Fereiicz Józse keserűvíf z ü - koszeg-konyvtar.hu · 2018. 6. 6. · porodott bankot miközbe, többszön iugerkedvr ismétele - ... pénze és ha mos utoljárt ne nyerma od,

Kőszeg, 1902. november hó 23-án.

Tuiiitásiigyünk. Az á l l ami tauitók, mostoha helyzetük j av í t ása

végett erősen kezdenek szervezkedni. N a p - n a p

mellett olvasunk a hír lapokban felhívásokat, melyek

a fizetés jav í tásának kieszközlését célozzák. Nagyon

kivonatos is, hogy mozga lmukat siker koronázza.

A mostani 800 korona évi fizetés nem fizetés

az

különösen nemzetiségi vidéken. Hav i 66 koronák

mellett családot fenntartani , élni nagyobb gond,

semhogy lelkesedéssel tudna megfelelni h ivatásának

és az alliira- és közérdek s/emelótt tartásával töl-

teni be nehéz, hazafias munkakörét .

A hol oly hok fölöslegesre tellik, talán ju t

va lami e eélra is. Némi haladást észleltünk s köz-

oktatásügyi ko rmányunkná l meg vau az akarat,

hogy elősegítse oktatásügyünket s javítsa a taní-

tók helyzetét.

Magyarország elszigetelten, egyedül ál l a nagy

Európa közpébeu rokonnemzetek és támogatók nél-

kül. Pár to lónk nincs, de anná l több, számosabbak

ami ellenségeink. S ezek is félkörben veszedelmes

ár a lak jában vesznek körül a minden perobou el-

roiubolással fenyegetik legszentebb s legféltettebb

k incsünket : az egységes magyar hazát és drága

nyelvünket .

Ezek azouban még korántsem a legveszedel-

mesebbek. A magyar fajnak mél tó büszkesége,

hogy hazá já t miud ig s mindenkor , megtudta védeni

a külelleuséggel szemben. Ezektő l tehát ne féltsük

most sem. Sokka l hata lmasabb és kártékonyabb

elleuségünk is van, a nemzetiségek á l lambontó

uudok aknamunká j a . Ezektől kell védekeznünk elő-

ször és legjobban.

A. belső ellenség veszedelmesebb a legirigyebb

szomszéd országoknál iö. A belső ellenség meg-

akasztja az á l lam harmonikus erejét s szét forgá-

csolja egységét tehetetlen, kis apró darabokra. S a

mely országban a belső ellenség elhata lmaskodik,

az tehetetlenné vál l ik, előbb-utóbb a tönk szélére

ju t . A veszély és annak lehetősége meg van ná lunk

is, má r rég jelentkezett, teunüuk kell tehát ellene

a legradikál isabb módon. De nem tehetünk ellene

h» nincs bennünk az összetartó érzés, ha

hiány/.ik belőlünk az az érzelem, melyet az is-

kolában nyerünk, s amelyet a nemzet napszámosai

vértnek a gyermek s/ivébe ki irthatat lan betűkkel.

A tanítókra vár tehát s igy az iskola fela-

data az uj egységes társadalmat megteremteni. A

j övő geueráció feladata lesz tehát tösgyökereseu

kiirtani azt, amihez nekünk a legkíméletlenebb

módon kell kezdenünk.

De hogy teheti ezt a tanító és az iskola,

mikor a tanítók fizetésének rendszere a lehető leg-

rosszah, sziute ijesztően csekély s az iskolák ál lapota

kevés kivétellel a legelhanyagol tabb?

Az ország iskoláinak á l lapota a nép művelt-

ségének fokmérője s ezt jav í tan i a legfontosabb

teendő. Meg kell szüntetni vagy legalább is szigorú

ellenőrzést kell gyakorolni a nemzetiségi iskolák

felett. Nemzetiségi iskolában csak az taníthasson,

akinek magyar és magyaros érzéséről, és sikeres

magyar tanításáról biztos adataink vannak. De a

legfontosabb és legsürgősebb teendő az iskolák álla-

mosítása.

A tanítókat pedig az á l l am fizesse, akár fele-

kezeti, akár nemzetiségi iskola az. Vagy ha az

nehezen vihető keresztül, 6zabja meg az á l l am kö-

telezöleg a tanítók fizetésének m in imumá t , de ez

jóval nagyobb legyen mint a mostani.

O ly nagyfontosságú és nagyfelelősséggel j á r ó

munkáér t , melyet a mi tanító ink végeznek, sziute

szégyenletes az a fizetés amelyet kapnak .

M is országok már rég belátták a tanítók ma-

gasztos feladatával j á r ó di jazat lan muuká t és ipar-

kodtak is segiteui rajta. Ná l unk pedig a leglelki-

ismeretesebb tanító sem fekhet teljes odaadással

feladatának, mert gátol ják ebbeu az anyagi goudok .

Ezen segítem kell, a szükség égető.

5671/1 SOI.

Hirdetmény. A gTÜmölofákm né/re tuiynyír* ártalma* 'ért .tü az el-

múlt gaxdaaági évben a g} Qinölcttenná t telje*«n tönkretette. Saját érdekünk kívánj* tehát, hogy a véneid irtását el ue

mulat tuk e célból fulhivom • gyümólcafatulajdunotokal, hogy a vértetdt a fák leveleinek lohullá»a után is irtsák.

