FElkéSzítéS SzAkmAi vizSgárA környEzEtvédElmi tErülEtrE ... · részben a vízi növények fotoszintéziséből, részben diffúzió révén a légkörből származik. A víz

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

A TISZK rendSZer TovábbfejleSZTéSe – PeTrIK TISZKTÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

FElkéSzítéS SzAkmAi vizSgárA környEzEtvédElmi tErülEtrE

Szakmunkás vizsgafeladatok12. évfolyamtAnUlÓi JEgyzEt

SzakmunkáS vizSgafeladatok

Környezetvédelmi fejlesztő tárSaSjáték kéSzítéSének projektje

12. évfolyam

tanulói jegyzet

felKészítés szaKmai vizsgára Környezetvédelmi területre • szaKmunKás vizsgafeladatoKtámop-2.2.3-07/1-2f-2008-0011

A kiadvány a TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011 azonosító számú projekt keretében jelenik meg.

Szerző: Gőgh Zsolt

Lektorok: Gőgh Róbertné Drahos Zita, Rosta Éva

Borító és tipográfia: Új Magyarország Fejlesztési Terv Arculati kézikönyv alapján

A mű egésze vagy annak részletei – az üzletszerű felhasználás eseteit ide nem értve – oktatási és tudományos célra korlátozás nélkül, szabadon felhasználhatók.

a tananyagfejlesztés módszertani irányítása: Observans Kft. Budapest, 2009.igazgató: Bertalan tamás

Tördelés: Király és Társai Kkt. • Cégvezető: Király Ildikó

PetRiK tiSzK tÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011 3

TARTALOMJEGYZÉK

BevezetéS .........................................................................................................................................................................4

1. PROjeKtnaP ................................................................................................................................................................6

Projekttervezés ................................................................................................................................................................6

a projektmunka tervezésének és lebonyolításának lépései ..........................................................................6a társasjáték stratégiai ötletének kialakítása ....................................................................................................7

Otthoni munkafeladatok megbeszélése ..............................................................................................................7

A vízmintavétel, az élővizek fizikai, kémiai, biológiai vizsgálatának elméleti összefoglalása ............7Meder és környezetének terepi vizsgálata. A víz fizikai, kémiai vizsgálata. Az élővizek biológiai vizsgálata – BISEL-index meghatározása ..............................................................7

Oldatkészítés ...................................................................................................................................... 11

Kisvízfolyások vizsgálata a gyakorlatban .......................................................................................... 12

2. PROjeKtnaP ................................................................................................................................... 13

A vízvizsgálatok elméletének ellenőrzése .......................................................................................... 13

a talajvizsgálatok elméleti összefoglalása ......................................................................................... 13

A zuzmó biotikus index meghatározásának elmélete ........................................................................ 15

talaj- és légszennyezési vizsgálatok a gyakorlatban .......................................................................... 16

A fejlesztő társasjáték további tervezése. Kérdésgyűjtemény (konkrét és összefüggésekre irányuló). a játékstratégia véglegesítése .............................................. 17

3. PROjeKtnaP ................................................................................................................................... 18

„Alkotónap” – a fejlesztő társasjáték kiviteli terve és megvalósítása ................................................ 18

Próbajáték ...........................................................................................................................................26

Projektértékelés ..................................................................................................................................26

MelléKleteK ....................................................................................................................................27

1. melléklet. Mérési adatlap ................................................................................................................28

2. melléklet. BISEL-index értékelését segítő táblázat ........................................................................30

3. melléklet. Értékelőlap ..................................................................................................................... 32

4 SzAKMunKáS vIzSgAfELAdAToK • TAnuLóI jEgyzET 12. ÉvfoLyAM

BEvEZETÉs

a projekt célja, hogy rendelkezz olyan szakmai és természettudományos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel, amelyek nélkülözhetetlenek a szakmai vizsgán a sikeres megfeleléshez.

Megvalósítandó követelményekKépes legyél a természettudományos tantárgyakban tanult elméleti ismeretek gyakorlati alkalma- –zására a BiSel-vizsgálatok témakörében.Képes legyél a mintavételi helyek önálló kiválasztására, a mintavételi szabályok betartására, a –minták tartósítására és előkészítésére, az eszközök és mérőműszerek megválasztására, megfelelő használatára, karbantartására a víz fizikai és kémiai jellemzőinek terepi vizsgálata során.tudd az oldatok készítéséhez szükséges számítási feladatokat elvégezni és oldatot készíteni. –Képes legyél az önálló talajmintavételre a mintavétel szabályai szerint. –tudj talajkivonatot készíteni. –Képes legyél a talajminta fizikai és kémiai jellemzőinek helyszíni vizsgálatára mérőbőrönd segít- –ségével.tudd az eredményeket rendszerezni, tudj következtetéseket levonni a mért és az elvárt értékek- –ből.Képes legyél zuzmó biotikus index számítására. –Képes legyél a jegyzőkönyvek önálló elkészítésére. –

A projekt speciális követelményeiKépes legyél a teljes projekt és a fejlesztő társasjáték tervezési lépéseinek elsajátítására, a tervek –új ötletekkel való kiegészítésére.Képes legyél a megszerzett ismeretanyagot kérdések, feladatok formájában, nehézségi szintek sze- –rint csoportosítani.Együttműködve tudj tervezni. –ismerd a tervezés fázisait és tudd alkalmazni azokat. –A megfelelő anyagokkal (fa és papír) és a hozzájuk tartozó megmunkáló eszközökkel legyél képes –önálló munkára, tudj vágni, fűrészelni, faragni, csiszolni, festeni.El tudd készíteni a projektbemutató előadás kép- és szöveganyagát. Részt tudj venni a játékszabály –konkrét megfogalmazásában, és képes legyél a játékban szereplő kérdések és válaszok érthető és világos megalkotására.Képes legyél az alapfokú kép-, előadás- és szövegszerkesztő, táblázatkezelő programoknak a tár- –sasjáték táblájának és elemeinek megvalósításában történő alkalmazására (képkivágás, minőségi javítások, színkorrekció, szöveg és táblázat formázása, diák tervezése).Lásd át a környezetvédelmi fejlesztő társasjáték stratégiáját, összefüggéseit, ismerd szabályrend- –szerét. tudd alkalmazni a megszerzett természettudományos ismereteket. –


JelmagyarázatA tanulói jegyzetben a tananyag fontos elemeit, a példákat és a tanulási tippeket különböző ikonok jelö-lik.

Ikon Jelentés

a projektnap céljainak, feladatainak meghatározása.

Az ikon fontos, jól megjegyzendő, megtanulandó ismereteket jelez.

Az ikon mellett olyan gondolatébresztő, kérdéseket, felvetéseket, problémákat találsz, ame-lyek megválaszolásával elmélyülhetsz a témában.

az ikon házi feladatot jelez.


