GYAKORLATI LÉPÉSEK AZ IRREGULÁRIS MIGRÁCIÓ CSÖKKENTÉSÉRE 2012. február 20.
GYAKORLATI LÉPÉSEK AZ IRREGULÁRIS MIGRÁCIÓ
CSÖKKENTÉSÉRE
2012. február 20.
2
TARTALOM
Összefoglaló ........................................................................................................................................................... 4
1. Bevezető ........................................................................................................................................................ 5
1.1 Célok ..................................................................................................................................................... 5
1.2 A tanulmányban használt szakkifejezések, definíciók ...................................................................... 5
1.3 Módszertan ........................................................................................................................................... 8
2. Az illegális migrációt érintő magyarországi politikai és jogi keretek ..................................................... 8
2.1 Az illegális migrációt érintő nemzeti politika és jogalkotás ........................................................... 10
A migrációt érintő főbb hazai jogforrások ................................................................................................... 11
Idegenrendészeti szankciórendszer ............................................................................................................... 11
Idegenrendészeti hatóságok ........................................................................................................................... 11
Együttműködés a társszervekkel................................................................................................................... 14
3. Az illegális migránsok számának csökkentésére irányuló gyakorlati lépések ...................................... 16
Ukrán viszonylat ............................................................................................................................................. 17
Román viszonylat ........................................................................................................................................... 19
Szerb viszonylat .............................................................................................................................................. 21
Horvát viszonylat ............................................................................................................................................ 22
3.1 A migránsok Magyarországra érkezése előtt tett lépések az illegális migráció kiküszöbölésére 23
Hatékony határellenőrzés ......................................................................................................................... 24
3.2 Az illegális bevándorlók határon történő azonosítása és észlelése érdekében tett gyakorlati
intézkedések ............................................................................................................................................... 30
Melyek azok az eszközök, amelyekkel a leghatékonyabb módon megakadályozzák a migránsok
beutazását a schengeni területre? ............................................................................................................. 31
Az államhatár őrizete ................................................................................................................................ 32
3.3 Az illegális bevándorlás ellenőrzése érdekében tett gyakorlati intézkedések Magyarország
területén .......................................................................................................................................................... 34
Az illegális migráció elleni küzdelem eszközei ........................................................................................ 35
Az államhatár őrizetére vonatkozó gyakorlati intézkedések ................................................................. 37
4. Nemzetközi együttműködés a jogellenes migráció visszaszorításáért ................................................... 40
4.1 Együttműködési megállapodások ..................................................................................................... 40
A visszafogadási egyezmények alkalmazása ............................................................................................ 40
A szerb visszafogadási Egyezmény gyakorlati alkalmazásának biztosítása ......................................... 41
Schengeni Információs Rendszer működtetése ....................................................................................... 44
Mélységi ellenőrzések végrehajtása, illetve az ezekből származó tapasztalatok .................................. 45
4.2 Egyéb (nem jogalkotási) együttműködési formák az nemzetek között, együttműködések az EU-
val és nemzetközi szervezetekkel ................................................................................................................... 47
3
A menedékkérők menedékjogi eljáráshoz való hozzáféréséhez kapcsolódó tevékenységek
végrehajtása ............................................................................................................................................... 47
Általános jogi keret .................................................................................................................................... 49
A visszaküldés tilalmának (non-refoulement) és a Genfi Egyezmény 33. cikkének érvényesülése..... 51
Következtetések és ajánlások – m ............................................................................................................ 51
eghallgatás az úgynevezett egyszerű megítélésű ügyekben .................................................................. 51
A non-refoulement elvének és a Genfi Egyezmény 33. cikk (1) bekezdésének alkalmazása ............... 52
Rendőrök felügyelete ................................................................................................................................. 52
A Genfi Egyezmény 31. cikk (1) bekezdésének egységes alkalmazása .................................................. 53
Vízumliberalizáció ..................................................................................................................................... 53
Monitoring mechanizmus ......................................................................................................................... 53
A szerb fél által tett intézkedések ............................................................................................................. 55
Ellenőrzési módszerek ............................................................................................................................... 56
5. Az Uniós politika és jogalkotás hatása ..................................................................................................... 58
6. Becslések és statisztikák az illegális migráns népesség tekintetében ..................................................... 58
7. Konklúzió ................................................................................................................................................... 58
8. Bibliográfia ................................................................................................................................................. 60
9. Mellékletek ................................................................................................................................................. 61
4
Összefoglaló
Jelen tanulmány célja, hogy az előzetesen megadott specifikáció alapján bemutassa a
Magyarországot érintő migrációs tendenciákat, értékelje az azokra adott válaszokat,
ismertesse az idegenrendészeti-menekültügyi hatósági jogköröket és felvázolja azokat a
feladatokat, amelyeket Magyarországnak, mint schengeni tagállamnak teljesíteni kell.
Az bizonyos, hogy a hazai migrációs szabályozás az elmúlt 17 évben komoly fejlődésen ment
keresztül – mi sem bizonyítja jobban, mint ez idő alatt négy új idegenrendészeti, valamint a
jogterülethez szervesen kapcsolódó két menedékjogi törvényt alkotott a Parlament – és
komoly kihívások előtt áll a közeljövőben is. A legális és illegális migráció kérdése komolyan
foglalkoztatja nemcsak a szakmai és politikusi rétegeket, hanem az átlagos állampolgárokat is.
Olyan kérdések merülnek fel, amelyekre nem mindig adhatóak adekvát válaszok. Például az
elöregedő Európa igénye az új és jól képzett munkaerőre, az uniós állampolgárok és harmadik
országbeli családtagjainak szabad mozgása a országok állampolgárainak és családtagjainak
szabad mozgása és tartózkodása, valamint az emberi jogok és ezen belül a menekültek
jogainak biztosítása. A migráció ma a világ legtermészetesebb folyamata, az a tény pedig
hogy a fejlett országok nem mindig nyitottak a szegényebb bevándorlók fogadására
szükségszerűen magával hozza az illegális migráció növekedését is.
A migrációs jelenségekkel együtt nő az erre épülő, a migránsokat (is) kihasználó nemzetközi
szervezett bűnözés: az embercsempészet, az emberkereskedelem, a prostitúció, valamint a
terrorizmus. Az e tevékenységek elleni küzdelem jegyében és a migrációs teher enyhítése
érdekében a nemzetközi közösség, az ENSZ, az Európai Unió mellett Magyarország is
jelentős lépéseket tesz az illegális migráció felfedésére és megakadályozására. Számos
nemzetközi szerződés segíti elő az országok, rendőrségek, hatóságok közötti együttműködést
a különösen veszélyes embercsempészet vagy emberkereskedelem elleni küzdelemben.
Az embercsempészet a célzott állam jogrendjének megsértésén kívül gyakran jár a
csempészett személy életének veszélyeztetésével, valamint anyagi kizsákmányolásukkal. Az
emberkereskedelem ugyanezen kockázatok mellett az emberek méltóságát, ember voltát
semmibe véve őket áruként, tárgyként adja-veszi, a modernkor rabszolgáiként vagy
szervbankként kezeli áldozatait. Érthető, hogy a legtöbb nemzetközi egyezmény e súlyos
5
bűncselekmények megakadályozását, megelőzését, az elkövetők elfogását és az áldozatok
segítését szolgálja.
1. Bevezető
1.1 Célok
A tanulmány célja nem lehet más, mint hogy hiteles képet nyújtson a Magyarországon, illetve
tágabb értelemben, a Közép-Kelet Európában kialakult migrációs trendekről, a jogalkotók
által megteremtett normák hatályosulásáról, a felelős hatóságok által kialakított eljárási
rendekről, valamint az emberi jogok érvényesülésének helyzetéről.
A tanulmány további célja emellett annak megvilágítása is, hogy az illegális migráció milyen
problémákat és kihívásokat gerjeszt Magyarország, illetve az Európai Unió mindennapi
életében.
Magyarország célkitűzése az illegális migráció területén schengeni külső határállamként az
illegális belépések visszaszorítása és jogellenes cselekmények mind nagyobb hatásfokú
felderítése.
A tanulmány az elméleti tételek és gyakorlati tapasztalatok megvizsgálásával tájékoztatást
kíván adni a jogalkotók és a jogalkalmazók számára.
1.2 A tanulmányban használt szakkifejezések, definíciók
családtag: Az Európai Parlament és Tanács 2004. április 29-i 2004/38/EK, az Unió
polgárainak és családtagjainak a tagállamok területén történő szabad mozgásához és
tartózkodásához való jogáról szóló irányelv szerint:
(a) házastárs;
(b) élettárs, aki az Uniós állampolgárra a tagország jogszabályai szerint bejelentett
élettársi kapcsolatban él, abban az esetben, amennyiben a befogadó tagállam
jogszabályi rendelkezése a bejelentett élettársi kapcsolatot a házassággal azonosan
kezeli és összhangban van a befogadó tagállam vonatkozó jogszabályi
rendelkezéseivel;
6
(c) a házastárs vagy a (b) pontban meghatározott élettárs közvetlen eltartott
leszármazottai;
(d) a házastárs és a (b) pontban meghatározott élettárs közvetlen eltartott egyenes ági
rokona.
EUROSUR: European external border surveillance system (Európai Határőrizeti rendszer);
melynek célja, hogy javítsa a tagállamok és a FRONTEX helyzetismeretét, reagálási
képességét a külső szrazföldi és tengeri határokon az illegális migráció és a határokon átnyúló
bűnözés megelőzése során;
FRONTEX: Az Európai Unió tagállamai Külső Határain való Operatív Együttműködés
Igazgatásáért Felelős Európai Ügynökség, független szakmai szervezet, amelynek feladata a
tagállamok közötti operatív feladatok koordinációja a határrendészeti feladatok ellátása terén
harmadik országbeli állampolgár: az a személy, aki az Európai Unióról, működéséről szóló
Egyezmény 20.(1) cikkelye szerint nem az Unió állampolgára és nem rendelkezik a
Schengeni Határellenőrzési Kódex 2.(5) cikkelyében meghatározott szabad mozgás jogával az
Európai Unió területén;
International Organization for Migration (IOM): Nemzetközi Migrációs Szervezet, amely
1951-ben alakult genfi központú kormányközi szervezet. Jelenleg 120 teljes jogú tagállamot,
19 megfigyelői státusszal rendelkező államot, illetve 70 nemzetközi szervezetet foglal
magába. Nemzetközi kormányzati szervezetként az IOM alapelve, hogy a humánus és
szervezett keretek között zajló migráció egyaránt szolgálja a migránsok és a társadalom
érdekeit. Magyarország 1991-ben lett az IOM teljes jogú tagja.
Schengeni Megállapodás; illetve Végrehajtási Egyezmény: A Schengeni Megállapodás
1985. június 14-én Belgium, Franciaország, Németország, Luxemburg és Hollandia államai
között került aláírásra azzal a céllal, hogy fokozatosan megszüntetik a közös (belső)
határaikon az ellenőrzést, és érvényesítik a szabad mozgás elvét minden aláíró tagország, más
tagállamok és harmadik országok állampolgárai számára. A Schengeni Megállapodás
végrehajtásáról szóló Egyezmény a szabad mozgás intézményének alkalmazásának
biztosításáról gondoskodik. A Megállapodás és a Végrehajtási Egyezmény, illetve az ezeken
alapuló későbbi schengeni vívmányok (ideértve az Uniós jogba történő integrálást követőn
7
születet, schengen-releváns uniós jogszabályokat is képezik az ún. „Schengeni acquis-t”.
1999-ben a Schengeni Egyezményt és az acquis-t az Amszterdami Szerződéshez csatolt
jegyzőkönyv illesztette az Európai Unió jogába, amelynek átvétele és alkalmazása ettől
kezdve kötelező az új unós tagállamok számára.
Megjegyzés: a schengeni tagállamok tekintetében bonyolult „változó geometria” érvényesül.
2010 januárjáig az alábbi EU tagországok csatlakoztak a Schengeni övezethez: Ausztria,
Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország,
Görögország, Magyarország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta,
Hollandia, Lengyelország, Portugália, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország és Svédország.
Mindez azt jelenti, hogy a többi EU tagország (Bulgária, Ciprus, Írország, Románia és
Egyesült Királyság) nem teljes jogú és teljes körű schengeni tagország. Bulgária és Románia,
bár de facto a schengeni vívmányok szinte teljes körét alkalmazzák, egyelőre várakoznak a
teljes jogú tagságra. Az Egyesült Királyság, Írország azonban a schengeni vívmányok csak
egy bizonyos körének alkalmazásában vesznek részt. Izland, Lichtenstein, Norvégia és Svájc,
melyek nem EU tagállamok, mégis csatlakoztak a Schengeni övezethez annak érdekében,
hogy alkalmazzák és eljárjanak a schengeni acquis szerint.
Dublini Rendeletek: egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében
benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására
vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2003. február 18-i
343/2003/EK tanácsi rendelet, valamint a valamely harmadik ország állampolgára által a
tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős
tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló
343/2003/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló,
2003. szeptember 2-i 1560/2003/EK bizottsági rendelet alapján.
ORFK: Országos Rendőr-főkapitányság
BÁH: Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal
HRK: Határrendészeti Kirendeltség
IVK: Integrált Vezetési Központ
8
1.3 Módszertan
A jelentés az Európai Migrációs Hálózat magyar Nemzeti Kapcsolattartó Pontjának pályázati
felhívására készült. A tanulmány megírásához maga az Európai Migrációs Hálózat járult
hozzá elsődlegesen, valamint felkérésére a Rendőrség és a Bevándorlási és Állampolgársági
Hivatal, FRONTEX, bocsátott rendelkezésre statisztikákat, jelentéseket.
2. Az illegális migrációt érintő magyarországi politikai és jogi keretek
Az illegális migráció elleni fellépés meghatározó tényezői a nemzetközi és államközi
viszonyok, az Európai Unió irányelvei, határozatai, valamint a bevándorló külföldiek
származási országában uralkodó politikai helyzet. Magyarország 2004. évi csatlakozása az
Európai Unióhoz jelentősen befolyásolta a jogalkotás menetét. Az acquis communautaire,
azaz a közösségi vívmányok, vagyis az EU jogszabályai összességének átvételére – melyre az
EU a csatlakozni kívánó országokat kötelezi – Magyarország is kötelezettséget vállalt.
A 2008. októberi Európai Bevándorlási és Menekültügyi Paktum, tulajdonképpen egy
összefoglaló dokumentum, ami tartalmazza az Európai Unió eddigi törekvéseit a migráció és
menekültügy területén. A tanácsi következtetések, mint jogforrások ugyan a soft-law
kategóriába esnek, – a tagállamokra nézve nem bírnak kötelező erővel – azonban az uniós,
illetve nemzeti stratégiaalkotás, valamint az elnökségi prioritások meghatározása során
megkerülhetetlen kiindulási alapot teremtenek. A Paktum deklarálja, hogy a migráció
hozzájárul a gazdasági növekedéshez.
Magyarország schengeni külső határain 2011 év közepétől folyamatosan észlelhető az észak-
afrikai, valamint a Görögországon keresztül Ázsiából érkező migránsok számának
emelkedése. A migrációs nyomásnak különösen kitett országokat az Európai Unió különböző
pénzügyi eszközökkel segíti, többek között a Szolidaritási Keretprogramon belül létrehozott
Külső Határok Alap és az Európai Visszatérési Alap által nyújtott forrásokkal. A FRONTEX
munkája szintén segíti ezeket a tagállamokat.
A Magyarországra történő illegális bevándorlást elsősorban (1) a külső határőrizet integrált
rendszerének megteremtésével és mélységi ellenőrzési rendszer működtetésével (2) a
harmadik országbeli állampolgárok hazatérésének hatékony biztosításával, a bilaterális és
9
európai uniós visszafogadási egyezmények végrehajtásával, (3) az önkéntes hazatérés
elősegítésével, és támogatott önkéntes hazatérési programok szervezésével (melyek az
Európai Visszatérési Alap támogatásával valósulnak meg), a (4) származási és tranzit
országokkal való együttműködés elmélyítésével, (5) valamint a kényszerintézkedések
hatékony – ám az emberi jogokat tiszteletben tartó – alkalmazásával lehet visszaszorítani.
A statisztikai adatokat áttekintve megállapítható, hogy Magyarország európai uniós és
schengeni csatlakozása nem eredményezte a migránsok számának lényeges növekedését, sőt
2005 óta a hazánkba érkező a legális migránsok számát tekintve egyfajta csökkenés
tapasztalható. A migránsok össznépességhez viszonyított aránya európai összehasonlításban
továbbra is alacsonynak mondható (a Magyarországon által kiadott bevándorlási engedélyek
száma 2009-ben 47.205, míg 2010-ben 9,63% kevesebb 42.659 volt1). Ha definiálni kellene
Magyarország szerepét az illegális migrációt tekintve mindenképpen tranzit országnak
tartanám, amely csak egy átkelési pont a nyugaton elhelyezkedő tagállamok irányába.
1 http://www.bmbah.hu/statisztikak.
10
2.1 Az illegális migrációt érintő nemzeti politika és jogalkotás
2010 tavaszától az idegenrendészeti szakterületet érintően meghatározó jelentőségű
jogalkotási folyamat indult el. A szükségességét az alábbi, jogforrásokban meghatározott
jogharmonizációs teendők indokolták:
- a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével
kapcsolatban, a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló, 2008.
december 16-i 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban:
Visszatérési Irányelv);
- a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról szóló, 2009. július 13-i 810/2009/EK európai
parlamenti és tanácsi rendeletből a vízumjogorvoslat megteremtése (a továbbiakban:
Vízumkódex);
- a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának
megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i
380/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Biometrikus
tartózkodási engedély rendelet);
- a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikákról, valamint
a külföldi állampolgárságú munkavállalókra vonatkozó statisztikák összeállításáról
szóló 311/76/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. július 11-i
862/2007/EK rendelet (a továbbiakban: Statisztikai rendelet).
A jogharmonizációs kötelezettség teljesítése mellett az elfogadott jogszabályi módosítások az
EU jognak való megfelelés mellett javítják a magyar migrációs joganyag koherenciáját,
növelve ezzel a jogbiztonságot, megkönnyítik az illegális migráció, illetve a migrációs
indíttatású visszaélések (menedékjoggal, családegyesítési joggal való visszaélés,
érdekházasságok) elleni küzdelmet, és hozzájárulnak a Magyarország közrendjének és
közbiztonságának erősítéséhez, ezzel együtt pedig elősegítik az európai uniós tagállamok
biztonságának megóvását.
Kijelenthetjük, hogy Magyarország átvette az acquis communautaire-t, amire az EU a
tagállamait kötelezi. A 2007-ben elfogadott és hatályba lépett új jogszabályokkal (2007 évi I.
törvény a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és
tartózkodásáról, továbbiakban: Szmtv., 2007 évi II. törvény a harmadik országbeli
11
állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról, továbbiakban: Harmtv.) Magyarország eleget
tett az uniós jogharmonizációs kötelezettségének.
A migrációt érintő főbb hazai jogforrások
A jogforrások tételes felsorolása az 1. számú mellékletben található.
Idegenrendészeti szankciórendszer
Az idegenrendészeti hatóságok munkáját segítendő és az illegális migránsokkal szemben
alkalmazható kényszerintézkedéseket illetve szankciókat az Szmtv., valamint a Harmtv. és
végrehajtási rendeleteik, valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény
(továbbiakban: Btk.), és az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII.28.)
Kormányrendelet. A Btk. és az egyes szabálysértésekről szóló Kormányrendelet ugyan nem
tesznek különbséget harmadik országbeli és szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező
személyek közt, azonban a részletszabályok közt fellelhető, hogy kikkel szemben mely
szankciót lehet vagy éppen nem lehet alkalmazni.
Idegenrendészeti hatóságok
Az illegális migránsok elleni fellépésben részt vevő intézményi keretekben a 2002-ben
létrehozott BÁH felállítása hozott nagy változást. Ezt megelőzően a Rendőrség és a
Határőrség rendelkezett a legfőbb hatáskörrel ezen a területen. 2002-től a BÁH és területi
szervei komoly szerephez jutottak.
2008. január 1-jével a Kormány döntése alapján a Határőrség integrálódott a Rendőrségbe,
azonban a döntés BÁH-hal való hatásköri megosztáson nem változtatott. A beutazási és
tartózkodási ügyekben a BÁH továbbra is önálló hatáskörrel rendelkezik, schengeni
vízumügyekben központi vízumhatóságként jár el, részt vesz a nemzeti és a tagállami
konzultációban, a nemzeti vízumkiadásban.
