Fakereskedelem interneten Pánti László az erdő festőjeerdeszetilapok.oszk.hu/01396/pdf/EL_132_1997_12_400-401.pdfvári lakásán mesélt gyermekkoráról. A festőállványos

Fakereskedelem interneten A német Forst und Holz folyóirat 9. száma arról ad hírt, hogy az internet

lehetőségeit előnyösen kihasználták fakereskedelem céljaira is. A landeshuti nemzetközi vásár kínálatát már ilyen módon telték közhírré. Gondoskodtak arról is, hogy a vásáron résztvevő országok saját anyanyelvükön értesüljenek a gömbfa és más faválasztékok kínálatáról és az érintettek pénznemére szóló átszámításokat is a számítógép végezte. A kísérlet sikerén felbuzdulva ezt a megoldást tervezik a jövőben is, de ehhez a megfelelő adatbankot is meg kell teremteniök, vagyis a német erdőgondnokságoknak jelezniük kell eladási szándékaikat és a kínált választékokat is mennyiségi adatokkal ellátva az adatgyűjtők számára közölniök.

Ref.: Dr. Szodfridt István

Konkolyné dr. Gyúró Éva (szerk.): Fasor- és sövénytelepítési útmutató

- SE Környezetvédelmi Tanszék, 1997. Az O r s z á g o s Jub i l eumi Fásítási

Program (1996-2000) keretében hasz­nos füzetecskét állított össze Konkoly­né dr . G y ú r ó Éva k e r t é s z m é r n ö k , egyetemi docens. A fasorok és cserje-sávok jelentőségének méltatásán túl megtudjuk, hogy milyen típusaik van­nak, mik a telepítésük alapelvei és sza­bályai, hogyan kell telepíteni, ápolni és lenntartani őket. Az összeállítás java részét a növényalkalmazási táblázat te­szi ki, melyben 237 (!) taxon tájegy­ségenkénti telepíthetősége, ökológiai

igénye, formájára és díszítő értékére vonatkozó megjegyzések, alkalmazha­tóságuk és kezelésük szerepel. Mind­ezeket jól értelmezhető jelkulcsok se­gítségével lehet megtudni a táblázat­ból, melynek összeállításában dr. Bar­na Tamás is részt vett. Bízzunk abban, hogy a Társadalmi Egyesületek Szö­vetsége minden érdeklődőhöz eljuttat­ja e füzetecskét, s a földtulajdonosok valóban telepítenek is a program kere­téhen fasorokat, cserjesávokat.

Dr Bartha Dénes

Új, tapasztalati úton meghatározható formulák az erdeifenyő fatérfogatának meghatározására

Olyan tapasztalati képleteket mutat he A. Bruchwald lengyel kutató, amelyek­kel az erdeifenyvesek különböző alakszámain keresztül az élő lákészletet lehet meghatározni. A következők meghatározására alkalmas formulát ismertet: l'atér-fogat kéreggel, fatérogat kéreg nélkül, vastagfa térfogata, kéreg nélkül mért fa-térfogat a tőtől 5 vagy 14 cm-es törzsátmérőig terjedő szakaszra vonatkoztatva.

(Fólia Forestalia Polonica, 1996. 38. Ref: dr. Szodfridt I.)

Még egyszer a NEVIBES-RŐL Többen kérték, hogy az októberi Erdészeti Lapokban bemutatott vadriazstó szerről írjunk részletesen. Nos, mint megtudtuk, tökéletes biztonsággal permetezhető, így elkerülheti a fel­használó az „összemaszatolódást". A szer íz- és szaganyagával riaszt. A forgalmazó Gesztelyi Nagy Ádám veszprémi vegyészmérnök A bepermetezett növény fehér bevonatot kap, amely rövid idő alatt megszilárdul. A másfél küogrammos flako­nokba kiszerelt anyagból 30%-os hígított oldatot kell készíteni.

Érdeklődni lehet: AGROTERM Kft. Peremarton (88/355-118).

Az Erdészeti Lapok 1997. októberi száma az

erdőkárokkal foglalkozott. A Szerkesztőbizottságba jelzés érkezett, hogy túl „komorra" sikerült a lap

szám, hiszen a magyar erdők összességükben jő egészségi állapotban vannak. Ez úton is felhívjuk a figyelmet arra, hogy a bővített lapszám nem a magyar

erdó"k egészségi állapotát, hanem az elmúlt években bekövetkezett jelentősebb helyi károsodásokat kívánta közzétenni.

