Gaspari Laszlo Fejezetek a Magyar Nyelvtudomany Tortenetebol

7/23/2019 Gaspari Laszlo Fejezetek a Magyar Nyelvtudomany Tortenetebol

http://slidepdf.com/reader/full/gaspari-laszlo-fejezetek-a-magyar-nyelvtudomany-tortenetebol 1/45

Fejezetek

a magyar nyelvtu-

domány történeté-

ből(Gáspári László)

Piliscsaba, 2004. tavasz (Godzsa Anikó)

rrás: http://www.doksi.hu



2

TÉTELEK

1. A könyvméretű írásosságtól Sylvester Jánosig (a XV. század vége – a XVI. század eleje)

2. Sylvester János munkássága, igeragozása

3.

Pesti Gábor, Dévai Bíró Mátyás, Heltai Gáspár, Bornemisza Péter. Az írott nyelv nyelvjárás fölöttiváltozatának főbb jellemzői (a XVI. század)

4. Szenczi Molnár Albert nyelvtana (metaklazmusa, mondattana)

5. A nyelvtanok szerepe a nyelvi egységesülésben. Geleji Katona István jelentősége (a XVII. század)

6. A nyelvtanok szerepe a nyelvi egységesülésben. Komáromi Csipkés György, Pereszlényi Pál, Kö-vesdi Pál, Tótfalusi Kis Miklós, Tsétsi János, Bél Mátyás

7. A fölvilágosodás. A francia fölvilágosodás nyelvfilozófiája, Herder (a nyelv és a gondolkodás:

közös eredet, párhuzamos fejlődés). A magyar fölvilágosodás főbb jellemzői, az irodalom kollek-tív fejlődése (folyóiratok, hírlapok, társulások)

8. Révai Miklós és Verseghy Ferenc (vitájuk, műveik)

9. A szótárírás és a szókincs a fölvilágosodás korában. Apáczai Csere János, Bertalanfi Pál, MolnárJános, Rát Mátyás, Révai Miklós, Faludi Ferenc, Kalmár György, Barczafalvi Szabó Dávid, Ver-seghy Ferenc, Gyarmathi Sámuel

10. A nyelvújítás. Kazinczy Ferenc, Teleki József

11.

Az Akadémia szerepe a nyelvtudomány történetében. Vörösmarty Mihály, Döbrentei Gábor, Hun-falvy Pál

12. A finnugor nyelvtudomány. Sajnovics János, Gyarmathi Sámuel

13. A finnugor nyelvtudomány. Reguly Antal, Hunfalvy Pál, Budenz József, Szinnyei József, Munká-csi Bernát, Pápay József




3

K IDOLGOZOTT TÉTELEK

I. A könyvméretű írásosságtól Sylvester Jánosig (a XV. század vége – a XVI. század eleje)

Nyelvemlék: a mát megelőző időkből fönnmaradt írott (nyomtatott) forrás.

Általános jellemzők- jellegük

• a magyar nyelvi anyag formája szótárszerű idegen (főleg latin) szövegbe ágyazott szövegszerű glossza jellegű

• írásrendszere (nagyrészt latin) rovásírásos arab betűs görög betűs

cirill betűs• az írásbeliség jellege

kézirat nyomtatvány

• tartalom és funkció legkorábban: jogi, egyházi reformációtól nő: szépirodalmi, tudományos, iskolai

• változatok eredeti: amit a szerző írt másodlagos: másolat (pl. a legtöbb XV-XVI. századi kódex)

• a fölfedezés időpontja 1770: Pray György ismerteti a Halotti Beszéd et.

1922: az Ómagyar Mária-siralom fölfedezése. 1956: a Marosvásárhelyi Sorok fölfedezése.

- keletkezési idejük• Általában arról az időről ad képet, amelyikben keletkezett.• meghatározás

A szerző maga adta meg az évszámot (pl. Birk-kódex, 1474). Utalás a szövegben (pl. Pál uram betegségéről szerzett imádság , 1493). Környezetében szereplő, meghatározott időpontú szövegek alapján. Ortográfiai és paleográfiai jelleg.1 Nyelvállapot. Külső, közvetett kritériumok (papír, tinta, vízjel, kötés).

•

Minél régibb, annál kevesebb van belőle; két ok. Az írásbeliség kisebb mértékű volt.

1 Írástípus; íráskép, elrendezés, központozás, forma, kapcsolási mód, ékezet.

hazai

szórványemlék

kéziratos nyelvemlék

a szó- és kifejezéskész-let emlékei

szövegemlék

külföldi- mohamedán- bizánci, görög- nyugati, latin

nyomtatott nyelvemléknyelvemlék

glosszakéziratosszójegyzék

világi tartalmú

kódex

korai (kis) vallásosvilági

szólásgyűj-temény

nyomtatottszótár

nyomtatottszójegyzék

a szó- és kifejezés-készlet nyomtatottemlékei

nyomtatottszövegemlék

kéziratos szótár




4

Nagy az időbeli távolság, így nagyobb eséllyel semmisült meg vagy veszett el.- helyhez kötésük (lokalizáció)

• Lokalizáció: az egyes nyelvemlékek területi-nyelvjárási hátterének földerítése.• külső, nyelvi anyagon kívüli érvek

Az író személye, nyelvi életrajza. Az író születési helye, iskolái, későbbi tartózkodási helyei. Hol íródott a nyelvemlék.

• Belső, az emlék nyelvi anyagára támaszkodó érvek; mennyire illik bele a korabeli, és az azon a terüle-

ten írott emlékek sorába.• A XVI. századtól a jól lokalizálható nyelvemlékek egyre szaporodnak.

Kéziratos nyelvemlékek

Szórványemlékek

- általános jellemzők• Szórványemlék: idegen nyelvű szövegbe elszórtan vagy tömegesebben beágyazva idegen elemeket

tartalmaz (rendszerint tulajdonnevek, földrajzi nevek).• Keletkezési ok: az idegen szerző nem tudott vagy nem akart egyes elemeket lefordítani.• Köznév csak ritkán van köztük (pl. a szerző nem ismerte, de le kellett írnia).• A XI-XIV. század közt ez volt az uralkodó.

- külföldi•

mohamedán forrás Arab, perzsa földrajzi művek. Ez őrizte meg a magyar t mint népnevet, illetve méltóságneveket ( gyula, kündü). Pl. Ibn Ruszta, Al-Gardízi, Al-Bakri.

• bizánci görög forrás Konsztantinosz Porphyogennétosz: A Birodalom kormányzásáról (950-951).2 Joannesz Kinnamosz: Epitomé (1180-1183).3

• nyugati (főleg latin) forrás Liutprand püspök történeti munkája. Fuldai Évkönyvek .

- hazai

•

oklevél (alapító-, adomány-, határjáró levél, tanúvallomás, bírói ítélet, végrendelet) a tihanyi apátság alapítólevele a dömösi prépostság adománylevele Albeus-féle összeírás (a pannonhalmi bencések birtokai, szolgái)

• hiteles helyről származó írás, amely nem oklevél Váradi Regestrum a váradi püspökség tizedjegyzéke

• geszták, krónikák Anonymus: Gesta Hungarōrum Kézai Simon: Gesta Hungarōrum. Bécsi Képes Krónika Pozsonyi Krónika

Kéziratos szövegemlékek

- Szövegemlék: magyar nyelven, összefüggő mondatokban hosszabb gondolatsort kifejező nyelvemlék.- Vendégszöveg: latin nyelvű szövegek közé beékelődött szövegemlék.- Anyakódex: a vendégszöveget tartalmazó latin kódex.- korai (kis szövegemlékek)4

• Halotti Beszéd és Könyörgés (1192–95; Pray-kódex) arisztotelészi hatást tükröz keresztény jellegű szillogisztika az első nyelvi és irodalmi szempontból is figyelmet érdemlő emlék a nem és a faj szavunk itt fordul elő először

2 A magyarokat türköknek nevezi; Lebedia, Etelköz, Tisza, Maros, Levedi, Álmos, Árpád , Üllő , Kabar , Nyék , Megyer ,Tarján, Jenő , gyula, vajda.3 Ákos, Béla, László, Bács, Temes, Szerém, ispán, bán, úr .4 Öt, nem nagy terjedelmű, vallásos tartalmú szövegemlék.




5

az egyetlen, amelynek a hangjelölése beleillik a maga korának kancelláriai gyakorlatába utóélete nagyon gazdag (pl. Márai, Kosztolányi) Könyörgés (monitio) van hozzáfűzve Négyesy László

a mondatok épkézláb szerkezetűek, a latinnak nem szolgai utánzatai igenévi szerkezetei a magyar nyelv öröklött szerkezeteiből valók a szavak jelentése tartalmassá válik az egyházi nyelv képzeteivel latin retorikai elemek

a komplex szemlélet egy jegyének külön nyelvi kiemelése („látjátok szümtükhel”)

figura etymologica (de háromszorozva: „halálnak halálával halsz”)• Ómagyar Mária-siralom (1300 körül)

az első magyar vers egy domonkos szerzetes írja egy latin himnusz alapján a szöveg mentes a latinizmusoktól alliterációi, rímei maguktól születnek parataxis (mellérendelés) jellemzi

• Gyulafehérvári Sorok (1310-1320)• Königsbergi Töredék és Szalagjai (1350 körül)• Marosvásárhelyi Sorok (1410 körül)XIV. századi emlékeink írása a XII. századi állapotot tükrözi; következtetés: kell lennie egy olyan irodalmi

emléksorozatnak, amely a XII. században indul, és a XVI. században is folytatódik. Benkő Loránd vélemé-nye: HB – KT és Sz. – ÓMS – GyS.- kódexek

• Kódex: nagyobb méretű, kézzel írott, többnyire vallásos tartalmú5 mű.• A legtöbbet ferencesek és domonkosok írták; kis számban: pálos, premontrei, karthauzi.

ferences Kazinczy-kódex (legendák) Teleki-kódex (legendák) Székelyudvarhelyi-kódex (elmélkedések a halálról) Nádor-kódex (látomásirodalom) Bod-kódex (verses imák és példák) Winkler-kódex (verses imák és példák)

Lobkowitz-kódex (példák) Tihanyi-kódex (példák) Keszthelyi-kódex (himnuszok) Nagyszombati-kódex (misztikus elmélkedések) Lázár-kódex

domonkos Cordines-kódex Példák könyve Horváth-kódex Domonkos-kódex Margit-legenda

Thewrewk-kódex (Sövényházi Márta)

Érsekújvári-kódex (Sövényházi Márta) Sándor-kódex

premontrei Lányi-kódex Pozsonyi-kódex

pálos Fest etich-kódex (Kinizsiné Magyar Benigna imakönyve) Czech-kódex (Kinizsiné Magyar Benigna imakönyve) Peer-kódex (Csepelyi Simon imakönyve)

karthauzi: Érdy-kódex • példák

Jókai-kódex (1448; az első magyar nyelven írt könyv) Huszita Biblia (Bécsi-, Müncheni- és Apor-kódex; Pécsi Tamás, Újlaki Bálint)

5 Bibliai részlet, imádság, himnusz, legenda, példázat, elmélkedés, szerzetesi szabályzat.

Ezeket Ráskai Lea másolja.




6

Birk-kódex (1474; Váci Pál domonkos) Guary-kódex (1492-95) Festetich-kódex (1493; Kinizsi Pálnénak) Czech-kódex (1513; Kinizsi Pálnénak) Gömöry-kódex (1516; Katalin, Tetemi Pál) Keszthelyi-kódex (1522; Velikei Gergely, Léka) Érdy-kódex (1524-27; Lövöld) Kulcsár-kódex (1539; Pápai Pál) A Ráskai Lea által másolt kódexek ( Margit-legenda, Példák Könyve, Cornides-kódex, Domonkos-

kódex, Horváth-kódex) Döbrentei-kódex (1508; Halábori Dobos Bertalan) Sövényházi Márta domonkos ( Érsekújvári-kódex, Thewrewk-kódex)

- világi tárgyú szövegemlékek• Szabács viadala (1476 után; legrégibb eredetiben fönnmaradt históriás énekünk)• Bagonyai Ráolvasások (1488)• Soproni virágének (1490)• Orvosi könyv (1577; Lencsés György)• Konstantinápolyi felirat (Etei Székely Tamás)• Székely öröknaptár (Szamosközi István is fölhasználta)

A szó- és kifejezéskészlet kéziratos emlékei- Glossza: az idegen (latin) szövegek egyes szavainak lapszélre vagy sorok közé írt magyar értelmezése.• Marginális glossza: a lapszélre írt jegyzet.• Interlineáris glossza: a sorok közé írt jegyzet.• Vatikáni, Leuveni, Mondseei, Marosvásárhelyi, Schlägli, Szalkai és Kolozsvári Glosszák .

- Kéziratos szójegyzék (nomenclatura): tankönyv a latin nyelv oktatásához; a latin szavak fogalomkörökszerint csoportosítottak.• Königsbergi Szójegyzék • Besztercei Szójegyzék • Rotenburgi János deák magyar nyelvmestere (1420 körül

- Kéziratos szótár (vocabulārium): a szavak ábécérendben vannak.• Gyöngyösi Szótártöredék •

Szamosközi István magyar-latin szótártöredéke.• Brassói Szótártöredék .

A kódexek jelentősége

- A középkori nyelvi egységesülés legfontosabb mozgatója a magyar nyelvű írásosság, melynek során lazul-nak a latinhoz fűződő kötelékek, és nyelvünk egyre inkább saját eszközeiből meríti kifejezőeszközeit.

- A fordítói tevékenység növeli a fogalmazás készségét, és több szempontból nivellálja a stílust.- Az írásbeliség a nyelv legfontosabb területén (hang- és alaktan) nem eredményezi egy viszonylag egységes

nyelvváltozat kifejlődését.- Mégis vannak olyan jelenségek (elsősorban mondattani sajátosságok), amelyek kötelezővé válnak; ok:

• Nyelvünk fordítási nyelv, amely így alárendelt szerepű a fejlett szövegformákkal és tekintéllyel rendel-

kező latinnal szemben.• A fordítás útján erős a latin szövegformáló hatása, amely rögzít és általánossá tesz bizonyos mondat-

szerkesztési eljárásokat, stilisztikai jelenségeket.- A fordítás együtt jár a tudatos szóalkotással (képzés, összetétel, átviteles jelentés).

• HB birságnap• ÓMS bútőr

- Egyes szavak rendjét, viszonyítását, mondattá fűzését, előre- és hátrautalását, stilisztikai képleteket viszontkészen kap; következmény: pl. az igeidők és igemódok használatában, a kettős kapcsolású birtokos jelzősszerkezetben számos latinizmus megőrződik.• igeidők: elsősorban a négy fő múlt idő

elbeszélő ( praesens perfectum) elmúlt eseményláncolat egyes láncszemeinek a kifejezése

pl. látá, láta folyamatos ( praeteritum imperfectum)

múltbeli folyamatos, befejezetlen cselekvés vagy állapot kifejezése pl. lát vala




7

befejezett ( praesens perfectum) a múltban befejezett cselekvés hatása a jelenben is érezhető pl. látott

régmúlt ( praeteritum perfectum) olyan cselekvés vagy állapot kifejezése, amely egy másik múlthoz viszonyítva régibb (pl. Bé-

csi-kódex) pl. látott vala

A kódexekben az elbeszélő és a befejezett múlt (történeti idő) a leggyakoribb. A századfordulón, anyugatosoknál keverednek a múlt idők, pl. Ady archaizált. Ma (a köznyelvben is) a befejezett múlt azirányadó.

• a jövő idő használata -nd jeles ( futurum perfectum); pl. látand jelennel kifejezett; pl. lát a fog segédigével kifejezett; pl. látni fog

• igemódok: gyakori a föltételes mód használata a fölszólító helyett időhatározói és tárgyi mellékmon-datokban; pl. Sándor-kódex: „meghagyák neki, hogy többet oda ne menne”

• a kettős kapcsolású birtokos jelzős szerkezet használata• a számnévi jelző után használt többes szám (hét fő bűnök )• stilisztikai képletek és sablonok

halmozás (a rajongás és a misztikus gyönyörűség kifejezője)

előszámlálás (a prédikációk alapformája) fölsorolás (a jellemző párhuzamokat ragadja ki) részletezés (a metonimikus szerkesztés első példája) fokozás antitézisek (pl. Székelyudvarhelyi-kódex) paralelizmus

• a tömörítés eszközei szólások közmondások példabeszédek

- a könyvméretű írásosság korában létrejövő kiegyenlítődés jellemzői összefoglalva• idegen hatásra indul meg•

szinte érintetlenül hagyja a hang- és alaktani jelenségeket• alig lép túl a frazeológia, a mondatszerkesztés és stilisztika területén

- a fordítási gyakorlat haszna• bonyolult gondolatok kifejezése• körmondatok használata• változatos érzelmek kifejezése• nyelvi szépség• föltűnik az anyanyelvi műveltség fontossága

- a mohácsi vész előtti évtizedek• Az írott nyelv a hang- és alaktan területén is egységesülni kezd; pl. a családi helyragok (-nott , -nól , -ni)

kiszorulnak az írott nyelvből, de nyelvjárási szinten megmaradnak.•

Hiányoznak a kettőshangzók.- Az egység iránti szándékot két központ éleszti föl.

