Expressis Verbis 2013. március

Page 1

LIFE

Álmaim

ban A

merika

Álmaim

ban A

merika

GOND

OLAT

Tragik

us Va

lentin

-nap

Tragik

us Va

lentin

-nap

32. o

ldal

32. o

ldal

34. o

ldal

34. o

ldal

27. o

ldal

27. o

ldal

GOND

OLAT

Maga

s sarka

konMa

gas sa

rkakon

Pé

csi

Tu

do

má

ny

eg

ye

tem

Jo

gi

Ka

rán

ak

la

pja

Pé

csi

Tu

do

má

ny

eg

ye

tem

Jo

gi

Ka

rán

ak

la

pja

XXI.

évfo

lyam

2.

szám

EX

PR

ES

SIS

ver

bis

14. o

ldal

14. o

ldal

JOGI

NAG

YÍTÓ

A. Lin

coln

A. Lin

coln

20

13

. m

árc

ius

EV

EV

Page 2

Page 3

3

ex

pr

es

sis

ver

bis

2013

. már

ciu

s

S.L

.

impres

szum

FŐSZ

ERKE

SZTŐ

Sági

Lilla

TÖRD

ELÉS

Sági

Lilla

OLVA

SÓSZ

ERKE

SZTŐ

Hock

Báli

nt

CÍM

LAP

Toka

i Bon

itaÓN

SZ

Pál E

mes

eKR

ITIK

USSz

otác

zky G

erge

ly ♦ R

izmay

er B

arba

ra ♦

Dézs

enyi

Zsófi

GO

NDOL

AT

Gerb

er P

etra

♦ Ta

kács

Zsu

zsan

na ♦

Pere

sa P

et-

ra Iz

abell

a ♦ S

elice

an D

ávid ♦ T

óth

Barn

a ♦ C

seh

Baláz

s

LIFE

Kom

árom

i Ann

aVI

CCSu

lán E

mes

eJO

GI N

AGYÍ

TÓ:

dr. P

ilisi F

anni

♦ Ho

ffart

Szab

ina ♦

Cse

porá

n Zs

oltSZ

IGET

Tam

ics B

ende

gúz ♦

Nag

y Vikt

or

FELE

LŐS

KIAD

ÓPT

E ÁJ

K HÖ

T

NYOM

DAI M

UNKÁ

LATO

KV-

TESA

Bt.

7720

Péc

svár

adRa

dnót

i Mikl

ós u

. 11.

LEV

ELEZ

ÉSI C

ÍM: 7

622

Pécs

, 48-

as té

r 1.

IRO

DA

: Doh

ány

utca

i épü

let -

114

szob

aE-

MA

IL: e

xpre

ssis

@aj

k.pt

e.hu

Meg

jele

nik

havo

nta

350

péld

ányb

an a

PTE

ÁJK

és

a P

TE Á

JK H

ÖT

tám

ogat

ásáv

al.

Az

egye

s ci

kkek

ben

alko

tott

véle

mén

y ne

m tü

kröz

i a S

zerk

esztős

ég á

llásp

ontjá

t.ISSN 1

416-9738

Sági

Lil

lafő

szer

kes

ztő

Az

Exp

ress

is V

erbi

s már

nem

csak

a F

aceb

ooko

n el

érhe

tő, h

anem

a H

ÖT

honl

apró

l is l

etöl

thet

itek

és o

nlin

e is

olv

asha

tját

ok!

Klik

kelje

tek

ránk

és o

lvas

sato

k m

inke

t!

Min

ek is

?

Látha

tó, m

éret

es fá

radt

nyo

mok

. Las

sú, á

lmos

, fáj

dalm

asan

fúró

lépt

ek. N

yila

ló, c

ikáz

ó,

kim

erül

t, te

rhes

lépé

sek.

Las

sú, f

ájda

lmas

an fú

ró é

letk

épek

. A

min

denn

apok

bot

rány

osan

suha

nó é

s szü

rkén

sette

nkedő

felle

gei k

özt f

utun

k te

rvei

nk, á

lmai

nk u

tán.

Nem

ves

zünk

ész

re

sem

mit,

egy

apr

ó cs

odát

sem

a v

ilágb

ól.

Min

ek is

. Kin

ek le

nne

idej

e m

osol

yogn

i vag

y el

bám

észk

odni

, mily

en n

agys

zerű

is a

vilá

g.

Min

ek is

az

apró

cse

prő

dolg

ok.

Roh

anun

k a

végz

etün

k ut

án, m

ert a

zt h

issz

ük

ez a

kül

deté

sünk

, hog

y sz

uper

hősi

erő

vel

tapo

ssun

k el

kör

ülöt

tünk

min

denk

it, h

ogy

elér

hess

ük c

élja

ink.

Gyö

nyörű.

N

em te

szün

k m

ást,

min

t a se

kély

es fe

lszí

nes

élet

kifu

tójá

n ke

cses

en lé

pked

ünk.

Sem

mi

érze

lem

, sem

mi

kife

jezé

s. M

inek

is?

Leül

ve é

s sze

mlé

lve,

csa

k an

nyit

láto

k a

vilá

g-bó

l, ho

gy m

inde

nki r

ohan

. Sőt

, min

ek is

ülö

k,

hisz

en n

ekem

is sz

élse

bese

n in

tézn

em k

ell

ügye

im. M

egál

lás n

élkü

l, fe

lada

tból

fela

datb

a,

haza

érve

öss

zees

ve- k

úszv

a m

ászv

a. E

stér

e m

inde

n na

gy mű

elké

szül

. Maj

d m

ásna

p m

in-

dent

újra

elö

lről.

Hol

van

nak

ehhe

z az

erő

tarta

léko

k m

ár c

sak

az a

kér

dése

m?

Egye

sek

gene

ráto

rt ta

rtana

k a

zseb

ükbe

n, a

mit

néha

felc

sato

lnak

mag

ukra

? Va

gy n

itro

van

a ká

véju

kban

? Sé

tálu

nk, s

uhan

unk,

roha

nunk

, fut

unk.

Sen

kit

nem

ves

zünk

ész

re, n

incs

idő

a sz

óra,

a jó

ra.

Min

ek is

? A

tech

nika

is fe

lgyo

rsít

min

ket.

