Finnugor néprajz 4. óra 2010.03.11.
Dec 31, 2015
Finnugor néprajz
4. óra
2010.03.11.
Prológ
• nyelvrokonság ≠ genetikai rokonság• kulturális vonásokban vannak olyan hasonlóságok, melyek
alapján beszélhetünk fgr. néprajzról, de ez nem feltétlenül egy történeti kontinuum
• történelmi, földrajzi tényezők• 3 nagy csoport: balti finn népek, Uráltól nyugatra élő,
földműveléssel foglalkozó népek és szibériai félig nomadizáló népek
• a fiatal írásbeliség kedvezett a folklór kutatóinak• a mítoszok, hiedelemvilág – évezredes távolság• agrárkultusz • áldozóhelyek• ünnepek• halottkultusz
Finnek
• 12. szd-tól svéd befolyás, kereszténység, de pogány rítusok is
• de: Ny-K határán• földművelés nagy hagyományai (égetés,
csapolás)• vadászat (erdei madarak, vadrén, jávor,
prémes állatok, fóka); rovásjelek• halászat (rekesztékes, szigonyos, zsákhálós)• kétnyomásos, tejgazdaságok)• 16. szd-tól kátrányégetés (terva), fafeldolgozás
Finnek
• D-Ny: halmazfalvak, tanyák (18. sz.); kétszintes gazdasági épületek, rönkházak, deszkaborítás; hajlított talapzatú bölcső, festett szekrények, szőttesek; növényi orn.
• K: kis falvak, boronaházak; padok, akasztós bölcső, festetlen, faragott; mértani formák
• viselet: nők: csíkos szoknya, mellény, főkötő; ff: térdnadrág, mellény, félkabát v kaftán
• Ny: lyukas kenyér (reikäleipä), sör, hús, sajt; K: puha rozskenyér, aludttej, tea, kvasz, hal; maksalaatikko, mämmi, karjalanpiirakka, karácsonyi sonka
• Ny: svéd esküvői szertartások, K: archaikusabb, a két törzs (suomi és häme) egyesülését szimbolizálja
• szauna, füstös (savusauna), virgács, saunahenki
Észtek
• skandináv, balti, német és orosz hatás• Kr. e. 2. éveredtől földművelés (Kr.e.1. éve.
ekés, de konzervativizmus), állattenyésztés, rozs, köles, zab, árpa, len, kender, tejtermelés
• főként tengeri halászat• nyugati és északi csoport – skandináv hatás,
keleti és déli – orosz + a szetuk (12. sz. pravoszláv): igen archaikus elemek, önálló nyelvként és etnikumként, legősibb népköltészeti réteg
Észtek
• régen halmaz- és soros falvak, 19. sz. utcás településtípusok, talu – tanya; D-Éo. egyudvaros, elzárt települések
• faluközösségek• rehielamu – csarnokszerű boronaház (évezredes), 19.
sz. háromosztatú, riga – gazdasági épület, szetuknál oroszos építkezés
• női viselet: len/pamuttunika, csíkos szőttes szoknya, szőttes öv, rövid kabát/mellény, homlokpánt, sõlg (melltű), ünnepi kötény, kendő, koszorú, fejdíszek; lányoknál nincs fonat
Észtek
• Ff viselet: ing, hosszú/térdnadrág, félkabát, posztókalap
• női: 5 főbb típus: É: ujjatlan tunika, hosszú ing, fekete, majd csíkos szoknya
• D: ua. + térdig érő vállkendő• Ny: csíkos és mintás szoknya, kendő nyakon,
merevített kendő• szigeti: pliszírozott szoknya, Muhu (kb. az észt
Kalotaszeg)• szetu: szarafán, óriási sõlgök, dísztörölköző
Észtek
• gyapjú – geometrikus minták• ötvösművészet (karcolt, kőberakásos)• fafaragás, söröskorsók, lófejes díszítés, boróka• rozskenyér, mustleib, kása, kama, répa,
káposzta, K-en túró, sör, kvasz, véres hurka, kohuke
• szaunakultúra• áldozókövek• néptánc és népdal (Daloló Forradalom, Dalos-
és Táncosünnepek)
Vepszék
• sokáig halász (É)-vadász-gyűjtögető; D irtásos-égetéses földművelés, 18. sz. oroszok, fakitermelés, kereskedelem
• 20 sz-ig faluközösség, nagycsalád• lakóház erős finn hatás, borona, kétszintes gazdasági
épületek, T alakú, zárt udvar• női: szarafán, hímzett blúz v szoknya-blúz szőttes
övvel, dísztörölközővel• savanyú kenyér, halas tészta, sör, kvasz• piros-fehér hímzések, fa, ló, madár, felemelt kezű
figurák• csónak alakú, ló/madár mintás csanak
Vótok
• halászat-vadászat, irtásos-égetéses fm.
