Frissdiplomások 2014...4 36. ábra: Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázottak aránya képzési szint szerint..... 37 37. ábra: A diplomaszerzés kitolódása a nyelvvizsga

1

Frissdiplomások 2014

Kutatási zárótanulmány

Diplomás Pályakövetési Rendszer országos kutatás

Educatio Nonprofit Kft. Felsőoktatási Osztály

Készítette: Veroszta Zsuzsanna

2015. május

2

Tartalom

I. Vezetői összefoglaló ................................................................................................... 7

II. A kutatás módszertana ............................................................................................ 11

2.1. A kutatás bemutatása............................................................................................................ 11

1.2. Az adatfelvétel módszertana ................................................................................................. 12

1.3. A kutatás alapsokasága és a minta jellemzői ........................................................................ 12

1.4. A súlyozási eljárás .................................................................................................................. 13

III. Tanulmányi életút .................................................................................................... 15

2.1. A felsőfokú tanulmányok időszaka ............................................................................................. 15

2.2. A felsőfokú továbbtanulás .......................................................................................................... 17

IV. Külföldi tapasztalatok .............................................................................................. 24

4.1. A nyelvismeret ....................................................................................................................... 24

4.2. Külföldi tanulmányok ............................................................................................................ 27

4.3. Külföldi munkavállalás ........................................................................................................... 29

V. Átmenet a felsőoktatás és a munkaerőpiac között .................................................... 33

5.1. Abszolutórium és diplomaszerzés közötti időszak kitolódása ............................................... 33

3.2. Munkatapasztalat a diplomázás előtt ........................................................................................ 41

3.3. Az első munkahely ...................................................................................................................... 44

VI. A frissdiplomás munkahely ...................................................................................... 52

6.1. A munkáltató tulajdonviszonyai ............................................................................................ 52

VI. A frissdiplomás munka ............................................................................................. 60

6.1. Munkanélküliség ................................................................................................................... 60

6.2. A foglalkoztatás formái .......................................................................................................... 62

6.4. Illeszkedés.............................................................................................................................. 73

6.5. Mellékállás ............................................................................................................................. 78

VII. A frissdiplomások jövedelme.................................................................................... 81

VIII. Elégedettség ............................................................................................................ 93

3

Ábrák jegyzéke

1. tábla: A válaszadók intézményi megoszlása .................................................................................. 11

1. tábla: Képzési terület szerinti illeszkedés ...................................................................................... 12

2. tábla: Munkarend szerinti illeszkedés ........................................................................................... 13

3. tábla: Nemek szerinti illeszkedés .................................................................................................. 13

4. tábla: A végzés éve szerinti illeszkedés ......................................................................................... 13

5. tábla: A súlyváltozó paraméterei .................................................................................................. 14

6. ábra: A végzettség képzési formája ............................................................................................... 15

7. ábra: A felsőfokú tanulmányok munkarendje ............................................................................... 16

8. ábra: A felsőfokú tanulmányok képzési területe........................................................................... 16

9. ábra: A felsőfokú tanulmányok finanszírozási formája ................................................................. 17

10. ábra: A felsőfokú tanulmányi életút .......................................................................................... 17

11. ábra: A felsőoktatásban részt vevők aktuális képzési formája .................................................. 18

12. ábra: A 2013-ban végzettek aktuális felsőoktatási részvétele .................................................. 19

13. ábra: A 2013-ban végzett, felsőoktatásban maradók képzési összetétele ............................... 19

14. ábra: Újabb diploma szerzése a 2009-ben ill. 2011-ben végzettek körében ............................ 20

15. ábra: Az újabb diploma képzési szintje a 2009-ben ill. 2011-ben végzett, majd ismét diplomát

szerzettek körében ................................................................................................................................ 21

16. ábra: A továbbtanulási tervek: MA/MSc ................................................................................... 22

17. ábra: A továbbtanulási tervek: szakirányú továbbképzés, rezidensképzés .............................. 23

18. ábra: A továbbtanulási tervek: doktori képzés.......................................................................... 23

19. ábra: A nyelvismeret gyakorisága a végzettek körében ............................................................ 24

20. ábra: Az egyes nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya képzési területenként ........... 25

21. ábra: Az egyes nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya a végzés éve szerint............... 26

22. ábra: Az egyes nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya a tanulmányok munkarendje

szerint ................................................................................................................................................... 26

23. ábra: A külföldi tanulmányok finanszírozási forrásai ................................................................ 27

24. ábra: A diplomázás előtt külföldi tanulmányokat folytató végzettek aránya az egyes képzési

területeken ............................................................................................................................................ 28


szinteken................................................................................................................................................ 28

26. ábra: A diplomázás után külföldi munkát vállalók aránya képzési területenként .................... 29

27. ábra: A külföldi munka szakterületi illeszkedése ...................................................................... 30

28. ábra: Végzettséghez kapcsolódó külföldi munkát végzők aránya képzési területenként ......... 31

29. ábra: A következő 5 évben (további) külföldi munkát tervezők aránya ................................... 32

30. ábra: A következő 5 évben (további) külföldi munkát tervezők aránya képzési területi

bontásban .............................................................................................................................................. 33

31. ábra: Végzettek megoszlása az abszolutórium és a diploma-szerzés között eltelt idő szerint . 34

32. ábra: Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázottak képzési területi aránya ............ 34

33. ábra: A diplomát ezidáig nem szerzettek aránya képzési területenként .................................. 35

34. ábra: Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázottak aránya képzési szintenként ..... 36

35. ábra: Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázottak aránya a végzés éve szerint ..... 37

4

36. ábra: Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázottak aránya képzési szint szerint ..... 37

37. ábra: A diplomaszerzés kitolódása a nyelvvizsga hiánya miatt képzési területenként ............. 37

38. ábra: A diplomaszerzés kitolódása a nyelvvizsga hiánya miatt képzési szintenként ................ 38

39. ábra: A diplomaszerzés kitolódása a nyelvvizsga hiánya miatt a végzés éve szerint ................ 38

40. ábra: A diplomaszerzés kitolódása a nyelvvizsga hiánya miatt a képzés munkarendje szerint 39

41. ábra: Kilépett-e a munkaerő-piacra diploma nélkül? ................................................................ 39

42. ábra: Érezte-e a diploma hiányát a munkaerő-piaci érvényesülésben? ................................... 40

43. ábra: A diplomaszerzés kitolódásának hatását a munkaerő-piaci érvényesülésben nem

érzékelők aránya képzési terület szerint ............................................................................................... 41

44. ábra: A diplomázás előtti munkatapasztalat-szerzés ................................................................ 41

45. ábra: Munkavégzés a tanulmányok alatt a képzés munkarendje szerinti bontásban .............. 42

46. ábra: Munkavégzés a tanulmányok alatt képzési területi bontásban....................................... 43

47. ábra: Munkavégzés a tanulmányok alatt képzési szint szerinti bontásban .............................. 44

48. ábra: Az abszolutórium megszerzése után keresett-e munkát? ............................................... 44

49. ábra: Az abszolutórium után egy hónapon belül állást találók aránya képzési terület szerint . 45

50. ábra: Az abszolutórium után egy hónapon belül állást találók aránya képzési szint szerint .... 46

51. ábra: A diploma utáni első munkába állás átlagos ideje képzési terület szerinti bontásban .... 47

52. ábra: A diploma utáni első munkába állás átlagos ideje képzési szint szerinti bontásban ....... 47

53. ábra: A diploma utáni első munkába állás átlagos ideje nemek szerinti bontásban ................ 48

54. ábra: Az álláskeresési célból kezdeményezett és a megvalósult kapcsolatfelvételek átlagos

száma képzési területi bontásban ......................................................................................................... 48

55. ábra: Az álláskeresési célból kezdeményezett és a megvalósult kapcsolatfelvételek átlagos

száma képzési szint szerinti bontásban ................................................................................................. 49

57. ábra: Hogyan jutott az abszolutórium utáni első munkájához? ................................................ 50

58. ábra: Az első diplomás munkahely szakterületi kapcsolódása .................................................. 51

59. ábra: Köz- és magántulajdon aránya a végzettek aktuális munkahelyén ................................. 52

60. ábra: Magyar és külföldi tulajdon aránya a végzettek aktuális munkahelyén .......................... 53

61. ábra: A végzetteket foglalkoztató cég létszáma ........................................................................ 54

62. ábra: A végzettek megoszlása a foglalkoztató ágazata szerint ................................................. 54

63. ábra: Magántulajdonú cégnél dolgozók aránya képzési területi bontásban ............................ 55

64. ábra: A teljes mértékben külföldi tulajdonú cégeknél dolgozók aránya képzési területi

bontásban .............................................................................................................................................. 56

65. ábra: Az 1000 fő feletti foglalkoztatott létszámú cégeknél dolgozók aránya képzési területi

bontásban .............................................................................................................................................. 57

66. ábra: Köz- és magántulajdon aránya a végzettek aktuális munkahelyén nemek szerinti

bontásban .............................................................................................................................................. 58

67. ábra: Külföldi tulajdonú cégeknél dolgozók aránya nemek szerinti bontásban ....................... 59


bontásban .............................................................................................................................................. 59

69. ábra: A végzettek aktuális munkaerő-piaci státusza ................................................................. 60

70. ábra: A megkereséskor munkanélküliek aránya képzési területi bontásban ............................ 61

71. ábra: A megkereséskor munkanélküliek aránya képzési szint szerinti bontásban ................... 62

72. ábra: A megkereséskor munkanélküliek aránya a végzés éve szerinti bontásban ................... 62

73. ábra: A munkaviszony formája .................................................................................................. 62

74. ábra: Az alkalmazás formája képzési területenként .................................................................. 63

5

75. ábra: Az alkalmazás formája a végzés éve szerint ..................................................................... 64

76. ábra: A foglalkoztatás típusa ..................................................................................................... 65

77. ábra: Közalkalmazottak/köztisztviselők aránya képzési területenként .................................... 65

78. ábra: Vezetőként dolgozók aránya ............................................................................................ 66

79. ábra: A végzettek beosztása a végzés éve szerint ..................................................................... 68

80. ábra: Vezető pozícióban dolgozók aránya nemek szerint ......................................................... 68

81. ábra: Alkalmazottak, beosztottak száma ................................................................................... 69

82. ábra: Alkalmazottak/beosztottak száma képzési területenként ............................................... 69

83. ábra: Alkalmazottak/beosztottak száma a végzés éve szerint .................................................. 70

84. ábra: Alkalmazottak/beosztottak száma nemek szerint ........................................................... 71

85. ábra: A végzettek munkaidő szerinti megoszlása ..................................................................... 71

86. ábra: Részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya képzési területenként ................................ 72

87. ábra: Részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya nemek szerint ............................................ 72

6.3. Külföldi munkavégzés ................................................................................................................ 73

88. ábra: A megkereséskor külföldön dolgozók aránya képzési területi bontásban ...................... 73

89. ábra: A végzett munka illeszkedése a tanulmányok szakterületéhez ....................................... 74

90. ábra: A tanulmányok és a végzett munka horizontális illeszkedése képzési területek szerint . 74

91. ábra: A tanulmányok és a végzett munka horizontális illeszkedése képzési szintek szerint .... 75

92. ábra: A tanulmányok és a végzett munka horizontális illeszkedése nemek szerint ................. 76

93. ábra: Felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya képzési területek szerint .. 77

94. ábra: A tanulmányok és a végzett munka vertikális illeszkedése képzési szintek szerint ......... 77

95. ábra: Felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya nemek szerint ................... 78

96. ábra: A mellékállás és a végzettség szakterületének illeszkedése ............................................ 78

97. ábra: A mellékállással rendelkezők aránya képzési területi bontásban .................................... 79

98. ábra: A szakterülethez kapcsolódó mellékállással rendelkezők aránya képzési területi

bontásban .............................................................................................................................................. 80

99. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek képzési terület szerinti bontásban ............... 82

100. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek képzési szint szerinti bontásban ................... 82

101. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a végzettség éve szerinti bontásban ............ 83

102. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatottak ágazata szerinti bontásban

................................................................................................................................................... 84

103. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munkáltató tulajdonviszonya szerinti

bontásban .............................................................................................................................................. 84

104. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munkáltató tulajdonviszonya szerinti

bontásban .............................................................................................................................................. 85

105. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munkáltató foglalkoztatott-létszáma szerinti

bontásban .............................................................................................................................................. 85

106. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatási forma szerinti bontásban .. 86

107. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatottak munkaviszonya szerinti

bontásban .............................................................................................................................................. 86

108. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatottak pozíciója szerinti

bontásban .............................................................................................................................................. 87

109. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a végzettséget megelőző külföldi tanulmányok

szerinti bontásban ................................................................................................................................. 87

6

110. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a végzettséget megelőző munkatapasztalat


111. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a többiekhez viszonyított tanulmányi

eredmény szerinti bontásban ................................................................................................................ 89

112. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek nemek szerinti bontásban, az egyes képzési

területeken ............................................................................................................................................ 89

113. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek az apa legmagasabb iskolai végzettsége


114. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a kibocsátó család anyagi helyzete szerinti

bontásban .............................................................................................................................................. 91

115. ábra: Elégedettség a végzett munka egyes aspektusaival ........................................................ 93

116. ábra: Elégedettség a végzett munka egyes aspektusaival képzési területenként .................... 93

117. ábra: Elégedettség a végzett munka egyes aspektusaival nemek szerint ................................. 94

7

I. Vezetői összefoglaló

A magyarországi Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) keretein belül 2014 tavaszán 33 felsőoktatási

intézmény gyűjtött adatokat végzettjeiről és hallgatóiról. A hazai pályakövetési rendszer negyedik

évében zajlott adatfelvételek köre az egy, három és öt éve abszolutóriumot szerzettek körére terjedt

ki. Az adatfelvétel módszere online kérdőíves megkérdezés. A kutatás az alapsokaság – a 2009-ben,

2011-ben és 2013-ban abszolutóriumot szerzettek – teljes körére kiterjedt, az alábbi képzési

formákon: hagyományos egyetemi, főiskolai, egységes és osztatlan illetve bachelor és

mesterképzések. A Felsőoktatási Információs Rendszer adatai alapján a vizsgálatban résztvevő

intézmények alapján számított alapsokaság: 176.383 fő. Az adatfelvételek révén összeállt adatbázis

elemszáma 21.164 fő. Az átlagos válaszadási ráta eszerint 12 százalékot ér el. Az adatbázison az

alábbi változók mentén zajlott súlyozási eljárás: a végzettség képzési területe; a végzettség

munkarendje; a válaszadó neme; az abszolutórium-szerzés éve.

Nagyarányú felsőoktatási továbbtanulás

A végzettek 28 százaléka már a vizsgált képzése megkezdésekor is rendelkezett felsőfokú

végzettséggel (ezt az arányt nyilván a mesterszakos diplomások adatai is táplálják). Emellett a

frissdiplomások körében összességében 15 százalékos azok aránya, akik a megkereséskor is

felsőoktatási hallgatók voltak, a végzettek 16 százaléka pedig a vizsgált felsőfokú végzettség

megszerzése óta eltelt 1-3-5 éves időszakban újabb diplomát is szerzett. A megkereséskor is

felsőoktatásban tanulók legnagyobb, 50 százalékos arányban mesterképzéseken vesznek részt. A

doktori képzésekbe bekapcsolódott végzettek átlagos aránya a továbbtanulókon belül 18 százalékos.

A régebben kilépett évfolyamok, azaz a 2009-ben illetve 2011-ben, 3-5 éve végzettek esetében már

elegendő idő telt el a diplomaszerzés óta újabb felsőfokú végzettség megszerzésére is. Az 5 éve

végzettek között legnagyobb arányban BA/BSc képzéseken végzettek szereztek újabb diplomát,

arányuk 30 százalékos. A diplomázás utáni harmadik évben vizsgált 2011-es kilépő évfolyam

esetében is a BA/BSc diplomákhoz társul a legnagyobb diplomaszerzési hajlandóság. Azok körében,

akik a 3-5 éve végzett évfolyamokból 2013-ra újabb diplomát szereztek, főiskolai és bachelor

diplomák esetében egyértelműen a mesterképzések jelentős súlya dominál. Az egységes és osztatlan

képzési szinthez, valamint a mesterképzésekhez ugyanakkor a kiegészítő, rezidensképzések

kapcsolódnak nagyobb arányban. Emellett mesterképzési terveket a 2013-ban végzett BSc

diplomások majd felénél találunk.

Erős külföldi orientáció

A frissdiplomások nyelvtudásában az angol nyelv ismerete szinte teljes körű, a német nyelvet ismerők

aránya háromnegyedes. Általánosan magas arányú nyelvismeretet találunk a természettudományi,

orvos- és egészségtudományi és gazdaságtudományi szakterületeken. A frissdiplomások

nyelvismerete a vizsgált öt évben tendenciaszerűen nem változott, ugyanakkor munkarend szerint

jelentősen eltér. Szembetűnő a nappali tagozatos képzéseken végzettek magasabb szintű

nyelvismerete.

A frissdiplomások tíz százaléka felsőfokú tanulmányai alatt bekapcsolódott a nemzetközi tanulmányi

hallgatói mobilitásba. E hallgatók külföldi tanulmányaik finanszírozásához az esetek kétharmadában

8

Tempus/Erasmus ösztöndíjat (is) igénybe vettek, egyharmaduk esetében a saját, avagy családi

finanszírozás is meghatározó anyagi forrást jelentett a mobilitásban. A legnagyobb arányú

tanulmányi mobilitással a bölcsészet- és gazdaságtudományi képzési területek hallgatói

jellemezhetők. Az átlagnál lényegesen kisebb arányban végeztek külföldi tanulmányokat felsőoktatási

éveik alatt a közigazgatási, a pedagógus és informatikai képzések egykori hallgatói. A külföldi

tanulmányi mobilitásra a bachelor szinten végzetteknek kisebb eséllyel nyílt.

A felsőfokú tanulmányokat követő években a frissdiplomások 7 százaléka dolgozott már külföldön és

további 6 százalékuk a megkeresés időpontjában is külföldi munkavégzésről jelzett vissza. A külföldi

munkavégzés leggyakoribb országa Németország, Ausztria és az Egyesült Királyság. A külföldi munkát

végzők/végzettek aránya a sporttudományi, informatikai, természettudományi és műszaki képzési

területek diplomásai között haladja meg az átlagot és igen csekély a jogi, közigazgatási és pedagógiai

frissdiplomások között. A külföldön dolgozók 39 százaléka felsőfokú végzettségéhez nem kapcsolódó

munkát vállalt külföldön, a diplomázás utáni időszakban. A végzettséghez kapcsolódó külföldi munkát

végzők aránya orvosi-egészségügyi, műszaki avagy informatikai végzettséggel a legnagyobb. Bölcsész,

agrár, közigazgatási, társadalom- vagy sporttudományi frissdiplomával külföldi munkát vállalók között

jelentős – 50 százalék feletti – azok aránya, akik felsőfokú képzésükhöz nem illeszkedő munkát

végeznek. A frissdiplomások 28 százaléka tervez (további) külföldi munkát az elkövetkező öt évben,

további kb. egyharmaduk nem látja előre ilyen irányú terveit. A (további) külföldi munkát tervezők a

legnagyobb arányban a műszaki és informatikai képzési terület frissdiplomásai között vannak jelen.