Egy

tele

fon,

eg

y em

ail,

egy-

két

kat

tintá

s. M

inek

is e

gy sz

emél

yes t

alál

kozá

s. A

kár m

ég p

árra

is ta

lálh

a-tu

nk íg

y, é

s éle

tünk

szer

elm

ét a

cyb

er té

rben

leljü

k m

eg. D

e m

inek

is?

Ha

még

egy

sim

ogat

ás-

nyi i

dőnk

sinc

s reá

. So

kszo

r irig

ylem

azo

kat,

akik

csa

k há

tradő

lnek

és b

árm

it m

egte

hetn

ek.

Vis

zont

azt

a m

egré

szeg

ítő, m

ámor

ító é

rzés

t, m

ikor

min

den

kész

és t

elje

sült.

Azt

nem

adn

ám

cser

ébe.

Ízte

len

élet

ért,

ízle

tes g

yüm

ölcs

öt c

seré

be?

Soha

. A

roha

nó h

étkö

znap

ok le

gnag

yobb

hát

rány

a, h

ogy

nem

fi gy

elün

k eg

ymás

ra, s

zere

ttein

kre,

va

gy ú

gy e

gyál

talá

n a

vilá

gra.

N

éha

nem

árta

na m

inde

nkin

ek m

egál

lni,

sóha

jtani

, vag

y ki

álta

ni e

gyet

. Meg

álln

i, rá

nézn

i a

csod

ákra

, és e

lmél

ázni

. Ked

ves s

zava

kat e

gym

ás u

tán

fűzn

i, eg

ymás

sal t

örőd

ni.

Min

derr

e időt

szak

ítani

. EEVV

Page 4

4ex

pr

es

sis

ver

bis

2013

. már

ciu

s

Tartalom

3. o

ldal

Ság

i Lill

a: M

inek

is?

5. o

ldal

ÓN

SZ

6. o

ldal

Cse

porá

n Zs

olt: M

egke

zdte

műk

ödés

ét a

z új

jász

erve

ződö

tt Ó

riás N

ándo

r

Szak

kollé

gium

7. o

ldal

Cse

porá

n Zs

olt: V

örös

csill

ag a

mun

ka

ünne

pén?

8 .o

ldal

dr.

Pilis

i Fan

ni: A

rasz

tern

yom

ozás

kri-

min

alisz

tikai

jele

ntős

ége

10. o

ldal

Fia

tal É

rtelm

iségi

Klu

b

12. o

ldal

Kar

i kép

regé

ny

14. o

ldal

Tót

h Ba

rna:

A. L

inco

ln

17. o

ldal

Rus

zin A

nna:

A p

ápav

álas

ztás

ról

18. o

ldal

Szig

et

20. o

ldal

Déz

seny

i Zsófi :

Így

járta

m a

szín

házb

an

21. o

ldal

Szo

tácz

ky G

erge

ly: K

ritik

us

22. o

ldal

Rizm

ayer

Bar

bara

: Füg

gősé

gek

soro

zata

24. o

ldal

Seli

cean

Dáv

id: A

róm

ai k

öztá

rsas

ág

válsá

ga

27. o

ldal

Per

esa P

etra I

zabe

lla: M

agas

sark

akon

28. o

ldal

Cse

h Ba

lázs:

Mes

teri

taní

tóin

k

emlé

keze

te II

.

30. o

ldal

Ger

ber P

etra:

A sz

ürke

ötv

en á

rnya

lata

31. o

ldal

Sul

án E

mes

e: Jo

gász

vic

cek

32. o

ldal

Kom

árom

i Ann

a: Á

lmai

mba

n A

mer

ika

34. o

ldal

Tak

ács Z

suzs

anna

: Tra

giku

s Val

entin

-

nap

36. o

ldal

Hoff

art S

zabi

na: D

oppi

ngol

ás m

int

bűnc

sele

kmén

y

Ked

ves H

allg

atók

!

Hor

váth

Dán

iel

INT

EG

RO

Eln

ök

Page 5

5

ex

pr

es

sis

ver

bis

2013

. már

ciu

so

ns

z

Pál

Em

ese

Örö

mm

el é

rtes

ítünk

Tite

ket,

hogy

az

újjá

alak

ult Ó

riás

Nán

dor

Szak

kollé

gium

már

cius

5-től

hi

vata

losa

n is

meg

kezd

te műk

ödés

ét

karu

nkon

, am

elyr

e eg

y ün

nepé

lyes

al

akul

ó ül

és k

eret

ében

ker

ült s

or a

H

alas

y-N

agy

Józs

ef A

uláb

an.

Az

ünne

pség

en e

lsők

ént D

r. B

erke

G

yula

Dék

án Ú

r, m

ajd

Józa

n Fl

óra

a H

allg

atói

Önk

orm

ányz

at ta

nulm

ányi

tit

kára

kös

zönt

ötte

az

egyb

egyű

lteke

t. A

z es

t fén

ypon

tját,

kéts

éget

kiz

áróa

n,

Dr.

Ádá

m A

ntal

Pro

fess

zor Ú

r „Ó

riás

Nán

dor:

az

embe

r, a

taná

r és

a tu

dós”

című

előa

dása

jele

ntet

te,

amel

yben

egy

szer

re ra

jzol

ódot

t ki

Óri

ás N

ándo

r len

yűgö

ző s

zem

élyi

sége

és

tudo

mán

yos

mun

káss

ága.

Az

össz

ejöv

etel

hiv

atal

os ré

sze

pedi

g D

r. K

ocsi

s M

ikló

snak

a S

zakk

ollé

gium

el

nöké

nek

a m

egal

akul

ássa

l kap

csol

atos

be

szám

olój

ával

ért

vég

et.

Ezút

on is

sze

retn

énk

meg

kösz

önni

m

inde

n ke

dves

Ven

dégü

nk ré

szvé

telé

t és

grat

ulál

ni a

felv

étel

t nye

rt h

allg

atók

nak,

to

vább

á bi

ztat

ni m

inde

nkit

arra

, hog

y ne

fé

ljen

a sz

epte

mbe

ri fe

lvét

elin

meg

mé-

rette

tni m

agát

!

Az

Óri

ás N

ándo

r Sz

akko

llégi

um ta

gjai

:

Bűn

ügyi

Tag

ozat

M

ento

r:M

ento

r: D

r. H

orny

ák S

zabo

lcs

Dez

ső L

iliK

aise

r Kri

stóf

Més

záro

s O

rsol

yaN

agy

Eszt

erPé

ter-

Szab

ó Pe

tra

Pint

ér R

ómeó

Civ

ilisz

tika

i Tag

ozat

Men

tor:

Men

tor:

Dr.

