FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS - FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉS Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet <http://www.vki.hu/~tfleisch> <[email protected]> Szolnoki Főiskola Felnőttképzési Központ Európai Uniós integráció gazdaságtana Budapest, 2005 november 19.
FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS - FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉS. Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet . Szolnoki Főiskola Felnőttképzési Központ Európai Uniós integráció gazdaságtana Budapest, 2005 november 19. - PowerPoint PPT Presentation
Welcome message from author
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Szolnoki Főiskola Felnőttképzési Központ Európai Uniós integráció gazdaságtana
Budapest, 2005 november 19.
FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS – FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉS
Bevezetés. Fenntartható Fejlődés Stratégia, mint a Nemzeti Fejlesztési Terv kötelező előzményehttp://www.fenntarthatosag.hu
Az elkészült húsz ágazati stratégia egyike volt a fenntartható közlekedés és infrastruktúra
Ehhez készült egy külön preambulum a fenntarthatóság értelmezése céljából, ez a mostani blokk első fele
A teljes témakör három blokkja: a fenntartható fejlődésről általában, a fenntartható közlekedés és infrastruktúra irodalma, a fenntartható közlekedési stratégia elemei
A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSRŐL
ENSZ Bruntland jelentés (Közös jövőnk 1987) definíció: „Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné az eljövendő generációk lehetőségét arra, hogy ők is kielégíthessék a szükségleteiket”
Nyelvi korrekció: „Olyan fejlődés, amely anélkül elégíti ki a jelen szükségleteit, hogy veszélyeztetné az eljövendő generációk lehetőségét arra, hogy ők is kielégíthessék a szükségleteiket”
szolidaritás/önvédelem ld. múlt óra, második blokk]
A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSRŐL
A „három krumpli”
Gyenge fenntarthatóság: a (környezeti, társadalmi, gazdasági) tőke összességében ne csökkenjen
KÖRNYEZET
TÁRSADALOM
GAZDASÁG
A „három krumpli”rendszerösszefüggésberendezve
Erős fenntarthatóság: a környezeti korlátokat önmagukban be kell tartani
Közvetlenül a ‘gazdaság’, esetleg a ‘társadalom’ folyamataira tudunk hatni. E rendszerek fenntarthatóságá-nak vannak külső és belső feltételei. - Kapcsolatok
A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSRŐL
KÖRNYEZET
TÁRSADALOM
GAZDASÁG
RENDSZERÜNK FENNTARTHATÓSÁGÁNAK KÜLSŐ ÉS BELSŐ FELTÉTELEI
A fenntarthatóság külső feltételei: az input ne lépje túl az erőforrások regenerálódási ütemét; az output ne haladja meg a természet felvevőképességét; (+ a nem-megújulók használatának kifuttatása megújulókkal való helyettesíthetőségük üteme szerint).
A fenntarthatóság belső, (rendszerműködési) feltételei: a rendszer érzékelje a peremfeltételeket, annak megfelelően működjön; és alakuljanak ki e működés önszabályozó belső alrendszerei.
A fenntarthatóság belső feltételeinek kielégítése megújuló közlekedési szakértelmet igényel
A FENNTARTHATATLAN KÖZLEKEDÉS
BELSŐ ÖNERŐSÍTŐ FOLYAMATAI A mai ágazati alrendszereknek is vannak önerősítő
folyamatai, ezeket azonban nem a külső fenntarthatósági korlátok vezérlik.
A közlekedési rendszert érintő feladat tehát kettős: + elemezni kell a jelenlegi folyamatokat, és megbontani a mai fenntarthatatlan működést stabilizáló visszacsatolásokat; (néha intézményi vagy tudati rögzültségeket,+ kiépíteni azokat a rendszerműködéseket, melyek képesek a fenntartható működést stabilizálni.
A FENNTARTHATATLAN KÖZLEKEDÉS
BELSŐ ÖNERŐSÍTŐ FOLYAMATAI Az infrastruktúra létesítmények élettartama hosszú,
de ennél is nagyobb időszakra terjed ki a strukturális meghatározottság, amit létrehoznak.