At irtásra legalkalmasabb módcer, hogy » kérge iek miudeti repedését és sérülését vagy gépolajjal, vagy petróleum és virágula) keverékkel bemázoljuk. Eten kever-k ugy késcitendi, hogy 1 liter petróleum l liter virágolajjal hideg állapotban o«z-szekevertetik, azután Ussu tdznél heritve és folyton keverve 100 gramm sárga viastt és 100 gramm va«tag terpentint ebben fútol-vasstunk,

AxonfölQl a fák töveit föl kell ásni s atoa a ponton a hol a gyökér a törtszsol érintkezik lábnyi sxéles s ujjnyi vastag mést -réteggel kuli körtlvenm.

k&szug, 1902. november hó 18-án. Dr. Sitsovics, polgármester .

T A R C A . A kártya.

Egy olyan közönséges délután történt, mint a mi-

lyen a többi, mikor a nap csak olyan tikkasztó melegen

síit, mint máskor, a telliök csak olyan barátságosan

mosolyognak a tőidre, mint máskor és az emberek csak

olyan uuottan járnak-kelnek, vagy elfásultan lézeugenek,

mint máskor, mint mindig.

Bakony Jenó az ebédlő asztalára támaszkodva a

nagy Üvegajtón keresztül nézett ki a levegőbe. Nézett

gondolat nélkül, és tekintete, hol a csillogó porszemekre,

hol pedig a melegtől eltikkadt falevelekre esett, melyek

a uagy eperfa ága ról oly táradtan szinte busau csüng-

tek alá. A ta árnyékában egy pár tyúk pihent. Még a

nagy kakas is nyugodtan tilt most köztük, még az ő

trih-s, tüzes vérének is jól esik most a pihenés.

A szobának túlsó oldalán Bakony Jenő családja

és egy Bárday Sándor nevü barátja állanak. Szórako-

zottan néznek egymásra, mintha az egyik a másik ar-

cáról akarná leolvasni, vájjon miről is lehetne most

beszélni, vagy mit is lehetne most csinálni.

Jenó most feléje tordul, mialatt észreveszi, hogy

az asztalon egy csomó kártya hever.

— Te — szólt a négy évvel fiatalabb öcscséhez

ma az utcán találtam tiz fillért, emeljük le.

Pál a tizenkilenc éves deák örömmel kapott az

alkalmon, hogy kártyázhat. Mint a gondolat ott termett

bátyja mellett és a következő percben már husz fillért

emeltek le, mert Jenő nyerte meg az első bankot. Azu-

tán megduplázták, egyszer, kétszer, mindannyiszor Jenő

nyert. A bankban már négy koroua ál lott : Pál deáknak

egész vagyona.

Jenő könnyedén, nevetgélve adta ismét a felsza-

porodott bankot, miközben többször iugerkedve ismétel-

gette.

— íme mi lett az én kis tiz filléremből. A család

ts ott állott mar az asztal körül és érdeklődéssel nézte

a játékot. Akadt már nekik théina, beszélni a kártya

és szerencse nagy hatalmáról.

Pál deáknak rosszul esett bátyjának hetykélkedése,

restelte is a dolgot, hogy ót a deákot igy megszégye-

nítették, de legjobban az tájt neki, hogy nincs több

pénze és ha most utoljára nem nyer, oda van minden

vagyona. Nagyon izgatottan vette tel tehát a kiosztott

kártyákat.

— Tizenkilenc vau — szól Teuő és elkéri öcscsé-

tól kártyáját megnézni neki mennyije van.

De Pál diák előre besepri a bankot és azután adja

oda kártyáját e szavakkal:

— Húszam vau.

Csak tizennyolcad van, nem pedig huszad, szólt

a szereucsés játékos önérzetével diadalmasan Jenó

— Nekem húszain volt — szólt kivörösödve, iz-

gatottau Pál .

Jenó azt. hitte, hogy öcscse csak tréfál, de midőn

látta, hogy komolyan beszél, levette a kártyacsoui ) te-

tejéről öcscséuek még össze nem kevert lapjait és le-

teritette az asztalra, hogy azt mindenki láthassa.

— Nézz ide. Csak tizennyolcad vau ! Add ide hát

a pénzt.

Nesze én odaadom, de azt is megmondom, hogy

te csaltál, mert ueketn húszam volt. Kicserélted a kár-

tyámat egy alsóval.

— Jenő tudta, hogy öcscséből csak a szégyen be-

szél és a sajnálkozás elveszett pénze fölött, azért csak

mosolygott, ezeken a kifakadásokon, de midőn tekintete

véletlenül Bárday barátjára esett és annak olyan gya-

nús, fürkésző pillantásával találkozott, elkomorodott,

s egy kis gondolkodás után igy szólott bosszúsan öcs-

cse h ez :

— Komolyan mondtad ezt, Pali ?

Persze, hotry komolyan. Nekem húszam volt. Most

már elvörösödött a szégyentől Jenó. Öcscse elé állott,

vállára tette indulatosan kezét és igy szólott:

— Pali becsületszavamra mondom, itt Bárday ba-

rátom előtt, hogy ha rögtön meg nem mondod az igazat,

hogy mennyid volt, én soha többé nem szólok hozzád,

— Húszam volt, — hangzott a dacos válasz. e e

Bakony Jenőt felléptették képviselő-jelöltnek. Ér-

dekében különösen a fiatalság fáradozott sokat. Nagyon

szerették ezt a fiatal vezérüket, kinél okosabb, kedve-

sebb embert, jobb és őszintébb barátot nem ismertek

maguk között. Bámulták roppant szerencséjét, mert mi*

hez hozzáfogott, az mindig sikerült. Szinte közmondássá

vált szerencséje, i la valaki valami nagyot elért, rá-

mondták : „Ez valóságos Bakony Jenó" .

Tiszteletére most lakomát reudezett a fiatalság.

