This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Az alsó tagozaÍ os anyanyelvi nevelé s ré szösszetevói közül a fogalmazásÍ anitás fő fel-adata a szo- é s í rásbeli kifejezóké pessé g fejleszté se.
Ehhez kí ván ez a munkafú zet segí tsé getnyú jtani gyereknek, szülőnek, pedagógusnak.A gyerek í rottbeszé de lassabban Í ejlődik' mint a szóbeli közlé s. Igy az öná1ló í rásbelimunkához sok-sok gyakorláson át vezet az ut.
#ln:;il.T#iilffi:i.?H'x:HilT'i::Í iÍ :, tr;":;-i::::I";Í ;I',;:";het a tanuló aklfejezé s gazdagságára, megindulhat fantázlája.
Segí thet e fiizet az eszté tikai nevelé sben, a könyezet, a termé szet megismeré sé ben,meg-szeretteté sé ben, az erkö lcsi fogalomrendszer kialakí tás ában.
Segé danyagké nt elhasználható a taní tónapi felké szülé sé bena könyezetismeret é sazo s z t ó lyJő n ö ki o rók any agához.
Eleinte a mintaadá,' a sok segí tsé g(rqzok, mondatok rendezé se, szinonimaszotár),az áIlatot'ról szóló valódi é rdekessé gek(Tudod-e?) biztosí té kaiaz eredmé nyes munká.nak. Ké sóbb egyre önállóbb é shosszabb feladatot kell megoldaniuk a tanulóknak. Ha át.é IIkaz,,alkotáS'' öömé t, szárnyakat kapnak. Cé Iom ez.
Volt egyszer egy hatalmas, kerek erdő. Ebben a kerek erdőben az áIlatok, madarak jólmegfé rtek egymás mellett. A lombok sűrűje, afák odva, a gyökerek mé lye,az áÍ Láthatat-Ian bozot otthonuk volt.
E,bben a kerek erdőben csupa olyan á|Í at é It,melyeket a gyerekek ismertek, szerettek.Róluk fogtok mondatokat, töté neteket látni, olvasni, kitalálni, í rni.
Né zd meg jól a ké pet Szí nezd ki tz állatokat Ha nincs rajta a te kedvencedo rajzoldbele
1. Válaszd ki a következő sztvakköztil a neked legiobban tetsző 10 legszebb szót Hú zda|ál
9. olvasd el a következő mondatokat Mely állatokról tudtál meg többet? Mié rt? Hú zdalá
A nyuszi fé lé nken apul a magas fűben.A róka vöös.A hangya egé sznyáron szorgalmasan gyűjtöget.
A medve eszik.A bé kák esté nké ntvidáman kuruttyolnak a csendes tó partján.
10. Bőví tsd az e|őző feladat 2 legrövidebb mondatát (Használhatod a következő szava.kat: mé z, ravasz' erdő sűrűjé ben.)
11. Bőví tsd saját elgondolásod szerint a következő mondatokat legalább 2 szóval(A hol? hova? mÍ kor? mié rt?milyen? ké rdőszavakra adott válaszok segí thetnek.)
A mé hecské k mé zet gffitenek a tarka ré ten.É szrevesziezt a torkos mackó.
Adj cí met a mesé nekÍrd le helyes sorrendben a mondatokat
Olvasd el összefüggően többszö
Tudod-e?A mé hek áprilisban meré szkednek Vj a szabadba. Hangos zümmögé ssel adnak kifeje-
zé st öömüknek, hogy kiszabadultak a té 1i rabságból. E'lsó dolguk a lakásuk kitakarí tása.Társasan é lnek, egymáson köcsönösen segí tenek.Ha pl. valamelyikük bősé ges táplá-
lé kforrásra bukkan, azonnal é rtesí ti ársait. Szé dületes kötáncba fog akaptárban.
