68 Fennmaradni vagy elbukni? Osztrák politika az I. világháborúban Lothar Höbelt napjaink egyik legkiemelkedőbb osztrák történésze. A fennmaradni vagy elbukni? Az osztrák politika az első világhábo- rúban című kötet az Osztrák–Magyar Monarchia első világháborús történelmét teljesen új aspektusból: geopolitikába helyezetten mu- tatja be. A magyar olvasónak ez szinte forradalmi narratíva: gyakran megfeledkezünk arról, hogy az 52 millió fős lakosságú dualista ál- lam – minden válság és belső gyengeség ellenére – európai nagyha- talom volt, és sorsa korántsem volt megpecsételve 1914 nyarán. Az egész kötet voltaképp olyan reális alternatívákat, kétségeket mutat be, amelyek száz éve az akkori kor dualista állam vezetőit, illetve közvéleményét foglalkoztatták. A kötet címében lévő osztrák politika a birodalom ciszlajtán felének alaposabb ismertetését jelenti – a né- met-osztrák központ mellett különös tekintettel a csehországi, illetve galíciai lengyel helyzetre. Az osztrák történész e két főbb nemzetiség viszonyaira tér ki részletesebben, nem pusztán politikai jelentőségük miatt, hanem az okból is, hogy a cseh- illetve lengyel forrásokat kellő nyelvismerettel fel tudta használni. A mű vezérgondolata, hogy a címben megfogalmazott kérdés, vagy a lét vagy nem lét kérdése egészen 1918 nyaráig alapvetően a fennmaradás felé látszott eldőlni, és a háború idején olyan mélyre- ható reformok zajlottak le a Monarchiában, amelyek alapvetően biz- tosíthatták volna a dualista állam túlélését ‒ még ha ez megváltozott feltételrendszer mentén lényegében egy új államot eredményezett volna. A fő kérdés belpolitikai szempontból az volt, hogy lehetséges- e úgy megreformálni a birodalmat a háború közben, hogy sikerüljön megőrizni a birodalom nemzetközi súlyát. Lothar Höbelt tehát arra
6
Embed
Fennmaradni vagy elbukni? osztrák politika az I ...veritasintezet.hu/images/sajto_archivum/2019_11_18_Klio_Ligeti.pdf · előtti 50 hadosztályhoz képest 70 lett, de ezenközben
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
68
Fennmaradni vagy elbukni? osztrák politika az I. világháborúban
Lothar Höbelt napjainkegyik legkiemelkedőbbosztrák történésze.Afennmaradnivagyelbukni?Azosztrákpolitikaazelsővilághábo-rúban címűkötetazOsztrák–MagyarMonarchiaelsővilágháborústörténelmét teljesen új aspektusból: geopolitikába helyezettenmu-tatjabe.Amagyarolvasónakezszinteforradalminarratíva:gyakranmegfeledkezünkarról,hogyaz52milliófőslakosságúdualistaál-lam–mindenválságésbelsőgyengeségellenére–európainagyha-talomvolt,éssorsakorántsemvoltmegpecsételve1914nyarán.Azegészkötetvoltaképpolyan reális alternatívákat,kétségeketmutatbe,amelyekszázéveazakkorikordualistaállamvezetőit, illetveközvéleményétfoglalkoztatták.Akötetcímébenlévőosztrák politika abirodalomciszlajtánfelénekalaposabbismertetésétjelenti–ané-met-osztrákközpontmellettkülönöstekintettelacsehországi,illetvegalíciailengyelhelyzetre.Azosztráktörténészekétfőbbnemzetiségviszonyairatérkirészletesebben,nempusztánpolitikaijelentőségükmiatt,hanemazokbólis,hogyacseh-illetvelengyelforrásokatkellőnyelvismerettelfeltudtahasználni.
