-
472
A théraiak kedvelt húsfajtáihoz tartozott a juh-, a bárány-, a
kecske- és a disznóhús, de étrendjükbõl nem hiányzott avadmadár, a
hal- vagy a vaddisznóhús sem (Szantorini, Akrotiri, FMPT, 2008,
sz.)
Ezt a gyönyörû, bikát ábrázoló terrakotta szobort az Archaneszi
Régészeti Múzeumban mutatták be2008 nyarán (Kréta, ARM, sz.)
-
A KÖNYVVEL KAPCSOLATOS ÉSZREVÉTELEK
Dr. Tóth EndreKL
közgazdász
Móczár István nem kis feladatra vállalkozott,amikor orvos létére
a minószi Kréta rejtélyérõl írtkönyvet.
Mindenekelõtt számolnia kell a téma szakértõés amatõr kutatóinak
esetleges nemtetszésével,illetve ellenvéleményeivel. Ezt azonban a
szerzõmaga is kifejti bevezetõjében. Még hevesebb tá-madás és vád
érheti viszont Móczár doktort a tu-dományos kutatók részérõl, akik
– némi joggal –azt vethetik szemére, hogy tudományos elõkép-zettség
nélkül, „mezítláb” lépett a régészet szenté-lyébe.
Közel fél évszázada ismerve õt, megnyugtatomaz Olvasót,
miszerint ez az avatatlan szerzõ talánelfelejtett lakkcipõt húzni
(hiszen az elég kényel-metlen viselet hegyi túrákhoz és szántóföldi
ba-rangolásokhoz egyaránt), de komolyan felfegy-verkezve fogott e
nagy munkához.
Vitte magával mindenekelõtt a régészet irántiszeretetét, amelyet
évtizedek óta hordoz magá-ban. Ez a különleges szeretet – már-már
rajongás– segítette õt abban, hogy szinte gyerekfejjel mú-zeumi
gyûjteményekbe illõ értékes leleteket szed-jen össze az alföldi
tanyavilág olyan részén, ame-lyet a hivatásos régészek felkeresni
sem tartottakérdemesnek. Különleges látásmód szükséges ah-hoz, hogy
a barázdák egyhangú rengetegében va-laki észrevegye az alig
láthatóan meglapuló többezer éves kõbaltákat vagy
cserépedény-töredéke-
ket, amelyek mellett – vagy fölött – generációkmentek el
közömbösen.
Egy megszállott gyûjtõ természetesen hozzáol-vas a leleteihez a
régészeti szakirodalomból, tehátMóczár Istvánt ebben sem
tekinthetjük járatlan-nak, de még kezdõnek sem. Legnagyobb
fegyverefényképezõgépe és kamerája. Arról, hogy azokatmilyen
mesterien kezeli, talán elég annyit monda-ni, hogy Atlantiszról
szóló (többnyire görög szige-teken készült) filmjét már különbözõ
tévés társa-ságok sugározták. Pedig a tévé többnyire nemfalusi
orvosokat szokott felkérni ismeretterjesztõfilmek készítésére.
Végül is a régészek valamennyi felfedezése ésállítása elsõ
kézbõl csupán hipotézisnek tekinthe-tõ. Sok esetben éppen egy-egy
merész állítás cáfo-lata vagy a körülötte kialakult vita vezet el a
rég-múlt korok eseményeinek teljes feltárásához.Néha a helytelenül
levont következtetések is szó-rakoztatóak és elgondolkoztatóak
lehetnek. A te-ológiai indítású von Däniken könyvei
világszerteszázezreknek jelentenek élményt, függetlenül at-tól,
hogy az olvasó meg van-e gyõzõdve az állítá-sok, illetve feltevések
igazáról vagy sem.
Móczár István könyvében gyönyörködhetünka párját ritkító,
mesteri fotókban, elgondolkozvaazon, hogy vajon ment-e elõbbre a
világ az utóbbihárom és fél ezer év technikai csodáival együtt,vagy
a bronzkori Atlantisz lakói valóban ismertékaz igazi boldogságot,
mai rohanásunk végsõ célját,bármely pontján is éltek ennek a – ki
tudja, mi-kor, merre forduló – vak csillagnak.