Mikor vége volt a vacsorának és az ételek helyét a

bot >k foglalták el, mikor a nyelvek a beszédtől már

kifáradtak, valaki azt indítványozta:

— Kártyázzunk.

Tetszett az eszme mert mindenki kíváncsi volt

játszani látni Bakony Jenőt „a szerencsés já tékost ' .

Bárday Sándor az indítványozó, kivett tárcájából

száz koronát, odaszólt Bakony Jenőhöz :

— KezdjüK meg mi, emeljük le ezt a százast.

— Jól van, — válaszolt Hakouy Jenó .

Kioszt >tta a kártyát ós nyert.

Duplázzuk meg, — szólt Bárday.

Bakouy Jenó osztott és megiut nyert, azután dup-

lázták újra tneg újra, a mig Bárdaynak pénze volt. A

F e r e i i c z J ó z s e f k e s e r ű v í z " ü

A lap szellemi részét illető közlemények

a szerkesztőséghez intézendők.

Előfizetési pénzek és reklamációk,

F e i g l G y u l a

kiadó cimére küldendők.

Szépirodalmié társadalmi, es köz gazdasági hetilap.

Megjelenik minden vasárnap.

E l ő f i z e t é s i á r :

Egész évre 8 korona, félévre 4 korona, negyedévre £ korona, egyes szám ára

2 0 fillér.

Nyilttér tora 4 0 fillér. H i r d e t é s n a g y s á g s z e r i n t .

XXII. évfolyam. Felelős szerkesztő : W I T T I N G E R E R N Ó . 47. szám.

Városi ügyek.

H í r e k . — Személyi hlr. V6ro*y Tivadar győri tankerületi

főigazgató, tegnap este várocunkba érkezett, hogy a

helybeli gimnáziumot meglátogassa.

— Katonai hir. Schuaab Alfréd IU . kir. honvéd-alez redes a soproni 18. honvéd-gyalogezred parancsnoka f.

hi't 18-áu Kőszegre érkezett, hogy az itteui honvéd-

zászlóaljnál kiképzésen levő póttartalékosok felett, kik

e hő végén leszerelnek, szemlét tartson. Schwaab alez-

redes t. hó -20-án tovább utazott.

— Villamos-világítás. A közvilágítás kérdése egyre foglalkoztatja a városi köröket. Sisnovitt Miklós dr. pol-gármester Kismartonba léte alkalmával tanulmányozta az ottaui villamos-világítási berendezést s a helyi vi-szonyok figyelembe vételével kikérte egy szakértő mér-nök véleményét is arra nézve, miként lehetne Kőszegen a legelőnyösebb foruiábau villamos-világítási telepet lé-tesíteni. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy Diesel-féle petróleum hőerőgépek alkalmazásával ugy a gőzgépet, mint a vizieröt mellőzni lehet. Egy 100 lóerejii Diesel-féle hőerőgép 38.50 » koronába kerül. A szakériói ter vezet szerint a villáin telep, a berendezéssel együtt 200 ezer koronába kerülne. Tájékozásul szolgálhat, hogy Kismartonban, 2000 lángnyi fogyasztás mellett az első év bevétele volt 36 ezer korona, a kiadás 22 ezer ko-rona, dacára annak, hogy ott két gőzgép, három dinamó és egy accumulator telep l fO elemmel dolgozik. Kő-szegen az elektromos-te epet a város középső pontján a városmajorban létesítenék s igy a kábel vezetékek hosszúsága redukálódnék. A mege,tett számítás szerint a világítás ára a következő lenne:

egy 16 gyertyafényíi láng égő óránkint . . 5 fillér

. 1 0 , • • • • ° •

» 5 r, • • • • • • • »

tíz a maximum, de lehet olcsóbb is veszteség nélkül.

Olyan árak, melyek nagyon valószínűvé teszik a villa-

mosvilágitás létrejöttét, ha figyelembe vesszük, hogy a

városi pénztárt a mostani kezdetleges petróleum-világítás,

150 lánggal, évenkint 6477 korona 50 fillérrel terheli,

mig az elektromos világitásnál 150 láng csak 6'-00 ko-

ronába kerülne. Sissovits Miklós polgármester felkérte

a budapesti Ganz-gyárat, hogy 200 utcai láng és I" 00

magánláng fogyasztását véve alapul adjanak be aján

latot. A kérdés tehát nemsokára érdemleges tormábau

kerül tárgyalásra.

— Az Uránla-azinház Kőszegen. Kisvárosi közön-ségre nézve ritka műélvezetnek néztünk elébe a mult

kedden, november 18-áu. Az Uránia tudományos színház,

mely Budapestnek is legújabb, a maga nemében egyet-

len uiüiutézete, hatalmas plakátokon jelezte, hogy hazai

körutazásában városunkat útba ejti és két előadást tart

nálunk, kedden és szerdán. Az előadásra a jegyek már

jó elóre elkeltek. A közönség egy része meg is jelent

kedden este 8 órakor, de a Mulató nagytermét sötéten

találta. Kevéssel az előadás kezdete előtt távirat jött,

hogy technikai akadályok miatt az előadást csak uiáa-

uap szerdán, lehet megtartani. Ezen mindenesetre za-

varólag ható iotermezzó dacára másnap, szerdán este

is egészen megtelt a Mulató nagyterme közönséggel.