• 18. sz. erdőgazdálkodás
• erős orosz hatás (ház, mezőgazdasági eszközök)
• női viselet:
• lány – ujjatlan fehér szarafán, rövid blúz
• asszony – ua. csak kék, csúcsos főkötő
• idős – hosszú ing, kendő; gyöngyhímzés is, bocskor
Izsórok
• NB! sokszor a vótok is izsóroknak nevezik magukat• irtásos-égetéses fm, tengeri és folyami halászat• kereskedelem, fakitermelés, fafeldolgozás• fazekasság• anyagi kult. szinte teljesen orosz• női: K: fehér, ejtett vállú lening, két téglalapból varrt
ruha, kapocs, balról nyitott, ruha aljáig érő kendő• Ny: ua. ing, kétoldalt nyitott szoknya, oroszos fejdísz• 19. sz. szarafán
Lívek
• 10-12. sz. a fénykor, tengeri halászat, földművelés, állattenyésztés, kereskedelem
• német, dán, svéd, orosz, majd lett befolyás• erdei méhészet• kurlandi lívek: tengeri halászat, hajózás,
fókavadászat, kereskedelem• nők gyűjtögettek• csak kertgazdálkodás (mocsár miatt)• 20 sz.-ig kémény nélküli boronaház• női: sötét, csíkos szoknya, világos ing, vállkendő• ff: térdnadrág, állógalléros szürke/kék/barna rövid
kabát
Karjalaiak
• földművelés: rozs, köles, zab, árpa, kender, len, sárgaborsó, hagyma, répa, káposzta; túróeke
• állattenyésztés: szm, juh, disznó, rén• 19. sz. fakitermelés, kereskedelem; bérmunkák• hagyományos mesterségek: kovács, takács,
bodnár, fazekas, fegyverkészítő, nők: aranyszállal, igazgyönggyel hímeztek
• nyírkéreg- és famegmunkálás• felemelt kezű nő, lovak, madarak, szarvasok
Karjalaiak
• folyómenti települések, 19. sz. utcás falvak• kétszintes rönkházak, sok ablak, kétszintes gazdasági
épületek, fedéllel összekötve• nagycsalád• kemence a ház frontális fala felé, asztal utcai oldalon
(spec.)• tájegységenként változó viselet: K: szarafán és ing,
Olonyec környékén: szoknya, Ladogánál: kétoldalt nyitott szoknya
• ff: nyakravaló kendő, kötött v szőtt öv• rántásos halleves, tejes/tejfölös sült hal, savanyú
kenyér, halas pirog, köleskása, tea, kvasz, enyhén sózott kávé
Számik
• folyami és tengeri halászat (hálós)• réntartás (tulajdonjegyek), nomadizálás (vs erdei),
nagy csordák, vezérhím, fejés, ősszel vágás, nyereg (fából)
• erdei: kis csorda, kis távolság, visszatérés a szálláshelyre
• réntenyésztés, prémvadászat (tompa nyíl); farkas, medve (verem, kopja)
• gyalog; sí: lapos, rövid, alul prémes, egy bot• szán: teherhordó, személyszállító, szent; csónak
forma, régen egy fából, a 2. támlás
Számik
• szent szán: bálványok, rituális eszközök, nők nem előzhették meg
• csónak: erdeifenyő deszkákból• családok közössége (siida), közös tulajdonú
föld, kölcsönös segítségnyújtás, zsákmány elosztása, földterület a család méretétől függött
• gazdálkodás a siida területén belül• választott siidagyűlés, de a sámánok is• nyári és téli szállás• a rén a rang alapja (párválasztás, örökség)
Számik
• kerek v négyszögletes kúpsátor, nyáron vászon, télen prém, padlón ágak és prém