A BÁH és a Rendőrség közötti együttműködés kereteit az illegális migráció és az ahhoz
kapcsolódó más jogellenes cselekmények elleni hatósági fellépés hatékonyságának
növeléséről, illetve összehangolásáról szóló 8/2010. (II.19.) IRM-SZSZM-PM-KHEM
együttes utasítás szabályozza.
12
Az idegenrendészeti hatóságok, feladatok:
1. az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter
- nemzeti letelepedési engedély kivételes méltányosságból történő megadása;
- központi ellenőrzési és felügyeleti feladatok ellátása.
2. központi idegenrendészeti hatóság (BÁH)
- fellebbezések elbírálása;
- felügyeleti jogkör gyakorlása a BÁH területi szervei felett;
- szakirányító feladatok ellátása;
- egyes három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelmek
elbírálása (nemzeti vízum,);
- vízum konzultációs eljárások folytatása;
- határátkelőhelyen benyújtott három hónapot meg nem haladó tartózkodásra
jogosító vízum („A”, ”C”) iránti kérelmek elbírálása;
- nemzeti kapcsolattartó pont.
3. területi idegenrendészeti hatóságok (BÁH hét Regionális Igazgatósága)
- engedélyügyi (meghívólevél, tartózkodási/letelepedési engedély,
vízumhosszabbítás, regisztrációs igazolás, tartózkodási kártya, állandó
tartózkodási kártya engedély) kérelmek elbírálása;
- vízum, kishatárforgalmi-, tartózkodási-, letelepedési-, bevándorlási engedélyek
visszavonása;
- a tartózkodási jog megszűnésének megállapítása;
- tartózkodási engedély konzultációk kezdeményezése/folytatása;
- bevándorolt/letelepedett harmadik országbeli állampolgárok, hontalanok úti
okmánnyal ellátása;
- idegenrendészeti hatósági intézkedések elrendelése/azok megszűntetése;
- jogerős döntések végrehajtása.
4. Rendőrség (idegenrendészeti szerve)
13
- beléptetés, illetve a beléptetéshez szükséges feltételek fennállásának
ellenőrzése;
- kényszerintézkedési feladatok ellátása a határellenőrzés során, határterületen
észlelt jogsértések esetén, a visszafogadási egyezmények alkalmazásával;
- határátkelőhelyen benyújtott vízum iránti kérelem esetén a vízumbélyeg
kiállítása, illetve a döntés közlése;
- egyes idegenrendészeti hatósági intézkedések végrehajtása;
- vízumok esetenkénti visszavonása, megsemmisítése.
5. a külpolitikáért felelős miniszter
- a diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló más kiváltságot és mentességet
élvező személyek és családtagjaik, a magyarországi diplomáciai vagy konzuli
képviseletek vagy nemzetközi szervezetek tagjaihoz látogatás céljából
beutazók, valamint az olyan személyek három hónapot meg nem haladó
tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelmeiről, akiknek a beutazásához
külpolitikai érdek fűződik;
- elbírálja a – külön jogszabály szerint – a diplomáciai vagy nemzetközi jogon
alapuló más kiváltságot és mentességet élvező személyek családtagjainak
tartózkodási jogot igazoló okmány iránti kérelmeit;
- felügyeleti jogkör gyakorlása a vízumkiadásra feljogosított konzuli tisztviselők
felett.
6. vízumkiadásra feljogosított konzuli tisztviselő
- a külképviseleten benyújtott három hónapot meg nem haladó tartózkodásra
jogosító vízum („A”, „C”, valamint az Szmtv. szerint az EGT-állampolgár
vagy magyar állampolgár harmadik országbeli családtagja által benyújtott
beutazásra jogosító vízumkérelem) iránti kérelmek elbírálása;
- három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum elbírálása (szezonális
munkavállalási vízum)
- kishatárforgalmi engedélyek kiadása;
14
- bevándorolt/letelepedett harmadik országbeli állampolgárok – egyszeri
utazásra jogosító – úti okmánnyal történő ellátása;
- tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmek átvétele, továbbá egyes
tartózkodási eljárási cselekmények elvégzése.
Együttműködés a társszervekkel
A migráció kezelése, felderítése elsősorban a Rendőrség hatáskörébe tartozik, azonban a
hatékony fellépés érdekében szükséges volt egy koordinált szervezetrendszert létrehozni.
Az együttműködési feladatok megszervezésére és végrehajtására, valamint a komplex
ellenőrző rendszer folyamatos működtetésére úgynevezett Integrált Vezetési Központ
(továbbiakban: IVK) került létrehozásra. Az IVK központi szerve a Vezetői Tanács, mely az
érintett szervek (Rendőrség, Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, Vám,- és
Pénzügyőrség, Munkaügyi, és Munkavédelmi Felügyelőség) országos szervezeti elemeinek
képviselőiből áll. Az IVK operatív végrehajtó szerve az Integrált Vezetési Csoport, amelynek
irányítója az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Határrendészeti Főosztályának a vezetője és
amelybe az együttműködő szervek megyei szervezeti elemei összekötőket biztosítanak.
Az Integrált Vezetési Központot az illegális migráció és az ahhoz kapcsolódó más jogellenes
cselekmények elleni hatósági fellépés hatékonyságának növeléséről, illetve összehangolásáról
szóló 20/2004. (BK 15.) BM-FMM-PM együttes utasítás hozta létre.
A komplex ellenőrző rendszer feladata, hogy a szolgálati és a hatósági tevékenység időben,
térben és módszereiben történő összehangolásával, a rendelkezésre álló erők és eszközök
gazdaságos felhasználásával, az információcsere felgyorsításával, a totális ellenőrzés
mellőzésével, differenciált és szelektív módon az ország egész területén biztosítsa a
külföldiek jogszabályokban meghatározott hatósági ellenőrzésének végrehajtását, továbbá az
illegális migráció, valamint az ahhoz kapcsolódó más jogellenes cselekmények felfedését,
illetve a szükséges hatósági eljárások lefolytatását.
2010. március 06-án lépett hatályba az illegális migráció és az ahhoz kapcsolódó más
jogellenes cselekmények elleni hatósági fellépés hatékonyságának növeléséről, illetve
összehangolásáról szóló 8/2010. (II. 19.) IRM-SZMM-PM-KHEM együttes utasítás. Ez az
együttműködők közé beemelte a Nemzeti Közlekedési Hatóságot is.
15
Az IVK hatékonyságának növelése érdekében a Duna Stratégiában levő lehetőségek
kihasználásával a NAV adó és vámszerve, a BÁH valamint a Dunai Vízirendészeti
Rendőrkapitánysággal közös ellenőrzések kerültek megszervezésre Magyarország dunai vízi
határszakaszán.
2011. évben lényeges szervezeti változások történtek. A Vám és Pénzügyőrség és az Adó-, és
Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Nemzeti Adó,- és Vámhivatallá integrálódott, a Nemzeti
Közlekedési Hatóság, illetve a munkaügy megyei szervei pedig a Kormányhivatalok
alárendeltségébe kerültek, ez azonban a közös feladatellátásban törést nem jelentett.
A hatósági ügyintézésben és a rendkívüli események kezelésében Alkotmányvédelmi Hivatal
is részt vesz. Azzal, hogy az okmányok valódiságát minden szerv, amely előtt harmadik
országbeli külföldi állampolgár megjelenik, külön-külön megvizsgálja, valamint az új
okmányok rendszerbe állításához szükséges biztonsági előírások kialakítása tekintetében
egyre szorosabb munkakapcsolatot tart fenn a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal.
Hatékony információcsere folyik az Információs Hivatallal és a Katonai Felderítő Hivatallal.
A Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ sok információval szolgál a nemzetközi
szervezett bűnözés és az illegális migráció összefüggéseiről, különös tekintettel az
embercsempészetre és az emberkereskedelemre.
Napi munkakapcsolatot szükséges fenntartani a Közigazgatási és Elektronikus Szolgáltatások
Központi Hivatala szerveivel, az anyakönyvvezetőkkel, az államigazgatási hivatalokkal. A
Rendőrség és a BÁH folyamatos együttműködésben áll a Külügyminisztériummal, tekintettel
arra, hogy a kihelyezett konzulok sok esetben a BÁH alkalmazottai közül kerülnek ki.
A menedékkérők és a Magyarországon menekültként, oltalmazottként elismert külföldiek
ellátásának, támogatásának és társadalmi integrációjának elősegítése terén aktív
együttműködés áll fenn a BÁH és az oktatási a szociális és munkaügyi tárcával, valamint az
illetékes önkormányzatokkal.
Az illegális migráció és a leplezett legális migráció megelőzésére, megakadályozására
létrehozott nemzetközi bevándorlási összekötő tisztviselői (továbbiakban: ILO) hálózat
hatékonyan segíti a felderítést, ezáltal megkönnyíti a tagállamok közötti folyamatos
információáramlást, a gyors reagálást és együttműködést az ilyen jellegű ügyekben. A BÁH
16
az Európai Unió támogatásával, a Külső Határok Alap (továbbiakban: KHA)
társfinanszírozásával 2009. április-májusában három ILO-tisztviselőt helyezett ki egy-egy –
az aktuális migrációs trendek és tapasztalatok alapján – kiemelt migrációs kockázatúnak ítélt
harmadik országba (Egyiptom, Nigéria és Törökország). Ezzel az Európai Unió kísérleti
jelleggel egy olyan, Magyarországon előzményekkel nem rendelkező intézménynek nyitott
utat, amely a világ számos fejlett országában több évtizedes hagyományokkal rendelkezik,
amely bár egyes pontokon rokon vonásokat mutat a hazánkban is ismert belügyi attasé vagy
migrációs szakkonzul intézményével, azoktól egyúttal – jellegadó ismérveinek köszönhetően
– élesen el is határolódik. Jóllehet a hálózat 2011-től földrajzi elhelyezkedését tekintve
részleges változáson ment keresztül (a nigériai állomáshely megszűnésével az összekötő
2011-től Vietnámban működik, illetve az isztambuli összekötőt 2011-től Ankarába helyeztük
át) az összekötők fókuszponti tevékenysége változatlanul az illegális migráció elleni
küzdelemre, s azon belül is mindenekelőtt az alábbi területekre összpontosult:
1) vízumrendészeti tanácsadás nyújtása a Magyarország érintett országban lévő
külképviseletének konzuli részlege számára;
2) információgyűjtő és elemző tevékenység az érintett ország és a szomszédos térség
migrációs tendenciáiról, jogszabályi környezetéről, valamint az illegális migrációs
folyamatokat befolyásoló társadalmi, gazdasági és politikai tényezők alakulásáról;
3) információgyűjtő és elemző tevékenység a térséget jellemző okmánybiztonsági és
embercsempészettel, emberkereskedelemmel összefüggő folyamatokról;
- e célok szolgálatában aktív részvétel a helyi ILO hálózat munkájában, élő
kapcsolat kialakítása a helyi rendészeti hatóságokkal és nemzetközi
migrációs szervezetek képviselőivel;
4) a Hivatal migrációs érdekeinek szolgálata mellett tágabb nemzeti rendészeti, és
tagállami érdekképviselet ellátása.
3. Az illegális migránsok számának csökkentésére irányuló gyakorlati
lépések
A magyar határőrizeti tevékenység nagyban függ, attól hogy mi történik a nyugat–balkáni
régióban, illetve Görögországban, hiszen a határrendészet feladatai nem közvetlenül a külső
17
határon keletkeznek. A magyar Külkapcsolati Stratégia2 fontosnak tartja a balkáni stabilitást,
hiszen a szervezett bűnözés oldaláról a legnagyobb kihívást az ebben a térségben dolgozó
bűnszervezetek jelentik. A régió gyenge államai tökéletes terepet biztosítanak a
hierarchikusan szervezett bűnelkövetői csoportoknak. Ezen csoportok innen szervezik az
illegális migrációs tevékenységüket.
A Balkán-útvonal évtizedek óta az egyik legjelentősebb illegális bevándorlók által használt
útvonal. Az útvonal magába foglalja Horvátországot, Szerbiát, Bosznia és Hercegovinát,
Montenegrót, Albániát, Koszovót és Macedóniát, azaz jellemzően a volt Jugoszláv
Köztársaság országait. A migránsok – akik a Közel-Keletről és Közép-Ázsiából érkeznek –
tranzit útvonalként használják és először görög-török szárazföldi határszakaszon lépik át az
Európai Unió határait. Az ismert görögországi problémák miatt a migránsok tovább utaznak a
Balkánon keresztül és ott ismételten elérik a nyugat-balkán és az EU közötti külső szárazföldi
határt.
A FRONTEX 2011. évi FRAN jelentései is alátámasztják, hogy a Magyarország és Szerbia
közötti schengeni határszakaszon folyamatosan észlelhető az illegális migrációs nyomás, míg
a román-szerb és a szlovén-horvát határon is tapasztalható a jelenség, azonban jelenleg kisebb
mértékben. 2011-ben a migrációs nyomás tovább erősödött a román-szerb szakaszon is és
növekvő számokat jelentettek a szlovén-horvát közös határon.
Egyre több elemzés mutatja, hogy a nyugat–balkáni országok állampolgárai (szerb, koszovói,
albán) is ezen az útvonalon tranzitálnak a térségben. Görögországból különösen az afgán és
pakisztáni állampolgárok indulnak el viszonylag magas számban az EU külső szárazföldi
határai felé.
Ukrán viszonylat
A korábbi években kialakult migrációs irányok és tendenciák alapvetően nem változtak. A
Magyarországgal határos kárpátaljai terület Ukrajna más térségeihez, vagy a szomszédos
magyar, szlovák határterülethez képest is bűnügyileg erősen fertőzött. Magas a tulajdon elleni
erőszakos bűncselekmények száma, kiterjedt a vállalkozások, magánszemélyek sérelmére
2 http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/kulkapcsolati_strategia/
18
folytatott védelmi pénzek szedése, a pénzbehajtás, a bűnözők közötti rivalizálás nem egyszer
fegyveres leszámolásba torkollik. Szomszédos ország lévén Magyarország mintegy összekötő
kapocs szerepét tölti be a nyugat-európai országok felé. Ezen szervezetek anyagi eszközeiket
főként kábítószer-kereskedelemből, védelmi pénzek szedéséből, jövedéki áruk
csempészéséből, embercsempészésből és leánykereskedelemből szerzik.
Az ukrán-moldáv-román hármashatár térségében a bűnelkövetői körök kihasználják a
kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek rossz életkörülményeit, ennek során anyagi
ellenszolgáltatásért cserébe közreműködnek azok illegális utazásának megszervezésében,
végrehajtásában.
A folyamatosan emelkedő szintű, tranzit jellegű migráció miatt évről-évre migránsok ezrei
érkeznek Ukrajnába azzal a reménnyel, hogy eljussanak az Európai Unió valamelyik
tagországába. A keleti határokon viszonylag könnyen jutnak keresztül az ázsiai és távol-keleti
térségből érkező migránsok, majd a célterület megválasztása után már gyakran csak az EU
keleti határain tűnnek fel.
A tranzit jellegű migráció szempontjából, mivel Ukrajna területe mind a nagy távolságú,
például Afganisztán, Irak, Kína térségéből érkező migrációban, mind az úgynevezett közepes
távolságú migrációban érintett, a migráció távolságának nagyságával párhuzamosan a
háttérben egyre szervezettebb, határokon átnyúló, nemzetközi embercsempész csoportokat,
illetve együttműködést lehet feltételezni.
Az Ukrajna/Kijev térség, amely több ország irányába „osztja el” a keletről érkező
migránsokat. Lengyelország közvetlenül Németország felé, Szlovákia pedig Csehország és
Ausztria felé, míg Magyarország közvetve Németország, illetve Ausztria/Olaszország
irányába „biztosít” útvonalat.
2010-2011-es években az elfogások döntően a Barabás, Kölcse és a Beregsurány
Határrendészeti Kirendeltség illetékességi területén történtek. Elsősorban a „zöldhatáron”
gyalog történő átkísérés, illetve a határforgalmi ellenőrzési rendszer keretében a gépjárműben
történő megbújás jellemző. Ennél a viszonylatnál említésre méltó, hogy jó minőségű hamis,
hamisított vagy más nevére szóló okmányokat is gyakran használnak fel az ellenőrzést végző
rendőrök megtévesztése céljából.
19
A magyar-ukrán határszakaszon az embercsempész szervezetek szinte méterre pontosan
felosztották egymás között a területet, mintegy kijelölve az egyes bűnszervezetek
„illetékességi” területét. A csempészéssel foglalkozó csoportok ezt a felosztást tiszteletben
tartják. Előfordul néha olyan eset, amikor valamely személy vagy szervezet tagjai a másik
szervezet illetékességi területén „dolgoznak”, de ezt minden esetben megtorlás követi.
A csempészés folyamata óramű pontossággal tervezett. A szervezők információkat gyűjtenek
a határőrizeti helyzetről, a szolgálat működéséről, a szolgálatban lévő személyekről. A határ
közeli lakosság körében pihentetőket, figyelőket toboroznak és napidíjat fizetnek nekik
bizonyos hírigények kielégítéséért, figyelési szolgálat ellátásáért. Ezért a határ menti
falvakban az embercsempész tevékenység konspirált megfigyelése szinte lehetetlen. Az
embercsempészés szinte összenőtt a jövedéki termékek csempészetével.
Az ukrán határszakaszon megjelenő, onnan az ország mélységébe vezető embercsempész
útvonalak az alábbiak szerint körvonalazhatók:
- a kisbuszokkal történő embercsempészés tekintetében meghatározó a Záhony
Határrendészeti Kirendeltség közúti átkelőhely, melyről kivezető 4-es számú
főútvonal M3-as autópályáig vezető szakasza jellemző;
- az ukrán viszonylatban területileg illetékes Határrendészeti Kirendeltségekről kivezető
mellékutak, melyek a közeli városokban Vásárosnamény, Kisvárda, Fehérgyarmaton
összpontosulnak;
- az adott térségből az ország mélységébe, illetve innen történő továbbszállítás kapcsán
elsődleges -a gyors haladási lehetőség révén- az M3-as autópálya, majd Budapest
belterületén áthaladva, illetve az M0-ás körgyűrű használatával az M1-es autópályák.
Magyarország területén átvezető migrációs főirányokat tekintve az ukrán határszakaszon a
korábbi évekhez képest változás tapasztalható. Az eddigi záhonyi főirányról az illegális
migráció áttevődött Kölcse, Beregsurány és Barabás Határrendészeti Kirendeltségek
illetékességi területére.
Román viszonylat
20
A hazánkat elérő másik fontos illegális migrációs csatorna Törökországból kiindulva
Bulgárián, Románián keresztül húzódik Magyarország felé. Budapesten kétfelé ágazik az
egyik irány Szlovénia, Dél-Ausztria, Észak-Olaszország, a másik Ausztria, Németország,
Hollandia, Anglia felé folytatódik. Ebből az irányból az arab országok polgárai, iraki kurdok,
törökök, a volt szovjet déli köztársaságok polgárai, például grúzok érkeznek illegálisan. A
Törökországból és a Balkánról Nyugat-Európába utazók igyekeznek kihasználni a bolgár-
román EU-folyosót és a szerb-magyar határszakaszt. Az Ázsiából és Kelet-Európából érkezők
az ukrán-magyar határon kísérleteznek beutazással. Fontos megemlíteni, hogy az unióba
irányuló gépjárműforgalom a külső határok létrejöttével koncentráltabb lett főként a román
határátkelőhelyeken, ezért az embercsempészés intenzitása is megváltozott.
A felhasznált hamis (hamisított), illetve személycserés úti okmányok honossága rendkívül
változatos képet mutat. Az elkövetők gyakran használják az EU-hoz 2004-ben csatlakozott
országok (magyar, litván, lengyel, szlovák) okmányait, azt feltételezve, hogy ezek nem
annyira ismertek az EU korábbi tagállamainak hatóságai előtt. Az illegális migránsok körében
megnövekedett a két újonnan csatlakozott ország - Románia és Bulgária - úti okmányainak
alkalmazása, emellett felértékelődtek a magyar iratok és vízumok is, amelyek a schengeni
határok átlépését teszik lehetővé.
A román határszakaszt érintően alapvetően a moldáv és török, újabban az afgán
állampolgárok csempészetével találkozunk, amelynek kapcsán kiemelt jelentőséggel bír a
különböző járművekben (kamion, mikrobusz) történő megbújás, illetőleg feltehetően hamis
jogalapon megszerzett vízumokkal való csoportos utaztatás. Elenyésző számban jelennek meg
magyar elkövetők, ők is csak a szervezet alján, részfeladatok tekintetében. A török
(elsősorban kurd nemzetiségű) állampolgárokat főként kamionokban csempészik ki Nyugat-
Európába, ezen belül is Németország a legjellemzőbb célország.
