könnyedebbé tétele, az intellektuális látásmód kialakulásának megalapozása.

A gyermek kreatív önkifejezésének biztosítása.

Az óvodapedagógus feladata:

Biztosítson minél több egyéni és közös élményt, mely a gyerekek érzelmein

keresztül a vizuális bevésődést segíti elő.

Teremtse meg a megfelelő helyet, időt, a gyerekek számára is bármikor elérhető

eszközök helyét, rendjét és fordítson figyelmet a közvetlen környezet esztétikus

alakítására.

Ismertesse meg a gyermekeket az eszközök helyes használatával, a különböző

anyagokkal, technikákkal.

Teremtse meg az igény kialakítását az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet

esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására a gyermek belső

motivációjának és a szubjektív folyamatok összekapcsolásával.

Ismerje fel a gyermek motiválódását, és tudja, hogy ez milyen igényből származik,

akkor a gyermek alkotó-alakító tevékenységének feltételeit is ezekhez az igényekhez

kell igazítania./az anyagok, eszközök mindennapos elérhetőségének lehetőségével,

kiránduláson tapasztalt élmények által, múzeumlátogatásokkal…/

Hagyja, hogy a gyerekek a saját szintjükön, saját elgondolásaik szerint, saját

élményeiket alkossák újra, így a gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül.

Csak akkor segítse a gyermeket, ha azt Ő kéri.

Hallgassa meg a gyermeket, ha az elkészült rajzához, művéhez hozzámeséli mind

azt, amit nem tud ábrázolni.

Teremtse meg azt a légkört a csoportjában, hogy a gyermek alkotó tevékenysége

épüljön a játékra és kezelje a játék egy formájaként.

Erősítse a gyermek önbizalmát, hiszen ez az a terület, ahol nem lehet rosszat

létrehozni.

A nagyobbakkal szervezzen néhány együtt alkotási alkalmat, hogy a gyermekek

egymástól inspirációt kapjanak.

Sikerkritériumok:

Szívesen, örömmel jelenítik meg élményeiket, érzelmi életüket a vizualítás

eszközeivel.

Ismernek jó néhány alkotó tevékenységet (rajzolás, festés, gyurmázás- plasztikus

alakítás, karcolás, nyomat készítés, vágás, tépés, ragasztás, varrás stb.)

Képessé válnak az önfejlesztésre, s igényükké válik.

54

Alkotásaik tükrözik a világról szerzett ismereteiket, érzelmi megnyilvánulásaikat.

Ismerjenek jó néhány vizuális technikát, az eszközök használatát.

Képes a létre hozott alkotásának nyelvi magyarázatára is.

Képesek a különböző technikai megoldásokat önállóan ötvözni.

Tudják, hogy jót alkotni jó eszközökkel lehet, ezért gondoskodnak azok helyéről,

az eszközök karbantartásáról. (pl. ceruzahegyezés, ecsetmosás stb.)

A környezet, az anyanyelv, irodalom kölcsönhatása (mesélés, verselés, báb,

dramatikus játék)

Célunk:

A mesék, versek, mondókák segítségével a gyermeki személyiség fejlesztése Az

értelmi, érzelmi erkölcsi fejlődés segítése, a magyar kultúra értékeinek átadása

A gyermek életkorának megfelelő, változatos irodalmi élmények iránti érdeklődés

felkeltése.

Biztonságos önkifejezés megalapozása, Az egyéni fejlődés biztosítása, az óvónő

személyes példájával (odafigyelés, meghallgatás, beszélgetés)

Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

VERSELÉS MESÉLÉS

Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében

megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző

formáinak alakítása – beszélő környezettel, helyes mintaadással és

szabályközvetítéssel – az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az

anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek

természetes beszéd- és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a

gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok

igénylésére szükséges figyelmet fordítani.

Az óvodai nevelés a gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára – mint

életkori sajátosságra –, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és

ismereteire építve biztosít a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken

keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti

és társadalmi környezetről.

Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán és tervezetten

szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző

tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi

képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás –

alkotóképesség – fejlesztése. Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet

és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása.”

Az óvodapedagógus feladata:

55

„ A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok, gazdag és jó alkalmat, erős

alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi,

értelmi, erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese – képi és

konkrét formában, esetlegesen a bábozás és dramatizálás eszközeivel – feltárja a gyermek

előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges és

megfelelő viselkedésformákat.”

„ Az óvodában a 3–7 éves gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodóan a népi –

népmesék, népi hagyományokat

felelevenítő mondókák, rigmusok, a magyarság történelmét feldolgozó mondavilág

elemei, meséi –, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van.”

Közös élményekkel az örömforrás biztosítása.

A társas kapcsolatok segítése a kommunikáció és metakommunikáció

gyakorlásának megteremtése.

A változatos irodalmi élmények közvetítésével a gyermek meglévő

tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve, további élményeket,

tapasztalatokat szerezhet, az őt körülvevő környezetről.

A dramatikus, szituációs és bábjátékok iránti érdeklődés felkeltése, nyelvi

kifejezőkészség fejlesztése különböző tevékenységeken keresztül.

Személyes példa adása, mely segíti az egyéni fejlődést.

Differenciált foglakozás biztosítása, a nyelvileg hátrányos helyzetű, a fejlesztendő

és a kiemelkedően fejlett gyermekek számára.

Érje el, hogy a gyerekek szívesen, örömmel forgassák maguk is, a különböző

könyveket, hogy tudják rendeltetésüknek megfelelően azokat használni.

A gyermek számára hiteles és elfogadható legyen a felnőtt mondanivalója. A

beszéd és a metakommunikáció összhangjának megteremtése minden esetben.

Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó

feladat.

Teremtsen olyan légkört, melyben a gyermek saját verse vagy mese alkotása

természetes lehetőség, alkotási forma.

Az önkifejezés módjai megjelenhetnek: énekléssel, ábrázolással, mozgással,

dramatizálással, bábozással kombinálva.

Az irodalmi anyagok összeállítása:

A mese, a vers ősi forrása az anyanyelvi nevelésnek, régi értékeket, hagyományokat

közvetít a gyermekeknek. Művészi értékű irodalmi alkotásokkal biztosítjuk az esztétikai

élmény mélységét. A mesehallgatás elengedett, meghitt állapotában eleven, belső

képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki

élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája, mert a későbbiekben az lesz majd valódi

olvasóvá, akit a mesék bevezettek a belső képek adta örömök és vigasztalás, indulati

feloldás és azonosulás világába. Az igényes válogatás párosuljon igényes tolmácsolással.

Válogatáskor pedagógiai, pszichológiai, módszertani szempontokat is érvényesítünk. A

kisebbek versanyagát népi mondókákból, ritmikus, zenei hatású versekből állítjuk össze.

Olyan meséket választunk, amelyeknek cselekménye egyszerű, érthető ritmikus

ismétlődések jellemzik. Később bonyolultabb szerkezetű állatmesék, népmesék,

dramatikus népszokások, novellisztikus-realisztikus mesék alkotják a gyerekek meséit. A

56

magyar klasszikusok mellett, helyt adunk külföldi klasszikusok és a mai magyar írók

meséinek is. A mondókák, kiolvasók anyaga csúfolókkal, halandzsázó kiszámolókkal

bővül. Megismertetünk a gyermekekkel vidám, humoros verseket. Ezek anyagát a

népköltészet tárából, klasszikusok és a mai magyar költők alkotásaiból válogatjuk össze.

A nagyobbak meséi az eddigieken túl kiegészül a klasszikus tündérmesékkel, tréfás és

hazugság mesékkel, műmesékkel. Válogatunk meseregényeket, amelyeket folytatásokban

olvasunk fel. A nagyobbak versanyaga gazdagodik különböző típusú népi mondókákkal,

kiolvasókkal. Megismertetjük a gyermekeket gyakran használt népi bölcsességekkel,

közmondásokkal. A kiválasztott mesék, versek erősítik kötődésüket egymáshoz,

környezetükhöz, a természethez. A versek, mesék életkori és egyéni sajátosságaiknak

megfelelően

3-4 éves korban: megismertetünk 8-10 mondókát, verset, 10-14 mesét.

Höcögtetők, lovagoltatók, hintáztatók, altatók

Rövid mondókás mesék, halmozó láncmesék

Általuk kitalált rövid történetek

Egyszerű szerkezetű mesék, állatok dramatizálása

Ismétlődő szövegű állatmesék

Az óvodába kerülő 3-4 éves gyermekek már ismernek néhány verset, mesét, mondókát.

Az ölbeli játékokhoz kapcsolódó rigmusok, mozdulatok örömet jelentenek,

biztonságérzetet adnak számukra. Az irodalmi műveken keresztül fokozatosan szoknak

hozzá, hogy csendben figyelmesen hallgassák, szeressék a mesét. Fontos, hogy mélyen

hasson érzelmeikre, ezért lényeges a mese feldolgozása. A nagyok segítségével,

fokozatosan vonjuk be a kisebbeket egy-egy mese megjelenítésébe.

Dramatikus játékokhoz kellékeket használunk, ami segíti a képzelet fejlődését az érzelmi

kötődést.

4-5 éves korban megismertetünk 4-5 mondókát 5-6 rövid verset, 10-14 új mesét.

Népi mondókák

Kiolvasók, névcsúfolók, kitalált történetek

Hosszabb, rövidebb tréfás versek, verses mesék

Magyar költők értékes versei

Egyszerű szerkezetű tündérmesék, állatmesék

5-6-7 éves korban is minden lehetőséget megragadunk a kiolvasók, versek mondókák

stb. ismételgetésére, s újabb mondókákkal, versekkel gyarapítjuk ezeket. Lehetőséget

teremtünk a találós kérdésekkel való játékra, amelyek segítségével fejlődik képzeletük,

gondolkodásuk.

A délutáni pihenés alkalmával minden nap mesét mondunk, mellyel a nyugodt hangulatot

teremtjük meg. Lehetőséget adunk, hogy maguk találjanak ki meséket, történeteket vagy

saját elképzeléseik alapján fejezzék be. Ebben a korban 15-20 mesét ismernek a

gyerekek.

A könyvek egy részét, a fejdíszeket, síkbábokat a gyerekek számára elérhető helyen

tartjuk, hogy maguk is bármikor kezdeményezhessenek meséket. A verseket, mondókákat

gyakran a környezetünk tevékeny megismeréséhez kötjük. Ezzel is a komplex

megismerést, kultúránk átörökítését segítjük elő.

57

Az anyanyelv és a gyermek társas környezetének kapcsolatát alakító nevelési

feladatok az alábbi területek fejlesztésére adnak lehetőséget.

Mozgásfejlesztés

Mozgásfejlesztés (pl. dramatizálás, ritmikus mozgások)

Finommotorika fejlesztése (pl. bábkészítés stb.)

Szem-kéz. Kéz-láb koordináció fejlesztése (pl. mondóka, járással, tapssal kísérve)

Egyensúlyérzék fejlesztése (pl. tárgyak hordozása)

Testséma fejlesztés:

Testrészek ismerete (pl. népi mondókák, simogatók, mese szereplőinek

ábrázolásban megjelenítése stb.)

Test koordinációja, oldaliság tanítása (pl. az adott tárgyakhoz viszonyított

testhelyzet)

Érzékelés, észlelés (percepció) fejlesztése:

Vizuális fejlesztés

Tapintásos észlelés (minden munkajellegű feladat, a kéz szerepe)

Hallás észlelés (mese, vers, tevékenységek eszközök hangja)

Auditív ritmus (mondókák felismerése pl. tapsról,)

Auditív memória (pl. állathangok felismerése, utánzása)

Auditív zártság (pl. „mi hiányzik”?)

Térpercepció (pl. dramatikus játékok tér mozgásos észlelése munkavégzés

közben)

Jobb-bal térbeli irányok gyakorlása (pl. terítés, rendrakás stb.)

Keresztcsatornák fejlesztése (a hallott feladat megvalósítása cselekvésben,

finommotorika összekapcsolása beszéddel)

A beszéd fejlesztése:

Természetes módon a kommunikáció, az anyanyelvi és irodalmi nevelés célja és egyben

eszköze is a beszéd. Szóbeli kifejezése, minden élménynek a gyermek és társas

környezetének kapcsolatában.

Sikerkritériumok:

Az irodalmi művek hatása megjelenik a gyermekek tevékenységeiben. (játékban,

rajzban, beszédben)

Szívesen hallgatják és igénylik a verset, mesét.

Kialakul a belső képalkotás (ez az olvasás alapja)

Tisztán, szépen, érthetően beszélnek, mondataik, összekapcsolódnak,

mondanivalójuk lényegre törő.

Örömmel dramatizálnak, báboznak.

Tudnak maguktól is mesét, történetet kitalálni.

Ismernek 10-14 mondókát, 6-8 verset, 15-20 mesét.

58

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

Az óvodai zenei nevelés célja:

A zene iránti érdeklődés felkeltése, a befogadásra való képesség megalapozása.

A gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének, éneklési készségének,

harmonikus, szép mozgásának fejlesztése

A szülőföld értékeinek átörökítése, hazaszeretet megalapozása, a népzene, a

népdal, a népszokások, néptánc és a népi hangszerek megismertetése által.

A zenei nevelés feladata:

A zenei nevelésnek a gyermeki lét egészét át kell hatnia.

A közös éneklés, mondókázás, tánc segítségével az együttes élmény biztosítása.

Igényes zenei kultúrát képviselő dalok, dalos játékok, mondókák kiválogatása, ezek

összeállítása az életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelően.

A zenei anyanyelv kialakítása és a zenei kultúra gazdagítása

A zenei kreativitás alakításában játszanak szerepet az énekes népi játékok és az

igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások.

Tartsuk meg a néphagyomány gazdag, változatos mozgásanyagát. A „gyermektánc”

óvodás korban: körtánc, páros forgás, guggolás, taps, kifordulás. Alakítsanak,

alkossanak a gyerekek ötleteiből új játékmozdulatokat.

Az óvodapedagógus vegye figyelembe a zenehallgatás anyagának kiválasztásánál a

magyar népdalkincsünket.

Zenei fejlesztésünk a családra alapozódik, hiszen az első zenei élményeit a családban

kapja a gyermek. A zenei nevelés az egész napot áthatja, délelőtt, lefekvéskor, délután.

Bármilyen élmény kapcsán, minden lehetőséget kihasználunk az éneklésre,

mondókázásra, körjátékok játszására. Az óvónő éneklése, hangszeres előadása a

gyermeket utánzásra készteti. Az élményt nyújtó közös éneklés, a körjáték, a

mondókázás, a tánc a magyar kultúra fontos része.

A zenei fejlesztést népdalokra, neves népdalkutatók összeállítására építjük.

A zenei kultúra megalapozása a motiváló hatású érdeklődés-felkeltésre épít. A gyerekek

figyelmét ráirányítjuk a környezetünk hangjainak szépségére, érdekességeire.

Lehetőséget biztosítunk arra, hogy szűkebb és tágabb környezetükben így a természetben

is, közösen felfedezzük és utánozzuk a járművek, állatok, természeti jelenségek hangjait.

3-4 éveseknél

Az érzelmi biztonság megteremtését tartjuk a legfontosabbnak. A szeretetkapcsolatban

segítséget nyújtanak a különböző ölbéli játékok, lovagoltatók, höcögtetők, tenyérjátékok,

melyek feloldják a gyerekek szorongásait, pozitív hatásúak a beszoktatás idején.

Spontán dalolgatás és mondókázás alkalmával érzékeltetjük az egyenletes lüktetést, a

hangos-halk, a magas- mély különbségét, megismertetünk néhány hangszert, valamint

megteremtjük az énekes gyakorlás lehetőségét, az öröm és vidámság kifejezését.

Általában ebben a korban 10-15 énekes játékot, tudnak biztosan énekelni 6-8 mondókát,

1-2 műdalt.

59

5-6-7 évesek

Képesek bonyolultabb ritmusú dalok éneklésére. Tudják használni a ritmuseszközöket,

képesek a párcserés, sorgyarapító, fogyó, kapus, hidas stb. játékok kijátszására. Az

énekes játékok, gyermektáncok, mozgásra serkentik a gyermekeket. Mozgásuk szebbé,

összerendezettebbé válik, erősödik a gyermekekben az összetartozás érzése, ezáltal

változik társas kapcsolataik minősége. A zenei nevelés az örömforráson túl,

képességfejlesztő hatást is gyakorol a gyermekek életében. Forrai Katalin által

kidolgozott, Ének az óvodában című szakirodalomból válogatva valósítjuk meg

Az óvodapedagógus feladatai:

A gyermek nyelvi képességeinek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal,

zenei játékokkal.

A felhasznált zenei anyagok igényes életkornak és az adott csoport képességeinek

megfelelő válogatása.

Segítse elő a gyermekek együttműködő, egymásra odafigyelő magatartásának

alakulását.

Ismertessen meg a gyermekekkel mozgásos népi játékokat.(pl. métázás, bottal

labda célba juttatása, ugrókötelezés, hunyó játék kitapsolással, szerepjátékok, (mit

ásol héja, Gyertek haza ludaim)stb.

Együttjátszás közben ügyeljen a viselkedési normák, esztétikus mozgás

finomítására. (testtartás, tekintet, kéz) Az óvodai nevelés teljes rendszerébe

próbálja beépíteni a zenehallgatási lehetőségeket.

A gyermek hallásának, ritmusérzékének, zenei emlékezetének, zenei

önkifejezésének fejlesztése.

Az összerendezett esztétikus mozgás fejlesztése

Ismertesse meg a gyerekekkel a különböző hangszerek, eszközök használatát,

megszólaltatásuk módját.

Sikerkritériumok:

A gyerekek örömmel játszanak énekes játékokat

Bátran énekel, akár egyedül is

Korához képest tisztán énekel

Mozgása esztétikus, ritmust követő

Képes érzékeltetni az egyenletes lüktetést

Képesek a játékok szabályait betartani.

Tudnak ritmust, dallamot rögtönözni.

Megkülönböztetnek zenei fogalom párokat (halk-hangos. gyors- lassú, magas-

mély stb.)

Élvezettel hallgatnak zenét.

Felismeri néhány hangszer hangját

Maga is képes egyszerű hangszerek használatára (dob, cintányér, triangulum).

Ismeri a népszokásokhoz kapcsolódó dalokat, dalos játékokat, rigmusokat.

60

A FEJLESZTŐPROGRAM

A fejlesztő program alkalmazása, az egész nap folyamán jelen van. Minden

tevékenységen keresztül az óvónő alkalmazza, melynek során messzemenően figyelembe

veszi a gyermekek érdeklődését, épít az érzelmi motiváltságukra, a jó közérzetük

biztosítása mellett, folyamatosan, következetesen alkalmazza nevelő munkája során.

A fejlesztő programunknak is kiemelt területe a mozgás. Felzárkóztatást igénylő

gyermekeknek mikrocsoportos foglalkozásokat szervezünk, melyeket ilyen szakirányú

végzettséggel rendelkező óvodapedagógusok végeznek.

