FOLYADÉKTEREK, ÉPÍTŐELEMEK, VÉR
Jan 05, 2016
FOLYADÉKTEREK, ÉPÍTŐELEMEK, VÉR
Az élettan néhány alapvető fogalma
Claude BERNARD – „milieu intérieur”az élő szervezet egy folyékony belső környezetben létezik
Walter Bradford CANNON – „homeosztázis”a szervezetnek az a képessége, hogy megőrizze belső állandóságát
A SZERVEZET FOLYADÉKTEREI
Intracellularis: kb. 71% Extracellularis
Intravasalis = vér 7-9% Interstitialis = kb. 20%
A SZERVEZET FOLYADÉKTEREI
AZ EMBERI TEST ELEMEI
Szénhidrátok Fehérjék Zsírok Ionok Víz
férfiak: 55-60%
nők: 45-50%
A VÉR Enyhén viszkózus folyékony kötőszövet,
alapállománya a vérplazma, alakos elemei a vörösvértestek, fehérvérsejtek és a vérlemezkék.
A vörösvértestek a légzési gázok (oxigén és szén-dioxid) szállítását biztosítják.
A fehérvérsejtek a védekezésben játszanak szerepet
A trombociták az érrendszer épségét és a vérzésekkel szembeni védelmet biztosítják.
A VÉR ÖSSZETÉTELE
A plazmát víz (90%) és benne oldott szárazanyagok (10%) alkotják. A szárazanyagok legnagyobb részét a fehérjék képezik: albumin, globulin és fibrinogén.
A plazmafehérjék feladata:– A plazma víztartalmának biztosítása (albumin) – A vér vegyhatásának szabályozása, a plazmafehérjék pufferek szerepét töltik be.– Részt vesznek a szervezet fehérje-anyagcseréjében. –Az energiát szolgáltató anyagoktól eltérően nem raktározódnak a szervezetben. A napi szükségletet a fehérjebevitel biztosítja. A plazmában levő fehérjék könnyen mozgósíthatók.–Szállító funkciót is betöltenek, főleg az albuminok és globulinok (szerves anyagok, hormonok).–Fontos szerepet töltenek be a fertőzésekkel szembeni védekezésben (globulinok). –A fibrinogén plazmafehérje a véralvadásban vesz részt.
VÉRPLAZMA FEHÉRJÉK
A plazma egyéb alkotóelemei:–Ionok: Na+, Cl-, Ca2+, K+ – a plazma ozmotikus nyomását adják;–Vas (80-140μg/100ml), réz, kobalt, Mg2+ - vérképzésben vesznek részt;
– Nem fehérje természetű nitrogén tartalmú anyagok: húgysav, kreatin, ammoniumsók;
–Szerves savak: tejsav, piroszőlősav, aminosavak;–Enzimek: tejsavdehidrogénáz (LDH), transzaminázok, kreatinfoszfokináz. Az LDH a tejsavlebontásáért felelős, a transzaminázok fehérjeszintézisben vesznek részt, a kreatinfoszfokináz energiát tároló anyagok szintézisében vesz részt.
A VÉR ALAKOS ELEMEI
A VÖRÖSVÉRTEST
- Kétszeresen homorú korong, átmérője 7-8 μm .- Emberben nem tartalmaz sejtmagot, citoplazmája erősen acidofil nagy
hemoglobin tartalma miatt.- A fiatal sejtek tartalmaznak sejtmagot melyet a hemoglobin képzésével
párhuzamosan elvesztenek a többi sejtalkotóval együtt.- A hemoglobin a hemoproteinek családjába tartozó fehérje, 4
alegységből épül fel.- Alegység: polipeptid láncból + hemből - A tetramért alkotó polipeptidek közül kettő-kettő azonos felépítésű. A felnőtt
ember hemoglobinja a hemoglobin A (Hb A) 2 α és 2 β láncból áll. A hemoglobinhoz kapcsolt hemben a vasatom két vegyértékű ferrovas.
- A vörösvértestek száma nemenként és a szervezet élettani sajátosságai szerint változik. Férfiakban 4,5–5 millió/mm3, nőkben 4–4,5 millió /mm3.
- Átlagos élettartalmúk 120-130 nap, ezt követően a lépben (máj, csontvelő) lebomlanak
VÉRCSOPORTRENDSZEREK
ABO- a vörösvérsejteken A, B, O antigének, a genetikai állományban A, B, O
gének találhatók. Az antigének alapján 4 vércsoport különíthető el: O (I), A (II), B(III), AB (IV).
Rh- Az Rh-faktor sok antigénből tevődik össze, ezek közül 5 fordul elő
gyakrabban (D, C, E, c és e antigén), de gyakorlati jelentősége a D-antigénnek van.
