1 Tanmenet Földrajz tanmenet 9. osztály (heti 1,5 óra) Felhasználható tankönyv és atlasz: MX-299 Sáriné dr. Gál Erzsébet: Földrajz 9. Út a tudáshoz tankönyvcsalád (Maxim Könyvkiadó) CR-0030 Középiskolai földrajzi atlasz (Cartographia) Az éves órakeret felosztása: Témakör Új ismeretek feldolgozása Projekt óra Összefoglalás, ellenőrzés Összóraszám I. Kozmikus és földrajzi környezetünk 6 2 8 II. A kőzetburok és a talaj 10 1 2 13 III. Levegőburok 7 2 9 IV. Vízburok 7 1 2 10 V. Földrajzi övezetesség 4 2 6 VI. Népesség- és településföldrajz 7 2 9 Év végi áttekintés - 1 1 Összesen: 41 2 13 56
23
Embed
Földrajz tanmenet 9. osztály (heti 1,5 óra)maximkiado.hu/pub/filebrowser/file/Letoltesek/foldrajz9_tanmenet_masfelora.pdf · 1 Tanmenet Földrajz tanmenet 9. osztály (heti 1,5
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
1
Tanmenet
Földrajz tanmenet 9. osztály(heti 1,5 óra)
Felhasználható tankönyv és atlasz:
MX-299 Sáriné dr. Gál Erzsébet: Földrajz 9. Út a tudáshoz tankönyvcsalád (Maxim Könyvkiadó)CR-0030 Középiskolai földrajzi atlasz (Cartographia)
Az éves órakeret felosztása:
Témakör Új ismeretek feldolgozása Projekt óra Összefoglalás,
ellenőrzés Összóra szám
I. Kozmikus és földrajzi környezetünk 6 2 8II. A kőzetburok és a talaj 10 1 2 13III. Levegőburok 7 2 9IV. Vízburok 7 1 2 10V. Földrajzi övezetesség 4 2 6VI. Népesség- és településföldrajz 7 2 9
Év végi áttekintés - 1 1Összesen: 41 2 13 56
2
Tanmenet
A Föld és kozmikus környezete
Óra Tananyag Fogalmak Folyamatok, összefüggések
Fejlesztési feladatokÁltalános Egyedi Tevékenységek Eszközök
1. A modern kozmológia
A világegye-tem felépítése és a csillagá-szati mérték-egységek
távérzékelés, mesterséges égi-testek: műhold, mesterséges bolygó, űr-szonda, űrhajó, űrállomás, űrrepülőgép, űrszemét;
a bolygómozgás törvényszerű-ségei;a tömegvonzás törvénye;
összehasonlító képesség fej-lesztése;
ábra- és kép-elemzés;önálló ismeret-szerzés;gyűjtőmunka;feladatmegoldás gyakorlása;magyarázó rajz készítése;ábra- és kép-elemzés;számítási felada-tok;írásbeli felada-tok megoldásá-nak gyakorlása;kísérlet önálló elvégzése;
tankönyvi szöveg;tankönyvi ábrák, képek;internet;
tankönyvi ábrák, képek;animációk;internet;
2. A Nap és a Naprendszer tagjai
a Nap gömbhé-jai, napfolt, nap-kitörés, napszél, sarki fény, Föld típusú bolygó, kőzetbolygó, Jupiter típusú bolygó, gázboly-gó, meteor, meteorit
naptevékenység – földi hatások, napszél – sarki fény,
összefüggések keresése, az összehasonlító és rendszerező képesség fej-lesztése;ábra- és kép-elemzés;írásbeli felada-tok megoldásá-nak gyakorlása;gyűjtőmunka;kísérlet önálló elvégzése;
tankönyvi ábrák, képek,videofilm;animáció;
3
Tanmenet
3. A Föld geoid, látóha-tár (horizont), látszólagos és valós mozgás, tengely körüli forgás, kerületi sebesség, szög-sebesség, Nap körüli keringés, tengelyferdeség, csillagásza-ti évszakok, tavaszi és őszi napéjegyenlő-ség, nyári és téli napforduló, szoláris éghajlati övezetek,
Sarkcsillag, Coriolis-erő,