A tehetség ígéretes gyerekekkel az óvodapedagógusok csoportjaikban egyénileg, ill.

kisebb csoportokban foglalkoznak, külön megtervezett foglalkozások, kezdeményezések

keretén belül.

Az óvodapedagógus feladata:

Ismerje meg a gyermek családi környezetét, szociális hátterét.

Jellemezze egész viselkedését az együttműködési készségre, a segíteni akarásra

való törekvés.

Biztosítsa a gyermek alapvető szükségletét az érzelmi biztonságot.

Vegye figyelembe a gyermek egyéni képességét, tehetségét, egyéni fejlődési

ütemét.

Segítse a gyermeket tehetsége kibontakoztatásában, valamint a hátrányos

helyzetéből való felzárkóztatásában.

Hívja fel a szülő figyelmét a gyermek kiemelkedő képességeire.

Az óvónő feladata, a gyermek érési folyamatához igazodó differenciált tervezés:

Ne az életkor határozza meg a tervezés tartalmát, hanem a gyermek minél jobb

megismerése a legfontosabbak egyike.

Törekedjen a gyermek számára a kötetlen tevékenységi keret megteremtésére, és

abban, azon belül találja meg az adott gyermek fejleszthetőségét. (játék, mozgás)

Ez már önmagában alkalmat teremt a differenciált fejlesztésre.

Fejlesztése abból induljon ki, hogy a gyermek az adott időben, mely fejlettségi

fokon áll, valamint építsen az érdeklődésére.

Fejlesztésről akkor beszélhetünk, ha a foglalkozások szintje egy lépéssel megelőzi a

gyermek aktuális fejlettségi szintjét

61

Mozgásfejlesztés

Nagymozgások fejlesztése

Célzott testmozgásokkal, amelyeknél a mozgások tempója, ritmusa, iránya

változik.

1. Járás

a.) kis és nagy lépésekkel,

b.) különböző irányokba fordulással,

c.) változó szélességű sávok, vonalak között,

d.) különböző tárgyak megkerülésével, átlépésével, tartásával.

2. Futás

a.) különböző tempóban, majd közbeni tempóváltással,

b.) különböző irányokban, majd közbeni irányváltoztatással,

c.) változó szélességű sávok között,

d) különböző tárgyak megkerülésével, átugrásával, átlépésével

3. Ugrás

a.) "távolugrás" (páros lábbal szökdelés) ugrás előre, hátra,

b.) "magasugrás",

c.) ugróiskola, kicsiknél a legegyszerűbb formában,

d.) különböző alakzatú térbe beugrás-kiugrás (kör, négyszög, stb.),

e.) szökdelés egy lábon, oldalirányba szökdelés.

f.) mélyugrás.

4. Csúszás-kúszás, mászás különböző tempóban

a.) különböző irányokba, majd irányváltoztatással,

b.) különböző szélességű és formátumú helyeken és tárgyakon (mászóka,

fa),

c.) különböző tárgyak megkerülésével, átmászásával.

Egyensúlygyakorlatok

1. Állás: a.) állás lábujjon - sarkon állás

b.) állás féllábon.

2. Egyensúlyozó járás: padon, földre helyezett szivacson, stb.

3. Kúszás egyenes padon

4. Body Roll hengergyakorlatok, különböző sportok, (roller, bicikli, kor-

csolya, stb.).

5. Forgások, fordulatok, testhelyzet változtatások.

Szem-kéz koordináció fejlesztése

1.Babzsák célba dobása változó nagyságú körbe, változó távolságról,

különböző tárgyak fölött (szék, stb.)

Babzsák csúsztatás két vonal közé,

Babzsák dobás vízszintes és függőleges célra.

62

2. Karika-dobás változó irányokba, vízszintes, függőleges célra, változó

távolságról.

3. Kugli-játék.

4. Labdajátékok: dobás és elkapás nagyobb, majd kisebb labdákkal válto-

zó távolságról, labda célba ütése bottal.

Szem-láb koordináció fejlesztése

1. Ugrókötéllel: kötél fölött átugrás, változó magassággal.

2. Karika különböző lábakkal belépés, kilépés, beugrás, kiugrás.

3. Lábbal különböző formák rajzolás, alkalmi felületen, homokba, pad-

lóra, stb.

4. Ugróiskola, egyszerűbb és nehezített formában.

5. Függeszkedés: átfogással tovahaladás.

Finommotorika fejlesztése

1. Gyurmázás (elsődlegesen az anyag tapintásos megtapasztalása, tetszés szerinti

formák, alakzatok kialakítása).

2. Építőjátékokkal építés (összerakás, kirakás, eleinte minél nagyobb elemekkel,

majd fokozatosan kisebbekkel).

3. Papírhajtogatás - papírfűzés, mintaalakítás.

4. Puzzle-játékok összerakása, fokozatosan növekvő elemszámokból.

5. Mintakirakás lyukas táblán, egyszerűbb formáktól a bonyolultabbig.

6. Vágás, domború vagy előrerajzolt mintákkal, kevésbé bonyolult for-

mától a nehezebbekig.

7. "Papír-ceruza" feladatok

a.) rajzolás, festés nagy felületre (ujjal, zsírkrétával, színes ceruzával),

b.) sablonok kiszínezése kiugró hátlapon,

c.) sablonok nélküli színezés, a különböző formák előrerajzolt mintáinak

átírása.

8. Kéziszergyakorlatok.

Testsémafejlesztés

A testrészek ismerete

1. Önmaga felismerése és azonosítása tükörgyakorlatokkal, játékos mondókákkal,

jellegzetes külső tulajdonságainak megtanulásával (haj-, szemszín, kicsi-nagy ...).

2. Tevékenységek a testrészek megismerését célozva:

a) testrészek megérintése és megnevezése a felnőtt által

b) a gyermek megismétli saját testén az érintést és megnevezést

c) utasításra a gyermek megérinti és megnevezi a testrészt

d) a felnőtt megnevezi és a gyermek megérinti a másik gyermek testrészét

e) az előzőek megismétlése csukott szemmel.

63

Célszerű a főbb testrészekkel kezdeni, begyakorolni és csak ezután a testrészek részeinek

hasonló módon való begyakorlása ...

3. Meghatározott testrészekre koncentrálás

a) különböző testhelyzetekben (hason, hanyatt-fekve, ülve, állva, térdepelve) megtalálni

a megnevezett testrészt, megérinteni és megnevezni, mozgásokat végezni.

b) valamilyen tárgyat megérintve, ráülve, ráállva, átbújva rajta megtapasztalni a

különböző testhelyzeteket a testrészek és a tárgyak (környezet) viszonylatában.

A test személyi zónájának alakítása

1. Az "oldaliság" tanítása

a) színes szalaggal, (gumi pánttal) megjelölni a jobb-bal oldalt, kézen, lábon,

b) különböző mozgásfeladatot teljesíteni jobb-balkézzel, (labdát gurítani, babzsákot

dobni, karikát felemelni, stb.)

c) lábra hasonló gyakorlatok: labdarúgás, ugrálás, emelés, stb.

2. A test elülső és hátulsó részeinek megismertetése játékos mozgásos felada-

tokkal:

a) az eszközt helyezzék maguk elé, hátuk mögé,

b) feküdjenek a hátukra, forduljanak hasra.

3. A test függőleges zónájának megtanítása:

a) játékeszközök (karika, labda, babzsák) emelése a fej fölé, lehelyezése a lábra, vagy a

lábak elé.

4. Az előző (1., 2., 3.) gyakorlatok elvégeztetése becsukott szemmel.

5. Adott tárgyakhoz viszonyított testhelyzetek gyakorlása (szék, pad, asztal

alkalmazható).

a) állj elé, mögé, rá, mellé, közé, mássz át, stb.

b) ülj elé, mögé, rá, alá, mellé, közé, mássz át, stb.

c) térdepelj elé, mögé, rá, mellé, közé, mássz át, stb.

d) feküdj elé, mögé, rá, mellé, közé, mássz át, stb.

Testfogalom

A testrészek tudatos ismerete, a test és testrészek funkcióinak tudatos ismerete. A

fejlesztés a testrészek ismerete szerint történik, nagyobb hangsúlyt adva a funkcióknak, a

nyelvi megfogalmazásoknak. (I. 1-3.)

1. Játékos gyakorlatok: megnevezett testrészekhez megmondani a funkcióját.

2. A funkció megemlítése után felismerni a testrészt: lokalizálni, megmutatni önmagán

és másokon, megszámlálni.

3. Képen, rajzon felismerni az egyes testrészeket, a hiányzókat megszámlálni.

4. Részekből összeállítani az emberfigurát, testrészeivel együtt.

64

Az egyes testrészek fejlesztésére alkalmas mozgások

1. Fej

a) fejfordítás és fejkörzés,

b) csukott szemmel megérinteni a szemeket, füleket, orrot, hajat, szemöldököt, váltott

kézzel és egyszerre mindkét kézzel

c) Csukott szemmel a fej fordítása egy adott hang irányába, majd már előre ismert

helyzetű tárgy felé.

2. Törzs

a) törzsfordítás lazán leengedett karral, illetve oldalsó- majd mellső-közép-tartásban

tartott karokkal,

b) a karokat magastartásba emelve törzshajlítás balra és jobbra, előre és föl.

3. Karok

a) karkörzés előre és hátra,

b) karok helyzetének utánzása,

c) oldalsó középtartásban nyújtott karral tölcsérkörzés először kis, majd nagy kör

mentén,

d) különböző karlengetések ritmusra,

e) oldalsó vagy mellső középtartásból a kéz csípőre helyezése,

f) oldalsó középtartásból karkeresztezés, majd ismét karnyújtás,

g) karhúzás és tolás, páros munka.

4. Ujjak

a) a kéz ökölbe szorítása,

b) az ujjak ide-oda mozgatása,

c) ujjak egyenkénti mozgatása ritmusra,

d) a mozgások változatai mindkét kézzel, majd váltva.

5. Lábak

a) a padlón fekve lábemelés, először páros láb, majd váltott láb emelése gyorsan és

lassan,

b) a padlón fekve lábkörzés a kis körtől a nagyig és vissza,

c) állva láblengetés előre, hátra, oldalt és le,

d) térdhajlítás és nyújtás, miközben a kezet a combon tartjuk,

e) padon ülve a lábak hajlítása és nyújtása, páros láb emelése és leengedése,

f) törzshajlítás bokafogással,

g) szökdelés, ugrálás,

h) szökdelés váltott lábbal, láblengetés.

6. Lábak és lábujjak

a) Sarokemelés és leengedés,

b) a lábfej visszafeszítése (az ujjak emelése, "pipálás",

c) járás sarkon és lábujjhegyen,

d) a külső talpélen járás, a kartartás törzs mellett,

e) ugrálás páros lábbal, egyik, másik lábon, váltott lábon,

f) törzshajlítás előre,

g) hanyattfekve vagy állva a lábbal vagy a nagylábujjal rámutatni adott célpontra,

h) babzsák fölmarkolása lábujjal.

65

Néhány gyakorlatot ezek közül lehet zenére is végezni.

Észlelésfejlesztés (percepciófejlesztés)

Az észlelés pontosabb működését 3-4 éveseknél elsősorban a mozgás és testséma

fejlesztésén keresztül érhetjük el. 5-6 éveseknél már célzott, direktebb fejlesztés is

szükséges.

A látott, hallott, tapintott dolgok mindkét szakaszában természetes velejárója a nyelvi

fejlesztés.

A látott, hallott, tapintott dolgok nyelvi kifejezésének megtanítása, a szókészlet bővítése.

A tanulási helyzetek többségében a vizuális észlelés összekapcsolódik valamilyen nyelvi

(auditív) és motoros tevékenységgel.

Vizuális (látás) fejlesztés

Az olvasás elsősorban a jól funkcionáló balról jobbra irányuló szemmel követés és a

finom szemmozgás ellenőrzésének függvényeként alakul. Célszerű, hogy a gyermekek

gyakorolják a szemmozgás kontrollját.

1. A szemmozgás tudatos kontrolljának kialakítása és erősítése. Mozgó tárgyak

követése: balról jobbra, jobbról balra, fel, le, kör, diagonális, stb. A fej mozdulatlan

marad, csak szemmel követi a mozgás irányát a gyermek. Könnyítésül kezdetben

végtagmozgással is kísérheti, amely egyre kisebbedő, finomodó: karral, kézzel, ujjal. Az

iránykövetést kísérje az irányok verbális megjelölése.

2. A szem fixációs működésének erősítése:

a) ismert játékok vagy használati tárgyak közül egy kiemelése és annak fixálása 10 mp-ig

(fel, le mozgatjuk).

b) Egy ismert tárgynak, tárgy képének egy részletét megkeresni és azt fixálni 10

mp-ig.

A perifériás látás gyakorlására is igen alkalmas, ha a gyermeknek ilyen megfigyelési

feladatot adunk.

3. Vizuális zártság - egészlegesség észlelésének alakítása: Mi hiányzik?

a) Ismert tárgyak, eszközök egy részletének hiányát felismertetni.

b) Hiányos képek felismertetése, mi hiányzik róla, mit ábrázolhat?

c) Rejtett figurák megtalálása (Dörmögő).

4. Vizuális időrendiség felismertetése: képeken elmesélt történetek kirakása:

mi történt először, ... mi következik?

5. Vizuális ritmus: a legkülönbözőbb vizuális minták folytatása.

a) Tárgyakból kirakott - gyöngyök, kockák, rudak, kártyák - minták folytatása...

b) rajzos - képi - minták elrendezése (fekvő alak ..., ülő alak ..., álló ..., járó ...)

c) sorminták rajzolása.

66

6. Vizuális helyzet - pozíció felismertetése:

(négymezős tábla) (pl. matematika foglalkozáson a szimmetria)

a) mágnestáblán a nevelő elhelyez egy alakzatot adott mezőbe,

b) a gyermekek sajátjukon ugyanoda helyezik azt,

c) az alakzatokat adott mezőben, más pozícióba elforgatni.

7. Vizuális memória fejlesztése:

a) Egyszerű testmozgást, bemutatás után emlékezetből leutánozni,

b) vizuális mintát rövid bemutatás után felismerni, felsorolni, kirakni, stb. (fokozatosan

növelhető az elemszám és a bemutatás idejének csökkentése).

Az alaklátás és formaállandóság fejlesztése

1. A lehető legtöbb féle alak-forma-méret motoros kialakítása:

a) Formaalakítás mozgással, (járás, futás, mászás, ugrás segítségével: felső végtagokkal

való kialakítással, létrehozása testtel, testrésszel).

b) Padlóra rajzolt különböző alakzatok körbemozgása, végigmozgása.

c) Padlóra rajzolt alakzatok (különböző formák vagy azonos alakzatok más-más

méretben) felhasználása különböző mozgásos feladatok elvégzésére.

2. Különböző tárgyak, alakok, formák, méretek felismertetése a gyerekek kör-

nyezetében: bemutatása azonos megkeresése, párosítási, csoportosítási fela-

datok (lottó, dominó).

3. Adott vizuális minta kirakása: forma, méret, szín szempontjából különböző

minták kirakása. (lyukas tábla, de alkalmazásában a fokozatosság elengedhe-

tetlen: egyszerűbb formáktól a bonyolultabbig, először egyetlen szempont

figyelembevételét követelve, pl. csak szín, vagy csak forma stb. kevesebb

elemtől az összetettebb formákig.)

4. Minták rajzolása, festése.

5. Részekből különböző alakzatok összerakása.

A tapintásos - sztereognosztikus - észlelés fejlesztése

1. Az alapvető gyurmázási technikák megtanítása: gömbölyítés, sodrás, lapítás, mélyítés,

mintázás gyakorlásával plasztilin, agyag, nedves homok felhasználásával.

2. Különböző formák, méretek alakítása minta után.

3. Különböző formák, méretek megváltoztatása. "Varázsoljuk el!"

4. Ritmikus sorminta készítése, a minta folytatása. az említett fejlesztési módoknál

főhangsúly a tapintásos tapasztalatszerzésen van. A vizualitás is jelen van, hiszen a

kialakított formát látja is, vizuális benyomásokat szerezhet.

A taktilis csatorna fejlesztése a vizualitás kizárásával:

67

-"Érzékelő zacskó", "Elvarázsolt zsákocska"

.a) Pusztán tapintással felismerni a tárgyakat! Mi lehet? milyen? mérete, formája,

felülete,

anyaga, stb.

b) A tapintással felismert dolgokat: párosítani, sorbarendezni fokozatuk szerint,

csoportosítani egy-egy minőségi jellemzőjük alapján.

Mozgásos (kinesztetikus) észlelés fejlesztése

1. Behunyt szemmel a gyermek bizonyos mozgásokat végez az óvodapedagógus

segítségével: kézzel (kört ír le a levegőbe, stb.), lábbal (lépés előre, hátra, stb.) nyitott

szemmel mozgásokat megismétel.

2. Hátára rajzolt formát kell mozgással megismételni, képi formáját felismerni.

A térészlelés - térbeli viszonyok felismerésének fejlesztése

1. Az alapvető téri irányok megismerése saját testrészeinek közvetítésével:

a) Rácsos papíron, szöges táblán, lyukastáblán a két oldal megkülönböztetése nélkül a

mellé helyezett kéz segítségével, a középvonal megjelölésével.

b) A jobb-bal oldalirányok begyakorlása kiszínezéssel, színes korongok kirakatásával.

c) A négy fő iránymező megismertetése az említett módon.

2. Térbeli irányok, viszonyok megismertetése a körülötte lévő tárgyakkal:

a) Ismert játékeszközök kirakásával a négy irány gyakoroltatása.

b) A tárgyak egymáshoz való viszonyának megismertetése, mágneses táblán való kirakás,

elhelyezés segítségével, mellette, előtte, mögötte, alatta, felette.

c) Függőleges és vízszintes sorok kirakása különböző színekből, formákból.

d) A fentiek segítségével a szögek (sarkok) érzékeltetése.

3. A téri viszonyokat jelentő verbális kifejezések megtanítása.

A hallási észlelés (auditív) fejlesztése

A hangzási analízis-szintézis fejlesztése

1. Figyeltessük meg, milyen hangot hallunk mikor egy ember sóhajt, vagy tüsszent,

különböző hangok működnek bennük. Figyeljünk a természet hangjaira.

2. Az óvodapedagógus által bemutatott ritmus letapsolása vagy lekopogása. Kezdetben

szabályos ritmusokat használunk, majd később szabálytalan ritmusokat.

3. Ritmusvisszaadás csukott szemmel.

4. Mondjunk olyan szavakat, amelyek azonos hangzókkal kezdődnek, pl. baba, bögre,

bogár, béka, róka, rózsa, stb.

