1 Tanmenet Földrajz tanmenet 9. osztály (heti 2 óra) Felhasználható tankönyv és atlasz: MX-299 Sáriné dr. Gál Erzsébet: Földrajz 9. Út a tudáshoz tankönyvcsalád (Maxim Könyvkiadó) CR-0030 Középiskolai földrajzi atlasz (Cartographia) Az éves órakeret felosztása: Témakör Új ismeretek feldolgozása Projekt óra Összefoglalás, ellenőrzés Összóraszám I. Kozmikus és földrajzi környezetünk 7 1 2 10 II. A kőzetburok és a talaj 14 2 2 18 III. Levegőburok 9 0 2 11 IV. Vízburok 10 1 2 13 V. Földrajzi övezetesség 7 1 2 10 VI. Népesség- és településföldrajz 8 0 2 10 Év végi áttekintés - - 2 2 Összesen: 55 5 14 74 óra
26
Embed
Földrajz tanmenet 9. osztály (heti 2 óra)maximkiado.hu/pub/filebrowser/file/Letoltesek/foldrajz9... · 2012-07-19 · 1 Tanmenet Földrajz tanmenet 9. osztály (heti 2 óra) Felhasználható
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
1
Tanmenet
Földrajz tanmenet 9. osztály(heti 2 óra)
Felhasználható tankönyv és atlasz:
MX-299 Sáriné dr. Gál Erzsébet: Földrajz 9. Út a tudáshoz tankönyvcsalád (Maxim Könyvkiadó)CR-0030 Középiskolai földrajzi atlasz (Cartographia)
Az éves órakeret felosztása:
Témakör Új ismeretek feldolgozása Projekt óra Összefoglalás,
ellenőrzés Összóra szám
I. Kozmikus és földrajzi környezetünk 7 1 2 10II. A kőzetburok és a talaj 14 2 2 18III. Levegőburok 9 0 2 11IV. Vízburok 10 1 2 13V. Földrajzi övezetesség 7 1 2 10VI. Népesség- és településföldrajz 8 0 2 10
Év végi áttekintés - - 2 2Összesen: 55 5 14 74 óra
2
Tanmenet
A Föld és kozmikus környezete
Óra Tananyag Fogalmak Folyamatok, összefüggések
Fejlesztési feladatokÁltalános Egyedi Tevékenységek Eszközök
1. A misztikus elképzelések-től a modern kozmológiáig
magyarázó rajz készítése a Nap felépítéséről;összefüggések keresése, az összehasonlító és rendszerező képesség fej-lesztése;ábra- és kép-elemzés;írásbeli felada-tok megoldásá-nak gyakorlása;gyűjtőmunka;kísérlet önálló elvégzése;
tankönyvi ábrák, képek,videofilm;animáció;
3
Tanmenet
4. A Föld forgási ellipszo-id, geoid, látóha-tár (horizont), látszólagos és valós mozgás, tengely körüli forgás, kerü-leti sebesség, szögsebesség, Nap körüli ke-ringés, ekliptika, tengelyferdeség, csillagásza-ti évszakok, tavaszi és őszi napéjegyenlő-ség, nyári és téli napforduló, szoláris éghajlati övezetek,
Sarkcsillag, Coriolis-erő,
a Föld forgása – napszakok vál-takozása;A Föld ten-gelyferdesége – napsugarak hajlásszöge;a Föld Nap körüli keringése – éghajlati öve-zetek, évszakok;
hold, kötött ke-ringés, holdfázi-sok: újhold, első negyed, utolsó negyed, holdtöl-te, napfogyatko-zás, holdfogyat-kozás,
Hold, Apollo-11, Neil Armstrong, Edwin Aldrin, Michael Collins,
légkör hiánya – fekete égbolt, erős felmelege-dés, erős lehűlés – nagy hőinga-dozás;kötött keringés – mindig ugyanazt az oldalát látjuk; Nap – Föld – Hold – holdfá-zisok, fogyatko-zások
összefüggések megláttatása;vázlatrajz készí-tése;kép- és ábra-elemzés;problémamegol-dó gondolkodás fejlesztése;összehasonlító képesség fej-lesztése;egészség megőr-zése (napfogyat-kozás kapcsán);kísérlet elvég-zése;folyamatos megfigyelés az égbolton: A holdfázisok és a Hold napi járás-nak kapcsolata