Budapest, 2003. március
Észrevételek
Móczár István tudós professzoroktól lesi el a kutatómunka
módszereit;fiataloktól tanulja a dokumentációhoz szükséges
technikai eszközök használatát anélkül,
hogy éreztetné korából adódó fölényét, s úgy,hogy közben minden
segítõje elõtt új világokat nyit ki.
Holics Szilvia138
-
Szász Tibor AndrásKL
Református lelkész
Atlantiszt kár megtalálni. Keresni sokkal érdeke-sebb. A
városállamnak, amelyet híre, hatalmastudása védett, nem volt
szüksége várfalakra, mertokos vezetõi kitalálták az embargót, a
távoli né-pek közvéleményének manipulálását. Atlantiszbûvkörében
ultramodern poliszok léptek elõ asemmibõl, a legyalult kõkorszaki
településekenközmûvesített paloták emelkedtek ki a
földbõl:falfestményeik egy nemzedéken belül a trecentó-tól az
impresszionizmusig és a hiperrealizmusigíveltek akkor, mikor Róma
alapításáig majdnemezer esztendõt kellett még várni. A birodalom
szí-vében, mint gyöngy a kagylóban, ott ragyogott aKözpont –
(talán) Szantorini.
Ha egy tükör összetörik, darabjai már nem tud-ják az Egészet
megmutatni. Létrehozta-e valóbanAtlantisz a Tökéletes Várost?
Sikerült-e a fenn-tartása és mûködtetése kín, nyomor, zsarnokságés
válságok nélkül úgy, ahogy az a mindenkori ci-vilizátorok álmában
szerepelt? Érdemes-e azt ál-modni, hogy igen?
Platón a tiszta formákhoz visszanyúlva a szá-mára is hihetetlen
legendák tömkelegébõl sejtimeg a lehetõségét annak, hogy talán
megtörtén-hetett az, amit megvalósulandónak szeretett vol-na látni
valamikor a jövõben.
János, Krisztus szeretett tanítványa, az evangé-lista, a kopár
Patmosz szigeti számûzetésében – azatlantiszi birodalom
központjától pár tengeri mér-földre –, egy barlangbeli (!) vízióban
látja a meny-nyei Jeruzsálemet alászállani… és szemléletes
rész-letességgel írja le a kozmikus méretû kataklizmákrettenetét,
amely megelõzi majd eljövetelét…
Vajon emlékezett a föld méhe a hajdan voltborzalomra, mely ott
dühöngött a környéken? –Vajon Atlantisz filmje pergett le
látomásában,mint szokásos az álomban – fordított sorrendben,lelki
szemei elõtt?
Az újplatonista Augustinus megírja Kr. u. 410–426 közt a De
civitate Dei-t, melyben a múlt el-pusztult emberi város-birodalmát
az eljövendõ is-
tenivel ötvözve megkerülhetetlen modell-láto-mást vázol fel.
Álmától pedig immár senki és sem-mi sem tud elszakadni: a
keresztesek Jeruzsáleme,Kálvin Genfje, az Újvilág telepeseinek
központ-jai, mind az õ kaptafájára készültek. Mindegy,hogy olyan
volt-e Atlantisz, amilyennek elképzel-ték vagy megálmodták – minden
megvalósulásilehetõséggel kecsegtetõ utópiában ott
találjukeszme-köveit befalazva.
Vajon megismerhetõ-e a múlt? Átlátjuk-e a je-len korszak minden
szövevényét? Mit tudunk azötven, száz, százötven évvel ezelõtti
Kínáról, a haj-dan volt Szovjetunióról, de mit tudunk a mi
kisMagyarországunkról? Valóban elmondanak min-dent a régi romok,
töredékes feliratok, az átírásokmiatt eltorzult feljegyzések?
Végtelenül nehéz azÉgei-tenger mellékén talált romokból mindjárt
Atlan-tiszra következtetni. Olyan probléma ez, mintha azalma-atai
ûrbázis és a vele egy korszakbeli lerob-bant kazah tevetenyésztõ
kolhoz régészeti leletei-bõl – korszak és háttérismeret nélkül –
kellene egyéletképes civilizáció történetét rekonstruálni. Mi-lyen
kataklizmával magyaráznánk a birodalom bu-kását? Vagy ha elõkerülne
a novoszibirszki kultúr-palota freskója, mely boldog úttörõket,
izmosmunkásokat, vitamindús földmûveseket és sugárzóvigyorú
elvtársakat ábrázol, milyen rituális szertar-tás hipotéziseit
állítanánk fel belõle?