5. Hány szót tudsz felsorolni, melyek úgy kezdődnek: ma..., te..., si..., stb.

6. A megadott betűhangokból vagy fonémákból olyan, általuk ismert szót kell alkotniuk,

amelyek tartalmazzák ezeket.

68

A keresztcsatornák fejlesztése

1. Vizuális-tapintásos interszenzoros működések fejlesztése:

a) Tapintással exponált (felismert) tárgyat kell keresnie a vizuális mintákban,

b) vizuálisan felismert tárgyat mintául véve, ki kell keresnie tapintással az "érzékelő

zacskóból".

c) Egyre finomabb különbségek felismertetésével gyakoroljuk a kétféle ingermodalitás

átfordítását.

2. Vizuális-auditív interszenzoros működés fejlesztése:

a) Mutassunk a gyerekeknek ismert tárgyakat, állatok képét, különböző hangforrások

vizuális képét, és a megszólaltatott hanganyagban ismerje fel az adott hangforrás képét

b) "Figyeljünk a hangokra!" A hallott hanganyaghoz keresse a hangforrást, "minek a

hangja?". (társak megszólaltatása, hangjukról felismertetés)

c) Auditív memória fejlesztése: dallamtöredék megismételtetése, különböző hangok

megismételtetése, majd a hangforrás kerestetése.

3. Vizuális kinesztetikus interszenzoros működés fejlesztése:

a) Bekötött szemű gyermek kezével formát rajzoljon a levegőbe és a hátára rajzolt formát

felismerje a vizuális mintában.

b) Mozgásos élményanyag, forma felismerése vizuális mintában, verbalizálva a formát.

c) Vizuális-kinesztetikus megközelítés a későbbiekben a betűk vagy szavak közötti

finom különbségek megfigyeltetésére, észrevétetésére is használható.

4. Hallási-tapintásos interszenzoros működés fejlesztése:

A gyermekeknek elmondással jellemezni kell azt a tárgyat, amit tapintás útján felismert

és azonosított, vagy meg kell találnia tapintás útján azt a játékot vagy alakot, amit egy

másik személy jellemez.

5. A szem-kéz koordináció fejlesztése:

A szem-kéz koordináció fejlesztésének finommotoros kontroll fejlettségével való

összefüggését a Mozgásfejlesztés című fejezetben is tárgyaltuk. A következő

szemmozgáshoz szükséges tevékenységekről pedig a percepció fejlesztésénél beszéltünk.

Számos gyermek úgy érkezik az iskolába, hogy ezek a készségei megfelelően fejlettek

ahhoz, hogy képesek legyenek alakok lemásolására, egyszerű képek rajzolására és

festésére, s talán még ahhoz is elég fejlettek ezek a készségek, hogy elkezdjen írni

tanulni. Fontos tehát felmérnünk, hogy melyik gyermeknek van szüksége ilyen jellegű

fejlesztésre.

Verbális fejlesztés

1. A tárgyak megnevezése

A lakásban, az óvodában és a közvetlen környezetben található tárgyak megnevezése:

a) Ruházat:

69

zokni, trikó, cipő, papucs, csizma, nadrág, farmernadrág, ruha, szoknya, ing, blúz,

nyakkendő, kardigán, pulóver, dzseki, kabát, anorák, esőkabát, mellény, bugyi,

fürdőruha (testséma)

b)Testrészek:

törzs, fej, arc, szem, fül, orr, száj, ajak, fogak, nyelv, szemhéj, szempilla, szemöldök,

homlok, haj, áll, orca, orrlyuk, nyak, váll, mellkas, gyomor, kar, kéz, ujjak, hüvelykujj,

könyök, csukló, tenyér, köröm, ujjpercek, derék, csípő, lábszár, lábfej, sarok, comb,

hát, térd, (testséma).

c) Cselekvések:

sétál, gyalogol, menetel, szalad, szökdécsel, ugrándozik, lép, áll, elindul, mozog,

elkezd, megáll, ül, fekszik, térdel, csúszik, (fel) mászik, kúszik, siklik, megcsúszik,

csavar, hajlít, görbít, vágtat, görbül, elterül, elnyúlik, elernyed, kanyarodik, felemel,

leenged, lehúz, lesüllyeszt, lehalkít, tompít, beborul, pipiskedik, előrehalad, hátrál,

taszít, hajt, húz, von, üt, ránt, dob, visszapattan, fog, rúg(dalózik), keresztez,

megfordul, fon, sodor, fordít, bukfencezik, csöppen(t), koppint, tapsol, kiabál, fütyül,

izeg, mozog, nyit, zár, dörzsöl, csurog, morajlik, tétovázik, sürög-forog, mormol,

beszélget, cseveg, fecseg, figyel (testvázlat nagy és finommozgások).

2. Térbeli viszonyok

a) Irányok:

fönt, lent, alatt, át, keresztül, fel, hátra, fölött, fölé, rá, felé, előre, oldalt, jobbra, balra,

végig, mindenfelé, körös-körül, felől, után, körül, köré, közel (valamihez), messzire,

távol valamitől, emelkedő, felfelé haladó, süllyedő, lefelé haladó, közelebb, távolabb,

keresztben, magasabban, alacsonyabban.

(Nagy és finommozgás készségek, testséma, lateralitás, vizuális diszkrimináció,

sorozatba rendezés, stb.).

b) Helyzet:

-on, -en, -ön, -ról, -ről, -ból, -ből, -ban, -ben, kívül, belül, tetején, alján, közepén,

középpontjában, között, fölé, felett, alá, lent, alul, alatt, lejjebb, le, túl, át, keresztül,

előtt, mögött, mellett, együtt, valamire vonatkozóan, vízszintesen, magasan,

alacsonyan, balról, jobbról, első, második, stb., utolsó, itt, ott, kívül, belül. (Nagy és

finommozgások, testséma, lateralitás, időbeli sorrendiség, sorozat.)

c) Idő:

most, után, előbb, később, hamarosan, nappal, éjszaka, délelőtt, délután, este, hét,

hónap, év, tél, tavasz, nyár, ősz, húsvét karácsony, kezdődik, befejeződik.

(Időbeli sorrendiség, nagy és finommozgások.)

3. Osztályozás

a) Alapformák:

Kör, körül, körbe, négyzet, téglalap alakú, ovális, hurkos, háromszögletű, kereszt,

csillag, négyoldalú, vonal, pont, egyenes, görbe vonalú, cikcakk, csúcs, sarok, oldal,

él, hajlás, ferde.

70

Az említett kifejezéseket mindig manuális, mozgásos tevékenységekhez kötötten

használjuk.

b) Alapszínek:

piros, kék, sárga, zöld, fekete, fehér, barna, narancssárga, rózsaszín, bíbor

(ibolya).

c) Méret, hasonlóság, különbözőség, ellentétesség:

Nagy, kicsi, hatalmas, apró, több, kevesebb, gyors, lassú, sebes, magas, alacsony,

kövér, sovány, széles, keskeny, alsó, felső, hangos, halk, csendes, édes,

savanyú, kellemes, érdes, finom, tele, üres, nehéz, könnyű, lágy, kemény, azonos,

különböző, hasonló, eltérő, világos, sötét, az összes, néhány, elég egyenlő. (Sorozat,

auditív-vizuális diszkrimináció, tapintás, gondolkodás, alap számfogalom.)

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlődésének elősegítése

a Tulipán Óvodában

Különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki:

- sajátos nevelési igényű

- beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő

- kiemelten tehetséges

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek csoportjai:

Tanulási problémákkal küzdő gyermekek

tanulási nehézséggel küzdők (például: lassú, motiválatlan, hosszabb betegség

miatt lemaradó, családi, szociális, kulturális, nyelvi hátrányok)

tanulási zavarral küzdők (például: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia

/óvodáskorban erre utaló jelek/, figyelemzavar, súlyosabb beszédhiba)

Magatartászavarok miatt problémás gyermekek

visszahúzódó (regresszív) és depresszív viselkedésű gyermekek (félénk, csendes,

visszahúzódó stb.) Eredményhez vezethet a páros tevékenység, a testre szabott

differenciált egyéni munka, motiválás, bíztatás, dicséret stb.

71

ellenséges (agresszív) és inkonzekvens viselkedésű gyermekek (engedetlen,

kötekedő, támadó, hiperaktív stb.) Inkább egyéni feladattal köthető le, fontos a

velük megbeszélt egyéni vállalások, követelmények következetes számonkérése

az eredmények, pozitívumok kiemelése, megerősítése mindkét típust motiválja,

segítheti a beilleszkedést, a társak általi elfogadás.

Kivételes képességű gyermekek, tehetségesek

intellektuális tehetség (a különböző tudományterületeken kimagasló:

matematikai, nyelvi stb.)

művészi tehetség (képzőművészeti, zenei)

pszichomotoros tehetség (sport, tánc, kézügyességet igénylő terület)

szociális tehetség (vezető, szervező, irányító)

A kiemelten tehetséges gyermek

Óvodáskorban tehetségígéretes gyermekről beszélhetünk. A szülők és az óvoda (később

az iskola) feladata, hogy a gyermek adottságai később tehetséggé válhassanak.

Alapelvünk, hogy a tehetséges gyermek is elsősorban gyermek. Óvodástól elvárható

viselkedést várhatunk tőle!

Célunk:

Felismerni a tehetséget és megjelenési formáit

Fejleszteni a tehetséges gyermek erős oldalát

Erősíteni a gyermek fejlődésének gyengébb területeit

Az adottságok, a tehetség kibontakoztatásához megfelelő, szerető, elfogadó

légkör kialakítása

Feladataink:

Az óvoda elsődleges feladata a tehetségígéretes gyermek nevelésében:

- tehetségfejlesztés megalapozása

- érzelmi alapok lerakása

72

- lehetőségek megkínálása

A kreativitás felkeltése és éltetése a gyermekekben. A játék nagyon fontos elem a

kreativitás gyakorlásában!

Kielégíteni a kiemelkedő képességű gyermek megismerési, alkotási és speciális

szükségleteit.

Egyéni bánásmód keretében történő célzott fejlesztés, képességfejlesztés

A gyermek pozitív én-tudatának kialakítása és erősítése

Harmonikus fejlesztés (a tehetséges gyermek erős oldalának fejlesztése, gyenge

oldalának kiegyenlítése)

A pedagógusok továbbképzésének biztosítása e területen

A szülők tájékoztatása és megnyerése a közös munka érdekében, segítségnyújtás

megfelelő iskola kiválasztásában.

A pedagógusok esetmegbeszéléseket tartanak a tehetségígéretes gyermekekkel, a

tehetséggondozás formáival, kivitelezésével kapcsolatban.

Partnerek bevonása a tehetséggondozásba.

Első lépés a tehetségnevelésben: a tehetségígéretes gyermekek felismerése.

a tehetségnevelés/tehetségfejlesztés/tehetséggondozás a tehetség felismerésével,

azonosításával kezdődik

a pedagógusoknak ismernie kell azokat a mutatókat, amelyek halmozott

előfordulása tehetség ígéretes gyermeket sejtet

Tehetséges kisgyerekek korai jellemzői lehetnek az alábbiak:

Változatos és gazdag a szókincse,” felnőttes” kifejezéseket használ

Az átlagnál sokkal hosszabb ideig képesek egy dologra figyelni, egy dologgal

foglalkozni.

Meglepő pontosságú, illetve részletességű hosszú- és rövidtávú memória.

Fejlett a képzelőereje, amely megnyilvánulhat korai szerepjátékokban.

Kérdései mögött kifejezett gondolkodást, logikát fedezhetünk fel.

Az őket érdeklő dolgoknál szinte nem igényelnek bíztatást, dicséretet, ami nem

érdekli őket, ott annál több motiváció szükséges.

Gondolkodásmódja rugalmas: könnyen köt szokatlan asszociációkat egymástól

távol álló gondolatok között, már korai életszakaszban jellemezheti az absztrakt

gondolkodás.

Korán érdeklődik számok, betűk, logikát igénylő játékok iránt.

Saját személyről való tudatosság és önreflexió korai megjelenése (például

szóhasználatból, kifejezésekből látszik, mint "szerintem", "erre gondoltál", "baba

eltöprengett", "jó itt feküdni").

Szenvedélyes (csillapíthatatlannak tűnő) érdeklődés a külvilág, az emberek, a

tárgyak, természeti jelenségek, zene, gépek működése stb. irányában; már

óvodáskor előtt rengeteget kérdez, okokat és összefüggéseket próbál találni.

Fejlett koordináció és finommotoros mozgás jellemezheti.

Kifejezett a kritikai érzéke, kritikus másokkal és önmagával.

Fokozott energizáltság, nem tűri a tétlenséget, kicsi az alvásigénye.

73

Makacs, véghez akarja vinni, amit szeretne.

Általában feltűnően jó a humorérzéke.

Gyakran túlérzékenyek, könnyebben megharagszanak vagy sírva fakadnak

(előfordul az érzelmi-akarati élet éretlensége).

Sokan közülük az átlagnál gyorsabban fáradnak.

Gyakran foglalkozhatnak „felnőtt” problémákkal (pl. halál, háború).

Néha nehezen találja meg a közös hangot kortársaival.

Gyakran magánál idősebb játszótársakat preferál.

Sokszor irányítója a játékoknak, megváltoztatja a játékszabályokat.

Egyenlőtlen fejlődés is jellemezheti.

Óvodánkban a kiválóan kreatív, tehetség ígéretes gyermekek fejlesztése három síkon

történhet:

1. Óvodai csoportjaikban a napi tevékenységekbe ágyazva

Ezeket tevékenységeket a délelőtt folyamán, akkor szervezzük, amikor a csoportokban

mindkét pedagógus bent van. A nap folyamán a pedagógus a dúsítás (gazdagítás) elvét

alkalmazva minél több tevékenység lehetőségét biztosítja a gyermekek számára. Itt nem

csak a tehetséges, hanem minden gyermek részt vesz a tevékenységekben. A gyerekek

megfigyelése ebben a helyzetben ad leginkább lehetőséget arra, hogy felfigyelhessünk

az egyes gyermekek adottságaira, esetleg a tehetségígéretes gyerekekre.

2. Kiscsoportos kreativitást fejlesztő „tehetséggondozó” foglalkozások keretében

A tehetségígéretes gyermekek számára kisebb csoportban is szervezünk

tevékenységeket, az adottságaiknak megfelelően. A „tehetséggondozó” köröket több

pedagógus vezeti heti váltásban, a gyermekek egy- egy foglalkozáson létszáma 10-15

fő.

Ezeket a tehetséggondozó köröket, megvalósítás formáját, módját, személyi feltételeit

az éves munkatervben rögzítjük.

3. Gyógypedagógiai egyéni fejlesztés az egyenlőtlen fejlődés esetén

- Az egyéni/kiscsoportos fejlesztések alkalmával mindenképpen építünk a kiemelkedő

területre, az erősségekre, ezzel motiválva a gyermeket és fejlődését.

- Általában az érzelmi- szociális érettség fejlődés területén tapasztalhatunk lemaradást,

ugyanakkor bármely részképesség terület gyengébb, azt a hátrányt kell enyhítenünk.

- Esetmegbeszélések alkalmával a fejlesztő pedagógus megosztja tapasztalatait a

tehetségígéretes gyermekekkel kapcsolatban, óvodapedagógusaival, szülővel.

Partnereink a tehetséggondozásban:

1. Szülő

A szülő feladatai tehetségígéretes gyermekének nevelésében:

- Biztosítson érzelmi stabilitást a gyermeknek.

74

- Nyújtson támaszt, álljon mellette, ezzel hozzájárul a „csodához”, a tehetségígéret

kiteljesedéséhez.

- Lehetőségeihez képest biztosítsa gyermeke tehetségének kibontakozását a

megfelelő fórumok felkeresésével.

Az elsődleges nevelője gyermekének, sokat tehet gyermeke adottságainak

kiteljesedésében, ugyanakkor gyakran szüksége van a pedagógus segítségére,

szakértelmére abban, hogy felismerje, gyermeke kivételes képességű.

Mi, pedagógusok minden esetben felhívjuk a szülők figyelmét arra, hogy gyermekük

tehetség ígéretes. Segítséget nyújtunk arra nézve, hogy milyen irányba érdemes a

gyermek számára minél több lehetőséget adni, tehetsége kibontakoztatására. A hátrányos helyzetű családok külön figyelmet igényelnek ebben a tekintetbe is.

2. Nevelési Tanácsadó

A helyi nevelési tanácsadóval napi szakmai kapcsolatban van intézményünk. A

tehetségígéretes gyermekek felismerésében, a hátrányok leküzdésében speciális

szakembereik segítségünkre vannak (pl. pszichológiai segítségnyújtás).

A tehetséggondozás dokumentációja:

- A munkaterv tartalmazza az adott évre kitűzött célokat, feladatokat, a személyi, tárgyi

feltételeket.

- A tehetséggondozó műhelyek vezetői éves tervet készítenek, jelenléti ívet vezetnek a

foglalkozáson részt vevő gyermekekről, a foglalkozások témáját rögzítik. Az éves

tervben rögzítetteknek megfelelően, a szülők nyílt nap keretében megtekinthetik a

foglalkozásokat.

Sikerkritériumok:

A tehetséggondozás akkor lesz fenntartható és eredményes, ha a nevelőtestület együtt

gondolkodik, egységet képvisel, és meggyőzi a szülőket és más partnereinket a

tehetséggondozás fontosságáról.

A szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységek

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

Munkánk tervezésénél figyelembe kell vennünk az elfoglalt, időhiánnyal

küszködő családok igényeit éppúgy, mint a szerényebb anyagi lehetőségekkel

bíró, több gyereket nevelő, esetleg egyszülős, vagy nevelő szülők által nevelt

családokét.

Felelősségünk különösen nagy a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek nevelésében és fejlesztésében. A hátrányos helyzet esetenként a gyermek

veszélyeztetettségét is magában hordja. Ők néha csak tőlünk kapnak segítséget a

világban való eligazodáshoz, a kultúra értékeinek megismeréséhez, lelki és testi

fejlődésükhöz.

75

Feladatunk az együttműködésre késztető kapcsolattartás.

