GÓTIKAM Ű VÉ SZETE 12-15.század A gótika a román stílusból a 12. századmásodik felében alakult ki Franciaországban. Európa északi részén viszont amarosan elter!edt és mély gyökereket vert. "#l$n$sen Angliában% Németországban és Magyarországon . A kora k$zépkor merev gondolkodásmód!át a polgári jzanság% a reális szemlélet% az élet megismerésének vágyakezdte felváltani. !letszeretet és vallásosság!ellemezte a művészetet. &okozódik azoknak a képz őművészeti alkotásoknak a !elent őség#k is% amel'ek nem k$tődnek szorosan az építészetez ($nálló szobrok% oltárképek). A román stílusoz képest szel"d#lés % világosodás % oldottság*g'eletőmeg. ÉPÍTÉSZETA gótika az építészetben ozta létre legmonumentálisabb alkotásait. A román stílus+ neézkes% t$m$rfalas% vízszintes irán't angs+l'ozó építésével ellentétben a gótika $#ggőlegességre törekvő% légies %atás& ép#leteket ozott létre. A gótikus ép#letek t$bbn'ire %osszanti térelrendezéssel % kelet'ny(gati irány& tájolással% eg' vag' több %ajvalép#ltek. A gádorfalon cs&cs"ves ablakoksorakoznak (bazilikális megvilágítás). A román stílus+ k$t$tt alapra!zot% kötetlen ép"tési rendváltotta fel. Az eg'forma szélességűfő- és kereszta!ó metsződési ter#lete nég'zet alak+. A nég'zeti tér f$lé t$bbn'ire kar,s+ %(szártorony ép#lt. z#kség volt eg' ol'an boltozási megoldásra% amel' ,s$kkenti a falakra neezedőoldaln'omást (vázszerkezet). Ezért a boltíveket cs&cs"ves sé alakították% és a boltozat oldaln'omásának levezetésére a falakoz tám"vekkel,satlakozó k#lsőtámpilléreketépítettek% amel'nek tete!ére )atornyokép#ltek. A legg'ako ribb boltozási mód a cs&cs"ves keresztboltozat. Ennek bordái zárkőbentalálkoznak. A ,s+,síves boltozás leetővé tette bármil'en alapra!z+ ter#let beboltozását (k$tetlen rendszer). A omlokzatot rendszerint két magas toron' angs+l'ozza.
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
A gótika a román stílusból a 12. század második felében alakult ki
Franciaországban. Európa északi részén viszont amarosan elter!edt és
mély gyökereket vert. "#l$n$sen Angliában% Németországban és
Magyarországon. A kora k$zépkor merev gondolkodásmód!át a polgári
jzanság% a reális szemlélet% az élet megismerésének vágya kezdte
felváltani. !letszeretet és vallásosság !ellemezte a művészetet.
&okozódik azoknak a képzőművészeti alkotásoknak a !elentőség#k is%
amel'ek nem k$tődnek szorosan az építészetez ($nálló szobrok%
oltárképek). A román stílusoz képest szel"d#lés% világosodás%
oldottság *g'elető meg.
ÉPÍTÉSZET
A gótika az építészetben ozta létre legmonumentálisabb
alkotásait. A román stílus+ neézkes% t$m$rfalas%
vízszintes irán't angs+l'ozó építésével ellentétben a
gótika $#ggőlegességre törekvő% légies %atás&ép#leteket ozott létre.