15. Írj mesé t a ké pek segí tsé gé velHasználhatod é sválogathatsz akövetkező rokon é r.telmű szavak köziil
taláIt' IeIt",
felszállt, felrepült, feltelepedett,é szrevette,megIáÍ ta,
é nekelt,dalolt,kipottyant, kiesett,elszaladt. elfutott
T[dodc?Alig pihen 6 oú ta fecske, a többi időt a levegőben töti, szakadatlanul repülve. Min-
dig é lelmet keres, apró rovarokaÍ , legyeket, szú nyogokat. Rendkí vül é lesa látásuk. Zsák*mányukat is a levegóben ejtik. oránké nt akár 200 km-t is megtesznek. A magyar embervendé gszeretően fogadj a őket.
18. összekeveredtek a töté net mondatai. Előszö számozással rendezrt őket a töté né ssorrendjé be, majd í rd e helyesen
A kikelő fiókák tehetetlenek.
A zord té 1 elól meleg, dé li tájakra vándorolnak.Sokáig etetni kell óket.Abban melengetik tojásaikat.Távas sza1 megé rkeznek ho zzánk a kötö ző madar ak.Oszre már akkorák. mint sztileik.Fé szket raknak a ké mé ny etejé n.
Adj cí met a töté netnek
A cí mrövid, é rdekes.A cí mben megnevezhetjük a töté net szereplőjé t, a tulajdonságát Yagy a helyet, ahol
Visszajötek a gólyákA gólyákBené pesült a gólyafé szekÚjra itthon vannak a vándormadarak
Tudod-e?Amikor a góIyák fé szkeiket é pí tgetik,a go|yapár egyike őrt á|| a fé szek mellett, mig aaz é pitőanyagothozza. Családi é letük szorakoztató. Hogy a fiókák ki ne essenek
szekból, a gondos szülók vesszőt áIitanak a fé szekperemé n.
19. Számozd meg a mondatokat a töté né s sorrendjé be
Madarat akart" fogni.A kutya felugrott é s jól megkergette a megszeppent cicáÍ ".
Cirmi felmászott" a fára.Ijedten vette é szre, hogy a fa a|att" szundikáló Bodrira pottyant.A madár hirtelen elrepült.Cirmi leugrott.
Adj cí met a töté netnek Választhatsz az alábbiak köztil is
Cirmi é sa madárfogásCirmi cica póru| jártBodri haragtra
Aki másnak vermet ás, maga esik bele.Jobb fé 1ni,mint megijedni.Amelyik kutya ugat, az nem harap.
20. a) Olvasd el
Ebred az erdő
. A tavasz első sugarai melengetni kezdté k a födet. A 3. osztályos l sBvEzBrÉ skirándulni indulta az erdőbe. J
. Megfigyelté k a termé szet é bredé sé t.Barangoltak a sűrú ben.Látták,sok helyen már előké kJett az ibolya' vidáman ingattafejé t a gyöngy-
A fiatal levelek kózt beszűrődöt a langyos , tayaszi napsugár. Né -bokor szí nes virágban pompázoÍ t. Körülötük mé hek döngi";é ltek,
fákon madarak é nekeltek.. A gyerekek - nem zaYarYa az erdő lakóinak é leté t sok szé pemlé k- l nnpprBzÉ sté rtekhaza a iól sikerült kirándulásról. J
b) IJány mondatból ái| az 1. bekezdé s?
Hol fog most töté nni az esemé ny? HuzdaIá|
Mikor töté nik? Huzd alálKik a szereploi a töté netnek? Hú zd alálMit tudtál meg az első bekezdé sből?
c) fIány mondatból áll a 2. bekezdé s?Miról szóI? FogaImazd meg egy mondatban
rÁncyerÁs
d) }Jány mondatból áll a 3. ré sz?Mit tudtálmeg belőle?
e) Afogalmazas 3 ré szből áll.1. Bevezeté s: hol töté nik az esemé ny? (szí nhely)
mikor? (idő) ( l-2 mondat)
kikol szőI? (szereplők)2,Tárgyalás: az esemé ny leí rása (5-8 mondat)3. Befejezé s Lezárja aZ esemé nyt, de kifejezheti a szereplók é rzé seit,az esemé ny kökezmé nyeit, é s t"aftalmazhatja az átr|ásfoglalást ( 1-2 mondat).h{inden ré sz első mcrndatát beliebb kezdiük.
