GYARMATHY ZSIGMOND: A TERMELŐSZÖVETKEZETI MOZGALOM TÖRTÉNETE SZABOLCS-SZATMÁR MEGYÉBEN 1948-1979 Szabolcs-Szatmár megyét szinte kizárólagosan a mezőgaz- dasági termelés Jellemezte a telszabadulás előtt, ós ez hatá- rozta meg 1945 után is gazdasági életét. Az iparosítás a me- gyében a hatvanas években kezdett kibontakozni, számottevő arányokat csak a hetvenes években ért el. A mezőgazdasági ter- mőterület csökkent már a háború előtt és tovább fogyott a fel- szabadulás utáni években is. A mezőgazdaság szocialista át- szerveződése után, a hatvanas években ez a csökkenés még jobban felgyorsult. Mi a magyarázata? A jelentős mértékű ipari, településszer- kezeti változás, utak és egyéb nem mezőgazdasági hasznosítású területigények kielégitése, a hatvanas években a kert ós a gyü- mölcsös terület növekedése a szántó területet csökkentette. Az 1935. évi adathoz viszonyitva 1970-re csaknem nyolcszorosra nö- vekedett a kert ós a gyümölcsös területe. Ez arra utal, hogy a megye mezőgazdaságának a szerkezete ebbe az irányba változott. /Lásd 1. sz. tábla./ A lakosság számának növekedése lefékeződött az 1960-1970- es évek között, ugyanis 1930 és 1949 között 56 ezer fővel nö- vekedett a lélekszám, 1949 és 1970 között azonban már csak kb. 32 ezerrel, ezen belül az utolsó tiz évben pedig alig négy- ezerrel. Annak ellenére, hogy a férfiak száma nőtt, az aktiv kereső férfi lakosság száma csökkent. A munkaerőtartalékot a nők körében kell keresni. Mig egyfelől 1949 és 1970 között egyre több lett a nem aktiv kereső a férfiak között, addig a nőknél az aktiv keresők száma lett több. Az iparban a foglal- koztatott nők arányának növekedése sokkal gyorsabb volt a fér- fiakétól. 1970-ben csaknem annyi nő dolgozott az iparban, mint ahány férfi dolgozott 1949-ben. Mindez azt tükrözi, hogy az aktiv keresők között a nemek aránya a nők javára erősödött fel. Ez számos szociális és családi problémát hordoz. /Lásd 2. sz. tábla./ Az összes kereső kevesebb lett 1970-ben, mint amennyi
44
Embed
GYARMATHY ZSIGMOND · 2012. 5. 16. · olvasókönyv 2. kötet. Nyiregyháza, 1979 92-105. . p. Dr. Fazeka Bélas ,: A mezőgazdasági termelőszövetkezet mozgaloi m Magyarországon,
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
GYARMATHY ZSIGMOND:
A TERMELŐSZÖVETKEZETI MOZGALOM TÖRTÉNETE SZABOLCS-SZATMÁR MEGYÉBEN 1948-1979
Szabolcs-Szatmár megyét s z i n t e kizárólagosan a mezőgazdasági termelés J e l l e m e z t e a telszabadulás előtt, ós ez határ o z t a meg 1945 után i s gazdasági életét. Az iparosítás a megyében a hatvanas években k e z d e t t k i b o n t a k o z n i , számottevő arányokat csak a hetvenes években ért e l . A mezőgazdasági t e r mőterület csökkent már a háború előtt és tovább f o g y o t t a f e l szabadulás utáni években i s . A mezőgazdaság s z o c i a l i s t a át-szerveződése után, a hatvanas években ez a csökkenés még jobban f e l g y o r s u l t .
Mi a magyarázata? A jelentős mértékű i p a r i , településszerk e z e t i változás, utak és egyéb nem mezőgazdasági hasznosítású területigények kielégitése, a hatvanas években a k e r t ós a gyümölcsös terület növekedése a szántó területet csökkentette. Az 1935. évi adathoz v i s z o n y i t v a 1970-re csaknem n y o l c s z o r o s r a növ e k e d e t t a k e r t ós a gyümölcsös területe. Ez a r r a u t a l , hogy a megye mezőgazdaságának a s z e r k e z e t e ebbe az irányba változott. /Lásd 1. s z . tábla./
A lakosság számának növekedése lefékeződött az 1960-1970-es évek között, ug y a n i s 1930 és 1949 között 56 e z e r fővel növ e k e d e t t a lélekszám, 1949 és 1970 között azonban már csak kb. 32 e z e r r e l , ezen belül az utolsó t i z évben p e d i g a l i g négye z e r r e l . Annak ellenére, hogy a férfiak száma nőtt, az a k t i v kereső férfi lakosság száma csökkent. A munkaerőtartalékot a nők körében k e l l k e r e s n i . Mig egyfelől 1949 és 1970 között egyre több l e t t a nem a k t i v kereső a férfiak között, addig a nőknél az a k t i v keresők száma l e t t több. Az i p a r b a n a f o g l a l k o z t a t o t t nők arányának növekedése s o k k a l gyorsabb v o l t a férfiakétól. 1970-ben csaknem a n n y i nő d o l g o z o t t az i p a r b a n , mint ahány férfi d o l g o z o t t 1949-ben. Mindez a z t tükrözi, hogy az a k t i v keresők között a nemek aránya a nők javára erősödött f e l . Ez számos szociális és családi problémát h o r d o z . /Lásd 2. s z . tábla./
Az összes kereső kevesebb l e t t 1970-ben, mint amennyi
1960-ban v o l t , de a nők százalékos arányszáma az i p a r b a n , az építőiparban, a szállításban, s különösen nagy arányuan a kereskedelemben megnőtt. E z z e l szemben azonban a mezőgazdasági terület csökkent, az egy főre eső terület a mezőgazdasági aktív keresők viszonylatában növekedett. 1960-ban egy mezőgazdasági a k t i v keresőre 4,9 kh., 1970-ben p e d i g 7,6 kh. j u t o t t . Szükségszerűvé vált a mezőgazdaság f o k o z o t t a b b gépesítése, a kemizálás alkalmazása. /Lásd 4. s z . tábla./
A mezőgazdaság szocializálása nyomán, majd a termelőszöv e t k e z e t i tagság nyugdíjügyének rendezése következtében még 1960-hoz képest i s jelentősen megugrott az inaktív keresők száma. /Inaktív keresők, a k i k n e k kereső foglalkozásuk n i n c s , de jövedelemmel r e n d e l k e z n e k , leginkább nyugdíjjal./ /Lásd 3. s z . tábla./
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye természeti földrajzi a d o t t ságai részben kedvezőek, nagyobb részt kedvezőtlenek a mezőgazdasági termelés számára. T a l a j v i s z o n y a i i g e n változatosak, ez jelentős mértékben k i h a t a mezőgazdasági termelésre. Közgazdasági adottságai sem jók, i n t e n z i v e b b mezőgazdasági termelés századokon át csak o t t a l a k u l h a t o t t k i , ahonnan rövid idő a l a t t elérhették a városi p i a c o t , Debrecent^ Beregszászt, Munkácsot, Ungvárt, Szatmárnémetit, Nagykárolyt. A hátrányos természeti és termelési hagyományok a fejlődést akadályozták. A mezőgazdasági termelés a szakosodás felé t a r t o t t , ennek pedig feltétele a természeti földrajzi táj elhatárolódásának, v a l a m i n t a tájra jellemző termelési s z e r k e z e t kialakításának a f i g y e l e m b e vétel e v o l t . A megye tájkörzetei a következők: Szatmár-Beregi sík ság a T i s z a vonalától K e l e t r e döntően szarvasmarha tenyésztő terület; a Nyírség a megye középső és déli részét f o g j a át, ezen belül északi részében a k e r t i növények, déli részében a gabonatermelés a jellemző; a Rétköz a megye északi része, a T i sza Záhonyig emelkedő kanyarulatával - k e l e t i felében - burgonyatermelő, n y u g a t i része vegyes terme lésü s z e r k e z e t e t mutat; s végül a Mezőség a megye n y u g a t i nyúlványa i s vegyes termelésű tájkörzet 7*
KSH SzSzmI. Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdaságának termelési körzetei. 1976. november 18. 19 p. SzSzmL. KSH repertórium 11/18/63.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye földterületének több mint a f e l e szántó. Az Alföld egyoldalú kenyérgabona, szemes t a k a r mány termesztő körzeteitől eltérően a Nyirsóg és a szatmári részek már a felszabadulás előtt i s változatosabb vetésszerkez e t t e l r e n d e l k e z t e k . S z a b o l c s b a n a burgonya és az i p a r i növények nagyobb jelentősége m i a t t a kenyérgabona és a szálastakarmány termelése kevesebb v o l t , mint a szomszédos Hajdú-Bihar megyében.
A második világháború előtt az ország napraforgó vetésterületének 80 %-a az Észak-Tiszántulon v o l t . Már az 1700-as években jelentős dohánytermelő községként emlegették Rakamazt, Bérceit /ma T i s z a b e r c e l / , B u j t , Demecsert, Dombrádot, Kéket. A mult században gyorsan növekedett a dohány termőterülete: 1851-ben 1716 kh /=988 ha/, 1911-1915 között 17 370 kh /=13 354 h a / v o l t dohánnyal beültetve. A k k o r i b a n a d e b r e c e n i , a t i s z a i ós az un. kapadohányt termelték. A két világháború között 12-17 e z e r kh /=7-10 e z e r ha/, majd 1950-1960 között 10-14 e z e r kh /=6-8 e z e r ha/ között v o l t a dohány termőterülete. Jelentős burgonya-termelő vidék v o l t m i n d i g Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, bár a felszabadulás után vetésterülete erősen i n g a d o z o t t . A burgonya termelése az. egész megyére jellemző, de k i e m e l k e d i k ezen belül a Rétköz, a Nyirség déli része, s a Mezőség északi vége. A megye gyümölcstermesztése nagy múltra t e k i n t v i s s z a . Az ártéri gyümölcsösök termékei már az 1600-as, 1700-as években e l j u t o t tak Ungvár, Munkács, Beregszász, Szatmárnémeti és Tokaj p i a c a i r a . 1627-ben jelentős gyümölcstermelő községként emlegették többek között Tarpát, Penyigét, M a t o l c s o t /ma Tunyogmatolcs/, Kölesét, Csekét//ma Szatmárcseke/, C s a h o l c o t , Vencsellőt /ma Gávavencsellő/, Nyiregyházát és Rakamazt. 1895-ben a s z i l v a 53 % - o t , az alma részesedése csak 17 % - o t képviselt. 1935-re a szilváé 38,5 % - r a csökkent, az almáé 32,5 % - r a nőtt . 1972-ben az alma már 57,7 %-át t e t t e k i a gyümölcstermesztésnek.
A folyók dus árterületein sok évszázados múltra t e k i n t v i s s z a az állattartás. A Nyirség belső, száraz, homokos vidékén a kedvezőtlen takarmányellátás következtében jóval kevesebb állatot t a r t o t t a k . Az rgye s tájak takarmánytermesztésében mutatkozó különbségek n a p j a i n k állattartáséban, i l l e t v e
állatsürüségóben i s megmutatkoznak. 2
A tanulmányunkban a termelőszövetkezeti mozgalom k i t e r e -bélyesedését, a termelőszövetkezetek gazdálkodását, nagyüzemmé fejlődését, a vállalati gazdálkodás, az i p a r s z e r u mezőgazdasági termelés kibontakozását - a mezőgazdasági termelőszövetkezetek keretében - vizsgáljuk. Ennek megfelelően
a kollektivizálás első szakaszát /1949-1957/, a kollektivizálás befejező szakaszát /1958-1961/, a nagyüzemi szövetkezeti mezőgazdaságot /1962-1979/
követjük nyomon, hogy feltáruljon a kibontakozás, a p o l i t i k a i , társadalmi ós gazdasági nehézség, v a l a m i n t esetenként a gazdálkodás lehetetlenné válásának forrása.
Azt elöljáróban i s kimondh a t j u k , hogy n i n c s v a l a m i külön Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei termelőszövetkezeti mozgalom, nem jártak külön utakon sem a szövetkezés megvalósítói, sem a szervezés későbbi irányitói, mégis vannak f i g y e l e m r e méltó s a játos vonásai.