a Föld forgása – napszakok vál-takozása;A Föld ten-gelyferdesége – napsugarak hajlásszöge;a Föld Nap körüli keringése – éghajlati öve-zetek, évszakok;
hold, kötött ke-ringés, holdfázi-sok: újhold, első negyed, utolsó negyed, holdtöl-te, napfogyatko-zás, holdfogyat-kozás,
Hold kötött keringés – mindig ugyanazt az oldalát látjuk; Nap – Föld – Hold – holdfá-zisok, fogyatko-zások
összefüggések megláttatása;vázlatrajz készí-tése;kép- és ábra-elemzés;problémamegol-dó gondolkodás fejlesztése;összehasonlító képesség fej-lesztése;egészség megőr-zése (napfogyat-kozás kapcsán);kísérlet elvég-zése;folyamatos megfigyelés az égbolton: A holdfázisok és a Hold napi járás-nak kapcsolata
Föld – Hold rendszer bemu-tatása szerepjá-tékkal;tankönyvi ábrák, képek;napfogyatkozás: videofilm bemu-tatása;
5. Tájékozódás a földi időben
valódi nap, helyi idő, meridián, zónaidő, idő-zóna, dátum-választó vonal, szökőév
Greenwich A Föld forgá-sának időtar-tama – napi időszámítás, a Föld Nap körüli keringésének időtartama – évi időszámítás, kapcsolat a zónaidők és a hosszúsági körök között;
földrajzi fokhá-lózat, szélességi körök, hosszúsá-gi körök, kezdő hosszúsági kör, északi és déli félgömb, keleti és nyugati félgömb; térkép, vetület, méretarány, aránymérték, térkép jelmagya-rázata (jelkul-csa), dombor-zatábrázolás, abszolút és re-latív magasság, magassági szám, szintvonal, színfokozatos domborzatábrá-zolás, dombor-zatárnyékolás, keresztmetszeti rajz, tömbszel-vény, tájolás, fő- és mellékvilágtáj, földrajzi és mágneses észak; keresőhálózat, kilométer-hálózat, általá-nos (felszínrajzi) térképek, topo-gráfiai térképek, földrajzi térké-pek; szaktérké-pek (tematikus) térképek, atlasz
a tananyag önál-ló feldolgozása;összehasonlító képesség fej-lesztése;magyarázó ábra készítése;helymegha-tározási és mérési gyakor-latok különböző méretarányú térképeken;számítási felada-tok gyakorlása;tájékozódási gyakorlat (az iskola környé-kén);
Válogatás az eddig használt szemléltető eszközökből.
8. Témazáró dolgozat
Az ismeretek alkalmazása
feladatlap
5
Tanmenet
A kőzetburok és a talaj
Óra Tananyag Fogalmak Folyamatok, összefüggések
Fejlesztési feladatokÁltalános Egyedi Tevékenységek Eszközök
9. A Föld belső szerkezete
gömbhéjak, határfelületek, belső hő, geoter-mikus gradiens, földmágnesség, mágneses és földrajzi észak-déli irány, föld-kéreg, gránit, bazalt, gabbró, szárazföldi és óceáni kéreg, földköpeny, külső mag, belső mag, asztenoszféra, vízburok, levegőburok, bioszféra,
kéreg vastag-sága – geoter-mikus gradiens értéke;földmágnes-ség – mágneses és földrajzi észak-déli irány eltérése;kéreg és a kőzet burok kémiai összetétele – sűrűség;gömbhéjas szer-kezet - lehűlés, nehézségi erő;
a koráb-ban tanult lemeztektonikai és fizikai isme-retek alkalma-zása;magyarázó ábra készítése;összefüggések megfogalmaz-tatása;ábramagyarázat;térképhasználat- lemezhatárok felismertetése;
a koráb-ban tanult lemeztektonikai ismeretek alkal-mazása;hasonlóságok és különbségek megfogalma-zása; ábramagyarázat;térképhasználat;kísérlet;
ábra- és kép-elemzés;tematikus tér-kép; domborzati térkép;videfilm-részlet;