Törökország földrajzi elhelyezkedéséből adódóan jelentős migrációs útvonalon fekszik,
összekötő hídként működik Európa és a Közel-Kelet, illetve Ázsia között. Kicsi a távolság az
ország nyugati partjai és a görög szigetek között, mely jelentősen befolyásolja az Égei-
tengeren keresztül zajló illegális migrációt. A globális biztonsági kockázatot jelentő
konfliktusok az ország közvetlen közelében történnek: Afganisztán; Irak; Irán; Oroszország.
Törökországba Iránból, Irakból, Szíriából, Afganisztánból, Pakisztánból, Indiából és más
21
ázsiai érkeznek illegális migránsok, leginkább az ország délkeleti régióinak hegyvidékes
zöldhatárain keresztül. A külföldiek többsége megpróbál továbbutazni az EU tagállamaiba.
Az illegális bevándorlók zömmel az iráni-török határon érkeznek, kihasználva, hogy földrajzi
fekvése miatt a terület ellenőrzése különösen nagy nehézségekbe ütközik. Törökországból a
szárazföldi határokon Bulgáriába és Görögországba, a tengeri határokon pedig a görög
szigetekre vagy Ciprusra próbálnak eljutni. Másodlagos migrációs útvonalat jelentenek a
török repülőterek, amelyek gyakorlatilag az egész világból elérhetőek, és minden EU tagállam
felé van közvetlen összeköttetésük.
Főbb nemzetközi útvonalak:
- E-60: (Magyarország)-Oradea (Nagyvárad)- Constanta;
- E-68: (Magyarország)-Arad- Brassó;
- E-81: (Magyarország)-Satu Mare (Szatmár)-Pitesti;
- E-671: Szatmár-Temesvár (amelynek jellemzője, hogy a magyar-román államhatárral
párhuzamosan fut, helyenként egészen közel az államhatárhoz);
- E-70: Temesvár-Bulgária (Duna mellett megy végig);
- E-85: Suceava-Bukarest (moldáv-román államhatárral megy párhuzamosan)
Szerb viszonylat
A harmadik migrációs útvonal az úgynevezett klasszikus balkáni út, amely Törökországon,
Bulgárián keresztül Szerbiába vezet. Ezek a főleg albán nemzetiségű bűnözői körök nemcsak
embercsempészettel, hanem a „zöld határon” keresztül nagy értékű gépjárművek
kicsempészésével, továbbá jövedéki termékek szesz, cigaretta csempészésével is
foglalkoznak. Az albán személyek illegális migrációja fokozottan aktuális tényezőként van
jelen.
A migránsok a Magyarország területére történő bejutása 4 csoportba sorolható az alábbiak
szerint:
1. embercsempészek segítsége nélkül, önállóan történő illegális beutazás, tartózkodás;
2. embercsempészek segítségével, hamis okiratokkal elkövetett illegális határátlépés,
jogszerűtlen tartózkodás, továbbutazás,
22
3. gépjárműben megbújva elkövetett illegális határátlépés és jogszerűtlen tartózkodás,
továbbutazás;
4. embercsempészek segítségével a határátkelőhelyek közötti szakaszon.
Állampolgársági kategóriák: szerb, koszovói albán, valamint - a Görögországból kiinduló,
Macedónián és Szerbián keresztül érkező - főként afgán, pakisztáni, palesztin, algériai
tunéziai, iraki, iráni állampolgárságú migránsok csempészete jelenik meg.
Meghatározó számban jellemző a zöldhatáron történő határátlépés, majd az államhatár
közeléből továbbszállítás. Amennyiben a hatóságok elfogják a migránsokat, az
elszállásolásukra használt objektumok környékéről, előzetesen telefonon egyeztetett
helyszíneken találkoznak a szállítóval. A szállítást végző személy közvetlenül a célországig,
vagy az útvonalon megjelenő tranzit ország (Ausztria, Olaszország) ismert találkozóhelyéig
szállítja a személyeket (garanciavállalás).
Megjelent az afgán és az afrikai migráció, mely az előbb említett jelenségtől sokkal
aggasztóbb. Nem elhanyagolható azonban a migráns személyekkel kapcsolatos
közegészségügyi, a nemzetbiztonsági veszélyeztetettség sem. A migráció várható mértéke
elképesztő. Több ezer, elsősorban afgán és afrikai migráns készül „felhúzódni” hazánk
irányába a túlzsúfolt és rossz felszereltségű görög menekülttáborokból, amelyek már nem
bírják a nyomást. Információk vannak a macedóniai és szerb táborok zsúfoltságáról is,
melyekre egyértelműen rá fog telepedni az a néhány embercsempész szervezet, amely vállalja
az ilyen külföldiek szállítását – új és jól fizető piacot teremtve.
A csempészek által használt útszakaszokon a szállítások elkövetési ideje jelentősen behatárolt
a zöldhatáron történő átlépés, illetve a migránsok és a szállító gépjármű tevékenységének
összehangoltsága, továbbá a hatósági jelenlét kiküszöbölésére tett konspiratív intézkedésektől.
Horvát viszonylat
A horvát határszakaszt jelenleg nem érinti a tömeges migráció problémája. Baranya
megyében a 140 km-es horvát határszakaszból a 60 km-es drávai vízi határszakasszal és a
maradék 80 km-es szárazföldi határszakasszal egybefüggően a délszláv háborúból maradt
aknákkal teletűzdelt mezők vannak horvát területen.
23
Kockázati tényezők Baranya megyében: a délszláv háborút követően a vízi szállítás növekvő
tendenciája miatt megnőtt a Duna őrizetének szerepe. A Duna-Rajna-Majna csatorna miatt
egy, az egész kontinensen áthaladó csempészútvonal alakulhat ki, így technikai újítások
szükségesek a vízi ellenőrzés növelése érdekében. A Dunai Rendészeti Koordinációs Központ
célja az, hogy egy megfelelő szűrési technikát alkosson a hajók ellenőrzésére.
Magyarország a Duna Stratégia keretein belül egy úgynevezett Dunai Rendészeti
Koordinációs Központ létrehozását tervezi, mely alapként szolgál az együttműködő rendészeti
szervek közös tevékenységéhez (munkacsoportok és képzések). Ezen kívül technikai hátteret
biztosít a közös rendészeti fellépésre, nemzetközi akciók végrehajtásának irányítására is,
amely tartalmazza a vízi-, határ- és idegenrendészeti, adó- és vámhatósági, katasztrófavédelmi
ellenőrzések végrehajtását. A tevékenység során a dunai Folyami Információs Rendszer
(River Information System – RIS) szolgáltatásokra támaszkodva könnyebbé válik a Dunán
közlekedő (személy, jármű és áru) forgalom nyomon követése, a nemzeti és közösségi
előírások betartása mellett az ellenőrzések időtartalmának csökkentése, valamint a biztonsági
követelmények teljesítésének biztosítása. A Dunán jelentkező biztonsági kockázatokra a
rendészeti szervek oldaláról megfelelő válaszlépésként egy komplex, a biztonság magas fokú
garanciáját biztosító szervezeti formára, illetve hozzá kapcsolódóan szoros, nemzetközi
együttműködési fórumrendszerre van szükség.
A horvát határszakaszon érintett lehet Somogy és Zala megye is, elsősorban Románia
schengeni térséghez történő csatlakozása illetve a magyar-szerb határszakaszon végrehajtásra
kerülő technikai megerősítések hatásai miatt. Az aknamentesítést követően új utak nyílhatnak
meg például Szerbia-Horvátország-Magyarország felé is.
3.1 A migránsok Magyarországra érkezése előtt tett lépések az illegális migráció
kiküszöbölésére
A BÁH (Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal) bevándorlási összekötő tiszteket küldött ki
harmadik országokba (Egyiptom, Törökország, Vietnam). A velük fenntartott kapcsolat
folyamatos és megfelelő szakmai minőségű. Az összekötő tisztek feladata a határrendészeti
tevékenységek segítése, különösen a vízumok kiadása, az előszűrés elvégzése, a harmadik
országokban felfedezett, vagy valamely tagállam összekötő tisztjei által átadott hamis
24
okmányokról szóló információk továbbítása, illetve a fogadó államról szóló migrációs
beszámolók elkészítése terén.
Az összekötő tisztek emellett részt vesznek a fogadó országokba történő visszatérési
műveletek végrehajtásában.
A BÁH ezen kívül szakosított konzuli tisztviselőket küldött a kijevi magyar nagykövetségre,
valamint a moszkvai, pekingi, kisinyovi, isztambuli, damaszkuszi és teheráni konzulátusokra.
Ugyan a konzuli tisztviselők a Külügyminisztériumnak vannak alárendelve, rendszeresen
beszámolnak a BÁH-nak is.
Az ORFK 2011. október 1-jén egy rendőrségi összekötő tisztet helyezett ki Belgrádba, aki
hatásköre szerint az illegális migráció elleni küzdelemhez járul hozzá. Munkája során – annak
ellenére, hogy a Külügyminisztérium személyzetének tagja – a rendőrség alárendeltségébe
tartozik. A rendőrségnek Wiesbadenben is tartózkodik egy összekötő tisztje, akinek feladata a
német hatóságokkal való együttműködés az illegális migráció elleni küzdelem területén. A
rendőrség a tervek szerint 2012 októberétől összekötő tisztként 1-14 dokumentumszakértőt
küld ki Isztambulba és Kisinyovba.
Hatékony határellenőrzés
A 2007-ben bekövetkezett schengeni tagság nem írta át a migrációs útvonalakat azonban
annak hatására több szempontból módosult a szervezett bűnözés elkövetési magatartása:
- A korábban legsúlyosabban fertőzött osztrák-magyar határszakaszról a
jogellenes migrációs cselekmények elkövetésének nagyobb része áttevődött a
szerb-magyar határszakaszra. A szervezett bűnözői körök ezen a
határszakaszon alakítottak ki pihentető és gyűjtő helyeket.
- Kiemelkedő jelentőségűvé vált a magyar gyorsforgalmi utak ellenőrzése, mivel
az embercsempészek leggyakrabban személy és tehergépjárművekben
szállítják a migránsokat.
- Megnövekedett azon migránsok száma, akik a menekültügyi kérelem
benyújtásával próbálják elkerülni a kitoloncolást az eredeti vagy az őket
visszafogadni köteles országba. Ezzel egyidejűleg megjelentek a
menekülttáborok környékén az embercsempészetet szervező személyek.
25
- A román-magyar határszakaszon folyamatosan emelkedik a migrációs
cselekmények száma, mivel a szerb határszakasz mellett a Romániában
menekültstátuszért folyamodott külföldiek innen próbálnak továbbjutni Európa
más országaiba.
- Felértékelődött a harmadik országokkal (Szerbiával, Horvátországgal illetve
Ukrajnával) megkötött visszafogadási egyezmények szerepe, továbbá erősödött
a „dublini” együttműködési rendszer.
Amikor a migrációról, illetve az illegális migrációról beszélünk, nem árt, ha tisztában
vagyunk az adatokkal, nagyságrendekkel, trendekkel.
Ezek az ismeretek azért is érdekesek lehetnek, mivel 2007. december 21-től nyolc taggal –
köztünk Magyarországgal is – bővült a „schengeni család” a szárazföldi határok, illetve 2008.
március 29-től a légi határok vonatkozásában is.
Széles körű nemzetközi migrációs statisztikai adatok az Eurostat-ból, illetve a CIREFI-ből
szerezhetők be, ezeken kívül a már négy éve működik a FRONTEX elemző részlege (FRAN)
is. A kialakított új adatszolgáltatási rendszer keretében a tagállamok adataikat minden
hónapban megadják az alábbiak szerint:
- illegális határátlépők,
- embercsempészek,
- illegálisan tartózkodók,
- visszairányítottak,
- menekült kérelmet benyújtók,
- (illegális migrációhoz kapcsolódó) okirat hamisítás adatait
Ezt oly módon teszik, hogy az elkövetők számán túl olyan részletek is egyértelműen
meghatározhatóak legyenek, hogy mely viszonylatban, „zöldhatáron” vagy átkelőhelyen,
szárazföldön, tengeren, illetve légi átkelőn, esetleg mélységben történt a jogsértés felfedése és
az is, hogy milyen állampolgárságú volt az elkövető. Kialakulóban van tehát egy részletes
adatbázis, melyből a tagállamok is, de elsősorban a FRONTEX meghatározhatja, hogy hol,
milyen kockázatok kihívások jelentkeztek és várhatók a migráció vonatkozásában.
26
Az alábbiakban elsősorban a magyar adatbázisokban (ORFK által készített Határhelyzetkép
alapján) fellelhető adatokat elemzem-értékelem, természetesen ezen adatok kerültek
továbbításra a FRONTEX részére is.
A táblázatban megtalálhatóak azok a fő viszonyszámok, amelyek reálisan bemutatják az
illegális migrációhoz köthető jogellenes cselekmények 2010-2011 évi helyzetét.
A statisztika alapján megállapítható hogy az illegális migrációhoz kapcsolódó jogellenes
cselekmények számában 2010 évhez képest 28 százalékos emelkedés tapasztalható.
27
A Magyarország területét érintő illegális migráció hátterében alapvetően gazdasági okok
állnak, az érintett állampolgárok egy jobb élet reményében hagyják el hazájukat és legális
vagy illegális keretek közt próbálják megélhetésüket biztosítani az adott célországban.
Az illegális migrációt kiváltó okok között meghatározó elemként jelen vannak még a
kibocsátó országokban politikai, faji, etnikai, vallási alapon megjelenő feszültségek mint
generáló tényezők, melyek jelentős mértékben befolyásolják a migráció állampolgársági
összetételét.
Az illegális migráció kapcsán érintett állampolgárok kiszolgáltatott helyzetét kihasználva a
szervezett bűnözés jelentős térnyerése figyelhető meg a jelenséggel összefüggő
bűncselekmények vonatkozásában.
A kapcsolódó jogsértések körében kiemelt szerepet játszik az embercsempészés, valamint az
ezzel kapcsolatos közokirat-hamisítás.
Az embercsempészek a migráció vonatkozásában kibocsátó és célországok között lévő
államok határainak illegális átlépéséhez hamis, hamisított okmányokat, valamint különböző
közlekedési eszközökben megbújási lehetőséget biztosítva vagyoni haszonszerzés
reményében nyújtanak segítséget az érintett országokba történő beutazáshoz, az országon
átutazáshoz, vagy az országból való kiutazáshoz.
A tranzit országokban az illegális továbbutazáshoz szükséges feltételek megteremtéséig a
migránsokat olcsóbb hotelekben, panziókban, egyéb szállásokon, továbbá elhagyott
28
mezőgazdasági vagy katonai objektumokban, valamint tanyákon és esetenként a befogadó
állomásokon „pihentetik” az elkövetők.
Magyarország teljes jogú schengeni tagállammá válásával Szlovénia, Ausztria és Szlovákia
viszonylatában a határátkelőkhöz és a zöldhatár őrizet első vonalához kapcsolódó ellenőrzés,
mint állandó szolgálati tevékenység megszűnt, így az ebből eredő számottevő biztonsági
deficit kompenzálását szolgáló intézkedések bevezetése vált szükségessé, kiemelten az
illegális migrációhoz kapcsolódó jogellenes cselekmények vonatkozásában.
A külső határon a határrendészeti tevékenység, mélységi területen és a belső határon a
mélységi ellenőrzések végrehajtása során hangsúlyos szerepet kellett kapnia a bűnügyi
szemléletű intézkedéseknek, valamint az illegális migrációhoz kapcsolódó bűncselekmények
konspirált elkövetési módszereinek felismerésére irányuló képességnek.
A fentiekre tekintettel az illegális migrációhoz kapcsolódó jogsértésekkel szembeni hatékony
és eredményes fellépés aktív bűnüldözési tevékenységgel és a bűnügyi információk által
támogatott, kockázatelemzésen alapuló közrendvédelmi és határrendészeti tevékenység
végrehajtásával biztosítható.
Magyarország földrajzi elhelyezkedésénél és infrastrukturális jellemzőinél fogva 3 befelé
irányuló migrációs csatorna különböztethető meg.
29
1. Az első Oroszország, Ukrajna felől, az ukrán-magyar határszakaszon éri el hazánkat,
és továbbhúzódik Ausztria, valamint másik ágán Szlovákia felé Németország
irányába.
2. A második illegális migrációs csatorna Törökországból kiindulva Bulgárián,
Románián keresztül húzódik Magyarország felé. Budapesten kétfelé ágazik az egyik
irány Szlovénia, Dél-Ausztria, Észak-Olaszország, a másik Ausztria, Németország,
Hollandia, Anglia felé folytatódik. Ebből az irányból az arab országok polgárai, iraki
kurdok, törökök, a volt szovjet déli köztársaságok polgárai például grúzok érkeznek
illegálisan.
3. A harmadik migrációs útvonal az úgynevezett klasszikus balkáni út, ami
Törökországon, Bulgárián keresztül Szerbiába vezet.
Magyarország területére az illegális migráció által érintett személyek elsősorban Ukrajna,
Románia, Szerbia viszonylatából, valamint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren keresztül
érkeznek legális vagy illegális úton.
A Magyarországot aktuálisan érintő illegális migrációs fenyegetettség elsősorban ukrán,
szerb, koszovói, török, moldáv, pakisztáni, vietnámi, szomáliai, afgán, iraki, iráni, tunéziai,
algériai migráns állampolgársági kategóriákat érint, ami jelentős közbiztonsági és
nemzetbiztonsági kockázatot is hordoz magában. Az illegális migráció irányultságában a
megélhetést, a jobb élet reményét az állampolgársági kategóriák változásával felváltotta a
bűnözés megjelenése, a terrorizmus veszélyének növekedése.
30
3.2 Az illegális bevándorlók határon történő azonosítása és észlelése érdekében tett
gyakorlati intézkedések
A határvédelmi feladatokat is ellátó helyi rendőrségi szervek (a határrendészeti hivatal, a
horvát határ menti területekért felelős rendőrkapitányság, illetve a Repülőtéri Rendőr
Igazgatóság a Liszt Ferenc Repülőtéren) a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 13. cikke szerint
megtagadhatják egy személy belépését az országba, illetve az 5. melléklet B részében
található formanyomtatvánnyal visszaküldhetik annak az országnak a területére:
- ahonnan érkezett,
- amely köteles visszafogadni az adott személyt,
- ahol az adott személy szokásos tartózkodási helye található,
- ahova beléphet.
Magyarország teljes mértékben elkötelezett a közös integrált határellenőrzési rendszer
fejlesztése ügyében. Az ORFK nagy erőfeszítéseket tett, hogy javítsa a schengeni övezet
külső határainak megfigyelését és őrzését.
Az ORFK Stockholm Program alapján elkészült nemzeti stratégiájának értelmében
Magyarország támogatja az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) létrehozását. Ennek
érdekében az ORFK 2011-ben felállította az EUROSUR hazai központi irodájaként működő
nemzeti koordinációs központját. A nemzeti stratégia értelmében az ORFK megnövelte
31
határellenőrzési és határ-megfigyelési kapacitásait, valamint a Külső Határok Alap 2007-
2013-as juttatásaiból műszaki újításokat vezetett be Magyarország külső határai mentén.
A Külső Határok Program 2007-2010 közötti éves programjai keretében az ORFK 52
határkezeléshez kapcsolódó projektet kivitelezett 2010-ben.
A Külső Határok Alap anyagi támogatásával a rendőrség külső határokon szolgáló tagjai
módszertani, dokumentumismereti, illetve idegen nyelvi képzéseken vettek részt.
A szerbiai és ukrajnai külső határon a határellenőrzés hatékonyságának növelése érdekében
stabil hőkamera-rendszert építettek ki.
2010-ben a Határellenőrzési Regisztrációs Rendszer (HERR), valamint a RITA (Határőrzési
Információs Támogatási Rendszer) fejlesztése is befejeződött.
A VIS fejlesztésével összhangban számítógépek és nyomtatók beszerzésére is sor került.
Mivel az együttműködés Magyarország külső határai biztonságosabbá tételének
elengedhetetlen eszköze, szerbiai határőröket is bevontak a FRONTEX magyar-szerb határon
zajló közös műveleteibe.
Melyek azok az eszközök, amelyekkel a leghatékonyabb módon megakadályozzák a
migránsok beutazását a schengeni területre?
A beutazás feltételeivel nem rendelkező személyek visszairányítása (schengeni
határellenőrzési kódex 5 cikk
32
Megállapítható, hogy a schengeni joganyagban meghatározott belépési feltételek hiánya,
valamint a tartózkodási szabályok szankcionált megszegése jelentős számban (11 819 eset)
eredményezte a belépés megtagadását a külső határokon. Mivel e jogintézmény szűk
jogorvoslati keretet nyújt a belépés feltételeit nem teljesítő harmadik ország állampolgára
számára, hatékony és gyors eljárásnak tekinthető az illegális migráció elleni küzdelemben
(emberi jogi aspektusait az alábbi fejezetben érintem).