Kov

ács

Kol

osB

ende

s Á

kos

Cza

pári

Dór

aK

iss

Evel

inN

agy

Vik

tor

Rau

s C

saba

Toko

rcsi

Kat

alin

Taká

cs Z

ita B

ettin

a

Elm

élet

i-tö

rtén

eti T

agoz

atM

ento

r:M

ento

r: D

r. Pe

res

Zsuz

sann

aC

seh

Bal

ázs

Mát

é Es

zter

Pula

i Gáb

orTa

vasz

i Ren

áta

Köz

jogi

Tag

ozat

Men

tor:

M

ento

r: D

r. M

ohay

Ágo

ston

Csa

nád

Cse

porá

n Zs

olt

Dak

a M

arija

Kov

ács

Mih

ály

Luko

nits

Ádá

mPá

l Em

ese

Rin

fel J

ános

Sz

abó

Ane

tt

Ked

ves H

allg

atók

!K

edve

s Hal

lgat

ók!

Page 6

6ex

pr

es

sis

ver

bis

2013

. már

ciu

s

on

sz

Cse

porá

n Z

solt

ÓN

SZ

A K

ari T

anác

s –

a H

allg

atói

Önk

orm

ányz

ati T

estü

let

kezd

emén

yezé

sére

– 2

012

dece

mbe

rébe

n

úgy

hatá

rozo

tt, h

ogy

az Ó

riás

Nán

dor

Szak

kollé

gium

a jö

vőbe

n a

Kar

sze

rvez

eti

egys

égek

ént f

olyt

atja

tevé

keny

ségé

t.

Az ú

jjász

erve

ződő

sza

kkol

légi

um c

élja

,

hogy

a le

gkiv

álób

b ha

llgat

ók s

zakm

ai

fejlő

désé

ben

segí

tség

et n

yújts

on,

hozz

áseg

ítse

a ta

goka

t kor

szerű

és

mag

as s

zínv

onal

ú el

mél

eti é

s gy

akor

lati

tudá

s m

egsz

erzé

séhe

z, é

s eg

yide

jűle

g

pozi

tív k

özös

ségi

élm

énye

kkel

gaz

dagí

tsa

tagj

aina

k él

etét

.

Ezek

nek

meg

fele

lően

febr

uár 2

2–27

. kö

zött

felv

étel

it ír

tak

ki a

z ér

deklődők

sz

ámár

a, a

min

a s

zakk

ollé

gium

men

tora

i ta

goza

tonk

ént k

ülön

-kül

ön h

allg

attá

k

meg

a je

lent

kező

ket,

és e

lsős

orba

n az

ok tá

rgyi

, val

amin

t érv

elés

tech

nika

i tu

dása

ala

pján

vál

aszt

ottá

k ki

a le

endő

sz

akko

llégi

sták

at. A

sik

eres

felv

étel

i el

járá

s vé

gére

a s

zakk

ollé

gium

nég

y ta

goza

tába

öss

zese

n hu

szon

négy

hal

lgat

ó ny

ert f

elvé

telt,

aki

ket a

már

cius

5-e

i ün

nepé

lyes

ala

kuló

ülé

sen

a dé

kán

és

a sz

akko

llégi

um e

lnök

e kö

szön

tött

és

avat

ott a

z Ó

riás

Nán

dor S

zakk

ollé

gium

im

már

telje

s jo

gú ta

gjáv

á. E

mel

lett

a re

ndez

vény

en ü

nnep

i elő

adás

t ta

rtot

t Ádá

m A

ntal

pro

fess

or e

mer

itus

„Óri

ás N

ándo

r: a

z em

ber,

a ta

nár é

s a

tudó

s” c

ímm

el, v

alam

int b

eszé

det

mon

dott

a H

allg

atói

Önk

orm

ányz

ati

Test

ület

kép

vise

leté

ben

Józa

n Fl

óra

is,

amel

yekb

en s

iker

es s

zakm

ai é

s kö

zöss

égi

mun

kát k

íván

tak

a sz

árny

aika

t bon

toga

tó,

újdo

nsül

t sza

kkol

légi

sták

nak.

Ezt k

övetőe

n az

Óri

ás N

ándo

r Sz

akko

llégi

um e

lső

érde

mi ü

lésé

re

már

cius

7-é

n ke

rült

sor,

a D

ohán

y ut

cai

épül

et 0

18-a

s te

rméb

en (a

z Ó

NSZ

új

irod

ájáb

an),

amin

a s

zakk

ollé

gium

nak

első

dleg

esen

a k

özös

mun

ka k

eret

eirő

l, va

lam

int a

rövi

d- é

s ho

ssza

bbtá

vú

célo

król

kel

lett

dönt

enie

. A ta

gok

az

ülés

en k

özös

en k

ijelö

lt ir

ányn

ak fo

gadt

ák

el, h

ogy

a sz

akko

llégi

um a

nég

y ta

goza

t –

bűnü

gyi,

civi

liszt

ikai

, elm

élet

i-tö

rtén

eti

és k

özjo

gi –

ker

etei

köz

ött k

ezdj

en n

eki

mun

kájá

nak,

am

elye

k sa

ját a

uton

ómiá

juk

meg

tart

ása

mel

lett

közö

s sz

akm

ai é

s kö

zöss

égép

ítő p

rogr

amok

on v

eszn

ek

maj

d ré

szt.

Az

elér

ni k

íván

t cél

ok k

özül

a

szak

kollé

gium

kie

mel

kedő

en fo

ntos

nak

tart

ja, h

ogy

a jö

vőbe

n sz

ámot

tevő

sz

erep

lője

legy

en n

em c

sak

a pé

csi,

de a

z or

szág

os e

gyet

emi é

letn

ek is

. En

nek

érde

kébe

n tö

bb s

zakk

ollé

gium

és

felsőo

ktat

ási i

ntéz

mén

y m

egke

resé

sét i

s el

hatá

rozt

a, a

szo

ros

együ

ttműk

ödés

és

a ba

ráti

kapc

sola

t kié

píté

sét s

zorg

alm

azva

. B

ár a

sza

kkol

légi

um m

ég a

kez

deti

lépé

sekn

él ta

rt, á

m a

sza

kkol

légi

sták

ha

talm

as m

otiv

áció

val é

s na

gy te

rvek

kel

fogt

ak h

ozzá

a m

unká

hoz,

am

elyn

ek

ered

mén

yeir

e, re

mél

hető

leg

a K

ar is

m

iham

arab

b bü

szke

lehe

t.A

kikn

ek a

fent

iek

alap

ján

felk

elte

tték

érde

klőd

ésük

et a

sza

kkol

légi

um á

ltal

nyúj

tott

mag

as s

zínv

onal

ú sz

akm

ai

ism

eret

ek é

s po

zitív

köz

össé

gi é

lmén

yek,

az

okna

k a

köve

tkező

tané

v el

ején

le

sz le

hető

ségü

k je

lent

kezn

i. A

ddig

is

érde

mes

azo

nban

figy

elem

mel

kís

érni

az

Óri

ás N

ándo

r Sza

kkol

légi

um m

unká

ját.

