GYÓGYNÖVÉNYEK JÓTÉKONY HATÁSAI A szakirodalom nemes egyszerűséggel úgy fogalmaz, hogy mindazon növényeket, amelyeknek valamelyik részét gyógyászati célokra használhatjuk vagy legalábbis gyógyító, jótékony hatást fejtenek ki a szervezetünkre, gyógynövényeknek nevezzük. Természetesen ez egy évezredek óta fejlődő, éppen ezé rt a legősibb gyógymódok közé tartozó módszertan. Annak ellenére, hogy gyógyszereink nagy része növényi hatóanyagokra épül, nem teljesen világos a fogyasztó vagy a laikus ember előtt, hogy szabad-e gyógyulást remélni egy gyógynövénytől, vagy csupán gyógyhatásra számíthat. A gyógynövényekkel történő gyógyítás Amíg nem léteztek gyógyszergyárak és azoknak különféle érdekszövetségei, addig az embereknek természetes volt, hogy fűben-fában egészségüket helyreállító, csodálatos hatóanyagok vannak. Ha visszatekintünk a történelemben, akkor azt látjuk, hogy sok ezer gyógynövényt ismertek és alkalmaztak betegségek, különféle nyavalyák megszüntetésére az orvosok, a papok, a gyógyítók, a javasasszonyok, a füves emberek és a sámánok már az ókorban is. I.e. 1550-ben Egyiptomban összefüggő leírásokat találunk gyógynövényekről. Ez egyike a híres Ebers-papirusz, amely több mint 800 gyógymódot említ. Azután a rómaiaknál volt kiemelkedő kultusza a gyógyhatású növényeknek. Olyannyira így volt ez, hogy állítólag ők termesztették először azokat. Magyarországon 1915-ben alapították a Gyógynövénykísérleti Állomást. Később a Gyógynövénykutató Intézet és a Herbária Központ vállalta magára a vadon termő gyógynövények gyűjtését, illetve a gyógyfüvek termesztését. Nem csak az akadémikus orvoslás használja fel a gyógynövényekben rejtőző erőket, hanem a természetgyógyászat és a bioenergetika is előszeretettel épít a növényi hatóanyagokon alapuló gyógymódokra. A gyógynövény-terápia lényege abban áll, hogy az emberi test sejtjei reagálnak a gyógynövények bioenergetikai rezgéseire és információira. A gyógynövényeknek nem csupán a kémiai -vegyi összetétele, hanem a rezonanciája is egyedi. A sejtekből hiányzó rezgések így pótolhatóvá válnak, hiszen a gyógynövényekben található különleges rezgések kiegyenlítik a sejtek megbillent rendszerét, ezáltal regenerálják, illetve újra harmóniába állítják a sejtek energia- és információs rendszerét. Gyógynövények hatóanyagai A gyógynövénynek azon részét, amely a gyógyítás szempontjából a legtöbb hatóanyagot tartalmazza, drognak nevezzük. A hatóanyag a növényi anyagcsere olyan terméke, amely a növény életfolyamatait szabályozza. A gyógynövény-terápiában a növényi drogok mindig speciális területekre, szervekre vagy szövet ekre fejtik ki hatásukat. E szerint tipizálható, hogy melyik gyógynövény melyik szervre hat leginkább. Megkülönböztetünk vizeletha j tó, epehajtó, illetve májra ható, szívre ható stb. gyógynövényeket. Ezek az úgynevezett adaptogén hatású növények, magyarán a szervezet szélsőséges fizikai és szellemi terheléséhez való alkalmazkodást elősegítő anyagok. Ezek mellett találkozunk általános hatású növényekkel, melyek az immunrendszert erősít ik, vagy elősegítik a különféle szervrendszerek harmonikus működését, például az emésztést, a kiválasztást, az anyagcserét és így tovább. A gyógynövények hatásmechanizmusa lehet homeopatikus, illetve allopatikus. Előbbi kémiai anyagot nyomokban tartalmazhat, illetve többségében nem kimutatható, hanem csupán a drogok információi, rezgései találhatók a homeopatikus készítményekben. Ezek lehetővé
21
Embed
GYÓGYNÖVÉNYEK JÓTÉKONY HATÁSAIboldognapot.hu/archivum/pdf/boldognapot_25.pdfGYÓGYNÖVÉNYEK JÓTÉKONY HATÁSAI A szakirodalom nemes egyszerűséggel úgy fogalmaz, hogy mindazon
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
GYÓGYNÖVÉNYEK JÓTÉKONY HATÁSAI
A szakirodalom nemes egyszerűséggel úgy fogalmaz, hogy mindazon növényeket,
amelyeknek valamelyik részét gyógyászati célokra használhatjuk vagy legalábbis
gyógyító, jótékony hatást fejtenek ki a szervezetünkre, gyógynövényeknek nevezzük.