ábrák, képek, domborzati és tematikus térké-pek, animációk,
13. A kőzetbu-rok kőzetei és ásványi nyersanya-gai I.
magma/láva kihűlési helye, a kihűlés sebes-sége – az ásvá-nyok mérete; magmás érckép-ződés – kiválási sorrend, szer-kezeti egység – ércelőfordulás lehetősége;
a korábban tanult ismeretek rendszerezése, alkalmazása;önálló feldolgo-zás a magmás kőzetek típusai kapcsán;térképhasználat;magmás érckép-ződés – ábrama-gyarázat;
kőzetgyűjte-mény, ábrák, képek, térkép (Magyarország domborzata, Föld dombor-zata);
8
Tanmenet
14. A kőzetbu-rok kőzetei és ásványi nyersanyagai II.
Pacifikus-hegységrendszer (Kordillerák, Andok), Eur-ázsiai-hegység-rendszer (Atlasz, Pireneusok, Ap-penninek, Kár-pátok, Dinái- és a Balkán-hegy-ség, Kaukázus, Kis-Ázsia és az Iráni-medence peremhegységei, Pamír, Hima-lája)
lemeztektonikai ésbiológiai isme-retek alkalma-zása;kontúrtérkép – kontinensek területi gyarapo-dásának nyomon követése;térképhasználat (domborzati és tematikus térkép); feladat-megoldás, szövegértelme-zés;
ábrák, ké-pek, térképek (domborzati és tematikus)
17. A belső és külső erők
belső erők, külső erők, hőingadozás és fagy okozta aprózódás, fagy-változékonyság, mállás, fedetlen és fedett ősmasz-szívumok, gyűrthegységek, röghegységek, lánchegységek, síkság, táblás vidék, mélyföld, alföld, fennsík, mélytengeri területek;
a Föld ősmasz-szívumai, ó-, közép- és újidő hegységrendsze-rei (és tagjai), síkságok (Ama-zonas-medence, Mississippi-alföld, Német-alföld, Lengyel-alföld, Alföld, Préri, Holland- és Kaszpi-mély-föld, Pó-síkság, Kínai-alföld, Tibet, Bükk-fennsík
a külső és belső erők szerepe – a Föld felszínének formálása; hőmérséklet nagy napi ingása – hőingadozás okozta aprózó-dás; fagyvál-tozékonyság – fagy okozta aprózódás; hatóanyagokat tartalmazó víz, megfelelő hőmérséklet – mállás; gyű-rődés, vetődés – hegységek szerkezete;
a korábban tanultak szinteti-zálása;tengerszint feletti magasság illetve mélység – kialakulás;földrészek kialakulásának nyomon köve-tése szerkezeti egységeik sor-rendjében;összehasonlító képesség fej-lesztése;
Válogatás az eddig használt szemléltető eszközökből.