1á1, beé rivele, de ha a szüksé g hajtja, megeszi az áIlatokat is. A nagyobbakat hátulról ro.hanja Í log, miután hosszas hajszolás után kimerí tette óket.
22. olvasd el a mesé ta) Hűzd a|á a bevezeté sbeno mikor é shol töté nik az esemé ny? Ki a szereplője?
A hanga kalandja
. Kora dé lután melegen sütöt a nap. Megszomjazott a kis hangya é s lement a patak-hoz inni.
. Ekkor töté nt abaj. Jöt egy nagy hullám é selsodorta. É szrevette a merüIő hangyát
egy galamb. Ágacskátvitt a csőré ben é s edobta a bajba kerülónek. A hangya ráült agallyra. Aví z kisodorta a partra. A hangya kimászott.
. Jó tett helyé be jót várj - hálálkodott a galambnak.
b) Hogyan lehetne mé gbefejean? Hú zd alá azt a mondatot, amelyikkel helyeffesí tenilehetne a mese befejező gondolatát
_ Iey sikerült megmenekülnie.- A hangya öült, hogy ilyen segí tóké szvolt a galamb.
-A
lalambis öült, hogy jót cselekedhetett.
- A hangya ké sőbb viszonozta ajótettet.
c) Mié rt fontos segí teni egymásnak?
Tirdoda?A galamb gyors, kitartó, ügyes repüló. Gyorsaságuk vetekszik a gyorsvonaté val.Kicsinyeik vakok, csupaszok, nagyon gyámoltalanok. A galambok fé szeké pí té sbe
23. Adj cí met a mesé nek é s í rj hozzá befejezé st
Melegebben stit a nap. Előcsalja a fák leveleit. Nyí lnak a virágok.Aszázszorszé p büszké n emelkedik a többiek föé . . É nvagyok a legszebb - emelgeti
szí nes vkágfejé t. Az ilbo|ya csendesen lehajtja ké kjé ta föd felé .A gyöngyvirág is szeré .nyen fehé rlik a fóben afákközöt. Ekkor hirtelen szorí tást é reza százszotszé p. Egy kis.fiú eté pi. Pár lé pé sután eldobja.
Mía vé lemé nyeda büszke ví rágról é sa kisÍ iriról?
24. a) Adj cí met a töté netnek Folytasd a megkezú ett mondatokat
Elmú lt a hosszú , hideg té l.A nyuszicsalád hú své traké szülódöt.
Nyulanyó sok tojást vett tyú kanyótól. Ugri.Bugriecsetet
Füleske egé sznap hí mes
Napokig
Kosarakba
Elvitté k
Hú své tra
ó/ Rajzold le Nyrilanyóé k tojásfesté sé t Ké szí tshú své tiüdvözlőlapot
Tudod-e?A nyul é ber, gyors, Í ayasz, fé lé nk.Gyorsaságát annak köszönheti, hogy hátsó |ábai
hosszabbak a mellsókné l. Igy hegyre feljobban tud szaladni, mint lefelé .
25. Ké t töté net mondatai összekeveredtek. Hú zdalá azokat a mondatokato amelyek arókáról szólnak. Írd h
A vadkacsák a Í óvizé n ringatoztak.
Az erdő mé g fiivetlen, barna.Meglátta ezt a Í aYasz róka.A fák ágaiközt egyre melegebben süt a nap.Rögtön kacsapecsenyé re fájt a foga.Melengeti a födet.Kizödül a Í i í ,előké klik azilbolya, kipattannak a rügyek.Selymet bont a barka.Ha1k szavakkal hizelgett a kacsáknak.Azok közelebb ú sztak ato partjához.Tavasz van.A róka majdnem elkapott egy kacsát, mikor az hirteIen lebukott a to feneké re.Ravaszdi beleesett a ví zbe.Szé gyené beneloldalgott.