1945-ben országosan i s csak néhány termelői társulás érett termelőszövetkezetté. Szabolcs-Szatmárban 1945-1947 között egyet l e n mezőgazdasági szövetkezeti c s o p o r t sem a l a k u l t meg.^
A megyében a termelőszövetkezi mozgalom bölcsői a földmu-vesszövetkezetek v o l t a k . /FMSZ, később ÁFÉSZ./ 4
'Dr. Boros László: Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasága = Dr. h r i s n y a k sandor s z e r k . : Szabolcs-Szatmár megyei földrajzi olvasókönyv 2. kötet. Nyiregyháza, 1979. 92-105. p. Dr. Fazekas Béla,: A mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom Magyarországon, Bp. 1976. Kossuth kiadó 312. p. Szakács Sándor: A népi dem o k r a t i k u s agrárfejlődés k e z d e t e i Magyarországon, 1945-1948. Akadémiai kiadó 1971. A fogyasztási szövetkezeti mozgalom 25 szabad éve S z a b o l c s -Szatmárban. S z e r k . : Acél Béla. Nyiregyháza, 1970. Alföldi nyomda Debrecen. Dr. Gyarmathy Zsigmond: Vörös vándorzászló Vásárosnaményben - Vásárösnamény és környéke földmüvesszövetkezeti mozgalmának krónikája. Nyiregyháza, 1972. Szabolcs-Szatmár megyei Lapkiadó Vállalat, Nyiregyháza. 105 p. Nyirbátor és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesitő Szövetkez e t 25 éves története. S z e r k . : Bizottság. Nyiregyháza, 1972. Szabadság Lapnyomda Debrecen. 40 p. Mátészalka és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesitő Szövetkezet 30 éve. S z e r k . : Szabó Miklós. Mátészalka 1974. Szövorg Nyomda, Bp. 65. p.
A földmüvesszövetkezeteknek a f e l a d a t a 1945-ben a földreform során f e l nem o s z t o t t vagyon közös hasznosítása v o l t . Ennek a célnak megfelelően segítették a mezőgazdasági termelést. Legelőkel, gyümölcsösöket hasznosítottak, f o g l a l k o z t a k állatok hizlalásával és működtették a szeszfőzdéket. Mindezek ellenére az ujgazdák közül csak kevesen léptek be a földmfives-szövetkezetbe, idegenkedtek a szövetkezeti formától.
1948 tavaszán az MKP a f a l u s i szövetkezetek egyesítésének utján kialakuló egységes f a l u s i szövetkezetekké szerveződő földmflvesszövetkezetek k e r e t e i n belül kivánta meggyorsítani a
közös termelői tevékenységet folytató c s o p o r t o k kialakulását. Ezek m e l l e t t a k a r t a k s z e r v e z n i példaként kollektív nagyüzemi
4.
módra gazdálkodó termelőszövetkezeteket. Ekkor került n a p i r e n d r e az állami gépállomások hálózatá
nak szervezése a termelési társulások és az igaerővel nem r e n delkező p a r a s z t o k megsegítésére. /Lásd 5. s z . tábla./ S a j n o s a nemzetközi események hatására lényegesen és végül i s nem kívánato s módon változott a Magyar Dolgozók Pártjának p o l i t i k a i irányvonala, majd a g y a k o r l a t i politikában i s torzulások köv e t k e z t e k be. A parasztság beszolgáltatási és adókötelezettsége egyre nagyobb l e t t . Ismét szélesre n y i l t az agrárolló. Mindezen csak részben enyhített a z , hogy a kedvező időjárás következtében 1951-ben a mezőgazdasági termelés meghaladta az 1938. évit. A r o s s z időjárás m i a t t mar 1952-ben i g e n gyenge v o l t a termés. A begyűjtés végrehajtása pe d i g számos családot s u l y o -
5 san érintett.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 1948 végén, főként 1949 elején 74 községben fúziós, 65-ben demokratizáló, 4 községben p e d i g átalakító közgyűlést t a r t o t t a k a s z a b o l c s i részen, a szatmár-beregi részen 53-ban fuzionálást, 50-ben p e d i g demokratizálást h a j t o t t a k végre. Mindezek s o k s z o r hangoskodással kisért " z a j o s " eseményei v o l t a k a f a l v a k n a k , ahogyan e z t a
szövetkezetek felsőbb szervéi egyébké-nt igényelték i s . Az ellenző elemek p e d i g i g y e k e z t e k botrányba f u l l a s z t a n i v e r e k e -kedés árán i s , az egyesülés érdekében létrehozott közgyűléseket
Simon Péter i.m. 20. p. ós 21-22. p.
A szervezési kampány a l a t t az FMSZ-ek taglétszáma Szab o l c s megyében 43-ról 53 e z e r r e emelkedett ós valamennyi f a l u ban létrehozták a földművesszövetkezeteket. Szatmár-Bereg megyében 1949 májusában 3500 uj tag lépett be az FMSZ-ekbe. A vezetés döntően a szegényparasztság kezébe került, a középpar a s z t o k aránya 15 % - r a , a nőké 27 % - r a növekedett.
A demokratizálás után létrejöttek az MKP szövetkezeti irányelveiben célul kitűzött általános f a l u s i szövetkezetek. 1949 őszén kiadták a jelszót: "Nincs jó földmuvesszövetkezet termelőcsoport nélkül."^ Az 1949. őszi szervezés már eltért az e r e d e t i elképzeléstől. A földművesszövetkezeti mozgalom és a termelőszövetkezeti mozgalom elvált egymástól. Ez károsan h a t o t t az FMSZ-i mozgalomra i s , majd csak az MSZMP agrárpolitikája következtében válhatott a parasztság sokoldalú szövetkezésének eszközévé P
A visszakereshető adatok s z e r i n t Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 1948. november 7-én a l a k u l t meg Nyíregyházán a V a r j u -l a p o s i Győzelem I I I . t i p u s u termelőszövetkezeti c s o p o r t 31 t a g g a l . 1949-ben 100 I I I . t i p u s u termelőszövetkezeti c s o p o r t , 4 I I . és 3 I . t i p u s u termelőszövetkezeti c s o p o r t a l a k u l t . A termelőszövetkezeti c s o p o r t o k közül huszonhat 1949 első negyedében a l a k u l t meg.^
A termelőszövetkezeti c s o p o r t o k a t 1949-ben kimondottan a 9
n i n c s t e l e n és szegónyparasztok hozták létre. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 1949 végén számszerűen a korábbi eredményeket túlszárnyaló, erőteljes növekedés következett be., országosan az elsők között v o l t a k . ^
^Szabolcs-Szatmár megyei Pártarchivum /PA/ 42. f . Megyei szöv e t k e z e t i jelentés.
7Botár Oózsef-Filep Dános: A termelőszövetkezeti mozgalom első éve megyénkben = Szabolcs-Szatmári Szemle V I . 3. 1971. augusztus 23-24. p.
8 U j Magyar Központi Levéltár /UMKL/ XIX. f . 18. és 19. doboz. KSH adatok nem állnak rendelkezésre, ezért az FM. irattárából az UMKL-ba került és megői o t t működési engedélyek egyenkénti tanulmányozása és az engedélyezett termelőszövetkezeti c s o p o r tok a d a t a i n a k elemzése szolgált a f e n t i e k h e z a l a p u l •
9SzSzmL. XXIX. 850. Kimutatás számnélkül 1949. 1 0Szabolcs-Szatmári Szemle / S z S z S z / 1971. 3. s z . 30. p.
A dolgozó parasztság egy része valóban érdeklődött a mezőgazdasági termelőszövetkezeti c s o p o r t o k iránt ós belépésre szánta e l magét, más része azonban, mint - Tiszaszalkán, Marokpapiban, Vásárosnaményban és másutt i s - várakozó álláspontra h e l y e z k e d e t t , azt mondták, hogy előbb lássák a nagyobb eredményeket. "Ha majd a t s z c s tagok ruhái jobbak l e s z n e k , mint az övék, ak-
11 kor majd j e l e n t k e z n e k . "
Ezek a mezőgazdasági termelőszövetkezeti c s o p o r t o k / t s z c s / a kisparcellás gazdálkodástól v a l a m i v e l f e j l e t t e b b s z i n t e t képv i s e l t e k , de nem válhattak mezőgazdasági nagyüzemekké. A pártvezetés 1949 tavaszán az ingadozó t s z c s - k nagygép vásárlási szándókát nem támogatta, traktort,kombájnt sem a t s z c s - k , sem az FMSZ-ek nem t a r t h a t t a k , ezért a gépállomás a mezőgazdasági géppark monopol tulajdonosává vált. A gépállomások vezetői a kormánytól a r r a i s felhatalmazást k a p t a k , hogy közvetlenül bel e a v a t k o z z a n a k a t s z c s - k termelési t e r v e i n e k alakításába i 9 . Ez természetesen nem változtat azon a tényen, hogy a gépállomások a kialakuló termelőszövetkezeti mozgalomban érdemleges s z e r e p e t i s játszottak. /Lásd 6. s z . tábla./
Az állami felvásárlási vállalatok tevékenysége nyomasztóan nehezedett a t s z c s - k r e . A t s z c s - k pénzét a Nemzeti Bank Fiókok kezelték, ez részben jó l e t t v o l n a , de ezen az al a p o n o l y a n mértékben szóltak b e l e a jövedelemelosztásba és beruházási
12 ügyekbe,, hogy önállóságról szó sem l e h e t e t t .
Az első gépállomások 1948 tavaszán a l a k u l t a k , az ötvenes évek elejére hálózatuk kiépült a megyében. /Később k i s e b b ösz-szevonásokra került s o r / . A létrehozott gépállomások f e l s z e r e l t sége ahhoz elegendő v o l t , hogy az alakulás utáni években t e c h n i k a i segitséget adjanak a t s z c s - k n e k , de nem v o l t elegendő ahhoz, hogy az egész mezőgazdaság előtt álló t e r v e k teljesitósót b i z tosítsák. Mégis f o n t o s szerepük v o l t a k e z d e t i időszak nehóz-
SzSzmPA 38. f . 194. ŐE. MDP vb j k v . 1949. december 4. PA 42. f . 208. Őe. MDP VB j k v . 1950. március 19. Simon Péter: A párt agrárp ~>li tikája a s z o c i a l i z m u s a l a p j a i lerakásának időszakában = Balogh Sándor ós Pölöskei Ferenc szerkesztők: Agrárpolitika és agrárátalakulás Magyarországon /1944-1962/. Akadémiai kiadó Bp. 1979. 23-25. p.
ségeinek leküzdésében, különösen abban, hogy a p a r a s z t f i a t a l o k tömegeivel megismertették a technikát. Az állam kezdetben csak a gépállomásokra t u d o t t szakembereket k i h e l y e z n i . A gépállomási d i j a k természetben történő kiegyenlitése csak a d d i g v o l t kedvező, amig a t s z c s - k pénztartalékkal nem r e n d e l k e z t e k , néhány év múlva, amikor a mezőgazdasági árak kedvezőbben a l a k u l t a k , már ujabb t e r h e t j e l e n t e t t e k a t s z c s - k számára. A nehezebb pénzügyi h e l y z e t b e került t s z c s - k nem s z i v e s e n vették igénybe a gépállomások szolgáltatásait."^3 /Lásd 7. s z . tábla./
1950-ben a t s z c s - k b e n l a z a v o l t a munkafegyelem ós r o s s z a munkaszervezés, az együttdolgozók még nem a l a k u l t a k közösséggé. A h o l pedig jobban ment a munka, hamar e l b i z a k o d t a k . A d o l gozó p a r a s z t o k részben ezek m i a t t i s idegenkedtek a szövetkezé-
14 tektől. N e h e z i t e t t e a munkát az eszközök ós felszerelések hiánya.