• a királyi udvar és a mellette működő kancellária (Mátyás művelt környezete már önmagában is csiszol-tabb nyelvhasználatot igényel)

• kolostori irodalom kódexek: a hangtan terén nagy a változatosság (ahány író, annyi nyelvtípus) az ö-ző kódexek száma aránytalanul magas6 úgy tűnik, a kolostori könyvnyelv az egyre gyakoribb személyes és irodalmi érintkezések során ki-

egyenlítődésen megy keresztül az ö-ző formák javára

A nyelvi kiegyenlítődést szolgáló tényezők a XVI. században

- általános tényezők: politikai, társadalmi és művelődéstörténeti stb.-

humanizmus• a mohácsi vész után is hat

6 Pedig az ö-ző területek kerültek török uralom alá, és az itteni kódexek pusztultak a legnagyobb mértékben.




8

• a folytonosság biztosítói: akik az első évtizedekben szerezték iskolázottságukat- Laikus íródeákokból kialakul a világi értelmiségi réteg; ők különböző területeken tevékenykednek (pl. isko-

lamester, városi tisztviselő, ispán), de műveltségük nagyjából egységes. Így az irodalmon kívüli írásbeli-ségben is meggyorsul az egységesülés.

- reformáció• biblia- és zsoltárfordítások – a helyesírás szabályozása, a nyelvi jelenségek számbavétele• az ének műfajának a fölvirágzása• az első magyar nyelvű drámák megszületése•

jelentős az iskolapolitika gyakorlati és irodalmi célkitűzések intézmények: Sárospatak, Debrecen, Tolna, Kolozsvár, Gyulafehérvár

• a könyvnyomtatás meghonosítása lehetővé teszi egyes művek széles körű elterjesztését a mű a szerzőtől változtatás nélkül juthat el a nyelvjárási olvasókhoz a reformátor írók első nemzedéke még Krakkóban jelenteti meg a műveit 1536, Újsziget: az első magyar könyv kinyomtatása 1550, Kolozsvár: Hoffgreff György nyomdája, amelyet majd Heltai Gáspár tesz híressé 1561, Debrecen: Huszár Gál alapít nyomdát




9

II. Sylvester János munkássága, igeragozása

Rudimenta Grammaticēs Donātī (Krakkó, 1527)

- Hieronymus Victor nyomdájában jelenik meg.- Hegendorf Kristóf német humanista latin nyelvtanának háromnyelvű (német, lengyel és magyar) értelme-

zésekkel bővített változata.- Az első magyar nyelvtani jellegű munka.- Sylvester magyar értelmezései, hozzáadásai

•

ragozási sorok (névszó- és igeragozás)• nyelvtani szakkifejezések (négy, amelyeket ő alkotott7)

tulajdonnév köznév magának álló név ’főnév’ mással álló név ’melléknév’

• egyéb nyelvtani jelenségek• összefüggő, nem nyelvtani tárgyú magyar szöveg

- A latin nyelv jelenségeinek a jobb megértésére közöl egy-egy paradigmát.8 • az ablativus formánsa: a -ból /-ből és a -ról /-ről megjelenése• a -val /-vel v-je nem hasonul

•

részletesebben foglalkozik az igével még nem tesz különbséget a határozott és az általános ragozás között alanyi ragozás, E/2

az eredetileg ikes személyrag az iktelen sz-szel váltakozik iktelen igék: az sz-ragot használja (tanítasz) ikes igék, passzívum: az sz-ragot alkalmazza

fölszólító mód, E/2: van egy rövidebb és egy hosszabb változata; Sylvester csak a rövidebb alakothasználja ( szeress, olvass) – így közvetlenebb a fölszólítás

alanyi ragozás, T/1: unk /-ünk ( Rudimenta) és önk /-ünk /-enk – A XVI. század végére az előbbi válikáltalánossá (a többi majd csak a XVII. században kodifikálódik)

a jövő idő kérdése analitikus szerkesztésű: fog , -nd (ezek toldalékértékűek)

ekkor alakul ki az összetett jövő idő, de Sylvester még nem ismeri, így a jelennel azonosítja a jelennel magyarítja a jövőt, és alkalmazza az -nd jeles változatot is

- hangtani sajátosságok• í -zés az é-vel szemben (pl. ílő ~ élő ) – Heltai Gáspár hiányosságokat lát ebben• e-zés az ö-zés rovására (pl. felden ~ földön)

Puerilium Colloquiōrum Fōrmulae (Krakkó, 1527)

- Hieronymus Victor nyomdájában jelenik meg- gyermeki beszélgetések (egy latin beszélgetésgyűjteménynek 9 a német és lengyel tolmácsolatokkal ellátott

változata)- nem nyelvtan(féle)- hosszú ideig a nyelvtanulás céljait szolgáló iskolai tankönyv, a tanulmányokat kezdő diákoknak-

a beszélgetéseket latin nyelvű vígjátékíróktól (főleg Plautustól) vette a szerző- megfigyelhető Erasmus ( Nyájas beszélgetések ) hatása- kulcsjelenségek

• az ablativusi -tól /-től zártabb formában jelenik meg (-túl /-tűl )• a delativusi -ról/-ről zártabb formában jelenik meg (-rúl /-rűl )• az elativusi -ból /-ből megmarad• erős í -zés az é-vel szemben (pl. ijszaka ~ éjszaka)• e-zés az ö rovására (pl. keszenek ~ köszönök )• T/1-ű birtokos személyrag: -unk /-ünk alakban• T/3-ű birtokos személyrag: -ok /-ök /-ek , ill. - jok /- jök /- jek alakban (az -uk /-ük , ill. - juk /- jük helyett)• alanyi ragozás, E/2: az l és sz használata szabályos; ikes alakban: az l -t használja

7 Ezek latin és német kifejezések tükörfordításai.8 Szavakkal megfogalmazott nyelvtani szabályokat még nem ad.9 Ez egy nürnbergi iskolai rektor (Heyden Sebald) munkája.

Ezt majd Szenczi Molnár Albert bővíti tovább.




10

• jövő idő: jelennel fordítjaGrammatica Hungarolatina (keletkezése: 1536; megjelenése: 1539)

- Sylvester saját nyomdájában (Újsziget) nyomtatja ki- Melanchton Fülöp hatását tükrözi- A fordítás két követelményt támaszt.

• két nyelv ismeretét• két nyelv tudományos összehasonlítását10

- Sylvester szándéka vele

•

előtanulmány az Újszövetség -fordításához11

• valódi tankönyv gyermekek részére12

- Sylvester nyelvtanának a jellege• Szegedy Rezső (†1922) irodalomtörténész: egy holt nyelv grammatikája• Jancsó Benedek (†1930) történész, publicista véleménye: egy élő nyelv grammatikája• Horváth János (†1961) irodalomtörténész: a magyar nyelv vonalai rajzolódnak ki a latin palást alatt

- jellegzetes humanista összehasonlító grammatika- részletesen leírja a latin és a magyar közti különbségeket

• tárgyas és alanyi igeragozás megkülönböztetése13 • névelő (jól használva nagy méltóságot ad az előadásnak)

- a műszavak mellé magyarokat alkot, és ezzel lerakja a magyar nyelvű nyelvtani irodalom alapjait

-

lefordítja a latin terminusokat, vagy körülírja magyarul-

anyanyelvünk sajátossága ellen való vétek a számnév után a jelzett szót többesbe tenni- megtartja a hat latin esetet (Szenczi bevezet két új esetet, Verseghy pedig már húsz esetről beszél)

Sylvester forrásai és egyéb fontos művei

- források• Donatus–Priscianus-központú hagyomány• német humanista grammatikák (főleg Melanchton Fülöp)• Guarino• a latintanítás korábbi magyarországi hagyománya• Reuchlin héber grammatikája

- egyéb fontos művei•

Az olyan igékről való tanúság, melyek nem tulajdon jegyzésben vétetnek : utószó az Újszövetség -fordításhoz (az első magyar nyelvű stilisztikai értekezés)

• Az magyar nípnek, ki ezt olvassa (az első magyar nyelvű metrikus vers) - A Sylvester által használt í -ző nyelvjárás szokatlan, és pl. ezért nem állandósul.

10 Az összehasonlító nyelvtudomány majd csak Sajnovics János művével indul, az 1770-es években.11 Ez Melanchton Fülöp hatását mutatja.12 Sok héber és görög vonatkozása miatt azonban inkább iskolázott tanítók forgathatták.13 Szerinte az igeragozás a magyar és a héber korai rokonságára mutat.




11

III. Pesti Gábor, Dévai Bíró Mátyás, Heltai Gáspár, Bornemisza Péter. Az írott nyelv nyelvjárás fölötti válto-

zatának főbb jellemzői (a XVI. század)

A XVI. századi deákság szerepe

- A nyomtatványok nagy része 1550-ig: í -ző; ennek oka: a szerzők egy vidékről származnak, és egyszerűencsak a saját nyelvjárásukon írnak.

- Az í -ző nyelvjárású grammatikák, tankönyvek, Új Testamentum-fordítás azonban nem szabják meg iro-dalmi nyelvünk hangtani fejlődésének irányát.

-

A művek az í -zés következtében hangtanilag egységesek, helyesírásukban viszont nagymértékben külön- böznek

- A korviszonyok miatt sem Sylvester, sem Dévai művének nincs számottevő hatása.- Az egyes szerzők a saját helyesírásukat követik, és egyre több az elszigetelt sajátosság.- A XVI. század második fele: egyre több a kiadvány, és ezzel a nyelvi és helyesírási eltérések száma.- Az í -zés eltűnik; helyette: ë -ző, e-ző és ö-ző nyelvjárások jelennek meg (bár eléggé keveredve).

• Tinódi: nincs köznyelve.• Török Bálint: ö-zést hoz magával, de ez egyenetlen ( szörzés, terek , igyökbe).• Balassi: a kézirata tanúsága szerint nem használ í -zést, bár a Radvánszky-kódex szerelmes versei ilye-

nek (ez valószínűleg a kódex másolójától származik).- Gyakori: a nyomdász vagy a korrektor a saját nyelvállapotának megfelelően formálja át a mű nyelvezetét.

-

Székely István: Világkrónika (Krakkó, 1559)• Bevezető sorainak nagy szerepe van a sokféleségben.• A régi székelyek nyelvét nyelvhelyességi normának tartja.

- A nyelvi kiegyenlítődésben csak két nyomdász játszik pozitív szerepet.• Heltai Gáspár• Bornemisza Péter

- A kor szellemi vezéreinek (pl. Sylvester, Pesti, Heltai) nyelvváltozatai nem válnak általánossá; munkássá-guk viszont elindítják azt az egységesítő folyamatot, amelyet a század világi értelmisége14 juttat diadalra.

- Az írásbeliség föllendülése emeli az anyanyelv tekintélyét, ez pedig finomítja a stílust; pl.• az ö-ző Szegedi Lőrinc nyomtatott drámája (Theophania) az ö-zésnek csak kevés nyomát mutatja• az í -zve beszélő Báthori István írásaiban nem találunk í -ző alakokat

- A levelek és hivatalos iratok egységesülése az irodalomban is megmutatkozik.•

A következők művei nyelvi szempontból közel állnak egymáshoz: Baranyai Decsi János, Károlyi Péter,Telegdi Miklós, Monoszlai András.15

• 1590, Vizsolyi Biblia: nagy erővel avatkozik be a nyelvfejlődésbe. érthető, világos stílus e-ző nyelv egységes helyesírás több szavát, szólását, közmondását a népnyelv is átveszi

• 1607: Szenczi e-ző nyelvjárású zsoltárkönyve (főleg bizonyos alak- és mondattani formák, szavak ésszólásmódok terjedését segíti elő).

- vizsgált nyelvváltozat: Gömör, Abaúj, Zemplén, Ung, Bereg, Szatmár, Szabolcs, Bihar, Kraszna, Krassó-Szörény•

Az itt uralkodó nyelvváltozat a mai írásbeliség közvetlen őse.• Normáiban az erdélyi kancellária gyakorlatához hasonlít.• főbb vonásai

elhárítja az í -zést16, bár bizonyos helyeken megtartja -ít képző -ig rag

egytagú szavak ű helyett: ő -zés ( fő , bő ) ú helyett: ó-zás (ló)

többtagú szavak vége: az ű és az ú kerekedik fölül (háború, gyűrű ) tesz, lesz, vesz igék: a befejezett múlt időben a tött , lött , vött az irodalmi változat17

14 Pl. tanítók, falusi jegyzők, udvarbírák, tőzsérek, kalmárok – összekötő kapcsok a népi tömegek és a humanizmus jelesképviselői közt.15 Két utóbbi a katolikus egyházi irodalomban juttatja érvényre az e-ző nyelvjárást.16 az északon, északkeleten és keleten honos nyelvjárásokkal szemben




12

a tőszótagbeli ö-t és ü-t ö követi (az e helyett): földön (és nem földen) -hoz/-hez/-höz és - szor /- szer /- ször : háromalakúak és ajakkerekítés szempontjából illeszkednek -ból /-ből , -ról /-ről , -tól /-től : -búl /-bűl , -rúl /-rűl , -túl /-tűl : még nincs norma – mindegyik változat

használatos, de a fejlődés az előbbiek felé közeledik birtokos és igei személyragok: az -unk /-ünk változat válik normává a kézzel -urammal típus háttérbe szorítja a kézvel -uramval típust írott nyelv: megvan a -ban/-ben és a -ba/-be ragok szétválasztása E/2, fölszólító mód, tárgyas ragozás: a taníts, tarts típus él kötelezővé válik a szótagzáró l megtartása (volt , zöld )

Pesti Gábor

- A nyelvművelés, a stilisztika és a nyelvtan terén ő teszi az első lépéseket (Sylvester Jánossal).- 1536: Aesopus-fordítás; latin előszava18: az anyanyelv finomítása és terjesztése kötelesség.- Pesti követője a magyar nyelv tudatos irodalmi alkalmazásában Sylvester János.- Megjegyzése (Erasmus nyomán): a példázatos beszédmód az élet minden területén általános (Sylvester ezt

a gondolatot viszi tovább, amikor ráébred, hogy a magyar népköltészet gyakori eleme a költői hasonlat).- Arisztotelész: a példa jellege

• igaz (történeti példa)• kitalált

valószerű (parabola)

valószerűtlen (fabula)- hangtani sajátosságok• ü helyett i ( zykseg )• ű helyett i vagy í (bynes)• ö helyett e (temlecz)• é helyett i (kernykbe)• a helyett o ( gyorson)E példák között egyetlen tájszó sincs.19

Dévai Bíró Mátyás

- Ortographia Hungarica (1549; nyelvtanféle)• az első viszonylag egységes magyar helyesírási rendszer•

kísérletet tesz az írott kép egységesítésére• szabályba foglalja a helyesírás alkalmazásának több esetét• lehetővé teszi az ejtésben eltérő magánhangzók vagylagos ejtésétű

u ~ o: lu > lú vagy ló ü ~ ö: ku > kű vagy kő

- Dévai célja: a nép kezébe adni a Szentírást nemzeti nyelven.

Heltai Gáspár

- Nem magyar anyanyelvű.- Valószínűleg egy maga teremtette írott nyelvváltozatot használ (ennek alapján mások kéziratát is átdolgoz-

za).

-

Kiadványai hatással vannak Bornemiszára; számos egyezés van köztük.• szó eleji u és v jelölése: v-vel• szó közepi u és v jelölése: u-val• szó közepi k jelölése: k -val• szóvégi k jelölése: c-vel• a c jelölése: tz • a cs jelölése: cz vagy ts

- A XVI. század második fele: munkássága révén a széppróza eredeti színekkel gazdagodik.- Művei a népies stílusban öltenek formát: a mesékben szólásokkal, közmondásokkal, humoros hasonlatok-

kal érvel a nép nyelvén.20

17

Csak később terjednek el a tett , lett , vett (ősibb) alakok.18 Ez az előszó az első, magyar szerzőtől eredő, ismert stilisztikai értekezés, amely a parabola szerepéről és használatárólszól.19 A köznyelv és irodalmi nyelv megszilárdult normáira mutat: Balassinál, Zrínyinél és Gyöngyösinél egyformán ritkák avalódi tájszavak.




13

- Fogyatkozást lát Sylvester nyelvében; ennek okai:• Sylvester í -zése, amely Heltai nyelvjárásától távol áll• a zártabb magánhangzók gyakorisága

- A Károli-biblia és Szenczi Molnár Albert zsoltárkönyve az ő helyesírási gyakorlatát követi.

Bornemisza Péter

- Drámai stílusát a beszélt nyelvből alakítja ki.- Elektra: a XVI. századi drámairodalom csúcsa.