Meg

kezd

te műk

ödés

étaz

újjá

szer

vező

dött

Óriá

s N

ándo

r S

zakk

ollé

gium

Page 7

7

ex

pr

es

sis

ver

bis

2013

. már

ciu

sj

og

i n

ag

yit

o

o,

Cse

porá

n Z

solt

Az

Alk

otm

ányb

írós

ág a

4/2

013.

(I

I. 2

1.)

szám

ú ha

táro

zatá

ban

meg

sem

mis

ítette

a B

tk.

önké

nyur

alm

i jel

képe

k ha

szná

lata

té

nyál

lásá

t, an

nak

alap

törv

ény-

elle

ness

égér

e hi

vatk

ozva

.A

test

ület

a m

últb

an m

ár d

önté

st

hozo

tt e

bünt

eten

dő c

sele

kmén

y ka

pcsá

n, a

mel

yben

meg

álla

píto

tta,

hogy

„a

közn

yuga

lom

biz

onyo

s m

érté

kű m

egza

vará

sa ig

azol

hatja

a

szab

ad v

élem

ényn

yilv

ánítá

shoz

val

ó jo

g ko

rlát

ozás

át”,

val

amin

t hog

y a

„kor

láto

zás

a vé

dett

célo

k sú

lyáh

oz

képe

st n

em m

inős

íthető

arán

ytal

anna

k,

a ko

rlát

ozás

terj

edel

me

és s

zank

ciój

a az

alk

alm

azha

tó le

geny

hébb

esz

közn

ek

minős

ül, e

zért

a B

tk. e

sza

bály

ában

m

egfo

galm

azot

t ala

pjog

-kor

láto

zás

meg

fele

l az

arán

yoss

ág a

lkot

mán

yos

köve

telm

ényé

nek”

[14

/200

0. (

V. 1

2.)

AB

hat

ároz

at].

Vaj

nai A

ttila

azo

nban

al

kotm

ányj

ogi p

anas

szal

for

dult

az

Alk

otm

ányb

írós

ágho

z, a

mel

yben

–

több

ek k

özöt

t – k

ifej

ti, h

ogy

az

Em

beri

Jog

ok E

uróp

ai B

írós

ágán

ak a

V

ajna

i kon

tra

Mag

yaro

rszá

g üg

yben

ho

zott

ítéle

te in

doko

lttá

tesz

i a te

stül

et

korá

bbi d

önté

séne

k fe

lülv

izsg

álat

át.

Az

Alk

otm

ányb

írós

ágna

k elős

zör

azt k

elle

tt vi

zsgá

lnia

, hog

y fe

nnál

l-e

az ít

élt d

olog

ese

te, h

isze

n an

nak

köve

tkez

tébe

n az

indí

tván

yt é

rdem

i vi

zsgá

lat n

élkü

l el k

ell u

tasí

tani

. A

test

ület

azo

nban

az

indo

kolá

sban

az

ism

étel

t viz

sgál

at m

elle

tt az

zal

érve

lt, h

ogy

„az

Alk

otm

ányb

írós

ág

szám

ára

is in

doko

lt m

egha

gyni

an

nak

lehe

tősé

gét,

hogy

a v

álto

zó

körü

lmén

yekr

e te

kint

ette

l ugy

anab

ban

az a

lkot

mán

yoss

ági ö

ssze

függ

ésbe

n új

va

gy m

ás in

doko

t tal

álva

ism

étel

ten

alko

tmán

yoss

ági v

izsg

álat

ot f

olyt

asso

n le

.” T

ehát

a c

laus

ula

rebu

s si

c st

antib

us

elve

ala

pján

, az

előző

dönt

ése

óta

elte

lt időb

en le

zajlo

tt tá

rsad

alm

i vál

tozá

s,

vala

min

t az

EJE

B ít

élet

e te

szi

indo

koltt

á a

14/2

000.

(V.

12.

) sz

ámú

hatá

roza

t fel

ülvi

zsgá

latá

t.A

z A

lkot

mán

ybír

óság

a n

emze

tköz

i gy

akor

lato

t, va

lam

int a

bír

ói

joga

lkal

maz

ást i

s m

egvi

zsgá

lva

arra

az

állá

spon

tra

juto

tt, h

ogy

a B

tk. 2

69/B

. §

(1)

beke

zdés

e tú

l tág

an h

atár

ozza

m

eg a

bün

tete

ndő

csel

ekm

énye

k kö

rét,

miv

el n

em d

iffe

renc

iál,

és

ezze

l a je

lkép

hasz

nála

tot á

ltalá

ban

rend

eli b

ünte

tni –

ann

ak e

llené

re,

hogy

a c

élza

t, az

elk

övet

ési m

ódoz

at

vagy

a k

ivál

tott

ered

mén

y es

eten

ként

el

enge

dhet

etle

n le

het.

Eze

n kí

vül f

onto

snak

tart

om

meg

jegy

ezni

, hog

y a

több

ségi

dö

ntés

hez

öten

pár

huza

mos

indo

kolá

st,

vala

min

t szi

ntén

öte

n kü

lönv

élem

ényt

is

csa

tolta

k. E

zek

közü

l kie

mel

ném

K

iss

Lás

zló

párh

uzam

os in

doko

lásá

t, am

elyb

en h

ango

t ad

azon

elv

árás

ának

, ho

gy a

több

ségi

indo

kolá

snak

ki

kelle

tt vo

lna

térn

ie a

rra,

hog

y „a

z eg

yébk

ént t

ényá

lláss

zerű

m

agat

artá

s ak

kor

igén

yel

bünt

etőj

ogi b

eava

tkoz

ást,

ha a

jelk

épet

a v

onat

kozó

ön

kény

ural

mi r

ends

zerr

el

össz

efüg

gésb

en, a

zzal

azo

nosu

lva

hasz

náljá

k”. T

ováb

bá a

kü

lönv

élem

énye

k kö

zül S

zívó

s M

ária

állá

spon

tját e

mlít

eném

meg

, am

ely

szer

int a

tény

állá

s m

egse

mm

isíté

se s

züks

égte

len.