1. projektnap

A nap feladatai 1. A fejlesztő társasjáték projektjének témabevezetése, tervezése és szervezése2. Élővizek biológiai és kémiai vizsgálatának elméleti megismerése3. Oldatkészítés 4. vizsgálatok a Paprikás-patak mentén Solymár-óbuda térségében

PROJEKTTERvEZÉs

A projektmunka tervezésének és lebonyolításának lépései

1. feladata projekt folyamatának áttekintése, melynek során felvázoljuk a háromnapos munka lépéseit közös meg-beszélés formájában, meghatározzuk a feladatokat, személyekre, csoportokra osztjuk az egyes munka-részeket.

A projekt tervezésének első lépése a téma pontosítása, ötletekkel való kiegészítése, közös megbeszé-lések alapján. a konkrét téma- és célkijelölés után részletesen kidolgozzuk a három nap tervét, anyag- és eszközigényét, valamint azt, hogy az egyes feladatokat ki vagy kik fogják elvégezni. ezután foghatunk a konkrét megvalósításhoz, majd bemutatjuk a projekt eredményét, végül értékelnünk kell tanár- és di-ákszemmel az elvégzett munkát.

A projekt mint munkaszervezési forma alapvető lépései:témafelvetés, témamegbeszélés és célkijelölés –Ráhangolódás, a továbbgondolkodás időszaka –Konkrét tervezés –a téma feldolgozása, megvalósítása –az eredmények bemutatása –Külső és belső értékelés –

Mit jelent?Témafelvetés: közös megbeszélés alapján ismerheted meg a tanárod vagy társad által felve-tett témát, amelyet jó ötletekkel akár módosíthatsz is.a megegyezés után fontos, hogy kijelöljük munkánk célját.

Ráhangolódás: a téma és cél alapján otthoni vagy másnapi továbbgondolásra is van lehe-tőséged, mellyel céltudatosan kiegészítheted a közös munkát.

Konkrét tervezés: mielőtt a megvalósításhoz látnánk, szükséges, hogy időben az anyag- és eszközszükségletet is meghatározva, személyekre szabva lépésekre bontsuk az elvégzendő feladatokat. terveinket írásban, táblázatban vagy akár rajzos formában rögzítenünk kell.

Témafeldolgozás: ennek keretében történik a gondolatok, tervek megvalósítása.


Az eredmények bemutatása: a projektek célja sokféle lehet, összefoglalásképpen készülhet tabló, előadás, könyv, színdarab, játék stb., amelyeket végül bemutatunk az érdeklődők-nek. fontos, hogy a megvalósítás teljes időtartamában figyeljünk arra, hogy ne tévesszük szem elől célunkat.

Külső és belső értékelés: az értékelés többoldalú lehet, történhet a külső közönség részéről, a tanárok, a csoporttársaitok és önmagatok (önértékelés) által.

A társasjáték stratégiai ötletének kialakításaMivel a játék a szakmai vizsgára való felkészüléseteket segíti, tanáraitok a sokféle lehetőségből egy stra-tégiai játék megvalósítását ajánlják, melyet ötleteiddel kiegészíthetsz, alakíthatsz is. a terepi gyakorlata-id során alkalmazni fogod a már meglévő biológiai, környezetvédelmi tanult ismereteidet. A gyakorlatok elvégzése segít majd az ötleteléskor. Ennek során vedd figyelembe, hogy a játék stratégiájának a szakmai képesítő vizsgára való felkészülésedet kell segítenie.

Otthoni munkafeladatok megbeszélésea napi terepi vizsgálatok elvégzése alapján kérdés-válasz kártyákat kell elkészítened, illetve képeket kell gyűjtened újságokból és az internetről, hogy a társasjáték szép és minőségi megjelenítését elősegítsd.

a konkrét házi feladatok leírását a napi jegyzet végén találod.

A vízmintAvétel, Az élővizek fizikAi, KÉMIAI, BIOLóGIAI vIZsGáLATánAK ELMÉLETI

összefoglAlásA

meder és környezetének terepi vizsgálata. A víz fizikai, kémiai vizsgálata. Az élővizek biológiai vizsgálata – Bisel-index

meghatározása 2. feladat

Az élővizek fizikai, kémiai, biológiai vizsgálatáról a korábban tanult elméleti anyagot szakértői mozaik formájában fogjuk összefoglalni.

Alkossatok négyfős csoportokat! A csoportok számjelet kapnak. A csoport minden tagja kap egy-egy ismétlő, betűjellel ellátott szövegrészt a már megtanult anyagból. olvasd el figyelmesen a szöveget! Az azonos betűjelű szöveg tulajdonosaival beszéld meg, dolgozd fel a kapott információkat, majd menj visz-sza csoportodhoz és tájékoztasd őket is! Ebben a feladatban mindhárom témát feldolgozzuk. A szakértői mozaik tartalmát az alábbi elméleti blokkban találod meg 4 részre osztva (A, B, C, d).

Az elsajátítandó ismeretanyag ellenőrzése a megalkotott 4 fős csoportokban, a következőképpen tör-ténik:

jeleket kaptok csoportonként. –a tanár feltesz egy kérdést. –A csoport megbeszéli a választ. Meg kell győződnötök arról, hogy mindegyikőtök helyesen fog –válaszolni a kérdésre.valaki „kihúzza”, melyik jelű tanuló, melyik asztalnál válaszol. Akinek a jelét és csoportszámát –kihúzták, megmondja a választ.Minden helyes válasz gyarapítja csoportotok pontszámát. –


1. A vízről általában2. A vízminőség: a víz fizikai, kémiai tulajdonságai3. Élővizek biológiai vizsgálata – BISEL-index meghatározása

„A” szöveg A vízről, a mintavételezés módjáról és a medervizsgálatokról általában

A víz az élő szervezetek számára nélkülözhetetlen. Az emberi szervezetnek is megközelí-tően 70%-a víz, nélküle legfeljebb 4-6 napot bírnánk ki.

a Föld vízkészletének ma még csak kis hányadát tudjuk felhasználni, hiszen a tenger-víz az ember számára alig hasznosítható. az édesvízi készlet viszont a hidroszférának csak 1,1%-a, ebből is 1% jeges hótakaró. A mezőgazdasági felhasználás 80%, ebből sajnos 60% elveszik.

A keletkező szennyvíz ugyanakkor – ha nem megoldott a csatornázás – környezeti veszélyt jelent, hiszen fertőzésekhez és eutrofizációhoz (no3

-, PO43-) vezet. a tisztított

szennyvíz és iszapjának elhelyezése különös körültekintést igényel a megelőzés céljából.a víz természetes körforgást végez. ez a körforgás az emberi szervezetben is lezajlik,

de befolyásolja a külső hőmérséklet, a levegő páratartalma és p1. a végzett fizikai munka.A víz kalóriát nem szolgáltató élelmiszernek minősül. naponta kb. másfél liter vizet

fogyasztunk el, az élelmiszerekkel további háromnegyed litert veszünk magunkhoz. nem-csak a folyadék, hanem az ásványi sók is lényegesek benne.