Az új tagállamok másfajta gondolkodásmódját is jelzi – a fizikai lehetőségeken túl –, hogy
Lengyelország, Szlovénia, Románia, Magyarország (de még talán ide sorolható Bulgária is)
magasabb számban él e jogintézmény adta lehetőséggel, mint a többi tagállam. Vagyis ezen
országok inkább már a belépés előtt igyekeznek megakadályozni a „problémás” személyek
belépését és nem utólag, - rengeteg munkával és költséggel jelentkező módón - már az ország
területéről eltávolítani a „nemkívánatos” személyeket.
Az államhatár őrizete
2011-ben 6903 esetben került elfogásra olyan harmadik országbeli állampolgár, aki
jogellenesen kívánta átlépni a schengeni külső határt Magyarország irányába. Ez a szám 43%-
33
kal meghaladja a 2010 évben felfedett tiltott határátlépések számát. Az alábbi statisztika
alapján megállapítható hogy az afgán, szerb, pakisztáni és koszovói nemzetiségű
állampolgárok mellett megjelentek az észak-afrikai térségből származó (tunéziai, algériai,
magukat palesztinnak valló) illegális migránsok is. Ha viszonylati bontásban tekintjük a
jogsértő cselekmények számát, akkor megállapítható, hogy a magyar-szerb határszakaszon
következett be a tiltott határátlépések több mint 60 százaléka.
Az átkelőhelyek és a „zöldhatár” közül egyértelműen a zöldhatár helyzete a súlyosabb, tehát
nem az átkelőhelyeken jelentkezik az igazi kihívás a migráció kezelésének vonatkozásában.
34
3.3 Az illegális bevándorlás ellenőrzése érdekében tett gyakorlati intézkedések
Magyarország területén
A rendőrség az elsődleges szervezet, amely felelős az illegális bevándorlás elleni harcért.
Ennek megfelelően, a rendőrség az általános nyomozó hatóság az illegális bevándorlás és a
hozzá kapcsolódó bűnözés tekintetében. A Nemzeti Nyomozóiroda Szervezett Bűnözés Elleni
Főosztályán belül a Kiemelt Migrációs Ügyek Osztályának országos illetékessége és
hatásköre van. A szervezett bűnözés ellen, megyei szinten állítottak fel ezeket a szerbiai és
ukrajnai külső határokon (Bács-Kiskun, Csongrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben).
Ezek az egységek titokban is nyomozhatnak. A megfelelő illetékesség és hatáskör alapján az
illegális bevándorláshoz kapcsolódó bűncselekményekkel kapcsolatban a helyi szinten a
városi rendőrség egységei illetve megyei szinten a nyomozó egységek is nyomozhatnak.
A Rendőrség hatáskörébe tartozik a határellenőrzés és az illegálisan az országban tartózkodók
felismerése. A határellenőrzést a határok mentén a Határvédelmi Igazgatóság és (a magyar-
horvát határon) a helyi rendőrség végzi. Az illegálisan az országban tartózkodók felismerését
általánosan a rendőrség végzi, de a mélységi ellenőrzést az országon belül speciális rendőrségi
egységek végzik. A Készenléti Rendőrség Mélységi Ellenőrzési Osztálya országos
illetékességgel és hatáskörrel látja el feladatait. A megyékben a Bevetési Osztályok hajtják
végre a feladatokat.
Az illegális migráció és a más, kapcsolódó jogellenes bűncselekmények elleni harc
hatékonyságának növelése érdekében hozták létre az érintett minisztériumok a Integrált
Irányítási Központ. Ez az Integrált Irányítási Központ koordinálja a Rendőrség, a
Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal, a Nemzeti
Munkaügyi Hivatal és a Nemzeti Közlekedési Hatóság feladatait.
A külföldiek ellenőrzésének alapvető módja a váratlan ellenőrzés különböző helyeken és
időben, főleg a nagyobb utak mentén, csomópontokban, és olyan más helyeken (piacok,
nagyobb építési területek), ahol várható nagyobb számú külföldi megjelenése. A jelenlegi
rendőrségi műveletek alapját a kockázati analízis és a meglévő vagy más hatóság által küldött
információk képzik. Az Országos főkapitány rendelete [21/2008. (OT 11)] tartalmazza az
illegális migráció elleni harc javasolt eljárásait.
35
Az illegális migráció elleni küzdelem eszközei
A Visszatérési Irányelvnek történő megfelelés érdekében a harmadik országbeli
állampolgárokra vonatkozó rendészeti szabályozás rendszere teljesen átalakult és a
meghatározott. 2010. december 24-i átültetési határidőt betartva lépett hatályban a módosító
törvénycsomag és a végrehajtási rendeletek módosítása is. Az eljáró hatóságok hatáskörei
(BÁH és Rendőrség) azonban nem változtak. Alapvetően a Visszatérési Irányelvben
meghatározott két lépcsős modell került bevezetésre, vagyis a kiutasításhoz kapcsolódóan az
önkéntes hazatérést preferáljuk, a kitoloncolást az önkéntes hazatérési szándék hiánya
határozza meg. A kiutasítás egy jellemző döntés a Visszatéri Irányelv szerint, de
helyénvalónak csak az uniós szabályok tarthatók. A kiutasítási döntések száma
megnövekedett nemzeti szinten és e célból kerültek alkalmazásra a tagállamok területének
elhagyására vonatkozó döntések is.
A Visszatérési Irányelv szabályainak megfelelően, attól pozitív irányban eltérve került az
őrizet időtartama meghatározásra, valamint az őrizetbe vehető személyek köre is.
36
A fentieken túl az uniós elvárásnak megfelelően megteremtődött a kiutasítás végrehajtásához
kapcsolódó hatékony monitoring rendszer, melynek keretében az ügyészség feladata az
ellenőrző rendszer működtetése.
A Visszatérési Irányelvnek történő megfelelés érdekében biztosítani kell a harmadik
országbeli állampolgár kiutasításával kapcsolatos idegenrendészeti eljárásokban az ingyenes
jogi segítségnyújtás és/vagy képviselet igénybevételének lehetőségét. Figyelemmel azonban
arra, hogy a Visszatérési Irányelv 13. cikk (4) bekezdésében foglalt, ingyenes jogi
segítségnyújtással kapcsolatos kötelezettségek teljesítésére a tagállamok 2011. december 24.
napjáig kaptak határidőt, ezért a jogi segítségnyújtással kapcsolatos rendelkezést csak ezzel az
időponttal lép hatályba.
Magyarország schengeni csatlakozását követően az Szmtv. és végrehajtási rendeletének
hatályba lépésével jelentősebben mutatkozik az, hogy elsősorban az afrikai, és egyes arab
országok állampolgárai részéről felerősödött az a törekvés, hogy magyar állampolgár
családtagjaként, mint szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek legyenek
jogosultak magyarországi tartózkodásra. Kiemelendő a nigériai állampolgárok azon szándéka,
hogy magyar állampolgárságú házastársak találjanak maguknak, míg az ázsiai országok
állampolgárai a házasságkötéssel ellentétben az élettársi kapcsolatot preferálják inkább.
A legújabb tapasztalatok szerint az érdekházasságok mellett – melyet továbbra is nagyrészt
magyar állampolgárok kötnek nigériai, egyiptomi állampolgárokkal – a magyarországi
tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében egy másik kialakulóban lévő gyakorlat is
megfigyelhető. Jogszerűtlenül tartózkodó ázsiaiak (elsősorban vietnami és kínai
állampolgárok) ugyanis a családtagi jogállás létesítése érdekében teljes hatályú apai elismerő
nyilatkozatot tesznek, nem ritkán már iskoláskorú roma származású magyar állampolgár
gyermekekre vonatkozóan. Ezeket az eseteket az idegenrendészeti hatóság a jog eszközeivel
nem, vagy csak nagyon nehezen tudja kezelni. A családtagi jogállásnak ugyanis nem feltétele
a családi együttélés, kizárólag a felügyeleti jog gyakorlása vizsgálható. A fentieken túl a
vietnami állampolgárok vonatkozásában kiemelendő, hogy jellemzően kapcsolatba hozhatók
kábítószerrel való visszaélést megvalósító, valamint erőszakos bűncselekményekkel is.
Jellemző továbbá, hogy ezen személyi kör jogszerűtlen tartózkodása legalizálását
37
megalapozatlan menedékjog iránti kérelmekkel, vagy tartózkodási engedély belföldi
kérelmezésével kívánja rendezni.
Az államhatár őrizetére vonatkozó gyakorlati intézkedések
A Magyar Köztársaság belügyminiszterének, az Osztrák Köztársaság szövetségi
belügyminiszterének és a Szerb Köztársaság belügyminiszterének az illegális bevándorlás
elleni hatékony fellépéshez szükséges lépésekről szóló Közös Nyilatkozata alapján a
következő feladatok és intézkedések kerültek meghatározásra:
1. Azért, hogy az államaik területén folyó migrációs áramlatok kapcsán jelentkező
kihívásokat megfelelően kezelhessék, a miniszterek megállapodnak abban, hogy
fokozni kell a határellenőrzést, az embercsempészet és emberkereskedelem elleni
fellépést, a visszatérés és a visszatérő személyek visszaintegrálásának elősegítését,
mindamellett egyetértenek az államaik területére belépett migránsok nemzetközi
szabályok szerinti kezelésének fontosságával, különösképpen a nemzetközi védelemre
szorulók esetében a menekültügyi rendszerhez való hozzáférés biztosítása és a
visszaküldés tilalma elvének (non-refoulement) tiszteletben tartása esetén.
2. Az 1. bekezdésben meghatározott célok megvalósítása érdekében a miniszterek
megállapodnak a határellenőrzési és migrációs igazgatás területein a gyakorlati
együttműködés fokozásában.
3. A Szerbián keresztül érkező, és a Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság
területén elfogott illegális migránsok esetében a személyazonosság gyors és hatékony
felderítését és biztonságos és szabályszerű visszatérésüket kell elősegíteni.
4. A miniszterek egyetértettek továbbá abban, hogy a magyar-szerb határszakaszt érintő
illegális migrációs áramlatok felderítésébe bevonják a releváns európai uniós
ügynökségeket. Ez elsősorban a FRONTEX kapacitását érinti a határon tervezett
közös műveletek támogatásában és társfinanszírozásában, továbbá az EUROPOL-t a
mozgó irodák bevetése, elemzői segítség és a közös nyomozócsoportok munkájának
38
segítése kapcsán. Ezen ügynökségek fokozzák a gyakorlati együttműködést a nemzeti
hatóságokkal, a legjobb gyakorlatok megosztásához vagy szükség esetén a közös
eljárások kialakításához a megfelelő eszközök biztosításával.
5. A miniszterek továbbá elkötelezettetek a nemzeti hatóságok közötti gyakorlati
együttműködés erősítésében a szerb migrációs és menekültügyi hatóságok jelenlegi
kapacitásának a hatékonyság biztosításához szükséges továbbfejlesztése érdekében.
Ebben a kontextusban az Európai Menekültügyi Hivatal (EASO) vagy más EU
tagállamok is fontos szerepet játszhatnak.
6. Mivel az együttműködés elengedhetetlen eszköz a magyar-szerb határszakasz
biztonságának erősítésében, a miniszterek elkötelezik magukat az osztrák határőr
szakértők közös használatának kezdeményezésére a magyar-szerb határszakaszon. E
vonatkozásban a FRONTEX is kiemelt szerepet vállalhat.
7. A FRONTEX közös műveleteibe a szerb határőrök korábbi bevonásának kedvező
tapasztalatai alapján, és figyelemmel a FRONTEX kapacitásának megerősítésére, a
magyar fél felkéri szerb partnerét, hogy folytassa a részvételt a FRONTEX közös
műveleteiben.
8. A határellenőrzés erősítése érdekében minél előbb szükséges megállapodni a Magyar
Köztársaság Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya között a közúti, a vasúti és
a vízi határforgalom ellenőrzéséről szóló Megállapodás szövegében.
9. A miniszterek megerősítik elkötelezettségüket az EU Duna Stratégiája keretében
folytatott együttműködés fokozását illetően. Különösképpen támogatják a folyami
közlekedés tekintetében a határellenőrzés erősítése érdekében a Dunai Rendészeti
Koordinációs Központ felállítását célzó kezdeményezést.
10. A magyar és az osztrák miniszterek egyetértenek továbbá abban, hogy fokozzák a
Szerbián keresztül folyó illegális migráció elleni küzdelmet, tekintettel az EU
Szakpolitikai Ciklus 2011 – 2013 vonatkozó prioritásának végrehajtására.
39
11. A miniszterek megállapodnak továbbá az elérhető uniós pénzügyi támogatások
felhasználásában a közös műveletek társfinanszírozásához a magyar-szerb
határszakaszon, különös tekintettel Külső Határok Alap közösségi fellépések3
allokációira.
12. A magyar és az osztrák miniszterek megállapodnak abban is, hogy biztosítják a
szükséges támogatást Szerbiának pályázat benyújtásához az Előcsatlakozási
Támogatási Eszköz pénzügyi támogatása iránt a szerb migrációs és menekültügyi
rendszer továbbfejlesztéséhez.
13. A miniszterek egyidejűleg bátorítják a magyar-szerb közös határszakasz mellett
elhelyezkedő régiókat az elérhető uniós alapok jobb felhasználására a határon átnyúló
együttműködés fokozása érdekében.
14. 2007 óta folyamatosan lebonyolításra kerül a magyar-szerb határszakaszon a
Háromoldalú Súlyponti Akció elnevezésű fokozott ellenőrzés sorozat. Ennek
keretében az illegális migráció elleni közös fellépés érdekében a magyar, osztrák és
szerb rendőrök közösen hajtották végre a határellenőrzési feladataikat.
A magyar határellenőrzési rendszer hatékonyságát az osztrák rendőrség mobil hőkamerás
járművekkel, vendégtisztekkel és okmányszakértőkkel, a szerb rendőrség pedig összekötő
tisztekkel támogatta. Mindez a tevékenység új elemmel egészült ki hogy a szerb és ukrán
szakaszon a frekventált határszakaszokon stabil hőkamerák kerültek telepítésre. A fokozott
ellenőrzések időszakában magyar és szerb rendőrök a hőkamera vezérlő helyiségében
közösen látnak el szolgálatot és a szerb összekötő tiszt a hőkamera segítségével irányítja a
szerb járőröket az illegális migránsok elfogása érdekében. Ennek eredményeként már több
migráns csoport elfogását hajtotta végre a szerb rendőrség.
3 A Külső Határok Alap 2011. évi programja alatt a közösségi fellépések 4. célkitűzése (a tagállamok közötti
migrációs áramlatokra vonatkozó együttműködés és információcsere támogatására a harmadik országok
bevonásával az illegális migráció elleni fellépés érdekében)
40
Az Európia Határőrizeti Rendszer (EUROSUR) fokozatosan bevezet egy olyan
mechanizmust, amely révén a határőrizetet ellátó tagállamok hatóságai együttműködhetnek,
és operatív információkat oszthatnak meg egymással és a FRONTEX-szel a schengeni terület
külső határellenőrzésének megerősítésére, – különösen annak déli és keleti, valamint tengeri
és szárazföldi határainál – valamint az illegális migráció és a határokon átnyúló bűnözés elleni
küzdelem erősítésére. 2011-ben az ORFK-ban létrehozásra került a magyar Nemzeti Kontakt
Pont ami a folyamatos koordinálja illetve biztosítja a határrendészeti információk elemzését,
továbbítását.
4. Nemzetközi együttműködés a jogellenes migráció visszaszorításáért
4.1 Együttműködési megállapodások
A visszafogadási egyezmények alkalmazása
Az Európai Közösség (EK) elsőként az 1999. május 1-én hatályba lépett Amszterdami
szerződéssel tett szert kifejezetten visszafogadási megállapodások megkötésére felhatalmazó
hatáskörre (EKSZ 63.cikk (3) bekezdés d) pont, összeolvasva az EKSZ 300.cikk (1)
bekezdésével jelenleg EUMSZ 79. cikk (2) bekezdés c) pont és a 216. cikk együttes olvasata).
Erre az új kompetenciára tekintettel az 1999. október 15-16-i Tamperei Európai Tanács által
elfogadott következtetések már felhívták az Európai Unió tanácsát arra, hogy (a) harmadik
országokkal kötendő együttműködési megállapodásokban helyezzen el úgynevezett
visszafogadási klauzulákat, vagy (b) önálló visszafogadási megállapodásokat dolgozzon ki
harmadik országokkal vagy azok csoportjával.
Az 1999. decemberi tanácsülés és 2011 vége között a Tanács már 21 ország vonatkozásában
adott felhatalmazást a Bizottság részére a tárgyalások lefolytatására. Ezek: Marokkó, Sri
Lanka, Oroszország, Pakisztán, Hon-Kong, Makaó, Ukrajna, Albánia, Algéria Kína,
Törökország, Macedónia, Szerbia, Montenegró, Bosznia-Hercegovina, Moldova, Grúzia,
Zöld-foki szigetek, Belorusz, Azerbajdzsán és Örményország. A Bizottság eddig 13 országgal
zárta le sikeresen a tárgyalásokat.
41
Ezek közül az uniós szintű visszafogadási egyezmények Hong-Konggal és Makaóval 2004-
ben, Srí Lankával 2005-ben, Albániával 2006-ban, Oroszországgal 2007-ben a négy nyugat-
balkáni országgal (Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Montenegró, Szerbia), valamint
Ukrajnával és Moldovával pedig 2008. január 1-én léptek hatályba. A Pakisztánnal aláírt
megállapodás 2010. december 1-jén, míg a Grúziával született megállapodás 2011. március 1-
jén lépett hatályba. A közelmúltban parafálták a Zöld-foki szigetekkel a megállapodást, míg
három keleti partnerrel, Azerbajdzsánnal, Örményországgal és Belarusszal pedig hamarosan
indulnak a tárgyalások.
Marokkóval és Törökországgal a tárgyalások elakadtak, Kínával és Algériával, pedig még
formálisan el sem kezdődtek, legfeljebb informális tájékozódásokra került sor.
A szerb visszafogadási Egyezmény gyakorlati alkalmazásának biztosítása
Szerb viszonylatban az illegális migráció szempontjából meghatározó megemlíteni, hogy a
hatályos visszafogadási egyezmény alkalmazása harmadik országbeli állampolgárok
tekintetében a szerb fél hozzáállása miatt nem volt zavartalan, amely jelentős problémát
okozott a 2010-es évben. A magyar fél a probléma kezelése érdekében tárgyalásokat
kezdeményezett a szerb féllel és komoly előrelépést jelentett a Kormány 53/2010. (III.1.)
számú rendeletével kihirdetett végrehajtási jegyzőkönyv, amely megfelelő jogi alapot nyújt az
EU illetve Szerbia közötti tartózkodással nem rendelkező állampolgárok visszafogadásáról
szóló egyezmény gyakorlati végrehajtására.
42
A lefolytatott kétoldalú tárgyalások eredményeként Szerbia a koszovói állampolgárok
kivételével a harmadik országok állampolgárait és a szerbeket most már visszaveszi. A
jelenleg őrizetben lévő koszovói állampolgárok vonatkozásában a Nemzetközi Migrációs
Szervezet (IOM) 2011 évben 500 fő önkéntes kiutaztatását vállalta. Itt kell megjegyezni, hogy
a szerb fél csak azon személyeket veszi át az egyezmény alapján, akiket a magyar rendészeti
szervek közvetlenül a közös államhatáron fognak el és bizonyítékokkal támasztják alá az
illegális belépés tényét. Azon migránsok, akik az ország mélységében kerülnek elfogásra,
illetve menekültkérelmet terjesztenek elő, szinte lehetetlen visszaadni a szerb félnek. Ez a fő
oka annak, hogy mind 2011-ben mind 2012-ben nagyon magas a fogvatartott személyek
száma, ami jelentős terhet ró a magyar migrációt kezelő szervekre.