Ott volt városunk intelligens publikumának színe-java

s élvezettel gyönyörködött a varázslatos spanyol tájak,

a még varázslatosabb spanyol szépségek, a remek építé-

szeti monumentumok élethű bemutatásában. A itatást

nagyban tokozta a lendületes szöveg, melyet Pek'ír Gyula irt, s melyet a felolvasó igen jó organuimnal vá-

lasztékosan adott elő. Különösen tetszettek a mozgó

fényképekkel előadott spanyol táucok és az est fiualéja

a szintén mozgó fényképekben bemutatott bikaviadal

Csütörtökre Monté Karlo és a Riviéra volt műsorra ki-

tűzve, de az előadás technikai okok miatt ismét elma-

radt. Kilátásba helyezte azonban a vezetőség, hogy a

jövő héten 26-án isinét visszatérnek Kőszegre s akkor

kárpótlásul bemutat ák az Urániának Budapesten leg-

népszerűbbé vált darabját a .Tánc'-ot.

— Erdeszetl akadémia Kőszegen. Ez a legujabb hir, mely Kismartouból származik el hozzánk. EtUiházy Miklós herceg foglalkozik azzal a gondolattal, hogy Kös/.egen erdészeti akadémia létesíttessék s e tárgyban értekezett már Darányi Ignác földmüvelésügyi minisz-terrel is. A herceg a létesítendő erdészeti akadémia céljaira felajánlotta a várépBletet az azt övező kertek-

kel együtt ingyen. Nem utolsó gondolat egyáltalában,

hogy a dunántúli kerületben erdészeti akadémia léte-

süljön, csak abban kételkedünk, hogy az erdészeti aka-

démia Kőszegre kerüljön. Különben EMtrh.it y herceg

elég nagy ur ahhoz, hogy ezt az ideát megvalósítsa,

ha komolyan akarja. Akkor pedig mi nagy hálával tar-

toznánk a hercegnek.

— Lövögyakorlatok eles töltennyel. Honvédzász-lóaljunk póttartalékosai lolyó hó 29-én, reggel 9 órától

kezdve Czák községtől északra a Vörös kereszt irányában

éles töltényekkel fognak lövöldözni. Veszélyeztetett te-

rületek lesznek a gyakorlatokuál a Pogány, Zeigerberg

és Zachenbachen-erdő.

— A kath. kör vigalma. A kőszegi kath. olvasó-kör lolyó hó 16-áu tartott mulatságáról a következő

értesítést kaptuk: Téli mulatságaink sorát a kath. kör

nyitotta meg a mult vasárnapon. Nem adott gazda*

progiaminőt, de a mit adott, azt jól adta. A jubiláns

orvosnak, l)rei

A Pesti magyar kertsktdelmi bank soproni fiókoszt,,lya} mely * jaradékszel vények hivatalos beváltási bel} ej

szívesen végzi a kicserélést járadéki ulajdonosok számai a!

A szel vényuta I ványok már most is benyújthatók uevezett

bankuál a hivatalos órák alatt * az uj szelveuyivek a

szükséges idő leteltével ugyanott kiszolgáltatnak.

A pesti magyar kereskedelmi bank soproui tuókja

már mától togva miudou levon u nélkül váltja be a f. é. december l én esedékes jdrad, k-szeliu nmeket.

A pesti magyar kereskedelmi bauk soproni Üókja

allaudó megüt ztsre is átvesz trUkpuptrokat s egyéb ér-tékeket leiétjegy kiadasa ellenében ; a mindenkor ese-

dekes szelvények beszedését végzi, a sorsolásokat nyil-

vántartja, s a kisorsolt értékeket beszedi, a nélkül, hogy

tulajdonostól erre kulöu megbízásra szükségé volna, ugy,

hogy a tulajdonos minden fáradságtól, valamint katar-

idók elmulasztása lolytáu beállható veszteségektől meg-

kiméltetik.

Ama telekuek, kik jobbau szeretik értékpapírjaikat

maguk kezeim a nélkül, hogy harmadik személy abba betekintést nyerne, ajánlatos a tiók sa/edepoiit- sztálya, hol a tél lététéit sajat zára alatt őrizheti.

lakarikbetitékét, ugy beteti könyvecske, mint pénz-tárjegy ellenében a tiók ez idő szerint 4°/o-al kamatoztat.

— A bortermelők és áltulábiiu a bnrári'Hltal foglalkor.úkii.ik

vétünk j ó siolgalaiot tenni, hu felhívjuk figyelmükéi u/oii korul

uiruyru, l'og) idéu a szűreikor u r a . go t KO> esuti»l a s/.ullu rot-

hadást kapott ó« ettől peuész gombakkai lett wrtelyezve.

Az ily hibás szólükbttl i ner t uj boron ueui tmziuluak, meg-

tűrnek, megbámu l n ák , nőt ha k« l lö időben ueui go . doba tna* ,

egészen elroiulauak.

A/ ily nj borokat legjobb mihamarabb a beli-g seprőről

lefejteni és az arra alkalmas, luiretiy ineutes kéns/eletekkul kellö-

kep átkánezui. I l j j awto l t ui irenymentes kénszeletekat készít Schönback

Imre Esztergom a következő minőségek és árakban Az l«us l'aj:a

a/, Ur;s horaók j ó karban tartására való, egy 60 dekás csomag

ára 40 fillér.

A 3-as faj ta az egéMináges, uj éh ö ivg borok átkénnzésébez,

csomagja 1 korona ; az ó-os fajta a hibás, beteg borok gyógyitá-

sához való, egy c»omag ára 1 kor. 60 tiller. Az idi»i uj borhoz

m utóbbit kuli h a n n á í n i . A vele kezelt borok hamarabb meg-

tisztulnak, eltarthaiók é< szál l í thatók lesznek, és a mi a fő, n-tn

kapnak k i n b ú / t (Eiusclnag szagol) a mi a regi méreg tarta lmú

búd>>s bi i ischlaguál eikerii lhetl-n és ex okozza a nagy fej és

gyoui rfájAst. Ezen kéns/.eleteket a készitő v idékünkön kel lőkép

szándékozik megismertetni, miért i» mintákat és használati utasí-

tást bt rweiilve kulu . Is iueteladókuak kel lő jutalékot enged.