A diplomaszerzés kitolódása

Az abszolutórium és a diplomaszerzés közti időszak kitolódása a végzettek egyharmadát érinti.

Közülük is 48 százalék a megkeresés időpontjáig nem zárta le diplomával felsőfokú tanulmányait. A

késve diplomát szerzetteken belül az abszolutórium és diplomaszerzés között eltelt idő az esetek

többségében egy éves időtartamot ölel fel. Az abszolutórium és diplomaszerzés közti időszak

kitolódása az átlagnál nagyobb mértékben jellemzi azokat a hallgatókat, akik jogi, társadalom- és

gazdaságtudományi területeken szereztek abszolutóriumot, illetve a hagyományos főiskolai

képzésben és a BA/BSc képzéseken és nem nappali tagozaton abszolutóriumot szerzettek körét. A

késedelmes diplomaszerzés okaként a válaszolók háromnegyede a nyelvvizsga hiányát jelölte meg

problémaként. Az egyéb okok között a sikertelen záróvizsgát, a szakdolgozat késedelmes leadását, a

munkahelyi leterheltséget illetve a személyes, családi okokat vagy párhuzamosan végzett másik

képzést említik leginkább. A „nyelvvizsga-probléma” a késedelmesen diplomázók közül is főként a

pedagógus – közigazgatási képzések hallgatóit érinti. A diploma megszerzésének elmaradása nem

feltétlenül akadályozza meg a munkaerő-piaci kilépést, betagozódást. A késedelmesen diplomázók 43

százaléka már az abszolutórium megszerzésekor is dolgozott. Közel ugyanennyien pedig diploma

nélkül is kiléptek a munkaerőpiacra. A diploma hiánya a munkaerő-piaci érvényesülésben a diploma

nélkül munkát vállaló válaszadók egynegyedének okozott komoly problémát.

A képzés és munkaerőpiac összefonódása

A pályakövetési rendszer a munkaerő-piaci bekapcsolódást már a felsőfokú tanulmányok idejére

vonatkozóan is vizsgálja. A frissdiplomások 45 százaléka már az abszolutórium megszerzésekor is

főállásban dolgozott. Ez az arány egyötödös a nappali tagozaton végzettek körében. A válaszadók

megközelítőleg 60 százaléka végzett tanulmányai alatt szakterületéhez kapcsolódó munkát, s közel

ugyanennyien kapcsolódtak be valamilyen nem szakmai munkatevékenységbe. A szakmai

9

munkavégzésre leginkább az informatikai, pedagógusképzési és sporttudományi képzési területek

hallgatóinak nyílt lehetősége a felsőfokú tanulmányok során. Nem szakterülethez kötődő munkát az

átlagosnál gyakrabban végeznek hallgatóként az agrár és sporttudományi képzési területeken

tanulók.

Jelentős foglalkoztatási különbségek

A foglalkoztatott frissdiplomások több mint fele dolgozik a magánszféra vállalatainál, kétharmaduk

dolgozik magyar tulajdonú vállalatoknál. Ezer fő feletti munkavállalót foglalkoztató cégnél a

válaszadók 28 százaléka dolgozik. A magánszférában elhelyezkedők legmagasabb arányát az

informatika, műszaki és gazdasági szakterületek frissdiplomásai között találjuk. A pedagógiai, orvosi-

egészségtudományi és közigazgatási diplomások alapvetően a közszféra foglalkoztatóihoz kötődnek.

A külföldi tulajdonú cégeknél foglalkoztatottak esetében a kép a fentiekhez hasonló. A közszféra és a

hazai tulajdonban lévő cégek az átlagnál lényegesen nagyobb arányban foglalkoztatják a nőket, mint

a férfiakat. Ágazati bontásban azt találjuk, hogy míg a nők az oktatás, közigazgatás és egészségügy

vállalataiban felülreprezentáltak, addig a férfiak aránya a feldolgozóipar, információ-kommunikáció

ágazatokban működő munkáltatóknál magasabb.

A foglalkoztatásban lévő frissdiplomások az esetek 83 százalékában állandó jellegű és határozatlan

idejű munkaszerződéssel dolgoznak. Határozott idejű alkalmazási formában az átlagnál nagyobb

arányban dolgoznak a természettudományi valamint az orvos- és egészségtudományi képzési

területek frissdiplomásai. Az alkalmazottként dolgozó frissdiplomások egyötöde tölt be munkahelyén

vezető pozíciót. Ezek között a középvezetői szint a leggyakoribb. A diplomaszerzés utáni néhány

évben a vezető pozíciót betöltők aránya a közigazgatási és agrártudományi szakterületek végzettjei

körében haladja meg az átlagot. A diplomázást követő években zajló karrierépítési folyamatokat jól

mutatja, ahogyan a vezető pozíció betöltésének lehetősége a végzést követő években fokozatosan

növekszik, miközben a diplomaszerzéstől távolodva egyre csökken azoknak az aránya, akik

munkahelyükön beosztott nem diplomás feladatkört látnak el. Minden vezetői szinten a vezető

beosztásban dolgozó férfiak jelentősen nagyobb arányát találjuk. A nem diplomás foglalkozás

lényegesen gyakrabban fordul elő a nők körében.

A foglalkoztatottak körében a végzett munka szakterületi illeszkedése az esetek többségében, 80

százalékában megvalósul. Ez nem feltétlenül jelent kizárólagosságot, többnyire arról van szó, hogy a

végzett munka ellátása megköveteli a szakterületi, vagy ahhoz kapcsolódó végzettséget. Szoros

egyezésről a munka és végzettség között az esetek 20 százalékában számolnak be a frissdiplomások.

A nem felsőfokú tanulmányaik szakterületén dolgozók aránya a bölcsészettudományi szakterületen a

legnagyobb, de az átlagnál magasabb a sport-, társadalom-, és természettudományi diplomások

körében is. Ugyanakkor erősen szakmai vonatkozásúak az orvos- és egészségtudományi, jogi,

pedagógiai, műszaki és informatikai diplomákkal betölthető munkakörök. A frissdiplomás

foglalkoztatottak 17 százaléka érzi úgy, hogy munkája nem igényel felsőfokú végzettséget. A

felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya az átlagosnál magasabb a bölcsész, agrár

és sporttudományi területek végzettjei között. Ritkának mondható mindez ugyanakkor jogi,

informatikai, pedagógiai vagy orvosi-egészségtudományi diplomával.

Az önbevalláson alapuló adatok szerint a Magyarországon elhelyezkedett frissdiplomások havi nettó

átlagjövedelme 179.450 forint. A jövedelmet a külföldön dolgozókra kiterjedően is vizsgálva 196.760

ezer forintos havi nettó átlagjövedelmeket mérhetünk. A jövedelmeket képzési területi bontásban

10

vizsgálva a legmagasabb átlagértékeket a műszaki, informatikai és gazdaságtudományi diplomások

keresetében mértük. Jövedelmi hátrányt elsősorban a pedagógusképzéshez, a sport- és

agrártudományi diplomákhoz társíthatunk. A frissdiplomások fizetése a végzés évétől távolodva

fokozatosan növekszik, ami a már eleve az országos átlagot meghaladó jövedelmi szint mellett

megerősíti a diploma kedvező munkaerő-piaci megtérülését. A hazai munkaerőpiacon a legmagasabb

frissdiplomás fizetéseket az energia-, pénzügyi-, info-kommunikációs szektorok vállalataiban találtuk.

A legalacsonyabb Magyarországon szerzett jövedelmeket az oktatás, egészségügy, vendéglátás és

művészet ágazata kínálja. A munkáltató tulajdonviszonyait tekintve a magánszféra vállalatai által

kínált jövedelmek lényegesen (több mint 40 ezer forinttal) magasabbnak bizonyultak, mint a

közszférában mért átlagkereset. A Magyarországon foglalkoztatottak közül a külföldi tulajdonú cégek

alkalmazottai számoltak be a legmagasabb, 240 ezer forintos átlag jövedelmekről.

A férfiak és nők elhelyezkedése közt a fentiekben tapasztalt jelentős foglalkoztatási különbségek a

jövedelmek szintjén is megmutatkoznak. A Magyarországon foglalkoztatott frissdiplomások közül a

férfiak átlagosan havi 55 ezer forinttal keresnek többet a női diplomásoknál. A férfiak és nők

átlagkeresete képzés területeken belül is jelentősen eltér. A legkisebb különbség a

természettudományi és közigazgatási területeken mérhető, de mértéke itt is megközelíti a húszezer

forintos havi átlagot. A nemek közti jövedelmi különbségek informatikai, műszaki vagy

gazdaságtudományi végzettséggel a hatvanezer forintot is meghaladják.

11

II. A kutatás módszertana

2.1. A kutatás bemutatása

A magyarországi Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) keretein belül 2014 tavaszán 33 felsőoktatási

intézmény gyűjtött adatokat végzettjeiről és hallgatóiról. A hazai pályakövetési rendszer negyedik

évében zajlott adatfelvételek köre az egy, három és öt éve abszolutóriumot szerzettek körére terjedt

ki.

1. tábla: A válaszadók intézményi megoszlása

Intézmény neve Esetszám Megoszlás (%)

SZTE 2194 10,4

BCE 1823 8,6

BME 1806 8,5

PTE 1727 8,2

ELTE 1402 6,6

DE 1314 6,2

PPKE 1119 5,3

SZE 987 4,7

SZIE 905 4,3

PE 848 4,0

SE 753 3,6

NYF 650 3,1

ZSKF 629 3,0

EKF 591 2,8

NKE 546 2,6

OE 477 2,3

KF 392 1,9

NYME 392 1,9

DF 355 1,7

ME 346 1,6

BGF 333 1,6

KE 323 1,5

EDUTUS 196 0,9

GDF 190 0,9

ÁVF 187 0,9

BKF 170 0,8

AVKF 117 0,6

WJLF 107 0,5

EJF 106 0,5

MOME 90 0,4

SZF 43 0,2

KJF 25 0,1

ANNYE 21 0,1

Összesen 21164 100,0

12

1.2. Az adatfelvétel módszertana

A Diplomás Pályakövetési Rendszer 2014-es adatfelvételére 2014 első félévében (február-

június) került sor. Az adatfelvétel módszere online kérdőíves megkérdezés. A kutatás az

alapsokaság – a 2009-ben, 2011-ben és 2013-ban abszolutóriumot szerzettek – teljes körére

kiterjedt, beleértve a hagyományos egyetemi, főiskolai, az osztatlan és az alap‐ és

mesterképzések végzettjeit1.

Az adatfelvételt a Diplomás Pályakövető Rendszer országos programjában résztvevő 33

felsőoktatási intézmény végezte, a saját végzettjeikről rendelkezésükre álló belső címlisták

alapján. Az online megkeresésre beérkezett anonim válaszokat a felsőoktatási intézmények

gyűjtik és kezelik, majd az ezekből összeálló - interfész‐specifikáció alapján egységesített

szerkezetű - intézményi adatbázisokat az Educatio Nonprofit Kft. egyesíti, tisztítja és

súlyozza. A súlyozáshoz szükséges alapsokaságra vonatkozó statisztikai adatok a

Felsőoktatási Információs Rendszerből származnak.

A kutatás kérdőíve a végzetteknek küldött e-mailben található linken érhető el, a kitöltés

online felületen történik. A végzettek által megadott adatokat az intézmény anonim módon

kezeli. A kérdőívek egy egységes szerkezetben, kötelezően lekérdezendő központi blokk

mellett intézmény-specifikus kérdésekkel is bővülhetnek, azonban az országos adatbázis

kizárólag a közös kérdőívelemek egységes szerkezetű adattartalmát foglalja magába. A

kérdőívek kitöltése során a válaszok egy részét (abszolutórium éve, képzési terület, képzési

szint) a megkeresés alapjául szolgáló adatbázis felhasználásával az intézmények adják meg,

ezzel biztosítva az adatok érvényességét.

1.3. A kutatás alapsokasága és a minta jellemzői

A végzettek körében végzett online kérdőíves megkeresés a programban résztvevő

felsőoktatási intézményekben 2009-ben, 2011-ben és 2013-ban abszolutóriumot szerzettek

teljes körére kiterjedt, az alábbi képzési formákon: hagyományos egyetemi, főiskolai,

egységes és osztatlan, illetve bachelor és mesterképzések.

A Felsőoktatási Információs Rendszer adatai alapján az alapsokaság létszáma 186.227 fő. A

vizsgálatban részt vevő intézmények alapján számított alapsokaság: 176.383 fő.

Az adatfelvételek (önkéntes válaszadás) révén összeállt adatbázis elemszáma 21.164 fő.

Az átlagos válaszadási ráta eszerint 12 százalékot ér el.

Az alapsokaság és a minta a súlyképző változók mentén az alábbi megoszlásokat mutatja:

1. tábla: Képzési terület szerinti illeszkedés

minta-arány (%)

alappopulációs arány (%)

számított súlyok

Agrár képzési terület 3,9 5,07 1,314351

1 Ez a pályázati kötelezettségvállalás függvényében kiterjedt a felsőfokú szakképzések, doktori képzések és a szakirányú továbbképzések végzettjeire is, ám ezeket az adatokat az országos adatbázis nem összesíti.

13

Bölcsészettudomány képzési terület 13,7 14,73 1,076508

Gazdaságtudományok képzési terület 20,4 23,21 1,139258

Informatika képzési terület 7,1 4,76 0,673298

Jogi és igazgatási képzési terület 4,5 4,39 0,972406

Műszaki képzési terület 15,3 12,66 0,828973

Művészet/művészetközvetítés képzési terület 1,1 1,23 1,111979

Közigazgatási rendészeti és katonai 2,9 2,77 0,943129

Orvos- és egészségtudomány képzési terület 6,0 6,04 1,014255

Pedagógusképzés képzési terület 8,7 8,31 0,95739

Sporttudomány képzési terület 1,0 1,78 1,693654

Társadalomtudomány képzési terület 10,2 9,95 0,976168

Természettudomány képzési terület 5,3 5,12 0,961944

Összesen 100,0 100,0

2. tábla: Munkarend szerinti illeszkedés

minta-arány (%)

alappopulációs arány (%)

számított súlyok

Nappali munkarend 64,7 66,52 1,028297

Egyéb munkarend 35,3 33,48 0,948147


3. tábla: Nemek szerinti illeszkedés

minta-arány alappopulációs arány

számított súlyok

Férfi 39,01 38,23 0,980078

Nő 60,99 61,77 1,012741


4. tábla: A végzés éve szerinti illeszkedés

minta-arány alappopulációs arány

számított súlyok

2009 29,5 33,68 1,1426

2011 28,8 32,55 1,1308

2013 41,7 33,76 0,8090


1.4. A súlyozási eljárás

Cellasúlyozást végeztünk a fenti négy változó mentén, az alábbi kategóriák alkalmazásával:

A végzettség képzési területe:

agrár/bölcsészettudomány/gazdaságtudományok/informatika/jogi és

igazgatási/műszaki/művészeti és művészetközvetítés/ közigazgatási, rendészeti és katonai

14

/orvos-és egészségtudományi/pedagógusképzés/sporttudomány/társadalomtudomány

/természettudomány

Az eljárás során a művészeti és művészetközvetítési képzési területeken végzettek adatait

az alacsony elemszám miatt összevontan kezeltük. A művészeti/művészetközvetítői

összevont képzési területi kategória, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai képzési

terület végzettjei esetében – az alacsony elemszám miatt – a súlyozási paramétereket az

abszolutóriumszerzés évére korlátoztuk.

A művészeti és művészetközvetítő képzési területeke esetében a csekély elemszám és a

szakterületek rokonsága miatt – ahol indokolt – az elemzés során is az összevont kategóriát

alkalmazzuk. Ugyanakkor a művészeti képzések elégtelen lefedettsége miatt az esetek

többségében ezen összevont terület eredményeit képzési területi bontásban nem közöljük.

A végzettség munkarendje: nappali/egyéb

Az elvégzett tanulmányok munkarendjét kétértékű változóval jelöltük, ahol a nappali

tagozat mellett az „egyéb” kategória foglalja magába a levelező, esti és távoktatás

munkarendben szerzett végzettségeket.

A válaszadó neme: férfi/nő

Az abszolutórium-szerzés éve: 2009/2011/2013

Mindezek alapján a súlyozási eljárásban az egyes súlyozási kategóriák esetében az alábbi

súlyokkal dolgoztunk. (A hiányzó paraméterekkel bíró esetek 1-es súlyt kaptak).

5. tábla: A súlyváltozó paraméterei

Esetszám 21164

Mean 1,0000

Median 0,9927

Std. Deviation 0,25622

Variance 0,066

Range 1,78

Minimum 0,37

Maximum 2,15

15

III. Tanulmányi életút

A felsőoktatási kilépés és átmenet időszaka a munkaerő-piaci jellemzők vizsgálata mellett a képzési

meghatározottságok feltárását is indokolja. Az átmenet megértése és a tanulmányok

folytonosságának megragadása érdekében az alábbiakban a már befejezett és a folyamatban lévő

avagy tervezett felsőfokú tanulmányokat tekintjük át a frissdiplomások körében.

2.1. A felsőfokú tanulmányok időszaka

Az adatbázisban szereplő végzettek között a BA/BSc diplomát szerzettek vannak többségben, arányuk

46 százalék. A mesterszintű diplomások aránya egyötödös. A vizsgálatba bevont legkorábbi végzett

évfolyam 2009-ben lépett ki a felsőoktatásból. Alapvetően ennek az időszaknak a diplomásai foglalják

magukba a hagyományos egyetemi (16%) és főiskolai (13%) képzések végzettjeit. A jelenlegi

rendszerben már osztatlan mesterképzés elnevezéssel működő egységes és osztatlan képzési

formákról a végzettek 5 százaléka lépett ki. E diplomások többségét a jogászok és orvosok csoportja

alkotja.

6. ábra: A végzettség képzési formája

Esetszám, százalék

N=20929

Az elvégzett képzés munkarendjét tekintve a nappali tagozatos hallgatók adják a minta majd

kétharmadát, összesen 65 százalékos arányukkal. Számottevő emellett a levelező munkarendű

képzésben végzettek 29 százalékos aránya. Az esti és távoktatási munkarendű képzések

frissdiplomásainak aránya lényegében elenyésző, 4, illetve 2 százalékos.