A víz összetételét befolyásoló tényezők közé tartozik a származási hely, a talaj szerke-zete, szennyezettsége és öntisztuló képessége.

a jó ivóvízzel szemben támasztott követelményeket szabványok írják le. a jó ivóvíz legyen átlátszó, lebegő anyagoktól mentes, oldottanyag-tartalma kevés, közel teljes az oxi-géntelítettsége, a tápanyagterhelés csekély és szennyvízbaktérium gyakorlatilag nem talál-ható benne.a mintavétellel szembeni követelmények:

reprezentatív legyen, azaz jól tükrözze a mintázandó terület egészét; –a közegnek és a mérendő komponensnek megfelelő módszerrel történjen; –ne okozzon kárt a mintázott területen; –ne szennyezze a mintát; –megfelelő időben és helyen történjen; –

könnyen végrehajtható legyen.– a legfontosabb mintavételi módszerek:

átlagmintavétel, –pontminta (részminta), –rétegminta. –

a patakmeder jellemzésekor ki kell térnünk a meder természetes vagy mesterséges ki-alakítására, a partoldal esésére, annak borítására, a mederfenék jellemző állapotára, anya-gára.


„B” szöveg A víz fizikai és kémiai tulajdonságai

fizikai tulajdonságoka víz színét a szuszpendált színes lebegő anyagok, tényleges színét az oldott anyagok okozzák. Pl. a fekete, barna szín a humin anyagoktól, a sárgás, barnás a kolloid Feiii-csapadéktól. fehéres a szikes víz a szulfidoktól, karbonátoktól, zöldes pedig a mikroorga-nizmusoktól.

a víz szagát a benne oldott anyagok okozzák, így lehet szagtalan, földszagú, szúrós szagú, záptojás szagú, kellemetlen szagú.

a víz hőmérséklete hatással van a víz sűrűségére, viszkozitására, elektromos vezetésé-re, a gázok oldhatóságára, ízére, szagára. A felszíni vizek hőmérséklete erősen ingadozó. A felszín alatti vizek hőmérséklete állandó, lefelé növekszik.

Ivóvíz esetén a 7-15 Celsius-fokos a kívánatos, a 20 megfelelő, a 25 tűrhető.a víz átlátszósága függ a benne lévő iszaptól, üledéktől, apró élőlényektől és a fényvi-

szonyoktól. Magyarországon kb. 2 m az átlátszóság, szikes tavakban 1-5 cm.A fényáteresztő képesség befolyásolja a fotoszintézist.

A víz kémiai tulajdonságaiaz oxigén a vízben csak kismértékben és csak fizikailag oldódik. A víz oxigéntartalma

részben a vízi növények fotoszintéziséből, részben diffúzió révén a légkörből származik. A víz oldottoxigén-tartalmát a növények és az állatok légzésükhöz, a baktériumok élette-vékenységükhöz és a szerves anyagok lebontásához használják fel.

A vízben oldott sókat a vizek ionos kötésű formában tartalmaznak.a nitrogénformák a következők: elemi molekuláris nitrogén, nitrát, nitrit, ammónia,

ammóniumion. a szerves anyagok a bomlás során ammóniára bomlanak le. a nitrit és a nitrát általában a végbemenő oxidációs folyamatok, az elemi nitrogén pedig denitrifikációs folyamat eredménye.

a foszforformák közül a legegyszerűbb ortofoszfát, de polifoszfátok és más bonyolult foszforvegyületek is jelen vannak vizeinkben. Mindegyik előfordulhat kolloidokban vagy formált foszfor formájában. a természetes vízi környezetben gyakoriak a vassal, alumíni-ummal és a kalciummal alkotott foszfátvegyületek.

a vas előfordulhat a felszíni és a felszín alatti vizekben. Közegészségügyi szempontból a vas nem ártalmas, de kellemetlen ízű, vörösesbarna színt adó.


„C” szöveg egyéb jellemzők

Ebbe a csoportba olyan kémiai jellemzőket sorolunk, melyeket nem egy, hanem több ion vagy vegyület együttes hatása vagy egymáshoz való viszonya határoz meg. a pH a hidrogénion-koncentráció negatív logaritmusa, a víz kémhatásának jellemzője. A tiszta víz pH-ja 7,0 (semleges). A víz már szobahőmérsékleten disszociál hidrogén- és hidroxilionokra.Ha a vízbe olyan anyag kerül, mely a disszociációs egyensúlyt valamilyen irányba eltolja, akkor vagy a hidrogén- vagy a hidroxilionok mennyisége fog megnövekedni. Ha a hidro-génionok koncentrációja lesz nagyobb, azaz a pH kisebb, mint 7, akkor a kémhatás savas lesz. Ha a hidroxilionok koncentrációja lesz nagyobb, azaz a pH nagyobb, mint 7, akkor lúgos kémhatásról beszélünk. a természetes vizek pH-értéke 6,5-8,5 között változik.

a víz keménységét a természetes vízben lévő kalcium- és magnéziumionok okozzák. Magyarországon a víz keménységének jellemzésére az úgynevezett német keménységi fo-kot (nk°) használják. 1 nk°-os az a víz, melynek 1 literében 10 mg kalcium-oxiddal egyen-értékű kalcium és magnézium van oldott állapotban. Értéke általában a vízgyűjtő terület jellemzőitől függően területenként más, általában 5-10 nk° között változik, de a mélységi vizek esetén ennél nagyobb is lehet.

a karbonát (változó) keménységet okozó kalcium-hidrokarbonát és a magnézium-hidro-karbonát forralással eltávolítható. a nem karbonát (állandó) keménységet okozó kalcium-szulfát és magnézium-szulfát, a kalcium-klorid és a magnézium-klorid, forralással nem távolítható el. Eltávolításukra ioncserélő berendezéseket használnak. A víz keménysége a mosószerek hatékonyságát befolyásolja. A tartályok és csővezetékek falán lerakódó „víz-kő” tönkreteszi a berendezéseket, ezért hűtővíz és kazántápvíz céljára kizárólag lágyított víz használható.


„D” szöveg élővizek biológiai vizsgálata – Bisel index meghatározása

A vízminőség változása egy bizonyos mértékig hatással van a környező élővilágra. A mak-rogerinctelenek (szemmel látható gerinctelen élőlények) a vízminőség „bio in di ká to rai”.

A vízfolyások vízminősítésének jól alkalmazható módszere a biológiai vizsgálatok (bioindikáció) alapján számított bioindex (BI). A kapott eredmény alapján következtethe-tünk a vízfolyások ökológiai állapotára.

A vizsgálat a mintavételezéssel kezdődik. A minták begyűjtése az aljzatról, a vízben lévő és a vízbe nyúló növényzetről, ágakról, kövekről stb. történik. A mintavétel célja a vizsgálati helyre legjellemzőbb, legváltozatosabb makrogerinctelenek összegyűjtése.

A határozás és feldolgozás célja az előkészített mintákban az egyes rendszertani egy-ségek számának és a legérzékenyebb csoportok jelenlétének meghatározása (rendszertani csoportonként meghatározott mélységű határozást kell végeznünk, pl. a kérészeket nem-zetség szintjéig szükséges meghatározni).

azokat a rendszertani egységeket, amelyeket egyetlen egyed képvisel, feljegyezzük, de nem vesszük figyelembe a biotikus index kiszámításánál, hiszen ezek előfordulása véletlen is lehet.