Mert íme, szemünk elõtt porladnak, s talánszületnek birodalmak,
de van-e új a Nap alatt?
Egy gyermek járkál valahol hajdan volt réte-ken, szántókon, a
magyar ugaron elsüllyedt vilá-gok felett, egy összeomló és mássá
épülõ világban,öntudatlan: az emberélet delén túl keres valaki
azArchipeláguszbanKL egy oly rég eltûnt világot,melynek már nem fáj
pusztulása – és megsejt vala-mit a minden dolgokon, korszakokon
túli való-ságból. Van, amit leírni pontosan nem lehet, deelmesélve
képben-szóban a felfedezés, és a rácso-dálkozás friss örömével
mégis páratlan élménytnyújt. Indulj el, és fedezd fel e könyvben
MóczárIstván doktor minószi Atlantiszát!
Felsõsófalva, 2003. június
474 Függelék
-
Huszonöt évig járta rövid szabadságai alatt a „nap-áldotta”
Égeikum álomszigeteit, mert tudta, hogymegtalálta látó szemmel, és
szívére figyelve azt azAtlantiszt, amely nem mítosz, legenda, köd
ésutópia, hanem ott hever a küproszi partokkalszemben, mint
Poszeidon ölelésébe simuló KlióKL:kitárulkozva és mégis elbújva
szerelmesének, azIdõnek takarásában. És ki születése
barlangjábanhallgatta Kronídész sírásának visszhangját,
herme-neutája lett a mindenkor felépíthetõ és élhetõ,
derûsvilágnak, az Isten által szeretett Európának…
Felsõsófalva, 2007. január
Holics SzilviaBölcsész
Móczár Istvánról nem tudok elfogulatlanul írni.Amikor
megismertem az utazás, a fotózás szenve-délyében égõ orvost, úgy
gondoltam, rossz pályátválasztott. Amikor felfedeztem a történelem
irántrajongó szeretetét, amikor elõször láttam könyv-tárát,
régészeti gyûjteményét, szinte bizonyos vol-
tam benne, hogy nem gyógyításra van hivatva.Aztán amikor
megismertem benne a helytörté-nész közéleti személyiséget,
politikusként láttammagam elõtt Móczár Istvánt. Volt szerencsém
be-pillantani családja mindennapjaiba: gyümölcsözõés szép emberi
kapcsolatokat láttam körülötte.Egyszer aztán rendelni is láttam,
azóta tudom,hogy Móczár doktor egyszerûen csak: segíteni,adni,
tanítani akar.
Tudományos munkásságát megítélni nem tu-dom, de hogy állandóan
tanul, azt nyugodt szívvelállíthatom. Móczár István minden
lehetõséget ki-használ arra, hogy új ismereteket sajátítson el.
Tu-dós professzoroktól lesi el a kutatómunka módsze-reit,
fiataloktól tanulja a dokumentációhoz szük-séges technikai eszközök
használatát anélkül, hogyéreztetné korából adódó fölényét, s úgy,
hogy köz-ben minden segítõje elõtt új világokat nyit ki. Amaglódi
orvos, „Atlantisz-kutató” olyan különle-gesen eredeti módon tudja
összekapcsolni ismere-teit, hogy eszmefuttatásaiból mindig
valamilyen iz-galmas szellemi kaland kerekedik.
Pécs, 2006. szeptember
Észrevételek 475
Az itt bemutatott hegyikristályból készült vázát
(rhüton)italáldozathoz használták. A nyakgyûrû
aranyszalagokkal összefogott külön kristálydarabokbólkészült,
amely a zakrói palotából került elõ.
A várost Kr. e. 1450 körül egy természeti katasztrófapusztította
el (Kréta, Iraklion, AMI, 2006, sz.)
-
476
Nem tudjuk bizonyítani, hogy a minószi idõkben is megvolt már ez
a barlang az Amnisszosz-hegy északi oldalán(Kréta, 2008, sz.)
-
RAJZOK, FOTÓK SZERZÕI
Atkári Bence dr. (AB)Cartographia Kft. engedélyével (C)Csákó
Béla Attila képzõmûvész (CSBA)Gergelyné Peteh Piroska (GPP)Hajas
Orsolya (HO)Dr. Móczár Istvánné (Zsuzsa)Móczár Katalin dr. (MK)Dr.