Itt kell megemlíteni a 2008/115/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésével kapcsolatos magyar
tapasztalatokat és az erre kialakított legjobb gyakorlatokat:
Az Irányelv alapján a preferált cél az, hogy a jogellenesen tartózkodó harmadik országok
állampolgárait hazájukba illetve abba az EU-n kívüli harmadik országba kerüljenek
kitoloncolásra, amely őket visszafogadni köteles. Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján
megállapítható, hogy a fent hivatkozott jogszabály alapján Magyarország jelentős számban
(2010 évben 77 fő, 2011 évben 57 fő) adott át Ausztriának olyan személyeket, akik – főleg a
szerb-magyar határszakaszon - a külső határokon kerülnek előállításra és velük szemben nem
alkalmazható az EU visszafogadási egyezmény. A „top” állampolgársági kategóriák (szerb,
török, macedón, bosnyák). A személyek - meghallgatás és a rendelkezésre álló bizonyítékok
szerint - a hatályban lévő osztrák-magyar visszafogadási egyezmény alapján kerülnek
felajánlásra az osztrák hatóságok részére. A személyek kiutasítás és beutazási és tartózkodási
tilalom elrendelésének mellőzésével kerülnek átadásra. Megállapítható, hogy a gyakorlat
problémamentes.
A kérdéssel kapcsolatban a magyar elnökség ideje alatt a Bizottság is állást foglalt az EU
Tanácsának Integráció, Migráció, Kiutasítás (Kiutasítás formáció) Munkacsoportjában. A
hivatkozott szabály alapján a tagországoknak a Visszatérési Irányelv rendelkezése lehetőséget
biztosít az egymás közötti átadás-átvételek végrehajtására, azonban elsődlegesen a tranzit
illetve származási országok irányába történő visszaküldés a preferált. Szükségképpen azért
lenne ez a fő cél, mivel ezen gyakorlat elindít egy negatív visszaadási folyamatot, amely
43
mindenképpen többszörözi a költségeket és hosszabbítja az eljárások időtartamát. A
Visszatérési Irányelv rendelkezéseinek kidolgozása során a tagállamok kérése az volt hogy, a
szabályozás biztosítsa a bilaterális egyezmények alkalmazását az EU-n belül.
Fenti helyzet jogszabályi rendezése érdekében a jogalkotó 2011 augusztusában beiktatta a
2007 évi II. törvény 45/B. §.-át, amely szerint:
„Az idegenrendészeti hatóság nem utasítja ki azt a jogszerűtlenül tartózkodó harmadik
országbeli állampolgárt, akit az Európai Unió más tagállama 2009. január 13-át megelőzően
kötött kétoldalú visszafogadási egyezmény vagy más megállapodás alapján visszafogad.
(2) A visszafogadási egyezmény alapján történő visszaadásról az idegenrendészeti hatóság
végzéssel dönt, mellyel szemben a harmadik országbeli állampolgár a végzés közlésétől
számított huszonnégy órán belül végrehajtási kifogást terjeszthet elő. A végrehajtási
kifogásnak a visszaadás végrehajtására nincs halasztó hatálya.
(3) A visszafogadási egyezmény alapján történő visszaadásra a kitoloncolás szabályait kell
alkalmazni.”
2008/115/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésének törvényi kiegészítésével a szituáció
letisztázódott és a szomszédos tagállamok közt zajló átadási gyakorlat még hatékonyabb lett.
44
Schengeni Információs Rendszer működtetése
A SIS a schengeni terület biztonságos működtetésének eszköze. Célja, hogy a határokat
ellenőrző, valamint más rendészeti és vámellenőrzéseket végző nemzeti hatóságok, az őket
felügyelő szervek és a tagállamok igazságügyi hatóságai személyekről vagy tárgyakról
információt szerezhessenek. A tagállamok a nemzeti (N-SIS) hálózatokon keresztül
szolgáltatnak információt a központi (C-SIS) rendszer számára. Ezt a SIRENE (
Supplementary Information Request at the National Entry) hálózat egészíti ki.
Magyarországon a Schengeni Egyezményhez való csatlakozás és a SIS alkalmazásának
technikai jogi hátterét a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő
együttműködésről és információcseréről szóló 2007. évi CV. törvény rendezi.
Az alábbi statisztika alapján látható, hogy a külső határokon felfedett SIS jelzések közül a SIS
az SVE 96. cikk alapján elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom a legjelentősebb. Ezen
jelzést elrendelő tagállamok azon harmadik ország állampolgáraival szemben alkalmazzák,
akik a beutazás illetve tartózkodás szabályait megszegték és akár idegenrendészeti akár
közrendi okok miatt nem kívánatos a tartózkodásuk a schengeni zónában.
45
SIS nemzetiségi találatok
Mélységi ellenőrzések végrehajtása, illetve az ezekből származó tapasztalatok
A schengeni övezethez történő csatlakozást követően a külső határok őrizete mellett ki kellet
építeni az ország teljes területét lefedő mélységi határellenőrzési rendszert. Ezen rendszer
feladata, hogy a külső határokon illegálisan bejutott, valamint az ország területén illegálisan
tartózkodó személyeket felderítse.
46
2011. évben a külső határon lévő határterületen kívül végrehajtott rendőri ellenőrzések során
az illegális migráció és az ahhoz kapcsolódó jogsértő cselekmények miatt az illetékes rendőri
szervek 547 esetben 1234 fővel szemben kezdeményeztek eljárást.
Az őrizetben lévők 85,323%-át (1053) közúton, 13,04%-át (161) vasúton és 1,62%-át (20) a
Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren folytatott ellenőrzések során észlelték.
Az elfogott illegális migránsok jelentős része – 48,45% (594 fő) – Ausztria irányában tartva
került elfogásra Győr-Moson-Sopron MRFK és Komárom-Esztergom MRFK illetékességi
területén.
2011 évben a mélységi ellenőrzések során elsősorban afgán (219), ukrán (112), pakisztáni
(93), koszovói (82), török (68), szerb (56), algériai (55), szomáliai (47), líbiai (45), palesztin
(39) állampolgárokkal szemben került sor intézkedésre. Ez a tíz nemzetiség adja az elfogott
migránsok 65,80%-át (812 fő).
47
Az elkövetési magatartások megoszlása:
- tiltott határátlépés 749 fő,
- külföldiek rendészetével kapcsolatos szabálysértés 315 fő,
- embercsempészés 65 fő,
- beutazási és tartózkodási tilalom megsértése 60 fő,
- közokirat hamisítás 41 fő,
- jogellenes belföldi tartózkodás elősegítése 2 fő,
- körözés miatt elfogásra került 2 fő.
A jelentések alapján az elfogott illegális migránsok 35,57%-a a szerb, 10,29%-a az ukrán,
9,07%-a pedig a román határszakaszon lépett Magyarország területére, azonban az elfogott
migránsok 29,82%-a esetében a belépés pontos helyét nem lehetett megállapítani.
A rendelkezésre álló adatok szerint közokirat hamisítás módszerével 11 fő, tiltott határátlépés
elkövetésével 637 fő (közülük 58 fő gépjárműben megbújva) érkezett illegálisan
Magyarország területére.
A mélységi ellenőrzések során 84 fő ukrán állampolgárral szemben kezdeményeztek az
érintett szervek eljárást (88%-al szemben még Szabolcs-Szatmár-Bereg MRFK illetékességi
területén).
4.2 Egyéb (nem jogalkotási) együttműködési formák az nemzetek között,
együttműködések az EU-val és nemzetközi szervezetekkel
A menedékkérők menedékjogi eljáráshoz való hozzáféréséhez kapcsolódó tevékenységek
végrehajtása
A Határmegfigyelő Program – a korábbi évekhez hasonlóan – 2010-2011-ben is a Magyar
Helsinki Bizottság (továbbiakban: MHB), a Határőrség Országos Parancsnoksága
(továbbiakban: Határőrség), illetve annak jogutódja, az Országos Rendőr-főkapitányság
(továbbiakban: Rendőrség) és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság Regionális Képviselete
48
(továbbiakban: UNHCR) között 2006. december 28-án kötött háromoldalú megállapodás
(Háromoldalú Megállapodás) alapján zajlott. A határmegfigyelő program a szakértők által
lett kihangsúlyozva, így Európa-szerte példaértékű gyakorlatként tekintenek rá, pozitív
hatásait több nemzetközi fórumon kiemelték. A 2006. decemberi aláírás óta Európa több
országában is ez a Megállapodás szolgál a határmegfigyelés terén a nem kormányzati szervek
és a bűnüldöző hatóságok közötti együttműködés szabályozásának alapjául. Hasonló
megállapodások születtek 2007-ben Szlovákiában, 2008-ban Szlovéniában és Romániában,
2009-ben Lengyelországban és 2010-ben Bulgáriában. A Háromoldalú Megállapodás
értelmében az MHB megbízott ügyvédei három határszakaszon végeztek megfigyelést
Magyarországon: az ukrán–magyar és a szerb–magyar határszakaszon, valamint a Budapesti
Nemzetközi Repülőtéren.
Általánosságban megállapítható, hogy a határátkelőhelyeken és határrendészeti
kirendeltségeken szolgálatot teljesítő rendőrök a Bizottság megfigyelőivel az elvárásoknak
megfelelően, kielégítően működtek együtt. Az UNHCR és a MHB által az országba érkező
menedékkérők számára készített többnyelvű tájékoztatók rendszeresen elérhetőek voltak az
információs állványokon. Az MHB szerződött ügyvédeinek elérhetőségei szintén
megtalálhatóak voltak itt, azokat jól látható helyen kifüggesztették minden őrizetre szolgáló
létesítményben valamint az interjúk készítésére kijelölt helyiségek előterében is.
Az MHB három ügyvéddel szerződött, hogy tetszőleges napszakban havi két látogatást
tegyenek a határszakaszokon. A megfigyelők feladata volt azon határszakaszok megfigyelése,
ahol a Rendőrség külföldiek előállítására, illetve fogvatartására szolgáló létesítményei
találhatók, továbbá a Rendőrség idegenrendészeti és a menedékkérők kérelmére megindított
menekültügyi eljárásokkal kapcsolatos statisztikáinak elemzése.
A Rendőrség nem menekültügyi hatóság, sem folyamatban lévő, sem lezárt menekültügyi
eljárásokkal kapcsolatban nem vezet statisztikát. Statisztikai adatokkal a Rendőrség csak a
nála menedékjog iránti kérelemre irányuló szándékot kinyilvánító személyekről rendelkezik,
amelyet a monitorok rendelkezésére bocsát.
Az MHB a látogatásokról a tervezett időpont előtt két nappal értesítette az UNHCR-t és a
Rendőrséget, megjelölve a látogatás pontos helyszínét és időpontját. Számos alkalommal,
amikor arra szükség volt, a tolmács jelenléte is biztosított volt.
49
A megfigyelést végző ügyvédeknek – a Háromoldalú Megállapodás értelmében – lehetőségük
volt arra is, hogy a jogszerűtlen belépés vagy tartózkodás miatt őrizetbe vett személyeket
meghallgassák. Erre az illegális migráció sajátosságai következtében rendszeresen csak a
budapesti repülőtéren kerülhetett sor, mivel a zöldhatáron rendszerint éjszaka érkeznek a
potenciális menedékkérők, az ügyvédek éjszaka pedig nem végeztek ellenőrzéseket. A
megfigyelők, az adat-védelmi törvénnyel összhangban, betekinthettek a már visszaküldött
személyek hivatalos, anonimizált aktáiba is.
A Háromoldalú Megállapodás értelmében az MHB és megfigyelői beléphettek a Rendőrség
összes, külföldiek előállítására illetve őrizetbe vételre szolgáló létesítményébe és beszélhettek
a fogvatartottakkal. Az ellenőrzést végző ügyvédek bemutatkoztak és tájékoztatták a
külföldieket látogatásuk céljáról, hangsúlyozva, hogy nem a hivatalosan eljáró hatóság
képviseletében vannak jelen, a külföldiekkel folytatott beszélgetés teljesen önkéntes, így azt
jogukban áll visszautasítani. A Megállapodás értelmében, a Rendőrség biztosítja, hogy a
ellenőrzés résztvevői előre meghatározott témakörben és állampolgárságú személyek esetében
betekinthessenek az eljárás alá vont külföldiek iratanyagának fénymásolatába akkor is, ha a
külföldi már nincs az országban. Ezekben az esetekben az érintett iratok másolatait az
ellenőrök, a hatályos adatvédelmi rendelkezéseknek eleget téve, anonimizálva kapták kézhez.
Ez a rendelkezés jelentősen megnövelte az MHB számára megismerhető akták körét.
Az ország területéhez és a menedékjogi eljáráshoz való hozzáférés jogi keretei
Általános jogi keret
A Magyarország a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi július hó 28. napján elfogadott
egyezményben (a továbbiakban Genfi Egyezmény), valamint a menekültek helyzetére
vonatkozóan az 1967. évi január hó 31. napján létrejött jegyzőkönyvben foglaltakat (a
továbbiakban: 1967. évi Jegyzőkönyv) részes államaként köteles tiszteletben tartani és
alkalmazni. A hazai jogszabályok közül legfontosabbként az Alkotmány 65. §-ának (1)
bekezdése mint alapvető és legfőbb alapjog, melynek értelmében a Magyarország
50
menedékjogot nyújt azoknak, akiket hazájukban a Genfi Egyezményben felsorolt okok miatt
üldöznek, illetve akiknek az üldözéstől való félelme megalapozott.
A nemzetközi védelemre szoruló személyek, eljáráshoz való hozzáférése biztosításának
elsődleges feltétele, hogy beléphessenek a védelmet nyújtó ország területére és bekerüljenek a
menekültügyi eljárásba. Azok vonatkozásában, akikről bebizonyosodik, hogy nem szorulnak
nemzetközi védelemre, fennáll a Rendőrség törvényi kötelezettsége, hogy az érintetteket
visszairányítsa abba az országba, ahová a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és
tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 40. §-ának (1) bekezdése alapján visszaküldhetők,
illetve foganatosítsa az idegenrendészeti hatóság vagy a bíróság által elrendelt kiutasításuk
végrehajtását. A rendőrségnek az intézkedések végrehajtása során természetesen figyelemmel
kell lennie a visszaküldés tilalma elvének érvényesülésére vonatkozó, a törvény 51. §-ában és
az 52. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekre is.
A visszaküldésre és a menedékjogi eljáráshoz való hozzáférésre vonatkozó általános
jogszabályi keret tekintetében szükséges kiemelni egy lényeges különbséget. Azoknak a
külföldieknek a jogi helyzetére, akik nemzetközi védelmi igénnyel érkeznek mindaddig, míg a
nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtására irányuló szándékukat a hatóságoknak nem
nyilvánítják ki, nem vonatkozik a menedékkérőkre vonatkozó – nagy részletességgel
kidolgozott – garanciális jellegű szabályozás. Esetükben a Schengeni határellenőrzési kódex
alkalmazható, amely alapján a határőrizeti szervek a külföldi beléptetését megtagadhatják és
visszairányítását elrendelhetik. Rendőrségi eljárás bármely szakaszában kinyilváníthatja a
külföldi nemzetközi védelem iránti kérelemre irányuló szándékát és a további eljárás ennek
megfelelően folytatódik. Ebben az esetben tehát a visszairányítási eljárásban a rendőrség a
személyt nem irányítja vissza vagy a visszairányítást nem hajtja végre.
A visszairányítási eljárás alá vont külföldiek jogi helyzetével kapcsolatban a hatályos
jogszabályok nagyon kevés tartalommal rendelkeznek. A törvény mindössze arról
rendelkezik, hogy a visszairányítás végrehajtásának érdekében a visszairányított külföldinek a
határterület vagy a repülőtér arra kijelölt helyén kell tartózkodnia. A hatóság köteles a
visszairányított személyek elhelyezésére szolgáló létesítményben az alapvető ellátásokat
(szállás, napi háromszori étkezés, személyes használati tárgyak) biztosítani.
51
A visszaküldés tilalmának (non-refoulement) és a Genfi Egyezmény 33. cikkének
érvényesülése
Az 1951-es Genfi Egyezmény 33. cikk (1) bekezdése általános alapelvként rögzíti a
visszaküldés tilalmának elvét (non-refoulement):
„Egyetlen Szerződő Állam sem utasítja ki vagy küldi vissza („refouler”) a menekültet azon
ország területének határára, ahol élete vagy szabadsága faji, vallási okokból, nemzeti
hovatartozása miatt, vagy abból az okból van veszélyeztetve, hogy bizonyos társadalmi
csoporthoz tartozik, vagy bizonyos politikai véleményt vall.”
A vonatkozó nemzetközi jogi normáknak megfelelően a Harmtv. 51 §-a felel meg a non-
refoulement elvének, és rendelkezik a visszairányítás, illetve a kiutasítás végrehajtásának
tilalmáról. A rendőrség köteles a BÁH-ot minden olyan esetben megkeresni, ha kétség merül
fel a tekintetben, hogy a külföldit kínzás, embertelen, megalázó bánásmód vagy büntetés
fenyegeti visszairányítása esetén. Ahogy azonban azt a MHB határmegfigyelő tevékenységét
elemző korábbi jelentések már megállapították, a visszairányítás az esetek többségében olyan
viszonylag gyorsan végrehajtott intézkedés, amelyet eljárási sajátosságai miatt nem előz meg
hosszabb, érdemi meghallgatás. Mind az UNHCR, mind a Magyar Helsinki Bizottság
támogatja azt az elképzelést, hogy egy ilyen meghallgatás kerüljön be a magyar
idegenrendészeti jogszabályokba, mert ezáltal a Rendőrség pontosabb információk birtokába
jutna arról, hogy a külföldi valójában miért hagyta el származási országát és így az eljáró
hatóságok a visszaküldés tilalmát érdemben vizsgálhatnák.
A tapasztalat azt mutatja, hogy a menedékkérelmet csak abban az esetben tudja benyújtani a
külföldi, ha a Rendőrség és a menedékkérő közötti kommunikáció lehetővé teszi az utóbbi
számára, hogy a Rendőrséggel a lehető legvilágosabban és legérthetőbben közölje a
menedékkérelemre vonatkozó egyértelmű szándékát.
Következtetések és ajánlások – meghallgatás az úgynevezett egyszerű megítélésű
ügyekben
52
Az UNHCR és a Magyar Helsinki Bizottság továbbra is határozottan ajánlja, hogy a
nemzetközi védelemre szorulók esetleges jogellenes visszaküldését elkerülendő, a Rendőrség
kötelezően tartson minden olyan esetben meghallgatást, amikor – állampolgárságuk alapján is
valószínűsíthetően – különleges bánásmódot igénylő személyek ellen folyik idegenrendészeti
eljárás. Így különösen egyedülálló nők, kísérő nélküli kiskorúak, idős és beteg emberek,
traumatizált személyek, kisgyermekes családok stb. esetén lenne szükség arra, hogy az
intézkedő rendőrök a tényállást hosszabb meghallgatás keretében, megnyugtatóan tisztázzák.
A Rendőrségnek egy részletesebb meghallgatás segítséget nyújthat a vegyes
menekültáramlatból kiszűrni a nemzetközi védelemre szoruló külföldieket.
A non-refoulement elvének és a Genfi Egyezmény 33. cikk (1) bekezdésének alkalmazása
Az MHB ajánlása a Háromoldalú Munkacsoport felé az, hogy az UNHCR 2007-es Ukrajnával
kapcsolatos állásfoglalásának fényében és egyéb, pontos, a jelenlegi állapotokat tükröző
országokra vonatkozó információk ismeretében foglalkozzon a visszaküldési tilalom elvének
gyakorlati érvényesülésének kérdésével, illetve mellőzésének veszélyeivel. Ha a Rendőrség a
BÁH ügyelete helyett az illetékes menekültügyi igazgatósághoz fordulna, megvalósulhatna a
visszaküldési tilalom elvének szakértők általi körültekintő vizsgálata és maradéktalan
érvényesülése. A BÁH a szomszédos országokra vonatkozó friss országokra vonatkozó
információval láthatná el az idegenrendészeti igazgatóság ügyeletes tisztjeit és a szolgálatot
teljesítő rendőröket, így biztosítva, hogy a döntéshozók az érintett szervezetek minden
szintjén megfelelően tájékozódjanak az alapvető emberi jogi kérdésekkel kapcsolatban és a
szomszédos államokba történő esetleges visszaküldés következményeiről.
Rendőrök felügyelete
Az MHB véleménye szerint fontos, hogy a résztvevő továbbra is kölcsönösen vállaljanak
szerepet a felügyeleti foglalkozások megszervezésében és lebonyolításában. A felügyelet által
támogatott Cordelia Alapítvány által végzett ellenőrzés új megközelítést hozott, az a
külföldiekkel napi szinten foglalkozó rendőrök szakmai fejlődésének igen pozitív hatású,
53
lényeges állomása volt. Meggyőződésünk, hogy a munka folytatása és kiterjesztése nem csak
a rendőri állomány, de a menedékkérők szempontjából is fontos.