A hátrányos helyzet leggyakoribb okai:

A család anyagi és egészségügyi állapota, erkölcsi helyzete és életvitele,

értékrendje

A család lakhelye és környezete

A gyermek és/vagy szülő egészségi állapota

A családtagok száma

Környezeti okok lehetnek

Sokgyermekes család: 3 vagy több gyermek

Szűkös lakásviszonyok: a család magas létszáma, több generáció együttélése

Szülők iskolázatlansága

Nevelési hiányosságok: kettős nevelés, felügyelet és gondozás hiánya, helytelen

bánásmód (lelki, fizikai abúzus), érzelmi sivárság, közömbösség, könnyelmű,

felelőtlen életvitel, bűnöző családi háttér

Negatív hatású baráti kör

Anyagi okok lehetnek

Munkanélküliség

Létminimum alatti 1 főre jutó jövedelem

A szülő csökkent munkaképességű vagy munkaképtelen

A kereset nem a család szükségleteinek kielégítésére fordítódik

Egészségügyi okok

Születési rendellenesség vagy szerzett fogyatékosság

- mozgáskorlátozottság

- érzékszervi károsodás (látás, hallás)

- szervi rendellenesség

Tartós betegség

Idegrendszeri, pszichés problémák (szülő és/vagy gyerek)

Higiénés hiányosságok

A gyermek személyiségében rejlő okok

Értelmi és/vagy érzelmi, szociális fejlődési elmaradás, rendellenesség

Feladataink a szociális hátrányok enyhítése érdekében

Anyagi támogatás lehetőségeinek kiaknázása

Az önművelés igényének kialakítása

A tolerancia, segítőkészség kialakítása, a másság elfogadása

Praktikus ismeretek elsajátíttatása

A mindennapi élethez szükséges készségek kialakításának segítése: tanácsadás,

külső segítség felajánlása

Családi életre és egészséges életmódra nevelés

A testnevelés, az alapvető mozgás, az egészséget értéknek tekintő

gondolkodásmódot, a szabadidő tartalmas eltöltésének igényét kialakítani.

76

Tevékenységeink a szociális hátrányok enyhítésére

Differenciált fejlesztés.

Egészséges életmódra nevelés

A mozgástevékenységek megismertetése, megszerettetése

Tehetségígéretes gyermekek felkészítése, részvételük tehetséggondozó körökben.

Felzárkóztató foglalkozás a valamilyen területen lemaradóknak

(képességfejlesztés, mozgásfejlesztés, logopédia)

Kulturális rendezvények csoportos látogatása (színház, könyvtár…)

Szülőknek felajánlott segítségnyújtási lehetőségek: Közös programokon történő részvételi lehetőség az óvodában: nyitott napok,

adventi barkácsolás, kertgondozás, kirándulás, családi nap stb.

Felvilágosítás a szociális juttatások lehetőségeiről a szülői értekezleten, családi

beszélgetéseken (fogadó órákon), a gyermekvédelmi megbízott által szóban,

valamint írásos tájékoztatón keresztül.

A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Az egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség biztosítása a teljes óvodai életet, a nevelőmunkát,

nevelési folyamatot átható törekvésünk. Intézményünk óvodapedagógusainak alapvető

feladata, hogy az ellátott gyermekek hozzájussanak mindahhoz, amely a gyermeki

személyiség szabadon történő kibontakoztatásához szükséges.

Az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell

az óvodai ellátáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele során

gyermeki jogok gyakorlása során

az óvodai ellátással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés során (tájékoztatás a

jogszabályokról, lehetőségekről)

feladatunk az is, hogy a tehetségígéretes és képességeihez viszonyítva rosszul

teljesítő gyermek részére segítséget nyújtson

Sajátos nevelési igényű gyermek

A sajátos nevelési igény általános feltételei

Az óvodai pedagógiai program sajátos nevelési igényű gyerekek neveléséről szóló

törvényi és jogszabályi háttere:

77

A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyerek,

tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői bizottság véleménye alapján mozgásszervi,

érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes

előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb

pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem – vagy magatartásszabályozási

zavarral) küzd. (2011. évi CXC. tv. 4§25.)

A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve kiadásáról

szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet

Intézményünk Alapító Okirata a „ Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai

nevelésének szakmai feladatai”-ként a beszédfogyatékos és az egyéb pszichés

zavarral küzdő gyerekek ellátását jelöli ki. (517/2015. sz. határozat 2015. 08. 31.)

Az intézménynek és pedagógusainak figyelembe kell venni a sajátos nevelési igényű

gyerekek nevelésének irányelveit.

Nevelési alapelveink:

Emberi jogok, és méltóság tiszteletben tartása;

Gyermeki személyiség tiszteletben tartása;

Egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség megvalósítása;

Másság elfogadása, tolerancia;

Minden érintett kapja meg a sajátos nevelési szükségletének megfelelő sérülés-

specifikus ellátást;

Titoktartási kötelezettség betartása, minden szinten.

Gyermekkép

Az óvodában integráltan nevelhető gyermekek köre, az óvodai felvétel feltétele:

Betöltött 3. életév;

Közösségbe illeszthetőség, integrálhatóság;

Óvodaérettség (képes kommunikálni, kéréseit, szükségleteit tudja közölni;

szobatiszta)

Alapfokú önkiszolgálási szint megtaníthatóságának jelei;

A gyermek érdekeit szolgáló, és a tényleges fejlődést biztosító megállapodás az

óvoda, és a szülő, gondviselő között.

Az óvoda humán erőforrásai, személyi feltételek:

Személyi erőforrásként biztosítani kell a szakember ellátottságot. A SNI

gyermekek létszáma és sérülésük súlyossága függvényében kell alkalmazni a

78

szakembereket: gyógypedagógust (a sérülésnek megfelelő végzettségű), fejlesztő

pedagógust, gyógypedagógiai asszisztenst.

A továbbképzések szervezésénél előnyt élveznek az SNI gyerekek „másságát”

megismerő, az integrált nevelésről szóló ismereteket közvetítő képzéseken való

részvétel biztosítása. Törekszünk arra, hogy a nevelőtestületünkben egyre több

pedagógus szerezzen megfelelő szakképesítést, az óvodai dajkák támogatása

abban, hogy a gyógypedagógiai asszisztensi képzésen részt vehessenek.

Személyi feltételek:

1 fő gyógypedagógus (pszichopedagógus)

1 fő logopédus

1 fő óvodapszichológus

3 fő pedagógiai asszisztens

Tárgyi feltételek:

A hatékony egyéni, és kiscsoportos fejlesztéshez rendelkezésre áll egy megfelelő

helyiség, nagysága, bútorzata, mérete, formája, funkciói, felszereltsége

alkalmazkodik, és illeszkedik az SNI gyermekek enyhe fokú sérüléséhez

(fejlesztő szoba).

A nevelés tartalmi fejlesztéséhez szükséges eszközök, berendezések,

(készségfejlesztő játékok, szemléltető eszközök, valamint a SNI gyermekek

nevelését, fejlesztését biztosító eszközök, berendezések) nélkülözhetetlenek,

beszerzésük folyamatosan történik.

Intézményünk könyvtári állománya folyamatosan bővül szakirodalommal,

folyóiratokkal, amely a pedagógusok és minden dolgozó rendelkezésére áll,

segítve munkájukat.

Óvodakezdéshez szükséges dokumentumok:

Orvosi diagnózist, vagy a vizsgálat folyamatáról szóló igazolások;

A megelőző pszichológiai, gyógypedagógiai vélemények, vizsgálati eredmények;

A szükséges gyógyszerekről szóló orvosi igazolás;

A Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Szakvéleménye, javaslatai a szakmai

ellátásra, fejlesztésre vonatkozóan.

Célunk a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése:

Minden gyermek a saját szintjéhez, önmagához képest fejlődjék és érje el, vagy

közelítse meg az életkorára jellemző szintet.

79

A sajátos nevelési igényű gyerekek számára nevelőtestületünk biztosítja az

esélyegyenlőséget az együttnevelés tükrében.

Célunk, hogy javuljon életminőségük, és a későbbiek során könnyebben tudjanak

beilleszkedni a társadalomba.

Alapelvünk:

A sajátos nevelési igényű gyermeknek joga, hogy különleges gondozás keretében

állapotának megfelelő gyógypedagógiai ellátásban részesüljön.

A gyermekközösségbe csakis olyan sajátos nevelési igényű gyermekek

integrálhatók, akik a többiekkel együtt nevelhetők.

A gyermekek mindenek felett álló érdekében a mi felelősségünk, hogy minden

rendelkezésünkre álló segítséget megadjunk a gyermekeknek képességeik

fejlődéséhez, személyiségük kibontakoztatásához, ismereteik bővítéséhez.

Az óvodapedagógusoknak olyan befogadó csoportlégkört kell kialakítaniuk,

melyben a gyerekek magatartása, viselkedése kizárja a hátrányos

megkülönböztetést, zaklatást (megfélemlítés, megalázás).

Az ellátást minden esetben a szakértői bizottság vizsgálati véleményében

foglaltak szerint biztosítjuk.

Az elfogadás feltétele, hogy belátjuk:

A sérült ember is egyedi, megismételhetetlen, ezért sajátos nevelési

megközelítést, egyéni bánásmódot igényel ugyanúgy, mint bárki más;

Elsősorban ember, s csak aztán sérült, más;

Egy közös világunk van – ha csak óvjuk őt, kizárjuk őt ebből a közös világból;

Meg tudja mondani, mire van szüksége, a pedagógusnak értő figyelemmel kell

felé fordulnia;

Nem helyette kell cselekednünk, csak a szükséges feltételeket kell

megteremtenünk.

Az integrált nevelés előnyei:

A gyermek személyiségére pozitívan hat;

A sajátos nevelési igényű gyermek beilleszkedik ép társaik közé;

A befogadó csoport empátiája nő;

A szülők örömmel élik meg;

Felgyorsul a fejlődési tempó;

Elősegíti az iskolai integrációt.

80

A sajátos nevelési igényű gyermek szempontjából:

Megtanulja, hogy ő más;

Konfliktuskezelő stratégiákat sajátít el;

Megsokszorozott szociális kölcsönhatások érik;

Társadalmilag elfogadott magatartás-repertoárt sajátít el;

Fejlődik az alkalmazkodó képessége;

Szocializációja magasabb szintet ér el.

Az egészséges gyermek szempontjából:

Beépül a másság tapasztalata;

Kialakulnak morális értékek (empátia, segítőkészség, tolerancia);

Megtanulja az együttműködés más formáit;

Saját egészsége, épsége felértékelődik;

Elfogadóvá válik;

Önismerete, önértékelése erősödik;

Fejlődik az alkalmazkodóképessége.

Az óvodapedagógusok nevelőmunkájának irányelvei, feladatai:

A pedagógusoknak minden gyermek esetében az általános nevelési elvek, fejlesztési

tartalmak megvalósítására kell törekednie. A sajátos nevelési igényű gyermek számára

éppen úgy elérendő cél az önállóságra nevelés, az alkalmazkodó készség kialakulása, a

kiegyensúlyozott érzelmi-akarati élet, a társas kapcsolatok kialakítására való képesség.

Ugyanakkor az óvodának figyelembe kell venni a sajátos nevelési igényű gyerekek

nevelésének irányelveit.

Az elfogadó viselkedés és magatartás kialakítása a gyermekközösségben, ezen

belül különösen a tolerancia, türelem, megértés, figyelmesség, segítőkészség,

empátiás készségek kialakítása.

A sajátos nevelési igényű gyermek terhelhetőségénél az óvodapedagógus vegye

figyelembe a sérülés jellegét, súlyosságának mértékét, adott fizikai, pszichés

állapotát.

Ismerje fel, a gyermekben rejlő képességeket és segítse kibontakozásukat.

A napirend során mindig csak annyi segítséget kapjon a kisgyermek, hogy

önállóan tudjon cselekedni.

Az óvodai csoportban dolgozó dajka az óvodapedagógushoz hasonlóan legyen

tudatában modell szerepének, kommunikációja, bánásmódja igazodjon a sérült

kisgyermek igényihez.

A sajátos nevelési igényű gyermekek optimális nevelése érdekében a

pedagógusok ismereteinek bővítése, elsősorban gyógypedagógiai területen.

Az óvodapedagógus és a dajka is legyen tudatában, hogy a sérült kisgyermek

harmonikus személyiségfejlődését az elfogadó, az eredményeket értékelő

környezet segíti.

81

Az óvodáskor végére, a sérülés arányában a sajátos nevelési igényű gyermeket

juttassa el az óvodai nevelés általános célkitűzéseiben megfogalmazott minimális

szintre: alkalmazkodó készség, akaraterő, önállóságra törekvés, együttműködés.

A habilitációs, rehabilitációs egyéni vagy csoportos fejlesztés gyógypedagógiai

kompetencia.

A gyógypedagógus az óvodapedagógusokkal való együttműködés során:

Segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését;

Javaslatot tesz gyógypedagógia-specifikus módszerek, módszerkombinációk

alkalmazására;

Figyelemmel kíséri a gyermek haladását, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési

szükséglethez igazodó módszerváltásokra; fejlesztő feladatok alkalmazására,

Együttműködik az óvodapedagógusokkal, iránymutatásai során figyelembe veszi

a gyermekkel foglalkozó óvodapedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait.

A Tulipán Óvodában megvalósuló integrált nevelés

Tevékenységek, feladatok:

Helyzet, állapot felmérés, igények felmérése;

Az integráció személyi és tárgyi feltételeinek megteremtése; kapcsolatfelvétel

szakemberekkel (a felmerülő szükségletek alapján);

Együttműködési formák és szintek megbeszélése, megállapodás;

Az óvodai és szülői közösség minden szintjének felkészítése;

A fejlesztő eszközök, speciális eszközök bővítése a gyermekek szükségleteinek

figyelembe vételével;

Az integrált nevelés megvalósítása megfelelő szakemberekkel, egyéni és

csoportos formában;

Továbbképzések, tréningek;

Szakmai műhelymunka.

A fejlesztés általános területei, feladatai:

érzékelés – észlelés fejlesztése;

figyelem fejlesztése - koncentráltsága, terjedelme, tartóssága, irányítása;

megfigyelőképesség fejlesztése - pontosítása, megbízhatósága;

emlékezet fejlesztése - rövid és hosszú távú emlékezet, vizuális-, auditív

emlékezet,

térbeli, időbeli emlékezet;

gondolkodási műveletek fejlesztése - alapvető fogalmak kialakítása, csoportosítás,

osztályozás, megkülönböztetés, azonosítás, kiegészítés, viszonyítás;

82

finommotorika fejlesztése;

az alapmozgások kialakítása, fejlesztése;

kommunikációs képességek - a kontaktus, kooperációs készség, a nonverbális és

verbális kommunikáció fejlesztése;

beszédfejlesztés - szükség esetén beszédindítás, a beszédmegértés fejlesztése, az

aktív

szókincs bővítése;

az alapvető önkiszolgálási szokások kialakítása;

az adekvát játékhasználat elsajátítása, a kognitív funkciók fejlesztése.

A gyógypedagógiai fejlesztés alapelvei:

A gyermek képességeinek feltérképezése, a fejlesztés kiindulópontjának

meghatározása. Melyek azok a képességek, ahol eltérés, vagy lemaradás

tapasztalható, illetve melyek azok, amelyek biztos alapot nyújtanak a gyengébb

területek fejlesztésekor.

A terápia kiterjed a beszéd,- mozgás,- szociális képességek,- értelmi funkciók

fejlesztésére. Kiemelt jelentőséget kapnak azok a területek, melyekben a

képességfelmérés alkalmával elmaradás tapasztalható.

Differenciálás a sérülés, az egyéni fejlettségi szint és életkor szerint.

Minden esetben komplex fejlesztés történik.

Az egyéni fejlődési ütem figyelembevételével kis lépésenként történik az előre

haladás.

A fejlesztés multiszenzoriális (minden észlelési, érzékelési inger kihasználása).

A fejlesztés rendszeres, tervszerű és következetes.

A képességfejlesztést minden esetben a játékosság jellemzi.

A cél egyrészt a gyermek fejlődésének önmagához mért maximuma, másrészt az

iskolai életre való felkészítés, amely a lehetőségekhez mérten zökkenőmentes,

sikerélményekben gazdag, szorongásmentes legyen. Szükség esetén a Szakértői

Bizottság jelöli ki az iskolát a gyermek sérülésének jellegét, súlyosságát

figyelembe véve.

A gyógypedagógiai munka tevékenységtartalma:

az ellátási körzetébe tartozó gyerekek fejlettségének, részképességeinek mérése;

szükség esetén a gyermek további vizsgálatainak megszervezése;

a vizsgálati eredmények alapján a gyerekek képességfejlesztésének megtervezése,

egyéni fejlesztési tervek elkészítése;

a gyerekek rendszeres fejlesztése;

a gyermek egész személyiségének pozitív befolyásolása;

a fejlesztés dokumentálása;

kapcsolattartás a szülőkkel, a gyerekek pedagógusaival, a gyerekekkel foglalkozó

más szakemberekkel.

83

A dokumentációk

Az óvodapedagógus részéről:

A SNI gyermek létét, a probléma rövid leírását a csoport naplóban, a fejlettségét,

megfigyelését leíró feljegyzéseket a gyermek saját mérési-értékelési dossziéjában

kell rögzíteni.

Felvételi-és mulasztási naplóban a szakvélemény számát nyilván kell tartani. Az

óvodai csoportnaplóban nyilvántartjuk a szakértői bizottsághoz irányított

gyerekeket, a fejlesztő pedagógiai foglalkozásokon résztvevőket, a logopédiai

fejlesztésben részesülőket, egyéb fejlesztő foglalkozáson résztvevőket.

Egyéni fejlesztési naplót (nyomon követési napló) vezet az óvodapedagógus

minden gyermekről, így a sajátos nevelési igényű gyermekről is. Ebben a

naplóban rögzíti évente legalább kétszer a fejlesztést igénylő területeket, a

fejlesztési tervet, a fejlesztés eszközeit.

A gyógypedagógusok részéről:

Egyéni fejlesztési tervek, foglalkozási napló vezetése, valamint, az Egészségügyi

és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció- egyéni fejlődési lap (Tü. 356. sz., Tü.

357. sz.)

Az egyéni fejlesztési terv:

Figyelembe veszi a gyermek szükségleteit, fejlődéstörténetét.

Személyre szabottan meghatározza a fő fejlesztési irányt.

Az egyéni fejlesztési terv kiterjed valamennyi fejlesztési területre, vagyis a

diagnózisra építő sokoldalú képességfejlesztés a feladat.

A fejlesztés színterei:

A csoporton belül, a foglalkozások keretében. Aktívabb odafigyelés, a fejlődést

elősegítő lehetőségek keresése, kihasználása az egész nap folyamán.

Az erre a célra kialakított fejlesztő helyiségben, egyéni vagy kiscsoportos

szervezési formában, tornateremben, udvaron.

A fejlesztés napirendbe illeszkedése:

A napirend során mindig csak annyi segítséget kap a gyermek, ami a további

önálló cselekvéséhez szükséges. A napirend összeállítása tükrözi a SNI

gyermekek igényeit, szükségleteit. Más a tevékenységi idő, hosszasabb az étkezés

időtartama, a gyermek gyorsabban elfárad, több, vagy gyakoribb pihenésre van

szüksége. Fontos, hogy az egyéni fejlesztés ideje ne ütközzön a csoportos

fejlesztésével, a gyermek mindkettőben részt tudjon venni.

84

Az együttes (csoporttal közös) és a külön fejlesztés időtartama, aránya a lehető

legoptimálisabb a SNI gyermek egyéni szükségleteihez viszonyítva. A megadott

napokon, a délelőtti egyéni fejlesztésre szánt intervallumon belül a

gyógypedagógusnak adott a szabadsága a gyermekek sorrendiségének

megválasztásában, figyelembe véve a gyermekek aktuális állapotát.

