G 1 – tarackosok, rizómások Módosult, földalatti hajtásaik vannak, tarack: vékony, elágazó, hosszú szártagú, gyöktörzs (rizóma): vastag, rövid szártagú
Jan 03, 2016
G1 – tarackosok, rizómások
Módosult, földalatti hajtásaik vannak, tarack: vékony, elágazó, hosszú szártagú, gyöktörzs (rizóma): vastag, rövid szártagú
G1Achillea millefolium – közönséges cickafark
20-80 cm magas, szőrös vagy kopaszodó, tőlevélrózsa, virágzáskor felálló szár
szeldelt
június-november, fehér csöves és nyelves virágokból álló fészkek, fészkes sátor
kaszat (bóbita nélküli)
fényigényes, országszerte gyakori, kaszálást jól tűri
legelők, parlagok, kaszálók, utak mente, csemetekertek
ehető, gyógynövény (érrendszer erősítő, keringésjavító, görcsoldó)
♠
-Farmakológiai hatás: gyulladáscsökkentő, a bőr és nyálkahártya gyulladásaiban, továbbá görcsoldó és antiszeptikus hatású.
-Felhasználás: teáját gyomorfekélyben, bélhurutban, étvágyjavítóként használják. Főzetét csecsemők fürösztésére, ekcémák kezelésére, sebgyógyításra alkalmazzák. Öblögetőszerként szájnyálkahártya- gyulladás, fogínybetegség esetén hatásos. Illóolajából azulénes bőrápoló kenőcsöket készítenek.
G1Achillea millefolium – közönséges cickafark
G1Achillea millefolium – közönséges cickafark
G1Achillea millefolium – közönséges cickafark
G1Aegopodium podagraria – podagrafű
30-60 (100) cm magas, a szár barázdált, ágas, üreges
összetett, a levélkék fűrészes szélűek
május-szeptember, fehér szirmú, a gallér és gallérka hiányozik
ikerkaszat
árnyéktűrő, üde, nedves nitrogéndús talajokon
erdőszélek, vágásterületek, árokpartok, parkok, kertek
ehető, gyógynövény (reuma)
♠
G1Aegopodium podagraria – podagrafű
G1Aegopodium podagraria – podagrafű
G1Agrostis stolonifera – fehér tippan
25- 150 cm, kúszó, csomókon legyökerező
a levéllemez érdes, a nyelvecske 2-7 mm, hegyes
június-szeptember, bugavirágzat,csak a virágzáskor szétterülő
szemtermés
országszerte gyakori,főleg nedves talajokon
nedves vágásterületek, nádasok, mocsárrétek, patakpartok, nedves szántóföldek, rizsvetések
♠
G1Agrostis stolonifera – fehér tippan
G1Agrostis stolonifera – fehér tippan
G1
Aster novi-belgii agg. – észak-amerikai őszirózsák 30-120 cm magas, tarackos
lándzsás - tojásdad
július-szeptember, fészkes buga, lila – fehér nyelves virágok
kaszat
fényigényes, üde- nedves nitrogéndús talajokon, rendszeres elárasztást általában nem tűrik
magaskórósok, ligeterdők
észak-amerikai dísznövények,allelopatikusak, fajok: A. laevis, A. lanceolatus, A. novae-angliae, A. novi-belgii, A. tradescantii, A. x salignus, A. x versicolor
♠
Aster novi-belgii agg. – észak-amerikai őszirózsák
Származás, elterjedés– Észak-Amerika keleti része– Európába a 1637-ban került az A.