9703; 46%

4262; 20%

936; 5%

3308; 16%

2720; 13%Ba/BSc

Ma/MSc

Egységes és osztatlan képzés(pl. jogász, orvosképzés)

Egyetemi – hagyományos képzés

Főiskolai – hagyományos képzés

16

7. ábra: A felsőfokú tanulmányok munkarendje


N=21100

A vizsgált három év frissdiplomás kibocsátásának képzési területi megoszlásán jól látszik a bölcsészet-

(14%), gazdaságtudományi (23%) és műszaki (13%) szakterületek nagy súlya. A felsőoktatásban

kiadott abszolutóriumok majd egynegyedét (23%-át) gazdaságtudományi képzési területen szerezték.

Előbbiek mellett még a társadalomtudományi képzési terület tíz százalékos és a pedagógusképzés

kilenc százalékos részesedése mondható jelentősnek. Ezen megoszlási adatok – a súlyozásnak

köszönhetően – leképezik a teljes alapsokaság megoszlását.

8. ábra: A felsőfokú tanulmányok képzési területe


N=21100

13768; 65%

782; 4%

6157; 29%

392; 2%

Nappali

Esti

Levelező

Távoktatás

1058; 5%

3007; 14%

4782; 23%

1101; 5%935; 4%2664; 13%

167; 1%

78; 0%

627; 3%

1184; 6%

1803; 9%

350; 2% 2081; 10%

1038; 5%

Agrártudományi

Bölcsészettudományi

Gazdaságtudományi

Informatika

Jogi

Műszaki

Művészeti

Művészetközvetítői

Közigazgatási, rendészeti és katonai

Orvos‐ és egészségtudományi

Pedagógusképzés

Sporttudományi

Társadalomtudományi

Természettudományi

17

A frissdiplomások 65 százaléka végzett államilag támogatott képzési formában, további 9 százalékuk

részlegesen támogatott volt felsőfokú tanulmányai alatt. A költségtérítéses képzésekről kilépők

aránya 26 százalékos.

9. ábra: A felsőfokú tanulmányok finanszírozási formája


N=20954

2.2. A felsőfokú továbbtanulás

A felsőoktatás és munkaerő-piaci közti átmenet folytonosságát, a tanulmányok kitolódását mutatják

azok az adatok, mely szerint a végzettek 28 százaléka már a vizsgált képzése megkezdésekor is

rendelkezett felsőfokú végzettséggel. A mesterszakos végzettség esetében ez egyébként alapfeltétel

is. Emellett a frissdiplomások körében összességében 15,5 százalékos azok aránya, akik a

megkereséskor is felsőoktatási hallgatók voltak. A végzettek 16 százaléka pedig a vizsgált felsőfokú

végzettség megszerzése óta eltelt 1-3-5 éves időszakban újabb diplomát is szerzett.

10. ábra: A felsőfokú tanulmányi életút

Az egyes képzéseken részt vettek aránya

Százalék

N=21090; 21105; 21135

13521; 65%

5542; 26%

1890; 9%

Államilag támogatott

Költségtérítéses

Mindkét finanszírozásiformában

18

A megkereséséskor is felsőoktatásban tanulók legnagyobb, 50 százalékos arányban

mesterképzéseken vesznek részt. A doktori képzésekbe bekapcsolódó végzettek átlagos aránya a

továbbtanulókon belül 18 százalékos. A továbbtanulás azonban időbeli és képzési szerkezeti

bontásban egyaránt nagy eltéréseket mutat.

11. ábra: A felsőoktatásban résztvevők aktuális képzési formája


Megkeresésékor felsőoktatásban tanulók körében

N=3226

A tanulmányok folytatása legerőteljesebben az egy évvel a végzés után megkeresettek csoportjában

érhető tetten. Ebben az alcsoportban – a 2013-ban végzettek körében – összesen 20,7 százaléknyian

vesznek részt továbbra is a felsőoktatás valamely képzésében. Ezen belül is a felsőfokú képzést

folytatók aránya az egy évvel ezelőtt BA/BSc diplomát szerzettek körében a legnagyobb, közülük 27,4

százaléknyian továbbra is a felsőoktatásban vannak (többnyire mesterképzéseken). Az egységes és

osztatlan képzési szinten végzettek 16,7 százaléka ugyancsak a felsőoktatásban tanul a végzést

28,60%

16,00%

15,50%

0,0% 20,0% 40,0% 60,0% 80,0% 100,0%

Rendelkezett felsőfokú végzettséggel a vizsgált képzésmegkezdésekor

A vizsgált képzés megkezdése óta (közben, vagy utána) szerzettegyéb felsőfokú végzettséget

Megkereséskor felsőfokú képzésben vesz részt

285; 9%

1618; 50%

98; 3%18; 1%

14; 0%

596; 18%

192; 6%

284; 9%

120; 4%BA/BSc

MA/MSc

Osztatlan mesterképzés

Hagyományos egyetemi képzés

Hagyományos főiskolai képzés

Doktori képzés – PhD, DLA

Felsőoktatási szakképzés

Szakirányú továbbképzés,rezidensképzés

Kiegészítő, diplomás képzés, egyéb

19

követő egy évben (többnyire rezidensképzéseken). A többi képzési szint hallgatóinak esetében ez az

arány tíz százalék körüli.

12. ábra: A 2013-ban végzettek aktuális felsőoktatási részvétele

Felsőoktatásban résztvevők a 2013-ban megszerzett végzettség képzési szintje szerinti bontásban

2013-ban végzettek körében

Százalék

N=7191

Amennyiben kizárólag az egy éve végzett, továbbra is felsőoktatásban tanulók által folytatott

képzéseket a 2013-ban megszerzett végzettségük szerinti bontásban vizsgáljuk (mintegy ezerötszáz

főt érint ez) a BA/BSc diplomák esetében a mesterképzési továbbtanulási út dominanciáját

tapasztalhatjuk. A két hagyományos képzési forma – hagyományos egyetemi és főiskolai – jellemző

felsőfokú tanulmányi továbblépése szintén az MA/MSc képzés (42 ill. 44 százalékos). A mester- és

egységes és osztatlan képzésben szerzett diplomások esetében a doktori képzési továbbhaladás is

jelentős (45, ill. 26 százalék). Mindemellett az osztatlan képzésekről a leggyakoribb továbbtanulási út

a rezidensképzések, továbbképzések felé visz (53%).

13. ábra: A 2013-ban végzett, felsőoktatásban maradók képzési összetétele

A megkereséskor a felsőoktatásban tanulók körében

2013-ban végzettek körében

A megszerzett végzettség képzési szintje szerinti bontásban

Százalék

N=1472

27,40%

10,30%

16,70%

10,00%

11,10%

20,70%

0,00% 20,00% 40,00% 60,00% 80,00% 100,00%

BA/BSc

MA/MSc




Összesen

20

A régebben kilépett évfolyamok, azaz a 2009-ben, illetve 2011-ben, azaz 3-5 éve végzettek esetében

már elegendő idő telt el a diplomaszerzés óta újabb felsőfokú végzettség megszerzésére is. Így ezt a

mutatót külön is az előbbi két alcsoport esetében külön is vizsgáljuk. A kiindulásként vizsgált

végzettség alapján a 2009-ben, azaz 5 éve végzettek között legnagyobb arányban BA/BSc

képzéseken végzettek szereztek újabb diplomát, arányuk 30 százalékos. További diplomaszerzést

tekintve a diplomázás utáni harmadik évben vizsgált 2011-es kilépő évfolyam esetében is a BA/BSc

diplomákhoz társul a legnagyobb diplomaszerzési hajlandóság (23,7%). E végzettek körében

mindemellett nagyobb az esélye annak is, hogy a válaszadók még a megkereséskor is felsőoktatási

képzésben vesznek részt.

14. ábra: Újabb diploma szerzése a 2009-ben, ill. 2011-ben végzettek körében

Újabb diplomát szerzők a vizsgált diploma képzési szintje szerinti bontásban

Százalék

N=6660; 6816

7,4%

4,7%

5,9%

20,0%

30,8%

7,5%

82,3%

22,5%

4,4%

44,0%

42,3%

68,7%

,3%

,5%

1,5%

0,0%

0,0%

,3%

,8%

45,1%

26,5%

16,0%

0,0%

8,6%

3,9%

8,0%

7,4%

4,0%

7,7%

4,8%

2,1%

7,5%

52,9%

12,0%

7,7%

5,5%

,6%

8,9%

1,5%

4,0%

3,8%

2,0%

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

BA/BSc

MA/MSc




Összesen

BA/BSc MA/MSc

Osztatlan mesterképzés Hagyományos egyetemi képzés

Hagyományos főiskolai képzés Doktori képzés – PhD, DLA

Felsőoktatási szakképzés Szakirányú továbbképzés, rezidensképzés

Kiegészítő, diplomás képzés, egyéb

21

Azok körében, akik a 3-5 éve végzett évfolyamokból 2013-ra újabb diplomát szereztek, főiskolai és

bachelor diplomák esetében egyértelműen a mesterképzések jelentős súlya dominál. Az egységes és

osztatlan képzési szinthez, valamint a mesterképzésekhez ugyanakkor a kiegészítő képzések

kapcsolódnak nagyobb arányban.

15. ábra: Az újabb diploma képzési szintje a 2009-ben, ill. 2011-ben végzett, majd ismét diplomát

szerzettek körében

Százalék

N=1235; 1561

30,10%

19,60%

24,90%

23,70%

16,50%

23,10%

23,70%

11,40%

9,10%

18,70%

14,10%

18,80%

0,00% 10,00% 20,00% 30,00% 40,00% 50,00% 60,00% 70,00% 80,00% 90,00% 100,00%

BA/BSc

MA/MSc




Összesen

BA/BSc

MA/MSc




Összesen

20

092

011

72,8%

27,1%

28,6%

12,9%

43,2%

43,3%

71,0%

34,7%

13,8%

22,5%

44,4%

56,4%

6,20%

35,50%

36,70%

26,50%

15,90%

17,60%

6,40%

31,80%

51,70%

14,60%

11,10%

12,40%

0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% 90,0%

BA/BSc

MA/MSc




Összesen

BA/BSc

MA/MSc




Összesen

20

092

011

MA/MSc Szakirányú továbbképzés, rezidensképzés, diplomás képzések

22

A frissdiplomások további tanulmányi terveit a megcélzott leggyakoribb képzési szintek szerint

vizsgáljuk. Az elemzés során emellett a diplomaszerzés éve és a vizsgált diploma képzési szintje

szerint bontjuk a válaszokat. Mesterképzési terveket a 2013-ban végzett BSc diplomások 49

százalékánál találunk. E tekintetben az egy éve hagyományos főiskolai diplomát szerzettek is

aktívak, 38 százalékuk tervezi bekapcsolódását MSc képzésbe. A további MA/MSc tanulmányok

iránti hajlandóság a diplomázás évétől távolodva fokozatosan csökken (nyilván azért is, mert

idővel sokan valóban átléptek mesterképzésbe). Összességében a legkisebb arányban az

egységes és osztatlan, a leginkább a bachelor és főiskolai diplomások terveznek a későbbiekben

mesterképzést.

16. ábra: A továbbtanulási tervek: MA/MSc

A mesterképzési tanulmányokat tervezők aránya

A végzettségszerzés éve és képzési szintje szerint

Százalékos megoszlás

N=17125

A szakirányú továbbképzésre, rezidensképzésre vonatkozó továbbtanulási motivációs adatok

egyértelműen mutatják, hogy ez a képzési forma a főként jogászokat, orvosokat kibocsátó egységes

és osztatlan képzésekhez társul. Az időben csökkenő arányokat itt is a megvalósult bekapcsolódás (is)

dominálhatja.

27,2%

8,4%

10,9%

11,5%

27,1%

20,5%

32,9%

14,9%

8,8%

14,6%

31,3%

25,2%

49,4%

13,8%

8,9%

26,2%

37,7%

36,5%

0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0%

BA/BSc

MA/MSc




Összesen

BA/BSc

MA/MSc




Összesen

BA/BSc

MA/MSc




Összesen

20

092

011

20

13

23

17. ábra: A továbbtanulási tervek: szakirányú továbbképzés, rezidensképzés

A szakirányú továbbképzés, rezidensképzési tanulmányokat tervezők aránya



N=16160

A doktori képzés iránti továbbtanulási motiváció esetében csak a potenciális belépő képzési

csoportok – egyetemi, MA/MSc és egységes/osztatlan képzéseken diplomázók – válaszait tekintjük

át. Az eredmények itt is a képzési tervek – nyilvánvalóan a már megvalósult belépések miatti –

időbeni csökkenését mutatják. Összességében a végzettségszerzés évétől távolodva a mesterszakos

diplomát szerzettek érdeklődése mutatkozik legnagyobbnak a doktori tanulmányok iránt. Nekik egy

évvel a végzés után 30 százalékuk tervezi doktori képzés megkezdését, ebben az időszakban

ugyanakkor a továbbtanulási motivációs arányok a három képzési formát tekintve viszonylag

kiegyenlítettek.

18. ábra: A továbbtanulási tervek: doktori képzés

A doktori képzést tervezők aránya



N=16200

16,0%

14,5%

34,4%

16,9%

19,2%

17,7%

17,6%

18,7%

43,9%

21,6%

23,2%

20,1%

17,9%

17,0%

59,9%

28,2%

27,6%

20,8%

0,0% 10,0%20,0%30,0%40,0%50,0%60,0%70,0%80,0%90,0%100,0%

BA/BSc

MA/MSc




Összesen

BA/BSc

MA/MSc




Összesen

BA/BSc

MA/MSc




Összesen

20

092

011

20

13

24

IV. Külföldi tapasztalatok

4.1. A nyelvismeret

A végzettek nyelvtudását hatfokú skálán mértük, melyen a nyelvismeret négy szintje mellett

lehetőség nyílt a nyelvismeret hiányának feltüntetésére, illetve annak jelzésére is, ha valaki számára

az adott nyelv az anyanyelve. A nyelvismeretre vonatkozó adattáblákban a nyelvtudás minden

szintjét – beleértve az anyanyelvi kategóriát is – összevontan nyelvtudásként kezeljük. Az így

létrehozott mutató szerint a frissdiplomások között az angol nyelv ismerete dominál (94,5 %), ezt

követi a német nyelvet ismerők 72,6 százalékos aránya. Az orosz és francia nyelvet ismerők aránya 17

százalékos, míg a spanyol és olasz nyelvek ismerete 11-13 százalék körül alakul.

19. ábra: A nyelvismeret gyakorisága a végzettek körében

Az egyes idegen nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya

A nem magyar anyanyelvűek figyelembe vétele nélkül

Százalék

23,5%

17,8%

16,0%

26,8%

19,6%

19,3%

30,0%

29,9%

28,6%

0,0% 10,0%20,0%30,0%40,0%50,0%60,0%70,0%80,0%90,0%100,0%

MA/MSc



MA/MSc



MA/MSc



20

092

011

20

13

25

A nyelvismeretet képzési területi bontásban – az angol, német és francia nyelvet figyelembe véve –

vizsgálva általánosan magas arányú nyelvismeretet találunk a természettudományi, orvos- és

egészségtudományi és gazdaságtudományi szakterületeken. Ezen kívül nyelvekre bontva a francia

nyelv ismerete a társadalom- és bölcsészettudományi, jogi képzések frissdiplomásai körében haladja

meg az átlagot, míg a német nyelvet legnagyobb arányban a műszaki és gazdaságtudományi

diplomások ismerik. Összevetésben relatíve alacsonynak a pedagógusdiplomások nyelvismerete

mondható.

20. ábra: Az egyes nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya képzési területenként

Százalék

N= 17123; 18809; 19981

94,50%

72,60%

17,30%

13,40%

11,50%

17,20%

0,00% 10,00% 20,00% 30,00% 40,00% 50,00% 60,00% 70,00% 80,00% 90,00%100,00%

angol (N=20165)

német (N=18978)

francia (N=17274)

olasz (N=17206)

spanyol (N=17133)

orosz (N=17267)

26

A frissdiplomások nyelvismerete a vizsgált öt évben tendenciaszerűen nem változott.

21. ábra: Az egyes nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya a végzés éve szerint

Százalék

N= 20072; 18895; 17205

Munkarend szerinti bontásban (ahol az esti, levelező és távoktatási formák végzettjeit egy csoportba

soroltuk) szembetűnő a nappali tagozatos képzéseken végzettek magasabb szintű nyelvismerete,

mindhárom vizsgált idegen nyelv esetében.

22. ábra: Az egyes nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya a tanulmányok munkarendje szerint

94,5%

95,0%

96,3%

98,6%

93,1%

96,6%

90,6%

94,0%

86,4%

96,8%

92,6%

97,5%

94,6%

72,5%

72,6%

77,1%

68,9%

71,0%

75,4%

67,9%

71,9%

65,1%

69,4%

70,6%

72,9%

72,7%

13,6%

22,8%

18,4%

11,5%

22,4%

10,9%

18,3%

16,6%

13,3%

11,0%

22,6%

17,6%

17,3%

0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% 90,0% 100,0%

Agrár

Bölcsészettudomány

Gazdaságtudomány

Informatika

Jogi

Műszaki


Orvos‐ és egészségtudomány

Pedagógusképzés

Sporttudomány

Társadalomtudomány

Természettudomány

Összesen

francia német angol

93,60%

94,80%

95,20%

73,60%

73,10%

71,40%

16,30%

17,20%

18,30%

0,00% 10,00% 20,00% 30,00% 40,00% 50,00% 60,00% 70,00% 80,00% 90,00% 100,00%

2009

2011

2013

francia német angol

27

Százalék

N= 17253; 18954; 20134

4.2. Külföldi tanulmányok

A frissdiplomások közül a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai alatt kb. minden tízedik (10,4%)

kapcsolódott be a nemzetközi tanulmányi hallgatói mobilitásba, többségében – 70 százalékban – egy

alkalommal. Külföldi tanulmányaik finanszírozásához az esetek döntő többségében (67%)

Tempus/Erasmus ösztöndíjat (is) igénybe vettek. Ugyanakkor a mobil hallgatók egyharmada esetében

a saját, avagy családi finanszírozás is meghatározó anyagi forrást jelentett a mobilitásban. A külföldi,

nemzetközi ösztöndíjak súlya 20 százalék körüli.

