Gyakorlati lépések az irregurális migráció csökkentésére · 4 Összefoglaló Jelen tanulmány célja, hogy az előzetesen megadott specifikáció alapján bemutassa a Magyarországot

GYAKORLATI LÉPÉSEK AZ IRREGULÁRIS MIGRÁCIÓ

CSÖKKENTÉSÉRE

2012. február 20.

2

TARTALOM

Összefoglaló ........................................................................................................................................................... 4

1. Bevezető ........................................................................................................................................................ 5

1.1 Célok ..................................................................................................................................................... 5

1.2 A tanulmányban használt szakkifejezések, definíciók ...................................................................... 5

1.3 Módszertan ........................................................................................................................................... 8

2. Az illegális migrációt érintő magyarországi politikai és jogi keretek ..................................................... 8

2.1 Az illegális migrációt érintő nemzeti politika és jogalkotás ........................................................... 10

A migrációt érintő főbb hazai jogforrások ................................................................................................... 11

Idegenrendészeti szankciórendszer ............................................................................................................... 11

Idegenrendészeti hatóságok ........................................................................................................................... 11

Együttműködés a társszervekkel................................................................................................................... 14

3. Az illegális migránsok számának csökkentésére irányuló gyakorlati lépések ...................................... 16

Ukrán viszonylat ............................................................................................................................................. 17

Román viszonylat ........................................................................................................................................... 19

Szerb viszonylat .............................................................................................................................................. 21

Horvát viszonylat ............................................................................................................................................ 22

3.1 A migránsok Magyarországra érkezése előtt tett lépések az illegális migráció kiküszöbölésére 23

Hatékony határellenőrzés ......................................................................................................................... 24

3.2 Az illegális bevándorlók határon történő azonosítása és észlelése érdekében tett gyakorlati

intézkedések ............................................................................................................................................... 30

Melyek azok az eszközök, amelyekkel a leghatékonyabb módon megakadályozzák a migránsok

beutazását a schengeni területre? ............................................................................................................. 31

Az államhatár őrizete ................................................................................................................................ 32

3.3 Az illegális bevándorlás ellenőrzése érdekében tett gyakorlati intézkedések Magyarország

területén .......................................................................................................................................................... 34

Az illegális migráció elleni küzdelem eszközei ........................................................................................ 35

Az államhatár őrizetére vonatkozó gyakorlati intézkedések ................................................................. 37

4. Nemzetközi együttműködés a jogellenes migráció visszaszorításáért ................................................... 40

4.1 Együttműködési megállapodások ..................................................................................................... 40

A visszafogadási egyezmények alkalmazása ............................................................................................ 40

A szerb visszafogadási Egyezmény gyakorlati alkalmazásának biztosítása ......................................... 41

Schengeni Információs Rendszer működtetése ....................................................................................... 44

Mélységi ellenőrzések végrehajtása, illetve az ezekből származó tapasztalatok .................................. 45

4.2 Egyéb (nem jogalkotási) együttműködési formák az nemzetek között, együttműködések az EU-

val és nemzetközi szervezetekkel ................................................................................................................... 47

3

A menedékkérők menedékjogi eljáráshoz való hozzáféréséhez kapcsolódó tevékenységek

végrehajtása ............................................................................................................................................... 47

Általános jogi keret .................................................................................................................................... 49

A visszaküldés tilalmának (non-refoulement) és a Genfi Egyezmény 33. cikkének érvényesülése..... 51

Következtetések és ajánlások – m ............................................................................................................ 51

eghallgatás az úgynevezett egyszerű megítélésű ügyekben .................................................................. 51

A non-refoulement elvének és a Genfi Egyezmény 33. cikk (1) bekezdésének alkalmazása ............... 52

Rendőrök felügyelete ................................................................................................................................. 52

A Genfi Egyezmény 31. cikk (1) bekezdésének egységes alkalmazása .................................................. 53

Vízumliberalizáció ..................................................................................................................................... 53

Monitoring mechanizmus ......................................................................................................................... 53

A szerb fél által tett intézkedések ............................................................................................................. 55

Ellenőrzési módszerek ............................................................................................................................... 56

5. Az Uniós politika és jogalkotás hatása ..................................................................................................... 58

6. Becslések és statisztikák az illegális migráns népesség tekintetében ..................................................... 58

7. Konklúzió ................................................................................................................................................... 58

8. Bibliográfia ................................................................................................................................................. 60

9. Mellékletek ................................................................................................................................................. 61

4

Összefoglaló

Jelen tanulmány célja, hogy az előzetesen megadott specifikáció alapján bemutassa a

Magyarországot érintő migrációs tendenciákat, értékelje az azokra adott válaszokat,

ismertesse az idegenrendészeti-menekültügyi hatósági jogköröket és felvázolja azokat a

feladatokat, amelyeket Magyarországnak, mint schengeni tagállamnak teljesíteni kell.

Az bizonyos, hogy a hazai migrációs szabályozás az elmúlt 17 évben komoly fejlődésen ment

keresztül – mi sem bizonyítja jobban, mint ez idő alatt négy új idegenrendészeti, valamint a

jogterülethez szervesen kapcsolódó két menedékjogi törvényt alkotott a Parlament – és

komoly kihívások előtt áll a közeljövőben is. A legális és illegális migráció kérdése komolyan

foglalkoztatja nemcsak a szakmai és politikusi rétegeket, hanem az átlagos állampolgárokat is.

Olyan kérdések merülnek fel, amelyekre nem mindig adhatóak adekvát válaszok. Például az

elöregedő Európa igénye az új és jól képzett munkaerőre, az uniós állampolgárok és harmadik

országbeli családtagjainak szabad mozgása a országok állampolgárainak és családtagjainak

szabad mozgása és tartózkodása, valamint az emberi jogok és ezen belül a menekültek

jogainak biztosítása. A migráció ma a világ legtermészetesebb folyamata, az a tény pedig

hogy a fejlett országok nem mindig nyitottak a szegényebb bevándorlók fogadására

szükségszerűen magával hozza az illegális migráció növekedését is.

A migrációs jelenségekkel együtt nő az erre épülő, a migránsokat (is) kihasználó nemzetközi

szervezett bűnözés: az embercsempészet, az emberkereskedelem, a prostitúció, valamint a

terrorizmus. Az e tevékenységek elleni küzdelem jegyében és a migrációs teher enyhítése

érdekében a nemzetközi közösség, az ENSZ, az Európai Unió mellett Magyarország is

jelentős lépéseket tesz az illegális migráció felfedésére és megakadályozására. Számos

nemzetközi szerződés segíti elő az országok, rendőrségek, hatóságok közötti együttműködést

a különösen veszélyes embercsempészet vagy emberkereskedelem elleni küzdelemben.

Az embercsempészet a célzott állam jogrendjének megsértésén kívül gyakran jár a

csempészett személy életének veszélyeztetésével, valamint anyagi kizsákmányolásukkal. Az

emberkereskedelem ugyanezen kockázatok mellett az emberek méltóságát, ember voltát

semmibe véve őket áruként, tárgyként adja-veszi, a modernkor rabszolgáiként vagy

szervbankként kezeli áldozatait. Érthető, hogy a legtöbb nemzetközi egyezmény e súlyos

5

bűncselekmények megakadályozását, megelőzését, az elkövetők elfogását és az áldozatok

segítését szolgálja.

1. Bevezető

1.1 Célok

A tanulmány célja nem lehet más, mint hogy hiteles képet nyújtson a Magyarországon, illetve

tágabb értelemben, a Közép-Kelet Európában kialakult migrációs trendekről, a jogalkotók

által megteremtett normák hatályosulásáról, a felelős hatóságok által kialakított eljárási

rendekről, valamint az emberi jogok érvényesülésének helyzetéről.

A tanulmány további célja emellett annak megvilágítása is, hogy az illegális migráció milyen

problémákat és kihívásokat gerjeszt Magyarország, illetve az Európai Unió mindennapi

életében.

Magyarország célkitűzése az illegális migráció területén schengeni külső határállamként az

illegális belépések visszaszorítása és jogellenes cselekmények mind nagyobb hatásfokú

felderítése.

A tanulmány az elméleti tételek és gyakorlati tapasztalatok megvizsgálásával tájékoztatást

kíván adni a jogalkotók és a jogalkalmazók számára.

1.2 A tanulmányban használt szakkifejezések, definíciók

családtag: Az Európai Parlament és Tanács 2004. április 29-i 2004/38/EK, az Unió

polgárainak és családtagjainak a tagállamok területén történő szabad mozgásához és

tartózkodásához való jogáról szóló irányelv szerint:

(a) házastárs;

(b) élettárs, aki az Uniós állampolgárra a tagország jogszabályai szerint bejelentett

élettársi kapcsolatban él, abban az esetben, amennyiben a befogadó tagállam

jogszabályi rendelkezése a bejelentett élettársi kapcsolatot a házassággal azonosan

kezeli és összhangban van a befogadó tagállam vonatkozó jogszabályi

rendelkezéseivel;

6

(c) a házastárs vagy a (b) pontban meghatározott élettárs közvetlen eltartott

leszármazottai;

(d) a házastárs és a (b) pontban meghatározott élettárs közvetlen eltartott egyenes ági

rokona.

EUROSUR: European external border surveillance system (Európai Határőrizeti rendszer);

melynek célja, hogy javítsa a tagállamok és a FRONTEX helyzetismeretét, reagálási

képességét a külső szrazföldi és tengeri határokon az illegális migráció és a határokon átnyúló

bűnözés megelőzése során;

FRONTEX: Az Európai Unió tagállamai Külső Határain való Operatív Együttműködés

Igazgatásáért Felelős Európai Ügynökség, független szakmai szervezet, amelynek feladata a

tagállamok közötti operatív feladatok koordinációja a határrendészeti feladatok ellátása terén

harmadik országbeli állampolgár: az a személy, aki az Európai Unióról, működéséről szóló

Egyezmény 20.(1) cikkelye szerint nem az Unió állampolgára és nem rendelkezik a

Schengeni Határellenőrzési Kódex 2.(5) cikkelyében meghatározott szabad mozgás jogával az

Európai Unió területén;

International Organization for Migration (IOM): Nemzetközi Migrációs Szervezet, amely

1951-ben alakult genfi központú kormányközi szervezet. Jelenleg 120 teljes jogú tagállamot,

19 megfigyelői státusszal rendelkező államot, illetve 70 nemzetközi szervezetet foglal

magába. Nemzetközi kormányzati szervezetként az IOM alapelve, hogy a humánus és

szervezett keretek között zajló migráció egyaránt szolgálja a migránsok és a társadalom

érdekeit. Magyarország 1991-ben lett az IOM teljes jogú tagja.

Schengeni Megállapodás; illetve Végrehajtási Egyezmény: A Schengeni Megállapodás

1985. június 14-én Belgium, Franciaország, Németország, Luxemburg és Hollandia államai

között került aláírásra azzal a céllal, hogy fokozatosan megszüntetik a közös (belső)

határaikon az ellenőrzést, és érvényesítik a szabad mozgás elvét minden aláíró tagország, más

tagállamok és harmadik országok állampolgárai számára. A Schengeni Megállapodás

végrehajtásáról szóló Egyezmény a szabad mozgás intézményének alkalmazásának

biztosításáról gondoskodik. A Megállapodás és a Végrehajtási Egyezmény, illetve az ezeken

alapuló későbbi schengeni vívmányok (ideértve az Uniós jogba történő integrálást követőn

7

születet, schengen-releváns uniós jogszabályokat is képezik az ún. „Schengeni acquis-t”.

1999-ben a Schengeni Egyezményt és az acquis-t az Amszterdami Szerződéshez csatolt

jegyzőkönyv illesztette az Európai Unió jogába, amelynek átvétele és alkalmazása ettől

kezdve kötelező az új unós tagállamok számára.

Megjegyzés: a schengeni tagállamok tekintetében bonyolult „változó geometria” érvényesül.

2010 januárjáig az alábbi EU tagországok csatlakoztak a Schengeni övezethez: Ausztria,

Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország,

Görögország, Magyarország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta,

Hollandia, Lengyelország, Portugália, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország és Svédország.

Mindez azt jelenti, hogy a többi EU tagország (Bulgária, Ciprus, Írország, Románia és

Egyesült Királyság) nem teljes jogú és teljes körű schengeni tagország. Bulgária és Románia,

bár de facto a schengeni vívmányok szinte teljes körét alkalmazzák, egyelőre várakoznak a

teljes jogú tagságra. Az Egyesült Királyság, Írország azonban a schengeni vívmányok csak

egy bizonyos körének alkalmazásában vesznek részt. Izland, Lichtenstein, Norvégia és Svájc,

melyek nem EU tagállamok, mégis csatlakoztak a Schengeni övezethez annak érdekében,

hogy alkalmazzák és eljárjanak a schengeni acquis szerint.

Dublini Rendeletek: egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében

benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására

vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2003. február 18-i

343/2003/EK tanácsi rendelet, valamint a valamely harmadik ország állampolgára által a

tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős

tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló

343/2003/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló,

2003. szeptember 2-i 1560/2003/EK bizottsági rendelet alapján.

ORFK: Országos Rendőr-főkapitányság

BÁH: Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal

HRK: Határrendészeti Kirendeltség

IVK: Integrált Vezetési Központ

8

1.3 Módszertan

A jelentés az Európai Migrációs Hálózat magyar Nemzeti Kapcsolattartó Pontjának pályázati

felhívására készült. A tanulmány megírásához maga az Európai Migrációs Hálózat járult

hozzá elsődlegesen, valamint felkérésére a Rendőrség és a Bevándorlási és Állampolgársági

Hivatal, FRONTEX, bocsátott rendelkezésre statisztikákat, jelentéseket.

2. Az illegális migrációt érintő magyarországi politikai és jogi keretek

Az illegális migráció elleni fellépés meghatározó tényezői a nemzetközi és államközi

viszonyok, az Európai Unió irányelvei, határozatai, valamint a bevándorló külföldiek

származási országában uralkodó politikai helyzet. Magyarország 2004. évi csatlakozása az

Európai Unióhoz jelentősen befolyásolta a jogalkotás menetét. Az acquis communautaire,

azaz a közösségi vívmányok, vagyis az EU jogszabályai összességének átvételére – melyre az

EU a csatlakozni kívánó országokat kötelezi – Magyarország is kötelezettséget vállalt.

A 2008. októberi Európai Bevándorlási és Menekültügyi Paktum, tulajdonképpen egy

összefoglaló dokumentum, ami tartalmazza az Európai Unió eddigi törekvéseit a migráció és

menekültügy területén. A tanácsi következtetések, mint jogforrások ugyan a soft-law

kategóriába esnek, – a tagállamokra nézve nem bírnak kötelező erővel – azonban az uniós,

illetve nemzeti stratégiaalkotás, valamint az elnökségi prioritások meghatározása során

megkerülhetetlen kiindulási alapot teremtenek. A Paktum deklarálja, hogy a migráció

hozzájárul a gazdasági növekedéshez.

Magyarország schengeni külső határain 2011 év közepétől folyamatosan észlelhető az észak-

afrikai, valamint a Görögországon keresztül Ázsiából érkező migránsok számának

emelkedése. A migrációs nyomásnak különösen kitett országokat az Európai Unió különböző

pénzügyi eszközökkel segíti, többek között a Szolidaritási Keretprogramon belül létrehozott

Külső Határok Alap és az Európai Visszatérési Alap által nyújtott forrásokkal. A FRONTEX

munkája szintén segíti ezeket a tagállamokat.

A Magyarországra történő illegális bevándorlást elsősorban (1) a külső határőrizet integrált

rendszerének megteremtésével és mélységi ellenőrzési rendszer működtetésével (2) a

harmadik országbeli állampolgárok hazatérésének hatékony biztosításával, a bilaterális és

9

európai uniós visszafogadási egyezmények végrehajtásával, (3) az önkéntes hazatérés

elősegítésével, és támogatott önkéntes hazatérési programok szervezésével (melyek az

Európai Visszatérési Alap támogatásával valósulnak meg), a (4) származási és tranzit

országokkal való együttműködés elmélyítésével, (5) valamint a kényszerintézkedések

hatékony – ám az emberi jogokat tiszteletben tartó – alkalmazásával lehet visszaszorítani.

A statisztikai adatokat áttekintve megállapítható, hogy Magyarország európai uniós és

schengeni csatlakozása nem eredményezte a migránsok számának lényeges növekedését, sőt

2005 óta a hazánkba érkező a legális migránsok számát tekintve egyfajta csökkenés

tapasztalható. A migránsok össznépességhez viszonyított aránya európai összehasonlításban

továbbra is alacsonynak mondható (a Magyarországon által kiadott bevándorlási engedélyek

száma 2009-ben 47.205, míg 2010-ben 9,63% kevesebb 42.659 volt1). Ha definiálni kellene

Magyarország szerepét az illegális migrációt tekintve mindenképpen tranzit országnak

tartanám, amely csak egy átkelési pont a nyugaton elhelyezkedő tagállamok irányába.

1 http://www.bmbah.hu/statisztikak.

10

2.1 Az illegális migrációt érintő nemzeti politika és jogalkotás

2010 tavaszától az idegenrendészeti szakterületet érintően meghatározó jelentőségű

jogalkotási folyamat indult el. A szükségességét az alábbi, jogforrásokban meghatározott

jogharmonizációs teendők indokolták:

- a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével

kapcsolatban, a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló, 2008.

december 16-i 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban:

Visszatérési Irányelv);

- a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról szóló, 2009. július 13-i 810/2009/EK európai

parlamenti és tanácsi rendeletből a vízumjogorvoslat megteremtése (a továbbiakban:

Vízumkódex);

- a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának

megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i

380/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Biometrikus

tartózkodási engedély rendelet);

- a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikákról, valamint

a külföldi állampolgárságú munkavállalókra vonatkozó statisztikák összeállításáról

szóló 311/76/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. július 11-i

862/2007/EK rendelet (a továbbiakban: Statisztikai rendelet).

A jogharmonizációs kötelezettség teljesítése mellett az elfogadott jogszabályi módosítások az

EU jognak való megfelelés mellett javítják a magyar migrációs joganyag koherenciáját,

növelve ezzel a jogbiztonságot, megkönnyítik az illegális migráció, illetve a migrációs

indíttatású visszaélések (menedékjoggal, családegyesítési joggal való visszaélés,

érdekházasságok) elleni küzdelmet, és hozzájárulnak a Magyarország közrendjének és

közbiztonságának erősítéséhez, ezzel együtt pedig elősegítik az európai uniós tagállamok

biztonságának megóvását.

Kijelenthetjük, hogy Magyarország átvette az acquis communautaire-t, amire az EU a

tagállamait kötelezi. A 2007-ben elfogadott és hatályba lépett új jogszabályokkal (2007 évi I.

törvény a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és

tartózkodásáról, továbbiakban: Szmtv., 2007 évi II. törvény a harmadik országbeli

11

állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról, továbbiakban: Harmtv.) Magyarország eleget

tett az uniós jogharmonizációs kötelezettségének.

A migrációt érintő főbb hazai jogforrások

A jogforrások tételes felsorolása az 1. számú mellékletben található.

Idegenrendészeti szankciórendszer

Az idegenrendészeti hatóságok munkáját segítendő és az illegális migránsokkal szemben

alkalmazható kényszerintézkedéseket illetve szankciókat az Szmtv., valamint a Harmtv. és

végrehajtási rendeleteik, valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény

(továbbiakban: Btk.), és az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII.28.)

Kormányrendelet. A Btk. és az egyes szabálysértésekről szóló Kormányrendelet ugyan nem

tesznek különbséget harmadik országbeli és szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező

személyek közt, azonban a részletszabályok közt fellelhető, hogy kikkel szemben mely

szankciót lehet vagy éppen nem lehet alkalmazni.

Idegenrendészeti hatóságok

Az illegális migránsok elleni fellépésben részt vevő intézményi keretekben a 2002-ben

létrehozott BÁH felállítása hozott nagy változást. Ezt megelőzően a Rendőrség és a

Határőrség rendelkezett a legfőbb hatáskörrel ezen a területen. 2002-től a BÁH és területi

szervei komoly szerephez jutottak.

2008. január 1-jével a Kormány döntése alapján a Határőrség integrálódott a Rendőrségbe,

azonban a döntés BÁH-hal való hatásköri megosztáson nem változtatott. A beutazási és

tartózkodási ügyekben a BÁH továbbra is önálló hatáskörrel rendelkezik, schengeni

vízumügyekben központi vízumhatóságként jár el, részt vesz a nemzeti és a tagállami

konzultációban, a nemzeti vízumkiadásban.