Föld – Hold rendszer bemu-tatása szerepjá-tékkal;tankönyvi ábrák, képek;napfogyatkozás: videofilm bemu-tatása;
4
Tanmenet
6. Tájékozódás a földi időben
valódi nap, középnapidő (középidő), helyi idő, meri-dián, zónaidő, időzóna, dátum-választó vonal, szökőév
Greenwich A Föld forgá-sának időtar-tama – napi időszámítás, a Föld Nap körüli keringésének időtartama – évi időszámítás, kapcsolat a világidő és a kezdő hosszú-sági kör, illetve a zónaidők és a hosszúsági körök között;
földrajzi fokhá-lózat, szélességi körök, hosszúsá-gi körök, kezdő hosszúsági kör, északi és déli fél-gömb, keleti és nyugati félgömb; térkép, vetület, méretarány, aránymérték, tér-kép jelmagyará-zata (jelkulcsa), domborzatábrá-zolás, abszolút és relatív magas-ság, magassági szám, szintvonal, színfokozatos domborzatábrá-zolás, dombor-zatárnyékolás, keresztmetszeti rajz, tömbszel-vény, síkrajz, névrajz; tájolás, fő- és mellékvilágtáj, földrajzi és mágneses észak; keresőhálózat, kilométer hálózat, hamisszínes fel-vétel; általános (felszínrajzi) térképek, topo-gráfiai térképek, földrajzi térké-pek; szaktérké-pek (tematikus) térképek, atlasz
a tananyag önál-ló feldolgozása;összehasonlító képesség fej-lesztése;magyarázó ábra készítése;helymegha-tározási és mérési gyakor-latok különböző méretarányú térképeken;számítási felada-tok gyakorlása;tájékozódási gyakorlat (az iskola környé-kén);
Válogatás az eddig használt szemléltető eszközökből.
10. Témazáró dolgozat
Az ismeretek alkalmazása
feladatlap
6
Tanmenet
A kőzetburok és a talaj
Óra Tananyag Fogalmak Folyamatok, összefüggések
Fejlesztési feladatokÁltalános Egyedi Tevékenységek Eszközök
11. A Föld belső szerkezete
rengéshullámok, gömbhéjak, határfelületek, belső hő, geoter-mikus gradiens, földmágnesség, mágneses és földrajzi észak-déli irány, föld-kéreg, gránit, bazalt, gabbró, szárazföldi és óceáni kéreg, földköpeny, külső mag, belső mag, asztenoszféra, vízburok, levegőburok, bioszféra,
Mohorovičić, földrengéshullá-mok terjedése – eltérő halmazál-lapot, nyomás, sűrűség;kéreg vastag-sága – geoter-mikus gradiens értéke;földmágnes-ség – mágneses és földrajzi észak-déli irány eltérése;kéreg és a kőzet burok kémiai összetétele – sűrűség;gömbhéjas szer-kezet - lehűlés, nehézségi erő;
kőzetlemez ha-tárok – földren-gések;a földrengések pusztításuk nagysága – méretüktől, természeti és társadalmi tényezőktől is függ;
a koráb-ban tanult lemeztektonikai és fizikai isme-retek alkalma-zása;magyarázó ábra készítése;összefüggések megfogalmaz-tatása;ábramagyarázat;térképhasználat- lemezhatárok felismertetése;
ábra- és kép-elemzés;tematikus tér-kép; domborzati térkép;videfilm-részlet;
magma/láva kihűlési helye, a kihűlés sebes-sége – az ásvá-nyok mérete; magmás érckép-ződés – kiválási sorrend, szer-kezeti egység – ércelőfordulás lehetősége;
a korábban tanult ismeretek rendszerezése, alkalmazása;önálló feldolgo-zás a magmás kőzetek típusai kapcsán;térképhasználat;kapcsolatterem-tés a fizikai, kémiai ismere-tekkel;
kőzetgyűjte-mény, ábrák, képek, térkép (Magyarország domborzata, Föld dombor-zata);