23. ábra: A külföldi tanulmányok finanszírozási forrásai

Az egyes források említési gyakorisága

Külföldi tanulmányokat végzettek körében

Százalék

N= 2190

97,90%

76,20%

19,20%

87,90%

65,20%

13,00%

0,00% 20,00% 40,00% 60,00% 80,00% 100,00%

angol

német

francia

Levelező/esti/távoktatás munkarend

Nappali munkarend

8,30%

9,60%

9,90%

15,60%

19,40%

30,20%

67,40%

0,00% 10,00% 20,00% 30,00% 40,00% 50,00% 60,00% 70,00% 80,00% 90,00%100,00%

Egyéb forrás

A fogadó felsőoktatási intézmény ösztöndíja

Párhuzamos külföldi munkavállalás

Hazai ösztöndíj, pályázat

Külföldi/nemzetközi ösztöndíj, pályázat

Saját/családi finanszírozás

Tempus/Erasmus ösztöndíj

28

A legnagyobb arányú tanulmányi mobilitással a bölcsészet- (13,6%) és gazdaságtudományi (13,1%)

képzési területek hallgatói jellemezhetők. Az átlagnál lényegesen kisebb arányban végeztek külföldi

tanulmányokat felsőoktatási éveik alatt a közigazgatási (6,8%), a pedagógus (4,3%) és informatikai

képzések (7,7%) egykori hallgatói.


területeken

Százalék

N=20831

A külföldi tanulmányi mobilitás leginkább a hagyományos egyetemi és osztatlan képzésekhez kötődik

(17, ill. 19 százalékos gyakorisággal). Fontos adatnak tűnik, hogy az új típusú képzéseken – különösen

a bachelor szinten (7%) – végzetteknek kisebb eséllyel nyílt alkalmuk mobilitási tapasztalat

szerzésére.


szinteken

Százalék

N=20823

9,1%

13,6%

13,1%

7,7%

11,4%

8,1%

6,8%

10,7%

4,3%

9,1%

10,2%

9,3%

10,5%

0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% 90,0% 100,0%

Agrár


Gazdaságtudomány

Informatika

Jogi

Műszaki



Pedagógusképzés

Sporttudomány


Természettudomány

Összesen

29

4.3. Külföldi munkavállalás

A felsőfokú tanulmányokat követően a lekérdezés idejéig a frissdiplomások átlagosan 6,9 százaléka

dolgozott már külföldön és további 6,3 százalékuk a megkeresés időpontjában is külföldi

munkavégzésről jelzett vissza. A külföldi munkavégzés leggyakoribb országa Németország, Ausztria és

az Egyesült Királyság. A külföldi munkát végzők/végzettek aránya a sporttudományi, informatikai,

természettudományi és műszaki képzési területek diplomásai között haladja meg az átlagot és igen

csekély a jogi, közigazgatási és pedagógiai frissdiplomások között.

26. ábra: A diplomázás után külföldi munkát vállalók aránya képzési területenként

Százalék

N=19890

6,9%

14,2%

19,2%

17,4%

5,4%

10,4%

0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% 90,0% 100,0%

BA/BSc

MA/MSc




Összesen

30

A végzettség után külföldi munkavégzési tapasztalatot szerzettek esetében vizsgáltuk a külföldön

végzett munka szakterületi illeszkedését is. Eszerint a külföldön dolgozók 39 százaléka felsőfokú

végzettségéhez nem kapcsolódó munkát vállalt külföldön, a diplomázás utáni időszakban.

Egyharmaduk teljes mértékben, 26 százalékuk részben szakterületén tudott külföldön elhelyezkedni.

27. ábra: A külföldi munka szakterületi illeszkedése

A végzettség óta külföldi munkát vállalók körében


N=2897

9,7%

6,9%

7,8%

8,3%

3,0%

8,7%

5,3%

2,9%

3,3%

7,8%

8,0%

6,6%

6,9%

5,0%

6,4%

6,4%

8,2%

2,0%

7,3%

2,3%

9,5%

3,0%

8,7%

6,5%

8,7%

6,3%

85,3%

86,7%

85,8%

83,5%

95,0%

84,0%

92,5%

87,6%

93,6%

83,5%

85,5%

84,7%

86,8%

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

Agrár


Gazdaságtudomány

Informatika

Jogi

Műszaki



Pedagógusképzés

Sporttudomány


Természettudomány

Összesen

Igen Igen, jelenleg is külföldön dolgozik Nem

31

A végzettséghez kapcsolódó külföldi munkát végzők aránya képzési területenként jelentősen eltér.

Orvosi-egészségügyi, műszaki, avagy informatikai végzettséggel nagy az esélye külföldön is a

szakterületi munkavégzésnek. Ugyanakkor a bölcsész, agrár, közigazgatási, társadalom- vagy

sporttudományi frissdiplomával külföldi munkát vállalók között azok aránya jelentős – 50 százalék

feletti – akik felsőfokú képzésükhöz nem illeszkedő munkát végeznek.

28. ábra: Végzettséghez kapcsolódó külföldi munkát végzők aránya képzési területenként

A végzettség óta külföldi munkát vállalók körében

Százalék

N=2881

1030; 35%

743; 26%

1124; 39% Igen, teljes mértékben

Részben

Nem

32

A vizsgált frissdiplomások 28 százaléka tervez (további) külföldi munkát az elkövetkező öt évben,

további kb. egyharmaduk nem látja előre ilyen irányú terveit. Összességében 43 százalék a külföldi

munkavégzést nem tervezők aránya.

29. ábra: A következő 5 évben (további) külföldi munkát tervezők aránya


N=18613

21,5%

15,6%

30,5%

70,2%

29,5%

59,2%

26,2%

66,4%

31,5%

26,3%

16,8%

42,3%

35,7%

20,0%

29,8%

28,3%

16,3%

22,7%

25,7%

21,3%

18,9%

27,9%

22,8%

31,4%

17,9%

25,6%

58,5%

54,6%

41,2%

13,5%

47,7%

15,1%

52,5%

14,7%

40,5%

50,9%

51,8%

39,7%

38,7%

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

Agrár


Gazdaságtudomány

Informatika

Jogi

Műszaki



Pedagógusképzés

Sporttudomány


Természettudomány

Összesen

Teljes mértékben kapcsolódik Részben kapcsolódik Nem kapcsolódik

5166; 28%

8007; 43%

5440; 29%

Igen

Nem

Nem tudom eldönteni

33

A (további) külföldi munkát tervezők a legnagyobb (37%) arányban a műszaki és informatikai képzési

terület frissdiplomásai között vannak jelen. A jogi, pedagógusképzési, közigazgatási és

agrártudományi frissdiplomások az átlagnál ritkábban terveznek külföldi munkavállalást az

elkövetkező öt évben. A tervek gyakorisága és a külföldi munkavállalás illeszkedési mintái

összefüggést mutatnak.

30. ábra: A következő 5 évben (további) külföldi munkát tervezők aránya képzési területi bontásban

Százalék

N=18421

V. Átmenet a felsőoktatás és a munkaerőpiac között

5.1. Abszolutórium és diplomaszerzés közötti időszak kitolódása

A képzés és a munkaerőpiac közti átmeneti időszak vizsgálata a diplomás pályakövetés számára

kiemelten fontos terület. Ezen belül is külön foglalkozunk a magyar frissdiplomások közül sokat érintő

problémával, az abszolutórium és a diplomaszerzés közti időszak kitolódásával, valamint ennek

okaival és következményeivel. A probléma az adatok tanúsága szerint valóban meglehetősen széles

kört érint. A vizsgált végzettek egyharmada (32,4%) az abszolutórium megszerzése után közvetlenül

nem szerzett diplomát, közülük is 48 százalék a megkeresés időpontjáig nem zárta le diplomával

felsőfokú tanulmányait. A késve diplomát szerzetteken belül az abszolutórium és diplomaszerzés

között eltelt idő az esetek többségében egy éves időtartamot ölel fel.

21,3%

26,2%

30,3%

37,4%

14,9%

37,5%

20,0%

28,5%

10,8%

32,4%

30,3%

32,5%

27,8%

48,2%

45,1%

38,6%

30,3%

61,2%

29,4%

52,5%

43,8%

66,7%

43,6%

41,4%

34,7%

42,9%

30,4%

28,8%

31,1%

32,2%

23,9%

33,0%

27,4%

27,7%

22,5%

24,0%

28,3%

32,8%

29,2%

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

Agrár


Gazdaságtudomány

Informatika

Jogi

Műszaki



Pedagógusképzés

Sporttudomány


Természettudomány

Összesen

Igen Nem Nem tudom eldönteni

34

31. ábra: Végzettek megoszlása az abszolutórium és a diplomaszerzés között eltelt idő szerint

Az abszolutórium megszerzése után közvetlenül nem diplomázók körében

Százalék

N=6815

Az abszolutórium és diplomaszerzés közti időszak kitolódása a kb. egyharmados átlagnál nagyobb

mértékben jellemzi azokat a hallgatókat, akik jogi, társadalom- és gazdaságtudományi területeken

szereztek abszolutóriumot. Ugyanakkor a műszaki, orvos- és egészségtudományi képzési területeken

ez az időbeli eltolódás a hallgatók maximum egynegyedét érinti.

32. ábra: Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázottak képzési területi aránya


N=20930

302; 4%

889; 13%

1045; 15%

735; 11%

590; 9%

3255; 48%

1‐3 hónap

4‐6 hónap

7‐12 hónap

13‐24 hónap

2 évnél több idő alatt

még nem szerezte meg

35

A diplomát a megkeresés időpontjáig sem szerzett végzettek aránya az abszolutórium után

közvetlenül nem diplomázottak körében különösen a közigazgatási és társadalomtudományi

területek végzettjeinek körében magas. A jogi területen végzetteket e probléma – a gyakoribb

kitolódás ellenére – az átlagnál lényegesen kevésbé érinti. Ez arra utal, hogy a jogi diplomák esetében

képzési strukturális sajátosságok állnak a háttérben.

33. ábra: A diplomát ezidáig nem szerzettek aránya képzési területenként

Abszolutórium után közvetlenül nem diplomázók körében


N=6736

35,6%

33,8%

36,0%

32,2%

43,3%

25,8%

33,2%

21,7%

28,5%

33,7%

36,2%

28,1%

32,4%

0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% 90,0% 100,0%

Agrár


Gazdaságtudomány

Informatika

Jogi

Műszaki



Pedagógusképzés

Sporttudomány


Természettudomány

Összesen

36

Az abszolutórium és diplomaszerzés közti időszak kitolódása a hagyományos főiskolai képzésben és a

BA/BSc képzéseken abszolutóriumot szerzettek körét érinti leginkább. Úgy tűnik, a mesterképzési és

osztatlan/egységes képzéseken szerzett abszolutóriumok az esetek nagyobb hányadában járnak

együtt diplomaszerzéssel, azaz a felsőfokú tanulmányok hivatalos lezárásával.

34. ábra: Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázottak aránya képzési szintenként


N=20922

A diplomaszerzés elhúzódása az átlagnál némileg nagyobb mértékben érintette a régebben (2009,

2011) abszolutóriumot szerzettek körét. Közöttük 33-34 százalék azok aránya, akik beszámoltak ilyen

jellegű problémáról, míg az egy éve kilépett évfolyam esetében ez az arány 30 százalékos.

52,4%

44,7%

53,3%

44,6%

24,3%

44,2%

61,8%

40,2%

47,0%

54,3%

56,3%

34,9%

47,7%

0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% 90,0% 100,0%

Agrár


Gazdaságtudomány

Informatika

Jogi

Műszaki



Pedagógusképzés

Sporttudomány


Természettudomány

Összesen

36,2%

19,4%

27,5%

33,9%

39,6%

32,5%

0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% 90,0% 100,0%

BA/BSc

MA/MSc




Összesen

37

35. ábra: Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázottak aránya a végzés éve szerint


N=20956

Az abszolutóriumszerzés után közvetlenül nem diplomázók magas aránya munkarend szerinti

bontásban a távoktatási képzéseken tanulókat érinti leginkább (52,8%). A nappali tagozatos hallgatók

esetében ez az arány átlag alatti, 27,8 százalék.

36. ábra: Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázottak aránya képzési szint szerint


N=21089

A késedelmes diplomaszerzés okaként a többség – a válaszolók 73,5 százaléka – a nyelvvizsga hiányát

jelölte meg problémaként. Az egyéb okok között a sikertelen záróvizsgát, a szakdolgozat késedelmes

leadását, a munkahelyi leterheltséget illetve a személyes, családi okokat vagy párhuzamosan végzett

másik képzést említik leginkább. A „nyelvvizsga-probléma” a késedelmesen diplomázók közül is

főként a pedagógus- közigazgatási képzések hallgatóit érinti. A jogi és informatikai képzéseken

tanulók esetében inkább más (a jogászok esetében elsősorban képzésszervezési) okok állnak az

abszolutórium és végzettség-szerzés közti időszak kitolódása között.

37. ábra: A diplomaszerzés kitolódása a nyelvvizsga hiánya miatt képzési területenként

Az abszolutóriumszerzés után közvetlenül nem diplomázók körében


N=6607

34,5%

33,2%

30,0%

32,5%

0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% 90,0% 100,0%

2009

2011

2012

Összesen

27,8%

47,9%

39,8%

52,8%

32,5%

0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% 90,0% 100,0%

Nappali

Esti

Levelező

Távoktatás

Összesen

38

A nyelvvizsga hiányából fakadó késedelmes diplomaszerzés gyakorisága képzési szintenként is eltér.

A főiskolai és bachelor képzéseken tanuló késedelmesen diplomázók között ez az ok dominál, ám

viszonylag ritka az előfordulása az egységes és osztatlan képzés végzősei körében.

38. ábra: A diplomaszerzés kitolódása a nyelvvizsga hiánya miatt képzési szintenként



N=6614

A végzés éve szerinti elemzés azt mutatja, hogy a nyelvvizsga hiánya a 2013-ban végzettek körében

némileg kisebb súllyal okozta a tanulmányok késedelmes lezárását, mint a korábbi végzett

évfolyamok esetében. Ennek oka lehet, hogy ebben az évfolyamban – a végzéshez közel – az egyéb

tanulmányi kötelezettségek súlya is jelentős (már csak azért is erre kell következtetnünk, mert a

nyelvtudás szintje, mit láthattuk nem emelkedett számottevően).

39. ábra: A diplomaszerzés kitolódása a nyelvvizsga hiánya miatt a végzés éve szerint


82,8%

66,3%

81,0%

50,7%

34,2%

76,7%

90,7%

66,4%

84,3%

72,0%

80,9%

69,2%

73,3%

0,0% 10,0%20,0%30,0%40,0%50,0%60,0%70,0%80,0%90,0%100,0%

Agrár


Gazdaságtudomány

Informatika

Jogi

Műszaki



Pedagógusképzés

Sporttudomány


Természettudomány

Összesen

81,1%

57,6%

25,8%

60,8%

84,9%

73,4%

0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% 90,0%

BA/BSc

MA/MSc




Összesen

39


N=6638

Az abszolutórium után közvetlenül nem diplomázók körében főként az esti és levelező tagozatos

hallgatókat kényszeríti a diplomaszerzés elhalasztására az előírt nyelvvizsga hiánya.

40. ábra: A diplomaszerzés kitolódása a nyelvvizsga hiánya miatt a képzés munkarendje szerint



N=6673

A diploma megszerzésének elmaradása nem feltétlenül akadályozza meg a munkaerő-piaci kilépést,

betagozódást. A késedelmesen diplomázók 43 százaléka már az abszolutórium megszerzésekor is

dolgozott. Közel ugyanennyien pedig diploma nélkül is kiléptek a munkaerőpiacra.

41. ábra: Kilépett-e a munkaerő-piacra diploma nélkül?



N=6643

79,0%

73,5%

67,2%

73,4%

0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% 90,0% 100,0%

2009

2011

2013

Összesen

68,6%

91,5%

79,4%

65,5%

73,5%

0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% 90,0% 100,0%

Nappali

Esti

Levelező

Távoktatás

Összesen

40

A diploma hiánya a munkaerő-piaci érvényesülésben a diploma nélkül munkát vállaló válaszadók 23

százalékának okozott komoly problémát. Az érintettek egyharmada azt tapasztalta, hogy munkaerő-

piaci részvételét a diplomaszerzés halasztódása érdemben nem befolyásolta. A válaszadók 46

százaléka számára kismértékű problémát jelentett a diploma hiánya.

42. ábra: Érezte-e a diploma hiányát a munkaerő-piaci érvényesülésben?



N=6410

A diploma, mint foglalkoztatási követelmény szakterületenként eltérő súlyú. Azok aránya, akik a

diploma hiányát nem érzékelték munkaerő-piaci érvényesülésük során az átlagnál magasabb az

informatikai, gazdaságtudományi és bölcsészettudományi szakterületeken. E tekintetben a műszaki,

2728; 41%

1080; 16%

2836; 43% Igen

Nem

Már akkor is dolgozott

2016; 31%

2948; 46%

1446; 23%

Egyáltalán nem okozott problémát

Kismértékben problémánakéreztem

Nagy problémát jelentett

41

orvosi, pedagógiai, természettudományi végzettek felé szigorúbbak a munkaerőpiac adminisztratív

elvárásai.

43. ábra: A diplomaszerzés kitolódásának hatását a munkaerő-piaci érvényesülésben nem érzékelők

aránya képzési terület szerint



N=6330

3.2. Munkatapasztalat a diplomázás előtt

A diplomás pályakövetési vizsgálat fontos megközelítésmódja, hogy a diplomások munkaerő-piaci

kilépése az átmenet folyamataként értelmezhető, s nem egy meghatározott ponthoz (mint az

abszolutórium, vagy diplomaszerzés) kötődik. Ehhez igazodva a munkaerő-piaci bekapcsolódást már

a felsőfokú tanulmányok idejére vonatkozóan is vizsgáljuk. A képzés és munka világának

összekapcsolódását jól mutatja, hogy a frissdiplomások 45 százaléka már az abszolutórium

megszerzésekor is főállásban dolgozott. Megközelítőleg 60 százalékuk végzett tanulmányai alatt

szakterületéhez kapcsolódó munkát, s közel ugyanennyien (62%) kapcsolódtak be valamilyen nem

szakmai munkatevékenységbe. A tanulmányok részét képező kötelező szakmai gyakorlatról a

válaszadók 71 százaléka jelzett vissza.

44. ábra: A diplomázás előtti munkatapasztalat-szerzés

Az egyes munkaerő-piaci tapasztalatszerzési formák gyakorisága a végzettek körében

29,5%

35,9%

36,2%

42,9%

28,2%

24,9%

25,5%

23,9%

24,3%

27,8%

29,7%

24,8%

31,5%

0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% 90,0% 100,0%

Agrár


Gazdaságtudomány

Informatika

Jogi

Műszaki



Pedagógusképzés

Sporttudomány


Természettudomány

Összesen

42

Százalék

A tanulás és munkavégzés összekapcsolása természetesen főként a nem nappali munkarendben

tanulókat jellemzi. Ezt mutatja az abszolutórium megszerzésének időpontjában főállásban dolgozók

munkarend szerinti vizsgálata, mely szerint a nappali tagozaton 21 százalék, míg a többi

munkarendben 90 százalék körüli a végzéskor főállásban foglalkoztatottak aránya. Bár nem ilyen

jelentős eltéréssel, de a szakterületi és nem szakterületi munkavégzés is nagyobb gyakorisággal

fordul elő a nem nappali tagozatos hallgatók körében.