A BÁH és a Rendőrség közötti együttműködés kereteit az illegális migráció és az ahhoz

kapcsolódó más jogellenes cselekmények elleni hatósági fellépés hatékonyságának

növeléséről, illetve összehangolásáról szóló 8/2010. (II.19.) IRM-SZSZM-PM-KHEM

együttes utasítás szabályozza.

12

Az idegenrendészeti hatóságok, feladatok:

1. az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter

- nemzeti letelepedési engedély kivételes méltányosságból történő megadása;

- központi ellenőrzési és felügyeleti feladatok ellátása.

2. központi idegenrendészeti hatóság (BÁH)

- fellebbezések elbírálása;

- felügyeleti jogkör gyakorlása a BÁH területi szervei felett;

- szakirányító feladatok ellátása;

- egyes három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelmek

elbírálása (nemzeti vízum,);

- vízum konzultációs eljárások folytatása;

- határátkelőhelyen benyújtott három hónapot meg nem haladó tartózkodásra

jogosító vízum („A”, ”C”) iránti kérelmek elbírálása;

- nemzeti kapcsolattartó pont.

3. területi idegenrendészeti hatóságok (BÁH hét Regionális Igazgatósága)

- engedélyügyi (meghívólevél, tartózkodási/letelepedési engedély,

vízumhosszabbítás, regisztrációs igazolás, tartózkodási kártya, állandó

tartózkodási kártya engedély) kérelmek elbírálása;

- vízum, kishatárforgalmi-, tartózkodási-, letelepedési-, bevándorlási engedélyek

visszavonása;

- a tartózkodási jog megszűnésének megállapítása;

- tartózkodási engedély konzultációk kezdeményezése/folytatása;

- bevándorolt/letelepedett harmadik országbeli állampolgárok, hontalanok úti

okmánnyal ellátása;

- idegenrendészeti hatósági intézkedések elrendelése/azok megszűntetése;

- jogerős döntések végrehajtása.

4. Rendőrség (idegenrendészeti szerve)

13

- beléptetés, illetve a beléptetéshez szükséges feltételek fennállásának

ellenőrzése;

- kényszerintézkedési feladatok ellátása a határellenőrzés során, határterületen

észlelt jogsértések esetén, a visszafogadási egyezmények alkalmazásával;

- határátkelőhelyen benyújtott vízum iránti kérelem esetén a vízumbélyeg

kiállítása, illetve a döntés közlése;

- egyes idegenrendészeti hatósági intézkedések végrehajtása;

- vízumok esetenkénti visszavonása, megsemmisítése.

5. a külpolitikáért felelős miniszter

- a diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló más kiváltságot és mentességet

élvező személyek és családtagjaik, a magyarországi diplomáciai vagy konzuli

képviseletek vagy nemzetközi szervezetek tagjaihoz látogatás céljából

beutazók, valamint az olyan személyek három hónapot meg nem haladó

tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelmeiről, akiknek a beutazásához

külpolitikai érdek fűződik;

- elbírálja a – külön jogszabály szerint – a diplomáciai vagy nemzetközi jogon

alapuló más kiváltságot és mentességet élvező személyek családtagjainak

tartózkodási jogot igazoló okmány iránti kérelmeit;

- felügyeleti jogkör gyakorlása a vízumkiadásra feljogosított konzuli tisztviselők

felett.

6. vízumkiadásra feljogosított konzuli tisztviselő

- a külképviseleten benyújtott három hónapot meg nem haladó tartózkodásra

jogosító vízum („A”, „C”, valamint az Szmtv. szerint az EGT-állampolgár

vagy magyar állampolgár harmadik országbeli családtagja által benyújtott

beutazásra jogosító vízumkérelem) iránti kérelmek elbírálása;

- három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum elbírálása (szezonális

munkavállalási vízum)

- kishatárforgalmi engedélyek kiadása;

14

- bevándorolt/letelepedett harmadik országbeli állampolgárok – egyszeri

utazásra jogosító – úti okmánnyal történő ellátása;

- tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmek átvétele, továbbá egyes

tartózkodási eljárási cselekmények elvégzése.

Együttműködés a társszervekkel

A migráció kezelése, felderítése elsősorban a Rendőrség hatáskörébe tartozik, azonban a

hatékony fellépés érdekében szükséges volt egy koordinált szervezetrendszert létrehozni.

Az együttműködési feladatok megszervezésére és végrehajtására, valamint a komplex

ellenőrző rendszer folyamatos működtetésére úgynevezett Integrált Vezetési Központ

(továbbiakban: IVK) került létrehozásra. Az IVK központi szerve a Vezetői Tanács, mely az

érintett szervek (Rendőrség, Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, Vám,- és

Pénzügyőrség, Munkaügyi, és Munkavédelmi Felügyelőség) országos szervezeti elemeinek

képviselőiből áll. Az IVK operatív végrehajtó szerve az Integrált Vezetési Csoport, amelynek

irányítója az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Határrendészeti Főosztályának a vezetője és

amelybe az együttműködő szervek megyei szervezeti elemei összekötőket biztosítanak.

Az Integrált Vezetési Központot az illegális migráció és az ahhoz kapcsolódó más jogellenes

cselekmények elleni hatósági fellépés hatékonyságának növeléséről, illetve összehangolásáról

szóló 20/2004. (BK 15.) BM-FMM-PM együttes utasítás hozta létre.

A komplex ellenőrző rendszer feladata, hogy a szolgálati és a hatósági tevékenység időben,

térben és módszereiben történő összehangolásával, a rendelkezésre álló erők és eszközök

gazdaságos felhasználásával, az információcsere felgyorsításával, a totális ellenőrzés

mellőzésével, differenciált és szelektív módon az ország egész területén biztosítsa a

külföldiek jogszabályokban meghatározott hatósági ellenőrzésének végrehajtását, továbbá az

illegális migráció, valamint az ahhoz kapcsolódó más jogellenes cselekmények felfedését,

illetve a szükséges hatósági eljárások lefolytatását.

2010. március 06-án lépett hatályba az illegális migráció és az ahhoz kapcsolódó más

jogellenes cselekmények elleni hatósági fellépés hatékonyságának növeléséről, illetve

összehangolásáról szóló 8/2010. (II. 19.) IRM-SZMM-PM-KHEM együttes utasítás. Ez az

együttműködők közé beemelte a Nemzeti Közlekedési Hatóságot is.

15

Az IVK hatékonyságának növelése érdekében a Duna Stratégiában levő lehetőségek

kihasználásával a NAV adó és vámszerve, a BÁH valamint a Dunai Vízirendészeti

Rendőrkapitánysággal közös ellenőrzések kerültek megszervezésre Magyarország dunai vízi

határszakaszán.

2011. évben lényeges szervezeti változások történtek. A Vám és Pénzügyőrség és az Adó-, és

Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Nemzeti Adó,- és Vámhivatallá integrálódott, a Nemzeti

Közlekedési Hatóság, illetve a munkaügy megyei szervei pedig a Kormányhivatalok

alárendeltségébe kerültek, ez azonban a közös feladatellátásban törést nem jelentett.

A hatósági ügyintézésben és a rendkívüli események kezelésében Alkotmányvédelmi Hivatal

is részt vesz. Azzal, hogy az okmányok valódiságát minden szerv, amely előtt harmadik

országbeli külföldi állampolgár megjelenik, külön-külön megvizsgálja, valamint az új

okmányok rendszerbe állításához szükséges biztonsági előírások kialakítása tekintetében

egyre szorosabb munkakapcsolatot tart fenn a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal.

Hatékony információcsere folyik az Információs Hivatallal és a Katonai Felderítő Hivatallal.

A Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ sok információval szolgál a nemzetközi

szervezett bűnözés és az illegális migráció összefüggéseiről, különös tekintettel az

embercsempészetre és az emberkereskedelemre.

Napi munkakapcsolatot szükséges fenntartani a Közigazgatási és Elektronikus Szolgáltatások

Központi Hivatala szerveivel, az anyakönyvvezetőkkel, az államigazgatási hivatalokkal. A

Rendőrség és a BÁH folyamatos együttműködésben áll a Külügyminisztériummal, tekintettel

arra, hogy a kihelyezett konzulok sok esetben a BÁH alkalmazottai közül kerülnek ki.

A menedékkérők és a Magyarországon menekültként, oltalmazottként elismert külföldiek

ellátásának, támogatásának és társadalmi integrációjának elősegítése terén aktív

együttműködés áll fenn a BÁH és az oktatási a szociális és munkaügyi tárcával, valamint az

illetékes önkormányzatokkal.

Az illegális migráció és a leplezett legális migráció megelőzésére, megakadályozására

létrehozott nemzetközi bevándorlási összekötő tisztviselői (továbbiakban: ILO) hálózat

hatékonyan segíti a felderítést, ezáltal megkönnyíti a tagállamok közötti folyamatos

információáramlást, a gyors reagálást és együttműködést az ilyen jellegű ügyekben. A BÁH

16

az Európai Unió támogatásával, a Külső Határok Alap (továbbiakban: KHA)

társfinanszírozásával 2009. április-májusában három ILO-tisztviselőt helyezett ki egy-egy –

az aktuális migrációs trendek és tapasztalatok alapján – kiemelt migrációs kockázatúnak ítélt

harmadik országba (Egyiptom, Nigéria és Törökország). Ezzel az Európai Unió kísérleti

jelleggel egy olyan, Magyarországon előzményekkel nem rendelkező intézménynek nyitott

utat, amely a világ számos fejlett országában több évtizedes hagyományokkal rendelkezik,

amely bár egyes pontokon rokon vonásokat mutat a hazánkban is ismert belügyi attasé vagy

migrációs szakkonzul intézményével, azoktól egyúttal – jellegadó ismérveinek köszönhetően

– élesen el is határolódik. Jóllehet a hálózat 2011-től földrajzi elhelyezkedését tekintve

részleges változáson ment keresztül (a nigériai állomáshely megszűnésével az összekötő

2011-től Vietnámban működik, illetve az isztambuli összekötőt 2011-től Ankarába helyeztük

át) az összekötők fókuszponti tevékenysége változatlanul az illegális migráció elleni

küzdelemre, s azon belül is mindenekelőtt az alábbi területekre összpontosult:

1) vízumrendészeti tanácsadás nyújtása a Magyarország érintett országban lévő

külképviseletének konzuli részlege számára;

2) információgyűjtő és elemző tevékenység az érintett ország és a szomszédos térség

migrációs tendenciáiról, jogszabályi környezetéről, valamint az illegális migrációs

folyamatokat befolyásoló társadalmi, gazdasági és politikai tényezők alakulásáról;

3) információgyűjtő és elemző tevékenység a térséget jellemző okmánybiztonsági és

embercsempészettel, emberkereskedelemmel összefüggő folyamatokról;

- e célok szolgálatában aktív részvétel a helyi ILO hálózat munkájában, élő

kapcsolat kialakítása a helyi rendészeti hatóságokkal és nemzetközi

migrációs szervezetek képviselőivel;

4) a Hivatal migrációs érdekeinek szolgálata mellett tágabb nemzeti rendészeti, és

tagállami érdekképviselet ellátása.

3. Az illegális migránsok számának csökkentésére irányuló gyakorlati

lépések

A magyar határőrizeti tevékenység nagyban függ, attól hogy mi történik a nyugat–balkáni

régióban, illetve Görögországban, hiszen a határrendészet feladatai nem közvetlenül a külső

17

határon keletkeznek. A magyar Külkapcsolati Stratégia2 fontosnak tartja a balkáni stabilitást,

hiszen a szervezett bűnözés oldaláról a legnagyobb kihívást az ebben a térségben dolgozó

bűnszervezetek jelentik. A régió gyenge államai tökéletes terepet biztosítanak a

hierarchikusan szervezett bűnelkövetői csoportoknak. Ezen csoportok innen szervezik az

illegális migrációs tevékenységüket.

A Balkán-útvonal évtizedek óta az egyik legjelentősebb illegális bevándorlók által használt

útvonal. Az útvonal magába foglalja Horvátországot, Szerbiát, Bosznia és Hercegovinát,

Montenegrót, Albániát, Koszovót és Macedóniát, azaz jellemzően a volt Jugoszláv

Köztársaság országait. A migránsok – akik a Közel-Keletről és Közép-Ázsiából érkeznek –

tranzit útvonalként használják és először görög-török szárazföldi határszakaszon lépik át az

Európai Unió határait. Az ismert görögországi problémák miatt a migránsok tovább utaznak a

Balkánon keresztül és ott ismételten elérik a nyugat-balkán és az EU közötti külső szárazföldi

határt.

A FRONTEX 2011. évi FRAN jelentései is alátámasztják, hogy a Magyarország és Szerbia

közötti schengeni határszakaszon folyamatosan észlelhető az illegális migrációs nyomás, míg

a román-szerb és a szlovén-horvát határon is tapasztalható a jelenség, azonban jelenleg kisebb

mértékben. 2011-ben a migrációs nyomás tovább erősödött a román-szerb szakaszon is és

növekvő számokat jelentettek a szlovén-horvát közös határon.

Egyre több elemzés mutatja, hogy a nyugat–balkáni országok állampolgárai (szerb, koszovói,

albán) is ezen az útvonalon tranzitálnak a térségben. Görögországból különösen az afgán és

pakisztáni állampolgárok indulnak el viszonylag magas számban az EU külső szárazföldi

határai felé.

Ukrán viszonylat

A korábbi években kialakult migrációs irányok és tendenciák alapvetően nem változtak. A

Magyarországgal határos kárpátaljai terület Ukrajna más térségeihez, vagy a szomszédos

magyar, szlovák határterülethez képest is bűnügyileg erősen fertőzött. Magas a tulajdon elleni

erőszakos bűncselekmények száma, kiterjedt a vállalkozások, magánszemélyek sérelmére

2 http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/kulkapcsolati_strategia/

18

folytatott védelmi pénzek szedése, a pénzbehajtás, a bűnözők közötti rivalizálás nem egyszer

fegyveres leszámolásba torkollik. Szomszédos ország lévén Magyarország mintegy összekötő

kapocs szerepét tölti be a nyugat-európai országok felé. Ezen szervezetek anyagi eszközeiket

főként kábítószer-kereskedelemből, védelmi pénzek szedéséből, jövedéki áruk

csempészéséből, embercsempészésből és leánykereskedelemből szerzik.

Az ukrán-moldáv-román hármashatár térségében a bűnelkövetői körök kihasználják a

kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek rossz életkörülményeit, ennek során anyagi

ellenszolgáltatásért cserébe közreműködnek azok illegális utazásának megszervezésében,

végrehajtásában.

A folyamatosan emelkedő szintű, tranzit jellegű migráció miatt évről-évre migránsok ezrei

érkeznek Ukrajnába azzal a reménnyel, hogy eljussanak az Európai Unió valamelyik

tagországába. A keleti határokon viszonylag könnyen jutnak keresztül az ázsiai és távol-keleti

térségből érkező migránsok, majd a célterület megválasztása után már gyakran csak az EU

keleti határain tűnnek fel.

A tranzit jellegű migráció szempontjából, mivel Ukrajna területe mind a nagy távolságú,

például Afganisztán, Irak, Kína térségéből érkező migrációban, mind az úgynevezett közepes

távolságú migrációban érintett, a migráció távolságának nagyságával párhuzamosan a

háttérben egyre szervezettebb, határokon átnyúló, nemzetközi embercsempész csoportokat,

illetve együttműködést lehet feltételezni.

Az Ukrajna/Kijev térség, amely több ország irányába „osztja el” a keletről érkező

migránsokat. Lengyelország közvetlenül Németország felé, Szlovákia pedig Csehország és

Ausztria felé, míg Magyarország közvetve Németország, illetve Ausztria/Olaszország

irányába „biztosít” útvonalat.

2010-2011-es években az elfogások döntően a Barabás, Kölcse és a Beregsurány

Határrendészeti Kirendeltség illetékességi területén történtek. Elsősorban a „zöldhatáron”

gyalog történő átkísérés, illetve a határforgalmi ellenőrzési rendszer keretében a gépjárműben

történő megbújás jellemző. Ennél a viszonylatnál említésre méltó, hogy jó minőségű hamis,

hamisított vagy más nevére szóló okmányokat is gyakran használnak fel az ellenőrzést végző

rendőrök megtévesztése céljából.

19

A magyar-ukrán határszakaszon az embercsempész szervezetek szinte méterre pontosan

felosztották egymás között a területet, mintegy kijelölve az egyes bűnszervezetek

„illetékességi” területét. A csempészéssel foglalkozó csoportok ezt a felosztást tiszteletben

tartják. Előfordul néha olyan eset, amikor valamely személy vagy szervezet tagjai a másik

szervezet illetékességi területén „dolgoznak”, de ezt minden esetben megtorlás követi.

A csempészés folyamata óramű pontossággal tervezett. A szervezők információkat gyűjtenek

a határőrizeti helyzetről, a szolgálat működéséről, a szolgálatban lévő személyekről. A határ

közeli lakosság körében pihentetőket, figyelőket toboroznak és napidíjat fizetnek nekik

bizonyos hírigények kielégítéséért, figyelési szolgálat ellátásáért. Ezért a határ menti

falvakban az embercsempész tevékenység konspirált megfigyelése szinte lehetetlen. Az

embercsempészés szinte összenőtt a jövedéki termékek csempészetével.

Az ukrán határszakaszon megjelenő, onnan az ország mélységébe vezető embercsempész

útvonalak az alábbiak szerint körvonalazhatók:

- a kisbuszokkal történő embercsempészés tekintetében meghatározó a Záhony

Határrendészeti Kirendeltség közúti átkelőhely, melyről kivezető 4-es számú

főútvonal M3-as autópályáig vezető szakasza jellemző;

- az ukrán viszonylatban területileg illetékes Határrendészeti Kirendeltségekről kivezető

mellékutak, melyek a közeli városokban Vásárosnamény, Kisvárda, Fehérgyarmaton

összpontosulnak;

- az adott térségből az ország mélységébe, illetve innen történő továbbszállítás kapcsán

elsődleges -a gyors haladási lehetőség révén- az M3-as autópálya, majd Budapest

belterületén áthaladva, illetve az M0-ás körgyűrű használatával az M1-es autópályák.

Magyarország területén átvezető migrációs főirányokat tekintve az ukrán határszakaszon a

korábbi évekhez képest változás tapasztalható. Az eddigi záhonyi főirányról az illegális

migráció áttevődött Kölcse, Beregsurány és Barabás Határrendészeti Kirendeltségek

illetékességi területére.

Román viszonylat

20

A hazánkat elérő másik fontos illegális migrációs csatorna Törökországból kiindulva

Bulgárián, Románián keresztül húzódik Magyarország felé. Budapesten kétfelé ágazik az

egyik irány Szlovénia, Dél-Ausztria, Észak-Olaszország, a másik Ausztria, Németország,

Hollandia, Anglia felé folytatódik. Ebből az irányból az arab országok polgárai, iraki kurdok,

törökök, a volt szovjet déli köztársaságok polgárai, például grúzok érkeznek illegálisan. A

Törökországból és a Balkánról Nyugat-Európába utazók igyekeznek kihasználni a bolgár-

román EU-folyosót és a szerb-magyar határszakaszt. Az Ázsiából és Kelet-Európából érkezők

az ukrán-magyar határon kísérleteznek beutazással. Fontos megemlíteni, hogy az unióba

irányuló gépjárműforgalom a külső határok létrejöttével koncentráltabb lett főként a román

határátkelőhelyeken, ezért az embercsempészés intenzitása is megváltozott.

A felhasznált hamis (hamisított), illetve személycserés úti okmányok honossága rendkívül

változatos képet mutat. Az elkövetők gyakran használják az EU-hoz 2004-ben csatlakozott

országok (magyar, litván, lengyel, szlovák) okmányait, azt feltételezve, hogy ezek nem

annyira ismertek az EU korábbi tagállamainak hatóságai előtt. Az illegális migránsok körében

megnövekedett a két újonnan csatlakozott ország - Románia és Bulgária - úti okmányainak

alkalmazása, emellett felértékelődtek a magyar iratok és vízumok is, amelyek a schengeni

határok átlépését teszik lehetővé.

A román határszakaszt érintően alapvetően a moldáv és török, újabban az afgán

állampolgárok csempészetével találkozunk, amelynek kapcsán kiemelt jelentőséggel bír a

különböző járművekben (kamion, mikrobusz) történő megbújás, illetőleg feltehetően hamis

jogalapon megszerzett vízumokkal való csoportos utaztatás. Elenyésző számban jelennek meg

magyar elkövetők, ők is csak a szervezet alján, részfeladatok tekintetében. A török

(elsősorban kurd nemzetiségű) állampolgárokat főként kamionokban csempészik ki Nyugat-

Európába, ezen belül is Németország a legjellemzőbb célország.