Tudod-e?A vadkacsa nagy odaadással ü1 tojásain. Távozásakor mindig a maga to|7azatából té .
pett pelyhekkel takarja be óket. A különbözó ellensé gek ellen más-más módon vé dekez.nek. Levegőbe emelkednek, viz alá buknak, szárnyaikkal esót vernek maguk köül a ví .zen.
A róka legszí vesebben ré gi elhagyott borzlyukakban lakik, de né haarra ké nyszeriti a
borzot, hogy megossza vele lakását. Aleggyorsabb é s egügyesebb állat eszé n s tú ljár ra.
v aszságáv aL agyafií rt s ágával, alattomo s s ágával.
2ó. Olvasd el a fogz|mazást Hú zdalá azt a szőt, amelyik többszö fordul elő
Sok gomba nőtt az erdő al1án. Közülük egy gombának igen nagyra nőtt a kalapja.Csú folták é rte a társai. Szegé ny szé gyellte is a nagy kalapját. Hirtelen naw eső esett
az erdőben. Nyulak, bé kák, bogarak menekültek a nagy eső elől. Mind a naw kalapúgomba a|att talátt menedé ket.
Tudod+?A bagoly nappal alszik. Naplemente után hagyja el rejtekhelyé t é sárnyké nt, halkan
suhan é lelmet keresni. Hasznos, irtja az egeret, patkányt.
28. Adj cí met a következő fogalmazásnak Fejezd be a megkezdett mondatokat
Bodri kutyus finom ebé det kapott. É tkezé s tán jóllakottan szundikált a fa alatt..
A kí váncsi kiscica é pparrajárt. Nagyokat szimatolt a levegőben. Messziről é rezte a
kutya táIjában maradt é te1 í nycsiklandó illatát. Egyre
Ovatosan
. Már a szája széIét . Belekóstolt
. Hangosan lefetyelte
Meghallotta ezt
Nagyot mordult
Hűtzd a|á az alábbi szavak köziilo milyennek ismerted meg a cicát?
falánk, kí váncsi, mohó, nyalánk, bátor, óvatos
Tndod-e?
A kutya olyan kitöő öömmelüdvözli hazaé rkező gazdáját, hogy csaknem felborí tja.A kutya tüköké pe gazdájának. Minden kutya felveszi annak aháznak a szokásait, aholé 1.Ha mindig szeretettel bánunk vele, nem lesz durva, vad.
29. a) Bizonyára ismered a tiicsök é sa hangya töté neté t. Í rdú jraa mese cselekmé nyé ta megkezdett bevezeté sután Segí thetnek a következó szavak:
gffitögette, szorgalmas, cipelte, é lé skamra, hideg té l,zordté I, vidám, muzsikált, ciri-
pelt., zené It,notázott, beköszöntöt, sóvárogva, szomorú an, é hesen
n é m a : szotlan, hallgatag, hangtalannevetsé ges; mulatságos, nevettetó, komikus, kacagtato, derűs, humoros, tré fásócska: ré gi,használt, viseltesokos: eszes, joesz,ő,jófejű' é rtelmes, böcs' é leslátásúragyo g : csillog, tündöklik, szih'rázIk, fé nylik, sugárzikrejte khe ly : bú vóhely, menedé khelysettenkedtt: ólálkodik, lopódziks ov óny: vé kony, cingár, nyuzott, v é znasüt: ra$yog, pirí t, Í ,í iz'é getszakad: ömlik, zuhog, zú duls z e s z é y e s : tjszámí thatatlan, rigolyás, következ etlenszí nes : szí npompás, tarka, változatos, sokszí nűs zo morú s óg: bánat, bú slakodás, rosszkedv, kedvetlensé g, levertsé g