20 A kornak két fő stílusváltozata van: egyházias és népies.




14

IV. Szenczi Molnár Albert nyelvtana (metaklazmusa, mondattana)

Novae Grammaticae Ungaricae succinta methodō comprehensae et perspicuis exemplis illustratae librī duō

- periódusok• első: Sylvester és Dévai Bíró Mátyás (a magyar helyesírás, nyelvtan, stilisztika és nyelvművelés alapja-

inak a lerakása)• második: Szenczi Molnár Albert nyelvtana• harmadik: Geleji Katona István, Komáromi Csipkés György, Pereszlényi Pál, Kövesdi Pál,

Misztótfalusi Kis Miklós és Tsétsi János nyelvtana- a Sylvester után következő jelentős nyelvtani munka21 - megírás: 1607–1608 - megjelenés: 1610 - újdonsága és jelentősége

• jobban függetlenedik a latintól, mint Sylvester• egy teljes könyvet szentel a mondattannak (ez az első magyar mondattani munka)• megfigyelései nagyon alaposak

pontos leírás a birtokos személyragozásról pontos leírás a magánhangzó-protézisről ( schola > i- /e-/oskola)

- mindenhol több alakváltozatot közöl, de az esetek többségében az egyik alakváltozatot juttatja uralomra

-

összefoglalja és a norma rangjára emeli a Heltai rendszerén alapuló protestáns helyesírást- nem foglalkozik stilisztikai kérdésekkel- még nem ismeri föl az ikes ragozást, de íratlan normaként helyesen használja- műve kezdete: a nyelvtan meghatározása; nyelvtan: a helyes beszéd tudománya- fölosztás

• Dē Etymologiā hangtan

sorra veszi a magán- és mássalhangzókat a hangokat összehasonlítja a megfelelő héber, francia, olasz, lengyel és német hangokkal figyelemre méltó megjegyzéseket tesz a hangképzésre vonatkozóan

helyesírás szófajtan

ragozás, jelezés, képzés metaklazmusok (hangalakzat, a szavak alakváltozatai): a görög természetfilozófiából vett művele-

tek alkalmazása a hangtani változatok leírásában metatézis (transzmutáció); pl. kanál helyett kalán protézis: a szó elejét bővíti az adjekción belül (pl. kettős igekötő: elkéviszem a béviszem he-

lyett) epentézis: a szó belsejét bővíti (pl. esztrág > eszterág ) szinkopé (detrakciós eljárás): a szó belsejéből hagy el elemet (pl. mondottam > mondtam) paragogia: a szó végéhez illeszt elemet (pl. míg > míglen)

• Dē Syntaxī két szervező elv

egyeztetés (convenientia)

vonzat (rectiō) A beszéd megalkotása egybeszerkesztésének a módjára tanít. Beszéd: a szavaknak az összefüggő, értelem kifejezése céljából való összeillesztése – ez a kompo-

zíció az egyeztetés és a vonzat által valósul meg, illetve a distinctio22 által valósul meg.- a névszóragozás kulcsjelenségei

• a -tól /-től ragpárt részesíti előnyben a -túl /-tűl ragpárral szemben• a -val /-vel már hasonul• T/1-ű birtokos személyrag: -unk /-ünk • T/3-ű: -ok /-ök /-ek és - jok /- jök /- jek (az -uk /-ük és - juk /- jük helyett23)

- az igeragozás kulcsjelenségei• alanyi ragozás: E/2, -ik végűek sz és T/1 -unk /-ünk

21 az első teljes, mondattannal is foglalkozó magyar nyelvtan.22 Ez az írásjelek helyes használatára utal.23 Ezek csak a XIX. század végén válnak általánossá.




15

• alanyi iktelen ragozás, fölszólító mód E/2: a rövidebb alak jelenik meg (pl. kérj)- forrásai

• Pierre de la Ramée latin nyelvtana (Grammatica latina; 1559)• Ramée és Théodore de Bèze francia nyelvtana• német humanista grammatikák• Szenczi azt mondja, magyar grammatikával nem találkozott (vagyis: nem ismerte Sylvester munkáját)

- egyéb munkái: zsoltárfordítások és a Károli-féle biblia új kiadása- Szenczi Károli örökét folytatja

•

az e-ző beszédmódot választja• mentes a táji szélsőségektől




16

V. A nyelvtanok szerepe a nyelvi egységesülésben. Geleji Katona István jelentősége (a XVII. század)

- XVI. századi hatások (hangtani, alaktani kérdésekben)• latin grammatikák• héber grammatikák

- XVI. század: fordulópont (nyelvtudomány, történelem, művelődéstörténet)• a humanizmus, a reformáció és a könyvnyomtatás hatása: előtérbe kerül a népnyelvi írásbeliség• a nyomtatás elterjedésének a hatása: előtérbe kerül a helyesírás és a nyelvi egységesülés számos kérdé-

se• a fordítások megnövekedésének a hatása: a nyelv bizonyos vonatkozásai (pl. hermeneutika, exegézis,

stilisztika) előtérbe kerülnek- a korai grammatikák fejlődési fokai: a latin nyelvtantól (főleg Donatus) való függetlenedést jelentik

• latin grammatikák glosszázása az anyanyelven (vagyis: terminusok lefordítása, példák adása)• kontrasztív grammatikák: a szerző rendszeres formában fejti ki a latin és az anyanyelv közt fönnálló

különbségeket• teljesen önálló népnyelvi grammatikák 24

- Geleji Katona István: kálvinista hittudós, püspök. A német Sprachgesellschaft hatására olyan nyelvművelőmozgalmat indít el Erdélyben, amelyben már ott van egy magyar nyelvművelő társaság lehetősége.

- Magyar Grammatikácska (1645; a Titkok titkához csatoltan jelenik meg)• elsősorban helyesírási és nyelvművelő jellegű•

nem rendszeres nyelvtan, a gyakorlati használatra vonatkozó szempontjai mégis föltárják nyelvünkszámos új sajátosságát25

• a szóelemző írásmódot támogatja (elsőként ő dolgozza ki ezt az elvet)• fontos megállapításai

kialakítja helyesírásunk fonematikus jellegét, amikor rendet teremt az i, az y és a j írásában kijelenti, hogy az u és a v más hangot jelöl a k hang két jele közül a saját gyakorlatában kirekeszti a c-t

• stilisztikai jellegű megjegyzések szemantikai összeférhetőség a dolgok természetével egyező jelzőket kell adni, pl. rettenetes gonosz (nem pedig szörnyű szép,

rettenetesen jó)

szót emel a pleonazmus26

ellen hangoztatja az érzelem jelentőségét

• a nyelvalkotó kötelessége: új szavak létrehozása (jelentős szerepe van a szókincs bővítésében: intézet ,hozomány, szép, fuvallat , adalék , versenyez)

• egyéb megállapításai rendszerezi a hasonulások és a toldalékolások írását (pl. kétség , imádság , vádolja, bánja) alaktani, nyelvhelyességi és stilisztikai megjegyzései általában a logikára épülnek; ez alapján tesz

különbséget az úré és az úréi kifejezések között (a genitivusban álló szavak több birtok esetén töb- bes számba kerülnek)

a többet jelentő számnév után a többes szám a helyes (pl. két emberek , három részeik ) a szenvedő értelmet az ige főnévi származékán is föl kell tüntetni (pl. emberek teremtetése és nem

teremtése, megváltatás és nem megváltás)

24 A latin modelltől gyakorlatilag ezek sem tudtak elszakadni.25 Az egységesülést és a normalizálódást szolgálja.26 pleonazmus: a stilisztikai cél nélküli ismétlés egyes jelenségei




17

VI. A nyelvtanok szerepe a nyelvi egységesülésben. Komáromi Csipkés György, Pereszlényi Pál, Kövesdi Pál,

Tótfalusi Kis Miklós, Tsétsi János, Bél Mátyás

- Komáromi Csipkés György: Hungaria Illustrāta (1655)• tartalma: helyesírás és alaktan• önálló magyar nyelvtan• függetlenebb a latintól, mint elődei• előszava: a nyelvtan megírásához főleg a birtokos személyragozáshoz kapcsolódó gondolatai adják az

ötletet (ez héber hatást tükröz)• továbbépíti helyesírásunk fonematikus jellegét• az ő és az ű kivételével megvalósítja a hosszú magánhangzók jelölését• az -unk /-ünk , a -tól /-től , a -ról /-ről és a -ból /-ből is nyíltabb formában jelenik meg• amit elítél

tudatlanság a lassan helyett lasson-t használni, erősen helyett erősön-t a -hoz/-hez/-höz rovására használt a -nál /-nél ragot

• Szenczi Molnár örökét folytatja és Geleji Katona István gyakorlatát is követi- Pereszlényi Pál: Grammatica Linguae Ungaricae (1682)27

• nála már kimutatható magyar elődei hatása (pl. Szenczi, Geleji Katona, Komáromi Csipkés)28 • a második teljes, mondattant is tartalmazó magyar nyelvtan (az első: Szenczié)•

sokat tesz a Káldi György által létrehozott és a Pázmány Péter által szentesített helyesírás elterjesztésé-ért• fejlett stilisztikai tudata van (fölfigyel a nyelvi rétegek stílusára)

- Kövesdi Pál nyelvtana: Elementa Linguae Hungaricae (1686)• a harmadik teljes nyelvtanunk (mondattan is van benne)• főleg Szenczi nyelvtanára támaszkodik• rövid, gyakorlati• nyelvjárásiasabb forma (a nyugati formát tükrözi)• néhány szóban jelentkezik az í -zés• a főnévi igenév képzője: -nyi • az ikes ragozást következetlenül használja• amit használ: -túl /-tűl , -búl /-bűl , -rúl /-rűl

-

Misztótfalusi Kis Miklós: Ratiōcinātiō dē Ortographiā (1697)• a szerző más művének ( Apolōgia Bibliōrum) a harmadik könyve• jellege

elsősorban helyesírási elvei kifejtése tartalmaz a hang- és alaktani állapotra is megjegyzéseket

• nyelvtani tények alapos leírása (pl. k , g előtti veláris nazális képzése)• itt következik be a latintól való teljes elszakadás (a latint úgy tekinti, mint egyetlen nyelvet a sok közül)• nyelvi tudatossága minden elődjénél nagyobb• rendezi a szóelemző és a kiejtés szerinti elv alkalmazását

- Tsétsi János• műve: Observatiōnēs Ortographica Grammaticae (1708; helyesírási és grammatikai írás)•

Pápai Páriz Ferenc szótárához kapcsolva jelenik meg• elsősorban helyesírási• másodsorban alaktani, hangtani és mondatszerkesztéssel kapcsolatos nyelvhelyességi szabályokat tar-

talmaz• ő juttatja diadalra Misztótfalusi helyesírási nézeteit• bevezeti a hosszú ő és ű jelölését29

- Bél Mátyás• sajtó alá rendez egy Pázmány Péter által fordított Kempis-művet ( Dē imitātiōne Christī )• a kevert nyelvű lakosság kölcsönös megértését szolgáló tankönyv- és nyelvtanirodalom fő képviselője• a magyarországi élő nyelvek nyelvtanaival a vándorló diákok nyelvismeretét igyekezett irodalmi fokra

emelni

27 Pereszlényi az első ismert katolikus grammatikus.28 Különbség: a lábaik / kezeik -féle T/3-ű több birtokot jelentő alakok helyett a lábok , kezek alakot tanítja.29 Létrehozza a maival lényegében egyező hangjelölést.




18

• Der ungarische Sprachmeister (1725): magyar nyelvtan németek számáraVII. A fölvilágosodás. A francia fölvilágosodás nyelvfilozófiája, Herder. A magyar fölvilágosodás főbb jel-

lemzői, az irodalom kollektív fejlődése (folyóiratok, hírlapok, társulások)

- 1770-es évek (Bessenyei György föllépése) – 1795: ezen a korszakon a nemzeti függetlenség és a társa-dalmi haladás ellentéte húzódik végig.

- 1770-es évek vége: a nyelv egyre inkább a figyelem középpontjába kerül (főleg nagyszámú írónk, költőnk,gondolkodónk, tudósunk, közéleti személyiségünk előtt); okok:• gondolkodástörténeti okok

a francia fölvilágosodás nyelvfilozófiája a német romantika hatása Főleg Herder néplélek-fogalma, amely magába foglalja történeti nyelvszemléletét is. Herder hangsúlyozza a nyelv és a gondolkodás egységét; föltevése: a kettőnek közös az eredete

és párhuzamos a fejlődése. Elképzelése: a különféle népek gondolatvilága és népi irodalma csak az eredeti nyelven érthető

meg, és tanulmányozható. empirizmus (John Locke); amit támogat:

a leíró hangtan fejlődése a különböző nyelvek és a nyelvtani függetlenségek gondolata

racionalizmus (Descartes, kartéziánusok) A Port Royal iskoláihoz kapcsolódó nyelvtanok megjelentetése révén érezteti hatását.

1637–1661: a Port Royal vallási és oktatási intézményeinek a működése 1660: a Port Royal nyelvtanával elindul az egyetemes nyelvtan ( grammaire générale)30 Kísérletet tesz rá, hogy a különféle nyelvek nyelvtanai mögött meghúzódó egyetemes nyelvtani

elveket fölfedezzék (azokat az elveket, amelyek az ésszerű gondolkodás nyomán létrejövőgondolatok közvetítésének az eszközeiként szolgálnak).

Az egyetemes nyelvtan és nyelvmozgalom a XVIII. századi Grammaire Raisonnée-ban (1758)érezteti a hatását.31

A Port Royal -i grammatika utáni nemzedék munkásságában a kartéziánus racionalizmus ötvö-ződik a locke-i empirizmussal. kartéziánus racionalizmus: az egyetemes nyelvtan elvei érvényesülnek benne empirizmus: a deduktív eljárással szemben a megfigyelés kap benne szerepet

• társadalompolitikai ok: a magyar nyelvűség kérdése főleg II. József uralkodása alatt a nemzeti és a kul-turális fölemelkedés kulcsmozzanatává válik

- a művelődés programadója: Bessenyei György• Magyarság (Bécs, 1778): védi a magyar nyelv érdekeit• Magyar néző (Bécs, 1779): a változás szükségességét hirdeti• A holmi (1779)• Egy magyar társaság iránt való Jámbor Szándék (1781; megjelenés: 1790): a kultúrpolitikai programot

összegzi- fordulópontok, fejlemények

• kialakul a bécsi magyar írók köre: Bessenyei, Barcsay Ábrahám, Báróczi Sándor• 1780, Pozsony: Magyar Hírmondó (szerk.: Rát Mátyás, Révai Miklós, Barczafalvi Szabó Dávid)• 1784: a Kassai Magyar Társaság megalakulása (Kazinczy, Baróti Szabó Dávid, Batsányi János)32; fo-

lyóiratuk: Magyar Muséum • Péczeli József és a komáromi írók 33 társasága; 1789: Mindenes Gyűjtemény • 1789: Hadi és Más Nevezetes Történetek (Kerekes Sámuel és Görög Demeter szerk.)• a ’80-as évek vége: Győrött alakul írói társulás (három vezére: Révai Miklós, Rájnis József, Fábchich

József)• 1790–1791: Orpheus (Kazinczy)• 1790–91-es országgyűlés

törvénybe iktatja a következőket a magyar nyelv kötelező iskolai tanítása

30 A nyelvtannak egy általános elméletét fejtik ki a latin, a francia és más nyelvek nyomán.31

Ez lesz a forrása Gyarmathi Sámuel 1794-es munkájának.32 ide sorolhatók még: Ráday Gedeon, Verseghy Ferenc, Virág Benedek, Kreskay Imre, Szentjóbi Szabó László, FöldiJános, Báróczi Sándor, Barczafalvi Szabó Dávid, Orczy Lőrinc, Ányos Pál, Dayka Gábor, Barcsay Ábrahám, GvadányiJózsef33 Mindszenty Sámuel, Perlaki Dávid, Illei János, Szekér Joákim, Döme Károly




19

magyar nyelvi és irodalmi tanszék állítása az egyetemen (1791) a tanszéket Vályi András nyeri el, halála (1802) után Révai Miklós

• 1791: Pesti Magyar Társaság (ennek a tagja Vályi András is)• 1793: az Erdélyi Magyar Népmívelő Társaság létrejötte (Aranka György)34 • 1794–1795: Uránia (Kármán József, Pajor Gáspár, Schedius Lajos)• a tudomány intézményesülése Magyarországon

1802: a Nemzeti Múzeum alapítása (Széchényi Ferenc) 1830: az Akadémia alapítása

számos folyóirat megjelenése 1814: Erdélyi Muséum 1817: Tudományos Gyűjtemény

• fölbomlik a hagyományos literatúrafogalom a nyelvre való reflexió (szűken vett nyelvtan) végleg elszakad a művészi tevékenységre való refle-

xiótól (irodalom, stilisztika, retorika) a költőként és grammatikusként is működők (pl. Révai) tevékenysége már nem jelenik meg szerves

egészben megszűnik a nyelvészet eszközjellege

- a szűken értett nyelvtudomány két területre szorítkozik• grammatikaírás (1790-es évek: közel húsz grammatika)

Debreceni Grammatika (1795)

a Hadi és Más Nevezetes Történetek szerkesztői, Görög Demeter és Kerekes Sámuel írnak ki pályázatot (1789), erre készül35

Földi János munkája a kiadók megváltoztatják a mű neológ irányultságát, így az ortológia és a debreceni vaskalapos-

ság szimbólumává válik lényegében a debreceni írói tömörülés (Földi János, Fazekas Mihály, Szentgyörgyi József) szö-

vegezi Révai Miklós: Elaboratior Grammatica Hungarica (1803) Verseghy Ferenc

Neuverfasste Ungarische Sprachlehre (1805) A tiszta magyarság (1805)

• szótárírás (szókincs): Verseghy közread egy tervezetet ezekhez a munkálatokhoz ( Proludium, 1793)

34 tagjai: Bánffy György, Baróti Szabó Dávid, Révai Miklós, Kazinczy Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály, Rát Mátyás, FöldiJános, Édes Gergely, Horányi Elek, Schedius Lajos, Gyarmathi Sámuel, Budai Ézsaiás, Mészáros Ignác, Benkő Ferenc,Benkő József, Szentpáli István35 Egy másik pályamű Gyarmathi Sámuel Okoskodva Tanító Magyar Nyelvmestere (1794).