9
Tanmenet
18. A kőzetbu-rok kőzetei és ásványi nyersanyagai II.
az elmúlt órán megkezdett táblázat kiegé-szítése;önálló feldol-gozás; hasonlóságok és különbségek megfogalmazá-sa; térképhasz-nálat;
kőzetgyűjte-mény, ábrák, képek, térkép (Magyarország domborzata, Föld dombor-zata);
19. Gyakorlati óraKőzettani gyakorlatok vagy talajtani vizsgálatok
csoportmunka; topográfiai gyakorlatok;
szükséges esz-közök, vizsgá-landó kőzetek és talajminták; térkép, feladat-lap;
20. A földtörténet eseményei I.
a földtörténet időegységei: idő, időszak, kor, ős- és előidő, óidő, középidő, újidő, kormeghatáro-zás, ősmarad-vány,
a földtörténeti idők időtartamá-nak változása; földtörténeti kategóriák: idő – időszak – kor – korszak;
kapcsolatterem-tés a korábbi földrajzi ill. biológiai és fizikai ismere-tekkel;
fosszíliák bemutatása (ősmaradvány gyűjtemény illetve képek);
10
Tanmenet
21. A földtörténet eseményei II.
ősmasszívum, őslégkör, ősóce-án, ózonpajzs,
A Föld ősmasz-szívumai (Ka-nadai-, Balti-, Angara-, Kínai-, Dekkán-, Arab-, Guyanai-, Bra-zíliai-, Afrikai-, Ausztráliai-, Antarktiszi-ősmasszívum), Kaledóniai-hegységrendszer (Skandináv-hegység, Skócia hegyei, Kelet-Grönland, Appalache északi része), Variszkuszi-hegységrendszer (Francia- és Né-met-rögvidék, Cseh-medence peremhegységei, Lengyel-khg., Velencei-hegy-ség, Rodope, Urál, Nagy-Vízválasztó-hegység északi, Appalache déli része), Pangea,
a légkör ösz-szetételének változása a Föld története során; ütköző lemezhatárok – hegységkép-ződés; Pangea feldarabolódása –mai óceáni medencék ki-nyílása, további hegységrendsze-rek kialakulása;
Pacifikus-hegységrendszer (Kordillerák, Andok), Eur-ázsiai-hegység-rendszer (Atlasz, Pireneusok, Ap-penninek, Kár-pátok, Dinái- és a Balkán-hegy-ség, Kaukázus, Kis-Ázsia és az Iráni-medence peremhegységei, Pamír, Hima-lája)
lemezütközés módja – hegysé-gek szerkezete, kőzetanyaga; csillagászati és földi okok – éghajlatváltozás – eljegesedé-sek közvetlen és közvetett hatásai;
lemeztektonikai, csillagászati földrajzi és biológiai isme-retek alkalma-zása;kontúrtérkép – kontinensek területi gyarapo-dásának nyomon követése;térképhasználat (domborzati és tematikus térkép); feladat-megoldás, szövegértelme-zés;
ábrák, ké-pek, térképek (domborzati és tematikus)
11
Tanmenet
23--24.