21. Témazáró dolgozat
Az ismeretek alkalmazása
feladatlap
11
Tanmenet
A levegőburok
Óra Tananyag Fogalmak Folyamatok, összefüggések
Fejlesztési feladatokÁltalános Egyedi Tevékenységek Eszközök
22. A légkör kialakulása, anyaga és szerkezete
légkör, levegő, állandó gázok, változó gázok, erősen változó gázok, ven-déganyagok, troposzféra, sztratoszféra, ózonréteg, alsó, középső, felső légkör,
a légköri gázok csoportosításá-nak szempontjai; a légköri rétegek – szerepük a földi életben;
szövegértelme-zés;önálló vázlatké-szítés;rendszerezés;ábra- és diag-ramelemzés, értelmezés;
tankönyvi szö-veg és ábrák,
23. A napsu-gárzás és a levegő felme-legedése
idő, időjárás, éghajlat, időjárá-si és éghaj-lati elemek, meteorológia, klimatológia, napsugárzás, ult-raibolya, látható fény és infra-vörös sugárzás; visszaverődés, hőelnyelődés, besugárzás, üvegházhatás,
a mindennapi tapasztalatok felhasználása;fogalommagya-rázat;kapcsolatterem-tés a fizikai, csillagászati földrajzi ismere-tekkel;ábra- és diagram elemzése, értel-mezése;kísérlet;önálló megfi-gyelés;
tankönyvi ábrák, diagramok, internet, kísérleti eszközök;
24. A hőmérsék-let, légnyo-más és a szél
hőmérséklet napi és évi járása, napi, havi és évi középhő-mérséklet, napi és évi közepes hőingás, ab-szolút hőingás, izoterma, lég-nyomás, izobár, szél, szélkifúvás, szélmarás, kőgomba, szélbarázda, homokbucka, homokfodor,
A Föld mozgás-típusai – a hő-mérséklet napi és évi járása;hőmérséklet –légnyomás; tszf. magasság – légnyomás;légnyomáskü-lönbség – szél; légnyomáskü-lönbség, eltérítő erő - szélirány;
számítási feladatok: középhőmérsék-let és hőingás kiszámítása;hőmérsékleti adatok grafikus ábrázolása és összehasonlí-tása;tematikus térké-pek értelmezése;időjárási megfi-gyelések és mé-rések végzése, értelmezése;
25. A levegő víz-gőztartalmaFelhő- és csapadékkép-ződés
tényleges, legnagyobb és viszonylagos vízgőztartalom, harmatpont, telítettség, túltelítettség, kicsapódás, talaj menti csapadékfajták, harmat, dér, zúzmara, felhő, köd, hulló csa-padékfajták, front, hideg- és melegfront;
a levegő hőmérséklete – legnagyobb vízgőztartalma;túltelített levegő – kicsapódás; felhőelemek – csapadékele-mek;légköri viszo-nyok – hulló csapadék típu-sai;időjárási frontok kialakulása;
számítási felada-tok;grafikon készí-tése; ábra- és kép-felismerés és –magyarázat;magyarázó rajz készítése;összehasonlító képesség fej-lesztése;a mindennapi tapasztalatok felhasználása;
tk. ábrák, képek,
26. Időjárásunk fő alakítói: mérsékelt övezeti ciklonok és anticiklonok
mérséklet övezeti ciklon, anticiklon, eltérítő erő
Izland, Medárd napi esőzések, Szibéria, Grön-land, Antarktisz, Azori-szigetek
légnyomáskü-lönbség, eltérítő erő – a levegő mozgása a ciklonban, anti-ciklonban – az időjárásra gya-korolt hatásuk;
légnyomásöve-zetek – légcsere; Föld Nap körüli keringése, ten-gelyferdesége – hőmérsékleti egyenlítő eltoló-dása; tenger és szárazföld eltérő felmelegedése – hőmérsékleti egyenlítő futása; Föld forgása – szelek irányának módosulása;
magyarázó rajz készítése;a Föld mozgása-ival, az időjárási elemekkel kap-csolatos ismere-tek alkalmazása;
légszennyező anyagok, savas eső, üvegházha-tás fokozódása, ózonréteg elvé-konyodása,
Kyoto, Montreal emberi tevékenység – légköri gázok összetétele változik;globális problé-ma – megoldási lehetőségek;
kiselőadás;a tananyaghoz kapcsolódó aktuális esemé-nyek gyűjtése;vita; szövegértelme-zés;Mit tehetek én? „Légkörbarát” életmód és termékek össze-gyűjtése;
Válogatás az eddig használt szemléltető eszközökből.
