FÖLDRAJZ Közép-Európa és Magyarország földrajza Hundidac '97 Arany-díj V. Budapesti Nemzelközi Könyvfesztivál Budai Könyvdíja Szép Magyár Könyv '97 Oklevél Szép Magyar Könyv '98 Különdíj Hundidac '99 Arany-díj Hundidac 2001 Arany-díj Szép Magyar Könyv 2001 Díj Hundidac 2003 Arany-díj
176
Embed
Földrajz 8. - Tankönyv - Közép-Európa És Magyarország
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
FÖLDRAJZKözép-Európa
és Magyarország földrajza
Hundidac '97 Arany-díj V. Budapesti Nemzelközi Könyvfesztivál Budai Könyvdíja Szép Magyár Könyv '97 Oklevél Szép Magyar Könyv '98 Különdíj Hundidac '99 Arany-díj Hundidac 2001 Arany-díj Szép Magyar Könyv 2001 Díj Hundidac 2003 Arany-díj
Jónás Ilona D k Kovács Lászlóné Vízvári Albertné
é k
A T E R M E S Z E I R Ő L T IZ E N É V E S E K N E K
FÖLDRAJZKözép-Európa és ^
Magyarország földrajza O
9., ÁTDOLGOZOTT KIADAS
MOZAIK KIADÓ - SZEGED, 2012
Szerzők:JÓ N Á S IL O N A k ö z é p is k o la i lanár, szo kérU )
D R. K O V Á C S L Á S Z L Ó N É s z o k x x 'z c tő ta n á r
V ÍZ V Á R I A L B E R T N Ész<ik\’ez< ilő lanár, .szakérK t
Bírálók: A B O N Y IN É DR. PA LO TÁ S JO L Á Ne g y e te m i d o c e n s
D R . M O L N Á R B ÉLAe g y e te m i ta n á r
PÁ L V IK T O Re g y e te m i a d ju n k tu s
DR. H A B IL . P E R C Z E L G Y Ö R G Ye g y e te m i d<fcens
S Z Ö L L Ö S Y L Á SZ L Ók ö z é p is k o la i la n á r
Kirendelt szokértők: Farkas Klára, Dr. KisS’Csapó Ceigely, Z anthay Attila
Felelős szerkesztő: Tóth KatalinBorítóterv, tipográfia: D eák Ferenc, R em ényfy TamásFotók: A lm ási Éva, B ognár Tibor, Fábián Tamás, K arancsi Zoltán, M ácsa i Anetfa, N ém efh György. Péntek László, P ál-M ohiár Elemér, Puskás János, Szom ódy Zsolt, Szekeres Zoltán, Vadász Sándor, M T I Fotó/REU TER H. Szabó Sándor (!6.2. HH.2.h F éner Tamás (ll6.2i. N em zetközi képitgynökségek Á brák: Becsei György, Szentirm ai Péter, Végh Gyula M űszaki szerkesztő: Katona Csaba, B ecsei György
A kézimt leziírnsának idője: 2 0 11. augusztus. A könyv elkészítéséhez segítséget nyújtott a Magyar Fóldnijzi Múzeum és a Központi Statisztikai Hivatal.
KERETTANTERV:MOZAIK Kerettiintervrendszer 17/2004 (V. 20.) OM rendelet OM Kerettanier\' 17/2004 (V. 20.) OM rendelet. 3. sz. melléklet
Mindeni Jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a mű bővített, illetve rövidített váÍtoz<tta ki<td<lsának jogát is. A kiadó írásbeli hozzájiírulása nélkül sem a teljes mű. sem annak része sem m iféle formábiui (fotokópiit mikrofilm vagy más hordozó) nem sokszorosítható.
Mit tanulta! Európáról a múlt évben? .................... 10
Közép-Európa természeti k é p e ................................. 11Közép-Európa társadalom -foldrajzl v o n á sa i........ 14Németország változiUos tájai és m ezőgazdasága ... 17Ném etország ipari n ag y h ata lo m .............................. 20
M agashegység Európa szívében: az A lp o k .......... 23Az alpi országok: Ausztria. Szlovénia és Svájc ... 26
A Balti-tengertol a Kárpátokig: Lengyelország .... 30Röghegységek ölelésében: C se h o rsz ág ................. 33A Kárpátok koszo iijjában ........................................... 36Az Északnyugati-K áipátok oi*sz5Íga: Szlovákia ... 39A tennészeti erőforrásokban gazdag R o m á n ia .... 42Mit tanultál K özép-E urópáró l? ................................. 45
H A Z Á N K A K Á R P Á T -M E D E N C É B E N
H azánk helyzete Európábanés a Kárpát-medencében ............................................ 4SRégm últ idők földtörténeti em lékeiM agyarországon ........................................................... 50Átmeneti jellegű éghajlat, szeszélyes időjárással 54Vizek a mélyben és a fe lsz ín en ................................. 57Küzdelem a vizekkel (kiegészítő anyag) ................... 60Növénytársulásaink - ta la ja in k ................................. 64Tem iészeti e rő fo rrása in k ............................................ 66Környezetünk állapota és v é d e lm e ......................... 69A Kárpiit-medence tudós m agyar kutatói(kiegóizító anyag)............................................................. 72Mit tanultál hazánk természeti adottságairól? ..... 73
F E J L Ő D É S Ü N K T Á R S A D A L M I A L A P J A I
Hazánk n é p esség e ........................................................ 76Népesedési folyamatok, a népesség vándorlása ... 79 Mit tartunk értéknek? Hogyan élünk?(fomísfeldolgozó óra) ....................................................... X2Településeink jellem zői: a falvak és a ta n y á k ...... H6Városaink és közigazgatásunk .................................. X9Budapest mint v ilágváros........................................... 92
T A R T A L O M
Egy világváros gondjai (kiegészítő anyjig) ............... 95Mit tanultál hazánk népességéről és te lep ü lése irő l? ..........................................................
H A Z A I T Á J A K O N
Mi is <1 szü lő fö ld ? ......................................................... KM)Legnagyobb tájunk, az Alföld .................................. ioiÉlet az Alfoldön I - I I .................................................... HMSíkvidék változatos iparral, élénkkereskedelem m el - a Kisalföld ................................ KWA nyugat-m agyarországi-perem vidéken -az Al|X)kalján ................................................................ IIIA D unántúli-dom bság szelíd la n k á in ...................... 114A D unántúli-középhegység ....................................... 117A középhegység megújuló gazdasága .................... 120Az É szak i-középhegység ........................................... 123A nehézipar szülőföldjének gondjai ........................ 126Alföldjeink nemzeti parkjai (kiegészíiöiinyag)....... 129H egységeink, dom bvidékeink nemzeti parkjai(kiegészítő anyag)............................................................. 133Mit tanultál a hazai tiíja in k ró l? ................................. 137
A M A G Y A R G A Z D A S Á G
Á talakult m ezőgazdaságunk...................................... 14«Az élelm iszer-gazdaság fejlődésének lehetőségei(forrásfeldolgozó óm) ....................................................... 143A gazdaság kulcsa: az enei^iagazdaság ................ 147Húzóágazatok: a gépipar és a vegyipar ................. 15!A szolgáltatás felértékelődése - közlekedésés s z á l l í tá s ...................................................................... 155A gazdasági szo lgá lta tások ........................................ 15HTurizm us - a pihenés szo lg á la táb an ........................ 161
N agyrégiók hazánkban ............................................... 163Lakóhelyed földrajza (fomísfcldolgozó ór<igyüjlönmnka iilapjiin) ....................................................... 16SMit tanultál a m agyar g azdaságró l? ......................... 170Kislexikon - Fogalom m agyarázat............................. 171Kislexikon - A Kárpát-medence nagytájai,domborzata és n é p e i ..................................................... 174
„Azért vagyunk a világon, hogy vdlaliol oTthon legyünk henne. ”
ATamási Áron
HOÍÍYAN HASZNAUATOK A TANKÖNYVET?
A tankönyv felépítése hasonló az előzó évben használtéhoz. Az anyag megértését. megtanulását, megjegyzését a szöveg, az ábník. a térkép\ ázIatok és az atlasz egyaránt segítik. Ezért ezeket együttesen használjátok!
A részcímeket naíjybetüs. a legfontosabb fogalmakat, szakkifejezéseket v astag betűs szedés jelöli.
A z apnS betűs isnterelek érdekességeket és kiegészítéseket tartalmaznak. Ezeket neni kell ntegtiinulnotok. de \ elük bóvít- hetitek ismereteiteket. Ilyeneket ti is gyűjthettek könyvekből, szüléitektől, az internetről.
FCXÍALOMTÁRAz órák tananyagának elején felsoroltuk azokat a fogalmakat, amelyek felidézése segít a megértésben és az anyag megtanulásában.
ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!
A tananyagot kérdések zárják. Segítségükkel kipróbálhatjátok, hogy tudjátok-e, pontosan értitek-e a tanultakat.
1] OLVASD EL!
Ezeknél a részeknél a megértést, ismeretbővítést szolgáló vagy érdekességeket tartalmazó anyagrészeket találtok.
A tankönyv szövegében néhány fogalmat *-gal jelöltünk. Meghatározíisukat és a legfontosabb kulcsfogalmak magyarázatát megtaláljátok a tankönyv végén lévő Kislexikonban.
K E D V E S D I A K O K !
A z e l m ú l t t a n é v e k f ö l d r a j z ó r á i n k é p z e l e t b e n
b e j á r t á t o k a F ö l d k o n t i n e n s e i t .
A z i d é n K ö z é p - E u r ó p a o r s z á g a i v a l , m a j d
M a g y a r o r s z á g t e r m é s z e t i a d o t t s á g a i v a l , a h a z a i
t á j a k é l e t é v e l , a m a g y a r t á r s a d a l o m é s g a z d a s á g
j e l l e m z ő i v e l f o g l a l k o z u n k .
É r e t t e b b f e j j e l b i z o n y á r a m e g é r t i t e k B a b i t s M i
h á l y n a k a h a z a s z e r e t e t é s e m b e r s z e r e t e t k e t t ő s ü z e
n e t é t k ö z v e t í t ő g o n d o l a t a i t :
„ M agyar vagyok: lelkem , érzésem örökséget kapón, m elye t nem dohok el: a világot nem szegé- nyíten i kell, hanem gazdagítan i. H ogy szo lgá lha tom az em beriséget, ha m eg nem őrzök m agam ban m inden színt, m inden kincset, am i az em l)eriséget gazdag ítha tja? A m agyarság színét, a m agyarság kincsét! ...
Én hiszek a testvériségl?en: a színek együ tt a d já k ki a képet, a hangok eg yü tt ad ják a koncertet. ”
T e r m é s z e t e s , h o g y h a z á n k t á r s a d a l m i - g a z d a -
s á g i é l e t e n a p r ó l n a p r a v á l t o z i k , f e j l ő d i k . K í s é r
j é t e k f i g y e l e m m e l e z e k e t a v á l t o z á . s o k a t a z ú j s á
g o k , a r á d i ó , a t e l e v í z i ó h í r e i b e n é s a z i n t e r n e t e n !
L e h e t . s é g e s . h o g y a t a n k ö n y v b e n m é g s z e r e p l ő
ü z e m e k a k é z i r a t l e z á r á s a ó t a b e z á r t a k , v a g y t í j a k
t e l e p ü l t e k . N a p r a k é s z i n f o r m á c i ó t s a j n o s n e m
n y ú j t h a t u n k . A v á l t o z á s o k k ö v e t é s é h e z k é r j é t e k
t a n á r o t o k s e g í t s é g é t ! A z e l ő z ő é v e k h e z h a s o n l ó a n
h a s z n á l j á t o k r e n d s z e r e s e n a z a t l a . s z o t o k a t , m u n
k a f ü z e t e t e k e t é s a z u t ó b b i b a n t a l á l h a t ó f ü g g e l é k
s t a t i s z t i k a i a d a t a i t i s !
A m u n k á h o z , a t a n u l á s h o z s o k s i k e r t k í v á n n a k :
a Szerzők.
f
10 K()ZÍ:i»-KfRÓI»A ORSZÁí; AI
M it ta n u ltá l Eu r ó p á r ó l a m ú l t é v b e n ?TERMESZETI ADOTTSAÍÍOK
Határozd meg kontinensünk földrajzi helyzetét a fokhálózat segítségével! (íondolatban hajózz végig a partvonalak mentén: mely tengereket, öblöket, tengerszorosokat érinti az utad? Mondj példákéit a tenger építő és romboló munkájára a különböző magasságú partok mentén!
Hogyan fomiálódott Európa felszíne a Föld története során? Ismertesd a változiísokat a felszíni képződmények kialakulásának sorrendjében! Igiizold az összefüggést a tájak kora. jellegzetes kőzeteik és ásvi'mykincseik közötti Mely képződmények utalnak a jégkorszaki jég munkájára Észiik-Európában?
Mondj tájpéidákat a különböző földtörténeti időkben keletkezett képződményekre más kontinenseken!
Milyen földrajzi övezetek alakultak ki Európában? Atlaszod segítségével mutasd be. hogy<in változik az évi középhőmérséklet, a höingás, a csapadék mennyisége a valódi mérsékelt övben* ii2 óceántól távolodva! Hogyan é.s hol módosítja tengeráramlás, domborzat az éghiijlalot? Mely hegységekről tanultad, hogy éghajlatválasztó szerepük van? Bizonyítsd állításodat!
Keress példákat az éghajlat, a teniiészetes nö- vénytíikciró és a talajfajti'ik közötti összefüggésekre! Mondj példát jó termőképességű és gyenge minőségű talajokra! Mi okozza a talaj erózióját?
Csoportosítsd a földrész nagy folyóit vízgyűjtő területeik szerint! Milyen a vízj.írásuk. a vízbőségük? Hogyan formálódik torkolatuk? Hol épüllek jó kikötőhelyek? Nevezz meg nagy forgalmú kikötővárosokat!
( l A Z D A S Á C I É L E T
Csoportosítsd égtájak szerint Európa eddig megismert országait! Nevezd meg és mutasd meg a fővilrosaikat! Indokold az egyes országok eltérő népsűiTJségét!
Mii jelentett régen, illetve mit jelen t ma a tengerparti fekvés az egyes orsziigok számára? Mely országokban van nagy szerepe a tengeri kereskedelemnek? Hol jellemző az átmenő forgalom?
Mely orsz«ígok, milyen céllal hozták létre az Európai (íazdasági Közösséget? Melyek ma az Európai Unió tagországai? Hasonlítsd össze Észak-. Nyugat-, Dél- és Kelet-Európa mezőgazdasági temielésének feltételeit, jellemző terményeit! Használd íiz atlasz tennitikus térképeit*! Hogyan hatnak az éghajlati adottságok az állattenyésztésre?
Hol települi a helyi szén* vagy vasérclelő* helyre nehézipiu? Mely orsziígok rendelkeznek jelentős szénhidrogénkészletekkel? Hol tanultál környezetkímélő energiaforrások felhasználásáról?
Hogyan alakult át a hagyományos ipan idékek és a kikötőövezetek arculata? Mely iparágak települtek a területeikre? Igazold példákkal! Hol jelentős a gépipar, a vegyipar? Melyek a főbb termékeik és központjaik?
Mely oi'szágokban kiemelkedő a textilipar szerepe? Milyen nyersanyagokat dolgoznak fel? Mutasd meg ipari központjaikat a térképen! Hol jelentős a fafeldolgozó ipar?
Mit jelent a tenger a dél-európai országok életében? Mi az idegenforgalmuk fő vonzereje? Milyen környezeti változiísokat okozhat a turizmus megnövekedett mértéke?
10.1. Európa égtájak szerinti feloszlása
észak'Eui
Kr)ZKI».KL!RÓI’ATKRMKSZK'li KÍ:i»E 11
K ö z é p -e u r ó pa t e r m é s z e t i k é p e
r FOCÍALOMTAR
hegységrendszer, rögvidék, gyűrthegység. nio- réna. tóhátság, tökéletes síkság, eljegesedés
Közép-Európa területének nincsenek éles természetföldrajzi határai. Változatos tájainak szerkezeti és domborzati formái átnyúlnak Európa nyugati. keleti és déli vidékeire is.
MEDENCÉKKEL. FOLYÓVÖLGYEKKEL TACiOLTRÖCiVIDÉKEK
Nézd tneg Európa szerkezeti térképén, milyen korú és szerkezetű tájak jellemzők Közép'Európáhan!
Közép-Európa rögvidckeiiiek alapját aiz óidei Varis/ku,szi-hcft)scfti\‘nds/cT alkotja. A röghegységek Sí'ívja Közép-Európábiin: a Ncnict-kö/cp- hcg> scí», a I A;ng> el-középhegysé}» és a Cseh-me- dence peremhegységei. A domborzat nuti képe azonban a középidei és a hiuiiiadidősziiki hegy- ségképzö mozgások eredménye.
A lepusztult rögök ekkor újból kiemelkedtek, ésu kö> zöttűk lévő ntedetKék a mélybe zökkentek. A magasra oi)>cli hegységek később erősen lciamlódt:ik. így az óidei kőzeteik (gránitok, palák) a felszínre kerültek.
11.1. HoiiKikkő szikljík a Cseh-medence peremhegységében
Az alacsonyabb hegységeket és a medencéket a tengeri elöntések Uledékrétegei fedték be.
A rögvidékek területetét behálózó törésvonalak árokrendszerében a folyók völgyeket vágtak maguknak. Pl. a Rajna, az Elba.
Nézfl meg az atlaszodhan, mely ásványkincsek találhatók ezekben a középhegységekhenf
CYŰRTHECYSÉÍiEK KÖZÉP-EURÓPÁBAN
A Közép-Európa legmagasabb területét képező Alpok és a K árpátok láncai az Kuráz.síai-hc‘ v- ségrcndszerhe/. tartoznak. Az Alpok jelenlegi foniiíikincse - hegyes csticsai, csipkézett, éles gerincei - főként a jég munkájának eredménye. A Kárpátok felszínének foniiálásában a kisebb el- jege.sedés* miatt nagyobb szerepe volt a foly<^nak.
KÉTARCÚ ALFÖLDEK
Az északi alföldek felszínét a negyedidőszaki eljegesedés formálta. Az előrenyomuló-visszíihú- zódó jégtakaró m orcnálnak kiemelkedései és a közöttük lévő mélyedések tavai képezik a !ó- hátsáRok* területét. A niorénahalmok dél felé ellaposodnak, helyüket a folyami hordalék és a lösz* veszi át.
11.2. A Lengyel-tóhátság. Hof^yoit keletkezén?
T 'J
12 K()ZÍ:i»-Kt’RÓI*A <)RSZÁ(Í AI
12.1. Az Alpok vonulatai. Mikor és hogyan keleikeziek^ 12.3. Tengerszem a Kájpálokban. Magyarázd »u’g a ki- alakulását!
Az északi tájak nagy kiterjedésű alföldjei: a (*emiáii-alíold és a LcnK>'i'l-all(Hd.
Közép-Európa medencehelyzetű alföldjeit a hegységektől éi kező folyók tökéletes síkságokká* töltötték fel. Lösztakaróik anyagát az eljegesedések idejének erős. szííraz szelei szííllítottíík ide. Ilyen alföldek pl. <iz AKold, a Kisalföld és a Komáii>alí(ild.
É(iHAiLATI HATÁSOK KEVEREDÉSE
Közép-Európa éghajlatában az óceáni, a konti- nentáli,s és a nieditenán hatások érvényesülnek.
Az íkcánl Icglönicgck főként az északi területek alföldjeinek éghajlatát befolyásolji'ik. (Enyhébb telek, hűvösebb nyarak, több csapadék.) A keleti és a belső t<y<ikon a konliiienlális hatás erősödik. Kelet felé haladva egyre alacsonyabb a téli hónapok hőmérséklete. Csökken a csapadék évi mennyisége. Emelkedik viszont a nyári hőmérséklet, így nagyobb a hőingás.
Közép-Európa nagyobb részén az éghajlat iK‘d- ves koiUineiitálís, keleten sxára/ konlíncntálís.
A m edllcrrán léglömegek hatása a kontinensrész déli tájain figyelhető meg. (Enyhe, csapadékos tél. forró, sz<tr<iz ny<ír.)
12.2. Hasonlítsd össz<! a S váms éghajlati Jiagramjád Igazolj a kontinentális hatás fokozódását délkelet felé haladva!
H am burgtengerszint feletti m a g a s sá g 14 m öv i középhöm drsékle t 8.4 ^
7 14 mm
Budapestten^erszin t fetetti m a g a s sá g 134 m övi közöphöm dr&öklet 1 0 .6 ^
"Sttiiuúölíátlaq 6 1 7 m m
Bukarestteogerszint feletti m a g a s sá g 8 2 mévi középhőm érsölctet évi c sap ad d tu tw q
10.9 *C33C mm
III. V. Vtl. IX. Xi. I. III. V. VII. IX. XI. VII. IX. XI.
Kr)ZÍ;i»-KURÓI’ATKRMÍlS/.KTI Kf'.VK 13
A niasasheí^vscgckbcii a tengeiszint feletti magasság növekedésével riiggolcgcscn változik az éghjjjlat. (Felfelé haladva csökken a hőmérséklet. A nyugati hegyoldalakon nő a csapadék mennyisége.)
A természetes növénytakaró és a talajfajták követik az égluijiat eltéfésetl.
Fif{yel(l tne}! ozotfasz teinufikiis térképein*!
FIATAL VÍZHÁLÓZAT
Olv(ts(/ le a térképről, milyen iráuyha luiJadnak Közép-Európa folyót! Hová ötnienek? Milyen a wrkoiuUtk?
Közép-Európa folyóvízhálóZíitán<ik mai képe az utolsó eljegesedést követően jött létre. Fő vízválasztói az Alpok és a Káipátok gerincein futnak.
A térség legjelentősebb folyója a Duna. Ere- désétől a torkolatáig közel 3000 km utat tesz meg.
Az Alpokban eredő Rajna Nyugat-Európa területén éri el az Északi-tengert. Az Klba a (íer- mán-alfóld fő folyója. A Lengyel-alföldet a Visztula szeli ál.
Ajégkorszakhoz kapcsolódik sziímos tó kialakulása is. Morénahalmok által elzárt medencékben képződtek a Gemián- és «t Lengyel-alföld északi részének tavai. Sok alpesi tó medencéjét gleccserek mélyítették ki.
13.1. A Rajna folyó Kölnnél. A háttérben a híres dóin kettós tornya látható. Milyen stihishun épült?
1. Jellemezd Közép-Európa hegyvidéki tájait!2. Sorold fel az Eurázsiai-hegységrendszer tagjait kontinensünk területén nyugatról kelet felé
haladva! Mutasd is tneg ezeket a térképen!3. Bizonyítsd ajég fel.színfoniiáló munkáját a (íeniián- és a Lengyel-alfoldön. valamint az Alpokban!4. Csoportosítsd KÖzép-Európa alföldjeit kialakulásuk és kőzetanyaguk szerint!5. Milyen éghajlati hatások érvényesülnek Közép-Európa egyes tájain?6. Köve.sd nyomon a megismert folyók tatját eredésüktől a torkolatukig!
14 K()ZÍ:i»-KfRÓI*A ORSZÁÍÍAI
K ö ZÉP-EURÓPA TÁRSADALOM-FÖLDRAJZI VONÁSAI
r FO ÍÍA L O M T A R
indoeurópai nyelvcsalád, uráli nyelvcsíilád. szocialista ország, rendszerváltozás, piacgazdaság. Európai Unió. ipartelepítő tényező, szolgáltatás, tranzitútvonal, agglomeráció
NEPEK, NYELVEK. VALLASOK
Kontinensünk területére benépesedése kezdetétől két irányból érkeztek népcsoportok: Afrika és Ázsia felől.
- A Kis-Ázsia irányúból érkező közepes tcmteiúí. zon>ök alpi típus képviselői Közép*Európiíban az Alpok és a Kárpiítok övezetében telepedlek le.
- A magasabb növésű. keskeny arcú dínári lípusúak Közép'Európában az Alpok keleti felén és Dél- Lengyelorsziigban fordulnak elő.
- A z igen magas növésű. szőke liajú. kék szeiimki típusúak Közép*Európa észxiki területei n élnek.
A történelem sonin a különböző népc.sopoilok többször keveredlek, biírnyelvüket tekintve területenként egységeseknek mondhatók.
Az hidoeurópaí nyclvcsaládho/. tartoznak Közép-Európában a germán, a szláv és az újlatin nyelvek. Az iiráli iiyelvcsalád finnugor ágát szigetként képviseli a magyar nyelv.
Figyeld az atlaszfyan, mely nyelveket beszélik az egyes országokhan!
Vallási szempontból Közép-Európa hikói többségükben a keresztények három nagy csoportjának valamelyikébe tiirtozmik: katolikusok, pro- testiínsok vagy oiiodox (görögkeleti) keresztények.
Keress példái az atlaszodhan a különhöző felekezetek vallási központjaira!
HATÁR- ÉS TERÜLETI VÁLTOZÁSOK
A il. világháború után Közép-Európa romokban hevert. A nagyvárosok többsége újjáépítésre szorult. Az ipari és mezőgazdasági teniielés visszíi- esett.
A korábbi ors/ághatá n>k sok esetben mmlo- suUak.
Núniciors/ü}'elveszítette keleti tcrületeii. s ugyanak* kor 10 millió meneküli és kitelepített németet kellett befogadnia Kelet- és Közép-Európáből. Az ország területét a győztes hatalnuik felosztották. Megalakult itt NSZK (Német SzöveNégi Közt;ín«iKág) és az NDK (Német Demokratikus Köztársaság).
I A‘»g>'dors/ág hatiirai nyugat felé tolódtak. Ten- gerpiuii szakasza nKgnövckedett. Délen a területéhez csiitolták Sziléziát. Utkossiígsziíma jelentősen csökkent a luiborús áldozatok, a kitelepítések és a kivándorlás miatt. Lengyelország keleti tájai, hasonlóstn a balti államokhoz és a Kárpiítaljához. a Szovjetunió részeivé váltak.
14.1. Arcok Közép-Európából: alpi (balra), dinárí (középen)és északi típus
k ö z í : f - k i ; k ó i* a t á r s a i) a k ( ) m - k < ) L 1 ) k a j z i v o n á s a i 15
Csch»rs/»}'o( cs S/.k)vákÍHl niár az I. világháborúi köveiően összekapcsolóik. 1945 ulán a német és a magyiir nemzetiségű lukosságoi jórészt kitelepítették.
KománÍH területe és népességszium ;iz I. világhá- boiú után kétszeresére növekedett. (Pl. Erdély. Mol- dovsi az ország része lett.) Akkoriban a nemzetiségek a lakosság 25%*út tették ki.
Figyeld meg tí töriéiiehni (iilusjydii, hogyan »■<//• toztok a halómk Közép'Európóhun a 20. szózíidhun! Mimlezekről résztelesehhen történelemóráktm ft>gsz htnuhii.
Magyiirorszííg szűkebb környezetének népességi ftsszetéielét is erőtelje.sen átalakították a hatíírváltozások és a kitelepítések.
CAZDASÁCI ÉS POLITIKAI MECOSZTOTTSÁCi
A II. világháború után gyökeresen átalakullak a nemzetközi erőviszonyok, és a kontinens megosziottsága teljessé vált. Amíg Eoröpa nyugati felének gazdasági talpra állását nagyszabású amerikai segélyprognim támogatta, addig a keleti országok csak saját ei^jUk- re liímaszkodhattak az újjitépílésben. Rá;Kklsul a Szovjetunió katonai, politikai és gazdasági befolyása alá keiüttek.
A belsó gazdasági kapcsolataik erősítésére 1949- ben HMgatakult a K(tST (Kölcsönös (Gazdasági Segítség Taniicsa). majd a szovjet érdekek ér. ényesítésére a Varsói Szerződés katonai tömbje ( 1955).
Smh.'ÍhIísIh ors/ú}>uk voltak Európiíban a Szovjetunión kívül: Albánia. Bulgária. Csehsztovákia. Jugoszlávia Lengyelorszíig. Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) és Románia.
Legfontosabb jellemzőik: Megszüntettek a magántulajdont (államosítás). Központi ter 'ekkel iriinyí- tolták a gazdaságot. Anínyialanul nagy ütemben fejlesztenék a nehézipart. Erősz;ikosan tem>előszövet- kezetekbe tömörítenék a p;misztságot (kollektiviziUás). Elhsinyagolták a ntezőgazdaság és a szolgáltatások fejlesztését. Korlátozták az emberi szahidságjogokat.
Arcnds/cr>'áU<»/ást* követően (1989-1990 utiin) térségünk r>rszágaí közül a két Némeiorsziíg egyesült; kettévált Csehszlovákia: felbomlott Jugoszlávia. Közép- és Délkelet-Európa volt szocialista orszíigaiban a magántulajdonra épülő piacga/dasúgra* kezdtek áttérni.
A (ÍAZDASAÍÍ JELLEMZŐI
Közép-Európa országai társadalini-gazdasiígi fejlettségük alapján nagyon különbözőek.
Nyugat-Közép-Európában találhatók a legsűrűbben lakott területek, a legfejlettebb ipar\ idékek, a kutatási-fejlesztési és pénzügyi központok, a for-
m*9ye(0ktziovtkok
15.1. A n. világhábonjt követő erőszakos áttelepítések többmillió embert kényszerítettek szülőföldjük elhagyására. M dy országok hikossúgát érintette a (egnagyobh mér' lékben?
galinas légi-, folyami és tengeri kikötők. A népesség életszínvonala magasabb, amit a (íDP* adatai is bizonyítanak.
Kclcl-K<'>/cp*Kiirópa országainak gazda.s^íga kevésbé fejlett. Ezek iiz egykor szocialista orszií- gok csak később csatlakoztak az EU-hoz.
Közép-Európa oiszágai közül iiz Kun>|)ai Uiiió tagja: Ausztria. Csehország. Magyarorsziíg. Néi«et- ország, Lengyelország, Szlovilkia. Szlovénia és Roniániii.
A nagy. összefüggő íparvídckck ma is a fontosabb szén- és egyéb ásványinyersanyag-lelőhe- lyek közelében találhatók, bár iparuk szerkezete átalakult.
A forgalmas behozatali kikötők is a nehézipar központjaivá \'áltiik (kohászíit. acélgyártás, kőolajfinom ítás- pl. Hamburg, Rostock, (ídansk).
15.2. Az Európai Uniótagállaimi. Nevesítmegufövtimsokot!
a 2004>b«n b«l«peit ta Alamok a 2007>ben EU'iaggá vM áKanx)k
16 k ( ) z í : f - k l r ó i» a o r s z á í í a i
16.1. Bontják u berlini falat (I9S9). Nézz nhina. hogyan járult hozzá hazánk <i két Némctorsziig egyesítéséhez!
Jelentős ipiulelepítő lényezo’ a na^> ván)s«k inunkiiereje. szellemi erőforiása (sziikérteleni. kutatás, fejlesztés - pl. Bécs, München [iiiüntyhen], Budapest), fogyasztópiaca.
Kontinensré.szünk népességének 75%-a v á n w -
lakó. Az idők során nem a nagyvárosok magjai nö\ ekedtek. hanem a peremükön lé\ ő elővárosok, keilvárosok. így nőtt a lakosságsziímuk is. Fokozatosan kialakultak és fejlődnek a nagyvárosokat körülvevő telepUléshalniazok (agglomerációk*).
16.2. A budapesti Infopark - Kelel-Közép-Eurőpa első innováci<Ss és leclinológiai parkja
Nézíf mc'g oz atlaszodhan, melyek Közép- Európa legsűrűhheii részei!
Az e}»>ctenii kö/ponlok környéke technológiai parkokkal gazdagodott.
A mezőgazdasági temielés hatékony.sága Kö- zép-Európa egyes országaiban nagyon eltérő (pl. a gépesítés, a temiékek minősége, a temiés- átlagok).
A megfelelő szolgáltatások* (pl. a kereskedelem. a közlekedés, a pénzügyek, az oktatás. íiz egészségügy) fejlesztése fontos feladatot jelent az Európai Unióhoz késóbb cwitlakozott országoknak.
Közép-Euixipa oisziígaií - földrajzi helyzetükből adódóan -• szoros kapcsolat fűzi szomszédaihoz. Területükön vezetnek keresztül a legfontosabb tranzitútvonalak. Az utóbbi fél évszázadban a vasijt jelentősége visszaszorult, a kr»ziitak szerepe megnőtt.
G(nulo!kozz el! Milyen környezeti következfné- nyekkel jár Közép-Európa tranzilhefyzete? (Különös tekintettel a közúti közlekedésre - a személy^ és tehergépkocsik szániának növekedése, zoj. levegífszennyezés sth.) Milyen megoldásokat javasolnál?
16..'. Egy poz-sonyi autópálya részlete. Nézz utána, mikor épüllek hazánkhini az egyes (Uitópálya-szíikaszok!
ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!
1. Mutasd be az atlaszod segítségével Közép-Európa népe.sségét nyelvek és valiá.sok szerint!2. Hol alakultak ki Közép-Európa gazda.ságilag legfejlettebb területei?3. Miért fontos a közép-európai országok együttműködése? (iyűjts példiíkiit ezekre!
n k m k t o r s z á í ; v á l t o z a t o s t á j a i é s m k / . ( ) ( ; a z d a s á ( ; a 17
N é m e t o r s z á g v á l t o z a t o s t á j a i é s MEZŐGAZDASÁGA
FOÍÍALOMTAR
infrastruktúra. (íDR épülő tengerpíirt. belterjes mező^azdawíg, korszerű agrotechnika
EURÓPA EÍÍYIK LECÍNEPESEBB ALLAMA
Németország földrajzi helyzete kedvező. Területét minden irányból átszelik a kereskedelmi útvonalak. Jól kiépített közútjai, sűm vasúthálóz^ita. forgalmas Ik Iví/ í hajóútjaí a személy- és áru- szállításban egyitfánt fontos szerepet játsz:anak.
A 20. század elején Némeiorsziígban 53 iiállióim éltek. A gyors g;izdL'üígi fejlódés nyoiiuín a lakossiigsziun cf6- teljesen nőtt. A ll. világháború konioly változást hozott a népe-sségszáii) alakutásiiban. A kettévált országba az I9fi0-as évektól vendégmunkások* tömege érkezett. Napjainkban kb. 7 m illió külföldi él Nén>ctország* bán. akik f<Sként Dél>. Délkelet>Európából. Lengyel* országbó l és T örökországból érkeztek .
A népesség területi eloszlása egyenlőtlen. A gyorsabban fejlődő. iiilVastruktíirdval^ jól ellátott térségek, az iparvidékek és a nagyvárosok lakosságsziíma nő. A mezőgazdasági vidékek és a hanyatló ipíiri területek népességsziíma csökken.
17.1. A z egy f<Ve jutó ( íD P tartonuinyonként. Hasonlítsd össze (I nyugati és « keU'ii tartományok adatait!
UKiKief>evrg-^^ (ez®roufd)
Azegytórejuió GDP tanoményonként
i BfanOcrbufJcMML ^ S/áuofarág 'dd6^ ’X3I> 7^m í m tr 52a»vMui_ )ÉUík-Rí/íé- 99 ^ . •^ _ j |■% ■ TÜVVJ
} ü
f -y É t ^f Batcnméa . w.oV_ nunimMfp
1991
2006
1930
országosátlag
17.2. A Balti-tenger partvidéke
VÁLTOZATOS KORÚ ÉS SZERKEZETŰ TÁJAK
Németország északi-tengeri partját sziget.sor övezi. A Ualti-tenKcr partvidéket turz<ísok. lagiíniik és dűnék kísérik. A homokos part ma is épül. Az a!a- c.sony partvidéket homokbuckás, tőzeglápos területek követik. Az alföld déli szegélyeinél n>orénák
17..V Németország elhelyezkedése Európában és fontosabb adatai (2010)
t h r Cl k t e
NÉPKSSÉGE
n k h s Ck Cs k c k
NVEIAE
FŐVÁROSA
(;i)P
3.57 11 ()k tn2
81 6 3 5 580 fó
228,6 fő/km2
nemet
B e rlin (3 .4 m illió fö )
4 0 1 5 2 U S D /fő
18 K()ZÍ:i»-KfRÓI»A ORSZÁÍÍAI
sorakoznak, kavicstakaróval és a jégtakaró által sziillílott kőtömbökkel. A niorénahalmok közt ki- sebb-nagyobb tavak vize csillog. Az alföld délkeleti szegélye lösztakarós.
Hogyan uUthtUuk ki a Gerimithdlföhf tómé- (U'ucéi?
A Némct-kö/cphcgyscí; több eltérő szerkezetű röghegységet, lépcsős tájat és medencét foglal magába. A Rajnai-palahegység a középhegyvidék északnyugati tagja. Fő tömege óidei palás kőzetekből épül fel. Árkos süllyedékében folyik a Kajiia (IS.I7A).
A Rajnától keletre, vele párhuzamosan húzódik a hegyvidék legdélibb, egyben legmagasabb hegysége, a Fckctc-crdo. Csapadékgazdagsága miatt .^sötét” fenyvesek borítjíík - innen a neve. A hegység keleti pei^mén ered Közép-Európa leghosszabb folyója, a Duna.
A kél hegyvidéket a Felső-Rajna-árok kupcsolja össze. A hideg szelektől védett, termékeny talajú táj a mező- gazdaság sziíniáni kedvező.
A középhegység északkeleti, külön áilö tagja, a Hsirz (híirc) hegység jelentős sókészlettel rendelkezik.
Az ország legkeletibb rögvidéke, a cseh határral párliuz^tmosan húzódó Érchegység, sokféle színes- fémércet és uránércet rejt.
A középhegységet délről az ország legnagyobb medencéje, a Sváb-I5aj(»r*mc(lcncc határolja. Területét a folyók erő.sen felszabdaltVik, így általában dombvidék jellegű (I8.I7B ). Enyhébb éghajlata és tennékeny talaja miatt jelentős itt a növénytennesztés.
Németország déli részén az Alpok nyúlványai húzódnak.
Az ország folyóí egyaránt utat nyitnak a Baltitenger, az Északi-tenger, de a I)iiiia-Kajna-M a j* na-csalornán keresztül <i Fekete-tenger felé is.
SOKOLDALÚ, DE NEM ÖNELLÁTÓ MEZÓ(iAZDASÁ(j
A belterjes német m c/oga/dasá}; igen fejlett. A kevés szántóföldön korszerű agrotechnikával* magas hozmnok<it érnek el, de a lakosságot nem tudjiík teljesen ellátni. Viszonylag drágán teniiel- nek, ezért szükség van a mezőgazdaság állami támogatására és a behozatalra.
A birtoknagyságok területe eltérő az orsziíg egyes vidékein.
A nyugati országrészek farniyazdaságai* családi vállalkozások. Keleten ma is részben nagyüzemekben (szövetkezetekben) összpontosul a temielés.
JeUc'inc'zd Németország éghajlatát a már tanultak segítségével! Melyek az égluijlafának teg- lényegesehh vonásai a mezőgazdaság szempont' jáhól?
A mezőgazdaságból származó jövedelem nagyobb részét az istáilózó állattcnycs/.tcs adja. Ezt segítik a nagy kiterjedésű rétek, legelők és a takamuínytermesztés.
Az állattenyésztés legfejlettebb ága a szarvas* marha-tcnycs/lc's, iunely szinte az egész orszííg- ban elteijedt. A tehenek tejhoziuiia európai viszonylatban is igen magas. Marhahúsból jelentős az ország kivitele. Bár a scrtcsálloniány nagysága kiemelkedő, az étkezési szokások miatt sertéshúsból behozatalra szorulnak. A középhegysé-
l».l. A Rajna-völgy É-D -i irányú sUllyedékét (fent) folyanti hordalék, a Svúb-Bajor-medencét pedig jégkori morénaanyag és folyami hordalék fedi.
1«.2. A E>una-Rajna-Majna-cs.atoma. Ménl meg n hmZíU uz Mely teiigt'rekci és mely orszógokai kötiössze?
n k m k t o r s z á í ; v á l t o z a t o s t á j a i é s m k / . ( ) ( ; a z d a s á ( ; a 19
69,6%
1,7%mező-gazdaság
Ipar
19.1. A kereső liikcssúg foglalkozás szerinti megoszlása
(2009). Mire köveik<;veihetsz a niezőfíozdosáfihari thlffo- zók (irányóhtU?
gek gyengébb minőségű legelőin juhokat tartanak. Az orsziíg egé.sz teióiletén elterjedi a baromfitenyésztés.
A iiövcnylcrmcs/tcsbirn a lakam iánynövc- nycké a vezető szerep. Mellettük északon Zíibof. árpiU, burgonyát, a délebbi medencékben sörárpát és komlót termesztenek.
A (lermán-alföld déli részén a cukorrépa és a búza teniiőtei-ülete a legjelentősebb. Termőhelyei a melegebb éghajlatú, löszön képződött mezőségi talajú tájak.
A gyümölcs- és szőlőtermesztés a közép- hegységek déli lejtőin, a Rajna és mellékfolyóinak szélvédett völgyeiben jellemző. A zöld.scg- termesztcs a nagyobb városok környékén, a fogyasztókörzetekben számottevő.
A mezőgazdasági termékeket feldolgozó clcl- m iszcripar a termőterületekre, a fogyasztópia- cokra és a kikötővárosokba tömörül.
Kiemelkedő jelentőségű a sörgy<ülás. Németország a sörexportban világszinten is előkelő helyet foglal el.
19.2. A söi^yúnás fontos :itapiuiy<iga a komló, aiitelyet magasra felfuttatva tcnneszicnck. Melyik részét hasztn>‘ st’íják?
19J. A M osel (nxSzel] folyó völgye. Innen száni>azik a v ilágszerte kedvelt nmseli bor. Keresd mea a folyót az otlaszoíUkin!
ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!
1. Mutasd be Németország t<ijait, ismertesd kialakulásukat!2. Igazold az ország földrajzi helyzetének kedvező voná.sait!3. Mi jellemzi a mezőgazdasiigi termelés színvonalát? Támaszd alá a függelék adataival!4. Bizonyítsd és indokold az állattenyésztés vezető szerepét!5. Milyen növények jellemzőek az egyes tájakon?
20 K()ZÍ:i»-KfRÓI»A ORSZÁÍÍAI
N é m e t o r s z á g ip a r i n a g y h a t a l o m
Nénietorsziig a világ egyik vezető ipari nagyhat<»l- nia. A fejlett ipar energiaigényes, ezért kiemelkedően fontos szerepe van az energiagazdasiígniik.
Figyeld meg a Id.X.áhnm az eneigiahttnhzók nwgoszhísát a vUldmo.senergia-fermeléshen!
A szénfélék biínyászata nagyjelentőségű volt az orsziígban. A magas fűtőértékű rckutckm/éii nag>' része a Riihr-vidck bányáiból került felszínre.
Az egykor jelentős feketekőszén-exportot lebonyolító orszííg jelenleg szükségleteinek sziimot- tevő részét behozatalból fedezi.
A ban iakős/cn többnyire külszíni fejtéssel bányászható. Alacsony fűtőértéke és magas nedvességtartalma miatt nagyobb távolságra nem gazdaságos sz^illítani. így a helyi erőművek és vegyi üzemek hasznosítják.
Figyeld meg o kőszén felhaszjuílásámik lelte- tőségért a 20.2. ábrán!
A hazai kőolaj és nHdgá/. az ország igényeinek csak kis részéi fedezi. Németorsziíg európai. közel-keleti és oi-osz importtal pótolja a hiányzó mennyiséget.
Az országban az elektromos áram közel 2/3-át a hw rom űvck szolgáltatjiik. Az atomerőmüvek
2(1.1. A z ország viltanK>senei^ia*iennelésének szerkezete . Ért<;(mezti <• (lüt^ranutt!
23%(dkdteköszén
26%barnakőszén 10%
föklgáz
28%atomenergia
3% egyéb
5%szélenergia
5%vízenergia
főleg az energiahordozókban szegény területen épüllek. A fonto.sabb vízerőmfívek az Alpokból érkező folyókon létesültek.
Németország világviszonylatban élen jár a szclenci^ia hasznosítá.s;íban. Szélerőműveinek többsége az Északi-tenger partvidékén található.
A partoktól 45 km*re a világ legnagyobb nyílt tengeri szélerőinűpurkjában öríási szélkerekeket telepítettek. A 12 létesítmény 30 0 0 0 háztartást képes ellátni vi]|an>os árammal.
Nézz urámi. miért ellenzik sokan a szélkerekek szárazföldi telepítését!
Hogyan aíaktd az atovierőművek jövője?
NEHÉZIPAR RÉÍÍI ÉS ÚJ ÁCÍAZATOKKAL
A sokoldalú iichc/ipar* alapanyaggyiírtó ágazata a kohászat. Nyersanyagait - a vas- és színesfémérceket - főként importból fedezi. A kohászat és az acélipar a Ruhr-vidéken és a kikötőviü osok- ban jelentős.
A német feldolgozóipar központja ma is a Kiihr-vidc'k. A nehézipstr váls<íga miatt a jelentősége ugyan csökkent, üzemei, gyárai szerkezetileg átalakultak. Temiékeik kiváló minőségűek és keresettek a világpiacon. A körzet egymásra épülő ipari létesítményei a kohók, accimíívck, hengerművek* gépgy árak és vegyi üzemek. Ezekhez a Rajna biztosítja az ipari vizet és a vasérc vízi úton történő sz<ínítás.iU.
Az ipar vezető ágazat.a a gépipar. Temiékei- nek kiváló minősége és megfelelő világpiaci <tra
20.2. A kőszén felhasználásának lehetőségei. Köves<i nyomon az (íl>rán!
n k m k 'i o r s z a í ; ip a r i n a í í y h a i a l o m 21
miatt Németország az egyik legjelentősebb gépexportáló ország.
Németország a szers/ámjjéiK’k* és szemcly- autók gyártásában a világ élvonalába tartozik. A nagy cégek sok munkást foglalkozlatnak, s emellett sziímos külföldi alkatrészgyártó- és bedolgozó üzemet is működtetnek. Az autógyiírtás jelentős központjai Miinchcn és Stuttgart.
A hajógyártás központjai a kikötővárosok: Hanibiii^, Bréma, Diiishtirg [dűzburg].
Az clcktrolcchnikai ipar* ke\és nyersíinyagot. de nagy szakértelmet igénylő ágazat. Az iparág le^elentősebb vállalatóriásai Münchenben a Sie- f i i e n s [ s z i i n e n s z ] . Stutigartbaii a Bosch [bős]. Világszerte keresettek a finommechanikai* és <iz oplikai ipartemiékei is (flnomacél-tennékek. fényképezőgépek, irodagépek stb.). Élelmiszer- ipari berendezéseket a jelentős mezőgazdasággal rendelkező tájakon gyártanak, pl. Drezdában.
A gazdaság kiemelt ágazata a veíyipar. Az ország nyersanyagainak, közlekedés-földrajzi helyzetének, kutatásainak köszönhetően a világ első vegyipari exportőre. Nagy hírű cégei (pl. B asi-. Bayer) a környezetkímélő technológiák meghonosításával tűnnek ki. Az ág<izat legsokoldalúbb központja Fraiikriirt. Jelentős még Lipcse, Halle és Köhi vegyipara is.
Az orszííg közlekedésének fontos csomópontja a Rajna-Majna-torkolat közelében fekvő Frankfurt egyben az európai bankvilág, a kereskedelmi és pénzügyi élet fellegvára. Repülőtere <iz egyik legforgalmasabb kontinensünkön.
A Rajna bal p<ulján fekvő Bonn iiz NSZK fő- váro.sa volt. Németoi’szág újraegyesítése után ismét Berlni lett a főváros. Olvasd le a térképedről, mely iparágak jellemzőek a fővároshan!
21.1. A Buycr gyára a Rajna parljiín. Lcvcrkuscntxn
> r 13 000szem éiyauiö- teherautó-
á g a »t ágazat i i i OOO
rsTöööi
ÍIZOOO'N
ÍKÖÖÖ1 L7S0J
B C N T L C Y
21.2. A Vclkswagen>csoport. (Sárga; az alkalnutzottak sz^tnia, piros: a gyárion autó - db. 200Z)Mely<iiitóiuárk<ík íarfozfiíik < 1 VW-hmf<hiloii}hoz?
21..V Hajók a Iwmburgí kikötőben. Melyik ft>lyó lölcsér- íorhflaláha épüli?
21.4. A Rcichslag (a képvisclAház) új kupolája Berlinben
22 K()ZÍ:i»-KfRÓI»A ORSZÁÍÍAI
OLVASD EL!
E(ÍY HAÍÍYOMANYOS IPARVIDÉK MAI ARCA
Európa legnagyobb ipiiri központjai a régi bánya\'idékek. a vasérc- és feketekőszén-lelőhelyek közeiébe települtek. Erre jó példa Németországban a Ruhr-vidOk, antely az ország legrégibb ipari területe. Kialakulását a nagy mennyiségű feketekőszénnek, a közeli \ ascrcte-lepeknek. a Rajmi vízi útjítnak és Ipari vizének köszönhette. (íyors Utemd, töretlen fejlődése a II. világháborúig tartott. Az utóbbi évtizedekben súlyos vátságbii került. Mivd mag\u* rá/hu (ó a \1ss/ucs6«?- A régi feketekőszén-bányák kin>erUliek.- Az ötvözetek és műanyagok elteijedésével az acél inínti kereslet megcsappant.
A belső fogyasztás és a külföldi kereslet is csökkent.Sok bányái bezártak, munkahelyeket szüntettek meg. Jelentősen megnőtt a munkanélküliek száma.A hanyatlás megállítá.sához. az iparvidék koiNzerúsítéséhez jelentős anyagi tánK>galást kapott a téiNég az Eu
rópai Uniótól. Segítségével tudáson alapuló - kutatásokkal, fejlesztésekkel támogatott - iparágakat hoztak létre. A munkásokat átképezték. Helyreállították a környezetileg leromlott területeket, parkosítottak, erdősítettek. Az I990-es évek közepétől köniyc/ctvcdclmi l)mrá}>akal és (uchnoió^ákHt honosítottak meg.
A Ruhr-vidék több nagyvárosába ipari kuta(óin(c/xick települtek. A gépiparban a mikroelektronikai, számítástechnikai és a háztartási ágazatok kerültek előtérbe.
A Ruhr-vidékként emlegetett nehézipurí terület ma a Kuhr-mc(ro|>olis nevet viseli. 53 település együttese, ahol 443S km^-en 5.3 millió emberéi. 2010>ben „Európa kulturális fővárosa” lett.
A kontinens egyik legnagyobb iparvidéke hatalmas változáson ment át - iparvidékből s/ol^áltatiUidékkc alakult, óriási kulturális és szabadidőkínálattal váija a látogatókat. A metropolis több területen nyújt élményeket. Látogaitóközpontok fogadják a vendégeket Európa legnagyobb hcvá.sárlókomplcxumáhan; az elmúlt 150 év ll»irl<irlci)ctí kiállításún; a világ legliosszabb reddl stcsariKtkáhan; más/Zikcrtck, svühadidőparkok, állatkcrtck, akváriumok szolgálják a tartalmas szabadidő eltöltést. A terület településein élményfUrdő. régészeti park. N’ízmúzeum. Legoland. Discovery Center váija a látogatókat. A fesztiválok, koncertek, c^ra-előadások szín\ onalas prograiiK)kat nyújtanak.
A Ruhr-folyó mentén 230 km hicikliúton lehet eljutni a folyó forrásától a torkolatáig. Duisburgig.A régió kulturális és építészeti emlékei bizonyítják, hogy az ipar. a művészet és a kultúra jól kiegészítik egymást. A régió nK)ttóJa: .,Vá)toz<ís a kultúra által, kultúra a változils által."
22.1. Frankfurt két arca. Határozfl mag a ván>s föUlrajv helyzetét!
ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!
1. Mivel bizonyíthatod Nénietorsziíg vezető helyét a világgazdaságban?2. M ilyen erőinűtípusok szolgáltatnak energiát az orszííg szííinára? Hol üzemelnek?3. Mely erőművek arányát kellene növelni, illetve csökkenteni a légkör védelmében (20.1. ábra)?4. Sorold fel a nehézipiir ágazatait. legfontosabb központjaikat!5. Jiíi j uti'ma, milyen német vegyipiui temiékek. illetve elektronikai cikkek kaphatók ctruhi'izainkban!6. M ely német cégek képviseltetik magukat hazánkban?
m a ( ; a s h k ( íy s íx ; k u k ó i» a s z ív S b k n : a z a l p o k 23
Az Alpok Közép-Európa legmagasabb hegysége, (íyűrt vonulatai a Rhone [rón] folyó lorkolatvidé- kétöl i\ Kárpát-medencéig húzódnak.
M érj meg d térképen a hegység észjctk-iléli, illetve kelet-nyitgati kiterjedését!
Az Alpokban m óUiől a grúnil és a krislHlyos iHilák képviselik. A kö/cpidiThiTI a nu-s/kő és a didomíl származik. A hannadídős/ukhan képződött a homokkő.
AZ ALPOK FELÉPÍTÉSE ÉS RÉSZEI
A hegység központi övezetét kristályos vonulatok alkotják. Ezekhez mészkőből és dolomitból álló láncok kapcsolódnak.
A Nyugali-AIpok dél felé hajló vonulatát a hegységképző erők keskenyebbre préselték és magasabbra emelték. Itt sorakoznak a -UXX) méteres csúcsok, itt található az Alpok legmagasabb pontja, a már megismert Mont Blanc [mon blan]. Mely orszííg területén található?
2. .L (ileccserek az Alpokban. Hogyan formálják a fe lszíni?
2.V2. A Nyugati-Alpok (Svájc) és a Keleti-Alpok vonulatai. Figyelt! meg közciotiyagukot!
2.^3. Az Alpok egyik legszebb csúcsa, u Matterhom (+478 in). Hasoiih'isd össze magossdgíU a Mont BUniC'év<il!
24 K()ZÍ:i»-KfRÓI»A ORSZÁÍÍAI
A Nyugati-Alpokban a jég felszínforiniiló munkája erőteljesebb. Hosszabbak az „U” alakú völgyeket formáló ylcccscrck, nagyobbak a jcg- mczok-.
A Keleti-Alp<»k csúcsai alacsonyabbak. Északon az éles gerincek és a meredek falú völgyek között terjedelmes fennsíkok sorakoznak. Délen különleges szikiaképződményeivel tűnik ki a Dolomitok hegység.
AZ ALPOK ÉCÍHAJLAT-ALAKÍTÓ SZEREPE
Az Alpok hegyvidékének éjihajlatál a domborzat alakílja. A déli hegyoldalak jóval melegebbek, több napsütésben részesülnek, mint az északiak. Emiatt a mediterrán növénytiírsulások is megjelennek itt. A hűvösebb északi területeket erdőségek fedik.
A z Alpokban nagyon érdekes idójárá<<i jelerség la- paszialható a téli időszakban. M iközben a völgyeket ködös, hideg levegő üli meg. a magasabb régiók melegebbek, gyaknin napsütésesek. E z a rord ílotl hőnicrsckk 'ti K ’tvg/ikkVv a foigalmas völgyekben növeli a légszennyeződést. Hogyan?
Az Alpokban az ész^iknyugati lejtők sokkal több csapadékban részesülnek, mint a hegyvonulatok közé zárt medencék vagy a keleri oldal hosszanti völgyei. Mi az oka ennek?
24.1. Részlet jíz Alpokról. Matyik ii déli hegyoldat?
A hóhatár az északi oldalon 2400-2600 m-en húzódik, a délin nagyobb i«aga.ss;ígban. kb. 2700- 2900 m felett aliikul ki a tartó.san hóval fedett birodalom.
Az Alpok jellegzetes huk<>s/clc a fon*. A hegységen átkelő légtömegek a túlsó oldalon szííniz. fokozatosan felmelegedő szélként bukniik alá a völgyek irányába, ami meggyorsíthatja a hóolvadá.st (ezért hófalón<ik ishívjiík). s lavinákat* indíthat el.
Magyarázil nteg oz aUthhifogalmakat: hógyűjtő medence, gleccser, lavina, nunéna!
Idézelfel, milyen formáhan juthat le a lejtőkön a hógyűjtő medencékben összegyűlt hóf
f u ( k ;o l e ( íe s o v e z e t e s s e í í*. v iz e kAZ ALPOKBAN
Az éghajlati elemek függőleges változiísiiit követi a tcnncszclcs növcnylakaró is.
Az Alpok déli előterének szélvédett, napsütötte környékén a mediterrán kemény lombú erdők gyakoriak. O lv a sd le a 24.2. áb rá ró l, h ogyan kö veti a term észetes növén ytakaró a m agasság váltO' zása it!
A hegység az alhavasi régekről (A lp ) kapla a nevét. A jellegzetes magashegységi állalvitág a havasi szinteken figyelhető meg: kőszáli kecskék, zergék. iiK>nno* tiik. hófajdok, szirti sasok, keselyűk.
Az Alpok Közép-Európa egyik fő vízválasztója. Az itt eredő folyók ~ a Rajna, a Rhóne. az Inn - gleccserekből táplálkoznak. Útjuk jelentős részét az Alpok völgyeiben teszik meg. Vízjárásukra. vízhozamukra a csapadékon kívül
24.2. Magassági növényövek az Alpokban
Ny K
havas csúcsok
havasi rétek
törpefenyők
füves területek
tűlevelű erdők
lombhullató erd^
m a ( ; a s h k ( íy s íx ; k u k ó i» a s z ív S b k n : a z a l p o k 25
25.1. A Rajna vízesése Schaffhausennél (Svájc)
a gleccserek jegének olvadúsii és a tavaszi hóolvadás is hatással van.
A hegyek lábánál tavak sorakoznak. Medencéik alakját, irányát törésvonalak jelölték ki. Később a jégkorsziiki gleccserek kiniélyítették. és nioréniutnyagukkal elsáncolták a tavakat: pl. a (ícníl-tó, a Boden-tó.
ÉLET A MA(ÍASHE(ÍYSÉ(;BEN
Ásványi enei^ialiordozók hiányában a vízenergiát, a „fehér sZénel” hüsznosítjíík a2 Alpók órsZiígai. Régebben vízikerekeket, vízimalmokat, fűrész- üzenieket működtettek a folyók i^entén. Ma vízení- művck biztosítjiik a villamosiiram jelentős i^észét.
A hatalmas cnioiscgck nagy mennyiségű nyersanyagot kínálnak a fa-, a papír-, a cellulózipiUTiiik. s munkalehetőséget a lakosságnak.
A havasi pásxlorkodás* (alpi tehenészet) az Alpok vidékének jellegzetes állattjulási módja.
Tavasztól ószig a hegyi legelőkön tartják a sZiirvasinar* hiíkiil. A legclót villanypil'iZlor* x'eszi körül. Télen a \’öl- gyek isiáltóiba terelik, és a nyáron tnegiemieii iak<u- nuinnyal. ^ n á \ 'a l etetik a niugas tejhoz^iniú állutnkat.
25J. Kígyózó szeipenfin. Miért sziikségszmi így ki<iltih't<nii?
A kiváló minő.ségű tejtermékek és a tejcsokoládé keresett ámcikkek külföldön is.
A magasabban fekvő, tiszta levegőjű, napsütötte tiyiikon panziók, szállodiík. szanatóriumok, sípályiík várják a pihenni, gyógyulni és sportolni vágyókat.
A gyönyörű tiíjak. a nemzeti parkok élővilága, a nagy múltú települések műemlékei, a kulturális rendezvények a miiiosc}*i turí/m iis kedvelőit is vonzzíík.
A z i)lpi orsZiígok jó l felkészültek az idegenfoigaloinra.Szállodai szolgáltatásaik világhírűek. Az egy lakosraJutó idegenforgalmi bevétel terén elsók a kontinensen.
A közlekedés temiészetes lehetőségeit kínálj<ík a hágók, pl. a S/ciil (>o(lháni'hágó.
Ajól kiépített, villamosított vasútvonalak. <iz autópályiík. az alagut<ik. völgyhidak, szerpentin- utiik a biztonsiígos közlekedést, a belső és átmenő forgalmat szolgálják.
A környezet védelmét fontos feladatnak tart- jiik az alpi orsziígok. Jelentős pénzösszegeket fordítanak kömyezetvédelenire, amit a lakossiíg segítőkészséggel tiUliogat.
ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!
1. Hasonlítsd össze a Keleti- és Nyugati Alpokat! Keress szempontokat az összehasonlításhoz!2. Bizonyítsd a domborziU éghajlat-alakító szerepét és hatását a természetes növényzetre!X Miért módosul a hóhatár a hegyvidék ész<^i és déli oldalán? Mi a főn?4. Hogyan hasznosítja a hegyvidék lakossága a kedvező temiészeti adottságokat?5. Cíyűjts példiikat a téli és a nyári turizmus lehetőségeire az Alpokban!6. Nézz utána, mi lehet a globális felmelegedés következménye az alpi országokban!
26 K()ZÍ:i»-KfRÓI»A ORSZÁÍÍAI
Az ALPI ORSZÁGOK: AUSZTRIA, SZLOVÉNIA ÉS SVÁJC
r FOOALOMTAR
belterjesség, istállózó állattartás
NYUCÍATI SZOMSZÉDUNK: AUSZTRIA
Az orszíig felét magas-. hanii<idát középhegységek foglalják el. A magashegységek az erdőgítzdálko- dás. a havasi pásztorkodás és a turizmus színterei. A védett völgyekben takarmánytemiesztésre épülő állattenyésztés, vahunint a vízeneigiára támaszkodó iparágak honosodtak meg.
A Duna menü mcdcnccsor és a (írazi-mc- dciicc az ország éléstára, egyben a legipamso- dottabb területe.
2fi.l. Ausztria. Szlovénia és Svájc elhelyezkedése Európii- b:in és fontosabb adataik (2010)
• ^ 1
NK\K Ausztria
TKRÜtKTE 8 3870k m -
ní:pí:.ssí:(;k 8 381 780 fö
ní:i‘s CrCsi%(;k 99.9 fő/km-
NVKr.VK német
tŐ \.\R ()S \ B é c s ( l.6 9 millió fő)
(;i)p 45 209 USD/fö
Az ország fovánisa, Biks, gazdasiígi. politikai, kulturális és idegenforgalmi központ, számos nemzetközi intézménnyel.
K eress p é ld á k a t a B écsh en u ilá lh a tó n em ze tközi inréztfiényekre!
KORSZERŰ KIS- ÉS KÖZÉPÜZEMEK
Ausztria ásványi ciK‘i*í3 ah«rdo//)kbaii* szegény, ezért szükségleteit jó részt behozatalból fedezi (46.2.). Számottevő, kivitelre is jutó nyersanyaga a kősó, a la.