Amikor 1950-ben m e g a l a k u l t a k a tanácsok, főként a járási tanács végrehajtóbizottságai ós mezőgazdasági szakigazgatási s z e r v e i támogatták a t s z c s - k e t , de több v o l t a nem teljesített állami Ígérgetés, mint az i g a z i segítség. Amikor p e d i g a t s z c s - k számszerű fejlesztéséért a tanácsi dolgozókat tették felelőssé, a gazdálkodás segítése h e l y e t t a taglótszám növelése vált a fő céllá. Valamennyi f a l u b a egy - a t s z c s - k fejlesztésével megbíz o t t - felelőst küldtek k i . , a k i k n e k a munkáját a számszerű f e j lesztés eredményei s z e r i n t értékelték. A zárszámadásokat a járási tanácsok mezőgazdasági osztályain, a járási könyvelők készítették e l , mert vagy nem t u d t a megcsinálni a t s z c s könyvelője, vagy nem i s v o l t a t s z c s - n e k könyvelője. A t s z c s t a g j a i rászorultak a r r a , hogy évközben a c s o p o r t kasszájából - ha v o l t benne pénz - előleget vegyenek f e l . Nem r e n d e l k e z t e k tartalékk a l , különösen azok nem, a k i k nincstelenként kerültek a t s z c s -be. /Lásd 8. és 9. s z . tábla./
Az éves haszon kevés v o l t , i g y aztán néha a f e l v e t t előleg több v o l t , mint amennyit zárszámadáskor ezek a tagok k a p h a t t a k v o l n a . Ez visszatetszést szült a kívülállókban i s . Nem
Dr. Fazekas Béla i . m. 62-63.p. l 4 P A . 3 7 . f . 1948-1950/20. Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács VB
/MTVB/ 1950. július 31. j k v .
vezették re n d s z e r e s e n és pontosan a munkaegység-nyilvántartást sem, i g y aztán a hangoskodók esetenként többet kapta k , s éppen o l y a n o k , a k i k nem i s d o l g o z t a k a n n y i t a t s z c s - b e n , mint a több munkanapot teljesítők. /Lásd 10. s z . tábla./
A p o l i t i k a i vezetés népnevelőket küldött k i , a parasztemb e r e k e t i g y e k e z t e k meggyőzni a szövetkezés előnyeiről. Te r v s z e rű, s u l y p o n t o z o t t , s o k s z o r idegölő agitációt f o l y t a t t a k , s ennek nyomására többen léptek be a tszc.s-kbe. Ugyanakkor kiderült, hogy a számszerű fejlesztés ütemének megfelelően nem tudták a gépállomások az igényeket kielégíteni.
A belépők zömmel már meglévő t s z c s - b e j e l e n t k e z t e k , ez b i z a l m a t j e l e n t e t t , a munka elismerését. Ugyanakkor többször ha n g z o t t e l - jegyzőkönyvek őrzik a z t a bírálatot -yhogy a tagosítás, az adózás, a beszolgáltatás, a kulákkérdés a d m i n i s z t r a t i v erőltetése közvetlenül és közvetve egyaránt befolyásolta a számszer* fejlesztést, ami végül az önkéntesség megsértéséhez v e z e t e t t . A taglótszámtól gyorsabb ütemben növekedett a b e v i t t földterület nagysága, mert a belépők között egyre többen v o l t a k
15 a földjeiktől megszabadulni akaró módosabb p a r a s z t o k i s .
1952 tavaszán a munkaszervezés több h e l y e n továbbra i s gondot j e l e n t e t t . Sok t s z c s - b e n munkabrigádot sem sikerült a l a kítani, vagy csak papíron v o l t a k meg.
"Miért hoz t a k össze bennünket, ha szót akarnak választani" - mondták egyes helyeken - amikor a területeket kimérték a brigádokra. A cél az v o l t , hogy növeljék a végzett munkáért érzett egyéni felelősséget i s . Máshol / p l . Nagyecseden/ meg "bandákban" a k a r t a k d o l g o z n i . Több h e l y e n a brigádvezető f e l a d a t a csupán a tagok kiértesítése v o l t . Nem v o l t függetlenítve, több helyen még az elnök sem, csak néhány többlet munkaegységet, írtak számukra jóvá. Az indulás a közös munkára r e n d s z e r i n t a t s z c s központjából történt, ezeken a hel y e k e n nem győzték egymást összevárni a tagok. Az ácsorgás, az értelmetlen várakozás demoralizált. Különösen a h o l nem v o l t tartalék - sem pénz, sem termény - a t s z c s t a g j a i elmentek napszámot vállalni az egyéniek-
'MTVB. 1950., 1951, 1952. évi jkv-eiből. "A t s z c s f e j l e s z tés " c. n a p i r e n d i pontok.
hez. A közös vagyonát nem értékelték kellően. /Lásd 11. s z . tábla./
1951 és 1953 között, a termelőszövetkezeti c s o p o r t o k szám b e l i növekedése nem .járt együtt sem p o l i t i k a i , sem gazdasági megerősödéssel. S z e r v e z e t i l e n és gazdálkodási eredményekben gyengébbek v o l t a k mint azelőtt, vagy ezek után. Ha sikerült a t s z c s termelési és ebből ereHöen beadási tervét te 1.1 e s i t e n i , nagy eredménynek könyvelték e l , s ebben látták a t s z c s - k meg- • erősödésének kritériumát. A tagság életkörülményeivel nem f o g l a l k o z t a k . /Lásd 16. és 17. s z . tábla./
1951-1953 között f e l e a n n y i termelési értéket állitottak elő a t s z c s - k , mint az egyéni és egyéb gazdaságok. /Lásd 12. és 15. s z . tábla./
Termelési eredményeik nem, vagy a l i g érték e l az egyéniek eredményeit. Amit elértek a z t i s állami h i t e l e k segítségével érték e l , ebből eredően, és a gyenge gazdasági eredmények m i a t t eladósodtak. A nagy létszámú t s z c s - k b e n , a szervezettség javítására irányuló szándék eredménytelen v o l t , ezért r e n d s z e r i n t a nagyobb méretll t s z c s - k eredménye k i s e b b v o l t , mint a jobban átfogható k i s e b b t s z c s - b e n . /Lásd 13. s z . tábla./
1953 júniusában az MDP KV felülvizsgálta az agrárpolitikáját, majd e z t követően enyhítették a parasztságra ós a t s z c s - k r e nehezedő t e r h e k e t . Megengedték, hogy 1953 októberétől kilépjenek a tszcs-ből, vagy feloszlassák a z t . Mindez váratlanul érte a h e l y i tanácsokat, és a pártszervezeteket i s felkészületlenül hagyták felsőbb s z e r v e i k . A kilépési aláirás gyűjtés, hangoskodás lehetővé t e t t e , hogy a t s z c s mozgalom ellenzői a kormányprogram elhangzása után a z o n n a l , n y i l t a n ellenszervezkedésbe k e z d j e n e k . A jo b b módú gazdák szívesen vették, ha kilépnek a tszcs-kből a v o l t n i n c s t e l e n e k , mert ha visszakapják földjeik e t , szükségük l e t t v o l n a a napszámosra, idénymunkásra. A k i lépett tagok száma 25-30 e z e r között l e h e t e t t . 100-150 ezer
SzSzmStat Évk. 1950-1955., 1956., 1957., 1958., 1959. évi köteteiből a "Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek f o n -tosabb a d a t a i " / s z c s / .
kh került k i a kilépőkké] a t s z c s - k kezeléséből. /l-éod 14. sz . tábla ./
1954 július 30-án értékelte a megyei tanács a termelőszöv e t k e z e t i mozgalmat és megállapította: "a termelőszövetkezetek többsége /ezen a I I I . t i p u s t értették/ ugy gazdaságilag, s z e r v e z e t i l e g , mint p o l i t i k a i l a g szilárdabb, egységesebb l e t t . A termelőszövetkezetek tagsága újjáválasztotta a vezetőséget... 94 termelőszövetkezetben a vezetőségbe uj elnököt választottak ...A kilépések következtében nem gyengültek, hanem megerősödtek termelőszövetkezeteink, mert nem azok a tagok léptek k i , a k i k évek óta harcos t a g j a i v o l t a k , hanem azok, a k i k nem meggyőződésből léptek be a termelőszövetkezetbe". Ebben v o l t i s v a l a m i igazság, a valóságos h e l y z e t e t félreismerték. Ha erősebb l e t t i s a mozgalom, a t s z c s - k száma és létszáma kevesebb v o l t . A könyvelők szakmai felkészültsége továbbra i s a l a c s o n y s z i n t e n maradt, 22 t s z c s - b e n sem könyvelés, sem nyilvántartás nem volt: . A megyébe érkezett 157 szakember 70 százaléka gépállomásokon, a többi állami gazdaságokban és gépjavitó vállalatoknál h e l y e z k e d e t t e l , a t s z c s - k b e nem j u t o t t belőlük.
Bár lehetővé vált, hogy növelhessék a tagok a házt áj i b a n az állatállományt, mégis csak a családok 53,2 %-nak v o l t s z a r v a s marhája, tehát nem v o l t minden családnak a t s z c s - b e n még tehene
19 sem, sertést i s csak 88,5 % t a r t o t t 1956 nyarán. /Lásd 18. s z . tábla./ A megyei tanácsban tévesen ugy értékelték a h e l y z e t e t , hogy a kettős f e l a d a t , v a g y i s a termelés növelésére és a számszerű fejlesztés megoldására a megyében a feltételek adva v o l t a k . A számszerű növekedéssel éppen ezért nem v o l t a k megelégedve. "Az Önkéntesség elvének megtartása nem j e l e n t i a sültgalamb varasát!" A h e l y i tanácsok t a g j a i t elmarasztalták, hogy községeikben nem mutattak jó példát. A h o l p e d i g a t s z c s - b e n jobb v o l t
l 8 M e g y e i Tanács /MT/ 1953. november 6. j k v . 04-59/ 1953. h a t . s z . MT 1954. július 30. j k v . A j k v s z e r i n t 95 t s z c s o s z l o t t f e l , 24 742 tag lépett k i , k i v e t t e k 119 252 földet!
19 P á r t-akt i v a 1956. augusztus 4. Pártbizottság beszámolói a.
a fegyelem, az eredményekkel i s meg v o l t a k elégedve, o t t nem szívesen fogadtak be uj t a g o k a t , mert féltek attól, hogy a nagyarányú belépésekkel e s e t l e g meggyengülhet a gazdaságuk.
A júniusi határozat után Szabolcs-Szatmár megyében i s újra nagyobb mérvű számszerű fejlesztés kezdődött. Ennek nyomán egy év a l a t t - 1955. július 1-től 1956. június 3 0 - i g - a c s a ládok száma kb. 5 8 0 0 - d l , a tagok száma több mint 8 0 0 0 - e l növ e k e d e t t . E kampány eredményei ellenére sem érték e l az 1953. . június 3 0 - i állapotot. 2 0 /Lásd 20. és 21. s z . tábla./
A t s z c s szervezés nagyobb ütemű szorgalmazásával azonban a korábban jelentkező hibák ismét visszatértek, sőt azok egy részét megszüntetni nem i s sikerült.
Az 1956-os esztendő mind az országnak, mind a termelőszövetkezeti mozgalomnak váratlan meglepetést h o z o t t . A termelőszövetkezeti mozgalom belső gazdasági problémái és a t s z parasztság elégedetlensége, a gazdasági önállótlanság és az a l a csony jövedelem m i a t t a tszcs-kből való kilépés h i r t e l e n f e l g y o r s u l t .
1956. november 23-án tették közzé a sajtóban a tsz-ből történő kilépés és a t s z - e k felszámolásának törvényes szabál y a i t . A t s z c s felszámolások és kilépések következtében a s z e -gényparasztok és az agrárproletárok kerültek a legsúlyosabb h e l y z e t b e , mert föld nélkül maradtak ós munkanélküliekké vált a k . A megyei tanács vb. 1956. évi decemberi határozata - megj e l e n t a megyei lapban - a szegényparasztoknak és az agrárproletároknak nyújtott segítséget a z z a l , hogy kimondta a kilépni nem akaró t s z - t a g o k állami védelmét, a megmaradó t s z - e k a n y a g i , épület s t b . támogatásának rendjét, ennek a végrehajtásához újjáa l a k u l t k a r h a t a l m i erők ós a rendőrség megfelelő támogatást t u -
. 21 d o t t nyújtani.