E

gyré

szt m

ivel

a p

robl

éma

a bü

ntetőj

ogi d

ogm

atik

án b

elül

or

voso

lhat

ó, m

égho

zzá

a tá

rsad

alom

ra

vesz

élye

sség

fen

nállá

sána

k es

eten

ként

i vi

zsgá

latá

n ke

resz

tül;

más

rész

t ped

ig

mer

t a té

nyál

lásh

oz k

apcs

olód

ó he

lyes

, az

elő

ző a

lkot

mán

ybír

óság

i érv

elés

re

alap

ozot

t jog

érte

lmez

és m

ár lé

tezi

k a

szak

irod

alom

ban

– a

jogg

yako

rlat

eg

ység

ének

kia

lakí

tása

vis

zont

a K

úria

fe

lada

ta, e

rre

az A

lkot

mán

ybír

óság

nak

ninc

s ha

tásk

öre.

Vég

ső s

oron

a te

stül

et a

z al

aptö

rvén

y-el

lene

s té

nyál

lást

pr

o fu

turo

hat

álly

al s

emm

isíte

tte

meg

azz

al a

z in

dokk

al, h

ogy

az

idől

eges

hat

ályb

an ta

rtás

kev

eseb

b ve

szél

yt je

lent

a jo

gren

d ép

sége

sz

empo

ntjá

ból,

min

t az

azon

nali

meg

sem

mis

ítés.

Enn

ek k

övet

kezt

ében

az

Ors

zágg

yűlé

snek

201

3. á

prili

s 30

-ig

kell

új té

nyál

lást

alk

otni

a a

hatá

lyon

kí

vül h

elye

zett

hely

ett.

Így

felm

erül

a k

érdé

s: v

ajon

hán

y vö

rös

csill

ag f

og f

elcs

illan

ni m

ájus

1-

jén?

EEVV

Vör

ös c

silla

g a

mun

ka ü

nnep

én?

– a

Btk

. 269

/B. §

-ána

k al

aptö

rvén

y-el

lene

sség

e és

meg

sem

mis

ítése

Page 8

8ex

pr

es

sis

ver

bis

2013

. már

ciu

sJ

og

i N

ag

yit

o

A k

övet

kező

kben

Dr.

Pilis

i Fan

ni a

Bel

ügyi

Sz

emle

című

foly

óira

tban

meg

jele

nt

cikk

ének

első

rész

ét o

lvas

hatjá

tok.

Az

ism

eret

len

tette

s álta

l elk

övet

ett

bűnc

sele

kmén

y fe

lder

ítése

a bűn

ügyi

m

unka

egy

ik le

gizg

alm

asab

b ré

sze.

A

nyo

moz

óhat

óság

a n

yom

ozás

biz

onyo

s sz

akas

zába

n, a

legt

öbb

eset

ben

a kr

imin

alis

ztik

a 7

fő k

érdé

sét -

a k

i/kiv

el

kérd

ések

kiv

étel

ével

- m

eg tu

dja

vála

szol

ni,

de h

a ez

a k

érdé

scso

port

a ké

sőbb

iek

sorá

n is

meg

vála

szol

atla

n m

arad

, akk

or e

laka

dt,

ered

mén

ytel

en a

nyo

moz

ás.

Az

előb

biek

ből k

övet

kezi

k, h

ogy

ebbe

n az

es

etbe

n a

bünt

etőe

ljárá

s sza

kasz

ai k

özül

a

nyom

ozás

i sza

kban

bef

ejeződ

ik a

z el

járá

s, te

hát n

incs

szó

a to

vább

iakb

an ü

gyés

zi,

bíró

i sza

kasz

ról.

Ha

a bű

nügy

nek

ninc

s ter

heltj

e, a

zt is

m

ondh

atju

k, h

ogy

a bü

ntetőe

ljárá

s ebb

en

az e

setb

en fé

lold

alas

, az

álla

m n

em tu

dja

érvé

nyes

íteni

bűn

üldö

zési

-bűn

meg

előz

ési

célk

itűzé

seit,

így

alig

ha b

eszé

lhet

ünk

bünt

ető

igaz

ságs

zolg

álta

tásr

ól, a

sérte

ttre

vona

tkoz

ó re

pará

ciór

ól, k

árté

rítés

ről.

Mag

yaro

rszá

gon

az is

mer

tté v

ált

bűnc

sele

kmén

yek

(éve

nte

kb. 4

00-4

50 e

zer)

30

-40%

-a is

mer

etle

n te

ttes e

llen

indu

l. Va

nnak

azo

nban

oly

an bűn

csel

ekm

ény

típus

ok, p

éldá

ul a

bet

örés

es lo

pás,

amel

yek

eset

ében

szin

te 1

00%

-ban

ism

eret

len

tette

s el

len

indu

l a n

yom

ozás

. Az

ered

mén

yese

n be

feje

zett

bünt

etőe

ljárá

sok

mut

atój

a 40

-50

% k

özöt

t hel

yezk

edik

el.

Ezér

t is t

arto

m fo

ntos

nak

anna

k kö

rüljá

rásá

t, m

ikén

t leh

etne

még

er

edm

énye

sebb

en n

yom

ozni

az

ism

eret

len

tette

sek

feld

eríté

se é

rdek

ében

. K

utat

ásom

sorá

n eg

yrés

zről

igye

kezt

em

meg

tudn

i, ho

gy a

nyo

moz

ó sz

erve

k m

ilyen

sa

ját a

datb

anko

kat h

aszn

álna

k, e

zek

mit

tarta

lmaz

nak,

mi a

cél

juk,

mód

szer

ük

és tö

rvén

yi a

lapj

uk, m

ásré

szrő

l a c

ivil

szfé

rábó

l mily

en a

dato

kat l

ehet

gyű

jteni

a

nyom

ozás

elő

segí

tése

érd

ekéb

en.