Az ország iparát korszerű gyártási technológiák. jó munkaszervezés jellemzi.
A iK'hc/iparhaii az alapanyagokat előállító ágazatok vezetnek. Vaskohászata nyers<myag- behozatala ellenére is kiemelkedő. Európa egyik legmodernebb kohója L ln/bcn [linc] üzemel. Az importált timföldet feldolgozó alumíniumkohók vízerőművek mellé települtek.
A gépipar (közlekedési eszközöket, mező- gazdíLsági és szerszámgépeket, elektromos berendezéseket gyártó) központjai: Bécs, Lin/., (» ra/ [grác]. Steyrben [stejr] triiktorokat és - főleg exportra - terepjárókat gyártanak.
A főváros és környéke nehéziparát a külföldi beruházások (pl. Opel. Sony) által fejlesztett ágazatok mellett a köiinyíl- és clelmis/xTÍpar jellemzi.
A vegyipar a hazai vízenergiára, a kősóra és a behozott szénhidrogénekre támaszkodik. Az ország területének 40%-át elfoglaló erdők a fa-, papír- és celluló/.lpart látják el nyersanyaggal.
Szlovénia
20270 km-
2 065 110 fő
101.9 fő/km-
szlovén
Ljubljana (0.3 mitlió fő) Bem (0.12 millió fő)
22 8 5 1 USD/fő 67 464 USD/f(5
Svájc
4 l2 8 0 k m -
7 790 010 fö
188.7 fíVkm*
nőmet, francia, olasz, rétoromán
AZ AIJ»1 ()RSZÁ(;OK: AUSZTRIA. SZI.(>\ ÉNIA ílS SV,VIC 27
27.1. S:üzburgi vjíroskép a vámil. Nézz iiKina. hogy <i mű- emlékben jiaz(ío}{ »y/m.v nevét ntUyen kiifiiirális rendezvényekkel lehel ő.sszekapcsohiif
BELTERJES MEZO(ÍAZDASA(i
A növcnytcrincsztcs a kedvező éghajlatú és talajú keleti tájakon a le^eientősebb. A kísbiilo- kokat fejlett agrotechnika*, gépesítés, magas termelékenység - a belterjesség - jellemzi. A gabonafélék. a zöldség-, gyümölcs- és szőlőteniiesztés fő vidéke Als<HAtis/tria és Biirgcniaiul.
Az ország területének negyedét kiie\ ő rétek, legelők, valamint a sz^intöfoldi takannánytennesz- tés a fejlett állalteiiycs/tés alapja. Két típusa: az erdőliatiir feletti havasi pás/torkm lás illetve a síkés dombvidékeken kialakult istálló/ó állatlar- (ás. Mindkét esetben a s/arvasmarha-tciiyés/.tés jelentősége a legnagyobb.
AuKZtriii keleti hiitárszéli terUlele Burgenland. Szelíd liinkáv, donibos vidék viimkkiíl. ka>ifélyokkal. F6 vonzerejét ii Fertő (ó környékének szépen gondozott, virágos üdülővárosai. Sl. Margaret hatalmas kőfejtői, a kisiiiartoni Esterházy-kastéíy Haydn-konceiljei. vala-
27..V Bécs látképe a Schönbrtinni kastéllyal
27.4. A turizmus télen-nyáron jelentős
- *K*SS ' 'Sv
27.2. A inezőgazdasiígi terület hasznosítása Ausztriában. Figyeld niefi uz áhnUt, hogy Auszirui mely részein jelenfőx a sziinuiföltli művelés, hol oz állaitenyésztés! huUthtld az eltéréseket!
28 K()ZKI*-KLK()I*A ORSZAÍÍAl
2X.I. Szlovénia fóviirossu Ljubljana. Melyik fo íy i pur/játt épiih?
2X.2. Posiojnat-cseppkÓbarlang. fe l a fehziii oUnti kars’íjdi'im'gi'kei!
2HJ. Az alpesi réteket a sziir\'asiii;irha-!en>'észiés hasznosítja
mini a gyógyforrásig jelenlik. Nélwiny ezer magyar ma Is őrzi i« anyanyelvét, ápolja hagyományait.
Burgenland Ausztria legdinamikusabban fejlődő tartománya. újonn:in létesült leclmolőgiai központokkal és ip;iri parkokkal.
SZLOVÉNIA. A LEíiFEJLETTEBB DÉLSZLÁV UTÓDÁLLAM
Kedvező politikai-földrajzi fekvése, viszonylag egységes nyelvi és vallási összetétele miatt elsőként vált ki az egykori Jugoszláviából (1991 -ben).
Területén találkozik a Keleti-Alpok és a Kars/i-heí»ysé^. A Mura és Száva folyók völgyében termékeny alföld alakult ki.
(íépesített, magas tennésátlagot elérő mező- gíizdasííga íiz éghajlat hasonlósiiga miatt Ausztrií'té- val mutat rokon vonásokat (tiikarmánynövények. tejtermelő tehenészet, erdőgazdálkodás).
Ásványai és a szakképzett munkaerő korsze- ii1 gépipart alapoz meg (hiíztartási gépek, jámiű- vek).
Olvasd !e a térképről Szlovénia legfontosabb ásványi nyersanyagait!
Az ipar a lővánishan, I JnhljHnHbaii és Mariborban összpontosul.
A partvidék hangulatos fürdőhelyei. <iz Alpok síelésre alkalmas lejtől, tengerszemei, tiszta, vendégszerető falvai, a Kars/.l-hcft>sc}; jellegzetességei az idegenforgalmat éltetik. A hegység a karsztjelenségek névadója.
A közelmúltban megépült vasútvonal közvetlen összeköttetési biztosít hazánkkal. A külkereskedelem lebonyolításában is jelentős a szerepe.
AZ ()KSZÁ(;OK: AUSZTRIA, SZLOVÍINIA SVÁJC 29
/
? •
2V.I. A sviycí órítgy«'tnás világszínvonalú
SVÁJC. A BÉKE FÖLDJE
Svájc a világháborúk sonin n>egtartotta semlegességét (a hadviselet felek egyikéhez sem csatlakozott). így a tőke sok európai országból a svájci bsinkokba ár;uii* lőtt. Ennek őrzése, kezelése jelentős bevételhez juttatta az országot. Számos nemzetközi szer ’ezet is. ide he- Iye2:te központját (pl. ;iz Egész.ségügyi Világszersezeí).
A Nyuga(i*.\l|M»kl)aii fekvő orsziíg területének közel fele hófedle. sziklás hegyvidék. A hegyek Eábaihoz simuló d o n i lN > s , medence jellegű i^s/aki tájuk Svájc gazdasági központjai. Itt épült a r»VHn>s, B em is.
Sv ájcban kor<in megindult a szaktudást igényk> gyár- ip<ir térhóditilsa. (ícpíparH munkaigényes termékek gyáitására rendezkedett be (pl. finommechanika, elekt* róni ka. műszerek stb.). Kiváló minőségű, az egyedi igényeket is kielégítő temiékei világszerte keivsetlek.
A fmommcchanikán belül kiemelkedő az órH* ^jrártás. Központja (ícnr. A svájci óra igazi értékéi a minőségi munka ;tdja.
Svájc vcí*>ipari termékeinek jelentős része kivitelre jut - pl. gyógyszerek, parfümök. A R>'(>ft.vszcr- gy ártás legnagyobb központja Basel [Ixízel).
Svájc kö/ickcdóiháki/üla, ÍHvkö/l6<l rx'iKÍsA.*rc az egyik legfejlettebb, legmegbízhatóbb a Földön. KözúthiUózata sűrű. jól kiubantartott. Val<ui>ennyi vasútvonala villamosított. A hatalmas tnuizitforgalom’ környc/clí Kondjai azonban óriási erőfeszítéseket és anyjigt ráfordítást igényelnek.
Nézz utó/m. mi Svájc h iw ta h s pénzneme!
francta I német ( asz I rétoromán
2V.2. A népe»ség nyelvi n iegoszlúsa Svájcbiin
29..'. A híres ónitorony Svájc fővárosában. Bemben
ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!
1. Melyek iiz alpi országok gazdasági életének közös vonásai?2. Melyek a térség ipari központjai? Mit készítenek gyáraikban?3. Mutasd be a mezőgazdaság lehető.ségeit a különböző tájakon!4. Hogyan hasznosítja a természeti adottságokat az alpi országok idegenforgalma?5. Nézz utána, milyen osztrák, .szlovén, svájci ipíiri termékek kaphatók a hazai üzletekben!
30 K()ZÍ:i»-KfRÓI»A ORSZÁÍÍAI
A BALTI-TENGERTŐL A KÁRPÁTOKIG; LENGYELORSZÁG
r F O íiA L O M T A R
TKRii.i-ni-:
NÉPESSÉGE
n épsi" r Csé ( ;k
NYELVE
mVÁROSA
CD1>
3 1 2 6 8 0 km*
38 177 910 fő
122.1 fő/km"
lengyel
Varsó (1 ,7 m illió fő)
12 293 U S D /fő
.Mi.l. Lengyelorsziig elhelyezkedése Európában és fontosabb <id;itai (2010)
30.2. Kn ikkó \ára.« Wawcl. ii Visztula folyó partján
Lengyelorsziíg Kelet-Közép-Euiópa legnagyobb és legnépesebb országa. Fővárosa, Vars<», a Visztula partján épült.
Uikosságának 98%-a lengyel, a nemzetiségek ar<ínya kicsi. Ok a határok közelében élnek. A nemzeti egységet erősíti a vallási egység is: a liikosság %%-a katolikus.
Természeti adottságai sokban hasonlítanak Németországéra. Kpülo lapos (cn^cT partját tur- Ziísok és lagúnák tagolják. A sziír<izfoldön dűne- sorok követik a partvonalíit. Délebbre a (óhátság teilil el, amit a Visztula völgye két részre oszi.
Milyen nyomokat hagyott hátra a jégkorsza- ki jégtakaró Lengyelorszóg tájain?
Az ország legnagyobb tája a Ix;ngycl-alíold. Tőle délre a cseh határon fekvő 8 /udélák , keletebbre a Ix*nR>'cI-kö/cphcg>’scg helyezkedik el. Közöttük S/Jlc/Ja, az ország gazdaságilag legfontosabb vidéke található. Lengyelorsziig legdélibb részén a K árpátok fiatal láncai húzódnak.
A déli hegyvidéken erednek és a Balti-tenger- be torkollnak az orszi'ig nagy folyói, az Odera és a Vis/tula.
Figyelj meg torkolataikat a térképen!
A fogliilkoziaioitak % *o s megoszlása. HasonlíisJ össze Néineltir.sztí^í’yfilf (19.1. »hm)
55,6%szolgáitalás
13,3% mezőgazdaság
31,1%ipar. építőipar
A B A i;r i. | KN(;KRT()l. A KARPATOKKí: l.KN(íYKI.()RSZA(; 31
ARANYTALAN ELOSZLÁSÚ IPAR
Lengyelország átmeneti helyet foglal el Európa fejlettebb és elmaradottabb orsziígaí között. Ipara jelentős. temiékei a nyugati piacokon is egyre versenyképesebbek. Földrajzi helyzete miatt jelentős tranzitorsziíg lehet, ezért közlekedési hálózatát koi'szerűsíti.(iazdaságát nagy területi eltérések jellemzik.
- A iiH}í}'vár(>M»k vs környékük a legjelentősebb tér* Négek. A jó iitegközelílhetősé". a szakképzett nmn- Ici)er6. az átalakuló iparszerkezet*, a fejtódö szolgáltatások vonzzák a külföldi tőkét.
- A nYU}>ati területek előnyösen használják ki Né- metorsziighoz közeli fekvésüket.
- A hHKV'omHiiyos ipari tcrKc};ck tna is megoldásra váró feladatokat rónak az országra.
- A z elmaradott térségek az ország északkeleti területei. kevésbé fejlett infrastruktúrával. (Kivétett képeznek a nagy kikötővárosok.)
Az orsziíg ásványkincsvag><>na jelentős. Legfontosabb a Felső-Sziléziában található fckctckő- s/cn. Kiteniieiésében a világ élvonalában van. és kivitelre is jut belőle. Baniakim/cii a DNy-i területeken található. Az utóbbi elsősoilxin a hőerőművek nyersanyaga. Bár erőművei import szénhidrogénekkel is működnek • energiaellátás szempontjából iiz EU egyik legbiztonságosabb állama. Energiafüggősége kis méilékű. H a so n liL u J ö ssz e
lö h h e u ró p a i o r s z á g u J ü ia iv a l (46.2.).'Ásványi nyersanyagai közül kivitelre is jut
.s/íncsrémcrcckből, kénből és kősóból.
31.1. A lengyel hajógyártás központja (Jdaiísk
^ r I r7 tartani
KtaHMáia í KjmuaMA rAnitnt
(•Szczecin ^ \
jelenik kúUöMi t4ket>oAramlás erős hanyatt&s (szönbárryászBl)
^ .na^«űfárri6psúrűség. 'véitozó-ip^rszefkezdt
31.2. A lengyel gazdaság terlileii szélsőségei. Mi az "ka?
Lengyelorszi'ig kohászata tna is meghatilrozó. A helyi feketekőszénre és behozott vasércre települt, központjai: K rakkó (Nowa Huta)és Katowice.
Az ipar legfontosabb ágazata a gcpí»yártás. Sokoldalú, de elszórtan található <iz országban. A nehézgépgyártás - nyersanyagigénye miatt - a kohászati központokbíin. a műszer-, elektronikai és já rm ű ip a r V arsóban, a fővárosban jelentős. A hajógyártás központjai a nagy kikötővárosok. pl. (fdaiisk [gdanyszkj. A modern gépipar (pl. autógyártás, elektronika) külföldi nagyvállalatok beruházásaként jött létre.
A vegyipar haziti nyersanyagiii a kőszén, a kosi) és a kén. A legtöbb üzem a folyók és az Orosz- orsziígból érkező kőolajvezetékek mellé települt.
A textilipar nagy hagyományokkal rendelkező könnyűipari* ágazat. Szinte az orszííg minden részén megtalálható.
A MEZÖCAZDASÁ(; JELLEMZŐI
Az ország éghajlata ik‘<1vcs kontinentális. Az északi nyitottság miatt azonban gy;ikoriak a kemény, hideg telek. A talajfajtiUc közepes minőségűek. Az orsziíg megművelt területeinek háromnegyed része szántólold.
Jellemezíl Lengyelország éghajlati és talaj- adottságait az atlasz temíitikus térképei segítségével!
A mezőgazdaság \ezető ágazata a növénytermesztés (rozs, repce, but gonya. cukorrépa). Az állattcnyésztéshen a szarvasmarha, a sertés és a baromfitiutás a legfontosabb.
32 K()ZÍ:i»-KfRÓI»A ORSZÁÍÍAI
; vjy x
-> —•'‘v — !
32.1. A mezögiizdaság lerüleií jellemzői. Értehnezt! oz .'2.2. A z <Sváros főtere a lengyel fővárosban. Viirsóbiin óhnU!
Bár a mezögiizdaság termékei hasonlóak, mint Némelorsziígban. a lengyel mezőgiizdasiíg tennelé- si színvonala alacsonyabb, és területenként is jelentős eltéréseket mutat. Olvasü te a 32.1. áhráról a mc'zőfiazíidsáfi teríUeü jellemzőit!
A k isparas/lí ^a/dasáj^ok általában saját ellátásra tennelnek. döntően hagyományos módszerekkel.
A nyugati és a déli területeken f’armgH/.dasá* gok* létesültek. Korszerű technológiájuk, a gépesítés és a műtrágyahasználat eredményeként az ország jelentős agrárexportot bonyolít le. Ez <iz utóbbi időben erőteljesen javította az orsziíg fizetési mérlegét.
A legtöbb élelmiszert Németországba. Ukrajnába, Oroszországba exportáljiik.
l a OLVASD EL!
VarM>l, LengyeloiNzág fővárosát, a II. világháborúban a megszálló németek földig romboltiík. A háború uliín a tör* ténelmi övárost régi metszetek és fényképek alapján építették újjá.
A zország első fővárosa Krakkó volt. Ma is az egyik legszebb, műemlékekben g;izdag lengyel város. A Visztula fölé naagasodö vára a Wawel. Ősi egyetemén sok magyiir diák tanult a középkcM* öta.
A lengyel a ..legkatolikusabb’* népek egyike Európ;íban. Büszkék arra. hogy I979*ben honfitársuk. Karol Wojtyla lett a pápa II. János Pál néven. Az előző 436 évben csak olasz főpapból választott pápát a katolikus világ.
Lengyel sziírmaziisú pl. acsillagá.sz Kopernikusz; Marié Curie. a nidioaktivitiis felfedezője; Chopin, a zeneszerző.A Krakkó közelében lévő ^^'íelíc/kH [vielicska] sóbányájábítn a 13. század óta fejtik a sót. A Uínya ma is műkő*
dik. kilenc szinten folyik a kitemielés. A járatok teljes hossza 320 kni. A bánya látogat<Mc előtt megnyitott részében régi bsinyá' zati eszközöket bemutató múzeum vun. 135 iitéter mélységben lévő nag)lenitében hangversenyeket rendeznek. Kápolnájánítk szobrait sóból faragtíík ki. A bánj a levegője légúti és reumás betegségeket gyógyít.
ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!
1. Nevezd meg és jellemezd Lengyelország tííjait kialakulásuk időrendje szerint!2. Sorold fel hazai ásványi nyersanyagait! Mit kell importálnia?3. Hol, mely telepítő tényezők segítették az ipar kialakulását? Mutasd meg a központjaikat!4. Melyek a mezőgazdasági termelést hátráltató temiészeti és társiidalmi okok?5. Nézz utána, milyen lengyel temiékek kaphatók üzleteinkben!
K ()(;h k (;y s í: ( ;k k ö i .k l í i s í : b k n : c s k h o r s z á í ; 33
R ö g h e g y s é g e k ö l e l é s é b e n : Cs e h o r s z á g
r F O í i A L O M T A R
grafit, kaolin, hévforrás, savas eső
Csehország ii Habsburg Birodalom fejlett ípiimti rendelkező tiirtonvínya volt. Az 1. világháború után „össze* kovácsolt" Csehszlovíikia szétválásával 1993*bím létrejött az önálló Cseh Köztársaság és Szlo\ákia. Majd 2004-ben mindkét ország az Euróoai Uniö ta^a lett. Hogyun érintenék az akkori ( 'sehszhvákiái a kél vibig' iuifyttna köveu'népességmozsások? (15.1.)
TKRl I.KTI-:
n í:p k s s í (;k
NKPSLRfSKÍÍK
NVKLVK
K)\ÁR(XSy\
7 8 8 7 0 k m -
10 5 34 9 2 0 m illió fő
I 3 3 .6 f ő /k m -
cseh
P rá g a (1 .2 5 m iliio fő )
l8 2 45 U S D /ffí
33.1. Csehország elhelyezkedése Európában és fontosabb adatai (2010)
33.2. A népesség nemzetiségi megoszlilsa Csehorsz;igban
3%szlovák
1%lengyel
2%egyéb
13%nxKva
A C S E H - M E D E N C E B E N
A z o i 's z á g n y u g a t i r é s z é n e l t e r ü lő C s e h - m e d e n c e
d o m b s á g o k k a l ía g o l t h u lU ín io s f e l s z ín é t a f o ly ó k
fo m iá l t í ik . É r t é k e s á s v á n y k in c s e a R r a l l t * , a k a
o l in * é s a z ü v e g h o i i io k .A m e d e n c é t k r i s t á l y o s k ő z e t i j * h e g y s é g e k
fo g la l j i ík k e re tb e . K ö z ü lü k , a le n g y e l h a tá ro n h ú z ó
d ó S / u d c t á k K ö z é p - E u r ó p a legmagasabb r ö g h e g y s é g e . A n é m e t - c s e h h a t á r o n e m e l k e d ő É r c
h e g y s é g é r c t e l e p e i i n á r k i m e r ü l t e k . J e l e n t ő s e k
v is z o n t a h e g y s é g d é l i l á b á n á l t a lá lh a tó b a r n a k ő * s*/cii- é s urántTcIelőhelyek. D é ln y u g a to n s z in té n
r ö g h e g y s é g e k k e r e t e z ik a m e d e n c é t .
A lö r é s v o n a l i i k m e n té n f e l t ö r ő h é v f o r r á s o k r a g > ó g y í u r d o k te le p ü l t e k . A le g h í r e s e b b k ö z ü lü k
K a r l o v y V a r y .
A C s e h - é s a M o r v a - m c d e n c c t a s z in té n ó id e i
e r e d e tű , s z é le s é s h u l lm i io s f e l s z ín ű C s e h - M o r v a -
d o m b s i íg v á la s z tja e l e g y m ^ ís tó l. E z u tó b b ih o z k a p
c s o ló d ik a L e n g y e lo rsz < íg b ó l á tn y ú ló F e ls ő - s z i lé -
z i a i - m e d e n c e f c k c l c k o s z c n b c i i g a z d a g v id é k e .A M o r v a - m e d e n c é t k e l e te n ö v e z ő f ia ta l h e g y
v o n u la to k m á r a K á r i ) á t ( » k ü le d é k e s ö v e z e t é n e k
lö s z e i .
33.3. A kedveli fUrdóváros. Karlovy Vary messze földről vonzza a gyógyulni vágyókat
81%eseti
34 k ( ) z í : f - k l r ó i» a o R s z Á ííA i
34.1. A Volkswiígen által uwgvás;íroU §kod:t autógyár Mhidá Boleslavban. Milyen k<xh nuuhUvkei ismersz?
A Cseh-iiiedence vizeit az KII>h és legnagyobb nielléicfolyója. a Moldva (Viiava), a Morva-me- dence vizeit pedig a Morva folyó gyűjti össze.
Olvasd le az atlaszod térképéről, hol ered és hová ö/nlik a hamm folyó!
Csehország éghajlata nedves kontiiieiUális. A nyjir kissé hűvös. Bár a ziírtabb belső területeken kevés csapadék liull. ez elegendő a növénytermesztéshez.
A Cseh-medence erdősegeit a magasabb részeken a luc- és az erdeifenyvesek, míg az alacsonyabb Területeken a bükkösök jellemzik.
SOKOLDALÚ IPAR
Cseliorszjjgbíin iiuíra 19. sziizad iDásodik íelében fejlett volt az ipar. Mindkét vllágháboniban épen iiianKltak a cseh gyárak, kevésbé sérültek a közlekedési útvo- nahik. A pnigai műemlékek, a hangulatos kisvárosok sem szenvedlek nagy kiirt.
A térség más orszíigaihoz képest a szocial isia Időszakban is i»agas színvonalú volt az ipar.
Az orsziíg gazdasági fejlődését napjainkban az ipari hag> (miányokra, a munkaerő s/akkép/cll- ségcrc és a beáramló külföldi tőkére egyaránt építeni lehet.
Az ország eiier}»iaí»azdasá}»ában a barnakőszénnel működő hőerőműveké a vezető szerep. Ennek súlyos környezeti következménye a szeny- nyezett levegő, a .savas esők*, és nyomukban az erdők erőteljes pusztulása. Elektromos áramot
.VI.2. Korszerű cseh sörf<5zrt üzem. Nézz it/áiia. hogy hol ^winak ti luigyomótiytKS cseh stirgyáriás közfxmtjui!
még atomerőművek és vízerőművek (a Moldván és az Elbán) is szolgáltatnak.
Nézz atána, ho^y hol működik Csehors-jáf{han atomer(7nuV
Csehorsziig k(K>lajl>ól és f'öldgá/hói egyaránt iK'ho/atalra szorul. Ezeket főként vegyipari alapanyagként hasznosítj{ík.
Nagy múltú kohászatához ma már cs<ik kok- szosítható l'eketekós/éniicl rendelkezik. va.sér- cet külföldről kell vásárolnia. A vask<»hászal és acélgyiírtás legnagyobb központja Ostniva [oszt- rava] környéke. Jó minőségű acélt termelnek Pl/.efi [pizeny] kohói.
A í»épí»\'ártás fontos termékei a kohászati, erőművi berendezések, a repülőgépek, az autók és egyéb közlekedési eszközök, az elektromos cikkek. A gépipar a fővtírosban, Prágában a legsokoldalúbb. de jelentős Pl/enhen és BnxSban is.
Nézi uíáiui, milyen autótípusokat }»yártamik Csehországhan! Mely nemzetközi vállalatok hoztak létre összeszerelő iizetneket?
Az oi'sziig könnyűipara is sokoldalú. A textilipar, a lM>ripar, a fa> és papíripar, a |>oree!án*, üveg-, keriüniaipar (Karlovy Viiry). és a ceruzagyártás régi hagyományokkal rendelkezik.
m e z ő ( ;a z d a s á ( i
Az ország növénytermesztése, állattenyésztése egyaránt magas s/ínvonalú. Sokféle gépet, sok
K ()(;h k (;y s í: ( ;k k ö i .k l í i s í : b k n : c s k h o r s z á í ; 35
műtrágyát használnak, ezért a teniiésállagok magasak. Kevés azonban a termőföld, így «i nagy népességszí'im miatt a melegebbet igénytó zöldség* és gyümölcsfélékből, gabonából (búza, kukorica) hcho/atalra szoruln<ik.
A medencék és a folyóvölgyek fő terménye a búza. a cukorrépa, a burgonya, vahunint a s<>r- árpa és a komló. Az utóbbiak a híres cseh sörgyártás alapanyagai (Plzeft). melyekből exportra is jut.
A hegyvidéken burgonyát, rozsot és szálasta- kaniíányt teniiesztenek. A hegyi legelőkön a juh* és a s /H n asmarha-tcnycsxlcs jelentős.
SZOLCÍÁLTATÁS
Az ország köz* cs vasiílháló/ata a közép-európai országokkal összehasonlítva sűrű. Nagy átmenő forgalmat bonyolít le.
A történelmi városok, a várak, a kastélyok, a fürdőhelyek, a természeti szépségek egyaránt vonzziík a vendégeket. Ezért igen jelentős Csehország idegenforgalma.
. 5.1. A pnígai vár látképe előtérben a Káro ly híddal. Haiómzíi meg afővám s/öU níJzi helyzetéi!
ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!
1. Az atla.szod segítségével jellemezd Csehország tájait!2. Melyek Csehország fő természeti erőforrásai?3. Ismertesd a helyi és az importált nyersanyagokra épülő ipari ágazatokat és központjaikat!4. Hogyan alkalmazkodik az ország mezőgazdasága a temiészeti adottsitgokhoz?
1 ] OLVASD EL!
IVápt fekvése Budapestre etiiiékeziet. A több iiiint ezeréves település a Nfoklva (Vitává) két partjain épUlt. A .4>niha'’ szó jelentése: küszöb. Bizonyiínt az átkelőhely vonzotta ide az elsrt letelepülőket. A folyó jobb pjutjiín az Ó\'áros kedves. szűk utcácskáin öreg házak idézik a középkor hangulatát. A bal parton emelkedik a Hnidz-NÍn. íiz királyi N'ár. A város hidjai közül a legszebb a biirokk szobrok sorával díszített Károly híd. Prágában alapítottiik Közép*Euiópa első egyetemét. Az ut(^bi években Prága Közép-Európ;i egyik leglátogatottabb kultunUís és idegenforgalnú közpon^ává vált.
A Csehorsz;ígban (Jáchyniovban) talált uránérccel dolgozott a Curie ház ispár. Nézz ufána a munkásságuknak!A csehek neiiKsak kitűnő muzsikusok, de remek hangszereket Is készítenek fából és fémből. Mely híres cseh
zeneszerzőkről. írókról Ikillottál? Milyen alkotásaikat ismered?Kariovy \a r \’ (német nevén Karisbad) meleg gyógyforrásait miir régóta hasznosítják. IV. Kiiroly 1437-ben meg
engedte a falu lakosainak, hogy fürdőt építsenek. A mai elemzések szerint a gyógyvíz 3-4-féle ásványi anyaga segíti a gyomor-, bél-, epe-, máj- és allergiás eredetű betegségek gyógyítását. Ivókúrával, fürdéssel, iszappiikoh'issal stb. kezelik a betegeket. A vendégek sajátos, hosszú csőrű porcelánpohárból kortyolgatják a gyógyvizet. Számos híres író. zeneszerző, politikus gyógyíttatta magát a városban. Arany János is évekig keresett gyógyulási Karlsbadbiui. A ToUH szerelme című munkájába bele is szőtte a gejzírszerű forrás ..csuda hévvizét".
A Kiírpiil-ntedence kialukulűsiíbiin fontos szerepe volt a kél óskontinens (Luuntz.sia és ( iCMidvitna) köziitt létrejön Teihys-óceán bezáródásának. Ezi ;t kcSzeiteniezek közeledése, nwjd ütközése váltotta ki. Hatásiira az óceáni kéreg az Afrikai- és az Eurázsiui-lemez alá tol6- dott. Az óceáni kéregre rakódoii üledék pedig hegységekké gyilródftu fel.
A lemezek mozgásakor kisebb lemezrészek szíi- kadtak le és mozdultak el. Ezek közül a Kárpái-ine- dence területén az Hrrikai cm iclil lcnH‘/sAi>ély(lurHl> ékszerűen benyomult az Kuráxsiai-lcmc/.lH*. A két lemez találkozásiinak és 55 millió évvel ezelőtti össze- fomisiínak vonala a Kö/cp-mH{>>Hnirs/Mp ti íK'si öv.
így hazánk déli részének aljzata az eurázsiai. a Oumintüli- és az Északi-középhegység aljzata pedig az Afrikai-len>ezról sz^ínnazik.
A déli lemezen alakult ki a Duniíntúli-középliegy- ség mészköve, dolomitja, bauxitja. barnakőszene. A niecseki rckclck(M/.cn a Tethys-óceán piuividék- éhez közel képződött.
A lemezek találkozását, alábukását erős »ndc/.it* vulkánosság kísérte. Ez hozta létre u Kár|>álok vul- kúiil vonulutuit. Mitradványai hazánkban az Ész;iki- középhegység vulkáni eredetű részei, amelyek a fiatalabb üledékek iüatt az AltÖld mélyén is folyiatódmik.
A MEDENCEBELSÖ KIALAKULÁSA
A Kárpiiiok kialakulása után. az utóbbi 20 millió évben a riia»ől<*ucs irányú kciVKnio/}>HS(ik voltak a legjellemzőbbek. A medencebelső süllyedéséi követően a hegység által övezett mélyedésben jött léin* a I*unit(>n-
A Kárpát-medence: IctiK'Ziöredékek találkozóhelye
ourizsiaia mai Korpátok kútső (ve
idmeztördcMKekhátam
beltenger. Belőle szigetként kisebb-nagyobb hegységek emelkedtek ki. Mél>'ében üledékretegek k ép ze tek. Amikor összeköttetése n>egszi}nt a tengerrel, vize kiédesUU: ebből lett & Panmui-hcltó. A tóban agyag, majd a folyók által szállított homok, iiz egykori tengerpartok mentén pedig kavics rakódott le. Mocsaraiban lignit*, k«Tolaj és Töldgá/ képződött. A Pannon-beltó feltöltődésével a Kárpátok által övezett terület folyóvízi síksággá vált.
A vulkáni működés utolsó időszakát kb. 5 millió évvel ezelőtt a ha/altvulkámik kitörése zárta. Ekkor alakultak ki pl. a Tapolcai-medence vulkiini kúpjai.
A ticg\'cdi(Íos/Hk Cghujlutvúlto/H.SHÍ nyotnán létrejött jégkorszak tovább alakította a Kárpiit-me- dence felszínét. A jégtakaró ugyan csak a Kiírpátok északi előteréig Jutóit, de ii hőtnérséklet csökkenése itt is erősen éreztette hatását. A szániz időszakok hideg, keleti szelei viharokat kaviuva port niktiik le. ebből keletkezett később a lö.s-/. Szintén a szél sz^tllító munkájának eredménye a futóhomokos területek létrejötte (pl. Kiskunság. Nyírség).
A negyedidőszakban bekövetkező süllyedések- emelkedések miatt a Kárpát-medencében megnőtt a folyók munkavégző képessége: a hegységek lábiinál hordaIckkú|H)kat* építettek.
A földtörténeti jelenkor szárazabb-nedvesebb. i))clegebb*hűvöscbb kors2Mkainak utolsó 10 ezer évétől már az ember is tanúja a változiisoknak. Mintegy 4000 éve pedig maga is alakítja a tájat.
MA(ÍASHE(iYSE(iTA(ÍASMEDENCEKKEL
A Káipátok felgyűrődése főként az újido har- m adidős/akábaii ment végbe. Vonulatainak, medencéinek kíalakulá.«<ában a megelőző földtörténeti idők képződményei is részt vettek.
A hegység is része az Afrikjíböl kiinduló Kur- H/siai-he}^’.sc^ivndKzernek, melynek vonulatai Ny-K-i irányban átívelnek Európán és Ázsián. Melyek a hegységrendszer európai és (íz,si<ti tagjai ?
A Kiírpátok égtájak szerinti részei íiz Északny'u- gati-, az Északkeleti-, a Keleti- és a Déli-Kárpátok.
Az K.s/aknyu{;ati-Kári)átok a Bécsi-medencénél kezdődik. Kívülről befelé haladva homokkő, mészkő, kristályos és vulkáni vonulatokból áll. Itt emelkedik a Kárpátok legiDagasabb hegysége, a M agas-latra. Olvasd le a Icgmagasahh csúcsának nevét, magasságát!
Az Észííknyugati-Kárpátok déli vulkáni vonulatához tartozik a Viscftrádl-hcgjscg, valamint az Kszaki-közcphcR>scg andezit- és liolithegyei*:
AKÁRI'ÁrOK KOSZORÚJÁBAN 37
g Q.> /
■ ^ / t - ' Ef<«y *
: . . £ > ■X ”
- B — mészK6
■B- homoWcd -O — vtA&ni Közét
-4t— kristályos kőzet
nv&9as«bb hdgyvíMk jelentősebb tűztiAnyö
37.1. A hinnon-beltó iiz újíd( hannudkti^^Ziikiibiin
a Börzsöny, a Cserhát, a Mátra és a Zempléni- hegység.
Az Rs/>akkclcti-Kári>Htok legnagyobb részét előtt még működtek. A \ ulkáni vonulat hegyközi homokkő hegységek alkotjiík. Keskeny vonulata- medencék sorát különíti el. Peremükön ered a Ma-
, 7.3. A KíírjxUok n ^ i ésk<5zeici. Azom/síisiluz íiilasuHlihil!
Az Erdélyi-medencét övező egykori tűzhányók - pl. a Hargita - néhány százezer évvel ez
ik között erednek a Tisza forrásiígai. A hegység hágói évszázadok óta fontos átjiirók (pl. a Verec- kei-hágó).
H)s és az Olt.A Déli-Kárpátok magas, összefüggő hegytö-
megeil a kristályos kőzetek uraljiík. LegmagasabbMelyik (u szcígföUrujzóntíl tanultál már erről hegysége a Fogiuasi-haviLsok. Nyugati peremét <iz
a hegységről? Keress példát a hágó törléiiehtii Olt töri át a Vöifistorony-szorosban.szerepére! Melyik irodalmi és képzőművészeti ah kotásokhan szerepel?
A jellemzően észak-déh irányú Keleti-Kár- pátok kőzetei nyugatról keletre négy vonulatot
A Kárpát-medence belső területét a Dunáiitúli- közcphcí»vsc{» és az Krdclyi-közcphcffksc}; részmedencékre bontja. Az általuk tagolt terület tájai: a KisaiHild, az Allöld és az Krdclyí-mc<lencc.
képeznek. Az andezitvulkánok ívét mészkőszir- (A Kisalföldet és iiz Alföldet együtt Pannon-me- tek. kristályos és homokkő vonulatok követik. dencének is nevezik.)
37.2. A Magas-Tálra látképe. Keresd nicfi a hegyyoiintaiot a 37.3. óhrón!
38 K()ZKI»-KLKÓI*A ORSZÁÍÍAI
. i
I I m»gvasUí9«*ö hóttkard. aia onyabbfa er«$zk«<t6 hólut&r. gt»ccs«fek ■r ■-•„ 'X
38.1. A z e ljegesedés nyom ai a Kíírpáiokbiin
AZ ERDELYI-KÓZEPH£(JYSE(Í ÉS AZ ERDÉLYI-MEDENCE
Nem sorolható a Kárpálok részei közé az Krdcl> i- kö/.cpheft>scí* viíllozatos felépítésű területe. Kris- tíilyos kőzetből álló magashegységek, karsztosodott mészkórögök. ércekben gazdag vulkáni vonulatok alkotják.
Nézz nfána az iniernetcn, hogy a magyar határhoz közei fekvő Bihar-hcgység milyen különleges látnivalókat nyújt az odautazóknak!
Az Krdciyi-mcdcnce belsejét túlnyomórészt hamiadidősz;iki tengeri üledékek töltik ki. Felszínét ii folyók dombvidékké sz4ibdalt«ik.
.W.2. A Retyeziit; « Déíi-Káqxitok leghitványosabb része
Havasi tvl a Kárpátokbiin 3X.4. A Csodaviír sziklakapuja a Bihar-licgyscgbcn
ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!
1. Jellemezd a Kárpátok égtájak szerinti részeit!2. Hasonlítsd össze az Alpokat és a Kárpiítokat!
AZ ÉSZAKNYU(;ATI-KÁKI’ÁT()K ORSZÁÍÍA: SZLOVÁKIA 39
Az ÉSZAKNYUGATI-KÁRPÁTOK ORSZÁGA; SZLOVÁKIA
r FOÍÍALOMTAR
kristályos, üledékesés vulkáni kőzet, kiirsztfor- ma. világörökség, nemzeti kisebbség
A KÁRPÁTOKBAN
Az ország legnagyobb részén <iz Kszaknyuí»ati- Kárpatok fiatal, gyűrt liíncai húzódnak. Területén emelkedik a hegység kisebb kiteijedésű, de legmagasabb része, a Ma^as<Tátt*a, mely a k ris tá lyos íivezet lagja. Kőzetanyaga főként gránit. A táj szépségét a jégkor emlékeit őrző „tengerszemek", a gleccser\'ölgyek, a magitsra törő, merészen csipkézett, éles sziklagerincek, a kristálytiszta vizű hegyi patakok, a vízesések, a sötétzöld fenyvesek adják. Természeti értékei miatt a Magiis-Tátra egész területe vedelt ncni/.cií park. A legmagasabb pontja a (íerlachfalvi-csúcs.
Olvasd le a magasságát az atlaszhói! Hasonlítsd össze az Alpok csúcsainak magasságával!
A Magas-Tátra déli lábánál fekszik a hegység legnagyobb tava, a Csorlxi-tó.
A kristályos vonulat része iiz Alacsony-Tálra is. Párhuzamos a Magas-Tátrával, de nyugatkeleti kiterjedése nagyobb. Kevésbé volt eljegesedve. így formái gömbölyűbbek, hegyhátai szélesebbek.
Az Alacsony-Tátrához hasonló kiterjedésű Szlovák-érchcgyscgel szintén kristályos kőzetek alkotjiik. de a hegység idősebb, a Variszkuszi- hegységrendszer maradványa.
Az Északnyugati-Kííipátok üledékes övczelc- nck mészkőhegységeire a kai-s/.tosodás jellemző.
A Szk>vitk*érchegységtől északra a Dobsinai-fennsík karsztos hegységei Szk>viíkia legszebb tájai közé tartoznak.
Az ország szc'unos Jégbarlangja közül világliínl a dohsUiHÍ. Bejcírata a barlang legmagasabb helyén van. ezélt a felnielegedelt levegő azonnal kiáriunlik a barlangból, és az alacsony höniérséklet miatt az eljegesedéskor keletkezett barlangi Jégtömb megmaradhatott. A megfigyelések szerint a Jégképződés ma Is tart.
A Szloviík-érchegységtől délre fekvő mészkő- hegység a Szlovák-karszt. A hozzií kapcsolódó
rKKLI.K'lK
NÉPESSÉOK
NKPSIRLSKÍJK
NVELNK
KÓV.ÁROSA
(;i)P
490.10 km-
5 429 <)70 fő
110.7 föflcm-
szlovák
Pozsony (Bratislava) (0,43 m illió fő)
16 061 ÜSD/fő
Szlovákia elhelyezkedése és fontosabb adatai (2010)
.<9.2. Hegyi patak aTátráb;in
40 K()ZÍ:i»-KfRÓI*A ORSZÁÍÍAI
Aggleleki-kaiszttal Közép-Euiópa egyik legkiterjedtebb karsztvidékét alkotja.
Barlangjai a vilá}»örökscí»* részei. A leghosszabb a cseppkődíszes, páratlan szépségű Baradla-Doinica-barlangrendszer.
A mészkőszirtövezet kiemelkedő, meredek formái egykor védelmi célokiil szolgállak. Ezt u középkori várak mnijHÍ liinúsítják (pl. Árva. Bcckó).
Az Északnyugati-Kárpátok legbelső övezete a viilksíni vonulat. Kőzetei közé a vulkáni kitörések nyomán feltört forró vizes oldatokból színes- és neniesféniérctelepek rakódtak le. A törésvonalak mentén fakadó ásvány- és hévizek* mellé gyógyfürdők települtek.
GAZDÁLKODÁS A HECYVIDÉK ERŐFORRÁSAIVAL
A Kárpátok éghajlatáni. természetes növénytaka- rójiíra, talajára egyaránt a lüggolegcs övczctesség a jellemző. A hegyvidéken a domborziiti jellemzők alapján nagy eltéréseket mutatnak az éghajlati elemek.
Mifyen eltérés lehet a hegyvidék észoki és déli lejtőinek hőmérséklete között? Hogyan alakulhat a csapadékeloszlás a keleti és a nyugati lej tőkön ?
A z ország területének közel 40%-át borítja erdő. A liegykoszorü erdőségei a lafcldolgo/ás és a papírgyártás nyersanyagait biztosítjiík. A havasi legelőkön syiarvasmarhát, juhot tartanak.
A Kárpátok sz<íraz<ibb. melegebb nymtí. hideg és ködös telű medencéiben burgonyát, icnt, takantiánvnövcnvckcl termesztenek. Az alacso
nyabb hegyvidékek védett lejtőin a szőlő is megterem.
A hegység legtöbb íoly<1jának vize közvetlenül vagy közvetve a Dunába jut. A folyók bővizűek. A hóolvadás utáni és a nyári esőzések miatt áradásuk erőteljes. A nagy esésű folyók (pl. a (íanun. a Vág) energiiyát a ví/cróm űvck hasznosítjtík.
Olvasd le az atlaszban a Kárpíítokhól hazánk- ha érkező folyókat!
Jelentős a Bősnél ((iabctkovo) megépíleii dunai víz>erőmű itr;ui)teni)elése is. Erről idén még olvashatsz.
A hegyvidék nagyobb településein a helyi nyersanyagot feldolgozó (extil- és faiparon kívül a gépgyártás is meghonosodott - pl. Zsolnán.
A Kárpátok energiahordozókban szegény. A már említett vízerőművek nem tudjiík biztosítani Szloviikia energiaellátásiít. A hegység délkeleti pereménél két atom erőművet építettek.
A Szloviík-érchegységben bányászott va.sér- cct Kassa (Koáice) kohászati üzeme dolgozza fel. de a szükséges vasérc egy részét és a fekete- kőszenet is importáljiík. A Hemád-parti v í ít o s Ke- let-Szlovákia gazdasági központja, közlekedési csomópont is.
Szloviíkia gazdaságániik alapja napjainkban iiz autógyártás. Az utóbbi években több nagy autógyiír telepített üzemeket az orsziígba.
A természeti szépségekben és töilénelmi emlékekben egyaránt g<ízdag hegyvidéki tájak télen és nyííron is kitűnő lehetőséget nyújtanak «iz idegenforgalom szi'tmára.
Képzeld el. hogy te vofiy a túravezető! Tervezi! meg egy szlovákiai túra útvonalát és programját!
4«.l. Kassji gótikus székesegyházul. Milyen imigyor mnai- -MKl. A Volkswagen szlovjíkiai gyára. Nézz móna, melyik kozdsú emlékeket őriz? típusokat gyártják Szhnvkiáhím!
AZ ÉSZAKNYU(;ATI-KÁK1’ÁT()K ORSZÁÍÍA: SZLOVÁKIA 41
ALFÖLDI TAJAKON
A Duna és mellékfolyói által feltöltött Kisalföld Szloviíkia területén folytatódik I)iiiiamcnli<aH<')ld néven. A Csallóköz, a Duna hatalmas hordalékkúpja. a Szigetköz „ikertestvére'’. Itt él az 520 ezer fős szlovákiai magyar nem/eti kisebbsége zöme.
Az alföld az ország legmelegebb éghajlatú, legtemiékenyebb tája. Kedvező adottságai miatt a b ú /a , a kukorica, a komló, a ciikorrc|>a fő termőterülete, de sokféle zöldség és gyümölcs is terem itt. A szemestakamiányokat a sertés- és a baromfitenyésztés hasznosítja.
A Szlovák Köztársaság fővárosa Pozsony (Bratislava). Vegyipara főként orosz kőolajat és földgázt dolgoz fel. (»épgyártása is sokoldalú. ezen belül jelentős az elektrotechnika. A történelmi és műemlékekben giizdag város fejlődését kedvező fekvése, kikötője is segítette. A Duna vízi útja a szomszédos országokkal kapcsolja össze Szlovákiát.
A Vág dunai torkolatának kikötő- és híd- városa. a magy<irok által lakott vidék kulturális és ipari központja Révkomárom (Komamo). Kikötője nagy teheráru-forgalmat bonyolít le.
Az Esztergom és Párkány (§turovo) között újjáépült Duna-híd is összeköti országainkat.
41.1. A pozsonyi viir. Nézz tiuhia. hogy milyen törtéitelm események fűződnek hozzií!
Szlovákiát is egyre több gazdasági kapcsolat fűzi Európa és a világgíizdaság fejlett térségeihez. Fejlődését felgyorsította a2 EU-hoz való csittlako- 2:<»sa, a bevezetett gazdasági refomiok és a nemzetközi vállalatok letelepedése.
OLVASD EL!
Nyitra, a Zobor-hegy lúbúnúi épüli település. Környékének néprajzi kincse a közel 20 faluböt álló Zobor-vídékí inagyaiság ..nyelvszigete". Milyen néfxhili ismersz, amely innen xziínnozik?
Érdekes és megcsodálni való a színes krisiályailól ragyogó ;iragonitbarlang Ochliná <Mánonháza) környékén, amely Európa egyik legszebb ilyen képződménye (aragonit: a n)és^ő aprókrisiályos változata).
ÍVf agyamrszág a középkorban az ;trany. ezUsI és réz kivitelével fontos szerepel játszott Euröpa gazdasiígában. A legjelentősebb bányák a (ianui) menti bányavárosokban voltak, pl. Kömiöcbányiín. Besztercebiínyiín és Selmecbányán. Selmecbányán alapították Európa első bányászati és kohászati főiskoláját.
íVfi (I brindza és a ptirenyico? Keress szíovdk ételreceptekeü Hol uihilluuók Itires várak Szlonikiáhím. s milyen szerepük w ll a történehníinkhen? Hi>lsziiletell FeszJy Áqnul. Hennán Olló. L/k'zy üijos. Jókai Mór és Madách Imre?
ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!
L Jellemezd <iz Északnyugati-Kiírpátok vonulatait!2. Ismertesd Szlovákia mezőgiizdaságát az éghajlattal és a domborzattal összefüggésben!3. Mutasd be az ásványkincsekre épülő ipari ágazatokat és telephelyeket!4. Állítsatok össze tablót Szlovákia idegenforgalmi nevezetességeiről!5. Értékeld Pozsony fekvését íizorszííg és az európiii gazdas<ígba \ aló bekapcsolódiis szempontjából!
42 K()ZÍ:i»-KfRÓI*A ORSZÁÍÍAI
A TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKBAN GAZDAG ROMÁNIA
tkrCm-hk
NKPKSSÍXÍK
népsCrCsícík
NYHl.VK
F Ő V Á R O S A
(;i)P
238 39<) km*
21 449 980 fö
90.0 fÖ/kni2
rumán
Bukarest (1.94 millió
7538 USD/fü
42.1. RonuíniH elÍKlyczkcdcsc Európában és fontosabb adatai (2010)
42.2. Magyarok Erdély megyéiben (a 2002-es népsziimlá- lás adatai alapján). Hói élnek tt leiíiöhhen?
\
/''v UKRAJNA , ----- N
o p tí ír ’ 8es«erce-0R S2Á G ^ S z i l a g y
......./ ^ i 4 i i í t oHafgitaKovász rui
' Krassö- I Szörény
Í JSZERBIA
Magyarok szám a ((Ö) ^100000 ^50000 ^10000 ^
r FOCÍALOM TAR
székelyek, vulkúni utóiiiűködés. nedves és szá- rdz kontinentális éghajlat
HATÁROK. MELYEK ELVÁLASZTANAK ÉS ÖSSZEKÖTNEK BENNÜNKET
Rotnánia fekvése kedvező. A Fckctc-tciigcr és a beletorkolló Duna sok orsziíggal megkönnyíti a kapcsolatteremtést.
Az ország liikóinak kb. 90%-a román anyanyelvű. A népesség összetételében jelentős a ncm- /ctiscgek aránya. Legnépesebb az 1,4 milliós ma* g>ar kisebbség. Ez a legnagyobb lélekszámú hatilron túli magyarság, amely a Székelyföldön zi'ul tömböt alkot. Kulturális központjuk Man»s- vásárhcly, Koh^zsvár és Szckciyudvarhcly. A s“/ckclyscg Erdély legnagyobb néprajzi csoportja.
A székelyek a honfoglalúsiől kezdődően telepedtek meg a mai &dély területén. Hatiirvédelmi feladatokat látt;ik el. s ennek fejében kiváliságokat élveztek. Köz> igazgatási egységeik a székek voltak (pl. Marosszék. Háromszék). Szokásaikat, hagyomiínyaikat évszázadok óta megőrizték és továbbörökítették.
Nézz uiáiM. kik a c.uifigók. és hol éhinkf
42 Mátyiis király szobra Kolozsviíron. Nézz utá/ui. mely lörtéiiehni események színhelye volt a vámsf
SOOO
A TKRMKSZKTI KROFOKRASOKBAN (ÍAZDAÍi ROMANIA 43
Déli-Kárpátok Román-alfötd
I V J kristályos kőzetek ^//A hofdalékiejtő
tengeri üledék, folyami hordalék, lösz
4Í.1. A Román-alföld kialakulása. M ely fe h zO i/o rm á ló erők uU tkiunuik?
Sok magyar él a hat;'u‘ menti településeken, pl. Nag>'várd(l()it, Icmcsvároii is. Jelentős még a né- nuiHjkúak (szilszok. svjíbok) léleksziüiKi. A nemzetiségekhez tallózók sz<íma a beolvadás, a kivándorlás, az elöregedés és az alacsony népsziiporulat miatt erőteljesen csökken.
VÁLTOZATOS TÁJAK ÉS ERŐFORRÁSAIK
A Káipiítok láncai közül a patkóívben elhelyezkedő Kclclí- és Deli-Kárpátok található Románia területén.
M it tanultál kialakuldsiikróh k(7zcumyaí;ukról? Olvasd le az atlaszodról a részeiket!
A Keleti-Kárpátok legszebb része a legbelül húzódó vulkáni vonulat a fiatal fonn<ikat megőrző szabályos kúpokkal, ép kráterekkel, vulkáni uló- műkmlésckkcl és s/íncsfcmcrclclcpukkel.
4. .2. A z O ll folyó völgye. M elyik h íres m agyar versben je le n ik me}( o fo ly ó nei'e?
A hegységek látxtnál több ezer szénsavas fomls tör fel. Az üditó. savanykás. buborékokkal teli vizet ..bor\ íznek" nevezik a helyiek. Régen cserépkorsökban szekerekkel szállították, ina nuir palackozz^ik.
Máshol szén-dioxid-jáz. vízgőz, kén-hidrogén tör fel. A loijai BUdös-hegyben hajdan kénbiínya n)ű- ködött. M a a sziklákat hártyaszenlen bevonó sárga kén. illetve a záptojásra emlékeztető szagú giizömlés (Büdös-barlang) utal az egykori vulkánosságra.
Keress oíyan településeket, ahol gyóf>yfiir(i(ik működnek!
A Keleti-Kárpátok előterében mcdcncck húzódnak. A Kárpátok íve az ország központi fekvésű táját, az Krdélyi-mcdencét övezi. A területét egykor elborító tenger kisziíradásávaL majd feltöltődésével ktkó* és n>l(lgá/(ele|>ek keletkeztek. A lerakódott üledékrétegekbe a folyók bevágódtak. és a területet dombvidékké foniiálták.
A medencét az F>dclyi-középhc}*yscR választja el az Alfoldtői (pl. az Erdélyi-érchegység, a Bihar-hegység). A szigetként beékelődő t<»j ércekben és egyéb ásványokban igen gazdag.
Olvasd le az atlaszodról, milyen étvek találhatók ezen a területen!
A Déli-Kárpátoktól a Dunáig húzódó egykori tengeröblöt a folyók töltötték fel. A hegységre támaszkodó. k<H>lajtcic|H'ki‘t rejtő dombvidék fokozatosan megy át a csaknem tökéletesen sík. kitűnő termőtalajú Komáii-alloldhc.
A Keleti-Kiírpátoktól az országhatárig terjed a folyók által felszabdalt, lösszel fedett dombvidék: Moldva.
4.V^. Hegyoinlás duzziLsztotta fel a (iyilkos-tó medencéjét. A vídxSl kilátszanak az egykori erdő fáinak csonkjai
44 K()ZÍ:i»-KfRÓI*A ORSZÁÍÍAI
..DUNANAK. OLTNAK E(ÍY A HANíiJA...”
Az ország nyugati részén nedves kontiiienlális, a Kárpátokon túl és a vonulatok közötti medencékben pedig s /á raz kontinentális az éghajlat. A belső tájakon gyakori az aszííly. A Kiírpátok éghajlata a hegyvidék nia^assá^a s/erin l változik.
Rotiiánia folyóit a Duna gyűjti össze. Szűk át- törési völgye a Kazán*sz«n>s, ahol felduzz<(sztott vize iíriuntemielésre is alkalmas (Vaskapu erőmű). Ez után a megcsendesedett folyó hosszan, határfolyóként halad tovább az alfóldön. Hatalmas, háromágú deltát építve ér a Fekete-tenderbe.
A védett Dtina-delta éiléke a ga2 dag halálhi- mány és a nádrengeteg. A folyó szerepe a közlekedésben. iíruszáilításban igen jelentős.
A Dunába ömlő mellékfolyó pl. a Zsil és az OH. A Tisz<) felé tartanak a S/amos^ a Maros és a Kö* rösök. Nézd meg az arlaszodhan, melyik hal ereJf
Az orsziíg tavíikban is giizdag. A Keleti-Kár- pátokban hegyomlás du2LZ<Lsztotta fel a (íyilkos-tó vizét. Vulkáni kráterben csillog a fenyőerdőkkel övezett Szent Anna-tó. A Déli-Kárpátokban a tengerszemek jellemzőek.
a legnagyobb szerepet. Ellátásukat a Zsil völgyének szénmezői biztosítják.
Az Krdélyi-medenecben bányászott kősó, a magas fűtőértékű földgáz, és a Kárpátok déli előterében biínyászott kőolaj elsősorban a vegyipart látja el. A kőolajbányászat és -feldolgozás központja Ploie^ti [plojest]. A kitemielés ma miir a szükségletek felét sem fedezi.
A hazai vasérc- és széntelepekre épült Erdély délnyugati részének vaskohászata (pl. Vajdahu- nyad). A Duna menti kohókban ukrán vasércet dolgozniik fel.
A nemesfémek ércei közül az aranyérc kitermelése még ma is jelentős.
Románia gépipara szerszámgépeket, vasúti kocsikat, kőolajipiui berendezéseket, gépkocsikat (pl. Dacia) gyárt. A legjelentősebb központok: Bukarest, Brassó, Ploie^ti, Arad, Kolozsvár.
A rafeldolgozíV, cellulóz- és papíripar nyersanyagát a Kárpátok hatalmas erdőségei adjiík.
Az EU-hoz történő csathikozás után a külföldi befektetéseknek köszönhetően kiemelkedően fejlődik néhány régió* (pl. Bukarest. Temesvár térsége).
NYERSANYAÍÍ- ES ENER(ÍIA1(;ENYES IPAR BÚZA. KUKORICA. NAPRAFORÍÍO
Románia Közép-Európaásviínykincsekben leggiiz- dagabb orszííga. Nyersanyag- és energiaigényes iparágul! miatt azonban mégis behozatalra szorul.
A villamosenergia tennelésében a harnakő- s/énnel és lignittel fűtött hőerőművek játsszítk
44.1. Str;ind és sziíllodák a román tengerpiirton
Bár az éghajlati és a talajadottságok kedvezőek, a niezőgiizdaság színvonala nem éri el az európai átlagot. A gépesítés gyenge, a termésátlagok ala- cson)'<ik. Keress összehaxonlttó adatokat!
Az alföldek és Moldva legfontosabb gaboniya a kukorica és a búza. A legnagyobb a néptápláléknak is sziímító kukorica termőterülete. Ipari növényei a napraforgó, a cukorrépij és a kender. A hűvösebb medencékben burgonya terem.
44.2. Európ;i vezeti kukoríciileniiclőországiii (2008. ezer t)
15819
Franciaország
Olaszország
9 491
8 897
Magyarország
Románia
7849
MITTANUL'rÁI. KÖZfiP-KLRÓPÁRÓL? 45
A melegebb dombvidékeken teniiő szőlőből előállított bor mennyisége is jelentős.
A havasi legelőkön juhot, az alföldeken sertést és sz<u'vasmarhát tartanak.
SZOLCÍÁLTATÁSOK
Románia közúthálózata korszerűtlen. A folyami (dunai) árusziíllításon kívül jelentős a tcngcrha- jó/Ás. Legnagyobb kikötővárosii [kon-stancaj.
Az ország kivitelében az élelmiszer, a textil- és a fa<íruk. valamint a gépek szerepelnek. Importjának jelentős tételei a nyei'sanyagok. a korszerű gépek és gyártási eljárások.
Az idegenroi'gaiom adottságai kitűnőek. A festői tájak, a gyógyfürdők, a tengerpart, a történelmi emlékek mind vonzemt jelentenek. A szolgiíltatá- sok színvonala íizonban elm<irad a látnivalókétól.
A z ország gitzdasági fejlődésének. iiK>demizácÍójiín<tk feltétele, hogy a szűkös Iu iz íiÍ t<5két tninél több kUlföld- röl beárajiiló (őke é.s kö/x>s heruhá/ás egészítse ki.
Ezek növekedése egyre sz;unoitevrtbb. A külföldi és vegyes viillalaiok döntő része <iz intnistruktúra. a kereskedelmi és idegenfoigalmi szolgáltatások fejleszté* séliez. iiz élőmunka-igényes ipari Űzetnek telepítéséhez járult hozzá.
Az utóbbi években Románia egyik legjelentősebb közép-európai kereskedelmi píulnere hazíínk lett.
ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!
1. Jellemezd Románia tájait, éghajlatát, vizeit!2. Melyek az ipar hazai nyersanyagai, főbb teniiékei, központjai? Mutasd meg a térképen!3. Értékeid a Duna szerepét az orszi'ig életében!4. Melyek a mezőgazdaság fő tennényei?5. Keress friss információkat a magyar-román kulturális és gazda.sági kapcsolatok bővüléséről!
M i t TANULTÁL KÖZÉP-EURÓPÁRÓL?Határozd meg Közép-Európa földrajzi helyzetét! Nevezd meg a kontinensrész országait, mutasd meg a térképen fővárosaikat! • Miért kedvező az országok. közlekedés-földrajzi helyzete? • Hol van jól kiépített, sűrű, korszerű út- és vasúthálózat?
TERMÉSZETI ADOTTSÁCÍOK
Mutasd be a megismert t<íjakat, keletkezésük időbeli sorrendjében! Használd a domborzati és szerkezeti térképet! • Milyen kőzetek és ásványkincsek kíípcsolhatók az egyes földtörténeti időkhöz, időszakokhoz?
Milyen munkát végzett a jégkorszíiki jégíiikaró a (Jemián- és a Lengyel- alföldön? Hogyan formálta a magashegységek csúcsait, gerinceit? • Hol végeztek jelentős felszínformáló munkát a folyók?
Melyek a Közép-Európában jellemző éghajlatok? Hol alakultak ki a kontinensrészen csapadékosabb és szárazabb területek? • Hogyan befolyásolják a hegységek (az Alpok és a Kárpátok) az éghajlatot?
Hogyan igazodik a folyók vízjiUása a^ éghajlathoz? Mondj példákat a folyóvizek hasznosítására! • Melyek Közép-Európa legismertebb tavai? Hogyan keletkeztek?
Hol alakultak ki a legsűrűbben és a legritkábban lakott területek? Milyen természeti és gazdasági okokkal magyarázhatók?
Mit eredményeztek a háborúk, a hat^Lirváltoziísok uz európai népek, nemzetiségek életében? Mely orsziigokbíin jelentős a nemzetiségek szííma?
Milyen ti'u^adalmi-gazdcLsági rendszerű orsziígcsoportokra oszlott Közép- Európa? • Hol vann<ik a térség gazdasi'igihig legfejlettebb területei?
Mely gazdasági ágaz^itban dolgozik az aktív keresők jelentős része a fejlett gazdaságú országokban?
Mely éghajlati, domborzati és talajadottságok kedvezőek a mezőgazdaság számára? • Hol alakult ki korszerű, magas színvonalú, belterjes gazdálkodás? • Melyek a jellegzetes állattenyésztési módok <iz Alpokban, a Kiír- pátokbiin? • Hasonlítsd össze a (jemián-íüfőld. a Szloviík-alföld és a Ronwn- alföld temiesztett növényeit, tenyésztett állatait! Indokold a különbségeket!• Mely országok szorulnak mezőgazdasági tennékek behoziitalára?