A Genfi Egyezmény 31. cikk (1) bekezdésének egységes alkalmazása
Üdvözlendő fejlemény a repülőtéri rendőrség gyakorlatában bekövetkezett kedvező változás a
hamis útiokmányokkal feltartóztatott személyek előzetes letartóztatásának mellőzése. A Genfi
Egyezmény 31. cikk (1) bekezdésének országos szinten is egységes alkalmazása érdekében
fontos lenne a Háromoldalú Munkacsoport további két tagjának bevonásával közös
továbbképzéseket tartani mind az eljáró bírák, mind az ügyészek számára. A Magyar Helsinki
Bizottság a 2011-es Európai Visszatérítési Alap (EVA) projektek keretében tervezi a
továbbképzési tervek megvalósítását.
Vízumliberalizáció
A 2007-ben megindult ütemterv alapján folytatott vízummal kapcsolatos párbeszéd
eredményeként a szerb, macedón és montenegrói állampolgárok 2009. december 19-től, míg
az albán és a boszniai állampolgárok 2010. december 15-től utazhatnak vízummentesen a
schengeni térség országaiba. Az Albániára és Boszniára vonatkozó döntés ugyanakkor már
annak tudatában született, hogy 2010 őszétől több ezer szerb és macedón állampolgár
nyújt(ott) be menedékkérelmet – elsősorban – Svédországban, Németországban és
Belgiumban. A fentiekre tekintettel az albán/boszniai döntéshez – francia, holland, német és
dán nyomásra – a Bizottság egy nyilatkozatot fűzött a Tanács jegyzőkönyvéhez, melyben
kötelezettséget vállalt arra, hogy valamennyi vízummentes balkáni viszonylatban nyomon
követi az vízumliberalizációs folyamatban foglaltak teljesülését. Ezeken felül a Bizottság
segíti a vízummentességgel való visszaélések elleni információs kampányt, valamint jelentést
tesz a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek (2011. június 15-i határidővel, de
„szükséghelyzet” esetén ad hoc jelentéstételre is sor kerül).
Monitoring mechanizmus
54
A FRONTEX egy operatív munkacsoportot állított fel, amelyben részt vesznek a régió
országai, az EU tagországok, az Europol és a Bizottság Belügyi Főigazgatósága. A
FRONTEX kockázatelemzési jelentést is készített a régióra és amennyiben szükséges további
kockázatelemzéseket készít elő, valamint kidolgozott egy a lehetséges válsághelyzeteket
azonosító, fél-automata riasztási rendszert, amelyet a Kockázatelemzési Egység kezel.
A FRONTEX kockázatelemzésének főbb megállapításai:
- a határátlépők nagy része jóhiszemű, úgynevezett jóhiszemű utazó,
- a jellegzetesen egy etnikai csoporthoz tartozó menedékkérők esetében megállapítható,
hogy gazdasági céllal érkeznek az uniós tagállamokba – gyakran csak a téli időszakra
– az ez alatt nyilvánvalóan negatív eredménnyel lezáródó menekültügyi eljárással
számolva,
- a visszaélések jól meghatározható, kisebb csoportokhoz köthetőek,
- a visszaélések célországa elsősorban Svédország, Németország és Belgium,
- a szállás és az étkeztetés minősége is ösztönző tényezőnek tekinthető, mivel az
hatással van a földrajzi hely megválasztására,
- a menedékkérők indokként a munkanélküliséget, a tanulás és az egészségügyi ellátás
hiányát nevezték meg,
- az elismerések aránya alig érte el az 1%-ot Svédországban,
- a visszaküldés (norvég példa) vagy a menedékjogi eljárás idejének csökkentése
hozzájárult a menedékkérők számának csökkenéséhez,
- mintegy 20.700 kérelemmel a szerb állampolgárságú menedékkérők a második helyen
állnak a 2010. évi statisztikák szerint (kevéssel az afgánok mögött lemaradva), 2009-
hez viszonyítva a szerb menedékkérők száma 76%-kal emelkedett (Macedónia
esetében hétszeresére nőtt),
- a Szerbiából és Macedóniából érkező menedékkérők mintegy 80%-a roma, főként
Dél-Szerbiából és Koszovóból, illetve a Vajdaság középső és északi részéről indul
útnak; a további 20%-ot a Macedóniából és Szerbiából származó albán nemzetiségű
személyek teszik ki,
- a menedékkérők túlnyomó része legálisan, busszal lépte át a határt a szerb-magyar
határszakaszon,
- Albánia és Bosznia és Hercegovina vízummentessé válásával a túltartózkodás és az
55
illegális munkavállalás jelent meg új problémaként; szintén jelentős a koszovói
albánok hamisított lakhely-nyilvántartási igazolása, valamint az új biometrikus
útlevelekkel való visszaélés.
A FRONTEX kockázatelemzése szerint a vízumliberalizációval való visszaélés az alábbi
intézkedésekkel szorítható vissza:
– a menedékkérelmek elbírálási idejének további csökkentése;
– beutazási és tartózkodási tilalom elrendelése (SIS jelzés) a sikertelen
menedékkérőkkel szemben (összhangban a Visszatérési Irányelv 11. cikkével)
azokban az esetekben, amikor a visszaélés erősen gyanítható;
– a kockázati profilok megfelelő frissítése és megosztása a külső határokon
végrehajtható intézkedések hatékonyságának javítása érdekében;
– a beutazási tilalommal kapcsolatos információ megosztása a nyugat-balkáni
országokkal.
A szerb fél által tett intézkedések
A szerb fél az uniós tagállamoknak megküldött feljegyzésében ismertetve, az alábbi
intézkedéseket hozta a helyzet kezelésére:
– az intézményközi együttműködés fokozására, javítására a belügyminisztérium
vezetésével felállítanak egy magas szintű tárcaközi ellenőrző bizottságot, amely rövid
és hosszú távú intézkedéseket dolgoz ki,
– fokozták az utazási irodák ellenőrzését,
– fokozott határellenőrzés a kilépő oldalon (visszaútra szóló menetjegyek, megfelelő
pénzügyi fedezet megléte, az utasok tájékoztatása a megalapozatlan
menedékkérelmekkel kapcsolatos kockázatokról),
– figyelemfelhívó, tájékoztató kampányok a vízummentes utazás feltételeiről, valamint a
megalapozatlan menedékkérelmekről a szerb belügyminisztérium és menekültügyi
hivatal találkozója a helyi hatóságokkal a fő kibocsátó régiókban
– soron kívüli együttműködés a kiutasítási eljárás keretében,
56
– a visszatérő személyekre vonatkozó re-integrációs stratégia végrehajtása, a roma
nemzeti stratégia végrehajtása,
– a nemzetközi együttműködés fokozása az uniós és a régióbeli országokkal (közös
kampányok, rendőri együttműködés),
– együttműködés a nem kormányzati szervezetekkel,
– az Európai Bizottság 2010. évi ország-jelentésében megfogalmazott ajánlások
teljesítésére elfogadott akcióterv végrehajtása keretében:
- a vízum, határigazgatás, menekültügy és migráció területén intézkedések
végrehajtása,
- a határátkelőhelyek összekapcsolása a központi BM adatbázissal és az
Interpol rendszerével (2011. I. félévére teljes mértékben megvalósult)
- az illegális migráció elleni 2010. decemberi akcióterv, és az elfogadás előtt
álló migrációs stratégia végrehajtása,
- az áttelepített romák társadalmi befogadására vonatkozó programok
megvalósítása.
Ellenőrzési módszerek
Az illegális migráció határozott és hatékony kezelése a hiteles migrációs és mobilitási politika
előfeltétele. Európai szinten meg kell valósítani a vonatkozó eszközök és szakpolitikák
összehangoltabb használatát. Az Európai Unió az önkéntes hazatérés ösztönzését serkentené,
melynek költségtakarékossági okai is vannak. Az Európai Unión belüli hatékony együttes
fellépést a kiutasítási határozatok kölcsönös elismerésének elősegítése és a ki nem utasítható
illegális migránsok helyzetének kezelése jelenti.
A Visszatérési Irányelv szilárd és méltányos keretet teremtett a hatékony visszatérések
biztosítására, a migránsok alapvető jogai és a jogállamiság teljes tiszteletben tartása mellett. E
57
jogszabály biztosítja, hogy egy adott személy vagy jogszerűen tartózkodik az EU területén
vagy kiutasítási határozatot hoznak vele szemben. Az irányelv átültetése Magyarországon a
2010. év végén hatályba lépő módosításokkal történt meg.
Az önkéntes hazatérés érdekében a harmadik országokkal e téren folytatott együttműködést
tovább kell erősíteni. Az is tény, hogy az EU gyakran nem kínál ösztönzőket, például
vízumhoz kapcsolódó intézkedéseket vagy a megállapodás helyes alkalmazását szolgáló
kapacitások erősítését szolgáló pénzügyi támogatást harmadik ország partnereinek, szintén
akadályozza az EU-t e megállapodások hatékony megkötésében és végrehajtásában. Előnyben
kell részesíteni a bővített visszafogadási kötelezettségek beiktatását a harmadik országokkal
kötött keretmegállapodásokba.
Együttműködés a nem kormányzati szervekkel
A felelős idegenrendészeti hatóságok az elmúlt évek során szoros napi együttműködésre
törekedtek mind a nemzetközi, mind a hazai nem kormányzati szervezetekkel. Több
alkalommal is sor került olyan rendezvény megtartására, melynek során lehetőség nyílt az
egyes problémák megvitatására, megoldási lehetőségeik feltárására. E körben kiemelést
érdemel a 2010 tavaszán megtartott civil fórum, amelyen 16 partnerszervezet képviseltette
magát. A Magyarországon működő nemzetközi szervezetek közül szoros munkakapcsolatban
állt a BÁH a Nemzetközi Migrációs Szervezet Közép és Dél-Kelet-Európai Regionális
Igazgatóságával, valamint az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával.
A menekültekről való gondoskodás és érdekvédelem terén az elmúlt évben is eredményes volt
az együttműködésünk, különösen a Magyar Helsinki Bizottsággal, a Cordélia Alapítvánnyal4,
a Menedék Egyesülettel, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezettel, a Református Egyházzal,
valamint a nyertes európai uniós pályázatok keretében projekteket megvalósító más civil
szervezetekkel.
4 Cordelia Alapítvány:A kínzás és a szervezett erőszak áldozataival foglalkozik hazai menekülteket befogadó
állomásokon.
58
5. Az Uniós politika és jogalkotás hatása
További információ a 3. és 4. részben
6. Becslések és statisztikák az illegális migráns népesség tekintetében
6.1. A szabálytalan bevándorlással kapcsolatos országos statisztikák (Eurostat)
6.2. Egyéb nemzeti statisztikák az illegális migrációról
További információ a Statisztikák III. és IV. részben
7. Konklúzió
Magyarország határbiztonsági rendszerét az EU integrált határellenőrzési rendszerére
alapozva alakították ki. A komplex felügyeleti rendszer (tevékenység a migrációt kibocsátó
országokban; a nemzetközi rendészeti együttműködés; a külső határok védelme; a mélységi
területeken és a belső határ térségében megvalósuló ellenőrzés) működtetése szoros
munkakapcsolat kiépítésével és fenntartásával történik, mind a szomszédos országok, mind a
migrációs útvonalak által érintett országok, valamint az uniós tagországok vonatkozásában.
Az illegális migráció ellenőrizhetetlen volta komoly veszélyfaktor az államok, így
Magyarország számára is. Komoly fenyegetettséget jelent a terrorizmus, az
emberkereskedelem, de emellett a világszerte jelentkező emberek millióinak migrációs
hulláma is kiemelkedő, a migránsok többsége az éhezést, az embertelen körülményeket
próbálja maga mögött tudni, vállalva azt a bizonytalanságot, amit az illegalizmussal jár.
Kijelenthetjük, hogy e terület hazai szabályozása napjainkra teljesen EU-konform. A
folyamatos fejlesztés a változó körülményekhez történő jogszabályok kiigazításával, valamint
az állandó fellépés és ellenőrzés hatékony eszközei az illegális migráció visszaszorításának.
Nagyon fontos már a belépés előtt, illetve a belépésre jelentkezésénél a nagyfokú kontroll
megjelenése, valamint a belső, mélyreható ellenőrzések fokozása Magyarországon.
59
A tagállamok közötti szolidaritás, az egységes jogértelmezés, valamint a képességek javítása
nagyban elősegítheti a hatékony fellépés lehetőségét és az ellenőrizetlen migráció
visszaszorítását. Az emberi jogok biztosítása – ehhez szorosan kapcsolódó menekültek joga-
kiemelt feladata minden hatóságnak, azonban meg kell jegyezni, hogy ez nem lehet kiskapu a
rendszerben. Hatékony monitoring eljárás szükséges, amely komolyan épít az ország
információs jelentéseire valamint a tagállamok külképviseleteinek és az EU szerveinek pontos
helyzetértékelésére.
A tanulmányban említett tendenciákat elemezve megállapítható, hogy a magyar bevándorlási
szerveknek folyamatos migrációs kihívásokkal kell szembenézniük a közeljövőben. Főképpen
a balkáni térségből érkező úgynevezett „vegyes migráció” (balkáni országok állampolgárai,
valamint az ázsiai térségből érkező migránsok) emelkedő száma ad aggodalomra okot. A
menekültek jogaival való visszaélés, a visszafogadási egyezmények alacsonyabb
hatékonysága migrációs válsághelyzetet okozhat a térségben (Ausztria, Magyarország). Ezt a
jelenséget tetézheti a szomszédos országokban – elsősorban Szerbiában, másodsorban
Romániában – jelentkező gazdasági recesszió, amelynek hatására kevesebb vagy minimális
forrás jut az országok területén tartózkodó migránsok ellátására. A balkáni térség kibocsátó
hatása – főleg Koszovó, Szerbia- emelkedhet a nemzetiségi problémák, gazdasági nehézségek
hatására. A biometrikus úti okmányok illetve a vízumliberalizáció komoly kihívásokat
rejteget a határrendészeti szervek jövőbeli munkájában (itt elegendő megemlíteni a 2010 -és
2011-es években a skandináv térségben a volt Jugoszláv Köztársaság utódállamaiból
származók tömegesen jelentkező menedékjogi kérelmét).
A szerb re-integrációs programok és a hozzá rendelt anyagi eszközök hiánya is tovább
erősítheti az Unióba irányuló illegális migrációt. Ugyan Magyarország folyamatosan fejleszti
azon infrastrukturális lehetőségeit (Őrzött szállások, Befogadó Állomások, Közösségi
Szállások), amelyek a hatékony és arányos –ugyanakkor az emberi jogokat garantáló-
idegenrendészeti kényszerintézkedésekhez biztos támaszt nyújtanak, azonban nagyobb
migrációs nyomás esetén ezek a lehetőségek is végesek.
Magyarországnak, mint schengeni tagállamnak nem lehet más a célja, mint hogy a területén
illegálisan tartózkodó személyeket, elsősorban hazájukba, másodsorba az őket befogadni
köteles harmadik országokba küldje vissza. Az bevándorlási hatóságoknak munkájuk során
60
fokozottan együtt kell működniük az nem kormányzati szervekkel, annak érdekében, hogy a
hazai és nemzetközi normákban biztosított emberi jogok ne sérüljenek.
Talán a legnagyobb kihívást a közeljövőben a kísérő nélküli kiskorúakkal kapcsolatos
eljárások jelentik az illetékes hatóságoknak, illetve az együttműködő szervezetek számára.
Ezen eljárásokban fokozottan érvényesülnie kell a gyermekek védelméről szóló
egyezményekben foglalt jogoknak.
Összefoglalásként megállapítható hogy a közeljövő kihívásainak a magyar szervek csak
fokozott hazai és nemzetközi együttműködéssel tudnak megfelelni. Az illegális migráció
kezelése csak a társadalmi és szervezeti szolidaritás magas fokán képzelhető el, amelyben
minden szerv egységes idegenrendészeti és menekültügyi stratégia mentén hajtja végre
feladatait.
8. Bibliográfia
- A vízumpolitika, mint migrációs csatorna 2011. - szerző Ságvári Ádám
- Az Európai Migrációs Hálózat 2010. évi szakpolitikai jelentése
- ORFK Határrendészeti jelentés 2010-2011.
- Éves jelentés a migrációról és a nemzetközi védelem statisztikájáról Magyarország
számára 2009.
- Éves jelentés a migrációról és a nemzetközi védelem statisztikájáról Magyarország
számára 2008.
- Az Éves Politikai Kötelezettségvállalásokról szóló Európai Paktum és a Stockholmi
Program 2010. évi nemzeti jelentésének melléklete
- ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának, Magyar Helsinki Bizottságnak és az ORFK-
nak közös jelentése a „Menedékkérők hozzáférése és a menedékjogi eljáráshoz a
Magyar Köztársaságban” címmel (2010)
- Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Kiadványfüzetei 2005-2010.
- UPR kormányjelentés Magyarország migráció és menekültügy politikájáról
- Összefoglaló a menekültügyi eljárásról, 2010. december 24. utáni szabályozás
- Összefoglaló a menekültügyi eljárásról, 2010. december 24. előtti szabályozás
61
- Migrációs joganyag módosítását követő jogalkalmazási tapasztalatok
- A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak - Migráció és
menedékjog 2010-ben (COM 2011 (48) )
- Tanácsi következtetések a határokról, migrációról, és menekültügyről- összegzés és
további teendők
- A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és
Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Dél-mediterrán országokkal a
migráció, a mobilitás és a biztonság érdekében folytatandó párbeszéd
- A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és
Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának - Közlemény a migrációról
- Hatástanulmány a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal bevándorlási összekötő
tisztviselői hálózatának 2009-2011. első félévi működési tapasztalatairól 2011.
- A Magyar Köztársaságnak az Európai Unió szabadság, biztonság és a jog
érvényesülése térségében való együttműködésére vonatkozó 2009-2014 közötti
kormányzati stratégiájáról – tervezet.
9. Mellékletek
1. számú melléklet
Az illegális bevándorlással kapcsolatos jogi keretek Magyarországon
A jogalkotást nagymértékben az aktuális politikai, történelmi helyzet befolyásolja, amit a
külföldieket érintő jogszabályokat áttekintve is tapasztalunk. Az 1990-ben bekövetkezett
rendszerváltás új migrációs szabályozást igényelt, így 1994. május 1-jén hatályba lépett a
külföldiek beutazásról, magyarországi tartózkodásról és bevándorlásáról szóló 1993. évi
LXXXVI. törvény és annak végrehajtási rendelete (64/1994 (IV.30.) Kormányrendelet).
Kiemelendő néhány módosítás: 1998-ban e terület egy a része polgári hatóságok hatáskörébe
került át. Ez nagyon fontos, ekkor ugyanis az illetékes közigazgatási hivatalok lettek a
bevándorlási engedélyek elbírálásra jogosult szervek. Ezt megelőzően egy bűnüldöző szerv,
62
maga a Rendőrség hatáskörébe tartozott ez a kérdés, mellyel az állam hatalmi pozícióját
kívánta érvényesíteni.
A 2001. év új fordulatot hozott. Létrehozásra került a Belügyminisztérium irányítása alatt a
Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (és annak területi szervei). A jogalkotó úgy döntött,
- tekintettel az új szervezetre - hogy új jogszabályokat alkot és a korábbi idegenjogi
szabályozást hatályon kívül helyezi.
2002. január 1-jén hatályba lépett a külföldiek beutazásról és tartózkodásról szóló 2001. évi
XXXIX. törvény (továbbiakban Idegenrendészeti tv.) és annak végrehajtására kiadott
170/2001. (IX. 26.) Korm. rendelet (továbbiakban Idtv vhr.).
2004. május 1-jével, Magyarország az Európai Unióhoz történő csatlakozásával nagyobb
módosításon esett át a joganyag, kodifikálásra került az Európai Gazdasági Térség
állampolgáraira vonatkozó szabályozás. A külföldiek már két külön csoportba kerültek
besorolásra. Ez azért lényeges, mert közeledve a schengeni övezethez való csatlakozáshoz
világossá vált a jogalkotók számára, hogy a külföldi kifejezés már gyűjtőfogalom, meg kell
különböztetni majd a harmadik országbeli állampolgárokat és a szabad mozgás és tartózkodás
jogával rendelkezőket és ezt a szabályozásban is egyértelművé kell tenni, hisz többek között a
munkavállalásuk is más-más eljárás alapján lehetséges majd.