45. ábra: Munkavégzés a tanulmányok alatt a képzés munkarendje szerinti bontásban


N=21038; 20219; 20397

Az egyes képzési területek esetében a munkaerő-piaci bekapcsolódás mintázatai eltérően alakulnak.

Jelentős az abszolutóriumszerzéskor foglalkoztatottak aránya a pedagógiai, közigazgatási képzési

területeken (62, ill. 63 százalék). Orvos-és egészségtudományi vagy természettudományi képzésben

ez az átlagosnál jóval gyakrabban fordul elő (32, ill. 26 százalék).

71,10%

59,00%

61,70%

44,70%

0,00% 20,00% 40,00% 60,00% 80,00% 100,00%

Szakmai gyakorlaton vett részt (N=21044)

Tanulmányai alatt szakterületi munkát végzett (N=20397)

Tanulmányai alatt nem szakterületi munkát végzett(N=20219)

Abszolutórium megszerzésekor főállásban dolgozott(N=21038)

52,4%

67,3%

71,6%

75,6%

60,3%

70,6%

63,4%

65,4%

21,4%

86,4%

88,7%

91,0%

0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% 90,0% 100,0%

Nappali

Esti

Levelező

Távoktatás

Abszolutórium megszerzésekor főállásban dolgozott Tanulmányok alatti nem szakterületi munkavégzés

Tanulmányok alatti szakterületi munkavégzés

43

A szakmai munkavégzésre leginkább az informatikai, pedagógusképzési és sporttudományi képzési

területek hallgatóinak nyílik lehetősége a felsőfokú tanulmányok során (65 százalékot meghaladó

arányban).

Nem szakterülethez kötődő munkát az átlagosnál gyakrabban végeznek hallgatóként az agrár és

sporttudományi képzési területeken tanulók (68, ill. 73%).

46. ábra: Munkavégzés a tanulmányok alatt képzési területi bontásban


N=20816; 20027; 20199

A Bologna-típusú képzési rendszer egyes képzési szintjein tanulók közül a már végzéskor meglévő

főállású munkaviszony főként a mesterképzések hallgatóit jellemzi (55%), mint ahogy körükben a

legnagyobb a felsőfokú tanulmányaik alatt szakterületi munkát végzők aránya is (72%). A végzés

idejére tehető foglalkoztatottságról az egységes/osztatlan képzések hallgatói közül 28 százalék

számol be. A nem szakmai munka gyakorisága a bachelor képzések hallgatói körében emelkedik az

átlag fölé (63%).

56,5%

51,7%

61,1%

68,0%

59,1%

62,1%

61,5%

50,9%

66,2%

65,6%

58,5%

45,0%

58,9%

68,5%

65,7%

63,8%

56,6%

60,4%

62,0%

61,9%

50,3%

54,3%

73,7%

65,6%

55,7%

61,8%

34,4%

40,6%

50,5%

47,7%

46,9%

37,3%

63,1%

32,4%

62,0%

51,6%

44,6%

26,4%

44,6%

0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% 90,0% 100,0%

Agrár


Gazdaságtudomány

Informatika

Jogi

Műszaki



Pedagógusképzés

Sporttudomány


Természettudomány

Összesen

Abszolutórium megszerzésekor főállásban dolgozott Tanulmányok alatti nem szakterületi munkavégzés

Tanulmányok alatti szakterületi munkavégzés

44

47. ábra: Munkavégzés a tanulmányok alatt képzési szint szerinti bontásban

Százalék

N=20803; 20016; 20190

3.3. Az első munkahely

Utalva a képzés és munkaerő-piaci kilépés közti átmenet fentiekben is bemutatott folytonosságára,

megállapíthatjuk, hogy a válaszadók csak egy része tekinthető olyan frissdiplomás munkavállalónak,

akinek a végzettség megszerzése az első munkahely keresésével esik egybe. Összességében a

végzettek 43 százaléka jelezte, hogy az abszolutórium megszerzése után friss munkakeresőként

lépett ki a munkaerőpiacra. A frissdiplomások 41 százaléka – mint láthattuk – már a

diplomaszerzéskor is dolgozott, további 11 százalékuk pedig felsőfokú tanulmányait folytatta.

48. ábra: Az abszolutórium megszerzése után keresett-e munkát?


N=20411

54,0%

72,1%

56,6%

63,3%

57,2%

53,6%

41,0%

55,2%

27,7%

0,0% 20,0% 40,0% 60,0% 80,0% 100,0%

BA/BSc

MA/MSc


Abszolutórium megszerzésekorfőállásban dolgozott

Tanulmányok alatti nem szakterületimunkavégzés

Tanulmányok alatti szakterületimunkavégzés

45

A közvetlenül a végzés után a munkaerő-piacra álláskeresőként kilépettek elhelyezkedési jellemzőit

vizsgálva azt találjuk, hogy a munkakeresésre fordított átlagos idő (az abszolutórium után sikeresen

munkát keresők körében) 4,19 hónap. Az érintettek egyharmada a végzés után igen hamar, egy

hónapon belül munkához jutott. Az első diplomás állás betöltéséhez a kilépőknek átlagosan 30

munkaáltatók felé irányuló kapcsolatfelvételt kellett kezdeményeznie (pl. önéletrajz, jelentkezés

elküldése, álláshirdetésekre benyújtott pályázatok stb.). Ezekből a próbálkozásokból átlagosan 5,2

kapott érdemi munkáltatói visszajelzést (pl. érdeklődés, állásinterjú, adatbázisba vétel stb.

formájában)

Az abszolutórium után állást keresők körében összességében egyharmados arányúnak mérhető a

lényegében azonnali, egy hónapon belüli elhelyezkedés. Ez az orvos-és egészségtudományi képzési

területen diplomázók körében lényegesen kedvezőbb, 55 százalékos gyakoriságot mutat. Ugyancsak

kedvezőbb a helyzete az informatika (37%), a sporttudomány (40%) és a pedagógusképzés (39%)

területeken végzetteknek. E szakterületeken is magasabb az átlagnál az egy hónapon belül állást

találók aránya.

49. ábra: Az abszolutórium után egy hónapon belül állást találók aránya képzési terület szerint

Abszolutórium után állást keresők körében

Százalék

N=8671

8801; 43%

8394; 41%

2310; 11%

906; 5%

Igen

Nem, mert már akkor is dolgoztam

Nem, mert folytattamtanulmányaimat/tanulmányokatkezdtem

Nem, egyéb okból

46

A képzési szintek szerinti bontás az álláskeresési időt tekintve az egységes és osztatlan képzések

végzettjeinek átlagnál kedvezőbb helyzetét mutatja. Több mint felük egy hónapon belül munkát talál

a végzettség megszerzése után (a munkát keresők körében mért érték). A végzettség megszerzése

után állást kereső bachelor diplomások közül ugyanakkor csak egynegyedes az egy hónapon belül

elhelyezkedők aránya.

50. ábra: Az abszolutórium után egy hónapon belül állást találók aránya képzési szint szerint

Abszolutórium után állást keresők körében

Százalék

N=8671

A diplomázás utáni első állás betöltéséig eltelt időt az álláskereséssel töltött hónapok átlagával

mérjük. Ezt a mutatót kizárólag a végzettek azon csoportja esetében vizsgáljuk, akik az abszolutórium

megszerzésekor elkezdtek munkát keresni és idővel sikeresen találtak is. A frissdiplomások körében

ez alapján az átlagos álláskeresési idő 4,19 hónap. Ugyanezt a hónapalapú álláskeresési mutatót

30,5%

23,8%

27,1%

37,1%

35,9%

33,6%

27,4%

55,0%

39,0%

40,6%

21,9%

26,0%

31,4%

0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% 90,0% 100,0%

Agrár


Gazdaságtudomány

Informatika

Jogi

Műszaki



Pedagógusképzés

Sporttudomány


Természettudomány

Összesen

26,40%

32,40%

52,70%

0,00% 10,00% 20,00% 30,00% 40,00% 50,00% 60,00% 70,00% 80,00% 90,00% 100,00%

BA/BSc

MA/MSc


47

képzési területi bontásban vizsgálva az elhelyezkedés leginkább nehezítettnek a

társadalomtudományi végzettséget szerzők esetében tűnik (5,33 hónap). Átlag feletti álláskeresési

időtartammal jellemezhetők emellett a bölcsészet- (5,07 hónap) és természettudományi (5,11

hónap) képzési területi diplomák. A leggyorsabb elhelyezkedéshez az orvos- és egészségtudományi

végzettség segít hozzá (2,84 hónap).

51. ábra: A diploma utáni első munkába állás átlagos ideje képzési terület szerinti bontásban

Az abszolutórium után sikeresen munkát keresők körében, hónap

A kereséssel töltött hónapok átlaga

N=7461

A fentiekkel összhangban vannak a képzési szint szerinti álláskeresési mutatók, hiszen a legkedvezőbb

átlagértéket mutató osztatlan képzések végzettjei többnyire az orvosi és jogász szakokról kerülnek ki.

A leghosszabb álláskeresési időtartam a hagyományos főiskolai diplomát szerzett munkakeresőket

érinti (5,31 hónap). A mesterszintű végzettséghez kapcsolódó álláskeresési időszak hossza 3,73

hónap, amely rövidebb, mint a bachelor diplomával rendelkezők által jelzett 4,33 hónapos átlagos

időtartammal.

52. ábra: A diploma utáni első munkába állás átlagos ideje képzési szint szerinti bontásban

Az abszolutórium után sikeresen munkát keresők körében, hónap


N=7460

4,69

5,07

4,07

3,65

3,62

3,73

4,00

2,84

3,56

3,55

5,33

5,11

4,19

1,00 1,50 2,00 2,50 3,00 3,50 4,00 4,50 5,00 5,50 6,00

Agrártudományi


Gazdaságtudományi

Informatika

Jogi

Műszaki



Pedagógusképzés

Sporttudományi



Összesen

48

Nemek szerinti bontásban azt találjuk, hogy az első diplomás állás keresése során a férfiak némileg

kedvezőbb helyzetben vannak. Ezeket az eredményeket nyilvánvalóan dominálja a nemek eltérő

szakterületi megoszlása.

53. ábra: A diploma utáni első munkába állás átlagos ideje nemek szerinti bontásban

Az abszolutórium után sikeresen munkát keresők körében


N=7114

A pályakövetési vizsgálat az álláskeresés időtartama mellett annak hatékonyságát is méri. Ehhez –

szintén az abszolutórium megszerzése után sikerrel állást keresők körére fókuszálva – az álláskeresési

célból kezdeményezett kapcsolatfelvételek átlagos számát vetjük össze a munkáltatók által érkező

visszajelzések, kapcsolatfelvételek átlagértékével. Ez alapján a legnagyobb álláskeresési aktivitásra

gazdaság-, természet- és társadalomtudományi, s főként bölcsészdiplomával van szükség (itt a

legnagyobb, átlagosan 35-öt meghaladó a kezdeményezett kapcsolatfelvételek átlagos száma).

Informatikai, jogi és főként orvosi-egészségtudományi végzettséggel jóval kevesebb jelentkezés után

sikerült az első diplomás állás megszerzése. Mindehhez egészségügyi és jogi területen az átlagosnál

magasabb munkáltatói visszajelzési arány is társul.

54. ábra: Az álláskeresési célból kezdeményezett és a megvalósult kapcsolatfelvételek átlagos száma

képzési területi bontásban

Az abszolutórium után állást keresők körében

Átlag

4,33

3,73

2,62

4,02

5,31

4,19

1,00 1,50 2,00 2,50 3,00 3,50 4,00 4,50 5,00 5,50 6,00

Ba/BSc

Ma/MSc




Összesen

4,01

4,26

4,17

1,00 1,50 2,00 2,50 3,00 3,50 4,00 4,50 5,00 5,50 6,00

Férfi

Nő

Összesen

49

Az álláskeresési célból kezdeményezett és a megvalósult kapcsolatfelvételek átlagos számát képzési

szint szerinti bontásban vizsgálva azt találjuk, hogy főiskolai avagy BA/BSc végzettséggel több

kapcsolatfelvételi kezdeményezésre van szükség az első diplomás állás betöltéséhez (34,7, illetve

32,7 hónap). Az adatok emellett jól mutatják az egységes/osztatlan képzések végzettjeinek erősebb

munkaerő-piaci becsatornázottságát is.

55. ábra: Az álláskeresési célból kezdeményezett és a megvalósult kapcsolatfelvételek átlagos száma

képzési szint szerinti bontásban

Az abszolutórium után állást keresők körében

Átlag

Ugyanebben a körben, az abszolutórium után sikeresen állást találók körében – folytatva az elemzést

azt találjuk, hogy az első diplomás állás betöltéséhez leggyakrabban igénybe vett csatorna az

álláshirdetések formális útja volt (37%). A másik formális álláskeresési mód, a munkáltatók közvetlen

30,95

43,01

37,74

17,52

18,53

24,49

20,31

10,06

20,12

21,24

36,06

37,61

30,07

4,60

5,99

6,84

5,17

4,33

5,03

3,39

2,88

4,31

3,17

5,70

4,53

5,22

0,00 5,00 10,00 15,00 20,00 25,00 30,00 35,00 40,00 45,00 50,00

Agrártudományi


Gazdaságtudományi

Informatika

Jogi

Műszaki



Pedagógusképzés

Sporttudományi



Összesen

Megvalósult munkáltatói kapcsolatfelvétel (N=8264)

Munkáltatók felé kezdeményezett kapcsolatok (N=8414)

32,69

30,22

12,30

26,56

34,74

30,09

5,27

5,61

3,70

4,83

5,83

5,23

0,00 5,00 10,00 15,00 20,00 25,00 30,00 35,00 40,00 45,00 50,00

BA/BSc

MA/MSc




Összesen

Megvalósult munkáltatói kapcsolatfelvétel (N=8264) Munkáltatók felé kezdeményezett kapcsolatok (N=8415)

50

megkeresése révén a végzettek 17 százaléka talált munkát. A személyes kapcsolatok mozgósítása is

nagy szerepet játszik a sikeres álláskeresésben. Ez jelentheti a korábbi munkakapcsolaton (5%), tanári

ajánláson (3%), vagy szakmai gyakorlaton (7%) alapuló munkához jutást is, de leginkább a kapcsolati

tőke, személyes ismeretségek mozgósításával jellemezhető (24%). Az intézményi karrierirodák,

állásbörzék első álláshoz jutásban betöltött szerepét mindössze a válaszadók 2 százaléka jelezte.

56. ábra: Hogyan jutott az abszolutórium utáni első munkájához?

Az abszolutórium után sikeresen állást keresők körében


N=7723

Az első diplomás munkához jutás csatornáit formális (önéletrajz, álláshirdetés) és informális

(munkakapcsolat, gyakornoki munka, tanári ajánlás, személyes ismeretség) kategóriákra bontva

láthatjuk az egyes képzési területek közti eltéréseket. Míg informatikai vagy természettudományi

területen az álláshoz jutás formális útjai dominálnak (56, illetve 53 százalék), addig

társadalomtudományi, bölcsészettudományi frissdiplomával nagyobb a személyes kapcsolatok

szerepe (50, illetve 49 százalék).

57. ábra: Hogyan jutott az abszolutórium utáni első munkájához?


Képzési területi bontásban


2857; 37%

1311; 17%

148; 2%65; 1%

562; 7%207; 3%

352; 5%

1880; 24%

341; 4%

Álláshirdetésre jelentkezett

Munkáltatónál jelentkezett

Intézményi karrieriroda, állásbörzerévén

Vállalkozóként, önfoglalkoztatókéntkezdte

Gyakorlati helyén alkalmazták

Tanári ajánlás révén

Korábbi munkakapcsolat révén

Egyéb személyes ismeretség révén

Egyéb módon

51

N=9092

Az első diplomás munka vizsgálata azt mutatja, hogy az abszolutóriumszerzés után sikerrel állást

kereső frissdiplomások 19 százaléka szorosan, de további 57 százaléka is alapvetően tanulmányai

szakterületéhez illeszkedő állásban helyezkedett el. A diploma szakterületétől eltérő szakmai munkát

vállaló válaszadók aránya 18 százalék. Összesen 6 százalék azok aránya, akik speciális

szakképzettséget nem igénylő állásban tudtak elhelyezkedni végzettségük utáni első állásukban.

58. ábra: Az első diplomás munkahely szakterületi kapcsolódása



N=9251

45,90%

41,60%

46,30%

56,30%

43,60%

44,00%

45,80%

49,70%

47,30%

40,80%

43,60%

52,70%

45,70%

44,20%

49,10%

47,20%

37,20%

46,40%

48,10%

43,60%

43,40%

46,80%

44,70%

50,20%

44,20%

46,70%

9,90%

9,30%

6,50%

6,50%

10,00%

7,90%

10,60%

6,90%

5,90%

4,50%

6,20%

3,10%

7,60%

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

Agrár


Gazdaságtudomány

Informatika

Jogi

Műszaki



Pedagógusképzés

Sporttudomány


Természettudomány

Összesen

Formális úton (álláshirdetés, önéletrajz‐küldés, állásbörze)

Személyes ismeretség révén (ajánlás, korábbi munkakapcsolat)

Egyéb

52

VI. A frissdiplomás munkahely

6.1. A munkáltató tulajdonviszonyai

Az elemzés e szakaszában a megkereséskor foglalkoztatottként dolgozó frissdiplomások munkaerő-

piaci jellemzőinek munkahelyi vonatkozásait vizsgáljuk. Elemzésünk tehát a foglalkoztatásban álló

frissdiplomások körére terjed ki. A munkáltató tulajdonviszonyát tekintve a foglalkoztatott

frissdiplomások 54 százaléka dolgozik a magánszféra vállalatainál. Összesen 41 százalék az állami,

avagy önkormányzati tulajdonú munkáltatónál foglalkoztatottak aránya.

59. ábra: Köz- és magántulajdon aránya a végzettek aktuális munkahelyén

A foglalkoztatottak körében


N=16913

1775; 19%

5256; 57%

1703; 18%

516; 6%

Csak a tanulmányok szakterülete

A saját és a kapcsolódószakterületek

Egy egészen más szakterület

Bármilyen szakterület

53

A köz- és magánszféra vállalatainak elkülönítése mellett a magyar illetve külföldi tulajdonban lévő

foglalkoztatókat külön vizsgáljuk. Eszerint a frissdiplomások kétharmada, 67 százaléka dolgozik

magyar tulajdonú vállalatoknál, 26 százalékuk helyezkedett el teljes mértékben külföldi tulajdonban

lévő foglalkoztatónál és összességében 7 százalékukat foglalkoztatják a vegyes (magyar és külföldi)

tulajdoni megoszlású cégek.