A Szerk

Pánti László az erdő festője

H á n y , de h á n y é r t e lmet len vita volt már k ü l ö n b ö z ő össze jöve te l eken , talál­k o z ó k o n , h o g y ki is szere t i jobban az er­dőt . A tur is ta aki járja, a t e rmésze tvédő aki óvja , a v a d á s z aki fegyverrel figyeli, a z e rdész aki nevel i . . . é s sorolhatnánk. Á m ezeken a beszé lge t é seken igen ritkán k e r ü l n e k s z ó b a azok , ak ik szobá inkba varázso l ják az erdőt , a te rmésze te t . Da­r a b k a fe lü le t re , e g y pá l c ikasze rű kész­s é g g e l , m e l y n e k a v é g é r e n é h á n y szál szőr van e rős í tve , a k ü l ö n b ö z ő sz ínű fes­tékekke l megfes t ik a csodá t , és örökké a s z e m ü n k előtt l é v ő é lő le lki ismeretként l akhe lyünk falára helyezte t ik . O k a ter­mésze te t fes tő m ű v é s z e k .

I lyen e m b e r Pánti László e rdőmér ­nök. Édesap já tó l ö rököl te tehetségét , és szüle i tő l k a p t a m e g azt a lehetőségei is. hogy e r d ő m é r n ö k lehessen. Székesfehér­vári l akásán mesé l t gye rmekkorá ró l . A f e s t ő á l l v á n y o s m ű t e r e m r ő l , a s zá radó festék s e m m i h e z s e m hasonl í tó illatáról, édesap ja ö n - és c s a l a d s a n y a r g i t o becsú l e tességérő l , majd a saját családjától ka­pot t n y u g a l o m r ó l . A s iker rő l , mely új táv la tokat nyitot t é le tében . Hiszen ittho­ni k iá l l í tása in túl . bemuta tkozo t t Kana­d á b a n és az Á l l a m o k b a n is. Min t vadá­szali fe lügye lőnek a lka lma van a vadle­sek m a g á n y á b a n begyűj ten i m i n d a z t a h a n g u l a t z s á k m á n y t , m e l y e t a z t án vá­s z o n r a fest. Ak i látta képei t , b izonyára ész reve t t e , h o g y n e m képet rögzí t kon-túr ta lan á rnya la ta iva l , h a n e m hangulatot . N e m ke l l m á s t t enn i , min t h o s s z a s a n n é / n i a lkotása i t , és lassan feloldódni a t e rmésze t erdó'illatú n y u g a l m á b a n .

Pápai Gábor

ROVATVEZETŐ: DR. SZIKRA DEZSŐ A Gépesítési Szakosztály 1997. ok­

tóber 21-én Csongrádon, az Agrotech­nika Kft. vendégekén! tartott ülést, kb . 30 fő részvételével . Az ülésnek a csong­rádi „Bá r sony Is tván M e z ő g a z d a s á g i Szakközépiskola" adoll helyet.

Az első napirendi pont keretében a résztvevők az Agrotechnika Kft.-vei i s ­merkedtek meg.

E lőször Lekrinszky István igazgató mutatta be az 1990-ben alakult. 10%-

ban magántu la jdonban lévő Agrotechnika Kft.-t. A kft. a finn V A L M E T traktorok, a svéd Ö V E R U M m u n k a g é p e k (ekék. vető­gépek, műtrágyaszórók) , valamint az amerikai VvTC cukorrépa-be-takarítőgépek kizárólagos magyarországi forgalmazója. Emellett ellátnak vevőszolgálat i feladatokat is, mint alkatrészellátók és szer-vízgazdák.

Ezután Sarusi Kiss Róbert a V A L M E T cég múltjáról, je lenéről és fejlesztési e lképzeléseiről adott tájékoztatást. A cég V A L M E T néven 1951-től gyár t gépeket, elsősorban traktorokat. Jelenleg a világ második legnagyobb erdészeti gépgyártójának, a P A R T N E R C O R P O R A T I O N mul t inac ionál i s vál la latnak részeként , együtt más, Magyarországon jól ismert erdészeti gépgyártóval (pl. HIAB. LOGLIFT. J O N S E R E D S , C R A N A B stb.) tevékenykedik. 2000-re 20 ezer darab traktor gyártását tervezik évente, melynek kb. a felét Európában, más ik felét Dé l -Amer ikában kívánják ér tékesí teni . Traktorfejlesztesi terveik közöt t erdészeti csukk:;; traktorok i s sze­repelnek, melyek M a g y a r o r s z á g o n V Á L T R A F O R E S T - 1 0 5 és V Á L T R A F O R E S T - 1 1 5 jelzettel a közel jövőben je lennek meg először. Közülük az e lső 77 k W - o s (105 LE-s) , a második pedig 85 kW-os (115 LE-s) .