• nyílt tűzhely, bogrács, mögötte a szent „sarok”, hátsó kijárat, nőknek tilos, nők gyerekek bal, ff jobb
• téli: boronaház; tengermellék: piramisszerű félig földbe ásott, tőzeggel fedett kunyhó
• lábasházak (lábak zsírozva)• ruha: női-ff egyenes ing, piros és sárga dísz, ff széles
bőröv+vadászkésszég, ff: posztó/bőrnadrág, ún. négyszélsapka; nők tarka szoknya, állógalléros, bebújós, kifordított bunda
• rén teljes feldolgozása, erdőn madár, bogyó is• munkamegosztás• csontmegmunkálás
Mordvinok
• erzák: europid, atlanto-balti; moksák: átmeneti, szuburáli, mongolid elemek
• prémes vadászat, méhészet, földművelés (háromnyomásos már 17. sz.), állattenyésztés, legelőző-istállózó
• faluközösség, falugyűlés, szokásjog, ozksz-atja (főpap) és segédei, rovópálcák
• kiscsaládok túlsúlya, de nagycs., munkamegosztás• közös apai őstől származó nagyobb közösségek
Mordvinok
• folyómenti bokros és halmazfalvak, 19. sz. szalagos• régen házfront az udvar felé, gazdasági ép.
szétszórva, később párhuzamosan v U alakban• először föld-, majd félig földkunyhó, rönk, egy majd
két- és háromosztatú, D: agyag, vályog• oroszos, bejárattal szemben kemence, átellenben
szent sarok; padok, szekrény, spec. kanáltartó• női: hosszú tunika, bonyolult fejdísz, rengeteg ékszer,
hosszú fehér ruha hasítékkal, dúsan hímzett, erza: köpeny, m: kabát, vászonnadrág; közös: farkendő (pulagaj), gyöngyhímzés, kaori kagyló, pénzdísz; dísztörölköző
• ff: 18 sz. orosz (kiv. mai folkfesztek)
Mordvinok
• hímzés: geo, stilizált állat, növény
• díszes jegyajándékok (pl. guzsaly)
• ablakdíszek (csipkés)
• savanyú kenyér, kovásztalan tészta
• marha-, rituálisan lóhús
• kása
• savanyított tej, mézsör, kvasz
Marik
• hagyományos h-v-gy, Kr.e. 2. kezdet termelőgazdálkodás, vadász (verem, les, hálós, csapda); mókusprém pénz
• daru, vadlúd, hattyú az istenek madara• kerítő- és rekesztőhalászat• erdei méhészet; hegyi mariknál
kertgazdálkodás is; disznó és kecske tisztátalan• patriarchális faluközösség; tyúktojás
fizetőeszköz• legeltetés
Marik
• arányos földosztás, etnikailag nyitott, falutanács, apai ágú rokonok közössége
• 20 sz. már kiscsalád, asszony is rendelkezik hatalommal
• szent ligetek• nyárfából csónak, tutajok, kézi-, teher-, személy- és
ünnepi szán (elöl nagyon felhajló talpfa)• folyómenti falvak; vö. mordvin• rönkház, nyeregtetős, kudo (szent hely, nyárikonyha);
hombár-kamra (nyári lak);fürdőház
Marik
• kenyér, lepény, darakása, palacsinta, pirog, sült túrós gombóc, lóhús csak áldozati ünnepen, főtt hús; joghurt, író, tea, házi sör, mézsör, „pálinka”
• női: hosszú ing, vászonnadrág, 1,5 m öv, kónuszos sisak/kendő/főkötő, szúnyog elleni védősisak, háncsbocskor, bőr/halina csizma
• ff: ing, öv, dohányzacskó, hosszú nadrág, kaftán• népműv: faragás (vízimadár, ló), csanak, ablakkeret,
háncs, nyírkéreg
Komik
• termelő gazd., É: halász-vadász, réntartás• prémvadászat: idénymunka, ált. csoportban; izsmai