A bűn

özés

elle

ni á

llam

i fel

lépé

s mag

ába

fogl

alja

a bűn

csel

ekm

énye

k el

köve

tésé

nek

meg

előz

ését

, az

elkö

veté

s ide

jén

a bű

ncse

lekm

énye

k m

egsz

akítá

sát é

s a m

ár

elkö

vete

tt bű

ncse

lekm

énye

k le

lepl

ezés

ét.

A d

elik

tum

ok e

lköv

etői

az

eset

ek

több

ségé

ben

erőf

eszí

tése

ket t

eszn

ek a

rra,

ho

gy (v

alam

ilyen

mód

on) e

lker

üljé

k a

bünt

etőj

ogi f

elelős

ségr

e vo

nást

. Ehh

ez k

ét

út v

ezet

, egy

rész

t a bűn

ös te

véke

nysé

g ál

cázá

sa é

s ezá

ltal a

bűn

elkö

veté

s tén

yéne

k el

rejté

se a

hat

óság

ok e

lől,

más

felő

l ann

ak

meg

hiús

ítása

, hog

y a

lepl

ezet

t bűn

ös te

tt el

köve

tőjé

nek

kilé

te k

ider

üljö

n.Ez

ekne

k a

rejte

tt, le

plez

ett,

titko

lt té

nyek

nek

a m

egis

mer

ése

bűnü

ldöz

ési

– bű

nmeg

előz

ési é

s biz

onyí

tási

–

szem

szög

ből f

onto

s, és

e c

élbó

l a

bűnü

ldöző

szer

vek

/ sze

rvez

etek

szél

es

körű

– n

yílt

és ti

tkos

– a

datg

yűjté

st

vége

znek

. A

z ad

atgyűj

tés a

tág

érte

lem

ben

vett

nyom

ozás

tárg

yául

szol

gáló

cse

lekm

ény

(ese

mén

y) k

örül

mén

yein

ek, i

lletv

e az

ab

ban

érin

tett

szem

élye

k te

véke

nysé

géne

k,

hollé

téne

k és

szem

élyi

kör

ülm

ényé

nek

tiszt

ázás

a, a

zaz

min

den

olya

n te

véke

nysé

g,

amel

y fo

rmál

is e

ljárá

sjog

i ker

etek

köz

ött a

m

eglé

vő is

mer

etek

bőv

ítésé

re tö

reks

zik.

Volta

képp

en íg

y az

egé

sz n

yom

ozás

t – a

ny

omoz

ás e

lrend

elés

étől

az

iratis

mer

teté

sig

– ad

atgyűj

tésn

ek é

rtelm

ezhe

tjük.

Az

adat

gyűj

tésn

ek je

lentős

ége

van

min

d a

feld

eríté

sben

, min

d pe

dig

a bi

zony

ításb

an.

Funk

ciój

a ak

kor t

elje

sül,

ha m

arad

ékta

lanu

l vá

lasz

t ad

a fő

krim

inal

iszt

ikai

kér

dése

kre:

M

i? H

ol?

Mik

or?

Hog

yan?

Ki?

Kiv

el?

Mié

rt? –

törté

nt –

. Ez

ek a

z eg

ysze

rű

kérd

ések

vilá

gos é

s éss

zerű

vez

érfo

nala

t ny

újta

nak

a m

unká

hoz,

a rá

juk

vona

tkoz

ó vá

lasz

ok a

z ál

talá

nos t

örté

neti

tény

állá

s el

emei

t meg

test

esítő

tény

eket

köz

lik. A

ki?

ké

rdés

re a

dott

vála

szbó

l kid

erül

, hog

y ki

al

any;

a m

it te

tt? k

érdé

sre

adot

t vál

aszb

ól,

hogy

mi v

olt a

z el

köve

tési

mag

atar

tás;

a

mik

or?

hol?

miv

el?

mié

rt? é

s hog

yan?

ké

rdés

ekre

ado

tt vá

lasz

okbó

l ped

ig a

z el

köve

tés i

deje

, hel

ye, e

szkö

ze, m

ódja

és a

te

tt in

dító

oka

, ille

tve

mot

ivác

iója

.A

lapv

ető

köve

telm

ény,

hog

y az

ada

tgyű

jtés

sorá

n az

ada

toka

t tor

zulá

smen

tese

n,

való

sághűe

n rö

gzíts

ék, s

ok e

setb

en u

gyan

is

irrel

eván

s ada

tok

besz

erzé

se é

s rög

zíté

se

is m

egtö

rténi

k; fo

ntos

, hog

y ez

ek se

ve

ssze

nek

kárb

a, e

ljuss

anak

oda

, aho

l fe

lhas

znál

ható

k.Sz

igor

úan

el k

ell v

álas

ztan

i a té

nyle

ges

info

rmác

iót a

vél

emén

ytől

. A té

nyek

rö

gzíté

se e

leng

edhe

tetle

n, a

hoz

záfű

zött

véle

mén

y pe

dig

alap

ja le

het e

gy

késő

bbi v

erzi

ó ki

dolg

ozás

ának

. Nem

m

egen

gedh

ető

az a

datk

ezel

ési e

lőírá

sok,

va

lam

int a

nyo

moz

ás ti

tkos

ságá

nak

meg

sérté

se. A

titk

ossá

gon

nem

felté

tlenü

l a

minős

ített

adat

ot k

ell é

rteni

, his

zen

egy

nyílt

bün

tető

eljá

rásb

an is

pro

blém

át,

vesz

élyf

orrá

st je

lent

het a

z ad

atok

A ra

szte

rnyo

moz

ás

krim

inal

iszt

ikai

jele

ntős

ége

dr. Pil

isi

Fan

ni

Page 9

9

ex

pr

es

sis

ver

bis

2013

. már

ciu

s

jo

gi

na

gyit

o

nyilv

ános

ságr

a ke

rülé

se (p

éldá

ul a

sz

abad

lábo

n lé

vő g

yanú

síto

tt a

kike

rülő

ad

atok

birt

okáb

an b

efol

yáso

lhat

ja

a sé

rtette

t, a

tanú

kat,

ily m

ódon

ve

szél

yezt

etve

a si

kere

s nyo

moz

ást).

Font

os k

ritér

ium

a g

yors

aság

, hog

y az

ad

atok

kel

lő időb

en é

s mód

on e

ljuss

anak

a

nyom

ozó

ható

ságh

oz.