Természetesen ez egy évezredek óta fejlődő, éppen ezért a legősibb gyógymódok közé
tartozó módszertan. Annak ellenére, hogy gyógyszereink nagy része növényi
hatóanyagokra épül, nem teljesen világos a fogyasztó vagy a laikus ember előtt, hogy
szabad-e gyógyulást remélni egy gyógynövénytől, vagy csupán gyógyhatásra számíthat.
A gyógynövényekkel történő gyógyítás
Amíg nem léteztek gyógyszergyárak és azoknak különféle érdekszövetségei, addig az
embereknek természetes volt, hogy fűben-fában egészségüket helyreállító, csodálatos
hatóanyagok vannak. Ha visszatekintünk a történelemben, akkor azt látjuk, hogy sok ezer
gyógynövényt ismertek és alkalmaztak betegségek, különféle nyavalyák megszüntetésére az
orvosok, a papok, a gyógyítók, a javasasszonyok, a füves emberek és a sámánok már az
ókorban is. I.e. 1550-ben Egyiptomban összefüggő leírásokat találunk gyógynövényekről. Ez
egyike a híres Ebers-papirusz, amely több mint 800 gyógymódot említ. Azután a rómaiaknál
volt kiemelkedő kultusza a gyógyhatású növényeknek. Olyannyira így volt ez, hogy állítólag
ők termesztették először azokat.
Magyarországon 1915-ben alapították a Gyógynövénykísérleti Állomást. Később a
Gyógynövénykutató Intézet és a Herbária Központ vállalta magára a vadon termő
gyógynövények gyűjtését, illetve a gyógyfüvek termesztését.
Nem csak az akadémikus orvoslás használja fel a gyógynövényekben rejtőző erőket, hanem a
természetgyógyászat és a bioenergetika is előszeretettel épít a növényi hatóanyagokon alapuló
gyógymódokra. A gyógynövény-terápia lényege abban áll, hogy az emberi test sejtjei
reagálnak a gyógynövények bioenergetikai rezgéseire és információira. A gyógynövényeknek
nem csupán a kémiai-vegyi összetétele, hanem a rezonanciája is egyedi. A sejtekből hiányzó
rezgések így pótolhatóvá válnak, hiszen a gyógynövényekben található különleges rezgések
kiegyenlítik a sejtek megbillent rendszerét, ezáltal regenerálják, illetve újra harmóniába
állítják a sejtek energia- és információs rendszerét.
Gyógynövények hatóanyagai
A gyógynövénynek azon részét, amely a gyógyítás szempontjából a legtöbb hatóanyagot
tartalmazza, drognak nevezzük. A hatóanyag a növényi anyagcsere olyan terméke, amely a
növény életfolyamatait szabályozza. A gyógynövény-terápiában a növényi drogok mindig
speciális területekre, szervekre vagy szövetekre fejtik ki hatásukat. E szerint tipizálható, hogy
melyik gyógynövény melyik szervre hat leginkább. Megkülönböztetünk vizelethajtó,
epehajtó, illetve májra ható, szívre ható stb. gyógynövényeket. Ezek az úgynevezett
adaptogén hatású növények, magyarán a szervezet szélsőséges fizikai és szellemi terheléséhez
való alkalmazkodást elősegítő anyagok. Ezek mellett találkozunk általános hatású
növényekkel, melyek az immunrendszert erősítik, vagy elősegítik a különféle szervrendszerek
harmonikus működését, például az emésztést, a kiválasztást, az anyagcserét és így tovább.