Melyik ország kapcsán tanultál jelentős színes- és nemesfémérc-, só-, kén-, grafit előfordulásról? ♦ Hol vannak feketekőszén-, barnakőszén-, kő- olaj-. földgázlelőhelyek? • Az egyes oi szágokban milyen erőművek szolgáltatnak villamos energiái? Miért? • Melyek a legfontosabb nehéz- ipíu-i vidékek Közép-Európában? Milyen környezeti problémákkal kell szembenézniük? Hogyan csökkenthetők, illetve akadályozhatók meg ezek?• Hogyan változott meg a hagyományos iparvidék Németországban? • Hol jelentőisek a nyersanyagigényes, hol a szaktudást igénylő iparágak? •Milyen ipar települt régen a kikötővárosokba? Hogyan változott meg ma a kikötőövezet íirculata? • Nevezd meg a tanult orsziígok legjelentősebb iparvárosait és iparágaikat! • Mely országok életében nagy a szerepe a ten- gerhajózilsnak. <iz idegenforgalomniik? • Hogyan használjiík ki kedvező természeti adottságaikat a magashegy vidéki országok?
Állíts össze tennéklistáf (I hazánkhim kapható német, lengyel, cseh, szlovák, román árucikkekről! Gyújts újságcikkeket Közép-Európu országainak környezetvédelemmel kapcsolatos közös tárgyalásairól, megegyezéseiről!Nézz utána, hogy a tanult orszfígokhan milyen védett értékek a világörökség részei! Készítsetek csoportmunkában posztert, tablót róluk!
4*. 1. Atomreaktor-blokkok száma Európiíban (2009). Mely 4A.2. Energiafüggőség (2008). Olvasd le az áhráról. hogy a
INDO EURÓ PA I ÉS
F IN N U ííO R N Y E LV C S A
L Á D • NÉPSÖRÖSÉ(J • K I
T ELEP ÍTÉS • N EM ZET ISÉ -
(íEK
R EN D SZER VÁLTO ZÁS •
PtAC(»AZDASÁ<» •
EURÓPA! UN IÓ
V Á R O ST Ö M Ö R Ü LÉ S
SZO U íÁ LT A T Á S •
KUTATÁS-FEJLESZTÉS
BELTERJESSÉCi • KO R -
SZERtJ A íJRO TECH N IKA •
F A R M (iA Z D A SÁ (i * K IS
PARASZTI ( ÍA Z D A SÁ ÍI •
HAVASI PÁSZTO RK O D ÁS •
IST ÁLLÓ ZÓ Á LLA T
TARTÁS
SZ ÍN E SFÉM ÉR C •
ENERG IAH O RDO ZÓ
IPARV ID ÉK • FELD O L-
(ÍOZÓ IPAR • SZFJIKEZET-
V Á LT Á S • IPA R SZER K E
Z ET • T Ó K E B F -Á R A M U S
K IK Ö T Ó Ö V EZET •
IDE(>ENFOR(iA lX)M •
M INÓSÉ(Í1 T U R IZM U S
orszógoii teri-ezik az atomerőmüvek heZiárástU? felluisviáh energia hány xztizfiféka száníMZjk hehozatalhiil!
Oroszország
%909070605040302010
/ í-/
Kv
48 HAZÁNK A KÁRl’ÁT-MKDKNCÉBKN
H a z á n k h e l y z e t e E u r ó p á b a n
És A K Á R P Á T - M E D E N C É B E N
r FCKÍALOMTAR
mérsékelt övezel, valódi mérsékelt öv
• •rv' Ki íii'*V-1-*.,
J ^ -
:r..-4}i.l. A Kiírpát*medence területe műholdfelvételen
TAJHATAROK NÉLKÜL
Magyarország Kelct-Kö/ép-Kurópa déli sávjá- bíin fekszik, nngjjából egyenlő uívolsiígni az Észa- ki-siirktól és az Egyenlítőtől. Sziírazfoldi orszítg.
A tengerek közül a Földközi-tenger részét képező Adriai-tenger van hozziínk legközelebb, tőlünk délnyugatra. Az éghajlati szempontból jelentős, nyugatra fekvő Atlanti-óceántól viszont nagy a távolságunk.
Az orsz<tg a m érsck clt övezeten belül a valtkli mcrsckelt övben* helyezkedik el. Területén a Kelet-európai-síkságot uraló kontinentális légtömegek nem jutn^ik egyeduralomra. Éghajlatunkban inkább a fekvésből következő átmeneti vonások érvényesülnek. Medencchelyzetünk mérsékli az éghajlati szélsőségeket. Ez a folyók vízjárá.s<ílxin és a tennészetes nö\^énylíik<u’óban is megmutatkozik.
Magyarország területe a Kárpát-m edence középső részén fekszik. Tiijaink az orsziíghatárok- kal nem zsíródnak le. azokon túl is folytatódn<ik.
•W.2. A Kárpátok téiségének teniiészetfoldr.ijzi nagytájai. Azonosítxd ezeket az ailasz/Hldatf • __
A Kérpátok térségének határa
— — — — A Balkán-létezíget északi határa
Országhatárok
- íKárpátok
Külső'ká^áti előtér
m A Kárpát-mederKe választóhegységei
A Kárpát-medertce dombvidékei
A Kárpát-mederbe síksridékei
HAZÁNK HKIA’/KTK KL’RÓFÁBAN ÍIS A KÁRPÁT-MKDKNCÉBKN 49
Az AlRild észiíkon Szlovííkiábiin. észiikkeleten Ukriijnábiin. keleten Romániában, délen pedig Szerbiában és HoiTátországban folytatódik.
A Kísainild Ausztria és Szlov<íkia területére nyúlik át.
Az Alpokalja hegységei és dombsiigai az Ausztriában lévő Kelirti-Aipok alacsonyodó láncai és folyók által szabdalt vidékei a nyugati határ mentén.
Az Ks/aki-középhcí»yscí» a Szlovákiából átnyúló ÉNy-l Kárpátok előhegysége.
A Duiiántrilí-domhság szelíd lankái délen és délnyugaton a Dráva síkságát követő horvátországi és s2 lovéniai vidékeken bukkannjik elő.
Egyetlen nagytájunk, amelynek teljes területe hiűiutnkban található, a Dunántiíli-köxcphegj'scg.
Szomszédaink felé a folyóvölgyek is több helyen kaput nyitniik. Hosszabb határokat képező folyóink: északon a Duna és az Ipoly, délen a Dráva és a M ura.
Az orszííg határai tehát nem tennészetes tájha- tíirok, ezért összekapcsolníik bennünket a szomszédos országokkal.
SZELÍD FELSZÍNFORMÁK
Hazaink területére az alacsony tengei’szint feletti átlagmagasság és a kis magass<ígkülönbségek jellemzők.
Az ország köze! kéthaniiada alföld, egyhar- mada dombság és hegység. A hegységek közepes magiissiígúak. Hazaink legalacsonyabb pontja a Tisza mellett, a déli oi-sziíghatámál van. mindössze
OLVASD EL!
Az elsrt részletes magyar térkép 1528-ban készült. Szerzóje Lázár deiík. Bakócz Tamás esztergomi érsek ttlkára volt. A térképet ma az Országos Széchényi Könyvtárbiui órzik.
78 m-re emelkedik a tenger szintje fölé. A legnui- gasabb pont a Mátrában u Kékes (1014 m).
Az orszííg éghajlatát is befolyásoló medencejelleg a közlekedés sziimára kedvező. Hátrányos azonban a vízkészleteink minőségére, mert az összefutó folyók a szomszédos orszíígokból nagy mennyiségű szennyeződést szállíthatnak ide. A magashegységekből érkező folyók gyakran okoznak árvizeket. így vizeink védelme is csak közös összefogással oldható meg.
Haziínk 93030 km^-cs nagyságával a közepes méretű orsziigok közé tartozik. Mai határait 1920- ban. a trianoni békeszerződéskor vontiík meg, majd 1947-ben. i\ párizsi békével véglegesítették.
49.1. Láz<ír deák térképe. Ha a térkép (a lapok későbbi helytelen ősszcincsztcscl>6l adódó) rossz tájolását kijavítod. felismerheted rajta fó tájainkat, folyóinkat és a Balatont is. Keresd me^ ezekef!
ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!
1. Határozd meg Magyarorsziig földrajzi helyzetét a Földön és Európában!2. Bizonyítsd, hogy Magyarorszitg határai nem természetes tájhatárok!3. Mely országok felé képez határt a Duna, az Ipoly, a Dráva és a Mura?4. Mérd meg az atlaszodban hazánk nyugat-keleti és ész<ik-déli kiterjedését!
50 HAZÁNK A KÁKl’ÁT-MKDKNCÉBKN
R é g m ú l t id ő k f ö l d t ö r t é n e t i e m l é k e i MAGYARORSZÁGON
A fóldtörténőt kiai;)kuit képzőklményők. tdjele> mck kalandos utal Jártak be jelenlegi helyükig. A kőzetek elhelyezkedése nem követi időbeli kiakikulásuk sorr-endjét. A Fold felszínfejlődésének esen»ényel mi* alt iiz óidő. középidő és újidő emlékei éppúgy lehetnek a felszínen vagy nagy ntélységben. de az iizonos időben és helyen keletkezettek is kerülhettek egy- mástől nagy távolságra.
A LE(5RÉ(iEBBI KÉPZŐDMÉNYEK MA(JYARORSZÁ(í FÖLDJÉN
A /anufáshoz, retuiszcrezcshezfolyamalosan hasz- m iid a U m köuyv 5 2 -5 3 . o ld a lá n a k h íh lá za tá l és a K á rp á to k k o szo rú já b a n c. leckét!
Magyarország legidősebb kőzetei mintegy 500-1000 millió évvel ezelőtt (az előidőben) keletkeztek. Ezeket mélyfúrásokkal lehet a felszínre hozni. A Zempléni-hegység előterében azonban
50.1. Mi van luizánk mélyében és a felszínén?
felszínre bukkanó csíllámpalákkal is találkozhatunk. amelyek 900 millió évesek.
Az óidő vége felé gyűrődtek fel a Varíszkuszi- hegységrendszer láncai. A hatalmas hegységrendszer kőzetanyagát őrzi hazainkban a Velencei-hegy- ség és a Mecsek (Mórágyi-rög) gránitja. Ennek emléke a Soproni-hegység kristályos palája és iiz Alföld medencealjzata.
U g y a n c s i i k < i z ó i d ő b e n k e l e t k e z e t t a B a l a t o n -
felvidéki és a mecseki vörös homokkő, valamint a mecseki uránérc is.
ÜZENETEK A KÖZÉPIDŐBŐL
A kö/.cpí(lő ekjén a süllyedések hatitsára bekö\'et- kező tengeri elöntések nyomán több ezer méter vastagságú üledék riikódott le. Ebből az időből számiazik a Dunántúli-középhegység, a Bükk. az Aggteleki-karszt. a Mecsek, a Villányi-hegy- ség mói/köve, dolomitja. Az idősz<tk tengerében rakódott le a bakonyi m angánérc és a Mecsek f'cketekős/eiie.
A középidő végén (kréta) megkezdődött az Eunízsiai-hegységrendszer kialakulása. Ekkor keletkezett a Bakony és a Vértes hauxítja, valamint a hariiakős/én.
ókiei variszkuszivariszicuszi a ió medoncealjzatkristályos ^ kőzeteJf
\fityvtíányi ősi róg (900 miKió éves)
Agoi«dki-kai£^r')UP20n^ni-hg.
"Sopfoni
alpilMiák
tengeri útedékek a mélyben
6 km mélyresöByedimedencefenék
közé(Mdei kőzetek a medenceaijzatt>an
főként középktei közetek a (eiszínen
bazattosvulkánok
andezites. ríoitos vulkánok
mét/ségi magmás kőzetek
Közép-magyar- országi törési öv
ősi kristályos rógök a méfyten
aSOmittki éves gránit
eltemeietigránitvonulai
KK(;MCii;r i d ő k KöLi)Tr)RTí:NKri i>:m ií:kki m a c í y a r o r s z á í í o n 51
AZ UJIDO EMLEKEI
Az líjído elején a kíiihtkuU mélyedésekben tengeri elöntések nyomán újabb üledéksorok rakódtak le. A medencék mocsári növényzetéből képződött a barnakos/cii pl. Tatabánya. Dorog térségében, valamint a Nógrádi- és a Boi-sodi-medencében.
A harm adidos/^k középtáján (a iniocénban). HZ Eurázsiai-hegységrendszer felgyűrődésekor a Kárpátok emelkedését a medencebelső süllyedése követte. Ez vulkáni tevékenységgel jiírt, amely létrehozta az Ész«»ki-középhegység aiidezil- és riolithcjo cil, crctcle|K‘il. így keletkezett a Mátra rc/x*a*c is. Az egykori vulkánok kőzetanyaga az Alföld mélyén is megtalálható.
A harm adidős/ak vége felé a Kárpát-meden- cét a Piuinon-beltó töltötte ki. Üledékei <iz Alfoldön a 3000 m*es vastagsiígot is elérik. A mocsiiras partok növényzetéből képződtek a Mátra és a Bükk lábánál lévő li^nitlclcpck. A Pannon-beltavat a folyók is töltögették. Az üledékek rétegeiben kooIaj és földgáz, halmozódott fel. Ekkor keletkeztek pl. az Algyő és Szeged mellett található telepek. A pannon üledékek tároljitk a (crmálvi- zckcl is.
A lertiiálv izcink bősége összefügg azzal, h ogy hitz^ink iiliUi a földkéreg alsó része vékonyabb az állagnál. A n^edence aljz;itában a Itóinérsékici-oinoikcctés a foklí átlagnál magasabb. Míg máshol lefelé haladva átlagosan 33 m-enként nő 1 *C-kal a hőmérséklel, nálunk 18 m-enként.
A Pannon-beltó feltöltődésének idősz«ikáb<m lezajlott ha/.altvulkání tevékenység során keletkezett pl. a Badacsony és a Szent (íyörgy-hegy.
A neg>c(lid(W.akban, a jégkorszakok idején niiír itt kalandozott a Duna és a Tisza. Medrüket állandóim változtatva kavicstakarókat, hordalék- kú|H>kal* aiiikítottak ki. A kavicsterasz-temletek ma fontos ivóvízadó rétegek. A hordalékkúpok homokja építi fel pl. a Kiskunsiígot, Nyírséget. A jégkorszakok nyomai a szelek által lerakott porból képződött lös/takarók is. pl. a Mezőföldön és a Hajdúsiígban. Ma haziínk területén többségében a negyedidősziik képződményei vannak a felszínen.
A felszínfejlődés azonban nem zárult le. Hegységeink ma is emelkednek. Alföldünk pedig süllyed. Az ember ma is fomuílja a tájakat (pl. bányászattal. folyós2u»bíilyoziissal. építkezésekkel).
51.1. A Szent (iyftrgy-hegy bazaltorgonái. Mikor ömlőit a felszínfv a kőzeUmyti^uk ?
OLVASD EL!
Hazaink területén a középidő kőzeteinek lúlnyonió része tengeri eredetű. így értlieiő. hogy a sziinizfrtldi ősnutnidványok igen ritkák. A Mecsek hegységből szánnaző dinoszauruszleletek is csak lábnyomok, amelyeket 1%6-ban a Pécs mellesti Vasas bánya külszíni fejtésében találtaik. Komló közelében 1980-ban leltek újabb dinoszaurusznyomokra.
VárhatiHc ha/ánkhan pusztító erejű A FöldUnket behálózó törésvonalak mentén gyakoriak afbldiivozgások. A nagyobb törésvonalaktól ugyiui távol esik hazánk, de időnként itt is megmozdul a földkéreg. Az 18 10-es. Mórt és környékét megmozgató rengés területéről készítette Kitiubel Pál és Tomtsányi Ádám a világ első földrengéstérképét.
Nézz utámt (tfnUri'nges.hii segítséfiével a legmigyohh hazai fiiUhnoz^ásohiak!
B M ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!
1. Mikor alakultak ki és mely hegységeinkre jellemzőek az alábbi kőzetek: gránit, kristályos pahík. vörös homokkő, mészkő, andezit, bazíilt?
2. Számozd keletkezésük időrendje szerint: kőolaj, feketekőszén, rézérc, bauxit!3. Indokold, miért a negyedidőszaki képződmények uralják hazánk mai felszínét!
52 HAZÁNK A KÁKl’ÁT-MKDKNCÉBKN
A FOLDTÖRTENETI IDŐK FŐBB ESEMENYEI ES KÉPZŐDMÉNYÉI MACÍYARORSZACÍON
IIK)
D) ábra
mOsZAK KOR
hotiKén negyed- (jelenkor)
időszak pleisztocén
2.5 ni. év (}é§.kor)
pliucénújldő
harniad-időszak
miocén
otigocén
eocénO á b r a 67 m. év-
krétaH)áhra 137 millió év
közép idű jura
A )ábra
óidő
clőidő
ősidő
triász235 millió év
285 millió év
karbon
doN'on
szilur
ordovícium
kambrium 5 70 „
2600 millió év
46(X) millió év
FÖLDrÖRTÉNKII KSE.NIlvNY
a mai felszín kialakulása
jégkorszak az északi félgömbön
■áz Euráirsiai*hegységrendszerkialakulása
a Pacifikus-hegységrends/.er kialakulása
a Variszkuszi-hcgységrcndszer kialakulása
a Kaledóniai-hegységrcndszer kialakulása
ősmass/.ívumok kialakulása - a hegységek lepus/lulásával
az e le t kclc ikczcsc , a v ízbu rok k ia laku lása : ő s ó ceán . ő s lé g k ö r lé tre jö tte , a fö ldkéreg k ia lak u lása
K()KI{ KO/KTKK. KPÍrŐANVAÍiOK
homok, kavics, lösz
bazaltagyag, homokkő, homok
andezit, andezittufa. riolit. perlit
agyag, homokkő
andezit, mészkő
mészkő
palás kőzetek, mészkő, dolomit
mészkő, dolomit, homokkő
homokkő, vörös homokkő
gránit, csillámpalák
csillámpala
235 millió éve 137 millió éve
k k (;m C ilt i d ő k k ö i . d t ( ) r t í : n k t i k m k é k k i m a c í y a r o r s z á í í o n 53
Á t m e n e t i j e l l e g ű é g h a jl a t , SZESZÉLYES IDŐJÁRÁSSAL
r FO(iALOMTAR
54.1. Műholdfelvétel egy ciklonról
HiiZiínk földrajzi fekvése alapján a mérsékelt övezet vHÍ(HÍi mérsckcit övébe tartozik. Éghajlata nedves koiilinentális.
Éghajlatunk alakulásáb;in - mivel nincsenek magashegységeink - a tengers/Jnt leletti magasság csekély szerepet játszik. Az (íceáiitól való távolság miatt a kontinentális voniísok Ny-ról K-re erősödnek. Ezért a napfénytartiuii emelkedik, a fel- hőzöttség csökken, az évi hőingils nő, a csjip.Klék egyre kevesebb. Hiizank niedenajellege niiiitt ezek a vonások a középső területek felé hasonlóan változnak.
54.2. M « lilcm ín ciklon luizánk felelt. Mt'fyikfnnuja hahul iU feleli fink? Mit okoz ez oz ös:J és a léti hónopokhon ?
alacsony I6dnyöm&3ú terület magas kögnyomásúlerOletmelegfront
Magy<irorsZ(tg az (kcání, a kontinentális és a mediterrán éghajlati halások találkoz«'(si helyén fek-szik. Az (keáni légtömegek télen enyhébb, nyálon hűvösebb időjárást hoznak, sok csapadékkal. A velük érkező ciklonokat* az Alpok vonulatai gyakran késleltetik, hatásukat niódosítji'ik. A szá- ra/.lold belsejéből jövő sziíraz - nyáron forró, télen hideg - légtömegek éghajlatunk kontinentális jellegét fokozziík. Útjukban a Ki'u’pátok vonulatai akadályt képeznek. A mccliterrán hatást nyáron forró, télen enyhébb légtömegek jelzik. A hazaink délnyugati vidékein ősszel megemelkedő csapadékmennyiség is erre vezethető visszii. Az Adri- ai-tenger felől érkező mediterrán légtömegeknek azonban útját állhatja a Dinári-hegység. Mit tanul’ tál a Dinárí-hegység éghajlati szerepéről?
Az ország területére főként a nyugatról jövő ciklonok szállítanak csapadékot. Ennek mennyisége és eloszlása az Atlanti-óceántól való nagy távolság és a medencejelleg miatt igen szeszélyes. A Földközi-tenger közelsége miatt, különösen
Anliciklon Magyamrszítg iiXcW. Mii okoz Uoióx jelen- léte télen és nyánni'/
55.1. Hitzánk éghajlata nedves kAnlinentáli^. h u lo M d o iUagrumok jellegzetes eltéréseit!
ősszel, fontos a délről érkező meditemín ciklonok szerepe.
Az anticiklonok’ iiatás<) éppen ellentétes: a derült. csiipiidék nélküli, nyiüon gy<iknm asziilyos időszakok kiváltói. Ittlétüket a nyári meleg, télen a hosszabb ideig tartó hideg jelzi.
AZ ÉÍÍHAJLATI ELEMEK ALAKULÁSA HAZÁNK É(ÍHAJLATÁBAN
éf^heijlati elemek tanulnuinyozósához has^iáhl az atlasz tematikus térképeit!
A iiHpsii}*árxá.s, naprciiylarlüm. Haziínk területén - iiz orsziig kis észak-déli kiterjedése miatt - a napsugárz^ls energiamennyisége nem mutat lényeges különbséget. Sokkal nagyobb az óceáni légtömegek által okozott borultság hatása, amely a napsütéses óník sziímában - az cvi naprénytar- tam han - nyilvánul meg.
A hőmérséklet. Hazánk cvi kö/cphőm cr- sékletc 8-11 °C között mozog. Ez 2,5 "C-kal nagyobb, mint a földrajzi szélességünkre vonatkozó világátlag. Ennek oka az Atlanti-óceán, illetve a Földközi-tenger hűtő-fűtő hatása.
Az óceáni és a kontinentális légtömegek eltérő hatásának eredményeként télen az óceán felé. nyáron a keleti irányban nő a hőmérséklet.
Lcgmcicgchh hónapunk a Július, leg id e - í»cbb a január. A középhőmérsékletük különbségéből adódik az évi ko/.cpes hőingás. Ennek területi eltérései egyaránt az óceántól való távolsággal és a medencehelyzettel függnek össze.
A hőmérséklet évi jjírásában iizonban gyakran mutatkoznak eltérések.
Május közepén a felmelegedést kisebb vissza- e.sés szakíthatja meg. A l‘a}^vosszcnlek (Pongrác-. Szervác-, Bonifác- és Orbán-nap) körül általában tapasztalt lehűlést hideg sarkvidéki légtömegek
55.2. A felh6ztfl évi átlagos cioszlásii hazánkban (a fclhós .^5J. Az évi középtMSntérséklei Magyarorsziígon. A/< napok százalékban). Keress imigyanizotot az eltérésekre! a legmagustihh és a leguUtcsonwIyh középhömérséklemek?
56 HAZÁNK A KÁRl’ÁT-MKDKNCÉBKN
5A.1. A z évi csiipadékmennyiség sokéves álliigu. Mekkora a !egn(if yi)hh kiHönhség? liuÍ4>k<>UU
okozzák. A derüli éjszakaik - a nagy kisugárzás miatt — a fagyok kialakulásának is kedveznek. A M fdárd-nap (június 8.) köi-üli hőcsökkenés és tarlós esőzés az óceáni ned\ es légtömegek erősebb beáramlásával függ össze. A szeptember végén. október elején hőmérséklet-emelkedéssel és sok napsütéssel beköszöntő „vcnass/.onyok nyara” a csendesedő ciklontevékenységgel magyarázható.
A s/cl. Híizánk területe mérsékelten szeles. A szél sebes.sége a Kisalfoldön és a Duniíntúlon a legnagyobb. A Tisza vonalától nyugatra általában az északnyugati, a Tiszántúlon az északkeleti
szél a legjellemzőbb. A szélirányokat befolyá.solja a domborzat is. Bizonyítsd! Vtzs^áUlmc^. hogyan függ össze a szélirány és a csapadék mennyisége! (atlasz)
A csapadék. Magyarország területére évenként átlagosan 600-700 mm csapadék hull. Olvasd le az áhráróf. melyek a legcsapadé- kosabh. illetve a legszárazabb tájaink!
A csapadék időbeli eloszlása egyenlőtlen: a legtöbb tavasz végén, nyiír elején esik. Utóbbit az óceáni légtömegek Medárd-nap körüli be<iram- lása okozza. A niediterrán ciklonok hatására ősszel is egy kisebb emelkedés figyelhető meg. A nyiír közepe legtöbbször száraz: gyakori az as/ály. A legkevesebb csapadék télen (januárban) hull. A havazíis (hótakíiró) hiánya veszélyezteti a vetések áttelelését, gyakran kifagynak.
Nézz utána az interneten, hogy elődeink milyen időjósló napokat ismertek!
Hogyan v(mtak le következtetéseket az állatok viselkedéséből az időjárás változására ?
Mely napokhozfűződfek népszokások?Mely időpontokat tartották betegség meg
előzésére vagy elűzésére alkalmasnak?Érdeklődd meg. milyen időjárási jelenségek’
hez kapcsolódó népi ntcgfigyciésckef fananak számon a környéketeken!
Milyen időjárási jellemzőkből következtetnek a várható termésre?
OLVASD EL!
Változik*< éghajlatunk? A kutatók állal etórejelzeti. az egész Földre kiteijedó felmelegedés a hazai vizsgálatok szerint a Kárpát>n)edencében is érezteti majd hatását. Térségünkben a következő 20 évben a téli hőmérséklet 2 X>ka l. a nyárt 2*3 KT-kal nő. Télen a csapadékösszeg kisniértékú emelkedése, nyáron S- 15%-os csökkenése várható. A z a*izály- hajlam növekedése szempontjából AlfoldUnk ICözép*Európa legveszélyeztetettebb területe lehel.
ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!
1. Mely éghajlati hatások jelentkeznek hazaink éghajlatában? Hogyan befolyásoljiik ezek az egyes évszakok hőmérsékletét, csapadékviszonyait?
2. Milyen időjiírás víírható a ciklonok érkezésekor? Miben mutatkozik meg az anticiklonok hatá.sa?3. Mi az oka a fagyosszentek körüli késői fagyokniik: a Medárd-nap körüli esőknek; a „vén-
a5*szonyok nyitfa” kialakulásának?4. Tematikus térképek segítségével mutasd be az éghajlati elemek jellemzőit lakóhelyeden!
X IÁ K K A MKLYBKN A FKUSZÍNKN 57
V iz e k a m é l y b e n és a f e l s z ín e n
m FOCiALOMTAR
rétegvíz, piirti szűrésű víz, artézi víz, talajvíz, belvíz, hévíz, résvíz, karsztforrás. gyógyvíz, íirkos, szélfújta, morotva-, szikes, dolina- és mesterséges tó
Magyarorsziig ivóvizeinek 90%-a felszín alatti vízkészletből számiazik.
FELSZÍN ALATTI VIZEK:RÉTECíVÍZ. TALAJVÍZ, RÉSVÍZ
A rélcgvizck legnagyobb tárolói a negyedidőszak- ban képződött hordalékkúpok. A rétegvizek itt a folyókból történő leszivárgással jutnak utánpótláshoz, és a kavicsos, homokos rétegekben át- szűrődnek. Ezek az ún. parti s /ű rcsű vizek. (Ilyenekből látják el pl. Budapest egész lako.ssá- gát.)
Az országban kiteníielt rétegvizek mj'uiik fontos csoportját iiz artézi vizek (nyomás miatt felszínre került rétegvizek) adják.
A 20. sziízadig a legtöbb helyen a talajvízből, ásott kutakkal nyerték «iz ivóvizet. Ez állandó fertőzésveszélyt jelentett. Az országban kitermelt vízmennyiségnek még ma is 5-10%-a talajvíz.
57.1. A belvíz minden évben probtéinát okoz a mező- gazdaságban. Mi oz oka?
Ha a talajvíz szintje a sok csapi»dék miatt megemelkedik és a felszínre kerül, belvíznek nevezzük.
2010 leién 360 000 hektárt (kb. Hajdú-Bihar niegyé- nyi lerüiet) borított el a belvíz hazánkban. Az oka az volt. hogy a Tisza és a csatomiík nuigas viz<illásuk Diiatt nei» tudták tnagukbii fogadni az olvadékvizeket, a fagy miatt szivattyúzni sem lehetett.
Hiiziínk területén a nagy mélységben táiolódó rétegvizek hőmérséklete meghaladja a 30 "XT-ot, ami hazai besorolás szerint iiicir hévíznek^ tekinthető.
A karsztterületeken besziv<ugó vizek - a rcsvi- zek* - karsztforrásokban jelennek meg. A kars/i- források ivóvízként, gyógj vízként* való hasznosítása évsziízadokra nyúlik vissza. Hévíz. Eger, Buda meleg vizes gyógyfürdőit ma is ezek táplálják (162.1.).
FOLYÓVIZEINK
Magyitforsziíg teljes területe a Duna vízgjiljlőjé- hcz tartozik. A folyó liaziii hossza 417 km. Nagyobb mellékfolyói közül a Káhál, a Siót cs a Drávái njobb. az Ipolyi a bal piuiról veszi fel. Az őszi alacsony víziíllás és az esetenkénti befagyás idősz<ikait leszámítva egész évben hajózható.
A Duna a Kisalföld területén állandóan töltögeti medrét. A Szigetközt és a Csallóközi a negyedidőszakban építette lerakott hordalékából. A Visegrádi-hegység és a Börzsöny között
57.2. Belvízveszélyes területek. Olvasd le <iz aiUiszodnU. az AlföUi mely részuijoin legiuigytthh a helvi'zveszéty!
58 HAZÁNK A KÁKl’ÁT-MKDKNCÉBKN
5X.1. Legnagyobb tavunk, a Balaton nemcsak a fUrdóz^k. hanem a vízisportok kedvelőinek is pantdicsoma
a hegységek kieiiieikedésével páiliuzaiiiosan mélyítette niediét, létrehozva a Viscgrádi-s/orost. Belőle kilépve feltöltő munkájának eredménye a S/cn!endrt*i-, a M argit- és a CsepcI-szigel. Budapesttől Paksig a folyó a Mezőfóld lösztáblá- it mossa alá, partcsuszamlásokat* okozva. Délen a Mohácsi-s/Jgctct építette fel.
A Tisza az Észiikkeleti-Kárpátokból érkezve lép hazánk területére. Közel 600 km-es magyarországi szakaszára - a kis esés miatt - a kanyar* }»ás a jellemző. Nagy jobb oldali mellékfolyói: a Bodrog, a Sajó és a Zagyva. Bal oldalon a je lentősebbek: a Szamos, a Körös és a M aros. A Tiszii szélsőséges vízjárású folyó, ami a hajózást erősen hátráltatja. Vizében sok lebegő hoida- lékot szállít. (Emiatt „szőke” a Tisza.)
Folyóink tavasszal a hóolvadás (jegesár), nyi'u* elején a sok csapadék (zöldár) miatt áradnak.
A Duna a nyugatról érkező hóolvadás miatt kialakult iirhulláim összetöredezett jégtáblákat sodor magával. A hazai folyószakaszon ilyenkor még ,/illnÍ" szokott a jég. A mederben egymásra préselődő jégtábliik hatalmas dugóval záiják el a lefolyó víz útját. Mindez veszedelmes árvízhelyzetet teremthet.
A Tisza vízgyűjtő teóiletén lehullott sok CNap;»dék - gátsziikadások nélkül Is - óriási belvizes területek kialakulását eredményezheti.
TAVAINK
Temiészetes tavaink közül a legnagyobbak a Balaton, a Fertő tó és a Velencei-tó.
Az árkos silllycdckheii lévő Balal<m Közép- Európa legnagyobb állóvize. Hosszúsiiga 78 km. legnagyobb szélessége 15 km. A Tihaiiyi-lciszi- getnci található a tó legmélyebb pontja (11 m). iunelyet a fenékánunlások kotortak ki. A tó átlagos mélysége 3 m. Ezért nyáron erősen felmelegszik. télen pedig gyakran befagy. Vizét a főleg észíikról éiicező ..bakonyi főszél” könnyen mozgásba hozza. így az északi partjánál mélyebb, a déli partoknál sekélyebb a tó. A déli partra kifutó hullámok turz<tsokat építettek. Ezek elrekesztették a tó hajdani öbleit - belőlük moc.saras „iK'rkck” jöttek léire.
A tó fő táplálója a Zala folyó. Az általa szállított hordalék és szennyező anyagok hatásám a tó vízminősége - főként a Keszthelyi-öbölben - erősen romlott. Ennek oka az, hogy a folyót gátak közé szorítotti'ik. és a Kis-Balal<ml lecsapolt<Uc. így a Zala vize szűrés nélkül érte el a Balatont.
Az eredeti állapot részleges visszaállításával, foko* zatos elárasztással, víztiirozók kiépítésével, növények telepítésével, mesterséges szűrőrendszerek segítségével sikerült a vízminőségronilást megállítani.
\l/ .E K A MÉLVBKN A FKUSZÍNKN 59
A víz foszforturlaliiúnak (ovúbbi csökkentedhez v á lto z ta tn i ke ll m ég a lelepiíléKek csapadékv íz* elvezetésén és a iiiezógazdasági művelés iixxiszerein.
Hogyan szohúiyozzók a Balaton vízjiZinfjét? A Vciciicci-tó a balatoni süllyedék folytatá-
siiban helyezkedik el. Területén a kis vízmélység miatt sok a nádas. Vizét rendszeresen pótolják.
A Fertőnek csak a déli, kb. 1/4 része tartozik hazíínkhoz. Teljes területe a világörökség része. A tó igen sekély. Vize a gyenge lefolyá.s miatt enyhén sós. Vízszintje erősen ingadozó, mén kis vízgyűjtőjéhez képest nagy a párologtató felülete. A tó medencéje a feltöltődés előrehaladott állapotában van.
Az Alföld tavai főként s/.éirújla niélycdcse- kct töltenek ki. Ilyen pl. a Szeged melleit található Fehér-ló. Jellemzőek még ezen a tájon a levágott folyókanyarulatokból kialakult morotva tavak, holtágak és a s/íkes tavak. Morotvató pl. a Kalocsa környéki Szelidi-tó.
A karsztvidékek mélyedéseiben keletkezeti tavakra példa az Aggteleki-karszt dolínatava, a Vörös-tó.
Meleg vizes forrástavaink sorában kiemelkedő a Héví/i-tó és a Miskolctapolcai-forrástó.
Meslcrscgcs tavaink többsége ivó-, öntöző- és ipari vizet tárol, vagy haltenyésztési és turisztikai célokat szolgál. Közöttük a duzzasztással létesített Tisza-tó a legnagyobb.
59.1. Hévízi-ló: Európa legnagyobb gyógyító hatású ntes- leiNéges ta\ a
KMzthety
etsö ütemt>en (eiiMött víztározó
1992-t>»n6l(dszúitvíztározó
ápOid víztározó
A Kis-Balaton vízvédelmi rendszere
59..V A Tisza niiírtélyi holtágának műholdfelvétele
59.4. A Kis-Balaton sZiímos ritka és védett vtzii»<tdámak itd otthont. Nézz utána, tnelyehwk!
60 HAZÁNK A KÁKl’ÁT-MKDKNCÉBKN
ü ] OLVASD EL!
A budaipesti Duna-sziikaszon övszefUggó jégtiikiiró viszonylag ritkán képződik. Az 14S8. január 23-ról 24-re virradó éjszíikitn azonixtn olyan vastagon fagyott be u folyó, hogy Szilágyi Mihály 15 ezer kutoniya és a Rákosrétre összehívott király vitlasztó országgyűlés álkelltetelt volrui nijta Bucliínt Bilr a Gantiak és a Hunyadi-párti neinesek ntegegyeztek Mát)'«is király nKgválasztásában. a legenda úgy tartja, hogy a Duna jegén éljenzó lötneg kiáltotta királlyá Mátyást.
A Balaton környékének földtörténeti múltját és természeti viszonyait a Magyar Földrajzi Tiirsaság keretében az id. Lóczy Lajos által szer>'ezett és vezetett kutatások tették ismertté. A tudós sírja az arácsi temetőben van. Mely kontinens megismerése kapcsán haUoltál már Lík'Zy iMjosróí?
Mire figyelj, ha a Balatonnál nyaralsz? A balatoni viharok közeledtét az Orsz<lgos. Meteorológiai Szolgálat siófoki obszer\’atóriumából jelzik a parton több helyen felállított sárga fényű, forgó lámpiík működtetésével. Minél nagyobb a várható szélsebesség, annál gyakoribbak a percenkénti fény vilhmások.
ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!
1. Melyek <iz ivóvízellátás szempontjából legfontosabb felszín alatti vizeink?2. Jellemezd két legnagyobb folyónkatí Mutasd meg a térképen legnagyobb mellékfolyóikat!3. Hogyan keletkeztek haz<ínk tavai? Mondj mindegyikre példát, és mutasd meg a térképen!
K ü z d e l e m a v iz e k k e lKIECÍESZITO ANYA(Í
A Kárpát-medence, s »izon belül Magyarország vízhálózatának mai állapota az utolsó száz évben elvégzett folyószabályozások, iírmentesítések, bel- vízlecsapolások eredménye. A legnagyobb kárt év- sziizadnkon keresztül az ismétlődő és időszakos vagy állandó vízborítást okozó árví/ck okozt;ík. A kis esésű folyók círhullámaikat nem tucitíík levezetni. s azok hatalmas területeket öntöttek el.
ÁRVÍZMENTESÍTÉSÉS FOLYÓSZABÁLYOZÁSA KÉT LE(iNA(ÍYOBB FOLYÓNKON
A r<^maiak és a honfoglaló magyarok után is maradtak nyomok, .unelyek azt mutatják, hogy vízépítési munkálatokat végeztek. A török idegben pedig a vízzel borított területeket védelmi célokra luisznosítottiík.
A Diina kisalföldi szakasziín végezték <i legnagyobb szabiílyozási munkálatokat. A 19. sz<ízad utolsó évlizcdében kö/xM nicdcrlK* terelték a szi'un- talan mellékágra bomlott folyamot. A hajózás biztosftására kikotorták a ziítonyos medret. A Csallókö/t és a S/igctkö/l maliikkal vették körül.
A folyó évről évre ismétlődő jeges i'u adásai Budapestre jelentettek nagy veszélyt. A zajló jég
levonulásának gyorsításiíra ezért a Ráckevei (So- rokSíiri)-Duna-ágat elz<'iiléík. ezzel a főágba terelték a veszélyes iuhullámor. Ma iiiár, ha szükséges, az összetorlódó jégtábliíkat fel is robbantjiik. A fővárosnál a partok védelmére kiépílcttck a rak- parlokat is.
Az .\l*I)»iui szabályozíísát még Széchenyi Istvánja* vaslati'u’a végezték el a Kazitn-szorosban lévő. a hajózást akadályozó sziklák felrobbiuitásával.
ármentesitett terület hullámtér me<Jer hullámtér ámíentesített terület
ártér ------------------------------ >
61.1. A z i'ulér* keresziincíszele. Magyarázd meg kél kiiUmhözőgát jefaitőségét!
A Tisza sziibályozásiít a 19. sz<íz<id közepén kezdték meg. Kanyaruiataínak lcvá}*ásával az 1212 km-es hosszát 760 kni-re csökkentették. Az esésnövekedés eredruényeként a folyó gyorsabban tudta levezetni az árhullámokat. Partjai mentén védd}>átaka( építettek (6i.i).
A terület hclvi/cíiiek elvezetéscrc jelentős csatornahálózatot hoztak létre. Az elvezetés következménye lett azonban az alföldi tiíjak szárazabbá válá.sa, az aszályos területek növekedése, a talajvízszint csökkenése és a szikesedés.
Az lírvízmentesítés és a lecsapolás Magyar- országon hatalmas területeket érintett: megnőtt a sziíntóterület, csökkent a megniűveletlen térségek aránya, fejlődött az erdőgazdálkodás.
A 'Tisziíbói TisziUöknél és Kiskörénél ágazik ki csatorna. Olvasd le a nevüket a térképről!
Folyóink szabályozásában kiemelkedő szerepe volt Széchenyi István elképzeléseinek és Vásárhelyi Fái terveinek. A vizekkel kapcsolatos tennivalók sora azonban nem ziírult le. Az <lr-
61.2. A Duna IS3S-as itrudása Pcs(cn
mentesítés, belvízelvezetés, a felszíni és a felszín alatti vizek védelme további tennivalókat kíván.
VÍZERÖMÚTERVEK KÖRNYEZETI PROBLÉMÁKKAL
Magyarorsziíg jelenlegi folyóvízi vízgondjai között igen jelentős az elkezdett, majd abbahagyott és ma Szloviikiával vita tárgyát képező bo^nagym a- H)si vízléiícső. Ezt még 1977-ben kezdték építeni. Az építkezés a Duna többcélú hasznosításiít célozta meg: az energiatermelést, az árvízvédelmet.
613. Vásárhelyi Pál szobra Szegeden. Készíts rövü/Iwszít' mohit tíz életéről!
62 HAZÁNK A KÁRl’ÁT-MKDKNCÉBKN
S 2 L O V A K I A Felv/z-csatoma 8ŐS.
i M a g y a r o r s z A q
//77? ldnékkCiS2öt>
“ mecJereizárds árvfzvédeUní töltés
40 vízhozain m*/8
i7 - -> (íuzzaszió. rteive efőm ű h ^ ö 2s>«ppei
I a sM étoM ) u in a m agasabb
I vízszint«t
62.1. A z elterelt Duna a Szigetköz környékén. Énebnezd azáhnU!
a hajóziísi feltételek biztosítását. A tervezéskor azonban néni vették kellően figyelembe a környezeti hatásokat.
198'9-ben a magyar kormány felfüggesztene az épít* kcz<5sckc(. s lépeseket telt az eredeti állapot visszaállít ására. (Pl. elbontottiik a már megépült nagym arosi gátat.)
Szlovák oldalon megépült a dunakiliti víztározó és a bősl erőmű.
A Duna elterelésében j»drt<kS káros hatásokat időközben Magyarországon igyekeztek csökkenteni. Pl. <i Szigetközben a talajvizszint mélyebbre süllyedésének és a terület kiszúradásiíniik elkerülésére elziúiiik a szigetközi mellékágakat a Duna fö medrétől. így megemelkedett a Szigetköz lalajvizszintje is.
DUNA MENTI ORSZAÍJOK - DUNA-STRATÉCJIA
Az EU állam- és kormányfői kérték fel az Európai Bizottságot íiz uniós Duna-stratégia kidolgozására. A stnitégia célja a Duna vízgyűjtő medencéjének területén lévő (30 níiilió fős népességű) 14 ország együttműködésével javítani a folyó mentén élők életminőségét; jobban kihasználni a Daniiban rejlő gazdasági lehetőségeket. Az előbbieket úgy megvalósítani, hogy közben javuljo-n a vízn)inőség, ne károsodjon a folyó és környezetének élővilága.
20El első felében Magyarország látta el az EU soros elnökségét. Ennek az időszaknak egyik kiemelt témája a Duna-stratégia megfogalmazása volt; konkrétan az akcióterv végső változatának elkészítése.
Figyeld a híreket, hogyan sikerült az itjfajta régiós együtlmiíköíh'shen érvényesíteni a vízi száiiítds mellett a kikötői, az eneigetikai és a kör- nyezatvédelnii szetnpontokat!
AVASARHELYI-TERVT O V Á e e F E J L E S Z T É S E
A Tisza i'u'vízvédelmi rendszerének kiépítése óta a folyó menti élet igencsak megviíltozott. Ma mintegy 1.5 millió ember él a volt áileilileteken ott. ahol valaha a víz volt az úr. Az iin ízvédelem és a folyógazdálkodás mellett jelenleg a temiészet- védelem és a tenyészeti állapotok visszaállítá.sa is új igényként jelentkezik. Ez vezetett a Vásárhelyiterv továbbfejlesztéséhez. Elképzeléseiben az ökológiai, a teniiészetvédelmi, a környezetvédelmi meggondolások, a gazdálkodás, az idegenforgalom. az élet- és vagyonbiztonság játszik fő sze- ■“epet. Alappilléreit a nagyvízí meder vízszállító képességének helyreállítása és az árvízcsökkentő tiírozók alkotjiík. Az előbbi érdekében a töltéseket a mai biztonsági előírásokhoz igazodva az árvízszintre kellene kiépíteni, megerősíteni.
62.2. Ár\'(zi tározök a Uszitn (2010)
r -y ...- - './•
DÓI>8orsodi
J K6ef»9i
Ozanwa Kfaagfeközi /
Hanyi Jászság i
Nagy>cöna'9>i
HCKtO&
f
•»0 megépült
0 épülő
# tervezett
k O z d k lk m a \ i z k k k e l 63
A töltések magasításával azonban a feltöl- (6dés miatt már nem lehet sikeresen védekezni az egyre pusztítóbb tiszai árvizek ellen. A Vásiír- helyi-terv másik elképzelése szerint ezért vésztározókat létesítenének a már ármentesített Tisza menti területeken (62.2.)«
Az első ütemben hat tározó épülne ki. Ezek már 30 cm-rel csökkentenék <iz árhullámok tető
zését. A később kialakítandó tározók pedig 60 cm-es apadást tennének lehetővé. így a néhány nap alatt akár 10 m-es vízszintemeikedésre is képes Tisza szélsőséges vízjárását némileg kiegyenlítenék.
A tározók vizének öntözővízként történő hasznosításával az árvizek után gyakran bekövetkező aszályt is enyhíteni lehetne.
OLVASD EL!
A honfoglalás időszakában u rideg állattanás fő területei az árterek voltak. Az árterek kiterjedését az ún. fokrend- ü2&n&\ <;zabályozták.
Mi volt ennek a lényege? Az alföldi folyók ár- fi-'.l. A fokos vízgazdálkodils vizeik hordalékának szétterítésével niedrUk két oldalán néhány iwéter magas és több száz niéier széles folyöliátat építettek (pt. a Tiszahát). A folyó- hátakat iitegszakíló nyílások - kis erek. „fokok" segítségével az áradiisok vizét a mélyebben fekvó ártérre vezették. Ezek egy része emberi alkotás volt. A fok<^ a magasabb vizállá-skora folyót n>eg- csapolták, apadáskor pedig a vizet a folyón)ederbe juttattsík vis.sza.
A fokokat, ereket, az általuk táplált sekély ta- \ akat és ártereket változatos módon hasznosította a halá.szat. a nád* és fakitenitelés. a vályogvetés, a helyi vízi közlekedés, a be-és kii'tramló vízenergiáját pedig a vízimalmok.
A még a 17-18. században is múködó. az áradásokat szétterítő fokos vízgazdálkodás jóvoltából - főleg a Duna mentén - virágzó n>ezővárosok is kialakullak.
6.Í.2. A 2000-es árvíz a Tiszán. Nézz iitáiio. melyik évhai (íöniöite nmilw Szegc<let az úgynevezetf luigy árvíz/ Milyen nuigusságfHin teiözön akkora folyó?
64 HAZÁNK A KÁKl’ÁT-MKDKNCÉBKN
N ö v é n y t á r s u l á s a in k - t a l a ja in k
64.1. Az erdősültség iiránya niegyéinkben. Indokold a nagy eltérések^’/!
Hazánk területén a természetes növénytakaró területileg jellegzetes csoportjai növénytársulásokat alkotnak. A két legjellemzőbb természetes életközösség: az crd(M pusxtn és a lombhiillató erdő.
Az ország éghajlatában jelentkező óceáni, mediterrán és kontinentális hatások miatt a növény- tilrsulások l'ajokhan gazdagok és vállozatosak.
ERDŐS SZTYEPPEK- LOMBHULLATÓ ERDŐK
Az AHÍildön egykor jelentős kiterjedésűek voltak az erdős puszták, melyeket ligetes mezőségek, tölgyesek, lápok. mocs<u ak tarkítottiik. Ma ezeknek csak töredéke létezik.
A természetes növényzet foltjai leginkább a Duna-Tíszii közti hátsiig homokbuckás teiüietén maradtak meg (homokpusztai gyepekkel, nyáras- borókásokkal, pusztai tölgyesekkel, árvalányha- jas rétekkel). A vízi és ártéri növénytársulások a folyók partjait kísérik. A Nyírség terjedelmes lápjai a jégkorszak utáni hűvös idősziik növényritkaságainak nyújtanak menedéket (pl. a Bátor- ligeti-ősláp).
A temiészetes növénytéírsulások helyét a löszös tájakon elfoglalták a szántóföldek. Az Alföld és a Kisalföld ma már kultúrt^íj.
A közcphc}»y'scgck, dombvidékek nagy részét ma is erdők borítják. Ezek többsége telepített, csak foltokban találhatók (Mhoiiosak (pl. a Bakonyban, a Soproni- és Kőszegi-hegységben: luc-. erdei- és vörösfenyők). Leggyakoribb lonibhullató erdőink a melegebb-sziírazabb alacsonyabb régiókban a tölgyesek, a magasabb-hűvösebb részeken a hiikkös<)k. Előbbiek lazii lombkoronaszintje alatt gazdag aljnövényzet díszlik. A bükkösök zárt lombkoronája nem engedi át a napfényt - ezért az aljnövényzetük gyér. A hegységek növényzetének szerény magasság szerinti övezetessége a Bör-
64.2. Né hiiny őshonos állatunk: a nagy kócsag, a nyuszi, a foltos szaliunandra és a pannon gyík. Hol étnek?
NOVKNYTARSL’LASAINK - TALAJAINK 65
zsönyben. a Mátrában és a Blikkben alakult ki. A Dunántúli-középhegység, a Dunántúli-dombság és a Mecsek déli lejtőin az erdők aljnövényíwtében megjelennek m editerrán fajok is (pl. rozsdás gyűszűvirág, niajomkosbor).
HAZÁNK TALAJFÖLDRAJZI KÉPE
Mi a talaj? Idézel fel. amit a keletkezéséről, a talajfajtákról tanultál' HaszjMÍd az atlasz talajtérképét!
Haziínk területén - éghajlatának, természetes növénytakarójának megfelelően - főként kél zonális lalajt'éleség a jellemző: a mc/xiscgí talaj (c>itTiM)/jom) és a hania crdnUilaj.
A me/oscgj talajok főként az alföldeken alakultak ki. A legtermékenyebbek a löszvidékeken vannak: a Bácskai-, a Hajdüsági-löszháton. a Maros-Körös közén, a Mezőföldön. Bennük a humuszréteg az egy métert is elérheti.
A barna crdotalajoknak az alapkőzettöi. víz- ellátottsiígtól függően sok vál(oz<ituk van. Megtalálhatók a középhegységeinkben, dombvidékeinken. de alföldjeinken is. A csapadékosabb nyugati tájakon a sxiírkc vagy fakó erdőlalaj a jellemző.
Az alföldek különböző vízellátottsiígü teiülete- in többnyire alacsony teni}Őképes.ségú talajok képződtek. Az ártereken és a tartósan vízzel borított területeken öntés- és láptalajok jöttek létre. A folyókat kísérő magasabb térszíneken humuszban gazdagabb réti talajok képződtek. A lecsapolt vidékeken a s/ikcs talajok foltjai találhatók. A ho- m oktalaj minősége a humusz taitalmától és a tápanyag-utánjxStiástól (trágyázástól) függ.
65.1. Mezőségi talaj (balni) és. barna erdőlalaj szelvénye. Hasonlítsd össze huniitszrélegiik nisiagságúi!
65.2. Ár.'ahinyhajcL'i rét
OLVASD EL!
Őshonos háziúllataink valith;) fontos teniiészeti értéket képvisellek. Mára kiszorullak az állattenyésztésből, védelmei igényelnek. Néhiíny példa közUIUk: magyar szUike (szarN'asmarha), lipicai, nóniusz (lő), mangalica (sertés), ntcka (juh), kendennagos magyar (tyúk). Nézz iiuUui. nemzeti parkjaink melyikében taláthatók meg!
ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!
1. Melyek hazánk jellemző növénytiírsulásai? Mire vezethető vissza nagy fajgazdag.ságuk?2. Mely tájainkon jellemzők a lombhullató erdők? Melyek a leggyakoribb fajaik?3. Melyek a legértékesebb talajféleségeink? Hol találhatók?4. Milyen összefüggést látsz a növénytakiirók és a talajfajtiík között? Mondj mindegyikre t<ypéldát
is! Használd az atlaszodat!
66 HAZANK A KAKl’AT-MKDKNCKBKN
T e r m é s z e t i e r ő f o r r á s a in k
m FOCiALOMTAR
tennészeti erőforrás, fogyó és megújuló erőforrás, külszíni fejtés, nem fémes ásvány, geoteniiikus energia, hőösszeg, klimatikus gyógyhely
IJézd fel, melyek a természeti erőfomí.sokf A term észeti crőíV>rrás()k között vannak
olyanok, amelyeknek az újratemielődése nagyon hosszú ideig tail. Ezért felhasználásukkor csak az ismén készletekkel lehel sz<ímolni. Ezek Togjó erőforrások (pl. szénfajták, kőolaj, földgáz, ércek). Mások megújuhiiik. és így tartósniik tekinthetők. Megújuló tennészeti erőforrás*: a napfény, a mozgó víz, a szél. A felszín alatti vizek, a talaj, a temiészetes növénytiikaró szintén ide sorolható, de ezek csak hosszabb idő alatt képesek újratemielődni. A már felhasznált erőforrásokból vissza is nyerhető néhány, pl. az ócskavas. ii papír. ii iiiűíinyag és az üveg egy része.
6<s.l. Földgázkitermelés Hajdúszoboszlón. Keress más fiil<l};tízjlefőhefyeket is az oiUtsz/Hlhon!
SZE(ÍENY VA(ÍY(ÍAZDA(Í HAZANK TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKBAN?
A válasz nem egyértelmű. Bőségesen vannak pl. termőRildjehik, megfelelő mennyiségben állnak rendelkezésre felhasználható ví/.kés/.ieteink. Természeti erőforrást jelentenek szép tájaink, védett tennészeti értékeink is. Ugyaniikkor kevés az eiiergiahordo/.óiik*, és több ásványból egyáltalán nincsenek gazdaságos<in kitermelhető készleteink.
FOÍÍYÓ TERMÉSZETI ERŐFORRÁSAINK
Kőszéntelepek. Jelenlegi szénvagyonunk legnagyobb hányada lignit, egynegyede bamakőszén, és van némi feketekőszenünk. A gyenge fűtőérték, a magas hamu- és kéntiirtalom miatt szeneink gyenge minőségűek, és felhasználásuk jelentős környezeti terhelés! okoz.
Széntelepeink egy részében a szénrétegek vékonyíik, a gépi kitennelést a vetődéssel elmozdult rétegek nehezítik. Egyes bányákban a karszi- vízbetörések is akadályoztiik a kitennelést.
Ll^iitkés/letelnk többsége az Ész«iki-közép- hegység déli lábánál található. Kis fűtőértékét ellensúlyozzál, hogy kiils/íni fejtéssel is bányászható.
Kaniakd^/eneink fő előfordulási helye a Dunántúli- és az Északi-középhegység. Az egykori
66.2. Külszíni lignitbiínyu Visojiia niellett, a Mátra lábiímíl. Miért goZ(íos<igos ez a fejtési jnótt?
I KRMÍ:SZKri KRŐFORRÁSAINK 67
bányák nagy részét a gazdaságtalan kitermelés miatt bezárt<(k.
Fekctekőszcn a Mecsekben található.A s/ciihidrogciick. Magy<irországon először
a Zalai-dombság térségében hoztak felszínre kőolajat és földgázt. Ennél sokkal jelentősebbek azonban az AIRjld deli rcs/^n felkutatott készletek. Ma a kőolaj- és a földgiíztemielésben is ez a terület vezet.
Krceink. A Mátrában a rczcrc mennyisége világviszonylatban is jelentős. A kitennelése a réz világpiaci árához képest azonban túl drága lenne. A Duniíntúli-középhegységben található bauxU- vau>'0 !iunk mennyisége sem c.<?ekély. alumínium- tartalma viszont alacsony.
A Bakonyban található man^áncrckc.s/lc• tünk, amely iránt meglehetősen kicsi a kereslet.
Nent rémes ásványoklM»l jelentős mennyiség található haz<ínk területén (Id. 67.2. ábra). A hegységek többféle építőkövet, építőanyagot szolgáltatnak: andezitet, bazaltot, mészkövet, dolomitot. A hordalékkúpokból, folyómedrekből homokot, kavicsot termelnek ki.
MECÍÚJULÓ TERMÉSZETI ERŐFORRÁSAINK
Megújuló tenyészeti erőforrásaink sorában kiemelkedő a vi/ck szerepe.
Folyóvixcink ener{»iatcrmelcsrc kevéssé alkalimisak. A Tiszán ugyan két erőmű is épült, Tiszaloknél és Kiskörénél, teljesítményük azon-
67.1. Tefterhiíjók a Dunán. Mii énlemes víd úmn szííHiiutii?
\ K is ó rs é Fdftfrfván • / 4nM<Aí htmiíi
l$t«ncn«ze|e
/ ihirtuiur
'árCSV
' 'v./'PAIházaJx
67.2. A nemfétiies ásványi nyersjmyagok bi'myúszatu. iiuiiui. melyik mire luisvuHlianH
bán kicsi. Megépítésük elsősorban a kedvezőbb hajó/Hsi fcUélclek biztosítását és az öntözést szolgálta. A folyó forgalma a szélsőséges vízjárás miatt c.sak belföldi jelentőségű.
Mely alföldi tájakra juttatnak öntözővizet a Tiszáhóí kiágazó csatornák? Hogy nevezik a Kiskörénél kialakított viztámzót?
A Duna vizét elsősorbim ipari vízként ha.sz- nosítják. A folyó partja mentén vízigényes üzemek pl. erőművek, papírgyárak, vegyi üzemek sorakozniuk.
A folyó egész magyiirorsziigi sziikaszii hajózható. bár közvetlen kijárata cs<ik a Fekete-ten- gerre van. A K ajna-M ajna-D una vízi út kiépítése óta azonban az Északi-tenger is elérhető hajóink számára, biír kihasználtsága kicsi.
Leszűkíti a sziíllítás lehetőségét nűndkét nagy folyónk folyásiránya és mélysége.
A Tcl-szín alatti vizek közül <iz ivó- és iparivízellátás szempontjából is fontosaik a rétegvizek (elsősorban az artézi vizek) és a résvizek.
Hol vannak nagyobb víztározó rétegeink? Mikor és mi alakította ki ezeket? Mely hegységeinkben kvkth 'zik karszf^'íz?
Hazánkban világviszonylatban is jelentős mennyiségű termálvíz találiiató. Hasznosításuk iizonbiui igen komoly befektetéseket igényel, mert ezeket nagyobb mélységből (esetenként 1500- 2000 m) hozztík fel. A kitemielt vizet pótolni is kellene.
(londoi jelent az is. hogy a lennálvizek kUlönbözó sói a talajba kenilve környezeti károkat okoznak. Megoldás tehetne, ha a kihűlt vizeket visszapréselnék erede* ti helyükre. így pótlásuk is megoldódna. (Jelenleg több helyen hígítás után a közeli folyóbajuttatjiik - és fizetik a bírsiigot.)
6 8 HAZÁNK A KÁKl’ÁT-MKDKNCÉBKN
A magas hőmérsékletű vízkészlet által képviseli geotermikus ciicr}^val* a mezőgazdaságban üveghi'izakat, toüasiítnikat fűtenek. Néhány helyen (pl. Szegeden) lakások fűtésére is felhasználják.
A temiálvizű és oldott ásványi anyagokat megfelelő mennyiségben és összetételben tartalmazó rüitJők vize í»>ógvászati célokat is szolgál. Legisineilebb gyógyfürdőink (pl. Hévíz, Hajdii- s/ohos/Jó stb.) idegenforgalma ezért igen nagy.
A megújuló energiaforrások között nagy értékel képviselnek a talajok és a természetes iiövény- takar<>. A talaj képződése hosszú folyamai, károsodása viszont sokszor visszíifordíthatatlan. Leginkább a lejtős területek vannjik veszélyben. Itt az eredeti talajok kb. háromnegyede lepusztult.
ME(ÍÚJULÓ TERMÉSZETI ERŐFORRÁST JELENTENEK ÉíJHAJLATUNK JELLEMZŐI IS
Az éghajlati elemek közül a n ap su g ár/ás - a napsütéses óra és a hőösszeg* - értékei igen kedvezőek a mezőgazdaságra.
Évi csapadékm ennyiségünk is elegendő a növénytermesztéshez. Kedvezőtlen viszont a csapadék évi eloszlása.
Még kevéssé használjuk fel energiatemielésr< a nup- sugárzást és a szelei. Pedig napeleiitek segítségével egy egész lakás eIektronK>s es^ özei üzemeliethetők lennének. Ma még jelentős anyagi befektetést igényel a napelentek elhelyezése l-l lakó* vagy középületben. Hosszaid) távon azonban niegtéríil az önellátó energia- tcniKlés miatt.
Magyarország ugyan nem tartozik azerÖNen szeles Icrillciekhez. ennek ellenére egyre inkább terjed a sziélernművek építése is.
A levegőt gyógyászati célokra hasznosítják a klimatikus gyóg>helyck*, pl. a Mátrában és a Bükkben. Gyógyító hatású néhány barlangunk levegője is (pl. a Baradla vagy <iz abaligeti).
A már felhasznált, feldolgozott erőforrások líj* rahas/.iiosítása fontos lenne az ország sziímára. Kevesebb energiát használnánk fel. erdők menekülnének meg, kevésbé szennyeződne a környezet.
Támaszd oUi ^yakorhiti pélJákkal, hogyan lehet hegyűjteni az újrahcisznosírásra alkalmas anyagokat!
6K.1. Hazainkban még kevéssé kihasznált energiaforrások: a napsugárzás és a szél energiája. Gon<h>lkoz:J Hová cél- szerű lelepfteni nepefeniekei és szélerőművekeiT
ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!
1. Csoportosítsd tenyészeti erőforrásainkat!2. Mely erőforrásaink szolgáltatnak energiát?3. Ismertesd a hazainkban előforduló érceket és a bányászatukkal kapcsolatos problémákat!4. Mely nyersanyagok állnak az építőipar rendelkezésére?5. Elemezd vizeink gazdasági jelentőségét az alábbi szempontok szerint: energiatemielés. ön
tözés, hajózás, ivó- és iparivíz-ellátás, gyógyászat!6. Mely éghajlati elemek jelentenek természeti erőfonást hazánkban?
K()RNYK/>K'I’ÜNK ÁhLAI’OTA ílS N ÉDKLMK 69
K ö r n y e z e t ü n k á l l a p o t a és v é d e l m e
A Kárpát-medence természetföldrajzi értelemben egységes. Temiészetl környezetének egyensúlyát a 19. század folyamszabályozási, lecsapolási munkálatai, majd a gyors iparosodils. a települések fejlődése, a vasútépítések megbontották.