Fentiek eredményeként 2007. július 1-jével hatályba léptek a következő jogszabályok az
idegenrendészeti törvény és annak végrehajtási rendeletének hatályon kívül helyezésével:
- 2007. évi I. törvény a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező
személyek beutazásáról és tartózkodásáról (a továbbiakban: Szmtv.);
- 2007. évi II. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és
tartózkodásáról (a továbbiakban: Harmtv.);
- 2007. évi CV. törvény a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő
együttműködésről és információcseréről (SIStv.);
- 113/2007 (V.24.) Korm. rendelet a szabad mozgás és tartózkodás jogával
rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I.
törvény végrehajtásáról (a továbbiakban: Szmvhr.);
63
- 114/2007. (V.24.) Korm. rendelet a harmadik országbeli állampolgárok
beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról (a
továbbiakban: Harmvhr.);
- a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.);
- 242/2007. (IX.21.) Kormányrendelet az N.SIS informatikai központ feladatait
ellátó szerv kijelöléséről, a SIS-be történő adatbevitel elrendelésének és
végrehajtásának, valamint az N.SIS Hivatal és a SIRENE Iroda technikai és
adminisztratív feladatai ellátásának részletes szabályairól (SIS vhr.);
- 328/2007. (XII.11.) Korm. rendelet a harmadik országbeli állampolgárok
részére kiállított, magyarországi beutazás céljából elismert okmányok
meghatározásáról;
- 25/2007. (V.31.) IRM rendelet a szabad mozgás és tartózkodás jogával
rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I.
törvény, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és
tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról;
- 28/2007. (V.31.) IRM rendelet a szabad mozgás és tartózkodás jogával
rendelkező személyek, valamint a harmadik országbeli állampolgárok
beutazásával és tartózkodásával kapcsolatos eljárások díjáról;
- 26/2007. (V.31.) IRM rendelet a kitoloncolás végrehajtásának szabályairól;
- 27/2007. (V.31.) IRM rendelet az idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizet
végrehajtásának szabályairól;
- 45/2007. (IX.21) IRM rendelet a SIS-be történő adatbevitel elrendeléséhez
felhasználandó iratmintákról, valamint a közúti közlekedési igazgatási
feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról
szóló 35/2000. (XI.30.) BM rendelet módosításáról (SISr.);
- A Benelux Gazdasági Unió államai, a Német Szövetségi Köztársaság és a
Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések
fokozatos megszüntetéséről szóló 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás
végrehajtásáról szóló Egyezmény (SVE);
64
- 562/2006/EK rendelet az Európai Parlament és a Tanács 2006. március 15-i, a
személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexe (Schengeni
Határellenőrzési Kódex) létrehozásáról;
- 2005/C/236/01 Közös Konzuli Utasítás a diplomáciai és konzuli képviseletek
számára (KKU); ); - 2010. március 31-ig alkalmazandó
- Az Európai Parlament és Tanács 810/2009/EK rendelete a Közösségi
Vízumkódex létrehozásáról (Vízumkódex) – 2010. április 1-től alkalmazandó
- a Bizottság 2006/758/EK határozata (SIRENE Kézikönyv);
- az Európai Parlament és Tanács 2004. április 29-i 2004/38/EK irányelve az
Unió polgárainak és családtagjainak a tagállamok területén történő szabad
mozgásához és tartózkodásához való jogáról;
- a Tanács 2003. szeptember 22-i 2003/86/EK irányelve a családegyesítési
jogról;
- a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező
állampolgárainak jogállásáról szóló 2003. november 25-i 2003/109/EK
irányelv;
- A Tanács 2002. június 13-i 1030/2002/EK rendelete a harmadik országok
állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának
megállapításáról, és a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye
egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet
módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK európai parlamenti és
tanácsi rendelet;
- A Tanács 2001. március 15-i 539/2001/EK rendelete a külső határok
átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes
harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról.
65
2. számú melléklet
A szankciók leírása:
Amennyiben a külső határokon az országba történő belépés előtt megállapítja a Rendőrség
Határrendészeti Részlege, hogy illegálisan érkező harmadik országbeli állampolgár
jelentkezik belépésre, akkor a határforgalmat ellenőrző hatóság a három hónapot meg nem
haladó időtartamú tartózkodás céljából beutazni kívánó harmadik országbeli állampolgár
államhatáron történő beléptetését a Schengeni határ-ellenőrzési kódex rendelkezései alapján
megtagadja és – érdekeinek figyelembevételével – visszairányítja
a) annak az országnak a területére, ahonnan érkezett;
b) annak az országnak a területére, amely a harmadik országbeli állampolgárt visszafogadni
köteles;
c) annak az országnak a területére, ahol a harmadik országbeli állampolgár szokásos
tartózkodási helye van;
d) bármely más államba, ahova a harmadik országbeli állampolgár beutazhat.
Ha a beléptetés megtagadására azért került sor, mert a harmadik országbeli állampolgár
beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt áll, az e törvény alapján kiadott vízum
érvénytelen.
A beléptetés megtagadásával szemben fellebbezésnek nincs helye.5
A már az ország területén tartózkodó illegálisan tartózkodókkal szembeni szankciók több
szempontot vesznek figyelembe, illtetve vannak kifejezett szankciók és vannak a végrehajtást
segítő jogintézmények.
Ha volt korábban a harmadik országbeli állampolgárnak tartózkodási engedélye vagy legalább
az iránti kérelem beadva a BÁH-hoz és azt elutasították vagy visszavonták, az
idegenrendészeti hatóság a tartózkodási engedély kérelmét elutasító vagy a tartózkodásra
jogosító okmányát visszavonó határozatában, a harmadik országbeli állampolgárt – az e
5 Harmtv. 40. §
66
törvényben meghatározott esetek kivételével – az Európai Unió tagállamainak területéről
kiutasítja. A harmadik országbeli állampolgár a kiutasítással szemben jogorvoslattal, a
tartózkodási engedély kérelmet elutasító vagy a tartózkodásra jogosító okmányt visszavonó
határozattal szembeni jogorvoslat során élhet. Ugyanez a helyzet, ha a bíróság kiutasítást
alkalmaz vagy az idegenrendészeti hatóság megállapítja, hogy a harmadik országbeli
állampolgárral szemben a kiutasítás e törvényben meghatározott feltételei fennállnak, az
idegenrendészeti hatóság a döntésében a harmadik országbeli állampolgárt az – az e
törvényben meghatározott esetek kivételével – Európai Unió tagállamainak területéről
kiutasítja.
Az idegenrendészeti hatóság önálló beutazási és tartózkodási tilalmat rendel el azzal az
ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodó harmadik országbeli állampolgárral szemben,
a) akinek a beutazására és tartózkodására vonatkozó tilalom érvényesítésére a Magyar
Köztársaság nemzetközi jogi kötelezettséget vállalt; vagy
b) akinek a beutazására és tartózkodására vonatkozó tilalom érvényesítéséről az Európai Unió
Tanácsa döntött;
c) akinek a beutazása és a tartózkodása a nemzetbiztonságot, a közbiztonságot vagy a
közrendet sérti, vagy veszélyezteti;
d) aki a magyar állam által számára megtérítési kötelezettséggel megelőlegezett költséget nem
térítette vissza;
e) aki a kiszabott helyszíni bírságot, szabálysértési bírságot az előírt határidőig nem fizette
meg, illetve annak behajtására nincs lehetőség vagy az sikertelen volt.
Az idegenrendészeti hatóság – az e törvényben meghatározott kivétellel – az idegenrendészeti
szabályok alapján kiutasítást rendel el azzal a harmadik országbeli állampolgárral szemben,
a) aki jogellenesen lépte át a Magyar Köztársaság államhatárát, vagy azt megkísérelte;
b) aki az e törvényben meghatározott tartózkodási feltételeket nem teljesíti;
c) aki az előírt munkavállalási engedély vagy az e törvényben előírt engedély nélkül folytatott
keresőtevékenységet;
d) akinek a beutazása és tartózkodása a nemzetbiztonságot, a közbiztonságot vagy a közrendet
sérti vagy veszélyezteti; vagy
e) akinek a beutazása és tartózkodása közegészségügyi veszéllyel járna.
67
Az ide vonatkozó kormányrendeletben meghatározott beutazási és tartózkodási tilalom az (1)
bekezdés c) pontjában foglalt indokok alapján rendelhető el. A kiutasítás pedig a (2) bekezdés
d) pontjában foglalt indokok alapján, az idegenrendészeti hatóság érdekeinek védelme
érdekében rendelhető el. Ha az önálló beutazási és tartózkodási tilalmat az (1) bekezdés c)
pontjában foglalt okból rendelik el, akkor az önálló beutazási és tartózkodási tilalom
időtartamára – a feladat- és hatáskörüket érintő esetben – a kormányrendeletben
meghatározott rendvédelmi szervek tesznek javaslatot.6
Az idegenrendészeti kiutasítással együtt – ha e törvény másként nem rendelkezik – beutazási
és tartózkodási tilalmat kell elrendelni, ha az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli
állampolgár kitoloncolását rendelte el.
A beutazási és tartózkodási tilalom legfeljebb tíz évre rendelhető el, ha a harmadik országbeli
állampolgár tartózkodása a Magyar Köztársaság területén a közrendet, a közbiztonságot vagy
a nemzetbiztonságot jelentősen veszélyeztetné.7
Kiutasítást nem csak az idegenrendészeti hatóság, hanem a bíróság is elrendelhet a Harmtv.
49. §-a alapján:
(1) A bíróság által elrendelt kiutasítást az idegenrendészeti hatóság végzéssel hajtja végre,
amellyel szemben végrehajtási kifogás terjeszthető elő.
(2) A jogerős kiutasítás végrehajtása érdekében a bíróság, illetve a büntetés-végrehajtási
intézet haladéktalanul értesíti az idegenrendészeti hatóságot.
(3) Az idegenrendészeti hatóság a (2) bekezdésben meghatározott értesítés alapján rendeli el a
kiutasítás végrehajtását.
A kiutasítás, valamint a dublini eljárásban történő átadás, visszaadás végrehajtása érdekében a
Harmtv. a következő rendelkezést tartalmazza:
Az idegenrendészeti hatóság a kitoloncolás vagy a dublini eljárásban történő átadás vagy
visszaadás (a továbbiakban: átadás) végrehajtásának biztosítása érdekében idegenrendészeti
őrizetbe veheti azt a harmadik országbeli állampolgárt, aki
a) a hatóság elől elrejtőzött, vagy a kitoloncolás vagy az átadás végrehajtását más módon
akadályozza;
6 Harmtv. 43. §
7 Harmtv. 47. §
68
b) a távozást megtagadja, vagy más alapos ok miatt feltehető, hogy a kiutasítás vagy az átadás
végrehajtását késlelteti, vagy meghiúsítja (szökés veszélye);
c) a kötelező tartózkodásra kijelölt helyen az előírt magatartási szabályokat súlyosan vagy
ismételten megsértette;
d) a számára előírt megjelenési kötelezettséget felszólításra sem teljesítette, és ezzel
akadályozza az idegenrendészeti vagy a dublini eljárás lefolytatását;
e) szándékos bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott szabadságvesztés-büntetésből
szabadult.8
Az őrizet másik típusa a kiutasítást előkészítő őrizet:
Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti eljárás lefolytatása érdekében, kiutasítást
előkészítő őrizetbe veheti azt a harmadik országbeli állampolgárt, akinek személyazonossága
vagy tartózkodásának jogszerűsége nem tisztázott, vagy kétoldalú visszafogadási egyezmény
alapján az Európai Unió más tagállama részére visszaadása folyamatban van9.
A szankciók különös fajtája a kijelölt helyen való tartózkodás elrendelése:
Az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár kijelölt helyen való
tartózkodását rendelheti el, ha
a) a harmadik országbeli állampolgár visszairányítását vagy kiutasítását a Magyar
Köztársaság nemzetközi egyezményben vállalt kötelezettsége miatt nem lehet elrendelni,
illetve végrehajtani;
b) kiskorú, és vele szemben őrizet elrendelésének lenne helye;
c) vele szemben őrizet elrendelésének lenne helye, és vele együtt a Magyar Köztársaság
területén tartózkodó kiskorú gyermeke az őrizet elrendelése esetén felügyelet nélkül maradna;
d) az őrizet határideje letelt, de az őrizet elrendelésére alapul szolgáló ok továbbra is fennáll;
e) a harmadik országbeli állampolgár humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik;
f) a harmadik országbeli állampolgár kiutasítás hatálya alatt áll, és a megélhetéséhez
szükséges anyagi és lakhatási feltételekkel nem rendelkezik;
8 Harmtv. 54. §
9 Harmtv. 55. §
69
g) vele szemben az 54. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja alapján idegenrendészeti őrizet
elrendelésének lenne helye, és az őrizet rá nézve – különös tekintettel egészségi állapotára,
életkorára – aránytalanul súlyos hátránnyal járna.10
Az idegenrendészeti kényszerintézkedések végrehajtását segítő jogintézmény a külföldre
utazási tilalom:
Az idegenrendészeti hatóság külföldre utazási tilalmat rendel el azzal a harmadik országbeli
állampolgárral szemben, akinek úti okmánya visszatartása érdekében a bíróság, az ügyész,
illetve a nyomozó hatóság az idegenrendészeti hatóságot értesítette.11
Ezen felül az idegenrendészeti hatóság az e törvényben meghatározott szabályok megtartását
ellenőrizheti.12
A harmadik országbeli állampolgár az ellenőrzéskor felhívásra köteles úti okmányát,
tartózkodásra jogosító engedélyét vagy más, személyazonosításra alkalmas igazolványát
felmutatni és átadni.
E kötelezettségnek a szankcióját nem a Harmtv. vagy Vhr-je tartalmazza, hanem az egyes
szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Kormányrendelet. A 30. §-a alapján az a
külföldi, aki a külföldiek bejelentésére, jelentkezésére vagy az ország területén tartózkodására
vonatkozó szabályokat megszegi, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
E szabálysértési eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik,amelyben helyszíni bírság
kiszabására jogosult.
Kiemelendő, hogy kiutasítás szankciót nem csak a Harmtv. tartalmaz, hanem a Btk. a
büntetések között sorolja a kiutasítás intézményét13
. A Btk. nem magyar állampolgárt említ,
mint alanyt.
Ha ennek a nem magyar állampolgár elkövetőnek az országban tartózkodása nem kívánatos, a
Magyar Köztársaság területéről ki kell utasítani. A kiutasított köteles az ország területét
elhagyni, és a kiutasítás tartama alatt nem térhet vissza. Meghatározza továbbá, hogy nem
utasítható ki az, aki menedékjogot élvez.
10
Harmtv. 62. § 11
Harmtv. 66. § 12
Harmtv. 67. § 13
Btk. 61. §
70
A Btk. szerint a kiutasítás végleges hatályú, vagy határozott ideig tart. Végleges hatályú
kiutasítással azok sújthatók, akiket legalább tízévi szabadságvesztésre ítéltek.
A Btk. szerinti szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy végleges hatállyal
nem utasítható ki.
A határozott ideig tartó kiutasítás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év. A
kiutasítás tartama az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik. A kiutasítás tartamába nem
számít bele az az idő, amely alatt az elítélt a szabadságvesztés büntetését tölti.
Az elmúlt öt évben jelentős változásokon ment át a külföldieket érintő joganyag. Ez a
migránsok különleges helyzetének köszönhető, amelynek szociális és gazdasági hatása is van
a társadalomra. Erre kiváló példa, hogy az illegális bevándorlókat nem lehet pontos
statisztikai adatként megmérni, de elvonják a helyieket a munkalehetőségektől, ezért a
törvényi kiegészítések megalkotásához szükségesek lennének pontos statisztikai adatok.
Annak érdekében, hogy a feketemunka felszámolásra kerüljön, nemcsak a specifikus
jogszabályokat kell megvizsgálnunk, hanem a külföldieket érintő szabályozást
tanulmányoznunk kell, amelyek a következők:
- a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény (a továbbiakban: Flt.),
- a Magyar Köztársaság által a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező
személyek tekintetében alkalmazott, a munkaerő szabad áramlásával összefüggő
átmeneti szabályokról szóló 355/2007. (XII. 23.) Kormányrendelet (KormR.),
- a harmadik országbeli állampolgárok Magyar Köztársaság területén történő
engedélymentes foglalkoztatásának szabályairól szóló 355/2009. (XII.30.)
Kormányrendelet (HarmR.), valamint
- a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának
engedélyezéséről szóló 16/2010. (V.13.) SZMM-rendelet (a továbbiakban: SzMMr.)
szabályozza.
Az Flt. alapján a harmadik országbeli állampolgár – a jogszabályokban meghatározott
kivételekkel – a Magyar Köztársaság területén csak az állami foglalkoztatási szerv által
kiállított engedély alapján vállalhat munkát.
71
E rövid kitekintésből látható, hogy a jogalkalmazónak tisztában kell lenni egy sor
jogszabállyal, mely alapján akár elbírál egy legális kérelmet, vagy éppen idegenrendészként
az illegális migránsokkal szemben lép fel.
3. számú melléklet
Statisztikai táblázatok
Kitiltott állampolgárok száma (2005-2009)
Bevándorlási hatóság által elrendelt kiutasítások száma
Állampolgárság 2005 2006 2007 2008 2009
Román 2 398 1 750 0 0 1
Ukrán 623 165 43 59 37
Szerbiai 54 123 349 106 153
Moldáv 34 32 32 74 41
Koszovói 0 0 0 262 94
Egyéb 233 259 103 242 434
Összesen 3 342 2 329 527 743 960
2. táblázat
Bevándorlási hatóság által kitiltottak nemzetiség szerinti megoszlása
72
Nemzetiségek 2009
Összes
kérelem %-
ban
2010 Összes kérelem
%-ban Eltérések Eltérések %-ban
Koszovói 294 30,63% 371 24,62% 77 26,19%
Vietnami 196 20,42% 50 3,32% -146 -74,49%
Szerb 153 15,94% 85 5,64% -68 -44,44%
Kínai 91 9,48% 25 1,66% -66 -72,53%
Moldáv 41 4,27% 33 2,19% -8 -19,51%
Afgán 14 1,46% 223 14,80% 209 1492,86%
Palesztin 4 0,42% 214 14,20% 210 5250,00%
Egyéb 167 17,40% 506 33,58% 339 202,99%
Összesen 960 100,00% 1 507 100,00% 547 56,98%
73
3. táblázat
Bíróság által elrendelt kitiltások száma
Állampolgárság 2005 2006 2007 2008 2009
Román 340 274 168 102 58
Ukrán 332 147 164 156 142
Szerb 66 67 77 90 90
Moldáv 33 32 27 26 30
Szlovák 32 22 13 9 12
Egyéb 200 161 119 123 152
Összesen 1 003 703 568 506 484
74
4. táblázat
Bíróság által elrendelt kitiltások száma
Állampolgárság 2009
Összes
kérelem
%-ban
2010
Összes
kérelem
%-ban
Eltérés Eltérés
%-ban
Ukrán 142 29,34% 88 23,10% -54 -38,03%
Szerb 90 18,60% 82 21,52% -8 -8,89%
Román 58 11,98% 46 12,07% -12 -20,69%
Koszovói 39 8,06% 46 12,07% 7 17,95%
Moldáv 30 6,20% 7 1,84% -23 -76,67%
Egyéb 125 25,83% 112 29,40% -13 -10,40%
Összesen: 484 100,00% 381 100,00% -103 -21,28%
75
5. számú táblázat
Bevándorlási hatóság által elrendelt őrizetek állampolgárság szerinti megoszlása (2005-2009)
Állampolgárság 2005 2006 2007 2008 2009
Román 125 56 7 3 0
Szerb 30 123 318 115 91
Török 22 15 9 23 32
Moldáv 14 24 27 52 48
Kínai 8 22 6 20 25
Koszovói 0 0 0 229 232
Egyéb 175 129 76 124 184
Összesen 374 369 443 566 612
76
6. számú táblázat
Bevándorlási hatóság által elrendelt őrizetek állampolgárság szerinti megoszlása
Állampolgárság 2009
Összes
kérelem %-
ban 2010
Összes kérelem %-
ban Eltérés Eltérés %-ban
Koszovói 231 37,75% 310 22,86% 79 34,20%
Szerb 91 14,87% 58 4,28% -33 -36,26%
Moldáv 43 7,03% 24 1,77% -19 -44,19%
Török 31 5,07% 32 2,36% 1 3,23%
Vietnami 29 4,74% 39 2,88% 10 34,48%
Afgán 13 2,12% 213 15,71% 200 1538,46%
Palesztin 4 0,65% 221 16,30% 217 5425,00%
Egyéb 170 27,78% 459 33,85% 289 170,00%
Összesen 612 100,00% 1356 100,00% 744 121,57%
77
7. számú táblázat
Kiutasítás előtt elrendelt őrizetek száma állampolgárság szerinti megoszlásban
Állampolgárság 2005 2006 2007 2008 2009
Ukrán 9 0 3 0 1
Kínai 8 9 0 0 1
Szerb 6 1 13 0 0
Indiai 5 0 0 0 0
Moldáv 5 1 1 0 0
Román 2 3 1 0 0
Egyéb 27 13 8 8 13
Összesen 62 27 26 8 15
78
8. számú táblázat:
Az utazások száma a Belügyminisztérium és az IOM közötti megállapodás keretében
Állampolgárság 2009
Teljeskörű
alkalmazás %-
ban
2010
Teljeskörű
alkalmazás
%-ban
Változás Változás
%-ban
koszovói 228 78,35% 301 70,66% 73 32,02%
mongol 16 5,50% 13 3,05% -3 -18,75%
szerb 11 3,78% 1 0,23% -10 -90,91%
macedón 8 2,75% 4 0,94% -4 -50,00%
török 6 2,06% 7 1,64% 1 16,67%
egyéb 22 7,56% 100 23,47% 78 354,55%
Összesen: 291 100,00% 426 100,00% 135 46,39%
79
9. számú táblázat
Állampolgárság 2005 2006 2007 2008 2009
Afgán 16 17 10 25 91
Szerb 15 48 115 92 229
Iraki 14 11 17 18 8
Kínai 12 15 15 20 17
Koszovói 0 0 0 68 227
Egyéb 154 199 185 156 137
Összesen 211 290 342 379 709
80
10. számú táblázat
Kijelölt helyen való tartózkodás elrendelése állampolgárság szerinti megoszlásban
Állampolgárság 2009 Összes kérelem
%-ban 2010
Összes kérelem
%-ban Eltérés Eltérés %-ban
Szerb 217 30,61% 47 6,24% -170 -78,34%
Koszovói 197 27,79% 111 14,74% -86 -43,65%
Afgán 91 12,83% 183 24,30% 92 101,10%
Kínai 14 1,97% 4 0,53% -10 -71,43%
Iraki 12 1,69% 34 4,52% 22 183,33%
Palesztin 0 0,00% 170 22,58% 170 1700,00%
Egyéb 178 25,11% 204 27,09% 26 14,61%
Összesen 709 100,00% 753 100,00% 44 6,21%
1
81
1. számú táblázat
Kitoloncolások száma népesség szerinti megoszlásban
Állampolgárság 2005 2006 2007 2008 2009
Román 383 432 30 51 44
Ukrán 162 93 23 46 27
Szerb 51 119 295 127 207
Moldáv 27 22 37 61 42
Kínai 6 14 4 5 10
Koszovói 0 0 0 130 197
Egyéb 96 68 92 53 107
Összesen 725 748 481 473 634
82
12. számú táblázat:
Kitoloncolások száma állampolgársági viszonylatban
Állampolgárság 2009 Összes kérelem
%-ban 2010
Összes
kérelem %-
ban
Változás Változás %-ban
szerb 207 32,65% 107 19,01% -100 -48,31%
koszovói 197 31,07% 225 39,96% 28 14,21%
roman 44 6,94% 25 4,44% -19 -43,18%
moldáv 42 6,62% 25 4,44% -17 -40,48%
ukrán 27 4,26% 20 3,55% -7 -25,93%
egyéb 117 18,45% 161 28,60% 44 37,61%
Összesen: 634 100,00% 563 100,00% -71 -11,20%
83
4. számú melléklet
Statisztikai táblázatok II.