2°U.o. és PA. 42. f . 2/177. Megjegyzés: a S t a t i s z t i k a i Évkönyvek és Adattár vonatkozó a d a t a i a december 3 l - i állapotot tükrözik A pártbizottsági jelentések p e d i g június 3 0 - i a d a t o k a t összesítettek. A félévvégi ós az évvégi adatok közötti számbeli eltérés a s z i n t e havonként váltakozó mozgást j e l z i k . A mozgás tendenciája azonban megközelítően azonos a párt- és tanácsi jelentések, v a l a m i n t a s t a t i s z t i k a i közlemények a d a t a i b a n . MTVB. 1956. november 10., 23. és december 7. j k v - e i .
A megmaradt és az újonnan a l a k u l t t s z - e k zömében agrárproletárokból álltak. A középparasztság a beadási kötelezett ség megszüntetéséből eredő gazdasági lehetőségekre számítva, távol maradt a szövetkezetektől. A mezőgazdaságban k i a l a k u l t 1956 utáni h e l y z e t k e d v e z e t t az egyéni gazdálkodóknak. P l . egy h a t h o l d a s k i s p a r a s z t i gazdaság akkor egy kh-on t e r m e l t dohányért 20 000 F t - o t k a p o t t , a t s z - b e n 300-350 munkaegység k e l l e t t e k k o r a jövedelem eléréséhez, még akkor i s , ha a t s z - e k 30-50 Ft között o s z t o t t a k munkaegységenként. Hasonlóan jobb v o l t a h e l y z e t a gyümölcstermelő kisgazdaságokban, és az állattartóknál i s .
Miért maradtak a t s z tagok mégis a szövetkezetekben? Egyrészt föld- és munkanélkül maradtak v o l n a ha kilépnek, másrészt ragaszkodásuknak a magyarázata önmaguk életmódjához való viszonyitásban v a n , a saját régi /1945 előtti/ és a t s z c s -ben i l l . a t s z - b e n k i b o n t a k o z o t t életmódjuk között v o l t nagyobb a különbség az utóbbi javára. /Lásd 24. s z . tábla./
1949-1957 között a szegényparasztokból és az agrárproletárokból l e t t mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok életviszonya akkor s o k k a l inkább hasonló v o l t a régi kisparasztokého z , mint a jobbmódu középparasztokéhoz. így érthető, hogy a t s z - e k tagságának egy része, főként a közópparasztok ós agrárproletárok többsége nem l e p e t t k i a tszcs-ből.
Az 1957-es esztendő nem mult e l gondok nélkül. V o l t 27 t s z , a h o l naponta a l a k u l t a k a munkacsoportok, nem előre s z e r v e z e t t e n , hanem véletlenül kerültek egymás mellé az emberek, nem v o l t állandó brigád és munkacsapat-szervezetük.
Az állatállományt nagy veszteségek érték, 43 ts z - n e k nem v o l t szarvasmarhája, 93 t s z - b e n nem v o l t közös sertés- ós szarvasmarha állomány. Az időjárásra nem p a n a s z k o d h a t o t t a növénytermelési ágazat, bár 1957-ben nem v o l t o l y a n k i e m e l kedően jó időjárás, mint 1956-ban v o l t , de nem i s v o l t o l y a n r o s s z , hogy e l v e t t e v o l n a a dolgozó tagok munkakedvét. A föld nagyon kívánta v o l n a a jóminőségü istállótrágyát, az azonban a tsz-ekben kevés v o l t . V a l a m i v e l több műtrágyát használtak f e l , mint az előző években, mégis ötször kevesebbet, mint majd öt évvel később. Az állattartásban sok gond j e l e n t k e -
z e t t . /Lásd 19. s z . rtábla./ A Magyar S z o c i a l i s t a Munkáspórt 1957 Júliusában hozta nyilvánosságra agrárpolitikai téziseit. "A mezőgazdasági termelés fejlesztése ós a s z o c i a l i s t a átalakítás egységes, elválaszthatatlan f e l a d a t o t képez.
A megyei Pártbizottság 1958. május 15-16-i ülése részle tesen elemezte a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetét Sza-bolcs-Szatmár-Bereg megyében. Az agitáció fontosságát emelték k i . A t s z - e k számszerű fejlesztése érdekében elsősorban, a félproletár, v a l a m i n t a szegény- ós k i s p a r a s z t i rétegek megnyerését határozták e l , ebben látták a további nagyobb ütemű f e j lesztés sikerének a biztositókát. "A Mezőgazdaság s z o c i a l i s t a átszervezése elsőrendű f e l a d a t valamennyi kommunistának." 2 4
/Lásd 23. s z . tábla./ 1959-ben egy nagyobbarányu fejlesztési ütem figyelhető
meg. Az 1959. október 2 9 - 3 0 - i megyei pártértekezlet kimondta,
hogy "az elért eredmények lehetővé t e s z i k , hogy a tsz-mozgalom fejlesztése terén további nagy lépéseket tegyünk előre." "A következő évek f e l a d a t a , hogy a dolgozó parasztsággal e g y e t értésben befejezzük a mezőgazdaság s z o c i a l i s t a étépitósót, ós e z z e l egyidejűleg növeljük a mezőgazdaság termelését.
A döntő, nagyobb arányú fejlesztésre 1959/1960 telén került s o r . Mi a magyarázata ennek a h i r t e l e n változásnak? A szervezés során a hangsúly a p a r a s z t o k egyetértésének a megnyerésére, p o l i t i k a i nevelőmunkára helyeződött. Általános irányelvként kapták az agitátorok, hogy emberséggel, türelemmel, de kommunista állhatatossággal ós kitartóan k e l l a f a l u s i emberekk e l beszélni.
A szervezés idején igérte meg a Kormány a földjáradék kötelező kifizetését. Kedvezően h a t o t t a szövetkezeti parasztság
22 Egy kh szántóra Szabolcs-Szatmár megyében 1955-ben 27,7 k g , 1957-ben 29,7 k g , és 1962-ben 122,4 kg műtrágyát használtak f e l . KSH. Mezőgazdasági Adattár I . kötet. Bp. 1965. 702. p.
2 3 A z MSZMP határozatai és dokumentumai, .1956-1962. 114. p. 24
F i l e p Oános i,m. 92. p. 2 5 F i . l e p Oános i .m. 93. p. PA. 1. f . 1959/1
érdekében h o z o t t nyugdíj r e n d e l e t , a termelőszövetkezeti elnökök és más vezetők demokratikus választásának lehetősége. Amikor a népnevelők a f a l u legtekintélyesebb gazdáit megnyerték a szövetkezés ügyének, utána napok a l a t t átszerveződött az egész f a l u .
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a t s z szervezés nagyobb arányú kibontakozásának kezdetét jelentő 1959. évi megyei pártértekezlet után másfél évvel, az 1961. március 1 6 - i megyei nagy aktivá ülésen jelentették be az átszervezés befejezését.
Mi a gazdasági magyarázata? 1957-ben kiemelkedő gazdasági eredmények születtek. 1958-ban az aszályos időjárás következményei és az aug u s z t u s 2 0 - i nagy területre kiterjedő viharkár az eredményeket nagymértékben csökkentették. /Lásd 25. s z . tábla./
Az 1958. évi 3004-es r e n d e l e t alapján a t s z - e k állami támogatását a következők fejlesztésére biztositották:
- az állóalapok növelésére, - termelés fejlesztésére, - árutermelés fokozására, - a belterjesség ösztönzésére, -.gyenge t s z - e k b e hozzáértő vezetők beállítására, - univerzális és szántó t r a k t o r vásárlása a megerősödött
t s z - e k esetében. A g y a k o r l a t b a n azonban az állami támogatást nem az előbbi
célokra használták. A járási tanács VB-ók döntöttek a támogatás mórtékéről és címzettjéről. Nem gazdasági elemzés, hanem szubjektív és személyi k a p c s o l a t o k alapján ítélték meg a dotációt. A gépesítést továbbra i s a gépállomások erősitésóvel támogatta a Kormány.
A f a l v a k n a k nyújtott kommunális beruházás i s a t s z - e k megerősítésére irányult: i s k o l a - , kultúrház építés, v i l l a m o sítás, jobb áruellátás, lakásépítési kölcsönök, hogy a s z o cialistává vált f a l u megváltozott jellegét e z z e l i s hangsúlyozn i l e h e s s e n . Kétségtelenül sokat változott a f a l v a k kommunális képe, a szükséges mórtéket azonban nem tudták elérni. A termelőszövetkezetek állami támogatásának r e n d s z e r e a l a p e l v e i b e n k i l e n c éven át az évente megújuló 3004-es határozatok alapján nyújtott dotációk maradtak. A fő forma a hosszú ós a közóple-
járatú hitelnyújtás v o l t . A k e r t és gyümölcsku 1 turajban a szőlőtermelés f e l g y o r s u l t . 1956 és 1962 között több, mint hétszeresére nőtt a területe. Az árugyümölcsök aránya, ezen belül i s az alma a háztájiban s o k k a l nagyobb v o l t , mint a közösben. A közösbe b e v i t t gyümölcsös területe egynegyedével csökkent 1960 és 1962 között. Magyarázata? A szétszórt területen felszámolták a gyümölcsöst, a közösben pedig még nem kezdődött meg az i g a z i nagyarányú telepités a t s z fejlesztés k e z d e t i időszakában. /Lásd 28. s z . tábla./
A gépállomások nem tudták kielégiteni a közös gazdaságok igényeit, e z t a kiesést pedig nem tudták a t s z - e k pótoln i , mert munkaképes t a g j a i k egy része elment más munkára, különösen sokan szerződtek l e a megyéből r i z s aratásra. A f o g a -tosok délben még akkor i s hazamentek ebédelni, amikor a nap már megrövidült, i g y sok hasznos munkaidő v e s z e t t kárba, mert i g y többet- t u d t a k a közösből a fog a t o k segitségével h a z a v i n n i , mint a gyalogmunkások. A k e z d e t i termelési eredményekben még benne v o l t a p a r a s z t o k korábbi i n t e n z i v e b b munkája, amit még egyénileg, a t s z - b e való belépés előtt f e k t e t t e k be földjeikbe. Ezeket az előrevivő és visszahúzó tényezők együttesen j e l e n t k e z t e k a gazdálkodás eredményességében és eredménytelenségében. /Lásd 31. s z . tábla./
A munkaképes férfiak száma nem a l a k u l t kedvezően, az Öregedés aránya v o l t a nagyobb. A férfiakhoz képest a nők aránya a ts z - e k b e n egyre nagyobb l e t t . A férfiak ós nők aránya a g y a l o g munkáknál egyértelműen a nők szerepének növekedésére u t a l .
Ugyan az idősebb nők, mint a férfiak aránya 1960 és 1962 között k i s e b b l e t t , ez a z t m u t a t j a , hogy az öregségi járadék és n y u g d i j némileg s e g i t e t t e az idősebb korosztály arányának csökkenését, ez végül i s az átlagéletkor kedvezőbb alakulását . eredményezte. /Lásd 42. s z . tábla./
A munkaerő előbbiek s z e r i n t i alakulása, a gépállomások gépparkjának elégtelensége egyaránt a t s z - e k e n belüli saját t r a k t o r - p a r k létesítését igényelte. /Lásd 33. s z . tábla./
Javították a vezetés színvonalát a z z a l , hogy bátran f o r d u l t a k a f a l v a k b a n élő tekintélyes gazdákhoz és vonták be őket a vezetésbe. Gondoskodtak i s k o l a i végzettségük és szakképzettségük megszerzésének lehetőségéről. Különösen az elnökök, b r i -
gádvezetők és könyvelők számára a tanfolyamok nyújtottak elérhető és tömeges szakképzettséget adó a l a p i s m e r e t e k elsajátításához lehetőséget. M e g y e i , járási, sőt - k i s e b b mértékben -fővárosi kádereket küldtek k i vezetői munkára a t s z - e k b e . A k i h e l y e z e t t e k fizetését az állam magára vállalta! /Lásd 34. s z . tábla./
A t s z - e k b e n a munkafegyelem meqszilárditása v o l t a l e q n e -zebb f e l a d a t az uj és a területileg megnövekedett t s z - e k b e n . Az újonnan belépett tagok r e n d e l k e z t e k , - különösen a középparasztság - a n y a g i tartalékokkal, ezért válogattak a munkák között, mert nem v o l t a k rászorulva átmenetileg a közvetlenül tsz-ből szerezhető jövedelemre.