20

VIII. Révai Miklós és Verseghy Ferenc (vitájuk, műveik)

Verseghy és Révai vitája

- alapvető fölfogásbeli különbség• Révai: a magyar nyelv virágkora a reformációban volt (normatív mérce: a múlt nyelve); amiből ezt lát-

ja: az ikes ragozás a XVII. századtól van leépülőben• Verseghy: a saját korában beszélt köznyelv a mérvadó

- a vita legismertebb témái•

ikes ragozás Révai nyelvtörténeti alapon teljesen vissza akarja állítani az ikes ragozást36 Verseghy: az alaktani rendszer koherenciájára és az analógiára hivatkozva helytelennek tartja a lo-

gikátlanná vált ikes ragozást• jottista–ipszilonista kérdés: a j-vel kezdődő toldalékot tartalmazó szavakat fonetikusan vagy szóelemző

módon kell-e leírni, ha a j palatalizációt okozva összeolvad a tő végső mássalhangzójával (láttya vagylátja) Révai a HB-re hivatkozik: a j a toldalék része Verseghy: a j-t bélyeghangnak (kötőhang) tekinti

Mindkét kérdés Révai javára dől el – Kazinczy Ferenc tekintélye alapján.37

Révai Miklós

- Nyelvtudományi rendszerét a ’90-es években dolgozza ki, de munkáit csak egy évtizeddel később tudjakiadni. Ok ( Planum): egy átfogó normatív nyelvtan megírásához nagyszabású előmunkálatokat és anyag-gyűjtést tervez.

- Helyesírási rendszere: Geleji Katona István alapján (etimologikus, jottista és református helyesírás elvei),amelyet Misztótfalusi megfoszt a túlzásoktól, majd Tsétsi János továbbfejleszt.

- A héber nyelvrokonság híve.38 - művei

• Antiqvitātēs (1803): magyar irodalmi régiségek• Elaboratior Grammatica Hungarica (1803) – Verseghy ezt (a fogságából) két művében támadja

Neuverfasste Ungarische Sprachlehre (1805) A tiszta magyarság (1805)

Verseghy bírálatainak a megjelenése után Révai valóságos hadjáratot indít (tartalmi és személyes sérté-sekkel): két vitairatot ad ki (álnéven), majd valódi tanítványa, Horvát István is kiad egy vitairatot (Bol-dogréti Víg László álnéven).

• A magyar szép toll (az első magyar nyelvű stilisztikai kézikönyv) fő forrása: Johann Christoph Adelung műve (1785, Berlin) – részben lefordítja, részben átdolgozza a kézirat első ismertetője: Velledits Lajos (szerinte Révai csak ebben foglalkozik a nyelvújítással) Révai azonban több művében is szól a nyelvújításról, amelyet fontosnak tart, de az erőszakos újítá-

sokat elítéli. a stilisztika kibontakozása

A stilisztikák szerepét a XVIII. század közepéig a retorikák töltik be. A stilisztika csak a XVIII. század második felében kezd önállósulni. A kezdeményezők sokat merítenek a retorikából (elsősorban: római retorikai irodalomból; pl.

Cicero, Quintilianus). Révai magyar forrása: Szenthe Pál (ő az első, aki a latin retorikák legfontosabb tételeit megszólal-

tatja magyarul) Révai átveszi tőle a műszavai nagy részét. Különbség: Szenthe főleg bibliai, vallási példákat használ, Révai magyar íróktól (Faludi Fe-

renc, Pécsi Lukács, Pázmány Péter, Telegdi Miklós) és Cicerótól. A mű bizonyos szempontból túlnő a stilisztikán (Révai egész nyelvészeti rendszere foglalatát adja);

egyéb témák: a nyelvek kialakulása az északi és a napkeleti nyelvekkel való rokonság

36

Pl. kijelentő mód, jelen idő, E/3, ikes igék: mindig ikesen kell ragozni őket (pl. én vonzódnám, vonzódám; ő vonzódnék ,vonzódék )37 Révai azon javaslatai, amelyeket Kazinczy nem támogatott, feledésbe merültek.38 Ez az eszme már régi: Sylvester János, Geleji Katona, Komáromi Csipkés György, Pereszlényi Pál, Tsétsi János, Bereg-szászi Nagy Pál, Verseghy Ferenc.




21

nyelvtörténeti fejtegetések- Révai újdonsága

• Elsőként képviselte következetesen a történeti szemléletet a nyelv vizsgálatában (Schlegel és Grimmelőtt).

• Módszeresen földolgozta a magyar nyelvemlékeket.39 • A nyelvemlékekben föllelhető, történetileg összefüggő alakok közt időrendi és oksági viszonyokat állí-

tott föl.• Elsősorban azon formák történetét vizsgálja, amelyek szerepet játszanak nyelvművelő törekvéseiben

(pl. az ikes ragozást igen, a melléknévfokozást nem kutatja).• A nyelvváltozásban visszafordítható romlást lát.• Nyelvtani szemléletére rányomja bélyegét a kor latinos és héberes hagyománya.

Verseghy Ferenc

- Természetesnek veszi, hogy a nyelv változik.- A nyelvi változásokat életciklusokban tekinti.

• reformáció: ifjúkor• saját kora: érett férfikor

- nyelvfölfogása• A kultúra hordozásának és elterjesztésének a legfőbb eszköze, hogy legyen nyelvtan és szótár.• Mivel a nyelv folyamatosan változik, a nyelvtannak és a szótárnak az aktuálisan beszélt köznyelven

kell alapulnia.- művei

• Proludium (Pest, 1793) első nyelvészeti munkája a megírás oka: az 1790–1791-es országgyűlés kezdeményezte mozgalom a magyar nyelvhasználat

ügyében alapjai az alcím szerint

Johann Christoph Adelung a keleti nyelvek szelleme a tiszai nyelvjárás az erdélyi nyelvjárás

három fejezet

A magyar nyelv általában mint nyelv40 A magyar mint keleti nyelv A magyar mint nemzeti nyelv (három nyelvjárást különböztet meg: tiszai, dunai, erdélyi)

Névszóragozás: a latin mintájú kevés esetű ragozásról áttér a magyarnak sokkal jobban megfelelősokesetű névszóragozási rendszerre.

Igeragozás: a magyar igeragozási rendszert nem lehet a latin rendszerbe erőltetni, mert így olyanigealakok is föltűnnek, amelyek a köznyelvben soha nem fordultak elő.

Az ikes ragozást a nyelvszokás alapján veti el. 1795: Révai megtámadja, miután megismeri a Debreceni Grammatikát (Verseghyben látja fő ellen-

lábasát); amit itt ír: Először idézi a régiséget mint irányadó elvet.

Kimondja a szenvedő igealak és az ikes ige szabályosságainak az összefüggését. A helyesírás kérdését csak érinti.

• A brünni szótári gyűjtés Kufstein, Graz: a foglyok még nem foglalkozhattak szellemi munkával. Brünn: a foglyok hozathatnak könyveket; Verseghy elhozatja Pápai Páriz Ferenc szótárát és több

más nyelvészeti munkát. Verseghy mintegy hatszáz oldalt ír tele nyelvészeti jegyzetekkel; ezekről elsőként Gáldi László ad

hírt a fönti címmel. Ez az anyag azonban nem egy szótár előmunkálataihoz tartozik, mint azt Gáldi vélte, hanem egy

újfajta nyelvtan szintaxis részének az előzménye. Ezért ezt az anyagot brünni nyelvtani jegyzetek-nek kell neveznünk.

• Neuverfasste Ungarische Sprachlehre (1805)

39 Ezek jegyzékét a régi nyomtatványokéval együtt Sándor István adta ki (1791–1803).40 Itt a magyar nyelvtudomány történetében elsőként definiálja a nyelvet: nyelven azokat az artikuláris hangokat értjük,amelyek segítségével gondolatokat közölhetünk más emberekkel.




22

Alaktani rész: a korábban megállapított húsz esetet tizenötre szállítja le. Főnévragozás: tisztázza a genitivus valódi ragját (rámutat, hogy az -é nem lehet a genitivus ragja). Elveti a Révai által védett ikes ragozást. A -lak /-lek személyragos alakot a határozott ragozás paradigmái közt helyezi el (a grammatikusok

addig meg sem említik, ha pedig igen, a határozatlan ragozáshoz sorolják).• A tiszta magyarság (1805)

A Sprachlehre elméleti alapvetése. Elveti a régi írók tekintélyét. A mai helyesírásban nem lehet a régi nyelvre támaszkodni, mert a nyelv állandóan változik.

•

Analyticae Institutiōnum Linguae Hungaricae (1816–1817); ami helyet kap benne: grammatika nyelvfilozófia nyelvművelési kérdések retorika poétika stilisztika

• Magyar Grammatika avvagy Nyelvtudomány (1818)- Grammatikai munkásságában a Grammaire raisonnée elveit követi, hogy megszabaduljon a magyar nyelv

leírásában a latin nyelvtani minták uralkodó befolyásától.




23

IX. A szótárírás és a szókincs a fölvilágosodás korában. Apáczai Csere János, Bertalanfi Pál, Molnár János,

Rát Mátyás, Révai Miklós, Faludi Ferenc, Kalmár György, Barczafalvi Szabó Dávid, Verseghy Ferenc,

Gyarmathi Sámuel

- szótárírás, szókincs• A fölvilágosult reformáció másik központi kérdése.• a szókincs gazdagítása• Programadó Bessenyei Jámbor szándéka.• A nyelvújítás tulajdonképpen a szaktudományok terminológiájának a magyarításával kezdődik (ez az

irány Kazinczy föllépéséig megmarad).• Szótárírás a nyelvújítás előtt: Verseghy Ferenc Proludium c. munkája, amely bevezetés a magyar nyelv

törvényeibe, a szótárírás három szakaszát jelöli ki. a magyar nyelv etimológiai és filológiai szótárának a kidolgozása (ez a magyar nyelv értelmező

szótára lett volna) 12 szakszótár programja és tervezete a magyar nyelv egyetemes szótárának a kidolgozása

• Gyarmathi Sámuel: Vocabulārium (1816) Érintkezik a nyelvújítási mozgalommal. Pályázatra íródik. nyelvhasonlító etimológiai szótár függeléke székely tájszógyűjteményt tartalmaz

-

szótárírás• a szótárirodalom történetéről: két alapvető monográfia

Melich János (a kezdetektől Pápai Páriz Ferenc szótáráig) Gáldi László (a XVIII. század hetvenes éveitől a XIX. század negyvenes éveiig)

• 1711–1772: nincs elemezve (a hanyatlás korszakának könyvelték el)• a jezsuiták szótári kiadványairól néhányan írnak

Sándor István Pápay Sámuel Toldy Ferenc

• Jambressich András szótára (latin–horvát) nem egyszerű Pápai Páriz-követő

fő forrása: Kirsch létrejöttében fontos szerepet játszik az illírizmus XVIII. századi mozgalma célja: jezsuita rendtársa szótárának a kiegészítése több olyan szócikke van, amely pápai Páriznál nem szerepel, Szenczi Molnárnál viszont igen jelentősége: egyes magyar szavak és kifejezések nála fordulnak elő először (pl. szalonka, névkönyv) a szótárban találhatók verses értelmezések (a címszó jelentését latin idézettel szemlélteti, ezt pedig

horvát, illetve ritkábban német és magyar nyelvű versekben értelmezi) Márton József háromnyelvű szótárainak az előfutára

- A szókincsfejlesztéssel már Geleji Katona István is foglalkozik (elve: a tudatos szóalkotás az írónak nem-csak joga, de kötelessége is).

- nyelvújítás• Tulajdonképpen a szaktudományok terminológiájának a magyarításával kezdődött.•

A folyamat megindulása: XVII. század, Apáczai Csere János (ő a bölcselet, a mennyiségtan és a mértanterületén vezeti be a magyarnyelvűséget).

• XVIII. század: már nagyon sokan foglalkoznak a tudományok anyanyelven való tanításával és művelé-sével.

- Faludi Ferenc• jezsuita tankönyv• főleg szépirodalmi fordításain keresztül hat• ő értelmezi először a HB-et• szavai: hitel , otthonosság , vélemény, sütemény, álomkép, búcsúszó, nyelvbotlás, napirend , zsebóra,

nyelvjárás • újszerűen kapcsol össze igét és igekötőt: félreáll , lebecsül , leszoktat

•

nyelvében Pázmányt követi, és lényegesen kevesebb nyugatias vonást őriz, mint a dunántúli CsuzyZsigmond• stílusát a társalgási nyelvből és a népnyelvből alakítja ki• közmondásokat és jelzős főneveket gyűjt




24

• fölismeri a népköltészet irodalmi szerepét (ebben megelőzi Herdert)• sajátosságok

-ít képző: csak ritka kivétellel -ét (pl. áméttó) az -ú és -ű következetesen hosszú a főnévi igenév képzője -ni (a -nyi helyett) a -búl /-bűl váltakozik a -ból /-ből -lel

• nyugati hatások í helyett i áll: hir , hivek

az intervokális s kettőződik: gyalázatosson az á utáni szótag a-ja helyett o: társok gyakran elmarad a labiális illeszkedés: tüzhez

- Bertalanfi Pál (jezsuita tankönyv): földrajzi és egyéb műszavak (egyenlítő , cseppkő , gyümölcsösít )- Molnár János (tankönyvek, enciklopédikus munkák; nagy hatással van Révaira és Rát Mátyásra): ásvány,

sarkcsillag , folyadék , nyelvújítás - Adámi Mihály és Kalmár György: sajátosságuk a gyökelvonás (mezítelen > mez)- nagy szóújító még: Baróti Szabó Dávid és Dugonics András (ősmagyar nevek, illetve névalkotások: Etelka,

Jolánka)- Apáczai Csere János

• Megveti a filozófia, a mennyiségtan és a mértan műnyelvének az alapjait.• Tőle származik arány, középpont , számláló, nevező vagy osztó kifejezésünk.

-

Kalmár György (nyelvtudós, költő)• tudatos nyelvújító• kortársai ítélete kedvezőtlen

Kazinczy „kiaszott fejű”-nek tartja (bár a művét nem érti) Rájnis és Gyarmathi Sámuel is elítéli, bár ők a Prodromust értve olvassák

• ő dolgozza ki az elvonás elméletét• műve: Prodromus ’előfutár’

az első kísérlet az összehasonlító hangtan terén föllelhetők benne szótárterve nyomai megjelenése után csak kb. 150 évvel indul meg iránta az érdeklődés

1912: Gombocz Zoltán megjegyzése Pápay József: új megvilágításba helyezi a művet (az első kísérlet az összehasonlító hangtan te-

rén) Tolnai Vilmos: méltatja a szerző nyelvújításban betöltött szerepét Körmöczi László kutatása: a korabeli európai tudományosság nagyon komolyan vette Kalmárt Papp Ferenc cikke (1958): Kalmár szentpétervári tartózkodásáról ír Kelemen József (1958): beszámol Kalmár szótártervéről, és a szótártöredék nyomairól41 Benkő Loránd monográfiája: a mű ezzel kap helyet a nyelvtanirodalom történetében Vértes O. András monográfiája: a mű első részét elemzi ( Kalmár György fonetikai nézetei

címmel) – Kalmár általános fonetikát ad, de a magyar hangokat állítja a középpontba Weöres Sándor: az irodalomtörténet számára fedezi föl Kalmárt (1976, 1977)

- Rát Mátyás (a Magyar Hírmondó első szerkesztője)• óvatos újító

•

az új fogalmak kifejezésére idegenből kell venni a szavakat, vagy a dolog mivoltához alkalmazott újszólásokkal kell élnünk• sokat ad stílusa magyarosságára• szót emel az idegenszerűségek ellen• pl. kötet , népesség , közgyűlés, újságíró

- Révai Miklós• a szó valódi értelmében nem nyelvújító, bár alkot új szavakat• főleg Rát elveit követi• nagy érdeme: az élőbeszéd grammatikáját történeti módszerrel vizsgálja

- Barczafalvi Szabó Dávid (a Magyar Hírmondó harmadik szerkesztője)• tudósításai 1785-től jelennek meg•

túlfűtött lelkesedés jellemzi, rengeteg új szót hoz létre (képzés, összevonás, szórövidítés); pl. tünemény,előzmény, bajnok , ifjonc, tábornok , taps, ábra, torz, belváros, naptár , külföld , láthatár

41 E tervről Kalmárnak több írása is tanúskodik: Prodromus, egy Mária Teréziát dicsőítő ének, több hirdetés a Magyar Hírmondó ban.