Törökország földrajzi elhelyezkedéséből adódóan jelentős migrációs útvonalon fekszik,

összekötő hídként működik Európa és a Közel-Kelet, illetve Ázsia között. Kicsi a távolság az

ország nyugati partjai és a görög szigetek között, mely jelentősen befolyásolja az Égei-

tengeren keresztül zajló illegális migrációt. A globális biztonsági kockázatot jelentő

konfliktusok az ország közvetlen közelében történnek: Afganisztán; Irak; Irán; Oroszország.

Törökországba Iránból, Irakból, Szíriából, Afganisztánból, Pakisztánból, Indiából és más

21

ázsiai érkeznek illegális migránsok, leginkább az ország délkeleti régióinak hegyvidékes

zöldhatárain keresztül. A külföldiek többsége megpróbál továbbutazni az EU tagállamaiba.

Az illegális bevándorlók zömmel az iráni-török határon érkeznek, kihasználva, hogy földrajzi

fekvése miatt a terület ellenőrzése különösen nagy nehézségekbe ütközik. Törökországból a

szárazföldi határokon Bulgáriába és Görögországba, a tengeri határokon pedig a görög

szigetekre vagy Ciprusra próbálnak eljutni. Másodlagos migrációs útvonalat jelentenek a

török repülőterek, amelyek gyakorlatilag az egész világból elérhetőek, és minden EU tagállam

felé van közvetlen összeköttetésük.

Főbb nemzetközi útvonalak:

- E-60: (Magyarország)-Oradea (Nagyvárad)- Constanta;

- E-68: (Magyarország)-Arad- Brassó;

- E-81: (Magyarország)-Satu Mare (Szatmár)-Pitesti;

- E-671: Szatmár-Temesvár (amelynek jellemzője, hogy a magyar-román államhatárral

párhuzamosan fut, helyenként egészen közel az államhatárhoz);

- E-70: Temesvár-Bulgária (Duna mellett megy végig);

- E-85: Suceava-Bukarest (moldáv-román államhatárral megy párhuzamosan)

Szerb viszonylat

A harmadik migrációs útvonal az úgynevezett klasszikus balkáni út, amely Törökországon,

Bulgárián keresztül Szerbiába vezet. Ezek a főleg albán nemzetiségű bűnözői körök nemcsak

embercsempészettel, hanem a „zöld határon” keresztül nagy értékű gépjárművek

kicsempészésével, továbbá jövedéki termékek szesz, cigaretta csempészésével is

foglalkoznak. Az albán személyek illegális migrációja fokozottan aktuális tényezőként van

jelen.

A migránsok a Magyarország területére történő bejutása 4 csoportba sorolható az alábbiak

szerint:

1. embercsempészek segítsége nélkül, önállóan történő illegális beutazás, tartózkodás;

2. embercsempészek segítségével, hamis okiratokkal elkövetett illegális határátlépés,

jogszerűtlen tartózkodás, továbbutazás,

22

3. gépjárműben megbújva elkövetett illegális határátlépés és jogszerűtlen tartózkodás,

továbbutazás;

4. embercsempészek segítségével a határátkelőhelyek közötti szakaszon.

Állampolgársági kategóriák: szerb, koszovói albán, valamint - a Görögországból kiinduló,

Macedónián és Szerbián keresztül érkező - főként afgán, pakisztáni, palesztin, algériai

tunéziai, iraki, iráni állampolgárságú migránsok csempészete jelenik meg.

Meghatározó számban jellemző a zöldhatáron történő határátlépés, majd az államhatár

közeléből továbbszállítás. Amennyiben a hatóságok elfogják a migránsokat, az

elszállásolásukra használt objektumok környékéről, előzetesen telefonon egyeztetett

helyszíneken találkoznak a szállítóval. A szállítást végző személy közvetlenül a célországig,

vagy az útvonalon megjelenő tranzit ország (Ausztria, Olaszország) ismert találkozóhelyéig

szállítja a személyeket (garanciavállalás).

Megjelent az afgán és az afrikai migráció, mely az előbb említett jelenségtől sokkal

aggasztóbb. Nem elhanyagolható azonban a migráns személyekkel kapcsolatos

közegészségügyi, a nemzetbiztonsági veszélyeztetettség sem. A migráció várható mértéke

elképesztő. Több ezer, elsősorban afgán és afrikai migráns készül „felhúzódni” hazánk

irányába a túlzsúfolt és rossz felszereltségű görög menekülttáborokból, amelyek már nem

bírják a nyomást. Információk vannak a macedóniai és szerb táborok zsúfoltságáról is,

melyekre egyértelműen rá fog telepedni az a néhány embercsempész szervezet, amely vállalja

az ilyen külföldiek szállítását – új és jól fizető piacot teremtve.

A csempészek által használt útszakaszokon a szállítások elkövetési ideje jelentősen behatárolt

a zöldhatáron történő átlépés, illetve a migránsok és a szállító gépjármű tevékenységének

összehangoltsága, továbbá a hatósági jelenlét kiküszöbölésére tett konspiratív intézkedésektől.

Horvát viszonylat

A horvát határszakaszt jelenleg nem érinti a tömeges migráció problémája. Baranya

megyében a 140 km-es horvát határszakaszból a 60 km-es drávai vízi határszakasszal és a

maradék 80 km-es szárazföldi határszakasszal egybefüggően a délszláv háborúból maradt

aknákkal teletűzdelt mezők vannak horvát területen.

23

Kockázati tényezők Baranya megyében: a délszláv háborút követően a vízi szállítás növekvő

tendenciája miatt megnőtt a Duna őrizetének szerepe. A Duna-Rajna-Majna csatorna miatt

egy, az egész kontinensen áthaladó csempészútvonal alakulhat ki, így technikai újítások

szükségesek a vízi ellenőrzés növelése érdekében. A Dunai Rendészeti Koordinációs Központ

célja az, hogy egy megfelelő szűrési technikát alkosson a hajók ellenőrzésére.

Magyarország a Duna Stratégia keretein belül egy úgynevezett Dunai Rendészeti

Koordinációs Központ létrehozását tervezi, mely alapként szolgál az együttműködő rendészeti

szervek közös tevékenységéhez (munkacsoportok és képzések). Ezen kívül technikai hátteret

biztosít a közös rendészeti fellépésre, nemzetközi akciók végrehajtásának irányítására is,

amely tartalmazza a vízi-, határ- és idegenrendészeti, adó- és vámhatósági, katasztrófavédelmi

ellenőrzések végrehajtását. A tevékenység során a dunai Folyami Információs Rendszer

(River Information System – RIS) szolgáltatásokra támaszkodva könnyebbé válik a Dunán

közlekedő (személy, jármű és áru) forgalom nyomon követése, a nemzeti és közösségi

előírások betartása mellett az ellenőrzések időtartalmának csökkentése, valamint a biztonsági

követelmények teljesítésének biztosítása. A Dunán jelentkező biztonsági kockázatokra a

rendészeti szervek oldaláról megfelelő válaszlépésként egy komplex, a biztonság magas fokú

garanciáját biztosító szervezeti formára, illetve hozzá kapcsolódóan szoros, nemzetközi

együttműködési fórumrendszerre van szükség.

A horvát határszakaszon érintett lehet Somogy és Zala megye is, elsősorban Románia

schengeni térséghez történő csatlakozása illetve a magyar-szerb határszakaszon végrehajtásra

kerülő technikai megerősítések hatásai miatt. Az aknamentesítést követően új utak nyílhatnak

meg például Szerbia-Horvátország-Magyarország felé is.

3.1 A migránsok Magyarországra érkezése előtt tett lépések az illegális migráció

kiküszöbölésére

A BÁH (Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal) bevándorlási összekötő tiszteket küldött ki

harmadik országokba (Egyiptom, Törökország, Vietnam). A velük fenntartott kapcsolat

folyamatos és megfelelő szakmai minőségű. Az összekötő tisztek feladata a határrendészeti

tevékenységek segítése, különösen a vízumok kiadása, az előszűrés elvégzése, a harmadik

országokban felfedezett, vagy valamely tagállam összekötő tisztjei által átadott hamis

24

okmányokról szóló információk továbbítása, illetve a fogadó államról szóló migrációs

beszámolók elkészítése terén.

Az összekötő tisztek emellett részt vesznek a fogadó országokba történő visszatérési

műveletek végrehajtásában.

A BÁH ezen kívül szakosított konzuli tisztviselőket küldött a kijevi magyar nagykövetségre,

valamint a moszkvai, pekingi, kisinyovi, isztambuli, damaszkuszi és teheráni konzulátusokra.

Ugyan a konzuli tisztviselők a Külügyminisztériumnak vannak alárendelve, rendszeresen

beszámolnak a BÁH-nak is.

Az ORFK 2011. október 1-jén egy rendőrségi összekötő tisztet helyezett ki Belgrádba, aki

hatásköre szerint az illegális migráció elleni küzdelemhez járul hozzá. Munkája során – annak

ellenére, hogy a Külügyminisztérium személyzetének tagja – a rendőrség alárendeltségébe

tartozik. A rendőrségnek Wiesbadenben is tartózkodik egy összekötő tisztje, akinek feladata a

német hatóságokkal való együttműködés az illegális migráció elleni küzdelem területén. A

rendőrség a tervek szerint 2012 októberétől összekötő tisztként 1-14 dokumentumszakértőt

küld ki Isztambulba és Kisinyovba.

Hatékony határellenőrzés

A 2007-ben bekövetkezett schengeni tagság nem írta át a migrációs útvonalakat azonban

annak hatására több szempontból módosult a szervezett bűnözés elkövetési magatartása:

- A korábban legsúlyosabban fertőzött osztrák-magyar határszakaszról a

jogellenes migrációs cselekmények elkövetésének nagyobb része áttevődött a

szerb-magyar határszakaszra. A szervezett bűnözői körök ezen a

határszakaszon alakítottak ki pihentető és gyűjtő helyeket.

- Kiemelkedő jelentőségűvé vált a magyar gyorsforgalmi utak ellenőrzése, mivel

az embercsempészek leggyakrabban személy és tehergépjárművekben

szállítják a migránsokat.

- Megnövekedett azon migránsok száma, akik a menekültügyi kérelem

benyújtásával próbálják elkerülni a kitoloncolást az eredeti vagy az őket

visszafogadni köteles országba. Ezzel egyidejűleg megjelentek a

menekülttáborok környékén az embercsempészetet szervező személyek.

25

- A román-magyar határszakaszon folyamatosan emelkedik a migrációs

cselekmények száma, mivel a szerb határszakasz mellett a Romániában

menekültstátuszért folyamodott külföldiek innen próbálnak továbbjutni Európa

más országaiba.

- Felértékelődött a harmadik országokkal (Szerbiával, Horvátországgal illetve

Ukrajnával) megkötött visszafogadási egyezmények szerepe, továbbá erősödött

a „dublini” együttműködési rendszer.

Amikor a migrációról, illetve az illegális migrációról beszélünk, nem árt, ha tisztában

vagyunk az adatokkal, nagyságrendekkel, trendekkel.

Ezek az ismeretek azért is érdekesek lehetnek, mivel 2007. december 21-től nyolc taggal –

köztünk Magyarországgal is – bővült a „schengeni család” a szárazföldi határok, illetve 2008.

március 29-től a légi határok vonatkozásában is.

Széles körű nemzetközi migrációs statisztikai adatok az Eurostat-ból, illetve a CIREFI-ből

szerezhetők be, ezeken kívül a már négy éve működik a FRONTEX elemző részlege (FRAN)

is. A kialakított új adatszolgáltatási rendszer keretében a tagállamok adataikat minden

hónapban megadják az alábbiak szerint:

- illegális határátlépők,

- embercsempészek,

- illegálisan tartózkodók,

- visszairányítottak,

- menekült kérelmet benyújtók,

- (illegális migrációhoz kapcsolódó) okirat hamisítás adatait

Ezt oly módon teszik, hogy az elkövetők számán túl olyan részletek is egyértelműen

meghatározhatóak legyenek, hogy mely viszonylatban, „zöldhatáron” vagy átkelőhelyen,

szárazföldön, tengeren, illetve légi átkelőn, esetleg mélységben történt a jogsértés felfedése és

az is, hogy milyen állampolgárságú volt az elkövető. Kialakulóban van tehát egy részletes

adatbázis, melyből a tagállamok is, de elsősorban a FRONTEX meghatározhatja, hogy hol,

milyen kockázatok kihívások jelentkeztek és várhatók a migráció vonatkozásában.

26

Az alábbiakban elsősorban a magyar adatbázisokban (ORFK által készített Határhelyzetkép

alapján) fellelhető adatokat elemzem-értékelem, természetesen ezen adatok kerültek

továbbításra a FRONTEX részére is.

A táblázatban megtalálhatóak azok a fő viszonyszámok, amelyek reálisan bemutatják az

illegális migrációhoz köthető jogellenes cselekmények 2010-2011 évi helyzetét.

A statisztika alapján megállapítható hogy az illegális migrációhoz kapcsolódó jogellenes

cselekmények számában 2010 évhez képest 28 százalékos emelkedés tapasztalható.

27

A Magyarország területét érintő illegális migráció hátterében alapvetően gazdasági okok

állnak, az érintett állampolgárok egy jobb élet reményében hagyják el hazájukat és legális

vagy illegális keretek közt próbálják megélhetésüket biztosítani az adott célországban.

Az illegális migrációt kiváltó okok között meghatározó elemként jelen vannak még a

kibocsátó országokban politikai, faji, etnikai, vallási alapon megjelenő feszültségek mint

generáló tényezők, melyek jelentős mértékben befolyásolják a migráció állampolgársági

összetételét.

Az illegális migráció kapcsán érintett állampolgárok kiszolgáltatott helyzetét kihasználva a

szervezett bűnözés jelentős térnyerése figyelhető meg a jelenséggel összefüggő

bűncselekmények vonatkozásában.

A kapcsolódó jogsértések körében kiemelt szerepet játszik az embercsempészés, valamint az

ezzel kapcsolatos közokirat-hamisítás.

Az embercsempészek a migráció vonatkozásában kibocsátó és célországok között lévő

államok határainak illegális átlépéséhez hamis, hamisított okmányokat, valamint különböző

közlekedési eszközökben megbújási lehetőséget biztosítva vagyoni haszonszerzés

reményében nyújtanak segítséget az érintett országokba történő beutazáshoz, az országon

átutazáshoz, vagy az országból való kiutazáshoz.

A tranzit országokban az illegális továbbutazáshoz szükséges feltételek megteremtéséig a

migránsokat olcsóbb hotelekben, panziókban, egyéb szállásokon, továbbá elhagyott

28

mezőgazdasági vagy katonai objektumokban, valamint tanyákon és esetenként a befogadó

állomásokon „pihentetik” az elkövetők.

Magyarország teljes jogú schengeni tagállammá válásával Szlovénia, Ausztria és Szlovákia

viszonylatában a határátkelőkhöz és a zöldhatár őrizet első vonalához kapcsolódó ellenőrzés,

mint állandó szolgálati tevékenység megszűnt, így az ebből eredő számottevő biztonsági

deficit kompenzálását szolgáló intézkedések bevezetése vált szükségessé, kiemelten az

illegális migrációhoz kapcsolódó jogellenes cselekmények vonatkozásában.

A külső határon a határrendészeti tevékenység, mélységi területen és a belső határon a

mélységi ellenőrzések végrehajtása során hangsúlyos szerepet kellett kapnia a bűnügyi

szemléletű intézkedéseknek, valamint az illegális migrációhoz kapcsolódó bűncselekmények

konspirált elkövetési módszereinek felismerésére irányuló képességnek.

A fentiekre tekintettel az illegális migrációhoz kapcsolódó jogsértésekkel szembeni hatékony

és eredményes fellépés aktív bűnüldözési tevékenységgel és a bűnügyi információk által

támogatott, kockázatelemzésen alapuló közrendvédelmi és határrendészeti tevékenység

végrehajtásával biztosítható.

Magyarország földrajzi elhelyezkedésénél és infrastrukturális jellemzőinél fogva 3 befelé

irányuló migrációs csatorna különböztethető meg.

29

1. Az első Oroszország, Ukrajna felől, az ukrán-magyar határszakaszon éri el hazánkat,

és továbbhúzódik Ausztria, valamint másik ágán Szlovákia felé Németország

irányába.

2. A második illegális migrációs csatorna Törökországból kiindulva Bulgárián,

Románián keresztül húzódik Magyarország felé. Budapesten kétfelé ágazik az egyik

irány Szlovénia, Dél-Ausztria, Észak-Olaszország, a másik Ausztria, Németország,

Hollandia, Anglia felé folytatódik. Ebből az irányból az arab országok polgárai, iraki

kurdok, törökök, a volt szovjet déli köztársaságok polgárai például grúzok érkeznek

illegálisan.

3. A harmadik migrációs útvonal az úgynevezett klasszikus balkáni út, ami

Törökországon, Bulgárián keresztül Szerbiába vezet.

Magyarország területére az illegális migráció által érintett személyek elsősorban Ukrajna,

Románia, Szerbia viszonylatából, valamint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren keresztül

érkeznek legális vagy illegális úton.

A Magyarországot aktuálisan érintő illegális migrációs fenyegetettség elsősorban ukrán,

szerb, koszovói, török, moldáv, pakisztáni, vietnámi, szomáliai, afgán, iraki, iráni, tunéziai,

algériai migráns állampolgársági kategóriákat érint, ami jelentős közbiztonsági és

nemzetbiztonsági kockázatot is hordoz magában. Az illegális migráció irányultságában a

megélhetést, a jobb élet reményét az állampolgársági kategóriák változásával felváltotta a

bűnözés megjelenése, a terrorizmus veszélyének növekedése.

30

3.2 Az illegális bevándorlók határon történő azonosítása és észlelése érdekében tett

gyakorlati intézkedések

A határvédelmi feladatokat is ellátó helyi rendőrségi szervek (a határrendészeti hivatal, a

horvát határ menti területekért felelős rendőrkapitányság, illetve a Repülőtéri Rendőr

Igazgatóság a Liszt Ferenc Repülőtéren) a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 13. cikke szerint

megtagadhatják egy személy belépését az országba, illetve az 5. melléklet B részében

található formanyomtatvánnyal visszaküldhetik annak az országnak a területére:

- ahonnan érkezett,

- amely köteles visszafogadni az adott személyt,

- ahol az adott személy szokásos tartózkodási helye található,

- ahova beléphet.

Magyarország teljes mértékben elkötelezett a közös integrált határellenőrzési rendszer

fejlesztése ügyében. Az ORFK nagy erőfeszítéseket tett, hogy javítsa a schengeni övezet

külső határainak megfigyelését és őrzését.

Az ORFK Stockholm Program alapján elkészült nemzeti stratégiájának értelmében

Magyarország támogatja az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) létrehozását. Ennek

érdekében az ORFK 2011-ben felállította az EUROSUR hazai központi irodájaként működő

nemzeti koordinációs központját. A nemzeti stratégia értelmében az ORFK megnövelte

31

határellenőrzési és határ-megfigyelési kapacitásait, valamint a Külső Határok Alap 2007-

2013-as juttatásaiból műszaki újításokat vezetett be Magyarország külső határai mentén.

A Külső Határok Program 2007-2010 közötti éves programjai keretében az ORFK 52

határkezeléshez kapcsolódó projektet kivitelezett 2010-ben.

A Külső Határok Alap anyagi támogatásával a rendőrség külső határokon szolgáló tagjai

módszertani, dokumentumismereti, illetve idegen nyelvi képzéseken vettek részt.

A szerbiai és ukrajnai külső határon a határellenőrzés hatékonyságának növelése érdekében

stabil hőkamera-rendszert építettek ki.

2010-ben a Határellenőrzési Regisztrációs Rendszer (HERR), valamint a RITA (Határőrzési

Információs Támogatási Rendszer) fejlesztése is befejeződött.

A VIS fejlesztésével összhangban számítógépek és nyomtatók beszerzésére is sor került.

Mivel az együttműködés Magyarország külső határai biztonságosabbá tételének

elengedhetetlen eszköze, szerbiai határőröket is bevontak a FRONTEX magyar-szerb határon

zajló közös műveleteibe.

Melyek azok az eszközök, amelyekkel a leghatékonyabb módon megakadályozzák a

migránsok beutazását a schengeni területre?

A beutazás feltételeivel nem rendelkező személyek visszairányítása (schengeni

határellenőrzési kódex 5 cikk

32

Megállapítható, hogy a schengeni joganyagban meghatározott belépési feltételek hiánya,

valamint a tartózkodási szabályok szankcionált megszegése jelentős számban (11 819 eset)

eredményezte a belépés megtagadását a külső határokon. Mivel e jogintézmény szűk

jogorvoslati keretet nyújt a belépés feltételeit nem teljesítő harmadik ország állampolgára

számára, hatékony és gyors eljárásnak tekinthető az illegális migráció elleni küzdelemben

(emberi jogi aspektusait az alábbi fejezetben érintem).