A gyógynövények hatásmechanizmusa lehet homeopatikus, illetve allopatikus. Előbbi kémiai
anyagot nyomokban tartalmazhat, illetve többségében nem kimutatható, hanem csupán a
drogok információi, rezgései találhatók a homeopatikus készítményekben. Ezek lehetővé
teszik, hogy a hasonló rezgésű problémákat hasonló, illetve azonos rezgésekkel szüntessük
meg. Ez egy természetes és szelíd gyógymód. Ellenben az allopatikus terápiákkal, illetve
gyógyszerekkel, ahol fizikailag az adott készítményben benne találjuk a hatóanyagokat, de a
hatásuk ellentétes az adott betegséggel, illetve a tapasztalható tünetegyüttessel. Például ha
valaki nagyon feszült és zaklatott, akkor nyugtató hatású gyógynövénydrogokat kap. Ha
valakinek székrekedése van, akkor hashajtóhatású szereket kap. Ha pedig fájdalmak kínozzák,
akkor fájdalomcsillapítót vehet be. Mindent összevetve itt a hatásmechanizmus ellenkező
irányba működik.
Az előbbieken túlmenően mindig nagyon oda kell figyelni a gyógynövények adagolására.
Nem véletlen, hogy törvény írja elő, hogy lehetőleg minden veszélyforrásra, illetve az
esetleges mellékhatásokra fel kell hívni a betegek vagy a fogyasztók figyelmét. Hiszen a nem
megfelelően alkalmazott vagy éppenséggel túladagolt gyógynövényi hatóanyagok komoly
problémákat okozhatnak. De ez még nem minden. A gyermekek, az áldott állapotban lévő
nők, a szoptató anyák és a legyengült szervezetű idősek esetében okvetlenül célszerű
szakemberhez fordulni és konzultálni vele, mert számos mellékhatás nem szerepel a
gyógynövények vagy a gyógyszerek mellé adott kis tájékoztatókon, mivel ez egy eléggé
komplex tudomány.
Nem szabad elfelejtkeznünk arról sem, hogy minden méregnek számít, ha nem a megfelelő
mennyiségben, nem a megfelelő időben és nem a megfelelő körültekintéssel alkalmazzák.
Nem megfelelő adagolásuk allergiát, sőt mérgezést is indukálhat (kiválthat).
Érdekességképpen említem, hogy sokszor a természet adja a jobbnál jobb ötleteket, illetve
ihleti a szintetikus gyógyszereket is. Például a macskagyökérből nyugtató, a gyűszűvirágból
szívműködésre ható, a nadragulyagyökérből görcsoldó, a mákgubóból fájdalomcsillapító
gyógyszereket készítenek, illetve nem elfelejtendő a kemény drogok, valamint a kábítószerek
előállítása sem, ha már a mesterségesen előállított drogoknál tartunk.
A teljesség igénye nélkül felsorolom, milyen hatóanyagok találhatók a gyógynövényekben:
vitaminok és ásványi anyagok, alkaloidák, erjesztők, glikozidák, cserzőanyagok, szaponinek,
illóolajok, növényi zsírok, növényi fehérjék, flavonoidok, kumarinok, növényi szénhidrátok,
karbonsav, kovasav, tejnedvek, toxinok stb.
A gyógynövények felhasználási területei
A gyógyszeriparon és a természetgyógyászaton, továbbá az alternatív terápiákon kívül még
számos területen használjuk a gyógynövényeket. Így az élelmiszeriparban, azon belül az
italok és a szörpök előállításánál, sőt a kedvenc édességeink gyártásánál is sokféle
gyógynövényt felhasználnak.
A kozmetikumok közül a parfümök, az arc- és a hajápolás, a száj higiéné vagy a testápolás
kedvelt készítményeinek előállításához szintén nélkülözhetetlenek a gyógynövények
hatóanyagai. A dohányiparban és a bőriparban úgyszintén felhasználhatók a gyógynövények.