25

• sok szava hamar elhal, pl. a hónapok nevei: zúzoros, enyheges, olvamos, nyilonos, zöldönös, termenes,halászonos, hévenes, gyümölcsönös, mustonos, gémberes, fagyláros

• hozzá hasonlóan szélsőséges újító: Wándza Mihály (színész, színigazgató, színműíró)- Verseghy Ferenc- Gyarmathi Sámuel




26

X. A nyelvújítás. Kazinczy Ferenc, Teleki József

- nyelvújítás• Tulajdonképpen a szaktudományok terminológiájának a magyarításával kezdődött.• A folyamat megindulása: XVII. század, Apáczai Csere János (ő a bölcselet, a mennyiségtan és a mértan

területén vezeti be a magyarnyelvűséget).• XVIII. század: már sokan foglalkoznak a tudományok anyanyelven való tanításával és művelésével.

Faludi Ferenc (jezsuita tankönyv; főleg szépirodalmi fordításain keresztül hat) Bertalanfi Pál (jezsuita tankönyv)

Molnár János (tankönyvek, enciklopédikus munkák; nagy hatással van Révaira és Rát Mátyásra) Adámi Mihály és Kalmár György: sajátosságuk a gyökelvonás (mezítelen > mez) nagy szóújító még: Baróti Szabó Dávid és Dugonics András

• Magyar Hírmondó (1780–1788) az első magyar hírlap; ezzel a nyelvújítás eredményei közkinccsé válhatnak első szerkesztői: Rát Mátyás, Barczafalvi Szabó Dávid és Révai Miklós

• A mozgalom Kazinczynak a börtönből való szabadulása után (1801 júniusa) irodalmi fordulatot vesz.- egyéb újítások

• botanika: Csokonai néhány javaslata, Fazekas Mihály és Diószegi Sámuel ( Magyar füvészkönyv: szak-kifejezések, virágnevek; pl. nőszirom, gólyahír , iringó)

• kémia, hadtudomány, gazdaságtan: Kováts Mihály, Farkasfalvi Farkas Ferenc, Kisszántói Pethe Fe-renc, Fábchich József

-

a törekvéseket Kazinczy fogja össze, és színrelépésével megindulnak a nyelvújítás csatái- nyelvújítási harc: az 1810-es években a Kazinczy körüli események

• kezdete Árkádia-pör (1806–1807)42 Magyar régiségek és ritkaságok (1808; a sorozat első kötete, amely folytatás nélkül marad, és

amelyben még Kazinczy a támadó) Dayka és Báróczi életrajza: Kazinczy kifejti nyelvújító elveit Tövisek és virágok (1811), illetve egy episztola Vitkovicshoz (1811): az igazi harc kezdete

• a harc első vitairatai Mondolat (1813; a paródia végleges szövegét Somogyi Gedeon Veszprém megyei esküdt írta) – az

ortológia első komoly válasza

Felelet a Mondolatra (1815; Kölcsey Ferenc és Szemere Pál gúnyirata)Ezek valamilyen formában az egész magyar értelmiséget bevonják a vitába. az ortológia hívei

Kisfaludy Sándor Pázmándi Horvát Endre Verseghy Ferenc Sipos József (Ó és Uj magyar – erre maga Kazinczy felel)

a neológia hívei Kazinczy Ferenc Vitkovics Mihály Horvát István Szemere Pál

Kölcsey Ferenc Fáy András

• lezárása Teleki József (1817–1818): A magyar nyelvnek tökéletesítése új szavak és új szólásmódok által 43 –

fölsorolja a tökéletes nyelv tulajdonságait (bizonyítja, hogy nem létezik egyetemes nyelvideál) bőség (a szókincs kellő nagysága és árnyaltsága) határozottság (a kétértelmű szavak hiánya) rövidség tisztaság (az idegen elemektől való legnagyobb szabadság) regulásság (a nyelvtani szabályok nagy hatókörrel rendelkezzenek) szép hangzás

Orthologus és Neologus (1819)

42 Kazinczy Csokonai sírjára egy rövid szöveget javasolt, melynek utolsó szavai: „ Árkádiában éltem én is.” A debreceniekmegsértődtek, hiába magyarázta Kazinczy, hogy Árkádia nem a szamárlegelőt, hanem a költészet honát jelenti.43 A Marczibányi-bizottság pályázatára; Teleki József az Akadémia első elnöke volt.




27

• A résztvevőket hagyományosan ortológusokra és neológusokra osztják föl, de mindkét tábor célja aszókincs gazdagítása; általános ellenvetések: Kis János: még a legzseniálisabb költőnek sincs joga magát a nyelv fölé helyezni Pázmándi H. Endre: a nyelvet belső erők alapján kell megújítani, nem idegen mintákkal Beregszászi Nagy Pál: kizárólag az analógiára támaszkodva, az etimológia nélkül nem szabad sza-

vakat gyártani- pályázatok: a századelő legfontosabb közművelődési cselekményei; pl. Kultsár István pályázata (1804,

Magyar Kurír ; téma: a magyar nyelv kiművelésének kérdése)•

díjazzák Kis János (evangélikus püspök, költő, műfordító, Kazinczy híve) nyelvészeti munkáját

44

: Amagyar nyelvnek mostani állapotjáról, kiműveltetése módjairól, eszközeiről (1806), amely tárgyalja anyelv absztrakciós képességét, szórendje természetességét, tömörségét, változatosságát

• Kazinczy is egy pályázatra alkotja meg a szellem és az egyetem szavakat (Kazinczynál föltűnik a németfilozófus, nyelvész és esztéta, Jenisch hatása, aki a tökéletes nyelv eszméjét képviseli – Jenisch egyéb-ként Kis Jánosra is hat)

- Kazinczy álláspontja: a szépíró jogai (rajta keresztül nem a francia, hanem a német irány az uralkodó45)• eltávolodni a köznép nyelvétől• idegen szavakat átvenni• szavakat rövidíteni, szavakat megváltoztatni• szavakat újfajta szerkezetbe helyezni• szavakat teremteni•

általában érdeklődik a tájszavak iránt• szóalkotásai

kaliba, lóca, körtvély, pitvar szabályos képzés: egyesület , füzet , szobrász, szellem elvonás: enyhül > enyhe, dölyfös > dölyf , lakmározik > lakoma összetétel: álarc, dicsvágy, évszak , részvét elavult szavak fölelevenítése: hölgy, rege, vándor , verseny

• Kazinczy saját irányzatát kiegyenlítődésnek (szinkretizmus) nevezi.- a nyelvújítás módszereinek az összefoglalása

• az írásbeliség és bizonyos vidékek tájnyelvi szavainak általánossá tétele; pl. betyár , csalit , folyondár ,hulla, inda, kagyló, pata, repkény, róna, sajnos, szikár

•

a népnyelvi szavak gyakran új jelentéssel kerülnek be az irodalom nyelvébe; pl. páholy ’szénatartó re-kesz’, pongyola ’lompos, rendetlen’• régi, elavult szavak fölújítása; pl. aggastyán, bakó, hölgy, iker , szobor , vihar – itt is módosulhat a szó

eredeti jelentése, pl. agy ’koponya’, börtön ’hóhér’• ősi személynevek elterjedése; pl. Álmos, Árpád , Béla, Előd , Emese, Enikő , Géza, Gyula, Jenő , Lehel ,

Levente, Zoltán, Zsolt • a neveket néha idegen nevek magyar változataként használják; pl. Béla ~ Albert , Gyula ~ Julius • régi magyar helynevek közszóvá tétele; pl. Újlak , Széplak > lak • idegen szavak magyarosítása; pl. latin balaena > bálna, francia pilier > pillér ; Koppenhága > Kappanhágó • leggyakoribb: szóképzés

deverbális és denominális képzők fölcserélése; pl. okmány, eszmény kedvelt igeképzők: hízele g , társalog ; borong ; fagyaszt ; lázít

kedvelt névszóképzők: bánt alom, érzelem; művész ; él mény, hagyomány; ásvány; árnyal at , füzet ; folyékony; hallg atag

fölelevenített képző: uracs, hord ár , ada g , hat ály, enged ély, nyit ány, termény, ill em, szól am határozószók, névutók továbbképzése; pl. újráz, utánoz, fellebbez

• gyakori: elvonás (ok: rövidségre törekvés); pl. szláv ábráz > ábra • összetétel

sok kifogástalan (jelzős, határozós, tárgyas): búskomor , folyóirat , helyesírás, hullócsillag , rendőr német mintát követők

főnévi és melléknévi határozós: bérkocsi, sétabot , szemüveg , zsebkönyv, szívbeteg , jogerős az előtag puszta igető: fegyház, fekhely, jármű , mértan, röpirat , raktár a melléknévi jelzős szerkezetet főnévi előtagú összetétel helyettesíti: gyümölcskosár , tintaüveg

44 Befogadó jellegű és saját erőforrásaira támaszkodó bővíthetőségük alapján osztályozza a nyelveket. Tárgyalja a nyelvabsztrakciós készségét, szórendje természetességét, tömörségét és változatosságát (Jenisch alapján).45 A nyelv épségének nem egy diktatórikus akadémia a letéteményese, amely kötelezhet mindenkit a normák betartására,hanem a német romantika zsenielméletének a szellemében a költő.




28

megcsonkított szavak összevonása cső + orr > csőr csíp + eszköz > csipesz híg + anyag > higany könnyű + elméjű > könnyelmű levegő + ég > lég talp + alj > talaj

elvonás meglevő összetételekből napkelet > kelet

napnyugat > nyugat zenebona > zene nádorispán > nádor

tükörszavak: álláspont , benyomás, előszeretet , ellenszenv




29

XI. Az Akadémia szerepe a nyelvtudomány történetében. Vörösmarty Mihály, Döbrentei Gábor, Hunfalvy

Pál

- fontos az Akadémia szerepe a nyelvújításban (a nyelvújítási harcok, viták szerves folytatása; alapítása:1825; működése kezdete: 1830)• A magyar helyesírás és szóragasztás főbb szabályai (1832)• Magyar tájszótár (1838)• A magyar szókötés főbb szabályai (1843)• A magyar nyelv rendszere (1843)

•

Magyar nyelv szótára (1862–1874; Czuczor Gergely és Fogarasi János szerk.)• Magyar nyelvtörténeti szótár (1888; Szarvas Gábor és Simonyi Zsigmond szerk.)• 1829–1848: rengeteg szótár jelenik meg

szakszótárak, német–magyar és magyar–német zsebszótár a nyelvtudományi bizottság elnöke: Hunfalvy Pál a szótárak szerkesztőbizottsága: Vörösmarty Mihály, Toldy Ferenc, Bugát Pál, Bajza József

• Bugát Pál: Szócsíntan (1857); Bugát nevéhez főleg a természettudományi és az orvosi nyelv eltorzításafűződik (néhány erőszakolt alkotása megmarad: csipesz, adat , hőmérséklet , ideg , ízület , közérzet , lég-cső )

- fontos a Kisfaludy Társaság (1836) szerepe, amely költői pályadíjakat tűz ki- egyéb kiadványok

• Táncsics Mihály: A magyar nyelv (1831)•

Dankovszky Gergely: Magyar Szófejtő Szótár (1833)• 1838–1849: régi magyar nyelvemlékek (Döbrentei Gábor szerkesztésében)• Szvorényi József: Magyar ékes szókötés (1846; stilisztikai jellegű munka)• Riedl Szende: Magyar hangtan (1859)• 1874-től a Nyelvemléktár (Volf György szerkesztésében)• Toldy Ferenc kódexkiadásai, illetve a régi magyar grammatikusok első kiadása• Brassai Sámuel

A magyar mondat (1860–63) A magyar bővített mondat (1870)

- folyóiratok, lapok• 1805–1828: Kultsár István révén a magyar sajtó központja Pestre kerül ( Hazai Tudósítások , 1808-tól

Hazai és Külföldi Tudósítások )• 1814–1818: Erdélyi Muséum (Döbrentei Gábor)• 1817–1844: Tudományos Gyűjtemény (Fejér György, Thaisz András stb.; havonta jelenik meg)• 1821–1832: Aurora (Kisfaludy Sándor; a polgári jellegű nemzeti irodalom képviselője)• 1831–1836: Kritikai Lapok (Bajza József)• 1837–1843: Athenaeum (Vörösmarty, Bajza, Toldy)• 1841: Kossuth Pesti Hírlap jának az indulása – óriási a politikai szerepe és a nyelvi hatása• 1843–1848: Honderű (Petrichevich Horváth Lázár; divatlap)• 1844–1848: Életképek (Frankenburg Adolf; divatlap)

- Magyar Nyelvészet • 1856–1861 •

Hunfalvy Pál folyóirata• 1862-től Nyelvtudományi Közlemények címmel létezik

- Magyar Nyelvőr • 1872-ben induló folyóirat• szerkesztője: Szarvas Gábor (1870-es évek: fölújítja az ortológus–neológus vitát); vezető még: Simonyi

Zsigmond és Volf György• létrejötte oka: a függetlenedő hírlapírás elsősorban német mintákat követ, illetve németes a gazdasági

és a hivatalos élet nyelve; ez a nyelvromlás hívja életre a századvégi ortológiát, amelynek folyóirata a Magyar Nyelvőr

• fő célja: a nyelvújítás „vadhajtásainak a lenyesegetése” (Szarvas szerint a magyar nyelv akkori szánal-mas állapotának oka a nyelvújítás; felelőssé teszik Kazinczyt, és kétségbe vonják a reformkor eredmé-

nyeit)• a minden területre kiterjedő mozgalom az irodalom nyelvét alig érinti (ez inkább Arany példáját követ-

ve fejlődik)




30

• a folyóirat nagy érdeme: a tudományok nyelvét visszaszorítja az írott nyelv kialakult normáiba, és ezzelaz Arany-féle nyelvi eszményt állítja ideálul

• 1896-tól Simonyi Zsigmond szerkeszti• 1919-től Balassa József szerkeszti

- Vörösmarty Mihály szerepe• a kor kiemelkedő szelleme; középutat járó, tudatos újító• megteremti a romantikus irodalmi névdivatot (Tünde, Elemér , Csilla)• szavait főleg a régi vagy a népi nyelvből meríti

•

az MTA nyelvtudományi osztályának a tagja• a szótárak szerkesztőbizottságának a tagja• Toldy Ferenccel közösen: a magyar helyesírás első akadémiai szabályzata ( A magyar helyesírás és szó-

ragasztás főbb szabályai 1832).• A magyar nyelv rendszere (1834; bővítve: 1846): társszerkesztő és munkatárs• Magyar Tájszótár (1838): szerkesztőbizottsági tag• Toldyt és őt bízzák meg az akadémiai nagyszótár szerkesztési elvének a kidolgozásával

- Nemzeti üggyé válik a magyar nyelvű színjátszás.• Az Akadémia az eredeti drámákra évi száz arany jutalmat tűz ki.• Főleg Vörösmartynál kibontakozik az igényes színikritika.

- Pest-Buda kisvárosból irodalmi és politikai központtá válik.

-

Vajda Péter a prózavers első művelője, illetve nyelvtaníró.-

Kunoss Endre a nyelvújítás szavait népszerűsíti.- 1849-re a kor nyelvét a főbb változások maradandóan egységesítik, és a fontos tényezők hatására (Pest,

Akadémia, Kisfaludy Társaság , írói körök, folyóiratok, hírlapok, színházak, egyetem) kialakul a beszéltmagyar köznyelv is.