A gótikus ép#letek t$bbn'ire %osszantitérelrendezéssel% kelet'ny(gati irány& tájolással%eg' vag' több %ajval ép#ltek. A gádorfalon cs&cs"vesablakok sorakoznak (bazilikális megvilágítás). A román stílus+ k$t$tt
alapra!zot% kötetlen ép"tési rend váltotta fel. Az eg'forma szélességű f ő-
és kereszta!ó metsződési ter#lete nég'zet alak+. A nég'zeti tér f$lét$bbn'ire kar,s+ %(szártorony ép#lt. z#kség volt eg' ol'an boltozásimegoldásra% amel' ,s$kkenti a falakra neezedő oldaln'omást
(vázszerkezet). Ezért a boltíveket cs&cs"vessé alakították% és a boltozat
oldaln'omásának levezetésére a falakoz tám"vekkel ,satlakozó k#lső
támpilléreket építettek% amel'nek tete!ére )atornyok ép#ltek. A
legg'akoribb boltozási mód a cs&cs"ves keresztboltozat. Ennek bordái
zárk őben találkoznak. A ,s+,síves
boltozás leetővé tette bármil'en alapra!z+
ter#let beboltozását (k$tetlen rendszer). Aomlokzatot rendszerint két magas toron'
S ZOBRÁSZAT A gótikus szobrászat legf őbb feladata az ép#letszerkezetek d"sz"tése
volt. Az oszlop- és pillérf ők$n% párkán'okon% a!tó- és ablakbélleteken
bimbs és természetes levéld"sz !elent meg. Az ép#letplasztika mellett
a s"remlékszobrászat% a bronzplasztika és a faszobrászat is !elentős. A
kapuban a szobrok g'akran oszlopszoborként% vag' szabadon állalakokként !elentek meg. A kesken'% engerded testek merevsége
fokozatosan felenged% meg!elenik a mozgás és a !ellegzetes / %ajlat az
alakokon.
0ellemzők+- érzelmeket $ejeznek ki az ar,ok% a fe!ek plasztikusak- mozgásuk ki)nom(lt% de erőteljes- a mozgalmas ruaredők k$vetik a test a!latait- !elentősek a szárnyasoltárok faragván'ai% domborművei
"ésőbb ép#lettől $#ggetlen"t%ető szobrok is kész#ltek. A 1. és 1.század szobrászatának !ellegzetes témá!a volt Madonna és kis 0éz(s.
ária ebben az időben vált a nőiesség és az anyaság !elképévé.
A 345A6 gtika oszlopszobrai Az !5*77 gtika oszlopszobrai
dekorat"v szegély díszítette. zínasználat0 vörös és tengerészkék t+ls+l'ban% élénk% tiszta színek. A 19. századtól kezdve már nem ,sak
aran' áttérrel lezárt% anem a térbeli távlatokat kezdetlegesen
meg!elenítő képek is kész#ltek.
Táblakéfestészet:A 1:. század második felétől kezdve már eg're t$bb $ára $estett képet
(táblakép) készítettek. A táblakép$estés tec%nikája+1. A t$lg'fatáblát árom rétegben enyvvel kenték be. (vízatlanság)2. Az en'vezett fára lenvászoncs"kokat ragasztottak .:. A megszáradt vászonra két réteg gipszet kentek.9. A megszáradt gipszfel#letet megcsiszolták % ezáltal t$kéletesen
sima fel#letet kaptak.5. A művész széncer(zával ra!zolta fel a kompozí,iót és az
árn'ékfoltokat a sima fel#letre% ma!d t$bb áttetsző rétegben vitte fel
a $estéket tojástemperával.;. A festett fel#letek elkész#lte után a vékon' aranylemezeket
tojás$e%érjével ragasztották fel.<. =efe!ezés#l védő lakkréteggel vonták be a tel!es képet.
A fresk!festés te"#niká$a:Az ókorban is ismert te,nikát a 1;'1. században kezdték el +!ra
alkalmazni >táliában. A festés lén'ege% og' a még nedves vakolatraviszik $el a $estéket és az a vakolattal eg'#tt szárad meg. A megszáradt
festék amvas árn'alatot kap.
Az %&e'festészet $elle(zői:
- t$bbn'ire körökbe rendeződő% tératás nélk#li kompozí,ió- a formákat kiemelő erős9 sötét kont&rok fokozták a színek telt és
rag'ogó atását- a kisebb részleteket #vegtartalm+ festőan'aggal ra!zolták rá a f ő
elemekre- legjellemzőbb sz"nek 0 v$r$s% kék% feér% bíbor% sárga% z$ld- a !eleneteket vízszintes és f#ggőleges merev"tővasakkal $ogták
össze% mel'ek az ablak stabilitását biztosították.