A mű vezérgondolata, hogy a címben megfogalmazott kérdés,vagyalétvagynemlétkérdéseegészen1918nyaráigalapvetőenafennmaradásfelélátszotteldőlni,ésaháborúidejénolyanmélyre-hatóreformokzajlottakleaMonarchiában,amelyekalapvetőenbiz-tosíthattákvolnaadualistaállamtúlélését‒méghaezmegváltozottfeltételrendszer mentén lényegében egy új államot eredményezettvolna.Afőkérdésbelpolitikaiszempontbólazvolt,hogylehetséges-eúgymegreformálniabirodalmataháborúközben,hogysikerüljönmegőrizniabirodalomnemzetközisúlyát.LotharHöbelttehátarra
Azelsőfejezeta„bessz”címetviseliésaMonarchiaelsőkilencháborúshónapjátmutatjabe,amelyidőszakotjoggalnevezhetjükabirodalomvesszőfutásának.Sorozatos hadszíntéri kudarcok, jelen-tékeny területvesztés, valamint borzalmas emberveszteség mellett folyamatosangyengültadualistaállambel-éskülpolitikaihelyzete.Ausztria–Magyarországezeketaveszteségeketelsődlegesenszövet-ségese,aNémetBirodalomtehermentesítésemiattvállaltafel,illetveszenvedteel–ezenkilenchónapalattmegközelítőenkétmillióka-tonátelveszítve.Hamarosanazjelentettealegsúlyosabbkülpolitikaidilemmát, hogy teljesítsék-e azolaszokDél-Tirolravalókövetelé-seit?Báranémetekeztösztönözték,aMonarchiaebbenazesetbensajátérdekeithelyezteelőtérbeésnemetmondott,amelynekkövet-kezményeazolaszhadüzenetlett1915májusában.Enehézhelyzetazonbanparadoxmódonmégiserősítetteadualistaállamkohézióját,mertazolaszokelleniháborútaciszlajtánnémetlakosságmegnyug-vássalfogadta,sőt,ahogyegybankigazgatófeljegyezte,„összeshá-borúnkközülezvoltalegnépszerűbb”(�4.).
A soron következő két alfejezet az osztrák belpolitikai történé-seket, különösenpedigKarlStürgkhosztrákminiszterelnök sorsátmutatjabe.Ezekarészektalánkevésbéhozzáklázbaamagyarolva-sót,demindenképpenhasznosösszefoglalástnyújtanakAusztriaek-kori történeténekmegértéséhez,különösenabonyolultcsehországieseményektekintetében.AmásodikrésztHöbelt legjobbanazzalakorabeliidézettelnyomatékosítja,hogy„nemtudjuk,miheziskezd-jünkgyőzelmünkkel!”A„hossz”konjunktúrájátugyanisaMonar-chiakevéssétudtakihasználni,elsődlegesenazért,mertahátországbelsőfeszültségeifolyamatosannövekedtek–ahadszíntérisikerekellenére.
Anegyedik fejezet a IV.Károly trónra lépése utáni reformidő-szakotmutatjabe.EzvolttalánalegmozgalmasabbidőszakaMo-narchiaelsővilágháborústörténelmében:afiataluralkodóreformokegészsorábakezdett.Höbeltelemzésealapjánrészletesképetnyer-hetünkazekkorifolyamatokról,ésbirodalminézőpontbahelyezet-tenismerhetjükmeghazánkekkorisorsátis,különöstekintettelTi-szabukására(171–182.).
E korszak legfontosabb külpolitikai eseménye az USA hadba lé-pésevolt.HöbeltérdekesésszemléletesmódonállítjapárhuzambaazEgyesültÁllamokekkorikülpolitikájátaz1812-esbrit–amerikaiháborúval.Aprofesszorjoggalmutatráarra,hogyazUSAmindkétesetbenvoltaképpkereskedelmiérdekeivédelmébenkapcsolódottbeegyeurópaisúlypontú,deglobálisháborúba(1�2‒1��.).