- a reformkor hangtani sajátosságai• az ö-ző, í -ző, l -ező forma végleg eltűnik• állásfoglalás a -ból /-ből , -tól /-től , -ról /-ről mellett, de még nem ritkák a zártabb formák sem (a korszak

végére viszont általánosan elterjednek a nyíltabb formák)• - stul /- stül : a hivatalos állásfoglalás a hosszú mgh-s formák mellett dönt (sőt Szvorényi: - stól /- stől )• a kezét - fejét típus még keveredik a kezit - fejit típussal• vegyes a lesz egyes alakjainak a használata•

az elbeszélő múlt leve alakját fölváltja a lőn • az ö javára csökken az e terhelése (tekéletes ~ tökéletes)• az i ~ ü váltakozása szórványos ( siker ~ süker , idő ~ üdő )

- a reformkor alaktani jellemzői• rövidülés az egyszerejtés által (édesden)• melléknevek, melléknévi igenevek főnevesítése)• az ajtó-ajtaja mintájára föléled a valamikor szabályos bimbaja, bölcseje tőalak• E/3-ű birtokos személyrag: a j nélküli alak lényegesen gyakoribb (kínai, fürtei)• az írásbeliség általában kerüli a tárgyrag kettőzését• az idősb, magasb-féle fokozott melléknevek választékosnak, régiesnek számítanak




31

XII. A finnugor nyelvtudomány. Sajnovics János, Gyarmathi Sámuel

- a magyar nyelv történetére és rokonságára vonatkozó vizsgálatok indító okai• a német romantika múlt felé fordulása• a nyelvek rokonságának, illetve családfába rendezhetőségének a gondolata

- a magyar és a többi finnugor nyelv rokonságának már a középkor óta volt hagyománya; akik összefüggésbehozták a magyart az obi-ugor nyelvekkel, a cseremisszel, a lappal vagy a finnel:• Piccolomini (a későbbi II. Pius pápa)• Stiernhielm

•

Rudbeck• Strahlenberg• Leibniz• Fogel

- akik Magyarországon véleményt nyilvánítanak: inkább a keleti (először a héber, majd a szittya, török) ro-konságot részesítik előnyben• Sylvester János• Geleji Katona István

- Sajnovics János: Dēmōnstrātiō Idiōma Ungarōrum et Lappōnum idem esse • Sajnovics 1768-ban Norvégiába utazik, ahol Hell Miksa biztatására tanulmányozni kezdi a lapp nyel-

vet.•

Eredményeit bemutatja a Királyi Dán Tudóstársaság ban, majd kinyomtatja itt, később pedig Nagy-szombatban.• jelentősége

világos fogalma van a nyelvek történeti eltávolodásának folyamatáról az összehasonlító munkát igen nagy anyagon és nagy alapossággal végzik

• az általa bizonyítékként fölhozott nyelvtani egyezések a nyelvtani nem hiánya a középfok -b jele a többes szám -k jele a számnév utáni egyes szám a névmások egyezése igeragozás

birtokos személyragozás• az elmélet fogadtatása

Magyarország Az elméletet csak kevesen veszik komolyan.

Pray György (a magyar történetírás megalapítója) Decsy Sámuel (a Magyar Kurír szerkesztője)

Az elutasítás erőteljesebb (pl. Beregszászi Nagy Pál németül is válaszol rá): elutasítják a lapp– magyar rokonság gondolatát, és kitartanak a „napkeleti” nyelvrokonság elmélete mellett. a panlangvista Kalmár György a magyar nyelvet páratlan szépségűnek, és más nyelvekkel

összehasonlíthatatlannak tartja Beregszászi Nagy Pál: a magyar a héberrel, arabbal, a perzsával és főleg a törökkel rokonít-

ja

Külföldi tudósok: nagy elismeréssel fogadják (tanulmányát dánul, majd latinul is kiadják). Koppenhága (a nagy tekintélyű Schlözer, a finn Porthan és Öhring svéd szótáríró méltatása) Bécs (sok főúr ebéddel tiszteli meg)

• A mű megjelenése után Sajnovics elhallgat. Egyesek (pl. Pápay József, Zsirai Miklós) ezt azzal magya-rázták, hogy a sok bírálat nagyon lesújtotta az érzékeny lelkű szerzőt. Éder: figyelembe kell venni azidőrendet. Beregszászi Nagy Pál csak a ’90-es években lép föl (előadása: 1795; könyve: 1796). Kalmár György: a Prodromus 1770-ben jelent meg, vagyis Sajnovics művével egy időben, tehát

nem vele szállt szembe. Ekkriban még nem voltak számottevő hazai nyelvészek (Farkas János és Klein Efraim nem jelen-

tős).

A jelentős nyelvészek csak a ’90-es években lépnek föl (pl. Révai, Verseghy, Gyarmathi, SándorIstván). Nincs irodalmi visszhang sem; az egyetlen, ami eljuthatott Sajnovicshoz, az Molnár János verse, és

ez pozitív hangvételű.




32

• A szerző elhallgatásának valódi oka: Sajnovics elsősorban csillagász és matematikus volt, így miutánmegoldotta a Hell Miksa és a rend megbízásából kapott föladatot, nem akart többé nyelvészettel foglal-kozni.

• a Dēmōnstrātiō valódi utóélete Az 1770-es évek első felére az elismerés jellemző.

Palma kisebb jelentőségű műve Pray nagyszabású műve

Az első ellenséges hang: Barcsay Ábrahám 1777-es írása; a továbbiak:

Orczy csatlakozik Barcsayhoz.

Bessenyei: Magyarország törvényes állása (1804) Beregszászi Nagy Pál Budai Ézsaiás

Erőltetettnek tartja Sajnovics szóhasonlításait. Kihasználja a mű gyöngéjét, azt, hogy Sajnovics csak szótárak és nyelvtanok alapján dol-

gozott, élőnyelvi anyagot nem használt föl. Kazinczy Ferenc: hogy nem fogadja el a finnugor rokonságot, az már az Ortológus és neológus

c. tanulmányából is kitűnik. 1830-as évek: föllép Kállay Ferenc, aki a finnugor rokonság eszméjét a hivatalos nyelvtudomány

köreiben meghonosítja.• a Dēmōnstrātiō nagyszombati kiadása

nagy a zűrzavar (ok: a címlapról nem lehet megállapítani az évet) Petrik Géza bibliográfiája: a 3. kötet nem említ évszámot, az 5. az 1770-et Pallas és Révai Nagy Lexikona: 1770 Magyar Irodalmi Lexikon (Ványi Ferenc szerk., 1926): 1771–1772 Magyar Irodalmi Lexikon (Benedek Marcell szerk.): 1771–1772 Magyar Életrajzi Lexikon: 1772 Új Magyar Irodalmi Lexikon (Péter László szerk.): 1772

az 1770-es évszám a finnugor nyelvészek honosítják meg 1971: Vértes O. András megkérdőjelezi A Dēmōnstrātiō szövege, illetve Sajnovics és Hell Miksa egy-egy levele alapján: a megjelenés

valódi időpontja 1771 februárja és márciusa közt.

-

Gyarmathi Sámuel• 1794: a magyart még a „napkeleti” nyelvek közé sorolja.• Göttingenben találkozik a finnugor nyelvekkel foglalkozó Schlözerrel, és az ő hatására föladja a keleti

elméletet.• Kutatómunkáját csak könyvekre támaszkodva végzi.• Affinitās linguae Hungaricae cum linguīs fennicae originis grammatice dēmōnstrāta (Göttingen, 1799);

ez a mű két szempontból különbözik Sajnovicsétól a szóegyezéseknek alárendelt szerepet tulajdonít a nyelvtani egyezésekkel szemben a finnen és a lappon kívül más nyelveket is bevon a vizsgálódásba (észt, votják, cseremisz, vogul,

zürjén, mordvin, permják és szamojéd nyelvek) A függelékben a magyar–török rokonságot egyértelműen elutasítja, a hasonlóságokat átvételnek tu-

lajdonítja.• Okoskodva Tanító Magyar Nyelvmester Gyarmathinak magasabb fokú képzettsége csak az orvostudományban volt; kérdés: hogyan tudott

Gyarmathi ilyen terjedelmes, részletes és nyelvelméletileg megalapozott munkát elkészíteni arány-lag rövid idő alatt.

Gáldi László: a mű mintája az 1759-es Grammaire générale (szövegegyeztetései azonban nemmeggyőzőek).

A mű valódi forrása: egy Halléban megjelent, német szöveggel kísért francia grammatika (Verse-ghy művének is ez volt a forrása). Gyarmathi a mű második kiadását használja, erre utal az is, hogya nyelvtan hármas fölosztását követi. első rész: kimondás és helyesírás (tanítás a betűkről és a hangokról) második rész: a beszéd nyolc része, eredetvevés, etimológia (tanítás a szavak elosztásáról és

természetéről) harmadik rész: a szavak egybeszerkesztése (szintaxis)

- Magyarországon egyedül Révai Miklós veszi komolyan az új elméletet.




33

XIII. A finnugor nyelvtudomány. Reguly Antal, Hunfalvy Pál, Budenz József, Szinnyei József, Munkácsi

Bernát, Pápay József

- Reguly Antal• Ő a következő, aki a magyarországi finnugor nyelvtudományért érdemben tud tenni.• 1839: Finnországba megy, ahol finnül és lappul tanul.• 1841: Oroszországban az ottani finnugor népeket és azok nyelvét tanulmányozza.• 1847-ig rengeteg nyelvi, néprajzi, földrajzi adatot gyűjt az Urál vidékén.

•

Számos finnugor nyelvről ő hozott elsőként megbízható és jelentős mennyiségű adatot (pl. vogul ésosztják, amelyekről Regulynak köszönhetően bizonyosodott be, hogy ezek a magyar nyelv legközeleb- bi rokonai).

- Hunfalvy Pál• Reguly tanítványa, aki elvégzi Reguly anyagának a földolgozását.• Jelentősek saját kutatásai.• Neki köszönhető, hogy Magyarország a finnugor nyelvtudomány nagyhatalmává vált.• Folyóiratot is alapít ( Magyar Nyelvészet , 1856–1862).

- Budenz József• Hunfalvy az ő kezébe teszi le a finnugor nyelvészet ügyét; az ő hatására a magyar nyelvet először a

finnség és a törökség közt helyezi el.•

A német Budenz Göttingenben tanul (klasszikafilológia, indogermanisztika, keleti nyelvek), tanáraTheodor Benfey.• Munkássága első évtizedében alapos török összehasonlító kutatásokat végez, mégpedig a Reguly ha-

gyatékában található csuvas anyag alapján, figyelembe veszi a mordvin és a cseremisz anyagot, illetvefoglalkozik a csagatáj és az üzbég nyelvvel is.

• Lassan megváltozik a véleménye, és a finnugor rokonság elmélete felé hajlik. A fordulat egyértelművéválása: Magyar és finn-ugor nyelvekbeli szóegyezések (1867–68).

• Ír egy összehasonlító szójegyzéket (ez 858 tőszóegyezést tartalmaz).• 1868: a budapesti egyetemen a magyar–ugor összehasonlító nyelvészet magántanára lesz.• Az 1870-es évektől kutatja a szókészletet.• 1872: önálló altaji összehasonlító nyelvészeti tanszéket állít föl.• 1873 – 1881: Magyar–ugor összehasonlító szótár , amely 996 tőszó rokonnyelvi megfeleléseit tartalmaz-

za.• Ennek befejezése után a történeti-összehasonlító morfológia felé fordul, elkezdi földolgozni az ismert

finnugor nyelvek teljes alaktanát, de csak az ige- és névszóképzés vizsgálatát tudja elvégezni ( Az ugornyelvek összehasonlító alaktana, 1884).

• Kiújul a török–ugor háború. Vámbéry Ármin két írást is megjelentet.

egy 1869-es cikk A magyarok eredete (1882; Vámbéry fő műve)

A cikkre Budenz a Nyelvtudományi Közlemények ben felel (1871), a könyvre 1883–84-ben. A vita végül Budenzék javára dől el, mivel a finnugor nyelvészet ekkor már eléggé megalapozott és

kidolgozott.

-

Szinnyei József• A történeti-összehasonlító nyelvészet Budenzet követő nemzedékének nagy alakja (ő örökli tőle a tan-

széket).• Kutatásai középpontja: a magyar és a finnugor hang- és alaktan.• Tankönyveivel sokat tett az iskolai nyelvtanoktatás korszerűsítéséért.• művei

Magyar nyelvhasonlítás (1896) Magyar tájszótár (1901)

- más kiemelkedő alakok• Riedl Szende: a prágai egyetem magyar tanszékének a professzora• Munkácsi Bernát (nyelvész, etnológus)

amivel foglalkozik: összehasonlító nyelvészet, az őstörténet és a néprajz

a magyarok közül ő folytatta Reguly Antal munkáját (ő fejti meg Reguly vogul anyagát) 1885-től a helyszínen is tanulmányozza a népeket és a nyelveket (votják, csuvas, vogul) összeállít egy vogul népköltészeti gyűjteményt




34

• Pápay József a magyar nyelvtudomány és az összehasonlító finnugor nyelvészet tanára Sikerül megfejtenie Reguly osztják szövegeit (az 1898–1899-es expedíció alapján, amelynek során

az osztjákok földjén járt).




35

XIV. A századforduló és a XX. század első fele

- a nyelvészet Magyarországon is alapvetően újgrammatikus irányultságú; két vonulat:• empirikus–történeti• pszichologista

- fő kutatási terület: a magyar nyelv története; a két legtöbbet művelt terület:• történeti hang- és alaktan• szó- és névtörténet

- Csak kevés munka íródott, de ezek a legjobb európai nyelvészet színvonalán álltak.

-

Simonyi Zsigmond• a századforduló magyar nyelvtudományának legkiemelkedőbb alakja• Magyarországon ő honosítja meg az újgrammatikus elméletet• indogermanisztikai és romanisztikai képzettségét külföldön szerzi (Lipcse, Berlin, Párizs)• 1879: egyetemi magántanár• 1880: a magyar nyelvészeti tanszéket helyettes tanárként vezeti• 1889: a magyar nyelvészeti tanszéket rendes tanárként vezeti• több mint húsz évig a Magyar Nyelvőr szerkesztője• Tüzetes Magyar Nyelvtan

szintetizáló munka; egy nyelvtörténeti (sőt finnugor) alapú, teljes magyar nyelvtan kezdete első kötete: Hang- és alaktan (1895)

•

a XX. század első felének szinte minden nyelvészéről elmondható, hogy Simonyi szellemi gyermeke- Nyelvtudományi Társaság (1903)• első elnöke: Szily Kálmán• 1905: megindul saját folyóirata ( Magyar Nyelv)

- 1907: az Akadémia megindítja a Nyelvtudomány c. folyóiratot; szerkesztője: a szlavista Asbóth Oszkár.- egyéb fontos művek

• Balassa József: A magyar nyelvjárások osztályozása és jellemzése (1891)• Szinnyei József: Magyar tájszótár (1893–1901)• Oklevélszótár (1902–1906; Zolnai Gyula szerk.)• Nyelvújítási szótár (1902–1908; Szily Kálmán szerk.)

- Gombocz Zoltán• Simonyi halála után ő a legfontosabb nyelvész.•

akik hatottak rá: Szinnyei József Simonyi Zsigmond Becker Fülöp Ágost Wundt–Steinthal-féle pszichologizmus (ennek alapján önálló szemantikai elméletet dolgoz ki)

• Az Eötvös Kollégium tanára és igazgatója, a budapesti egyetem professzora és dékánja.• 1914–1920: a kolozsvári egyetem ural–altaji tanszékének a vezetője.• művei

Nyelvtörténeti módszertan (1922) Jelentéstan (1926)

• tőle származik a jelentésváltozatok négyes fölosztása

jelentésátvitel a nevek hasonlósága alapján a nevek érintkezése alapján

névátvitel a tárgyképek hasonlósága alapján a tárgyképek érintkezése alapján

• Tisztázza a magyar őstörténet bizonyos kérdéseit.- A Magyar Nyelvtudomány Kézikönyve

• szerkesztők: Gombocz Zoltán, Melich János, Németh Gyula• 1922–1938: a tervezett köteteknek kevesebb mint fele jelenik meg• 1928: megjelenik Klemm Antal Magyar történeti mondattana (e mű korai megjelenése mutatja, hogy a

szintaxis nem volt elhanyagolt terület)-

két másik nagy összefoglaló munka is elakad• akadémiai nagyszótár• etimológiai szótár ( Magyar Etymologiai Szótár ; Gombocz és Melich írta)




36

- A szomszédos országok nyelvészeti fejleményei a magyarországi tudományra csekély hatással voltak (a prágai iskola mégis tud hatni, Laziczius Gyulán keresztül).

- Laziczius Gyula• személyes kapcsolata van Trubetzkoy-jal és Jakobsonnal, de jól ismeri az amerikai strukturalistákat

(Sapir, Twaddell)• Magyarországon a szinkrón orientációjú strukturalizmus legkövetkezetesebb képviselője• tevékenysége fő területe a hangtan

A phonologiáról (1930)

Bevezetés a fonológiába (1932; ebben található a magyar nyelvjárások első fonológiai leírása)• sokat tesz a prágai fonológia meghonosításáért• sokat publikál külföldi folyóiratokban (és nemcsak németül)• Általános nyelvészet (1942): kifejti átfogó nyelvelméletét• 1938: megkapja az általános nyelvészeti és fonetikai tanszéket• 1949: kényszernyugdíjazzák

- Balassa József• az eszközfonetika meghonosítója• a nyelvjáráskutatás egyik úttörője• Simonyi után a Magyar Nyelvőr szerkesztője

- más kiemelkedő nyelvészek• Csűry Bálint

a nyelvjáráskutatás legnagyobb alakja a debreceni Népnyelvkutató Intézet alapítója

• Pais Dezső Laziczius mellett Gombocz másik utóda fő területe: szókészlettan és névtan Jakubovich Emillel közösen: Ómagyar olvasókönyv (1929)

• a két világháború közti nemzedék Mészöly Gedeon Zsirai Miklós Beke Ödön Fokos-Fuchs Dávid

Horger Antal Magyar nyelvjárások (1934) A magyar igeragozás története (1931)

- 1950: Telegdi Zsigmond vezetésével megalakul a Nyelvtudományi Intézet .- A ’60-as évektől kezd teret nyerni a strukturalista és a generatív szemlélet.