A t s z - e k b e n a pénzgazdálkodás a vezetők és a könyvelők egy részének tapasztalatlansága m i a t t sem v o l t megfelelő.
A tagság jövedelmének e g y i k forrása a háztáji, a kisegítő gazdaság v o l t . A háztáji mértékét az alapszabály határain belül a t s z - e k vezetősége határozta meg. Több h e l y e n határoztak ugy, hogy a k i évközben nem ment a közösbe d o l g o z n i , attól a háztáj i t visszavonták. A háztájiban t a r t o t t tehénre általában adtak a közös legelőn legeltetési lehetőséget, v o l t azonban több o l y a n t s z , a h o l a háztáji tehenek mellé pásztorról a tagoknak 'maguknak külön k e l l e t t g o n d o s k o d n i . A tagok háztáji gazdaságában t a r t o t t szarvasmarha állomány elkülönült a t s z közös állatállományától, csak az utóbbit t e k i n t e t t e a vezetés f o n t o s nak. Nem mindenütt ós nem egyforma mértékben támogatták a háztáji tehéntartást.
A háztájiból származó jövedelem - erről i r o t t forrásunk n i n c s , de több t s z - b e n végzett személyes érdeklődésünk tanu-ságai alapján kimondható - a t s z tagság zöme számára a b i z tonságos jövedelmet j e l e n t e t t e . A tsz-ből származó jövedelem mértéke a k k o r i b a n b i z o n y t a l a n v o l t , leginkább csak zárszámadáskor derült k i , hogy kapnak-e v a l a m i t , vagy e s e t l e g az előlegként már f e l v e t t összegből még v i s s z a i s k e l l f i z e t n i a közös kasszába. A háztájiból származó jövedelmi különbségeket ma már családokra, vagy t a g o k r a vetítve megállapítani nem l e h e t , de jó t u d n i , hogy ... visszaemlékező t s z tagok elbeszélésében, a tsz-ről a d o t t n y i l a t k o z a t u k b a n , a jó vagy r o s s z mi-
minősítésben ezek az eltérő jövedelmi különbségek játszottak s z e r e p e t . Jövedelemszerzés szempontjából tehát nagy különbségek k e l e t k e z h e t t e k .
Sok termelőszövetkezeti vezető v o l t azon a véleményen a hatvanas évek elején, hogy a háztáji szerepe csak a közösből származó a l a c s o n y jövedelmek kiegészítése, ha m^jd a közös jövedelem e l e k e d i k , a háztáji jelentősége szükségszerűen csök-
26 k e n n i f o g . Mindez tévedés v o l t .
A t s z - e k vezetőinek sok gondot o k o z o t t , hogy a tagok számára tudjanak f o l y a m a t o s a n munkát biztosítani. Az év egy részében v o l t csak szükség a munkák sürgőssége m i a t t valamennyi t a g r a , sőt i l y e n k o r igényelték a családtagok részvételét i s a közös munkában. A munkaerő hiányon olymódon i s i g y e k e z t e k segít e n i , hogy e g y r e több nem t s z - t a g időszaki a l k a l m a z o t t a t v e t t e k igénybe. A csucsmunkák elmultával azonban még a tagoknak sem t u d t a k állandó munkaalkalmat, k e r e s e t i lehetőséget biztosítan i . Ez r o n t o t t a a tagság jövedelmét. A foglalkoztatás növelésére, a jövedelmezőség javítása érdekében feldolgozó és melléküzemági tevékenység szervezése l e t t v o l n a szükséges. A fehérg y a r m a t i , ^ c s e n g e r i és a vásárosnamónyi járásokban járt k i sebb s i k e r r e l több t s z - b e n a melléküzemi tevékenység szervezés e . A tagok egész éven át történő foglalkoztatását az első években, a megszilárdítás k e z d e t i szakaszában nem sikerült m e g s z e r v e z n i . A megye t s z - e i b e n csak néhány h e l y e n végeztek nem mezőgazdasági jellegű melléküzemági tevékenységet. Még 1966-ban i s c s a k 52 o l y a n t s z v o l t , a h o l 50 e z e r Ft i p a r i árbevételt /teljesítményértéket/ meghaladó melléküzemági tevékenységet f o l y t a t t a k . A környező megyékben e k k o r már több ós nagyobb mértékben f o g l a l k o z t a k i l y e n tevékenységgel. /Lásd 36. és 37. s z . tábla./
Érdekes, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ezen a gyümölcstermeléssel hagyományosan ós jelentős területen f o g -
Kovácsy T i b o r : A p a r a s z t i munka k e z d e t e i / M i l o t a , 1950-1977/ a Gyarmathy Zsigmond s z e r k . : A termelőszövetkezeti mozgalom kutatásának módszertani kérdései. -Nyíregyháza, 1978. 110-113. p.
lalkozó megyében a gyümölcs feldolgozása s z i n t e csak a s z e s z főzésben merült k i .
1949 és 1961 között a t s z - e k aránya kevesebb v o l t , mint a p a r a s z t i gazdaságok összessége. Munkájuk eredményességének értékelésében éppen ezért a parasztgazdaságok eredményeihez való hozzávetés v o l t a fő értékelő mutató. 1961-1901 között az előbbi arány megváltozott, ezért a t s z - e k egymáshoz való viszonyitása, v a l a m i n t az állami gazdaságokhoz mért mutatói l e t t e k a mérvadók.
I I .
A V I I I . pártkongresszus a gazdasági előrehaladás s a r k a l a to s kérdésének a mezőgazdasági termelés gyors ütemű fejlesztését, a mezőgazdasági t e r v e k teljesítését jelölte meg. E hat ü •-
r o z a t o k végrehajtása - döntően - a szocializált s z e k t o r r a há r u l t . 1966-ra, az első öt évben a megye összes mezőgazdasági területének 74 %-án t s z - e k , 15 %-án állami gazdaságok, 7 %-án t s z c s - k , 4 %-án p e d i g egyéni és kistermelő gazdaságok ténykedt e k . /Lásd 22. s z . tábla./
Jelentősen és kedvezően módosult a megyében a mezőgazdaság termelésszerkezete. 80 % ~ k a l a gyümölcs, 65 % - k a l a pillán gós növények vetésterülete. Ekkor épült meg a 12 e z e r kh területű dohánytermelés befogadására a l k a l m a s pajtatér. /Lásd 26. s z . tábla./ 22 e z e r kh uj gyümölcsöst t e l e p i t e t t e k , ennek a 70 %-a téli alma v o l t . A n y o l c v a n a s években már lát tóak v o l t a k az almatermelés k i a l a k u l t zsákutcái, de 1966-ban még csak arról l e h e t e t t beszélni, hogy a második ötéves t e r v i d e jén azok a sivár, futóhomokos területek változtak virágzó gyümölcsösökké, a h o l azelőtt kh-ként 2-3 q r o z s , ha megtermett. A f i a t a l o k szakmunkássá válásának, majd f a l u n maradásának ez v o l t akkor az e g y i k érdekbázisa. /Lásd 27. s z . tábla./
A k u k o r i c a vetésterülete l e t t a legnagyobb, jelentősen emelkedett az átlagtermés mennyisége i s . A takarmány termo t e rületek aránya k i s e b b v o l t és az a l a c s o n y hozamok m i a t t a t s z - e k többsége takarmánygondokkal küzdött. A rétek és a l e gelők termése i s i g e n kevés v o l t . /Lásd 29. s z . tábla./ A me-
gye szarvasmarhaállományának 32 %-a, sertésállományának 30 %-a v o l t nagyüzemekben. Kedvező fejlődést m u t a t o t t a 100 anya utáni hasznos s z a p o r u l a t , ami szarvasmarhánál 83 db, sertésnél 1107 db v o l t . Növekedett a vágóállatok aránya. A hizlalá-s i idő a sertéseknél 15 hónapról 11-12-ra csökkent. Az 1 t e hénre jutó évi tejhozam 1 624 - 1 820 l i t e r . A termelési beruházásból 24 e z e r s z a r v a s m a r h a , 114 e z e r db sertés férőhel y e t létesítettek a megye t s z - e i . A mezőgazdasági gépállomány, jelentősen bővült, egy t r a k t o r egységre 109 kh. j u t o t t . A t a lajjavítás 32 e z e r kh-t érintett. /Lásd 33. s z . tábla./
A megye termelőszövetkezetei a hetvenes évek első öt évében sokat fejlődtek már akkor jelentős s z e r e p e t töltöttek be országosan az egyes fo n t o s a b b népgazdasági c i k k e k termelésében. Az ország dohánytermelő területének 52 % - a , a burgonyaterület 20 %-a i t t v o l t , ós az almaexport 75-80 %-ót adták. A t s z dolgozó parasztságra uj nagyüzemi módszerekkel és t e r melési eljárásokkal i s m e r k e d e t t meg tömegesen. Olyan i n t e n zív vetőmagvakat k e d v e l t meg, mint a bezosztája buza, a krasznodári napraforgó, a különböző beltenyésztett k u k o r i c a fajták. Tért hódított a r e n d s z e r e s műtrágyázás és növényvédelem . Általánossá vált a kemizálás a v e g y s z e r e s gyomirtás f o r -májában. Az állattenyésztésben bevezették az inszeminálást, az itatásos borjunevelést, a tápokkal történő takarmányozást. Gépesíteni kezdték a fejést, etetést ós itatást. Mind e z e k e t mostoha időjárási v i s z o n y o k között, a l a c s o n y t e c h n i k a i ellátás m e l l e t t végezték, ezekből f a k a d t a termelés ingadozása. A parasztság e l i s m e r t e a szakvezetés szükségességét és a szakemberek munkáját,, a termelés eredményességében alapvető feltételnek tekintették. A szakvezetés g y a k o r l a t i t a p a s z t a l a t a azonban nagyon hiányos v o l t . /Lásd 28. s z . tábla./
Az a d o t t v i s z o n y o k között nőtt az egy dolgozó t a g r a j u tó, a közösből származó évi jövedelem i s . /7 716 Ft-ról 9 839 F t - r a / , noha ez a jövedelem nem l e h e t e t t kielégítő, jóv a l az országos átlag a l a t t maradt. A jövedelem szóródása egyes t s z - e k között még így i s i g e n nagy v o l t . /5-27 e z e r F t között./ /Lásd 30. s z . tábla./
A háztáji gazdaságok szerepe elsősorban a családok ön- ellátása v o l t . A háztáji 83 e z e r kh v o l t a megyében, ezen t a r -
tották a megye állatállományának 60-70 %-át. A termelés mértéke az első öt évben jelentősen nem változott. Ebben s z e r e p e t játszott a háztájival k a p c s o l a t b a n élő hibás szemlélet i s . Nem látták és ismerték f e l a közös- és a háztáji gazdaságok s z o r o s
27 egységét, az utóbbiban rejlő tartalékokat.
A következő 10 év v o l t az az időszak /1965-75/, amikor eldőlt, hogy képesek-e a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élő t s z tagok és a l k a l m a z o t t a k , egyáltalán a termelőszövetkezeti mozgalom megteremteni a korszerű üzem- és munkaszervezés a l a p ján a vállalatszerű gazdálkodást.
1966 és 1970 között a megyében az i p a r gazdasági sz e r e p e megnövekedett, de a gyorsütemű i p a r i fejlődés ellenére i s Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mezőgazdasági jellegű maradt . A negyedik ötéves t e r v idején /1971-1975/ további jelentős i p a r telepítés és fejlesztés valósult meg. A 600 millió Ft rendkívüli iparfejlesztési a l a p nagymértékben felgyorsította az i p a r f e j lesztést• Noha az i p a r a megye társadalmi és gazdasági életében számottevő l e t t , az i p a r i üzemek többsége azonban csak gyáregységként került megszervezésre. Ennek következménye súl y o s t eher maradt.