komik:arzénos cigipapírral rókára• szigonyos/szákos halászat, de horgászat is• istállózó állattartás: szm., ló, juh• faluközösség, nagycsalád, jelek (pas)• észak-orosz viselet hatása; női: szarfán, ing, kötény,
öv, főkötő, gazdag hímzés, homlokpántok• ff: nyitott ing, szűk nadrág, kaftán; É: prémes ruhák• művészi fafaragás és hímzés, permi állatstílus• pelnyany, sajt, hal, zsurló, tea, kvasz, házi sör
Udmurtok
• két endogám csoport: vatka és kalmez; 70 vorsud (törzsszövetség) de: beszermánoknál nincs nyoma; nagycsalád, faluközösség, falugyűlés (kenes/kenyes)
• földszintes, egyosztatú ház (korka)-kamra (kenos)-imház (kuala)-fürdőház (muncsó)
• ekés földművelés (köles, tönköly, zab, árpa, hajdina, lencse, sárgaborsó)
• legeltető-istállózó állattartás• erdei méhészet, később kasos
Udmurtok
• női: 3 típus – É: tunika, ing, nyitott kaftán, kötény, melltakaró (karacsi), rengeteg ékszer, D: tatáros, mintás ruha, beszermán: köztes
• ff: hosszú, jobb oldal vágott ing, sötét nadrág, posztókalap, fonott öv, D: kockás
• ételek: kása, pelnyany, tabany (kelt tésztás palacsinta), sanga, nyany (kenyér), perepecs, milüm, méz, házisör, tea, kvasz, író, kumiska/arakü
Hantik
• 16-17. sz. felbomló ősközösségi társadalom, katonai demokrácia, törzsi szervezetek, vérségi alapú, később területi
• 20. sz. családok, ill. jurta/sátorközösségek• réntartás, piacorientált halászat, vadászat• csónak, szán, síléc• vázas és boronaház, különféle kúpsátrak, rönkház,
lábaskunyhó, változó szállásterületek• nyírkéreg és tőzegmoha feldolgozása, fafaragás• női: hosszú ruha, nagy vállkendő, kifordított bunda
Manysik
• ősi obi-ugorok, két nagy frátria: Por (medve, Numi Tórem) és Mosz (a Világügyelő Férfiú)
• alapvetően monogám, patrilokális család, kiv: levirátus; munkamegosztás
• hagyományos életmód: fél nomadizálás (két állandó szállás), de inkább faluközösségek
• réntartás: nyenyec típusú, de ma kis csordák, pásztorokkal, teljes feldolgozás, füstölés
• gyűjtögetés (áfonya, hamvas szeder)• rekesztéses halászat, prémvadászat
Manysik
• csónak-szán-sí• kónuszos sátor (régen kéreg, ill. prém),
egyosztatú boronaház, lábasházak• bejárattal szemközt a feleség alszik, balra a
férfiak és a gyerekek• női: állig gombos tunika, geometrikus hímzés,
kaftánszerű köpeny, bunda, csizma, csüngős kendő, két fonat, hamis copf
• ff: csak a malica (rénprém felsőruha) hagyományos
Irodalom
• kötelező: www.renhirek.blogspot.com – a divat, fürdőház, népművészet, népviselet c. posztokat ismerni, a képeket a vizsgán fel kell tudni ismerni
• egy nép (lív-vót, vepsze-izsór egynek számít) néprajzi jellemzőinek alapos ismerete: http://mnyfi.elte.hu/finnugor – tananyag menüCsepregi Márta (szerk.), Finnugor Kalauz, 2. kiad., Bp., Panoráma, 2002.Kerezsi Ágnes: Az uráli népek néprajza, Piliscsaba, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Finnugor Tanszék, 2009.