Azötödikfejezetaz1917őszeutáni‒egyéves‒időszakotte-kintiát.Különösenértékesnektartomanagyhorváttervekrészle-testaglalását,amelyrőlszinténcsakritkánesikszóamagyarhis-toriográfiában. Höbelt a kérdés rendezetlen voltát „elszalasztottlehetőségnek”véli (256.),dereálisanmutatjabe,hogyvalójábannem lehetettkeresztülvinnieffajta terveket,hiszenazmindakétbirodalomfeletérintetteésTiszamerevenelzárkózottmindenolyanlépéstől,amelyaMonarchiatrialistaátalakításáteredményezhettevolna.Hasonlóan jól sikerült részaSzixtusz-misszióbelpolitikaihatásánakbemutatása.
Magyarszempontbóltalánalegérdekesebbfejezetazutolsó,hato-dikrész,amely1918októberénektörténéseit,vagyisafinis Austriae korszakátmutatjabe.HöbeltrészletesenismertetiIV.Károlyoktó-ber16-ánkiadottmanifesztumát,amelyföderatívállammáalakítottaabirodalomciszlajtánfelét.AprofesszorértelmezésébenacsászárelsősorbanWilson14pontjávalszemben fogalmazta meg ezt a doku-mentumot(26�.)‒ezzelszembenmagamúgyvélem,hogyinkábbaz
Kiemelkedőenfontosnaktartom,hogyHöbeltszámosolyanada-tot,feljegyzéstteszközzé,amelyeknemerősítikmeg,vagyegyene-sen cáfolják aMonarchia általánosgyengeségére, illetve elégtelenvilágháborús teljesítményére vonatkozó communis opinio-t, amelynálunkamarxistatörténetírásnézetrendszeremiattismeggyökere-sedett.Akötetbenpéldáulolvashatunkarról,hogy1916májusábanakezdetidél-tirolisikerekidejénBerlinbenúgyvélekedtek:bárcsakanémethaderőtirányítanáazosztrák‒magyarHadsereg-főparancs-nokság(101.).
Nagyon érdekes, egyben elgondolkodtató Höbelt azon állítása,hogyKelet-Európábanvalójábanabreszt-litovszkibékébenfügget-lennéváltállamokjelentekmegújra1989-ben,másképpfogalmazvaebbenarégióbanvalójábanaközpontihatalmakkeletigyőzelménekkövetkezményeitlátjuk,ésnemaversailles-irendszerhatásait.
Manfried Rauchensteiner A kétfejű sas halála című, jóval rész-letesebbéshosszabbmonográfiájáhozképest‒amelynekmásodikkiadása2017-benmagyarnyelvenisnapvilágotlátott‒HöbeltművejóvaltömörebbösszefoglalóazI.világháborúolyanosztrák‒magyarpolitikaiaspektusairól,amelyeketérdemesmegismernünk.Kiválóakötetforrásanyaga,amelyjórésztpublikálatlannaplókraésfeljegy-zésekretámaszkodik,ésszámosolyanszempontotnyerbelőlükazolvasó,amelyalapvetőeneltérazelsővilágháborúravonatkozó„de-
73
terminista”nézőponttól.Számunkra a legfontosabb tanulság,hogyezenvészterhesévekhazaitörténéseitnemelégmagyarszemszögbőlvizsgálni,hanemaMonarchiakereteinbelülkellértelmezniazokat.Jóllehet a kötet elsődlegesen a ciszlajtán viszonyokat taglalja, re-cenziómban talán rávilágíthattam arra, hogy amagyar vonatkozá-súkérdésekisfontosszerepetkapnak–sajnos(ön)kritikakéntkellmegállapítanunk, hogy a szerzőmindössze néhány hazaimunkárahivatkozhatott,mivelcsakkevéseffajtaértekezésjelentmegidegennyelven.Nagyonfontosnaktartomtovábbá,hogyatörténészpoliti-katörténetimunkáttettközzé:ezaműfajnemdivatosmanapság,pe-digalegfontosabbkérdésekvalóbanezenaterületentanulmányoz-hatókalegjobban.