30. Ellenőrzés Az ismeretek rendszerezése, alkalmazása
feladatlap
14
Tanmenet
A vízburok
Óra Tananyag Fogalmak Folyamatok, összefüggések
Fejlesztési feladatokÁltalános Egyedi Tevékenységek Eszközök
31. A világtenger (óceánok és tengerek)
hidrológia, vízburok (hidroszféra), a víz körforgása, világtenger, óceán, tenger, tengerszoros, szárazföldi ta-lapzat (self), faj-hő, sótartalom, sókoncentráció, hűtő-fűtő hatás
a vízzáró és víztartó rétegek szerepe a felszín alatti vizek osztályozásában; felszín alatti víz elhelyezkedése – vízminőség, kör-nyezeti tényezők – talajvíztükör szintje, helyi geotermikus gradiens értéke –felszín alatti víz hőmérsékle-te, szénsavas víz – mészkő oldó-dása, oldódás és koptatás – víz-nyelő, barlang kialakulása;
folyóvíz, főfo-lyó, mellékfo-lyó, vízgyűjtő terület, vízvá-lasztó, lefolyá-sos és lefolyás-talan terület, vízhozam, víz-állás, vízjárás, kis-, közepes- és magasvíz, árvíz, egyenletes és ingadozó víz-járás, hordalék, bevágódó, fel-töltő és oldalazó szakasz jelleg, „V”kereszt-metszetű völgy, zátony, sziget, hordalékkúp,
Duna, Sió, Szent Lőrinc-folyó, Rajna, Rhône, Bodrog, Tisza, Zala, Visztula, Nílus, Ama-zonas, Volga, Kongó, Missis-sippi- Missouri, La Plata,
csapadék időbeli eloszlása – víz-járás; vízhozam és áramlási sebesség – folyó munkaképessége – szakaszjelleg;
fogalomalkotás;számítási felada-tok;ábramagyarázat;logikai térképol-vasás fejlesz-tése; földrajzi példák a korábbi ismeretek alap-ján;szövegértelme-zés;
Válogatás az eddig használt szemléltető eszközökből.
40. Ellenőrzés Az ismeretek alkalmazása.
feladatlap
18
Tanmenet
Földrajzi övezetesség
Óra Tananyag Fogalmak Folyamatok, összefüggések
Fejlesztési feladatokÁltalános Egyedi Tevékenységek Eszközök
41. Az éghajlati és a földrajzi övezetesség
nevezetes szé-lességi körök, szoláris és valós éghajlati övezet, forró, mérsékelt és hideg övezet, éghajlat-módo-sító tényezők, természetföld-rajzi és földrajzi övezetesség, övezet, öv, vidék, terület
Egyenlítő, Rák-térítő, Baktérítő, Északi és Déli sarkkör, Északi és Déli sark
gömb alak, Föld Nap körüli ke-ringése, tengely-ferdeség – eltérő felmelegedés – szoláris éghaj-lati övezetek; éghajlat- mó-dosító tényezők (eltérő fajhő, domborzat, szélrendszer, tengeráramlás – valós éghaj-lati övezetek; kölcsönhatások a természetföld-rajzi és földrajzi övezetesség rendszerében (valamennyi övezetességgel foglalkozó tan-anyag esetében kiemelt feladat;
táblázatok, áb-rák értelmezése, összehasonlítása önállóan;tematikus térké-pek összehason-lító elemezése;kölcsönös kapcsolatok ke-resése a földrajzi övezetesség rendszerén belül;figyelemfelhí-vás az önálló ismeretszerzés fontosságára
tankönyvi táb-lázat és ábrák, atlasz,
19
Tanmenet
42. A forró öve-zet I. Az egyenlítői öv
A forró öve-zet II. Az átmeneti és térítői öv, trópusi mon-szun vidék
44. A hideg övezet. A hegyvidé-kek függőle-ges övezetes-sége
sarki szél, sark-köri öv, tundra éghajlat, tundra növényzet, tundratalaj, fagy okozta aprózó-dás, sarkvidéki öv, állandóan fagyos éghajlat,
Antarktisz, napsugarak hajlásszöge, besugárzás időtartama - évszakok száma és jellemzői;Nyáron is fagyott altalaj – mocsárvidék; kedvezőtlen adottságok – gyér lakosság;tengerszint feletti magasság növekedé-se – földrajzi övezetesség tényezőinek füg-gőleges irányú változása;hegységek földrajzi elhe-lyezkedése és magassága – az övezetesség teljessége;
klímadiagram összehasonlító elemzése;ok – okozati kapcsolatok, összefüggések feltárása a föld-rajzi övezetes-ség jellemzői között; hasonlóságok és különbségek az övezet éghajlatai között;tematikus térké-pek elemzése;logikai térképol-vasás gyakorol-tatása; kontúrtérkép használata;
45. Összefoglalás Válogatás az eddig használt szemléltető eszközökből.