A napirend köve tkező részeként Török László az általuk for­galmazott gépek magyarország i kereskedelmének helyzetéről, a nálunk eszközöl t gépbeszerzéseket segí tő lehetőségekről (banki hi­tel, lízing, 5 éves gépbérlet) adott tájékotzatást.

A napirendi pont zárásaként Sebes István a forgalmazott gépek műszaki- és szervízkérdéseiről szólt, k iemelve a V A L M E T trak­torokat. A traktorok három sorozatban készülnek, nevezetesen:

- kis (65-ös) sorozat: 45-64 k W (61-87 LE) . - MEZZO-so roza t 59-85 k W (80-115 LE) , - M EGA-sorozat : 81-140 k W (110-190 LE) . Figyelemre mél tó a kft. M T Z - V A L M E T csereakciója, melynek

során a V A L M E T 465-4 típusú traktort kínálják viszonylag ked­vező árkonstrukcióval úgy, hogy az árba a leadott M T Z traktor árát is beszámítják.

A második napirendi pontban a C S E P E L Autógyár Kft. Já rmű­gyártó Divíziójára alapozott hazai erdészeti tehergépkocsi-gyártás­ról esett sző. Először Káldy József szakosztályelnök ismertette a szakosztály által megfogalmazot t , a hazai gyártású erdészeti teher­gépkocsikkal szembeni elvárásokat , az alábbiak szerint:

„Elvárások a h a z a i g y á r t á s ú e r d é s z e t i t e h e r g é p k o c s i v a l s z e m b e n

A faanyag-szállítás - igazodva a felhasználási helyek adottsá­gaihoz, e lvárásaihoz - kü lönböző teherbírású és terepjáró képes-

C i k k e i n k a s z e r z ő k s z e m é l y e s v é l e m é n y é t tükrözik, amely n e m fel tét lenül azonos a szerkesztőség v é l e m é n y é ­vel .

A f e lkérés n é l k ü l bekü ldöt t kéziratokat és fotókat a szerkesztőség l e h e t ő s é g szerint g o n d o z z a és közl i .

A szerzői honorár iumok k i f i ze téséve l kapcsolatos ren­d e l k e z é s e k miatt fe lh ívjuk szerző ink f igye lmét , h o g y a cikk, fotó, grafika stb. megje l enésé t k ö v e t ő e n sz íveskedje ­n e k a s zerkesz tőségge l a n e v ü k e t , lakc ímüket , születés i dátumukat, adószámukat (azonosí tó je lüket) , é s a nyugd í ­jasoknál a törzsszámot is közö ln i .

A beérkezet t adatok alapján kötött fe lhasználás i szer­ződést k ö v e t ő e n n e g y e d é v e n k é n t utaljuk ki a honoráriu-

ségű tehergépkocsikat igényel. Fejlesztés esetén min . két nagyság­r e n d ű - amennyiben lehet egymássa l csereszabatos - gépjárműben kívánatos gondolkodni .

Indulásként: - egyik kategória alapváltozatának e lképzelhető a már korábban

a szakosztály tagjainak rendelkezésére bocsátott tájékoztató anyag szerinti C S E P E L 745.21 típusú változat.

- más ikként pedig egy min . 12 t teherbírású változat. A C S E P E L 745.21 típussal szembeni elvárások: A javaslatra hozott C S E P E L 745.21 típusnak árban versenyké­

pesnek kell lennie a hasonló kategóriájú, más forrásból származó t ípusokkal. Valószínű, hogy ezt a gépet az erdőgazdasági gyakor­lat:

- rönkszállí tó felépítmény és - hidraulikus daru

nélkül igényli, tekintettel arra, hogy ezeknek a szerelvényeknek igen széles választéka létezik, és napjainkban ezekből majd mind­egyik erdőgazdálkodó más megoldás t használ .