A csoportok összetétele:

Az SNI gyerekek a csoportlétszám szempontjából sérülésüktől, annak mértékétől

függően 2 vagy 3 főnek számítanak;

A csoportba a megadott létszám függvényében vonható be SNI gyermek;

Életkoronként, fejlettségi szint szerint kell integrálni.

Lehetőség szerint egy csoportban maximum 1-2 fő SNI gyermek kerüljön.

Kompetenciák és feladatkörök:

A gyógypedagógus, segítő szakember, és az óvodapedagógus kompetenciájának, a

feladatköröknek pontos meghatározása, tisztázása az együttműködés megkezdése előtt

elengedhetetlen, mind a funkciók, mind pedig a kapcsolattartás kötelezettségét és formáit

illetően. A feladatköröket és kompetenciákat a munkaköri leírások konkrétan

tartalmazzák.

Az óvodapedagógusok és a gyógypedagógusok, segítő szakemberek egymás pedagógiai

munkájának ellenőrzésére, és értékelésére nem kompetensek! Viszont az a közös cél,

hogy mind az egészséges, mind a SNI gyermekek optimális fejlesztése érdekében

szükséges együtt működniük.

A sajátos nevelési igényű gyermekek sérülés specifikus fejlesztésének

elvei, feladatai óvodai nevelés során

1. A beszédfogyatékos/súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermek

A beszédfogyatékos/súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermek szenzoros, motoros

vagy szenzomotoros problémája (megkésett beszédfejlődés, centrális dyslalia, súlyos

orrhangzósság stb.), illetve a beszédhibához csatlakozó tanulási és/vagy magatartási

zavara miatt eltérően fejlődik.

Mindez az anyanyelvi fejlettség alacsony szintjében, a beszédszervek gyengeségében, a

beszédhangok tiszta ejtésének hiányában, a szegényes szókincsben, a beszédmozgásokról

85

szerzett emlékképek felhasználásának hiányában, a grammatikai fejletlenségben, az

utánzóképesség gyengeségében nyilvánul meg.

A fejlesztés az anyanyelvi nevelést középpontba állító, speciális terápiákat alkalmazó

intenzív, komplex - az életkori sajátosságokat, a játékosság elvét szem előtt tartó -

nevelési környezetben valósulhat meg.

Az óvodai nevelés során az anyanyelvi nevelés, a mozgás, a kommunikáció, illetve a

vizuomotoros koordinációs készség fejlesztése, a speciális terápiák alkalmazása

(diszlexia-prevenció, grafomotoros fejlesztés stb.) segít az iskolába lépéshez szükséges

fejlettség elérésében.

A beszédbeli akadályok az alábbiak szerint csoportosíthatók:

megkésett beszédfejlődés,

diszfázia,

diszlália,

orrhangzós beszéd,

beszédritmus zavara (dadogás, hadarás),

diszfónia,

disarthria,

mutizmus,

diszlexia,

diszgráfia,

súlyos beszédészlelési és beszédmegértési zavar,

vagy ezek halmozott előfordulása.

A beszédfogyatékosság eltérő kórformái szerint a rehabilitációs feladatok is eltérőek.

A beszédészlelés és beszédmegértés zavara

A beszédfeldolgozási folyamat zavaráról akkor beszélünk, ha az elhangzott közlések

azonosítása korlátozott, nem pontos, megértésük bizonytalan, akadályozott, az értelmezés

kérdéses, gátolt. Nagyon súlyos a zavar, ha a beszédfeldolgozás a gyermek, tanuló

biológiai életkorához képest több mint 3 év, és a beszédfeldolgozás összes részfolyamatát

érinti.

A terápia célja:

Az elmaradott, illetőleg zavart beszédmegértés korrekciója, azaz az életkornak megfelelő

folyamatműködés kialakítása, a következményes problémák csökkentése, megszüntetése.

A fejlesztés menetét meghatározó tényezők: az életkor, a beszédprodukció, a

beszédészlelési és beszédmegértési zavar mértéke, a következményes problémák jelenléte

és mértéke.

A rehabilitációs tevékenység GMP-diagnosztikára épül. Tartalma célzott beszélgetések és

célzott verbális feladatok megoldása egyénileg, illetve kiscsoportban.

Megkésett/akadályozott beszédfejlődés

Az ép értelmű és ép érzékszervű gyermek beszédfejlődése elmarad a megfelelő

beszédszinttől.

86

A terápia célja:

A nyelvi közlés többszintű összetevőjének (szókincs, helyes ejtés, nyelvtani rendszer,

szóbeli és írásbeli szövegalkotás) sokoldalú, intenzív differenciált fejlesztése, amely

specifikusan egyéniesített jellegű.

A logopédiai terápia feladata:

a beszédre irányuló figyelem fejlesztése,

a mozgások speciális fejlesztése,

az aktív és a passzív szókincs bővítése,

a beszédészlelés és -megértés fejlesztése,

a prognosztizálható olvasás-/írászavar megelőzése.

Dadogás

A beszéd összerendezettségének zavara, amely a ritmus és az ütem felbomlásában és a

beszéd görcsös szaggatottságában jelentkezik. A dadogás terápiája komplex (logopédiai,

orvosi, pszichológiai), egyénre szabott terv alapján zajlik.

A logopédiai terápia feladata:

a test és a beszédszervek laza izomműködésének kialakítása,

helyes légzéstechnika kialakítása,

cselekvéshez kötött beszédindítás,

relaxációs gyakorlatok,

mozgás- és ritmus koordináció fejlesztése,

a beszéd automatizált elemeinek technikai fejlesztése és javítása,

a beszédhez szükséges motiváció megteremtése, az önismeret és önértékelés

fejlesztése.

Hadarás

A beszéd súlyos zavara, melyre a rendkívüli gyorsaság, a hangok, a szótagok kihagyása, a

pontatlan hangképzés, a monotónia és a szegényes szókincs jellemző. A hadaráshoz

gyakran társul a könnyen elterelhető érdeklődés.

A logopédiai terápia feladata:

a figyelem fejlesztése,

beszédterápia, helyes légzéstechnika kialakítása,

mozgás- és ritmuskorrekció és -fejlesztés

Diszfónia

A zöngeképzés, az ún. primér hang területén megjelenő hangképzési zavar. A

diszfóniások beszédéből hiányzik, vagy torzult formában van jelen a zönge.

A logopédiai terápia feladata:

87

a tiszta egyéni beszédhang kialakítása és a folyamatos spontán beszédbe való

beépítése,

a hangminőség és az anatómiai-élettani viszonyok további romlásának

megakadályozása.

Orrhangzós beszéd

Legsúlyosabb esetei az ajak- és szájpadhasadékok következtében alakulnak ki. A

szájpadhasadékkal gyakran együtt jár az enyhe fokú nagyothallás. A beszédfejlődés, majd

a mondatok megjelenése is késhet, azok hiányosak, diszgrammatikusak lehetnek.

A logopédiai terápia feladata a nyelv minden szintjére kiterjedő beszéd-, illetve nyelvi

fejlesztés.

2. Egyéb fejlődési, pszichés zavarral küzdő gyerekek

A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok komplex

vizsgálata és szakvéleménye alapján fogadjuk óvodánkban az SNI gyermekeket.

- Tanulási zavar- veszélyeztetettség

- Kevert specifikus fejlődési zavarok

- Nem meghatározott fejlődési zavara az iskolai készségeknek, tanulási zavar

veszélyeztetettség

- Aktivitás és figyelem zavara, hiperkinetikus magatartászavar

- Elektív mutizmus

Tanulási zavar

Zavarról akkor beszélünk, ha a veszélyeztetettség tartósan fennáll.

Az olvasási zavar (diszlexia) veszélyeztetettségének jelei már óvodás korban

felismerhetők.

Motoros ügyetlenség, mozgáskoordináció nehézségek jellemzik. Ezek a

gyermekek nehezen tanulnak meg cipőt bekötni, gombolni, görcsös a

ceruzafogásuk, gyenge a rajzfejlődésük.

Olyan feladatokat kell beiktatnunk, melyek a keresztcsatornák működésére

szolgálnak (balkezesség nem tünet).

5 éves kor után viszont utalhat a veszélyeztetettségre az irányok ismeretének, és a

téri tájékozódásnak a zavara.

A megkésett beszédfejlődés, az elhúzódó pöszeség, a szűkös szókincs, a

beszédértési problémák, mind előjelei lehetnek az olvasási zavar.

88

Az írászavar (diszgráfia):

Ennél a tanulási nehézség-tünetnél is a leghatékonyabb módszer a megelőzés. A tünetek a

következőképpen jelenhetnek meg:

Fejletlen a kisgyermek ritmusérzéke;

Dominancia zavarok mutatkozhatnak;

A testséma kialakulása akadályba ütközhet;

A tér- és időbeli tájékozódása bizonytalan, labilis;

Gyenge az emlékezete;

Szegényes a szókincse;

Mondatszerkesztése agrammatikus (nyelvtanilag helytelen beszéd);

Általános motiváltsága gyenge;

Nagymozgása koordinálatlan;

Finommozgása, ábrázoló képessége elmarad az életkornak megfelelő fejlettségi

szinttől;

Általában vizuális típusú, intuitív.

A pedagógusok és a gyógypedagógus feladatai a fejlesztés terén:

A laterális dominanciára irányuló gyakorlatok;

Téri orientáció, a térbeli viszonyokat kifejező fogalmak megismertetése;

Grafomotoros készség fejlesztése;

Balról jobbra haladási irány;

Vizuális, auditív figyelem, differenciálás készségének kialakítása;

Vizuo-motoros koordináció fejlesztése.

Tünetek, amelyekre a pedagógusoknak fel kell figyelni:

A tanulási zavar veszélyeztetettség már a beiskolázási időszak előtt jelentkezik, a

problémák, mind az észlelést, mind a kivitelezést–végrehajtást, mind az érzelmi szférát

érinthetik, felénk pedig jelzésértékkel szolgálnak:

Egyensúlyészlelés-bizonytalanság - a gyermek nem meri elhagyni a talajt, forgás

közben szédül, nem érez veszélyt, vagy nem szereti, ha ringatják, forgatják;

Taktilis-kinesztétikus észlelés - a gyermek feltűnően kerüli az érintést, a tárgyakat

alig fogja meg, vagy túlzottan simogatja társait. Hiányosan észleli saját

testtartását, nem tud másokat utánozni, nem tudja megnevezni, hogy hol értek

hozzá;

Auditív észlelés-eltérések mutatkoznak az irányhallásban, a hangok sorrendjének

észlelésében;

Vizuális észlelés-eltérései mutatkoznak az alak-háttér észlelésében, esetleg látótér

kiesés is lehetséges;

Emlékezeti funkciók terén problémát jelenthet a tartós figyelem, az emlékezeti

teljesítmény csökkenése - a gyermek többnyire csak az utolsó elemre emlékszik

89

egy hosszabb magyarázatból, a tanultakat nehezen tuja lehívni, memóriája

gyenge;

Izomtónus zavarai: kivitelezés, végrehajtás problémaköre. Az izomzat gyenge,

petyhüdt, vagy az egész teste feszes, mozgása görcsös. A nagymozgások zavarai

főleg az állásokban, a testtartásban, az egyensúlyreakciókban, a mozgások

koordinációjában mutatkoznak meg;

Finommotorikai probléma - remegés, görcsösség, tárgyak bizonytalan fogása,

nehézkes a száj környéki izmok működtetése;

A cselekvés tervezését befolyásolja a gyengén fejlett testséma, a saját testen való

tájékozódás nehézsége, kialakulatlan a laterális dominancia, kétoldali

koordinációjának nehézsége;

Szociális- emocionális területen mutatkozó eltérések:

- zavar az általános pszichés állapotban (levert, féktelen, szorong);

- zavar a késztetések területén (passzivitás, hiperaktív: kezével, lábával matat,

fészkelődik;

felugrál a helyéről, össze-vissza rohangál; nem tud csendben játszani; előbb válaszol,

mint ahogy a kérdés elhangzott volna; nem bírja kivárni a sorát; állandó mozgásban van;

sokat beszél.)

- zavar a munkavégzésben (hamar elfárad);

- zavar az önirányításban (labilis, rövidzárlat a cselekvésben);

- zavar az önértékelésben (kisebbségi érzés, hiányos énkép, egocentrizmus);

- szociális, beilleszkedési problémák (elszigeteltség, kapcsolatteremtési nehézségek,

túlzott alkalmazkodás, a belátás hiánya, agresszivitás).

Beilleszkedési zavarok: aktivitás és figyelemzavar, hiperkinetikus magatartászavar

Figyelemzavar: alábbi tüneteiből legalább 6 vagy több, amelyek legalább 6 hónapig

olyan mértékben fennállnak, ami maladaptív (rosszul alkalmazkodó), és nem felel meg a

fejlődési szintnek:

Gyakran nem figyel megfelelően a részletekre, vagy gondatlan hibákat vét az

iskolai és egyéb munkában vagy más tevékenységben.

Gyakran nehézséget jelent a figyelem megtartása a feladat- vagy

játéktevékenységen belül.

Gyakran úgy tűnik nem figyel , amikor beszélnek hozzá.

Gyakran nem követi az instrukciókat vagy elmarad az iskolai és egyéb munka

befejezése.

Gyakori nehézség a feladatok és tevékenységek megszervezésében.

Gyakran elkerüli, nem szereti vagy ellenáll, hogy olyan feladatokban vegyen

részt, amelyek tartós mentális erőfeszítést jelentenek.

Gyakran elveszíti a feladatokhoz vagy tevékenységekhez szükséges dolgokat.

Gyakran elvonják a figyelmét külső ingerek.

A napi tevékenységben gyakran feledékeny.

Hiperaktivitás-impulzivitás: alábbi tüneteiből legalább 6 vagy több, amelyek legalább 6

hónapig olyan mértékben fennállnak, ami maladaptív, és nem felel meg a fejlődési

szintnek:

Hiperaktivitás

90

Gyakran babrál kézzel-lábbal, az ülésen fészkelődik.

Gyakran elhagyja helyét az osztályban vagy más helyzetben, amikor az ülve

maradást várják el.

Gyakran rohangál vagy ugrál, mászik olyan helyzetekben, amikor az nem

helyénvaló (serdülőknél vagy felnőtteknél ez korlátozódhat a nyugtalanság

szubjektív érzéseire).

Gyakran nehézségei vannak az önálló nyugodt játéktevékenységben vagy az

abban való részvételben.

Gyakran izeg - mozog vagy gyakran úgy cselekszik, mint akit felhúztak.

Gyakran túlzott mennyiségű beszéd figyelhető meg.

Impulzivitás

Gyakran kimondja a választ, mielőtt a kérdés befejeződött volna.

Gyakran nehézsége van a várakozással.

Gyakran félbeszakít másokat (pl. beszélgetés, játék).

Olyan hiperaktív-impulzív tünetek, vagy figyelmetlenség, amelyek 7. életév

megjelenése esetén sérülést okoznak.

5. Legalább 2 vagy több helyzetben a tünetek miatt bizonyos funkciózavar van jelen.

A szociális, iskolai vagy foglalkozási működésben egyértelműen észrevehető a

klinikailag jelentős károsodás.

Típusai: a) kombinált típus

b) főleg figyelemhiányos típus

c) főleg hiperaktív-impulzív típus

Az óvodapedagógus feladatai, lehetőségei:

• A hiperaktív gyermekek érdeklődési körén keresztül jól motiválható, figyelme

leköthető, aktívan együttműködő ilyen helyzetekben;

• A terem berendezésénél figyelni kell, hogy se túl ingerszegény, se túl inger gazdag ne

legyen, mert a hiperaktív gyermek mindenre reagál, minden inger egyformán fontos

számára;

• Az alvásidő nyugodt, pihentető legyen, mert a hiperaktív gyerekek keveset alszanak, a

legki-

sebb ingerre is reagálnak. A rossz családi háttérrel rendelkező gyerekeknek is fontos a

nyu-godt alvás (most egyedül alszik egy ágyban, nincs zaj).

• Többletmozgásokhoz hely, idő biztosítása;

Elektív mutizmus (Szelektív mutizmus)

Helyzethez kötött hallónémaság, választott némaság.

91

A gyermek bizonyos társas helyzetekben vagy bizonyos személyek jelenlétében nem

szólal meg, miközben más helyzetekben és más személyekkel képes a folyamatos

kommunikációra. A betegségek nemzetközi osztályozása szerint a szociális

kapcsolatteremtés zavarai közé tartozik. Hátterében szorongást találunk.

Ha ez a viselkedés hosszabb ideig, de legalább egy hónapig fennáll (és ez nem az

óvodakezdés, iskolakezdés első, különben is sokak számára nehéz hónapjára

korlátozódik), felmerül a szelektív mutizmus gyanúja.

Mutizmus során a beszédszervek épek, de súlyos viselkedéses gátlás (neurotikus zavar)

alakul ki, és a gyermek nem beszél, a gátlást nem tudja leküzdeni. A gyermek

beszédprodukciója és beszédmegértése ép. A zavar rendszerint társul jelentős

személyiségvonásokkal, mint szorongás, visszahúzódás, (túl) érzékenység és ellenkezés.

Leggyakrabban óvodáskorban, de ritkán az iskolába kerülés idején lép fel.

Sokszor előfordul az is, hogy a beszédet elutasító gyermek mutogatással, gesztusokkal,

bólintással tart kapcsolatot a környezetével, vagy esetleg suttogással jelzi közlendőjét,

illetve rajzban kommunikál. Gyakori, hogy a kortársaival beszél, vagy csak azzal a

néhány gyermekkel, akikkel közelebbi kapcsolatba kerül.

Az óvodapedagógus feladatai, lehetőségei:

Az elfogadás, a türelem, a tapintat nagyon lényeges az ilyen problémával küzdő

kisgyermek számára.

A pedagógus azzal tesz jót, ha nem kényszeríti, erőlteti a beszédre, hiszen a

gyermek a noszogatás hatására csak egyre kevésbé szólal meg.

Nem használ neki, hogyha viselkedésével a középpontba kerül, ha folyton azzal

foglalkoznak, miért nem köszöntél, miért nem válaszoltál.

Fontos a mutista gyermek számára az elismerés, a dicséret, pozitívumai

hangsúlyozása.

Éreznie kell, hogy szavak nélkül is értjük, elfogadjuk őt.

Bizalmát megnyerve bátorítsuk, hogy higgyen magában, s így váljon lépésről-

lépésre egyre határozottabbá, kezdje használni a hangját, annak erejét, s ki tudja

fejezni mondanivalóját. A fokozatosság elvét tartsuk szem előtt.

A probléma megoldása elsősorban pszichológiai, logopédiai feladat, de a szakmailag

felkészült, türelmes, elfogadó pedagógus is sokat tehet a pozitív változás érdekében.