Móczár László (ML)Nagy Katalin grafikus mûvész (NK)Oia Mamayoma Art
(Akrotiri, OMA másolat, sz)Raczky Pál régészprofesszor, az ELTE
Régészettudományi
Intézet vezetõje, a szerzõ fotóinak a könyvben történõközléséhez
hozzájárult (Archeopark – Polgár, RP, 2006)
Tisza-Kalmár György képzõmûvész (T-KGy)Tóth László (TL)Zombori
László (ZL)
MÚZEUMOK RÖVIDÍTÉSEI
Agiosz Nikolaosz Régészeti Múzeum, Kréta (ANRMK)Anatólia; Çatal
Hüyük Régészeti Múzeum (AÇHM)Anatólia; Alanyai Régészeti Múzeum
(AARM)Antalyai Régészeti Múzeum Anatólia (ARMA)Archaneszi Régészeti
Múzeum, Kréta (ARM)The Archaeological Museum (Fira, AMF)Athéni
Nemzeti Múzeum (ANM)Barcelonai Régészeti Múzeum (BRM)Berlin
Staatliche Museen (BSM)Damjanich János Múzeum, Szolnok
(DJMSZ)Dévaványai Bereczki Imre Helytörténeti Múzeum
(DBIHM)Exhibition Wall-Paintings of The Thera (EW-PT)Hania;
Ministry of Culture Archeological Museum
(HMCAM)Hódmezõvásárhelyi Tornyai János Múzeum (HTJM)Iraklioni
Régészeti Múzeum, Kréta (AMI)LOUVRE Párizs (LOUVRE)Madrid Nemzeti
Régészeti Múzeum (MNRM)Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest (MNM)Máltai
Vallettai Régészeti Múzeum (MVRM)Museum Of Prehistoric Thera
(FMPT)Musée National de Carthage, Tunisz (MNCT)Mykonoszi Régészeti
Múzeum (MRM)New York – The Metropolitan Museum of Art (MET)Velencei
Régészeti Múzeum (VRM)
A MINÓSZI ATLANTISZ AZ INTERNETEN
Bõvebben a
könyvrõlhttp://www.europaatlantisza.comhttp://www.moczar.hu
Felhasznált ismeretterjesztõ
kiadványokhttp://www.blikk.hu/cikk.php?cikk=16072http://www.eletestudomany.huhttp://www.eletestudomany.hu/hirek/664.htmlhttp://www.magtudin.org/Eredetunk%20IV.htmhttp://www.nationalgeographic.huhttp://www.nol.hu/cikk/440098/
Érdekességek a minószi kultúráról és a hozzá
kapcsolódókutatásokról (A teljesség igénye
nélkül):http://www.atlantisz.lap.hu/http://www.culture.grhttp://www.geographic.hu/in-
dex.php?act=napi&rov=3&id=9227http://www.uk.digiserve.com/men-
tor/minoan/anemospilia.htmhttp://www.uk.digiserve.com/mentor/minoan/nirou.htmhttp://www.uk.digiserve.com/mentor/minoan/pyrgos.htmhttp://www.uk.digiserve.com/mentor/minoan/vasiliki.htmhttp://www.decadevolcano.net/santorini/atlantis.htmHttp://www.fhw.grHttp://www.magtudin.org/Tatarlaka%20titka%201.htmhttp://www.magtudin.org/Eredetunk%20IV.htmhttp://www.mamayoma.grhttp://www.mitologia.csillagkapu.hu/mitologia.php?ol-
dal=22http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=7099http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=14616http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=19432http://nol.hu/cikk/450976/http://nol.hu/kultura/cikk/458977/http://nol.hu/cikk/60544/http://regeszet.lap.huhttp://santorini.lap.hu/http://www.uk.digiserve.com/mentor/minoanhttp://www.wessexarch.co.uk
ÉRTELMEZÉSEKHivatkozás a képek alatt a szövegben: kép
megnevezése,
eredete, helyszíne, készítõjeA fotókat készítette: szerzõ =
sz.Szerzõ tulajdona: szt.SzövegIF = internetforrás»Kalicz« = Kalicz
professzor vette katalógusba a szerzõ ré-
gészeti leleteitKislexikon = kislexikonKL
Függelék 477
-
478
A rekonstruált makett a málliai palota egy részletétábrázolja.