Az értékelést segítő táblázat függőleges egységei a taxonok érzékenységét és mennyi-ségét tartalmazzák.

vízszintes egységei a megfigyelt faunisztikus csoportoknak felel meg, 1-től 7-ig csökke-nő környezeti igény szerint sorba rendezve. Az 1. számmal szerepelnek a legérzékenyebb csoportok, 7. számmal pedig a legkevésbé érzékenyek. (A legnagyobb tűrőképességgel rendelkező fajok a táblázat alján szerepelnek-)

Az 1–3. sor elemzésénél figyelni kell arra is, hogy a mintában 1, 2 vagy több rendszer-tani egység van-e jelen (2. oszlop). Ennek alapján kell leolvasni a megfelelő BISEL-index-értéket. (Az adott esettől függ, hogy az első vagy második sort választjuk-e.)

A Iv. oszlopokban a mintákban talált taxon darabszáma van feltüntetve. A sor és az oszlop metszéspontja adja a biotikus indexet az adott mintavételi helyre vonatkozóan. Azt a sort választjuk ki, amely a legjobban utal a legérzékenyebb faunacsoportok jelenlétére az adott mintában.

A 0–10-ig terjedő biotikus indexeket 5 vízminőségi osztályba sorolják, és színekkel jelölik. A 0-s biotikus jelzővel rendelkező mintavételi helyet feketével jelölik.

OLDATKÉsZíTÉs

3. feladatMielőtt csoportotokkal elindulnátok terepi állomáshelyetekre, előbb egy mérőoldattal ki kell egészítene-tek az ökológiai mérőbőrönd tesztsorozatát. Az élővizekben esetlegesen előforduló kloridionok jelenlét egy ezüstnitrát-tartalmú oldat segítségével tudjátok kimutatni. Csoportonként készítsetek 50 cm³, 0,05 mol/dm³ koncentrációjú ezüstnitrátoldatot! Előbb számoljátok ki a bemérendő szilárd ezüst-nitrát tö-megét, majd mérőhenger segítségével desztillált vízzel töltsétek fel az oldat mennyiségét 50 cm³-re. A szükséges anyagokat és eszközöket a terepközpontban lévő dobozban találjátok!


kisvízfolyások vizsgálAtA A gyAkorlAtBAn

4. feladatA Paprikás-patak 5 km-es szakaszának 3 kijelölt pontján kell elvégezned csoportoddal a megadott vízvizsgálatokat!

a) a meder és környezetének vizsgálata

B) A víz fizikai (szín, szag, hőmérséklet, áttetszőség) és kémiai (pH, nitrát, foszfát, vas, összkeménység és oldottoxigén-tartalom) vizsgálata

C) Az élővizek biológiai vizsgálataAz első és második projektnap terepi mérései is a terepközpontból indulnak (kilátó). Itt vehetitek át a

napi vizsgálathoz szükséges eszközöket (mintavételi edény, Secchi-korong, mérőszalag, ökológiai mérő-bőrönd, gyorstesztek stb.). Ezután az alábbi térkép segítségével keressétek meg a tanáraitok által kijelölt mintavételi helyszíneket! (A csoportok különböző mérőpontokat keresnek fel)!

Az eszközök használati útmutatóját és a recepteket tartozékként a mérőbőröndben és a gyorsteszt dobozában találjátok.

a vizsgálatok elvégzése után a csoport minden tagja kitölti a mérési adatlapot, amelyet a tanulói jegy-zet 1. sz. mellékletében találsz meg (mederjellemzők, a víz fizikai tulajdonságai, a víz kémiai és biológiai jellemzői).

M 1:20 000

a) a 2. sz. mellékletben található indikátorfajok ábrái közül válassz ki öt fajt! Készíts 5 db 5 × 10 cm-es kártyát, melynek egyik oldalára rajzold le a választott fajt, ügyelve jelleg-zetességeire! A kártya hátlapján a faj megnevezése, rövid jellemzése szerepeljen.

B) gyűjts a nap témáiról színes fotókat, képeket!


2. projektnap

A nap feladatai1. A vízvizsgálatok elméletének ellenőrzése2. Talajvizsgálatok (fizikai és kémiai jellemzők meghatározása), és a zuzmó biotikus in-

dex3. talaj- és légszennyezési vizsgálatok a gyakorlatban4. A fejlesztő társasjáték továbbtervezése

A vízvizsgálAtok elméletének ellenőrzése

1. feladatAz élővizek fizikai, kémiai, biológiai vizsgálatáról tanult és a gyakorlatban elsajátított anyagot közösen ismételjük át.

A feladat első részében a megalkotott 4 fős csoportokban A, B, C, d jeleket kaptok, s a csoportotok is számot kap. A tanár feltesz egy kérdést. A csoport megbeszéli a választ, majd meg kell győződnötök arról, hogy mindegyikőtök helyesen fog válaszolni a kérdésre. valaki „kihúzza”, melyik jelű tanuló, melyik asztalnál válaszol. Akinek a betűjelét és csoportszámát kihúzták, megmondja a választ. Minden helyes válasz gyarapítja csoportotok pontszámát.

A feladat második részében a házi feladat során elkészült kérdéskártyákat egy csomagba összegyűjt-jük, összekeverjük, majd szétosztjuk csapatonként, egyenlően. A csapatok összekeverik, és sorban ha-ladva mindenki húz egyet a pakliból. Ha nem sikerül felismerned a kártyát, társaid segítenek.

A tAlAjvizsgálAtok elméleti összefoglAlásA

2. feladatAz ide tartozó, valamint a következő téma (A zuzmó biotikus index meghatározásának elmélete) elméleti anyagát szakértői mozaik formájában fogjuk összefoglalni.

A csoport minden tagja kap egy-egy ismétlő, betűjellel ellátott szövegrészt a már megtanult anyagból. olvasd el figyelmesen a szöveget! Az azonos betűjelű szöveg tulajdonosaival beszéld meg, dolgozd fel a kapott információkat, majd menj vissza csoportodhoz és tájékoztasd őket is! Ebben a feladatban mindkét témakört feldolgozzuk. A szakértői mozaik tartalmát az alábbi elméleti blokkban találod meg 4 részre osztva.

Majd ismét visszakérdezünk!A fenti csoportszámozás és betűkódok alapján „kihúzott” tanulók, ismertetik az ezekben a témakö-

rökben megtanultakat. Minden helyes válasz gyarapítja csoportotok pontszámát.


a talajvizSgÁlatOK elMéleti öSSzeFOglalÁSa

„A” szöveg A talajok leírása

A talajok leírásánál színbeli, szöveti és a nagyobb egységeket jelölő szerkezeti jellemzőkre kell kitérni.

a talaj színe kémiai viszonyokra utal, mert a talaj színét a benne lévő ionok határozzák meg. A vörös szín pl. oxidatív környezet eredménye, és háromértékű vasionok jelenlétére utal. A szürke, zöldesszürke szín ellenben oxigénmentes (reduktív) viszonyokra utal, ahol a vas kétértékű ionként van jelen.

