Fergeteges tátorján

Fergeteges tátorjánKözzétéve itt: magyarmezogazdasag.hu az Agrárhírportál (https://magyarmezogazdasag.hu)

Fergeteges tátorjánA sztyeppék ínségeledele mindenütt jelen van Eurázsia füves pusztáin, Alsó-Ausztriában éri elelterjedésének nyugati határát. Melegkori maradványfaj. A szakirodalomból ismert korábbiállományainak jelentős része mára kiveszett; csak néhány helyen, löszsztyeppek és erodálódó,meredek löszfalak növényzetében találhatók izolált, néhány száz tőből álló populációi. Természetesszaporodását gátolja, hogy magja csak nyílt talajfelszínen csírázik, fiatal korában a csigáktól aföldibolháig számos kártevő pusztítja, az idősebb töveket pedig a tőrothadás veszélyezteti.Állományainak a gyepképző pázsitfüvekkel és a cserjésedéssel is versenyezniük kell.

Fotó: Molnár Péter

Szélvész és báránykák

A növény neve terjedésének módjára utalhat, az Alföldön a tátor szó fergeteget, szélvészt jelentett.Régies nevei: buglyos torján, abajdóc, tatárkenyér, tatár repce, tatár répa, radária, tantárka, tatárka.Fehér virágokkal borított példányai messziről legelésző birkákra emlékeztetnek (innen származikromán neve: „oiţe”, azaz báránykák).

1. oldal (összes: 4)





A tátorján lágyszárú évelő növény, a mészben gazdag, száraz, meleg, humuszban szegény lösz-vagy márgatalajokat kedveli.

Dúsan elágazó, levelekkel körülvett, szögletes, vastag szára 80-150 centiméter magasra nő, belsejefehér, érdesen barázdás, üreges, csomós. Húsos, felső részén sokfejű főgyökere orsó alakban hatol atalajba.Az egészséges növény enyhén káposztaillatú, ám a pusztuló, rothadó tövek elviselhetetlen büdösszagot árasztanak.

A terebélyes, bokorszerű növény levelei igen nagyok, akár 60 centiméteresre is megnőnek. A levelekalul kisebbek, fölfelé haladva egyre nagyobbak és tagoltabbak, ám a csúcsi levelek egyszerűek,megnyúltak. A szár és a levelek fiatalon szőrösek, később kopaszodók.Nyersen vagy főzve

A tátorjánról Magyarországon a 16. század óta vannak írásos emlékeink. A 17–18. században apásztorok fontos tápláléka volt. Idősebb tövei a karalábé gumójánál is nagyobb gyökereket nevelnek,amelyek egy embernek nyersen vagy főzve több napi élelmet adtak. Fazekas Mihály Füvész-könyvebuglyos tátorján néven említi, ízét a retek csípősségéhez hasonlítja, amely keserű ízzel párosul. Borbás Vince szerint húsos, édes gyökerét meghámozzák, karikára vagdalják és fiatal hajtásávalegyütt salátának vagy főzeléknek készítik el.

Először 4-5 éves korában virágzik április-június között. Tömör, később fellazuló, többszörösenösszetett végálló fürtvirágzatban nyílnak apró, áthatóan mézédes illatú, fehér vagy rózsaszíneshímnős virágai, amelyek gömbszerűen az egész növényt beborítják. A virágon a családra jellemzőennégy, kereszt alakban álló, a csészeleveleknél kétszer hosszabb, tojásdad alakú, tompa végű lapossziromlevél található. Rovarok porozzák meg.


Hol keressük?

• Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet

• Bölcskei Tátorjános Természetvédelmi Terület

• Balatonkenesei Tátorjános Természetvédelmi Terület

• Megyaszói Tátorjános Természetvédelmi Terület

• Belsőbárándi-tátorjános Természetvédelmi Terület



Nyár végére beérő, borsszemnyi, gömbölyded, együregű becőketermése a kocsány csúcsán ül. Atermés eleinte vastag, fényes zöld héjú, később kiszáradt, ráncos szürke gömböcske, amelyegyetlen, csípős ízű magot rejt.

A gömbforma hajtásrendszer a tőről leválik, majd az ördögszekérhez hasonlóan a szél görgeti(anemochoria), így terjednek a magvai.

Szerző: Molnár PéterKözzététel ideje: 2019. 07. 21., vasárnap, 10:00

A forrás webcíme: https://magyarmezogazdasag.hu/2019/07/21/fergeteges-tatorjan


https://magyarmezogazdasag.hu/2019/07/21/fergeteges-tatorjan

Fergeteges tátorján

Documents