37

FÜGGELÉK

Sylvester János: Az magyar nípnek, ki ezt olvassa (Az új testamentum fordításának ajánlása)

Próféták által szólt rígen néked az Isten,Azkit igírt: ímé, vígre megadta fiát.

Buzgó lílekvel szól most es néked ezáltal,Kit hagya, hogy hallgass, kit hagya, hogy te kövess.

Néked azért ez lűn prófétád, doktorod ez lűn;

Mestered ez most es, melyet az Isten ada.Az próféta szavát hallgasd, mert tíged az IstenElveszt, és nyomos itt nem lehet az te neved.

Itt ez irásban szól mostan es néked ezáltalHütre hív, mind hogy senki ne mentse magát.

Azki zsidóul és görögül, és vígre diákulSzól vala rígen: szól néked az itt magyarúl:

Minden népnek az ű nyelvin, hogy minden az IstenTörvényin íljen; minden imádja nevit.

Itt vagyon az rejtett kincs, itt vagyon az kifoló víz,Itt vagyon az tudomány, mely örök íletet ad.

Lelki kenyír vagyon itt, melyben mikor iszel, örökkéÍlsz, mely az mennyből szálla, halálra mene.Azki teremt tíged, megvált, örök íletet es ádEz szent által nincs több bizodalmad azért.

Ennek azért szolgálj mindenkor tiszta szüvedvel,Ennek mindenkor tígy igaz áldozatot.

Tígedet ez hozzá viszen s nem hagy, mikor így mond:Bódogok, eljövetek – vesszetek el gonoszok.

Sylvester János írja.

Folyóiratok, újságok, zsebkönyvek (1780–1830)

név város szerkesztő jellemzők, tartalom Magyar Hírmondó

Pozsony,1780-1788

Rát Mátyás, Barczafalvi,Mátyus Péter, Révai

Az első magyar nyelvű hírlap. Tartalom: napi esemé-nyek, tudományos, gazdasági, statisztikai közlemények.

Magyar KurírPozsony; 1786

– Bécs; 1787-1834

Szacsvay Sándor, DecsySámuel, Pánczél Dániel,Igaz Sámuel, MártonJózsef

Magyar nyelvű hírlap; Pozsonyban nem kapott enge-délyt, így Bécsben indította újra a lapot. Előfizetők híjánszűnt meg. Sok melléklapja volt. Először jozefinus,majd a nemesi reformizmus felé fordult. Melléklapjai:Honnyi levelek (1816-17), Kedveskedő (1824-27),Sokféle (1828-34).

Magyar Múzsa

Bécs; 1787-1792

A Magyar Kurír szépirodalmi és ismeretterjesztő havimelléklapja.

Magyar Múzeum Kassa; 1788

Kazinczy, Batsányi, Baró-

ti Szabó Dávid

Szépirodalmi és nyelvészeti folyóirat. Toldy szerint első

esztétikai folyóiratunk. A reformnemesség orgánuma.Először jozefinus, majd a rendi fölvilágosodás állás- pontjához közeledik.

Magyar Merkurius

Pozsony(Pest); 1788-1789

Szabó Márton Az első magyar nyelvű pesti újság, a pozsonyi MagyarHírmondó folytatása. Hetente kétszer jelent meg.

MindenesGyűjtemény

Révkomárom;1789-1792

Péczeli József Két politikai tendencia közt ingadozik. Ismeretterjesztőés mulattató folyóirat. Utolsó két kötete nem számokbólállt, hanem évkönyv formájában jelent meg. Inkábbtudományokat népszerűsítő volt.

Hadi és Más NevezetesTörténetek

Bécs; 1789-1803

Görög Demeter, KerekesSámuel

Magyar nyelvű hírlap; jobbára háborús híreket közölt.1792-től Magyar Hírmondó néven jelent meg. A nemesireformmozgalomhoz áll közel.

Erdélyi Magyar Hírvi-vő

Nagyszeben;1790

ifj. Hochmeister Márton Ez az első magyar nyelvű erdélyi újság; a városok belsőügyeinek szellőztetése miatt sok ellenséget szerzett, éshamar megbukott.




38

OrpheusKassa, 1790-1791

Kazinczy Ferenc Szépirodalminak és történelminek tervezett lap. Kazin-czy Széphalmi Vince álnéven szerkesztette. A szenti-mentális költészet irányába hajlott.

UrániaPest; 1794-1795

Kármán József, PajorGáspár

A hölgyek számára szerkesztett első szépirodalmi folyó-irat. Cél: az ízlés fejlesztése, Pest irodalmi központtáemelése. Vácon nyomták. A közlemények név nélkül,vagy írói jelzés alatt jelentek meg.

Diétai Magyar Múzsa

Pozsony; 1796Csokonai Vitéz Mihály Hetenként megjelenő verses lap; eredeti és fordított

műveit tartalmazta. Az országgyűlés föloszlatásával

megszűnt. MagyarÚjság

Bécs, 1796-1797

Pethe Ferenc Gazdasági lap.

Mulatságok 1805Somogyi Csizmazia Sán-dor

Vegyes tartalmú és szépirodalmi folyóirat.

HazaiTudósítások

1806-1839

Kultsár István, özvegye,Kovács Tamás, GalvácsyLászló, Apostol József,

Nagy Pál

1808-tól külföldi híreket is közöl (a címe kiegészült).Két melléklapja is volt. Folytatása a Nemzeti Újság.

Új Holmi Pest; 1810 Tudományos havi folyóirat.

Magyar Dámák Ka-

lendáriuma

1812-1815Horvát István Az első magyar szépirodalmi almanach. Az Aurora

egyik előfutára.

GazdaságbéliGyűjtemény

1813-1817A Hazai Tudósítás melléklapja.

Erdélyi Múzeum I.

Kolozsvár;1814-1818

Döbrentei Gábor Tartalom: irodalmi, költői és kritikai dolgozatok, élet-rajzok, útirajzok, esztétikai, történelmi, neveléstaniértekezések, fordítások, apróbb irodalmi hírek

Honi Levelek,Tudósítások és

Egyebek1816-1817

A Magyar Kurír társlapja.

Hasznos Mu-latságok

1817-1842Kultsár István A Hazai és Külföldi Tudósítások melléklapja; vegyes

tartalmú.

TudományosGyűjtemény

Pest; 1817-1844

Fejér György, Thaisz

András, Vörösmarty Mi-hály, Vass László, HorvátIstván, Károlyi István,Toldy Ferenc

Kritikai, történeti és tudományos havi folyóirat.

Egyházi Érte-kezések ésTudósítások

1820-1824

Horváth János Katolikus hittudományi folyóirat. A szerkesztő veszp-rémi kanonok volt, célja a katolikus teológia latin nyel-vének magyarosítása. A folyóirat bírálására Édes Ger-gelyt kérte föl. Előfizetők híján megszűnt.

Szépliteratúrai Ajándék

1821-1828Szemere Pál A Tudományos Gyűjtemény szépirodalmi melléklete.

Aurora (szép-

irodalmi al-manach) 1821-1837

Kisfaludy Károly, BajzaJózsef

Tartalom: versek, szépprózai darabok, rézmetszetek,zenemelléklet. A magyar szépirodalom központja lett.Kiadását Trattnernál, a Tudományos Gyűjtemény kiadó-

jánál határozták el. Az Aurora abban is új volt, hogyKisfaludy nem fogadott el Esterházy hercegtől „felülfi-zetést”.

Aspasia 1824

Kovacsóczy Mihály Esztétikai és szépirodalmi folyóirat. A fiatalabb írók (pl.Bárány Ágoston, Vörösmarty, Stettner, Toldy) a magukérvényesülése céljából az Aurora mellett egy kevésbészigorú folyóiratot akartak indítani.

Felső- Magyarorszá- gi Minerva

Kassa, 1825-1836

Dulházy Mihály A szerkesztő Dessewffy József titkára. Kiadó: Ellingerkassai könyvkereskedő. Történeti, esztétikai, nyelvésze-ti cikkeket, verseket, műfordításokat közölt. Előfizetőkhiánya miatt szűnt meg.

Élet és Litera-túra

Pest; 1826-1833

Szemere Pál Az első magyar esztétikai folyóirat. Vegyes tartalmú

(tudomány, szépirodalom). A lapból hiányzik a tarta-lomjegyzék, az írások egybefolynak, a szerzők nevelegtöbbször titok marad; úgy tűnik, a szerkesztőneknincs koncepciója. Munkatársak: Berzsenyi, Virág,Kazinczy, Döbrentei, Kisfaludy K.




39

Hazai Híradó(Erdélyi Hír-adó)

Kolozsvár;1827-1848

Kisszánthói Pethe Ferenc Az első erdélyi magyar politikai hírlap, főleg külföldihíreket közölt.

Uránia II.Esztergom;1828-1839

Szeder Fábián János Zsebkönyv; sokan dolgoztak benne (Kazinczy, SzemereP., Kölcsey, Czuczor, Gaál, P. Horváth E., SzéplakiVilma, Guzmics Izidor).

Nemzeti Tár- salkodó

1830-1841Irodalmi vezetője id. Szász Károly volt. Az ErdélyiHíradó vegyes tartalmú melléklapja.




40

NÉVMUTATÓ

A Adámi Mihály .................................................................. 24, 26Adelung, Johann Christoph ..................... ........................ . 20, 21Ady Endre ................................................................................ 7Anonymus ................................................................................ 4Apáczai Csere János .............................................. 2, 23, 24, 26Apostol József ...................... ........................ ........................ .. 38Aranka György ...................................................................... 19Arany János...................................................................... 29, 30Arisztotelész....................................................................... 4, 12Asbóth Oszkár ....................... ........................ ........................ . 35

Á Ányos Pál ............................................................................... 18

B Bajza József ..................................................................... 29, 38Balassa József ............................................................ 30, 35, 36Balassi Bálint ................................................................... 11, 12Bánffy György ....................................................................... 19Baranyai Decsi János ............................................................. 11Barczafalvi Szabó Dávid ..................... ....... 2, 18, 23, 24, 26, 37Barcsay Ábrahám ..................... ........................ ................ 18, 32Báróczi Sándor ................................................................. 18, 26Baróti Szabó Dávid ........................................ 18, 19, 24, 26, 37Báthori István ........................ ........................ ........................ . 11Batsányi János ....................... ........................ ................... 18, 37Becker Fülöp Ágost ............................................................... 35 Bécsi Képes Krónika ................................................................ 4Beke Ödön ............................................................................. 36Bél Mátyás ......................................................................... 2, 17Benedek Marcell .................................................................... 32Benfey, Theodor .................................................................... 33

Benkő Ferenc ......................................................................... 19Benkő József .......................................................................... 19Benkő Loránd .................................................................... 5, 24Beregszászi Nagy Pál ........................................... 20, 27, 31, 32Bertalanfi Pál ......................................................... 2, 23, 24, 26Berzsenyi Dániel ....................... ........................ ..................... 38Bessenyei György ...................................................... 18, 23, 32Bèze, Théodore de ................................................................. 15Bornemisza Péter ................................................... 2, 11, 12, 13Brassai Sámuel ....................... ........................ ........................ 29Budai Ézsaiás ................................................................... 19, 32Budenz József .................................................................... 2, 33Bugát Pál ................................................................................ 29

C Cicero ..................................................................................... 20Czuczor Gergely .............................................................. 29, 39Csokonai Vitéz Mihály .............................................. 19, 26, 38Csuzy Zsigmond .................................................................... 23Csűry Bálint ........................................................................... 36

D Dankovszky Gergely ....................... ........................ ............... 29Dayka Gábor .................................................................... 18, 26Decsy Sámuel .................................................................. 31, 37Descartes, René ........................ ........................ ...................... 18

Dessewffy József ................................................................... 38Dévai Bíró Mátyás ................................................. 2, 11, 12, 14Diószegi Sámuel .................................................................... 26Donatus ............................................................................ 10, 16Döbrentei Gábor........................................................... 2, 29, 38

Döme Károly.......................................................................... 18Dugonics András ........................ ........................ .............. 24, 26Dulházy Mihály ..................................................................... 38

E Erasmus, Rotterdami .......................................................... 9, 12Etei Székely Tamás ....................... ........................ ................... 6

É Éder Zoltán ............................................................................ 31Édes Gergely .................................................................... 19, 38

F Fábchich József ................................................................ 18, 26Faludi Ferenc ......................................................... 2, 20, 23, 26Farkas János ........................................................................... 31Farkasfalvi Farkas Ferenc ...................................................... 26Fáy András ............................................................................. 26Fazekas Mihály ................................................................ 19, 26Fejér György .................................................................... 29, 38Fogarasi János ........................................................................ 29Fogel ...................................................................................... 31Fokos-Fuchs Dávid ................................................................ 36Földi János ....................................................................... 18, 19

G Gaál József ............................................................................. 39Gáldi László ............................................................... 21, 23, 32Galvácsy László ..................................................................... 38Geleji Katona István ............................ 2, 14, 16, 17, 20, 23, 31

Gombocz Zoltán ........................................................ 24, 35, 36Görög Demeter .......................................................... 18, 19, 37Guarino .................................................................................. 10Guzmics Izidor László ........................................................... 39Gvadányi József ..................................................................... 18Gyarmathi Sámuel .................... ...... 2, 18, 19, 23, 24, 25, 31, 32Gyöngyösi István ................................................................... 12

H Halábori Dobos Bertalan ...................... ........................ ............ 6Hegendorf Kristóf .................................................................... 9Hell Miksa ....................................................................... 31, 32Heltai Gáspár ........................................... 2, 8, 9, 11, 12, 13, 14

Herder, Johann Gottfried von ....................... ................ 2, 18, 24Hieronymus Victor................................................................... 9Hochmeister Márton, ifj. ........................................................ 37Hoffgreff György ...................... ........................ ....................... 8Horányi Elek .......................................................................... 19Horger Antal .......................................................................... 36Horvát István.............................................................. 20, 26, 38Horváth János .................................................................. 10, 38Hunfalvy Pál ................................................................ 2, 29, 33Huszár Gál ............................................................................... 8

I Igaz Sámuel ........................................................................... 37

Illei János ............................................................................... 18

J Jakobson, Roman ................................................................... 36




41

Jakubovich Emil..................................................................... 36Jancsó Benedek ...................................................................... 10Jenisch.................................................................................... 27József, II. ................................................................................ 18

K Káldi György ......................................................................... 17Kállay Ferenc ......................................................................... 32Kalmár György ................................................ 2, 23, 24, 26, 31

Kármán József ....................... ........................ ................... 19, 38Károli Gáspár ........................ ........................ ................... 13, 15Károlyi István ........................................................................ 38Károlyi Péter .......................................................................... 11Kazinczy Ferenc 2, 18, 19, 20, 23, 24, 26, 27, 29, 32, 37, 38, 39Kelemen József ...................................................................... 24Kempis Tamás ....................................................................... 17Kerekes Sámuel ......................................................... 18, 19, 37Kézai Simon ............................................................................. 4Kinizsiné Magyar Benigna ...................... ........................ ..... 5, 6Kirsch ..................................................................................... 23Kis János ................................................................................ 27Kisfaludy Károly ....................... ........................ ..................... 38Kisfaludy Sándor ............................................................. 26, 29Kisszántói Pethe Ferenc ......................................................... 26

Klein Efraim .......................................................................... 31Klemm Antal ..................... ........................ ........................ ..... 35Komáromi Csipkés György.................................... 2, 14, 17, 20Kossuth Lajos ........................................................................ 29Kosztolányi Dezső ................................................................... 4Kovács Tamás ....................... ........................ ........................ . 38Kovacsóczy Mihály ............................................................... 38Kováts Mihály ........................ ........................ ........................ 26Kölcsey Ferenc ...................................................................... 26Körmöczi László ........................ ........................ .................... 24Kövesdi Pál .................................................................. 2, 14, 17Kreskay Imre ...................... ........................ ........................ .... 18Kultsár István ............................................................. 27, 29, 38Kunoss Endre ......................................................................... 30

L Laziczius Gyula ..................................................................... 36Leibniz, Wilhelm ................................................................... 31Lencsés György ....................................................................... 6Locke, John ............................................................................ 18

M Márai Sándor ......................... ........................ ........................ ... 4Mária Terézia ......................................................................... 24Márton József ........................ ........................ ........................ . 37Mátyás, Hunyadi ...................................................................... 7