A mezőgazdasági termelés fejlődésének üteme az országos átlagot meghaladta. Az i p a r és a mezőgazdaság fejlesztésének gyorsabb üteme alapján 1966-1975 között a megyére jellemző országoshoz mórt általános lemaradásból b e h o z o t t v a l a m i t , de nem t u d o t t mindent t o r l e s z t e n i . Az már nagy s i k e r n e k számított, amikor Kádár János a megyében járva k i j e l e n t e t t e , hogy megszűnt a megye "szegény rokonnak l e n n i . " Ez a kedveskedő, de meg nem gondolt jelző után ismételten l e l a s s u l t minden. A Trösztök kihasználták a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe t e l e p i t e t t gyáregységekben jelentkező olcsó munkaerőt, e z z e l a Központ és nem a megye g a z d a g o d o t t .
A mezőgazdaság s z o c i a l i s t a átszervezésével a parasztság száma jelentősen csökkent. Később ez a t e n d e n c i a mérséklődött.
PA. 1. f . I I . c s . 33. öe. A megyei Pártbizottság 1964. március 2 3 - i ülésének j k v - e . Jelentés a mezőgazdaság helyzetéről.
sőt az ország más területeire vándorolt f i a t a l o k kezdtek v i s z -szatérni a megyébe és felvételüket kérték a t s z - e k b e . Kedvezőbben a l a k u l t a t s z - b e n dolgozók átlagos életkora. A negyedik ötéves t e r v időszakában lényeges társadalompolitikai változások következtek be a parasztság életében. Csökkent ugyan a mezőgazdasági termelés technikai-műszaki bázisa, összegezve: kedvezően változott a tsz-tagság korösszetétele, a f i a t a l o k i s biztosítottnak kezdték látni jövőjüket a t s z - e k -ben. O a v u l t a parasztság életszínvonala és nőtt a közösből származó jövedelmük.
Visszahúzó erő maradt, hogy a tsz-ek 70 %-a kedvezőtlen feltételek között gazdálkodott. Fo n t o s s z e r e p e t játszott a t s z - e k vállalati gazdálkodásának s z e r v e z e t i előkészitésében az a döntés, hogy 1968. június 30-tól val a m e n n y i t s z - b e n a járási tanács végrehajtóbizottságai által jóváhagyott a l a p s z a bályok s z e r i n t k e l l e t t d o l g o z n i . Az alapszabályok rögzitettók az uj gazdasági mechanizmus egyes t s z - e k r e vetített f e l a d a t a i t I l y e n e k e t , hogy a pártoló tagok beléphessenek a t s z - e k b e , hogy a f i a t a l o k a t szakmunkásképzőkbe k e l l f e l v e t e t n i , be k e l l i s kolázni őket. Az állam garantálta munkabérek kifizetését és érdekmozgató v o l t a premizálás l e g k i s e b b termelési egységekig lemenő bontása, elfogadtatása, mert ez l e t t - a g y a k o r l a t i s bizonyította - a többlettermelés a l a p j a . Az érdek és nem az a k a r a t mozgatja a világot.28
A mezőgazdaság fejlődése l e g j o b b a n a növénytermelés e r e d ményeiben figyelhető meg. A buza az ország l e g f o n t o s a b b kenyérgabona növénye, a vetésterület mintegy ötödét f o g l a l t a e l . A lakosság alapvető ellátását biztosította, ezen kívül e x p o r t értékesítése i s jelentőssé t e t t e mindenkor. A vetésterület nagyságát korábban kötelezően irták elő a t s z - e k számára, az uj gazdaságirányítási rendszerben p e d i g közgazdasági szabályzókkal befolyásolták a nagyüzemi termelést. A buza vetósterüle te a megyében 1968-tól 1974-ig e g y e n l e t e s e n növekedett, amit csak 1970-ben tört meg az árviz o k o z t a pusztulás. Sajnos 1975-
11. PA. 1. f . I I . c s . 65. öe. Megyei pártbizottság j k v - e 1968. f e b r . 16.
ben már 29 %-ka o l t kevesebb a vetésterület." A csapadékos ősz m i a t t az éves előirányzatnak csak közel egyötödét tudták e l v e t n i , s ebből i s k i p u s z t u l t 1975. május 31-IG a terület 7 %-án. A termésmennyiség 1961-től évente átlagosan 1 % - k a l nőtt a termésátlagok javulásának eredményeként. A f a j t a összetétel, az a g r o t e c h n i k a i s z i n v o n a l emelkedése a termelékeny séget j a v i t o t t a , s a búza termelése egyre kevesebb munkaerőt kö tö 11 l e . Jobb l e t t a gépesítettség nemcsak a talajmüvelésnél, hanem a betakarításban i s . A negyedik ötéves t e r v éveiben az átlagtermés búzából a fél évszázaddal azelőttinek 2 - 2,5-sze-resére és az átszervezés utáninak 1,8-szorosára e m e l k e d e t t .
Az 1895. évi összeírás s z e r i n t az almafák száma a l i g hal a d t a meg a 178 e z e r db-ot, a megyék között p e d i g az alma t e r melés sorrendjében a 10. h e l y e t foglalták e l . Az 1935. évi összeírás már a z t m u t a t j a , hogy negyven év a l a t t nagyarányú telepítés történhetett, mert e k k o r már 633 e z e r fát t a r t o t t a k nyilván, e z z e l S z a b o l c s , Szatmár és Be reg az ország a Imate rme-lő megyéinek élvonalába került. A nagyüzemi gazdaságok térnyerésével egyre nagyobb mértékben t e r j e d t az almatermelés. 1959-
ben az almafák száma már megközelítette a két és fél milliót . Az ország almafáinak e k k o r már 17,8 %-a v o l t a megyében. 1960-1967 között a mezőgazdasági t s z - e k 14 431 kh almatelepitést végeztek e l . 1967 közepén a megyében több, mint 40 e z e r kh almás v o l t a t s z - e k b e n és a t s z tagok háztájijában 6 200 kh. A t s z - e k b e az előbb m u t a t o t t növekedés ellenére i s csak 1,7 gyümölcstermelő szakember j u t o t t gazdaságonként, mig az állami gazdaságokba 3. Az időjárás nem k e d v e z e t t minden évben az almatermelésnek. Aszályos időjárás esetén az almát öntözni k e l l e t t v o l n a , ez a t s z - e k b e n csak kismértékben valósulhatott meg. 1967-ben rendkívül, jó almatermés v o l t , holdanként elérte a 100-120 q-át. A magas terméshozam az értékesítésben problémát o k o z o t t . 1970-ben a t a v a s z i árviz sújtotta a megyét. Az alma csak 63,7 %-át adt a az előző évinek. Bár az almatermelés növekedett a hetvenes évek elején és a minősége kedvezőbb v o l t 1973-ban az előző éve-
KSH SzSzmI. Jelentés a búzatermelés néhány fontosabb kérdése Szabolcs-Szatmár megyében. 1976. március 6. 7 p.
kétől, exportértékesítése mégis csak 75 % - o t ért e l . Ebben az évben a ts z - e k b e n már több alma t e r m e t t , mint az állami gazdaságok almáskertjeiben. 1973-1975 között általában évi 320 000 t terméssel számolhattak a nagyüzemek. Az almaszüret minden évben munkaerőhiányt idézett elő.
A termelőszövetkezetek jó eredményeket értek e l burgonyá-ból és dohányból i s . A növénytermelésben k e z d e t t meghonosodni a zártrendszerű termelés. A 70-es évek közepén már 35 e z e r hektáron t e r m e l t e k kukoricát, burgonyát, cukorrépát és napraforgót zártrendszerű termeléssel. M e g i n d u l t a koncent ráció az üzemek egyesülése révén, csökkent a t s z - e k száma, e z z e l együtt nőtt a gazdaságok átlagos földterülete. 1970-ben 236 t s z , átl a g o s földterülete 1 429 ha v o l t , 1975-ben 158 t s z 2 201 ha átlagterülettel d o l g o z o t t .
A mezőgazdasági termelés korszerűsítését lassította, hogy a megye üzemei az átlagostól jóval kedvezőtlenebb termőhelyi és közgazdasági körülmények között gazdálkodtak. Az összes földterület átlagom aranykorona értéke a tsz-eknél 13, ez o r szágosan 17,4. Békés megyében, a h o l az iparszerü termelés aránya a legnagyobb, 26,5. A 158 tsz-ből 119 kedvezőtlen adottságú, azaz államilag támogatott. Az országban a szántóterület 11 %-a homok, a megyében 50 %. A szatmár-beregi részen a vízrendezés m i a t t , a Nyírségen pedig d o m b o r z a t i és fásítási, c s a tornázási v i s z o n y o k m i a t t v o l t nehéz a nagyteljesítményű gépek gazdaságos üzemeltetéséhez szükséges táblák kialakítása.
A korszerű technológia térhódítása együttjárt a termelés gépesítésével, ami megkönnyítette a nehéz f i z i k a i munkát és kézi munkaerőt szabadított f e l . A megyében.1966 után közel másfélszeresére nőtt az egységnyi mezőgazdasági területre f o r dított gépi munka mennyisége. A t r a k t o r o k elsősorban a t a l a j és felszíni munkák gépesítésében hoztak nagyarányú változást, e z z e l a fogatmunkát tették feleslegessé a nagyüzemi termelésben, de a háztájiban nem. Ezáltal vált lehetővé a növényápolás és növényvédelem nagy területen v i s z o n y l a g optimális idő a l a t t történő elvégzése. A főbb betakarítási munkák közül először a kalászosok aratásának gépesítését tudták legmagas ̂ bb színvonalra e m elni .
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 1971-1975 között a gépek
és a gépi berendezések értéke 2,3-szeresére, részesedése az összes állóeszközértékből 20 %-ról 26 % - r a e m e l k e d e t t . A növekedés a tsz- e k b e n nagyobb mértékű v o l t , mint az állami gazdaságokban. A gépi munka a ts z - e k b e n egységnyi mezőgazdasági területre.vetitve 14,5 % - k a l nőtt, ennek következtében a munkanap felhasználás 10 % - k a l csökkent. 1970-1975 között pe d i g az összes beruházások 38 %-a - másfél milliárd f o r i n t -gépbeszerzés v o l t . Az üzembe h e l y e z e t t gépek nagyobb része s z o v j e t importból származott. Akkor ez jó v o l t , de a gépek műszaki s z i n v o n a l a és alkatrész utánpótlásának nehézsége m i a t t legvégül a veszteség e g y i k forrása l e t t . A géppark e l a v u l t , pótlása nagy gondot o k o z o t t .
A gabonaaratást t e l j e s e n gépesitették. Több l e t t a kukor i c a betakarító ad a p t e r e k állománya, a t s z - e k mégis az országos s z i n t a l a t t r e n d e l k e z t e k a t e l j e s gépesitéshez szükséges felszerelésekkel. A burgonyaszedés gépesitése az országosnak csak 1/4-e v o l t . Kedvezőbben a l a k u l t , de nem érte e l az o r szágos s z i n t e t a cukorrépa kiszedés gépesitése sem. /88,9-63,2 %/. Az egymenetes takarmánybetakaritást szerették v o l n a megvalósítani, de ez nem sikerült, mert a szárítás egyelőre nagyobb részt, természetes uton történt. Csak 21 db takarmányszáritó üzemelt 1 9 7 5 - i g . A szemesterményszáritóból 84 v o l t , de 10 %-át nem üzemeltették, pe d i g esős időjárás ese tén i g e n nagy l e t t v o l n a a h a s z n a . A szakosított állattenyész tő t e l e p e k áttértek a takarmánytápok felhasználására, de kevés és drága v o l t a keverőüzem. Több l e t t a fejőgép.