Mivel ki-ki az általa alkalmazott felépí tményekhez alakította ki technológiáit , valószínű, hogy a megszokot t megoldásokhoz a ké­sőbbiekben is ragaszkodik. Célszerű tehát a jelzett egységek nél­küli változatban gondolkodni , meghagyva a lehetőséget az erdő­gazdaságnak arra, hogy a felépítményt és a darut a saját igényei szerint alakítsa ki.

A 12 t-s teherbírású változattal szembeni követelmények: - motorja E U R O II. minősí tésű; - motortel jesí tménye az össztömeggel összhangban lévő, 220-

250 k W között i ; - tengelykapcsolója két tárcsás, hidraulikus működtetéssel ; - járószerkezete háromtengelyes , összkerékhajtású: - teherbírása min. 12 0 0 0 kg; - szélessége 2,5 m legyen, amit a raktér szempontjából maxi­

málisan ki kell használni ; - szabad magassága 350-400 mm, illetve e fölötti: - hordozza a vonókészülék felszerelésének lehetőségét; - tegye lehetővé a min . 50 d m 7 m i n - o s hidraulikus szivattyú

hajtását; - fülke mögött i alváz hossza min. 6.5 m, melyet semmi sem

csökkenthet (pl. fülke mögöt t elhelyezett pótkerék); - biztosítsa a 70-80 kNm-es hidraulikus daru fülke mögött i ,

vagy alváz végi szerelhetőségét; - jelzőberendezései és egyéb elemei (pl. kü lönböző vezérlő ve­

zetékek) - tekintettel az erdei körülményekre - megfelelően vé­dettek, ül . burkoltak legyenek;

- ára legyen versenyképes a hasonló kategóriájú, más forrásból származó t ípusokéval:

- a további, itt ki nem emelt je l lemzői egyezzenek meg, illetve ér telemszerűen közelí tsenek a C S E P E L 745.21 típus hasonló jel­lemzőihez."

E h a v i s z á m u n k szerző i :

Andrésiné dr. Ambrus Ildikó igazgató Ásol lhalom Andrési Pál tanár Ásotthalom Bartha Pál FM Budapest Bogár István e rdőmérnök Budapest Bús Már ia Á E S Z Veszprém Csötönyi József e rdőmérnök Budapest Juhász Éva erdőmérnök Sopron Madas Katalin Á E S Z Budapest Mollay Jánosné erdőmérnök Sopron Ráczné dr. Schneider Ildikó Soproni Egy. Sopron Reményfy Rita Mátra Ny.B.Ert .Rt . Eger Roth Mathea T Á E G Rt. Sopron Szabóky Csaba ERTI Budapest Veres Imréné ügyv. igazgató Berettyóújfalu

O

A lapban aláírás nélkül megje lenő fotókat Pápai Gábor készí-tette.

Ezt követően Kovács Ervin t e rvezőmérnök és Majevszky József kereskedelmi veze tő a C S E P E L Autógyár Kft. Já rműgyár tó Diví­ziójának munkatá rsa i :

- ismertet ték kft.-jük jelenlegi tevékenységét , és - nyi la tkoztak az e lvárásokban megfogalmazot t két tehergép­

kocsi-vál tozat pro to t ípusa inak gyártási szándékáról . A szakosztá lyülés a pro to t ípusok legyár tásának szükségessége

mellet t foglalt állást, amely úgy képze lhe tő el . hogy: - a daru és a rönkszál l í tó felépí tmény nélküli a lapgép protot ípus

költségeit a gyártó mege lő legez i olyan feltétellel, hogy azt b izo­nyos (kb. féléves) p róba idő után (amennyiben teljesíti a megfo­galmazóit köve te lményeke t ) va lamelyik e rdőgazdá lkodó garantál­tan megvásárol ja ;

- a daru és a fe lépí tmény költségeit kezdettől fogva az erre vál lalkozó e rdőgazdá lkodó viseli .

Mind a gyártó, mind a szakosztá ly tagjai keresik annak a le­hetőségét , hogy a fenti feltételek mellett a C S E P E L Autógyár Kft. és egy-egy erre vál la lkozó e rdőgazdaság konkrét megál lapodás t köthessen.

Várható , hogy a fenti feltételek mellett a 12 t-s teherbírású vál­tozat proto t ípusának legyár tásában a Somogyi Erdészeti és Faipari Rt. par tner lesz.