— Jövó penteken friss fogas és becsinált hal a legnagyobb választékban kapható Wa i s be cke r Ede

utóda, Sehaa r J ó z se f tüszer és csemege kereskedésében.

— Orvosi körökben már rég ismert tény, hogy a Ferenc József keserüviz valamennyi hasonló vizet, tar-tós hashajtó hatása és említésre méltó kellemes izénél

togva, már kis adagban is tetemeseu telülmulja. Kér-

jünk határozottan F e r e n c J ó z s e t keserüvizet.

— A Horgony Pain-Expeller (Richters Linimentum Capiici comp.) igazi népszerű háziszerré lett, mely szá-mos családitan már több mint 34 év óta mindig kész

létben van. Hátfájás, csipótájdalom, tejtájás, köszvény,

ouzuál stb.-nél a Horgony-Pain-Expellerrel v*lo bedör-

z>ölések mindig tájdaloincsillapiló hatást idéztek elő,

sőt járványkórnál, minő : a kolera és hánjóhas-folyás, az

altestnek Pain-Expellerrel való bedörzsölése mindig igen

hasznosnak bizonyult. Ezen kitűnő háziszer jő eredmény-

nyel használtatott az influenza ellen is és 80 t., I k.

40 t. és U k. árban a legtöbb gyógyszertárban kapható,

de bevásárlás alkalmával mindig határozottan „Richter-

téle lloigony-Paiu-lLxpellert* vagy „Kichter-féle Hor-

gony-Liuiment"et tessék kérni és a .Horgony" védjegyre ügyelni kell.

Különfélék. * Mennyiert lehet sürgönyözni a földkörüli távírón ?

E napokban készült el tudvalevőleg az a hatalmas

táviróvonal, amely száraztöldöu át és tengerek mélyén

körülfutja földünket. Ennek a táviróvoualuak London a

kiinduló pontja, ahounan az Atlanti oczeánon, Amerikán

és a Csöndes óceánon át Ausztráliába szavankint három

shillingért, azaz haroin koroua hatvan fillérért lehet

táviratozni.

• Angol férfidivat. Az az idő, araikor .mellénye-ket költöttek és valóságos versengés folyt a szines

mellények ujabb variációinak kieszelése körül, elmúlt.

Egyszerűbb lett a férfidivat, amely voltaképen mindig

egyszerűbb volt a nói d ivatná l ; s a i/hantasit-ivat im-

már anachronizmusnak tetszik a londoni up-to date öl-tözködő gavalléron.

Az idei tél érdekes ujitást hozott be a londoni

szalonokban. A páncél keménységű sima ingraellényekre

kimondták a halált. A legutóbbi estélyek alkalmával

néhány elókelő divatgentlemau a frakkhoz magas, zart

tehér mellényt és fehér nyakkendőt viselt. Ez azuj itás

természetesen nagy visszhangra talált nemcsak a Wes-

tern! szalonjaiban, de a lapok hasábjain is. Az uj divat

természetesen még neiu teremtett iskolát, de néhány

merész gavallér már is elfogadta s igy terjedni is fog

mihamarább.

A télikanátok szabásában még mindig az úgyne-

vezett Chesterfleld-kabát az uralkodó, annál is inkább,

mert Chamberlain miniszter, akihez minden divatos gent-

leman hasonlítani óhajt, kiválóan Ízléses uj „Chester-

field*-et csináltatott, reinek asztrachan gallérral. Csak

egy a kényelmetlen ennél a kabétnál, hogy ciliudert

kell hozzá viselni, különben nem eléggé stílszerű. A

cilinder ugyan most is még a legáltalánosabb kalapvi-

selete az migoloknak, de mégsem olyannyira mint tiz-

busz év előtt

Ezen a téren is különben tnind érezhetőbbé válik .amerikai invázió". A barna kemény kalapok fölötte

elegánsaknak vannak elismerve, sót Jtídwsid király maga

i» visel ilyet olykor-olykor, ami bizonyára igen sokat jelent.

A kemény posztókalapoknak is uj formát adott

egyébként az idei tél : nevezetesen a karima lett szé-lesebb, vaskosabb. Ez azonban a külföldön nem érvé-nyesülhet kellőleg, mert az angol férfiak fejtormája szem-betűnően különböző a kontinensek tejeitől s amit Lon-donban szépnek lát a szem, a/, gyakran visszatetszik a csatornán tul.

A kalap sziliét illetőleg ma már nem az a szép, ha a férfi tetőtől talpig egyszinüen van öltözve Akinek a kabátja, keztyüje, kalapja, nyakkendője egyszínű, az azt árulja el, hogy több időt fordított a toilettejének összeállítására, mint amennyit komoly férfiúnak a kül-sejére fordítani kell. Nem is tekintik Ízléses gentleman-nak, aki ezt teszi.

A nyakkendők divatjában semmi ujat nem hozott a saison. A vékony slipperek még mindig az uralkodók, még pedig az egysziuüek. A koronázási saisonból ma-radt royal purple szin tartja magát a tarkák közül még legiukább, de a tiszta fehér, vagy tiszta fekete, legtö-lebb diszkrét heliotróp mintával, az elegancia diválja.