60. ábra: Magyar és külföldi tulajdon aránya a végzettek aktuális munkahelyén



N=16943

A munkáltató összesített foglalkoztatott létszámát tekintve 1000 fő feletti munkavállalót

foglalkoztató cégnél a válaszadók 28 százaléka dolgozik. A kis- és középes méretű (50 fős létszám

alatti) vállalati szféra részesedése a foglalkoztatásból egyharmad körüli.

6905; 41%

876; 5%

9132; 54%

Teljes mértékbenállami/önkormányzati tulajdonú,

Részben állami, részben magántulajdonú

Teljes mértékbenmagántulajdonú

11324; 67%

1232; 7%

4386; 26%Teljes mértékben magyartulajdonú

Részben magyar tulajdonú

Teljes mértékben külfölditulajdonú

54

61. ábra: A végzetteket foglalkoztató cég létszáma


A teljes (legnagyobb) munkavállalói létszám, több telephely esetén az anyavállalat összesített

létszáma


N=16966

A munkáltató ágazatának besorolásakor a foglalkoztatott frissdiplomások legnagyobb arányban

(17%) az oktatást jelölték meg. Tíz százalék körüli arányban vannak az egészségügy és szociális ellátás,

a közigazgatás, a feldolgozóipar és az információ-kommunikáció ágazatokban működő foglalkoztatók.

62. ábra: A végzettek megoszlása a foglalkoztató ágazata szerint



N=16884

337; 2%

1879; 11%

3600; 21%

3839; 23%

2622; 15%

4689; 28%Önfoglalkoztató

2‐9 fő

10‐49 fő

50‐249 fő

250‐999 fő

1000 fő, vagy afölött

55

Képzési területi bontásban a magánszférában elhelyezkedők legmagasabb arányát az informatikai

(81%), műszaki (74%), gazdasági (71%) szakterületek frissdiplomásai között találjuk. A pedagógiai,

orvosi-egészségtudományi és közigazgatási diplomások alapvetően a közszféra foglalkoztatóihoz

kötődnek.

63. ábra: Magántulajdonú cégnél dolgozók aránya képzési területi bontásban



N=16742

2,0

2,4

2,5

2,6

2,9

3,2

4,5

5,1

5,9

8,6

9,2

10,0

10,2

16,9

0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 80,0 90,0 100,0

Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység

Szálláshely‐szolgáltatás, vendéglátás

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

Szállítás, raktározás

Művészet, szórakoztatás, szabadidő

Építőipar

Kereskedelem, gépjárműjavítás

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

Pénzügyi, biztosítási tevékenység

Feldolgozóipar

Információ, kommunikáció

Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás

Humán‐egészségügyi, szociális ellátás

Oktatás

56

A külföldi tulajdonú cégeknél foglalkoztatottak esetében a kép a fentiekhez hasonló. Ezek a vállalatok

főként műszaki, informatikai és gazdaságtudományi frissdiplomásokat foglalkoztatnak. Jogi,

pedagógiai vagy közigazgatási diplomával lényegesen kisebb (5-10 százalék közti) az esély az

elhelyezkedésre külföldi tulajdonú foglalkoztatónál.

64. ábra: A teljes mértékben külföldi tulajdonú cégeknél dolgozók aránya képzési területi bontásban



N=16773

64,3%

48,3%

71,1%

81,4%

33,4%

74,3%

21,3%

25,0%

17,7%

52,2%

50,1%

48,0%

54,2%

0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% 90,0%

Agrártudományi


Gazdaságtudományi

Informatika

Jogi

Műszaki



Pedagógusképzés

Sporttudományi



Összesen

57

Az 1000 fő feletti foglalkoztatott létszámmal működő cégek ugyanakkor a magánszférához

kapcsolódó műszaki, informatikai, gazdaságtudományi diplomák mellett a közszféra nagy

szervezeteinél elhelyezkedő egészségügyi, jogi, közigazgatási diplomásokat is nagy arányban

foglalkoztatják.


bontásban



N=16799

18,7%

22,1%

38,1%

42,5%

6,3%

39,7%

8,4%

15,1%

5,6%

19,3%

21,3%

27,0%

26,0%

0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% 90,0% 100,0%

Agrártudományi


Gazdaságtudományi

Informatika

Jogi

Műszaki



Pedagógusképzés

Sporttudományi



Összesen

58

A frissdiplomások foglalkoztatási helyzetét nemek szerinti bontásban vizsgálva a nők és férfiak eltérő

munkaerő-piaci betagozódását érzékelhetjük. Az eredmények értelmezése során azonban tekintettel

kell lenni arra, hogy a nemi megoszlások képzési szakterületenként jelentős eltéréseket mutatnak és

ez nyilvánvalóan tükröződik az adatokban. Az eredmények azt mutatják, hogy a közszféra lényegesen

nagyobb arányban foglalkoztatja a nőket, mint a férfiakat. Utóbbiak alig egyharmada vállal ebben a

szférában állást a diplomázás utáni években, míg a nők között a közszférában elhelyezkedő

frissdiplomások aránya 47 százalékos.

66. ábra: Köz- és magántulajdon aránya a végzettek aktuális munkahelyén nemek szerinti bontásban



N=16275

16,5%

22,1%

35,3%

38,6%

31,2%

36,4%

41,7%

33,8%

7,3%

13,9%

19,6%

26,5%

27,7%

0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% 90,0% 100,0%

Agrártudományi


Gazdaságtudományi

Informatika

Jogi

Műszaki



Pedagógusképzés

Sporttudományi



Összesen

59

Míg külföldi tulajdonban lévő vállalatoknál a frissdiplomás férfiak egyharmada helyezkedik el, addig a

nők körében lényegesen alacsonyabb, 22 százalék alatti ez az arány.

67. ábra: Külföldi tulajdonú cégeknél dolgozók aránya nemek szerinti bontásban



N=16301

A legnagyobb állami és magánfoglalkoztatókat egyaránt tartalmazó 1000 fő feletti munkavállalói

létszám alapú kategorizálás úgyszintén a férfiak nagyobb (egyharmados) arányát mutatja (a

nagyvállalatoknál foglalkoztatottak aránya a nők körében egynegyedes).

Ágazati bontásban azt találjuk, hogy míg a nők az oktatás, közigazgatás és egészségügy vállalataiban

felülreprezentáltak, addig a férfiak aránya a feldolgozóipar, információ-kommunikáció ágazatokban

működő munkáltatóknál magasabb.


bontásban



31,6%

47,3%

41,2%

4,5%

5,7%

5,2%

64,0%

47,0%

53,6%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Férfi

Nő

Összesen

Teljes mértékben állami/önkormányzati tulajdonú

Részben állami, részben magán tulajdonú

Teljes mértékben magántulajdonú

32,30%

21,50%

25,70%

0,00% 10,00% 20,00% 30,00% 40,00% 50,00% 60,00% 70,00% 80,00% 90,00% 100,00%

Férfi

Nő

Összesen

60

N=16346

VI. A frissdiplomás munka

6.1. Munkanélküliség

A frissdiplomások körében a megkeresésékor tapasztalható munkanélküliség értelmezéséhez

viszonyítási alapnak a KSH 2014. május-júliusban (a pályakövetési adatfelvétel idején) mért adatait

vehetjük alapul (KSH Gyorstájékoztató 2014. augusztus 27., sorszám: 112.). Eszerint a vizsgált

időszakban a 25-–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 7

százalékos volt. A 2014 tavaszán zajlott pályakövetési kutatások során a végzettek az aktuális

munkaerő-piaci státuszukat tekintve 4,6 százalékban számoltak be munkanélküliségről, ráadásul ez

alatt a szubjektíve megélt, ám nem regisztrált munkanélküliséget is érthették a válaszadók (épp ezért

nem is munkanélküliségi rátáról, hanem a munkanélküliek arányáról beszélünk az értelmezés során).

Ez alapján már a diplomás pálya kezdetén is az országos átlagnál alacsonyabb munkanélküliségi

arányt találunk a diplomások körében. A végzettek fő foglalkoztatási státuszának vizsgálata azt is

mutatja, hogy döntő többségük (kb. 78%) a megkeresésékor alkalmazottként dolgozott. Az

önfoglalkoztatók, vállalkozók aránya 2 százalékos. A frissdiplomások 6 százalékát a megkereséskor is

felsőoktatási hallgatói (fő) státuszban találtuk.

69. ábra: A végzettek aktuális munkaerő-piaci státusza


N=19832

33,70%

23,80%

27,70%

0,00% 10,00% 20,00% 30,00% 40,00% 50,00% 60,00% 70,00% 80,00% 90,00% 100,00%

Férfi

Nő

Összesen

61

A válaszadáskor összességében 4,6 százalékosnak mért munkanélküli státusz aránya az egyes képzési

területek végzettjei közül a legkedvezőbb – 3 százalék alatti – az orvos- és egészségtudományi és

informatikai területeken diplomázók között. Hat százaléknál magasabb munkanélküliségről számoltak

be a bölcsészet-, agrár-, természet- és társadalomtudományi frissdiplomások.

70. ábra: A megkereséskor munkanélküliek aránya képzési területi bontásban


N=19637

A diploma képzési szintje szerinti bontásban a legmagasabb (6 százalékos) munkanélküliségi arányt a

végzést követő években a bachelor szinten végzettek körében tapasztalhatjuk. E tekintetben a

legkedvezőbb helyzetben az egységes és osztatlan képzési formában diplomát szerzettek vannak,

15762; 80%

464; 2%

424; 2%

921; 5% 1257; 6%

833; 4%170; 1%

Alkalmazott

Önfoglalkoztató, önálló vállalkozó

Vállalkozó

Munkanélküli

Nappali tagozaton tanuló diák

GYES-en, GYED-en van

Háztartásbeli, egyéb inaktív

6,8%

6,0%

4,0%

2,3%

3,9%

4,0%

4,0%

2,9%

3,2%

5,2%

6,1%

6,8%

4,6%

0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% 90,0% 100,0%

Agrártudományi


Gazdaságtudományi

Informatika

Jogi

Műszaki



Pedagógusképzés

Sporttudományi



Összesen

62

melyek körében mindössze 2,7 százalék a megkeresésékor fő státuszukat tekintve munkanélküliek

aránya.

71. ábra: A megkereséskor munkanélküliek aránya képzési szint szerinti bontásban


N=19624

A diplomás pályakövetési vizsgálat során egy-három-öt évvel a végzettség megszerzése után

felkeresett frissdiplomások körében a végzéstől számított idő előrehaladtával egyre csökkent a

munkanélküliségről beszámolók aránya. Erre a legnagyobb esély – méréseink szerint – a végzést

követő évben van (6,4%). Az öt éve diplomázottak körében a munkanélküliek aránya mindössze 3,3%.

72. ábra: A megkereséskor munkanélküliek aránya a végzés éve szerinti bontásban


N=19756

6.2. A foglalkoztatás formái

A foglalkoztatási helyzet vizsgálatát a munkaerő-piaci státuszukat tekintve foglalkoztatottak

alcsoportján végezzük el. A foglalkoztatásban lévő frissdiplomások az esetek 83 százalékában állandó

jellegű és határozatlan idejű munkaszerződéssel dolgoznak. A határozott idejű szerződések aránya 15

százalék, az alkalmi munkavégzés súlya elenyésző.

73. ábra: A munkaviszony formája


6,0%

3,7%

2,7%

3,2%

3,9%

4,6%

0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% 90,0% 100,0%

BA/BSc

MA/MSc




Összesen

3,30%

4,10%

6,40%

4,60%

0,00% 10,00% 20,00% 30,00% 40,00% 50,00% 60,00% 70,00% 80,00% 90,00% 100,00%

2009.

2011.

2013.

Összesen

63


N=17089

Az alkalmazási forma képzési területi vizsgálata során az állandó jellegű, határozatlan idejű

munkaszerződésnél kisebb foglalkoztatási biztonságot jelentő határozott idejű alkalmazási formában

az átlagnál nagyobb arányban dolgoznak a természettudományi (26%) valamint az orvos- és

egészségtudományi képzési területek (23%) frissdiplomásai. Az alkalmi jellegű munkavégzés a

bölcsészet- és természettudomány területén diplomát szerzettek körében gyakoribb az átlagnál, bár

súlya e területeken se számottevő.

74. ábra: Az alkalmazás formája képzési területenként



N=16915

14161; 83%

2540; 15%

388; 2%

Állandó jellegű és határozatlanidejű

Határozott idejű

Alkalmi, vagy megbízás jellegű

64

A munkaerő-piaci diplomásként eltöltött évek a foglalkoztatás stabilitásának erősödését

eredményezik. Az alkalmazási formák végzés éve szerinti megoszlása alapján a határozatlan idejű

foglalkoztatási formában dolgozók aránya a kilépés utáni évektől kezdve folyamatosan nő. A végzés

után 5 évvel már 87 százalékot ér el.

75. ábra: Az alkalmazás formája a végzés éve szerint



N=17030

A végzettek foglalkoztatási jellemzői – összhangban a foglalkoztató magán és közszféra szerinti

besorolásával – a magánszféra enyhe túlsúlyát mutatják. A végzettek 34 százalékát találjuk

80,4%

75,3%

87,8%

91,6%

86,4%

88,2%

89,5%

75,9%

83,0%

86,8%

77,1%

69,7%

82,8%

17,7%

20,2%

10,9%

6,9%

12,2%

10,2%

9,3%

22,8%

16,1%

10,2%

19,3%

26,2%

14,9%

1,8%

4,5%

1,2%

1,5%

1,4%

1,7%

1,2%

1,3%

,9%

3,1%

3,6%

4,1%

2,3%

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

Agrártudományi


Gazdaságtudományi

Informatika

Jogi

Műszaki



Pedagógusképzés

Sporttudományi



Összesen

Állandó jellegű és határozatlan idejű Határozott idejű Alkalmi, vagy megbízás jellegű

87,0%

83,2%

78,0%

82,9%

11,4%

14,8%

18,7%

14,9%

1,6%

2,0%

3,2%

2,3%

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

2009.

2011.

2013.

Összesen

Állandó jellegű és határozatlan idejű Határozott idejű Alkalmi, vagy megbízás jellegű

65

köztisztviselői, közalkalmazotti, avagy kormánytisztviselői státuszban. További 7 százalékuk nem az

előbbi formában, de foglalkoztatottként szintén a közszférához kötődik. A foglalkoztatásban álló

válaszadók 59 százaléka a magánszféra alkalmazottjaként dolgozik.

76. ábra: A foglalkoztatás típusa



N=17094

A közszférában foglalkoztatottak átlagosan egyharmados arányát jóval meghaladja a

közalkalmazottként, vagy kormánytisztviselőként alkalmazottak jogi (58%), közigazgatási (70%),

pedagógiai (76%), avagy orvosi-egészségügyi (61%) képzési területeken mért aránya. Ezek inkább a

közszféra foglalkoztatóihoz kötődő szakterületek.

77. ábra: Közalkalmazottak/köztisztviselők aránya képzési területenként



N=16924

5864; 34%

1197; 7%

10033; 59%

Köztisztviselő,közalkalmazott,kormánytisztviselő

Állami, önkormányzativállalat alkalmazottja

Más helyen dolgozik

66

Összességében az alkalmazottként dolgozó frissdiplomások egyötöde tölt be munkahelyén vezető

pozíciót. Ezek között a középvezetői szint a leggyakoribb. A foglalkoztatási hierarchia másik pólusán

álló 15 százalék beosztottként nem diplomás pozícióban dolgozik. Az alkalmazottként dolgozó

frissdiplomások döntő többségét (64 százalék) azonban beosztott diplomásként alkalmazzák a

végzettséget követő években.

78. ábra: Vezetőként dolgozók aránya

Az alkalmazottként dolgozók körében


N=14744

24,3%

37,7%

18,0%

12,1%

57,9%

10,9%

70,3%

61,2%

75,9%

30,6%

38,3%

33,7%

34,1%

0,0% 20,0% 40,0% 60,0% 80,0% 100,0%

Agrártudományi


Gazdaságtudományi

Informatika

Jogi

Műszaki



Pedagógusképzés

Sporttudományi



Összesen

67

A diplomaszerzés utáni néhány évben a vezető pozíciót betöltők aránya képzési területi bontásban a

közigazgatási és agrártudományi szakterületek végzettjei körében haladja meg az átlagot. A vezető

pozíciót betöltők súlya mindkét esetben 28 százalékot meghaladó arányt mutat.

Természettudományi (12%), pedagógiai (13%) vagy egészségügyi (11%) diplomával az átlagnál kisebb

a gyakorisága annak, hogy egy frissdiplomás vezető pozícióban dolgozik a végzést követő néhány

éven belül.

70. ábra: Vezető pozícióban dolgozók aránya képzési terület szerint

Alkalmazottként foglalkoztatottak körében


N=16267

394; 3%

1537; 10%

1180; 8%

9466; 64%

2167; 15% Felső vezető

Középvezető

Alsó vezető

Beosztott diplomás

Beosztott nem diplomásfoglalkozás

28,70%

16,90%

23,20%

14,80%

17,90%

23,70%

28,70%

11,20%

12,60%

16,90%

20,00%

11,90%

19,70%

0,00% 20,00% 40,00% 60,00% 80,00% 100,00%

Agrártudományi


Gazdaságtudományi

Informatika

Jogi

Műszaki



Pedagógusképzés

Sporttudományi



Összesen

68

A diplomázást követő években zajló karrierépítési folyamatokat jól mutatja, ahogyan a vezető pozíció

betöltésének lehetősége a végzést követő években fokozatosan növekszik, miközben a

diplomaszerzéstől távolodva egyre csökken azoknak az aránya, akik munkahelyükön beosztott nem

diplomás feladatkört látnak el.

79. ábra: A végzettek beosztása a végzés éve szerint



N=14696

A vezető pozíció gyakoriságát nemek szerinti bontásban elemezve minden vezetői szinten a vezető

beosztásban dolgozó férfiak jelentősen nagyobb arányát találjuk. A nem diplomás foglalkozás is

lényegesen gyakrabban fordul elő a nők körében.

80. ábra: Vezető pozícióban dolgozók aránya nemek szerint



N=14369

3,4%

2,5%

2,0%

2,7%

11,9%

10,4%

8,6%

10,4%

9,9%

7,6%

6,4%

8,0%

61,2%

64,8%

67,0%

64,2%

13,5%

14,7%

16,0%

14,7%

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

2009.