Általában hosszan tartó, intenzív terápiát igényel. A helyi nevelési tanácsadó

szakembereinek segítségét vesszük igénybe, amennyiben ilyen problémával kerül

kisgyermek az óvodánkba.

Gyakorlati teendők az SNI program megvalósítása során

92

Az óvodapedagógusok és a dajkák feladatai az SNI gyerekek gondozásában,

nevelésében:

A gondozás és az egészséges életmódra nevelés feladatai:

Cél:

A sajátos nevelési igényű gyermek életminőségének fejlesztése.

A sajátos nevelési igényű gyermekek különleges gondozási feladatokat, figyelmet,

törődést igényelhetnek. A konkrét feladatokban (tisztálkodás, étkezés, öltözködés)

folyamatos és több óvónői, dajkai odafigyelésre, segítségre szorulhatnak.

Fontos a sajátos nevelési igényű gyermekek, fejlettségi szintjüknek megfelelő egyéni

haladási ütem biztosítása.

Kiszámítható, biztonságot nyújtó napirend, biztosítása, átlátható, és érthető szokás,

szabályrendszer fokozatos kiépítése.

Megvalósítás a gyakorlatban:

A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében az alábbi mozzanatokat tartjuk fontosnak,

az egészséges életmód alakításának, a gondozási teendők eredményes megvalósítása

érdekében:

Az SNI gyermekek részére megfelelő időt, tágabb határokat engedünk a

gondozási szokások elsajátítására (nem túl sok, de érthető, világos

szabályrendszer).

Fontos momentum az utánzás lehetősége, a felnőtt általi példamutatás, az

eredményesen teljesített feladatok utáni dicséret (örülünk minden „sikernek”).

Figyelembe vesszük a gyermekek egyéni fejlettségi szintjét, speciális „sérülési”

területeit, ennek megfelelően segítjük őket, nem helyettük tevékenykedünk.

Toleráljuk az esetlegesen váratlan helyzetekben előforduló érzelmi

megnyilvánulásokat.

Alkalmazzuk a bátorító nevelés alapelveit (pl. önbizalom, akaraterő, tenni -

vágyás erősítése).

Építünk a gyógypedagógus szakmai segítségére, gyakorlati tapasztalatait

beépítjük, és használjuk a mindennapokban.

Építünk a motiválhatóság „csírájára”, minden kisgyermekben ott szunnyad a

kíváncsiság, cselekedni akarás.

Az óvodáskor végére elért sikerek a sajátos nevelési igényű gyermek esetében:

A fejlődési mutatók, jellemzők árnyaltabban jelentkeznek, az eltérő fejlettségi

szintből kiindulva.

Jellemző, hogy képes testi szükségleteinek jelzésére, ezeket- esetleg kisebb

segítséggel/ önállóan kielégíti. Képes az alapvető önkiszolgáló tevékenységekre.

Ismeri az evőeszközök használatát, az öltözködési mozzanatok sorrendjét.

Életkorának és állapotának megfelelően edzett.

Érzelmi nevelés

93

A sajátos nevelési igényű gyermek érzelmi-akarati élete labilis, zavart lehet, amely

gyakran társuló, másodlagos tünetként jelenik meg, ezért a biztonságot nyújtó,

szeretetteljes, elfogadó, ugyanakkor határozott elvárásokat közvetítő környezetre még

nagyobb szüksége van.

Cél:

A gyermek egyéni értékeinek, tulajdonságainak (őszinteség, bizalom, nyíltság, a

másság) elfogadása és szocializációs képességeinek kibontakoztatása a közösség

által, és a közösség normáinak érvényesítésével.

Feladat:

Figyelembe venni az SNI gyermekek fokozottabb érzékenységét, ragaszkodását,

esetenkénti érzelmi bizonytalanságát, megteremteni annak lehetőségét, hogy

egyenrangú és értékes tagjai lehessenek a közösségnek.

Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képesség formálása, erősítése, a társas

kapcsolatok mélységének fejlesztése.

Az SNI gyermekek családtagjainak segítségadás (szakemberek ajánlása, egyéb

tájékoztatás, felvilágosítás lehetőségének megkeresése, beszélgetések).

Megvalósítás a gyakorlatban:

A sajátos nevelési igényű gyermekekkel tapintatosan, megértően bánunk társaik

előtt, a velük kapcsolatosan felmerülő kérdéseikre minden esetben toleránsan

válaszolunk. Bevonjuk őket az együttes játékba és olyan feladatokat adunk

számukra, hogy társaik megtapasztalják ezen gyermekek értékeit is.

Saját sérelmüket társaik szemszögéből is megláttatjuk velük elkerülve ezzel az

esetleges agresszív viselkedést. A negatív viselkedés elkerülését azok

következményeinek megláttatásával és pozitív példaadással érjük el. A cél az,

hogy a gyermek önmagától lássa meg, mely szituációban, mi a helyes viselkedés.

Éreztetjük a gyermekekkel, hogy tiszteljük érzéseiket, átérezzük problémáikat,

növelve ezzel bizalmukat irántunk és komfortérzetüket a társas közegben.

A SNI gyermek beszédkedvét felébresztjük és fenntartjuk, megteremtve a

szorongásmentes kommunikáció feltételeit.

Az óvodáskor végére elért sikerek a sajátos nevelési igényű gyermek esetében:

Megismeri az óvodai dolgozókat, elfogadja csoporttársait (érzelmi kapcsolatot

alakít ki velük, elemi szinten ragaszkodik hozzájuk).

Képes egyéni fejlettségi szintjének megfelelő mértékben elfogadni a csoportban

kialakult szokás, szabályrendszert.

A játékeszközökön próbál megosztozni társaival.

Együttműködik a vele egyénileg foglalkozó szakemberrel, érzéseit igyekszik

kontrollálni.

94

Szívesen beszél, kommunikációs (verbális, nonverbális) képessége óvodába

kerülésétől folyamatosan fejlődik, megérti ha hozzászólnak, s ő is „érthetően”

megérteti magát közössége tagjaival, kifejezésmódja gazdagodik.

Az őt fejlesztő szakember véleménye, a Szakértői Bizottság, Nevelési Tanácsadó

javaslata alapján a fejlődési szintjének megfelelő iskolai életmódra, további

fejlesztésre alkalmassá válik.

Amennyiben tud, nyújtson segítséget a társainak, és a kisebbeknek.

Alakuljon ki az „én-tudat”, az önismeret, és a megfelelő viselkedési formák.

Szociális fejlettség

Feladatok, elérendő célok:

Vegyen részt a környezete rendbetartásánál, annak tisztaságának megőrzésénél.

Beszéde érthető legyen, egyszerű mondatokban tudja megfogalmazni

mondanivalóját.

Érezze a gyermek, hogy nyugodt légkörben van, szükség van rá a csoportban,

vannak barátai, közös élmények, együttjátszás, együttdolgozás.

A viselkedés alapszabályait próbálja elsajátítani.

Értelmi nevelés

Cél:

A sajátos nevelési igényű gyermek integrálása a gyermekcsoportba, a folyamatos

beilleszkedés lehetőségének felajánlása. Egyéni képességének,

fejleszthetőségének mértékétől függő, az őt megillető fejlesztési lehetőség, a

tevékenységbe ágyazott ismeretszerzés lehetőségének biztosítása.

Feladat:

Elsődleges feladatunk a gyermekek megfigyelése, megismerése. Az így

felfedezett képességbeli és készségbeli hiányosságokat, elmaradásokat különböző

megoldási lehetőségekkel: mozgásterápiák és speciális fejlesztőprogramok

(fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus segítségével).

A tanulás mindig játékba „ágyazott" legyen.

Feladat:

Differenciált feladatadásra, tapasztalatszerzésre épüljön, az egyéni fejlődés üteme

alapján tervezzenek a pedagógusok.

A tanuláshoz szükséges pszichikus funkciók érvényesüljenek.

95

Az anyanyelvi nevelés kiemelten kezelendő.

Önismeret, önértékelés elősegítése.

A kötetlen foglalkozásokat, lehetőség szerint a kötelező foglalkozások váltsák fel

az SNI gyermekek esetében, mivel érdeklődésük nem olyan fokú, mint a csoport

többi tagjának.

A megfelelő, és elegendő hely, idő eszköz biztosítása.

Pontosan meghatározott, a gyermek által is ismert következetes napirendhez való

célszerű ragaszkodás.

Meghatározó az óvodapedagógus megfelelő személyisége, nevelési stílusa

(szeretetteljes, de határozott, következetes).

Ésszerű, egyszerű szabályok megbeszélése, megkövetelése. A szabályok

kialakítása lehetőleg a csoporttal közösen történjen (érdekeltek ezáltal).

Játék

A játékra nevelés a SNI gyermekeknél ugyanúgy történik, mint az épeknél, több

türelemre, gyakorlási lehetőségre, s a játékeszközök használatának biztonságosságára

nagyobb figyelmet kell fordítani.

Feladat:

A játék során szerezzen tapasztalatokat, gyakorolja be a képességeket, szokásokat,

így a játék a személyiségfejlesztés alapvető eszközévé válhat.

Legyen komplex tevékenység.

Célja az életviteli és viselkedési szabályok megalapozása, gyakorlása.

Az anyanyelvi nevelés, és a nonverbális kommunikáció alakítására is használjuk

fel.

A szabad játéktevékenység feltételei legyenek megteremtve, a szabad játék

emberformáló, gazdagító hatású.

Biztosítani kell az alapvető feltételeket hely, idő, eszköz- és élmény

szempontjából.

Pedagógusok megfelelő magatartásmintát adjanak.

Játék során lehetőség adódik az egyéni fejlesztésre.

A játék szabályait vele is be kell tartatni.

Csoportszobáink mérete, alakja, elhelyezkedése adott, de ezen belül úgy alakítjuk a

berendezést, hogy mindenféle játékhoz legyen megfelelő hely, elégséges mennyiségű

játékeszköz, az SNI gyermekeknek lehetősége legyen „kuckóba vonulni”.

Gyakorló játék:

Az SNI gyermekeknek fontos játéktevékenysége, a mozgás, cselekvéssor

öröméért végzik. Kellő lehetőséget, eszközöket, s megfelelő alkalmat biztosítunk

erre a játéktevékenységre.

Építő és konstruáló játék:

96

Az SNI gyermekek gyakran kedvelt játékformája. Rakosgatásra, rendezésre,

fűzésre mozgássorok gyakorlására kellő időt, s helyzetet teremtünk.

Szerepjáték:

Az SNI gyermekeknél gyakran az eszköz birtoklása a cél, ezért figyelünk, hogy

minden gyermek játékhoz juthasson.

Az óvodáskor végére elért sikerek a sajátos nevelési igényű gyermek esetében:

Igyekeznek egymáshoz alkalmazkodni és a közösen kialakított szabályok szerint

cselekedni, kedvük, hangulatuk szerint választanak a nap folyamán

játéktevékenységet.

Örömmel, felszabadultan játszanak, képesek a játékban elmélyülni, alakul

kitartásuk.

A játékeszközökön próbálnak megosztozni társaikkal.

Egyszerűbb szabályjátékot kevés társsal képesek játszani.

Mozgás

Cél:

A mozgás megszerettetése;

Egészséges életmód kialakítása;

Mozgástapasztalatok, pszichomotoros képességek fejlesztése.

Feladat:

Amennyiben mozgása nem összehangolt, nem koordinált, nem megfelelő ritmusú,

nem tudja felmérni a térbeli viszonyokat helyesen, fejlesztésre szorul.

Finommotorika fejlesztése.

Legyen képes természetes mozgásokra.

Prevenciós, korrekciós feladatok tervezése, koordinált mozgás kialakítása.

Kultúraátadás

Külső világ tevékeny megismerése

Cél:

Minél több tapasztalatot szerezzenek az őket körülvevő természeti, társadalmi

környezetről.

Feladat:

A gyermek érdeklődésének felkeltése, ébrentartása, megismerési vágyának

kielégítése.

Viselkedési és erkölcsi normák bevezetése játékos formában, az ünnepeink

megélésének lehetőségével.

97

Mese-vers

Cél:

Hallgasson szívesen mesét-verset, néhányat segítséggel el is tudjon mondani.

Képes a társaival együtt bábjátékot, gyermekelőadást megnézni, bábbal játszani,

esetleg dramatizált történetben szerepet vállalni.

Feladat:

A pedagógus mesemondása során fejezzen ki érzelmeket, játsszon hangjával a

mélyebb átélhetőség érdekében.

Juttassa minél több élményhez a gyerekeket ezen a területen is.

Ének, énekes játék

Cél:

A zenei anyanyelv megalapozása, a zene szeretetének kialakulása.

Feladat:

Zenei élményhez juttatás, érzelmek, hangulatok teremtése.

Zenei emlékezet fejlesztése, mozgásfejlesztés, képzeletfejlesztés.

Hallás, éneklés, ritmusérzék, zenei formaérzék fejlesztés.

Népi dalos játékok, tánc megszerettetése.

Érjük el, hogy az SNI gyermek is kapcsolódjon be, és szívesen vegyen részt az

ének, zene, énekes-játék, gyermektánc foglalkozásokba.

Rajzolás, mintázás

Cél:

A világ megismerését, feldolgozását, újraalkotását teszi lehetővé. Egyéni fejlettségi

szintnek

megfelelően szívesen alkosson, vegyen részt a foglalkozásokon, alakuljon ki az igénye a

megtapasztalásra, megfigyelések megalkotására, más emberek alkotásainak

rácsodálkozására.

Feladat:

Fejleszteni a vizuális észlelést, emlékezetet, képzeletet, gondolkodást,

finommotorikai készséget.

Figyelnünk kell a gyerekek alkotásait, mert visszatükrözik érzelmeiket is.

Mintakövetés- segítségadás a változatos technikák, megoldási módok

alkalmazásánál.

A nevelés célja értelmi fejlettség terén

Próbálja meg elsajátítani, majd betartani a szokásokat, szabályokat.

Próbáljon önállóan étkezni, önmagát kiszolgálni.

98

Próbálja meg környezetét, és személyes holmiját tisztán, esztétikusan tartani,

merjen segítséget kérni.

A sokoldalú érzékszervi megtapasztalás legyen tanulásának az alapja.

Elemi ismeretekkel rendelkezzen önmagáról, és a környezetéről.

Beszéde érthető legyen, tudjon kommunikálni, értesse meg magát fejlettségi

szintjéhez képest.

Figyelmét bizonyos ideig le lehessen kötni, és legyen érdeklődő.

Sikerkritériumnak a gyermekek beilleszkedése, fejlődése tekinthető, melynek

eredményes megvalósítását az alábbiak biztosítják:

Az együttnevelés megvalósításában érvényesül a habilitációs, rehabilitációs

szemlélet, és a sérülés specifikus módszertani eljárások alkalmazása;

A gyermekek integrált nevelésében, fejlesztésében részt vevő, az

együttneveléshez szükséges magas szintű pedagógiai, pszichológiai – mint

elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség – kompetenciákkal rendelkező

óvodapedagógus, aki a gyógypedagógus javaslatára, és egyéni fejlesztési terve

alapján: képes individuális (egyéni) módszerek, technikák alkalmazására;

A foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, az

adott szükséglethez igazodó módszereket megválasztja;

Egy-egy nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres;

Alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez;

Együttműködik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait,

javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.

Óvodánk ellenőrzési dokumentumai

6.1 Óvodánk írásos dokumentumai:

Az Óvodai nevelés országos alapprogramja

↓ Gyáli Tulipán Óvoda Pedagógiai Program

↓ Az óvoda éves munkaterve, amely aktuális szervezési feladatokat, tanügyi - igazgatási

feladatokat, és az éves kiemelt pedagógiai feladatokat tartalmazza.

↓ Munkaközösség éves terve:

Feltáró elemző munka, kiemelt pedagógiai megfigyelések, kísérletek, bemutatók

tervezése.

↓ 6.2 Az óvodapedagógusok feladatai a nevelőmunka dokumentálásával kapcsolatban:

99

Csoportnapló

tartalomjegyzéke

A gyermekek névsora és óvodai jele

A gyermekek névsora korcsoport szerint

Születésnapok nyilvántartása

A csoport működésével kapcsolatos adatok

A csoport óvodapedagógusaira vonatkozó adatok

Gyermekjóléti adatok

Statisztikai adatok

Az állandó tevékenységek javasolt hetirendje szeptember 1-től május 31-ig

Javasolt napirend szeptember1-től május 31-ig

Az állandó tevékenységek javasolt hetirendje június 1-től augusztus 31-ig

Szakértői vélemények

Szakértői bizottsághoz irányított gyerekek szűrése

Fejlesztő pedagógiai foglalkozáson résztvevők

Logopédiai fejlesztésben részesülők

Egyéb fejlesztő foglalkozáson résztvevők

Beiskolázás

Óvó-védő szabályok

Befogadási terv

Befogadási terv értékekése

Éves fejlesztési terv

A csoport szokásrendszerének tervezése szeptember, október, november

hónapokra

Az elmúlt időszak értékelése szeptember, október, november hónapokra

Szervezési feladatok

Tervezett programok és azok időpontjai

Fejlesztési ütemterv

Szeptember – október – november havi tervek megvalósulásának elemzése,

értékelése

A csoport szokásrendszerének tervezése december, január, február hónapokra

Az elmúlt időszak értékelése december, január, február hónapokra

Szervezési feladatok

Tervezett programok és azok időpontjai

Fejlesztési ütemterv

December – január, február havi tervek megvalósulásának elemzése, értékelése

A csoport szokásrendszerének tervezése, március, április, május hónapokra

Az elmúlt időszak értékelése március, április, május hónapokra

Szervezési feladatok

Tervezett programok és azok időpontjai

Fejlesztési ütemterv

Március – április – május havi tervek megvalósulásának elemzése, értékelése

A csoport szokásrendszerének tervezése június, július, augusztus hónapokra

Az elmúlt időszak értékelése június, július, augusztus hónapokra

Szervezési feladatok

Tervezett programok és azok időpontjai

Fejlesztési ütemterv

100

Június – július – augusztus havi tervek megvalósulásának elemzése, értékelése

A jó gyakorlatok, intézményi innovációk nyomon követése

Kapcsolattartás a szülőkkel, látogatások, fogadóórák

Hivatalos látogatások

A csoportban elvégzett egészségügyi szűrések, ellenőrzések

Szülői nyilatkozatok az óvodai ellátás igénybevételéről

Nyilatkozat önkéntes adományozásról

Nyilatkozat költségtérítéses foglalkozások igénybevételéről

Nyilatkozat a programokon történő részvétel szülői engedélyezéséről

Nyilatkozat a nyári zárás alatti ügyelet biztosításának igényéről

Nyilatkozat élelmezés-egészségügyi szabályok betartásáról

Nyilatkozat a honlapon történő megjelenésről

Nyilatkozat a házirend átvételéről/megismeréséről

Balesetek nyilvántartása

Feljegyzések és jelenléti ívek szülői értekezletről

Feljegyzés a csoport életéről

Jegyzetek

Tanácsok a csoportnapló vezetéséhez

Egyéni fejlesztési napló

Törvényi háttér: 20/2012( VIII.31.) EMMI A gyermek fejlődését nyomon követő

dokumentáció

Felvételi és Mulasztási napló

Étkezők nyilvántartása

6.3. Az óvodai csoportok és a gyermek fejlődésének ellenőrzése és értékelése

1. Az óvodai csoportok fejlődésének ellenőrzése:

A csoportok fejlettségének mutatóit a szokás-szabályrendszer működése, a játék

kiegyensúlyozottsága, a gyermekek között társas kapcsolat jelenti.