A v

ázol

t inf

orm

áció

szer

ző te

véke

nysé

g al

kalm

azás

ának

legg

yako

ribb

terü

lete

i:’

ügyb

en é

rinte

tt sz

emél

yek,

tá

rgya

k fe

lkut

atás

a,’

bizo

nyítá

si e

szkö

zök

felk

utat

ása,

be

szer

zése

,’

a ny

omoz

ási c

sele

kmén

yek

meg

alap

ozás

ához

, m

egte

rvez

éséh

ez sz

üksé

ges

adat

ok ö

ssze

gyűj

tése

’ ny

omoz

ási v

erzi

ók e

llenő

rzés

e’

az ü

gy e

sem

énye

inek

, kö

rülm

énye

inek

tisz

tázá

sa.

Az

inte

grál

t bűn

üldö

zés e

leng

edhe

tetle

n ré

sze

azok

nak

a re

levá

ns in

form

áció

knak

az

öss

zegyűj

tése

, am

elye

k úg

y a

bűnü

gyi,

min

t az

ún. c

ivil

és n

emze

tköz

i ada

ttára

kból

ny

erhe

tőek

.Ez

a szűrő-

kuta

tó m

unka

a n

yom

ozás

ke

zdet

i fáz

isáb

an in

dul,

és é

rtele

msz

erűe

n sz

inte

vég

igkí

séri

az e

gész

feld

eríté

si é

s vi

zsgá

lati

eljá

rást

.A

z ál

tala

m is

mer

tete

tt ad

atbá

ziso

k úg

ynev

ezet

t reg

iszt

rált

info

rmác

ióin

ak

telje

s körű,

ará

nyla

g rö

vid

időn

bel

üli

össz

evet

ése,

szűk

ítése

, hál

ósze

rű

össz

efüg

gés-

kere

sés a

lapj

án le

hető

sége

t te

rem

t, ho

gy a

kár í

róas

ztal

mel

lől i

s el

köve

tőhö

z va

gy e

lköv

etői

kör

höz

veze

ssen

.A

z ad

atba

nkok

álta

l nyú

jtott

lehe

tősé

gek

max

imál

is k

iakn

ázás

a na

gyba

n m

egkö

nnyí

thet

i, er

edm

énye

ssé

tehe

ti a

nyom

ozói

mun

kát,

ezál

tal t

öbb

idő

jut a

kl

assz

ikus

krim

inal

iszt

ikai

gon

dolk

ozás

ra.

Lény

eges

nek

tarto

m, h

ogy

az a

dats

zerz

és

össz

hang

ban

legy

en a

bűn

csel

ekm

énye

khez

ka

pcso

lódó

tény

szerű

info

rmác

iókk

al.

Mag

yaro

rszá

gon

ez a

mod

ell,

az

úgyn

evez

ett r

aszt

erny

omoz

ás té

nyle

gese

n ne

m a

laku

lt ki

, érte

lem

szerűe

n jo

gi a

lapj

ai

sinc

sene

k, m

inda

zoná

ltal a

bes

zerz

ett

info

rmác

ióim

ala

pján

az

eljá

ráso

k irá

nyító

i a

külö

nböző

nyom

ozás

okho

z ig

yeke

znek

ki

hasz

náln

i az

adat

bázi

sok

kíná

lta

lehe

tősé

geke

t.A

Ném

et S

zöve

tség

i Köz

társ

aság

nyo

moz

ó

ható

sága

i már

az

1970

-es é

vekb

en

meg

foga

lmaz

ták,

és a

zóta

is a

lkal

maz

zák

az a

dattá

rakb

ól n

yerh

ető

info

rmác

iók

össz

evet

ésén

ala

puló

öss

zefü

ggés

-ker

esés

t, a

„R

aste

rfah

ndun

g” –

ot.

Törv

ényi

elő

írása

it és

felté

tele

it a

ném

et

bünt

etőj

og é

s bün

tető

eljá

rási

jog

is

tarta

lmaz

za, e

nnek

érte

lméb

en a

Szö

vets

égi

Nyo

moz

óhiv

atal

leké

rhet

nyi

lván

os

és n

em n

yilv

ános

hel

yekről

szem

élyr

e vo

natk

ozó

adat

okat

meg

hatá

rozo

tt cs

opor

tokr

ól, -

más

ada

tállo

mán

yokk

al

való

öss

zeha

sonl

ítás c

éljá

ból -

, am

enny

iben

az

álla

m b

izto

nság

át, v

alam

int s

zem

élye

k te

sti é

pség

ét, é

leté

t vag

y sz

abad

ságá

t ve

szél

yezt

etik

, vag

y a

tula

jdon

véd

elm

e ér

deké

ben

az sz

üksé

ges.

A v

eszé

lyhe

lyze

t meg

álla

pítá

sáho

z ol

yan

konk

rét a

dato

kra

van

szük

ség,

am

elye

k bű

ncse

lekm

ény

bekö

vetk

ezés

ét

prog

nosz

tizál

ják.

A sz

övet

ségi

nyo

moz

ó ha

tósá

g (B

unde

skrim

inal

amt;

BK

A) d

efi n

íció

ja

alap

ján

a R

aste

rfah

ndun

g ne

m m

ás, m

int

a kü

lönb

öző

szem

élyi

ada

tállo

mán

yok

auto

mat

izál

t öss

zeeg

yezt

etés

e, ö

ssze

veté

se,

azza

l a c

élla

l, ho

gy k

iszű

rjék,

redu

káljá

k az

okna

k a

szem

élye

knek

kör

ét, a

kik

az

előz

etes

en m

egál

lapí

tott

felté

tele

knek

m

egfe

leln

ek.

A ra

szte

rnyo

moz

ás a

tyja

Hor

st H

erol

d, a

B

KA

egy

kori

veze

tője

. Ezt

a n

yom

ozás

i m

etod

ikát

a 7

0-es

éve

kben

tapa

szta

lt,

a N

émet

Szö

vets

égi K

öztá

rsas

ágot

na

gym

érté

kben

ves

zély

ezte

tő te

rror

ista

cs

elek

mén

yek

( Rot

e-A

rmee

-Fra

ktio

n;

RA

F) h

ívtá

k él

etre

.A

kut

atás

ok se

gíts

égév

el, a

z úg

ynev

ezet

t ra

szte

rkrit

ériu

mok

nak

meg

fele

lő a

dato

k al

apjá

n, fe

lder

íthetőv

é vá

ltak

a te

rror

istá

k eg

yes c

sele

kede

tei.