Sinclair Hood szerint az elsõ telepesek
Milétoszból érkeztek ide – innen a neve Málliának84
(Kréta, 2008, sz.)
A minószi küldöttek ajándékokat visznek az egyiptomi
elöljáróságnak a Keftiu szigetérõl(Kréta, ARM, 2008, sz.)
Niru Khani villa alaprajzát a bronzkori mester kõbefaragta
(Kréta, 2008, sz.)
-
479
Háromlábú áldozati edény(Szantorini, Akrotiri, FMPT, 2004,
sz.)
Fecskés váza(Szantorini, Akrotiri, FMPT, 2008, sz.)
Szõlõfürtös kancsó(Szantorini, Akrotiri, FMPT, 2008, sz.)
Liliomot festettek az edény falára(Szantorini, Akrotiri, FMPT,
2008, sz.)
-
Ajánlás (Szepes Mária) 6Elõszó (dr. Kiszely István) 8Gondolataim
a második kiadáshoz (dr. Bokor Péter) 10A szerzõ elõszava a második
kiadáshoz 13
A LEGENDÁK FÖLDJÉNAtlantisz mítosza 23Platón: Timaiosz és
Kritiasz 28Platón tévedése 30Gondolataim Atlantiszról 38Elmélkedés
a kaldera szélén 44A minószi kultúra és a legújabb kutatások 46
A MINÓSZI KRÉTAA sziget rövid földrajza 54A szerzõ krétai
élményei 57Az õskrétaiak 64Kréta, a boldogság szigete 66Paloták
elõtti korszak 80Európa elsõ palotája 90Honnan érkeztek szigetükre
a krétaiak? 105A coguli tánc rejtélye 116Théra, az Égei-tenger
Hongkongja 124Apokalipszis az Égeikumban 135Atlantisz tündöklése és
bukása 138Akrotiri idõkapszulába zárva 152
Tartalom
Terrakotta tûzhely(Akrotiri, 2008, sz.)
-
A falfestmények üzenete 161A krétai kultúra kisugárzása
183Mítoszok, legendák 201Szantorini múltja és jelene 213
KÉRDÉSEK ÉS KAPCSOLATOKA krétai írás titka 238Mi okozhatta a
minósziak gyors eltûnését? 248Nofertiti, a minószi hercegnõ?
258Gyilkosság vagy emberáldozat Anemoszpiliában? 267A thérai vulkán
kitörésének idõpontja 276Baljós felhõk Egyiptom felett
284Katasztrófaelméletek 289Trója és az égei világ 300Karthágó, a
nyugat kapuja 307A megalitikus építészet 325Egy korai földmûves
kultúra: Çatal Hüyük 345A Kárpát-medence égei kapcsolatai
357Kéthalom 373Kéthalomtól Atlantiszig 383
EPILÓGUS
Epilógus – Reductio ad absurdumKL 392Minósziak a Nílus deltában?
404Köszönetnyilvánítás 415
FÜGGELÉK
Felhasznált irodalom 419Kislexikon 427Név- és tárgymutató
451Idõrendi táblázat 459Észrevételek 473
Tartalom 481
-
482
Folytonos lánccá formálódó minósziábrázolás egy kis edényen
(Szantorini, Akrotiri, FMPT, 2005, sz.)
Liliomábrázolás(Szantorini, Akrotiri, FMPT, 2005, sz.)
Rhyton(Szantorini, Akrotiri, FMPT, 2005, sz.)
A kettõs bárd egyértelmûen minószi hatást tükröz(Szantorini,
Akrotiri, FMPT, 2005, sz.)
-
483
Atlantisz tündöklése és bukása. Akrotiri lakói méltóságteljesen
hagyták el a várost a nagy összeomlás elõtt(Részlet Tisza-Kalmár
György festményébõl, lásd 138–139. oldal)
A vizeskancsó kiöntõje madárfejre hasonlít(Szantorini, Akrotiri,
FMPT, 2008, sz.)
„Kebles kancsó”, a termékenységgel vagy egy nõi
istenséggelhozzák kapcsolatba (Szantorini, Akrotiri, FMPT, 2008,
sz.)