Kényszeres állandó toldozás: az új építés is a régi struktúrát építi. Pálya-függés (path dependency).
Nagy rendszerré kiépülő közlekedési alágazatok: vasúti minta - központi tervezés, üzemi/technikai szempontok prioritása, „természetes monopólium”
Az alágazatok intézményei nyitottak a „még gyorsabb, még erősebb, még speciálisabb” irányokra, (TVG, autóút, tankhajó stb.), nehezebben látják be azt, ha irányt kell váltani, mert ellehetetlenül a közlekedés.
A KÖZLEKEDÉS JELLEMZŐ KORSZAKAI
Eltolódás az egyes közlekedési módok szerepében.Az újabb technológia időről időre újabb domináns közlekedési módot alakít ki.Forrás: Nebojsa Nakicenovic IIASA 1988
Pre-indusztriális korszak: a csatornák kiépülése
Iparosítás korszaka: a vasút diadalmenete.
Modernizáció korszaka: a gépkocsi dominanciája.
???
A KÖZLEKEDÉS JELLEMZŐ KORSZAKAI
Pre-indusztriális korszak: a csatornák kiépülése Iparosítás korszaka: a vasút diadalmenete. Modernizáció korszaka: a gépkocsi dominanciája ???. Poszt-modern időszak: „everything goes” Nincs domináns közlekedési alágazat Integrációk, együttműködések, szövetségek
.
A KÖZLEKEDÉS JELLEMZŐ KORSZAKAI
A FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉS SZAKIRODALMÁNAK TANULSÁGAI
Az alágazati dominanciát elősegítő technológia helyett az integrációkat elősegítő technológia.
A hardver (pálya + jármű) fejlesztésében alkalmazott technológia túlsúlya helyett a szervezésben, szabályozásban alkalmazható technológia (‘szoftver’)
Üzemi technológiai racionalitás túlsúlya helyett a felhasználói, kiszolgálási szempontok előtérbe kerülése (‘a felhasználó legyen a közlekedéspolitika fókuszában’ – Time to decide 2001)
Kínálati megfontolások prioritása helyett a keresleti szempontok előtérbe kerülése
A két kulcsfogalom, az elérhetőség és a mobilitás javítása közül az elérhetőség szempontjainak előtérbe kerülése
különböző közlekedési módok együttműködése (intermodalitás), távolsági és helyi közlekedés együttműködése, térségi közlekedési szövetségek + állomások új szerepe
A közlekedés jobb beágyazása: szakpolitikák integrációja (közlekedés a várospolitikával, területi politikával stb.), döntési folyamatok társadalmi beágyazása, felhasználói szempontok érvényre jutása, értékelés befoglalása a fejlesztésekbe (vége)
A STRATÉGIAI FÓKUSZOK KIJELÖLÉSE
(Elsősorban egy 1998-ban készült közlekedési akcióprogram alapján)
A eseti módon kialakuló programok helyett egy átfogó fenntartható közlekedési program kidolgozása
COWI szektor-programok KTM megbízásra A szektor-programok hatásáról A közlekedési szektor-program tanulságai
EGY KÖRNYEZETBARÁT KÖZLEKEDÉSPOLITIKA ELEMEI
EGY KÖRNYEZETBARÁT KÖZLEKEDÉSPOLITIKA ELEMEI
A közlekedés volumenének csökkentése közlekedési és közlekedésen kívüli meg-oldások együttes figyelembevételével
A motorizált forgalom csökkentése a közlekedés nem-motorizált lehetőségeinekelőnyben részesítés ével
A tömegközlekedés előnyben részesítése, az egyéni közlekedés esetenkénti korl á-tozása
A környezetbarát közlekedési módok előnyben részesítése a környezetet fok o-zottan szennyező közlekedési módok rov ására
A helyi kapcsolatrendszerek közlekedési kérdéseinek előtérbe állítása a távols á-gi megoldásokhoz képest
A célforgalom előnyben részesítése az átmenő- (tranzit-) forgalommal szemben