* A reform ruha. Olvasónóink valószínűleg sokat hallottak már a reform-ruháról. Hogy togalmat alkot-

hassanak maguknak erről a modern áramlatról, mely a

nói ruha egészségesebbé és kényemesebbé tételére irányul,

leírunk itt egy ily reform-kosztümöt. A reform-viselet

titka nem egyéó, mint hogy a ruha egész súlya ezenlul

a vállakou nyugszik és onnan lóg szabadon a l á ; az egész

ruha, vagyis a szoknya és derék egybe vau készítve.

Hogy azonban még se legyen valami Zsákszerű a reform-viselet, azért a derék végződését, ránczolás, csipke,

paszomáu- és applikácziódisz által tesszük a szemnek

lathatóvá. Eleget tettünk tehát a divatnak és a hygié-

uiának is. A szoknya, illetve a ruha alsó része uszályos.

A mell alatt egy fölrakott csík húzódik körül, mintegy

körvonalozui akarván a derék végződését A körülhuzódó

csíkig beráncoljuk a ruhát, vagy betétet teszünk be, ki

is vághatjuk egyszóval ugy járunk el, mintha derékkal

volua dolgunk.

Az uj viselet könnyítésére szolgál a szabónak

annyiban, hogy most már sokkal egyszerűbben tehetik

teltebbé vagy karcsúbbá az alakot.

A reform-viselethez szintén hordhatunk kabátkát,

épen ugy minta régi ruhánkhoz. Egy séta-ruhát láttunk,

melyen egyetlen egy teltűnó vonást seiu voltunk képesek

töltedezni. A kosztüm tekete szövetből, áttört himzés-

disszel készült és egy kedves figaróalaku kabátka egé-

szítette ki az igazán elegáns kosztümöt. A tigaró csak

annyiban különbözik a megszokottól, hogy csücskei elöl

valamivel hoszszabbak.

A ruha magasnyaku, melyet az áttört hímzés föd.

A hímzés a mellrészt teljesen takarja és a derékból

körülbelül 20 cm ékalakban végződik. A figaró szét-

nyitott szárnyai kőzött a hímzés oly benyomást tett a

szemre, mintha egy betét lett volna. A figaró ujjai

különben csuklóban tölcséralakuak, melyekből selyem-

dudorok kandikálnak eló s amelyek egy a ruha szö-

vetéhez hasonló kézelőben végződnek A ruha ujjai

szintén dudorosak, a kar kiilsó oldalain a válltól egészen

la csuklóig ráncokba vannak készítve és csuklóban egy

pánttal vannak összehúzva.

* Képeslevelezolapok es levélpapírok másolasa a kővetkező eljárással leletsége*: Kizskeményitőböl vékony

csiriz készíttetik, melyet valamely • /.festékanyaggal

megfestünk. E keveréket papirosra kenjük. Megszáradás

után a papirost 3 gr. káliumbichromat és 5 köbein,

vízoldallal bekenjük, de ugy, hogy a hátlapja száraz

maradjon. Száradás után a másolókeretben bemázoljuk

a képet Minthogy a rajz helyein oldhatatlanná válik a reá kent anyag, mosás után épségben tartja a festék

színét s ekképen kép keletkezik.

* A gazdag özvegy. Egy ur tanácsért fordul a batátiához: — Melyiket vegyem feleségül, a szegény

leányt, akit szeretek, vagy a gazdag özvegyet, akit nem

szeretek P

— Barátom, az igaz szerelem az élet fűszere; a

szerelem az egyetlen boldogság e földön.

— Helyes, A szegény leányt veszem feleségül

— Te! Nem mutathatnál be a gazdag özvegynek P.

Útmutatás a ragadós száj- és köröm fájás elleni védekezésre és ezen betegség gyógyítására.

(Folytatás és vége.)

Hogyan gyógyítsuk a t:áj- és körömfájásai ólla'ainkat f Ha valamely állatunk mégis megkapja a száj- és

körömfájást, első és fődolog a tisztántartás. Adjunk

gyakran vizet azoknak az állatoknak a melyeknek a

szája táj. Gyakran mosogassuk tiszta boreczetes-timsós

vizzel. A boreczetes vizet ugy készítsük, hogy vegyünk

egy kis boros pohárba való tiszta jófajta boreczetet,

azt öutsük 1 liter tiszta vizbe és adjunk hozzá egy

diónagyságu, finom porrá tört nyers timsót. Hogy pedig

az állat maga is öblögethesse a száját, kössünk a jászol-

hoz egy itató vödröt s abba öntsünk gyakran tiszta

friss vizet. A mely vizet a beteg állat bepiszkolt, ne

öntsük szert e-széjjel az udvaron, mert hiszen tudjuk,

hogy a betegség abbau igen bőven megvan a beleöblö-

getett nyál és geny utján, — hanem az ilyen vizet

öntsük emésztő gödörbe. Az istállóból kihordott almot

trágyát, megmaradt takarmányt rakjuk egy külön ezen

célra kijelölt helyre mindaddig, inig a betegseg tart és

ahhoz semmiféle más állatot ne engedjünk hozzájutni,

mert nein tudjuk, hogy melyik viszi el onnan a beteg-

séget más helyre

Ha az állat a lábán betegedett meg, igen jó házi

szer kékköves-tiinsós kötés, melyet gyakran öntözünk

(legalább is '/, óránkint) timsós-kékköves vizzel. Készít-

sük pedig ezt ugy, hogy vegyünk egy diónagyságu

nyers timsót és egy mogyorónagyságu kékkövet (kékgá-

licot, másképen rézgálicot), ezeket törjük porrá és ol-

vaszszuk fel i liter vízben. Ezzel a vizzel áztassunk

be egy maréknyi kócot (kendert) és ezt tegyük egy

elég nagy zsákdarabra ; lépessük rá az állatot a beteg

lábával és kössük tel elég lazán, hogy ne szorítson, de

mégis ugy, hogy le ne csuszszék a lábról. Ezt öntözzük

a timsós-kékköves vizzel és naponta egyszer ujitsuk meg.