tradescantii – Nálunk inkább az A. lanceolatus,
és a A. x salignus az inváziós
Életciklus, életmenet– Tarackokkal polikormont alkot– Virágzás fajonként változó: júl. –
okt., szept. – nov., szept.- okt.– Repítőkészülékes kaszatok,
azonnal csírázhatnak– Rendszeres elárasztás esetén a szár
ledől, ritkán jut el a virágzásig
Aster novi-belgii agg. – észak-amerikai őszirózsák Termőhelyigény – Nitrogén- és fényigényesek– Előfordulnak ligeterdőkben,
vízfolyások és utak mentén, felhagyott területeken, egyes fajok szárazabb élőhelyeken is
Biotikus interakciók– Allelopatikus, erős kompetíciós
képességű fajok– Gyűrű formájú populáció: a
középső növények meghajlanak vagy eldőlnek
– Fogyasztói, kórokozói nálunk ritkák, lisztharmat támadhatja meg
Aster novi-belgii agg. – észak-amerikai őszirózsák
Gazdasági jelentőség– Dísznövény, mézelő növény
Természetvédelmi jelentőség– Monodomináns társulásokat
alkothat– Honos fajok felújulását
akadályozhatják– Árvíz elmaradása esetén
eltűnnek – Ásásos zavarás– Rendszeres kaszálás– Az aranyvessző kiszoríthatja
Aster novi-belgii agg. – észak-amerikai őszirózsák
Aster novi-belgii agg. – észak-amerikai őszirózsák
Aster novi-belgii agg. – észak-amerikai őszirózsák
Aster novi-belgii agg. – észak-amerikai őszirózsák
G1Calamagrostis epigeios – siskanádtippan
60- 150 cm, kúszó, hosszú tarackos, szára merev, érdes
a levéllemez érdes, a nyelvecske akár 9 mm hosszú
július-augusztus, a buga nagy (15-25 cm hosszú)
szemtermés
fényigényes, száraztól a nedves talajokig
vágásterületek, erdőszélek, erdőben csak szálanként
az állatok nem legelik, a talajt kiszárítja, veszélyes 24, szárazvirág kötészet
♠
G1Calamagrostis epigeios – siskanádtippan
G1Calamagrostis epigeios – siskanádtippan
G1Calamagrostis epigeios – siskanádtippan
G1Calystegia sepium – sövényszulák
1-2 m magasra kapaszkodó szár, vízszintesen futó tarack, mély gyökerek, legyökerező szár
5 cm hosszú, szíves vállú, épszélű
június-szeptember, fehér, 4-5 cm-es átmérőjű, forrt párta, az előlevelek takarják a csészét
toktermés
nedves talajokon
nádasok, árokpartok, utak mente, csemetekertek
gyorsan csírázik, hosszú magtúlélésű
♠
G1Calystegia sepium – sövényszulák
G1Calystegia sepium – sövényszulák
G1Calystegia sepium – sövényszulák
G1Carex hirta – borzas sás
10- 100 cm, borzas szőrű,a szár 3 élű
az alsó levélhüvelyek barnák, a felsők szőrösek, a levéllemez is
május-június, 2-3 porzós, 2-6 termős füzér, barna, szőrös pelyva
a tömlő tojásdad-kúp alakú
nedves, üde talajokon, enyhébb szárazságot és árnyékolást elvisel
parlagok, utak mente, legelők, vágásterületek
♠
G1Carex hirta – borzas sás
G1Carex hirta – borzas sás
G1Carex acutiformis – mocsári sás
50- 120 cm, a szár 3 élű, visszafelé érdes
az alsó levélhüvelyek barnák, hálózatosan rostosak, a levéllemez élesen érdes
április-május, 2-6 porzós (barna pelyva) füzér, 2-6 rövid nyelű vagy ülő, felálló termős füzér
a tömlő rövid csőrű
nedves, üde talajokon, a talaj felső rétegének kiszáradását eltűri