Az új tagállamok másfajta gondolkodásmódját is jelzi – a fizikai lehetőségeken túl –, hogy

Lengyelország, Szlovénia, Románia, Magyarország (de még talán ide sorolható Bulgária is)

magasabb számban él e jogintézmény adta lehetőséggel, mint a többi tagállam. Vagyis ezen

országok inkább már a belépés előtt igyekeznek megakadályozni a „problémás” személyek

belépését és nem utólag, - rengeteg munkával és költséggel jelentkező módón - már az ország

területéről eltávolítani a „nemkívánatos” személyeket.

Az államhatár őrizete

2011-ben 6903 esetben került elfogásra olyan harmadik országbeli állampolgár, aki

jogellenesen kívánta átlépni a schengeni külső határt Magyarország irányába. Ez a szám 43%-

33

kal meghaladja a 2010 évben felfedett tiltott határátlépések számát. Az alábbi statisztika

alapján megállapítható hogy az afgán, szerb, pakisztáni és koszovói nemzetiségű

állampolgárok mellett megjelentek az észak-afrikai térségből származó (tunéziai, algériai,

magukat palesztinnak valló) illegális migránsok is. Ha viszonylati bontásban tekintjük a

jogsértő cselekmények számát, akkor megállapítható, hogy a magyar-szerb határszakaszon

következett be a tiltott határátlépések több mint 60 százaléka.

Az átkelőhelyek és a „zöldhatár” közül egyértelműen a zöldhatár helyzete a súlyosabb, tehát

nem az átkelőhelyeken jelentkezik az igazi kihívás a migráció kezelésének vonatkozásában.

34

3.3 Az illegális bevándorlás ellenőrzése érdekében tett gyakorlati intézkedések

Magyarország területén

A rendőrség az elsődleges szervezet, amely felelős az illegális bevándorlás elleni harcért.

Ennek megfelelően, a rendőrség az általános nyomozó hatóság az illegális bevándorlás és a

hozzá kapcsolódó bűnözés tekintetében. A Nemzeti Nyomozóiroda Szervezett Bűnözés Elleni

Főosztályán belül a Kiemelt Migrációs Ügyek Osztályának országos illetékessége és

hatásköre van. A szervezett bűnözés ellen, megyei szinten állítottak fel ezeket a szerbiai és

ukrajnai külső határokon (Bács-Kiskun, Csongrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben).

Ezek az egységek titokban is nyomozhatnak. A megfelelő illetékesség és hatáskör alapján az

illegális bevándorláshoz kapcsolódó bűncselekményekkel kapcsolatban a helyi szinten a

városi rendőrség egységei illetve megyei szinten a nyomozó egységek is nyomozhatnak.

A Rendőrség hatáskörébe tartozik a határellenőrzés és az illegálisan az országban tartózkodók

felismerése. A határellenőrzést a határok mentén a Határvédelmi Igazgatóság és (a magyar-

horvát határon) a helyi rendőrség végzi. Az illegálisan az országban tartózkodók felismerését

általánosan a rendőrség végzi, de a mélységi ellenőrzést az országon belül speciális rendőrségi

egységek végzik. A Készenléti Rendőrség Mélységi Ellenőrzési Osztálya országos

illetékességgel és hatáskörrel látja el feladatait. A megyékben a Bevetési Osztályok hajtják

végre a feladatokat.

Az illegális migráció és a más, kapcsolódó jogellenes bűncselekmények elleni harc

hatékonyságának növelése érdekében hozták létre az érintett minisztériumok a Integrált

Irányítási Központ. Ez az Integrált Irányítási Központ koordinálja a Rendőrség, a

Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal, a Nemzeti

Munkaügyi Hivatal és a Nemzeti Közlekedési Hatóság feladatait.

A külföldiek ellenőrzésének alapvető módja a váratlan ellenőrzés különböző helyeken és

időben, főleg a nagyobb utak mentén, csomópontokban, és olyan más helyeken (piacok,

nagyobb építési területek), ahol várható nagyobb számú külföldi megjelenése. A jelenlegi

rendőrségi műveletek alapját a kockázati analízis és a meglévő vagy más hatóság által küldött

információk képzik. Az Országos főkapitány rendelete [21/2008. (OT 11)] tartalmazza az

illegális migráció elleni harc javasolt eljárásait.

35

Az illegális migráció elleni küzdelem eszközei

A Visszatérési Irányelvnek történő megfelelés érdekében a harmadik országbeli

állampolgárokra vonatkozó rendészeti szabályozás rendszere teljesen átalakult és a

meghatározott. 2010. december 24-i átültetési határidőt betartva lépett hatályban a módosító

törvénycsomag és a végrehajtási rendeletek módosítása is. Az eljáró hatóságok hatáskörei

(BÁH és Rendőrség) azonban nem változtak. Alapvetően a Visszatérési Irányelvben

meghatározott két lépcsős modell került bevezetésre, vagyis a kiutasításhoz kapcsolódóan az

önkéntes hazatérést preferáljuk, a kitoloncolást az önkéntes hazatérési szándék hiánya

határozza meg. A kiutasítás egy jellemző döntés a Visszatéri Irányelv szerint, de

helyénvalónak csak az uniós szabályok tarthatók. A kiutasítási döntések száma

megnövekedett nemzeti szinten és e célból kerültek alkalmazásra a tagállamok területének

elhagyására vonatkozó döntések is.

A Visszatérési Irányelv szabályainak megfelelően, attól pozitív irányban eltérve került az

őrizet időtartama meghatározásra, valamint az őrizetbe vehető személyek köre is.

36

A fentieken túl az uniós elvárásnak megfelelően megteremtődött a kiutasítás végrehajtásához

kapcsolódó hatékony monitoring rendszer, melynek keretében az ügyészség feladata az

ellenőrző rendszer működtetése.

A Visszatérési Irányelvnek történő megfelelés érdekében biztosítani kell a harmadik

országbeli állampolgár kiutasításával kapcsolatos idegenrendészeti eljárásokban az ingyenes

jogi segítségnyújtás és/vagy képviselet igénybevételének lehetőségét. Figyelemmel azonban

arra, hogy a Visszatérési Irányelv 13. cikk (4) bekezdésében foglalt, ingyenes jogi

segítségnyújtással kapcsolatos kötelezettségek teljesítésére a tagállamok 2011. december 24.

napjáig kaptak határidőt, ezért a jogi segítségnyújtással kapcsolatos rendelkezést csak ezzel az

időponttal lép hatályba.

Magyarország schengeni csatlakozását követően az Szmtv. és végrehajtási rendeletének

hatályba lépésével jelentősebben mutatkozik az, hogy elsősorban az afrikai, és egyes arab

országok állampolgárai részéről felerősödött az a törekvés, hogy magyar állampolgár

családtagjaként, mint szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek legyenek

jogosultak magyarországi tartózkodásra. Kiemelendő a nigériai állampolgárok azon szándéka,

hogy magyar állampolgárságú házastársak találjanak maguknak, míg az ázsiai országok

állampolgárai a házasságkötéssel ellentétben az élettársi kapcsolatot preferálják inkább.

A legújabb tapasztalatok szerint az érdekházasságok mellett – melyet továbbra is nagyrészt

magyar állampolgárok kötnek nigériai, egyiptomi állampolgárokkal – a magyarországi

tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében egy másik kialakulóban lévő gyakorlat is

megfigyelhető. Jogszerűtlenül tartózkodó ázsiaiak (elsősorban vietnami és kínai

állampolgárok) ugyanis a családtagi jogállás létesítése érdekében teljes hatályú apai elismerő

nyilatkozatot tesznek, nem ritkán már iskoláskorú roma származású magyar állampolgár

gyermekekre vonatkozóan. Ezeket az eseteket az idegenrendészeti hatóság a jog eszközeivel

nem, vagy csak nagyon nehezen tudja kezelni. A családtagi jogállásnak ugyanis nem feltétele

a családi együttélés, kizárólag a felügyeleti jog gyakorlása vizsgálható. A fentieken túl a

vietnami állampolgárok vonatkozásában kiemelendő, hogy jellemzően kapcsolatba hozhatók

kábítószerrel való visszaélést megvalósító, valamint erőszakos bűncselekményekkel is.

Jellemző továbbá, hogy ezen személyi kör jogszerűtlen tartózkodása legalizálását

37

megalapozatlan menedékjog iránti kérelmekkel, vagy tartózkodási engedély belföldi

kérelmezésével kívánja rendezni.

Az államhatár őrizetére vonatkozó gyakorlati intézkedések

A Magyar Köztársaság belügyminiszterének, az Osztrák Köztársaság szövetségi

belügyminiszterének és a Szerb Köztársaság belügyminiszterének az illegális bevándorlás

elleni hatékony fellépéshez szükséges lépésekről szóló Közös Nyilatkozata alapján a

következő feladatok és intézkedések kerültek meghatározásra:

1. Azért, hogy az államaik területén folyó migrációs áramlatok kapcsán jelentkező

kihívásokat megfelelően kezelhessék, a miniszterek megállapodnak abban, hogy

fokozni kell a határellenőrzést, az embercsempészet és emberkereskedelem elleni

fellépést, a visszatérés és a visszatérő személyek visszaintegrálásának elősegítését,

mindamellett egyetértenek az államaik területére belépett migránsok nemzetközi

szabályok szerinti kezelésének fontosságával, különösképpen a nemzetközi védelemre

szorulók esetében a menekültügyi rendszerhez való hozzáférés biztosítása és a

visszaküldés tilalma elvének (non-refoulement) tiszteletben tartása esetén.

2. Az 1. bekezdésben meghatározott célok megvalósítása érdekében a miniszterek

megállapodnak a határellenőrzési és migrációs igazgatás területein a gyakorlati

együttműködés fokozásában.

3. A Szerbián keresztül érkező, és a Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság

területén elfogott illegális migránsok esetében a személyazonosság gyors és hatékony

felderítését és biztonságos és szabályszerű visszatérésüket kell elősegíteni.

4. A miniszterek egyetértettek továbbá abban, hogy a magyar-szerb határszakaszt érintő

illegális migrációs áramlatok felderítésébe bevonják a releváns európai uniós

ügynökségeket. Ez elsősorban a FRONTEX kapacitását érinti a határon tervezett

közös műveletek támogatásában és társfinanszírozásában, továbbá az EUROPOL-t a

mozgó irodák bevetése, elemzői segítség és a közös nyomozócsoportok munkájának

38

segítése kapcsán. Ezen ügynökségek fokozzák a gyakorlati együttműködést a nemzeti

hatóságokkal, a legjobb gyakorlatok megosztásához vagy szükség esetén a közös

eljárások kialakításához a megfelelő eszközök biztosításával.

5. A miniszterek továbbá elkötelezettetek a nemzeti hatóságok közötti gyakorlati

együttműködés erősítésében a szerb migrációs és menekültügyi hatóságok jelenlegi

kapacitásának a hatékonyság biztosításához szükséges továbbfejlesztése érdekében.

Ebben a kontextusban az Európai Menekültügyi Hivatal (EASO) vagy más EU

tagállamok is fontos szerepet játszhatnak.

6. Mivel az együttműködés elengedhetetlen eszköz a magyar-szerb határszakasz

biztonságának erősítésében, a miniszterek elkötelezik magukat az osztrák határőr

szakértők közös használatának kezdeményezésére a magyar-szerb határszakaszon. E

vonatkozásban a FRONTEX is kiemelt szerepet vállalhat.

7. A FRONTEX közös műveleteibe a szerb határőrök korábbi bevonásának kedvező

tapasztalatai alapján, és figyelemmel a FRONTEX kapacitásának megerősítésére, a

magyar fél felkéri szerb partnerét, hogy folytassa a részvételt a FRONTEX közös

műveleteiben.

8. A határellenőrzés erősítése érdekében minél előbb szükséges megállapodni a Magyar

Köztársaság Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya között a közúti, a vasúti és

a vízi határforgalom ellenőrzéséről szóló Megállapodás szövegében.

9. A miniszterek megerősítik elkötelezettségüket az EU Duna Stratégiája keretében

folytatott együttműködés fokozását illetően. Különösképpen támogatják a folyami

közlekedés tekintetében a határellenőrzés erősítése érdekében a Dunai Rendészeti

Koordinációs Központ felállítását célzó kezdeményezést.

10. A magyar és az osztrák miniszterek egyetértenek továbbá abban, hogy fokozzák a

Szerbián keresztül folyó illegális migráció elleni küzdelmet, tekintettel az EU

Szakpolitikai Ciklus 2011 – 2013 vonatkozó prioritásának végrehajtására.

39

11. A miniszterek megállapodnak továbbá az elérhető uniós pénzügyi támogatások

felhasználásában a közös műveletek társfinanszírozásához a magyar-szerb

határszakaszon, különös tekintettel Külső Határok Alap közösségi fellépések3

allokációira.

12. A magyar és az osztrák miniszterek megállapodnak abban is, hogy biztosítják a

szükséges támogatást Szerbiának pályázat benyújtásához az Előcsatlakozási

Támogatási Eszköz pénzügyi támogatása iránt a szerb migrációs és menekültügyi

rendszer továbbfejlesztéséhez.

13. A miniszterek egyidejűleg bátorítják a magyar-szerb közös határszakasz mellett

elhelyezkedő régiókat az elérhető uniós alapok jobb felhasználására a határon átnyúló

együttműködés fokozása érdekében.

14. 2007 óta folyamatosan lebonyolításra kerül a magyar-szerb határszakaszon a

Háromoldalú Súlyponti Akció elnevezésű fokozott ellenőrzés sorozat. Ennek

keretében az illegális migráció elleni közös fellépés érdekében a magyar, osztrák és

szerb rendőrök közösen hajtották végre a határellenőrzési feladataikat.

A magyar határellenőrzési rendszer hatékonyságát az osztrák rendőrség mobil hőkamerás

járművekkel, vendégtisztekkel és okmányszakértőkkel, a szerb rendőrség pedig összekötő

tisztekkel támogatta. Mindez a tevékenység új elemmel egészült ki hogy a szerb és ukrán

szakaszon a frekventált határszakaszokon stabil hőkamerák kerültek telepítésre. A fokozott

ellenőrzések időszakában magyar és szerb rendőrök a hőkamera vezérlő helyiségében

közösen látnak el szolgálatot és a szerb összekötő tiszt a hőkamera segítségével irányítja a

szerb járőröket az illegális migránsok elfogása érdekében. Ennek eredményeként már több

migráns csoport elfogását hajtotta végre a szerb rendőrség.

3 A Külső Határok Alap 2011. évi programja alatt a közösségi fellépések 4. célkitűzése (a tagállamok közötti

migrációs áramlatokra vonatkozó együttműködés és információcsere támogatására a harmadik országok

bevonásával az illegális migráció elleni fellépés érdekében)

40

Az Európia Határőrizeti Rendszer (EUROSUR) fokozatosan bevezet egy olyan

mechanizmust, amely révén a határőrizetet ellátó tagállamok hatóságai együttműködhetnek,

és operatív információkat oszthatnak meg egymással és a FRONTEX-szel a schengeni terület

külső határellenőrzésének megerősítésére, – különösen annak déli és keleti, valamint tengeri

és szárazföldi határainál – valamint az illegális migráció és a határokon átnyúló bűnözés elleni

küzdelem erősítésére. 2011-ben az ORFK-ban létrehozásra került a magyar Nemzeti Kontakt

Pont ami a folyamatos koordinálja illetve biztosítja a határrendészeti információk elemzését,

továbbítását.

4. Nemzetközi együttműködés a jogellenes migráció visszaszorításáért

4.1 Együttműködési megállapodások

A visszafogadási egyezmények alkalmazása

Az Európai Közösség (EK) elsőként az 1999. május 1-én hatályba lépett Amszterdami

szerződéssel tett szert kifejezetten visszafogadási megállapodások megkötésére felhatalmazó

hatáskörre (EKSZ 63.cikk (3) bekezdés d) pont, összeolvasva az EKSZ 300.cikk (1)

bekezdésével jelenleg EUMSZ 79. cikk (2) bekezdés c) pont és a 216. cikk együttes olvasata).

Erre az új kompetenciára tekintettel az 1999. október 15-16-i Tamperei Európai Tanács által

elfogadott következtetések már felhívták az Európai Unió tanácsát arra, hogy (a) harmadik

országokkal kötendő együttműködési megállapodásokban helyezzen el úgynevezett

visszafogadási klauzulákat, vagy (b) önálló visszafogadási megállapodásokat dolgozzon ki

harmadik országokkal vagy azok csoportjával.

Az 1999. decemberi tanácsülés és 2011 vége között a Tanács már 21 ország vonatkozásában

adott felhatalmazást a Bizottság részére a tárgyalások lefolytatására. Ezek: Marokkó, Sri

Lanka, Oroszország, Pakisztán, Hon-Kong, Makaó, Ukrajna, Albánia, Algéria Kína,

Törökország, Macedónia, Szerbia, Montenegró, Bosznia-Hercegovina, Moldova, Grúzia,

Zöld-foki szigetek, Belorusz, Azerbajdzsán és Örményország. A Bizottság eddig 13 országgal

zárta le sikeresen a tárgyalásokat.

41

Ezek közül az uniós szintű visszafogadási egyezmények Hong-Konggal és Makaóval 2004-

ben, Srí Lankával 2005-ben, Albániával 2006-ban, Oroszországgal 2007-ben a négy nyugat-

balkáni országgal (Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Montenegró, Szerbia), valamint

Ukrajnával és Moldovával pedig 2008. január 1-én léptek hatályba. A Pakisztánnal aláírt

megállapodás 2010. december 1-jén, míg a Grúziával született megállapodás 2011. március 1-

jén lépett hatályba. A közelmúltban parafálták a Zöld-foki szigetekkel a megállapodást, míg

három keleti partnerrel, Azerbajdzsánnal, Örményországgal és Belarusszal pedig hamarosan

indulnak a tárgyalások.

Marokkóval és Törökországgal a tárgyalások elakadtak, Kínával és Algériával, pedig még

formálisan el sem kezdődtek, legfeljebb informális tájékozódásokra került sor.

A szerb visszafogadási Egyezmény gyakorlati alkalmazásának biztosítása

Szerb viszonylatban az illegális migráció szempontjából meghatározó megemlíteni, hogy a

hatályos visszafogadási egyezmény alkalmazása harmadik országbeli állampolgárok

tekintetében a szerb fél hozzáállása miatt nem volt zavartalan, amely jelentős problémát

okozott a 2010-es évben. A magyar fél a probléma kezelése érdekében tárgyalásokat

kezdeményezett a szerb féllel és komoly előrelépést jelentett a Kormány 53/2010. (III.1.)

számú rendeletével kihirdetett végrehajtási jegyzőkönyv, amely megfelelő jogi alapot nyújt az

EU illetve Szerbia közötti tartózkodással nem rendelkező állampolgárok visszafogadásáról

szóló egyezmény gyakorlati végrehajtására.

42

A lefolytatott kétoldalú tárgyalások eredményeként Szerbia a koszovói állampolgárok

kivételével a harmadik országok állampolgárait és a szerbeket most már visszaveszi. A

jelenleg őrizetben lévő koszovói állampolgárok vonatkozásában a Nemzetközi Migrációs

Szervezet (IOM) 2011 évben 500 fő önkéntes kiutaztatását vállalta. Itt kell megjegyezni, hogy

a szerb fél csak azon személyeket veszi át az egyezmény alapján, akiket a magyar rendészeti

szervek közvetlenül a közös államhatáron fognak el és bizonyítékokkal támasztják alá az

illegális belépés tényét. Azon migránsok, akik az ország mélységében kerülnek elfogásra,

illetve menekültkérelmet terjesztenek elő, szinte lehetetlen visszaadni a szerb félnek. Ez a fő

oka annak, hogy mind 2011-ben mind 2012-ben nagyon magas a fogvatartott személyek

száma, ami jelentős terhet ró a magyar migrációt kezelő szervekre.