Ezt megtehetjük az istállózott szarvasmarhával.

De mit csináljunk a sertéssel, a mely nem igen engedi

magát igy gyógyítani, vagy a juhokkal, vagy a vad gu-

lyabeli marhával P rJzeknek adjunk tiszta vizet sokszor

egy nap; és ha a lábuk fáj, az istálló vagy akol ajta-

jába csináljunk egy jó széles teknószerü mélyedést, hogy

azt az állatok keresztül ne ugorhassák és hogy azon

minden egyes állatnak keresztül kelljen menni a be- és

kihajtásnál Ebbe a mélyedésbe tegyüuk 4—5 ujjnyi

kékköves friss mésztejét. Ez az orvosság a körmök közé

is behatol s az egészségeset megóvja a betegségtől, a

beteget pedig meggyógyítja.

Fő dolog a tisztántartás és pihentetés. Gyakran

és bőven almozzunk olyan szalmával, a mely olyan vi-dékről származik, hol száj- és köröm fájás nincsen, Nyári

idóben az istállót lehetőleg sötétítsük be, hogy a legyek

ne bántsák a beteg állatokat.

Ha fejős állatoknál a tőgyön is vannak hólyagok,

illetőleg fekélyek (sebek), a tógáét naponta óvatossan

fejjük ki és egy kevés kékköves-tiinsót zsírral, vagy

glycerinuel, vagy tiszta sótalan vajjal kenjük be.

A gyógyittás és védekezés egyik, a gazdáknak eléggé nem ajánlható módja az, hogy ha állataink között

már fellépett a ragadós száj- és körömfájás, valamennyi

állatunkat ojtsuk be, azaz magunk betegitsük meg. Ezzel

roppant előnyöket szerzünk magunknak, mslyek között

elsó az, hogy a betegségen egyszerre keresztül esnek

állataink, s a törvény értelmében gyarsabban felszabadul

udvarunk a zárla alol. I)e tő előnye az, hogy az ojtá-

sokból eredó betegség többnyire könnyebb lefolyású;

azaz többnyire a szájban magában folyik le a betegség,

a nélkül, hogy a körmök is megbetegednének. A száj

betegsége pedig tudjuk, hogy 6 — 8 nap alatt gyógyul.

Kgy harmadik nem kevésbé fontos és nagy előnye a

mesterséges beojtásnak az, hogy az állatok körülbelül

egy évig esetleg 2 évig is nem kapják meg mégegyszer

a betegséget, Az ojtás ugy történik, hogy a beteg állat

száját kimossuk tisztára friss vizzel, a ha van a szájban

hólyag, azt felpattantjuk, és egy tiszta de durvaszóvésü

rongygyal felitatjuk. Ha ilyen hólyag már nincs, elég-

séges a kimosás után kifolyó tiszta nyállal beitatni a

rongyot. A beojtandó állat száját egy más valaki már

ezalatt megtörüli szárazra és egy durva, de tiszta rongy-

gyal pirosra dörzöli az állat ínyét. Ezután mi dörzsöljük

be a beteg állat szájában beitatott rongygyal. Az igy

beojtolt állatok */, része szokott a száj- és körömfájásban

megbetegedni, de természetesen csak a száján. Ha most

jól védelmezzük a lábukat, azok inem betegesznek meg,

s az állatot, ha felgyógyult, már egyszersmind meg is

védtiik a betegségtói körülbelöl 1 évi idődanlamra. Le-

het ugy is beojtani az állatokat, hogy a beteggel össze-

uyálazatott durva takarmányt adunk az egészségesnek,

de ez nem biztos módszer.

A beojtott állatok gyógyítása is a fent mondottak

szerint történik.

Hozzátehetjük az elmondottakhoz, hogy a betegek-

nek akkor, a mikor a szájuk táj ne szálas hanem lehe-

tőleg ivós takarmányt (moslékot) adjunk, mert hiszen

elgondolhatjuk, ha a szája táj az állatnak, nem szívesen

eszi azt a takarmányt, mely szúrja a szájában levő sebeket.

Minden esetben azonban pihenni kell a beteg állat-

nak mindaddig, mig teljesen gyógyul.

Mit kell Unni a gazdának, ha valamelyik állatán tszrt-vtszi a ragadó* $i,ij- és körömfájást ?

A száj- és körömfájást, vagy ennek gyanúját, a

törvény értelmében azonnal jelenteni kell a községi bí-

rónál vagy a jegyzőnél, a ki azt mindjárt megírja a

főszolgabírónak és a in. kir. állatorvosnak, ez pedig

azonnal kimegy, megvizsgálja a gazda állatát és ingyen

jó tanácscsal is ellátja, hogyan gyógyítsa ki azt.

Az a gazda, a ki az állatán fellépő ragadós száj-

és körömfájást vagy annak gyanúját be nem jelenti, a törvény értelmében szigorú büntetést kap.

Addig is, mig az állatorvos kimegy, el kell szépen

különíteni a beteget a többi állattól, ugy, hogy az inás

gazdának semmiféle állatával ne érintkezhessek, nehogy

a betegséget más udvarban vagy tanyán levő állat is

megkapja.

Ilyen betegségben szenvedő állatnak a tejét, külö-nösen nyersen, nein szabad használni; inert az ilyen

tejtől az ember is megbetegedhetik és nagy kínokat

szenved.

Mit kell tenni a gazdinak akkor, ha a ragadU **íj-és körömfájás m ir megszűnt az állatain ?