mocsárrétek, láprétek, nedves kaszálók, legelők, árkok
♠
G1Carex acutiformis – mocsári sás
G1Carex acutiformis – mocsári sás
G1Carex riparia – parti sás
50- 150 cm, a szár 3 élű, visszafelé érdes
az alsó levélhüvelyek hártyásan szétszakadók, a levéllemez élesen érdes
május-június, 2-6 porzós (barna pelyva) füzér, 2-6 termős füzér, az alsó gyakran hosszú kocsányú, bókoló
a tömlő hosszabb, hosszabb csőrű
nedves, üde talajokon, a talaj felső rétegének kiszáradását eltűri
mocsárrétek, láprétek, nedves kaszálók, legelők, árkok
♠
G1Carex riparia – parti sás
♠
G1Carex riparia – parti sás
G1Chamaenerion angustifolium – erdei deréce
50-150 cm magas, egyszerű szárú
szórt, lándzsás, 1-3 cm széles
június-augusztus, bíbor virágú fürt
toktermés, repítőszőrös magvak
fény- és nitrogénigényes, savanyú talajokon
vágásterületek, erdőszélek, erdei utak mente
♠
G1Chamaenerion angustifolium – erdei deréce
G1Chamaenerion angustifolium – erdei deréce
G1Chamaenerion angustifolium – erdei deréce
G1Cynodon dactylon – csillagpázsit
10-60 cm, elfekvő, legyökerező szárú, csak virágzó szára emelkedik fel, gyökere 3-4 m mélyre hatolhat
a levéllemez és a levélhüvely szőrös, a nyelvecske rövid, pillás
június-október, 4-5 szétálló füzér, füzéres ernyő virágzat
szemtermés
országszerte gyakori, főleg laza száraz talajokon, a legelést, taposást jól tűri
szántóföldek, parlagok, utak mente, legelők, bolygatott területek, csemetekertek, szőlők
♠
G1Cynodon dactylon – csillagpázsit
G1Cynodon dactylon – csillagpázsit
G1Cynodon dactylon – csillagpázsit
G1Elymus repens – tarackbúza
25- 150 cm, felálló szárú
a levéllemez kékeszöld,elálló, nyelvecskés, fülecskés
május-október, kalászvirágzat,a füzérkék szélesebbik oldalanéz a virágzati tengely felé
szemtermés
fényigényes, szélsőségesen száraz vagy nedves talajok kivételével mindenhol, a kaszálást és a legelést jól tűri
parlagok, utak mente, csemetekertek, szántóföldek
allelopatikus, veszélyes 24, tarackja visszagyökerezik
♠
G1Elymus repens – tarackbúza
G1Elymus repens – tarackbúza
G1Epilobium hirsutum – borzas füzike
50-200 cm magas, bozontosan szőrös és/vagy mirigyszőrös
keresztben átellenes, elliptikus – lándzsás, 1-12 cm hosszú
június-augusztus, bíbor virágú fürt
toktermés, repítőszőrös magvak
üde-nedves talajokon
vágásterületek, erdőszélek, magaskórósok, mocsárrétek, erdei utak mente
♠
G1Epilobium hirsutum – borzas füzike
G1Epilobium hirsutum – borzas füzike
G1Epilobium hirsutum – borzas füzike
Epilobium montanum - erdei füzike
•30-100 cm magas, felálló, egyszerű vagy alig elágazó szárú évelő.•A levelek átellenesek, hegyes tojásdadok, fogazottak, rövid nyelűek, 3-10 cm hosszúak.•A virágok kevés tagú füzérben nyílnak, a szirmok 8-12 mm-esek, rózsaszínűek.•A termés rányomottan szőrös ill. mirigyszőrös tok.•Virágzás VI-IX, termésérés VII-XI.•Fény- és tápanyagigényes, üde talajokat kedvelő pionír jellegű növény („vágásnövény”).•Üde lomberdők szélein, vágásterületein, inkább domb- és hegyvidéki faj.