Mátyus Péter .......................................................................... 37Melanchton Fülöp .................................................................. 10Melich János .................................................................... 23, 35Mészáros Ignác ...................................................................... 19Mészöly Gedeon .................................................................... 36Mindszenty Sámuel ...................... ........................ .................. 18Misztótfalusi Kis Miklós ...................... .................. 2, 14, 17, 20Molnár János ..................... ........................ ....... 2, 23, 24, 26, 31Monoszlai András .................................................................. 11Munkácsi Bernát ................................................................ 2, 33

N Nagy Pál, szőkefalvi ............................... ........................ ....... 38

Németh Gyula ....................... ........................ ........................ . 35

O Orczy Lőrinc .................................................................... 18, 32

Öhring .................................................................................... 31

P Pais Dezső .............................................................................. 36Pajor Gáspár ..................................................................... 19, 38Palma ..................................................................................... 32Pánczél Dániel ....................................................................... 37Pápai Pál .................................................................................. 6Pápai Páriz Ferenc...................................................... 17, 21, 23

Pápay József ....................... ........................ ...... 2, 24, 31, 33, 34Pápay Sámuel ......................................................................... 23Papp Ferenc ........................................................................... 24Pázmándi Horvát Endre ............................................. 26, 27, 39Pázmány Péter............................................................ 17, 20, 23Péczeli József ................................................................... 18, 37Pécsi Lukács .......................................................................... 20Pécsi Tamás ............................................................................. 5Pereszlényi Pál ....................................................... 2, 14, 17, 20Perlaki Dávid ......................................................................... 18Pesti Gábor ................................................................... 2, 11, 12Péter László ........................................................................... 32Pethe Ferenc ..................................................................... 38, 39Petrichevich Horváth Lázár ................................................... 29Petrik Géza ............................................................................. 32

Piccolomini ................................................... Lásd Pius pápa, II.Pius pápa, II. .......................................................................... 31Plautus ..................................................................................... 9Porthan ................................................................................... 31Pray György ..................................................................... 31, 32Priscianus ............................................................................... 10

Q Quintilianus ........................ ........................ ........................ .... 20

R Ráday Gedeon ........................................................................ 18

Rájnis József .................................................................... 18, 24Ramée, Pierre de la ................................................................ 15Ráskai Lea ........................................................................... 5, 6Rát Mátyás ........................................... 2, 18, 19, 23, 24, 26, 37Reguly Antal ................................................................ 2, 33, 34Reuchlin ................................................................................. 10Révai Miklós ........... 2, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 26, 31, 32, 37Riedl Szende .................................................................... 29, 33Rotenburgi János ........................ ........................ ...................... 6Rudbeck ................................................................................. 31

S Sajnovics János ...................................................... 2, 10, 31, 32

Sándor István ............................................................. 21, 23, 31Sapir ....................................................................................... 36Schedius Lajos ....................................................................... 19Schlözer ........................................................................... 31, 32Sebald, Heyden ........................................................................ 9Simonyi Zsigmond ........................ ....................... 29, 30, 35, 36Sipos József ........................................................................... 26Somogyi Csizmazia Sándor ................................................... 38Somogyi Gedeon ........................ ........................ .................... 26Sövényházi Márta ................................................................ 5, 6Steinthal ................................................................................. 35Stettner (Zádor) György ........................ ........................ ......... 38Stiernhielm ............................................................................. 31Strahlenberg ........................................................................... 31

Sylvester János ............ 2, 3, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 20, 31, 37Szabó Márton ......................................................................... 37Szacsvay Sándor .................................................................... 37Szamosközi István ................................................................... 6Szarvas Gábor ........................................................................ 29




42

Szász Károly, id. .................................................................... 39Széchényi Ferenc ................................................................... 19Szeder Fábián János ..................... ........................ .................. 39Szegedi Lőrinc ....................................................................... 11Szegedy Rezső ....................................................................... 10Székely István ........................................................................ 11Szekér Joákim ........................................................................ 18Szemere Pál................................................................ 26, 38, 39Szenczi Molnár Albert ................ 2, 9, 10, 11, 13, 14, 15, 17, 23Szentgyörgyi József ............................................................... 19Szenthe Pál ............................................................................. 20Szentjóbi Szabó László .......................................................... 18Szentpáli István ...................................................................... 19Széplaki Vilma ....................................................................... 39Szily Kálmán ...................... ........................ ........................ .... 35Szinnyei József ............................................................ 2, 33, 35Szvorényi József .............................................................. 29, 30

T Táncsics Mihály ..................................................................... 29Telegdi Miklós ................................................................. 11, 20Teleki József ...................................................................... 2, 26Tetemi Pál ................................................................................ 6Thaisz András .................................................................. 29, 38

Tinódi Lantos Sebestyén ........................................................ 11Toldy Ferenc .................................................. 23, 29, 30, 37, 38Tolnai Vilmos ........................................................................ 24Török Bálint ........................................................................... 11Trubetzkoy ............................................................................. 36Tsétsi János ............................................................ 2, 14, 17, 20Twaddell ................................................................................ 36

Ú Újlaki Bálint ...................... ........................ ........................ ....... 5

V

Váci Pál .................................................................................... 5Vajda Péter ............................................................................. 30Vályi András .......................................................................... 19Vámbéry Ármin ..................................................................... 33Ványi Ferenc .......................................................................... 32Vass László ............................................................................ 38Velikei Gergely ........................................................................ 6Velledits Lajos ....................................................................... 20Verseghy Ferenc ........... 2, 10, 18, 19, 20, 21, 23, 25, 26, 31, 32Vértes O. András ...................... ........................ ................ 24, 32Virág Benedek ................................................................. 18, 38Vitkovics Mihály ................................................................... 26Volf György ...................... ........................ ........................ ..... 29Vörösmarty Mihály ...................... ........................ .. 2, 29, 30, 38

W Wándza Mihály ...................................................................... 25Weöres Sándor ....................................................................... 24Wundt, Wilhelm ....................... ........................ ...................... 35

Z Zolnai Gyula .......................................................................... 35Zrínyi Miklós ......................................................................... 12Zsirai Miklós .................................................................... 31, 36




CÍMMUTATÓ

A A magyar helyesírás és szóragasztás főbb szabályai ............. 29 A magyar helyesírás és szóragasztás főbb szabályai 1832 .... 30 A magyar nyelv rendszere ................................................ 29, 30 A magyar szókötés főbb szabályai ...................... .................... 29Anonymus

Gesta Hungarōrum.............................................................. 4

B Bagonyai Ráolvasások ............................................................. 6Balassa József

A magyar nyelvjárások osztályozása és jellemzése ........... 35 Bécsi Képes Krónika ................................................................ 4Bél Mátyás

Der ungarische Sprachmeister ..................... ..................... 17Bessenyei György

A holmi .............................................................................. 18 Egy magyar társaság iránt való Jámbor Szándék ....... 18, 23 Magyar néző ....................... ........................ ....................... 18 Magyarország törvényes állása......................................... 32

Magyarság ........................................................................ 18 Besztercei Szójegyzék ...................... ........................ ................. 6Bornemisza Péter

Elektra ............................................................................... 13Brassai Sámuel

A magyar bővített mondat ................................................. 29 A magyar mondat .............................................................. 29

Budenz József Az ugor nyelvek összehasonlító alaktana ........................ .. 33 Magyar és finn-ugor nyelvekbeli szóegyezések ................. 33 Magyar–ugor összehasonlító szótár ........................ .......... 33

Bugát PálSzócsíntan ......................................................................... 29

D Dankovszky Gergely

Magyar Szófejtő Szótár ..................................................... 29 Debreceni Grammatika ....................... ........................ ........... 21Dévai Bíró Mátyás

Ortographia Hungarica .................................................... 12

E Erasmus, Rotterdami

Nyájas beszélgetések ........................................................... 9

F Földi János

Debreceni Grammatika ..................... ........................ ........ 19

G Geleji Katona István

Magyar Grammatikácska ...................... ........................ .... 16Gombocz Zoltán

Jelentéstan ........................ ........................ ........................ . 35 Nyelvtörténeti módszertan ...................... ........................ ... 35

Grammaire générale .............................................................. 32Grammaire Raisonnée ........................................................... 18Gyarmathi Sámuel

Affinitās linguae Hungaricae cum linguīs fennicae originis grammatice dēmōnstrāta ...................... ........................ 32Okoskodva Tanító Magyar Nyelvmester ..................... 19, 32Vocabulārium ...................... ........................ ...................... 23

Gyöngyösi Szótártöredék ......................................................... 6Gyulafehérvári Sorok ....................... ........................ ................ 5

H Halotti Beszéd és Könyörgés ........................ ........................ .... 4Horger Antal

A magyar igeragozás története ......................................... 36 Magyar nyelvjárások ........................ ........................ ......... 36

K Kalmár György

Prodromus .................................................................. 24, 31Kazinczy Ferenc

Orthologus és Neologus .................................................... 26Tövisek és virágok ............................................................. 26

Kempis Tamás Dē imitātiōne Christī ....................... ........................ .......... 17

Kézai SimonGesta Hungarōrum ............................................................. 4

Kis János A magyar nyelvnek mostani állapotjáról, kiműveltetése

módjairól, eszközeiről .................................................. 27Klemm Antal

Magyar történeti mondattan.............................................. 35 Kolozsvári Glosszák ...................... ........................ ................... 6 Konstantinápolyi felirat ........................................................... 6 Königsbergi Szójegyzék ........................................................... 6 Königsbergi Töredék és Szalagjai ....................... ..................... 5Kövesdi Pál

Elementa Linguae Hungaricae ....................... ................... 17

L Laziczius Gyula

Általános nyelvészet .......................................................... 36Lencsés György

Orvosi könyv ....................................................................... 6

Leuveni Glosszák ..................................................................... 6

M Magyar füvészkönyv ...................... ........................ ................. 26 Magyar nyelv szótára ........................ ........................ ............. 29 Magyar tájszótár .................................................................... 29 Magyar Tájszótár ....................... ........................ .................... 30 Marosvásárhelyi Glosszák ....................................................... 6 Marosvásárhelyi Sorok ............................................................ 5Misztótfalusi Kis Miklós

Apolōgia Bibliōrum ...................... ........................ ............. 17 Ratiōcinātiō dē Ortographiā ............................................. 17

Mondseei Glosszák ................................................................... 6

N Nyelvemléktár ........................................................................ 29

Ó Ómagyar Mária-siralom .......................................................... 5

P Pereszlényi Pál

Grammatica Linguae Ungaricae....................................... 17 Pozsonyi Krónika ..................................................................... 4

R Révai Miklós

Antiqvitātēs ....................................................................... 20 Elaboratior Grammatica Hungarica ........................... 19, 20




44

Riedl Szende Magyar hangtan ................................................................ 29

S Sajnovics János

Dēmōnstrātiō Idiōma Ungarōrum et Lappōnum idem esse................................................................................ 31, 32

Schlägli Glosszák ..................................................................... 6Simonyi Zsigmond

Tüzetes Magyar Nyelvtan ...................... ........................ .... 35Sipos JózsefÓ és Uj magyar ................................................................. 26

Soproni virágének .................................................................... 6Sylvester János

Az magyar nípnek, ki ezt olvassa ...................... ........... 10, 37Grammatica Hungarolatina ...................... ........................ 10

Puerilium Colloquiōrum Fōrmulae ...................... ............... 9 Rudimenta Grammaticēs Donātī ......................................... 9

Szabács viadala ..................... ........................ ........................ ... 6Szalkai Glosszák ....................................................................... 6Szegedi Lőrinc

Theophania ....................................................................... 11Székely István

Világkrónika ..................... ........................ ........................ . 11

Székely öröknaptár ....................... ........................ .................... 6Szenczi Molnár Albert

Novae Grammaticae Ungaricae succinta methodōcomprehensae et perspicuis exemplis illustratae librī duō...................................................................................... 14

Szinnyei József Magyar nyelvhasonlítás .................................................... 33 Magyar tájszótár ......................................................... 33, 35

Szvorényi József Magyar ékes szókötés ....................... ........................ ......... 29

T Táncsics Mihály

A magyar nyelv ................................................................. 29

Teleki József A magyar nyelvnek tökéletesítése új szavak és új szólásmódok által ......................................................... 26

Tsétsi JánosObservatiōnēs Ortographica Grammaticae ...................... 17

V Vámbéry Ármin

A magyarok eredete ......................................................... 33Váradi Regestrum .................................................................... 4Vatikáni Glosszák .................................................................... 6Verseghy Ferenc

A tiszta magyarság ................................................ 19, 20, 22 Analyticae Institutiōnum Linguae Hungaricae .................. 22 Magyar Grammatika avvagy Nyelvtudomány ................... 22 Neuverfasste Ungarische Sprachlehre ............ 19, 20, 21, 22 Proludium ................................................................... 19, 21

Vértes O. András Kalmár György fonetikai nézetei címmel .......................... 24




TARTALOMJEGYZÉK

TÉTELEK .................................................................................................................................................. 2

KIDOLGOZOTT TÉTELEK ......................................................................................................................... 3

I. A könyvméretű írásosságtól Sylvester Jánosig (a XV. század vége – a XVI. század eleje) ...........................3Általános jellemzők ............................................................. ................................................................... ........................ 3

Kéziratos nyelvemlékek ................................................................................................................................................. 4Szórványemlékek ............................................................ .................................................................. ......................... 4Kéziratos szövegemlékek........................................................................................................................................... 4A szó- és kifejezéskészlet kéziratos emlékei ........................................................................................................... .. 6

A kódexek jelentősége ................................................................................................................................................... 6A nyelvi kiegyenlítődést szolgáló tényezők a XVI. században ............................................................. ......................... 7

II. Sylvester János munkássága, igeragozása .....................................................................................................9Rudimenta Grammaticēs Donātī (Krakkó, 1527) ............................................................. .............................................. 9Puerilium Colloquiōrum Fōrmulae (Krakkó, 1527) .......................................................... ............................................. 9Grammatica Hungarolatina (keletkezése: 1536; megjelenése: 1539)........................................................................... 10Sylvester forrásai és egyéb fontos művei ............................................................... ...................................................... 10

III. Pesti Gábor, Dévai Bíró Mátyás, Heltai Gáspár, Bornemisza Péter. Az írott nyelv nyelvjárás fölöttiváltozatának főbb jellemzői (a XVI. század) ....................................................................................................11

A XVI. századi deákság szerepe ............................................................... .................................................................. . 11Pesti Gábor ................................................................................................................................................................... 12Dévai Bíró Mátyás ....................................................................................................................................................... 12Heltai Gáspár ........................................................... ................................................................... .................................. 12Bornemisza Péter ......................................................................................................................................................... 13

IV. Szenczi Molnár Albert nyelvtana (metaklazmusa, mondattana) ................................................................14 Novae Grammaticae Ungaricae succinta methodō comprehensae et perspicuis exemplis illustratae librī duō ........... 14

V. A nyelvtanok szerepe a nyelvi egységesülésben. Geleji Katona István jelentősége (a XVII. század) ........16VI. A nyelvtanok szerepe a nyelvi egységesülésben. Komáromi Csipkés György, Pereszlényi Pál, KövesdiPál, Tótfalusi Kis Miklós, Tsétsi János, Bél Mátyás ........................................................................................17VII. A fölvilágosodás. A francia fölvilágosodás nyelvfilozófiája, Herder. A magyar fölvilágosodás főbb jellemzői, az irodalom kollektív fejlődése (folyóiratok, hírlapok, társulások) .................................................18

VIII. Révai Miklós és Verseghy Ferenc (vitájuk, műveik)...............................................................................20Verseghy és Révai vitája ................................................................. .................................................................. ........... 20Révai Miklós ................................................................................................................................................................ 20Verseghy Ferenc........................................................................................................................................................... 21

IX. A szótárírás és a szókincs a fölvilágosodás korában. Apáczai Csere János, Bertalanfi Pál, Molnár János,Rát Mátyás, Révai Miklós, Faludi Ferenc, Kalmár György, Barczafalvi Szabó Dávid, Verseghy Ferenc,Gyarmathi Sámuel ............................................................................................................................................23X. A nyelvújítás. Kazinczy Ferenc, Teleki József ............................................................................................26XI. Az Akadémia szerepe a nyelvtudomány történetében. Vörösmarty Mihály, Döbrentei Gábor, HunfalvyPál .....................................................................................................................................................................29XII. A finnugor nyelvtudomány. Sajnovics János, Gyarmathi Sámuel ............................................................31XIII. A finnugor nyelvtudomány. Reguly Antal, Hunfalvy Pál, Budenz József, Szinnyei József, Munkácsi

Bernát, Pápay József .........................................................................................................................................33XIV. A századforduló és a XX. század első fele ..............................................................................................35

FÜGGELÉK ............................................................................................................................................. 37

Sylvester János: Az magyar nípnek, ki ezt olvassa (Az új testamentum fordításának ajánlása) ......................37Folyóiratok, újságok, zsebkönyvek (1780–1830) .............................................................................................37

NÉVMUTATÓ .......................................................................................................................................... 40

CÍMMUTATÓ .......................................................................................................................................... 43

T É 45


Gaspari Laszlo Fejezetek a Magyar Nyelvtudomany Tortenetebol

Documents