A SZILÁRD KÉREC ÉS A TALAJOK ÁLLAPOTA. VÉDELME
A szilárd kéreg sebhelyeit okozó bányás/at károsította a növényzetet, meg\ áltoztatta a teniíészetes vízmozgási folyjunatokat. és kihatott ;iz élőhelyekre. A meddőhányók’®' maradványai kiporz<lsukkal. kioldódásukkal ma is .szennyezik a talajt - de a levegőt és a vizeket is.
Ezek a gondok elsősorban középhegységeinkben jelentkeznek. A beziín bányák is veszélyt je lentenek.
Jár.itaikban felgyülemlett a bányaművelési segédanyagokkal szennyezett víz. Hasonló gondot okoz a már nem üzemelő bány<íkban az ércekkel kölcsönhatásba lépő csapadékvíz is.
6‘Al. Me(kl6hányó Zagyvsirrtna halárííban
erősenpusztulóközepesenpusztuld
gyengénpuszmtónempusztuió
leitMMÖ8^ által pusztítón
69.2. Talajpusztulás Magyarorsziigon. Vesd össze tíz tulti’ szfxt Uiltijitpiisok térképével.' Mely UiUijok pusztulása erőteljes?
Az Alfölílön a szénhidrogén-kutatáskor és -kiteniieléskor keletkező fúróiszap szennyezi a talajt és a vizeket.
A lejtős területeken a lalajum/ió* jelent problémát. Ennek megoldása a teraszképzés, a talajvé- dő fasorok telepítése, a lejtés irányiira merőleges sziíntás, a túlzott legeltetés elkerülése és a v ís s z í í-
erdősítés. A talaj teniiőerejének megőrzését a szakszerű trágyázás, a növényvédelem és a helyes vetésforgó szolgálja.
A talajsavanyodás területei a folyók árterein képződött talajaink. Fokozza a savanyodást a műtrágyáziís és a le\'eg5szennyezés is. E talajok minőségét általában meszezéssel javítják.
Szikes talajaink alacsony temiőképességének javítá-sa kétirányú. Savanyú szikesek esetében a mész pótlásiít mélysz<'mtá.ssal kombináljiik. A lúgos kémhatás csökkentését öntözéssel és savanyító hatású anyagok (pl. lignitper) adagolásával végzik.
A VIZEK ÁLLAPOTA ÉS VÉDELME
A felszín alatti vizeink kb. egyhaniiada kitűnő minőségű. A réteg- és karsy.lvi/xrk egy részénél is megjelent azonban a nUrátsxcnnyexcUségf ami elsősorban a mezőgazdasági eredetű szennyezésekre vezethető vissza (műtrágyázás). Komoly veszélyt jelent a felszín alatti vizekre a hulladékelhelyezés és az olajszennyeződé.s.
70 HAZÁNK A KÁKl’ÁT-MKDKNCÉBKN
arzénnalszonnyezettvi^
70.1. Hazánk mely uijdiii jdetitős tíz ivóvizek arzén-Uir{ahm4? W zz utána. niUyen éleuoni hatása van!
A felszín ülatti vizek védelmének útja a sy.cnnyc/őíorrások Icls/^molása és a még scr- (etlcn \í/J>á/J.sok (pl. a parti szűrésű vízkészletek) védelme.
A f'cis/íní vi/ek minőségromlása az utóbbi időben lelassult, de nő a hakteríológiaí s/eiinye- zettséft (pl. a Dunán). Az ipari és lakossági vízfogyasztás bővülésével növekedett a szennyvizek mennyisége, iunivel a csatornahálózat és a szcnny- ví/.tis/títás nem tudott lépést tartani. Sok szennyeződés érkezik a folyókon külföldről is. ami a ncm /ctkö/i együttműködési is szUksé- ge.ssé teszi.
Néz(^ titcg az utlaszodhan hazai folyóink víZ' szennyezettségének a mértékét!
A 2000-ben a SzaiiK>K ronuínial szakitszán a folyóba juioit ci;inidszénnyezödés hosszú szakaszon pasztí- totlii a Tisza élóvilágál.
A Balaton vízminőségromlását az utóbbi időben sikerült megállítani. A téi'ségben keletkezeti szennyvizeket máshová vezették. A nagy állatt^irtó telepeket elköltöztették a tó közeléből. Szabályozóik a műtrágya-felhasználást. Szennyvíztisztítókat építettek, és visszíiállítottiik a Kis-Balaton \'í2 minő- ségvécfő funkcióját. A Balaton vízminősége az utóbbi időben kiváló lett.
A LEVEíiŐ ÁLLAPOTA ÉS VÉDELME
Az orsziig teiületének 13%-a szennyezett és mérsékelten szennyezeti levegőjű, de itt él a hikosság több mint fele. Legszennyezettebb a levegő a l‘ő- ván>sbHn és környékén, a Sajó vöIí»> ében, valamint a közép- és észak-dunántúli térségiK'n.
70.2. Szennyviztlsziító b«rend«zé.s
Hazánkba határainkon túlról is érkezik, és természetesen távozik is tőlünk légszennyeződés.
Jelenleg a hőerőművek és a településeken belül a gépjármíí-közlekvdés juttatja a levegőbe a legtöbb .szennyező anyagot. A kipufogó- és az erőművekből számlázó gázok, valamint a levegő vízgőzének egyesüléséből létrejövő savas esíllc* hazainkban is kimutathatók.
A szennyezett levegő elsősoii>an légúti és keringési betegségeket okozhat, de szerepet ját.szhat a daganatos betegségek kiahikulásiíban is.
Huziínkban a káros anyugok kibocsátásának megengedhető mértékét - a légköri levegő minőségi köve- lelménycinek határértékei szabályozzák. Ezek igazodnak a i)cm /c(kö/i syahvHnyokho/. és jogs/ultú- lyttkho/. Hatásokra eredmények is születtek: pl. csökkent az erőművek, cenientgyárak porkibocsátása, a gépkocsikba csak ólommentes benzint tankolhatunk.
Az ország nagyobb hiínyadiín. főként a nagy\ á- rosoktól táv ol, a levegő még tisztának minősíthető.
A HULLADÉKOK ÉS KEZELÉSÜK
A vizek és a talaj minőségének romlása legnagyobb mértékben a hulladékokra vezethető vi.ssza. Hazánk a nagy hulladéktermelő országok közé tartozik. Ez a gazda.ság állapotával, a fogyasztás színvonalával, szokásaival függ össze.
A veszx'lyes hulladékok zöme az ipari tenne- lésből szánnazik. Kb. 80%-át megfelelően kezelik, a többi 20% viszont súlyos környezeti i'ulalmak okozója lehel (pl. vörösisziip-katasztrófa - 124. o.).
A hulladékkezelés legtöbbször az ártaltnalla- nítási és a lenikást jelenti. Az i'uliilmatlanílás főként égetéssel történik.
K()RN YK/>:rÜNK ÁhLAI’OTA ílS VÉDKLMK 7 1
71.1. Levt;g<^szennycz6t(Négö< jelz<^ m űszer a fővárosban 71.2. A szelek tív hu llüdékgyűjtés tnind;mnyíunK fcladula!
figyeld meg az atiaszodhan, hogy lakóhelyed' hez legközelebb hal falálhaló hulladékégető mű!
Az egyik legnagyobb gondot hazainkban is a radíoaklív hiilladckok elhelyezése jelenti. A paksi erőműből kikerülő elhasznált fűtőelemeket átmenetileg helyben tárolják. Nézz utána, milyen létesítmény működik Bátaapátihati!
A települések szilárd hulladékait im m<ír gyűjtik és kezelik. Budapesten ennek ártalmatlanítására hulladékhasznosító égetőmű épült.
A jövőben az lenne kívánatos, ha a hulladékok mennyisége csf^enne. újrahas/.nosításuk viszont nőne. Ehhez azonban jobban el kellene terjednie a s/.cicktív (anyagfajtáik szerint szétválogató) hűl- Iadckg>’űjt6*nck*.
Nézz utána, hol támljdk, hogyan kezelik lakó' helyed hidladékait! Te hogyan tudnál vásárlási szokásaidon változtatni, hogy kevesebb hulladék kerüljön a környezetbe?
ZAJÁRTALMAK
A népesség nagyobb részét főként a közlekedésből eredő zajártalmak terhelik. Ezek xajvcdelmi ín- (c/kcdcsckkcl és létesítményekkel csökkenthetők. Ilyenek pl.: az átmenő forgalom csökkentése forgalomeltereléssel vagy a településeket elkerülő utak megépítésével, zöldteiületek kialakítása. z«ij- elnyelő falak, dombok emelése, a hiízak zajszigetelésének javítása.
OLVASD EL!
A tervek szerini Aradról 22 km hosszú vezetéken szállíianak majd jó minóségú ivóvizei Békés megyébe. Ezzel fogjiík hígífaní a magasabb ai^éniarlulmú ivóvizei, a költségesebb technológiai tisztítás helyett. A kezdeményezés közel 360 ezer lakost érint a megyében.
ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!
1. Hogyan függ össze a környezet állapota a temiészeti erőforrások hasznosításával?2. Mely okokra vezethető vissza a talajerózió? Hogyan lehet ellene védekezni?3. Sorolj fel víz- és le\ egőszennyező forrásokat!4. (iyűjts péidiUcat a környezet védelmére tett intézkedésekről és a környezet természetközeli álla
potának visszaállítá-sáról! Melyeket támogatja az Európai Unió?5. Kövesd nyomon a televízióban, az interneten az utóbbi időben lezajlott, környezetkárosodással
járó hazai híreket! Mik a következményei? Hogyan lehetne kivédeni ezeket?
72 HAZÁNK A KÁRPÁT-MKÜKNCÉBKN
A KÁRPÁT-MEDENCE TUDÓS MAGYAR KUTATÓIKIECiÉSZÍTŐ ANYAG
BÍ;L m á t y á s (1684-1749)
Magyarország első tudományos igényű leírója. Tevékenysége ezer szállal kötődött a Felvidékhez, de munkássága kiterjedt az egész Kárpát-medencére. Több más tudományágban (pl. a nyelvészetben, a pedagógiában, a történelmi forrásfeltárásban és a kémiában) is maradandót alkotott.
HUNFALVY JÁNOS ( 1820-1888)
Az első magyar fóldrajzprofesszor, a Magy<ir Földrajzi Társaság létrehozója. A hazai fold tudományos megismerésének úttörője, tankönyveiben ennek megjelenítője.Munkásságának fő területe a Felvidék és a Kiírpát-medence. Nevét a Tátrában egy hágó és egy völgy őrzi.
ORBÁN BALÁZS (1830-1890)
Erdély kutatója. Szavai a mai napig időszerűek: „...mituhiyájunkmtk kötelességünk- ha cs<ik egy homokszemei is - odavefni nemzeti művehségünk pompás épületéhez- ”A Székelyföld temiészeti érdekességeinek, szép.ségeinek. népköltészetének, mese- és mondavilágának, zenéjének, műemlékeinek bemutatás<ívai ő is ezt tette.
lü . LÓCZY tA.JOS (1849-1920)
Belső-Áz-sia vándora. k\z oknyomozó foldnijz hazai megteremtője az összefüggéseket kereste az ember és a tenyészet kapcsolatiíban. A Balaton vidékére vonatkozó kutatásait A Balaton tanulmányozásának eredményeihcn összegezte. Az Erdélyi-medence szerkezetének vizsgálatával a kőolaj- és földgiízkészletek feltánísához járult hozzií.
CH O LN O K Y JK N í) (1870-1950)
Első geográfus utazónk tudományos munk<lss;iga a természetföldrajz valamennyi ágára és Földünk szinte minden részére kiterjedt. Hazai kutatásai Erdélyhez és szülőföldjéhez, a Balaton környékéhez kapcsolták. Szívvel-lélekkel oktatott, nevelt és népszerűsítette tudományát: a földrajzot.
TK LK K IPÁ L(I879-I941)
A tudományos alapokon nyugvó gazda.sági földrajz megteremtője. Kutatásai eredményeivel küzdött Magyarorsziíg területi egységéért a trianoni békeszerződést kö\ etően. Máig ér\ ényes üzenete: a magyarsiig és az európaisíig egymá.stól elválaszthatatlan.
BALÁZS DÉN^:S (1924-1994)
Az érdi Magyar Földrajzi Múzeum alapítója. A Föld karsztvidékeinek, barlangjainak, sivatagainak egyik legkiválóbb hazai ismerője volt. Alaszkától a Tűzföldig,(írönlandtól Madagaszkárig, a (jalápagostól a Húsvét-szigetekig többnyire hátizsákkal járta be a világot. Útirajzain nemzedékek nőttek fel. Mit olvastál tőle?
l
MITTANlJLTALHA7.ANK TKRMKSZKri AIJOTOAÍÍAIROL? 73
M it ta n u ltá l h a z á n k t e r m é s z e t i ADOTTSÁGAIRÓL?Határozd meg haz«ínk földrajzi helyzetét a Földön, Európában és a Káipát- inedencében! • Sorold fel égtájak szerint a szomszédos országokat! Mely tájaink folytatódnak a területükön?
Mely hegységeink kőzetei sziímiaznak az óidőbol? • Hol találhatók középidei üledékes kőzetek? Milyen kőzetanyagú hegységeink keletkeztek a harmadidőszak közepén és a végén? • Melyek a negyedidőszak jégkorszakainak emlékei híizánk területén?
Milyen fogyó temiészeti erőforrásokat rejt hazánk földje? • Mikor és hogyan keletkezett a feketekőszén, a barnakőszén, a lignit, a bauxit? • Mely tájainkon található kőolaj és földgíiz? Milyen hatása van az ásványkincsek kitemielésének a természeti környezetre?
ÉGHAJLAT, VIZEK
Miben jelentkezik hitzánk területén a kontinentális, az óceáni és a mediterrán éghajlat hatása? • Mivel inagyar<ízható a nagy évi hőingás. iiz aszííly. a tájak eltérő napfénytartania és csiipadékinennyisége? • Melyek éghajlatunk kedvező és kedvezőtlen vonásai?
Mi a fő levegőszennyező forrás hazánk egyes térségeiben? (74.1.) • Hogyan keletkezik a savas eső? • Hogyan lehet megelőzni vagy csökkenteni a levegő szennyeződését?
Magyarázd meg, mit jelent: rétegvíz, résvíz, talajvíz! • Mely víztípusok a legfontosabbak íiz ivóvízellátás szempontjából? • Hogyan keletkezik a belvíz? Hol jellemző? • Mi a hévíz? Hogyan hasznosítható? • Mi veszélyeztetheti ivóvizeink minőségét? Hogyan lehet a szennyeződésüket megelőzni?
73.1. A z érdi M agyar Földrajzi Múzeum szoborpjirkja. Ha teheted, látogass el te is a nuízeiimhti!
MAÍÍVARAZI) MK(;, MIT JKI.KNT!
T Á JH A T Á R •
M F.STF-RSÉ ÍiES H A T Á R
F Ö L D T Ö R T É N E T I ID Ő K •
ID Ő S Z A K O K • Ó ID Ö •
K Ö Z É P ID Ő • Ú J ID Ő •
I IA R M A D ID Ő S Z A K •
N E < iY E D ID Ő S Z A K
JÉC iK O R SZ A K
F O ÍÍV Ó T E R M É S Z E T I E R Ő
F O R R Á S • M E íiÚ J U L Ó
T P J IM É SZ B T l E R Ő F O R R Á S
É ( ÍH A J L A T -A L A K ÍT Ó
T É N Y E Z Ő K
É V I KÖZFJ’E S H Ő IN < }Á S •
A S Z Á L Y • N A P F É N Y T A R T A M
S A V A S E SŐ
FE|^5Z(N A U T T I V IZ E K •
H É V ÍZ
74 HAZÁNK A KÁKl’ÁT-MKÜKNCÉBKN
Melyek legnagyobb folyóink? Sorold fel és mutasd meg a térképen jobb és bal oldali mellékfolyóikat! • Mi jellemzi a Duna magyarországi útját? Milyen munkát végzett a Kisalfóldön és a Visegrádi-szorosban? • Miért kanyarog a Tisza az Alfoldön? • Milyen a folyóink vízjárása? Miért? Mi teremthet árvízhelyzetet? Melyek voltak a legfontosabb ánnen- tesítési, folyószabályozási munkálatok? • Miért fontos a nemzetközi együttműködés a folyóvizek vízminőségének megóvásábiui vagy az árvíz elleni védekezésben?
Hogyan keletkezett a Balaton és a Velencei-tó? • Hol jellemzők a szikes tavak és a niorotvatavak? • Milyen célokat szolgálnak a mesterséges tavaink?
Gyújts a vizeinkül szóló verseket, népdalokat!
TERMÉSZETES NÖVÉNYTAKARÓ, TALAJ
Melyek haziínk legjellemzőbb növénytársulásai? • Hol maradt fenn a természetes növénytakaró? Mely fajok bizonyítják? • Mi történt a löszös területek temiészetes növénytársulásaival? • Említs haziii védett állatfajokat!
Hogyan függ össze a talajfajták elterjedése a természetes növénytakaróval, a kőzetanyaggal és az egyes területek vízellátottságával? • Hol találhatók a legértékesebb talajaink? • Hol a legnagyobb mértékű a talaj- pusztulás? Hogyan lehet ezt megelőzni? • Milyen hatása van a talajra a túlzott műtrágyáz<'isnak és az öntözésnek?
(íyűjts cikkeket újságokból és az internetről a környezeti károk megelőzéséről, elhárításáról!
74.1. Egyes települések levegrtszcnnyezettsége (éves átlagkibocsátás /jg/m-^-ben. 2009)
S Z K IE T • SZ O R O S
V ÍZ J Á R Á S
Á R V ÍZ • Á R T É R •
Á R M E N T E S ÍT E r r T E R Ü L E T
F O L Y Ó SZ A B Á L Y O Z Á S
Á R K O S T ó • S Z IK E S T Ó •
M O R O T V A T Ó •
M E S T E R S É Í ÍE S TÓ
N Ö V É N Y T Á R S U L Á S
T A L A JF A JT A K • T A L A J
E R Ó Z IÓ • T A LA JJA V ÍT Á S
VÁROS SZÁIJ.ÓFOK MTK(M;KN()\nM)K m t r ( k ;k n -i)1()x u )()k Ó/()N
Budapest (Teleki tér) 37 67.3 37.5 37,3
E)cbr«:cn (Kalotaszeg ler) 28 26.3 18,2 55.0
Dunaújváros 24 23,7 19,2 63.2
Eger 28 40.3 24.1 44.5
Győr (Ifjúság körút) 26 60.3 34.3 33.7
Komló 34 51.3 27.4 41.3
Miskolc (Búza tér) 36 81.3 36.7 38.5
Nyíregyháza 34 37.8 23.1 46.6
Salgólaiján 36 24.1 16.2 43,0
Százhalonibaita (Búzavirág tér) 23 25.1 18.2 50,0
Szeged 38 56.6 32.8 41.9
Várpaloia 33 31.5 19.1 43.9
Kgészségügyi határérték 40 70.0 40.0 120,0
III* fejezet
AA A • •
FEJLODESUNKTÁRSADALMI
ALAPJAI
? !i'-''
• • • • • «I • • •
« - Á-' » 2 c a S P 'j r ' ’ .
; i a i ! L
m mr. » *
, i \ _ ■ *• '• V iA}lm
M t : ’ '• *,.í
■'- -filt
76 FhUI.ŐDfoÜNK TÁRSADALMI ALAPJAI
H a z á n k n é p e s s é g e
r FOÍÍALOMTAR
uníli nyelvcsiiiád. nemzeti kisebbség, etnikum, népsűrűség, vallási megoszlás
..NYELVEBEN EL A NEMZET’
A kb. 14 milliós magyarság az uráli nyclvcsalád riiinu}*or ágába tartozik. Nyelvrokonainktól távol, niás nyelvű népek között élünk a Kárpátmedencében. Mi vagyunk a legnagyobb léisziünú finnugor nép.
Hazaink népessége 10 013 000 l'o volt 2010. január I -jén. Azóta is csökkent a népességszíim. A hivatalos népsz<üiiláiási adatok szerint orszi'ig- határainkon kívül kb. 2,5 millió magyar él. Ok döntően az 1920-as trianoni békeszerződésben kialakított új hatiírok miatt kerültek a szoni.szédos országokbiL Ott kisebbségként élnek, és számuk egyre fogy.
Idézel fel. hogy a Kárpát-medence mely tájohi élnek njü^yamk! Hasímfítsd össZe számukat a 7/>.l. táhiáz/cit (dapján!
A NÉPESSÉÍÍSZÁM VÁLTOZÁSA A TÖRTÉNFXEM SORÁN
A honfoglatástól napjainkig ellelt több mint 1100 év alatt a Kárpát-medencét fokozatosan népesítették be a magyarok és a ma velünk él6 kisebbségek.
A lörténcimi Magyarország népessége a 15. szá* zad végén 3 .5-4 millió fő lehetett.
A 18. szi'tz;KÍban jelentős volt a népesség növekedése. iuiielyhez nagymértékben hozzájárult a szerb, a horv’át. a román és a német bevándorlás és betelepülés. Ezek eredményeként összesen kb. 8.2 millió lakos élt a tönét>elmi Magyarország területén.
Az ország jelenlegi területének magyar nyelvű lakossága 1840-ben 4 millió fő volt. iunety 1940-ig 9.3 millióra növekedett. A nemzetiségi ariíny is jelentősen eliolódott a magyarok javára. Ebben a növekedésben döntő szerepel Játszott az 1867-es kiegyezés után felgyon^ll Iparosodás és Viirosíasodiis*.
A két világháború éveiben erőteljesen csökkeni a népesség szíima. illetve a növekedés m értéke.
A népesség összetételére Jelentős hatással voltak az orszíígok közötti népességvándorlások. A történelmi Magyarországról 1871 é s 1914 között 2.1 millió fő vándorolt ki. a mai orsziígterületről közel .350 ezer lakos. A kivándoHók ekkor elsősorbiin a fóld nélküli parasztok közül kerüllek ki. s többségük az amerikai kontinensen próbált .szerencsét.
Azt miír láttuk, hogy si magyar állam és a nemzet kttiírai nem esnek egybe. Eire is a történelnú események adnak magyarázatot. A mindkét világháborút kövelő lerületelcsatolások kényszerű népességniozgásokkal Jáitak együtt. A szomszéd orsz<igokba kerüli magyarság sorsa hazaink sziunára fontos külpolitikai kérdés.
A kivándoHások a II. világháború után is folyia- lódtak. Az 1956-os forradalom alatt és után elmenekülök (kb. 200 ezer fő) többségének Észíik-Amerika és Nyugat-Európa nyújtott nwnedéket.
MIÉRT EGYENLŐTLEN A NEPSURUSEíí?
Az orszííg egészére sziimított népsűrűségi átlag 107,6 r«/km^, ami Európában közepes értéknek tekinthető. Az egyes orsziígrészek között azonban
76.1. Magyarok a Kárpát-medencében (a legutolsó. 200I-es népszámlálások adatai ixhvpyisi). Azonosítsd a népességet- helyezkedéséi ti tennészeiföltlmjzi híjakkal!
SZLO VÁK IAFelvKfék
U KR A JN A
1-85%2fr-5o%
I S l-75% I 76-100% S Z E R B IA v'
RO M Á N IA
o rszáí; MACVAR KI.SKBBSKC
Románia l 4<K) 0(K) f6
Szlovákia 520 000 fő
Szerbia 290ÍH)0fíi
Ukrajna 150 000 fö
Aus/(ría 6 600 fő
Horvátország 16000 fő
Szlovénia 6 0 0 0 fő
HAZÁNK n í:i» k ss íx ;k 77
■
,Mbr«c*Ao y207270 /
-7071 -8081 -9091-100
101 -
77.1. Hazaink népesebb városai és a megyék népsűrűsége (f<Vkm-, 2010)
elég nagyok az eltérések. A fővárosban é.s vonzás- körzetében él haziínk l<ikossiígán<ik csíikneiii egynegyede. Ez &JiY)pában anínytalanul magas érték.
NaRjobb H ncpsunlscg a gazdasiígilag fejlett, iparosodott megyékben és a nagyvárosokban. Ezzel izemben alacsonyabb a ncpsűrű.scg a főként mezőgazdasággal foglalkozó, ritkább lelepü- léshálózatú megyéinkben, illetve a művelésre kevésbé alkalmas területeken.
Keress példákal u iankönyvi ábra (77.1.) és az atlasz<»d segítségével mindkét csoportra!
ERŐSÖDŐ NEMZETISÉCJI KÖTŐDÉS
Liikosságunk közel 99%-a magy<u‘ anyanyelvű (a 2001 -es népszámláláshoz kapcsolódó bevallás szerint).
Hazainkban sziíinos iicm/cli kiscbbscj;* él. A nemzetiségi nyelv a saját kultúra, a hagyomá
77.2. Nemzeti és etnikai kisebbségek aránya luizúnk településein. Keress iiuii'yarázoioi a föUrajv eUu’fyezkedésiikre!
nyok legfontosabb közvetítője. Alaptörvényünk cg,vciijogúságot biztosít a kisebbségek sziimára. Tanulhatjiik. használhatják anyanyelvűket. Ápolhatják kulturális örökségüket, önkonnányzatokat működtethetnek.
Keress erre példákat!A 200l*es népszámlálás scH'án több mint félmillióan nem válaszoltak a kisebbségre vonatkozó kérdésekre, élve a törvény biztosítottajogaikkal. Ennek ellenére nőtt a nemzetiséghez tartozilst vállalók sziima. Ugyiinakkor a hi\'atalos adat(4c jócskán elnumidnak a becsiek, a népességkutatások és felmérések eredményeitől.
Keress imigyarázolot az cinlíleii vtUtozósokra, eltérésekre! Nézz utána, a településed önkt>r'máiiyziitúfnin kis(;hhsé}(i képvisahJ! Kikel képvisel?
2001-ben Magyarorsz^íg akkori lakosságának (10 222 000 fő) 3.2%-a vallotta magát valamelyik nemzetiséghez tartozónak. Szítniitsd ki, hány fő ez!
A neme! nemzeti kisebbség létszáma a legnagyobb (több mint 62 ezer fő). Közülük Baianya, Tolna megyében és Budapest környékén élnek a legtöbben.
A délszlávok (hor\ átok. szerbek, szlovének) hazánkban szétszórtan élnek (lét.számuk közel 22 ezer fő). A (megközelítően 18 ezer fős) s/lovák ncm/etiscg szintén Budapest környékén és Ko- liiárom-Esziergoiti. illétvő Heves líiegyében él.
A n>mán kisebbség tagjai (kb. 8 ezer fő) főként Békés és Hajdú-Bihar megye, újabban Budapest és környékének lakói.
Rajtuk kívül pl. bolgárok, görögök, ukránok, lengyelek bővítik a kisebbségek körét.
A cigányság (rom ák) nem alkot nemzetiséget, etnikumként* él hazánkban.
77.^. Tftbbnyeh’ű helységné\'tábla. A megyéiekhen van olyan település, ahol jelentős szátmí kisebbség él?
# Ci0«nyok O# németek ® szlovének
0 2 5 ”«9S #sitov41«>k •romlmok
78 FhUI.ŐDfoÜNK TÁRSADALMI ALAPJAI
-»^>r'’o--rr.T».-rrrI I a u 1 1 1
7X.]. A ka to likus vallás hazai közpon tja a z esz te rgom i 7K..V A ..ká lv in is ta R óm a", D cb rec cn h íres rc fo m iá tu s Bazilikii temploma
A cigánysúg főként a nyelvi megosztonsága miatt nem egységes etnikum. töŰ}ségUk csak magyarul beszél. Az Észak-IndiálxSI szánniizó népcsoport tagjai a török uralom idején érkeztek hozziink nagyobb sziimban.
Becslések, vahuiiint a kisebbségi szervezetek sze* rint hazánkban 6-800 ezer f<5s roma népesség él napjainkkin. Hol?
A legtöbb loniH Borsod-Abaiij-Zetiiplén. Jász- Nagykuti-Szolnok, Sziibolcs-Szíitiiiíír-Bei^g. Biira- tiya iiiegyébeti és Budapesten él. Sz<'u«uk. arányuk növekszik. Helyzetük javítAsa ál hununk feladata is.
MILYEN VALLÁSÚAK VAÍÍYUNK?
A vallásos népesség több tnint fele római katolikus. Vallási központjuk Ks/lcrftom. A második népe.sebb felekezet a reform átusoké, központjuk Dcbrcccii.
Kisebb lélekszáiniíitk <iz evangélikusok, a görög katolikusok, az iziaeliták. a baptistáik, a naza- rénusok és az unitáriusok.
Nézz utófiíi. mely vallti.si irányzatok, csoportok tartoznak a protestánsok közé!
7«.2. Szlovák népviselet
m OLVASD EL!
A nemzeti és az etnikai kisebbség fogalmát sokszcH* haszmiljuk helytelenül. A kettő közötti különbség úgy fogaltiiazható meg. hogy a nemzeti kiset>bségnek van anyaországa, ahol nemzete többségben van. pl. si szlovákok esetében Szlovákia. Az etnikai kisebbség nem rendel kezik anyaországgal (pl. a cigányság, a ruszinok).
ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!
1. Ismertesd az atlaszod segít.ségével, hogy hol élnek magyarok nemzeti kisebbségként!2. Kik és hol élnek hazainkban nemzeti és etnikai kisebbségként?3. Melyek az együttélés feltételei? Keress erre példiíkat a környezetedben!4. Indokold a népsiírűségi térkép területi eltéréseit!5. Nézz utána, mely EU által tíímogatott prognmiok segítik a hátnínyos helyzettj fiatalok képzését!6. (iyűjtsetek közösen anyagot a hazánkban élő netiizeti és etnikai kisebbségek szokásairól,
viseletéről, zenéjéről, táncairól stb.
NÍ:I»RSK1)ÍISI FOLYAMATOK, A NÉPKSSÍX; VÁNIM)RLÁSA 79
N é p e s e d é s i fo l y a m a t o k , A NÉPESSÉG VÁNDORLÁSAMIÉRT VÁLTOZIK A NEPESSEííSZAM?
A népesség számát több tényező befolyásolja. Döntő az él\ eszületések és a híiláloziisok sz<íiii<ín<ik különbsége. Ha a születések sziíma meghaladja a hal<iloz<ísokét. nő a népességsziíiii - ekkor tcrmó- s/ctes szaporulatról (+)* ^szélünk. Ellenkező esetben csökken a népesség, ami tcrmóízetes fogyást (—)* okoz.
Hasúink népességére az 1980-as évek elejétől a Icrm cs/ctcs fogyás* jellemző.
A 79.1, és 79.3. á b r á k s e g í ts é g é v e t m u ta s d he. m e ly té n y e z ő k já r u l n a k h o z z á a n é p e s s é g s z á m c s ö k k e n é s é h e z !
A népesség sziíniát az orsziígok (kontinensek) közötti népességmozgils is módosítja.
Napjainkban - a h<izai statisztikiík szerint - nem jelentős az országot végleg elhagyó kivándorlók sz<íma. Azonban a külföldön is keresett, magasabb sz«ikképzettségűek távoziisa a kedvezőbb jövedelmek és kutatási lehetőségek miatt egyre jelentősebb (pl. egészségügyben, vendéglátásban dolgozók).
Többen azonban nem a kivándorlást választ- j<ík. hanem ideiglenesen, vcndcgmiinkáskcnl* dolgoznak külföldön.
Sokan tartózkodnak nálunk is vendégmunkásként. pl. az építőiparban, a kereskedelemben dolgoznak, elsősorban a hatiír menti településeken és a fővárosban. Cíyíikori a mezőgazdasági beta-
r FOÍÍALOMTAR
természetes szaporulat és fogyás, korok és nemek szerinti megoszlás, ki- és bevándorlás, vendégmunkás, belső vándorlás, ingázás, korfa, alvótelepülés, aktív kereső, nyugdíjas, munkanélküli, eltartott, foglalkoziísi szerkezet
Európa 84% ebből
Németország 10%
Románia4 3 %
Ukrajna11%
Afrika1%Amerika2%
11%Szert)ia és Montertegró
25% egyéb
összesen: 184 358 fő
79.2. A h;iziínkban tiirtózkodó külföldi úlUuiipolgámk n>eg- oszlásii kontinensek, liléivé orsziigok szerinl 2009-ben
79.1. A reniiészetes szaporulnl (Iliéivé fogyás) <iUikulás:i. Mennyivel csökkent a népesség 1980-2009 közt itt? Melyik wirttsimk népessége közi‘1 ennyi?
79..V Az újszUlöiiek száinámik válloziísii inásodík vlhtg- háborútól napjainkig. Prófxilj inagyurdzíitoi keresni, hogy mi lehet viiltúzds oko!
kai ítási vagy a h<íztartási niunkiíkban való részvételük is.
Haziínk lakói nemcsak külföldre távoznak, hanem orsziígon belül is „költöznek”. A belső vándorlásnak fő oka lehet pl. a lakó- és munkahely-változtatás.
Az elköltözések nagy része ntegyén belül töiténik. Míg iiz eWz<S évt»ze<iekben a fóvámsbii, illelve a várr>- sokbíi \ al<S tömeges bev;índorIás volt a jellemző, a folyamat az l990-es évektől kiegyenlítettebbé váll. illetve megfordult. Ma a falvakba, a városok környékére költöznek többen.
hikófielyedrt' melyik a Jellemző?
Sajátos belső népességmozgás az iiigá/ás. A viíroskömyéken lakók a vi'irosba járnak be dolgozni naponta. Az emiatt kialakuló „alvótclcpü- lesről” reggelente kirajzik a munkaképes lakosság, és csak aludni tér haza. (Az ingázűs oka. hogy a munkaerő-kereslet és -kínálat, a lakó- és munkahely térben elkülönül egymástól.)
múlva hány gyerek kezdi iiKijd el az iskolát, kerül felsőoktatási intézménybe, áll munkába, stb. Hány ember kerülhet nyugdíjas állományba.
Elemezd oz áhnit!^ Miért kedvezőtlen a népesség korösszc'
tétele?-M elyik a legnépesehh korcsoport? Tagjai
mikor születtek?- Miért keskenyedik ei a kot fa alapja?- Melyik nent átlagéletkora magasabb ?-‘Milyen tényezők okozhatják a férfnöhhlet
megszűnését?Hjíziínkban a népesség korösszetétele kedve
zőtlen. A születések csökkenése miatt egytie kevesebb a fiatal korosztályhoz tartozók sz<íma (15 év alatti a lakosság 15%-a), ugyanakkor az 50 év felettiek aránya ennek több mint a kétszerese (37%).
A népesség tehát öregszik, s az öregedő iic|K's - scg’*' szerkezetét a korfa oszlopszerűvé válása mutatja.
KOROK ES NEMEK MEííOSZLASA
A népességszám korcsoportok és nemek közötti megoszlását bemutató sajátos grafikon a korfa*.
Hazánk népességének megoszlását <\ »o.l. ábrán figyelheted meg. Erről leolvasható a különböző korosztályú emberek (nők és férfuik) iU'íínya. Következtetéseket lehet levonni - pl. 5-10 év
KO.l. A magyar népesség korfája (2009).
r«rfi-többlet
400 300
nő
100 200 300 400
HOL D O U jOZUNK? m ib ő l ELÜNK?
A fenti kérdésekre kapsz választ, ha néhány, a mindennapi életben gyakran alkalmazott muth kaügyi fogahmnmd niegismakedsz.
Az aktív keresők munkahellyel rendelkeznek és dolgoznak, még nem érték el a nyugdíjkorhatárt.
A munkanélküliek az életkoruk alapján már nem tanulók és még nem nyugdíjasok, dolgozhatnának. de nincs munkahelyük. Megélhetésük könnyítésére átmenetileg .segélyt vagy járadékot kapnak.
Nézz ntána. hogy mit jelent ez napjainkban!A miinkanélkülÍKc)>et a rendszer\’állozás hozta a felszínre. A válstigba kerüli, veszteséges vállalatok, intézmények elbocsátották a felesleges munkaerőt. A fellendülő gazdas;ig több munkalehetőséget kínálhat. A munkanélküliség csökkentéséhez azonban a piacgazdaság igényeihez alkalmazkodni tudó. több szakmával, nyelvtuditssal, informatikai ismeretekkel lendelkező mukavállalókra van szUkség.
Napjainkban hazánkban csaknem minden harmadik ember nyii}*dtjas (a népesség közel 30%-a). Közülük a legtöbben elérték az előírt nyugdíjkorhatárt, mások f>edig egészségügyi okok miatt (pl. rokkantsájj) nyugdíjasok.
Az eltartottak nem rendelkeznek ön<ílló jövedelemmel (pl. tanulók).
NÍ:I»RSK1)ÍISI FOLYAMATOK, A NÉPKSSÍX; VÁNIM)RLÁSA 81
703
eoo
500 477
400
900
200
SS7
672 Aft>«lvaniartonmu4ar>öllujhokszánta (azo* (Ö)
56S ^ar«nya<% )
12A 506470
10.80-ÍX^9^ 344
420
100 0.9,
1 W C 1991 1992 1993 19»4 199S 1997 19S9 2000 2002 2007 2006 2000
Kl.l. A iiiunkanélkUlisé” alakulása (a munkaügyi szervezetnél hivatalosan nyilvántartott adutok alapjitn)
Sajátos problémánk, hogy luiz^ínkban kevés az aktív kereső, a íeljes népességnek csak közel a fele. Ez európai viszonylatban nagyon alacsony iirány.
A Toglalko/ási .sxcrkcxct azt mutatja meg, hogy melyik gazdasági ágban dolgoznjik az ;iktív keresők. AII. világháború előtt a mezőgíizdaság- ban dolgoztak nálunk a legtöbben. A szocialista iparosítás hatására ezt a szerepet az ipar vette át. A piacgíizdaságra való áttérést követően - a fejlett országokhoz hasonlóan - a szolgáltatások váltak vezetővé.
1-1 új tennék létrejöttét kutatá'; és fejles^és (K-fF) előzi meg (pl. gyógyszer-, szoftverfejlesztés, biotechnológia alkalmazás;), infonnácíök feldolgozása). Ezt a tevékenységet negyedik gazdasági ágnak is nevezik. Ebben kientelkedó szerephez jut az oktatils.
XI.2. A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ágak Kzerinti megoszhlsa (2009). Mely ágakat jelölik a kiilönhoző színek? Szóinítstl ki. hofiy a inuiik<mífl<ilók hány százttlékái foghlkoziatják oz egyes ágak!
{ekk)4goz<Mpar21%
egyébmezőgazdaság. vacJ* kö-zösségi. és erdőgazdálkodás. személyi
6 7 % biztosítási szálílás. tevékenység raktározás, posta és távközlés
ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!
1. Mely folyamatok járulnak hozzá a népességszám változásához?2. Mutasd be a tankönyvben lévő korfán a népesség korok és nemek szerinti megoszlásának jel
legzetességeit!3. Mi indokolja a hazai lakosság országon belüli népességmozgását?4. Alkalmazd a c.saládodra a legfontosíibb munkaügyi fogalmakat!5. Mutasd be lakóhelyed népe.sségi jellemzőit!
82 FhUI.ŐDfoÜNK TÁRSADALMI ALAPJAI
M i t t a r t u n k é r t é k n e k ? h o g y a n é l ü n k ?FORRÁSFELDOLCÍOZÓ ÓRA
Ehhen a fejezetben nem „leckét" olvashatsz. Ábrákat, adatsorokat, cikkrészleteket gyűjtöttünk össze feldolgozandó forrásként. Válofiass' közülük! Eiemzésükkel az előzó fejezetekben szerzett ismereieidet támaszthatod alá. Elgond(dkt»dhat.sz
K2.1. A iiiagyamk idegennyeiv-isnierete (a 18 év feleiikk ‘Jf'-ában). Hogwn atakiih a két felmérés ulöptmrjólxw o hi’xzéUnyelwkurtmyíi? Keressmigyoni^iutitt KtUtoZiiu>kni!
A) Idegen nyelvet beszélők aránya életkor és isKolal végzettség szerint
életkor szerint
S6918-24
25-ÍM
3S-44
45-54
55 -
TT■ 33 f3 1
■ 27r2521
Ü23“ 14 12
“ 2006. aug.
2 2 1997. nov.
10 20 30 40 50 60 70 aO 90 100
Végzettség szerint
rancsörettsé9)e
érettségizett
<fc omés n>6g tanul
ö ssze sen
10 ! 12
31!3 2
rss* 67
197
" 2 7f2410 20 30 40 50 60 70 80 90 100
B) Hányan beszélnek egy-egy nyelvet?
Angolnémet
orosz
Olasz, francia, spanyol romén,
Szert>-hOfVát. sztovék
más nyelv
1611
1314
" 2006. aug. 1997. rwv.
10 15 20C) Mi ösztönöz a nyelvtanulásra?
a) így könnyebben találsz megfelelő állást:b) ér<tekelnek az kiegen nyelvek;c) szeretnél külföldön utazgatni;ő) szakmai tudásod fejlesztéséhez van rá szükséged:e) külföldön szeretnél tanulni, majd dolgozni;f) a dipk>mádhoz kell a nyelvvizsga:
g) az internetezéshez is elengedhetetlen a nyelvismeret.
családi, .'izociális. egészségügyi, életmódbeli szó- ká.sainkon, a népesség mint munkaerő jellemzőin. Dönthetsz: mi jelent szárnyúira értéket, követendő mintát.
Gyújts cikkeket te is a fen ti témákhoz! Fogai- mazz tfieg kérdéseket, és i'álaszold is meg azokat!
NYELVISMERET. ISKOLAI VÉCÍZETTSÉCi
Egy közvéleménykutató intézet felniérést végzett (önbevallás alapján) a hazai hikosscíg idegen nyelv tudásiíröl két időpontban (1997, 2008).
A felmérések között eltelt bő évtizedben a 18-24 évesek nyelvtudása látványosan javult. Három fiatalból ma már kettő képes külföldiekkel beszélni. A fővíírosban tízből négy lakos (állítása szerint) íJtba tudná igazítani idegen nyelven a hozzií fordulót. Az életkor előrehaladtával azonban jóval kedvezőtlenebbek a mutatók.
Hasonlóan nagy a sz«ikadék az iskolai végzettség szerinti nyelviudá.sban, ami egyes korcsoportokban még szélesedett.
Sok. nem csiik diplomához kötött foglalkozíís- hoz is szükséges volna a nyelvtudás. Az EU-n belüli munkavállalás feltétele szintén a nyelv- ismeret lenne.
Bár napjainkra bővült az iskolai nyelvvála.sz- tás lehetősége, a legtöbb helyen csak az angol vagy a német nyelv tanulását tudják biztosítani. Ugyaníikkor a diákok többsége is ezt igényli. Az idegen nyelv elsajátítása a középiskolai évekre koncentrálódik.
82.2. A foglíilkoztatottak iskolai végzettség szerinti megoszlása (2009)
középfokú (szakmut>kás. szakiskola)3 0 ,0 %
8 osztály 1 1 ,4 %
3 4 ,3 % középiskolai érettségi
0-7 osztály 0 ,3 %
9 ,5 %egyetem
1 4 ,5 %főiskola
Ml r TARTUNK Í:RIÍ:KNKK? HOÍíYAN í:i.ÜNK? 83
Sok dilik kiegészíti ezt: nyelviskolába vagy nnigúntanárhoz jár.
A főiskolai vagy az egyetemi diploma megszerzését nyelvvizsgához kötik. Ezért a diplomások közöli nőtt az idegen nyelvet beszélők aninya. Sajnos sok diák azért nem kap diplomát, mert nem veszi komolyan a nyelvtanulást.
A Medián adatgyűjtéséből kiderül, hogy az összlakosság 8%-a háromnyelvű. Az Európai Tanács célkitűzése iizonban az, hogy minden EU- állampolgilr az anyanyelvén kívül még legalább két nyelvet beszéljen.
Érdekesek a statisztikák: a luxemburgiak 9 5 % - a , a h o l l a n d o k 7 5 % - a , a s z l o v é n o k 7 1 % - a
beszél három nyelven. Más országokra az egynyel vűség jellemző - pl. íirra való hivatkozással, hogy méretük vagy anyanyelvűk elterjedtsége miatt nem szükséges sziímukra az idegen nyelv ismerete (pl. Egyesült Királyság, Olaszország, Spanyolorsziíg).
Egy végkövetkeztetés szerint minél kisebb egy orszííg, annál több nyelven beszélnek a lakói. A kivétel Magyarország.
fiaud és idősehh tagjainak nyeivtudásáról! Kész/ls interjút a témakörben!
Gyújts olyan (nem diplomához kötött) foglalkozásokat. amelyekhez szükséges (volna) <iz idegen nytdv ismerete!
Hogyan ösztönözhetik a munkáltatók a nyelv* tanulást?
Mi készteti az (fsztályod tagjait a nyefvtanu- lásra? Készítsetek felmérést a H2.1. ábra C) részé' nél felsorolt lehetőségek felhaszfuílásávalf Ábrázoljátok az eredményt diagramon!
8 . .1. Egyetemi és főiskola! hallgatók szánta 197(>-2Ö00 kö* zött (ezer fó). Háityszontstirti nőtt az <ihntzi>lt iilősz^ikbtm ?
2006 1990
2004 1992
2002
FO( ÍL A KOZTATOrrS A( í
Melyek ma a piacképes foglalkozíisok? Mérnökre, közgaszdászra, informatikusra ugyanúgy szükség van. mint titkárnőre, festő-miízolóra. bolti eladóra. lakatosra, segédmunkásra! Kérdés, hogy hol és meddig?
A munkanélküliek 30%-a az általános iskola 8 osztályát végezte el. Szakmunkásképzőt és szakiskolát végzett .34%-uk, középiskolai érettségivel rendelkezett 25%-uk (2009-ben). Mindezek egyértelműen bizonyítják, hogy mindhárom csoportban szükséges a továbbképzés - a szakképesítés megszerzése, több szakma elsajátítása, a nyelvtudás, a számító- gépes ismeretek alkalmazása.
Hogyan tehet eleget a nttinkavállaló a munkál- tatók által tátmtszíott követelményeknek? Símdjfei felnőttképzési programttk-at!
M iv e l m a g y a r á z o d , hf>gy e g y j ó s z ttk m a va g y d ip lo m a m e g s z e r z é s e n em elegendő: h o g y a ta n td á s éleflt<KSSziglan szó tő fe la d a t ?
A női munkavállalók közel 20%-a diplomás. Az iskoliízottsiígi szint növekedésével a férfuik és nők közti kereseti különbség csökkent. Nem változott viszont, hogy élesen elkülönülnek egymástól a férfi és női munkalehetőségek.
Keress a környezetedben többségében iu7ket, illetveféifiakatfoglalkozható tnunkahetyekef! Hasonlítsd össze a kereseteket!
Gyújts foglalkozásokul, amelyek ehőiesed-le k !
Milyen „ajánlólevél” szerinted az anyaság a munkavállalás szempontjából? Gyttjts példákat ismerőseid köréből, ifletve cikkekből!
Szerepjáték keretében képi'iseljétek a munkáltató, az anya, a gyertnek érdekeit!
S. .2. Az egy főre jut<i élelmiszer-fogyasztás (kg/év). Mi fitítivezőés mi kedvezőtten u ftfjfyttszltís YŐltozósáhtui?
20001998
^9 _ ^
160ti*: H Jfttófmék
U U
120 cec«&h&k (kszt és rizs) ioq^
10000
MO
S3.3#—
60
40., zsiradékok 3-‘>.0
A
20-------- • -
33.2
1990 2000
hús é s húskészítmény
11202
cukof' 3l.«
2006
84 FhUI.ŐDfoÜNK TÁRSADAI.MI ALAPJAI
E(iESZSE(íl ALLAPOT - ELETMOD
Hazainkban a hantiadik leggyakoribb liaUíloz<lsí ok a síroké (agyvérzés, agytrombózis, szélütés). Kockiízati tényezői: a magas vérnyomás. <iz állandó stressz, a szívbetegség, a túlzott sófogyasztás, a koleszterinben gazdag táplálkoziís. az alkohol, a drog. a dohányzás, az elhíz<ís. a fogamzíísgátló tabletták szedése, az egészségtelen életmód.
Mi jellemzi az éleliniszer-fogyasztási szokó- saiiikai? Véleményed szerint melyik kockázati /<•'• nyeztfl és hogyttn lehetne csökkenteni? (83.2 .)
A dohányzás következtében a Földön évente kb. 5 millióan (ennyi Finnország liikossága) halnak meg napjainkban, azaz másodpercenként egy ember. MagyaroiNzágon minden ötödik haláleset emiatt következik be.
Hazánk az évi egy főre jutó 2200 sziíl elszívásinál és a dohányosok magas arányával a világ cigarettafogyasztóinak az élvonalába tartozik. A felnőtt férfiak 46%-a. a felnőtt nők 34%-a dohányzik. és egyre több a dohányzó nő és <i fiatal.
Napjainkban igen sok bizonyíték gyűlt össze világszerte a cigiiretta iiltal okozott bett^sé^ckrol.
A tijdőník W-95%-a a hosszú távú dohányziis következménye. A dohányfüst rákkeltő hatása a gége-, légcső-, nyelőcső-, gyomor-, máj-, hasnyálmirigy-. húgyhólyag-, prosztata- és vesedaganat esetében is bizonyított.
A krónikás légcsőhurut, a tUdőtágulás. iiz asztma. az érelmeszesedés sokszor szintén a dohányzásra vezethető vissza.
A függőséget a dohányfüst részét képező nikotin aliikítja ki.
Nézzük meg az anya}*! oldalt is!Bár - egy tanulmány szerint - az állam
a ./üstölgőktől” 300-330 milliárd Ft bevételhez jut. ennél jóval többet ve.szít. A dohányzils okozta betegségek és a korai elhaláloziís miatt kieső nemzeti jövedelem összege évi 460 milliárd Ft.
Az Európai Bizottsiíg szerint évente 2.5 milliárd eurós kárt okoz a dohányzás uniós szinten.
Ezért folyamato.san szigorítjíík a dohányteniié- kek gyártását és áiiisítását. Néhán)' példa az újabb javaslatokból: tegyenek képi figyelmeztetést a dobozokra (pl. rákos tüdőről, kámsodott szívről); csökkentsék a nikotin- és a kátránytartalom megengedett felső határát, egységesítsék a csoma- gohlst (a csábító, vékony, pasztellszínű dobozok helyett).
■ >1960 1970 1960 1990 1995 2000 2007 2006
S4.I. A születéskor várhitíó élettairtiuii változása (1960-2008)
(Fonás: http.www.cigimentes.hu)Nézz ufátM, hogy milyen éktfani lumha van
a ílohányfiist anyagai közül a nikotinnak, a szén- monoxidnak, a kátránynak! Mi a különbség az aktív és a passzív Johányztís között? Milyen szigorításokat vezettek he nálunk a dohánytermékek vásárlásánál? Hol tilos dohányozfü? Véleményed szerint lehet-e eredményesen küzdeni a cigaretta árának növelésével a dohányzás ellen?
Egészségügyi szakemberként hogyan csökken- tenéda dohány'zást. s véderiéd a nem dohányzókat?
Számolj egy kicsit! Ha napi I doboz cigarettát szív el egy családtag, az évi hány forint kiadást je lent? Hány napi fizetését füstöli el?
ÉRTÉKKÉ VÁLIK AZ ECÉSZSÉCÍ
Néhány beszédes szám:- 1990 és 2009 között a haláloziísok szi'u»a I \ %-
kal csökkent Magyarországon.- A születéskor viírható áthigos élettartam 1960 és
2008 között 68 évről 73.8 esztendőre nőtt hazánkban (K4.i.).
- Az EU-ban az évezred végén 78.3 év volt a születéskor várható élettartam (ezt mi kb. két évtized múlva érhetjük el). Mi lehet a javuló mutatók oka?
A rendszer\'<iltoz<ís után vei‘senyhel>zetbe kerüli a gazdasiíg. Ez íizzíü is járt. hogy íiz emberek rádöbbentek: vigyázniuk kell magukra! Nagyobb a koc- bízata annak, ha valaki pontatlanul, kialvatlanul. ápolatlanul ii>egy be a munkahelyére. A munkavállalók megértették, hogy a jobb teljesítményhez tö- lődniük kell <izegé.szségükkel. Ehhez több mozgás, egészséges táplálkoz<ls. kev esebb alkoholfogyasztás szükséges.
Az egészségtudatos magatiirtás megerősítésében fontos szerepe van a piaci választék gazdago-
K5.1. A hiíztíulások éves kutdásainak niegoszUlsii (2008)
dásának. a sajtótennékeknek. a reklámoknak, a niozgásleheiőségek bővülésének.
A jobb körüiniények között élők. az életmódjukkal többel törődök élettartam tekintetében is előnyben vannak a szegényebbekkel, kevésbé iskolázott<tkkal szemben.
Mihen nyilvánul meg a csaUUlodhan az egész- ségttiilíitos magatartás? In! össze, milyen sza- hadiíUTs tevékenységeket végzel egy héten!
MENNYIBŐL (ÍAZDÁLKODUNK?
Ttuiod mennyi ma a bruttó és a nettó átlagkereset Magyarínszágím ?- 2009-ben <12 átlagos nettó kereset (a kézhez
kapott fizetés) 124 086 Ft volt.- 2001-ben a létminimum* 27 ezer Ft/fő volt. s
a lakos.ság 1/3-a élt ennél kevesebből. 2009-ben
75 024 Ft lett a létminimum. Hároii) millióan éllek ekkora, vagy ennél kevesebb pénzből.
- 2001-ben 300 ezer gyeniiek élt olyan családban. amelyben nem volt kereső.Hogyan osztják he a luiztartások az éves jöve^
(lelniüket? Elemezd a 85.1 áhrát! Mihen térnek el ettől nagymértékben a családod kiadásai 7
OTTHON IS DOLCiOZHATUNK
A fejlett országokban egyre szélesedik a távmunkát végzők köre. Ilyet nálunk eddig elsősorban maga.san képzett emberek, többnyire vállalkozií- sok keretében dolgozók v'égeztek.
Ez a típusú munka általában sziímítástechnikai ismereteket és előzetes technikai befektetést igényel. A hozzá szükséges infiustruktúra - szí'uiiító- gép. intemen onal telepítése ás üzemeltetése - költséges. A munkáltató részéről pontos munkaszervezést igényel a feladatok progriuiiozott kiadása, a végrehajtás ellenőrzése. Sokan azén is idegenkednek a távmunka végeztetésétől, mert nem látjiík a munkavállalói felelősség érv ényesítésének, üzleti titok megőrzésének garanciáját. 2009-ben 4.5% volt a távmunkát végzők <ir«'uiya hsizánkban.
Miért előnyös a távmunka pl. a kisgyerekes szülőnek? Értékeld a távmunkát a közlekedés és a környezetszennyezés szempontjából! Van^e tele- püléseden példa a távmunka végzésére! Milyen feladatot látnak így el?
K5.2. Fogyasztói úllugilrak. átlagfvs nettó keresetek forinibim. Szóniolj egy kicsit! Hány sztizfilékkal nöu 20 év alatt a nettó (iilagkt'reset? Mely tennékek szfízalékos iíniövekedése hatadta meg a keresetek növekedéséi 2009-hen?
T e l e p ü l é s e in k j e l l e m z ő i ; A falvak és a ta n y á k
r FOOALOMTAR
település, természeti és uírsadalmi telepítő tényező. magányos és csoportos település, falutípusok. városiasodás, tanya
A tclcpülús a népesség lakó- és/vagy munkahelyének együttese, az ott élő emberek közössége.
TERMÉSZETI ÉS TÁRSADALMI TELEPÍTŐ TÉNYEZŐK
A települések kíalakuUlsában. fejlődésében fontos szerepe van a tcrm és/ctí adottságoknak (pl. domborziU, éghajlat, vizek, talaj, ásványkincsek).
A Icchníka fejlettsége, a munkaerő szíikkép- zettsége a társadalm i feltételeket biztosítja.
EU^zctcs nm ulm átiyaU I (fö ld ra jz , törtcéiclcin ) se g íts é g é v e l g y iíjts m in é l töhh p é ld á t c'Zc'kre!
A t<irsadalmi tényezők része <iz íiilrastruk- lúra* is. íunely a lakosság életkörülményeit javítja.
V izsg á u l m eg a X6.1. ábrán , m elyek ezek!Az infrastioiktúra színvonala döntő a települé
sek jövője szempontjából.A településeknek több típusa alakult ki. Lég-
gyakoribb csoportosításuk szerint m agányos vagy szórványtelepülésről (pl. tanya), illetve csoportos településről (falu. város) beszélünk.
FALVAINK
SA.l. Az infrastruktúra Összetevői. Hov<t sttrohuid az Ufe- o hírósófiot, o luulsavjiet. a henzinhiioK
a szervizJ. a védőgúutkat?
nagyobb alapterület jeilemzi a házakat. Lakóinak életfomiája is közelít a városiakéhoz, egyre kevésbé követik a hagyományos falusi élet normáit. Különösen jellemző ez a fiatalságra, amelynek tagjai átveszik a v«íros fogyasztási és kulturális szokásait. A falvak infra.struktúrája is fejlődik; fokozatosan bő\ ül a közművek kiépítése, és megjelenik a modem hírközlés is. Különösen a nagyvárosok közelében fekvő falvakra jellemző az átalakulás, a városiasodás’ folyamata.
8fi.2. Igazi hagyoiiwnyörzö falu: Hollókő. A világttrökség része
A falvak a legrégibb és ma is a leggyiikoribb településeink.
Kezdetben a falvak lakói csaknem kiz;írólag u mező- gazdaságból éltek. A falu lakó- és munkahely volt egyben. Ezt tükrözte a falu képe is: a lakóházakhoz közvetlenül csatlakoztak az ólak. istállók, gabonatárolók.
Miini megváltozott a falu foglalkozilsi szerkezete. Az olt élőknek a mezőgazdav'igon kívül a Itelyi ipar és a szolgáltatások, az ing<ízóknak a közeli városok nyúj- tanitk munkalehetőségei.
Az életmód változása átfomiálta a falvak külső képét. Ma m<ír a magasabb komfoitfokozat.
A falvitk alaprajz;!, mérete rendszerint követi a doniboi-zati adottságokat. Alaprajz szerint legrégibb a sz^ibálytalan utcahálóz^ittal rendelkező halma/Xalii. Ez az alföldi percnitcrUleteken (Nyír* ség. Jászsííg) jellemző.
Az cgyiilcás vagy szalagteikes falvak házai a dombvidékek völgyeiben vagy a folyók mentén húzódó egyetlen utcára merőlegesen sorakoznak.
A sakktábla a lapraj/ii falvak szabályosan, mérnöki tervek szerint épültek. Utcáik derékszögben metszik egymást.
N ézd meg az atlaszodhan a jeUcgzctc's alap-ra jzóku l!
Falvaink iiag>ság sxcrinti csoportosításiínak alapja a léleksziím. ami többnyire a település szerepkörét is meghatározza.
Az aprófalvak (lakosságuk 500 fő alatti) a tagolt domborzatú Dél-Dunántúlm és Borsod-Aba- új-Zemplén megyére jellemző települések. Bár döntően agrárjellegűek. a mezőgazdasiígi termelés feltételei kedvezőtlenek.
A kisl'alvak (népességük 500-2000 fő közötti) a dombsági. középhegységi t<yak megyéire jellemzők. Elsősorban mezőgazdasági jellegűek, de vannak közöttük bányász- és ipari falvak is.
A kö/éplalvak (2-5000 lakosú települések) közül a kisebbek a Dunántúlon, a nagyobbiik az Alföldön gyakoriak. Szolgáltatásaik bővülnek, infrastruktúrájuk fejlődik.
Az óriáslalvak (lakos-wíguk 100(X) fő körüli) sz<ima csökken, várossá nyilvánításuk folyamatos.
TANYÁINK
Az állaltariásról a földművelésre való áttéréskor a sZcin(óka( csak úgy lehetett ii)egmunkálni. ha a dologidőben (egész nyitron) kim lartózkodoii h fold művelője. Ezen alakult ki a tanyavilág, amely eleinte időszíikos, majd állandó lakóhellyé vált.
Később a honiokvidékekre telepített szőlő- és gyli- mölcskultúník is állandó kétkezi munkát, folyamatos gondoziíst igényellek.
A több lépcsőben kialakult magyar tanyarendszer adja az Alföld sajátos arculatát. A tanyák területi elhelyezkedése is jellegzetes.
K7.2. K ilátása Somlóról. A háttérben egy tipikus egyulcás falu. Sonilószőlős látható
X7J. Tanya az Alfoldön. jV//f tudsz it ha^yomhtyos taiiyusi élt'tiiifulnUy
8 8 FhUI.ŐDfoÜNK TÁRSADAI.MI ALAPJAI
A Nyírségben a bokorianyák. Békés megyében a sor- t;«iy;ik. a Dum í-Tlüza közén á s z é r t i;tnyák jellem zőek.
Mu m ég je len tő s a lányán élők szám a. Közülük so k an fog lalkoznak szőlő- ésgyUm ötcslem ieKZtéssel. kertészkedéssel.
A fiatalok kevésbé vállalják a m a^áii\os település nyújcoita életmódot. így a tanyiík hikói elöregednek. niagukia iiiaradtiak, s számuk egyre csökken.
A tanyák napjainkban családi farm okká* alakulhatnak át. de infrastruktúrájuk kiépülésével a nyiyahís. a falusi turizmus színhelyeként is biztosíthatják a településtípus fennmaradását, jövőjét.
Jellegzetes szórványtelepülés pl. az erdészház. a gát* őrház. a turistahitz. amelyek sajátos feladatot látnak el.
Az alföldi nagyvárosok közeiében lév5 tanyák kikapcsolódást jelenthetnek a mozgalmas városi hétköznapokból. A nyugalom, a csend, u tiszta levegő sok előnyt nyújt. Akinek van rá lehetősége, itt hódolhat hobbijának (állattartás, lovaglás, vadászat, kertészkedés, baráti összejövetelek stb.). Ehhez azonban megfelelő infrastruktúra szükséges. SX.2. TjmyaN’idék légi felvételen. Melyikc.uiponlxi somhukl'/
K«.I. A szennai múzeumfalu. Mién lehel érdekes a látogotók szónuira?
ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!