Mindezek megváltoztatták a mezőgazdasági munka jellegét. A v o l t p arasztemberek tömegei kerültek b o n y o l u l t gépekre. A qépesités f o n t o s ágazattá vált. Megnövekedett a gépek javítását kiszolgáló saját gépjavító üzemek s z e r e p e . A javítóműhel y e k alapterülete 1970-től 1975-re 48 859 m 2-ről 55 338 m2-re emelkedtek, 17 önálló szervizüzemet t a r t o t t a k f e n n . A gépek tárolására szükséges gépszín azonban kevés v o l t . Az állagvédelemnek sem természetes, sem szubjektív feltételeivel nem r e n d e l k e z t e k . M i n d e z e k k e l együtt a f a l u s i emberek - fő termelőeszköze l e t t a gép, ez életvitelüket i s alapvetően
megváltoztatta. Az állattenyésztés fejlődése gyors ütemd v o l t . 1970-hez
viszonyítva a 100 ha mezőgazdasági területre jutó számosállat 39,6-ról 43,6-ra emelkedett 1 9 7 5 - i g . A tehénállomány 3 7 0 0 - a l nőtt. A megye szarvasmarhaállománya 376 601-ről 537 OOO-re sza p o r o d o t t . Jelentősen fejlődött a baromfitenyésztés s z i n v o n a l a . A hus, t e j és más állati termékek termelése emelkedő tendenciájú v o l t . A I V . ötéves t e r v időszakában felépült 30 szakosít o t t tehenészeti- és 15 sertéstelep. A s z a k o s i t o t t állattenyésztési t e l e p e k ópitése, benépesítése, és üzemeltetése sok gonddal járt, de ez v o l t a fejlődés u t j a . 3
Szabolcs-Szatmár megye az ország e g y i k legjelentősebb szarvasmarha tenyésztő megyéje v o l t , az állomány 8 %-ét i t t tartották .
Az előbbiekben l e i r t fejlődós azonban nem v o l t elégséges a régi elmaradottság t e l j e s felszámolására ós nem a d o t t elégséges a l a p o t a későbbiekben a mezőgazdaságra nehezedő állami elvonáshoz, sem az agrár olló kivédésére! A n y o l c v a n a s évek elején már figyelmeztető jelenségek m u t a t k o z t a k , a p o l i t i k a azonban megmerevítette a gazdálkodást, ez p e d i g végül oda j u t t a t t a a megye termelőszövetkezeteit, hogy már a n y o l c v a n a s évek második felében a gazdálkodás eredménymutatói alapján az országos rangsorban az első és második negyedben egy sem, a harmadikban i s csak egy t s z v o l t Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből. A többség az utolsó, negyedik negyedben s o r a k o z o t t az o r szág leggyengébb gazdálkodására u t a l v a . E z t azonban a megye irányitó s z e r v e i nem hozták nyilvánosságra.
A hetvenes évek második felében 1976-1980 között kedvezőtlenebb külső ós belső feltótelek j e l e i k e z d t e k m u t a t k o z n i a népgazdaságban. Ennek hatása nyomon kísérhető a S z a b o l c s -Szatmár-Bereg megyében dolgozó t s z - e k életében i s , a termelés
14. KSH SzSzMI. Az almatermelés Szabolcs-Szatmár megyében. 1968. január 19. 15 p. Lásd még a SzSzmL. KSH repertórium I I / 1 4 / 2 ; I I / 2 / 2 0 ; I I / 4 / 4 2 ; I I / 5 / 4 8 ; I I / 5 / 5 5 j e l z e t e i t . KSH SzSzmL. közlése. A gépesítés h e l y z e t e Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasági nagyüzemeiben 1970-1975. 1976. október 30. 10. p. SzSzmL KSH repertórium 11/18/62 j e l z e t .
gazdaságossága elmaradt az országos szinttől. Nem t u d o t t élni a lehetőségekkel sem. A k i a l a k u l t tájkörzeti adottságokhoz igazodó termelési s z e r k e z e t , üzemnagyság, a fejlődő, a vállalatszerű gazdálkodás, a mezőgazdasági termelés tervszerűsége, korszerűsödő mezőgazdasági irányitás és vezetés r e n d s z e r e , csak önmagához mért eredmény v o l t , a válságot, az órtékesitó-s i nehézségeket nem tudták elkerülni.
A megye társadalmában továbbra i s jelentős maradt a szöv e t k e z e t i parasztság s z e r e p e . Létszáma csökkent, de még mind i g 24,3 %-a maradt az a k t i v keresőknek. A hagyományos p a r a s z t i munkát az agrártermelés több területén fol y a m a t o s a n felváltott a az iparszerü tevékenység. Végbement a tsz-ekben a nemzedékváltás, jelentősen több f i a t a l került a t s z - e k b e , mint az korábban v o l t , az átlagéletkor 40 óv l e t t . A megyékben i s k i e gyenlítődött a munkások ós p a r a s z t o k jövedelmi színvonala. Kev e s e t j a v u l t még a mintegy 40 e z e r n y u g d i j a s ós járadékos a n y a g i h e l y z e t e i s .
Mindezek m e l l e t t azonban mérsékeltebb l e t t az eredményesség és egyre több a hiány, a szanálás és a szövetkezetek f e l számolása. A szükségesnél kevesebb j u t o t t a fejlesztési célú felhalmozásra. A költségek gy o r s ütemű növekedése, a kedvezőtl e n adottságok ós s z u b j e k t i v okok m i a t t a t s z - e k egy része tartósán veszteséges állapotba került. A veszteség és az a l a p hiány egy része csak központi pénzeszközökkel v o l t rendezhető. A beruházás mértéke továbbra i s jelentős v o l t , aminek 70 %-át h i t e l , 15 %-át állami támogatás t e t t e k i , ez p e d i g az eladósodáshoz v e z e t e t t .
Tovább folytatódott a t s z - e k koncentrációja ós s p e c i a l i -zációja. 124 t s z v o l t 1980-ban, átlagos üzemnagysága 2 438 ha-ról 3 500 h a - r a a l a k u l t . A szarvasmarhaállomány a ts z - e k b e n növekedett, de ez csak a háztáji veszteségeit ellensúlyozhatt a , mert nem v o l t kifizetődő az egyéni állattartás. Legnagyobb változás a juhállományban v o l t , 42,9 % - k a l nőtt átmenetileg a külföldi p i a c érdeklődésének hatására.
Mindezek nyomán szükségszerűen növekedett a tsz- e k b e n a szakemberek, a b e t a n i t o . t munkások száma. Tsz-ekben 1 221 egyetemet, főiskolát és 2 135 középiskolát végzett . akember d o l g o z o t t . A szak- és betanított munkások száma 14 518 fő, ez
1975-ben 2 661 fővel e m e l k e d e t t . A mellék- és kisegitőüzemek változatlanul nem t e r j e d t e k e l , s legkevésbé o t t nem, a h o l * nagyon k e l l e t t v o l n a .
A t s z - e k pénzügyi helyzetét meghatározta az i s , hogy az állami elvonás mértéke n a g y o b b . v o l t , mint a bruttó jövedelem növekedése. Egyes t s z - e k eredményességét hátrányosan befolyás o l t a a vezetés, az irányítás és a szervezettség a l a c s o n y
32 színvonala.
A termelőszövetkezeteknek az a f e l a d a t a , hogy gondoskodj o n tagjairól, adj o n n e k i k munkát, biztosítsa megélhetésüket. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a t s z - e k területüket t e k i n t v e k i s e b b e k , mint az országos átlag, és a jövedelmek a l a c s o n y a b bak, mint máshol. S o k k a l rugalmasabb átrendeződésre l e t t v o l na szükség. Korábban az a t s z b o l d o g u l t j o b b a n , amelyiknek nagy v o l t az almatermő területe. 1983-ra s z i n t e megbukott az almatermelés, p e d i g sok-sok csalód a l a p o z t a e r r e az óletét.
Elég sok h e l y e n cserélődtek a vezetők, de nem nőtt f e l igazán az az utánpótlási a k i k a második nagy nemzedékváltásban előléphettek v o l n a . A melléküzemágak munkaerőmegtartó sz e repe nem hagyható f i g y e l m e n kivül. Messze van a főváros, az i p a r i centrum, ezért i t t a t s z - e k közvetlen p i a c i , értékesítés i lehetősége korlátozott. Hiányzott a vállalkozás merészsége.
Gondok és m e g o l d a t l a n f e l a d a t o k j e l e n t k e z t e k egyre nagyobb mértékben ,
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye határai K e l e t felé zártak. Sem a Szovjetunió sem Románia Szabolcs-Szatmár-Bereg megye számára nem adtak közvetlen p i a c i lehetőséget. A szomszédos országokkal á baráti k a p c s o l a t o k inkább p o l i t i k a i jellegűek és kulturális területre t e r j e d t e k k i , gazdasági téren merevek maradtak. T r i a n o n n a l a megye e l v e s z t e t t e az északi, b e r e g i és a déli, szatmári vasutvonalát, e z t pótolni nem sikerült. A megye földrajzi h e l y z e t e további nehézséget j e l e n t amióta az ország i p a r s z e r k e z e t e fővároscentrikus l e t t . A közlekedés, a szállítás drága. A megye nem képes m e g f i z e t n i a munkaerőt sem
15 PA. 1. f . Pártértekezlet oeszámolója 1975. február 22. 16. p.
az agrár társadalomban, sem máshol. A kezdetben szépen ivelŐ agrárváltozás zsákutcába került.
: Talajmunka Egy trakt o r e g y ' sógre jutó t e l jesitmény
1952 634 383 010 290 043 636 1953 676 546 189 ' 403 341 812 1954 657 378 589 255 603 562 1955 825 477 347 285 246 665 1956 1095 - 311 634 -/6. s z . tábla./ Egy normálhold önköltsége / F o r i n t / Megyei átlag 1953 : 101,00 F t . 1954: 153,13 F t . 1955: 114,00 F t .
SzSzmStat Évk. 1955. Gépállomások. / 7 . s z . tábla./
Mezőgazdasági termelőszövetkezetek / I I I . / a d a t a i december 31-én
I-11 . típusú termelőszövetkezeti c s o p o r t o k a d a t a i december 3l-én
Időpont TSZCS-ék Cs a 1 á d o k Tagok összes Szán tó Időpont száma s z á m a terület k a t . h o l d 1950 3 88 143 396 372 1951 200 8 370 •:i 50 759 48 294 1952 78 3 707 4 769 23 502 21 321 1953 36 1 423 1 964 8 761 7 890 1954 29 1 360 2 254 7 640 6 925 1955 25 1 096 1 780 5 136 4 707 1956 7 133 l
1 185 729 682
KSH. SzSzmL. Szabolcsa d a t a i 1952-1955. Bp. /9 . s z . tábla./
Szatmár megye fontosabb s t a t i s z t i k a i 1956. 106. p.
A tagok részesedése a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben / F t / /Zárszámadási adatok/ /TSZCS/
Megnevezés 1953 1954 1955 1956 1957 1958
Egy munkaegységre jutó részesedós
20,4 23,6 34,4 33,9 42,22 32,58
Egy t a g r a jutó összes rész 3 754 6 510 9 662 8 726 11 407 9 311
/10. s z . tábla./
Zárszámadást készitett mezőgazdasági tszcs-ék v a g y o n i h e l y z e t e /Gazdasági év végén, o k t . 3l-én/
Megnevezés Érték összesen /1000,--Ft/
1953 1954 1955 1956 1954 1955 1956
Álló vagyon 214 100 249 497 296 305 170 299 1 981 2 355 2 126 Forgó v a
a l a p 87 999 101 085 60 108 699 803 750 Mérleghiány 18 572 5 758 17 385 147 46 217
Egy kh ö s s z . te rület-' re jutó érték/forint/
KSH S z S z m S t a t l . SzSzm fontosabb s t a t i s z t i k a i a d a t a i . 1. évf. Nyh 1957. 182. p. és 3. évf. Nyh. 1959. 124. p. / I I . s z . tábla./
Mezőgazdasági termelőszövetkezetek termékmennyisége /W/
Év Búza Rozs Őszi árpa T a v a s z i árpa Zab 1952 2 692 1 907 345 222 131 1953 3 934 2 222 1 071 408 324 1954 1 888 759 602 162 166 1955 2 372 957 708 255 255
SzSzmStat Évk. 1950-1955., 1956., 1957., 1958., 1959. évi köteteiből a "Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek fontosabb a d a t a i " / t s z c s . / /12. s z . tábla./
SzSzmStat Évk. 1950-1955., 1956., 1957., 1958., 1959. évi köteteiből a "Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek fontosabb adat a i " / t s z c s . / /15. s z . tábla./
Év Őszi árpa T a v a s z i árpa Zab Év megyei t s z c s egyé
SzSzmStat Évk. 1950-1955., 1956., 1957., 1958., 1959. évi köteteiből a "Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek fon.osabb a d a t a i " / t s z c s . / /17. s z . tábla./
Mezőgazdasági termelőszövetkezeti / I I I . / tagok háztáji állatállománya
SzSzmStat Évk. 1952-1955. 72-74. p., 1957. 87. p. kötetek vonatkozó közlései. Az átteleltetós nehézségeire vonatkozó megyei
adatokat közölnek a MTVB 1951-1956 közötti évek j k v - e i n e k az állattenyésztéssel k a p c s o l a t o s n a p i r e n d i p o n t j a i és előterjesztései', v a l a m i n t ezekhez hasonlóan a 3TVB-ok jegyzőkönyvei és mellékletei. Háztáji; SzSzmStat Évk. 1952-1955. 117-119. p. /18. s z . tábla./
Mezőgazdasági termelőszövetkezetek / I I I . / állatállománya / e z e r db/
SzSzmStat Évk. 1952-1955. 72-74. p., 1957. 87. p. kötetek vonatkozó közlései. Az átteleltetós nehézségeire vonatkozó e g y e d i a d a t o k a t közölnek a*MTVB 1951-1956 közötti évek j k v - e i nek az állat tenyésztéssel-kapcsolatos n a p i r e n d i p o n t j a i és előterjesztései, v a l a m i n t ezekhez hasonlóan a 0TV8-ok jegyzőkönyvei ós mellékletei. Háztáji: SzSzmStat Évk. 1952-1955. 117-119. p. /19. s z . tábla./
A tagok számának alakulása a mezőgazdasági tsz-ekben /fő /óv közepén/ Szabolcs-Szatmár
+KSH. SzSzmStat. I . Évk. 1958. 56. s z e r i n t e n n y i ?! KSH. Mezőgazdasági Adattár I . kötet. Bp. 1965. 1.= 75. p. 2.= 48. p. 3.= 63. p. 4.= 94. p. 5.= 97. p. 6.= 76. p.