A talajszín megadásakor a fő színt kísérő színnel kell árnyalni pl. szürkésbarna, sárgás-vörös stb.

a szövettípussal a talajt alkotó kőzetszemcsék méretére utalunk. Ez alapján agyag-, vályog- és homoktalajokat, illetve azok átmeneteit különböztethetjük meg. a kevés vízzel átgyúrt sodralékból gyűrűt hajlíthatunk, ha nagy agyagtartalmú a mintánk. A sodralék, ha vályogtalajból készítjük, hajlítás közben eltörik, ha homoktalajból, össze sem áll.

Talajszerkezeten a nagyobb összeálló egységek méretét és formáját értjük. Így beszél-hetünk lemezes, oszlopos, diós, rögös, poros szerkezetű talajról.

Mindezek alapján egy adott mintát pl. szürkésbarna diós szerkezetű vályogtalajként írhatunk le.

„B” szöveg A talajnedvesség

az egyes talajok tápanyagtartalma (pl. foszfát- vagy nitráttartalom) összehasonlíthatóvá válik, ha figyelembe vesszük azok nedvességtartalmát. A víztartalom eltávolítását labora-tóriumban 105 Celsius-fokra felfűtött szárítószekrényben, egyébként pedig jól szellőzött helységben 16-24 órán keresztül szobahőmérsékleten végezhetjük el. A tömegveszteséget a nedves tömeghez viszonyítva, a talajnedvesség százalékos értékét kapjuk.

A százalékos talajnedvességértékhez a talajökológiai mérőbőrönd megfelelő táblázatából egy faktorszámot rendelhetünk. a mérésekkel meghatározott foszfát- vagy nitráttartalmat ezzel a faktorszámmal kell módosítanunk. (Pontos leírás a talajökológiai mérőbőrönd vizs-gálati tájékoztatójában található).

A talajsűrűségA talajok különböző méretű és formájú szemcsékből állnak. Az egyes szemcsék különbö-ző sűrűsége, valamint a köztük lévő kisebb- nagyobb üres tér eredményezi a talajok eltérő sűrűségét. A mérés menetének pontos leírása szintén a mérőbőrönd vizsgálati tájékoztató-jában található.

„C” szöveg A talajüledék elemzése

a talajszövet megállapításánál a leggyakoribb módszer a fentebb már említett sodrási pró-ba. ez a tapasztalati módszer azonban igen nagy gyakorlatot kíván. ennek kiváltására hasz-nálhatjuk az igen egyszerű, vizes közegben történő ülepítés módszerét, amely a homok, iszap és agyag szemcseméretek eltérő ülepedési sebességén alapul (Kruedener-módszer). Így a viszonylag pontos homok–iszap arány megállapítható lesz. (Részletes leírás a mérő-bőrönd tájékoztatójában olvasható.)


A foszfáttartalom meghatározásaa talajból a növények által felvett és hasznosítandó tápanyagok közül a nitrátvegyületek mellett a foszfátvegyületek játszanak jelentős szerepet. A talajban való feldúsulásuk a foszfortartalmú ásványok mállásának, a növényi lebontódásnak, illetve a szerves- és mű-trágyák bevitelének köszönhető. Az esővíz a foszfátvegyületeket csak kismértékben oldja, csökkenésük inkább a talajlemosódás eredménye, mivel a felső talajszinten dúsulnak fel.

A foszfáttartalom meghatározásához előbb talajkivonatot kell készítenünk, amelyhez különböző talajkivonószerek használhatók. A talajökológiai mérőbőröndben erre a célra az un. B típusú (laktátoldat) kivonószer szolgál, melynek alkalmazásával a tájékoztatóban le-írt gyorsteszt receptje alapján a foszfáttartalom tájékoztató pontosságú értéke megadható.

A ZuZMó BIOTIKus InDEx MEGHATáROZásánAK ELMÉLETE

„D” szövegBár az indikáció jelensége nem szűkíthető le csupán az antropogén tényezők és az indiká-torok közötti összefüggésre, a bioindikátorokat leggyakrabban valóban környezetszennye-zés kimutatására alkalmazzuk.

A zuzmók kiváló jelzőfajok. Önálló rendszertani kategóriát alkotó (Lichenophyta törzs), két különböző, rendszertanilag is más törzshöz tartozó élőlény, gomba és alga szimbiózisa révén alakulnak ki. Az alga feladata a fotoszintézis, a gomba ún. obligát élősködő, önma-gában nem is fordul elő a természetben, nem képes egyedül megélni. egyes zuzmóalgafajok viszont szabadon is előfordulhatnak. az alga fotoszintetizál, a gomba általa jut szerves anya-gokhoz.

növekedési formájuk alapján három típusuk különíthető el: kéreg-, leveles és bokros zuz-mók.

A zuzmók elsősorban a levegő kén-dioxid- és nitrogén-oxid-tartalmára érzékenyek, de felhasználhatók hidrogén-fluorid, klór, ózon, egyes nehézfémek, valamint radioaktív izo-tópok indikálására is. A szennyezőanyagokkal szembeni érzékenységük elsősorban mor-fológiai és élettani okokra vezethető vissza.

A levegőminőségi index (lmi) kiszámításaA számításkor az egyes zuzmófajok kén-dioxidra való érzékenységét és a mintavételi he-lyek zuzmóval való borítottságát vesszük figyelembe. A képlet: LMI = Σ z · B, ahol z az adott fán található taxonok érzékenységi értékét, B pedig a fa %-os borítottsága alapján képzett értéket jelent (1–10-ig). Pl. egy fán ötféle zuzmó található, ezek érzékenységi érté-kének összege Σ z = (3+2+4+5+3+8) = 25, a 30%-os borítottságból képzett B érték 3, így szorzatuk eredménye LMI = 75.

A levegőminőségi index értéke alapján az adott területet az alábbi öt zóna valamelyiké-be sorolhatjuk:

0 zuzmósivatag, –1–35 belső küzdelmi zóna, –36–55 középső küzdelmi zóna, –56–79 külső küzdelmi zóna, –80– normál zóna. –


tAlAj- és légszennyezési vizsgálAtok A GYAKORLATBAn

3. feladatCsoportoddal a tegnap már megismert helyszínre kell elsétálnod, hogy a Paprikás-patak adott környeze-tében talaj- és légszennyezési vizsgálatokat végezzetek! járjátok be a tegnapi mérési pontjaitok mintegy 100 méter sugarú környezetét, gyűjtsetek be az ott jellemző uralkodó talajtípusból mintát (1 kg minta szükséges)! A mintavételkor 30 cm mélységig teljes szelvényből, kézi ásóval gyűjtsetek anyagot! Hatá-rozzátok meg a területen előforduló zuzmófajokat is! Készítsetek feljegyzéseket előfordulási gyakorisá-gukról! Használjátok az alábbi talaj- és zuzmóvizsgálati jegyzőkönyvet és a talajökológiai mérőbőrönd-ben található vizsgálati útmutatókat, továbbá a mellékletben található határozó segédletet!