Harmadik napirendi pániként egyéb ügyek kerül tek tárgyalás­ra, nevezetesen:

- tájékoztató az elmúlt időszak titkári ér le ke /.letérői (Káldy Jó­zsef);

- tájékoztató a jövőre esedékes O E E tisztújításokról, ezen belül az 1998. februárjában esedékes szakosztá ly vezetőség-választásról (Káldy József) ; "

- tájékoztató a Mezőgépfe le sz tő Ipari Rt. (MEFI Rt.) várható privatizációjáról, me lynek szakmai befektetőként célszerűen része­se lehelne az e rdőgazdaság i gyakorlat (kivásárlás cselén az e rdő­gazdaságok által irányított gépfejlesztő-, gépgyár tó helyei lehetne létrehozni a MEFI Rt. sze l lemi cs anyagi bázisán) (Káldy J o / s c l )

- tájékoztató az M T A Agrá r -Műszak i Bizot tságának 1998. ja­nuár 20-21 i gcdöllő) Kul u isi és Fejlesztési Tanácskozásáró l , me ­lyen az M T A Erdészeti Bizot t ságának és a Soproni Egye lem Er­dészeti Géptani Tanszékének közreműködéséve l az e rdőgazdá lko­dás műszak i kérdése ive l foglalkozó szekció is lesz (a konferencia kereteben a Gépesí tés i Szakosz tá ly rendes ülést tart) (Dr. Horváth Béla);

- tájékoztató az ü lésünknek helyet adó „Bársony István Mező­gazdasági Szakközép i sko lá ró l " (Jusli Mihály igazgató) .

Az ülés napirendi pontjait k ö v e l ő vi láhan dr. Horváth Béla. Káldy József, dr. Mátrabérczi Sándor. Markó Gyula, Remenyik Imre. Szabó Józsefén dr. Tóth József vett részt. Ezt követően a rész tvevők meg tek in t e t t ék az Agro t echn ika Kft. által kiállított V A I . M K T traktorokat .

A jól sikerült, szakmai lag tar ta lmas rendezvény lebonyolí táséi t köszönet illeti a ház igazdákat .

Dr. Horváth Béla

3

Az O E E Miskolc i és Sárospatak i Helyi Csoportja i szakmai tanulmányúton veitek részi a Nyírségi Erdőgazdasági Rt. területén.

A/, e rdőgazdá lkodás mellett részletes ízelítőt kaptunk a Szal-mi r -Bereg i síkság cs :i nyírségi U] idegenforgalmi nevezetessége­iből is.

I / u tón i:. szerelnénk köszönetünket kifejezni í Nyírerdő Rt, cs a Hor tobágyi Nemze t i Park munkatá rsa inak a rendkívül tartalmas tanulmányút megszervezéséer i .

Bak Julianna

• Az FM Helyi Csoport sze rvezésében 1997. ok tóber utolsó hét­

főjén a Csillá&völgyi [nformáciös k ö z p o n t b a n szeles érdeklődésre számot tartó t émákban adtak tájékoztatást a felkért e lőadók a meg­jeleni kol légáknak.

Dauner Márton, az Erdészeti Hivatal e lnöke a 90-es évek er­dőá l lomány-gazdá lkodásának e l emzése során a rendszervál tás éve­inek problémái ( tula jdonosvál tások hatása, az erdőket ér in tő bű­nözés növekedése , az időjárás kedveződen hatásai) el lenére ösz-

szességében arról tudóit beszámolni , hogy 1990. január 1. és 1997. j anuá r 1. között - 7 év alatt - a faá l lománnyal borított terület 76 213 h a - r a l , a z e r d ő á l l o m á n y o k élőfakészlete 29 153 ezer m J -ie l növekedel l (összes erdő: 1 797 SIS ha. összes élőfa: 317 160 ezer m ). (A pótlás alatt álló területek csökkenése : az időszak so­rán kivitelezett min tegy 30 0 0 0 ha e rdő telepítése melleit közre-já tszot tak e növekedésekben a HM által kezelt erdők adatainak nyi lvánossá válása, annak pontosí tása, illetve az erdőiéi vekben meghatározot t fakitermelési lehetőségek alatt végrehajtott éves fa­ki termelési mér tékek, a megtakar í tások is.)