Termelőszövetkezetek összefoglaló a d a t a i /év végi adatok/
Mg-i t s z - e k I I I . Termelőszóvetkeze t i c s o p o r t o k
Termelőszövetkezetek összesen
Év Családok
Ebből 7 kh-án f e lüli t e rülettel belépet t családok
Családok
Ebből 7 kh-án f e lüli t e rülettel belépett családok
Családok
Ebből 7 kh-án f e lüli t e rülettel belépe 1 1 családok
+KSH. SzSzmStat. I . Évk. 1958., 1959. s z e r i n t e n n y i ?! KSH. SzSzmStat. I . Évk. 1957. 113. p. 1958. 126-139. p. 1959. 242-256. p. /23. s z . tábla./
Földterület megoszlása művelési ágak és társadalmi s z e k t o r o k s z e r i n t /óv közepén/
/összes terület/ /kh
Év
Állami gazdaságok és vállal a t o k
Községi kezelésű gazdaságok
Mezőgazdasági termelő szőve t -keze-tek
rerme-Lőszövetkez e t i csoportok
Mg . t s z tagok háztáj i gazdaságai
Egyéni gazdaságok
Összes gazdaság
3zak-: sodortok , tár-BUlá-30k
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
1957 1958
143 561 138 488
121 163 119 183
72 244 80 245
924 969
7 817 8 453
680 266 676 527
1 025975 1 025975 2110
KSH. SzSzmStat. I . Évk. 1957. 55. p.. ós 1958. 55. p. /24. s z . tábla./
42
Vetésterület, termésátlag és termésmennyiség búzából /kh;/q
KSH. Mezőgazdasági Adattár I . k. Bp. 1965. 594. p. /28. s z . tábla./
A közös rétterület és legelőterület alakulása a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben /év közben; kh./
ÉV Közös rétterűlet Közös legelőterület
1955 7 563 7 329 1956 7 512 10 205 1957 4 358 4 579 1958 4 552 6 142 1959 5 338 10 263 1960 16 032 37 686 1961 26 782 53 984 1962 31 810 54 801 KSH. Mezőgazdasági Adattár I . köt. Bp. 1965. 629. ós 633. p. /29. s z . tábla./
A tagok részesedése a mezőgazdasági tsz-ekben
Megnevezés 1956 1957 1958 1959. december Megnevezés október 3 l - i adatok 3 1 - i adatok Egy munkaegységre jutó részesedés 33,86 42,22 32,58 38,73 Egy t a g r a jutó összes részesedés 8 726 11 407 9 311 11 715 Munkaegységet t e l jesítők száma 14 357 11 505 12 792 16 756 KSH. SzSzmI. Évk. 1959 . 240 . p . /30. s z . tábla'./
A munka utáni jövedelem alakulása a mezőgazdasági tsz-ekben / e z e r F t /
Egy dolgozó t a g r a j u t ó munka utáni jövedelem / F t 6 968 7 142 8 541 9 932 10 245
KSH. Mezőgazdasági Adattár I . köt. Bp. 1965. 50. és 52. p. / 3 l . s z . tábla./
A tagok kor s z e r i n t i megoszlása a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben /fő
férfiak
Év 20 é-v e s i g
'21-26 27-39 40-49 50-59 60-64 65- 70- ösz-sz e -sen
1958 . I I I .1. 1960. VI .30 1962. X I I .31 1964. X I I . 3 .
752 1160 3184 1258 975 531 511 • - 8371 1958 . I I I .1. 1960. VI .30 1962. X I I .31 1964. X I I . 3 .
1662 . 1296
864
2657 2721 2344
9442 11033 10245
6866 8957 8853
8586 6497 6196
4533 6948 : 6723 i
9013 L3081 L297Q
8232 8756
42759
58765 56951
n ő k 50-54 55-59 60-
64 65-1958 . I I I .lé 1960 . VI .30. 1962. X I I .30 1964. X I I .3 .
762
1672
. 1263
591
2117
2411
850
5471
7573
465
3779
6611
205
2180
2892
130
1905
2759
149 6261 2954 8553
3152 23385
35016
1958 . I I I .lé 1960 . VI .30. 1962. X I I .30 1964. X I I .3 . 1 783 1967 7034 5672 3 279 2942 2983 10437 35097 KSH. Mezőgazdasági Adattár I I . köt. Bp. 1965. 53., 54., 55., 56., 57. p . , 58 . p. /32- s z . tábla./
Egy t r a k t o r r a jutó szántó 570 485 460 450 303 200 180 167
Egy t r a k t o r egységre j u - • tó' szántóterület 569 472 476 476 289 165 149 124
Egy t r a k t o r r a jutó mezőgazdasági te rület 712 603 574 564 382 264 251 224
Egy t r a k t o r egységre j u tó mezőgazdasági t e rület , 711 587 593 596 364 218 198 166
KSH. Mezőgazdasági adattár I I . kötet Bp. 1965. 107-109. p.
Traktoregysóg = A t r a k t o r o k vonóhorog-teljesítőképességének közös mértékegysége .^Egy traktoregység egy db 15 LE-es vonóhorog-telj esítményu t r a k t o r n a k f e l e i meg. KSH. Mezőgazdasági adattár I I . köt. Bp. 1965^ 422-431. p.
/33. s z . tábla./
Mezőgazdasági termelőszövetkezetek vezetőinek szakképzettsége /év végén/
Végzet tség 1959 1960
Egy e t e m i , főisk o l a i képesítéssel r e n d e l kezők száma/ + +
1. 2. 3 . 4. 1 . 2. 3. + 4.
Egye t e m i , főisk o l a i képesítéssel r e n d e l kezők száma/ + + 6 21 .1 2 6 39 1 13 Akadémiai képesítéssel rendelkezők s z á m a / + + + 29 12 i 32 34 7 Középiskolai képesitóssel rendelkezők s z á m a / + + + + 16 33 3 64 17 81 6 121 Elnökképző t a n folyammal rendelkezők száma 61 11 5 77 13 13 1 Brigádvezetői tanfolyammal rendelkezők száma 6 1 45 1 3 4 50 Egyéb mg-i s z a k t a n f o lyammal r e n d e l kezők száma 31 22 20 4 31 82 140 7 Könyvelői t a n folyammal rendelkezők száma 161 1
• 2 281
Képesitóssel nem rendelkezők száma 121 8 200 67 115 16 652 112
Összesen : 270 108 274 „ 300 282 269 871 535 Megj egyzés : 1. Elnök ós elnökhelyettes Állattenyésztővel együtt /+ 2. Mezőgazdász Három, vagy ennél több éves aka
démiát végzettekkel együtt /++ 3. Brigádvezető Zsámbéki, gödöllői /+++ 4. Könyvelő Gimnáziumi, t e c h n i k u m i /++++ KSH. SzSzmI. Évk. 1959. 238. p. ; 1961. 154. p.; 1962. 130. p. /34. s z . tábla./
Végzet tség 1961 1962
Egyetemi, főisk o l a i képesitóssel r e n d e l kezők száma/ + +
1. 2. 3Í 4 . 1. 2. 3t 4 .
E g yetemi, főisk o l a i képesitóssel r e n d e l kezők száma/ + + 7 53 3 24 5 50 25
Akadémiai képesítéssel r e n delkezők szá-m a / + + + 28 47 4 32 50 4 3
Brigádvezetői t a n f o lyammal rendelkezők száma 2 4 100 3 5 74
Egyéb mg-i s z a k t a n f o lyammal rendé lkezők száma 54 104 93
•
49 90 135 Könyvelői t a n folyammal rendelkezők száma 2 1 t 1 421 1 3 522
Képesítéssel nem rendelkezők száma 239 19 904 132 208 15 855 115
összesen 457 356 1136 712 442 350 1100 811
Megjegyzés: 1. Elnök és elnökhelyettes Állattenyésztővel együtt /+ 2. Mezőgazdász Három, vagy ennél tövv éves aka
démiát végzettekkel együtt /++ 3. Brigádvezető Zsámbéki, gödöllői /+++ 4. Könyvelő Gimnáziumi, tec h n i k u m i /++•• KSH. SzSzmI. Évk. 1959. 238. p.; 196. 154. p.; 1962. 130. p. /35 . .sz . tábla ./
Az 50 e z e r Ft i p a r i árbevételt meghaladó t s z - e k összehasonlítása /1966/
Megnevezés S z a b o l c s -Szatmár Békés Borsod-
A.-2. Szolnok Megnevezés m e g y e
Mezőgazdasági -száma t s z - e k % -aránya 52 101 113 80 I p a r i árbevétel / t e l j e sítmény érték/millió Ft 20,1 63,1 39.8 58,4
'Egy m e g f i g y e l t t s z - r e j u tó i p a r i árbevétel/ezer/+ 251,9 835,6 400,9 451,3 I p a r i árbevétel az ösz-sze s mg-i t s z 1966. évi árbevételének %-ában 0,8 4.7 3,8 1,7
+ M e g f i g y e l t e k Szabolcs-Szatmár megyében 52 t s z - t , ezekben 55 segédüzem, 68 feldolgozó-, 62 melléküzem működött. A segédüzemekben a mezőgazdasági munkák elősegitése, megköny-nyitése f o l y t . A feldolgozó tevékenységben a t e j - ós f a f e l dolgozás, gyümölcspálinkafőzés jelentették a nagyobb volument. Melléküzemágakban kitermelő tevékenység f o l y t : terméskő, zúz o t t kő, f o l y a m k a v i c s és épitési homok.
/36. s z . tábla./
Az 52 t s z által t e r m e l t f o n t o s a b b i p a r i termékek 1966-ban
T e r m é k Mértékegység Te rmelés Értékesítés
Értékesi' tés a | term. %-ában
Terméskő összesen t 13 318 13 218 99.2 Zúzottkő összesen t 11 886 11 886 100,0 K a v i c s t 10 495 9 085 86,6 Homok, épitési célra m3 10 340 9 698 93,8 Vályog e z e r db 1 575 1 381 87,7 FenyŐfürészá ru m 3 713 157 22,0 Lombos fürészáru m 3 2 991 158 5,3 Parkét t a m 2 3 913 3 913 100,0 Láda, összesen 3
m 308 308 100,0
T e j s z i n h l 638 635 99,5 S z i n f u r n i r l a p 2