TALAj- ÉS zuzMóvIzSgáLATI jEgyzőKÖnyvA) talajvizsgálatok

A mintavétel időpontja:

a mintavétel helye:A mintavételi hely tágabb környezetének jellemzői (természetes, mesterséges, a növénytakaró jellem-zői, esetleges szennyezőforrások):

a talaj általános leírása (szín, szövet, szerkezet):

Másodlagos jellemzők (kiválások, vékonyrétegek):

A talajsűrűség értéke:

a talajüledék vizsgálat eredménye:

a talaj vízmegtartó képessége (ml/ 100 g):

A talaj karbonáttartalma (terepi meghatározás; % Ca-karbonát):

a talaj foszfát- és nitráttartalma (talajkivonatból meghatározva; mg/ l):


B) zuzmó biotikus index meghatározása

A megfigyelés időpontja:A megfigyelési környezet leírása (természetes, mesterséges, növényzettípus és borítottság, az esetle-ges légszennyező források távolsága):

A területen előforduló zuzmó taxonok:

Borítottsági érték:

Biotikus index:

A fejlesztő társasjáték további tervezése. kérdésgyűjtemény (konkrét és összefüggésekre irányuló). A játékstratégia véglegesítése

4. feladatÖsszegyűjtjük, megbeszéljük az első napi házi feladat kérdés-válaszait.

Készíts a második nap elméleti anyagrészéből is az előző napihoz hasonló módon házi feladatot!


3. projektnap

A nap feladatai1. „Alkotónap” – a fejlesztő társasjáték kiviteli terve és megvalósítása2. Próbajáték3. Projektértékelés4. A projektbemutató előadás elkészítése

„AlkotónAP” – A fejlesztő társAsjáték kiviteli TERvE És MEGvALósíTásA

1. társasjátékunk gyakorlati megvalósítása, amelynek keretében csoportmunkában elkészítjük az egyes pályaelemeket, tartozékokat.

Sejtek (a játékpálya 6 szögletű területi elemei) –Fatornyok (a falvak és természeti környezetük megjelenítésére) –Dobókockák (szimbólumjelöléssel) –Szimbólumkorongok –Szimbólumkártyák –Kérdés- és feladatkártyák (több nehézségi szintű) –Dobozok –játékleírás –

feladatunk lesz továbbá, hogy a projektbemutató előadásra is felkészüljünk. (PowerPoint program-mal kell készítenetek bemutatót az egész projektről és magáról a társasjátékról.)

2. az alkotómunka után kipróbáljuk a játékot, elvégezzük az esetleges korrekciókat.

3. Legvégül értékeljük a három nap eseményeit, önértékelő kérdéssor és tanári értékelőtábla segítségé-vel.

1. feladatmegbeszélés alapján alakítsunk csoportokat! Hat különböző létszámú és feladatú csoport közül választhatsz. segítségül használhatjátok az alábbi munkaszervezési térképet!


az „alkotónap” (3. projektnap) munkaszervezési térképe


Csoport: 1. „Papyrus” (Papírmegmunkálás)

feladat: a társasjáték papírelemeinek létrehozása.Követelmény: a papírvágó eszközökkel (olló, hasítókés) való balesetmentes és pontos mun-

kavégzés. Szervezett együttműködés a többi csapattal.felhasználandó anyagok:

Karton: több színű, 5 ívduplex karton: 3 ívPapírragasztó: 3 tubusSzínes fénymásoló papírok: 50 db (a4)nyomtatópapír: 50 dbÚjságból kivágott, valamint tanulók, tanárok által készített képek nagy meny-nyiségben (környezet- és természetvédelmi témában)Olló: 4dbHasítókés: 2dbFémvonalzó: 2dbMűanyag vonalzó: 4dbKörző: 2dbTűzőgép kapoccsal: 1db

időkeret: 180 percRészletes instrukciók, szempontok:

1. Az alábbi feladatokat ideálisan 4 fő tudja elvégezni, válassz csoporttársa-kat!

2. dolgozz hatékonyan együttműködve!3. Készíts 90 db duplex karton hatszöget 7 cm-es körből kiszerkesztve!4. A hatszögeket mindkét oldalán fedd be képekkel! Az egyik oldalon ép ter-

mészeti kép, környezetbarát megoldások; a másik oldalon károsított kör-nyezeti kép szerepeljen!

5. Készíts 250 kérdés-felelet, illetve 40 db feladatkártyát normál vastagságú kartonból, a „Kérdés-felelet” csoport által megadott utasítások alapján!

6. Készíts 2 db kartondobozt duplex kartonból (pályaelemtartó és „kérdés-felelet” doboz)! A méreteket tervezd meg a kész termékek méretei alapján!

7. A dobozokra válassz esztétikus fedőképeket a „Képíróktól”!8. A fogalmazótól kapott játékleírást ragaszd a pályaelemtartó dobozra! 9. feladataidat végezd pontosan és esztétikusan!

Megjegyzés: óvatosan és körültekintően dolgozz a papírvágó – éles –eszközökkel!a társasjáték sikeres kivitelezéséhez tanulmányozhatod a http://társasjatek.lap.hu/ vonatkozó részeit!

Értékelési szempontok:

a munka szervezése –Csoportmunka/egyéni munka –információ kezelése –végrehajtás –ismeretek alkalmazása a gyakorlatban –önállóság –Önértékelő teszt eredménye –


Csoport: 2. „kérdés-felelet”(Kérdések és válaszok megfogalmazása, rendszerezése)

feladat: Az előző projektnapokon összegyűjtött ismerethalmazból kiválasztott kérdé-sek és válaszok pontosított megfogalmazása, rendszerezése szövegszerkesztő segítségével, valamint kinyomtatása.

Követelmény: A megfelelő szoftverhasználat, íráskészség. Szervezett együttműködés a többi csapattal („Papyrus” és „Képírók” csapata.)

felhasználandó anyagok:

Számítógép: 1db (szövegszerkesztő, táblázatkezelő program telepítve) Színes nyomtató: 1dbSzínes fénymásoló papírok: 50 db (a4)nyomtatópapír: 50 db

időkeret: 180 perc

Részletes instrukciók, szempontok:

1. Az alábbi feladatokat ideálisan 3 fő tudja elvégezni, válassz csoporttársa-kat!

2. dolgozz hatékonyan együttműködve!3. gyűjtsd össze a 250 db kártya kérdéseit és a hozzájuk tartozó válaszokat!

Rendszerezd össze a megbeszéltek szerinti kategóriákba (felismerő, egy-szerű, totószerű, összefüggést kereső, csatakártyák).

4. Alkosd meg a 40 db feladatkártya szövegét a gyűjtött anyagból!5. Ellenőrizd a kérdések és válaszok megfogalmazásait, ha szükséges, javíts

rajtuk, csoportosítsd és nyomtasd ki őket!6. a kinyomtatott anyagot folyamatosan add át a „Papyrus” csoportnak!7. feladataidat végezd pontosan és céltudatosan!




Csoport: 3. „Képírók” (Képszerkesztés, képválogatás)

feladat: A társasjáték elemeihez tartozó saját készítésű, internetről letöltött vagy újsá-gokból kivágott képanyag szerkesztése, kinyomtatása és csoportosítása.

Követelmény: Képszerkesztő program és a világháló elemi szintű használata. Pontos mun-kavégzés, szervezett együttműködés a „Kérdés-felelet” és a „Papyrus” csa-pattal.