Rendkívül fontos elmondani, hogy a gyógynövények begyűjtésénél mindenkoron figyelembe
kell venni, hogy az adott növény melyik időszakban tartalmazza legnagyobb mennyiségben a
hatóanyagokat. Ez ugyanis nem olyan, mint egy előre csomagolt élelmiszer, amely a
szavatosság napjáig minőségromlás nélkül megőrzi azt, ami benne található. Bár nincsenek
általános érvényű szabályok, de kis közelítéssel igaz, hogy a gyökereket jobbára kora
tavasszal vagy ősszel, a leveleket inkább virágzás előtt vagy alatt, míg a terméseket a teljes
érés idején célszerű begyűjteni. A virágok esetében csak teljesen egészséges, féregmentes,
száraz állapotban javallott szedni.
A gyógynövényeket nem szabad műanyagzacskóban tárolni, mert a nedvességben
tönkremehetnek a hatóanyagok, illetve csak teljesen száraz állapotban érdemes eltenni őket.
Általában 2-3 hét a szárítási idő. A gyógynövényeket többnyire sötét helyen, zöld üvegekben,
vagy kartondobozban, vagy textilzsákban szokták tárolni. Ilyenkor az a cél, hogy a
gyógynövény ne érintkezzenek fémmel, illetve túl sok fénnyel.
A gyógynövények gyűjtését érdemes már gyermekkorban megszerettetni az új nemzedékkel.
Sok időt igényel, amíg biztonsággal megtanuljuk felismerni és megkülönböztetni egymástól a
különféle gyógynövényeket. Csak tiszta helyről gyűjtsünk gyógynövényeket, nem illő
műtrágyázott szántóföldekről, szennyezett vizek partjáról, forgalmas autóutak mellől és ipari
létesítmények tájáról gyűjteni. Ugyanakkor hasznos lehet, ha otthon, a kis konyhakertünkben
termesztünk gyógynövényeket.
A védett és a mérgező növényeket ne szakítsuk le, s erről a tilalomról ne felejtkezzünk meg a
természetvédelmi környezetben sem.
Az ily módon szedett és tárolt gyógynövényekből kitűnő teák, főzetek, krémek, pakolások,
elixírek, tinktúrák, esszenciák, borogatások és kötések készíthetők, melyeket natúron vagy
mézzel keverve célszerű fogyasztanunk. Persze vegyük figyelembe a helyes anyaghányadot, s
hogy mit mivel szabad keverni, „házasítani”, hogy a hatások ne oltsák ki egymást. Hatásaik
nem csak gyógyászati célokban merülnek ki, hanem számos gyógynövény közérzetjavító,
regeneráló, nyugtató, feszültségoldó, szellemi teljesítményt fokozó vagy épp lelkileg üdítő
hatásokkal is rendelkezik. Mindenkinek ajánlom, hogy avassa be magát Isten természetes
patikájába!
Boldog napot!
Száraz György
A BERMUDA-HÁROMSZÖG NEM LEGENDA!
1. rész
A Bermuda-háromszög egy rejtélyes terület elnevezése az Atlanti-óceánon, amely
repülőgépek és hajók máig megmagyarázhatatlan eltűnéséről vált világszerte ismertté és
hírhedtté. Szokás még az „Ördög elveszett tornácának”, a Titokzatos félhomálynak, a
Varázslatos tengeri zónának és az Ördög háromszögének is nevezni. A Bermuda-
háromszög lényegében a Bermuda-szigetek, Puerto Rico és a Floridai-félsziget déli
csücske által körülhatárolt, körülbelül 704.000 négyzetkilométerre taksált terület neve.
Az elmúlt ötszáz évben olyan sok eltűnést sikerült dokumentálni, amelynek
köszönhetően mind a parakutatók, mind a tudósok érdeklődésének homlokterébe került
ez a terület.