Az értékeléshez elengedhetetlen az életkori sajátosságok ismerete, valamint a csoportra

jellemző speciális információk figyelembevétele.

A csoport neveltségi szintje igen jellemzően mutatja az óvónői munka hatékonyságát.

A csoporton belüli neveltségi szint elemzéséhez szükséges a személyes megfigyelés, a

két óvónő munkájának megfigyelése, valamint olyan alkalom, amikor megszokott

óvónőik nélkül másik óvónővel tevékenykednek a gyermekek.

A tapasztalatok összegzéséből szerezhető csak objektív értékelés.

2. A gyermek egyéni fejlődésének követése.

Az óvónő tervezőmunkájának egyik nagyon fontos eleme a gyermek fejlődésének

nyomon követése és a tapasztalatokra épülő egyéni fejlesztések tervezése.

101

A fejlettségmérő lapok vezetése a gyermek természetes helyzetben,

feladathelyzetben történő megfigyelésén alapul.

A megfigyeléseket a két óvodapedagógus végzi, évente legalább két alkalommal.

Mérések időpontjai: gyermek óvodába kerülése ( Nevelési év közben kerül felvételre.)

- minden nevelési évben (szeptember- október, január- február hónapokban)

Tervező munkánk értékelésénél támaszkodunk a fejlettségi lapok kiértékelésénél kapott

adatokra.

A mérési eredményekre támaszkodva tervezzük az egyéni fejlesztő feladatokat. Évente

minimum 2 alkalom.

6.4. A Pedagógia program ellenőrzése, értékelése

A pedagógiai program értékelésével választ kapunk a program gyakorlatban történő

beválására.

A helyi nevelési program bevezetése előtt az óvodapedagógusok és az óvoda minden

dolgozója több fordulóban ismerkedik a célokkal s feladatokkal.

Megismertetjük, véleményeztetjük a szülőkkel, nyitott óvoda meghirdetésével betekintést

engedünk a folyamatba.

A program megvalósulásának ellenőrzése tervszerű, előre megbeszélt szempontok

alapján és spontán alkalomszerű ellenőrzésekkel történik. (egy- egy csoport folyamatos

látogatása)

Ellenőrzés célja:

A hiányosságok, eredmények feltárása, a nevelési célkitűzések, program szellemiségének

megjelenése a mindennapi munkában.

Hatása a gyermek fejlődésében, a nevelők munkakedvére, mit mutatnak a szülők

visszajelzései.

Éves vezetői munkaterv konkrétfeladatokat tartalmaz az ellenőrzés rendszerére

vonatkozóan, megjelölve az ellenőrzésben, értékelésben résztvevőket (vezető, vezető-

helyettes, munkaközösség vezető).

Programunk célkitűzéseit mindenkinek kötelező betartani, a mindennapi munkában az

óvónők felkészültsége, egyénisége, módszertani szabadsága érvényesül.

Óvodába lépés feltételei

Az óvoda három éves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig,

legfeljebb hét éves korig nevelő intézmény (lsd. Házirend)

7.1. Az óvodába lépés feltételeiről bővebben az óvoda Házirendjében utalunk.

7.1 / A Óvodai beiratkozás

A beiratkozás a gyermek és szülei személyes megjelenésével történik, a gyermekre

vonatkozó információk rögzítésével, amit a szülők tájékoztatása előz meg.

102

A beiratkozáshoz szükségesek a következő dokumentumok:

A gyermek születési anyakönyvi kivonata, TAJ kártya

Gondviselő szülő személyi igazolványa

Lakcímkártya

A gyermek egészségügyi kiskönyve

A gyermekek óvodai felvételénél az alábbi fejlődési mutatókat vesszük figyelembe:

Megbízhatóan ágy- és szobatiszta

Kialakult beszédkészség

Önálló mozgáskészség

Az óvodalátogatás megkezdéséhez orvosi igazolás szükséges

Kizáró tényező az olyan fokú értelmi, mozgási, érzékszervi károsodás, vagy tartós

betegség, mely miatt a gyermek speciális gyógypedagógiai, illetve egészségügyi

segítséget igényel mindennapjaiban.

Intézményünk személyi és tárgyi feltételeiben nincs felkészülve az ilyen jellegű feladatok

ellátására.

A gyermekek óvodai felvételének gyakorlata:

Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik

Az óvodába az a gyermek vehető fel, aki a harmadik életévét az adott évben

betölti

A szülő a gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti

Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása az óvodai nevelés évében

folyamatosan történik

A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, melynek

körzetében lakik.

A gyermek óvodai felvételről, átvételéről az óvodavezető dönt

Ha az óvodába jelentkező gyermekek száma meghaladja felvehető gyermekek

számát, az óvodavezető, több óvoda esetén az óvoda fenntartója bizottságot

szervez, amely javaslatot tesz a felvételre.

Az óvodába felvett gyermekek csoportba történő beosztásáról az óvodavezető

dönt, a szülők és az óvodapedagógusok véleményének figyelembevételével.

7.2. A gyermek érettség,- ismert-és képességjellemzői óvodáskor végére:

Az iskolaérettségnek az iskolai életre való felkészültségnek testi, lelki és

szociális kritériumai vannak, melyek közül egyik sem hanyagolható el,

mindegyik egyformán szükséges a sikeres iskolai munkához, amelyet 6-7 éves

korra (ez fejlettség szerint egyénileg eltérő lehet) az óvodai nevelési folyamat

eredményeként érnek el.

teste arányosan fejlett teherbíró, mozgása összerendezett, fejlett

mozgáskoordinációja és finommotorikája.

103

testi érettség, képes szükségleteit szándékosan irányítani, önállóan elvégezni,

kialakult igénye az egészséges életmód szokásai iránt

lelkileg egészséges gyermek az óvodáskor végén érdeklődésével készen áll az

iskolába lépésre

képes felmérni saját helyzetét a közösségben, képes önálló

helyzetmegoldásokra, önérvényesítését képes, szociálisan elfogadható módon

közvetíteni.

értelmi érettség az iskolai tanulás megkezdéséhez. Elemi ismeretekkel

rendelkezik önmagáról és környezetéről. Végig tudja hallgatni és megérteni

mások beszédét, folyamatos beszédre képes, gondolatait, mások számárai

érthető módon tudja kifejezni. Tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását,

felismeri a napszakokat, ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos

közlekedés szabályait. Ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élőket,

állatokat, azok gondozását és védelmét. A természeti és társadalmi környezet

megbecsüléséhez, megóvásához, elemi mennyiségi ismeretei vannak.

szociális érettség, képes felnőttekkel, társakkal kapcsolatot teremteni, tud a

szabályokhoz alkalmazkodni, akarata kitartása erősödött, képes

együttműködni, képes az iskolai élet és a tanító elfogadására. Képes egyre

több szabályhoz alkalmazkodni, feladattudata alakulóban van, a feladat

megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb

elvégzésében nyilvánul meg.

A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális

szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a

fentiekben leírt fejlettségi szint.

A három év alatti gyermekek gondozása-nevelése

A bölcsődei nevelés országos alapprogramja meghatározza a bölcsődékben folyó

pedagógiai munka alapelveit, melyek a 0-3 éves korosztály életkori sajátosságait

figyelembe veszik.

A kisgyermekkori tanulás folyamatos, színterei a természetes élethelyzetek: a

gondozás, a játék, a felnőttel való együttes tevékenység és kommunikáció. A tanulás

formái: utánzás, spontán játékos tapasztalatszerzés, gondozónő-gyermek interakcióra

épülő ismeretszerzés, szokáskialakítás. A fejlődés, a tanulás, folyamatos, időkorlátok

nélküli, egyéni ütemnek megfelelő. Nem a végeredmény gyors elérése a cél, hanem,

hogy minden gyermek örömteli tevékenységek során jusson előbbre, haladjon ezen az

úton. A tanulás legfontosabb irányítója a személyes kíváncsiság, az érdeklődés.

Elsődleges a fizikai és az érzelmi biztonság megteremtése: ez az alap ahhoz, hogy a

kisgyermek érdeklődéssel forduljon környezete felé, kedve legyen ismerkedni az őt

körülvevő világgal, tevékenykedni abban.

Az optimálisan inger gazdag környezet kialakítása: a gyermek által biztonságosan

használható, próbálkozásokra, ismerkedésre csábító, az önállósodást és a

kompetenciaélményeket segítő, kellemes élettér kialakítása.

104

Kiemelten fontosak a játékkészlet összeállításának pedagógiai szempontjai.

A jól szervezett, folyamatos és rugalmas napirend kiszámíthatóvá teszi a

mindennapokat, elég időt biztosít a próbálkozásokra, a tapasztalatszerzésre.

7.3 Az iskolába lépés feltételei

Élünk a rugalmas, a fejlettség szerinti beiskolázás lehetőségével, a jogszabályok

előírásai alapján

A beiratkozáshoz szükséges okmányok:

Óvodai szakvélemény

Születési anyakönyvi kivonat, TAJ szám

Szülő személyigazolványa

Lakcímkártya

7.4. A gyermek iskolai felvételének gyakorlata:

az óvónő javasolja a gyermeket az iskola megkezdésére vagy további 1 év

óvodába járásra. Bizonytalanság, vagy szülői véleménykülönbség esetén a

Nevelési Tanácsadóba irányítja a gyermeket, a szülő beleegyezésével. A

Nevelési Tanácsadó véleményének kézhezvétele után a Szülő eldönti gyermeke:

- iskolába megy, vagy az óvodában marad.(255/2009. XI.20. Korm. rendelet

ONAP)

2011. évi CXC. törvény -

„A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéshez szükséges

fejlettségének megléte, annak igazolása. A gyermek iskolába lépéshez szükséges

fejlettségének jellemzőit az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló

kormányrendelet határozza meg.

(2) Az óvoda a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatban

a) igazolja, hogy a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget,

b) dönt a hatodik életévét augusztus 31-ig betöltött gyermek óvodai nevelésben való

további részvételéről,

c) szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez

szükséges fejlettségének megállapítása céljából, ha

ca) a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettsége egyértelműen nem

dönthető el a gyermek fejlődésének nyomon követéséről szóló óvodai

dokumentumok alapján,

cb) a gyermek nem járt óvodába,

105

cc) a szülő nem ért egyet az a) pont szerint kiállított óvodai igazolással, vagy a b)

pont szerinti döntéssel,

d) szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez

szükséges fejlettségének megállapítása céljából annak eldöntésére, hogy az

augusztus 31-ig a hetedik életévét betöltött gyermek részesülhet-e további óvodai

nevelésben.

(3) A gyermeke iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából a

szülő is kezdeményezhet szakértői bizottsági vizsgálatot.

(4) Az iskola igazgatója a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének

megállapítása céljából a szakértői bizottság vizsgálatát kezdeményezheti:

a) ha a szülő nem ért egyet a (2) bekezdés a) pont szerint kiállított óvodai

igazolással, vagy a (2) bekezdés b) pont szerinti döntéssel és arról az iskola

igazgatója tudomást szerez, továbbá e kérdésben a szakértői bizottság korábban

nem hozott döntést,

b) ha szükséges a gyermek sajátos iskolai nevelésben-oktatásban való részvételéről

dönteni és arra az óvoda javaslatot tesz, vagy a szülő kéri, és e kérdésben a

szakértői bizottság korábban nem hozott döntést.”

Óvodánk hagyományteremtő ünnepei

Célunk, hogy óvodánk olyan együttműködő partneri viszony alakítson ki a

családokkal, amely pozitívan hat a család és az óvoda kapcsolatának alakulására, a

gyermekek elsődleges érdekeinek figyelembevételével.

A közös tevékenység a gyermekek fejlődésének serkentője.

Az együttes készülődés, tervezgetés, a holnap öröme, távlatot jelent a gyermek számára.

Az óvoda és a szülők együttműködésének erősödését kívánjuk elérni azzal, hogy az

ünnepi előkészületekbe és azok lebonyolításába bevonjuk nevelő partnerünket, a családot.

Valljuk, hogy a közösen átélt élmények meghatározzák hosszútávon az óvoda és a család

kapcsolatát. Ezért, hagyományos ünnepi és szórakozási alkalmakat szervezünk.

Az ünnepek fényét emeljük a feldíszített óvodával, a gyerekek és a felnőttek ünnepi

öltözékével, a meglepetésekkel és a kölcsönös ajándékozásokkal.

Az ünnepek kiemelkednek az óvoda mindennapi életéből, előzményei és élményei

azonban illeszkednek a gyerekek természetes életrendjébe. Fontos, hogy készülődés

közben és az ünneplés

Ünnepeink:

Mikulás

Karácsonyi készülődés

Farsang

Húsvét

Anyák Napi köszöntés, valamennyi csoportban

106

Évzáró, nagyok búcsúja (csak nagycsoportok)

Családi-nap, gyermeknappal egyben

Az anyák napját a csoportok külön-külön, a szülők részvételével tartják.

A Mikulás, a karácsonyi készülődés, a farsang, a húsvét, a családi-nap előkészítő

szervező és lebonyolító munkálataiban segítenek a szülők.

Társadalmi ünnepeink:

Október 23. Nemzeti Ünnep

Március 15. Nemzeti Ünnep

Június 4. (Nemzeti Összetartozás Napja)

Környezetvédelemmel kapcsolatos ünnepeink:

Takarítási világnap szeptember 20

Állatok napja október első vasárnapja

Föld világnapja április 22.

Víz világnapja március 22.

Madarak és Fák napja május 10.

A gyerekek születésnapját és névnapját a csoport a kialakított szokásainak megfelelően

ünnepli meg.

9.1. Az óvoda gyermekvédelemmel kapcsolatos pedagógiai

tevékenysége

A nevelési oktatási intézmények gyermekvédelmi feladatait, alapvetően az 2011. évi

CXC. törvény szabályozza.

A gyermekvédelmi feladatok, szorosan kapcsolódnak az intézményünk pedagógiai

tevékenységéhez. Olyan légkört kell teremteni, ami kizárja annak lehetőségét, hogy

bármelyik gyermek hátrányos vagy kitaszított helyzetbe kerüljön.

A pedagógiai tevékenységünkkel biztosítani kell, a gyermek fejlődéséhez szükséges

feltételeket, lehetőségeket, hogy szükség esetén leküzdhesse a környezeti hátrányokat.

Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedések minden esetben a gyermek

személyiségéhez alkalmazkodjanak.

Minden pedagógus kötelezettsége (a gyermek ifjúságvédelemmel kapcsolatban), hogy a

hátrányos és veszélyeztetett gyermekek körülményeit felismerje, jelezze.

107

Év elején a gyermekvédelmi felelős, az óvónők segítségével felmérést készít a hátrányos

helyzetű gyerekekről, majd elkészíti a gyermekvédelmi feladatok ütemezését, amit éves

munkatervben rögzít.

Az óvónők családlátogatás során megismerik a gyermekeket, a családok körülményeit,

kapcsolatot teremtenek a szülőkkel. Amennyiben lehetséges a gyermekvédelmi felelőssel

közösen próbálnak megoldást találni az esetleges problémákra.

Amennyiben nem sikerül hatékony segítséget találni, akkor kérjük a Nevelési Tanácsadó

családpedagógusának segítségét. Pszichológus, fejlesztőpedagógus, családgondozó

pedagógus bevonásával, közösen keressük a segítségadás formáit, lehetőségeit, mellyel a

gyermek sikeres iskolakezdésének jobb esélyeit kívánjuk javítani.

Étkezési támogatásban részesülnek azok a gyermekek, akik a mindenkor érvényben lévő

törvények, rendeletek alapján erre jogosultságot szereznek.

Célunk:

a gyermekek alapvető szükségleteinek kielégítése, a gyermeki és emberi jogainak

tiszteletben tartása.

Hátránykompenzálással az esélyegyenlőség biztosítása, az eltérő szociális és

kulturális környezetből érkező gyermekek számára

Hátrányos helyzetű gyermek: az, akinek a családi körülményei, szociális helyzete miatt,

rendszeres gyermekvédelmi jogosultságát a jegyző megállapította.

Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek: a hátrányos helyzetű gyermekek közül

halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, akinek a törvényes felügyeletet ellátó

szülője- a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvényben

szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint- a gyermek három éves korában

legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen.

Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek is, akit tartós nevelésbe vettek.

A gyermek hátrányos helyzetére utaló jelek:

A család csekély bevétellel, alacsony jövedelemmel rendelkezik, amelynek nagy

része vagy akár teljes egésze segély, nyugdíj, vagy ezekkel egy kategória alá eső

bevétel, továbbá alkalmi után járó jövedelem.

Szűkös lakáskörülmények, kis alapterületű lakásban több személy él együtt, így

kevés az egy főre jutó alapterület.

Egészségtelen lakhatási feltételek, vizes salétromos falak, nagy páratartalom.

A szülők alacsony iskolai végzettsége- csak általános iskola, vagy olyan érettségit

nem igénylő szakképzettség, amelynek nincs munkaerő-piaci értéke.

Deviáns környezet szocializációs ártalmai- alkoholizmus, drogfüggőség,

játékszenvedély.

Család hiánya-állami gondoskodásba vett, illetve onnan kikerült gyermekek,

egyszülős család, elvált szülők.

Beteg vagy korlátozott képességű szülők, akik fizikailag nem képesek gyermekük

megfelelő ellátására, gondozására.

Veszélyeztetettség:

108

Olyan gyermek, vagy más személy által tanúsított magatartás, mulasztás vagy

körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi,

érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza.

Óvodavezetője köteles:

Jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál,

Hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos

elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a

gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén.

A gyermek veszélyeztetésére utaló jelek:

Fizikai bántalmazás

A gyermek szexuális zaklatása

Szülői felügyelet hiánya

Elhanyagoló szülői magatartás

Hajléktalanság, rendkívül rossz lakáskörülmények

Pszichés bántalmazás

Éhezés, nem megfelelő táplálkozás

Indokolatlan hiányzás az óvodából

Minimális jövedelmi viszonyok

Feladataink:

Az óvodapedagógusok feladatai:

A pozitív kapcsolat kialakítása a családdal a gyermek érdekének elsődleges

figyelembevételével.