Számítógép: 1db (szövegszerkesztő, táblázatkezelő program telepítve) Színes nyomtató: 1dbnyomtatópapír: 50 db


1. Az alábbi feladatokat ideálisan 2 fő tudja elvégezni, válassz csoporttársat!2. dolgozz hatékonyan együttműködve!3. Készíts 180 db sejtelemekre ragasztható képet (saját készítésű, internetről

letöltött és újságokból kivágott képanyagból). Rendszerezd őket az ép ter-mészeti kép és a károsított környezet csoportjába!

4. Készíts a gyűjtött anyagból 80 db képet, illetve ábrát a felismerő kérdéskár-tyákhoz!

5. Készítsd el a játékdobozok borítóképeit!6. Folyamatosan tarts munkakapcsolatot a „Kérdés-felelet” és a „Papyrus”

csapattal!7. feladataidat végezd pontosan és esztétikusan!

Megjegyzés: A társasjáték sikeres kivitelezéséhez tanulmányozhatod a http://www.flickr.com/

http://www.everystockphoto.com/vonatkozó részeit!




Csoport: 4. „fanyűvők”(Famegmunkálás)

feladat: A társasjáték faelemeinek megmunkálása és esztétikus, művészi lefestése.Követelmény: A famegmunkáló eszközök (fűrész, csiszolópapír) balesetmentes használata.

A festék és a hígító szakszerű alkalmazása. Pontos munkavégzés.felhasználandó anyagok:

Megmunkálható farudak: 1m (4 × 4 cm), 1m (2 cm Ø)fakocka: 2 db (3x3 cm)Akrilfesték: több színű, kis mennyiségbenHígító: ½ literCsiszolópapír: 1 ív (finom)fűrész: 1db (finom fogú)ecset: 2db (vékony)Keverőtálka: 2db


1. Az alábbi feladatokat ideálisan 1 fő tudja elvégezni.2. Készíts a 4 × 4 cm-es farúdból 8 db 8 cm magas toronyformát!3. fűrészelj a 2 cm Ø-jű hengeres rúdból 36 db fél cm magasságú korongot!4. A faelemeket csiszold finom felületűre!5. a fatornyokat a megbeszélt környezeti szimbólumok és saját intuícióid

alapján fesd be!6. A korongokat és a két dobókockát is fesd be a megbeszéltek szerint!7. A színeket bátran keverd!8. feladataidat végezd pontosan és esztétikusan!


a munka szervezése –Csoportmunka/egyéni –információ kezelése –végrehajtás –ismeretek alkalmazása a gyakorlatban –önállóság –Önértékelő teszt eredménye –


Csoport: 5. „fogalmazó”(Szabályszövegezés, játékismertető készítése)

feladat: a társasjáték megbeszéltek szerinti szabályrendszerének szövegezése, ponto-sítása.A játékismertető szövegének megfogalmazása.

Követelmény: A megfelelő írás-, fogalmazás- és logikai készség mellett a szövegszerkesztő és táblázatkezelő program használata.


Számítógép: 1db (szövegszerkesztő, táblázatkezelő program telepítve) Színes nyomtató: 1dbSzínes fénymásoló papírok: 50 db (a/4)Színes fénymásoló papírok: 50 db (a/4)nyomtatópapír: 50 db


1. Az alábbi feladatokat ideálisan 1 fő tudja elvégezni.2. Alkosd meg a közösen megtervezett játékszabályrendszer egyértelmű szö-

vegét jól érthető formában!3. Használd ehhez a szövegszerkesztő és táblázatkezelő programot, valamint

tanulmányozd más társasjátékok szabályleírásainak szerkezetét és stílusát!4. Készítsd el a játékdobozra ragasztandó ajánló szöveget! Itt is tanulmányoz-

hatod más játékok vonatkozó szövegeit!5. nyomtasd ki megfelelő méretben színes papírra a szövegeket! A kinyomta-

tott anyagot add át a „Papyrus” csoportnak!6. feladataidat végezd pontosan és céltudatosan!

Megjegyzés: a feladat kivitelezéséhez tanulmányozhatod a http://társasjatek.lap.hu/ vonat-kozó részeit!




Csoport: 6. „előadók”(A projektbemutató előadás elkészítése)

feladat: A teljes projekt, valamint a társasjáték közönség számára történő bemutató előadásának megtervezése, az ott alkalmazandó diák, képek és szöveg megal-kotása és PowerPoint programba illesztése.

Követelmény: A megfelelő írás-, fogalmazáskészség és előadói képesség mellett a szöveg-szerkesztő, táblázatkezelő és PowerPoint program használata.


Számítógép: 1db (szöveg-, előadás- és képszerkesztő, táblázatkezelő program telepítve) Projektor: 1dbvetítővászon: 1dbdigitális fényképezőgép: 1db


1. Az alábbi feladatokat 2 fő végezze el!2. Alkosd meg vázlatosan előadásod szerkezetét a projektoktatás felépítési el-

vei szerint.3. vázlatpontjaidhoz írj néhány gondolatot és válogass hozzá egy-egy fotót a

három nap folyamán készült saját fotókból!4. vázold fel röviden a játék bemutatását!5. Szerkeszd össze a leírt szövegeket, választott képeket PowerPoint-előadás

keretében.6. gyakorlásképpen add elő társadnak a kész anyagot! 7. figyelj a közérthetőségre és színes előadásmódra!

Megjegyzés: A feladat kivitelezéséhez tanulmányozhatod a Tanulói jegyzet első napra vo-natkozó részeit!


a munka szervezése –Csoportmunka/egyéni –információ kezelése –végrehajtás –ismeretek alkalmazása a gyakorlatban –önállóság –Önértékelő teszt eredménye –

Ha elvégezted saját csoportod feladatait, csatlakozz azokhoz, akik még dolgoznak! Segítsd őket saját feladataik elvégzésében!


PRóBAJáTÉK 2. feladat

Az elkészült játékkal most egy próbajáték következik. játékidő: maximálisan 70 perc. –Alkoss kétfős csapatokat! –Hasznodra lesz a projektnapok során megszerzett ismeretanyag, élj vele! –Az önfeledt játék mellett gondolj arra, hogy milyen javítási ötleteid lennének még! –A játék végén beszéljük meg közösen! –

PROJEKTÉRTÉKELÉs

Az alábbi értékelőrészek összeadódva adják majd a végleges értékelést.

A projekt értékelésének fő irányvonalai:Tanárok egyéni értékelései az első napon ismertetett értékelőtáblázatok alapján. –önértékelés –egyéni projektkritika –egymás értékelése –

3. feladatvégezd el a projekt értékelését! Töltsd ki az utolsó három témakörre vonatkozóan összeállított kérdés-sort, amelyet a mellékletben találsz meg.


mellékletek


1. melléklet. Mérési adatlap

vizsgálatot végzők:……………………….………….. vízfolyás neve:………...……………………………………..

mintavételi hely száma:……………………..…….. mintavételi hely koordinátái:………………..……………..