Misztikus név
Sokáig semmit nem tudott a világ közvéleménye ezen a területen törtétekről, mígnem a
második világháború idején harci repülőgépek és hadihajók tűntek el váratlanul titokzatos
módon. Erre persze héjaként csapott le az amerikai sajtó, s létrehozta a XX. század egyik
legnagyobb mítoszát, melyhez apránként hozzáadódtak a hihetetlenebbnél hihetetlenebb
teóriák bebiztosítva ezzel a legenda terjedését és továbbélését.
Az 1950-es évektől cikkeztek a rejtélyes háromszögről, de valójában 1964-től, Vincent Hladis
(vagy Gaddis) cikke nyomán ragadt rá a Bermuda-háromszög elnevezés. Később 1974-ben
Charles Berlitz könyve kapcsán vált világszerte ismertté. A Bermuda-háromszög azért tudott
egy csapásra ily szívósan bevonulni a köztudatba, mert még tudományos körökben sem tudták
egyértelműen megcáfolni a helyszínen tapasztalt anomáliákat. Így maradtak a homályos
rejtélyek, a természetfelettit és az igazságot szenvedélyesen kereső kalandorok elképesztő
teóriái. De vajon mi szolgáltatta az alapot mindehhez? Tényleg csak felkapott híresztelés, egy
üres legenda volna csak a rejtély, vagy van valóságalapja? Találunk-e konkrét tényeket,
amelyekről túlzás és szenzációhajhászás nélkül állíthatjuk, hogy a szóban forgó térségben
valódi enigmával (rejtéllyel) van dolgunk? Kutassunk egy cseppet a történelemben!
Nyomuk veszett, eltűntnek nyilvánítva
Anélkül, hogy részletesen kielemeznénk az egyes eseteket és minősítenénk a beszámolókat –
erre majd a cikk következő részében térnék ki részletesen – lássunk ízelítőül néhány máig
megmagyarázhatatlan és különös sztorit.
1492. Kolumbusz Kristóf keresztülhajózott a Sargasso-tengeren, amely a csendességéről, a
szélcsendjéről és a hínárjairól híres. Hajónaplójából kiderül, hogy tengerészeivel együtt több
furcsa jelenségnek volt a szemtanúja. Állítólag a vízből gömböket láttak felemelkedni, majd
eltűnni, de sok éves tapasztalatikkal sem sikerült megnyugtató magyarázatot találni a
történtekre.
1872. decemberében a Mary Celeste brit kereskedelmi hajó élte át a Bermuda-háromszög
talán legnagyobb rejtélyét. A hajónapló utolsó bejegyzése november 24-én kelt. A Mary
Celeste-et megtaláló Moorhouse kapitányt kalózkodással, majd biztosítási csalással vádolták
meg. Az eseményt még Sir Arthur Conan Doyle is feldolgozta. Olyannyira hírhedtté vált az
eset, hogy onnantól kezdve a rejtélyek azon típusát, amelyben érintetlen hajót találnak
legénység nélkül, erről a hajóról nevezik el.
1918. márciusában a Cyclops, egy 19600 tonnás, 309 fő legénységű, 180 méter hosszú
haditengerészeti szénszállító, Barbados-ból indult utolsó útjára. Balesetének valódi kiváltó
oka máig feltáratlan. Woodrow Wilson így nyilatkozott az esetről: „.. csak Isten és a tenger
tudja, mi történt a nagy hajóval”. Ez volt az első rádióval felszerelt hajó, amelyik eltűnt a
Bermuda-háromszögben. A Cyclops eltűnésével kapcsolatosan a haditengerészet hírszerzése
májusban több lehetséges okkal állt elő, de ezek közül később mindegyiket sikerült
megcáfolni, így csak a rejtély maradt.
1921. januárjában a Carroll A. Deering ötárbocos szkúnerről szóló történetek igen
változatosak, de sokszor egymásnak ellentmondóak. Ami bizonyosnak tűnik, hogy felvont
vitorlákkal találtak meg a Gyémánt-zátonyokon ülve, s a legénységnek nyoma veszett. Sokan
gyanakodtak a zord időjárásra, míg mások a kalózok számlájára írják a szkúner tragédiáját.