- A D-antigénhordozó egyének Rh-pozitívak (Rh+), akik nem rendelkeznek ezzel az antigénnel azok Rh-negatívak (Rh).
- Rh-antitestek csak Rh- szervezetekben képződnek Rh+ vérátömlesztést követően vagy ha Rh- nő Rh+ magzatot hordoz.
- Terhesség esetén immunizálás főleg szüléskor vagy vetéléskor lép fel, amikor az anyai vér keveredik a magzati vérrel. A keletkezett antitestek főleg immunoglobulin G típusúak, melyek áthatolnak a méhlepényen és agglutinálják a magzati vörösvérsejteket.
A SEJTHÁRTYA
ABO VÉRCSOPORT ANTIGÉNEK
VÉRCSOPORT (AB0) ANTIGÉNEK
Rh(esus) VÉRCSOPORT ANTIGÉNEK
VÉRCSOPORTOK
Vércsoportok
Antigéneka vvt-k
felszínén
Antitestek a serumban
Genetikaitípusok
A A Anti-B AA vagy AO
B B Anti-A BB vagy BO
AB A és B Egyik sem AB
O Egyik sem Anti-A és anti-B OO
AB0 vércsoport rendszer
AZ AB0 VÉRCSOPORTOK ÖRÖKLŐDÉSE
Szülői vércsoportok
AB AB AB AB A B B 0 0 0
AB A B 0 A B A A B 0
Le
he
tség
es
g
yerm
ek
0 X X X X X X
A X X X X X X X
B X X X X X X X
AB X X X X
Rh INCOMPATIBILITÁSAz első terhesség és a szülés utáni
állapot
FEHÉRVÉRSEJTEK
Granulociták – neutrofil, bazofil és acidofil
Agranulociták – monociták, limfociták
Neutrofil granulociták
- OM-ban citoplazmája enyhén szemcsézett, sejtmagja lebenyezett
- EM-ban azurofil és neutrofil szemcsék figyelhetők meg
- Az azurofil szemcsék- primer lizoszómák, valamennyi fehérvér-sejtben jelen vannak
- A neutrofil granulociták alkalikus foszfatázt, kolla-génázt és antibakteriális anyagokat tartalmaznak
- A neutrofilok száma nő fetőzések, gyulladások során.
Bazofil granulociták
A sejtmag excentrikus és lebenyezett.
A citoplazma bazofil szemcséket tartalmaz melyek elfedik a sejtmagot.
A szemcsék heparint és hisztamint tartalmaznak
A bazofilok száma aller-giás reakciók során nő
Acidofil granulociták
Sejtmagja kétlebenyű, citoplazmája az azurofil szemcsék mellett, acidofil szemcséket tartalmaz.
EM vizsgálva a szemcsék tengelyében kristályszerkezetű struktúra látható. A kristály fő alkotóeleme argininban gazdag fehérje, melyet hidrolitikus enzimeket (hisztamináz, peroxidáz) tartalmazó mátrix vesz körül.
Száma parazitás fertőzések során nő
Limfociták
Kisebbek, mint a monociták. A neutrofil granulociták
után a leggyakrabban előforduló fehér vérsejtek.
A vérben méretük alapján három típusuk különíthető el: a kis (6–8 µm), a közepes és a nagy méretű limfociták (12–18 µm).
A kis limfociták tojásdad alakúak, a sejtmag állománya tömörebb és elfedi a citoplazmát
Monociták
Aktív formájukat még makrofágoknak is neve-zik.
Sejtmagjuk excentrikus és vese alakú.
Élettartamuk hosszabb, mint a neutrofil granulo-citáké.
A fagocitózis mellett részt vesznek az antigénpre-zentációban is.
Trombociták
Sejttörmelékek, a csontvelő megakariocitáiból válnak le, sejtmagot nem tartalmaznak (V/34 e melléklet).
Számuk 150000–300000 mm3-enként.
Citoplazmájukban levő szemcsék a véralvadásban szerepet játszó anyagokat tartalmaznak (szerotonin, tromboxán – érszűkítő hatásúak, aggregációt stimuláló anyagok, adhéziót stimuláló anyagok).
A VÉRALVADÁS FOLYAMATA
A VÉRALVADÁSI CASCADE
VÉRKÉPZŐDÉS
Embrionális vérképződés-mezodermális szakasz – a sziktömlő falában
vérszigetek jelennek meg- vérerek- vörösvérsejtek –hemocitoblaszt,
embrionális vörösvérsejtek- lép-máj szakasz - vörösvérsejtek-csontvelő szakasz - vörösvértestek, kevés
fehérvérsejt
Posztembrionális vérképződés- A hemocitoblasztokból megfelelő inger
(eritropoetin, granulopoetin, trombopoetin) hatására kialakulnak a különböző vérsejtvonalak
A VÉR ALAKOS ELEMEINEK FEJLŐDÉSE