Dátum:……..………….…. időpont:…...…..Időjárás: esős napos

vízfolyás típusa: forrás hegyvidéki síkvidéki csatornavízfolyás szélessége:

<1 m 1-5 m 5-25 m 25-100 m >100 m

Átlagos vízmélység:

<0.1 m 0.1-0.5 m 0.5-1.0 m 1.0-2.0 m >2.0 m

Áramlás sebessége:

örvénylő gyors mérsékelt lassú stagnáló

Meder jellemző anyaga: kő kavics homok iszap/sár

Meder állapota: tiszta algás szerves törmelékkel borítottKitettség mértéke: nyitott félig nyitott teljesen árnyékosvízpart esése: sík/lapos meredek leszakadó

vízpart szerkezete: természetes félig természetes/félig mesterséges mesterségesvízpart borítása: természetes kő beton/kőlap csupasz talaj

fű/fűfélék bokor fa

Elsődleges földhasználati mód a vízfolyás mentén felfelé

erdő láp mocsár szántóföld

legelő rét lakott terület ipari terület

egyéb:…….……………………………………………………………………....Makroszennyezés: nincs műanyag üveg építési törmelék egyéb:………...

FIZIKAI-KÉMIAI JELLEMZŐK

Átlátszóság: tiszta (>50 cm) zavaros (10-50cm) nagyon zavaros (< 10 cm)víz színe: színtelen barna fekete pirosas (kék) zöld

egyéb:……………………………………………………………………………………………………vízhőmérséklet:

………………..°Coldott oxigén tartalom (o2): ….…………..mg/l

Savasság:pH:………………

ammónium tartalom (nH4+):

……..…….mg n/lTeljes keménység (Ca2+ + Mg2+):

……………...mg/lnitrát tartalom (nO3

-):…………...mg n/l

Karbonát-keménység (Co32-):

……………...mg/lnitrit tartalom (nO2

-):…………...mg n/l


BIOLÓGIAI JELLEMZŐK

Megfigyelt makrogerinctelen taxonok Száma (1/több)

Megfigyelt makrogerinctelen taxonok Száma(1/több)

figyelembe vehető taxonok száma:…………………………..

legérzékenyebb csoport:……………………………………..

legérzékenyebb csoport gyakorisága:………………………..

Bisel inDeX:……………… vízminőségi osztály: ………. színkód: ………………


2. m

ellé

klet

. Bis

el

-inde

x ér

téke

lésé

t seg

ítő tá

bláz

at

II.

III.

Iv.

öss

zes

tax

on

szá

ma

érzé

keny

ség

taxo

n szá

m0–

12–

56–

1011

–15

>16

Bio

tikus

inde

x

Álk

érés

zek

erez

ett k

érés

zek

(P

leco

pter

a)

(Hep

tage

niid

ae)

1

≥ 2

-7

89

10

15

67

89

H

ázas

tegz

esek

(t

richo

pter

a)

2

≥ 2

-6

78

9

15

56

78

S

apka

csig

ák

Sapk

acsig

ák

Kér

észe

k (a

ncyl

idae

) (

Ancy

lidae

) (E

phem

erop

tera

) ki

véte

l a H

epta

geni

idae

3

≥ 2

-5

67

8

13

45

67


II.

III.

Iv.

öss

zes

tax

on

szá

ma

érzé

keny

ség

taxo

n szá

m0–

12–

56–

1011

–15

>16

Bio

tikus

inde

x

fené

kjár

ó po

losk

a Sz

itakö

tők

Bol

hará

k Pu

hate

stűe

k (

Aphe

loch

eriu

s)

(Odo

nata

) (G

amm

arid

ae)

(Mol

lusc

a)

ki

véte

l Sph

aeri

dae

és a

ncyl

idae

4≥

13

45

67

v

íziá

szka

Pi

ócák

g

ömbk

agyl

ók

Polo

skák

(Hem

ipte

ra)

(A

sellu

s)

(Hir

udin

ea)

(Sph

aeri

dae)

(k

ivét

el a

z Ap

helo

chei

rus)

5≥

12

34

5-

C

sővá

jó fé

reg

árv

aszú

nyog

ok

(Tub

ifici

dae)

(Chi

rono

mus

thum

mi–

plum

osus

)6

≥ 1

12

3-

-

Her

elég

y/po

cikf

éreg

(Syr

phid

ae)

7≥

10

11

--


3. melléklet. értékelőlapegyéni

fejezd be a mondatokat!a legfontosabb, amit megtanultam, hogy

.................................................................................................................................................................

.................................................................................................................................................................az tetszett leginkább, hogy

.................................................................................................................................................................

.................................................................................................................................................................leginkább az okozott problémát, hogy

.................................................................................................................................................................

.................................................................................................................................................................Akitől legtöbbet tanultam:

.................................................................................................................................................................

.................................................................................................................................................................amit még szeretnék a témáról megtudni:

.................................................................................................................................................................

.................................................................................................................................................................a projektmunka (tárgyi) eredményeinek felhasználását úgy képzelem el, hogy

.................................................................................................................................................................

.................................................................................................................................................................

.................................................................................................................................................................


válaszolj a kérdésekre!Milyen tapasztalatokat szereztetek a különböző szervezési módokkal kapcsolatban?

.................................................................................................................................................................

.................................................................................................................................................................Milyen iskolai, iskolán kívüli körülmények nehezítették a munkát?

.................................................................................................................................................................

.................................................................................................................................................................Milyen problémák, konfliktusok hátráltatták a munkát, hogyan lehetett úrrá lenni rajtuk?

.................................................................................................................................................................

.................................................................................................................................................................Milyen szervezési problémák adódtak, hogyan lehet ezeket máskor megelőzni?

.................................................................................................................................................................

.................................................................................................................................................................Milyen célokat sikerült elérni a közös terveinkhez képest?

.................................................................................................................................................................

.................................................................................................................................................................van-e kedved más alkalommal is projektmunkában részt venni?

.................................................................................................................................................................

.................................................................................................................................................................


önéRtéKeléS

Szempontok Igen (Indokaim, példáim)

Részben, például: Nem, mert…

A munka során sok hasznos ötlettel vettem részt.

Figyelmesen olvastam a rám eső szövegrészeket.

Átgondoltam, hogyan építsem fel mondanivalómat, hogy társaim minél jobban megértsék, amit magyarázok.

Figyelmesen meghallgattam a többieket.

Rákérdeztem arra, amit nem értettem.

Aktívan vettem részt a mai munkában.

CSoPoRTÉRTÉKELő LAP

..................................................................... dolgozott a leghatékonyabban a csoport jó teljesítményéért.

........................................................................................................................ volt a legegyüttműködőbb.

.............................................................................................................................. volt a csoport vezetője.

................................................................................................................ nagyon jó hozzászólásai voltak.

Csoportunk jól csinálta .............................................................................................................................

a csoport munkájában problémát okozott ................................................................................................

legközelebb arra kell ügyelnünk még, hogy ............................................................................................

Nemzeti Fejlesztési ÜgynökségÚMFT infovonal: 06 40 638 [email protected] • www.nfu.hu

FElkéSzítéS SzAkmAi vizSgárA környEzEtvédElmi tErülEtrE ... · részben a vízi növények fotoszintéziséből, részben diffúzió révén a légkörből származik. A víz

Documents