1925. decemberében a Cotopaxi teherhajó Charlestonból Havannába tartott. A hajóról
jelentették, hogy víz tört be a rakterébe, majd a kapcsolat megszakadt velük. Nyom nélkül
elnyelte volna a tenger?
1926. márciusában a Sudoffco teherhajó a Port Newark Transmarine Corporation
tulajdonában állt. New Jerseyből indult útjára, végül a Bermuda-háromszögben veszett
nyoma. Egy olyan trópusi ciklon keresztezte a hajó útját, amelyet még a tapasztalt hajósok is
ritkán látnak életük során.
1935. augusztusában a La Dahama szkúner-yacht esete azért furcsa, mivel a hajó az
utasokkal együtt meglett. Az ügy kuriózumát az adta, hogy bár a Rex olasz óceánjáró a
fedélzetére vette a La Dahama utasait, majd pedig végignézték, hogy a hajó elsüllyed, mégis
pár nap múltán egy másik hajó megtalálta az „elsüllyedt” hajót, amire átszálltak és
legnagyobb meglepetésükre teljesen épségben találták.
1941. novemberében a Proteus szállítóhajó a Virgin-szigeteki St. Thomas kikötőjéből indult
Proteus Portlandba, de sosem érkezett meg a végső állomására.
1941. decemberében a Nereus szállítóhajó a Proteus-hoz hasonlóan szintén St. Thomas
kikötőjéből indult, de sosem ért célba. Többen arra gondoltak, hogy esetleg egy német
tengeralattjáró torpedózhatta meg, de ezt sajnálatos módon nem igazolták vissza a német
hadijelentések.
1945. december 5. - 19. között egy repülőraj és a Martin Mariner hidroplán esete öregbítette
a Bermuda-háromszög legendás hírnevét.
1945. december 5-én, délután 14.10-kor öt Avenger típusú torpedóbombázó emelkedett a
levegőbe. A motorok, az iránytűk és a műszerek kifogástalan állapotban voltak. A Nap
tündöklően ragyogott az égen. 15.45-kor érkezett tőlük egy üzenet, mely szerint nem látják a
földet és irányt tévesztettek. Később a rajparancsnok utolsó jelentése arról szólt, hogy
fogalmuk sincs, hol vannak, majd eltűntek. Ekkor egy Martin Mariner hidroplán indult a
mentésükre, de annak is nyoma veszett. Sokan megkérdőjelezik a pilóták tapasztalatát, de
valljuk be, ennyi pilóta hibázása egyidejűleg nem túl valószínű.
1948. január 30-án a Star Tiger Tudor-IV repülőgép utolsó üzenete szerint minden a
legnagyobb rendben volt vele. S valóban, az időjárás tökéletes volt. A Polgári Légügyi
Minisztérium kérésére lefolytatott vizsgálat nyomán a londoni bíróság az ügyet rejtélyesnek
és megoldhatatlannak minősítette.
1948. december 28-án a DC-3 típusú repülőgép Miamiba tartott. Az utasszállító akkor tűnt
el, amikor már látótávolságra volt úti céljától. A pilóták semmilyen rendellenességet nem
észleltek. A kapitány rádión jelentette, hogy már látják a reptér fényeit és hamarosan
leszállnak, ám a kapcsolat egy csapásra megszakadt. A gép szőröstől-bőröstől eltűnt. A
felkutatására induló mentőalakulat semmit nem találat.
1949. január 17-én a Star Ariel Tudor-IV repülőgép Bermudáról indult utolsó útjára. Egy
órával a felszállás után még annyit jelentettek, hogy az idő megfelelő, tartják az
utazómagasságot és a tervek szerint érkeznek majd meg. A Polgári Légügyi Minisztérium
vizsgálatai erre az eltűnésre sem tudtak fényt deríteni.
1956. november 9-én egy haditengerészeti járőrbombázó tűnt el Bermuda közelében, de
vészjelzést nem adott le és ezt követően roncsokat sem találtak.
1963. február 4-én a Marine Sulphur Queen teherszállító 135 °C-os olvasztott ként szállított a
texasi Beaumontból a virginai Norfolkba. Előzetesen nem adott le semmilyen gyanús jelzést.