46. Témazáró dolgozat
feladatlap
22
Tanmenet
Népesség- és településföldrajz
Óra Tananyag Fogalmak Folyamatok, összefüggések
Fejlesztési feladatokÁltalános Egyedi Tevékenységek Eszközök
48. A népesség összetétele
korfa és típusai, nyelvcsalád, világnyelv, világvallás,
A népesség kor- és nem szerinti összetételének kapcsolata a gazdasági fejlettséggel →a népesedési folyamat szaka-szaival: fejlődő országok – II. szakasz – fiatalodó társa-dalom – piramis alakú korfa;fejlett országok – IV. szakasz – öregedő társa-dalom – oszlop-szerű korfa;a gazdasági fejlettség, társa-dalmi szokások, hagyományok szerepe az élettartamban, nemek arányá-ban;
kedvező termé-szeti feltételek – kedvező a letele-pedés az ember számára;társadalmi és gazdasági okok – népességkon-centrációk;a vándorlás kiváltó okai – jellege – típusai;
Tk. ábrák, atlasz (temati-kus térképek), számológép, aktuális hírek, cikkek;
23
Tanmenet
50. A település fogalma és a települések területi elhe-lyezkedését meghatározó tényezők
település, tele-püléshálózat
Tudjon a diák minden telepü-lést létrehozó tényezőhöz leg-alább egy példát kapcsolni.
lakó- és mun-kahelyfunkció szétválása – a település mint működési egy-ség;természeti és gazdasági, társa-dalmi tényezők összjátéka – települések kialakulása, fejlődése;
mindennapi tapasztalatok felhasználása;topográfiai ismeretek meg-szilárdítása;logikai térképol-vasás fejlesz-tése;
Tk. ábrái, képei; atlasz,
51. Település-típusok. Szórványok és a falvak
szórványtelepü-lés, csoportos település, tanya, farm, falu, sza-bálytalan alap-rajzú (halmaz)-, úti-, szabályos alaprajzú falu, városiasodás,
szórványtelepü-lések és falvak: hagyományos és új szerepkörök;
város, közpon-ti szerepkör, vonzáskörzet, urbanizáció, városodás, városiasodás, agglomeráció, alvótelepülés, bolygóváros, belső munka-helyöv, belső lakóhelyöv, külső munka-helyöv, külső lakóhelyöv, nyomornegyed,
New York, Washington, Chicago, San Francisco, Los Angeles, Tokió, Osaka, Kobe, London, Birmin-gham, Manches-ter, Ruhr-vidék, Duisburg, Dortmund, Randstad, Amszterdam, Hága, Rotter-dam, Sanghaj
a városodás és városiasodás folyamata, kap-csolata;
mindennapi tapasztalatok felhasználása;diagramelemzés gyakoroltatása, következtetések levonása;összehasonlító képesség fej-lesztése;topográfiai ismeretek elmé-lyítése;
Tk. ábrái, képei, atlasz, megye-térkép
53. A nagyvárosi élettel járó környezeti és társadalmi gondok
légszennye-zés, vízellátás nehézsége, hulladékkeze-lés, társadalmi problémák
koncentrált lakosság a városokban – koncentráltan jelentkező környezeti ártal-mak;
tapasztalatok gyűjtése;beszélgetés;érvelés a nagy-városi létről;szövegértelme-zés;