1. Elfogások
Illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok
1.1: Általános tendencia
2005 2006 2007 2008 2009 2010
Összes illegálisan tartózkodó harmadik országbeli
állampolgár 9 912 7 922 4 008 4 862 5 989 5 141
Forrás: ORFK (Rendőrség)
1.2: Illegálisan tartózkodó bevándorlók életkora
2005 2006 2007 2008 2009 2010
Kevesebb, mint 14 év n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
14 és 17 év között n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
18 és 34 év között n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
35 év fölött n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
Forrás: ORFK (Rendőrség)
1.3: Illegálisan tartózkodó bevándorlók nem szerinti megoszlása
2005 2006 2007 2008 2009 2010
Férfi n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
Nő n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
Forrás: ORFK (Rendőrség)
84
1.4: A bevándorlók ország szerinti megoszlása
2005 2006 2007
Az ország helyezése Ország neve Összesen Ország neve Összesen Ország neve Összesen
Első Románia 3 293 Románia 3 451 Szerbia 1 318
Második Ukrajna 3 281 Ukrajna 1 880 Ukrajna 672
Harmadik Szerbia 937 Szerbia 774 Moldova 538
Negyedik Moldova 749 Moldova 501 Románia 221
Ötödik Törökország 204 Törökország 119 Grúzia 195
Hatodik Grúzia 156 Grúzia 108 Törökország 136
Hetedik Bangladesh 116 Bangladesh 95 Szomália 99
Nyolcadik Kína 87 Kína 89 Irak 92
Kilencedik Bulgária 81 Bulgária 64 Macedónia 86
Tizedik Ororszország 70 Macedónia 45 Oroszország 59
2008 2009 2010
Ország helyezése Ország neve Összesen Ország neve Összesen Ország neve Összesen
Első Szerbia 1 102 Szerbia 1618 Afganisztán 819
Második Koszovó 1 049 Afganisztán 1 145 Szerbia 759
Harmadik Moldova 409 Koszovó 866 Koszovó 583
Negyedik Ukrajna 320 Ukrajna 374 Ukrajna 442
Ötödik Pakisztán 236 Moldova 277 Palesztína 422
85
Hatodik Grúzia 227 Törökország 218 Moldova 275
Hetedik Szomália 209 Macedónia 164 Törökország 208
Nyolcadik Törökország 133 Grúzia 99 Algéria 132
Kilencedik Macedónia 126 Szomália 86 Marokkó 119
Tizedik Irak 101 Albánia 85 Albánia 113
2. Megtagadás
Harmadik országbeli állampolgárok külső határon való belépésének megtagadása
2.1: Általános tendencia
2005 2006 2007 2008 2009 2010
Harmadik országbeliek
belépésének megtagadása 20 373 25 922 12 091 6 677 8 233 11 857
86
2.2: A megtagadás okai
2005 2006 2007 2008 2009 2010
Érvénytelen utazási okmány n.a. n.a. n.a. 320 316 428
Hamis vagy hamisított utazási okmány n.a. n.a. n.a. 112 70 158
Érvénytelen vízum vagy tartózkodási engedély n.a. n.a. n.a. 3 624 3 254 2 299
Hamis vízum vagy tartózkodási engedély n.a. n.a. n.a. 57 42 80
Tartózkodás oka és körülményei nem idokoltak n.a. n.a. n.a. 294 1 601 1 021
A személy a 6 hónapos időszak alatt 3 hónapot már itt
tartózkodott n.a. n.a. n.a. 150 375 2 969
Nincsenek megfelelő megélhetési körülmények n.a. n.a. n.a. 68 52 137
Figyelmeztető jelzést adtak ki n.a. n.a. n.a. 2 048 2 512 4 249
A személyt közveszélyesnek ítélik n.a. n.a. n.a. 4 11 6
Forrás: ORFK (Rendőrség)
2.3: A határ típusa, ahol a belépés megtagadása történt
2005 2006 2007 2008 2009 2010
Szárazföldi 19 483 25 272 11 791 6 485 8 068 11 567
Tengeri 0 0 0 0 0 0
Légi 890 650 300 192 165 290
Forrás: ORFK (Rendőrség)
87
2.4: Azon bevándorlók országai, akiktől megtagadták a belépést
2005 2006 2007
Ország helyzete Ország neve Összesen Ország neve Összesen Ország neve Összesen
Első Románia 6 761 Románia 11 624 Ukrajna 3 783
Második Ukrajna 5 396 Ukrajna 5 646 Szerbia 2 166
Harmadik Szerbia 2 482 Szerbia 2 533 Románia 1 344
Negyedik Moldova 820 Moldova 1 061 Moldova 889
Ötödik Bosznia-H. 636 Bosznia-H. 512 Törökország 367
Hatodik Törökország 512 Hontalan 504 Macedónia 162
Hetedik Hontalan 497 Törökország 430 Horvátország 159
Nyolcadik Bulgária 394 Bulgária 426 Bosznia-H. 154
Kilencedik Oroszország 379 Oroszország 382 Oroszország 151
Tizedik Macedónia 294 Macedónia 325 Kína 68
88
2008 2009 2010
Ország helyezése Ország neve Összesen Ország neve Összesen Ország neve Összesen
Első Ukrajna 2 713 Ukrajna 3 960 Ukrajna 5 321
Második Szerbia 1 738 Szerbia 1 841 Szerbia 3 218
Harmadik Horvátország 772 Horvátország 921 Horvátország 778
Negyedik Moldova 326 Moldova 347 Macedónia 567
Ötödik Törökország 295 Törökország 280 Moldova 456
Hatodik Oroszország 155 Macedónia 236 Törökország 418
Hetedik Macedónia 139 Oroszország 160 Oroszország 244
Nyolcadik Bosznia-H. 122 Bosznia-H. 108 Bosznia-H. 171
Kilencedik Egyiptom 28 Algéria 39 Montenegró 127
Tizedik Románia 24 Kína 31 Albánia 67
89
3. Felszólítások az ország elhagyására
Harmadik országbeliek felszólítása az ország elhagyására (miután illegálisan tartózkodtak
az országban)
3.1: Általános tendencia
2005* 2006* 2007* 2008** 2009** 2010**
Harmadik országbeliek száma, akiket felszólítottak az ország
elhagyására (miután illegálisan tartózkodtak az országban)
7 274 5 926 2 894 4 206 4 851 5 516 * 2005 – 2007 elrendelt kiutasítások száma
** 2008 - 2010 elrendelt kiutasítások és visszavont tartózkodási engedélyek száma
Forrás: ION és ORFK (Rendőrség)
3.2: Az ország elhagyására felszólítottak ország szerinti megoszlása
2005 2006 2007
Ország
helyezése Ország neve Összesen Ország neve Összesen Ország neve Összesen
Első Románia 3 311 Románia 2 494 Szerbia 423
Második Ukrajna 1 928 Ukrajna 1 435 Ukrajna 207
Harmadik Szerbia 601 Szerbia 703 Vietnám 33
Negyedik Moldova 544 Moldova 406 Kína 24
Ötödik Grúzia 56 Grúzia 107 Mongólia 24
Hatodik Törökország 54 Tunézia 90 Grúzia 11
Hetedik Kína 47 Kína 54 Egyiptom 8
Nyolcadik Bangladesh 46 Törökország 39 Oroszország 6
Kilencedik Vietnám 40 Oroszország 35 Albánia 5
Tizedik Macedónia 39 Macedónia 35 Szerbia 4
Az ORFK (Rendőrség) nem rendelkezik adatokkal 2007-ről
90
2008 2009 2010
Ország
helyezése
Ország
neve Összesen Ország neve Összesen Ország neve Összesen
Első Szerbia 846 Szerbia 1 313 Szerbia 799
Második Koszovó 635 Ukrajna 636 Koszovó 781
Harmadik Ukrajna 627 Koszovó 574 Ukrajna 731
Negyedik Kína 220 Kína 299 Afganisztán 420
Ötödik Vietnám 156 Vietnám 284 Palesztina 316
Hatodik Moldova 144 Törökország 186 Törökország 234
Hetedik Macedónia 89 Afganisztán 142 Moldova 117
Nyolcadik Mongólia 75 Macedónia 131 Albánia 83
Kilencedik Grúzia 62 Moldova 105 Irán 82
Tizedik Pakisztán 56 Irán 73 Macedónia 72
4. Visszatérők
Ország elhagyására való felszólítás után visszatért harmadik országbeli állampolgárok
4.1: Általános tendencia
2005 2006 2007 2008 2009 2010
Ország elhagyására
való felszólítás
után visszatért
harmadik
országbeli
állampolgárok
száma (összesen)
3 058 2 775 1 929 1 768 2 246 2 447
Ország elhagyására
való felszólítás
után harmadik
országba visszatért
harmadik
országbeli
állampolgárok
n.a. n.a. 246* 534* 472* 864*
Forrás: OIN és ORFK (Rendőrség) *csak ORFK (Rendőrség) adat
91
4.2: A visszatért állampolgárok ország szerinti megoszlása
2005 2006 2007
Ország helyezése Ország neve Összesen Ország neve Összesen Ország neve Összesen
Első Ukrajna 1 098 Ukrajna 1 100 Szerbia 881
Második Románia 786 Románia 707 Ukrajna 400
Harmadik Moldova 488 Moldova 320 Moldova 316
Negyedik Szerbia 480 Szerbia 306 Törökország 88
Ötödik Bulgária 45 Törökország 45 Macedónia 60
Hatodik Macedónia 43 Grúzia 38 Grúzia 28
Hetedik Törökország 42 Macedónia 24 Albánia 12
Nyolcadik Albánia 24 Oroszország 23 Irak 10
Kilencedik Grúzia 20 Bulgária 21 Bosznia 9
Tizedik Banglades 15 Bosznia 16 Mongólia 8
2008 2009 2010
Ország helyezése Ország neve Összesen Ország neve Összesen Ország neve Összesen
Első Szerbia 755 Szerbia 823 Koszovó 767
Második Moldova 234 Koszovó 643 Szerbia 495
Harmadik Koszovó 210 Törökország 126 Afganisztán 164
Negyedik Ukrajna 120 Macedónia 121 Palesztina 118
Ötödik Macedónia 82 Albánia 72 Törökország 98
Hatodik Törökország 48 Moldova 50 Algéria 64
Hetedik Albánia 38 Afganisztán 30 Albánia 58
Nyolcadik Pakisztán 29 Kína 24 Moldova 52
Kilencedik Mongólia 21 Mongólia 21 Macedónia 52
Tizedik Kína 17 Vietnám/Pakisztán 17 Marokkó 39
Forrás: ION és ORFK (Rendőrség)
92
4.3. Azok az országok, ahová az ország elhagyására való felszólítás után a harmadik
országbeli állampolgárok visszatértek
2005 2006 2007
Ország helyezése Ország neve Összesen Ország neve Összesen Ország neve Összesen
Első n.a. n.a. n.a. n.a. Ukrajna 488
Második n.a. n.a. n.a. n.a. Szerbia 211
Harmadik n.a. n.a. n.a. n.a. Románia 151
Negyedik n.a. n.a. n.a. n.a. Moldova 13
Ötödik n.a. n.a. n.a. n.a. Horvátország 4
Hatodik n.a. n.a. n.a. n.a.
Hetedik n.a. n.a. n.a. n.a.
Nyolcadik n.a. n.a. n.a. n.a.
Kilencedik n.a. n.a. n.a. n.a.
Tizedik n.a. n.a. n.a. n.a.
2008 2009 2010
Ország
helyezése Ország neve Összesen Ország neve Összesen Ország neve Összesen
Első Szerbia 445 Szerbia 674 Szerbia 981
Második Ukrajna 433 Ukrajna 303 Ukrajna 339
Harmadik Moldova 29 Moldova 11 Albánia 40
Negyedik Albánia 10 Albánia 9 Moldova 15
Ötödik Macedónia 7 Macedónia 9 Macedónia 6
Hatodik Montenegró 3 Horvátország 3 Horvátország 6
Hetedik Horvátország 1 Montenegró 2 Montenegró 2
93
5. Elutasított menedékjog kérelmek
5.1: Általános tendencia
2005 2006 2007 2008 2009 2010
Harmadik
országbeli
állampolgárok
elutasított
menedékjog
kérelmei...
elsőfokon 812 1 174 1 375 528 1 434 640
jogerős
ítélet után n.a. n.a. n.a. 54 144 158
Forrás: ION
5.2: Elutasított menedékjog kérelmezők nem szerinti megoszlása
2005 2006 2007 2008 2009 2010
Első fokon
elutasított kérelmek
Férfi 576 789 951 n.a 992 570
Nő 236 385 424 n.a 442 70
Ismeretlen
Jogerős ítélettel
elutasított kérelmek
Férfi
127 141
Nő
17 17
Ismeretlen
Forrás: ION
5.3: Első fokon elutasított menedékjog kérelmezők ország szerinti megoszlása
2005 2006 2007
Ország helyezése Ország neve Összesen Ország neve Összesen Ország neve Összesen
Első Üzbegisztán 174 Vietnám 347 Vietnám 483
Második Szerbia 87 Szerbia-
Montenegró 158 Kína 235
Harmadik Pakisztán 27 Kína 230 Szerbia 197
Negyedik Nigéria 53 Nigéria 73 Grúzia 55
Ötödik Kína 117 Grúzia 25 Nigéria 51
Hatodik Grúzia 31 Mongólia 20 Mongólia 62
Hetedik Banglades 15 Palesztina 20 Algéria 28
Nyolcadik India 17 Oroszország 17 Kamerun 14
Kilencedik Irán 11 Algéria 15 Egyiptom 10
Tizedik Afganisztán 9 Egyiptom 11 Macedónia 8
94
2008 2009 2010
Ország helyezése Ország neve Összesen Ország neve Összesen Ország neve Összesen
Első Kína 37 Koszovó 659 Afganisztán 99
Második Nigéria 22 Szerbia 204 Palesztina 59
Harmadik Afganisztán 19 Afganisztán 173 Koszovó 32
Negyedik Mongólia 18 Nigéria 43 Szerbia 22
Ötödik Algéria 14 Kína 36 Irán 19
Hatodik Grúzia 14 Grúzia 35 Grúzia 15
Hetedik Macedónia 7 Törökország 22 Vietnám 6
Nyolcadik Irán 4 Egyiptom 12 Kína 3
Kilencedik Brazília 1 Örményország 7 Mongólia 1
Tizedik India 1 Fehéroroszország 2 Örményország 0
5.4: Jogerős ítélettel elutasított menedékjog kérelmezők ország szerinti megoszlása
2005 2006 2007
Ország helyezése Ország neve Összesen Ország neve Összesen Ország neve Összesen
Első N.k N.k N.k N.k N.k N.k
Második N.k N.k N.k N.k N.k N.k
Harmadik N.k N.k N.k N.k N.k N.k
Negyedik N.k N.k N.k N.k N.k N.k
Ötödik N.k N.k N.k N.k N.k N.k
Hatodik N.k N.k N.k N.k N.k N.k
Hetedik N.k N.k N.k N.k N.k N.k
Nyolcadik N.k N.k N.k N.k N.k N.k
Kilencedik N.k N.k N.k N.k N.k N.k
Tizedik N.k N.k N.k N.k N.k N.k
95
2008 2009 2010
Ország
helyzete Ország neve Összesen Ország neve Összesen Ország neve Összesen
Első Grúzia 9 Koszovó 29 Afganisztán 38
Második Kína 7 Vietnám 16 Nigéria 15
Harmadik Nigéria 6 Szerbia 14 Koszovó 15
Negyedik Pakisztán 5 Mongólia 7 Elefántcsontpart 11
Ötödik Irán 3 Kína 7 Szerbia 10
Hatodik Vietnám 3 Irak 6 Vietnám 8
Hetedik Sierra Leone 3 Szíriai Arab
Köztársaság 3 Kína 8
Nyolcadik Macedónia 2 Ismeretlen 2 Irak 5
Kilencedik Oroszország 2 Nepál 1 Szíriai Arab
Köztársaság 5
Tizedik Ghána 2 Pakisztán 1 Egyiptom 3
Forrás: OIN
6. Harmadik országbeli állampolgárok, akiknek (menekült) státuszát visszavonták
6.1: Általános tendencia
2005 2006 2007 2008 2009 2010
Összes harmadik
országbeli
állampolgár,
akiknek státuszát
visszavonták
7 11 21 0 25 6
Forrás: OIN
96
6.2: Olyan bevándorlók ország szerinti megoszlása, akik státuszát visszavonták
2005 2006 2007
Ország helyezése Ország neve Összesen Ország neve Összesen Ország neve Összesen
Első Ukrajna 2 Horvátország 5 Nigéria 9
Második Törökország 1 Kamerun 1 Románia 2*
Harmadik Pakisztán 1 Szerbia 4 Szerbia 2
Negyedik Irán 2 Szudán 1 Törökország 5
Ötödik Irak 1
Nepál 1
Hatodik
Libanon 1
Hetedik
Irak 1 * 2007-től EU tagállam, de a státuszt 2007-ben mondták ki
2008 2009 2010
Ország helyezése Ország neve Összesen Ország neve Összesen Ország neve Összesen
Első 0 0 Bosznia-
Hercegovina 19 Irak 3
Második 0 0 Afganisztán 2 Afganisztán 1
Harmadik 0 0 Irak 2 Algéria 1
Negyedik 0 0 Nigéria 1 Irán 1
Ötödik 0 0 Nepál 1
Forrás: ION