Erdei füzike – Epilobium montanum
Erdei füzike
Epilobium montanum
G1
Equisetum arvense – mezei zsurló10-30 cm magas, a kora tavasszal megjelenő, fertilis szár redukált barna levelekkel, a sterilis szár áprilisban jelenik meg, 6-20 örvösen elhelyezkedő bordás szárral
a levelek redukáltak, hüvelyszerűen összenőttek
spórával történő szaporodása nem jelentős
üde, nedves talajokon tömeges, de szárazon is előfordul
utak mente, parlagok, töltések, vágásterülten is előfordulhat
a tarackok a talajban több emeletet képeznek, mérgező, kovát tartalmaz
♠
()
G1Equisetum arvense – mezei zsurló
G1Equisetum arvense – mezei zsurló
G1Equisetum arvense – mezei zsurló
G1Galium mollugo – közönséges galaj
30-100 cm, felemelkedő gyengén 4élű szárú
örvben 4-8 levél
május-október, fehér szirmok, végálló álernyős buga virágzat
makkocska, 2 résztermés
fényigényes, inkább üde talajokon
vágásterületek, parlagok, kertek, csemetekertek, szántóföldek, parkok
kaszálást, kapálást nem tűri
♠
G1Galium mollugo – közönséges galaj
G1Galium mollugo – közönséges galaj
G1Lamium album – fehér árvacsalán
20-60 cm magas, szára négyszögletes
szíves-tojásdadok, mindkét oldalon szőrösek
május-július (szeptember), álörvökben álló, 1,5 cm hosszú, fehér, ajakos virág, a felső ajak ívelt
makkocska termés
üde, nedves, nitrogéndús talajokon
művelt és bolygatott területeken, útszéleken, szőlőben, gyümölcsösben, kertekben
ehető, gyógynövény
♠
G1Lamium album – fehér árvacsalán
-Farmakológiai hatás: enyhe vízhajtó és köptető.
-Felhasználás: a népi gyógyászatban fehérfolyásban, prosztata-megnagyobbodás következtében fellépő vizelési zavarokban használják. Ritkábban légúti hurutos megbetegedések gyógykezelésében. Külsőleg a föld feletti virágos hajtásokat fürdők formájában alkalmazzák végbéltáji vagy bőrgyógyászati gyulladásokban, szintén tapasztalati alapon.
G1Lamium maculatum – foltos árvacsalán
20-80 cm magas, szára négyszögletes
szíves-tojásdadok, nyeles, fehér foltos lehet
április-november, álörvökben álló, 1,5 cm hosszú, piros, ajakos virág, a cső görbült, az alsó ajak fehér foltos
makkocska termés, elaioszóma
üde, nedves, nitrogéndús talajokon
művelt és bolygatott területeken, útszéleken, szőlőben, gyümölcsösben, kertekben
♠
G1Lamium maculatum – foltos árvacsalán
G1Lamium maculatum – foltos árvacsalán
G1Lysimachia vulgaris – közönséges lizinka
50-150 cm magas, pelyhes, szőrös
lándzsás, a levélél nem mirigyszőrös, feketén vagy sárgán pontozott
június-augusztus, végálló buga, sárga szirmok
tok
nedvességigényes, árnytűrő
árterek, ligeterdők, mocsárétek, nedvesebb vágásterületek
a kaszálást nem tűri
♠
G1Lysimachia vulgaris – közönséges lizinka
G1Oxalis dillenii – parlagi (Dillenius) madársóska
15-40 cm, felálló szárú,a csomókon nem legyökerező, rányomottan szőrös
átellenes állású, 3 visszásszíves levélkéből összetett, a pálha lekerekített
jún.-okt., a virágzat ernyős, 10-12 mm aranysárga szirom
a toktermés kocsánya visszatört, az elálló szőrök mellett lefelé rásimuló szőrök
Fényigényes, üde talajokon
parlagok, keretek, útszélek
észak-amerikai adventív
♠
G1Oxalis dillenii – parlagi madársóska
G1Oxalis stricta – sárga (felálló) madársóska
15-40 cm, felálló szárú,a csomókon nem legyökerező, főleg elálló szőrös
átellenes állású, 3 visszásszíves levélkéből összetett, a pálha nincs
júl.-okt.,1-4 virágú virágzat, 4-8 mm aranysárga szirom
a toktermés kocsánya nem visszatört, fel- vagy oldalt álló, csak elálló szőrös
üde, tápanyagban gazdag talajokon
utak mente, parlagok, szántók
észak-amerikai
♠
G1Oxalis stricta – sárga madársóska
G1
Oxalis stricta – sárga madársóska
G1
Oxalis stricta – sárga madársóska
Oxalis stricta – sárga madársóska
Oxalis dillenii – parlagi madársóska