A közlekedéshálózat szerkezeti korrekciója: többközpontú és többrétegű hál ó-zati szerkezet létrehozása
Technológiai fejlesztés a kibocsátások hosszú távon is tartós csökkentésére
(d) vasúti közbiztonság megteremtése, áruvédelem,garancia
(e, f) a teljes városi úthálózat helyi igazgatásba vé-tele - beleértve az átkelési szakaszokat is
(a, d, e, f, g) a tranzit csökkentése, az elkerülhe-tetlen tranzit vasútra terelése, az áthaladásdrágítása, ill. a hazai életet kevésbé zavarómódra és útvonalra terelése
(d) jó menetrendi kapcsolatok, pl. éjszakai vasutaka 600-1200 km-re fekvő városok között
(d, g) középeurópai országok egymásközti vasútikapcsolatainak fejlesztése
Emlékeztető: a stratégiai célok: (a) A közlekedés volumenének a csökkentése közlekedési és közlekedésen kívüli megoldások együttes figyelembevételével.(b) A motorizált forgalom csökkentése a közlekedés nem-motorizált lehetőségeinek előnyben részesítés ével(c) A tömegközlekedés előnyben részesítése, az egyéni közlekedés esetenkénti korlátoz ása(d) A környezetbarát közlekedési módok előnyben részesítése a környezetet fokozottan szennyező közlekedési módok rov á-
sára(e) A helyi kapcsolatrendszerek közlekedéssel történő elősegítése a távolsági megoldásokkal sze mben(f) A célforgalom preferálása az átmenő, tranzitforgalommal szemben(g) A közlekedéshálózat szerkezeti korrekciója(h) Technológiai fejlesztés a kibocsátások csökkentésére
tiltás tiltás tiltás jelentős ko r-látozás, ese-tenként tiltás
fejlesztésfőforgalmiutakonegyébkéntkorlátozás
fejlesztésfőforgalmiutakonegyébkéntkorlátozás
Forrás: Magyar közlekedéspolitikai koncepció köznyezetorientált értékrendben Magyar Közlekedési Klub, Budapest,1994 nov. (Budapest közlekedési rendszere fejlesztésének fő céljai... Főmterv Rt. Budapest, 1994 aug. alapjántovábbfejlesztve)
1. táblázat. Fejlesztési feladatok övezeti és ágazati prioritások szerint
EGY KÖRNYEZET-BARÁT KÖZLEKEDÉS-POLITIKA ELEMEI
A közlekedés mennyiségének visszafogására irányuló lépések
A motorizált közlekedés csökkentésére irányuló lépések A közlekedés térbeli megosztásának változtatása A közlekedés időbeli lefolyásának változtatása A közlekedés összetételének változtatása A közlekedés szennyezés kibocsátása / forrásfelhasználása
csökkentése A közlekedés társadalmi beágyazódását segítő lépések A meglévő létesítmények megbecsülése, kiegészítése,
felújítása
A STRATÉGIAI FÓKUSZOK KIJELÖLÉSE
A STRATÉGIAI FÓKUSZOK KIJELÖLÉSE
Integrációk
Stratégiák
Szakpolitikai
Területi
Modális
Finanszírozási
Társadalm
i
Értékelési
A mennyiség visszafogása
A motorizált közlekedés csökkentése
A térbeli megosztás változtatása
Az időbeli lefolyás változtatása
Az összetételének változtatása
A szennyezés csökkentése
A társadalmi beágyazódás
A meglévő létesítmények megbecsülése
Első feladat a céloknak, következtetéseknek az általános szinten történő megvitatása, pontosítása
A pontosított célok alapján áttekintendők és megszűrendők a jelenlegi közlekedéspolitika meglehetősen eklektikus célkitűzései
A fenntartható közlekedés stratégiai fókuszai egy konzisztens keretet kell biztosítsanak a közlekedéspolitika szakmai célkitűzéseinek a meghatározásához (‘indikátorok’)
E keretek között el kell kezdeni a (fenntartható) közlekedéspolitika kidolgozását.