Itt kell megemlíteni a 2008/115/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésével kapcsolatos magyar

tapasztalatokat és az erre kialakított legjobb gyakorlatokat:

Az Irányelv alapján a preferált cél az, hogy a jogellenesen tartózkodó harmadik országok

állampolgárait hazájukba illetve abba az EU-n kívüli harmadik országba kerüljenek

kitoloncolásra, amely őket visszafogadni köteles. Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján

megállapítható, hogy a fent hivatkozott jogszabály alapján Magyarország jelentős számban

(2010 évben 77 fő, 2011 évben 57 fő) adott át Ausztriának olyan személyeket, akik – főleg a

szerb-magyar határszakaszon - a külső határokon kerülnek előállításra és velük szemben nem

alkalmazható az EU visszafogadási egyezmény. A „top” állampolgársági kategóriák (szerb,

török, macedón, bosnyák). A személyek - meghallgatás és a rendelkezésre álló bizonyítékok

szerint - a hatályban lévő osztrák-magyar visszafogadási egyezmény alapján kerülnek

felajánlásra az osztrák hatóságok részére. A személyek kiutasítás és beutazási és tartózkodási

tilalom elrendelésének mellőzésével kerülnek átadásra. Megállapítható, hogy a gyakorlat

problémamentes.

A kérdéssel kapcsolatban a magyar elnökség ideje alatt a Bizottság is állást foglalt az EU

Tanácsának Integráció, Migráció, Kiutasítás (Kiutasítás formáció) Munkacsoportjában. A

hivatkozott szabály alapján a tagországoknak a Visszatérési Irányelv rendelkezése lehetőséget

biztosít az egymás közötti átadás-átvételek végrehajtására, azonban elsődlegesen a tranzit

illetve származási országok irányába történő visszaküldés a preferált. Szükségképpen azért

lenne ez a fő cél, mivel ezen gyakorlat elindít egy negatív visszaadási folyamatot, amely

43

mindenképpen többszörözi a költségeket és hosszabbítja az eljárások időtartamát. A

Visszatérési Irányelv rendelkezéseinek kidolgozása során a tagállamok kérése az volt hogy, a

szabályozás biztosítsa a bilaterális egyezmények alkalmazását az EU-n belül.

Fenti helyzet jogszabályi rendezése érdekében a jogalkotó 2011 augusztusában beiktatta a

2007 évi II. törvény 45/B. §.-át, amely szerint:

„Az idegenrendészeti hatóság nem utasítja ki azt a jogszerűtlenül tartózkodó harmadik

országbeli állampolgárt, akit az Európai Unió más tagállama 2009. január 13-át megelőzően

kötött kétoldalú visszafogadási egyezmény vagy más megállapodás alapján visszafogad.

(2) A visszafogadási egyezmény alapján történő visszaadásról az idegenrendészeti hatóság

végzéssel dönt, mellyel szemben a harmadik országbeli állampolgár a végzés közlésétől

számított huszonnégy órán belül végrehajtási kifogást terjeszthet elő. A végrehajtási

kifogásnak a visszaadás végrehajtására nincs halasztó hatálya.

(3) A visszafogadási egyezmény alapján történő visszaadásra a kitoloncolás szabályait kell

alkalmazni.”

2008/115/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésének törvényi kiegészítésével a szituáció

letisztázódott és a szomszédos tagállamok közt zajló átadási gyakorlat még hatékonyabb lett.

44

Schengeni Információs Rendszer működtetése

A SIS a schengeni terület biztonságos működtetésének eszköze. Célja, hogy a határokat

ellenőrző, valamint más rendészeti és vámellenőrzéseket végző nemzeti hatóságok, az őket

felügyelő szervek és a tagállamok igazságügyi hatóságai személyekről vagy tárgyakról

információt szerezhessenek. A tagállamok a nemzeti (N-SIS) hálózatokon keresztül

szolgáltatnak információt a központi (C-SIS) rendszer számára. Ezt a SIRENE (

Supplementary Information Request at the National Entry) hálózat egészíti ki.

Magyarországon a Schengeni Egyezményhez való csatlakozás és a SIS alkalmazásának

technikai jogi hátterét a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő

együttműködésről és információcseréről szóló 2007. évi CV. törvény rendezi.

Az alábbi statisztika alapján látható, hogy a külső határokon felfedett SIS jelzések közül a SIS

az SVE 96. cikk alapján elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom a legjelentősebb. Ezen

jelzést elrendelő tagállamok azon harmadik ország állampolgáraival szemben alkalmazzák,

akik a beutazás illetve tartózkodás szabályait megszegték és akár idegenrendészeti akár

közrendi okok miatt nem kívánatos a tartózkodásuk a schengeni zónában.

45

SIS nemzetiségi találatok

Mélységi ellenőrzések végrehajtása, illetve az ezekből származó tapasztalatok

A schengeni övezethez történő csatlakozást követően a külső határok őrizete mellett ki kellet

építeni az ország teljes területét lefedő mélységi határellenőrzési rendszert. Ezen rendszer

feladata, hogy a külső határokon illegálisan bejutott, valamint az ország területén illegálisan

tartózkodó személyeket felderítse.

46

2011. évben a külső határon lévő határterületen kívül végrehajtott rendőri ellenőrzések során

az illegális migráció és az ahhoz kapcsolódó jogsértő cselekmények miatt az illetékes rendőri

szervek 547 esetben 1234 fővel szemben kezdeményeztek eljárást.

Az őrizetben lévők 85,323%-át (1053) közúton, 13,04%-át (161) vasúton és 1,62%-át (20) a

Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren folytatott ellenőrzések során észlelték.

Az elfogott illegális migránsok jelentős része – 48,45% (594 fő) – Ausztria irányában tartva

került elfogásra Győr-Moson-Sopron MRFK és Komárom-Esztergom MRFK illetékességi

területén.

2011 évben a mélységi ellenőrzések során elsősorban afgán (219), ukrán (112), pakisztáni

(93), koszovói (82), török (68), szerb (56), algériai (55), szomáliai (47), líbiai (45), palesztin

(39) állampolgárokkal szemben került sor intézkedésre. Ez a tíz nemzetiség adja az elfogott

migránsok 65,80%-át (812 fő).

47

Az elkövetési magatartások megoszlása:

- tiltott határátlépés 749 fő,

- külföldiek rendészetével kapcsolatos szabálysértés 315 fő,

- embercsempészés 65 fő,

- beutazási és tartózkodási tilalom megsértése 60 fő,

- közokirat hamisítás 41 fő,

- jogellenes belföldi tartózkodás elősegítése 2 fő,

- körözés miatt elfogásra került 2 fő.

A jelentések alapján az elfogott illegális migránsok 35,57%-a a szerb, 10,29%-a az ukrán,

9,07%-a pedig a román határszakaszon lépett Magyarország területére, azonban az elfogott

migránsok 29,82%-a esetében a belépés pontos helyét nem lehetett megállapítani.

A rendelkezésre álló adatok szerint közokirat hamisítás módszerével 11 fő, tiltott határátlépés

elkövetésével 637 fő (közülük 58 fő gépjárműben megbújva) érkezett illegálisan

Magyarország területére.

A mélységi ellenőrzések során 84 fő ukrán állampolgárral szemben kezdeményeztek az

érintett szervek eljárást (88%-al szemben még Szabolcs-Szatmár-Bereg MRFK illetékességi

területén).

4.2 Egyéb (nem jogalkotási) együttműködési formák az nemzetek között,

együttműködések az EU-val és nemzetközi szervezetekkel

A menedékkérők menedékjogi eljáráshoz való hozzáféréséhez kapcsolódó tevékenységek

végrehajtása

A Határmegfigyelő Program – a korábbi évekhez hasonlóan – 2010-2011-ben is a Magyar

Helsinki Bizottság (továbbiakban: MHB), a Határőrség Országos Parancsnoksága

(továbbiakban: Határőrség), illetve annak jogutódja, az Országos Rendőr-főkapitányság

(továbbiakban: Rendőrség) és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság Regionális Képviselete

48

(továbbiakban: UNHCR) között 2006. december 28-án kötött háromoldalú megállapodás

(Háromoldalú Megállapodás) alapján zajlott. A határmegfigyelő program a szakértők által

lett kihangsúlyozva, így Európa-szerte példaértékű gyakorlatként tekintenek rá, pozitív

hatásait több nemzetközi fórumon kiemelték. A 2006. decemberi aláírás óta Európa több

országában is ez a Megállapodás szolgál a határmegfigyelés terén a nem kormányzati szervek

és a bűnüldöző hatóságok közötti együttműködés szabályozásának alapjául. Hasonló

megállapodások születtek 2007-ben Szlovákiában, 2008-ban Szlovéniában és Romániában,

2009-ben Lengyelországban és 2010-ben Bulgáriában. A Háromoldalú Megállapodás

értelmében az MHB megbízott ügyvédei három határszakaszon végeztek megfigyelést

Magyarországon: az ukrán–magyar és a szerb–magyar határszakaszon, valamint a Budapesti

Nemzetközi Repülőtéren.

Általánosságban megállapítható, hogy a határátkelőhelyeken és határrendészeti

kirendeltségeken szolgálatot teljesítő rendőrök a Bizottság megfigyelőivel az elvárásoknak

megfelelően, kielégítően működtek együtt. Az UNHCR és a MHB által az országba érkező

menedékkérők számára készített többnyelvű tájékoztatók rendszeresen elérhetőek voltak az

információs állványokon. Az MHB szerződött ügyvédeinek elérhetőségei szintén

megtalálhatóak voltak itt, azokat jól látható helyen kifüggesztették minden őrizetre szolgáló

létesítményben valamint az interjúk készítésére kijelölt helyiségek előterében is.

Az MHB három ügyvéddel szerződött, hogy tetszőleges napszakban havi két látogatást

tegyenek a határszakaszokon. A megfigyelők feladata volt azon határszakaszok megfigyelése,

ahol a Rendőrség külföldiek előállítására, illetve fogvatartására szolgáló létesítményei

találhatók, továbbá a Rendőrség idegenrendészeti és a menedékkérők kérelmére megindított

menekültügyi eljárásokkal kapcsolatos statisztikáinak elemzése.

A Rendőrség nem menekültügyi hatóság, sem folyamatban lévő, sem lezárt menekültügyi

eljárásokkal kapcsolatban nem vezet statisztikát. Statisztikai adatokkal a Rendőrség csak a

nála menedékjog iránti kérelemre irányuló szándékot kinyilvánító személyekről rendelkezik,

amelyet a monitorok rendelkezésére bocsát.

Az MHB a látogatásokról a tervezett időpont előtt két nappal értesítette az UNHCR-t és a

Rendőrséget, megjelölve a látogatás pontos helyszínét és időpontját. Számos alkalommal,

amikor arra szükség volt, a tolmács jelenléte is biztosított volt.

49

A megfigyelést végző ügyvédeknek – a Háromoldalú Megállapodás értelmében – lehetőségük

volt arra is, hogy a jogszerűtlen belépés vagy tartózkodás miatt őrizetbe vett személyeket

meghallgassák. Erre az illegális migráció sajátosságai következtében rendszeresen csak a

budapesti repülőtéren kerülhetett sor, mivel a zöldhatáron rendszerint éjszaka érkeznek a

potenciális menedékkérők, az ügyvédek éjszaka pedig nem végeztek ellenőrzéseket. A

megfigyelők, az adat-védelmi törvénnyel összhangban, betekinthettek a már visszaküldött

személyek hivatalos, anonimizált aktáiba is.

A Háromoldalú Megállapodás értelmében az MHB és megfigyelői beléphettek a Rendőrség

összes, külföldiek előállítására illetve őrizetbe vételre szolgáló létesítményébe és beszélhettek

a fogvatartottakkal. Az ellenőrzést végző ügyvédek bemutatkoztak és tájékoztatták a

külföldieket látogatásuk céljáról, hangsúlyozva, hogy nem a hivatalosan eljáró hatóság

képviseletében vannak jelen, a külföldiekkel folytatott beszélgetés teljesen önkéntes, így azt

jogukban áll visszautasítani. A Megállapodás értelmében, a Rendőrség biztosítja, hogy a

ellenőrzés résztvevői előre meghatározott témakörben és állampolgárságú személyek esetében

betekinthessenek az eljárás alá vont külföldiek iratanyagának fénymásolatába akkor is, ha a

külföldi már nincs az országban. Ezekben az esetekben az érintett iratok másolatait az

ellenőrök, a hatályos adatvédelmi rendelkezéseknek eleget téve, anonimizálva kapták kézhez.

Ez a rendelkezés jelentősen megnövelte az MHB számára megismerhető akták körét.

Az ország területéhez és a menedékjogi eljáráshoz való hozzáférés jogi keretei

Általános jogi keret

A Magyarország a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi július hó 28. napján elfogadott

egyezményben (a továbbiakban Genfi Egyezmény), valamint a menekültek helyzetére

vonatkozóan az 1967. évi január hó 31. napján létrejött jegyzőkönyvben foglaltakat (a

továbbiakban: 1967. évi Jegyzőkönyv) részes államaként köteles tiszteletben tartani és

alkalmazni. A hazai jogszabályok közül legfontosabbként az Alkotmány 65. §-ának (1)

bekezdése mint alapvető és legfőbb alapjog, melynek értelmében a Magyarország

50

menedékjogot nyújt azoknak, akiket hazájukban a Genfi Egyezményben felsorolt okok miatt

üldöznek, illetve akiknek az üldözéstől való félelme megalapozott.

A nemzetközi védelemre szoruló személyek, eljáráshoz való hozzáférése biztosításának

elsődleges feltétele, hogy beléphessenek a védelmet nyújtó ország területére és bekerüljenek a

menekültügyi eljárásba. Azok vonatkozásában, akikről bebizonyosodik, hogy nem szorulnak

nemzetközi védelemre, fennáll a Rendőrség törvényi kötelezettsége, hogy az érintetteket

visszairányítsa abba az országba, ahová a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és

tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 40. §-ának (1) bekezdése alapján visszaküldhetők,

illetve foganatosítsa az idegenrendészeti hatóság vagy a bíróság által elrendelt kiutasításuk

végrehajtását. A rendőrségnek az intézkedések végrehajtása során természetesen figyelemmel

kell lennie a visszaküldés tilalma elvének érvényesülésére vonatkozó, a törvény 51. §-ában és

az 52. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekre is.

A visszaküldésre és a menedékjogi eljáráshoz való hozzáférésre vonatkozó általános

jogszabályi keret tekintetében szükséges kiemelni egy lényeges különbséget. Azoknak a

külföldieknek a jogi helyzetére, akik nemzetközi védelmi igénnyel érkeznek mindaddig, míg a

nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtására irányuló szándékukat a hatóságoknak nem

nyilvánítják ki, nem vonatkozik a menedékkérőkre vonatkozó – nagy részletességgel

kidolgozott – garanciális jellegű szabályozás. Esetükben a Schengeni határellenőrzési kódex

alkalmazható, amely alapján a határőrizeti szervek a külföldi beléptetését megtagadhatják és

visszairányítását elrendelhetik. Rendőrségi eljárás bármely szakaszában kinyilváníthatja a

külföldi nemzetközi védelem iránti kérelemre irányuló szándékát és a további eljárás ennek

megfelelően folytatódik. Ebben az esetben tehát a visszairányítási eljárásban a rendőrség a

személyt nem irányítja vissza vagy a visszairányítást nem hajtja végre.

A visszairányítási eljárás alá vont külföldiek jogi helyzetével kapcsolatban a hatályos

jogszabályok nagyon kevés tartalommal rendelkeznek. A törvény mindössze arról

rendelkezik, hogy a visszairányítás végrehajtásának érdekében a visszairányított külföldinek a

határterület vagy a repülőtér arra kijelölt helyén kell tartózkodnia. A hatóság köteles a

visszairányított személyek elhelyezésére szolgáló létesítményben az alapvető ellátásokat

(szállás, napi háromszori étkezés, személyes használati tárgyak) biztosítani.

51

A visszaküldés tilalmának (non-refoulement) és a Genfi Egyezmény 33. cikkének

érvényesülése

Az 1951-es Genfi Egyezmény 33. cikk (1) bekezdése általános alapelvként rögzíti a

visszaküldés tilalmának elvét (non-refoulement):

„Egyetlen Szerződő Állam sem utasítja ki vagy küldi vissza („refouler”) a menekültet azon

ország területének határára, ahol élete vagy szabadsága faji, vallási okokból, nemzeti

hovatartozása miatt, vagy abból az okból van veszélyeztetve, hogy bizonyos társadalmi

csoporthoz tartozik, vagy bizonyos politikai véleményt vall.”

A vonatkozó nemzetközi jogi normáknak megfelelően a Harmtv. 51 §-a felel meg a non-

refoulement elvének, és rendelkezik a visszairányítás, illetve a kiutasítás végrehajtásának

tilalmáról. A rendőrség köteles a BÁH-ot minden olyan esetben megkeresni, ha kétség merül

fel a tekintetben, hogy a külföldit kínzás, embertelen, megalázó bánásmód vagy büntetés

fenyegeti visszairányítása esetén. Ahogy azonban azt a MHB határmegfigyelő tevékenységét

elemző korábbi jelentések már megállapították, a visszairányítás az esetek többségében olyan

viszonylag gyorsan végrehajtott intézkedés, amelyet eljárási sajátosságai miatt nem előz meg

hosszabb, érdemi meghallgatás. Mind az UNHCR, mind a Magyar Helsinki Bizottság

támogatja azt az elképzelést, hogy egy ilyen meghallgatás kerüljön be a magyar

idegenrendészeti jogszabályokba, mert ezáltal a Rendőrség pontosabb információk birtokába

jutna arról, hogy a külföldi valójában miért hagyta el származási országát és így az eljáró

hatóságok a visszaküldés tilalmát érdemben vizsgálhatnák.

A tapasztalat azt mutatja, hogy a menedékkérelmet csak abban az esetben tudja benyújtani a

külföldi, ha a Rendőrség és a menedékkérő közötti kommunikáció lehetővé teszi az utóbbi

számára, hogy a Rendőrséggel a lehető legvilágosabban és legérthetőbben közölje a

menedékkérelemre vonatkozó egyértelmű szándékát.

Következtetések és ajánlások – meghallgatás az úgynevezett egyszerű megítélésű

ügyekben

52

Az UNHCR és a Magyar Helsinki Bizottság továbbra is határozottan ajánlja, hogy a

nemzetközi védelemre szorulók esetleges jogellenes visszaküldését elkerülendő, a Rendőrség

kötelezően tartson minden olyan esetben meghallgatást, amikor – állampolgárságuk alapján is

valószínűsíthetően – különleges bánásmódot igénylő személyek ellen folyik idegenrendészeti

eljárás. Így különösen egyedülálló nők, kísérő nélküli kiskorúak, idős és beteg emberek,

traumatizált személyek, kisgyermekes családok stb. esetén lenne szükség arra, hogy az

intézkedő rendőrök a tényállást hosszabb meghallgatás keretében, megnyugtatóan tisztázzák.

A Rendőrségnek egy részletesebb meghallgatás segítséget nyújthat a vegyes

menekültáramlatból kiszűrni a nemzetközi védelemre szoruló külföldieket.

A non-refoulement elvének és a Genfi Egyezmény 33. cikk (1) bekezdésének alkalmazása

Az MHB ajánlása a Háromoldalú Munkacsoport felé az, hogy az UNHCR 2007-es Ukrajnával

kapcsolatos állásfoglalásának fényében és egyéb, pontos, a jelenlegi állapotokat tükröző

országokra vonatkozó információk ismeretében foglalkozzon a visszaküldési tilalom elvének

gyakorlati érvényesülésének kérdésével, illetve mellőzésének veszélyeivel. Ha a Rendőrség a

BÁH ügyelete helyett az illetékes menekültügyi igazgatósághoz fordulna, megvalósulhatna a

visszaküldési tilalom elvének szakértők általi körültekintő vizsgálata és maradéktalan

érvényesülése. A BÁH a szomszédos országokra vonatkozó friss országokra vonatkozó

információval láthatná el az idegenrendészeti igazgatóság ügyeletes tisztjeit és a szolgálatot

teljesítő rendőröket, így biztosítva, hogy a döntéshozók az érintett szervezetek minden

szintjén megfelelően tájékozódjanak az alapvető emberi jogi kérdésekkel kapcsolatban és a

szomszédos államokba történő esetleges visszaküldés következményeiről.

Rendőrök felügyelete

Az MHB véleménye szerint fontos, hogy a résztvevő továbbra is kölcsönösen vállaljanak

szerepet a felügyeleti foglalkozások megszervezésében és lebonyolításában. A felügyelet által

támogatott Cordelia Alapítvány által végzett ellenőrzés új megközelítést hozott, az a

külföldiekkel napi szinten foglalkozó rendőrök szakmai fejlődésének igen pozitív hatású,

53

lényeges állomása volt. Meggyőződésünk, hogy a munka folytatása és kiterjesztése nem csak

a rendőri állomány, de a menedékkérők szempontjából is fontos.