A belső és külső erők
belső erők, külső erők, hőingadozás és fagy okozta aprózódás, fagy-változékonyság, mállás, fedetlen és fedett ősmasz-szívumok, gyűrthegységek, röghegységek, lánchegységek, síkság, táblás vidék, mélyföld, alföld, fennsík, mélytengeri területek;
a Föld ősmasz-szívumai, ó-, közép- és újidő hegységrendsze-rei (és tagjai), síkságok (Ama-zonas-medence, Mississippi-alföld, Német-alföld, Lengyel-alföld, Alföld, Préri, Holland- és Kaszpi-mély-föld, Pó-síkság, Kínai-alföld, Tibet, Bükk-fennsík
a külső és belső erők szerepe – a Föld felszínének formálása; hőmérséklet nagy napi ingása – hőingadozás okozta aprózó-dás; fagyvál-tozékonyság – fagy okozta aprózódás; hatóanyagokat tartalmazó víz, megfelelő hőmérsék-let – mállás; kialakulás – kő-zettani felépítés – ásványkincsek kapcsolata; gyűrődés, vető-dés – hegységek szerkezete;
a korábban tanultak szinteti-zálása;logikai térképol-vasás fejlesztése (földtani szerke-zet - ásványkin-csek; tengerszint feletti magasság illetve mélység – kialakulás;földrészek kialakulásának nyomon köve-tése szerkezeti egységeik sor-rendjében;összehasonlító képesség fej-lesztése;
Válogatás az eddig használt szemléltető eszközökből.
28. Témazáró dolgozat
Az ismeretek alkalmazása
feladatlap
12
Tanmenet
A levegőburok
Óra Tananyag Fogalmak Folyamatok, összefüggések
Fejlesztési feladatokÁltalános Egyedi Tevékenységek Eszközök
29. A légkör kialakulása, anyaga és szerkezete
légkör, levegő, állandó gázok, változó gázok, erősen változó gázok, ven-déganyagok, troposzféra, sztratoszféra, ózonréteg, alsó, középső, felső légkör,
a légköri gázok csoportosításá-nak szempontjai; a légköri rétegek – szerepük a földi életben;
szövegértelme-zés;önálló vázlatké-szítés;rendszerezés;ábra- és diag-ramelemzés, értelmezés;
tankönyvi szö-veg és ábrák,
30. A napsu-gárzás és a levegő felme-legedése
idő, időjárás, éghajlat, időjárá-si és éghaj-lati elemek, meteorológia, klimatológia, napsugárzás, ult-raibolya, látható fény és infra-vörös sugárzás; visszaverődés, hőelnyelődés, szóródás, besugárzás, üvegházhatás,
a mindennapi tapasztalatok felhasználása;fogalommagya-rázat;kapcsolatterem-tés a fizikai, csillagászati földrajzi ismere-tekkel;ábra- és diagram elemzése, értel-mezése;kísérlet;önálló megfi-gyelés;
tankönyvi ábrák, diagramok, internet, kísérleti eszközök;
31. A hőmérsék-let, légnyo-más és a szél
hőmérséklet napi és évi járása, napi, havi és évi középhő-mérséklet, napi és évi közepes hőingás, ab-szolút hőingás, izoterma, lég-nyomás, izobár, szél, szélkifúvás, szélmarás, kőgomba, szélbarázda, homokbucka, homokfodor,
A Föld mozgás-típusai – a hő-mérséklet napi és évi járása;hőmérséklet –légnyomás; tszf. magasság – légnyomás;légnyomáskü-lönbség – szél; légnyomáskü-lönbség, eltérítő erő - szélirány;
számítási feladatok: középhőmérsék-let és hőingás kiszámítása;hőmérsékleti adatok grafikus ábrázolása és összehasonlí-tása;tematikus térké-pek értelmezése;időjárási megfi-gyelések és mé-rések végzése, értelmezése;
ábra- és kép-felismerés és –magyarázat;magyarázó rajz készítése;összehasonlító képesség fej-lesztése;a mindennapi tapasztalatok felhasználása;
tk. ábrák, képek,
34. Időjárásunk fő alakítói: mérsékelt övezeti ciklonok és anticiklonok
mérséklet övezeti ciklon, anticiklon, eltérítő erő
Izland, Medárd napi esőzések, Szibéria, Grön-land, Antarktisz, Azori-szigetek
légnyomáskü-lönbség, eltérítő erő – a levegő mozgása a ciklonban, anti-ciklonban – az időjárásra gya-korolt hatásuk;földfelszíni megfigyelés – a ciklonok frontja-ihoz kapcsolódó időjárási esemé-nyek sorrendje;légnyomáskü-lönbség – ciklon élete;
Föld Nap körüli keringése, ten-gelyferdesége – hőmérsékleti egyenlítő eltoló-dása; tenger és szárazföld eltérő felmelegedése – hőmérsékleti egyenlítő futása; Föld forgása – szelek irányának módosulása;
magyarázó rajz készítése;a Föld mozgása-ival, az időjárási elemekkel kap-csolatos ismere-tek alkalmazása;
légszennyező anyagok, savas eső, üvegházha-tás fokozódása, ózonréteg elvé-konyodása,
Kyoto, Montreal emberi tevékenység – légköri gázok összetétele változik;globális problé-ma – megoldási lehetőségek;
kiselőadás;a tananyaghoz kapcsolódó aktuális esemé-nyek gyűjtése;vita; projekt munka; szövegértelme-zés;Mit tehetek én? „Légkörbarát” életmód és termékek össze-gyűjtése; logikai lánc alkotása;
Válogatás az eddig használt szemléltető eszközökből.