2011.

2013.

Összesen

Felső vezető Középvezető Alsó vezető Beosztott diplomás Beosztott nem diplomás foglalkozás

3,3%

2,3%

2,7%

13,0%

8,7%

10,4%

10,7%

6,3%

8,0%

62,0%

65,6%

64,2%

11,1%

17,1%

14,7%

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

Férfi

Nő

Összesen

Felső vezető Középvezető Alsó vezető Beosztott diplomás Beosztott nem diplomás foglalkozás

69

A beosztottak/alkalmazottak számának alakulása a vezető pozíció megoszlásához hasonló képet

mutat. A válaszadók 80 százalékának nincs beosztottja, 10 vagy több alkalmazott munkáját

mindössze a végzettek 7 százaléka irányítja. (Az eredmények kissé eltérő alakulását az okozhatja,

hogy e kérdésben az alkalmazottként foglalkoztatottak mellett az önálló vállalkozók válaszait is

vizsgáljuk.)

81. ábra: Alkalmazottak, beosztottak száma



N=17075

A képzési területi bontás azt mutatja, hogy a legnagyobb esély arra, hogy egy frissdiplomásnak

beosztottjai legyenek a közigazgatási, műszaki és agrár szakterületeken adódik.

82. ábra: Alkalmazottak/beosztottak száma képzési területenként



N=16901

13671; 80%

2223; 13%

1181; 7%

Nincsalkalmazottja/beosztottja

1-9 alkalmazott/beosztott

10 vagy többalkalmazott/beosztott

70

A végzettség megszerzésének éve itt is – akárcsak a vezető pozíció vizsgálatakor – jól mutatja a

diplomás életpálya előrehaladását. A régebben végzettek egyértelműen nagyobb arányban irányítják

beosztottak munkáját.

83. ábra: Alkalmazottak/beosztottak száma a végzés éve szerint



N=17015

69,8%

83,8%

77,2%

84,7%

80,4%

74,9%

74,4%

84,5%

85,4%

84,7%

81,9%

85,5%

80,1%

19,3%

10,7%

16,3%

12,2%

12,7%

15,7%

13,8%

9,3%

6,1%

11,2%

12,4%

9,5%

13,0%

10,9%

5,5%

6,4%

3,2%

7,0%

9,4%

11,8%

6,2%

8,5%

4,1%

5,8%

5,0%

6,9%

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

Agrártudományi


Gazdaságtudományi

Informatika

Jogi

Műszaki



Pedagógusképzés

Sporttudományi



Összesen

Nincs alkalmazottja/beosztottja 1-9 alkalmazott/beosztott 10 vagy több alkalmazott/beosztott

76,9%

79,9%

83,9%

80,1%

15,5%

13,0%

10,2%

13,0%

7,6%

7,1%

5,9%

6,9%

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

2009.

2011.

2013.

Összesen


71

A nemek közti foglalkoztatási és pozícióbeli különbségek itt is leképeződnek: a férfiak esetében

lényegesen nagyobb (26%) a beosztottak/alkalmazottak munkáját irányítók aránya, mint a női

diplomások között (16%).

84. ábra: Alkalmazottak/beosztottak száma nemek szerint



N=16394

A foglalkoztatott frissdiplomások körében a negyven órát nem elérő, részmunkaidős foglalkoztatás

aránya összességében 24 százalékos. A döntő többség – 70% – a hagyományos heti negyven órás

munkakörben dolgozik.

85. ábra: A végzettek munkaidő szerinti megoszlása



N=16714

74,0%

84,0%

80,1%

16,7%

10,7%

13,0%

9,3%

5,3%

6,9%

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

Férfi

Nő

Összesen


472; 3%891; 5%

2573; 16%

11726; 70%

1052; 6%

heti 20 óra alatt

heti 20‐29 órát

heti 30‐39 órát

heti 40‐49 órát

heti 50 óra fölött

72

A részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya az átlagos 24 százalékot a sporttudomány (45%) és

pedagógusképzés (47%) diplomásai körében haladja meg. Az átlagnál lényegesen ritkább a részidős

foglalkoztatás a közigazgatási (12%) és jogi (12%) diplomások körében.

86. ábra: Részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya képzési területenként



N=16561

A nőket a férfiaknál nagyobb arányban foglalkoztatják heti 40 órát nem elérő munkaidejű alkalmazási

formákban.

87. ábra: Részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya nemek szerint



N=16188

23,2%

30,2%

15,9%

18,9%

12,3%

15,4%

11,9%

26,0%

47,3%

45,5%

22,1%

29,4%

23,6%

0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% 90,0% 100,0%

Agrártudományi


Gazdaságtudományi

Informatika

Jogi

Műszaki



Pedagógusképzés

Sporttudományi



Összesen

20,30%

25,70%

23,60%

0,00% 10,00% 20,00% 30,00% 40,00% 50,00% 60,00% 70,00% 80,00% 90,00% 100,00%

Férfi

Nő

Összesen

73

6.3. Külföldi munkavégzés

A frissdiplomások körében a végzés óta történt külföldi munkatapasztalat-szerzést a fentiekben

elemeztük. Az alábbiakban az aktuális munkaerő-piaci helyzetre vonatkozóan végezzük a

megkereséskor külföldön dolgozó végzettek elemzését. A válaszadó frissdiplomások közül a

foglalkoztatottak körében 8,8 százalék jelezte, hogy a megkeresés időpontjában külföldön dolgozik.

Ez az arány képzési területi bontásban eltéréseket mutat. A külföldi munkavállalás az átlagnál

gyakoribb – 13 százalék feletti – az orvos- és egészségtudományi, természettudományi és

sporttudományi diplomások körében. Kimondottan ritkának a közigazgatási, jogi és pedagógiai

diplomát szerzettek körében mondhatjuk. A férfiak némileg nagyobb eséllyel vállalnak külföldi

munkát. Körükben ennek előfordulása 9,8 százalék, szemben a nőknél mért 8,3 százalékos

gyakorisággal.

88. ábra: A megkereséskor külföldön dolgozók aránya képzési területi bontásban



N=16825

6.4. Illeszkedés

Az illeszkedés vizsgálata során a diplomás pályakövetés részeként egyrészt a végzett munka tartalma

és a tanulmányok szakterülete közti kapcsolatot tárjuk fel (horizontális illeszkedés) másrészt a

diploma és a munka ellátásához szükséges végzettségi szint kapcsolatát vizsgáljuk (vertikális

illeszkedés).

A foglalkoztatottak körében a végzett munka szakterületi illeszkedése az esetek többségében, 80

százalékában megvalósul. Ez nem feltétlenül jelent kizárólagosságot, többnyire (59%) arról van szó,

hogy a végzett munka ellátása megköveteli a szakterületi, vagy ahhoz kapcsolódó végzettséget.

8,2%

9,6%

9,0%

10,2%

3,2%

8,5%

1,6%

13,4%

4,9%

14,5%

9,8%

13,2%

8,8%

0,0% 10,0%20,0%30,0%40,0%50,0%60,0%70,0%80,0%90,0%100,0%

Agrártudományi


Gazdaságtudományi

Informatika

Jogi

Műszaki



Pedagógusképzés

Sporttudományi



Összesen

74

Szoros egyezésről a munka és végzettség között az esetek 20 százalékában számolnak be a

frissdiplomások. A nem tanulmányaik szakterületén dolgozók – e tekintetben végzettségük

tekintetében pályaelhagyók – aránya összességében 21 százalék. Ezek között vannak 6 százaléknyian,

akik szakképzettséget nem igénylő munkát végeznek.

89. ábra: A végzett munka illeszkedése a tanulmányok szakterületéhez

Milyen szakterület felel meg leginkább jelenlegi munkájának?

Foglalkoztatottak körében


N=17022

A nem felsőfokú tanulmányaik szakterületén dolgozók aránya a bölcsészettudományi szakterületen a

legnagyobb (38,4%), de az átlagnál lényegesen magasabb, egyharmados a sport (37,8%), társadalom-

(32,5%) és természettudományi (32,4%) diplomások körében is. Ugyanakkor erősen szakmai

vonatkozásúak az orvos- és egészségtudományi, jogi, pedagógiai, műszaki és informatikai

diplomákkal betölthető munkakörök. Ezeken a képzési területeken végzettek döntő többsége

tanulmányai szakterületén – horizontálisan jól illeszkedő munkakörben – helyezkedett el.

90. ábra: A tanulmányok és a végzett munka horizontális illeszkedése képzési területek szerint



N=16846

3347; 20%

10072; 59%

2652; 15%

952; 6%





75

A horizontális illeszkedés képzési szint szerinti bontásban a fentiekkel összhangban az egységes és

osztatlan képzések diplomásainál a legmagasabb fokú (93,2%). A legmagasabb pályaelhagyást a

bachelor végzettek körében mértünk (itt a végzettek egynegyede nem szakterületén helyezkedett el).

91. ábra: A tanulmányok és a végzett munka horizontális illeszkedése képzési szintek szerint



N=16840

14,4%

10,5%

13,0%

31,8%

33,5%

28,1%

10,2%

46,6%

27,2%

8,2%

8,7%

15,7%

19,7%

54,8%

51,2%

68,1%

61,1%

54,1%

60,8%

68,1%

46,4%

60,7%

53,9%

58,9%

51,8%

59,2%

24,8%

27,8%

13,3%

5,7%

9,1%

8,5%

16,8%

4,8%

8,9%

27,6%

23,8%

24,4%

15,5%

6,1%

10,6%

5,6%

1,4%

3,2%

2,5%

4,8%

2,2%

3,2%

10,2%

8,7%

8,0%

5,6%

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

Agrártudományi


Gazdaságtudományi

Informatika

Jogi

Műszaki



Pedagógusképzés

Sporttudományi



Összesen

Csak a saját szakterülete A saját és a kapcsolódó szakterületek Egy egészen más szakterület Bármilyen szakterület

76

A nem szakterületen végzett munkára nagyobb mértékben van esélye a nőknek a végzést követő

években.

92. ábra: A tanulmányok és a végzett munka horizontális illeszkedése nemek szerint



N=16357

A képzés és munka illeszkedésének vertikális dimenzióját elemezve arra fókuszálunk, hogy a

diplomások – saját szubjektív megítélésük szerint – felsőfokú végzettséget igénylő feladatkört

töltenek-e be. Ez az illeszkedés a foglalkoztatottak válaszai alapján az esetek 83 százalékában valósul

meg. Tehát a frissdiplomás foglalkoztatottak 17 százaléka érzi úgy, hogy munkája nem igényel

felsőfokú végzettséget.

A felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya az átlagosnál magasabb a bölcsész,

agrár (25-25%) és sporttudományi (34%) területek végzettjei között. Ritkának, tíz százalék körülinek

mondható mindez ugyanakkor jogi, informatikai, pedagógiai vagy orvosi-egészségtudományi

diplomával.

17,4%

16,9%

48,3%

20,9%

20,4%

19,7%

57,2%

67,0%

44,9%

59,5%

57,3%

59,1%

18,5%

11,8%

4,9%

14,6%

16,8%

15,6%

6,9%

4,3%

1,9%

5,1%

5,5%

5,6%

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

BA/BSc

MA/MSc




Összesen

Csak a saját szakterülete A saját és a kapcsolódó szakterületek

Egy egészen más szakterület Bármilyen szakterület

18,4%

17,7%

18,0%

63,1%

58,8%

60,5%

13,8%

17,2%

15,9%

4,6%

6,3%

5,7%

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

Férfi

Nő

Összesen

Csak a tanulmányok szakterülete A saját és a kapcsolódó szakterületek

Egy egészen más szakterület Bármilyen szakterület

77

93. ábra: Felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya képzési területek szerint



N=16806

A felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzettek aránya a hagyományos főiskolai és a

bachelor képzéseket végzettek között a legmagasabb, 22-23 százalékos. A horizontális illeszkedés

tekintetében is itt találtuk a legkevésbé kedvező mutatókat.

94. ábra: A tanulmányok és a végzett munka vertikális illeszkedése képzési szintek szerint



N=16792

24,6%

24,6%

17,4%

10,6%

10,1%

11,6%

19,9%

10,9%

9,5%

33,8%

21,2%

21,1%

17,0%

0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% 90,0% 100,0%

Agrártudományi


Gazdaságtudományi

Informatika

Jogi

Műszaki



Pedagógusképzés

Sporttudományi



Összesen

78

A vertikális illeszkedés adatai nemek szerinti bontásban ismételten a női végzettek kedvezőtlenebb

munkaerő-piaci helyzetét mutatják. A foglalkoztatásban álló nők majd egyötöde úgy véli, munkája

ellátása nem igényel felsőfokú végzettséget. Ugyanez az arány a férfiak között 14 százalékos.

95. ábra: Felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya nemek szerint



N=16382

6.5. Mellékállás

A megkérdezett, foglalkoztatásban álló frissdiplomások 14 százaléka jelezte, hogy főállású

foglalkoztatása mellett mellékállásban avagy másodállásban is dolgozik. Ez a kiegészítő munka-

tevékenység az esetek 72 százalékában részben vagy teljesen szakmai kapcsolódású. A

mellékállásban végzett munka eszerint a főálláshoz képest kismértékben kedvezőtlenebb horizontális

illeszkedést mutat.

96. ábra: A mellékállás és a végzettség szakterületének illeszkedése

,7%

2,7%

4,0%

4,7%

,3%

1,9%

1,3%

1,8%

6,7%

2,9%

2,2%

2,0%

17,4%

58,0%

77,6%

63,9%

13,5%

36,1%

57,1%

28,2%

7,7%

18,1%

61,9%

42,8%

23,4%

9,2%

3,9%

10,4%

22,0%

17,1%

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

BA/BSc

MA/MSc




Összesen

PhD Egyéb posztgraduális képzés

Egyetemi diploma/MA/MSc végzettség Főiskolai diploma/Ba/BSc végzettség

Munkája nem igényel felsőfokú végzettséget

14,10%

18,90%

17,00%

0,00% 10,00% 20,00% 30,00% 40,00% 50,00% 60,00% 70,00% 80,00% 90,00% 100,00%

Férfi

Nő

Összesen

79

A mellékállással rendelkező foglalkoztatottak körében


N=2419

A mellékállás, másodállás vállalása különösen az egészségügyi (26%), pedagógiai (21%) és

sporttudományi (28%) diplomával rendelkező végzettek körében haladja meg az átlagot. Jogi (5%),

gazdaságtudományi (9%) diplomával az átlagnál ritkább ez a típusú kereset-kiegészítés.

97. ábra: A mellékállással rendelkezők aránya képzési területi bontásban



N=16724

524; 22%

1220; 50%

502; 21%

171; 7%





80

A mellékállás jellemzőinek feltárása során a gyakoriságon túl a mellékállásként végzett tevékenység

illeszkedését is vizsgáltuk, a mellékállást vállalók körében. Ennek során az esetek 72 százalékában

találtunk szakterülethez illeszkedő tevékenységet. Ez az arány a pedagógusképzési, orvosi-

egészségügyi és az informatikai területeken diplomázott, mellékállással rendelkezők körében

meghaladja az átlagot. E szakterületek diplomásai esetében tehát a mellékállás alapvetően szakmai

munkát jelent. A természet- és társadalomtudományi diplomával végzett mellékállások esetében

fordul elő legnagyobb arányban az illeszkedés hiánya.

98. ábra: A szakterülethez kapcsolódó mellékállással rendelkezők aránya képzési területi bontásban

A mellékállással rendelkezők körében


N=2375

15,2%

17,6%

8,7%

10,9%

5,5%

10,2%

11,1%

25,6%

21,4%

28,4%

15,5%

11,2%

13,9%

0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% 90,0% 100,0%

Agrártudományi


Gazdaságtudományi

Informatika

Jogi

Műszaki



Pedagógusképzés

Sporttudományi



Összesen

81

VII. A frissdiplomások jövedelme

A diplomás pályakövetés kérdőívében a jövedelem mérése során a foglalkoztatottaktól a legutóbbi,

jövedelmi szempontból átlagosnak tekinthető hónap főállásból származó jövedelmének havi nettó

adatait gyűjtjük. Az önbevalláson alapuló adatok szerint a Magyarországon elhelyezkedett

frissdiplomások havi nettó átlagjövedelme 179.450 forint. A jövedelmet a végzettek teljes körében,

tehát a külföldön dolgozókra kiterjedően is vizsgálva ennél magasabb, 196.760 ezer forintos havi

nettó átlagjövedelmeket mérhetünk. Összevetésként, a KSH által 2014-ben mért (2014. január-

októberi) átlag-jövedelmi adatok (KSH Gyorstájékoztató 2014. december 19., sorszám: 164.)

nemzetgazdasági szinten (a családi adókedvezmények nélkül) 153.500 forintos nettó havi keresetet

mutatnak. Ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 104.900 Ft, a szellemi foglalkozásúaké 207.900 Ft volt.

Egyfelől tehát a diploma (ezzel összefüggésben a szellemi munka) egyértelmű jövedelem-többletet

jelent a munkaerő-piacon, másfelől a teljes népességre vonatkozó adatok tanúsága szerint a

diplomás bérelőny időbeni növekedése is prognosztizálható.

Az alábbiakban a frissdiplomások által megadott keresetek alakulásának több háttérváltozó szerinti

bontását mutatjuk be. A keresetek minden esetben a foglalkoztatottak körében mért, önbevalláson

alapuló, utolsó átlagos keresetű hónapra vonatkozó nettó összegek. Az elemzés során döntően a

Magyarországon dolgozók átlagkereseteinek alakulását vizsgáljuk. Néhány esetben – ahol ezt külön

jelezzük is – a hazai adatokkal az összes foglalkoztatásban álló jövedelmi adatát is összevetjük.

Ugyanakkor a külföldön szerzett kereseteket külön nem vizsgáljuk, tekintettel az alacsony

elemszámra.

A jövedelmeket képzési területi bontásban vizsgálva a legmagasabb átlagértékeket a műszaki,

informatikai és gazdaságtudományi diplomások keresetében mértük. Jövedelmi hátrányt elsősorban

a pedagógusképzéshez, a sport- és agrártudományi diplomákhoz társíthatunk. A Magyarországon

szerzett jövedelmeket az összes végzett jövedelmével (amely a külföldön szerzett jövedelmet is

magába foglalja) összevetve érzékelhetjük a külföldi munka anyagi hozadékát, bár az eredményekben

a külföldi munkavállalás fentebb tárgyalt gyakorisága is szerepet játszik. A teljes jövedelmi szint

65,00%

66,10%

68,10%

87,50%

70,00%

70,80%

69,10%

86,70%

83,90%

77,20%

58,30%

53,00%

72,00%

0,00% 10,00% 20,00% 30,00% 40,00% 50,00% 60,00% 70,00% 80,00% 90,00% 100,00%

Agrártudományi


Gazdaságtudományi

Informatika

Jogi

Műszaki



Pedagógusképzés

Sporttudományi



Összesen

82

figyelembe vétele leginkább az orvos- és egészségtudományi, természettudományi és műszaki

területeken emeli meg az átlagos kereseti szintet.

99. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek képzési terület szerinti bontásban


Önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft

N=14247; 13124

A jövedelmek képzési szint szerinti megoszlását vizsgálva figyelembe kell vennünk, hogy a Bologna

előtti rendszer „hagyományos” jelzővel ellátott képzésein végzettek inkább a régebben kilépettek

közül kerülnek ki. Az időtényező tehát – a felsőoktatási struktúraváltás révén – bizonyosan kihat a

jövedelmek képzési szint szerinti alakulására. Ennek megfelelően a hagyományos egyetemi

diplomához társul a legmagasabb átlagkereset. Átlag felettinek mondhatók ugyanakkor a

mesterképzési diplomák megszerzése utáni frissdiplomás jövedelmek is. A bachelor diplomások

átlagkeresete a legalacsonyabb.

100. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek képzési szint szerinti bontásban


Magyarországon foglalkoztatottak körében

N=13110

148,60

154,77

205,65

246,45

176,18

207,64

179,92

160,91

153,12

142,31

153,62

152,69

179,63

164,81

169,26

222,08

266,78

179,75

229,16

183,17

196,67

158,99

163,75

171,48

186,78

197,00

0,00 50,00 100,00 150,00 200,00 250,00 300,00 350,00

Agrártudományi


Gazdaságtudományi

Informatika

Jogi

Műszaki



Pedagógusképzés

Sporttudományi



Összesen

Összes foglalkoztatott Magyarországon foglalkoztatottak

83

A diplomások által elért jövedelem időbeni alakulása a felsőfokú végzettséghez kapcsolódó

munkaerő-piaci lehetőségek, körülmények alakulását érzékelteti. Fontos információt hordoz a

diplomások foglalkoztatási helyzetében rejlő fejlődési lehetőségekről. A jövedelemre vonatkozó

visszajelzések alapján látszik, ahogyan a frissdiplomások fizetése a végzés évétől távolodva

fokozatosan növekszik. Mindez a már eleve az országos átlagot meghaladó jövedelmi szint mellett

megerősíti a diploma kedvező munkaerő-piaci megtérülését.

101. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a végzettség éve szerinti bontásban



N=13196

A jövedelmek ágazati szintű vizsgálatát kizárólag a legnagyobb foglalkoztatói ágazatokra végeztük el.

(Az eredmények bemutatásához fontos kiegészítés, hogy a vizsgálatban mind a jövedelmek, mind az

ágazati besorolások változói nagy adathiánnyal terheltek.) E körön belül a hazai munkaerőpiacon a

legmagasabb frissdiplomás fizetéseket az energia-, pénzügyi-, info-kommunikációs szektorok

vállalataiban találtuk. A legalacsonyabb Magyarországon szerzett jövedelmeket az oktatás,

egészségügy, vendéglátás és művészet ágazata kínálja.

165,59

190,07

184,45

208,88

171,80

179,47

0,00 50,00 100,00 150,00 200,00 250,00 300,00 350,00

BA/BSc

MA/MSc




Összesen

193,34

178,50

165,78

179,51

0,00 50,00 100,00 150,00 200,00 250,00 300,00 350,00

2009.

2011.

2013.

Összesen

84

102. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatottak ágazata szerinti bontásban

A Magyarországon foglalkoztatottak körében


N=13093

A munkáltató tulajdonviszonyait tekintve a magánszféra vállalati által kínált jövedelmek lényegesen

(több mint 40 ezer forinttal) magasabbnak bizonyultak, mint a közszférában mért átlagkereset.

103. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munkáltató tulajdonviszonya szerinti bontásban



N=13077

234,13

230,70

229,73

210,06

193,64

192,51

176,73

169,86

167,43

161,45

154,82

153,08

149,86

149,45

134,14

0,00 50,00 100,00 150,00 200,00 250,00 300,00 350,00

Információ, kommunikáció

Villamosenergia, gáz‐, gőzellátás, légkondicionálás

Pénzügyi, biztosítási tevékenység

Feldolgozóipar

Szállítás, raktározás

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

Kereskedelem, gépjárműjavítás

Építőipar

Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység

Szálláshely‐szolgáltatás, vendéglátás

Oktatás

Humán‐egészségügyi, szociális ellátás

Művészet, szórakoztatás, szabadidő

85

A Magyarországon foglalkoztatottak közül a külföldi tulajdonú cégek alkalmazottai számoltak be a

legmagasabb, 240 ezer forintos átlag jövedelmekről.

104. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munkáltató tulajdonviszonya szerinti bontásban



N=13086

A hazai frissdiplomás átlagjövedelmek a foglalkoztató cég alkalmazotti létszámának emelkedésével

párhuzamosan növekednek.

105. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munkáltató foglalkoztatott-létszáma szerinti

bontásban



N=13147

157,38

171,11

198,53

179,42

0,00 50,00 100,00 150,00 200,00 250,00 300,00 350,00

Teljes mértékben állami/önkormányzatitulajdonú

Részben állami, részben magán tulajdonú

Teljes mértékben magántulajdonú

Összesen

159,67

207,64

240,23

179,60

0,00 50,00 100,00 150,00 200,00 250,00 300,00 350,00

Teljes mértékben magyar tulajdonú

Részben magyar tulajdonú

Teljes mértékben külföldi tulajdonú

Összesen

86

A munkaviszony típusán alapuló kategorizáció – a fentiekkel összhangban – azt mutatja, hogy a

közszférában köztisztviselőként, közalkalmazottként, kormánytisztviselőként elért átlagfizetések

lényegesen alatta maradnak a nem állami alkalmazottak átlagbérének.

106. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatási forma szerinti bontásban



N=13147

A munkaszerződés típusai alapján a határozatlan idejű szerződéssel foglalkoztatottak jövedelme

mutatkozik magasabbnak, a határozott időre szóló foglalkoztatási formához társulnak a

legalacsonyabb havi átlagkeresetek.

107. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatottak munkaviszonya szerinti

bontásban



N=13142

195,55

140,76

159,56

173,32

189,60

211,14

179,77

0,00 50,00 100,00 150,00 200,00 250,00 300,00 350,00

Önfoglalkoztató

2‐9 fő

10‐49 fő

50‐249 fő

250‐999 fő

1000 fő, vagy afölött

Összesen

153,73

169,08

197,52

179,35

0,00 50,00 100,00 150,00 200,00 250,00 300,00 350,00

Köztisztviselő, közalkalmazott, kormánytisztviselő

Állami, önkormányzati vállalat alkalmazottja

Más helyen dolgozik

Összesen

87

A vezető pozíció és azon belül az egyes szintek hierarchiája leképeződik a frissdiplomás

átlagjövedelmek alakulásában is. A legalacsonyabb átlagkeresetet (nettó 120 ezer Ft) a

beosztottként nem diplomás munkakörben dolgozók körében mértük.

108. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatottak pozíciója szerinti bontásban




N=11131

A jövedelmek alakulására esetlegesen ható tanulmányi háttértényezőket áttekintve a felsőoktatási

évek alatt végzett külföldi tanulmányok a végzés után magasabb átlagjövedelemmel társulnak. A

Magyarországon foglalkoztatottak körében a külföldi tanulmányokat folytatók átlagos bértöbblete

megközelíti a havi nettó 23 ezer forint.

109. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a végzettséget megelőző külföldi tanulmányok

szerinti bontásban

187,76

135,02

133,84

179,44

0,00 50,00 100,00 150,00 200,00 250,00 300,00 350,00

Állandó jellegű és határozatlan idejű

Határozott idejű

Alkalmi, vagy megbízás jellegű

Összesen

283,03

235,64

223,01

177,67

120,06

181,99

0,00 50,00 100,00 150,00 200,00 250,00 300,00 350,00

Felső vezető

Középvezető

Alsó vezető

Beosztott diplomás

Beosztott nem diplomás foglalkozás

Összesen

88



N=13236

A felsőfokú tanulmányok alatti munkatapasztalat-szerzés esetében külön vizsgáltuk a szakterületi és

a nem szakmai munkát. A jövedelmi adatok azt mutatják, hogy amíg a szakmai munkavégzés

egyértelműen pozitívan függ össze a későbbi keresettel, addig a tanulmányok alatti nem szakmai

munkavállalás esetében nem mérhetők jelentős jövedelmi eltérések a végzés utáni években.

110. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a végzettséget megelőző munkatapasztalat szerinti

bontásban



N=13052; 13160

A tanulmányok alatti egyéb többletteljesítmény közül a többiekhez viszonyított tanulmányi

eredmény és a későbbi jövedelem kapcsolatát vizsgáltuk. Az eredmények szerint a szakos átlagnál

(saját megítélésük alapján) sokkal jobban teljesítők magasabb jövedelemről jeleznek vissza

frissdiplomásként. Azonban a relatíve gyengébb tanulmányi eredmény nem feltétlenül párosul

alacsonyabb átlagfizetéssel. A legalacsonyabb fizetési átlagokat az átlagos tanulmányi eredményűek

között mértük.

200,51

177,40

179,44

0,00 50,00 100,00 150,00 200,00 250,00 300,00 350,00

Tanult külföldön

Nem tanult külföldön

Összesen

190,38

162,38

178,47

180,76

0,00 50,00 100,00 150,00 200,00 250,00 300,00 350,00

Igen

Nem

Igen

Nem

Tan

ulm

ányo

k al

atti

szak

mai

mu

nka

végz

és

Tan

ulm

ányo

k al

atti

nem

sza

kmai

mu

nka

végz

és

89

111. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a többiekhez viszonyított tanulmányi eredmény

szerinti bontásban



N=13184

A férfiak és nők elhelyezkedése közt a fentiekben tapasztalt jelentős foglalkoztatási különbségek a

jövedelmek szintjén is megmutatkoznak. A Magyarországon foglalkoztatott frissdiplomások közül a

férfiak átlagosan havi 55 ezer forinttal keresnek többet a női diplomásoknál.

A nemek közti jelentős jövedelmi különbségekre nyilvánvalóan kihatással vannak az elhelyezkedés

szakterületi eltérései. Az egyes képzési területeken belül sem kiegyenlített a végzettek aránya. Ha a

nemi bontásban vizsgált jövedelmeket képzési területenként elemezzük, a férfiak és nők

átlagkeresete közt eltéréseket találunk. A nők minden képzési területen legalább 20 ezer forinttal

kevesebb átlagbérről számolnak be. A legkisebb különbség a természettudományi és közigazgatási

területeken mérhető, de mértéke itt is megközelíti a húszezer forintos havi átlagot. A nemek közti

jövedelmi különbségek informatikai, műszaki vagy gazdaságtudományi végzettséggel a hatvanezer

forintot is meghaladják.

112. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek nemek szerinti bontásban, az egyes képzési

területeken



N=12680

184,04

185,26

174,72

182,15

188,34

179,45

0,00 50,00 100,00 150,00 200,00 250,00 300,00 350,00

Sokkal rosszabb volt, mint a többieké

Valamivel rosszabb volt, mint a többieké

Kb. ugyanolyan volt, mint a többieké

Valamivel jobb volt, mint a többieké

Sokkal jobb volt, mint a többieké

Összesen

90

162,02

137,74

179,87

146,79

248,18

183,40

262,62

194,99

212,45

162,35

222,26

158,28

192,09

172,72

193,12

150,81

178,12

151,05

154,85

132,61

185,53

142,57

163,06

145,12

213,45

158,21

179,61

0,00 50,00 100,00 150,00 200,00 250,00 300,00

Férfi

Nő

Férfi

Nő

Férfi

Nő

Férfi

Nő

Férfi

Nő

Férfi

Nő

Férfi

Nő

Férfi

Nő

Férfi

Nő

Férfi

Nő

Férfi

Nő

Férfi

Nő

Férfi

Nő

ÖsszesenA

grár

tud

om

ányi

Bö

lcsé

sze

ttu

do

mán

yiG

azd

aság

tud

om

ányi

Info

rmat

ika

Jogi

Mű

szak

i

Kö

ziga

zgat

ási,

ren

dés

zeti

és

kato

nai

Orv

os‐

és

egés

zség

tud

om

ányi

Ped

agó

gusk

ép

zés

Spo

rttu

do

mán

yiTá

rsad

alo

mtu

do

mán

yiTe

rmés

zett

ud

om

ányi

Öss

zese

n

91

A jövedelmeket esetlegesen befolyásoló társadalmi háttér-tényezők között a szülők iskolai

végzettsége és a frissdiplomás jövedelem közti kapcsolatot vizsgáltuk. A frissdiplomás átlagkeresetek

az apa iskolai végzettsége alapján csoportosítva szembetűnően leképezik a képzési hierarchiát

(kivételt ez alól az igen kis elemszámú legalacsonyabb végzettségi kategória jelent).

113. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek az apa legmagasabb iskolai végzettsége szerinti

bontásban



N=13054

A társadalmi származási háttér másik mutatójaként a gyermekkori család szubjektíve megítélt anyagi

helyzetét vonjuk be a vizsgálatba. Ennek alapján azt találtuk, hogy a kedvezőbb anyagi helyzetű

családokból származók később a munkaerőpiacon magasabb saját jövedelemről számolnak be. A

családi anyagi helyzet negatív pólusán a közepes keresetű családok gyermekeihez képest e

különbségek a frissdiplomás keresetekben nem tükröződnek.

114. ábra: Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a kibocsátó család anyagi helyzete szerinti

bontásban



N=13071

172,24

168,23

174,90

178,66

187,40

200,46

163,09

179,24

0,00 50,00 100,00 150,00 200,00 250,00 300,00 350,00

Legfeljebb 8 általános

Szakmunkásképző, szakiskola (érettségi nélkül)

Szakközépiskola, technikum

Gimnázium

Főiskola

Egyetem, tudományos fokozat

Nem tudja, nem ismerte, nem élt

Összesen

92

209,42

186,90

173,80

178,13

172,14

0,00 50,00 100,00 150,00 200,00 250,00 300,00 350,00

Az átlagosnál sokkal jobb

Az átlagosnál valamivel jobb

Nagyjából átlagos

Az átlagosnál valamivel rosszabb

Az átlagosnál sokkal rosszabb

93

VIII. Elégedettség

A frissdiplomások munkával való elégedettségét a foglalkoztatásban állók körében, 4 fokú skálán, 7

elemű kérdéssorral mérjük. A skálán megadott értékek alapján kapott eredményeket az adott

szemponttal elégedettek illetve teljesen elégedettek (3-as, ill. 4-es értéket adók) válaszadókon belüli

arányával interpretáljuk. A végzett munkával való elégedettség egyes szempontjai közül a

legnagyobb arányban munkájuk szakmai, tartalmi részével elégedettek a frissdiplomások (78%). A

munka megítélése összességében is kedvező, emellett a személyi körülmények kapcsán is 76

százaléknyian jelezték elégedettségüket. A legkedvezőtlenebb visszajelzések a jövedelemmel,

juttatásokkal és karrierlehetőségekkel kapcsolatban érkeztek. E tényezővel a végzetteknek kevesebb,

mint kétharmada elégedett.

115. ábra: Elégedettség a végzett munka egyes aspektusaival


Az elégedettek/teljesen elégedettek aránya

Százalék

N=16378; 16334; 17007; 16997; 17006; 16997; 17041

A képzési területi vizsgálat során az elégedettség három aspektusát emeltük ki: a munka

presztízsével, szakmai jellegével és a hozzá társuló jövedelemmel kapcsolatos értékelési

szempontokat. Munkájuk szakmai részével a pedagógia, egészségügy, jog, közigazgatás és

informatikai területen végzettek a legelégedettebbek. Ugyanakkor a munka által biztosított presztízs

és jövedelem tekintetében épp a pedagógiai, közigazgatási és gazdasági diplomások adják a

legkedvezőtlenebb visszajelzést. Az informatikusok e két szempontból is kedvezően ítélik meg

munkájukat. Értékelésükben a gazdaságtudományi diplomásokhoz hasonlóak. Munkájuk kedvező

társadalmi elismertségéről rajtuk kívül a jogi diplomások jeleznek vissza az átlagnál nagyobb

arányban. Minden szempontból az átlag alatt marad ugyanakkor a sport-, társadalom- és

bölcsészettudományi végzettek elégedettsége.

116. ábra: Elégedettség a végzett munka egyes aspektusaival képzési területenként

78,30%

62,20%

63,70%

56,80%

75,90%

72,80%

76,30%

0,00% 10,00% 20,00% 30,00% 40,00% 50,00% 60,00% 70,00% 80,00% 90,00%

Elégedettség a munka szakmai részével

Elégedettség a karrierlehetőségekkel

Elégedettség a munka presztízsével

Elégedettség a jövedelemmel

Elégedettség a munka személyi körülményeivel

Elégedettség a munka tárgyi körülményeivel

Elégedettség a munka összességével

94



Százalék

N=16833; 16841; 16873

Az elégedettséget nemek szerinti bontásban vizsgálva lényegi eltérést a két nem visszajelzései között

a jövedelem és a végzett munka presztízse kapcsán találunk. E válaszok rendre a férfiak fentiekben

bemutatott kedvezőbb munkaerő-piaci helyzetét tükrözik vissza.

117. ábra: Elégedettség a végzett munka egyes aspektusaival nemek szerint



Százalék

N=16495; 16505; 16540

76,4%

76,2%

78,9%

80,5%

80,5%

79,5%

80,5%

79,6%

82,6%

72,8%

75,6%

71,9%

78,3%

64,9%

58,4%

71,4%

77,2%

67,1%

73,7%

55,0%

54,1%

45,1%

55,6%

58,0%

62,8%

63,8%

55,1%

53,8%

64,9%

69,4%

52,7%

61,4%

44,7%

45,3%

50,7%

47,6%

52,1%

55,2%

57,0%

0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% 90,0%

Agrártudományi


Gazdaságtudományi

Informatika

Jogi

Műszaki



Pedagógusképzés

Sporttudományi



Összesen

Elégedettség a jövedelemmel Elégedettség a munka presztízsével Elégedettség a munka szakmai részével

95

78,4%

78,1%

78,2%

68,6%

60,2%

63,4%

60,9%

54,1%

56,8%

0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% 90,0%

Férfi

Nő

Összesen

Elégedettség a jövedelemmel Elégedettség a munka presztízsével Elégedettség a munka szakmai részével

Frissdiplomások 2014...4 36. ábra: Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázottak aránya képzési szint szerint..... 37 37. ábra: A diplomaszerzés kitolódása a nyelvvizsga

Documents