Ha már beteg állata egy sincs a gazdának, je-

lentse be ezt is a községi bírónak, vagy a jegyzőnek.

Azután elsó sorban is alaposan tisztítsa meg azt az istálöt

és azt a helyet mind. a hol a beteg állatok tartózkod-

tak, vagy, hacsak egy perc/.re is, megfordultak ; mert

ott maradt a betegség csiráia s ezt onnan ki kell pusz-

títani. A falat söpörje le tisztára és frissen ojtott mész-

szel jól meszelje be. Az istálló talaját ássa fel úgy

3 ujjnyira, a korhadt deszkákat, dobja tűzre, a tetőzetet

söpörje le tisztára, azután a jászlakat, istállóoszlopokat

jó erős forró lúggal súrolja le, a hidlás alatt levő pisz-

J kot., trágyát és trágyalevet hordja ki avval együtt, a

mit eddig lesöpört, felásott. Ezeket jó mély gödörbe ássa

el, hintsen rá egy réteg ojtatlan meszet és földelje el.

A kitakarított istállóba hordjon friss földet, új körömfát

és másik padmaljdeszkát.

A kihordott trágyát frissen ojtott mésszel jól lo-

csolja be. s ha a hatóság erre engedélyt ad, ne ökrös

szekerekkel, hanem lovas fogatokkal hordja ki a szántó-

földre és ott lehetőleg azonnal lovasfogattal szántsa alá.

receni szalonna kapható Jánosa Gyula csemege-kereskedésében Kőszegen.

Közga zdasag.

A R l c h t e r - f ó l e

LINIMENTUM CAPS. COMP. H o r g o n y - P a l n - E x p e l l e r

í.fjy r*>p kipróbált háziszer, a mely már főbb mint 3.1 ev o u megbízható bedorzsulesdJ alkalmaz tátik kimeneti, ttiziil n t k i ' t u i i t l I u i e s Silányabb utánzatok miatt bevásárláskor

—1 vatosak legyünk és csakis eredeti üvegeket dobozokban a..Hsr|«af" védjegyével és a,.liclUr"caég-jegyzétwel f o g j u n k el. — f., 1 k. 40 f. es 2 k. árban a legtöbb gj ógya*ertárb»n kapható. K -raktár: T ö r ő k J ó z s e f gyógyszerésznél B u d a p e s t e n .

Hiouter F. A. J . és társa, •aeex os kir. u ivarl íxámtók.

Rüdo l t t a d l .

I t f y a v u l y a i ö r é f t .

Ki neliéa nyavalya, görcsök is más idt-gbajban szenved, kérjen röpiratot ró a. Kapliaió ingyen és bérmentve Schwaiieiiapotlinke, Frankfurt a/Main.

«0*R»0 VHWAW&

K W I Z D A féle Korneuburgi marha táppor

Étrendi szer lovak, szarvasmarhák és Juhok részére. 50 ó«y-fckereskedésben Kftraktár Kwlzás Farwici Jáaos. e s é s kir. osztr-m»-gyar román királyi és bolgár fejedelmi rnlvarl szállító, karüMi j y ó j y *

' t a r á n , kaniaakarfl, Bécs aialiatt

H I l t D K T M Ó Y . Ő ca. é« apostoli királyi Felségének leglelső elhatározása

folytán ezennel niegind ittatik

a WL magyar királyi állaznsorsjáték rendezése. Az ezen sorsjáték uiáu remélhető tiszt* jövede-lem következő közhasznú én jótékony célokra fog fordíttatni 11 itizonegyí egyenlő részben: 1. H vagyontalan állami tisztviselők özvegyei és árvái segélyezésére uránt alap, 2. a ki'zdivásárbelyi és vidéki Rudolf kórház, 3. a Magyar Gazd-asszonyok országos egyesülete, 4 a Magyar Országos köz-ponti Erőbe!-nőegylet, 6. a budapesti Mária Dorottya-egye-sület; 6. a budapesti el-ő gyermekmenhely-egyesület, 7. a horvát Mensa Ac,.demica, «. a' Stefánia pesti gyermekkórház-egylet, 9. az országos dijnok-egylet, 10. a budaposti polik-

linikai egyesület, 11. a budapesti Mária congreg.uió Ezen sorsjái k o-s/.es, 7«Ul-ben megállapított nyereményei a/, alább következő játékterv szerint 365.000 koronára rúgnak,

és pedig : 1 főnyerem. 150,000 kor. 10 nyerem, á 1.000 k. t . 60.000 . 20 . , 600 , 1 . 20.000 . 50 , . 100 . 1 „ 10.000 . 100 , . 60 ,

2 nyerem, á 6.000 . 1000 . . 20 . 5 , . 2.000 , 6600 , . 10 ,

Az összes nyeremények készpénzbeli fizettetnek ki.

A húzás visszavonhatlanul | 9 » 2 é t i d e c e m b e r h ó

30-ÚI I Budapesten történik.

Z Z Egy sorsjegy ára 4 koronával van megállapítva. —

.Sorsjegyek kaphatók: a m kir. lottójövedéki igaz-gató ágnál Budapesten (Csepelrakp.irt, Vámpalota), továbbá: valamennyi posta, adó-, vám- és sóhivatal-nál, vasúti állomásokon s a legtöbb dohány-tőzsdében és váltóQzleiben.

Budapesten, 1902. évi julius hó 1-én.

A E kir, lottcjoTeieki igug i táug .

A lékai községi erdőben folyó évi december hd 9-én delelott 10 órakor körülbelül 1 5 0 0 drb. fürészrönkn és 7 5 0 drb. épQleift-tóizs fng ár-ver