Az erdészeti ágazat k i eme lkedő feladatai közt említette az or­szág erdősül tsége jelenlegi 18,6%-os szintjének 25%-ra történő nö­velését . A z e célra biztosított éves köl tségvetési források mellett segítheti ennek mielőbbi elérését a munkané lkü l iek erdősítésekben tör ténő foglalkoztatására napja inkban elfogadot t p rogram, illetve a várható HU ki í rások is.

Pintér István, az FM Vadászat i Osz tá lyának vezetője az elmúlt evek vadter i lek-adr i un ik, e z / e l összefüggőén a vadkár mertékei nck csökkenéséről tájékoztatta a jelenlevőket . A z új vadászati tör­vény kedvező hatásaként értékelte a vadászati egységek számának 875-ről 1145-re tör ténő növekedésé t , illetve az üzemi vadásztár­saságok e redményesebb gazdálkodását .

Az ülés végén dr. Rada Antal. Király Véd és Bartha Bál sze­mélyében jelölőbizottságot állítottunk \ j ü v ő évi O F F \ ilisztásolf e redményes lebonyol í tásának elősegí tése végett.

Virágh János

D Az O E E Baranyai Csoportja előadást szervezett, amelynek

előadőja Lehoczky István, a Duna-Dráva Nemzei i Park Igazgató­ságának erdcs/.eli osztá lyvezetője volt. A vedelt területek erdészeti kezelése során a te rmészetvédelmi hatósági elvárásokat ismertette, majd kitért arra is. hogy a j ö v ő b e n a védeti területek, és azon belül a fokozott vedel tségűek felülvizsgálata elkerülhetet len. Az egyedi védelem mellett, amely egy-egy lakolt madárfészekre, különleges védett növényre vonatkozik stb.. e lsősorban a szélsőséges termő­helyen kialakult társulások véde lme indokolt , mint pl. a szurdok-és a karsz lbokorerdok. A termés/ .elvedelmi és az erdészcli szak-emherek együ t tműködése nélkül hatékony munka elképzelhetetlen, amit nagymér tékben segít a t e rmésze tvéde lmi törvény kereltörvény je l lege .

Az e l ső hozzászóló dr. Papp Tivadar e rdőál lomány-gazdálko­dási igazgató volt. aki kijelentette, hogy a törvény maradéktalan betartása nem lehel vita tárgya. Ugyanakkor közösen kell megke­resni annak a lehetőségél . hogy a védett területeken is biztosítható legyen a gazdá lkodás önf inanszírozó iclle^e \>ugy biztosítani kell a védelmei is szolgáló tevékenység anyagi forrásait. A későbbiek­ben többek közön felszólalt még Túrás László. Miszlang Lajos. Bodor László. A z e lőadáson mintegy 60 tagtársunk veit részt.

N o v e m b e r b e n a helyi csoport e lsősorban a kerületvezetőket hívta meg a Sel lyei Erdészet területére terepi tapasztalatcserére. A terepi p rogram előtt Szé/nvi János, a helyi csoport titkára ismer­tette a j ö v ő évi egyesületi választások előkészületeivel kapcsolatos teendőket , a december i t aggyűlésünkön választjuk meg a helyi vá­lasztási bizottságot. A tagság támogat ta dr. Bondor Antal és dr. Hala:;- Gúboí | dő l é sé t az országos Választási Bizottság elnöki tisztére.

A terepi bemutatót Bodor László erdészeti igazgató vezette. Először a K S T m a g t e r m e s z t ő plantázsi tekintették meg a résztve­vők Körcsönyén .

A l ikóes i kozséghatárban lévő sarj e redetű j ó genetik \\ értékű kocsányos tölgyesek természetes felújításának helyi technológiái­val ismerkedtek meg a résztvevők. A termeszeles újulatot kiegé­szítő makkvetéseket eleinte minden cselben kerítéssel is védeni kell .

A dencsliaz.ii sík vidéki bükkös önmagában is természeti kii n ö z u m . felújításán ik t a p a s z t a l a t ú pedig kü lönösen érdekesek Ilyen sík vidéki bükkös országosán is egyedülál ló , egészségi álla­pota és a megje lenő szép újulat egyaránt a felújítás azonnali meg­kezdése mellett szólt, azonban egy védett madár lakott fészke miau 1 .íkilcrmelesi korlátoz ist rendel tek el. Mire a madár elköltözött, az újulat fafájósszetéíele is kedvezőt len i r inyba változott.

Szónyi János