39. Ellenőrzés Az ismeretek rendszerezése, alkalmazása
feladatlap
15
Tanmenet
A vízburok
Óra Tananyag Fogalmak Folyamatok, összefüggések
Fejlesztési feladatokÁltalános Egyedi Tevékenységek Eszközök
40. A világtenger (óceánok és tengerek)
hidrológia, vízburok (hidroszféra), a víz körforgása, világtenger, óceán, tenger, tengerszoros, szárazföldi ta-lapzat (self), faj-hő, sótartalom, sókoncentráció, hűtő-fűtő hatás
a vízzáró és víztartó rétegek szerepe a felszín alatti vizek osztályozásában; felszín alatti víz elhelyezkedése – vízminőség, kör-nyezeti tényezők – talajvíztükör szintje, helyi geotermikus gradiens értéke –felszín alatti víz hőmérsékle-te, szénsavas víz – mészkő oldó-dása, oldódás és koptatás – víz-nyelő, barlang kialakulása;
folyóvíz, főfo-lyó, mellékfo-lyó, vízgyűjtő terület, vízvá-lasztó, lefolyá-sos és lefolyás-talan terület, vízhozam, víz-állás, vízjárás, kis-, közepes- és magasvíz, árvíz, egyenletes és ingadozó víz-járás, hordalék, bevágódó, fel-töltő és oldalazó szakasz jelleg, „V”kereszt-metszetű völgy, zátony, sziget, hordalékkúp,
Duna, Sió, Szent Lőrinc-folyó, Rajna, Rhône, Bodrog, Tisza, Zala, Visztula, Nílus, Ama-zonas, Volga, Kongó, Missis-sippi- Missouri, La Plata,
csapadék időbeli eloszlása – víz-járás; vízhozam és áramlási sebesség – folyó munkaképessége – szakaszjelleg;
fogalomalkotás;számítási felada-tok;ábramagyarázat;logikai térképol-vasás fejlesz-tése; földrajzi példák a korábbi ismeretek alap-ján;szövegértelme-zés;
Válogatás az eddig használt szemléltető eszközökből.