Csupáncsak néhány mentőmellényt találtak. A mentőakció sem hozott semmilyen értékelhető
sikert az eltűnés ügyében, úgyhogy a dossziét megfejtetlenül zárták le.
1963. augusztus 28-án két KC-135 üzemanyagtöltő-repülőgép tűnt el egyidejűleg Miamitól
1400 km-re északkeletre és Bermudától 540 km-re nyugatra. Soha többet nem hallottak róluk.
Később két, egymástól 360 km-re lévő területen találtak roncsokat. Ez alapján kizárták a
gépek összeütközésének lehetőségét.
A Bermuda-háromszögnek nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget a második
világháborúig. Majd amikor harci repülőgépek és komolyabb méretű hajók sorra tűntek el
rejtélyes módon, akkor szegeződött erre a térségre a kutatók és az érdeklődők tekintete.
Ennyi titokzatos eltűnés, megmagyarázhatatlan katasztrófa különösebb nyomok nélkül, több
mint rejtély. Néhány esetben a hajó sértetlen állapotban került elő, de a személyzetnek nyoma
veszett. Olyan is megesett, hogy az utasokat holtan találták, de semmilyen árulkodó jel nem
utalt a halál okára. A katasztrófák előtt vészjelzést nem adtak le sem a hajók, sem a
repülőgépek, annál többen jelezték viszont, hogy a műszereik megbolondultak a tiszta,
zavartalan időjárás ellenére. Ezek után lássuk a Bermuda-háromszög talányaira adható,
lehetséges tudományos és misztikus magyarázatokat!
(folyt. köv.)
Boldog napot!
Száraz György
HOLT TENGER SÓ GYÓGYÍTÓ HATÁSAI
A Holt-tenger 400 méterrel a tengerszint alatti fekvésével a Föld legmélyebben található
felszíni képződménye. Sótartalmának oka, hogy nem rendelkezik elvezetéssel, vagyis
egyetlen olyan folyó sincs, amely belőle eredne. A betorkolló folyók vize csupán egyetlen
úton képes távozni: párolgással. Így a rengeteg ásványi só hatalmas koncentrációban
fordul elő a tenger vízében. Olyannyira így van ez, hogy ha az ember ráfekszik a vízre,
nulla úszástudománnyal, minden erőfeszítés nélkül lebeghet benne. Így háton fekve lehet
újságot olvasni, már ha van kedvünk szikrázó napsütésben, olykor 45 Celsius fokban ezt
tenni. E helyett egy valódi élmény a testnek és léleknek egyaránt, ha pár órácskára
megmártózhat a Holt-tenger vizében, avagy a holt-tengeri sós fürdőt vehet az
otthonában.
A só gyógyító ereje
Induljunk ki abból, hogy a Holt-tenger átlag 300 gramm/kilogrammos sótartalma nem teszi
lehetővé, hogy vizében vagy akár csak körülötte bármilyen élőlény megélhessen. Ez azt is
jelenti, hogy a Jordán-folyó vízével érkező halak szinte azonnal elpusztulnak, amint a Holt-
tengerbe érnek. A holt-tengeri só kémiai összetétele eltér a konyhasóétól: a nátrium-kloridon
kívül nagy mennyiségben tartalmaz magnéziumot és káliumot. Ez a sókoncentráció 8-10-
szerese az óceánokénak.
A Holt-tengerből származó só és iszap gyógyhatását annak köszönheti, hogy évezredeken
keresztül sikerült magába szívnia a tengervíz ásványianyag-tartalmát. A környező hegyekből
származó hordalék lassan elérte a tengert, majd a sóval egyetemben lerakódott a fenéken.
Ennek köszönhetően az Holt-tenger iszapja kimagasló mennyiségben tartalmaz ásványi sókat,
nyomelemeket, valamint találhatók benne szilárd növényi és állati eredetű anyagok a vízen
kívül.
A holt-tengeri sóban és iszapban 26 féle ásványi anyag és nyomelem halmozódott fel nagy