L Mutasd be példiíkkai a természeti és a társadalmi jellegű telepítő tényezőket!2. Milyen szerepe van az infrastruktúrának a települések életében?3. Jellemezd a falusi településeket! Csoportosítsd <\z általad választott szempontok szerint!4. Miben nyilvánul meg a falvak városiasodása?5. Hol jellemzőek a tanyák? Mi lehet a jövőjük?
v A r íx s a in k í:s k ( ) / ,k ; a / x ; a t á s u n k 89
V á r o s a in k és k ö z ig a z g a t á s u n k
r FCXÍALOMTAR
város, vonziískörzet, városi szerepkör, váró- sodás. várostípusok, ugglomeráció, közigazgatási egységek
MITŐL VAROS E(ÍY TELEPULES?
A város abban különbözik a talulól, hogy lélek- szánia és népsűrűsége egyaránt magasabb. Infrastruktúrája fejlettebb, beépítettsége sűrűbb. A vjíros olyan szolgáltatásokat is nyújt, amelyek nem csak a saját lakosságát látjiík el. Feladatköre (riiiikdója) határain kívülre is kisugárzik. A többféle feladatot is ellátó települések körül voii/ás- kör/c t aliikul ki.
Pl. a N'üfosok kereskedelmében széles körű az «lrukínú- lat. egész-ségUgyi intézményeikben különféle sziikor* vosí ellátiís, iskoláikban sokféle képzés válasziható. A viírosok vonzást gyakorolnak a környezetükben élő munkaerőre is.
Ebben a településtípusban viszonylag kevesen élnek ii mezőgazdaságból, a liikosság nagy részét az Ípiu‘ és a szolgáltatások foglalkoztatjiík. A vá- rosodás* (urbaniz<íció) a városok területi növe-
H9.2. Budapestről is meginduli a tehetősebb réteg kiköltözése. pl. a közke<I\'eli Szentendrére. InJoktiUmeg. mién!
kedését, népességsziímánítk gyarapodását, a városok számának emelkedését jelenti. A folyamat eredménye, hogy a luizai lakosság 328város valamelyikében élt 2010. január 1-jén.
HÁNYAN LAKNAK EííY VÁROSBAN?
Városaink léleksz<íma többnyire szoros kapc.solat- ban van vonzáskörzetük nagys<ígával, szerepkörükkel.
Kísvánisaiiik (lakosságuk 25 ezer fő alatti) az óriásfalViiktói nem népességsziímukkal. hanem
Összetettebb szerepkörükkel különbőznek. A mezőgazdíisági tevékenység kevésbé jelentős (pl. Kőszeg. Hajdúszoboszló. Ptiks).
Középvárosok egyes megyeszékhelyek, \ ala- mint a 25-50 ezer fős települések (pl. Vác, (iyu- la). Szerepkörük a kisvárosokénál sokrétűbb, köz- igazgatási. egészségügyi, g<izdiLSíígi. kultunílis központok. Szolgáltatásaik az egész megyét ellátjiík.
Nagyvánísaiiik gazdasiíga. felsőfokú oktatási intézményeik, egészségügyi és egyéb szolgáltatásaik több megyére kisugároznak. Miskolc, Debrecen, Szeged. Pécs és Cíyőr egyben megyeszékhelyek is.
A váro.shálózat legrangosabb települése a lő- ván»s. Budapest a nemzetközi besorolás ülapján egyetlen nagyvtírosunk (2010. januiír l-jén 1.721 millió lakossal). Az országos szerepkörű intézmények csaknem kiziirólagos központja.
AZ ACKÍLOMERÁCIÓ
A „túlfejlett” nagyvárosokból megkezdődik a népesség kirajziísa. ami az elővámsodást. az agglomeráció kialiikulását eredményezi.
Az ajyjijomeráció’*' a nagyvárosok körül, több település összeépülé.séből kialakuló tclepillcs- cgyüttfs, népességkoncentráció. Hazánkban Budapest közelében alakult ki a legnagyobb agglomeráció.
90.1. A budapesti agglomeráció. Hány százafékár alkotja az ország U’ríiU’iéiiek és népességének (teríili't: knr. fakossáf{: 2503,2 ezer fő)?
az a0glom«fáctós reodezési tervben ktjeiM ópiiésí övezeleK
lotentog beépített ) terúielek
VAROSAINK SZEREPKORENEK TÖRTÉNETI VÁLTOZÁSAI
Városaink lélekszámán<ik alakulása, telepítő tényezőik, szerepkörük változiísai. a városkép sijjá- tosságai szerint sokféleséget mutatnak. Történelmi városaink többsége faluból fejlődött várossá.
Az ipitrosodá'vt n>egel(íz<Vn u városok els<*>sorban védelmi. közigiizgalási vagy gazda'iiigi felitdaiokal láltiik el. A régi megyeszékhelyek közül több hadászati szempoiitböl fontos, viíifal lal megerősített királyi vagy egyhiízi székhely volt (pl. Veszprém. Buda. Székes- fehér\'ár). Kiváltságos hel yzetűek voltak a szabad királyi városok, amely címet az uralkodó adományozta {pl. Sopron - Nézz iitána. kitőt kapta ezt a címet!).
A teniiészeti adottságok az átkelőhelyeken a hídvárosok fejlődésére hatottiik kedvezően (pl. Komárom. Budapest, Szolnok, Szeged).
Az ásványkincsek a bányavárosok kialakulását segítették (pl. Tatabánya. Ózd. Komló).
Az alföld és a hegy\'idék találkoz«lsiinál a vásár- tartási és árumegállítói joggal rendelkező vásárvárosok jöttek létre (pl. Miskolc. Eger).
Alföldi városaink többsége mezőváros volt. L<ikói főleg a mezőgazdaságból, tennényeik értékesítéséből és feldolgozásából éllek (pl. Kecskemét. Makó, Debrecen). Mára a kiz^írólag agrárszerepkörű városok már az Alfóldön sem jellemzőek.
Fokozatosan bővült a városok szerepköre.A vasijti közlekedcs csomópontjai is várossá
fejlődtek (pl. Nagykanizsa, Székesfehér\ tír, Szolnok).
Az ipiu^osodás több hullámban hozta létre az ipari városokat (pl. Miskolc, Salgótarján, illetve Dunaújváros, Tiszaújváro.s, Ajka).
Az idegenforgalom elsősorban az üdülőváni- saink fő szerepköre (pl. Hajdúszoboszló. Hévíz, Harkány).
(jiizdag oktatási és kulturális hagyományokkal rendelkeznek az iskolavárosok (pl. Sárospatak, Debrecen. Pápa).
A városok többsége - fejlődésük eredményeként - többféle funkcióval is rendelkezik, illetve szerepkörük ma is bővül, átalakul.
A magyar városok külső képe is változatos. Történelmi városiiink jellegzetes stílu.sjegyeket hordoznak. Szépségük, kultúrtörténeti értékeik megismerése, megóvása mindannyiunk gazdagodását szolgálja.
VÁ RO SA IN K í:s K ()/,U ;A yx ;A T Á S U N K 91
\ 0 GyŐf'Moson Sopron Sopron
-Homároin'__-Es2ior^m^Tatabán
^Szombattim^ ' Veszprém
Zataegersze9
Nyíregyháza
SzabolcS'Szatmár' / Bereg /
Debrecen ¥ “
i K a p o s v á r - ' S z e k s t í r d
\ o # 1 •N a g y k a > v ^ Somogy
^Szo lnokJész-
Nagykun- _ J Szo*iofc
Kecskemét X
Bécs-Kiskun ^O soográö
Hódmezóvá
Szeged
Főváros
Pécs Régióközpont
^ Megyeszékhely^ megyw jogú város
^ Megyei jogú város.^ f>em mÉ^yeszékhety
91.1. Hazánk megyéi. n>cgyei jogú városai és rcgi<Sközpontjai
k ö z k ;a z ( ; a t á s u n k
A magyar közigazgatás terüietl egysége. Szent István óta. a mcí».ve (iikkor királyi vármegye). Hazíínk 19 önkomiányzati megyére és a fővárosra tagozódik. A mcgv cszckhclyck és az 50 ezer lakosnál népesebb városok megj ei jogú városként működnek, közigazgatásilag önállóak.
A magyar közigazgatásban r>ctn volt jelleiiizó a ine- gyéknél nagyobb leiüktű. taHoin<'tnyi sztniű régiók* kialakítása, szemben a nyugat*eur6pai orsziigokkal. Az Európai Unióhoz való csallakoziisunk egyik feltétele volt a régiók létrehozása.
A területi közigazgatás alapegységei (a községek és a vái^»sok) jogi szempontból egyenlő rangúak. Működésük az öiikorm ányzali rendszerre épül.
A közigazgatás egységei és számuk (2010. január I.):
községek 2824\^íírosok 304főváros, megyei jogij Viíros 24megye 19régió 7
Olvasd le a közigozg<ffósi központokat!
ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!
1. Mi különbözteti meg a várost a falutól település-földrajzi szempontból?2. Értelmezd a városodás folyamatát! Mutasd be a városiasodás megnyilvíínulásidt!3. Csoportosítsd lélekszíím és szerepkörük szerint városainkat! Keress példáikat rájuk!4. Mi az oka az agglomeráció kialakulásának?5. Hogyan változott megyeszékhelyed szerepköre?6. Rendezzetek vitát a falu és a város nyújtotta életmódról!7. Sorold fel a hazai közigazgatási egységeket!
92 HUI.ŐI)í>JÜNK TÁRSADALMI ALAPJAI
B u d a p e s t m in t v il á g v á r o s
92.1. Budapesli panonitna a < Jellért-hegyrrtl. A vifófíörökséfi mely részeit ismvrvtlfelo képen?
r FOÍÍALOMTAR0«M(i-r>e9y ÍO^
hévforrás, gyógyforrás, városmag (city), belső Uikóhelyöv, külső nwnkahelyöv. külső lakóöv. többközponlú város, nemzetközi nagyváros
TERMESZETI ADOTTSAÍÍAI
A főváros lenuészetróldrajzi képe kétarcú. A Duna medre alkotja a halíírt a nagyobb területű, a keleti oldalon elterülő Pesti-síkság és a nyugati oldalon lévő Bii(Ial*hc^vscg között.
A liiidai-he}»y.sé}»ft a kéregmozgá.sok összetördelték. rögökre darabolták szét. A törésvonalakon hévforrások fakadlak. A „hiidai lermálís vonal” mentén feltörő különböző hőfokú és vál- toziitos ásN'ányi összetételű gj ógv források a fővárost híres fürdővárossá emelik. A hegység sziimos barlangot rejt, pl. Pálvölgyi-, Szemlőhegyi-csepp- kőbiulang.
Budapest éghajlatában kedvező a napsütés magas óraszitma (évi 2040). a szélvédettség (az uralkodó észiiknyugati szélirány).
PMt>-»i>cs*g
íWUJxvobtóU
92.2. A budai teniiális törésvonal. ntelyfiiniöklélesiihek melléjük!
92.. . A budapesli (íellén fürdő
BUDAI’KST MINT VILAtíVAROS 93
f’lolgíiváms^) ■ ^QuarKum V
Óbuda']
római kor
kazépkof 1873-löi 1950-lói
városmag
belsó lakóöv
kütsö m unkahelyi
kúiső lakóöv
ipartelep
Q kókori teiep
O rézkori telep
O bronzkori telep
# vaskori tfi4«p
9Í.1. A Wviíros icrUteli fejlódése. Hasonlítsd össze az atfa- W.2. Budapest \'ár0sszcrtíczcíe. Mely kerületek tartozfiak szád (érképével! az egyes övezetekbe? Használd az atlasztxlf
A felszíni vízhálózat fő tengelye a Duna, HMieiy budapesti szakaszain végig épít. Ennek eredményeiként alakultak ki a szigetek.
A folyó vízjárása erősen ingadozik. A Duna teljes fővárosi szakaszait szabályozták, rakpartjai kellő biztonságot nyújtanak az iírvizek ellen.
A folyó többféle lehetőséget biztosít a vízisportot kedvelőknek. Kirándulóhajókkal eljuthatunk a Dunakanyar üdülőövezetébe.
a q u in c u m t ó l n a c y -b u d a p e s t k :
Dolgozzatok fe l csoporimimkóhtm a főváras területi, kuituráíis és gnzdtiságifejlődését a könyvtár és az internet segítségével!
BUDAPEST VÁROSSZERKEZETE
A város szerkezete tükrözi történelmi fejlődését. Napjainkban a fővárost 23 kerület alkotja. A budai oldal tr>iicnclmí ván>sma{ya, a VárncgvcMl nemcsak Budapest, de az egész ország kulturális-művelődési központja (múzeumok, nemzeti könyvtár). Az UNESCO a teljes Vámegyedet és a Ciellért- hegyet, az OrszíigháziU, a Belvárosi templomot is magában foglaló Duna-paili sávot felvette a világ kulturális öröksége listájára. 2002-től a világörökség részei az Andnlss)' út és környékének épületei is (pl. a Szépművészeti Múzeum, a Műcsarnok. a Hősök tere. a Millenniunii földalatti).
A pesti városnia}* (a c ity) fokozatosan ahikult át Budapest, illetve az orszíig pénzügyi, igazgatási és kereskedelmi központjaivá. Ez a belvtlrosi központ az V. kerületben található, ahol kis teiületen zsúfolódniuk a szolgáltatások munkahelyet: az elegáns sz<íllod<ik. a modern irodahíízak. a banképületek. a luxuskere.skedeiem üzletei.
A city körül helyezkedik el a belső lakóhely^ öv. A Duna bal partján sűrűn beépített népes kerületek zsúfolt bérhjizai sonikoznjik (VI-IX. kerület). Sok hikóhiiz állapota leromlott. Ugyan<ikkor gyarapodnak a felújított háztömbök, a környezetbe illeszkedő új épületek.
A külső m unkahelyövhen pályaudvarok, kórházak, raktárak, gyárak egyaránt találhatók. Közéjük régi munkáslakások és panel lakónegyedek ékelődnek. Az üzemek helyén és a beépítetlen területeken bevásiírlóközpontok, irodaházak épültek.
A ..rozsdaftvezet” az egykori ipari nagyüzemek épületeinek lebontása, elhordása. a környezeti károk fel* számolása, a tereprendezés, a pailiosítás után vonzó lakóövvé alakul.
A második, a külső lakóövct laza. kertvárosi beépítésű területek, valamint lakótelepek alkotják (Újpalota. Békásmegyer. ci Budai-hegység lejtői).
A központi városmag az egyre terjeszkedő város szolgáltatási igényeit már nem tudja kielégíteni. Budapest löbbközpontúvá fejlődik, ami segíti az agglomeráció településeinek ellátását is.
94 FhUI.ŐDfoÜNK TÁRSADALMI ALAPJAI
94.1. Csúcsforgalom az Erzsébet hídon
A vái osperciiiet a javuló forgalmi helyzet (auló- pályagyűrű, az autópályáik bevezető sz«»kasz<ú) teszi vonzóbbá. Ezéii jelentős a városperenire történő kiköltözés, ami miatt a terület felértékelődik.
A FŐVÁROS JÖVŐJE
Budapest nemzetközi naí*\ ván>s. (iyorsan kiépülő pénzügyi, üzleti s/xilgállatásaí, so'kszinű kulturális élete. ídegeiirorgalmí von/crcje al- kainiassá teszik a fővárosi a külföldi üzletközpontok. cégek képviseleteinek idetelepedésére. A küin>ldi tőkchctcktetcsck ma is elsősorban a fővárosba irányulnak.
Budapest az ország kiemelkedő politikai, iga/j;atási« gazdasági, egészségügyi, kulturális és
szellemi központja (egyeteniekkeL tudományos kutatóintézetekkel). A nyelveket, közgazdasági és informatikai ismereteket tudó. az új dolgokra fogékony, főként fiatal ntunkaerőt a nemzetközi cégek szívesen alkalniazz<ík.
A főváros befogadója és köz\ etítője a tőkének, a külföldi kapcsolatokmik, a szellemi termékeknek. Ezt bizonyítji'ik az újonnan idetelepült korszerű (pl. informatikai, elektronikai, híradástechnikai, műszer- vagy gyógyszergyártó) vállalatok. Budapestnek megvannak az adottságai ahhoz, hogy a közép-európai térség iicm/x'tkö/J jelenlőscgíí központjává váljon.
Tájképi szép.'jége. építészeti öiökségei, töné- nelmi helyei, pezsgő kulturális élete alapján vonzó. a külföldiek szi'uniíra is megnézésre érdemes város, amelyre mindannyian büszkék lehetünk.
BESZÉDES SZÁMOK. NEMZETKÖZI CÉCÍEK
A fővárosban alacsony az ipari vállalkozitsok aránya. A z ipar foly<u)iatosan kirelepUl az aggloiner^ícióba. A hazánkban működő külföldi érdekeltségű cégek több mint felének Budapesten van a székhelye. Innen irányítjiik az ország egész területén végzett tevékenységüket. Ilyen pl. a (ieneral Electric, a C IB Bank. a K & H Bank. a Budapest Bank. a<ienerali-Providen- cia. ;iz IN ( i biztOKÍtók. BudapeMen nyílott regionális központot p(. a Volvo, a Saab. a Ford is.
A főváros a szolgáltatások országos központja. Itt bonyolódik le a nemzetközi pénzfoigalom 90%-a; az ingatlanközvetítés, a reklámtevékenység, a gazdasági tanácsadás 60%-a. A szolgáltatások itdják a főváros ( >DP-jének 82*/¥'-át. i\z ipar. építőipiU' a 18%-át.
94.2. E g y vállalkozásra jutó külföldi tőke a fővárosban SM.3. Egy főre Jutö bruttó h<tzai termék (( íD P )
1. Mutasd be a természeti adottságok szerepét a főváros fejlődésében!2. Mutasd be a térképen a város jellegzetes szerkezetét, az egyes részek funkcióit!3. Milyen látnivalókat, programokat ajánlanál a turistáknak Budapesten?
K(iY VILA(;VAR()S (;()NI)JAI 95
E g y v i l á g v á r o s g o n d j a iKIECÍESZITO ANYACÍ
95.1. A Megyeri Iiíd a leghossziibb dunai híd (1862 ni). Közvetlen kapcsolatot teremt Észak-Buda és Észak-Pest között az MO-s körgyűrűn keresztül
CSŐK KENÓ ZÖLDFELÜLETEK
Az egészséges környezet fontos iiiut<itója jiz egy főre ju tó zöldfelület. Budapesten 2009-ben ez csiik 2/3-a volt az elfogadhatónak tartott 21 ingnek. Az elmúlt években a zöld teiület hiíromniil- lió négyzetméterrel csökkent. Ez három városli- getnyi területnek felel meg.
Hova lettek a növények? Kb. félmillió négyzetméteren kiirtották az erdőt, illetve a parkokat, helyükön lakásokat, utiikat. benzinkutakat, aszfaltozott autóparkolókat építettek. Több mint egymillió négyzetméter, egykor mezőgazdasági művelés alatt lévő terület ma parlagon hever. Művelés híján háborítatlanul ..terem” nijta a parlagfű. Az innen számiíizó óriási mennyiségű, allergiát okozó virágpor miatt egyre többen szenvednek.
A viíros belső területein miír nem lehet növelni a zöldfelületet. Helyette a parkok, a fasorok ápolása, felújítása a cél. A Duna és a ..zöld partok”. fővárosi patakok mentén viszont erdősítést ter\ eznek. így új kirándulóhelyek jöhetnek létre. Mi a szerepe egy nagyváros életében ?Nézi utána, mely fafajokat pusztítja leginkáhh a városi szennyezeti környezet!
..CSÚCSFORCÍALOM"
Az utóbbi években jelentősen megváltoztak a fővárosban a közlekedési szokások. Csökkent a tömeg (közösségi) közlekedést igénybe vevők aránya. ez ma az utazóknak kb. (^%-a. Ennek a fő oka. hogy robbanásszerűen mc}*ndtt a / autók sxáma. A hiizai személyautó-állományból minden ötödik a fővárosban fut (kb. 582 ezer). Azaz futna. de... A belső kerületekben és a fővárosba bevezető utaknál (ahol az óránként elhaladó gépjárművek szíüiia íiz 5 ezret is elérheti!) rendszeresek a dugók, a torlódások. A város egyik legsúlyosabb problémája a nyugat-kelet irányú közlekedés ellehetetlenülése a fővárosi hidak túltcrhcltsé}»c miatt. Feltétlenül szükség van újabb hidak építésére.
Csökkentené a zsúfolt.ságot. ha a közickcdcsi s/4>ká.saiiikoii változtatnánk. A fővárosban nagyon kevés parkolóhely van. A belváros „megteli”. A nyugati nagyvárosokban jó! működő P+R* ren d sze iT e való átállás enyhítene a parkolási gondokon. a levegő szennye2 ettségén. A belső autó- forgalmat csökkentené, ha a városba érkezők a legközelebbi vasútállomáson vagy a főváros külső részén hagyva kocsijukat közösségi közlekedéssel jutnának el munkahelyükre. Bár nő a P+R parkolók és férőlielyeinek sziíma. a kihasználtságuk mindössze .'iO%-os. Szerinted mi lehet ennek az oka?
A fővárosi úthálózatot terheli az agglomerációból beáramló forgalom növekedése is.
A közlekedési szokások átalakulását okozzák a fővárosban és környékén elszaporodó h e v á - sárlókö/pontok is. Környékükön fokozódik a közúti forgalom, a zaj, a légszennyeződés.
96 FhUI.ŐDfoÜNK TÁRSADALMI ALAPJAI
Normál helyz<
Hideg légréteg
I I IA fúsl a felsőbb légrélooek (elé siáli.
Hkteg Jégréteg
A szmog kialakulása
Hideg légréteg
Meleg légréteg
Hideg légréteg
A legfelső hideg légréteg nem enge4 felszállri a szerénye- ődóseket.
^ —»
96.L A szennyezett levegő és ü kedvezőtlen n)ete<H'ológiai körülnwnyek tulálkozitsa füsikrtd (sznwg*) kiulakulásiíhoz vezethet. A levegő és az egészség védelme indokolttá tette a főv;irosb;in a szinogriadö-rendelet nKSdosítilsát! Nézz huUm , ho^y mit jelent ti xzigoríhis!
A NA( ÍYVAROSI LEVECÍO ME(ÍBETE(ÍIT? LAKASEPITES VA(ÍY FELÚJÍTÁS?
Haz<ínkb<in a levegő szennyezettsége szempontjából legveszélyeztetettebb térség a fővátx>s. Bár HZ ipari temielés kb. hannadára csökkeni a területén. iiz üzemek és a korszerűtlen fűtés kiimye- /c’tkároKÍló szerepét a {gépjárművek vették ál.
Ma iiKÍr nem a szén-dioxid. luinem a kipufogókból kiáramló nitrogén-dioxid és a talaj menti ózon szennyezi legerőteljesebben a főváros levegőjét.
A szennyezőanyag-kibocsátás mértékében jelentős különbség van a közlekedés módja szerint. I km út megtétele .során I utasra sz<ímítva a kötött pályás utaz«ís 4. a buszoziís 6-8. a személyautó pedig 14 egységnyi káros gázt tennel.
ZAJTERHELÉS
Felmérések bizonyiiják, hogy a zaj erőteljesen befolyásolja az emberek közérzetéi, életminőségét. Zavaija az alvá.st. ideges.séget. a vérnyomás emelkedését, a nmnkateljesítmény csökkenéséi okozhatja. Hazainkban a /ajlerhcics fő forrása a közlcktxlés. Kirívóan nagy a zaj.szennyezés a fővárosban, amihez a közúti, a vasúli és a légi közlekedés egyiu’ánt hozziíjárul. Jelentősek a sziibad- idős zajforrások is (vendéglátó-szór<ikozó helyek, rendezvények), továbbá az építkezések. «z ipari üzemek és a klímaberendezések által keltett zajok. Budapest mára Eutópa egyik legzajosabb fő- váro.sa lett. A zaj elleni védekezésben a legfonto- sijbb a tervezés során történő megelőzés.
1960 és 1985 között a nagyszabású viírosperemi lakótelep-építések jellemezték a fővárost. A pa- ncltechii()l(>0a .sok családot juttatott önálló, összkomfortos hikáshoz. Nem míiradt azonban pénz a belső városrészek k<u-b<inlartására, felújítására. Felgyorsult a belváros lakásain<ik. h<ízainak pusz- tulásii. Ez egyre inkább a Uikók társadalmi helyzetük szerinti elkülönüléséhez vezetett. A belső kerületek épületeinek felújítása, a foghíjak beépítése látványosan javította a városképei, bár feladat még bőven íikad!
Napjainkra a panelhikások is korszenjsítésre szorulnak. Sürgető feladat fűtési rendszerük átalakítása. az egyedi hőmennyiségmérés, a hőszigetelés. a külső nyilásziírók cseréje, az elektíDmos hálózati felújítása, esztétikai képük javítása stb. A fővárosi kiemelten érinti si paiiclrckonstrukció, hiszen a p<me!lakások közel 40‘íí‘-a Budapesten épült (ott él a főváros lakossiígának 30%-a!).
NÖVEKVŐ FOÍÍYASZTÁS - NÖVEKVŐ HULLADÉKHEÍiVEK
A nagy léleksziímú főváros napi 21-22 ezer. évi kb. 8 millió köbméter szilárd hulladékot „termel”. Mit csinálnak a hulladékkal? Kb. 50%-át elégetik a rííkospalotai Fővi'ux>si Hulladékhasznosító Műben. Az égetéskor keletkező hővel gőzt. illetve elektromos áiamot temielnek. A hulladékégető felújításával, a kazánok korszerűsítésével.
K(iY VILA(;>’AR()S (ÍONDJAI 97
1 1 v)2vez«(ék csatornahálózat
97.1. A íie llé it-hegyI viziiirozó
19S0 1990 >99S 2000 2009
97.2. Budapest ivóvíz* és szennyvízh<itózatának hossza
a rústgiizniosók felszerelésével csökkent a lég- szennyezés.
Az uralkodó északnyugati szél miatt mely ke- n'iletc'k. agglomerációs települések fe lé távoznak az égéstermékek? Segít az atlaszod!
A z el nem égetett hulladékot lerakj<ík. A fővárosi hulladék a közeli Pusztaziíinor lerakójába kerül, nniely <iz Európai Unió szigorú kömyezet- védelnii előírásainak is megfelel. A hulUidékot folyamatosan földdel borítjjík be, és növényzetet telepítenek rá.
A hulladék 30-35%-a újra felhasználható lehetne. Ehhez azonban tennékcsoportonként szétválogatva (szelektálva) kellene gyűjteni. Jelenleg a l<ikoss<igi hulladék 8.5%-át hasznosítjíík újra.
Sajnos egyre kevesebb a forgalomba hozott betétdíjas tennék. Fogyasztói szokásainknál sem kiemelt szempont még, hogy ne <iz eldobható csomagolású árukat vásiíroljuk. pedig ezzel jelentősen csökkenthetnénk a környezetünket terhelő hulladékot. Ráadásul túl sok csomagolóanyagot használunk.
Milyen előnyökkel járna a települési (ktminuh nális) hulladék szetyes anyagának kontposzfálása ?
A technika fejlődése új típusú hulladékot is „teniiel *. Pl. veszélyes hulladéknak minősül a hk>- biltelefonok akkumulátora, a számítógépekhez használt nyon«atók festékkazettája, azok patronja is. Az egyéb elhasznált elektronikai eszközök, az autóroncsok sok alkatrésze is káros a környezetre.
Mik az ífkai annak, hogy a fővátvs élen já r az „ infonnatikai hulladék ” előállifásáhan ?
Nézz utána, hogyan járulnak hozzá az EV- bán a gyártó és a forgalmazó cégek a káros termékek ártalmatlanításáhozf
KORNYEZETVEDELMI PROJEKT
2010-ben az Európai Unió erőteljes (65%-os) támogatásával megépült Kelet-Közép-Európa legnagyobb környezetvédelmi projektje, a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep és a hozzá kapcsolódó technikai létesítmények is.
A komplexumnak köszönhetően kezelhetővé válik a Budapesten naponta keletkező 600 000 m ' szennyvízből 350 000 m^. A Dunába jutó biológiailag tisztított víz aránya a korábbi 51%-ról 95%-ra emelkedik. Jelentősen csökken a fővárosban a folyó környezeti terhelése.
Az üzem Zíírt rendszerű, ennek révén műkö- dé.se a kerítésen kívül sem hang-, sem szagkibo- c.sátással nem jár. Területének 80%-át zöldnövények borítják, tetejére parkot, zöldtetőt telepítettek.
Retulezzetek vitát a főváros és az agglomerá- d ó kapcsolatáról, lakóinak életmódjáról, a népességmozgás gazdasági és környezeti következjné- nyeiről! Vámsodhan vagy a hozzád legközelehhi vántsi településen mely környezeti gondokkal ta- lálkoziuttsz?
97.3. ..Infonnatikai huliadék"
98 FhUI.ŐDfeÜNK TÁRSADALMI ALAPJAI
M i t t a n u l t á l h a z á n k n é p e s s é g é r ő l é s TELEPÜLÉSEIRŐL?Gyújts szempontokat a népesség jellemzőinek bemutatásííhoz! • Keress kapcsolatokat a hazíii hikosság és a Kíirpát-medence népei között! • Hasonlítsd össze az atlasz alapján hazánk és a szomszédos országok népsűrűségét! • Magyantzd meg a korfa segítségével haziínk népességének életkor és neniek szerinti megoszlását! Mi a kedvezőtlen benne? • Sorold fel és magyarázd a népességmozgások fajtáit! • Milyen társadalmi problémákat okoz a népesség fogyása és öregedése?
Miért alakult ki hazainkban a rendszen. áItozás után a munkanélküliség? (iyűjls adatokat lakóhelyeden a munkanélküliség alakulá*;iir6l! Hogyan változott hazíínkban a foglalkozási szerkezet?
Csoportosítsd településeinket többféle szempont szerint! • Mutasd be egy szíimodra kedves hazai város példáján a telepítő tényezőket! Hogyan változott a település szerepköre? • Atlaszod és az autós térkép segítségével keress példáikat a haz<ii települések alaprajzainak bemutatására! Mely településtípusok jellemzőek hazánk egyes tiíjaira? Rendezzetek vitát az egyes településtípusok által nyújtott életfomiáról! • Értékeld környezeti szempontból a városodást és a viírosiasodást! Magyaríízd meg az agglomeráció kialakulását! • Milyen szerepkörrel rendelkeznek városaink? Keress példákat mindegyikre!
Ismertesd hazánk közigazgatási egységeit! • Mely adottsi'igok segítették a főváros fejlődését? Mutasd be Budapest Vilrosszerkezetét! Milyen változások tapasztalhatók a szerkezetben? Melyek ezek közül a kedvezőek? Ismertesd a főváros szerepkörének bővülését!
Előzetes anyaggyűjtés alapján mutasd be lakóhelyed népességi és települési jellemzőit! Ha teheted, készíts róla házi dolgozatot! Csoportmunkában tartsatok számítógépes bemutatót!
MA(;VAKA/I> MK(;, MIT JKI.KNT!
N É P S Ű R Ű S É ( i • N E M Z E T I
K IS E B B S É G • E T N IK A I K l-
SR B B S lU i
T ER N if-SZET ES SZ A P O
R U L A T • T E R M É S Z E T E S
F O Í ÍY Á S • K O R F A •
N É P E S S É ( ;V Á N D O R L / \S
IN tJÁ Z Á S • M U N K A
N É L K Ü L I • A K T ÍV K E R E S Ő
• N Y U (iD ÍJ A S . ELT A R T O T T
• PO <5LA LK O ZÁ S I
S Z E R K E Z E T
t e l e p C l é s t I p u s o k •
IN F R A S T R U K T Ú R A •
V Á R O S O D Á S •
V á r o s i a s o d á s •
k ö z k ;a z ( í a t á s i
E ( iY S É ( iE K
A (k 5 I.O M E R Á C IÓ •
TELEPÜLÉSSZERKEZET • V Á R O S I S Z E R E P K Ö R Ö K
98.L A Kárpát-medence és környékének magyar tájnevei és néprajzi csoportjai
'-'Á • »- V* . A - V' • ., w , ' . . i . ,
s - vV •! »• ' « 1 t •
rVi-:
a;xí£t
1^“ . \
n-
100 HAZAI TÁVIAKON
M i IS A SZÜLŐFÖLD?„Hegyek hajlásának bizonyos szöge, egy víztükör, egy patak csobogásánjik zenéje, egy közeli utcasarok, felhők vonulása a síkság fölött, egy darab táj. melyet egy ablak kerete beziir, s melyben csupa ismerős és hozzánk hasonló emberek mozognak: körülbelüi ennyi az egész.
Haz<\ja földjét nem megnézi, hanem meglátja az ember, képe úgy mellékesen, rendszer nélküli utazílsok során alakul ki benne. Egy rokoni hívás és néhány napos doiogtalan pihenő valahol a Bakonyban. Egy magányos és unott esti séta kapcsiín. hinelenül. egyik pillanatról a másikra, az utas megérzi a t<íj külön levegőjét, azokat az apróságokat, melyek a táj egyéniségét teszik. Egy nyáron alkalom nyílik egyhetes vitorlásútra a Balatonon, valimielyik este a víz közepén szélcsend éri a hajót, és a szélcsend másnap is tart, hiirmadnap is. Úgy fordul, hogy nyugodtan viíijuk a hajón a végét. Az állott és fontí mozdulatlansiíg- ban a víz közepéről nézi az ember a partokat, ahogy kékülnek az estében, és jobban megérti e szavakéit: Dunántúl. Balaton. Máskor meghívás érkezik Pécsről előadásra. Az előadás előtti estén sétálsz egyet a Mecsek oldalában, a lejtős utciíkon a napban nyújtózó szőlőskertek alatt, s érzed a város mediterrán levegőjének simogatását. azt, hogy Itália ide közelebb van, mint más magyarországi tájiikhoz. Ismét máskor egy magányos és erdőkben kósz<ílni szerető biuát a Bükk oldalába
vi.sz, s meglátod az egyre kisebb púpokat vető hegygerinceket, melyek úgy simulnak el, mint valami csöndesülő hullámverés. Egy bicikliút Nógrádban hirtelen megérteti veled e tájék báját, a vén fák közé bújó kúriák kedvességét, a szelíd lejtők és emelkedők által kialakított vidék .sajátos egyéniségéi. Van táj, melyet ötödszöri látásra értesz csak meg. s van. amelyik első pillantásra megmutatja magát, némelyiknek megértéséhez az szükséges, hogy bizonyos évszakban, bizonyos órában lásd. olyan időben, mely különösen kedvezően bontja ki formáit és egyéniségét. Az Alföld talán akkor leginkább Alföld, mikor vihar közeledik fölötte, gomolyogva előtörő felhőkkel, s <iz ég, melyei a toronyból látsz, sötétebb, mint alatta a búz«itáblák. A Bükk és a Mátra ősszel a legszebb, kissé párás időben, mikor a levegő elmossa a határozott körvonalakat, a színek összeolvadnak. s a szelíd foniiiíkat a nedves levegő még jobban megszelídíti. Van táj, melyet hetekig jiírtam. faluról falura, s cs;ik iiz egyik faluban jöttem rá. hogy mién lehet és miért kell szeretni: a teitiploiti úgy állt a dombon, az idő úgy fordult, a nap úgy hanyatlott le, hogy a t<y megmutatta magát, mintha éppen e pillanatot és helyet találta volna alkalmasniik arra, hogy önmagáról vallomást tegyen.”
(Szohó Zolráii: Szcrcinies földrajz, Osiris Kiadó, Budapest, 1999.)
l k ( ; n a ( ;y ()KB i w j l n k , a z a l f ö l d 101
L e g n a g y o b b t á ju n k , a z a l f ö l d
r FOCÍALOMTAR
hordalékkúp, homokos lerület. löszös táj, ártér, tökéletes síkság
KIALAKULASA, VÁLTOZATOS RESZTAJAI
Az Alibid a Kárpát-medence legnagyobb tája. Területének mintegy fele található hazánkban.
Északon az Északi-középhegységig, nyugaton a Sió. a Balaton és a Dunántúli-középhegy- ség vonaláig húzódik. Délen, keleten és északkeleten határainkon túl is folytatódik a táj.
Idézx!fel, amit e(UU az Alföld kialakufásáról Magyctrorszóg földtörténeténél fantiltál!
Két legnagyobb folyónk választja el az Alföld résztájait: a ’rís/ántúU, a D una-Tís/^ kö/x't és a Mezololdct. Ezek kisebb tájakra tagolódnak.
Az Alföld jelenlegi felszínének kialakításában a folyók és a szél játszották a legnagyobb szerepel. A folyók a hegységek lábánál hordalckkiiiKi- kát építettek. E területek az Alföld magasabb tájai - pl. a M átm alja és a Bükkalja.
A Kiskuiisá}»és a Nyírscí* is hordalékkúp, de azok felszínét az egykori folyók üledéke fedi. A Duna-Tisza közén elhelyezkedő Kískiiasá}* az Ős-Duna kalandozásának emléke. Felszínén ma már teljes egészében a szél munkája látszik. Az uralkodó szélirányt a buckák, szélbarázdi'tk északnyugat-délkeleti iránya jelzi. A mélyedéseket apró - gyakran szikes - tav«ik vize tölti ki. A tííj erdős pusztáinak helyén sokáig viíndorolt a homok. A fuióhoniok niozgásiU csak a 19-20. sz<izadban - fásítással és kertg<izdálkodással - sikerült megállítani.
A Nyírség homokját a Tisza és mellékfolyói raktíík le.
Mikor rakta le a Duna és a Tisza a hordalék' kúpjait? Hogyan és mikor keletkeztek a lösztakarók?
A hordalékkúpok anyagából a szél más területeken vastag lösztakiirót terített szét. Iviis/taka- n»s* tájak: a Me/őfokl, a liácskai-Hís/hál, a Haj- dú.ság, a M aros-Körös kö/e és a N a ^ kuiiság.
löszös táiak
ánefúieiekhordaMfckúpok
- / " T W
homokos X ^' ' ^ , 16 ihordalékkúpon t . fT7
v V .
101. L Az Altold tájai: L Mezőföld. 2. Bácskai>]öszhiit. 3. Hiíjdúsiig. 4. Maros-Körfts köze. 5. Nagykunság.6. Szadnárí-síkság, 7. Bodrogköz, 8. Jászság, 9. Hortobágy. 10. Körösök vidéke. II. Solti>sikság. 12. Sárköz. 13. Mohiicsi-sziget. 14. Dntva-niellék. IS. Kiskunság. 16. Nyírség. 17. Mátnialja, 18. Bükkalja. Azfntositsd a tájakat az ailaszjiHidal!
A Mczdiold az Alföld legnyugatibb és legnia- gas<ibbra emelkedő résztája. Lösszel borított, táblás szerkezetű síksiiga keleten meredeken sz<tkad
I0I.2. Hon>nkbuckiík a Kiskunságon
102 HAZAI T.VJAKON
gNY OK lösz i^réieoekkei
183m
102.1. A Mezöfóld keresztmetszete. Azfitmsínu/<i inefszeiei <IZ aüosZfxf segítségévei!
le a Duriii partjára. A pereinterületeken gy<ikoríak a földcsuszamlások (102.3.).
A Hajcliíság löszös-táblás síkság.A Köriw-Maros köze az Ős-Maros hordalék
kúpján alakult ki. A folyók és a szél együttes munkájának eredményeként homok- és löszfel- hahiiozódások. elhagyott folyómedrek, morotva- tavak teszik változatossá.
Az Alföld legalacsonyabb részei <iz árlcrüle- tek. A médiáikból évml évre kilépő folyók hordalékukat szétterítve ezeket tökclctcs síksággá egyengették, és sok helyen niocstírrá változtattiík. A legnagyobb kitóijedésű árterek a Tisai és a Körösök mentén vannak: a Szatm ári- és a Beregi- síkság, a Bodrogköz, a Jászság, a Hortohágv'
1023. A dunaföldvári foldcsus2ían»lás ii»etszete. Mi az oka? Milyen követkevnényekke! já r?
és a Körösök vidéke. A Duna mentének árterei: a Solli-síkság, a Sárköz, a Mohácsi-szigel. Az utóbbihoz délen a Dráva-mclick csatUikozik.
A Nag\'kuiiság, a Jásxság és a Hortobágy te- lületén néhány ezer éve még a Tisza terítette szét iszapos hordalékát. A löszt így több helyen szakítják meg homokos, agyagos területek. A tájak nagyobb része a folyó ár\ ízszintje alatt fekszik. Ezért gyakoriak a belvizek. A kevés csapadékot öntözéssel pótolják. A Tiszából kiemelt vizet öntözőcsatomiík juttatják el a földekre. Melyekről tanultál?
Nemzeti parkok az Alföldön: Hortobágyi Nemzeti F ark , Kiskunsági Nemzeti Park , Körös-M aros Nemzeti Fark.
102.2. A z Alföld legnagyobb része tökéletes síkság
l k ( ; n a ( ;y ()KB i w j l n k , a z a l f ö l d 103
AZ ALFÖLD HA2ANK LEííMELECíEBB ÉS LEÍÍSZÁRAZABB VIDÉKE
Az Alföld éghajlatának jellemzői déli, délkeleti fekvéséből és medencehelyzetéből egyaránt adódniik.
Jeliemczd az Atföld éghajlaíát az afhisz lemalikiis térképeinek a segítségével! Olvasd le a napsütéses órák számát, a januári és a júliusi, illetve az évi középhőmérsékletet. a csapadék mennyiségét! Hogyan oszlik el a csapadék (október I. és március 31.. illetve április I. és szeptember 30. köz/itt)7 Milyen .szélirány jellemz/> azAlföl' dőlt? Hogyan függ összv a szélirány a csapadékf\i‘ ánnyal ? Emlékezz vis.sza. mikor gyakori az n.izály!
NACJY FOLYÓK, APRÓ TAVAK,FELSZÍN ALATTI VIZEK
Cyűjtsd ö.ssze az Alföld vízrajzi jellemzőit! Melyik folyó vízgytyt<y területéhez tartozik ? Mi jellemző a nagyobbfolyóira (esésük, vízjárásuk, áradá.uük)?
Idézdfel, amit a Duna és a Tiszti szabályozásáról tanultál! Milyen előnyös és hátrányos hatá- .fai voltak az Alföldön a Tisza szabályozá.sának?
Hogyan keletkeztek az Alföld tavai? Melyik a legnagyobb víztáivzó? Olvasd le a térképről néhány alföldi gyógyfürdő nevét!
OLVASD EL!
Mirrt! mesélnek az Alföld táj- és helységnevei? A j<S ivóvíz fontosságárd utal a lelcpülésne\'ckben elóforduló „kúi" frtnév (pl. Forráskút. Mélykút). A „szék” a helynevekben a szik számiazéka (pl. Domaszék). A z árte- rületelc hajdani mocsaraira emlékeztető nevek: a Kis- és Nagy-Sárrét. Az árvjzjárta alacsony terülelből kiemelkedő magasabb tájak nevében a „hál” a fel- sZínfonnát jelöli (pl. TisZahál. Szamoshát). Keress hmonló ehievt'zé.'iekei <i térképen!
Milyen felszín alatti vizekben gazdag az Alföld? Melyek biz^o.síthatják a vízellátá.st? Nézd meg. milyen a víz minő.sége az Alföldön (atlasz. 70.1. ábra)! Hasotdítsd össze más hazai tájak vizeivel!
ÁTALAKULT NÖVÉNYTAKARÓ. TERMÉKENY TALAJOK
Mi volt az Alföld eredeti természetes növénytakarója? Hol találhatók meg ezek luipjainkban?
Mely talajfajták jellemzőek az Alföldön? Milyen talaj képződött a fö.szös területeken? Hol alakultak ki öntéstalajok, Jáptalajok, réti talajok? Hol vannak szikesek?
lO.'.l. ATisza-t(S. hlézílfet. hogyan kehtkezen!
103.2. A gyulai termálfürdő
ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!
1. Ismertesd az Alföld mai felszínének kiahikulását!2. Csoportosítsd a résztájakat (hordalékkúpok, lösztakarós tájak, árterek)!3. Mely okokra vezethetők vissza a táj éghajlatának jellemzői?4. Mi jellemzi az alföldi folyókat? Hogyan keletkeztek a tavak? (Táma.szd alá példákkal!)5. Melyek voltak az Alföld temiészetes növénytakarói? Milyen talajfajták képződtek alattuk?
104 HAZAI TÁVIAKON
E l e t a z a l f ö l d ö n i - i l
r FOÍÍALOMTAR
guboníifélék. takamiányok, ipari növények, zöldség- és gyümölcsfélék, állattenyésztés, élelmiszeripar, energiahordozók, erőművek, vegyipar, gépipar, könnyűipar
Az Alföld hazánknak nemcsak legnagyobb, hanem legfontosabb mezőgazdasági területe is. Tennészeti adottságai főként a növénytemíeszlés- nek kedveznek. Gyújtsd össze az Alföld növény- termesztés szempontjából kedvező és keilvezöt- len természeti adottsó^ait!
A gabonafélék - a kenyérgabona és a liikar- mánygaboniík - temiesztésére legalkalmasabbak az alföldi lösz vidékek, mert területükön jó minőségű mezőségi talajok képződtek.
CABONA-.TAKARMÁNY- ÉS IPARI NÖVÉNYEK
A Mezöfóld. Bjícskai-löszhál, a Nagykunéig, a Haj- dúsiíg, a Körös-Maros köze főként mezősé«i talajai a biizalem ies/lés sz<ím<íra igen kedvezőek. A gyengébb termőképességű talajokon inkább rozsot vetnek.
A gabonatermő területeken épültek a líialom- ipar nagy üzemei: pl. Debrtx'eiiben, Békéscsabán, Szckcsfchcrvánin
104.1. Repctílábla. M ién nőtt az titóhhi időben a repce termörenUeie? M iiv hosztuiljiik?
104.2. A gyakori aszály miatt fontos volna az öntözés, erre iizonban egyelóre nem sok helyen jui pénz
A takamuinygabonák közül a löszvidékeken nagy mennyiségben vetik, a kukoricái.
A magas tennéshozaniokat gépek, műtrágyák, növényvédő szerek alkalinazíísával, hibridkuko- rica*-fajtíík vetésével biztosítji'ik.
A kukoricái főként tjikarmányozíísra használ- jiík. de újabban élelmiszereink közölt is helyet kap.
104.. . A magasabb temtésállagok érdekében fontos a szá* razságtűr^ fajták nenwsílésc. Ezen is dolgoznak a szegedi (íabonukutatóban.
mm
í:i.K'I A /A I .H )L I)()N l - l l . 105
105.1. Szeged környéke híres cszibarack(em>ó vidék 105.2. Szedik a makói luigyiiuil
A tcikaniiánynövények közül a liiccrim, a vö- röshcri' termőterülete kicsi az Alfóldön.
Löszön tá ja in k o n ip a r i n ö v é n y e k e t is te m ic s z - le n e k . p l . c u k o r ré p á t , n a p ra fo rg ó t, ú ja b b a n re p c é t. A z u tó b b ia k a t M a r l l u n ö v é n y o la jg y á ra d o lg o z z ii fe l (144.1.).
ZÖLDSÉCÍFÉLÉK ÉS (iYÜMÖLCSÖK
A /öldséglermcsztéshcz megfelelő iiz Altoldön a tcnycszidfís/^k* hoöss/ege*. A növények vízigényéi azonban többnyire csak öntözéssel lehet biztosítani. A zöldségtermesztési ágazíit munkaigényes. nehezen gépesíthető, de azonos nagyságú területen nagyobb értéket termel, mint a gabonafélék. A zöldségek korai és egész évi folyamatos piacra kerülését a fóliasátras, üveghiízas termesztés biztosítja.
A hurgonya tennesztése a Nyírség nedves homokján és a Kiskunságon jellemző. Az utóbbi tájon paradicsom , uborka, zö ldpaprika és /ö|{lb(»rsó is terein. A fűszerpaprika SzArged és Kaloc.sa jellemző növénye. M akó környékén a vnrö.shagjma-tcrmcsztcsnck vannak hagyományai.
(iyümöleseink a meleg, a sok napsütés hatá- siíra édesek, vitaminban gazdagok.
A legnagyobb mennyiségben temiesztett gyümölcsünk az alma. Elsősorban a Nyírségben termeszti k. A K iskunság a sárgabarack és az alföldi szőlőtermesztés fő teióilete.
Az őszibarack kivitelre termelő jellegzetes vidéke S/x*ged-Sz^tyniaz téi’sége.
FELDOLOOZAS. TARTOSITAS A TERMŐTERÜLETEK KÖZELÉBEN
A friss fogyasztás mellett az Alfóldön sok gyümölcsöt, zöldségfélét dolgoznak fel a k<»nzATv- gyárak, s tartósítanak fagyasztás.sal a hűtőhá/ak. A gyümölcsökből üdítőitalokat, gyümölcsleveket, a zöldségfélékből ételízesítőket, levespomkat is gyártanak. A legjelentősebb konzengyárak; pl. a hatvani, a ki'cskeniéti, és a békéscsabai (144J.).
Keress még konzervgyárakat az allaszoJiMtn! Nézz utána, milyen márkanevek kapcsolódnak az egyes gyárak termékeihezf
ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS -FELDOLCOZÁS
Az állattenyésztés alapja a megfelelő tiikarmány- ellátás. A sertéstenyésztés fő területei a kukorica- tennesztő vidékek. Ide települtek a húsfeldolgo- ziis központjai is.
Az Alföld legnagyobb húsüzemei Kaján, IX'brecenbeii, Békéscsabán, (rvulán. Szegeden működnek.
A baromlltenycsztés, bár főként a kukoricát hasznosítja, többé-kevé.sbé rnár elszakadt ennek temiőterületeitől. A nagyüzemi baromfitenyésztéssel párhuzamosan kiépült a baromfifeldolgozó ipar is (pl. Oroshiíza).
A szarvasm arhák szi'uiia az utóbbi időben erősen csökkent. A tejet az Alföld nagyvtírosaiban dolgozziík fel.
A juhtenyésztés a terület gyengébb legelőit hasznosítja. A magym’ fésűs merinói fajtát főként
106 HAZAI l /VIAKON
106.1. H úsfeldolgozás a gyulai húskombinátbiin
gyiipjáérl tenyésztik, de húsiít és tejét is értékesítik. A legtöbb juhot a Honobíígyon tartjiik.
A l«tcnycs/tés elsősorban sportlovakat nevel. Híres a mezőhegyesi ménes.
Nézd az (iUatáUoiminy változósát (145.2. ábra)!
ENEROIATERMELES ES EííYEB IPARÁÍÍAK
Bár az Alföld elsősorban mezőgazdasági vidék, nemcsak a terményeit feldolgozó ipar. hanem egyéb iparágak és szolgáltatások is munkalehetőségei biztosítanak az itt élő embereknek.
Az Alföld sokáig az orsziíg energiahordozókban legszegényebb területe volt. Az itt felfedezett kőolaj és foidgiíz után azonban a s/énhidrogén- bányásxHt súlypontja ide lolódott át. Legnagyobb a kitermelés - bár a készletek folyamatosan csökkennek - Szeged és Alg> o körzetében.
A loldgáz többnyire a kőolujjal együtt fordul elő, de a nagyobb telepek függetlenek a kőolaj- lelőhelyektől.
A kőolaj a haziü kitermelési helyekről, illetve külföldről csővezetéken éilcezik ris/aújváros é.s S /á/halom hatta finomítóiba. A két településen erőmüvek i.s üzemelnek (147.1.).
A földgázt közvetlenül is felhasználja pl. O roshá/a üveggyártá.sa és Flódme/ová.sárhely kerám íaípara.
A kőolajra, földgázra települt a vegyipar Tis/aújvároshan.
Az Alföld területén, Pakson van azorsziig egyetlen atomerőműve.
Az tiíj legnagyobb ipiiri üzeme a Duiiaújvá- n>.sbaii működő vasmű. Termékei: a lemezek, c.sövek. acélviízas épületelemek, mdiátorok.
A térség legjelentősebb gépipari központja S/.cke.srehér>án Az itteni üzemekben a márelő-
HW).2. A z algyői kőolaj- é s földgiizm ező fényei 14)6.. . A célöntés a dunaújvárosi Dunaferrben
í:i.K'I A /A I .H )L I)()N l - l l . 107
zőleg kiépült infrastruktúrára. S2uikképzett munkaerőre íámaszkodva különböző cégek m ikni- elektronikai, s/ámílás(echnikaí cikkeket állítanak elő.
A Debrecen melletti Tégláson h á /la r tá s i, Jás/.berénvben hűtőgépeket gyártanak.
A térség könnyűipiiri üzemeit főként a munkaerő foglalkoztatásán<ik céljából telepítették mai helyükre. Textílü/.em működik pl. Kckéscsiibán, ruhagyár Debrecenben. Faleldoiíjozó üzem taláiható Szolnokon. A munkaerőn kívüi a víz és a fogyasztópiac vonzotta a papír^vi^rat Diinaúj- var(»Kha és Szolnokra.
Sxc^cfl a D él*A lföld felsőoktatási, ludom ányos és közigazgatási központja. A közeljövőben a szuper- lézerként em legetett ÉLI lézerközpont egyik kutatási helye lesz.
A város kulturális rendezvényeit, a belváros nKg- újult sétulöutcáit. tereit a mediterrán hangulatú cuk* Ríszdákat sokan keresik fe l.
A z élelniiszerUzenieiben készük> Pick szaUiiiii és a fűszerpaprika .Jiun^aríkum".
IX'hrvcx-n az É szak v\ líöld sokoldalú kulturális és gazdasági központja. Egyetenie. múzeumai, kiállítása i. rendezvényei, gyógyfUrdtSje em elik országos Jelentőségéi. A .Jcálvinisla Róma" hazánk második legnépesebb városa.
Nézz utána, hogy mviy hUx’S emberek neve kapcsolható a fenti várt>sokhnz!
107.1. M ikroelektronikai üzem Székesfehérváron 107.2. A lföldi terítékek
ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!
1. Mennyiben feleinek meg a löszvidékek temiészeti adott.ságai a gabonafélék igényeinek? Hol dolgozzíík fel ezeket?
2. Miért alkalma.sak az alföldi tájak a gyümölcs- és zöldségtemiesztésre? Hol, melyikei termesztjük?
3. Mely takarmánynövények temiőterü letel vei egyeznek meg az állattenyésztés körzetei?4. Nevezz meg húsfeldolgozó és konzer\ gyártó központokat! Keresd meg ezeket az atla.szodban!5. Milyen temiészeti erőforrá.sokat hasznosít iiz Alföld ipara?6. Kapcsold a késztemiéket városnévhez; hűtőgép, radiátor, papír, szalámi, síküveg, finomliszt!
108 HAZAI TÁVIAKON
SíKVIDÉK VÁLTOZATOS IPARRAL,É L É N K K E R E S K E D E L E i M M E L - A K I S A L F Ö L D
lOK.I. A Kisalföld keresztm etszete. M a ^y o rá zit a z á h n i f '
Ny Km300
...................
bazalt bazalttufa . •, homok, agyag
I <M.2. A Súg hegy keresztm etszete. H ő n y in a la k ú it k i m a i fo r m i jo ?
10X.3. V örösgém a Fcrtő-Hansiíg Nem zeti Piirkbitn
A Kísainikl a Kárpát-medence niá.sodik legnagyobb síksiíga. Területének kevesebb mint fele tartozik hazánkhoz.
Olvasd le tójhatárait ti térképről!Idézd fel. amit kialakidásáról Magyarország
földíörténc'li múltja kapcsán már tatudtál!
FELTÖLTÖTT ÉS LEPUSZTULT SÍKSÁ(iOK
A táj legmélyebben fekvő területe a (íyori-mc- dcncc. Folyóvízi és tavi üledékekkel kitöltött tökéletes síkság. Három kistája: a Szií»ctköz, a Mosoni-síkság és a Rál>akö/ a Duna és mellékfolyóinak hordalékkúpja. Az utóbbiak fogják közre a Fertő-Hanság süllyedékét. A Fertő medencéjét is ezek a hoidalékktípok gátoltíík el.
A Kisalföld magasabban fekvő részét, a Mar- cal-medeiicct a szél. a cs^ipadékvíz és a patitkok pusztították le, majd egyengették el. A medence déli részén ún. tanúhegyek* magasodnak: a Ság éü a S o m l ó . Alapjukat üledékes kőzetek alkotják, melyeket a kiömlő baz<iltláva sapkaszerűen beborított, és megvédett a lepusztulástól, tanúsítva eredeti magasságukat.
A szigetközi Ásványiiirrtnjtk érdekes néprajzi hagyo- itiányiu sajátos m estersége volt az aranyniosás. A z ..iminyászok'* a Duna fövenyéből niosiák ki az A lpokból odasziillított aranyszenicsékel. a „siiraranyat” .
SÍKMDKK VÁLTOZATOS IPARRAU ÉLKNK KKRRSKKDKLKMMKL- A KISALFÖLD 109
l» v .l. B am infifeldolgozó Üzem Bábolnán
KIEÍÍYENLITETTEBB E(iHAJLAT, SURU VÍZHÁLÓZAT, VÁLTOZATOS TALAJTAKARÓ
Mihen nyilvánul nwg az óceáni éghajlat hatása a Kisalföhtön? Mutasd he a terület éghajlati jellemzőit a tematikus térképek segítségével!
Olvasd le az atlasz talajtérképéről, milyen talajfajták jellemzőek a nagy tájon!
A Kisiilfóld vizekben g<izd<tg teióilel. Fő folyója, u Dunji. A Bécsi-medencét elhagyva három ágra szakad. Középső ága. az Öreg-Duiia hordalékíU al ma is Töltögeti medrét; zátonyokat, szigeteket épít, annak ellenére, hogy a szabályozáskor a medrét kiegyenesítették, mellékágait levágták.
Az ()ri‘ -I)unáb<>l északon a Kis-Diiiia ága válik ki. délen pedig a Mosoiií-Diina. A Duna jobb parti mellékfolyója a Kába, bele ömlik a MarcaL
l»9.2. A p;innonh<ilini bencés iipátság látképe
109.. . A ré|)cel<iki sajlgyái1>;m
A t<y legnagyobb állóvize a Fcrlo, amely a tófejlődés feltöltődő szakaszaiban van.
Partjait n;klasok szegélyezik , de nyílt vízfelü lete ntég jelentós. (A tavak pusztulásának e z az e ls6 fázisa, amit fertónek hívnak.)
A Fertőtől keletre és délre fekvő Hanság mocsaras területét lecsapolták.
A Szigetköz felszíne alatti kavicsrétegben tárolódó rótcgví/ Közép-Hurópa legtisztább ivó- vízkészlete.
A táj ásványkincse Répcehiknál a s/cn-díoxHi. A Kisalfóldön található a Fcrtí^Haiiság Nem*
/c‘ti Park.
E X P O R T R A A L A P O Z O T T M E Z O (iA Z D A - SÁÍÍ ÉS IPAR
A Kisalföld mezőgazdaságára és iparára már a múlt sziízadban is ösztönzően hatott kc(lvc/ő loldraj/J íckvcse, amely lehetővé tette temié- nyei és tennékei eljutását a bel- és külföldi piacokra. A táj gazdasági fellendülését a kcsol>bick- bcii nagyban segítették: közlekedéshálózatának fejlesztése (vasút, autópálya), gyógyvizei, felsőfokú szakképző intézményei, a szakképzett munkaerő, az ipari szerkezetváltás és a külföldi tőke beáramlása.
A tájon a hú/ának, kukoricának, árpának, cukorrépának magasak a tennéshozamai.
A s/arvasm arha-lenycsztcs egyaránt ha.sz- nosítja a gondozott legelők, rétek füvét, szénáját és íiz itt termesztett sziílastakannányokat. Az álla
1 1 0 HAZAI l /VIAKON
I lo.l. Futóniűgyiirtús a RiíbáUin
tokai főként Icjükcrt tailjiík. Jelentős tejípanai rendelkezik Kcpcelak és Mosonmugyaróvár.
A Kisalföldön lendült fel évtizedekkel ezelőtt a magyar baromfilcnycs/lcs. A bábolnai gazdaságban kifejlesztett iparszerű tcTmelcsi rend- szcrlHíii* a takaniiiínyteniiesztés-biironifítenyész- tés-tojástemielés kapcsolódik össze.
Az állattenyésztésre húsipar települt pl. Pápán.
CÍÉPIPAR A SZAKTUDÁSRA. TEXTILIPAR A HAÍiYOMÁNYOKRA
A Kisalföld gépiparának fő telephelye (íyor. Legnagyobb üzemében, az Audihan motorokat, alkatrészeket gyártanak, autókat szerelnek össze.
Az i« összeszerelt sportaulókból 5 percenként gördül le a szerelőszalagról egy kész auió. Ezek amerikai és euröpai piacokra kerülnek. A város másik gépipari üzemében, a Rábában fulóműveket. alkatrészeket, terepjáró járiDűveket készítenek.
110.2. Készül a TT sportkocsi a gy<wi Audibiin. N ézz uuiiui. hogy m ely ik orsztighan van a z A iu ii közpon ija f
A Duna vízi útját, ipari vizét hasznosítják a folyó menti ipari települé.sek: Lábatlan papír- és cementgyára, Nycr^csújfalii vegyipara.
A Kisalfölden régi hagyománya van a tcxül- iparnak, pl. Pápán, (»yorhcii.
Érdektődd mc% milyen termékeket gyártanak!Ha Pápán jársz nézd meg a Kékfestő mázén-
mot!Mit haihrrát Tatáról?A 109.2. fotón bemutatott apátság a világörök
ség része, amelynek kiemelkedő értéke gazdag könyvtára.
Nézz utána, hogy mih>r és ki kezdte építeni! Enleklődd meg. hogy niUyen keresett termékeket ftngahnavntk az apíitság védjegyével!
A hiirom fo lyó találkozásánál épült ( tv ő n a Kisalföldgazdasági, k ereskedelm i é s kulturális központja.A műemlékekben gazdag belviiros idegenforgalma isroliainosan nő. A szom széd os országokhoz közelifekvése kölcsönösen bővíti a m unkalehetőségeket.
ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!
1. Hogyan alakultiik ki a Kisalföld egyes résztájai?2. Miről „tanúskodnak” a tanúhegyek?3. Miért kiegyenlítettebb a Kisalföld éghajlata? Hogyan függ ez össze a mezőgazdasiiggal?4. Mely iparágak jellemzőek a Kisalföldön? Indokold a táj földrajzi helyzetével!5. Mely társadalmi tényezők játszottak szerepet az ipiir megtelepedésében?6. Mutasd meg az atlaszodban a legfontosabb ipari ágazatokat és telephelyeiket!