A Genfi Egyezmény 31. cikk (1) bekezdésének egységes alkalmazása

Üdvözlendő fejlemény a repülőtéri rendőrség gyakorlatában bekövetkezett kedvező változás a

hamis útiokmányokkal feltartóztatott személyek előzetes letartóztatásának mellőzése. A Genfi

Egyezmény 31. cikk (1) bekezdésének országos szinten is egységes alkalmazása érdekében

fontos lenne a Háromoldalú Munkacsoport további két tagjának bevonásával közös

továbbképzéseket tartani mind az eljáró bírák, mind az ügyészek számára. A Magyar Helsinki

Bizottság a 2011-es Európai Visszatérítési Alap (EVA) projektek keretében tervezi a

továbbképzési tervek megvalósítását.

Vízumliberalizáció

A 2007-ben megindult ütemterv alapján folytatott vízummal kapcsolatos párbeszéd

eredményeként a szerb, macedón és montenegrói állampolgárok 2009. december 19-től, míg

az albán és a boszniai állampolgárok 2010. december 15-től utazhatnak vízummentesen a

schengeni térség országaiba. Az Albániára és Boszniára vonatkozó döntés ugyanakkor már

annak tudatában született, hogy 2010 őszétől több ezer szerb és macedón állampolgár

nyújt(ott) be menedékkérelmet – elsősorban – Svédországban, Németországban és

Belgiumban. A fentiekre tekintettel az albán/boszniai döntéshez – francia, holland, német és

dán nyomásra – a Bizottság egy nyilatkozatot fűzött a Tanács jegyzőkönyvéhez, melyben

kötelezettséget vállalt arra, hogy valamennyi vízummentes balkáni viszonylatban nyomon

követi az vízumliberalizációs folyamatban foglaltak teljesülését. Ezeken felül a Bizottság

segíti a vízummentességgel való visszaélések elleni információs kampányt, valamint jelentést

tesz a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek (2011. június 15-i határidővel, de

„szükséghelyzet” esetén ad hoc jelentéstételre is sor kerül).

Monitoring mechanizmus

54

A FRONTEX egy operatív munkacsoportot állított fel, amelyben részt vesznek a régió

országai, az EU tagországok, az Europol és a Bizottság Belügyi Főigazgatósága. A

FRONTEX kockázatelemzési jelentést is készített a régióra és amennyiben szükséges további

kockázatelemzéseket készít elő, valamint kidolgozott egy a lehetséges válsághelyzeteket

azonosító, fél-automata riasztási rendszert, amelyet a Kockázatelemzési Egység kezel.

A FRONTEX kockázatelemzésének főbb megállapításai:

- a határátlépők nagy része jóhiszemű, úgynevezett jóhiszemű utazó,

- a jellegzetesen egy etnikai csoporthoz tartozó menedékkérők esetében megállapítható,

hogy gazdasági céllal érkeznek az uniós tagállamokba – gyakran csak a téli időszakra

– az ez alatt nyilvánvalóan negatív eredménnyel lezáródó menekültügyi eljárással

számolva,

- a visszaélések jól meghatározható, kisebb csoportokhoz köthetőek,

- a visszaélések célországa elsősorban Svédország, Németország és Belgium,

- a szállás és az étkeztetés minősége is ösztönző tényezőnek tekinthető, mivel az

hatással van a földrajzi hely megválasztására,

- a menedékkérők indokként a munkanélküliséget, a tanulás és az egészségügyi ellátás

hiányát nevezték meg,

- az elismerések aránya alig érte el az 1%-ot Svédországban,

- a visszaküldés (norvég példa) vagy a menedékjogi eljárás idejének csökkentése

hozzájárult a menedékkérők számának csökkenéséhez,

- mintegy 20.700 kérelemmel a szerb állampolgárságú menedékkérők a második helyen

állnak a 2010. évi statisztikák szerint (kevéssel az afgánok mögött lemaradva), 2009-

hez viszonyítva a szerb menedékkérők száma 76%-kal emelkedett (Macedónia

esetében hétszeresére nőtt),

- a Szerbiából és Macedóniából érkező menedékkérők mintegy 80%-a roma, főként

Dél-Szerbiából és Koszovóból, illetve a Vajdaság középső és északi részéről indul

útnak; a további 20%-ot a Macedóniából és Szerbiából származó albán nemzetiségű

személyek teszik ki,

- a menedékkérők túlnyomó része legálisan, busszal lépte át a határt a szerb-magyar

határszakaszon,

- Albánia és Bosznia és Hercegovina vízummentessé válásával a túltartózkodás és az

55

illegális munkavállalás jelent meg új problémaként; szintén jelentős a koszovói

albánok hamisított lakhely-nyilvántartási igazolása, valamint az új biometrikus

útlevelekkel való visszaélés.

A FRONTEX kockázatelemzése szerint a vízumliberalizációval való visszaélés az alábbi

intézkedésekkel szorítható vissza:

– a menedékkérelmek elbírálási idejének további csökkentése;

– beutazási és tartózkodási tilalom elrendelése (SIS jelzés) a sikertelen

menedékkérőkkel szemben (összhangban a Visszatérési Irányelv 11. cikkével)

azokban az esetekben, amikor a visszaélés erősen gyanítható;

– a kockázati profilok megfelelő frissítése és megosztása a külső határokon

végrehajtható intézkedések hatékonyságának javítása érdekében;

– a beutazási tilalommal kapcsolatos információ megosztása a nyugat-balkáni

országokkal.

A szerb fél által tett intézkedések

A szerb fél az uniós tagállamoknak megküldött feljegyzésében ismertetve, az alábbi

intézkedéseket hozta a helyzet kezelésére:

– az intézményközi együttműködés fokozására, javítására a belügyminisztérium

vezetésével felállítanak egy magas szintű tárcaközi ellenőrző bizottságot, amely rövid

és hosszú távú intézkedéseket dolgoz ki,

– fokozták az utazási irodák ellenőrzését,

– fokozott határellenőrzés a kilépő oldalon (visszaútra szóló menetjegyek, megfelelő

pénzügyi fedezet megléte, az utasok tájékoztatása a megalapozatlan

menedékkérelmekkel kapcsolatos kockázatokról),

– figyelemfelhívó, tájékoztató kampányok a vízummentes utazás feltételeiről, valamint a

megalapozatlan menedékkérelmekről a szerb belügyminisztérium és menekültügyi

hivatal találkozója a helyi hatóságokkal a fő kibocsátó régiókban

– soron kívüli együttműködés a kiutasítási eljárás keretében,

56

– a visszatérő személyekre vonatkozó re-integrációs stratégia végrehajtása, a roma

nemzeti stratégia végrehajtása,

– a nemzetközi együttműködés fokozása az uniós és a régióbeli országokkal (közös

kampányok, rendőri együttműködés),

– együttműködés a nem kormányzati szervezetekkel,

– az Európai Bizottság 2010. évi ország-jelentésében megfogalmazott ajánlások

teljesítésére elfogadott akcióterv végrehajtása keretében:

- a vízum, határigazgatás, menekültügy és migráció területén intézkedések

végrehajtása,

- a határátkelőhelyek összekapcsolása a központi BM adatbázissal és az

Interpol rendszerével (2011. I. félévére teljes mértékben megvalósult)

- az illegális migráció elleni 2010. decemberi akcióterv, és az elfogadás előtt

álló migrációs stratégia végrehajtása,

- az áttelepített romák társadalmi befogadására vonatkozó programok

megvalósítása.

Ellenőrzési módszerek

Az illegális migráció határozott és hatékony kezelése a hiteles migrációs és mobilitási politika

előfeltétele. Európai szinten meg kell valósítani a vonatkozó eszközök és szakpolitikák

összehangoltabb használatát. Az Európai Unió az önkéntes hazatérés ösztönzését serkentené,

melynek költségtakarékossági okai is vannak. Az Európai Unión belüli hatékony együttes

fellépést a kiutasítási határozatok kölcsönös elismerésének elősegítése és a ki nem utasítható

illegális migránsok helyzetének kezelése jelenti.

A Visszatérési Irányelv szilárd és méltányos keretet teremtett a hatékony visszatérések

biztosítására, a migránsok alapvető jogai és a jogállamiság teljes tiszteletben tartása mellett. E

57

jogszabály biztosítja, hogy egy adott személy vagy jogszerűen tartózkodik az EU területén

vagy kiutasítási határozatot hoznak vele szemben. Az irányelv átültetése Magyarországon a

2010. év végén hatályba lépő módosításokkal történt meg.

Az önkéntes hazatérés érdekében a harmadik országokkal e téren folytatott együttműködést

tovább kell erősíteni. Az is tény, hogy az EU gyakran nem kínál ösztönzőket, például

vízumhoz kapcsolódó intézkedéseket vagy a megállapodás helyes alkalmazását szolgáló

kapacitások erősítését szolgáló pénzügyi támogatást harmadik ország partnereinek, szintén

akadályozza az EU-t e megállapodások hatékony megkötésében és végrehajtásában. Előnyben

kell részesíteni a bővített visszafogadási kötelezettségek beiktatását a harmadik országokkal

kötött keretmegállapodásokba.

Együttműködés a nem kormányzati szervekkel

A felelős idegenrendészeti hatóságok az elmúlt évek során szoros napi együttműködésre

törekedtek mind a nemzetközi, mind a hazai nem kormányzati szervezetekkel. Több

alkalommal is sor került olyan rendezvény megtartására, melynek során lehetőség nyílt az

egyes problémák megvitatására, megoldási lehetőségeik feltárására. E körben kiemelést

érdemel a 2010 tavaszán megtartott civil fórum, amelyen 16 partnerszervezet képviseltette

magát. A Magyarországon működő nemzetközi szervezetek közül szoros munkakapcsolatban

állt a BÁH a Nemzetközi Migrációs Szervezet Közép és Dél-Kelet-Európai Regionális

Igazgatóságával, valamint az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával.

A menekültekről való gondoskodás és érdekvédelem terén az elmúlt évben is eredményes volt

az együttműködésünk, különösen a Magyar Helsinki Bizottsággal, a Cordélia Alapítvánnyal4,

a Menedék Egyesülettel, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezettel, a Református Egyházzal,

valamint a nyertes európai uniós pályázatok keretében projekteket megvalósító más civil

szervezetekkel.

4 Cordelia Alapítvány:A kínzás és a szervezett erőszak áldozataival foglalkozik hazai menekülteket befogadó

állomásokon.

58

5. Az Uniós politika és jogalkotás hatása

További információ a 3. és 4. részben

6. Becslések és statisztikák az illegális migráns népesség tekintetében

6.1. A szabálytalan bevándorlással kapcsolatos országos statisztikák (Eurostat)

6.2. Egyéb nemzeti statisztikák az illegális migrációról

További információ a Statisztikák III. és IV. részben

7. Konklúzió

Magyarország határbiztonsági rendszerét az EU integrált határellenőrzési rendszerére

alapozva alakították ki. A komplex felügyeleti rendszer (tevékenység a migrációt kibocsátó

országokban; a nemzetközi rendészeti együttműködés; a külső határok védelme; a mélységi

területeken és a belső határ térségében megvalósuló ellenőrzés) működtetése szoros

munkakapcsolat kiépítésével és fenntartásával történik, mind a szomszédos országok, mind a

migrációs útvonalak által érintett országok, valamint az uniós tagországok vonatkozásában.

Az illegális migráció ellenőrizhetetlen volta komoly veszélyfaktor az államok, így

Magyarország számára is. Komoly fenyegetettséget jelent a terrorizmus, az

emberkereskedelem, de emellett a világszerte jelentkező emberek millióinak migrációs

hulláma is kiemelkedő, a migránsok többsége az éhezést, az embertelen körülményeket

próbálja maga mögött tudni, vállalva azt a bizonytalanságot, amit az illegalizmussal jár.

Kijelenthetjük, hogy e terület hazai szabályozása napjainkra teljesen EU-konform. A

folyamatos fejlesztés a változó körülményekhez történő jogszabályok kiigazításával, valamint

az állandó fellépés és ellenőrzés hatékony eszközei az illegális migráció visszaszorításának.

Nagyon fontos már a belépés előtt, illetve a belépésre jelentkezésénél a nagyfokú kontroll

megjelenése, valamint a belső, mélyreható ellenőrzések fokozása Magyarországon.

59

A tagállamok közötti szolidaritás, az egységes jogértelmezés, valamint a képességek javítása

nagyban elősegítheti a hatékony fellépés lehetőségét és az ellenőrizetlen migráció

visszaszorítását. Az emberi jogok biztosítása – ehhez szorosan kapcsolódó menekültek joga-

kiemelt feladata minden hatóságnak, azonban meg kell jegyezni, hogy ez nem lehet kiskapu a

rendszerben. Hatékony monitoring eljárás szükséges, amely komolyan épít az ország

információs jelentéseire valamint a tagállamok külképviseleteinek és az EU szerveinek pontos

helyzetértékelésére.

A tanulmányban említett tendenciákat elemezve megállapítható, hogy a magyar bevándorlási

szerveknek folyamatos migrációs kihívásokkal kell szembenézniük a közeljövőben. Főképpen

a balkáni térségből érkező úgynevezett „vegyes migráció” (balkáni országok állampolgárai,

valamint az ázsiai térségből érkező migránsok) emelkedő száma ad aggodalomra okot. A

menekültek jogaival való visszaélés, a visszafogadási egyezmények alacsonyabb

hatékonysága migrációs válsághelyzetet okozhat a térségben (Ausztria, Magyarország). Ezt a

jelenséget tetézheti a szomszédos országokban – elsősorban Szerbiában, másodsorban

Romániában – jelentkező gazdasági recesszió, amelynek hatására kevesebb vagy minimális

forrás jut az országok területén tartózkodó migránsok ellátására. A balkáni térség kibocsátó

hatása – főleg Koszovó, Szerbia- emelkedhet a nemzetiségi problémák, gazdasági nehézségek

hatására. A biometrikus úti okmányok illetve a vízumliberalizáció komoly kihívásokat

rejteget a határrendészeti szervek jövőbeli munkájában (itt elegendő megemlíteni a 2010 -és

2011-es években a skandináv térségben a volt Jugoszláv Köztársaság utódállamaiból

származók tömegesen jelentkező menedékjogi kérelmét).

A szerb re-integrációs programok és a hozzá rendelt anyagi eszközök hiánya is tovább

erősítheti az Unióba irányuló illegális migrációt. Ugyan Magyarország folyamatosan fejleszti

azon infrastrukturális lehetőségeit (Őrzött szállások, Befogadó Állomások, Közösségi

Szállások), amelyek a hatékony és arányos –ugyanakkor az emberi jogokat garantáló-

idegenrendészeti kényszerintézkedésekhez biztos támaszt nyújtanak, azonban nagyobb

migrációs nyomás esetén ezek a lehetőségek is végesek.

Magyarországnak, mint schengeni tagállamnak nem lehet más a célja, mint hogy a területén

illegálisan tartózkodó személyeket, elsősorban hazájukba, másodsorba az őket befogadni

köteles harmadik országokba küldje vissza. Az bevándorlási hatóságoknak munkájuk során

60

fokozottan együtt kell működniük az nem kormányzati szervekkel, annak érdekében, hogy a

hazai és nemzetközi normákban biztosított emberi jogok ne sérüljenek.

Talán a legnagyobb kihívást a közeljövőben a kísérő nélküli kiskorúakkal kapcsolatos

eljárások jelentik az illetékes hatóságoknak, illetve az együttműködő szervezetek számára.

Ezen eljárásokban fokozottan érvényesülnie kell a gyermekek védelméről szóló

egyezményekben foglalt jogoknak.

Összefoglalásként megállapítható hogy a közeljövő kihívásainak a magyar szervek csak

fokozott hazai és nemzetközi együttműködéssel tudnak megfelelni. Az illegális migráció

kezelése csak a társadalmi és szervezeti szolidaritás magas fokán képzelhető el, amelyben

minden szerv egységes idegenrendészeti és menekültügyi stratégia mentén hajtja végre

feladatait.

8. Bibliográfia

- A vízumpolitika, mint migrációs csatorna 2011. - szerző Ságvári Ádám

- Az Európai Migrációs Hálózat 2010. évi szakpolitikai jelentése

- ORFK Határrendészeti jelentés 2010-2011.

- Éves jelentés a migrációról és a nemzetközi védelem statisztikájáról Magyarország

számára 2009.

- Éves jelentés a migrációról és a nemzetközi védelem statisztikájáról Magyarország

számára 2008.

- Az Éves Politikai Kötelezettségvállalásokról szóló Európai Paktum és a Stockholmi

Program 2010. évi nemzeti jelentésének melléklete

- ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának, Magyar Helsinki Bizottságnak és az ORFK-

nak közös jelentése a „Menedékkérők hozzáférése és a menedékjogi eljáráshoz a

Magyar Köztársaságban” címmel (2010)

- Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Kiadványfüzetei 2005-2010.

- UPR kormányjelentés Magyarország migráció és menekültügy politikájáról

- Összefoglaló a menekültügyi eljárásról, 2010. december 24. utáni szabályozás

- Összefoglaló a menekültügyi eljárásról, 2010. december 24. előtti szabályozás

61

- Migrációs joganyag módosítását követő jogalkalmazási tapasztalatok

- A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak - Migráció és

menedékjog 2010-ben (COM 2011 (48) )

- Tanácsi következtetések a határokról, migrációról, és menekültügyről- összegzés és

további teendők

- A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és

Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Dél-mediterrán országokkal a

migráció, a mobilitás és a biztonság érdekében folytatandó párbeszéd

- A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és

Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának - Közlemény a migrációról

- Hatástanulmány a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal bevándorlási összekötő

tisztviselői hálózatának 2009-2011. első félévi működési tapasztalatairól 2011.

- A Magyar Köztársaságnak az Európai Unió szabadság, biztonság és a jog

érvényesülése térségében való együttműködésére vonatkozó 2009-2014 közötti

kormányzati stratégiájáról – tervezet.

9. Mellékletek

1. számú melléklet

Az illegális bevándorlással kapcsolatos jogi keretek Magyarországon

A jogalkotást nagymértékben az aktuális politikai, történelmi helyzet befolyásolja, amit a

külföldieket érintő jogszabályokat áttekintve is tapasztalunk. Az 1990-ben bekövetkezett

rendszerváltás új migrációs szabályozást igényelt, így 1994. május 1-jén hatályba lépett a

külföldiek beutazásról, magyarországi tartózkodásról és bevándorlásáról szóló 1993. évi

LXXXVI. törvény és annak végrehajtási rendelete (64/1994 (IV.30.) Kormányrendelet).

Kiemelendő néhány módosítás: 1998-ban e terület egy a része polgári hatóságok hatáskörébe

került át. Ez nagyon fontos, ekkor ugyanis az illetékes közigazgatási hivatalok lettek a

bevándorlási engedélyek elbírálásra jogosult szervek. Ezt megelőzően egy bűnüldöző szerv,

62

maga a Rendőrség hatáskörébe tartozott ez a kérdés, mellyel az állam hatalmi pozícióját

kívánta érvényesíteni.

A 2001. év új fordulatot hozott. Létrehozásra került a Belügyminisztérium irányítása alatt a

Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (és annak területi szervei). A jogalkotó úgy döntött,

- tekintettel az új szervezetre - hogy új jogszabályokat alkot és a korábbi idegenjogi

szabályozást hatályon kívül helyezi.

2002. január 1-jén hatályba lépett a külföldiek beutazásról és tartózkodásról szóló 2001. évi

XXXIX. törvény (továbbiakban Idegenrendészeti tv.) és annak végrehajtására kiadott

170/2001. (IX. 26.) Korm. rendelet (továbbiakban Idtv vhr.).

2004. május 1-jével, Magyarország az Európai Unióhoz történő csatlakozásával nagyobb

módosításon esett át a joganyag, kodifikálásra került az Európai Gazdasági Térség

állampolgáraira vonatkozó szabályozás. A külföldiek már két külön csoportba kerültek

besorolásra. Ez azért lényeges, mert közeledve a schengeni övezethez való csatlakozáshoz

világossá vált a jogalkotók számára, hogy a külföldi kifejezés már gyűjtőfogalom, meg kell

különböztetni majd a harmadik országbeli állampolgárokat és a szabad mozgás és tartózkodás

jogával rendelkezőket és ezt a szabályozásban is egyértelművé kell tenni, hisz többek között a

munkavállalásuk is más-más eljárás alapján lehetséges majd.