A gyermek érzelmi életének, lelkiállapotának figyelemmel kísérése, egyéni

szeretet kapcsolat kialakítása.

A szülő figyelmének felhívása a gyermek esetleges lelki tüneteinek

megjelenésére.

A rászoruló családok megsegítése céljából feladatterv kidolgozása, a

gyermekvédelmi felelőssel közösen.

A nyíltnapok alkalmával betekintést kaphatnak a gyermekük óvodai fejlődésébe,

mindennapi életébe. Közvetett módón segíti a szülőt esetleg abban, hogy maga is

mintaként tekintse, saját életében is követendő példát lásson.

Szükség szerint környezettanulmány készítése

Hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett helyzet írásos jelzése

a gyermekvédelmi felelősnek

Hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetben lévő gyermek differenciált

nevelése, fejlesztése

A rendszeres óvodába járás figyelemmel kísérése, szükség esetén a hiányzás

jelzése a gyermekvédelmi felelősnek.

óvodai gyermekvédelmi felelős feladata: A hátrányos, veszélyeztetett helyzetű gyermekek felderítése.

Szükség szerint jelzés a szülő, családgondozó, védőnő, a Gyermekjóléti Szolgálat

felé.

Segítségnyújtás, a családoknak és a kapcsolat felvételének segítése, a szociális

szakértelmet képviselő szervekkel, személyekkel.

109

A gyermek hátrányos helyzetének csökkentése, a veszélyeztetettség

kialakulásának megelőzése.

Év elején szülői értekezlet alkalmával bemutatkozik és tájékoztatást ad a szülők

számára a gyermekvédelmi feladat ellátásáról.

Anyagi gondokkal küzdő családok támogatása, az óvodavezető tájékoztatása, a

térítési díj csökkentése érdekében, illetve az óvoda alapítvány kuratórium

elnökének tájékoztatása a támogatás érdekében.

Felterjesztés segélyre

Nyilvántartás vezetése

Éves munkatervet készít, összegyűjti, statisztikai és szakmai beszámolót készít

Rendszeresen frissíti, a SEGÍTHETÜNK információs táblát.

Az óvodavezető feladatai:

A gyermekvédelmi tevékenységhez a feltételek biztosítása: gyermekvédelmi

felelős megbízása, a feladatok kompetenciák kijelölése nevelőtestületi szinten

Bizalom elvű kapcsolat kiépítése a családokkal

A törvények rendeletek naprakész ismerete, a munka hozzáigazítása

Veszélyeztetettség esetén a Gyermekjóléti Szolgálat tájékoztatása

Étkezési kedvezmények meghatározása a törvény jogszabályoknak, s a helyi

rendeletnek megfelelően. Ezek dokumentálása.

Óvodáztatási támogatással kapcsolatos feladatok ellátása.

Hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetben lévő családok segítésének lehetőségei:

Tájékoztatás az igénybe vehető segélyekről, támogatási lehetőségekről

Kedvezményes étkezési térítési díj biztosítása

Törvénynek rendelkezéseinek megfelelően, normatív állami támogatás

Szülők által ajándékozásra hozott gyermekruhák, játékok elajándékozása a

rászorult családok számára

A gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség

megelőzése és megszüntetése érdekében az óvoda köteles együttműködni az óvoda

orvosával, védőnőjével, a városi Gyámügyi Hivatallal, a Gyermekjóléti Szolgálattal,

egyedi esetekben (Gyermekvédő Liga, Nagycsaládosok Egyesületével)

Sikerkritériumok:

Minden rászoruló időben megkapja a segítséget

A szülők bátran fordulnak az óvónőkhöz, s a vezetőhöz gondjaikkal.

Anyagi okok miatt egyetlen gyermek sem marad ki az óvodából.

Segítő szervezetekkel hatékony együttműködés alakul ki.

Törekvésünk az esélyegyenlőség megteremtése. Számunkra minden gyermek egyformán

érték, egyedi és megismételhetetlen.

Óvodánk kapcsolatrendszere

110

Intézményünk kapcsolatrendszerének kialakításában a következő szempontokat tartjuk

fontosnak:

Az adott kapcsolatrendszer mennyire segíti, támogatja az intézmény működését,

feladatait?

Mely területeken befolyásolja a nevelési program beválását?

Milyen kihatással van a gyermekek fejlődésére?

Olyan partnerközpontú kapcsolat kialakítására törekszünk

Amely szükségessé teszi a partnerek igényeinek megismerését és azok szakmai

célokká való emelését.

Folyamatosan tájékozódnunk kell az igények teljesüléséről.

A partnerek visszajelzései alapján el kell végeznünk a szükséges korrekciókat.

A közösen megfogalmazott célokkal tudjon azonosulni minden, érintet fél.

Fontos feladataink egyike a megfelelő kommunikáció kiépítése.

Biztosítani kell a partnereket érintő információk hozzáférhetőségét.

10.1. Óvoda család kapcsolata

Óvodánk hatékony, együttműködő kapcsolatot kíván kialakítani a szülőkkel.

Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait az

együttműködés során érvényesíti a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait.

Arra törekszünk, hogy együttműködésünket a kölcsönös bizalom és tisztelet jellemezze.

Kapcsolattartás formái és tartalma:

Családlátogatások

Kapcsolat felvételi lap kitöltése, a gyermek minél jobb megismerése érdekében.

A szeptemberi szülői értekezleten ismertetjük az óvoda, illetve a csoport nevelési-

oktatási tervét.

A szülők folyamatos tájékoztatása a faliújságon keresztül az óvodai életről,

étrendről, ebédbefizetések rendjéről.

Kérdőíven kérdezzük meg igényeiket, elvárásaikat.

Lehetőséget biztosítunk a szülős beszoktatásra az elválással járó nehézségek

enyhítése érdekében.

Fogadó óra keretén belül a szülő tájékoztatása a gyermekre vonatkozó nevelési,

fejlődési elmozdulásairól. ( A megbeszélés témája, probléma esetén megoldás

módja, várható eredmény, további teendők, résztvevők aláírása kerül

dokumentálásra. )

Fogadó óra keretében személyes beszélgetés, tanácsadás, a szülő igénye szerint is.

Szülői értekezletek tartása, aktualitások egyeztetése, megbeszélése. ( Pedagógiai

téma, aktuális téma. időpont, témavezető neve, résztvevők száma, elfogadott

határozatok, javaslatok kerülnek dokumentálásra.)

A szülőket érdeklő témák feldolgozása. (Beszélgető kör) során szakembereket

hívunk, ahol gyermekeikkel kapcsolatos nevelési, és egyéb problémáikhoz

kérhetnek segítséget, tájékoztatást. (Gyermekorvos, Védőnő, Pszichológus,

Nevelési Tanácsadó szakemberei)

Témakörök feldolgozása szülők fóruma, beszélgető kör (évente egy alkalommal)

111

Udvari és egyéb munkadélutánok szervezése, közös ünnepeink előkészítése stb.

Nyíltnapok rendezése, a szülő betekintést kap gyermeke mindennapi óvodai

életébe, kialakult szokásairól, a csoportban kialakult társas kapcsolatairól.

Megbeszélést kezdeményezhet a tapasztaltak alapján, elmondhatja észrevételeit,

kéréseit, problémáit, gyermeke óvodapedagógusának.

Szülőkkel, testvérekkel, közös programokat szervezünk, kirándulások, színház,

cirkusz stb.

Családi rendezvényen egész család együtt vehet részt különböző

tevékenységekben.

Az óvodai nevelési programot meghatározó törvényi háttér a program tartalmi

módosításához a szülőkkel való együttműködés alapfeltétele, melyet a 2011. évi CXC.

törvény szabályoz.

A szülő kötelességét a Házirend tartalmazza.

10.2. Városi Önkormányzat – Önkormányzati Bizottságok

A fenntartó az Alapító okiratban meghatározta, milyen céllal, milyen feladat ellátási

kötelezettséggel bízza meg az intézményt.

A kapcsolatot, mindenkor az óvodavezető tartja.

A fenntartó képviselői, intézményvezetői megbeszéléseken, rendszeres

tájékoztatást adnak, az aktuális tudni és tennivalókról.

Az óvoda meghívja a fenntartó képviselőit, szakmai bemutatóira és egyéb

rendezvényeire.

10.3. Gyál Város Bölcsődéjével.

A kapcsolattartó: az óvoda vezetője és az óvoda pedagógusai.

A kapcsolattartalma: a gyermekek óvodai beilleszkedésének segítése a bölcsőde-

óvoda átmenet megkönnyítésével.

A kapcsolat formája: kölcsönös látogatás, szakmai fórum.

Gyakoriság: látogatás, nevelési évenként az óvodai jelentkezés előtt, illetve nevelési

évenként a beszoktatást követően, fórum évente minimum egy alkalommal.

10.4 Ady Endre, Zrínyi Miklós, Bartók Béla Általános Iskolával

A kapcsolattartó: az óvoda vezetője és az óvoda pedagógusai.

A kapcsolattartalma: a gyermekek iskolai beilleszkedésének segítése az óvoda-

iskola átmenet megkönnyítésével.

A kapcsolat formája: kölcsönös látogatás, szakmai fórum.

Gyakoriság: látogatás, nevelési évenként az iskolai beiratkozás előtt (iskolanéző),

illetve nevelési évenként az első félévet követően, (Volt óvodásaink nyomon

követése) szakmai fórum nyíltnap, évente minimum egy alkalommal.

Kapcsolattartás a Kodály Zoltán Zeneiskolával, amelynek keretében ének- és

hangszerbemutatóval hozzák közelebb az óvodás gyerekek számára a zeneiskola

tevékenységét.

10.5 Az óvoda orvosával, védőnőjével, fogászati rendelővel. A kapcsolattartó: az óvoda vezetője.

A feladatellátásra szóló megállapodást Gyál Város Önkormányzat jogosult megkötni.

A kapcsolattartalma: a gyermekek egészségügyi ellátása, iskolába menő gyermekek

körében az általános belgyógyászati vizsgálaton túl szemészeti és hallásvizsgálat.

112

A kapcsolat formája: egészségügyi vizsgálat, szűrés, beutalás kezelésre.

Gyakoriság: nevelési évenként 2 alkalommal orvosi vizsgálat, kéthetente védőnői

jelenlét, évente egy alkalommal fogászati szűrés.

Orvosi beavatkozás - kezelés - csak is a szülő előzetes értesítése és beleegyezése után

történhet. Kivétel a baleseti elsősegélynyújtás.

Az alkalmazottak alkalmassági vizsgálatát végző szolgáltatás tekintetében a munkába

állás előtti orvosi vizsgálatra és az időszakos orvosi vizsgálatra történő beutalás az

óvodavezető kötelessége, a vizsgálaton való részvétel kötelessége pedig az

alkalmazotté.

10.6. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal, és a

Nevelési Tanácsadóval

A kapcsolattartó: az óvoda vezetője, illetve egyeztetést követően a

gyógypedagógus, logopédus.

A kapcsolattartalma: a gyermekek speciális vizsgálata, egyéni fejlesztése, a

beiskolázás segítése, valamint tanácsadás nevelési kérdésekben.

A kapcsolat formája: vizsgálat kérése, kölcsönös tájékoztatás, esetmegbeszélés, ,

szülői értekezleten való részvétel.

Gyakoriság: nevelési évenként a beiskolázást megelőzően, illetve a

fejlesztőpedagógus, pszichológus, logopédus és óvónők jelzése alapján szükség

szerint.

10.7. Gyermekjóléti Szolgálattal, Családsegítő Szolgálattal, Gyámügyi Hivatallal Kapcsolattartó: óvodavezető, illetve egyeztetést követően a gyermekvédelmi

felelős.

A kapcsolattartalma: a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és

megszüntetése, esélyegyenlőség biztosítása.

A kapcsolat formája, lehetséges módja: Az intézmény segítséget kér a

Szolgálattól, a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem

tudja megszüntetni, valamint minden olyan esetben, amikor a gyermekközösség

védelme miatt ez indokolt.

a Gyermekjóléti Szolgálat értesítése - ha az óvoda a szolgálat beavatkozását

szükségesnek látja,

amennyiben további intézkedésre van szükség, az óvoda megkeresésére a

Gyermekjóléti Szolgálat javaslatot tesz arra, hogy az óvoda a gyermekvédelmi

rendszer keretei között milyen intézkedést tegyen,

esetmegbeszélés - az óvoda részvételével a szolgálat felkérésére,

szülők tájékoztatása révén (a Gyermekjóléti Szolgálat címének és

telefonszámának intézményben való kihelyezése), lehetővé téve a közvetlen

megkeresését.

Gyakoriság: nevelési évenként minimum 2 alkalommal, illetve szükség szerint.

Kezdeményezzük, a rendszeres gyermekvédelmi megbeszéléseket, ahol alkalom nyílik

esetmegbeszélésekre, információ cserékre.

Rendszeresítünk „SEGÍTHETÜNK?” címmel információs faliújságot az óvodáztató

szülők számára.

Segítségét kérjük szükség esetén a beiskolázás zavartalan lebonyolítása érdekében.

113

Az intézmény képviselete az intézményvezető jogköre és feladata. A külső

kapcsolattartás részletes szabályozása: a partnerek azonosítása, igényeik felmérése, a

kapcsolattartás formája és módja az intézményi SZMSZ-ben és a helyi nevelési

programban is rögzítve.

10.8. Arany János Művelődési ház, - Városi Könyvtár

Figyelemmel kísérjük, havi rendszerességgel műsorajánlatukat, rendezvényeiket.

Azokra a rendezvényekre, amelyek kapcsolhatók nevelési programunkhoz

elvisszük gyermekcsoportjainkat. (bábelőadás, táncház, kiállítás stb.)

10.9. Kárpát-medence magyar nyelvű intézményei közötti oktatási tér kialakítása

érdekében az óvoda a külhoni magyar óvodákkal kapcsolatépítésre törekszik, és –

lehetőségei szerint – szakmai kapcsolatot tart fenn.”

Társadalmi Szervezetek:

Felvesszük a kapcsolatot városunkban működő,

Nagycsaládosok egyesületével

Célunk: Olyan információ áramlásának kiépítése, mellyel segíthetjük óvodánkba járó

nagy- családban élő gyermekeket, szüleiket.

Kertbarátok köre

Cél: Olyan kapcsolat kialakítása, mely segíti óvodásainkat abban, hogy természetet

szerető, arra vigyázó felnőttekké váljanak. A kertészkedés szakértelmet is igényel,

melynek megszerzésével, fejlesztésével egyaránt profitálhat gyermek s felnőtt.

Nyugdíjasok klubja

Célunk: Hogy óvodásaink tiszteljék a felnőtteket, az időseket.

Olyan kapcsolat kialakítására törekszünk, amellyel a gyerekek is hozzájárulhatnak mások

öröméhez, ugyanakkor megtapasztalhatják az idősek tudását, bölcsességét.

Egyházak

Lehetőséget és helyet biztosítunk azon családok gyermekei számára, akik írásos igényt

tartanak a történelmi egyházak által szervezett óvodai hitoktatásra.

10.2. Speciális szolgáltatások

Fejlesztő, felzárkóztató foglalkozások

Nevelési időn túl szervezett térítésmentes szolgáltatások

Hitoktatás: tekintetben tartjuk a szülők világnézeti, vallási meggyőződését. A

szülők igényei alapján lehetővé tesszük, hogy heti egy alkalommal a gyerekek az

egyházi személy által szervezett óvodapedagógus jelenlétével, fakultatív

hitoktatásban részt vegyenek.

114

FELHASZNÁLT IRODALOM

1. A 137/2018.(VII.25) korm. rendelet a 363/2012. (XII.17.) módosított az Óvodai

nevelés országos alapprogramjáról.

2. 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai

nevelésének irányelve

3. Nagy Jenőné: Program készítés, de hogyan?

(Budapest, Okker Oktatási Iroda 1996.)

4. Nagy Jenőné Helyzetelemzés Önmeghatározás Döntés

Az óvodai program előkészítő szakasza

OKKER kiadó: 1997.

5. Porkolábné Dr. Balogh Katalin

Dr. Páli Judit, Pintér Éva, Szaitzné Gregorits Anna

Komplex Prevenciós Óvodai Program

Országos Közoktatási Intézet Minősítet Tanterv OKI 960OVIKPP

6. Komplex Prevenciós Óvodai Program

Kudarc nélkül az iskolában

Óvodai fejlesztő program a tanulási zavarok megelőzésére

Szerkesztő: Porkolábné Balogh Katalin, Dr Balázsné Szűcs Judit

Szaitzné Gregorits Anna

TREFORT KIADÓ 2004.

7. Tóth Ágnes és Kifor Lászlóné

Nagy Család Az Óvodában

Tapasztalataink a vegyes csoportról

Novum Kft. 2005.

8. Pszichológiától a Pedagógiáig I. II. rész.

Kiadó: Alex typo 200

9. Forrai Katalin Ének az óvodában

Editino musica Budapest 1974.

10. Mályva Program és gyakorlat

Csipes Zoltánné, Csengődi Gáborné, Székely Ilona, Fekete Lászlóné, Richterné

Kropf Anikó

Kiadta Volán Humán Oktatási és Szolgáltató RT.* 23. old.

11. Testnevelés, testmozgás

(Segédanyagok, ötletek, foglalkozástervek ) RAABE

12. A pszichológia alapjai TERTIA Kiadó

Budapest 2002.

13. Torsten Kunz: Pszichomotoros fejlesztés az óvodában

Dialógus Campus Pécs-Budapest 1999.

14. Krommer Éva: Bevezetés a beszédfogyatékosok pedagógiájába

(Comenius Kiadó 2005.)

15. Hoffmann Judit - Mezeiné Dr. Isépy Mária: Gyógypedagógiai alapismeretek

(Comenius Bt., 2006.)

115

https://www.net.jogtar.hu

https://www.geniuszportal.hu

https://www.fejlesztok.hu

https://www.auti.hu

https://www.mod-szer-tar.hu

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

ELFOGADTA

1. A Tulipán Óvoda nevelőtestület az 4/2018/2019. számú határozatával

Dátum: 2018. augusztus 31.

Tofalviné Szabó Anikó

nevelőtestület nevében

óvodapedagógus

Szekrényesi Tamásné

Közalkalmazotti Tanács elnöke

Vélemény nyilvánítók:

A Szülői közösség nevében: dátum: 2018. augusztus 31.

Borbély Tóth Bernadette

SZMK

JÓVÁHAGYTA:

Intézményvezető: p.h. dátum: 2018. augusztus 31

Kápolnásiné Sági Andrea

aláírás

TÁJÉKOZTATÁSUL KAPJÁK

……………………………………. dátum,

……………………………………………

aláírás

……………………………………. dátum,

…………………………………………….

aláírás

116

Irattári száma: 517/2015. dátum: 2018. augusztus 31.

Módosítható: A törvény rendelkezése alapján

Megtalálható: [email protected]

Dokumentum jellege: nyilvános

Készült: 2 eredeti példányban