A n y ii (;a t *m a ( ;y a r ()Rs z Á (;i-i»k k k m v ü )KKKN - a z a i . i’o k a u á n 1 1 1
A N Y U G A T - M A G Y A R O R S Z Á G I - P E R E M -
V I D É K E N - A Z A L P O K A L J Á N
r FOCÍALOMTAR
kristályos kőzet, csilh'uiipala. csusz<milás
Az Alpokaljn hegységei a Kcktí-Alpok kristályos vonulatának egymástól elsz<ikadt rögei.
HECYVIDÉKEN. DOMBVIDÉKEN
Az észíikon húzódó Sopnmi-hegjség hazaink lég- idősebb képződményei közé tartozik. Valaha Európa óidei hegységeinek része volt. Később összetöredezett, és a mélybe süllyedt. Kőzetei a magas hőmérséklet és a nagy nyomás h«itá.sára átkristályosodtak, pl. csillámpalává’ alakultak. A rögök <iz Alpok felgyűrődésének idősziikában újból kiemelkedtek.
A délebbi fekvésű Kős/eí*i-heg.vséj»l)cn az óidei rögökre középidei üledékek rakódtíik. s átalakulásuk nyomán palás szerkezetűvé váltak. Csúcs<i. az IroU-kő egyben a Dunántúl legmagasabb pontja is (882 m).
A hegységek előterének kavicstakaróját a folyók dombvidékké sz«ibdalt<ik. Ilyen tájak: a Ke- nicncsliát, <iz OrscK, valamint a (íöcscj és Hetés.
A /.alal-dombság É-D-i irányú völgyeit a törésvonalak irányát követő folyók mélyítették ki.
III.I. Krisiályos püla a Kőszegi-hegységben. MiivVisme- m l fe l <r kőzetei?
Soproni-hegység
Köu«gi4>egy$óQ
íron-kö
Icnst&lyosközet«K
mészkő fts dolomit
kasKStakaró és folyami homok
II 1.2. Az Alpokalja löinbszelvényc. Kapcsoldföhlioriéneti konfkhoz <1 kőzeiekei! (52-5.^. o. láhUizofai
A területét löszös, agyago.s üledék fedi. A sok csii- padéktói megduzzíidt agyagon a fölötte levő rétegek a lejtő irányába gyakran elmozdulnak. Ezt nevezzük csu.szamlásnak*. A nedves, agyagos völgyek a településeket a dombhát<iknt kényszerítették.
SOK CSAPADÉK. SŰRŰ VÍZHÁLÓZAT. CAZDAC; NÖVÉNYVILÁC;
Milwn nyihwiulme}» az (k'c'áni luilás az Atpukalján? Hol található az ország Icgcsapadékosohh vidéke?
A hegységek kristályos kőzetei kevés vizet engednek ál, így az Alpokalján sok a felszíni vízfolyás. A nagyobb folyók az Alpokból érkeznek.
111.3. Jaki iciitploii). Melyik épftészeti stílus híres képviselője'/ Mulasd he a siítusjegyeii!
112 HAZAI TÁVIAKON
112.1. Opel nwiorok összeszerelése SzenigoHhiirdon. Nécí urómi. inUyen további fejlesztések xwiiotók!
Völgyeik jó átjárók is. A teililet legnagyobb folyója a H aha és a Zala. A hegységek peremén hévforrások fiikadnak.
Mityen öslumos fák laláihatók a Sopnmi- és a Kőszegi'hegyséfihen? Mely talajok jel/emzők a tájra ?
MEZÓ(ÍAZDASÁ(Í. IPAR. IDEÍÍENFORCALOM
Az Alpokalján a hűvösebb, csapadékosabb éghajlat és a gyengébb minőségű talaj miatt főként
112.2. Flirdőzök a büki gyógyrUrdőben. ÉnIeklöeU meg. hogy iniJyeii betegségekre ajánlón a vizc’f
a rétgíizdálkodils. a t<ik<irmánynövények termesztése és az ehhez kapcsolódó s/arvasmarha-tc* nycs/tcs a jellemző. A Kisalfóldhöz hasonlóan itt is a Icjtcmiclés a fontosabb. A tejet, a húst Zalaegerszeg gyáraiban dolgozzíík fel. A Soproni- hegység körüli alacsony dombvidékeken szólót tennesztenek. amelyből a híres soproni vörösborok készülnek. A Zalai-dombság területén a szelídgesztenye és az alma is megterem. Az erdők fáit a faipar és a biitorgyárlás hasznosítja, pl. Nag>'kani/.sán, /alaegerszegcn.
Régi hagyományai vannak itt a Icxtilipamak is.Keress a térképeden fctipairal és textiliparral
refhlelkező településeket!A Zalai-dombság a magyar kmilajhányászat
első területe volt. Ma maír kevés kútja üzemel. A kitemielés nem sziímottevő. Az olaj nagy sűrűsége miatt csővezetéken nem sziíllítható. ezért Zalaegerszeg vegyipara dolgozzíj fel.
Az Alpokalja városaiban sokan élnek az ide* genrorgalonihól, a szolgáltatások széles körét kínálva. Kőszeget, Sopront főként középkori városképéért, Sz.<»mbalhclyt római kori emlékeiért keresik fel a turistiik. Sopron a diííkok viírosa is: itt működik hazaink egyetlen erdé.szeti és faipari egyeteme. A Kőszegtől nem messze fekvő Bük, valamint S árvár fürdői a gyógyulni vágyókat vonzzíík.
A ti'ijegység N'édett értékeit <iz Őrségi Nemzeti Park őrei.
112-í. Kőszeg. Jurisics tér. Ki volt a névtulója? Mi xtth a szerepe?
A n y u (;a t . m a ( ;y a r ()RSZa ( ; i-i»k r k m v ii)KKKN - a z a l i ’o k a u a n 113
ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!
L Magyanízd el a Soproni- és a Kőszegi-hegység kialakulásának folyamatát!2. Milyen szerepe volt a folyóknak a dombvidék formálásában?3. Milyen összefüggés van a kőzetek, a csapadék és a vízhálózat sűrűsége között?4. Indokold a táj jellemző mezőgazdaságát!5. Milyen üzemek működnek Zalaegerszegen. Szentgotthárdon, Nagykanizsán?6. Miért gyakoriak a tájon az aprófalvak?7. Á Ilíts össze 2 napos osztálykirándulási programot a peremvidékre!
OLVASD EL!
MÚLTIDÉZŐ TÁJ AZ ALPOKAUÁN
Nyugat-Dun;intúl lakói, az Őrség. Hetés és ( íöcsej t>épe n\úr a honfoglaláskor letelepült ezen a vidéken. A falvak lukói a gyepük védelniéi látták el. ugyanúgy, mini Erdélyben a székelyek.
A z <^Ziíg legnyugatibb csUcskét^n találh<i(ó Őrség a nevében is viseli múltját.A z Orsiidben sajátos települési fonna alakult ki. Az elsió betelepülők a kiemelkedéseket választották, ahon
nan jóil belátták a tájat. A házíikat a dombokra építették, a kert. a gyümölcsös a völgybe nyúlt. Kerítés alig volt kö* zöttUk - legfeljebb éló sövény; a gyep0. A dombtetőre települt összetartozó házcsoportok alkották a ..szert". Nevüket is innen nyerték: s/cres települések.
Épületeik többnyire fából készüllek, hiszen a kömyezó erdók bóven adtiík az anyagot. A Ixininnralú (gerendákból. rönkökből összerótt), sárral tapasztott házak tetejére zsúpszalma került. Az apró ablakok felelt a zsúpteió .Jcontyban'’ - ferde hiiroinszög alakban kíképzelt oromzatban - végződött. Innen a kontyos hú/ elnevezés. A honi- lokzaroi gyakran fafaragások díszítették.
Egy-egy parasztgazdaság épületei négyzetes teret foglak közre: a lakóházzal, az istállóval, a pajtával, a hidasokkal (sertésólakkal), a nagykapuval. íg y alakult ki a kerítcit ha/. E z védelmi célokat szolgált.
Cyíijis íi térképről településnevekéi az Őrségből! Nézz utána, melyik település az ő rség közpt^nija!
A FERTŐRÁKOS] KŐFEJTŐ
A Fertő közelében sokáig fejtették az ausztriai Lajla-hegységiől elnevezett lajtamészkövet. Belőle Sopronban. Becsben középületek is épültek. Az egykori miocén part menti vizeiben létrejött édesvízi mészkőben kagylók, csigák. algák, tengeri sünök, rákok maradványai láthatók.
A z egyiptomi sziklatemplomokra emlékeztető kőfejtő hatalmas temiében nyaranta hangversenyeket tiutanak. Tetejéről a Fertő víztükrére nyílik kilátás.
ll.VI. Kontyos ház. Milyen helyi építőanyag/ft hasz- tuiltak?
11.Í.2. A fertőrákosi kőfejtő. Jtírj utáiui. melyik magyar film részleteit forgatták itt!
114 HAZAI TÁVIAKON
A D U N Á N T Ú L I - D O iM B S Á G S Z E L Í D L A N K Á I N
r F O (iA L O M T A R
löszformák, szigethegység, karsztjelenségek.
A Dunántúli-dombság a Balatontól délre elterülő változatos arculatú nagytájunk. A Sió vonalától az Alpokaljáig húzódik. Déli határa a Dráva völgye.
D O M B V ID É K E K
A dombvidékek alapját több sziíz méteres vastag- sí'igban tengeri üledékek alkotjiik. Ezeket a negyedidőszakban folyóvízi homokos, kavicsos, valamint löszös lerakódások fedték be. A kiemel- kedések-süllyedések törésvonalai jórészt meg- szabtiík a folyók útját.
A táj részei: a Somogyi-dombság a Tolnai-, a Baranyai-dombsiíg a Mecsekkel és a Villányihegységgel.
A S^nnou\'i.d«mb.ság Balatonhoz közeli területén. Kiilso*S(>mog\’haii az uralkodó kőzet a li'ts/. A tőle délnyugatra fekvő Belső-Som«j»,v homok- takarúval fedett.
A Tohiai*(lom})ság felszíne a legsokszínúbb. Résztí^ai: a Völgység, a Tolníii-hegyhát és n S/ck-
s/.ár(li*(loml)ság. A törésekkel átjárt, folyók által felszabdalt tájakon gyakoriak a lösz lepusztu- hlsfomiái: pl. a fennsíkok, sziikadékok. mélyutiik.
S Z IC E T H E C Y E K
IdéZíífel, (iinii Mugyarorszógfelszínének kiaiaku- Uisónál u Mecsekről fanul tál!
A Dunántúli-dombsiíg déli részén emelkedik ki környezetének hullámos felszínéből a Mecsek és a Vlllányi-heí»>séí» (szigethegységek). Közöttük található a lössxcl fedett Baranyai-dombság.
A Mecsek óidei kőzetei, a gránit és a vörös homokkő csak kis területen bukkannak a felszínre. A hegység fő tömegéi középidei üledékes kőzetek. főként mészkő alkotják. A hegy.ségben sok a karsztos képződmény. Karsztfennsíkján víznyelők. dolinák alakultak ki. Uíbánál karsztforrások fakadnak (pl. a Tettye-forrás). Abaligeten c.sepp- kőbarlang található.
A középidőből sz<tniiazik a Mecsek feketekőszene is (Komló).
A Villányi-hcav'ség tulajdonképpen csak környezetéhez viszonyítva hegység. Dolomílja, mészköve igen gazdag ősmaradványokban.
A Sió. a Duna. a Drávn menti területek védett értékeinek megőrzésére jött létre a Dniia-Dráva Neni/A'li Park.
114.1. Löszsztikadék. Mely lájainktni jelleinző? 114.2. Vörfts honiokW a Mecsekben
A l)i:NÁN'rÚLM )()M BSÁ(; SZKLÍI) LANKÁIN 115
115.1. Villányi utcakép 115..Í. Cukorrépahulmok a kaposvitri cukorgyárban
ÓCEÁNI ÉS MEDITERRÁN HATÁSOK
Jellemezd o Dumíntiili-domhsá}* éghajlalál az óceáni és a mediterrán légtömegek hatásának hemuiatásával! Hogyan nyilvánul meg a kél éghajlati hatás a természetes növénytakaróban?
SOKSZÍNŰ MEZÖCiAZDASÁCÍ ÉS IPAR
A Duncintúli-dombság éghajlati jellemzői és talaj- adoitsá^ai sokféle nö\^ény leniiesztését leszik lehetővé. A keleti napsugaras, inezőségi talajú tájakon a hii/it-, kiikoríca-, ciikorrcpatáblák cs rc|K:c‘- nildck követik egynuist. Nyugaton a több cs.apadék miatt s /á lastakarm ányokat és ro/sol vetnek.
115.2. Pécs 2010-ben Eur<Sp:i kulturális fővárosa volt
A homokos talajú Belső-Somogy a hiirsonyatcr- mcs/tcs fő területe. A }»> iimölcstcmicsztcs vidékei a hegylejtők. A Mecsek hegyoldalain szőlő, mandula, őszibarack terem, és beéiik a fíige is.
A szekszárdi és vIIIhiiví szólókból híres vörösborok készülnek. Ezeket hagyományosan a löszbe mélyített pincékben érlelik.
A legelők fü v e é s a s z á la s ta k a m iá n y o k term e s z té s e a szíU A iL sniarfia-lenyésztés sziuiim -a kedvező. A tejtcniieíő (chciicsyx‘1 főként a Völgység é s a Tolnai-hegyhát te rü le té n jellemző. A k u k o r i- catennesztő v id é k e k e n s c r t c s t tenyésztenek.
A mezőgazdasági tennékeket Pécs cs Kai>os- vár tej- cs húsüzemei, valamint a térség koii- zcrvgyárai dolgozzitk fel. pl. Nagyatádon és KH|>osvároii. A munkaerőre települt clektnmikaí ipar, valamint a cukor- és lextílipar Kaposvá- n)ii jelentős.
Az egykor feketekőszénre települt pécsi hőerőművet ma földgázzal és biomassziívai fűtik. Pécsett, az élelmiszeripar iiiiír említett üzentein kívül kc.szlyűgvár és a híres Zsolnuy Porcclán- g>'ár Rt. működik. A város ipari parkjában külföldi cégek különböző gépgyárai települtek le. A város üzemei és a lako.sság sz<'u«iíra csővezeték sz^illítja a vizet a Dunából.
A Villányi-hegységtől délre Bcremcndcn a mészkőből, márgából* ccmcntct gyártanak.
VENDÉCVÁRÁS
A Dunántúli-dombság ész^iki részén - a Balaton déli partján haz«ink egyik legforgalmasabb üdülőterülete található.
116 HAZAI TÁVIAKON
Települései szinte összenőttek. A le^elentó- sebbek: Siófok, Balatonfoldviír. Fonyód. Szán- tíkJml hajóval vagy komppal a rihaiiyi-rclszigct is elérhető.
A tiíj történehni emlékeket őrző városai (pl. Pécs. Szigetviir. Mohács) szintén kedvelt idegen- forgalmi célpontok. Elc'venítsíi fe l lörlénehni isniereteidef a fenti ván>sí)król!
A feltárt termál- és gyógyvízforrásokra a gyógyturizmus nemzetközi hírű központjai H arkány és Zalakaros települtek.
I*ccs a Dunántúl legnépesebb városa. Szinh<íz;i. képtiirai. kuUurális rendezvényei, ókeresztény és tnrt>k kori emlékei, hagyomáay^rzó környezete számos látogatót csjíbít a városba. Rangos egyetemén sok diák tanul. A megyeszékhely a nemzetiségi kultúra (német, délszláv) központja is.
A város gazdag római kori leletanyaga az UNESCO Világörökség része.
1 lA.I. Busójárás Mohiícson
OLVASD EL!
A Zsolnay név 1853 óta hirdeti egy család és egy gyár kinwgasló teljesítményét. A kezdeti - kézi errtvel működó- manufaktúrát Zsolnay Miklós alapította. Késóbb fia. Vihnos vette át a vezetést, és rövid idó alatt európai színvonalú és hírű gyárrá fejlesztette, melynek teni>ékei a világkiállítások nagydijait. aranyémteíl nyerték el.
Zsolnay \^ln>os törekvései lépést t;iriotijik az európai kenüiiiaiparral. hiszen vahuiá egészen újai hozott létre.A Zsolnay-műhelyben hosszas kísérletezéssel megfejtették egy híres középkori máz titkát. A technológiát továbbfejlesztették, s a mázat eozinnak (hajnalpír) nevezték el. Ez a gyár szántára a világsikert jelentette.EU>en az idóben születeti n>eg az egy üttműködés a gyár és a híres fesió. Rippi-Rónai Józ.sef között. <iki új (szecessziós) stílust tett uralkodóvá a tervezésben.
A cég hírnevét megalapozó porcelánedényeket. dísztárgyakat ma is gyáilják. Hagyonuinyos alapszíne az elefántcsont, melyre a díszítés gy;ikran kézi festéssel kerül. Az ipar számára gyártott temiékek: aporcelánszi- getel<?k. a pirogránit burkoló- és díszítóelentek.
116.2. Készül aZsolnay porcelán
9 ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!
1. Milyen résztájakra tagolható a Dunántúli-dombság? Ismertesd kialakulásukat!2. Hogyan változnak a tájak éghajlati jellemzői kelet-nyugati és észak-déli in'myban? Bizonyítsd
a tematikus térkéj>ekkel!3. Keress kapcsolatot a természeti adottságok és a nagytáj mezőgazdasága között!4. Kapcsold városnevekhez a terület feldolgozó iparágait!5. Muta.sd be a nagytáj idegenforgalmi központjait!
A DUNÁNTÚLI-KCiZÉPHKííYSÍX; 117
A D U N Á N T Ú L I - K Ö Z É P H E G Y S É G
r FO(í ALOMTAR
árok. utóvulkáni működés, kófolyás, ingókő
A Dunántúli-középhegység teljes teiülete h<iz<ínk- ban fekszik.
A KÖZÉPHEÍÍYSÉCJ KIALAKULÁSA, RÉSZEI
Alapziitát óidéi hegységroncsok alkotják, melyekre középidei üledékek halmozódtak. A tiíj a harinadidöszak végéig alacsony terület volt.
harmadKJáazaki képződmények H bauuüi
krétaidöszaki képződm ények dolom it
117.I. A biiuxil elhelyezkedése a közetrétegek között
csak ezt követően emelkedett ki, és a negyedidőszakban nyerte el a maihoz hasonló fomiáját. Legfiatalabb képződményei a Tapolcai-mcdence bazaltsapkás tanúhegyei.
A Dunántúli-középhegység DNy-ÉK-i vonulatát az ezekre merőleges törésvonalak sziíb- dalták fel. A kereszt irfinyú töréseket követő árkok a Mezőfold és a Kisalföld irányába jó átjárást biztosítanak. Ilyen pl. a M óri-árok és a Tatai-árok.
A hegység részei: a Bsikony, a Vcrlcs, a l)u- iia/ug-hcgvscg és a V'cleiicei-heg> scj».
AZ ÉCJHAJLAT ÉS A VÍZRAJZ SAJÁTOSSÁÍÍAI
Az alacsony középhegység éghajlata hűvösebb és csapadékosabb, mint a környező tá|aké. Az óceáni légtömegek elsősorban az északnyugati oldalra hoznak több csapadékot.
A vízhálózat főként u hegységek mélyében gazdag. A bővizű kars/tforrdsokat ipari és ivóvízként is hasznosítják.
117.2. A Bakony látképe a cseszneki várból, hinteni fe l a hegység jellegzetes fontuiii a fotón!
hír.'. -
118 HAZAI TÁVIAKON
A középhegység vidékének két nagy állóvize: ii süllyedékben keletkezett Halatoii és a Vclcncci- ló. A Balatonra néző ész<iki tájakon létesítették a Kalalon-rclvidéki Ncni/.ctí Farkot.
RÖCiÖK LÁNCOLATA ÉS ÁSVÁNYAIK
A Bakonynak a Balaton partjától törésvonahikkal elválasztott, emelkedő szintjei: a Balatoii-ícivi* dck» a Déli-Bakony és az Északi-Biikony. A Bala- ton-felvidék vörös homokkohol épül fel. A Déli- és Észitki-Bakony fő tömege m ús/kocs dolomit.
A Balaton-felvidéket kellemes éghajlatai miatt (s2élvédetlség, sok napsütés) balatoni Riviérának is nevezik.
Területén a legrégebbi kőzetek a legfiatalab- bakkal találkoznak: óidei vörös homokkövek, a tanúhegyek bazaltja vagy a Tihaiiyi-félszigct bazalttufája. A félszigeten az iilóviilkáiií működés gejzíijeinek fornlskúpjai is megtalálhatók (13. . 1. ábra). A hajdani vulkáni működésre utalnak a szénsavas fomlsok. pl. Babi(oiiíün.tlciK Kékkúlon.
A Keszthelyi-hegység é.s a Balaton-felvidék között található Magyarország egyik legszínesebb tája, a Tapolcai-mcdcncc. Jellegzetes arculatát ma a kúp és csonka kúp iilakú taiiíihes> ck adjcik: oszloposiin elváló bazaltorgonáikkal, kőfolyásaikkal*. Legnagyobb közöttük a Kadacsony és a tőle észiiknyugatra fekvő Szent (iyöi^y-hegy (51. i.). A vulkáni lejtőket ma a szőlősorok, pincék, pihenők mediterrán hangulatú tájjá vanízsoljiík. Az itt
1 IH.I. A Hcgycslű a Balalon-folvidckcn. Oszlopos clválá- sú bazal íját a biínyászat bontotta ki
temiesztett szőlőből készülnek a híres badacsonyi borok.
A Déli-Bakony vonulatát főként fennsíkok soroziita alkotja, amelyeket vulkáni kúpok, medencék szakítanak meg. Kiemelkedő pontja a baz«iltsapkás Kab-hegy. A Déli-Bakony á.svány- kincsei: a baniakd^/cii^ a hauxít és a mangáncrc.
Az Észíiki-Bakony a Bakonyvidék legmagasabb (Kőris-hegy, 709 m) és legterjedelmesebb része, kiemelt rögökkel és árkos süllyedékekkel. Peremének legszebb szurdokvölgyét a Cuha patak alakította ki.
A M óri-árok és a Tatai-árok között elhelyezkedő V értes a Bakonynál jóval alacsonyabb. Szintén mészkőből és dolomitból épül fel. Peremén hariiakós^én- és hauxittelcpek találhatók.
A DunazuR-hcRj’ség részei a Pilis, a (ícre- csc és a Biidai*hcgység. Mészkőből, dolomitból felépülő rögeik erősen töredezettek. A Pilis csúcsa a Dunántúli-középhegység legmagasabb pontja. A (íerecse mészkövét díszítőkőnek használják. Ez a piszkei ..vörösmárvány”. A Budaihegység Dunára le.szakadó lábánál hőforrások törnek fel. A hegység mélyében barlangok találhatók.
A Veleiicci-hcj^v.sé}* a táj legidősebb darabja. A lepusztult üledéktakaró alól kibukkanó óidei gnínittömb érdekes képződményei az inyókövek*.
A Duna kanyaixilatában található Mscjjrádi- hegy.sé}; tulajdonképpen az Észiiki-középhegység
118.2. A Cuha patak szurdokvölgyc a Bakonyban. Keresd meg (I léfiit'pcn!
A i ) l ín á n t ú l i - k c ) z é p h k ( ; y s í : ( ; 119
vulkáni vonulatának tagja. Attól a Duna áttörés! völgye, a Visegrádi-szoros választja el. A hegységet ancle/ít és andezlttufa építi fel. Leglátogatottabb magaslata a Dobogókő. A Dunakanyar lemiészeti szépségekben, műemlékekben egyaránt bóN'elkedik. Keress ezekre példákat!
OLVASD EL!
ACferecsedéli lábániik édesvízi nrészkövéWil Európa legrégebbi előember-leletegyUttese kerüU el6. A Vér- tesszŐlAs határában iiiegtalált koponyacsontdivab. a fogmaradványok, a tűzgyújtási nyomok, a húsdaraboló hely. az eszközök, a közelben élt állatok lábnyomai (óbb mint 300 000 évesek. Az előembert a kutatók a felfedezés napjáról Siununak nevezték el.
1 IV.I. A Dunakanyar
119.2. A Kocka nevű ingókö a Velencei-hegységben. Mikor keletkezeit o kőzetonyuíid?
ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!
1. Hogyan alakult ki a Dunántúli-középhegység? Melyek a részei?2. Állítsd időrendi sorrendbe a hegyvidék vörös homokkövét, gránitját, mészkövét, bazaltját,
bauxitját!3. Hol találhatók a hegységben ingókövek. forrá.skúpok, kőfolyások, biizidtorgonák. tanúhegyek?4. Hasonlítsd össze a Bakony-vidék vonulatainak éghajlati jellemzőit! Indokold a különbségeket!5. Miért kevés a területen a vízfolyás a sok csapadék ellenére?
A Dunsíntúli-középhegységben íöbbféle ásványkincs és építőipiiri nyersanyag található: harna- kos/cn, bauxít, mangánérc, valamint dolomit, mút/.ko, kvarchomok*, aigyag.
A hegység egykor az aluiníniumipiu' fő területe volt. A helyben bányászott biiuxil a limtiíld^\áriikhu, majd a timföld az HlumíniumkohókhH került. Mivel a timföldből elektromos áram segítségével nyerik ki azalumíniuntot. a közeli b<uii:ikószénbiinyák szenével a hmTŐmüvcklx'n sok villamos áramot kellel! elAál- lílani a kohók számára.
I2U.I. Beziirt bauxitbánya Nyirád mellett. Sok helyen már megindult a ..tájsebek” eltüntetése. Mit jelenthet ez?
VILACiPIACI HATASOK- BÁNYABEZÁRÁSOK
A nagytáj régebben jelentős b;inyászata. hagyomá* nyos ipani az utóbbi évtizedben eróieljesen átalakult. Ebben a bauxii* és bamakőszcn-bányászat válsága játszón döntő szerepet.
Az in található bauxít alumíniumtartalma alacsony. ráadásul a mélymCívetésű bányászat költségei magasak. így nem tudunk versenyezni a világpiac iiraival. Az alumínium előállítása helyett célszerűbb külföldről oks(M>bim megvásárolni a fémalumíniumol, s a belőle készített félkész vagy késztennékek gyártá* siival foglalkozni. Ezek ám a töU>szöröse a fémének. H feldolgozás pedig munkalehetőséget biztosít itthon.
A középhegység ipara (hőerőművei, vegyipara) u)ég szorosan a hariiak<*s/én bányászatálioz kapcso* lódott. Azonban a szénbiinyászat az alacsony fűtőérték és a vékony szenrétegek miatt is gazdaságtalan lett. a kitermelés jelentősen vissziiesen.
A biinyiík bezárását indokolta ntég. hogy niindkét ásványi a karsztvízszint alatti mélységből lehetett felszínre hozni. Ezén a karsztvizet ki kellett szi\'alt>'úz* ni. Ez pedig csökkentette a karsztforrások vízhozanuít. veszélyeztette a gyógyforrások vizét és azok hőfokát, továblxí a települések vízelláiásíU.
TULELO ES FEJLŐDŐ IPARAOAK
Hazainkban ma már csak a Bakonyban tennelnek ki bauxitot. T ím toldgyár Ajkán üzemel. Fellendült a városban az alumíniuniöntészet is: ötvözeteket gyáilanak a fémöntödék számára. A tennékek többségéi a n)oigat-európai orsziígokba exponálji'ik.
120.2. A Duniíntúli-középiiegység karsztvízszintjének változása a bányászat hatására
100
DNY r \ Bakony EK
Vértes
/ mÚj karsztvízszint \ í
A K()/í ;i»hk(;ysé(; mk(;Cj l l 6 ( ; a z d a s á ( ; a 121
121.1. Alumínium*hengem)ii az Alcoa székesfehér* vári gyárában. M it^yárt?
A z előállított és importált fémet S/ékcsfc* h é n á ré s Budapest hciigeiniűvci dolgozziik fel. Ezekben lemezeket, huziilokat, csöveket gyártanak.
A térség hőerőműveit ma nnír kevés helyen fűtik barnakőszénnel. Helyette földgázt, biomasszát. import kőszenet használnak.
A régi bányavárosok közül Tatabányán lett a legeredm ényesebb az ipari szerkezetváltás. Megyeszékhelyi és közlekedés-földrajzi szerepének. főváros közeli fekvésének köszönhetően ipari parkjába több külföldi vállalat települt (pl. autó-, elektronikai alkatrészt, gyógyászíiti eszközöket gyártók).
A Duni'intúli-középhegység teililetének továbbélő és fejlődő ipari ágaz«itai: a vegyipar, az cpítő- aiiyag'ipar, az üveg- és porcelánipar. a papíripar, valamint a }2;cpg\'ártás.
121.3. (íyártósor a balatonfűzföi papírgyárban. A gyár mely termékeivel toUUkoz)uitsz az iizfetekben?
A veg> ipar m űtrágyái és növényvédő szereket állít elő (Pét). Az építőanyag-ipar teniiékei a cserép és tégla (Ve.szprém). Ajkán a hegyvidék kvarchomokjából* üveget gyártanak. Ólomkristály tíügyai keresettek. Herenden világhírű művészi porcelánokat készítenek.
A pap írgyártás a vizek mellé telepedett: Balatonfűzfőre és S /entcndrérc.
A gépipar új ipiu i ágíizatíi a szcmélygépko- csi-gj ártás. Ks/.tergomban a japán érdekeltségű Suzuki-gyárat az alacsonyabb munkabérek által nyújtott előnyök kihasználása és a piaci terjeszkedés reményében telepítették ide. Az összeszerelő üzem termékei főként európai piacokon találnak vevőre.
Veszprémben a gépipar elsősorban elektromos gépeket, híradástechnikai és autóalkatrészeket gyárt.
121.2. A porcelángyártás néhány munkafolyamaid Herenden. Ha itt jársz, ncZílmef: a gyár miízetimát!
A bauxitból u timföldgyártás soriin melléktémákként a fokozottiin veszélyes hulludékn-ak sziimító vörös iszap is keletkezik.
Ahol h(5erőinű is működik, oii az iszapot az erőművi salakból és pernyéből épített úgynevezett z;ígykazettákbiin tárolják. A kazettákból a víz elp:lrolog. az iszap kiszárad és elporlik. A szél 15-20 km>re is elviszi a nyálkahiírtyákal irritáló port. Az iszap is erősen maró. lúgos kétnhatású anyag.
2010 októberében az ajkai üzemhez tartozó devecseri zagytározó fala n>egcsúszott és a vörösisz<»p elárasztotta a környéket.
Magyarorsziig eddigi legsúlyosabb környezeti katasztrófáját okozta. Több száz házba betört, kiirtotta a T(M a és a Marcal élővilágát, szétterült a termőföldeken. Ártalmatlanítása, a károk felszámolása éveket vehet igénybe. Nemcsak családok veszítették el egy élet munkiijál. hanem emberáldozaiokat is követeli.
f^ézz uuina, milyen intézketléseket htizfok tt kíin>k lielyreállíiíisára, Hletve a luistmló tragédia m egelőzéséi!
ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!
L Sorold fel a Dunántúli-középhegység ásványkincseit és lelőhelyeiket!2. Milyen problém<ik jelentkeztek és jelentkeznek ezek kitemielésében. hasznosításában?3. Mi jellemzi ma a teiület iparát?4. Melyek a legfontosabb telephelyeik?5. Hogyan befoiyásoljiík az ipar létesítményei a terület környezeti állapotát?
AZ í is / .a k i-k c )z í:p h k ( ;y s í: ( ; 123
Az ÉSZAKI-KÖZÉPHEGYSÉG
I FOCÍALOMTAR
lignit, rézérc, mikroklíma, kőtenger, riolil
Az Ész:aki-középhegység iuiz«ink legmagasabb és legváltozatosabb tája. Vonulatainak irányit megegyezik a Dunántúli-középhegységével. A Pilis és a Visegrádi-hegység közötti törésvonaltól a Bodrogig húzódik.
KIALAKULÁSA. RÉSZEI
Fó kőzettömegük alapján a hegység legrégebbi tagjai a földtörténeti ó- és középidőben kialakult Bükk és az Aggtclcki-karszt, Kőzetük döntően középidei més/kő.
A haniiadidőszakban emelkedtek ki az Északi-középhegység vulkánjai: a Viscgrádi-hc?g>scg (a Dunántúlon), a RörAsöny, a Cserhát, a M átra és a /em pléní-hcgység. Kőzetük aiidc/it, ri»lit és ezek tufái. (Már tanultad, hogy ezek a hegységek az ész;iknyugati Kárpátok déli, vulkáni vonulatának részei.)
A vulkáni hegyek sok millió éve pusztulnak, ezért eredeti formáik nehezen ismerhetők fel.
A tűzhányók kitöréseit kísérő tengeri elöntések elmocsarasodó területein harnak<1>szén, a hegységek lábánál lignit képződött. A forró vizes oldiJtokból a Mátrában ré/érc vált ki. A hegyvonulat gazdag ncmlcmcs ásványi nyersanyagokban. Melyek ezek? Keresd meg lelőhelyeiket az atlasz<nlhan!
I IV I . A k;ilkopirit: réz tartalm ú érc
LEOHUVOSEBB E(ÍHAJLATUNACiYTÁJUNK ÉS VIZEI
A hegység nyara hilvösehh, tele hidegebb, mint bánnelyik tiíjunké. A magasabb hegytetők viszont télen több napsütést kapnak, mint a medencék. A csapadék több, mint az Alfóldön. de mennyisége nem éri el a nyugati oi'sziigrészekét. A tagolt domborzat miatt viszont változatos a hegység m ikroklím ája’ .
A középhegység mészkőtagjaiban a lek /ín alatti, a vulkáni hegységekben a feis/.íni ví/háló- zat a giizdagabb. Az utóvulkáni működés kénhidrogénes, szénsavas fonásaival is találkozhatunk, pl. Párádnál. A tavak többsége mesterséges víztározó.
Az Északi-középhegységben három nemzeti park van: a Bükki, az Aggteleki és a Duna-Ipoly Nemzeti Park.
12.V.Í. A Lázbérci'V íztározó. Hogyan kuleikeztfii?
124 HAZAI T/VIAKON
Bálványos Istíllös-ká 956 m
959 m . \ Búkk-fennsik
- V
Tar-kő 949 m
Nhskotc
124.1. H»z;ínk legmagasabb pontja, a Kékes. Mennyivel m(i}(íis<ihh, mint a Dnn<ínliHi-kh}(. legnmgtisahh csúcsa ?
ŐSVULKÁNOK. MÉSZKŐRÖCÍÖK. DOMBOS MEDENCÉK
A Vlseí»rádi-hcgy.séí» szerkezetileg az Északiközéphegység része, helyét tekintve a Dunántúliközéphegység Duiiakaiiyarhan fekvő tagja.
A BörAsöny i\z Ipoly kanyarulatában meredek lejtőkkel emelkedik ki alacsony környezetéből. A hegység legmagasíibb csúcsa a Csóványos. A jégkor idejének emlékei a kőfolyások, kotcnKcrek*.
A Cserhát a Börzsönynél jóval alacsonyabb, hullámos felszínű dombsiigi táj. A hozzá kapcsolódó (íödöllői-dombsiíggal mélyen benyúlik az Alföldre. A hegység déli előterében emelkedik a Nasziily mészkőtömbje. Baz«iltos kitörés emléke pl. a Salgó.
A /aí»> va és a Tama által közrefogott M áira ande/it- és andc/ittura rétegei több niilliö éves vulkáni működés eredményei. A hegységben található rezére (Recsknél) mennyisége bár sziímot- tevő, kitemielé.se nem kezdődött el. A hegység
124.2. A Salgó bazaltoszlopai. / /« / Uiniil/ál m ár Hyen képzőüinényehrV ?
124..Í. A BUkk-fennsík tömbsz«lvénye. Vesd össze az osh- sztxidíilf
hullámos felszíne a Kékesen és a Galya-tetőn emelkedik a legmagasabbrsi. (Az utóW)i közelében, a Piszkés-tetőn van az orsziíg legmagasabban fekvő csillagvizsgálója és földrengésjel^ állomása.) A csúcsok közötti hágón É-D-i irányban lehet átkelni a hegységen. A Mátr;i oldalaira is jellemzőek a kőtengerek. Déli lábának üledékes rétegei alatt lignitlelepek találhatók.
A Bükk a legnagyobb sítlagmagassiígú hegységünk. Üledékes kőzetei sokfélék: pl. mészkövek, a^yagpalák, dolomit. Középső, egyenletes felszínű része a Bükk-feniisík. Peremén mészkő- sylrlek sora található (pl. Bél-kő. Tar-kő). Itt v;tn a hegység legmagasíibb pontja, az Istállós-kő is. A Bükk területén sok a karsztos képződmény: víznyelő, dolina, karsztforrás stb. Déli oldalához a Bükkalja dombos vidéke csatlakozik. Itt is jelentős a lignitkészlet.
Az Aggtelekl-karsztban található a Szlovákiába is átnyúló hatalmas barlangrendszer, a Ba- radla. Üregeit a benne folyó Styx-pat<ik tágította
124.4. Faszénégető boksa a BUkkben. Mire liasználjók o faszene!?
AZ k s / .a k i-k c )z í: i» h k (;y s í: ( ; 125
ki a iiiagá\ al sodort töniielékekkel. A patak a mélyben búvópatakként el-eitűnik. tóvá duzzad, majd bővizű foirásként bukkan a felszínre. A biU’Uingban álló- és függő cseppkövek, cseppkőoszlopok képződlek az évezredek folyamán. A Baradkít a vi- lágiirí^kscg rcs/cvc nyilvánították. Közelében a hasonló szépségű Béke-bm langot tárti'ik fel.
A Bódva és a Hemád között húzódó Cscrchát alacsony dombvidékét a folyók sz«ibdalt«ik fel.
A Zonipléni-hcjo’s tl í« középhegység v ulkáni ívének utolsó, főként ríolíthói felépülő ta^a .
A hegység délkeleti lankáit Tokaj-Hcgyaljá- nak nevezik. Legdélebbi magaslata a Tokaji-hegy.
A hegyvidéket észjikon a Nógrádi-, a Salgóta r já n i' és a Borsodi-mcdcncc határolja.
Az Észiiki-középhegység szép tájai (pl. Szalaj- ka-völgy). történelmi emlékhelyei (pl. Eger. Sárospatak). néprajzi csoportjai (palócok, matyók), gyógyvizei, kulturális rendezvényei, a téli és nyári turizmus lehetőségei sok látogatói vonzanak. A vendéglátás és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások munkalehetőséget kínálnak az itt élőknek.
Énicklőihí meg. milyen hal- és gomhírkülön- Ic'gességekef fogyaszthatnak ezen a vidéken az „ínyencek’'!
125.1. Erózió sz itxüUlii riolittufa Kaziír közelében
12. .2. Matyó népviselet
ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!
1. Sorold fel az Északi-középhegység tagjait kialakulásuk sorrendjében!2. Nevezd meg kőzetanyagaikat! Ismertesd mai felszínük kiaUikulását!3. Mire vezethető vissza a hegység alacsonyabb évi középhőmérséklete, több csapadéka, válto-
z<itos mikroklínuya?4. Mi a különbség a mészkő- és a vulkanikus hegységek vízhálózíUában?5. (iyűjtsd össze, milyen idegenforgalmi látványosságokat mutatnál meg egy barátodn<ik!
OLVASD EL!
A Cserhát észiiki előterében lévó kis falucska. Ipolytanuic földtani temiészetvédelnii területén földtörténeti változások ■éviiiilHóin zar<índokolhatunk végig. Az ó.sleletek arról t;inúskodnak. hogy a harinadidószak közepén az egykor erre hömpölygő Ősi folyó piuijára madarak, emlősök jáitak le inni. üílwyoniaik. csúsziisnyomaik megmaradtak a honK>kkőben. mert ezeket a közelben kitört vulkán forró hiunuja betakarta. A szakemberek 11 állatfaj több mint 3 ezer lábnyomát <tzonosították.
Nővények nyomai is láthatók itt: pálmafák, babérfi'ik. liliomfiík. valamint dió-, juhar- és fenyőfélék megkövesedett kontiírjai. Leglátviinyosabb azonb;in az életében 55 méteresre becsült ősfenyő törz.se. 1830 körül találták meg. egy vízmosáson ívelt át. Nla három nagyobb töredékét eredeti helyén üvegbúra alatt őrzik.
A leletek feltárásakor előkerült c<ípa- és delfinfogak arra is utalnak, hogy a terület a ziUonyokkal. szigetekkel tarkított sekély szubtrópusi tenger partjához is közel lehetett.
Sak énUkeset olvtishatsz még lpi>lytantócrffl oz iniernelen.
126 HAZAI TÁVIAKON
A NEHÉZIPAR SZÜLŐFÖLDJÉNEK GONDJAI
r FOOALOMTAR
iilapanyaggyiulás, kaolin, történelmi borvidék
A HACÍYOMANYOS NEHEZIPAR VALSACiA
Az Észíiki-középhegység \ aUiha <iz ipiu' szülőföldje volt haziínkban.
A közelben bányászott vasércet először :i Bükkben koliósíioiták. Elihez a k«myez<S erdók fájából égetett faszienet. a hegység mészkövét és a Oaradna vízerejét használták. A patak völgyében még ma is hitható a helyreállított olvasztó - <iz újmassai óskoliö.
A z oKasztott vassjt a mai Hámor község helyén aO uradna és a Sz inva összefolyásánál, a patakok vizével műkö<ló hámorokban dolgozták fel. Innen a település neve.
Régi mesterség a hegységben a faszén- és a mész- égeiés (124.4.).
Az K.szaki“közcphcg> scí» mcílcnccibcn a főként HlapHiiyagokal gyártó nchc/ípHr honosodott n)eg. A \asipiu‘ szerepe a hozz i tartozó üze- iiiekkel (vas- és acélkeiiiencék. hengemiűvek) egészen a rendszerviíltoziísig jelentős volt.
A kohász^iti teniiékek iránti kereslet csökkenése és az üzemek korszerűtlensége (költséges működés. gyenge minőség) miatt azonban az ágazat válságba került. A lerm dcs visszacscU, egyes üzemrészek leálltak, bezíírtak. A területen magas*
126.1. ő sk o h ó a Blikkben. Hévi indno. hogy ki és mikor U’tepiieif iti kohás^ifi üzemekéi!
ni szökött a miinkanélkülíség, és megkezdődött az elvándorlás (pl. Ózd, Salgótarján térségében).
Az egykori ipan idék. a Boi>«Kli-mcdcncc még működő üzemeiben kisebb mennyiségben minőségi acélt, hengerelt árut iiiiítan<ik elő.
A terület gépgyárai kevés nyersanyagot igénylő teniiékeket gyiirtanak. Pl. KgerlK‘ii (elektromos gépeket, gépkocsi- és hűtőszekrény-alkat- lészeket). (íyöng\'ösön és Ozdon (mikroelektronikai cikkeket). MIskolcDii (kéziszersziimokat). Salgótarjánban (tűzhelyeket).
Az új gépgyárak döntő része nemzetközi cégek odatelepülésének köszönhető.
A VÁLSÁGOT TÚLÉLŐ VEííYIPAR ÉS ÉPÍTŐANYAC-IPAR
A Borsodi-medence húzóágazata a vcg> ipar. Főként im port nyersanyagokra épül. A kőolaj és a íoldgáz csővezetéken érkezik Oroszországból, utóbbi egy része iiz Alföldről. Az ágazat számára szükséges vizet a Sajó már nem tudja biztosítani, ezért víztározókat kellett létesíteni. A vegyipar speciális vegyi és alapanyagokat gyárt Kazincbarcikán a BorsodChem-ben. Az üzem a térség egyik legnagyobb foglalkoztatója. Vele szoros tertiielési kapcsolatban áll a már megismert lls/aújváros.
Az elektromos áram előállítására épült hő- cToművckct először a környéken bányászott bar-
126.2. A visontai Mátrai Erőinű nwdiírtávlatból. Hogyan védheltTki a köniyezeikárosüif luihisa?
A NKHÍ:yjl’AK SZÜL()F()I.UjftNKK (ÍONDJAI 127
127.1. Világszerte keresettek a kézzel festett holkSházi porcelánok
127.2. Viliíghírűek a tokaj-hegyaljai borv idék borai. Melyiko leghírvseN> tokaji h tr?
nakőszénnel fűtötték. A biíny<ík kimerülése és giizdasiigtalan működése miatt ezeket m<ír bezi'u- líik. Helyettük a külszíni fejtéssel kitennelhető lignitm c/ok biínyászata folyik a Mátraalján és a Bükkalján. Előbbi bányái látják el a vísontai hőerőművet.
Az cpítŐHiiyag'ipart több üzem képviseli. A hegységek mészkövéből. agyagpaUíjáből Miskolcon és Vácott cemcntct gyártanak. A Zempléni-hegység kaoliiijHl Hollóháza i>orccláiigyH- ráhan dolgozzíík fel.
Hollóházán az l9S0-cs években ipari célú porcelán- teniiékeket gyártottíik. Később tértek át a dísístárgyak készítésére. A gyár életében kiemelkedő szerepű volt az az időszak, amikor Sxás/. Kndrc festőművész volt a niúveszcti vezető. A hollőházi pnrcelántenitékckcn az ö alkotásai is megjelentek.
A terület könnyűiparából a textil- és papír- {^várlás Miskolcon, a bútorgyártás K^crhcn jelentős.
TÖRTÉNELMI BORVIDÉKEK AHEÍÍYOLDALAKON
Az Északi-középhegység medencéiben mezőgazdasággal foglalkoznak.
Az élelmiszeripíU’központjai: Hatvan., Kgcr, Miskolc, Szerencs (malom-, tej-, tartósító-, édesipar).
Ezeknél sokkal jelentősebb a hegyoldaliakon a szőlő- és gyümölcstemiesztés.
A szőlőnek a vulkáni málladékon vagy löszön képződött talajok és a napfényben gazdag lejtők egyíuánt kedveznek.
A te rü le te n k ia la k u lt törtcncimi iM trv td c k c k * k ö z ö t t a le g is m e r te b b a l(> k a j-h e í» \ a l j a i .
A tokaji bor minőségéhez - a löszös és vulkáni málla- déktalajokon kívül - a Heg) alja sajátságos klímája és a szítkénelem is hozziíjilrult. A kedvező besugárzási viszonyok tiielleti ugyanis a hossaí. csapadékszegény ősz is elősegíti a szőlő magas cukofiarlalmának. és így a belőle készülő boralkoholtartalnuinak a kialakulását.
A bor tárolásjít, érlelését a vulkáni kőzetbe vájt pincék, pincerendszerek egyenletes hőmérséklete, páratartalma éx speciális penészbevonata biztosítja.
Az asztisodott (aszalódott és nemes penésszel bevont) szőlőszenwket jő minőségű száraz, fehérborba áztat\'a készül a tokaji aszú. Ha az aszút a friss szemekkel együtt préselik, sjuiimrodni lesz belőle.
A tokaji szőlők egy része mára elöregedett - felújításra, új telepítésekre volna szükség. Ez azért is fontos lenne, mert íiz ország kivitelébet\ a minőségi boroknak van jövője.
A Bükk lábánál az egri, a Mátra déli oldalán a gyöngyösi hor>idék ahikult ki.
A hegyoldalakon g>üniölcs!clckct: cseresznyét. meggyet, málnát is termesztenek.
Miskolc a terület legnagyobb, hazánk negyedik legnépesebb városa. A gazdasági szerkezet\ áliást követően modem iparágak települtek a városba. Egyetemén sok fiatal tanul.
A környék idegenfoi^galmi nevezetességei pl. a Hi'uitorí-lő iDcIleil LillaAincd. Miskolctapolca barlangfürdője. a bükki barlangok kedvelt kirándulóhelyek.
128 HAZAI TÁVIAKON
I28.I. Egri píuiorüjiia a várból, hlézdfet. milyen Uiriéiiehiii esemény fűzöíHk o vántsho
I2K.2. A miskolctapokuí bartangflirdö
V 'J -W -J ^ > "íf./ ^ —ái OLVASD EL!
Losonlzi István (1709-1780) híres verses tankönyvében. a Hánmis kis liikörhen így mutatja be az Északiközéphegység egyik vármegyéjét:
..Borsod Várn»egyének jó földjét ii>eg ne vesd.Hol Borsod. Diósgyrtr, Mlskoltz, Ónod. Kövesd.Szendn^t. Keresziúrral. Szent Pétert itt keresd.Ihatsz bort. de nieg-lásd. magad meg-ne veresd.Próhíihl meg aynut.stiaiti a feh o w lt településeket
<t térképen!
ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!
1. (lyűjtsd össze, milyen tennészeti adottságokat hasznosítanak az Északi-középhegységben!2. Miéit lett a Borsodi-medence iparvidéke válságövezet?3. Ma mely iparágak segítik a fellendülést a területen?4. Melyek az Észíiki-középhegység történelmi borvidékei?5. Hová hívnád kirándulni a természeti és a kulturális látnivalók iránt érdeklődőket? TiíiiiiLszd alá
képekkel, tablókkal, általad tervezett meghívókkal!
ALKOLDJKINK NKMZKTI PAKKJAI 129
A l f ö l d je in k n e m z e t i p a r k ja iKIECÍESZITO ANYACj
Temiészeti örökségünk haz«ínk földrajzi fekvésének. főldtöiléneti múltjának és az éghajlatában jelentkczó hatásoknak köszönhetően ma még gazdag.
Az élettelen természeti-t<yi emlékek (ilyen emlékek pl. a felszínfoniiiik. rétegszelvények, bai- langok. ősmiiradványok stb.) máig őrzik a Kárpátmedencét ért szeiicezeti mozgások, az éghajlatviU- íozílsok. a lepusziulíisi és felíölíődési folyamatok és az élővilág váitozíísiiinak epizódjait. Ha végzetes sérülés éri Őket. helyre nem állíthatók.
Az ország több tííján «iz élővilág még jelentős részben temiészetes. vagy ahhoz közeli állapotban van. A füves területek, a vizes élőhelyek, az erdők életközösségei ugyan sok helyen veszélyeztetetlek. de egyre több kerül közülük védelem alá.
A védett természeti területek közül a legkiemelkedőbb értéket a ncm/cli parkok képviselik, amelyek óvják a töilénelmi. néprajzi emlékeket is. Haz<ínk területén jelenleg tíz nemzeti park van.
A neiiízeti pailcok területén általában a következő zónák találhatók:
a) a tennészeti övezet. <uiielyben cs<ik a tenné- szeti folyamatok éi*vényesülhetnek:
h) a kezelést igénylő területek, amelyek kismértékű beavalkozííst kívánn<ik;
c) aktív kezelést igénylő övezet.Nemzeti parkjainkban találhatók olyan terü
letek is, amelyek fő célja a bemutatás. Ezek többnyire szíibadon bejiírliatók. a többi nem teljes egészében. csíík engedéllyel vagy .szakmai kísérővel.
A HORTOBÁÍJYI NEMZETI PARK
KLso iicm/c(i parkunk a Tisza középső szakasza mentén létesült 1973-ban.
A vizek áradásai által tökéletes síksággá formált tájon honfoglaló őseink nagy kiterjedésű mocsarakkal, rétekkel, szikesekkel tarkított tájat találtak. A mocsiirakkal körülvett legelőkön év- sziízadokon át virágzott a legeltető s/ilaj-f'éliio- mád pás/to rkodás. A táj arculatát először a íolyós/abályozások, majd az erőltetett m c/ő- ga/.dasági has/.nosítás ve.^zélyeztette.
A Hortobágy legjellemzőbb része a hatalmas kiteijedésű s/ikcs puszta. Alacsony szinlkülönb- ségeit és a növényzet niozaikosságát a szikesek sajátos lepusztulásformája, az ún. padkásodás okozza.
130.2. Trtserdó
A terület jellegzetes növénytársuhlsai a s/íkcs pus/lák, sxikí ^vcpck. Fujaik között már megjelennek a sótűrok is.
A gazdag madán ilágot a helyi és az átvonuló madarak alkotják.
A puszta őrzi az ősi púsztoiélet jellegzetes állatait is: a hoss/ú s/orű rackajuhokat, a nia^>ar s/ü rkc m arhákat.
A pusztán az emberi tevékenység védett maradványai az őrdombként, temetkezési helyként használt kunhalmok (kurgánok) és a templomromok. A tatárjáráskor megsemmisült falvak nevei pusztanevekként élnek tovább (pl. Ziüii. Derzs. Papegyhi'iza).
A legnagyobb kiterjedésű szikes pusztán kívül a nemzeti park területén megtalálhatók a mocsarak, iii^ováiiyok, pusztai tölgy esek élőhelyei is.
A Hortobágy 1999 ót<i a világörökség része.
A KISKUNSÁCI NEMZETI PARK
A Duna-Tisza k<»zcnck teniiészeti értékekben leggazdagabb teilileteit foglalja magába. Kilenc különálló része eltérő teniiészeti adottságokat képvisel: mocsarakat, holtágakat, szikes tavakat, füves pusztákat, homokbuckás területeket. Különlegesek közöttük a homokbuckás vidékek. A futóhomok mozgása ma is megfigyelhető pl. Fülöpháza környékén. A buckákon kiemelt védelmet élveznek a borókás nyárasok. Legismertebb közöttük a bugaci osborcSkás.
AI.KOLDJKINK NKMZKTI PARKJAI 131
131.1. Mi)gy<ir szürke nuirhák
Az ííllandó \ ízhatásniik kitett buckakőzi mélyedésekben a láprctck növényfajai jelennek nieg.
A parkniik a természetvédelem és a turizmus összehíingohísiít bemutató típusterülete íi Holt- Tiszii ága mentén fekvő Tóserdő.
A nemzeti parkban - a Duna hajdani árterén- található iiz Alföld második legnagyobb füves pusztája s/ikcs IcgcIokki’K vaks/ikkcl, s/jklo* kokkal.
Az ősgyep mai állapotániik fenntíirtásúban az évszííziidos hagyományokkal rendelkező állattartás is szerepet játszik. Az itt jellemző ősi magyar állatfaj tiík: a magyar s/iirkc m arha, a racka- és a cicája juh , a m agyar felvér ló és a mangalica sertés.
A nemzeti parkhoz taiiozó Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet területébe ágyazottan helyezkedik el az Opuszlaszeri Nemzeti Törlcneli Knilék- park. Látnivalói; a Fe.szty-körkép. az apátsági ásatások, a skanzen* és az „erdők múzeumániik” kiálh'tásai.
A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK
Területe szétszórtan találliató a Tisziíntúl déli részén. Két eltérő arculatú, de kialakulásaiban rokon tájegysége a Körös-vidék a Nagy- és a Kis-Siirrét- tel, valamint a Békés-Csanádi-löszhát.
A Körös-vidéken a kiterjedt s/ikcs pu.s/ták, moc.sámiamdványok, a megmaradt temiésze- tes és természetközeli erdők kerültek védelem alá. A l<M/háli tájakon a régi folyómedrek környékén kialakult pusztai területek, az egykori Iös/pus7.ták maradx’ányai és a Maros árterének erdői találhatók.
A te iü le t h a tá s k ö ré b e ta r to z ó S/arvasi Arbo- ív tu m hiiz<ínk e g y ik le g n a g y o b b é s le g je le n tő se b b é lő fa g y ű jte m é n y e , a h o l sz ííz é v e t is m e g é lt m o c s á rc ip ru s o k a t . m a m u tfe n y ő k e t is lá th a tu n k .
AFERTŐ-HANSÁCJ NEMZETI PARK
A Kisalföld területén létesült nemzeti park széles sávban veszi körül a Fertőt, és a szomszédos Ausztriában is folytatódik. A tó sekély és sós vizét a Hansági-főcsatorna vezeti el. A tó közelében található a lertő rákosi kőlcjtő. Faragható- mészvázas élőlények maradványaiban gazdag -
l.^l.2. A 2 Ópusztaszeri Nemzeti Történeii Eiiilékpink 131.. . Erdélyi hérics
132 HAZAI T.VJAKON
A Mohácsi Történelmi Emlékpark
niészkÖN'ét többek közölt a bécsi oper<ih«íz és a vá- roshcíza építéséhez is felhasználtíík.
A Hanság tájképi megjelenési fonnájii a korábbi V ízrendezési munkálatok és tózegbány<lszal ellenére többnyire megmaradt. Csatornáinak állóvizében. tavainak védett öbleiben változatos növényvilág él. Náda.saiban található címerállata. a nagy kócsag. Láprctjein a túzok, a hamvits rétihéja és a ritka piirlagi vipera is előfordul. A Hanság kialakulását és régi életét múzeum mutiitja be.
A Fertó-Hanság Nemzeti Park és a Fertő ausztriai vizes élőhelyei együtt kerültek fel a világörökség listájára.
132.2. Nagy kócwig a réten
tvi
A nemzeti parkhoz tartozó tájvédelmi területek egyikén, a Sághegyi Tájvédelmi Körzetben található hazánk első geológiai tanösvcnye, ahol megismerkedhetünk a hegy kialakulásával és a lejátszódott vulkáni tevékenység egyes szakaszaival.
A park által igazgatott területeken több arho- rctiim is található, pl. ajeli. a kámoni. a pannonhalmi. a sárvári.
A DUNA-DRÁVA NEMZETI PARK
A Duna-Dráva Nemzeti Park a Duna-Sió-torko- lat. ;tz orsz^íghatár és a Dráva mentén található. Alföldi és donib.sági tájat is magába foglal.
Legnagyobb összefüggő területe a Duna n^nti síkságon, a Siírközben található (íenienc. Bokorfüzeseit. fűz-nyíir ligeteit, tölgy-kőris-szil liget- erdeit átszövik a részben természetes, részben mesterséges csatornák, a ..fokok”. Ezeken biztosí- tottíík régen a belső területek csendes elárasztásait. A területén g>'akoriak a gíniszitfvasok. dámvadiik.
A Dráva és mellékfolyóinak árterét holtágak, iírtéri erdők kísérik. Itt található a Mattyi Madár Emlékpark, amelynek kopjafái a hazainkban kipusztult madárfajokra emlékeztetnek.
A nemzeti park igítzgatási területe alá tjirtozik a mohácsi csata színhelyén kialakított töricncimí emlékhely, mely hazánk történelmének tragikus emlékét őrei. Mit tudsz (t nuthácsi csalóról?
h k ( ; v s k (;k in k , d o m b v id k k k in k n k m / .k t i p a r k j a i 133
H e g y s é g e in k , d o m b v id é k e in kN E M Z E T I P A R K J A I
KIECÍESZITO ANYACi
A BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK
A nemzeti p<trkot íi HalHlon-rcIvidék, a Ki-s/Jhclyi- hej^ ség és a Kis-Balaton területén ahikítottiík ki.
Sokszínűségét a Kis-Balaton vizes élőhelyei, a Keszthelyi-hegység barlangjai (pl. a balatonede- rícsi cseppkőbarlang). s/iklaalak/a(ai, a Tapolcaimedence vulkanikus tan ú h c^ ei, a Tihanyi-fél- sziget geológiai képződményei (kövületekben gazdag üledékes kőzetei, gejzírkúpjai) adjiík.
A védett természeti értékek, népi építészeti emlékek, középkori műemlékek, templomromok együttes látnivalóit nyújtja a Káli-medence.
A Kis-Ualaton eredeti állapotának visszaállí- tásáni végzett munkálatok n)'omán megsz^iporodtak a kócsHg- és gémtelepek és a ragadozó madarak. Visszatértek a vonuló, illetve az itt telelő fajok is.
Miután haziínk csatlakozott a világ vizes területeinek védelméről kötött megállapodáshoz, a Ramsari Egyezményhez, a Kis-Balaton is felkerült a nemzetközi jelentőségű vadvizek jegyzékére.
A Tapolcai-medencében a Badacsony, n Szent (íyörgy-hegy és a Csobánc oldalain a bazalt érdekes megszihudulási fomuíi. a ,,ko/.sákok"" láthatók.
I.M.i. (iejzírkúp a Tihanyi-félszigeten, h lé zd fd nú <i gajztr!
A 'rihanyl-rélsziget történelmi emlékei is gazdagok. Az 1055-ben alapított bencés apátság épületegyüttesének templomában nyugszik az alapító, I. Endre király. A félsziget települése Tihany. Több régi hiíza laUiniiizeumként működve a 19. szitzadi népi építészet foniíáit őrzi. Az Óvár hegyének meredek tufaszikláiban - a barátlakásokban - valaha messziről jött szerzetesek éltek.
A szigligeti, a csobánci várrom, a kastélyok, udvarházak, pincék, présházaik is a magyar múlt becses emlékei a nemzeti park teióiletén.
I.W2. A Kmkodil-szikla a Káli-medencében
134 H A /A I r.VlAKON
V
,CCi • ORSEíJI NEMZET! PARKs'iy -.'A
I.M.I. A2 oroszliínos kút a visegrádi palotábiin
« T
1Í4.2. A z Őrségi Nemzeti Park védett növényei: agár- kosbor. sálait liliom, fecskétámics
\ z Ipoly völgyében
A nemzeti parkol az orsziig legnyugatibb vidékén, az Őrség, a Vendvidék, a Vasi-hegyhát, a Kerka- és a Rába-völgy területén hoztiík létre 2002-ben.
A patakok, folyók ált;il felsz<ibdah dombiig felszíne erősen tagolt. Teniiészetes növénytakiirója főként erdő. Az erdei íciiyvcsckct, gyertyános- tölgyeseket tő/cgmohás lápok, láprétek, gyeptársulások szakítják meg.
Az Orsé^ települési formáinak, emlékeinek le- írása/ megtalálod a Dombvidéken, hegyvidéken: az Alpokalján c. tananyaf>ban.
A DUNA-IPOLY NEMZETI PARK
Sajátosságai a folyóvölgyek, hegységek és a síkság találkoz^ísából adódn<ik. A nemzeti park főbb területei: a Duna és az Ijioly völgy e, a Pilis egy része, a Msegrádi-hegyscg és a Börzsöny.
A földtani és tájképi értékek legszebb példája a Dunakanyar: a hegységek sziklaalakzataival, barlangjaival, a folyó szorosával, szigeteivel.
Kieiiielkedőek a nemzeti park területén lévő források, a változó vízhoauiiú patakok, az Ipoly- völgy mocsarai, szelíd szépségű morotvái. illetve azok maradvány ai is.
Növényzetében a sokszínűség mellett az át- nieneti jelleg a meghatározó. Oka az alapkőzet változatossiíga. a meditem'm és kontinentális klí- niahatások találkozása.