Fentiek eredményeként 2007. július 1-jével hatályba léptek a következő jogszabályok az

idegenrendészeti törvény és annak végrehajtási rendeletének hatályon kívül helyezésével:

- 2007. évi I. törvény a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező

személyek beutazásáról és tartózkodásáról (a továbbiakban: Szmtv.);

- 2007. évi II. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és

tartózkodásáról (a továbbiakban: Harmtv.);

- 2007. évi CV. törvény a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő

együttműködésről és információcseréről (SIStv.);

- 113/2007 (V.24.) Korm. rendelet a szabad mozgás és tartózkodás jogával

rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I.

törvény végrehajtásáról (a továbbiakban: Szmvhr.);

63

- 114/2007. (V.24.) Korm. rendelet a harmadik országbeli állampolgárok

beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról (a

továbbiakban: Harmvhr.);

- a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló

2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.);

- 242/2007. (IX.21.) Kormányrendelet az N.SIS informatikai központ feladatait

ellátó szerv kijelöléséről, a SIS-be történő adatbevitel elrendelésének és

végrehajtásának, valamint az N.SIS Hivatal és a SIRENE Iroda technikai és

adminisztratív feladatai ellátásának részletes szabályairól (SIS vhr.);

- 328/2007. (XII.11.) Korm. rendelet a harmadik országbeli állampolgárok

részére kiállított, magyarországi beutazás céljából elismert okmányok

meghatározásáról;

- 25/2007. (V.31.) IRM rendelet a szabad mozgás és tartózkodás jogával

rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I.

törvény, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és

tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról;

- 28/2007. (V.31.) IRM rendelet a szabad mozgás és tartózkodás jogával

rendelkező személyek, valamint a harmadik országbeli állampolgárok

beutazásával és tartózkodásával kapcsolatos eljárások díjáról;

- 26/2007. (V.31.) IRM rendelet a kitoloncolás végrehajtásának szabályairól;

- 27/2007. (V.31.) IRM rendelet az idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizet

végrehajtásának szabályairól;

- 45/2007. (IX.21) IRM rendelet a SIS-be történő adatbevitel elrendeléséhez

felhasználandó iratmintákról, valamint a közúti közlekedési igazgatási

feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról

szóló 35/2000. (XI.30.) BM rendelet módosításáról (SISr.);

- A Benelux Gazdasági Unió államai, a Német Szövetségi Köztársaság és a

Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések

fokozatos megszüntetéséről szóló 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás

végrehajtásáról szóló Egyezmény (SVE);

64

- 562/2006/EK rendelet az Európai Parlament és a Tanács 2006. március 15-i, a

személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexe (Schengeni

Határellenőrzési Kódex) létrehozásáról;

- 2005/C/236/01 Közös Konzuli Utasítás a diplomáciai és konzuli képviseletek

számára (KKU); ); - 2010. március 31-ig alkalmazandó

- Az Európai Parlament és Tanács 810/2009/EK rendelete a Közösségi

Vízumkódex létrehozásáról (Vízumkódex) – 2010. április 1-től alkalmazandó

- a Bizottság 2006/758/EK határozata (SIRENE Kézikönyv);

- az Európai Parlament és Tanács 2004. április 29-i 2004/38/EK irányelve az

Unió polgárainak és családtagjainak a tagállamok területén történő szabad

mozgásához és tartózkodásához való jogáról;

- a Tanács 2003. szeptember 22-i 2003/86/EK irányelve a családegyesítési

jogról;

- a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező

állampolgárainak jogállásáról szóló 2003. november 25-i 2003/109/EK

irányelv;

- A Tanács 2002. június 13-i 1030/2002/EK rendelete a harmadik országok

állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának

megállapításáról, és a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye

egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet

módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK európai parlamenti és

tanácsi rendelet;

- A Tanács 2001. március 15-i 539/2001/EK rendelete a külső határok

átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes

harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról.

65

2. számú melléklet

A szankciók leírása:

Amennyiben a külső határokon az országba történő belépés előtt megállapítja a Rendőrség

Határrendészeti Részlege, hogy illegálisan érkező harmadik országbeli állampolgár

jelentkezik belépésre, akkor a határforgalmat ellenőrző hatóság a három hónapot meg nem

haladó időtartamú tartózkodás céljából beutazni kívánó harmadik országbeli állampolgár

államhatáron történő beléptetését a Schengeni határ-ellenőrzési kódex rendelkezései alapján

megtagadja és – érdekeinek figyelembevételével – visszairányítja

a) annak az országnak a területére, ahonnan érkezett;

b) annak az országnak a területére, amely a harmadik országbeli állampolgárt visszafogadni

köteles;

c) annak az országnak a területére, ahol a harmadik országbeli állampolgár szokásos

tartózkodási helye van;

d) bármely más államba, ahova a harmadik országbeli állampolgár beutazhat.

Ha a beléptetés megtagadására azért került sor, mert a harmadik országbeli állampolgár

beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt áll, az e törvény alapján kiadott vízum

érvénytelen.

A beléptetés megtagadásával szemben fellebbezésnek nincs helye.5

A már az ország területén tartózkodó illegálisan tartózkodókkal szembeni szankciók több

szempontot vesznek figyelembe, illtetve vannak kifejezett szankciók és vannak a végrehajtást

segítő jogintézmények.

Ha volt korábban a harmadik országbeli állampolgárnak tartózkodási engedélye vagy legalább

az iránti kérelem beadva a BÁH-hoz és azt elutasították vagy visszavonták, az

idegenrendészeti hatóság a tartózkodási engedély kérelmét elutasító vagy a tartózkodásra

jogosító okmányát visszavonó határozatában, a harmadik országbeli állampolgárt – az e

5 Harmtv. 40. §

66

törvényben meghatározott esetek kivételével – az Európai Unió tagállamainak területéről

kiutasítja. A harmadik országbeli állampolgár a kiutasítással szemben jogorvoslattal, a

tartózkodási engedély kérelmet elutasító vagy a tartózkodásra jogosító okmányt visszavonó

határozattal szembeni jogorvoslat során élhet. Ugyanez a helyzet, ha a bíróság kiutasítást

alkalmaz vagy az idegenrendészeti hatóság megállapítja, hogy a harmadik országbeli

állampolgárral szemben a kiutasítás e törvényben meghatározott feltételei fennállnak, az

idegenrendészeti hatóság a döntésében a harmadik országbeli állampolgárt az – az e

törvényben meghatározott esetek kivételével – Európai Unió tagállamainak területéről

kiutasítja.

Az idegenrendészeti hatóság önálló beutazási és tartózkodási tilalmat rendel el azzal az

ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodó harmadik országbeli állampolgárral szemben,

a) akinek a beutazására és tartózkodására vonatkozó tilalom érvényesítésére a Magyar

Köztársaság nemzetközi jogi kötelezettséget vállalt; vagy

b) akinek a beutazására és tartózkodására vonatkozó tilalom érvényesítéséről az Európai Unió

Tanácsa döntött;

c) akinek a beutazása és a tartózkodása a nemzetbiztonságot, a közbiztonságot vagy a

közrendet sérti, vagy veszélyezteti;

d) aki a magyar állam által számára megtérítési kötelezettséggel megelőlegezett költséget nem

térítette vissza;

e) aki a kiszabott helyszíni bírságot, szabálysértési bírságot az előírt határidőig nem fizette

meg, illetve annak behajtására nincs lehetőség vagy az sikertelen volt.

Az idegenrendészeti hatóság – az e törvényben meghatározott kivétellel – az idegenrendészeti

szabályok alapján kiutasítást rendel el azzal a harmadik országbeli állampolgárral szemben,

a) aki jogellenesen lépte át a Magyar Köztársaság államhatárát, vagy azt megkísérelte;

b) aki az e törvényben meghatározott tartózkodási feltételeket nem teljesíti;

c) aki az előírt munkavállalási engedély vagy az e törvényben előírt engedély nélkül folytatott

keresőtevékenységet;

d) akinek a beutazása és tartózkodása a nemzetbiztonságot, a közbiztonságot vagy a közrendet

sérti vagy veszélyezteti; vagy

e) akinek a beutazása és tartózkodása közegészségügyi veszéllyel járna.

67

Az ide vonatkozó kormányrendeletben meghatározott beutazási és tartózkodási tilalom az (1)

bekezdés c) pontjában foglalt indokok alapján rendelhető el. A kiutasítás pedig a (2) bekezdés

d) pontjában foglalt indokok alapján, az idegenrendészeti hatóság érdekeinek védelme

érdekében rendelhető el. Ha az önálló beutazási és tartózkodási tilalmat az (1) bekezdés c)

pontjában foglalt okból rendelik el, akkor az önálló beutazási és tartózkodási tilalom

időtartamára – a feladat- és hatáskörüket érintő esetben – a kormányrendeletben

meghatározott rendvédelmi szervek tesznek javaslatot.6

Az idegenrendészeti kiutasítással együtt – ha e törvény másként nem rendelkezik – beutazási

és tartózkodási tilalmat kell elrendelni, ha az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli

állampolgár kitoloncolását rendelte el.

A beutazási és tartózkodási tilalom legfeljebb tíz évre rendelhető el, ha a harmadik országbeli

állampolgár tartózkodása a Magyar Köztársaság területén a közrendet, a közbiztonságot vagy

a nemzetbiztonságot jelentősen veszélyeztetné.7

Kiutasítást nem csak az idegenrendészeti hatóság, hanem a bíróság is elrendelhet a Harmtv.

49. §-a alapján:

(1) A bíróság által elrendelt kiutasítást az idegenrendészeti hatóság végzéssel hajtja végre,

amellyel szemben végrehajtási kifogás terjeszthető elő.

(2) A jogerős kiutasítás végrehajtása érdekében a bíróság, illetve a büntetés-végrehajtási

intézet haladéktalanul értesíti az idegenrendészeti hatóságot.

(3) Az idegenrendészeti hatóság a (2) bekezdésben meghatározott értesítés alapján rendeli el a

kiutasítás végrehajtását.

A kiutasítás, valamint a dublini eljárásban történő átadás, visszaadás végrehajtása érdekében a

Harmtv. a következő rendelkezést tartalmazza:

Az idegenrendészeti hatóság a kitoloncolás vagy a dublini eljárásban történő átadás vagy

visszaadás (a továbbiakban: átadás) végrehajtásának biztosítása érdekében idegenrendészeti

őrizetbe veheti azt a harmadik országbeli állampolgárt, aki

a) a hatóság elől elrejtőzött, vagy a kitoloncolás vagy az átadás végrehajtását más módon

akadályozza;

6 Harmtv. 43. §

7 Harmtv. 47. §

68

b) a távozást megtagadja, vagy más alapos ok miatt feltehető, hogy a kiutasítás vagy az átadás

végrehajtását késlelteti, vagy meghiúsítja (szökés veszélye);

c) a kötelező tartózkodásra kijelölt helyen az előírt magatartási szabályokat súlyosan vagy

ismételten megsértette;

d) a számára előírt megjelenési kötelezettséget felszólításra sem teljesítette, és ezzel

akadályozza az idegenrendészeti vagy a dublini eljárás lefolytatását;

e) szándékos bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott szabadságvesztés-büntetésből

szabadult.8

Az őrizet másik típusa a kiutasítást előkészítő őrizet:

Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti eljárás lefolytatása érdekében, kiutasítást

előkészítő őrizetbe veheti azt a harmadik országbeli állampolgárt, akinek személyazonossága

vagy tartózkodásának jogszerűsége nem tisztázott, vagy kétoldalú visszafogadási egyezmény

alapján az Európai Unió más tagállama részére visszaadása folyamatban van9.

A szankciók különös fajtája a kijelölt helyen való tartózkodás elrendelése:

Az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár kijelölt helyen való

tartózkodását rendelheti el, ha

a) a harmadik országbeli állampolgár visszairányítását vagy kiutasítását a Magyar

Köztársaság nemzetközi egyezményben vállalt kötelezettsége miatt nem lehet elrendelni,

illetve végrehajtani;

b) kiskorú, és vele szemben őrizet elrendelésének lenne helye;

c) vele szemben őrizet elrendelésének lenne helye, és vele együtt a Magyar Köztársaság

területén tartózkodó kiskorú gyermeke az őrizet elrendelése esetén felügyelet nélkül maradna;

d) az őrizet határideje letelt, de az őrizet elrendelésére alapul szolgáló ok továbbra is fennáll;

e) a harmadik országbeli állampolgár humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik;

f) a harmadik országbeli állampolgár kiutasítás hatálya alatt áll, és a megélhetéséhez

szükséges anyagi és lakhatási feltételekkel nem rendelkezik;

8 Harmtv. 54. §

9 Harmtv. 55. §

69

g) vele szemben az 54. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja alapján idegenrendészeti őrizet

elrendelésének lenne helye, és az őrizet rá nézve – különös tekintettel egészségi állapotára,

életkorára – aránytalanul súlyos hátránnyal járna.10

Az idegenrendészeti kényszerintézkedések végrehajtását segítő jogintézmény a külföldre

utazási tilalom:

Az idegenrendészeti hatóság külföldre utazási tilalmat rendel el azzal a harmadik országbeli

állampolgárral szemben, akinek úti okmánya visszatartása érdekében a bíróság, az ügyész,

illetve a nyomozó hatóság az idegenrendészeti hatóságot értesítette.11

Ezen felül az idegenrendészeti hatóság az e törvényben meghatározott szabályok megtartását

ellenőrizheti.12

A harmadik országbeli állampolgár az ellenőrzéskor felhívásra köteles úti okmányát,

tartózkodásra jogosító engedélyét vagy más, személyazonosításra alkalmas igazolványát

felmutatni és átadni.

E kötelezettségnek a szankcióját nem a Harmtv. vagy Vhr-je tartalmazza, hanem az egyes

szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Kormányrendelet. A 30. §-a alapján az a

külföldi, aki a külföldiek bejelentésére, jelentkezésére vagy az ország területén tartózkodására

vonatkozó szabályokat megszegi, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

E szabálysértési eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik,amelyben helyszíni bírság

kiszabására jogosult.

Kiemelendő, hogy kiutasítás szankciót nem csak a Harmtv. tartalmaz, hanem a Btk. a

büntetések között sorolja a kiutasítás intézményét13

. A Btk. nem magyar állampolgárt említ,

mint alanyt.

Ha ennek a nem magyar állampolgár elkövetőnek az országban tartózkodása nem kívánatos, a

Magyar Köztársaság területéről ki kell utasítani. A kiutasított köteles az ország területét

elhagyni, és a kiutasítás tartama alatt nem térhet vissza. Meghatározza továbbá, hogy nem

utasítható ki az, aki menedékjogot élvez.

10

Harmtv. 62. § 11

Harmtv. 66. § 12

Harmtv. 67. § 13

Btk. 61. §

70

A Btk. szerint a kiutasítás végleges hatályú, vagy határozott ideig tart. Végleges hatályú

kiutasítással azok sújthatók, akiket legalább tízévi szabadságvesztésre ítéltek.

A Btk. szerinti szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy végleges hatállyal

nem utasítható ki.

A határozott ideig tartó kiutasítás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év. A

kiutasítás tartama az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik. A kiutasítás tartamába nem

számít bele az az idő, amely alatt az elítélt a szabadságvesztés büntetését tölti.

Az elmúlt öt évben jelentős változásokon ment át a külföldieket érintő joganyag. Ez a

migránsok különleges helyzetének köszönhető, amelynek szociális és gazdasági hatása is van

a társadalomra. Erre kiváló példa, hogy az illegális bevándorlókat nem lehet pontos

statisztikai adatként megmérni, de elvonják a helyieket a munkalehetőségektől, ezért a

törvényi kiegészítések megalkotásához szükségesek lennének pontos statisztikai adatok.

Annak érdekében, hogy a feketemunka felszámolásra kerüljön, nemcsak a specifikus

jogszabályokat kell megvizsgálnunk, hanem a külföldieket érintő szabályozást

tanulmányoznunk kell, amelyek a következők:

- a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.

törvény (a továbbiakban: Flt.),

- a Magyar Köztársaság által a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező

személyek tekintetében alkalmazott, a munkaerő szabad áramlásával összefüggő

átmeneti szabályokról szóló 355/2007. (XII. 23.) Kormányrendelet (KormR.),

- a harmadik országbeli állampolgárok Magyar Köztársaság területén történő

engedélymentes foglalkoztatásának szabályairól szóló 355/2009. (XII.30.)

Kormányrendelet (HarmR.), valamint

- a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának

engedélyezéséről szóló 16/2010. (V.13.) SZMM-rendelet (a továbbiakban: SzMMr.)

szabályozza.

Az Flt. alapján a harmadik országbeli állampolgár – a jogszabályokban meghatározott

kivételekkel – a Magyar Köztársaság területén csak az állami foglalkoztatási szerv által

kiállított engedély alapján vállalhat munkát.

71

E rövid kitekintésből látható, hogy a jogalkalmazónak tisztában kell lenni egy sor

jogszabállyal, mely alapján akár elbírál egy legális kérelmet, vagy éppen idegenrendészként

az illegális migránsokkal szemben lép fel.

3. számú melléklet

Statisztikai táblázatok

Kitiltott állampolgárok száma (2005-2009)

Bevándorlási hatóság által elrendelt kiutasítások száma

Állampolgárság 2005 2006 2007 2008 2009

Román 2 398 1 750 0 0 1

Ukrán 623 165 43 59 37

Szerbiai 54 123 349 106 153

Moldáv 34 32 32 74 41

Koszovói 0 0 0 262 94

Egyéb 233 259 103 242 434

Összesen 3 342 2 329 527 743 960

2. táblázat

Bevándorlási hatóság által kitiltottak nemzetiség szerinti megoszlása

72

Nemzetiségek 2009

Összes

kérelem %-

ban

2010 Összes kérelem

%-ban Eltérések Eltérések %-ban

Koszovói 294 30,63% 371 24,62% 77 26,19%

Vietnami 196 20,42% 50 3,32% -146 -74,49%

Szerb 153 15,94% 85 5,64% -68 -44,44%

Kínai 91 9,48% 25 1,66% -66 -72,53%

Moldáv 41 4,27% 33 2,19% -8 -19,51%

Afgán 14 1,46% 223 14,80% 209 1492,86%

Palesztin 4 0,42% 214 14,20% 210 5250,00%

Egyéb 167 17,40% 506 33,58% 339 202,99%

Összesen 960 100,00% 1 507 100,00% 547 56,98%

73

3. táblázat

Bíróság által elrendelt kitiltások száma

Állampolgárság 2005 2006 2007 2008 2009

Román 340 274 168 102 58

Ukrán 332 147 164 156 142

Szerb 66 67 77 90 90

Moldáv 33 32 27 26 30

Szlovák 32 22 13 9 12

Egyéb 200 161 119 123 152

Összesen 1 003 703 568 506 484

74

4. táblázat

Bíróság által elrendelt kitiltások száma

Állampolgárság 2009

Összes

kérelem

%-ban

2010

Összes

kérelem

%-ban

Eltérés Eltérés

%-ban

Ukrán 142 29,34% 88 23,10% -54 -38,03%

Szerb 90 18,60% 82 21,52% -8 -8,89%

Román 58 11,98% 46 12,07% -12 -20,69%

Koszovói 39 8,06% 46 12,07% 7 17,95%

Moldáv 30 6,20% 7 1,84% -23 -76,67%

Egyéb 125 25,83% 112 29,40% -13 -10,40%

Összesen: 484 100,00% 381 100,00% -103 -21,28%

75

5. számú táblázat

Bevándorlási hatóság által elrendelt őrizetek állampolgárság szerinti megoszlása (2005-2009)

Állampolgárság 2005 2006 2007 2008 2009

Román 125 56 7 3 0

Szerb 30 123 318 115 91

Török 22 15 9 23 32

Moldáv 14 24 27 52 48

Kínai 8 22 6 20 25

Koszovói 0 0 0 229 232

Egyéb 175 129 76 124 184

Összesen 374 369 443 566 612

76

6. számú táblázat

Bevándorlási hatóság által elrendelt őrizetek állampolgárság szerinti megoszlása

Állampolgárság 2009

Összes

kérelem %-

ban 2010

Összes kérelem %-

ban Eltérés Eltérés %-ban

Koszovói 231 37,75% 310 22,86% 79 34,20%

Szerb 91 14,87% 58 4,28% -33 -36,26%

Moldáv 43 7,03% 24 1,77% -19 -44,19%

Török 31 5,07% 32 2,36% 1 3,23%

Vietnami 29 4,74% 39 2,88% 10 34,48%

Afgán 13 2,12% 213 15,71% 200 1538,46%

Palesztin 4 0,65% 221 16,30% 217 5425,00%

Egyéb 170 27,78% 459 33,85% 289 170,00%

Összesen 612 100,00% 1356 100,00% 744 121,57%

77

7. számú táblázat

Kiutasítás előtt elrendelt őrizetek száma állampolgárság szerinti megoszlásban

Állampolgárság 2005 2006 2007 2008 2009

Ukrán 9 0 3 0 1

Kínai 8 9 0 0 1

Szerb 6 1 13 0 0

Indiai 5 0 0 0 0

Moldáv 5 1 1 0 0

Román 2 3 1 0 0

Egyéb 27 13 8 8 13

Összesen 62 27 26 8 15

78

8. számú táblázat:

Az utazások száma a Belügyminisztérium és az IOM közötti megállapodás keretében

Állampolgárság 2009

Teljeskörű

alkalmazás %-

ban

2010

Teljeskörű

alkalmazás

%-ban

Változás Változás

%-ban

koszovói 228 78,35% 301 70,66% 73 32,02%

mongol 16 5,50% 13 3,05% -3 -18,75%

szerb 11 3,78% 1 0,23% -10 -90,91%

macedón 8 2,75% 4 0,94% -4 -50,00%

török 6 2,06% 7 1,64% 1 16,67%

egyéb 22 7,56% 100 23,47% 78 354,55%

Összesen: 291 100,00% 426 100,00% 135 46,39%

79

9. számú táblázat

Állampolgárság 2005 2006 2007 2008 2009

Afgán 16 17 10 25 91

Szerb 15 48 115 92 229

Iraki 14 11 17 18 8

Kínai 12 15 15 20 17

Koszovói 0 0 0 68 227

Egyéb 154 199 185 156 137

Összesen 211 290 342 379 709

80

10. számú táblázat

Kijelölt helyen való tartózkodás elrendelése állampolgárság szerinti megoszlásban

Állampolgárság 2009 Összes kérelem

%-ban 2010

Összes kérelem

%-ban Eltérés Eltérés %-ban

Szerb 217 30,61% 47 6,24% -170 -78,34%

Koszovói 197 27,79% 111 14,74% -86 -43,65%

Afgán 91 12,83% 183 24,30% 92 101,10%

Kínai 14 1,97% 4 0,53% -10 -71,43%

Iraki 12 1,69% 34 4,52% 22 183,33%

Palesztin 0 0,00% 170 22,58% 170 1700,00%

Egyéb 178 25,11% 204 27,09% 26 14,61%

Összesen 709 100,00% 753 100,00% 44 6,21%

1

81

1. számú táblázat

Kitoloncolások száma népesség szerinti megoszlásban

Állampolgárság 2005 2006 2007 2008 2009

Román 383 432 30 51 44

Ukrán 162 93 23 46 27

Szerb 51 119 295 127 207

Moldáv 27 22 37 61 42

Kínai 6 14 4 5 10

Koszovói 0 0 0 130 197

Egyéb 96 68 92 53 107

Összesen 725 748 481 473 634

82

12. számú táblázat:

Kitoloncolások száma állampolgársági viszonylatban

Állampolgárság 2009 Összes kérelem

%-ban 2010

Összes

kérelem %-

ban

Változás Változás %-ban

szerb 207 32,65% 107 19,01% -100 -48,31%

koszovói 197 31,07% 225 39,96% 28 14,21%

roman 44 6,94% 25 4,44% -19 -43,18%

moldáv 42 6,62% 25 4,44% -17 -40,48%

ukrán 27 4,26% 20 3,55% -7 -25,93%

egyéb 117 18,45% 161 28,60% 44 37,61%

Összesen: 634 100,00% 563 100,00% -71 -11,20%

83

4. számú melléklet

Statisztikai táblázatok II.

1. Elfogások

Illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok

1.1: Általános tendencia

2005 2006 2007 2008 2009 2010

Összes illegálisan tartózkodó harmadik országbeli

állampolgár 9 912 7 922 4 008 4 862 5 989 5 141

Forrás: ORFK (Rendőrség)

1.2: Illegálisan tartózkodó bevándorlók életkora

2005 2006 2007 2008 2009 2010

Kevesebb, mint 14 év n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

14 és 17 év között n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

18 és 34 év között n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

35 év fölött n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

Forrás: ORFK (Rendőrség)

1.3: Illegálisan tartózkodó bevándorlók nem szerinti megoszlása

2005 2006 2007 2008 2009 2010

Férfi n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

Nő n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

Forrás: ORFK (Rendőrség)

84

1.4: A bevándorlók ország szerinti megoszlása

2005 2006 2007

Az ország helyezése Ország neve Összesen Ország neve Összesen Ország neve Összesen

Első Románia 3 293 Románia 3 451 Szerbia 1 318

Második Ukrajna 3 281 Ukrajna 1 880 Ukrajna 672

Harmadik Szerbia 937 Szerbia 774 Moldova 538

Negyedik Moldova 749 Moldova 501 Románia 221

Ötödik Törökország 204 Törökország 119 Grúzia 195

Hatodik Grúzia 156 Grúzia 108 Törökország 136

Hetedik Bangladesh 116 Bangladesh 95 Szomália 99

Nyolcadik Kína 87 Kína 89 Irak 92

Kilencedik Bulgária 81 Bulgária 64 Macedónia 86

Tizedik Ororszország 70 Macedónia 45 Oroszország 59

2008 2009 2010

Ország helyezése Ország neve Összesen Ország neve Összesen Ország neve Összesen

Első Szerbia 1 102 Szerbia 1618 Afganisztán 819

Második Koszovó 1 049 Afganisztán 1 145 Szerbia 759

Harmadik Moldova 409 Koszovó 866 Koszovó 583

Negyedik Ukrajna 320 Ukrajna 374 Ukrajna 442

Ötödik Pakisztán 236 Moldova 277 Palesztína 422

85

Hatodik Grúzia 227 Törökország 218 Moldova 275

Hetedik Szomália 209 Macedónia 164 Törökország 208

Nyolcadik Törökország 133 Grúzia 99 Algéria 132

Kilencedik Macedónia 126 Szomália 86 Marokkó 119

Tizedik Irak 101 Albánia 85 Albánia 113

2. Megtagadás

Harmadik országbeli állampolgárok külső határon való belépésének megtagadása

2.1: Általános tendencia

2005 2006 2007 2008 2009 2010

Harmadik országbeliek

belépésének megtagadása 20 373 25 922 12 091 6 677 8 233 11 857

86

2.2: A megtagadás okai

2005 2006 2007 2008 2009 2010

Érvénytelen utazási okmány n.a. n.a. n.a. 320 316 428

Hamis vagy hamisított utazási okmány n.a. n.a. n.a. 112 70 158

Érvénytelen vízum vagy tartózkodási engedély n.a. n.a. n.a. 3 624 3 254 2 299

Hamis vízum vagy tartózkodási engedély n.a. n.a. n.a. 57 42 80

Tartózkodás oka és körülményei nem idokoltak n.a. n.a. n.a. 294 1 601 1 021

A személy a 6 hónapos időszak alatt 3 hónapot már itt

tartózkodott n.a. n.a. n.a. 150 375 2 969

Nincsenek megfelelő megélhetési körülmények n.a. n.a. n.a. 68 52 137

Figyelmeztető jelzést adtak ki n.a. n.a. n.a. 2 048 2 512 4 249

A személyt közveszélyesnek ítélik n.a. n.a. n.a. 4 11 6

Forrás: ORFK (Rendőrség)

2.3: A határ típusa, ahol a belépés megtagadása történt

2005 2006 2007 2008 2009 2010

Szárazföldi 19 483 25 272 11 791 6 485 8 068 11 567

Tengeri 0 0 0 0 0 0

Légi 890 650 300 192 165 290

Forrás: ORFK (Rendőrség)

87

2.4: Azon bevándorlók országai, akiktől megtagadták a belépést

2005 2006 2007

Ország helyzete Ország neve Összesen Ország neve Összesen Ország neve Összesen

Első Románia 6 761 Románia 11 624 Ukrajna 3 783

Második Ukrajna 5 396 Ukrajna 5 646 Szerbia 2 166

Harmadik Szerbia 2 482 Szerbia 2 533 Románia 1 344

Negyedik Moldova 820 Moldova 1 061 Moldova 889

Ötödik Bosznia-H. 636 Bosznia-H. 512 Törökország 367

Hatodik Törökország 512 Hontalan 504 Macedónia 162

Hetedik Hontalan 497 Törökország 430 Horvátország 159

Nyolcadik Bulgária 394 Bulgária 426 Bosznia-H. 154

Kilencedik Oroszország 379 Oroszország 382 Oroszország 151

Tizedik Macedónia 294 Macedónia 325 Kína 68

88

2008 2009 2010

Ország helyezése Ország neve Összesen Ország neve Összesen Ország neve Összesen

Első Ukrajna 2 713 Ukrajna 3 960 Ukrajna 5 321

Második Szerbia 1 738 Szerbia 1 841 Szerbia 3 218

Harmadik Horvátország 772 Horvátország 921 Horvátország 778

Negyedik Moldova 326 Moldova 347 Macedónia 567

Ötödik Törökország 295 Törökország 280 Moldova 456

Hatodik Oroszország 155 Macedónia 236 Törökország 418

Hetedik Macedónia 139 Oroszország 160 Oroszország 244

Nyolcadik Bosznia-H. 122 Bosznia-H. 108 Bosznia-H. 171

Kilencedik Egyiptom 28 Algéria 39 Montenegró 127

Tizedik Románia 24 Kína 31 Albánia 67

89

3. Felszólítások az ország elhagyására

Harmadik országbeliek felszólítása az ország elhagyására (miután illegálisan tartózkodtak

az országban)

3.1: Általános tendencia

2005* 2006* 2007* 2008** 2009** 2010**

Harmadik országbeliek száma, akiket felszólítottak az ország

elhagyására (miután illegálisan tartózkodtak az országban)

7 274 5 926 2 894 4 206 4 851 5 516 * 2005 – 2007 elrendelt kiutasítások száma

** 2008 - 2010 elrendelt kiutasítások és visszavont tartózkodási engedélyek száma

Forrás: ION és ORFK (Rendőrség)

3.2: Az ország elhagyására felszólítottak ország szerinti megoszlása

2005 2006 2007

Ország

helyezése Ország neve Összesen Ország neve Összesen Ország neve Összesen

Első Románia 3 311 Románia 2 494 Szerbia 423

Második Ukrajna 1 928 Ukrajna 1 435 Ukrajna 207

Harmadik Szerbia 601 Szerbia 703 Vietnám 33

Negyedik Moldova 544 Moldova 406 Kína 24

Ötödik Grúzia 56 Grúzia 107 Mongólia 24

Hatodik Törökország 54 Tunézia 90 Grúzia 11

Hetedik Kína 47 Kína 54 Egyiptom 8

Nyolcadik Bangladesh 46 Törökország 39 Oroszország 6

Kilencedik Vietnám 40 Oroszország 35 Albánia 5

Tizedik Macedónia 39 Macedónia 35 Szerbia 4

Az ORFK (Rendőrség) nem rendelkezik adatokkal 2007-ről

90

2008 2009 2010

Ország

helyezése

Ország

neve Összesen Ország neve Összesen Ország neve Összesen

Első Szerbia 846 Szerbia 1 313 Szerbia 799

Második Koszovó 635 Ukrajna 636 Koszovó 781

Harmadik Ukrajna 627 Koszovó 574 Ukrajna 731

Negyedik Kína 220 Kína 299 Afganisztán 420

Ötödik Vietnám 156 Vietnám 284 Palesztina 316

Hatodik Moldova 144 Törökország 186 Törökország 234

Hetedik Macedónia 89 Afganisztán 142 Moldova 117

Nyolcadik Mongólia 75 Macedónia 131 Albánia 83

Kilencedik Grúzia 62 Moldova 105 Irán 82

Tizedik Pakisztán 56 Irán 73 Macedónia 72

4. Visszatérők

Ország elhagyására való felszólítás után visszatért harmadik országbeli állampolgárok

4.1: Általános tendencia

2005 2006 2007 2008 2009 2010

Ország elhagyására

való felszólítás

után visszatért

harmadik

országbeli

állampolgárok

száma (összesen)

3 058 2 775 1 929 1 768 2 246 2 447

Ország elhagyására

való felszólítás

után harmadik

országba visszatért

harmadik

országbeli

állampolgárok

n.a. n.a. 246* 534* 472* 864*

Forrás: OIN és ORFK (Rendőrség) *csak ORFK (Rendőrség) adat

91

4.2: A visszatért állampolgárok ország szerinti megoszlása

2005 2006 2007

Ország helyezése Ország neve Összesen Ország neve Összesen Ország neve Összesen

Első Ukrajna 1 098 Ukrajna 1 100 Szerbia 881

Második Románia 786 Románia 707 Ukrajna 400

Harmadik Moldova 488 Moldova 320 Moldova 316

Negyedik Szerbia 480 Szerbia 306 Törökország 88

Ötödik Bulgária 45 Törökország 45 Macedónia 60

Hatodik Macedónia 43 Grúzia 38 Grúzia 28

Hetedik Törökország 42 Macedónia 24 Albánia 12

Nyolcadik Albánia 24 Oroszország 23 Irak 10

Kilencedik Grúzia 20 Bulgária 21 Bosznia 9

Tizedik Banglades 15 Bosznia 16 Mongólia 8

2008 2009 2010

Ország helyezése Ország neve Összesen Ország neve Összesen Ország neve Összesen

Első Szerbia 755 Szerbia 823 Koszovó 767

Második Moldova 234 Koszovó 643 Szerbia 495

Harmadik Koszovó 210 Törökország 126 Afganisztán 164

Negyedik Ukrajna 120 Macedónia 121 Palesztina 118

Ötödik Macedónia 82 Albánia 72 Törökország 98

Hatodik Törökország 48 Moldova 50 Algéria 64

Hetedik Albánia 38 Afganisztán 30 Albánia 58

Nyolcadik Pakisztán 29 Kína 24 Moldova 52

Kilencedik Mongólia 21 Mongólia 21 Macedónia 52

Tizedik Kína 17 Vietnám/Pakisztán 17 Marokkó 39

Forrás: ION és ORFK (Rendőrség)

92

4.3. Azok az országok, ahová az ország elhagyására való felszólítás után a harmadik

országbeli állampolgárok visszatértek

2005 2006 2007

Ország helyezése Ország neve Összesen Ország neve Összesen Ország neve Összesen

Első n.a. n.a. n.a. n.a. Ukrajna 488

Második n.a. n.a. n.a. n.a. Szerbia 211

Harmadik n.a. n.a. n.a. n.a. Románia 151

Negyedik n.a. n.a. n.a. n.a. Moldova 13

Ötödik n.a. n.a. n.a. n.a. Horvátország 4

Hatodik n.a. n.a. n.a. n.a.

Hetedik n.a. n.a. n.a. n.a.

Nyolcadik n.a. n.a. n.a. n.a.

Kilencedik n.a. n.a. n.a. n.a.

Tizedik n.a. n.a. n.a. n.a.

2008 2009 2010

Ország

helyezése Ország neve Összesen Ország neve Összesen Ország neve Összesen

Első Szerbia 445 Szerbia 674 Szerbia 981

Második Ukrajna 433 Ukrajna 303 Ukrajna 339

Harmadik Moldova 29 Moldova 11 Albánia 40

Negyedik Albánia 10 Albánia 9 Moldova 15

Ötödik Macedónia 7 Macedónia 9 Macedónia 6

Hatodik Montenegró 3 Horvátország 3 Horvátország 6

Hetedik Horvátország 1 Montenegró 2 Montenegró 2

93

5. Elutasított menedékjog kérelmek

5.1: Általános tendencia

2005 2006 2007 2008 2009 2010

Harmadik

országbeli

állampolgárok

elutasított

menedékjog

kérelmei...

elsőfokon 812 1 174 1 375 528 1 434 640

jogerős

ítélet után n.a. n.a. n.a. 54 144 158

Forrás: ION

5.2: Elutasított menedékjog kérelmezők nem szerinti megoszlása

2005 2006 2007 2008 2009 2010

Első fokon

elutasított kérelmek

Férfi 576 789 951 n.a 992 570

Nő 236 385 424 n.a 442 70

Ismeretlen

Jogerős ítélettel

elutasított kérelmek

Férfi

127 141

Nő

17 17

Ismeretlen

Forrás: ION

5.3: Első fokon elutasított menedékjog kérelmezők ország szerinti megoszlása

2005 2006 2007

Ország helyezése Ország neve Összesen Ország neve Összesen Ország neve Összesen

Első Üzbegisztán 174 Vietnám 347 Vietnám 483

Második Szerbia 87 Szerbia-

Montenegró 158 Kína 235

Harmadik Pakisztán 27 Kína 230 Szerbia 197

Negyedik Nigéria 53 Nigéria 73 Grúzia 55

Ötödik Kína 117 Grúzia 25 Nigéria 51

Hatodik Grúzia 31 Mongólia 20 Mongólia 62

Hetedik Banglades 15 Palesztina 20 Algéria 28

Nyolcadik India 17 Oroszország 17 Kamerun 14

Kilencedik Irán 11 Algéria 15 Egyiptom 10

Tizedik Afganisztán 9 Egyiptom 11 Macedónia 8

94

2008 2009 2010

Ország helyezése Ország neve Összesen Ország neve Összesen Ország neve Összesen

Első Kína 37 Koszovó 659 Afganisztán 99

Második Nigéria 22 Szerbia 204 Palesztina 59

Harmadik Afganisztán 19 Afganisztán 173 Koszovó 32

Negyedik Mongólia 18 Nigéria 43 Szerbia 22

Ötödik Algéria 14 Kína 36 Irán 19

Hatodik Grúzia 14 Grúzia 35 Grúzia 15

Hetedik Macedónia 7 Törökország 22 Vietnám 6

Nyolcadik Irán 4 Egyiptom 12 Kína 3

Kilencedik Brazília 1 Örményország 7 Mongólia 1

Tizedik India 1 Fehéroroszország 2 Örményország 0

5.4: Jogerős ítélettel elutasított menedékjog kérelmezők ország szerinti megoszlása

2005 2006 2007

Ország helyezése Ország neve Összesen Ország neve Összesen Ország neve Összesen

Első N.k N.k N.k N.k N.k N.k

Második N.k N.k N.k N.k N.k N.k

Harmadik N.k N.k N.k N.k N.k N.k

Negyedik N.k N.k N.k N.k N.k N.k

Ötödik N.k N.k N.k N.k N.k N.k

Hatodik N.k N.k N.k N.k N.k N.k

Hetedik N.k N.k N.k N.k N.k N.k

Nyolcadik N.k N.k N.k N.k N.k N.k

Kilencedik N.k N.k N.k N.k N.k N.k

Tizedik N.k N.k N.k N.k N.k N.k

95

2008 2009 2010

Ország

helyzete Ország neve Összesen Ország neve Összesen Ország neve Összesen

Első Grúzia 9 Koszovó 29 Afganisztán 38

Második Kína 7 Vietnám 16 Nigéria 15

Harmadik Nigéria 6 Szerbia 14 Koszovó 15

Negyedik Pakisztán 5 Mongólia 7 Elefántcsontpart 11

Ötödik Irán 3 Kína 7 Szerbia 10

Hatodik Vietnám 3 Irak 6 Vietnám 8

Hetedik Sierra Leone 3 Szíriai Arab

Köztársaság 3 Kína 8

Nyolcadik Macedónia 2 Ismeretlen 2 Irak 5

Kilencedik Oroszország 2 Nepál 1 Szíriai Arab

Köztársaság 5

Tizedik Ghána 2 Pakisztán 1 Egyiptom 3

Forrás: OIN

6. Harmadik országbeli állampolgárok, akiknek (menekült) státuszát visszavonták

6.1: Általános tendencia

2005 2006 2007 2008 2009 2010

Összes harmadik

országbeli

állampolgár,

akiknek státuszát

visszavonták

7 11 21 0 25 6

Forrás: OIN

96

6.2: Olyan bevándorlók ország szerinti megoszlása, akik státuszát visszavonták

2005 2006 2007

Ország helyezése Ország neve Összesen Ország neve Összesen Ország neve Összesen

Első Ukrajna 2 Horvátország 5 Nigéria 9

Második Törökország 1 Kamerun 1 Románia 2*

Harmadik Pakisztán 1 Szerbia 4 Szerbia 2

Negyedik Irán 2 Szudán 1 Törökország 5

Ötödik Irak 1

Nepál 1

Hatodik

Libanon 1

Hetedik

Irak 1 * 2007-től EU tagállam, de a státuszt 2007-ben mondták ki

2008 2009 2010

Ország helyezése Ország neve Összesen Ország neve Összesen Ország neve Összesen

Első 0 0 Bosznia-

Hercegovina 19 Irak 3

Második 0 0 Afganisztán 2 Afganisztán 1

Harmadik 0 0 Irak 2 Algéria 1

Negyedik 0 0 Nigéria 1 Irán 1

Ötödik 0 0 Nepál 1

Forrás: ION