52. Ellenőrzés Az ismeretek alkalmazása.
feladatlap
19
Tanmenet
Földrajzi övezetesség
Óra Tananyag Fogalmak Folyamatok, összefüggések
Fejlesztési feladatokÁltalános Egyedi Tevékenységek Eszközök
53. Az éghajlati és a földrajzi övezetesség
nevezetes szé-lességi körök, szoláris és valós éghajlati övezet, forró, mérsékelt és hideg övezet, éghajlat-módo-sító tényezők, természetföld-rajzi és földrajzi övezetesség, övezet, öv, vidék, terület
Egyenlítő, Rák-térítő, Baktérítő, Északi és Déli sarkkör, Északi és Déli sark
gömb alak, Föld Nap körüli ke-ringése, tengely-ferdeség – eltérő felmelegedés – szoláris éghaj-lati övezetek; éghajlat- mó-dosító tényezők (eltérő fajhő, domborzat, szélrendszer, tengeráramlás – valós éghaj-lati övezetek; kölcsönhatások a természetföld-rajzi és földrajzi övezetesség rendszerében (valamennyi övezetességgel foglalkozó tan-anyag esetében kiemelt feladat;
táblázatok, áb-rák értelmezése, összehasonlítása önállóan;tematikus térké-pek összehason-lító elemezése;kölcsönös kapcsolatok ke-resése a földrajzi övezetesség rendszerén belül;figyelemfelhí-vás az önálló ismeretszerzés fontosságára
Mérsékelt övezet II. A valódi és hi-deg mérsékelt öv
valódi mérsé-kelt öv, óceáni, mérsékelten szárazföldi, szárazföldi, szélsőségesen szárazföldi te-rület, óceáni, nedves és száraz kontinentá-lis, mérsékelt övezeti sivatagi éghajlat, lomb-hullató erdő, erdős puszta, füves puszta (sztyepp, préri, pampa), barna és szürke erdőta-laj, mezőségi talaj,gesztenyebarna talaj, váztalaj, hideg mérsé-kelt öv, tajga, podzol, mocsár, láp, talajfolyás
Az óceáni és kontinentális hatás érvé-nyesülése az éghajlatban – természetes növénytakaró – talajtípus – mezőgazdasági hasznosítás;hideg mérsékelt öv – évszak-ok jellemzői –fenyőerdő – podzol; nyári felmele-gedés – lápok, mocsarak kialakulása; kedvezőtlen ter-mészeti adottsá-gok – alacsony népsűrűség;
klímadiagram összehasonlító elemzése;ok–okozati kapcsolatok, összefüggések feltárása a föld-rajzi övezetes-ség jellemzői között; hasonlóságok és különbségek az éghajlatok között;éghajlat között;tematikus térké-pek elemzése;logikai térképol-vasás gyakorol-tatása; kontúrtérkép használata;
59. A hideg övezet. A hegyvidé-kek függőle-ges övezetes-sége
sarki szél, sarkköri öv, tundra éghajlat, tundra növény-zet, tundratalaj, fagy okozta aprózódás, fagyos talajfo-lyás, sarkvidéki öv, állandóan fagyos éghajlat,
Antarktisz, napsugarak hajlásszöge, besugárzás időtartama - évszakok száma és jellemzői;Nyáron is fagyott altalaj – mocsárvidék – fagyos talajfo-lyás; kedvezőt-len adottságok – gyér lakosság;tengerszint feletti magasság növekedé-se – földrajzi övezetesség tényezőinek füg-gőleges irányú változása;hegységek földrajzi elhe-lyezkedése és magassága – az övezetesség teljessége;
klímadiagram összehasonlító elemzése;ok – okozati kapcsolatok, összefüggések feltárása a föld-rajzi övezetes-ség jellemzői között; hasonlóságok és különbségek az övezet éghajlatai között;tematikus térké-pek elemzése;logikai térképol-vasás gyakorol-tatása; kontúrtérkép használata;
60. Gyakorlati óra Az egyes övek környe-zetvédelmi problémái
Gyűjtőmunka bemutatása, beszámolók, beszélgetés
61. Összefoglalás Válogatás az eddig használt szemléltető eszközökből.