N,:.'., . " , i\''Mii'.
..v„- .
h k ( ; v s k ( ; k in k , d o m b v id k k k in k n k m / .k t i p a r k j a i 135
K^5.l. A világörökség résZtí. Hollókő, :< Bükki Ncnizcii Parkban található
A kultúrtörténeti emlékek körében a visegrádi palota romjai, a visegrádi Icllcgvár és Drégely várának romjai nevezetesek. A nemzeti park területén bronzkori települések maradványai és római kori építészeti-régészeti emlékek is láthatók (híd- és őrtoronymaradványok, utak).
jégkors/akhan és az azt követő időszakban éltek itt. Ilyen pl. a sárga ibolya vagy a havasi ikravirág.
A területen az emberi kultúra és az ipartörténet emlékei is megtalálhatók: él«rcj*és7.c!i le lc ic k (barlangokban). kolostor* cs v á r r o m o k , osí kohók, h á m o r o k , ü v q > h u tá k . (A Szentléleki kolostor.
A BÜKKI NEMZETI PARK
A Bükk hegység a Kárpátokon belüli temlet egyedülálló földtani értéke. Központi része a Bükk-lennsík, peremén hatalmas kövekkel. A fennsíkot kettéosztó (laradna-patak vize a mesterségesen kialakított Hámori-tavat táplálja.
A hegység haziínk barlangoklian leggazdagabb vidéke. Itt található a legmélyebb is: a 250 m mélységű István-lápai-barlang. A hírneves bükki „ősemberbarlangokból” - Suba-lyuk. Szeleta-, Istállós-kői-barlang - sok ősrégészeti lelet kerüli elő. A karsztjelenségekben gazdag terület legszebb része a Szalajka-völgy. A patak a vízből kiváló mészkőből kis gát<ikat épített medrében és vízesések során jut tova.
A Bükk magasabb területén található a hazai bükkösök egyik legszebb állománya, az Őserdő, amelyet az erdőgazdálkodás eddig alig érintett.
A Bükki Nemzeti Park növénytársulásaiban olyan fajok is megőrződtek, amelyek az utolsó
1. 5.2. A Húnicri-tóa lillafüredi Palotaszállóval
136 HAZAI TÁVIAKON
136.1. A Fáiyol-vízcsés a Szalajka-völgybcn Karsztos m észW fclszín az Agglelcki-tó partján
Dió.sgyőr. Eger vármaradványai; az újinassai őskohó és HZ Erdei Múzeumban hámorok, üveghuták.) Elszórtan még ma is füstölnek a hegységben a mcszkcmciicék és a faszénégető ÍM>ksák.
A nemzeti park működési területének egyik gyöngyszeme liollókő. A középkori település házsorai a palóc* építészet élő ..falumúzeumát” adják. A település a világöiíikség része.
1.^.2. A Baradla-barlang cseppk(V:sn<ku
AZ AÍKÍTELEKI NEMZETI PARK
Főként az élettelen természeti értékek, a í'elsxíní t'omiak és a felszín alatt húzódó barlangok megóvása érdekében hoztiik létre. A le^ellegzetesebb kars/tos Icrülct haz<inkban. Az A^tcleki-kars/.t és a Szloviik-kai'szt barlangjait a vilásörökscg rOszévé nyil\;ínitottiik. Jiirutaikbain lát\iínyos cseppkövek képződtek. A Baradlában a földtani feltárások a terület különböző kőzettípusait is bemutatj<ík.
A régészeti leletek - kőből, állati csontokból készült használati eszközök, cserépedények - tanúsága szerint a barlang 7000 éve rövidebb- hosszabb ideig menedéket nyújtott elődeinknek.
A karsztvidékeken 90 kisebb-nagyobb vízho- Ziimú karsztforrás fakad. A terület legnagyobb hozamú vízfolyása a Jósva-patak.
A nemzeti parkban található tav«ik között jellegzetes a Jósvafő határúban lévő Vörös-tó és a mesterségesen kialiikított Tengerszem-tó.
Ei deinek összetétele tükrözi a iiosszú ideig tartó hagyományos használat hatásait (a fák hasznosításit szénégetés céljára, siirjiiztatás). Tölgyesek, bükkösök és s/iklaescrjcsck, s/Jklagycpck egyaránt megtalálhatók a növényzetben - a mikroklimati- kus viszonyokn<ik megfelelően gyakran foltszerűen. Ez a változatossiig jellemző i»z állat\ ilágra i.s. a nagyvadaktól a különösen gíizdag roviu^világig.
Egésztlsdki a letrásta Banulhi- ésu Béke-htir- kiugrói már eddig tamdutkkaH Gyújts friss adatokat a nemzeti parkokról! Búvdrkodj az interneten!
MIT TANULTAL A HA7.AI TAJAINKROL? 137
M it TANULTÁL A HAZAI TÁJAINKRÓL?ALFÖLDJEINK. DOMBSAÍÍAÍNK
Hol helyezkednek el alföldjeink, dombsiígaink? Melyek voltak kialakulásuk leglényegesebb mozzanatai? Csoportosítsd az alföldek és a dombságok résztájait felszínük, kőzetanyaguk szerint!
Milyen szerepe volt a folyóknak és a szélnek a Dunántúli-dombsiíg völgyeinek kialakításában? • Mely kőzetekkel hozhatók kapcsolatba a csu- szamlások. a tanúhegyek? Hogyan keletkeztek?
Melyek az Alföld, a Kisalföld és a Dunántüli-dombsiíg éghajlatának jellemzői? Hogyan függnek ezek össze a teiületükön én ényesülő éghajlati hatásokkal és hazánk niedencejellegével? Bizonyítsd tematikus térképekkel! Hogyan tükrözi a fentieket a természetes növénytakíiró és a talaj? • Melyek az alföldi és a dombvidéki t<yaink legértékesebb talajai?
Mi jellemzi az Alföld és a Kisalföld folyóit (eredet, mellékfolyók, vízjárás, munkavégzés, hasznosítás)? Milyen, vizekkel kapcsolatos gondok jelentkeznek az Alfoldön? • Hogyan keletkeztek állóvizeink? Mondj példákat! • Hogyan hasznosíthatók felszín alatti vizeink? Milyen feladataink vannak a vízvédelemmel, a vízgazdálkodással kapcsolatban?• Nevezd és mutasd meg az alföldek és domvidékek gyógyfürdőit!
Mely résztájakon jellemző a búz«i. a kukorica és a cukorrépa termesztése? • Mely tájakon elterjedt a szőlő- és gyümölcstemiesztés. a zöldség- termesztés? Miért fontos ezek teniiesztése (táplálkoziis és munkalehetőség szejiiponijából)?
Mely állatok tenyésztése kapcsolódik a kukoricatennesztéshez? Mi a különbség az Alföld, valamint a Kisalföld és a Dunántúli-dombság sziyvasmarha-tenyésztése között?
Hol vannak a három táj legfontosabb élelmiszer-ipari telephelyei (malmok. cukorgyíir, húsüzemek, tejüzemek, konzervgyiírak)?
Melyek az Alföld energiahordozói? Miből állítanak elő villamos energiát Sziízhalombatta. Tiszaújváros. Pécs. Paks. Tiszidök erőművei?
Mely üzemek támaszkodnak az Alfóldon és a Kisalfoldön a víz közelségére? Melyek települlek a szakképzett munkaerőre? • Hol működnek üveg-, porcelán- és cementgyiUak? • Milyen gépipiu'i üzemek működnek a megismert tájakon? Hogyan befolyásolta a KisiUföld iparának fejlődését a táj földrajzi fekvése? • Melyek a könnyűipar ágaz<itai és központjai?
Nevezd és mutasd meg a térképen a fenti nagytájak nemzeti piirkjait! Idegenvezetőként mely nevezetességekre hívnád fel társaid figyelmét?
HECÍYSÉÍJEINK
Hol húzódniik hegyvidéki tiíjaink? • Sorold fel az Alpokalja, a Dunántúli- középhegység és az Északi-középhegység részeit! Mely medencék találhatók a területükön? Milyen korúak, szerkezetűek hegységeink?
Melyik hegységrendszer rögei bukbmnak a felszínre a Soproni-hegységben. a Velencei-hegységben? Mi a kőzetanyaguk? Mely hegységeink kőzetanyaga sz<lnii<izik a tengeri elöntésekből, vulkáni tevékenységből? ♦
m a ( ;y a r a z i) m k <;,MIT JhXKNT!
l iO R D A IJ :K K Ü P •
Á R T E R Ü L E T
L Ö S Z F O R M Á K
T A N Ú H E ( iY •
C S U S Z A M L Á S
ERDÓS PUSZTA «F Ü V E S PU SZT A
TA IJVJFAJTÁK
F O L Y Ó V IZ E K • T A V A K •
F E L S Z ÍN A L A T T I V IZ E K
• B E L V ÍZ • H É V F O R R Á S
( ÍA B O N A F É L É K • IP A R I
N Ö V É N Y E K •
Z Ö L D S É t iF É L É K •
( jY Ü M Ö L C S Ö K
S Z A R V A S M A R H A -
TFjV Y É S Z T É S
E IX U 1 IS Z E R - IP A R I
Á < iA Z A T O K
E N E R ( ílA H O R D O Z Ó
IP A R T E IX P ÍT Ő T É N Y E Z Ő K
(ÍÉ P IP A R
K Ö N N Y Ű IP A R I
Á G A Z A T O K
N E M Z E m P A R K O K
Ó ID É I RÖ (i> {E (iYSÉ< ;
K R IS T Á L Y O S K Ő Z E T
Ü L E D É K E S K Ő Z E T
VULKÁNI Kó/yrr
138 HAZAI TÁVIAKON
Mely hegységeinkben gyakoriak a karsztjelenségek? Hogyan jöttek létre?• Miről tanúskodnak a tanúhegyek?
Mi jellemző a hegységek éghajlatiira? Melyik közülük a legcsapadékosabb, melyik a leghűvösebb? • Hol érvényesül az óceáni, hol a mediterrán hatás? Miben nyilvánulnak meg? Használd az atlasz tematikus térképeit!• Hogyan befolyásolja a hegységek kőzetanyaga a vízhálózat sűrűségéi és elhelyezkedését?
Hogyan hasznosítji'ik a karsztvizet? Mi veszélyezteti ezek mennyiségét, minőségét? • Melyek a hegyvidéki terület híres gyógyfürdői?
Melyek a hegységek bány<ikincsei? Hol és hogyan hasznosítjiik azokat?Mely iparágak keiiiltek válságba a középhegységeinkben? Melyek marad
tak meg vagy fejlődtek tovább? • Miből és hol állítanak elő elektromos energiát? • Hol és mit gyárt a gépipar? • Hol vannak a vegyipar, az építőanyag-ipar, az üveg- és porcelánipar fontosabb telephelyei? Hol működik papírgytír. faipmi üzem? • Mely ipanlgak szennyezik leginkább a környezetet? Hogyan lehel csökkenteni a környezetterhelést?
Melyek a hegységek történelmi bon- idékei? • Nevezd meg és mutasd meg a hegységek nemzeti parkjait! Melyek ezek legfontosabb értékei, látnivalói?
U T Ó V U L K Á N I M Ű K Ö D É S
• KARSZTJELENSÉ(; • T A N Ú H E íiY
l-íiíUJl^T •É íiH A J L A T I H A T Á SO K
V ÍZ H Á L Ó Z A T
K A R S Z T V ÍZ •
( ÍY Ó ÍÍY F Ü R D Ó
Á S V Á N Y I
N Y E R S A N Y A ( » K
K Ü L S Z ÍN I F E r rÉ S •
M É L Y M Ű V F X É S ♦ IPAR I
Á t iA Z A T O K
K Ö R N Y E Z E T S Z E N N Y E Z É S
B O R V ID É K E K • N E M Z E T I
P A R K O K
I.W.l. Vedelt tenyészeti értékeink
SZÁMA19X0
TKRl I.I-rrE (KZKR HA)
2000 2009
NKMZKTI PARKOK 10 I2I.4 440.8 482.3
Balaton-fclvidőki - 57.0 59,3
Duna-Ipoly - 60.3 60.7
Hortobágyi 32.0 80.5 80.9
Kiskunsági 30,6 56.8 50.6
Körös-Maros - 50.1 50.9
Bükki 38.8 43.1 42.3
Aggteleki - 19.9 20,2
Hertő-1 lanság - 23.6 23.7
Őrségi - - 44.0
Duna~Dniva - 49.5 49.7
TÁJVf:DKI-MI KÖRZKTKK 38 263.3 349.3 334.6
ri-;RMÍ;SZKT\ KDKl.MI ikrOlk i kk 160 26.4 25.9 29.4
140.1. A mezőgazdasági termelés mennyisége (1989 = 100%). Mivel mogyorádHUó o termelés visszaesése és inefikezílődöit felleiuliiíése?
I iGOP
1960 ’8d ~90 '92 '94 *96 ’98 2000 02 XM ’0» 2009
14(1.2. A mőMgiizda^jigré^ze.^ödé^áCiDP-b^l.ii beruhá- Zíísokb^l és az akiiv keresők sz<ím<íb<SI. ÁUopiisd me^ a YÚUotjí'isoktit!
AZ A(iRAR(ÍAZDASACÍ HELYE A NEMZETCÍAZDASÁCÍBAN
A magyar agnírgazdaság í \z előállított értékek, az expoit és a foglalkoztatás adatai alapján egyaránt jelentős szektora gazdaságunknak.
A mezőgazdaság a (íl)P -hez több mint 4%- kal járni hozzá. Ez csaknem kétszerese a fejlett európai orszíigokénak.
A mezőgazdaságban ío^lalko/.taloltak a rá nyának csökkenése már u rendszerváltozás előtt megkezdődött. Ké.sőbb tovább folytatódott.
A mezőgazdasági term elés is erőteljesen visszaesett.
A tulajdonosváltást kftvető bizonytalansiig miatl föld- (erUleiek nianidlak vetetlenül. A tőkehiány csftkken- lette a teniielési technológia színvonalát: kevés volt a gép. kevesebb niűinígyái. nftvény védő szert, ftniftző- vizet használóik. Az éveken á( tartó asziíly vis.szave- tette a termésátlagokat.
Nehezebb lett a teniíékek értékesítése is. A KCiST összeomlá>üíval clvisvitcllük u/exportunk fordvcvő piacát. A belfóldi piacon az életszínvonal csökkenése és az élelmiszerárak növekedése miatt mérsék* l<Sdótt a fogya^^ás. Az cIvItnU/crípur szintén válságba kerlill. Mindezek egyUiiesen a mezőgazdasági termelés erőteljes hanyatlásiihoz vezettek.
A növekedés cs;ik lassan indult meg. elösorban a növényteniiesztésben (140.Í.).
A TULAJDONVISZONYOK ÁTRENDEZŐDÉSE
A rendszerváltozással átrendeződtek a tulajdon- viszonyok. A termőföld közel 90%-a nia^ántii- lajdonha került. Az élelmiszeripiu-i vállalatok magánosítása is megtörtént. Ezek zömét külföldi befektetők vették meg (pl. Nestlé, Danone, Bonduelle. Ringa), íuiielyek versenyképes élel-
14«.. A z egyéni gazdaságok megoszlása a földterület nagysága szerint (2010). HosonIftsJ össze a kér mez/fgaziidsági típust.' M i ti fe}(iui^yohh hátrányuk oz ejfyétti f(tiz/losáf!okmik? Miért? Szthnítsd ki. hány .sziiz*ilékuk }>az<fálhxhk kis területen.'
NKHANYJKM.KMZOIK
számuk
átlagos méretük (ha)
I ha és annál kisebb területei használók s/ánia
GAZDASÁGI SZKRN KZFTTEK F.GYÍINE (;AZDASÁ(;0K
88(X) 567 000
337 4,6
352 378 OÜO
ATALAKULT m k z ( ) ( ; a z i )a s a ( ; l:n k 141
141.1. A lejtővel párhuzaiiKisiui futó szőlősorok. Mojiydráztf ci, mién keiivczőttcu ez o művelési mód!
miszeripari technológiát alkalmazlak, és így a korábbinál jobb minőséget.
A fotdterütelek magúnosításiikor (privatizúció) több mini I milliő lulajck^nos jutott átlagosan 6 ha földlcrü- léthez. A visszíiigénylők jő része nem gazdálkodik, bérbe adta a földjét művelésre.
így a földtulajdon és a földhasználat elválik egy- niá'ctől. A teniiőfbld nagy<^b részét gazdasági szervezetek hasznosítják, s csak kisebb részén működnek magáng;izdaságok. Az előbbiek tőkeerős, korszerű nagj’ vagy közepes birtokok. Az utóbbiak főként tőke- és e-szközhiányos kisgazdasíígok.
ÖSSZEFÜCCÉS ADOTTSÁÍÍAINK ÉS A FÖLDHASZNOSÍTÁSI MÓDOK KÖZÖTT
Gyújtsd össze, mely természeti adottságaink kedvezőek a mezőgazdaság szempontjából! Melyek a kedvezőtlenek? Ismételd át a főhh hazjai talaj' típusokat és elhelyezkedésüket!
Kedvező domborzíiti, talaj- és éghajlati adotl- siígaink miatt hiizánk területének kb. kétharmad része alkalmas mezőgazdasági hitsznosításra. Ez európai viszonylatban is Igen magas értéknek számít.
Legértékesebb Icrnicszcti cm forrásunk a tcr- mőlolcl. Különösen kedvező a szántók magas aránya. Földjeink hasznosítása, művelési ágak szerinti megoszlása a mezőgazdaság jellegzetes mutatója (141.2.).
A MEZO(ÍAZDASA(i ES A KÖRNYEZET
A gazdiUkodással tájaink foly;uinitosan átalakultak. A konibbi erdőségek helyét szántók foglalták el. A fo- lyószabályoziísok nyom<in pedig újabb földek kerítitek művetés alá. így a kultúrtájak területe nagymértékben nwgnövekedett.
A helytelen lulajművclcs (pl. a lejtő irányába történő szi'mtás. a lejtős területek növényzetének kiirtása) veszélyezteti a talajt. A talajeróziót a lefolyó vizek és a szél munkája egyaránt fokozza. A szántás-tarlóhántás után bevetetlenül hagyott földterületekről akadálytalanul szállítja a szél a port a levegőbe. Mit tamdtái hogyan lehet meg- előzni a talajeróziót?
141.2. A földterület művelési ágak szerinti niegoszlása. í\rtéki'lil (í két időptml közötti szemheötl(7 válKtZíísokaf!
60.3 szön té 60 ■
48.4
40
20
II13
1935
2009
5 S
s I I fi» ♦ w l i 1 7 7 2 0^ÍXO.6 I 1 S
lllllirt rs
«o
142 A m a ( ;y a r ( í a z d a s a í ;
A tiil/o tt műtrágya- és egyéb vcgj.szerhasz- nálat ugyancsuk sz<íintalan környezeti következménnyel jiirhat. Pl. a nitrát felhalmozódása a korai zöldségfélékben (saláta, spenót) a csecsemők súlyos megbetegedését okozhatja. Növekedhet a talaj sótartalma, elszegényedhet szer\esanyag- mennyisége és az élővilág sokfélesége.
Mi okozzo a taíuj saviinyiHlásáí?Ha nem vigyázunk, legértékesebb temiészeti
kincsünket, a talajt tesszük tönkre, mnelynek újraképződése több emberöltőt igényel!
Kedvező volna - lalajvédelmi szempontból is - a bÍo* gazdálkodás szélesebb körű elterjesztése, ösztönzése. Termékeire nagy igény van az Európai Unióban. A vúrhaló bevétetek mellett környezetünk megóvása is nagy ..haszon” lenne!
a ( ír á r ( jAZd a s á ( íu n k j ö v ő j e
A mezőgazdaság jövedelmezőségét nagymértékben meghatározziík a teniielési költségek. A gépek. a műtrágya. <iz öntözővíz ára folyamatosan emelkedik, amit egyre kevésbé követ a gazdálkodók íírbevétele. Erre a jelenségre mondjuk, hogy szétnyílik az aRrán>lló*. Ez a mezőgazdaság veszteséges működéséhez vezet, amit csjik állami és uniós támogatással lehet csökkenteni.
Az agrárgazdaságban a megújulás feltétele a giizdaságosság. a versenyképesség növelése, a piachoz való gyors alkalmazkodás, az agrotechnika korszerűsítése, a minőségjavítása.
Az új fejlesztési elképzelésekben a szerkezetváltás kör\'onalazódik. Ezekben a gabona, az olajos magvú és a .iehéijenövények” (pl. a szója), a gyümölcs- és a szőlőtermesztés, a korai zöldségfélék (primőrök), valamint a különböző apró magvak termesztése kap kiemelt szerepet. Az utóbbi termékcsoportok a kisebb, családi gazdaságokra mé-
%160
142.1. A z aKránilló alakulása (2000-es szint = lOO'X-). Hogyan lehetne oz olló nyiláuil szűkíteni?
retezettek. A kisgazclasáf^ok és az általuk kialakított Icrmclcsi-crtckesítcsi szövetkezetek, t<u- sulások megerősödéséhez beruházíísok (pl. gépek) szükségesek, ezeket kedvező hitelfeltételekkel kell támogatni.
Arról te kell niondanunk. hogy minden talpalatnyi tbtdet megműveljünk. A legjobb adottsiígú tielyeken
a leggíizda^ágosabb művelés megvalósítása \’ezeihet a megújuláshoz. De mi teliet a kedvezótten adotts;igú térségek földjével és lakóival? A z E U gyakorlatából többféle megoldás \'ehető út. P l. a helyi ixlotisitgokhoz jobban alkalmazkodó, átgondolt szertcezetváltás n»eg- lionosíthatja ;iz erdó- és fagazdálkod<ist. a falasi turizmust. a vad- és haltcnyésztést. a gyógj-növenyek termesztését. viiljunint más tájfenntartó tevékenységeket.
A mezőgazdaság szerepét nem csíik a gazdaságosság szempontjából kell értékelni. Kiemelkedőjelentősége van a vidéki térségek értékeinek megőrzésében, a kistelepüléseken élők foglalkoztatásaiban.
9 ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!
1. Mutasd be a mezőgazdasági temielés változásait a 140-142. oldal ábrái segítségével!2. Mely adottságaink kedvezőek a mezőgazdasági tennelés szempontjából?3. Milyen hatást gyakorol a mezőgazdaság a környezetre?4. Érteltnezd az agrárolló kifejezést!5. Milyen változások vezethetnek az agrárgazdaság fellendüléséhez?6. Nézz utána, hogy mely uniós programok segíthetik a mezőgazdaság és a vidék fejlesztését!
AZ KLKLM ISZKR*(;AZI)ASÁ(; FhULŐÜÍlSÍNKK LKHKT()SK(íKI 143
Az ÉLELMISZER-GAZDASÁG FEJLŐDÉSÉNEKLEHETŐSÉGEI - FO R R Á SFE L D O U iO Z Ó ÓRA
r FOÍÍALOMTAR
élelmíszer-giizdüság
Ehhcn a fejczeíhen a m i adunk lehetőségei, hogy a hazai rójak gazdálkoJásáról tanultakat öasze- gezd- ismered a tájak adottságait, jellem ző tér- meszteJt uövéuyeit, tenyésztett állatait, lef^onto- sahhfeldolgozóipari ógaz/atait, ezek közprmtjait.
A z atlaszod mellett haszjuddfelforrósként az aláhhi statisztikai adatokat, tematikus térképeket, ábrákat, olvasmányokatí Gyújts friss cikkeket, adatokéit u témához! A kérdésekre adott vátasz(ti■ dat rögzítsd a füzetedben!
Az clclmis/.cr*ga/(laság a mezőgazdasági termelést, a nyersanyagokat feldolgozó élelmiszeripart és a termékek értékesítését foglalja magába.
A (JABONAFÉLÉK TERMESZTÉSE ÉS FELDOLCÍOZÁSA
A hiizni búzatemiesztés jövőjének fő kérdései: a minőség és a gazdaságosság. A minőséget biztosító feltételeink adottak (pl. a kedvező ökológiai körülmények, a hatékony növényvédelem, a termesztési technológia és tapasztalat, a kutatásra alapuló növénynemesítés, a nemzetközi minősítési rendszernek való megfelelés, az exportképes
143.1. E g y korszerű inaloin. Milyen fiszrfojuíkat részesít e lö t ty h e t t az. oki egészségesen szereme uiphUkozrü?
vetőmag-előállítás, a malomipari termékek széles választéka).
A hagyományos keményszemű magyar búza megfelelt a kenyérgyiírtásra termesztett legjobb külföldi búzafajták sütőipari minőségének.
Az 1970-es évektől megkezdtük a puhasze- niű búziifajták temiesztéséi. Ezzel változott a magyar búzii minősége.
A nagyobb temiőképességű. lágy szemű fajtiik ilra azonban alacsonyabb a nemzetközi kereskedelemben. így az EU piacán csökkent a verseny- képességünk.
A kenyérgyiírtás technológiája úgy alkalmazkodott a lágyabb szemű búzához, hogy különféle adalékanyagokat használnak. Ezért a kiváló
14.V3. A búza temicsállaga és a inűtnígya-fclhasználás. hulokoUl a nagy eltéréseket és a kél nniiaió összefüggéséi!
I búza temiésáttaga mútrágya-fetiasználás ’
5000
4000
3000
2000
1000
20016016014012010060604020
1989 1991 1993 1995 1997 2000 2006 2009
144 A m a ( ;y a r ( í a z d a s a í ;
minőségű, javítóbúzaként alkalmazott magyar búz<íra nincs tömeges igény az EU-bun.
Nézz utána. h<>gy milyen adalékanyagokat aíkahmznak a süKnizcmek! Mely tulajdonságait változtutják meg ezek a pékáruknak?
Bizonytalanná teszi a piaci jelenlétünket az is. hogy a búza teniiésátlaga nálunk szinte kisziíniít- hatatlanul változik (143.3.). Ezzel szemben a franciák 7, a németek és a hollandok 8 tonna körüli hektáronkénti átlagot érnek el csaknem minden évben.
Miért ingadozik a termésátlag hazánkban? Mi a természeti alapja annak, hogy a problémák ellenére a guhimatermesztésnek iováhhra is fontos szerepe marad hazxink mezőgazdaságá' bán?
A jelentős hagyományokkal rendelkező malomipar kapacitása jóval meghaladja a haz<ii lisztigényeket. ráadásul túlzottan elaprózott (143.2.).
A gabona minőségének javításán több kutató- intézet dolgozik hazánkban. A kutatók célja a növény szárazságtűrésének növelése, a betegségeknek és a szélsőséges időjitrásnak ellenálló fajok létrehozása, a búza genetikai feltérképezése. M unkájuk azért is kiem elkedő, mert hazánk nemcsak a iiiegternielt búzát, hanem a különböző búzafajtákat is exportálja. Ezért a nemesítőknek is alkalmazkodniuk kell <) piaci igényekhez, pl. Kínáéhoz. Ott ugyanis a nagyvárosokban egyre nagyobb a keletje a nyugati típusú pékáruknak.
Nézz utána, hol vannak gabfmakutató intézc' tek hazánkban!
Keress magyarázatot Kína húzaimporSjára!
''■m .^Vtokaii
somlóikiskun&ági /
tKWon^bíSSv
■ tóftóneimi iw v id é k alföldi borvidök
144.2. Sz SWteniKS rerUleleink és bnn’idékeink. hulokoUoz elhclycikalt'sükel!
AZ IPARI NÖVÉNYEK TERMESZTÉSE ÉS FELDOLCOZÁSA
Éghajlati és talajadottságaink alapján az ipari növények közül a cukorrépa, a napraforgó, az utóbbi időben a repce és a szója teniiesztése jelentős haziínkban.
Idézd fel. melyek a f ő íermőkörzeteik! (144.1.) Használd az atlaszod tematikus térképét is!
ZÖLDSÉ(J- ÉS (ÍYÜMÖLCS-TERMESZTÉSÉS IPARI FELDOLÍiOZÁS
Sorold fe l a zöldség- és gyümölcstermesztésre különösen kedvező természeti adottságainkat! Fogalmazz meg kérdéseket zöldség', szőlő' és gyű' mölcstermesz/ésünkkel kapcsolathím az ábrák segítségévei! (144.2., 144.3.)
144.1. A cukorrépa és a nupraforgó f<S terinöterUletei. 144.. . A gyüm ölcs-és zöldségiemiesztés több területei ésA cukor- és növényolajipitr közponljai (2009)
^ BuSpMi ^ . jMirtCu
KapOSV&r
S .® r ?: cukorrépa i t>övényola)gy&r
napraforgó ^ cukorgyár
a lailósílóipar közponljai
O I a tanósttóipar közpongalzöldségtermelő körzet gyúmölcstermdld körzet
AZ KLKLM ISZKR*(;AZI)ASA(; FhUI.ODKSKNKK LKHKT()SK(íKI 145
A HAZAI ALLATTENYESZTES ÉS A RÁÉPÜLŐ IPARÁÍÍAK
Elemezd (t 145.2. áhrát! Keresd meg az oifaszod- han a legfonlosahh hús- és tejfeUloigozó közpon- tokát!
A JÖVŐ A BIOTERMÉKEKÉ
A vegyszerek és műtrágyák használata nélküli fold- és erdóniűveléssel, állattenyésztéssel előállított élelmiszerek, hiíztartási cikkek, kozmetikumok. ruházati temiékek. bútorok iránt egyre nagyobb a kereslet világszerte. így sziunos országban egyre többen térnek át a bio- vagy organikus gazdálkodásra. Hazánkban még csak a termőterület kb. 2%-án temiesztünk bioélelmiszert (145.3.).
A biotemielésbe bevont földterület bejelentése után egy évig kell várnia a giizdának arra. hogy megkezdődjön a kétéves átállási időszak, amely után a tennény ökoterméknek minősülhet. A három évig tartó átállás alatt a költ.ségek csak nőnek: a bevételre pedig csak akkortól lehel számítani, amikor a szigorú ellenőrök megadjiík a temiékre a biominősítést. Feltétel, hogy a termelő ne használjon műtrágyát, s a növényvédő szerek közül is csak az ökotemiesztéshez engedélyezetteket. Minden évben más és más növényfajt vethet a táblába. A biogazdának naprakész és hiteles statisztikát kell vezetnie arról, hogy milyen vetőmugot használ, honnan .szerezte be. mikor vetette el, mikor és mivel peniietezte.
Napjainkban a biogazdálkodásba bevont területek döntő ré.sze gyep. illetve a bioállattartás takannányoz<ísát biztosító sziíntó. Kevés az ültetvény. Egyre több feldolgozó és kereskedő csatlakozik azonban a nemzetközi engedéllyel rendelkező, .szigorúan ellenőrzött Biokontroll- lánchoz.
A biotermékek ára nálunk nagyon magas, ezért nsígyrészt az EU régebbi tagországaiban és Svájcban találnak vevőre (ahol a termelők legalább 40^-kal több pénzt kapnak az áruikért). Itthon a legkeresettebb biotermékek a zöldség, a gyümölcs, a tojás, a tej és a gyümölcslé; továbbit a nádcukor, a tökmagolaj. a tönkölybúzap^hely.
A nemzetközi piacon is elismert biotermék a magyar szürke marha és a mangalica sertés, amelyek egyben hungarikumok* Is.
m145.1. Korszerű nugyüzemi bammtltartiU Kisvurdiin
Nézz mótHt. milyen növényvédő szereket ha.sz- nálhatfiak a hiotennesztőkf
Mi az enihiéniája a BiokontroU Hungária Nonptrtfir Kft. által garantált termékeknek? Keresd meg a honlapjukat!
Keress példákat nemzeti oltalmat éx uniós közösségi oltalmat élvező magyar termékekre! Melyek várnak még elbírálásra?
Fofytatnak-e a környéketeken hiogazdálko- dást? M it termesztenek, illetve állítanak eiőígy?
Nézz utána, hogy mely hazai és uniós pályázattok adnak támogatást a biogazdálkodáshoz!
A BANK CÉNMINTÁKAT IS (JYÚJTHET
A nemzetközi Biológiai Sokféleség Egyezményének egyik előíiiísa an a hívja fel <12 oi^sziigokat. hogy ne csak <12 élőhelyeiken, hanem génbankokban is őrizzék meg saját fajaikat, fajtáikat.
Kideiült. hogy miíra a tennesztett régi fajtáink is ugyanolyan veszélyeztetettek, mint a vadon élő növényeink. A régi fajtiík eltűnésének fő okéi, hogy csak a gazdaságosság szempontjából leghasznosabbakat teniiesztjük. így nagy a veszély, hogy egy-egy betegség könnyen kipusztíthatja az egész állományt. Ezért kell megőrizni vahunenny i fajtát, s az úgynevezett rokon fajokat is. Egy esetleges globális katasztrófa esetén ezek a génbankok segíthetnének «iz élelmezési gondokon.
Hazánkban Tápiószelén 1959 óta gyűjtik a növények magjait. Napjainkban 85 ezer mező- gazdasági növény - köztük régi magyar f<ijták - génmintáit őrzik itt. Ezzel iiz állománnyal a világ 15 legjelentősebb gyűjteménye között van a hazai. Elsősorban régi zöldség- és gabonafajta magok adjiUc a nemzeti kincset.
Újabban azonban megjelentek a (iM O (a genetikailag tiiódosított) szervezetek. A multinacionális cégek rengeteg pénzből virágoztatták fel a géntechnológiát. így fejlesztették ki pl. azokat a kukoricamagvakat, amelyekből a kikelő növények elpasztítji'ik a kukoricamolyt - de nem kiziír- ható. hogy a génmódosított növények mind a temiészetet. mind <12 ember egészségét károsít- jítk. Az EU engedélyezte a (íMO-kukorica termesztését.
Elkezdődött a ..genetikai gyarmatosítá.s” is. Ez azt jelenti, hogy egyes cégek összegyűjtik a fejlődő oi-sz«ígokb<m még élő értékes nö\ ényeket.
s világszabadalmat alapoznak r<íjuk. Ezután csak ők jogosultak a velük való kísérletezésre, a forgal- mazi'isukra. Szerencsére a hazai védett fajok gyűjtéséhez, kiviteléhez állami engedély is kell. így remélhetően sikerül megőriznünk genetikai értékeinket...
(Forrás: Népszabadság, 2008. március 6.)Nézd meg a Pannon Magbank honlapján,
mely intézjnények veszitek részt a génbank fe lállításában. működtetéséhen!
Mit gondolsz milyen előnyei tehetnek egy ilyen magbank létrehozásának ?
Nézz utána, hogy mely szomszédos országokban mely fajokra terjed ki a GMO-növények termesztése!
Besxédcs s/^m ok és tények (Az általános mező- gazdasági összeírás előzetes adatai. 2010):- Hazaink temiőteriilete 7.8 millió hektár, ami az
ország területének 83%-a. Ebből 58% jut a szántóföldekre.
- Az egyéni gazdálkodók átlagéletkora 56 év. A 2000-es adatokhoz képest csökkent a fiatalabb és nőtt az idősebb gazdálkodók aránya.
- 2010-ben <iz egyéni gazdálkodók csaknem 3%- ának volt sziikirányú felsőfokú végzettsége, középfokú pedig ó^^-uknak.
- Az egyéni gazdálkodók 40%-a folytatott más jö \ edeleniszei‘ző tevékenységet a mezőgazdálkodáson kívül.
- Az egyéni giizdaságok 60%-a kiz«írólag saját fogyasztásra tennelt.
- Az egyéni gazdaságok közel 20%-a termel szőlőt, míg a gazda.sági .szen ezetek közül csak 8%.
- 2010-ben 2080 gíizdasági szerv ezet és 285 ezer egyéni gazdálkodó foglalkozott állattartással.
- A szarvasniitrha-állom«ny 2000 és 2010 között 850 ezerről 685 ezerre csökkent. Az állomány 2/3-át a gazdasági szervezetek taitják.
- 2010-ben a sertés-, ezen belül az anyakocaállomány csijknem háromnegyedét a gazdasági szervezetekben tartották. 2(XX) óta az egyéni gazdálkodók több mint 60%-kal csökkentették állományukat.
- A juhok 85%-át egyéni giizdaságokban tartják.- A kiziírólag szolgáltatást végző gazdaságokban
fiatalabbak a gazdálkodók, egynegyedük 35 év alatti.
A(;AZI)ASA(í KUiX'SA: AZ k n k r <í ia (;a z d a s a (; 147
A GAZDASÁG KULCSA: AZ ENERGIAGAZDASÁG
r FOÍÍALOMTAR
enei^ íagazdaság, energiahordozó, erőmű és telepítő tényezői
MI ..HORDOZZA" AZ ENERCÍIÁT?
A gazdaság minden ága energiát fogyaszt. így működésének feltétele a biztonsiígos energiaellátás. Ezt szolgálja az enei^laRa/daság, amely az energiahordozók kitermelését, energiaforrásokká való átalíikításiU és orsziígos elosztás<U foglalja magában.
Hogyan c.soponosífjuk az aiei'giahonlozókat?
AZ ÁSVÁNYI ENERCIAHORDOZÓK TERMELÉSE ÉS FELHASZNÁLÁSA
Magyarország ciicrgiahordo/ókbaii* szegény. Ezek kitermelésében a fűtőérték alapján a s/én-
hídn>géiick vezetnek. Fellia.sználásuk gazda.ságo* sabb. mint a kőszéné. Vegyipari nyersanyagként, üzem- és fűtőanyagként egyaránt használatosiik. A hazai földgáztemielés az igények egynegyedét. míg a kőolajbányászat a szükségletek csupán egytizedét fedezi. Ennek ellenére gazdaságunk döntően ezekre épül.
hlézflfal az atlasz és a 147. L ábra segítségével az Alföld és a Diiinínníl f ő lelőhelyeit!
A kitenneléstől csovc'/ctckck szállítják a kőolajat a finomítókba. Illetve a fínomítványokat (pl. a benzint, a dízelolajat) és a földgázt a fogyasztókörzetekbe.
A hazai temielést nagy mennyiségű importtal pótoljuk kőolajból és földgiízból is. Mindkettő tetemes részét Oroszorszíigból hozzuk be csővezetékeken, Ukrajnán keresztül. Az Adria-veze- téken mód \ an az arab orsziígok kőolajántik behozatalára is. A csővezetéken történő szállítás nagyobb távolságon is biztonságos és viszonylag olcsó.
I4?.l. Huzitnk energiarendszere: a fontosiibb k<Solaj-. földgáz- és szénlelőhelyek, szénhidrogén-vezetékek. k<Solaj-rmo- niítók és eróinűvek. buhkold néhány erőmű wfepJielyéi! Nézz iiuinu. milyen új nemzetközi vezetékrviulszerek kiépítését ten-ezik az európai (és hozui) szénhi<livgénigény kiefégüéséref
14K.I. A h;izai kőolaj* (piros) és földgázlemielé.s alakulása 148.Í. A hazai széntemielés alakulása. Mi a válság oko?
Keresd meg <f 147.1. áhrán a szénhiítrofiéii'Ve' zetékeket és a kőolaj-finomítókat! Ismételd át az allaszod segítségével a szénlelőhelyeket! Mi az oka^ ltogy sok hamaköszénhi'myát bezártak? Miért gazdaságos a lignit kitermelése? Nézz utána. hogy hol indidt meg a szén kitermelése, illetve hol tervezik a hinya újht'di megnyitását!
A hazánkban található szenek fiatalok, fűtő- értékük alacsony, ugyanakkor kén-, hatnu- és nedvességtartalmuk magas. Napjainkra a szén fő fogyasztói a hőerőművek.
MIBŐL TERMELÜNK VILLAMOS ENERtíIÁT?
Az elsődleges energiahordozók villamos energiává alakítása az erőművekben történik.
Erőműveink telepítésénél iiz enei^iahordozók közelségét (pl. szénbánya, szénhidrogéneket szállító csővezetékek), a nagy fogyasztópiacok
I4K.2. K<őolajkúl az Alföldön
elhelyezkedését és a nagy mennyiségű hűtővíz biztosítását vették figyelembe (147.1.).
S/énlii/.elésű hőerőműveink a Bakonyban (Ajka), a borsodi ipar\'idéken (Kaxhicharcika)« a Mátrában (Vlsontn) működnek.
A drágán tcmiclő. erősen légszennyező széntUzelésij erőművek átalakíiása folyiunatban van. Pl. a kazincbarcikait és a pécsit biomasszával. illet\'e földgázzal Uzen>eltclik. A mátrai erőniű döntően lignit lUzelésű. de működik gázturbinás egysége is. és mezőgazdasági hulladékokból is ternyinek .2Öldánuiiot".
Hőerőműveink m ásik része szcnh ldn igc- nekkel vagy származékaikkal működik (pl. Tiszaújváros, Sziízhalombatta. Budapest).
A P a k s i AtomcnTmű a haziii v illa iiK )senergia-
tem ie lé s tö bb m int •W^í^-át adja. Az ott tenne lt
ene rg ia e lőá llítá sa a le go lc só b b .
A hazai temielést ki kell egészítenünk import villamos energiával is. Az im portált áram jó részt Oroszországból érkezik távvezetéken.
14K.4. A hajdúszoboszlöi í<i]dgázmező és -lároző
a <;a z i) a s a (; k u i x s a : a / . k n k r <;ia (;a / d a s a (; 149
149.1. Magyjirország etiergiaszerkezete (az egyes energia- hordozókból nyert enci)íia alapján). FogohmiZfI mcn o uU- u>Z(ís(>k(it!
Összekötteiésben vagyunk a nyugat-európai egyesített vezetékrendszerrel is.
MIBŐL TERMELHETNÉNK ENERCÜÁT?
A gctitermíkiis ciicr^a* hasznosításaiban európ;ii „nagyliatiiloin” lehetnénk, b«ír ez egyelőre alig jelenik meg <iz energiagazdálkodásban. Mii tanultál a tenmiivíz hasviosírásáról?
A iia|M.'ncrgia a legfontos;ibb megújuló ener- giaforr^ís. Különféle berendezésekkel alakítjiík át hő-, illetve villamos energiává. Nálunk elsősorban melegvíz előállítására és hikócpületek fűtésére használható gazditságosan.
Mi <i(hia keUő tenuészeti ahpot szélesebb körű elterjedéséhez? Hol ke<lvez/tek ehhez adottságaink?
Szélerőművek is megkezdték a működésüket hazánkban, többségük a Dunántúlon. További elterjedésük várható.
149.2. A Paksi Atomerőmű turbinái
A szélerőművek állal termeit energiát az országos hálózatba táplálják be. Teljesítményük időjárásfüggő. A hirtelen beálló termeléskiesést máshonnan kell pótolni.
A megújuló energiaforrások között a növényi eredetű anyagok (a hiom ass/a) alkotják a legszélesebb választékot.
A z erdők kitenitelt fái. ezek hulladékai, n ntezőgazda- siígi melléktemiékek (p l.« szalma, a kukoricacsutka, a gyiímölcsfagallyak) egyanínt hasznosíthatók. Energiaforrás lehel az olajtartalmú növényekből előállított Uzenuinyag is. Pl. repcéből, kukoricából biodízel vagy bioetanol nyerhető.
Nézz ufáiHi! Mely autófiyárak kínálnak hio* üzemanyaggal működő atrtókaf? Hasonlítsd össze a benzinnel, dízellel, a hioetanollal működő, ugyanolyan típusú autók árát és üzemeltetési költ- ségét!
Hulladékból is nyerhető energia. A hulladék- lerakókban felhalmozódó szerves anyag lassan lebomlik. és belőle biogáz fejlődik. Ennek fűtőértéke kb. fele a foldgi'izénak.
B iogáz előállítására csaknem valamennyi szerv’es anyag alkalmas. A Budapesten é\ente keletkező lakos- s<ígi hulladékból (pl. hiiztartási hulladékok, kommunális szennyvizek) évi 6-7 millió m ' biogíízt lehelne nyerni, ami egy kisebb lakótelep évi energiafelhasználásával egyenlő. A z állati eredetű trágyák szintén alkalmasak biogáz előállításiira.
Nézz utána, hol működnek új. megújuló energiaforrásra épült erőművek a környéketeken! Hol tervezik ilyen erőmű építését?
150 A m a ( ;y a r ( ; a z i ) a s a (;
150.1. A z üzemjuiyagok új típusa, a bioetanol egyre elterjedtebb hazitnkbiin is
AZ ENERC ilA( iAZDASÁC i ÉS A KÖRNYEZET
Az energiatemielés és -fogyasztás <) környezetet teriielő kilros anyagok kibocsátásiíval j«lr. A tüzelőanyagok elégetésekor s/cn-dí<>\íd (CO2), salak és pernye keletkezik. A CO2 nem csak a közvetlen környezetet terheli. Mennyiségének világméretű összegződése Földünk légkörének további felmelegedéséhez vezet.
A szenek elégetésekor keletkező kcn-<li«xid (SO2) a levegő nedvességtíirtalmával siívsis esőt képez, amely súlyosan károsítja a növényzetet, a talajt, a fémszerkezeteket. A savas eső kialakulásában az égés során a levegőbe jutó nítrogcn- veg\’ülctek is szerepet játszanak.
A z i.ttoiiierőiiiű működésekor nem bocsát ki sok káros any.agot. A környezet terhelését a felhasznált és a folyókba visszajuttatott nagy mennyiségűi hűtővíz ..hőszennyezése" okozza. A legnagyobb gondol a n»ég sug<trzó anyagot i<uialmazö kiégett fűtőelemek biztonságos elhelyezése jelenti.
150.2. A ternuilvízzel Uvegházakat vagy akár lakásokat is fűlhetünk
Vizsgáld meg az atiaszodhan és a 7 4 .1. ábrán a hazai vámsok és ipari relcphelyek légszennyezettségét!
Az EU energia- és környezetpolitikája ha- Ziínkban is kikényszeríti a takarékosabb és környezetkímélő energiagazdálkodást. Ezekhez pályázatok útján támogatást is nyijjt. pl. panel- felújításhoz. a fűtés- és a közintézmények világításának korszerűsítéséhez. Előírja a megújuló energiaforrá.sok felhasználásának növeléséi, erőműveinek korszerűsítését.
Hazánkban 2004-t<^ bevezették a környezetterhelési díjat, a ..zöldadót", amelyet a levegő, a talaj és a víz szennyezése után kell fizetnie a szennyezőnek. Ez nem büntetés, iianeni a környezet terhelésének az ára! A cél: a temiészeti erőforrások pazarlásiinak n>ér- séklése.
Mi a véleményed róUt?Hazánkban 2010-ben az energiatermelés közel
7%-aa uwgújuló energiahordozókból sz^uiiiitzott.Az EU által elvárt és vállalt célunk 2020-ni ennek
megemelése 13%-ra.
ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!
1. Mely folyamatokat foglalja magában az energiagazdaság?2. Milyen változás következett be a hazai energiahordozók kitermelésében és felha.sználás<íban? X Ismertesd az atlaszod segítségével a kőolaj-, földgiíz- és szénlelőhelyeinket!4. Honnan és hogyiin importálunk energiahordozókat, vilhmios energiát?5. Melyek az erőművek fő telepítő tényezői? Hol és mivel működnek hazai erőműveink?6. Mivel terheli az energiagazdaság a környezetet?7. Milyen megoldások kínálkoznak a takarékos és környezetkímélő energiagazdálkodásra?
h C z ()Á (;a z a t ( )K : a (;k i»ii»ar ( ís a v k < ;y ii* a r 151
H ú z ó á g a z a t o k : a g é p ip a r és a v e g y ip a r
r FOCÍALOMTARA gépipar részesedése
húzóágazat, magánosítás (privatiziíció). nemzetközi cég, szerkezet- és területváltás, telepítő tényező
A (ÍÉPIPAR h e l y e CAZDASÁÍiUNKBAN
A gépipar fejlettsége meghatározza az egész gazdaság színvonalát.
Napjainkban a gépgyártás a magyar ipar hii- (151.2. ábra). Ehhez döntően hozzá
járult, hogy az iparágíik közül a gépiparban Zííjlott le a leggyorsabban a magánosítás, a prívati/áció. Ezt követően a külföldi tokcbcrektctcsek nyo- niiin gomba módr<» sziiporodtiik az új beruh<lz«'isok.
HCKÍYAN ÉRVÉNYESÜLT A SZERKEZETES A TERÜLETVÁLTÁS?
A rcndszcrN'úUozás előil gcpipiirí tcnitékcket (autóbuszt, orvosi műszereket, hadiipari, híradástechnikai cikke* két) exportáltunk a szocialista országokba. Eztek egy* kori üzemei beziulak vagy crrtleíjesen csökkentett lél- sziíi imal dolgoznak.
A nemzetközi cégek leiíny vállalatainak betelepülése s/erkcxetvállásl eredményezett si hazai gépiparban. Ezek főként kö/úti Járm ű- és alkatrészgyártással (személyautók), s/ám ílógcp-
Az épUlő Merccdes-gyár Kecskeméten
az ipan termelésből:
az ipar expot^ábói:
a íogtatkoztatottak szémál}ól:
50,9% 60% 30,4%
151.2. A gépipar szerepe a nemzetgazd<«ságban (2009-bcn). Mi hizonyíija. hogy htizóágazcu?
Üzemeikben olyan, a sz<ikmai tudást is beépítő. korszerű, versenyképes teniiékek gyíírtása a cél. amelyek a világpiacon is megállják a helyüket.
A szerkezeti váltás (crülctváltással is járt. Korábban a gépipari ágíizatok elsősorban Budapesten és környékén összpontosultak, ma vidéken szétszórtan helyezkednek el.
VÁLTOZÓ TELEPÍTŐ TÉNYEZŐK, TELEPHELYEK
A gépipiu' telepítő tényezői társadalmi jcllegíick. A szakképzett vagy betanítható munkaerő, a termelési hagyományok, a fejlett infrastruktúra, a tőke egyaránt fontos tényezője a telephely megvá- liLsztásiinak. Az is meghatározó, hogy milyen kedvezményeket nyújt az adott település a befektetés sz<ímára.
Napjainkra csökkeni a íőván»s részesedése a gépipitfi temielésből. Itt a főbb termékek a híradás- és számítástechnikíii eszközök, az elektromos gépek, a fényforrások.
A gépipar vidéki telephelyválasztását elsősorban a munkaerő hatíírozta meg. Leggyorsabban fejlődő ágazata a járm íí- és alkatr6izg>'ár- tás. A s/cmclygcpk«esi-összeszerelés telephelyei: K.szU‘ní<»m (Suzuki), (íyőr (Audi Hungmia Motor Kft.). Kecskemét (Mercedes). S/.ciitgott- hárdon ((ieneral Motors-Opel) és Szckcsfchcr- ván>n (Álba Ford) gépkocsikhoz készítenek alkatrészeket.
Nézz ufóna, milyen nuxk'Ueket gyártanak a hazai autógyárak, illetve milyen autókhoz gyár- tanak alkatrészeket! Allüsiftok össze ezekhői tahiót!
152 A m a ( ;y a r ( ; a z i ) a s a (;
(tvőr a iiKír cinlilctl gépipari üzemeken kívül otlhonl ad ;i KhI>h Jámiűiparl Holdingnak.
A Rába koimty lörténelini háltérrel ren<ieíkezik. Neves szakemberei közUl kien>elkedett Bánki Dónál. Csonka János. A Rába gyiírtolla az első londoni metró szerelvényeit. é.s vasúti kocsikat rendeltek tölUk Kelet- Indiától Dét-Afrikáig sokfelé, (iyórben készlilt uzel- só magyar személygépkocsi és repülőgép is.
BESZÉDES SZÁMOK ÉS TÉNYEK
- A z autó- és alkatrészgyártás 2009-ben 5‘í^-kal járult liozzi't a hazai <iDP elóúllilásához és 20*X'-ban részesedett exportunkból.
•> Magyarországon 630j<irműiparí vállalat működött, kb. 100 000 entbemek adott munkát (2009).
- Az Audi bővíti győri egységéi. A hozoct anyagból összeszerelt autók helyett (2009-ben 30 000 db készUll így). 2013-tól évi 125 000 db-oi gyártanak Itclyben. ami 1800 új munkahelyei jeleni.
- Az Opel twveli motorgyártó kapacitását Sz^ntgott- hiirdon: új gyártósora 2012 végétől a legnépszerűbb iiK K lellekbe sz e re li motorokai is elő (udja állítani.
- Az esztergomi Suzuki-gyi'u- 1992-bcn kezdte meg termelését. Az egymiliiomodik autó 2006-ban készUll el. ma a budapesti Csodiík Paloi<yában látható. A gyártás fokozatosan nőtt. 2(X)8-ban 282 (XX) személy autó hagyta el a gyitral. A termelés az utóbbi évben visszíiesett (2009-ben 180 (XX) db autó), ami jelentős létszámleépítéssel járt. A 308 alkatrész beszállítójából 74 magyar cég.
- A Kecsken>éteh beindult Mercede>:-Benz beruhiizá<; 2011-ben közvetlenül 2000 munkalielyet tcremlett. de a bcszííllítókkal ez a létszám négyszeresére nőhet. A gyár 20l2*lől megkezdi a sorozatgyártást. A tervek szerint évi 100 000 db autót állítanak elő.
A.sy.ámílástechiiikHÍ« inxla^^ép- és híradás- technikai, s/órak()/lat4>clcktr()iiikal eszközök gy<itlá.sa n hazai gépipar másik fontos ágazatta. A haziii cégek mellett a világ legnagyobb ncm/el-
közi ccgci létesítettek telephelyeket - elsősorban vidéken (pl. Philips. Flextronics. Nokia).
A fényfoiTdsgyi'ulás a fővároson kívül Nagj - kaiii/.sán működik. Ó /d m telepített alkatrész- gyára enyhíti a térségben kialakult nagyarányú munkanélküliséget.
A <>E Budapestről irányítja az európai, a közel-keleti és az afrikai régióban történő tevékenységéi. Fővárosunk lelt a cég kutatási-fejlesztési központja is.
Kiterebélyesedett a televízió- és videógyártás. A nemzetközi cégek közül hazainkba telepített üzemet pl. a Sony, a Samsung, a Philips.
Keress példát üzemeik telephelyére! M űszeriparunkból Budapesten kívül pl. (íö-
döllő híradástechnikai, és Hódmezővásárhely mérleggyára jelentős. Nemzetközi eredményeink vannak az űrkutatási műszerek fejlesztésében is.
Hazai fejlesztésű a Pille sugiírzástnérő. ;uiiely az űrállomáson méri a radioaktív sugárzilsi. Üsiököskuiató szonda-, illetve űrkemenceprogramb;ui is részt veszitek a magyar kutatók. A Roset la űrszonda vezérlő és adatgyűjtő számítógépéi is magyar szakemberek készítenek.
A háztartási gé|K>k közül JászlKrénylKn hűtőgépeket. porszívókat gy<ülanak (Elektrolux Lehel Hűlőgépgy iir). Jelentős még régiáson a mosógép. Pápán a konyhaipari berendezések gyártá!««».
Sajátos környezeti problémát jelent a leselejtezett ház- liutási eszközök és sziimítástechnikai berendezések összegyűjtése és feldolgoziísa.
Hazánkban évente kb. ISO ezer tonna autóroncs keletkezik a forgalomból kivont autókból. Az EU szabályainak megfelelően a gépkocsikban az újrahasznosítható anyagok arányainak meg kell haladnia a 80^^‘Ol. és a roncsokat környezetbarát módon kell feldolgoznunk.
152.1. A z autógyártás ;»ljikulása hazainkban. Melyek ti k g ' kaivt'hehh auiómárkák. illeiw ‘típusok <i hozni yú.uirlók köréhen ? Nézz titán<t az chuhíxi shitiszjikók alapján!
ezer db
199S 200S 2006 2007 2008 2009 2010
152.2. Fénycsövek ellenőrzése a (lE nagykaniz-sai gyára- bíin. Hogyan és miért niltozoft oz utóhhi években a fény- forrósgyártás tennékszerkezefe?
h C z ó Á (;a z a t ( )K : a (;k i»ü»ar íis a v k < ;y ii* a r 153
iVtfcc itiúiui. mi! idézhet e iő az cihaszjttUódou luaőgcpekhJI ftlszah íidu fó freongáz!
A niezőgazda'vág fejt(klése új:ibb lendlíleret adliat a hcLZiii niezógazdasiígi és éfólniiszer-ipari gépgyúrtá«;- mik. a környezetvédelem előtérbe kerülése pedig a környezetvédelmi és energetikai berendezések gyártásainak. a .^öldip:iniak''.
HAZÁNK IPARÁNAK MÁSODIK HELYEZETTJE: A VEÍÍYIPAR
A hiiziü vcjívipar <iz általa előállított tenne lési érték alapján a gépipar mögött a második helyen áll.
Keress példákat vegyipari termékek fcUutsZ' náUbdra a mezőgoddosüglxin. a közlekedésben, az építkezéseken, a környezetedben!
A vegyipar teniiékeí nélkülözhetetlenek a gazdaság csaknem minden ágában és a mindennapi fogyasztásban egymánt.
A vegyipar jelentősége tovább növekedhet. A megújuló temiészetes anyagok felhasználása (pl. a biológiai teniiékekből nyerhető üzemanyag, vagy új kémiai alapanyagok gyártása) új technológiai módszereket és eszközöket igényel a zöld vegyipartól. Mindez azt is jelzi, hogy a vegyipar csak megfelelő színvonalú kutatás- és lejlcs/tcs, illetve tudományos háttér esetén fejlődhet.
A vegyipari ágazatok többsége nycrsaiiyag- és ciKTí»iaií»cnycs, ezért <izok közelébe ésszenJ telepíteni. Ilyenek pl. a kőolajra (a lelőhelyre vagy a sziíllítási útvonalra) épülő kőolaj-fínomí- tils és petrolkémia, illetve a villamos erőművek közelébe települt vegyipari üzemek.
32 ipari te nne lé sbö l:
A v e g y ip a r ré s z e s e d é s e
a z ip a r exportból:
a z ipa rtjan do^zők
szá n já b ó l:
13% 11%
153.2. A vegyipar szerepe a nemzetgazdaságban (2009). Hasonfttsd összt tt gcpiptural/
Fontos tényező az ipar nagy vízigénye is. Ez az oka annak, hogy számos üzem a T1sz<t. a Duna. a Sajó és a Balaton közelébe épült.
Más esetben a fog>’as;irtópiac közelsége indokolta a vegyipar telepítését, pl. a műtrágyagyár- tá.st, a háztartási vegyipar (mosó- és tisztítószerek, kozmetikumok) ágiizatait.
A termelési ka|>cs<)latok kialakítása, a gyártási folyamatok egymásra épülése szintén telepítő tényező lehet, ami a gíizda-ságossiígot. a hatékonyságot növeli.
A kutatás és fejlesztés igénye miatt a tdke is a vegyipar fontos telepítő tényezője.
TELEPHELYEK. TERMÉKEK
Budapest elsősorban a gyógyszeripiir nagy múltú központja (Egis. Sanofi-Aventis/Chinoin. Richter (íedeon).
A térség egyik legjelentősebb iparága a vegyipar. Sontljfel itt gyárion lermckekei!
15.^3. A magyar győgyszergyárak laboratóriumaiban jelentős kutatás-fejlesztés folyik
154 A m a ( ;y a r ( ; a z i ) a s a (;
Debrecenben (Teva-Magyarország Zrt.) és Tiszavasváriban szintén nagy múltra tekint vissza a gyógyszeripíir.
S/egeden, Nyíregyhá/áii, Dunaújvárosban és a fővárosban gumiipari gyárak működnek.
A kőolaj-fínőmílókhoz kapcsolódó petrolkémiai Üzemek települtek S/ií/halombattám, 'lls/a- újván>sba. A tiszaújvárosi Tisziú Vegyi Kombinát (TVK) olefineket (etilént, propilént) gyárt és dolgoz fel.
Nézz ulóittí, mit készítenek ezekből!
Ugyancsak Tiszaüjvárosban működik a Columbián niŰkoroiDgyár. amelynek termékéi a nagy európai au- tógunii-gyártó cégek (pl. a Pirelli) vásárolják meg.
Ka/jncharcikán (a BorsodChemben) miUinyago- kal gyártanak; poliuretánl. PVC-t (autóipar, faipar bútoripar, ruha- és cipóipar. építóipar. háztartási eszközök számára).
Műtrágyát gyártanak S/olnokon és Péten, a mezőgazdasiígi körzetek közelében.
A hazai mosöszergyártás fö telephelyei: Körösladány (Henkel) és Nyírbátor (Unilever). A balafonfűzf<Si Ipartelepen (Nltrokémia) a sportlőszereken, a tűzijá
tékokhoz szükséges eszközökön kívül növényvédő és gyomirtó szereket állítanak elő. Alapanyagot is gyártanak a gyorsan és tennészetesen lebomló n)ű- iinyagokhoz.
Keresd meg uz otloszfulhan a településeket!
A VE(iYIPAR ÉS A KÖRNYEZET
A rendszerváltozíís előtt a magyarorsziígi vegyipari üzemek a talaj, a víz és a levegő nagy szeny- nyezői voltak. A keletkezett kiírókat azóta jórészt felszíímoltiík. Az új környezetvédelmi beruházások, a szigorodó hatósági előírások és bírsiígolá- sok együttesen ahhoz vezettek, hogy napjainkban már sokkal kevé.sbé s-zennyezi a környezetet az iparág.
A nemzetközi kömyezetvédehiii elvárásokat a legtöbb hazai cég teljesíti.
A vegyipari teniiékek exportjának több mint a fele a fejlett orsziígokbu. nagyrészt az Európai Unió piacaira irányul. Az export legnagyobb tételei a gyógyszerek, mtjanyag-alapanyagok és késztemiékek. valamint a kőolaj-feldolgoziís termékei.
OLVASD EL!
A zöldszer^'ezetek nem barátai a műanyagoknak, különösen nem a PVC-nek. iuiiebnek egyik alkotója (a Italát) rendellenességet. kiírosodást okozhat az ember szei vezetét>en. Nemzetközi kiunpiínyaik hatás<ír<i a nagy játékgyártók (pl. Lego) felhagytak a PVC felhasználásával. A hazai környezetvédők is azt javasoljíík. hogy ne vegyünk PVC- t^l készült játékokat, illetve vásárláskor ne fogadjunk el nejlonz*icskókat. ii>ert<izokelŐbb-utóbb a hulladékot szaporítják. E javaslatuk talán túlzásnak tűnik, de <iz alábbiak miatt mégis elgondolkodtató: a hazainkban keletkező évi 20 millió tonna hikossági hulladék egyötöde műanyag, s ennek a kb. 4 millió tonnának csak 2-3%-át dolgozzák fel újra. iinnak ellenére, hogy a legtöbb műanyag újrahasznosítható!
ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!
1. Miért meghatározó a nemzetgazdaság szempontjából a gépipar és a vegyipar színvonala?2. Mely mutatók bizonyítják, hogy mindkettő húzóágazat?3. Mi a külföldi tőke szerepe a kél iparág fejlődésében? Igazold példákkal!4. Bizonyítsd a gépipar szerkezet- és terUletváltását!5. Keress közös és eltérő telepítő tényezőket a két iparágban!6. Ismertesd és mutasd meg a térképen a legfontosabb telephelyeiket!7. Mondj példákat a gépipar és a vegyipar által okozott környezeti terhelésre!8. Keresd fel egy-két hazánkban is mCTködő nemzetközi cég honlapját, és kövesd végig a cég
magyarországi történetét (alapítás, beruházás, termékpalettáik. miJködés)!
A SZOIXÍÁLTATÁSOK FKLÉRTÉKKLŐDKSK - KÖZLEKKDÍIS ÍIS SZÁI.LÍTÁS 155
A SZOLGÁLTATÁSOK FELÉRTÉKELŐDÉSE - KÖZLEKEDÉS ÉS SZÁLLÍTÁS
r FO(iALOMTAR
giizdasági és uirsadalnii szolgáltatás, személy- és áruszállítás, tranzitforgalom, sugaras közlekedési hálózat, tömegközlekedés, főútvonal, autópálya, vasúti, közúti, légi. vízi közlekedés, csővezetékes sz<íllítás
MIT NYÚJTANAK A SZOLCÍALTATASOK?
A s/ol^állatások olyan tevékenységek, amelyek bár nem állítanak elő temiékeket. a gazdaság és a társadalom tagjainak szükségleteit elégítik ki. Kiszolgálják a mezőgazdasági és ipari termelést, biztosítják a társadalom mindennapi működését.
Hétköznapi értcleiuben szolgsíiintás pl. a víz-, a gáz-. itz elektronK>súrain-ellátií.s. a telefon. ii rádió, a tévé. a fixlnivz. a ruhajavító, a vasút, a posla. a bank slb.
A szolgáltató tevékenységek W csoporlJ<ii:szolgáltatások (közlekedés, keres
ügy. közigazgatás, kulturális intézmények, továbbá az állam zavartalan működését biztosító szervek: pl.: rendórség, tűzoltóság, honvédség. bíróság).
A szolgáltatások igen sok munkaerőt foglalkoztatnak. Feladatuk többnyire nem pótolható gépekkel, személyes kapcsolatot is igényelnek.
A fejlett országokban. így hazánkban is mind a foglalkoztatásban, mind az értékteren^tésben vezető ág a szolgáltatás.
A szektorok részesedése a niegtemielt értékbe (2009). Keress iissz<íh(Lumlíió aJaioktít fiéhóny más EU-orsztignU!
_ csővezeték: 7724 km (ebbőt föWgáz 5517 km)
vasút: 7491 km (ebt>öl villamosított 2792 km)
(ebből autópálya 911 km)
10 20 30 40 SO 00 9zet km
155.2. Közlekedési és szállítási útvonalaink hossza (2009). SziíiníLul ki. hány sztiziiíéka vHIdinosítoif a uisiíntHMhihuik!
A sokféle szolgáltatás közül csak néhányat emelünk ki.
A KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA.MI JELLEMZI A HAZAI ÚTHÁLÓZATOT?
Hazánk közlekedés-földrajzi helyzete kedvező. A medence jellegű, domborzíttilag kevésbé tagolt tájainkon találkoznak Európa nyugat-keleti és é.szuk-déli nemzetközi útvonalai. Ez azt eredményezi, hogy közlekedési hálózatunknak - a hazíii forgalom mellett - íiz ánnenő. traii/itror^alnial* is biztosítania kell. íuiii óriási terhelést jelent.
Közlekedési útvonalaink többsége a fővárosból indul ki. a centrum ból sugárs/xTucii halad a vidéki nagyvárosok és ipari központok felé. Ugyanakkor a sugarak közötti összeköttetés hiányos. Szintén kedvezőtlen, hogy még mindig kevés a Dunán átvezető híd, ezéil nehézkes a közlekedés a Duna állal elválasztott országrészek között. Mindezek az utóbbi években elsősorban a főváros, de több városunk közlekedését is rendkívül /.siífolltá teszik, terhelik a környezetét.
Biíra hazai közlekedési hálózat európai viszonylatbitn is sűrűnek n>ondható. a peremvidékeken és a magasabb tájakon ritkább.
VASPÁLYÁN
A vitsút a lönie^közlekedlésre és a nag>' tömegű áru sziíllítására a leggazdaságosabb eszköz.
Különösen kedvező, hogy kisebb az általa okozott környezeti terhelés, és viszonylag alacsony az energiafelhasználása.
156 A m a ( ;y a r ( ; a z i ) a s a (;
.1156.1. Kiimionok vasúti Nzállítása. M ién dőnytisn kombi- luíli xzó/líitis?
A vasúthálózat m űs/aki állaga viszont cl- aviill. Korszerűtlenek az áru- és személyszállító kocsik, elöregedtek a mozdonyok. Sok a közlekedés biztonságát veszélyeztető vasúti kereszteződés is.
Napjainkban csupiín a Budapest-Heg>eshalom vasútvonal felel meg az Európai Unió követelményeinek. Az eddigi korszerűsítés lehelen tősebb eredményei: az InterCity járatok beindítást), a villamos vontatás fokozatos kiteijesztése. a nehéz tehergépjárművek (kamionok) vasúti továbbítása, a főviíros előviírosi közlekedésének fejlesztése.
Tanulmányozd oz atlaszodban vasúthálózatunk térképét! Keresd meg a határállomásokat!
ASZFALTPÁLYÁN
A főútvonalak a vasutakkal piühuzamosan épültek, tovább erősítve a ccnirálls közlekedési hálózatot.
I5A.2. AuK^álya-csoiiKSponl Budapest közelében. H:iz;ink gyorsforgalmi úthálózata folyamatosan bóvül
szállított áruk tömege.ezer tonna
2000. év 215 946
közúti 142 390 229 720
2009. év 303123
vasúti S0115 42 411
v íz i
csővezetékes 20 999 23 232
156.3. A belföldi áruszállítás szerkezete 2000*ben és 2009* ben. ÉitékelJ u két ulőpinu kőzí>ui váhoztís(ik<iif
A közúti közlekedés előnyei: a gyorsaság és a háztól házig történő közvetlen szállítás. A teherautóval történő <íruszállítás a kis és közepes távolságon gazda.ságos. A nagy befogadóterű kamionok, hűtő- és tartálykocsik elsősorban nagyobb távolságokra sz<íllítanak.
A szcmclygcpkocsik száma gyorsan nő (2009-ben meghaladta a 3 milliót).
A közúti közlekedés hátránya a vasúttal szemben. hogy energiafelhasználása gaxdasá{;(ala- nahb, és erőtelje.sen S7.ei¥iiye/.í a környe/etet.
Fejlődő közúthálózatunk a korszerűsítések ellenére is csak lassan közelít az euiiópai elviUá- sokhoz. Az úthálózat gerincei az elsőrendű főútvonalak és az autópályák.
Az MO*s körgyűrű északi része és a Megyeri-híd át* adásiíval csökkent a f^Viíros belterületi úthálózatának terhelése. A dunaújvámsi és a Szeksziírd térségében ntegépUlt híd is jelentősen mérsékeli a fóváros körű* li bevezetó úthálóz^itol tcrheló tranzitforgalmat.
156.4. Matév-gép a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utastcnnináljánál
A SZOIXÍÁLTATÁSOK FKLÉRTÉKKLŐDKSK - KÖZLEKKDÍIS ÍIS S Z Á I .L ÍT Á S 157
157.1. Baja kikölőjc, Ro*ro tentúnúi. Nézz utánu. árit jelent o Ro^n> kifejezés!
Roinánin és Bulgária EU-iioz történő csatla- koz<ísa után megélénkült az átmenő forgalom. Ez gyakran okoz óriási torlódásokat útjainkon és a határátkelőhelyeken, ráadásul tovább növeli a környezetszennyezést.
LEVECÍŐBEN. VÍZEN, CSŐKÍCYÓN
A légi közlekedés a nngv' távolságok áthidalója. A gyors szcmélys/^llításhan és iiz értékes, de kis tömegű áruk sz^íllításiíban gazdaságos eszköz - bár drága. Nemzetközi forgalmú repülőterünk a Budapest Liszt Fcrciic Nemzetközi Repülőtér.
Vízi közlekedésünk nem sziimottevő. Pedig ebben ciz energiatakarékos és környezetkímélő szállítási módban jóval több lehetőség rejlik. Kevés az országos közforgalmú kikötőnk. Jelenleg a nemzetközi hajózíís feltételeit négy kikötő elégíti ki: (íyőr-Cjönyű. Budapest-Csepel, Baja és Mohács.
A cseppfolyós és légnemű anyagok sziillítá- s<inak leggazdaságosabb eszköze a csővezeték.
Megépítése ugyan nem olcsó, de nyomvonalát a legrövidebb úton vezethetik. Ezen a módon részint az import nyersanyagok érkeznek, részint saját lelőhelyeinkről szállítjuk a feldolgozókhoz a kőolajat, földgázt.
Si>n>UÍ fe l az energiageiZiioságtuil lanuli vezetékeinket!
157.2. A Liszc Fcrcnc Ncmzelkő2 i Repülőtér új csitmoku
ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!
1. Igíizold. hogy a szolgáltatások vezető szerepűek a magyar gazdasi'igban!2. Csoportosítsd a szolgáltató tevékenységeket példákkal!3. Mi jellemzi közlekedési hálózatunk szerkezetét?4. Hasonlítsd össze a vasúti és a közúti közlekedés előnyeit és hátrányait!5. Ismertesd a megépült és épülő autópfilyáinkat az atlaszod segítségével!6. Melyek az energiatakiyékos. gazdaságos és környezetkímélő .szállítási módok?
Kiugró gyorsasággal fejlődik haziinkban a táv- kö/lés. A hazai és külföldi szolgáltató cégek versenye dinamikus bővülést eredményezett <12 infor- mációiíramlást biztosító technikák alkalmazásaiban.
Előbb a vezetékes, majd a mobiltelefonok, később a személyi szíímítógépés az intemet használatában léptünk előre.
Ma HKÍr a nagyvállalatok magas színvonalon alkalmazzák a kommunikációs rendszereket, de a kis- és középvállalkoz<isok is törekszenek erre. A csahídok is egyre több infomiációs eszközt szereznek be és használniik.
Napjainkban az infomiációs gazdaság az élet minden temletén jelen van. Eimek eredményeként pl. otthonról intézhetjük pénzügyeinket, letölthe-
I5K.I. Infokainmunikctciós eszközök liasználata a húzt;utá' sokban (Nziíziilék). AÍUipitsd meg. mely eszkö:/ik nőtt a hgnagyohh mértékhen .? év aUin!
2007 2008 2009
HÁZTARTÁSOK IKT-FI,I. \T()TTSÁ(;A
m obikclcfün
asztali szám ítógép
luptop
intcmctkapcsolat
szélessávú internet
s/ám ílógépet renckzeresen használ
inicm cteircnds/crescn használ
interneten
tünk nyomtatványokat, koncertjegyet és egyéb lírut vásiírolhatunk, kedvenc újságunkat olvashatjuk. Fényképeket küldhetünk távol élő b<uá- tunknak. esetleg a szülők megnézhetik az iskolai osztályzatainkat stb.
PÉN2ÜCYI SZOLÍiÁLTATÁSOK
Ez az ágazat a fejlett országokével csaknem azonos színvonalú szolgáltatásokat nyújt.
A Budapesti F>léktő/sdü lehetővé teszi a különféle értékpapírok és devizíík adásvételét, illetve az áruto/.sdc a mezőgazdasági termékek forgalmaziisát is.
A tőzsdei forgalom alakulásában, az árak változíísiíban igen gyorsan tükröződnek a világ és haz«ínk gazdasági-politikai eseményei.
Keress aJatokat <t BUX-ithk'x (<t ttia^yar ér- tckt<7zs(le hivatalos indexe) egy éven heliili kiugró változásaira! Mi lehel a változások hátterében? Keress szempontokat arrcf, tűikor milyen értékpa- pírba érdemes befektetni a pénzt! Miért ajánlott elemi pétizügyi ismeretekkel rendelkeviie mindenkinek? A válaszokhoz használd az internetet!
Széles körű pénzügyi szolgáltatásokat nyújta- niik a bankok, egyéb hitelintézetek, biztosítók, befektetési tái'saságok. értékpapír-kereskedők is.
Nézz ntána mely hatikok tttűködnek a közeletekben! Milyen szolgáltatásokat nyújtanak?
158.2. A hiíztart;ís(4c infokoniniunikiíciós eszközellútcnsiíga (sz izalék. 2009). HasonUtsd összíí régiók eszfcözetlátnti.sá- gát! Milyen kihxtkeztetéseket tudsz levonni?
: INTKRNETHASZN il.A T Dél-Dun«íntúl 99.8 90 .0 56.9 45.8
58.3 63.4 62 ,6 Észak-Mü. 99 .0 88.7 56.5 47.0
Észak-Alföld 99.9 89.2 56.3 46.251.6 58,7 59.3
D él-A lföld 98.7 89.7 57.5 51.4
6.9 7.7 8.9 ()rs/^{*os átluK 99,2 90,4 63,0 55,1
A (;a /> 1 )a sá (;i s z o l í í á i x v i á s o k 159
159.1. Lakótelepi gsirázsbollok. Készfts felmérést! Hány olyan kisbolt van a lakásoiok közelében, amii gytilog 5 petv oion lehet elérni?
159.Í. Beviviárlóközponl. ÉrtékeM <i lievósárlóköq^nuok hatását a gazílastigra, a körny'ezet állapotára, a családok, a fiatalok éleiére!
A K IS B O L T O K T Ó L A B E V Á S Á R L Ó K Ö Z P O N T O K K i
Az I990*es éve elején fellendült a bclkcrtsktHlcl- niíiiik’*. Kezdetben az áruellát<íst döntően n kiskereskedők* biztosították. Később jelentős részük beziírta a kisboltját. ineil nem bírta az árversenyt az idetelepült nemzetközi kereskedelmi cégekkel szemben.
A iiiegniaradt hazai kereskedők szövetkeztek, így jött létre pl. a CBA és a Coop hálózata.
A fogyasztói (túlfogyasztói?) t<írsadalom igényeinek kiszolgálásiíra egymás után épültek fel a hcvásárlókö/pontok és a h iperm arketek . Áruválasztékuk, hosszú nyitva tartásuk, csábító rekli'unjaik. technikai színvonaluk, tisztasiíguk.
szórakoziísi kínálatuk egyíiránt vásárlásra ösztönzik látogatóikat. Sok csalóid számára a szabadidő eltöltésének színhelyévé váltak.
A nagyvárosok peremén, az utak mentén, a régi ipartelepek helyén létesültek ezek a központok, elsősorban az «»utós vásárlókra számítva.
Mit szí>kott a családod kiskereskedőnél venni? Miért jellemző a kisboltok tulajdonosainak vagy bérlőjének gyakori cseréj<!, illetve az üzlc't profil- váltása? Miért olcsóbbak a raktáráruházak? Hol vásáwltok, ha többféle termékre van szükségetek? Megnézi-e a családod az ^íruházak reklámújságjait, és ez befolyásotjo'e azt. hogy hol vásándtífk? Vitassátok meg, hogy mit jelent a tudatosfogyasz- tás! Segíthet az internet!
159.2. Kereskedelem az iiUemeten. Mi a véleményed az 159.4. HagycHiKinyos piac. Sontlj fe l érveket, hogy miénintenietc's wM rIás jövőjéről?
20V \
érdemes pi<icon vá.idroliii!
160 A m a ( ;y a r ( ; a z i ) a s a (;
9épek. 8záMt6- oszkdzök
10131
7749
é(eimi3z«f, ital. dohány
1209Ml
ene ia* 1723
k i160.1. A külkereskedelmi forgalom áruszerkezete' ben (milliiird Fi).
2009-
KÜLKERESKEDELMI KAPCSOLATAINK
A más oi'sziigokkal folytatott kUlkcreskedelcm’ gazdasagunk egyik alappillére. Hazánk több szenípont miatt is piacközpontú, nyitott gazdaság. Ennek következménye, hogy egyaránt szükségünk van bcho/alülni (Impoilra) és a teniiékeink kivitcicre (exportra).
Míg korábban egyértelműen a szocialista országokkal volt szoros kereskedelmi kapcsolatunk. napjainkra a kivitelünk célorsz<ígai köí^ött az EU tagállamai vezetnek, köztük is Németország.
Mondj példákat arra. mely települések tncly tízciiKíi (ílKianak elő e.\p<frikép<ís terméket!
Régi partnereink közül ma is jelentős az Oroszországgal és Ukrajnával folytatott kereskedelmünk. Élénkül a gazdasági kapcsolatunk Kínával és Indiával is.
Mit vásárolunk az említett országoktól? Mit szállítunk Ilonájuk?
160.2. Külkereskedelmi foi^almunk (2009). Mi <i kedvező és mi <i kedvezuhlen küfkereskedehniinkhen? Milyen j<n\islai<iid vannak mérleg javíiására?
EXPOfiT
oO)
éielrn«zer. ital. dohány 7 %
nyersanyag 2% energiahordozó 3 %
f«tdo(gozoti Mrmfrkoic 2d%
gépek, száiítóeszközök 60 %
79%
IMPORT éteUniszer. Kai. dohény 5 %
nyersanyag 2%
onefgiahortfozO 11% (átdolgozott l*rm6kok 32 %
gépek, szálítóeszközök S0%
69%
21%
31%
mc
S i ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!
1. Milyen területeken alkalmazhatók az infonnációs eszközök a mindennapokban?2. Sorolj fel pénzügyi szolgáltatást nyújtó intézményeket!3. Hasonlítsd össze a kiskereskedések és a bevásiirlóközpontok előnyeit, hátrányait!4. Állíts össze magyar külkereskedelmi képviselőként import- és exp>ortára-listát!5. Ha rendelkezésedre állna, melyik ágazatba fektetnéd be itthon rövidebb és hosszabb távon
a tőkédet?6. Melyik árucsoportban jelentkezik külkereskedelmi többlet, illetve hiány? Sz<ímítsd ki a mér
leget! Indokold és bizonyítsd előzetes ismereteid alapján konkrét áruk megnevezésével az egyes árucsoportok kivitelét, illetve behozatalát!
TURIZMUS - A l»IHKNÍ:S S/.OLíiÁLATÁBAN 161
T u r iz m u s - a p ih e n é s s z o l g á l a t á b a n
A luriziiius egyre szélei^clő társadalmi szokás, tö* meges ncpcssé}»mozí»ás.
Az utazások célja lehet: más tájak, népek, azok életének, szokásainak, kulturális értékeinek megismerése, kikapcsolódás, pihenés, fizikai és szellemi felfrissülés, gyógykezelés, nyelvtanulás, rokonlátogatás stb.
MIT AJÁNLUNK A VENDÉCEINKNEK?
Tengerpart és magashegységek híján mi kevésbé vagyunk versenyképesek, mint a kedvezőbb természeti adottságokkal rendelkező országok. Mégis szívesen keresik fel hazainkat a külföldiek.
Adottságainkra építve az alábbi lehetőségeket tudjuk felkínálni:
Az egcs/sé^lurízmus elsősorban temiál- és gyógyvizeinkre épül. Ezekben Európa egyik leggazdagabb országa vagyunk. A barlangterápiát a légúti megbetegedésekre ajánlják az orvosok. A klimatikus adottságú helyek a légzőszervi betegségekre hatnak jótékonyan.
vásárlás26,1%
0,6%
nxjnkavégzte 5.2% ^
lAI .2. A húzóinkba látogató külföldiek uuizási céljai (2009). Meiy típusok anhiyát növehtéif azéit. ht>gy na^yohh<tk U‘gy<;nek o niriziiiiishiU szártiiazó h<;\'éieleink? Milyen javashiuiid numok ennek niegvolósiuistihoz?
A kulturális célú turizmus igen sokféle érdeklődést igyekszik kielégíteni (pl. fesztiválok, kiállítások. hangversenyek, színhiízi előjidások). A műemlékekben gazdag történelmi városaink, vallási központjaink ugyancsak nagy vonzerőt gyako- rohiiik látogatóikra. Sokak által kedveltek a várjátékok, ii lovas játékok. Keress p M ik a t az anfí- tett rendezvényekre és azok színhelyeire!
A kon^rcss/usi turí/.niiis központja Budapest. amely a térség tudományos centruma is.
Kistelepüléseink, a tanyák és az aprófalvak megkapó egyszerűsége, ronijuitikus hangulata a turizmus nyugodt, pihentető fonnáját. a falusi turizmust kínálja.
A hohbiUirí/miis keretében pl. a lovaglás, a horgászíit. a vadászat, a golf. a különféle sport
tól.i. Sok látogatót vonzóinak a .Szegedi Szabadtéri Játékok A debreceni Virágkamevál
162 A m a ( ;y a r ( ; a z i ) a s a (;
Moson-y magyaióvtt
'eck
. Í<«viá»at9 ,>
y w '■S«*)ofcSín^r^
‘•'Wiítjir. C « ^•*. W OomtxJvatf* » '
L0()kZaiakaros Gunaros Szentes \Gyula
W orszAgosgyágyfúrddk W köízdb 0yó9yf<i>nl6k
Ift2.1. Cíyrtgyftirdóink elhelyezkedést. Keress példákat a vizek fisszeiételére és élettani Itatásukra!
A /öldtiirí/mti.s a tennészetszeretők számára kínál egészséges és szép környezetet, természeti ritkasiigokat nemzeti parkjaink, tííjvédelmi körzeteink. arborétumaink megismertetésével.
A VENDÉÍÍLÁTÁS MINT JÖVEDELEM- TERMELŐ HÚZÓÁÍiAZAT
A vendéglátás jelentős bevételi hoz azoi-sz<ígniik. A bevétel mellett bővíti a többi sxolgáltafás körét. emeli a színvonalát (út- és üzlethálózat, különféle egyéb vendéglátó-szórakoztató helyek, kaszinók, kölcsönzők, népszerűsítés, információk nyújtása, szervizhálózat, benzinkutak, pénzügyi szolgáltatások stb.) A vendéglátás serkenti a hozzíí kapcsolódó ipari ágazatokat, továbbá munkalehetőséget nyújt sokak számára. így az egész gazdaságra serkentőleg hat.
A faváhhiakhítn Jolgozzcttok csoportokban! Vátosszutok az érdeklődésetehiek m e^eíelő
kulturális vagy sportrcitík'zyéttyt! Kcsz(tset<'k róla plakátot, szórólapot, műso/fiizetet!
Vagy válasszatok ki egy területet Itazcínk ki~ emelkedő idegenforgahm térségei közül! (162.2.)
^^Tisza-tó /
I
KÖSf -KegyÁ
Mecsek.Vdiány
1A2.2. Hazaink kiemelt idegenforgalmi térségei. Mi vonzza a látoffatőkat az ábrázolt területekre? Hol jártál?
Gytljtsetek róla adatokat, információkat! Rögzítsétek ezeket az ismereteket, hogy osztálytársai' toknak is hemutathossátok mint idegenvezetők!
Gyt'tjtőnntnkátokhoz hasvtáljátok az atlasz 25. oldalát, a tankönyv J3I-I38 . oldalait, a könyvtárat és az internetet!
Szempontok:1. Melyik körzetet mulatjátok he? Melyik ré
gió része?2. Milyen útvotutlon haladva ttidjátok elérni?3. Nevezzétek meg a területen található nem
zeti parkot, tájvédelmi körzetet vagy ter~ mészetvédelmi területet, világörökséget!
4. Soroljátok fe l a védett értékeket (növéityek, állatok, életmód, hagyományok)!
5. Történelmi emlékhelyek (várak, kastélyok - melyik korhtt engednek betekintést?)
6. Található-e tájház. fcdinmízeum a körzetben ?7. Van-e gyógyvíz, gyógyfürdő? Hol?8. Válogassátok ki afelsondtak közül melyek
kel találkozhattok a választott térségben: szürke marha, ttagy kócsag, tiízok, parlagi vipera, gtmsz(trvas, tanúhegy, várrotn, kastély, népi építészeti emlék, kőzsákok, bítzídt- orgonák, barátlakások, barlang, tőzegmo- hás láp, őskohó, fa.vzénégető boksa.
ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!
1. Mutasd be példiíkkal a hazai turizmus fő típusait!2. Miért serkenti a gazdaság fejlődését a turizmus?3. Melyek hazánk kiemelt idegenforgalmi térségei? Indokold meg. melyik, miért!4. Mit tehetünk a turizmus további fejlődéséért?
n a ( ; y k k ( ; i()K h a z a n k b a n 163
N a g y r é g ió k h a zá n k ba nMIRE JÓARÉ(ÍIÓ?
Az Európai Unió a tei'vezés és a statisztikai adatszolgáltatás szempontjából nem a megyéket, hanem az azoknál nagyobb, úgynevezett régiókat tekinti elsziimolási egységeknek. Az Unióhoz történi 2004-es csatlakoziísunkkor haziinkban is ki kellett alakítani a rcgiókal (több szinten).
A iiag\ regiók tulajdonképpen több m cgjcrc kllurjcílo tcrve/csíostatís/tíkai egysegek, amelyeket a megyék közigazgatási hatiini foglal keretbe. Feladatuk az adottságaikra épített fejlesztés: a gazdciságban. a liikossiíg foglalkoztatilsában. az infrasti'uktüra alakítá.sában. a tájgazdáikodásban.
1A3.I. A niigyrégiók lerUieti elhelyezke<lése. M ely n>egyék alkotják az egyes régiókat? NevezAl tne^ o székhelyeiket és a regiomiUs közp^miokm* (segít a 91.1. tihra}!
A nagyrégiók kiépítésének feltétele a megyék kölcsönös együttműködése.
Melyek a regiók általános fcjlcs/tcscnck lehetséges és szükséges kiemelt s/empon(jai?- A gazda.s<ígi és a foglalkoztatási szerkezet átala
kítása a piacgazdaság igényeinek megfelelően.- A gazdasági növekedés további feltételeinek
biztosítása.- A felsőoktatás fejlesztése az oktatási-kutatási
lehetőségek szélesítésével.- A kutatási eredmények alkalmaziísíi a gy<ikor-
latban.- Az európai logisztikai hálózathoz kapcsolódó
hazai központok kiépítése.- Az infmstruktúra lütahínos fejlesztése (pl. utiik.
kikötők bővítése, vasútvonalak villamosítása, csatorna- és szennyvíztisztító művek építése, ivóvízvédelem, a földgiízellátás kiterjesztése).
- Környezeti értékeink védelme, a károk helyreállítása. az ökológiai egyensúly biztosítása, a környezetkímélő technológii'ik alkalniazíísa.
- Vidékfejlesztési intézkedések (pl. a hátrányos helyzetű kistérségek, az árvízveszélyes vidékek központi támogatása).
- A temleti fejlettségi különbségek mérséklése. Hazánk területén hét iiag.vrcgió”‘ alakult ki. A területi szerveződések átnyúlnak az orszííg-
határokon túlra is. A hatílroktól független régiók (curorcgiók) ma is formálódn<ik.
1A3.2. A régiók Icgfontosiibb slaliszlikiii mulatói (2 009). Mely régiók mely nuiMiói ketlvezf^ek? Indokohl!
2. Hasonlítsd össze területét, népességét u többi régióval!
3. Milyen néprajzi csoportok, nemzetiségek élnek a régiódban 7
4. Hasonlítsd össze a vár<tsi népesség és váwsi települések adatait más régió adataival!
5. Hogyan változott a népességszátn régiódban? Mi lehet a változás oka?
6. Hogyan oszlik tneg afoglalkoztafottcik ará* nya nemzetgazdasági ágak szerint régiódban ? Mennyiben fér el az országos átlagtól? Hasonlítsd össze a mnnkanéiküUek arányáí is!
7. Hogyan halnak a természeti adottságok a mezőgazdaságra ?
íi. M ely élelmiszer-ipari termékekkel járul hozzá régiód az ország ellátásához?
IM .I. A z ipari tem tőlés niegoszlása régtónkenl (1997-ben é s 2009-bcn)
Köz MagyarorszAQ Köz6(> unAntúl Nyugat-DunánW
D6<*0unántúl
Éuak'MagyaromdgÉszak-Alföld
061-AHdM
9. Mutasd be a jellemzó ásványkincseket, iparágakat. ipari közpfjntokat! Hogyan része^ sedik régiód az or.szág ipari termeléséből?
10. Hogyan oszlik meg a foglalkoztatottak aránya az ipar egyes ágazataiban?
/ / . Hasonlítsd ö.s.\ze az ipari parkok .számának változását (2003-2009)!
12. Hasonlítsd össze a GDP, a beruházások és az egy főre jutó kidföldi tőkebefektetés adat‘ .sorait! Milyen összefüggés van közöttük?
13. Mely külföldi beruházások segítik régiód fejlődését?
14. Milyen fonto.sabb útvonalak, vasútv<malak kapc.solják össze n régiót az orszíigos hálózattal és az eutvrégióval?
15. Milyen idegenfoigalmi vonzerővel rendelkezik a régiód?
É S 2 8 k - M a g y a r o r s 2 í t g
10,6%061* Dunántúl
9.0%
10,2%Nyugat-Dunántúl
észak-A>(M)
13,0%06t-AHűk>12,7%
11,6% Közép-Ounántúi
32,9% K&z6p*Magyar<xazág
164.2. A g^tzdaságban aktívan részi vevő ( 15 -7 4 év es) népesség régiónkénti megoszlás.^ (2009)
164J. A fomiáirtdó eurorégiók
’iI.EN G YELO RSZÁG 'j
C SEH O R SZ Á G /
ZMli^ V " ’*’ '-1- *■ Bmo i ' ' 1 / j . j . j . i . I
Ország (isszescn 100,0 100,0 100,0 iOO.O 100.0 too,o 100,0 100.0
66.1. A2 ipurí>:m ulkiilnuizúsban állók számúnak megoszlásit az egyes régiókbitn (*X->ban. 2009)
Köldtcriikl Tcrmőlcrükl S/únIó (c/cr hü)
Krdoaránya a U-rműtrrülcthűl (^>
(iycp
Közép-Mo. 745 576 53.3 28.8 10.7
Kö/éfvDuiíámúl 1 119 897 55.3 28.1 12.1
Nyugat-Dunántúl I 113 907 56.3 31.2 8.8
l>él-l>unántúl 1 353 1 186 59.0 28.5 8.9
Észak-Mo. 1 316 ! 1.39 43.6 35.0 16.7
Észak-Alfölil 1 814 1 502 64.4 14.9 15.2
Dél-Alföld 1 843 I 567 65.3 14.9 14.6
Ország öss/.cscn 9 303 7 774 57.9 24,4 12,9
66.2. Földterölei. temiőierület (2009)
66.. Terület, település (2010. Január 1.)
UTükt(km*)
Tvk-pülé>i4isráma
Városvks/áma
N'ántsi nrpcsséfi aránya (%)
Közci>-Mo. 691 6 188 49 84.9
Köző|>*Dunántúl II 116 401 41 60.9
Nyugai-Dunántúl 11 328 655 33 .58.1
Dél-Dunántúl 14 169 655 41 .57.7
Észak-Mo. 13 433 610 43 51.8
itszak-Alföld 17 729 389 68 66.6
Dél-Alföld 18 337 254 53 70.9
Ország összesen 93 028 3 152 328 68,4
NAÍíYRÍXaÓK HAZÁNKBAN 167
Cc}! nc«c (profilt Irkpülrs .\ bcruhá/ás krzdctv
CarI Z e is s V ision (iivcg icncsc) M ú tcs /a lk a 2 0 0 9
S p c c sa v e rs (op tika i lenese) M á tes /a lk a épü lőben
K n o rr-B rcm se ( fé k re n d s /e r) B udapest 2 0 1 0
B P (szo lg á lta tó k ö zp o n t) B udapest 2 0 0 9
P rin /h o m (pap írgyár) D unaú jváros 2 0 0 9
M e rc ed e s (au tó ip ar) K ecskentót 20 1 2
H árm án In ternational (autó* é s aku .s/tikai ipa r) S zék esfeh e r\'á r 2011
N E X D isp la y (L C D -k ijcIzők ) S zen tgo tthá rd 2011
A sia K í k k I s (lész iag y ár) V erpciél 2 0 1 0
T ecn ica (síe ipo ) N agykálló 2 0 1 0
H ua\v«i (au tó a lk a trész) P écs. K om árom 2 0 0 9
T ondíich (te tőcse rép ) B ékéscsaba 2 0 0 9
S ta d le r (vasú ti já n n ű v c k ) S zo lnok 2 0 0 9
N E C (szo lg á lta tó k ö zp o n t) B udapest 2 0 0 9
G ü n ttte r (ipari h ű tőberendezések ) Tata üzen ibőv ítés
In feon (fé lvezetők ) C eg léd üzem bőv íiés
167.1. 2009-ben bejelentett vagy elindult nagyobb küiróldi beruházások Magyarországon
2004
2005
2006
2007
2006
2009
121.5" 1 7 6 . 3
178.6
S befizetés a tözös kMségvetösbo
S Magyarországra órkezett utmús támogatásod
1791466.8
189,51455.0
1210.6! 583.9
1223,7
100 200 300 400 500 600 700 600 900
IA7.2. M agyarország befizetései és az E U támogatásai (mitli;írd forint)
1995
1996
1997
1996
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2006
2009
3686
262S
3681
2986
■ 3106
: 2998
4391
3t85
1888
3633
5609
3956
4752
S H)21 1000 2000 3000 4000 5000 6000
167.3. A z Összes közvetlen tőkebefektetés Magyarországon (m illió euró)
168 A m a ( ; y a r ( í a z d a s a í ;
L a k ó h e l y e d f ö l d r a jz aFORRÁSFELDOLCÍOZÓ ÓRA ELŐZETES CiYŰJTŐMUNKA ALAPJÁN
A földrajzi ismeretek legközvetlenebb forrása és közvetítője a l(ildraj/i köniyexct. Mit ismerne az ember a legjobban, ha nem szűkebb lakóhelyet, annak cidotts<'igait. történetét, eredményeit, gondjait, lehetóségeit, az ott élók életét? Máshol szerzett ismereteit is a szűkebb hazíijában tapasztaltakkal veti össze, ott szeretné jól érezni magát, ott szeretne igaz<ín ..otthon” lenni.
V<;gezz<r't<r'k gyűjfőmunkiíf! Válasszatok az aláhhiakhait inegaJotí szempontok közül! Ennek alapján remiszeretzélck ismerefcilekel a szűkehh környezetetekről! Forrásként használjátok fe l a helyi, megyei kiadványokat, a térképeket, az áj- ságcikkeket. a pntspektusokat. a statisztikai adatokat, (I múzeumi-kiállítási anyagokat, az önkormányzatoknál. üzemeknél szerzett információkat, a családi visszaemlékezéseket, a népművészeti alkotásokat, a népszokásokat, a fotókat sth.
TERMÉSZETI ADOTTSÁCOK
Köldraj/.l hely/ctIsmertesd lakóhelyed földrajzi fekvéséi, területét. határait! Mely tényezők segítették ktalaku- lását? Melyik régió része? Melyek a fekvéséből adódó előnyök és hátrányok?
Fcis/ínJellemezd domborzatát! Hogyan alakult ki a mai felszíne? Helyezd el a h<izi» nagy- és kistájak rendszerében! Keress ..rokon” tájakat! Készíts térképvázlatot a lakóhelyed felszínéről!
/KghajlatHasonI ítsd össze tájatok éghajlati adatait az orszii- gos áthiggal! Magyanízd meg az eltérések okait! Melyek környezeted éghajlatának kedvező és kedvezőtlen adottsiigai? Megfigyelésekkel igazold. van-e különbség a településrészek hőmérséklete. széljárása között!
VízrajzEgészítsd ki a térképviízlatot a felszíni vizekkel! Hogyan hasznosítják környéketek gyógyvíz- és hévíz-előfordulásait? Honnan sziirmazik a tele
pülés ivóvize? (iyűjts adatokat a település vízfo- gyíLsztásáról, a víztisztításról, a csatomázottsiíg- ról! Mi szennyezi a vizeiteket? Melyek a víz- gazdálkodás legfontosabb feladatai a településeteken? Mit és hogyan sikerült eddig megoldani?
Tcrmészclcs növcnytakaró, talaj Van-e védettséget élvező terület a környéketeken? Melyek a jellegzetes fajai, egyéb védett értékei? Mit védenél még. és miért? Mit tettél környezeted védelméért? Vizsgáld meg környéketek talajainak kémiai és fizikai tulajdonságait! Mely növények termesztésének kedveznek? Hogyan védik a temiőfóldet a giizdálkodás során?
Városi településnél; mekkora a növényzettel borított felület? Mely fajok tűrik jól a víirosi környezetet? Melyek érzékenyek pl. a levegő szeny- nyezettségére? Szüntettek-e meg parkot, fasort településeden a közelmúltban? Ültettek-e újiikat? Működnek-e a környéketeken környezetvédő szervezetek? Mi a feladatuk?
TÁRSADALMI TÉNYEZŐK
Nc|M.*sscgA gyűjtött adatokat felhasználva készíts grafikont a népesség sz<ímán<ik változíísairól. a népesedési folyamatjellemzőiről, a munkanélküliség alakulásiból! Mi jellemzi a kor- és a nemzetiségi összetételt? Készíts (készítsetek) interjút a településeteken élő nemzeti kisebbség képviselőjével! (iyűjts anyagot szokásaikról, zenéjükről, visele- teikről!
TelepülésekMely tényezők segítették a településed kialakulását? Hasonlítsd össze a mai és régi térképeken területének, szerkezetének változilsát! Készíts leírást településed külső képéről, jellegzetes építkezési stílusáról! Hogyan változott a szerepköre története során? Érzékelhető-e a foglalkozási átré- tegződés? Milyen szociális problémáik jellemzik a települést? Hogyan oldanád meg. ha polgár- mester lennél? (iyűjtsd (gyűjtsétek) össze a település népi hagyományait, szokásait, a hozzií kap
LAKOHKIA KI) F()L1)R.U/A 169
csolódó népdalokat, történeteket, mondákat, tréfákat! Mi jelentliet vonzerőt az idegenforgalom szibiníra?
Mi íiz eltérés oka? Mi jellemzó a temielési módra, a birtokok méretére? Mennyire környezetbarát az alkalmazott technika?
IparVan-e a környéketeken ásvány vagy energiahordozó? Hogyan folyik a kitermelése, felhasználása? Van-e országos jelentősége? Melyek a jellemző iparágak, üzemek? Állíts össze cég- és (ennéklistát róluk! Ha nem helyi nyersanyagot dolgoznak fel. honnan származnak iizok? Melyek a környék iparának fő telepítő tényezői? Hová szállítják a késztermékeket? M elyek a rendszerváltozás óta létesült üzemek vagy jelentősebb vállalkozások a lakóhelyeden vagy környékén? Mi volt ezek telepítésében a döntő tényező?
Honnan származik a háztartások és az üzemek által felhasznált energia? Készíts grafikont a felhasználás változ<ís<b ól. megoszlásáról! Mely üzemek foglalkoztatják a legtöbb embert? Hogyan változott a foglalkoztatottíik létszáma az utóbbi időben? Milyen környezeti problémákat látsz az ipar működésével kapcsolatban?
Mc/oí;azda.sáKMely ágazathoz nyújtanak kedvező feltételeket a környék tennészeti adottságai? Melyek a jellemző növények, állatok? Hasonlítsd össze a termésátlagokat (hozamokat) az orszíígos átlagokkal!
SxolgáltatásokMutasd be a település belső közlekedését! Vizsgáld meg az áthaladó foi-galom sűrűségét, végezz megfigyeléseket a legzajosabb, legszennyezettebb levegőjű településrészeken! Mit fejlesztenél? Mi szerepel <iz önkoniiányziit fejlesztési elképzelésében? Készíts felmérést településed kereskedelmi hálózatáról, ábrázold a térképen! Hasonlítsd össze a kis üzletek, nagy líruhiízak arányát. ellátotisjígát. árait! Végezz gjízdaságossiígi sziímításokat a vási'irlók és a kereskedők (cégek) szemszögéből! Mikor kezdték kiépíteni a település infrastruktúráját? Milyen sonendben? Miben van a legnagyobb lemaradás? Milyen banki-pénz- ügyi szolgáltatásokat nyújt a település? Mit fejlesztenél? Mi jellemzi az orvosi ellátást, a szak- rendeléseket? Milyen ellátást kell más településen igénybe venni? Milyen választási lehetőségeket kínál a település Iskolahálózata? Mutasd be a település kulturális intézményeit, életét! Állíts össze egy egynapos programot lakóhelyed és környékének megismertetésére! A szolgáltatások közül melyek szerepköre nyúlik túl a településen? Hogyan illeszkedik bele a településed a megyébe, illetve a régióba? A régió fejlesztési ter\ eiből melyek érintik település^et is?
170 A M AÍÍY AR ( ; a z ü a s a (;
M i t t a n u l t á l a m a g y a r g a z d a s á g r ó l ?IPAR
Ismertesd hazaink fő energiahordozóit és lelőhelyeit! • Hol helyezkednek el az erőműveink, és melyek voltak a fő telepítő tényezőik? • Értékeld az energiugazdiLság szerepét a nemzetgazdaságban! • Milyen megoldások kínálkoznak a takarékos és környezetkímélő energiagazdálkodásra?
Bizonyítsd be. hogy a gépipiirunk a legjelentősebb hüzóágiizat! • Melyek az ágazat fő telepítő tényezői? • Mutasd be a gépipar szerkezet- és terület- váltását! • Melyek a legfontosabb gépipari telephelyek és termékek? Mutasd meg íiz atlaszodban a központokat! Mely termékeket exportáljuk?
Melyek a \'egyipar fő telepítő tényezői? • Keress közös vonásokat a gépipar és a vegyipar között! • Ismertesd a vegyipar fő telephelyeit és termékeit! Mutasd meg a térképen a központokat! • Értékeld a vegyipiir környezetre gyakorolt hatását! • Melyek az exportképes vegyipari termékeink?
M E Z Ő C JA Z D A SÁ C i
Értékeld a mezőgazdaság szerepét nemzetgazdaságunkban! • Mely adott- siigaink kedvezőek a mezőgazdasági hasznosítás szempontjából? Milyen összefüggés van a művelési ágak és a természeti adottságaink között?
Ismertesd az atlasz segítségével hazánk fő gabona-, takamiánynövény-, zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermő területeit, az állattenyésztés fő helyeit! Melyek a fő élelmiszeripari központok?
Értékeld a mezőgazdaság kömyezetre gyakorolt hatásait!Melyek az exportm kerülő mezőgazdasági temiékeink?
SZOLCiÁLTATÁSOK
Mi jellemző a hazai közlekedési hálózatra? • Mutasd be a közlekedés egyes <ígaz<itait. hasonlítsd össze azok előnyeit és hátrányait! Melyek a környezetbarát és energiatakarékos szállítási módok? • Miért fontos, hogy úthálózatunk az európai közlekedési hálózat szerves része legyen?
Miért alapvető a külkereskedelem a iiiagyiu* gazdaságban? • Melyek a behozatal és a kivitel fő árucsoportjai? • Mely országok a fő kereskedelmi partnereink? • Miért fontos számunkra az EU-tagság? • Értelmezd a külkereskedelmi mérleget!
Mi a turizmus jelentősége az ország és az egyén szempontjából?-Mutasd be a hazai turizmus fő típusait! • Melyek hazíínk leglátogatottabb területei. és ezek fő vonzerői? • Értékeld a szolgáltatások szerepét, csoportosítsd tevékenységeiket!
Melyek a hazai nagyrégiók? Miért jöttek létre?
m a ( ;y a k a / j > m k (;, MIT j k i .k n t !
C A Z O A S Á C I ÁC,E N E R C IA C A Z O A S Á C
H Ú Z Ó Á G A Z A T
T E R M É S Z E T I
É S T Á R S A D A L M I
T E L E P ÍT Ő T É N Y E Z Ő
S Z E R K E Z E T - É S
T E R Ü L E T V Á L T Á S
M Ű V E L É S I Á ( í
É l^ U l l S Z E R - ( iA Z D A S Á ( i
S L X iA R A S K Ö Z L E K E D É S I
H Á L Ó Z A T •
IN F R A S T R U K T Ú R A •
T R A N Z IT F O R < ÍA L O M •
V A SÚ T I- , K Ö Z Ú T I-. LÉ<íl
É S V ÍZ I K Ö Z L E K E D É S
B E L - É S
K Ü L K E R E S K E D E L E M
K E R E S K E D E L M I
Á R U S Z E R K E Z E T
K Ü L K E R E S K E D E L M I
M É R L E ( i
T U R IZ M U S
N A < iY R É ( iIÓ •
E U R O R É C IÓ
KISI.KXIKON - F()(;AL()MMA(;YARAZAT 171
K is l e x ik o n - f o g a l o m m a g y a r á z a tHf^lomcrádó: egy központi település (vilros) é s a kör
nyezetében lévő települések sokoldalú együttműködése.
agrárolló: a mezőgazdasági tcnnelcs költségei (pl.: vctí^inag. gépek, öntözővíz, vegyszerek) é s az előállítóit termékek áralakulása közti eltolódás, különbség.
H|>ro(cchnika: a mezőgazdaságban használt gépek, vegyszerek és «iz alkalmazott termelési eljánísok együttese.
ahcri)atív-ciicrKÍHlV>rrás(»k: a hagyományos energiahordozókat felváltó, környezetbarát, megújuló energiahordozók (pl. szél-, víz*, geoterm ikus energia, napenergia), melyek foly;uiuitosan újra- terinelődnek.
Hnlicíkl(»ii: nagy kiterjedésű magas nyomású lég- öfN'ény. Benne a levegő középről kifelé é s lefelé áramlik. A z anticiklonok mindig derült é s szániz időjitrást hoznak.
árlcr: a folyó völgyének az a része, melyet jíjvízkor elborítana a víz. A gátakn;ik köszönhetően napjainkban csak az ártér egy része kerül víz alá (kivéve a gátszakadilst).
belkereskedelem : áruforgalom az orsziíg határain belül.
bcntonil: nagy duzzadóképességű agyagféle. Tisztításra. derítésre használják.
ciklon: nagy kiterjedésű alacsony nyomású légörv ény. Benne a levegő kívülről befelé és felfelé örvénylik. A ciklonok mindig felhős, csapadékos időj:'irást hoznak.
csillámpala: csillámban gazdag, palás, átalakult kőzet. A csillámok vékony lemezekre has:idó kő2!etalko- tó á-sviínyok. amelyek a nagy nyomás hatásiíni szétterülnek.
csus/am lás: gyors lefolyású tömegmozgás a sok csapadéktól megduzzadt agyagon, a felső talaj rétegek a lejtő irányába gyakran elmozdulnak, lecsúsznak.
elek(n>lechiükai Ipar: korszerű tudományos kutatások alapján modern technológiai eljárásokkal, pl. sziíniítógépeket. távközlő berendezéseket, háztíir- tási és hírközlő berendezéseket állít elő.
eljegesedés: az egyes földtörténeti időszakon belül (jégkorszakok) a sarki jégt;ik«irók és a magashegységek gleccserei a jelenleg jégmentes területekre is lehúzódtak.
encr{>j»hordo//>k: azeneigia tennelésére használható ásványi nyersanyagok és ternié.szeti jelenségek. Aszerint, hogy közvetlenül vagy közvetve kerülnek felhasználásra, beszélünk eIsM Ieges (kőolaj, kőszén. víz. szél stb.). illetve másodlagos (pl. vlikum s
etnikum: egy népcsoport jellegzetes adottsiígainak. az összetartozás sajátos jegyeinek (pl. kulturális ha- gyonuínyok. közös nyelv) összessége,
lam i: családi vállalkozás. A tanyához hiLsonló településforma. amelyen gépesített mezőgazdasági, nagyüzemi árutermelés folyik,
ríiiom m echanikai ipar: nsigy pontosságot igénylő eszközöket gyártó ágazat (pl. mérőműszerek, mikroszkópok, orvosi műszerek). A modem húzóágazatok egyike.
r»n: sziíraz. meleg, a hegység szélárnyékos oldalán leszálló légmozgás.
niRR<Tli*ges öve/elesséR: az éghajlat és a természetes növénytakaró magasság szerinti elrendeződése. Közép-Európában az Alpokban figyelhető meg leginkább.
(íl)P ((íro.ss Domestic Product, ejtsd: dzsi-di-pi): bruttó hazai termék. A z országban egy év alatt e lő állított új temiékek és szolgáltatások összértéke. Ennek egy főre jutó mennyisége a (íD P/fő. a gazdaság fejlettségének mutatója,
geoterm ikus energia: a földkéreg hőenergii^a. mne- lyci a mélységi meleg vizek felszínre hozásával hasznosítanak,
grafit: szénmódosulat, sötétszürke színű ásvány. A ce- ruzagyjírtás alapanyaga. Hőál ló és jó hő\ ezető.
g>óg>víz: gyógyhatású ásvjínyvíz vagy hé\íz. havasi pás/l(>rk(i<lás: legeltető állatt<irtás a hegységek
erdőhatár feletti füves területein. Nyáron a havasi legelőn legeltetnek, télen a völgyek istállóiban takamiánnyal etetik az állatokat,
hévíz: a 20®C-nál melegebb, általábim magas ásványi- iuiyag-tailahnú felszín alatti víz.
hibrid vetőmag: kedvező tulajdonságú fajták keresztezésével létrehozott vetőmag. A belőle fejlődött növény magjai már nem hordozzitk a tenne.sztés szempontjából előnyös jellemzőket, ezért évről évre elő kell állítani,
hordalékktip: amikor a folyók a hegységekből kilépnek az Alföldre, sebességük, erejük lecsökken. Ezért a magukkal hozott hordalékot a heg) ség lábií- nál legyezőszerűen szétterítik.
h<K>sszeg: a fagyn>ent&s időszak, azaz a tenyészidőszak középhőmérsékleteinek összege,
hungaríkum: olyan jellegzetes hazai állat- és növényfajok, illetve magyar termékek, amelyeknek a sa> játosKiígai összefüggésben \annak teniiészeti adottságainkkal. hagyományainkkal, feldolgozási technológiánkkal.
172 KISLKXIKON - F (K ;A L ()M M A (;Y A R A Z A T
ínlláció: a pénz érléklelenedése. vás;írlóerejének csökkentése.
ínrraslriiklúrH: a tennclést biztosító inűszíiki létesítményeket: a közlekedési hálózatot, az enerjiaellá- tilst. a közműveket (gáz-, víz- és csatomah-iílózat). az információs rendszert (telefon, fax. sziíniítógép- hálózat. internet síb.) és a humán szolgáltatásokat (kereskedelem, egészségügy, oktatás, kulturális intézmények stb.) jelenti,
ingókő: a lepusztulás során kocka alakús á darabolódott gránit (egy éle mentén alátámasztott) röge.
ípars/crk e/x i: az ip;tr egyes ágainak részesedése az ip<irí tennelés egészéb<^l.
í])Hrs/cn1 termelési m id s/x ‘r: mezógazdasiígi vállalatod tennelésí módja, amelyben (az iparhoz, hasonlóan) a termelési tényezők összehangolásával, szakképzett munkaeróvcl, jó njunkaszervezéssel. a tudomány új eredményeinek alkalnuizíisáx al. korszerű technológiiikkal magas hozanmkat érnek el.
knolin (porcclánföld): a porcelángyártás alapainyaga. k iskcT cskw iclcm : áru vagy szolgáltatás eladása köz
vetlenül a fogyasztóknak. klimHtikus R>ÓR>'hcly: olyan hegyvidéki vagy ten
gerparti terület, esetleg barlang, amelynek levegője jö hatású valamely megbetegedésben szenvedőknek (pl. asztmásoknak),
korla: a népességsziim korcsoportok és nemek közötti megoszlását bemutató sajátos grafikon,
kólolyás: a kőzetek lejtő irányába történő elmozdulása, köiniyíiípar: az ipar egyik ága. Elsősorban használati
eszközöket és fogyasztási cikkeket gyárt, amelyek a hikosság szükségleteit elégítik ki. Részei pl. a textil-, a bőr-, a cipő-, a fa- és bútor-, üveg- és porceliin. cellulóz- és papíripar.
k ó lc n g iT : aprózód^íssal keletkezett dur\a kőzetdarabokkal. szikliíkkal borított terület.
kö/p<ii)ti szerepkör: egy nagyobb település nemcsak a sHját lakossága, hanem a környező településen élők számára is biztosítja a szolgáltatásokat (pl. oktatás, kultúra, egé.szségügy. közigazgatiVs stb.); a városi rangú településekre jellemző.
krislály<»s koxclck: nagy nyomáson és magas hőmérsékleten létrejött átalakult kőzetek (pl. a csillám- pala).
külkereskedelem : orsz;ígok közötti áruforgalom, k ülkereskedelm i á r u s /erk e /e l: mutatja a kivitel
(export), illetve a behozattál (import) éves összetételét ámfőcsoportok szerint,
külkereskedelmi mérleg: a kivitel és a behozatal értékének egyenlege,
kvarehomok: hiza. tönnelékes. üledékes kőzet. Üveggyártásra használjiík. Hazitnkban a legnagyobb bá- nyiija Székesfehérvár közelében. Fehérvíircsurgón van.
lavina: a magashegységekben lehullott hó hatalmas hógöi^eieg fonnájában zúdul le a hegység oldalán. H;íz;iluit temet be. síelőket sodoréi,
lélmíninumi: az elfogadható színvonalú életvitelihez minimálisan szükséges javak és szolgáltatások összessége. a mindenkori fogyasztói áron sziimolva.
Ii;iml: növényi eredetű üledékes kőzet. Alacsony fűtőértékű fás b<imaszén.
lösz: silrga színű, apró szem csés üledékes kőzet. A jégkorszakban képződön a szél állal sz^illíton finom por lerakódásával. A löszön jó minőségű mezőségi talajok alakulnak ki. Jellemző löszfonnák a fennsíkok. mélyutak. szakiíd^kok. löszfalak.
l<M/mélyúl: <tz ember és a szél munkájániüc erednténye. Úgy keletkezik, hogy a jánnűvek súlyától fellazult port a szél felkapja és elszállítja,
márga: apró tönnelékszen>ckből álló üledékes kőzet. Átmenet az agyag és m észkő között. A cement- gy;irtás fontos nyers*myaga.
meddőhányó: a kitennelt. de nem hasznosítható kőzet felhalmozódása a biínyák közelében.
me}>újuló enerpahord<»xók: olyan erőfomísok. amelyeknek a hasznosítása nem jiír a készletek kimerülésével, mivel folyamatosan újratemielődnek (pl.: szél. víz. napenergia).
niikn>klínia: kisebb területek felsztnközeli éghajlata.<unely kissé eltér a vidék egészének éghajlatától.
nagykereske<lelem: iiru vagy szolgáltatás értékesítése viszonteladóknak vagy üzleti felhasználóknak,
nehézipar: olyan tennékeket gyárt, amelyeket a temie- lésben újra fel lehet használni (pl. energia, temielő- eszközök. alapiuiyagok). Ágaz;iti biínyász;it. villamos energia elő;íllítása. kohászat, gépipar, vegy- ipiir. építőanyag-ipar.
nem /eli kisebbség: egy adott országbiin a fő államalkotó nemzettől különböző, más anyanyelvű és kultúrájú, kisebb ariínyú népcsoport. (Pl. Magyar- orsziígon a németek, délszlávok.)
ortodox: a vallási hagyományhoz mereven ragaszkodó. A görögkeleti egyház másik neve is.
öregedő koröss/etélel: olyan társadalom, antelyben az idősebb korcsoportok jiránya fokoziUosan nő.
paI(K.'<tk: magyar néprajzi csoport az Ipoly, a Zagyva és a Sajó vidékén.
|)erlit (gyöngykő): zöldesszurke vulkanikus kőzet. Hő- és hangszigetelésre használjiík.
piacgazdaság: olyan magántulajdonra épülő gazdiílko- dás. amelyben a kei^slet és a kínálat érvénye.sül.
r + R: ..park and ride" mozgalom - parkolj le. és utazz tovább tömegközlekedési eszközzel!
régiók: több megyére kiterjedő tervezési-statisztikai egységek.
ri'^dnális kö/pont: az a néigyviíros. amely földrajzi elhelyezkedése, niéi^te folytán régiójában közig;»z-
K ISI.KXIKON - F () ( ;A L ()M M A (;Y A R A Z A T 173
gatási. kultunílís. ipari, közlekedési szerepköröket hU el. Rímgjiít tckinlve a fővjírfK után kövotkczik.
r c i u l s / i * r v H l l ( ) / i í s : az 1990-es évek volt szocialista o rszágaira je llem ző fogalom . F olyam ata során alakult ki a piacgazdiLság. melynek legfontos«<bb lépése a privatiz<íciö. vagyis az állami tulajdon m agiínkézbe kerülése volt.
résvíz: a közetek repedéseiben, járataiban összegyűlő víz.
r io lü : a gnínit kiömlési párja. SárgásszUrke vagy lilás rózsaszínű vulkáni kőzet,
savas cs«: a levegőbe ju tö mérgező kémiai anyagok (p l.; kén-dioxid. nitrogén-dioxid) az esővízben feloldódnak. Az így kialakult savas esők károsítják iiz erdőket, «i taliijnkut és <i tav<ik .saviisodílsát is okozhatják.
skHii/x‘ii: szabadtéri néprajzi gyűjtemény. A z 1891- ben Svédországban létesített szabadtéri múzeum inintájám hozták létre,
s /c ick tív hulladckg,vűjlcs: anyagfajtánként szétválogatva. elkülönítve történő hulladékgyűjtés,
s /c rs /á m g é p g y á r lá s : olyan szerkezeteket á llít elő. aiiwlyek kézi \ agy gépi erővel fém. fa. inűjinyagok m egmunkálásiira alkalmasak (pl. forgácsológép).
s/mo(> (fü stk ö d ): keletkezésének kiváltó oka lehet a széntüzelés során felszabiiduló széndioxid, kéndioxid. por és a korom, illetve a tiirtósiui nyirkos, ködös időjánís. A z autók kipufogógáziúből, ipiu*! üzem ek szennyeződéseiből is képződhet.
s/:ol{>állalások: olyan tevékenységek, am elyek nem állítanak elő temiékeket; a gazdaság és a társiida- lom tagjainak szükségleteit elégítik ki.
lHluJcri)xió: lejtős területeken a talaj lehorclódása. lepusztulása.
iHiiiíhej^v: a lepusztult környezetből kiem elkedő, a felszín eredeti magas.ságáról ..tjuiúskodó” hegy.
te lep ítő tcnycvő: olyan adottság, am ely kedvező pl. egy település kialakulása vagy valam ilyen gaz- dasiígi tevékeny.ség megtelepedése szempontjából. Ez lehet term észeti (pl. ásványkincs, ta la j. víz. kedvező éghajlat) vagy társadalmi (pl. sz^ikképzett m unkaerő, közlekedés) adottság egyaránt,
tem atik u s térkép : különböző tiulalinú szaktérkép (pl.: égh.ajlat. légszennyezettség, népsűrűség, mezőgaz- dasaíg stb.)
IcnyészidcK /ak: fagymentes, a szalxidfoldi növény- teriiiesztésre alkalm as időszak.
Ic rm és /c tc s s /a p o n K lá s íog.VHs: 1 év alatt az élve- születések és a haláloziisok szalmának a különbsége. .Szaporodik a népesség, ha többen születnek, m int ahányan m eghalnak, és fogy. ha ez fordítva van. (1000 hikosra vonatkoztatjuk, mértékegysége %o)
(óhátsá^: sok tó \a l t^ykított tökéletes síkvidék. A tavak vize a belföldi jég tak aró lepuKztító mutikiíjával kiahikított. vagy a nioréna állal elgátolt m élyedésekben gyűlt össze,
topográfiai térkép : a földrajzi helyeket pontosím kijelölő térkép.
tö k ék 'lcs sík ság : terü le tén a szin tkülönbség nem haladja meg a 30 métert,
tö rtén e lm i h o rv ídékc íiik : a 17-19. században alakultak ki a hegyvidékek déli lejtőin. Egy-egy borvidéken a ked\ező földrajzi adottsiígok segítségével és a term elési tapasztalatok felhasználá-sával. a szőlő- és boifajtiík sajátossíígainak megőrzésével állítják elő a borokat.
tran/,íll'»r}iiili>ni: olyun áru-, illetve személysziillitiis, íunely áthalad egy országon, mert a célpontja egy m ásik ország. Á tm enő forgalom nak is nevezik. Földrajzi luílyzetünkből adódóan h«iz;ink esetében is igen jelentős,
valódi m érsékelt öv: a szánizföldi é s az óceáni éghajlatú területeket magába foglaló öv.
ván»siasodás: a falvak infrastruktúrájiínak fejlődését (pl.: közm űvek, hírközlés), a lakóházak moder- niziíIódíLsát. azem berek életm ódváltozását jelenti.
ván>s4>dás: a városok sziímának és teiületének növekedését. népességszi'unuk entelkedését jelenti.
veiKté^munkás: idegen orsz<igban nieghatározott időre munkát vállaló dolgozók,
világöröksé'g: az UNESCO, az ENSZ Oktatási. Tudományos és Kultunílís Szervezete állal létrehozott egyezmény. Célja Földünk kulturális és természeti örökségének gondozíisa és megóvása. HiJZiínkbiui a \'ilágörökség része (a listi'ra való felvétel sorrendjében):1987 A budai V ám egyed 1987 A hollókői ófalu1995 A z A ggtelek i-karsztrendszcr barlangjai
(Szlovákiával közösen)1996 A pannonhalmi bencés főapátság1999 A Hortobágyi Nem zeti Park2000 A pécsi ókeresztény em lékek együttese2001 A Fertő tó (Ausztriával közösen)2002 A Tokaj-hcgyaljui történelmi borvidék 2002 A budapesti Andrássy út és környezete 2009 A busójárás a szellem i világörökség része
v ilágváros: az élet sz^ímos területén m eghatározott befolyású, nem zetközileg jelentős város, melynek 1 m illió főnél több Uikója és több nem zetközi intézménye van.
v illanypászlo r: legelőterületet körülvevő drótkerítés, am elybe kisfeszültségű villanyáram ot vezetnek.