62. Témazáró dolgozat
feladatlap
24
Tanmenet
Népesség- és településföldrajz
Óra Tananyag Fogalmak Folyamatok, összefüggések
Fejlesztési feladatokÁltalános Egyedi Tevékenységek Eszközök
63. A természeti és a földrajzi környezet.Népesség-földrajz és demográfia
természeti környezet, természeti erő-forrás, földrajzi környezet, né-pességföldrajz, demográfia, természetes szaporodás, ter-mészetes fogyás, vándorlási több-let, vándorlási veszteség,
természet – társadalom kölcsönhatása →földrajzi környezet;természeti javak hasznosítása – természeti erőforrás;társadalmi tényezők – ter-mészeti erőfor-rások körének változása;
képelemzés;példák keresése;kapcsolatterem-tés a történelmi és a matematikai ismeretekkel;statisztikai ada-tok gyűjtése;
europid, mongolid, negrid, ausztralonezid emberfajták, népességrobba-nás, a népese-dési folyamat szakaszai,
Mezőgazdasági forradalom, ipari forradalom → gyors népesség-növekedés; fejlődő országok – népességrob-banás →élelme-zési nehézségek; fejlett országok – stagnáló vagy csökkenő népes-ségszám;
összehasonlító képesség fej-lesztése;statisztikai adat-sorok, grafiko-nok, diagramok, tematikus térké-pek elemzése, következtetések levonása;kapcsolatterem-tés a biológiai és a történelmi ismeretekkel;aktuális cikkek, hírek felhaszná-lása;
Tk. ábrái, atlasz (tematikus tér-képek),
25
Tanmenet
65. A népesség összetétele
korfa és típusai, nyelvcsalád, világnyelv, világvallás,
A népesség kor- és nem szerinti összetételének kapcsolata a gazdasági fejlettséggel →a népesedési folyamat szaka-szaival: fejlődő országok – II. szakasz – fiatalodó társa-dalom – piramis alakú korfa;fejlett országok – IV. szakasz – öregedő társa-dalom – oszlop-szerű korfa;a gazdasági fejlettség, társa-dalmi szokások, hagyományok szerepe az élettartamban, nemek arányá-ban;
kedvező termé-szeti feltételek – kedvező a letele-pedés az ember számára;társadalmi és gazdasági okok – népességkon-centrációk;a vándorlás kiváltó okai – jellege – típusai;
Tk. ábrák, atlasz (temati-kus térképek), számológép, aktuális hírek, cikkek;
67. A település fogalma és a települések területi elhe-lyezkedését meghatározó tényezők
település, tele-püléshálózat
Tudjon a diák minden telepü-lést létrehozó tényezőhöz leg-alább egy példát kapcsolni.
lakó- és mun-kahelyfunkció szétválása – a település mint működési egy-ség;természeti és gazdasági, társa-dalmi tényezők összjátéka – települések kialakulása, fejlődése;
mindennapi tapasztalatok felhasználása;topográfiai ismeretek meg-szilárdítása;logikai térképol-vasás fejlesz-tése;
Tk. ábrái, képei; atlasz,
26
Tanmenet
68. Település-típusok. Szórványok és a falvak
szórványtelepü-lés, csoportos település, tanya, farm, falu, sza-bálytalan alap-rajzú (halmaz)-, úti-, szabályos alaprajzú falu, városiasodás,
szórványtelepü-lések és falvak: hagyományos és új szerepkörök;
város, közpon-ti szerepkör, vonzáskörzet, urbanizáció, városodás, városiasodás, agglomeráció, alvótelepülés, bolygóváros, belső munka-helyöv, belső lakóhelyöv, külső munka-helyöv, külső lakóhelyöv, nyomornegyed,
New York, Washington, Chicago, San Francisco, Los Angeles, Tokió, Osaka, Kobe, London, Birmin-gham, Manches-ter, Ruhr-vidék, Duisburg, Dortmund, Randstad, Amszterdam, Hága, Rotter-dam, Sanghaj
a városodás és városiasodás fo-lyamata, kapcso-lata; a városodás dinamikája; a városszerkezet kialakulása;
mindennapi tapasztalatok felhasználása;diagramelemzés gyakoroltatása, következtetések levonása;összehasonlító képesség fej-lesztése;topográfiai ismeretek elmé-lyítése;
Tk. ábrái, képei, atlasz, megye-térkép
70. A nagyvárosi élettel járó környezeti és társadalmi gondok
hősziget, légszennyezés, szmog, vízellá-tás nehézsége, hulladékkezelés, társadalmi prob-lémák
koncentrált lakosság a városokban – koncentráltan jelentkező környezeti ártal-mak;
tapasztalatok gyűjtése;beszélgetés;érvelés a nagy-városi létről;szövegértelme-zés;