Ez ú

gy is

jelle

mez

hető

, hog

y a

külö

nböző

szűrőm

unka

meg

jele

níté

séve

l, az

ad

atál

lom

ányo

k há

lósz

erű

kuta

tásá

val a

z eg

yes s

zem

élye

k „

fenn

akad

tak

a ki

fesz

ített

háló

n” .

Az

elkö

vető

kilé

téne

k m

egál

lapí

tása

min

dig

izga

lmas

fela

datn

ak íg

érke

zik.

Fel

derít

eni,

meg

álla

píta

ni e

gy sú

lyos

bűn

csel

ekm

ény

elkö

vető

jét,

aki m

inde

nt m

egte

sz a

nnak

ér

deké

ben,

hog

y a

kilé

te h

omál

yban

m

arad

jon

a ha

tósá

gok

előt

t.M

ásré

szt a

mai

mod

ern

bűnü

ldöz

ésbe

n a

külö

nböző

adat

bank

ok, v

alam

int a

sz

ámítá

stec

hnik

a na

gyon

nag

y le

hető

sége

t kí

nál a

hhoz

, hog

y az

ún.

kla

sszi

kus

után

ajár

ásos

, „ta

lpal

ásos

” ny

omoz

ás,

adat

gyűj

tés h

elye

tt va

gy a

zokk

al

párh

uzam

osan

- kr

itériu

mok

nak

meg

fele

lő

szűrő-

kuta

tó m

unka

segí

tség

ével

- de

rítsé

k fe

l az

ism

eret

len

elkö

vető

t. EEVV

Forrá

sok:

Ba

lláné

-Bor

szék

-Lak

atos

:

Krim

inál

met

odol

ógia

, Rej

tjel K

iadó

, Bud

apes

t, 20

00.

Bócz

End

re (s

zerk

.): K

rimin

alisz

tika 1

-2. D

una

Palo

ta és

kia

dó, B

udap

est,

2004

.Bó

cz E

ndre

- Fi

nszt

er G

éza:

Krim

inal

isztik

a jo

ghal

lgat

ókna

k, M

agya

r K

özlö

ny L

ap-

és

Kön

yvki

adó,

Bud

apes

t, 20

08.

Bund

eskr

imin

alam

tges

etz

vom

7.

Juli

1997

(B

GBl

. I S

. 165

0)D

éri P

ál –

Bud

ai A

ttila

: Kor

szerű

bűnü

ldöz

és,

ORF

K k

iadá

sa, B

udap

est,

1991

.D

éri P

ál: A

kor

szerű

bűnü

ldöz

és je

lenl

egi

köve

telm

énye

i, Be

lügy

i Sze

mle

, 197

1/3.

Dér

i Pál

: A n

yom

ozás

-sze

rvez

és

kors

zerű

sítés

ének

távl

atai

, Bel

ügyi

Sze

mle

, 19

71/7

.D

iete

r Sch

enk:

Der

Che

f. H

orst

Her

old

und

das

BKA

. Spi

egel

-Buc

hver

lag,

Ham

burg

199

8.Fe

nyve

si Cs

aba:

A v

édő

és a

titko

s ada

tgyű

jtés,

Belü

gyi S

zem

le, 2

001/

11.

Göd

öny

Józs

ef: B

izon

yítá

s a n

yom

ozás

ban,

K

özga

zdas

ági é

s Jog

i Kön

yvki

adó,

Bud

apes

t, 19

68.

Hor

váth

Fe

renc

: A

datg

yűjté

s és

bl

öffö

lés,

Belü

gyi S

zem

le, 1

979/

7.Ill

ár

Sánd

or

(sze

rk.):

K

rimin

álta

ktik

a –

tank

önyv

a R

endő

rtisz

ti Fő

iskol

a ha

llgat

ói

rész

ére,

BM K

iadó

, Bud

apes

t, 19

83.

Laka

tos

Jáno

s: A

nyom

ozás

, a f

elde

rítés

és

a bi

zony

ítás

krim

inal

isztik

ai

alap

foga

lmai

és

al

apös

szef

üggé

sei,

Rejtj

el K

iadó

, Bu

dape

st,

1998

.La

kato

s Já

nos

(sze

rk.):

Krim

inál

takt

ika

I.,

Rej

tjel K

iadó

, Bud

apes

t, 20

04.

Mag

yar

érte

lmező

kézi

szót

ár,

Aka

dém

iai

Kia

dó, B

udap

est,

2007

.N

yíri

Sánd

or:

A n

yom

ozás

i te

véke

nysé

g ha

tára

i, B

elüg

yi S

zem

le, 1

992/

8.Sz

amel

Laj

os: A

ren

dész

et é

s a

rendőr

ség

jogi

szab

ályo

zásá

nak

elm

élet

i ala

pjai

, MTA

, Á

llam

tudo

mán

yi K

utat

ások

Pro

gram

irodá

ja,

Bud

apes

t, 19

90.

Trem

mel

Fló

rián

– Fe

nyve

si C

saba

– H

erke

C

song

or:

Krim

inal

iszt

ika.

Dia

lóg

Cam

pus

Kia

dó, B

udap

est-P

écs,

2009

.

Page 10

10ex

pr

es

sis

ver

bis

2013

. már

ciu

s

un

ive

rs

ity

lif

e

Ara

nyos

gadá

nyba

n a

Hor

váth

-ke

rtbe

n is

mét

öss

zeül

t a

közg

yűlé

s, h

ogy

Dez

sőt,

a di

sznó

t ny

ugdí

jazz

ák-e

. Miu

tán

össz

ecsa

ptak

a

pro

és k

ontr

a ér

vek,

a k

özgyűl

és

Dez

ső n

yugd

íjazá

sa m

elle

tt dö

ntöt

t és

áta

dta

az I

MF-

nek,

az

Idős

M

alac

okat

Fel

dolg

ozó

szer

veze

tnek

. D

ezső

búc

súzt

atás

ára

béke

men

et

szer

vező

dött,

mel

y “D

ezső

t nem

ha

gyju

k éh

en h

alni

”, “

Nem

eng

edün

k az

IM

F-ne

k” é

s “D

ezső

nem

lesz

gy

arm

at”

felir

atú

tran

szpa

rens

ekke

l vé

gigk

ísér

te a

z ör

eg d

iszn

ót u

tols

ó na

gy ú

tján.

V

alah

ogy

így

kezdőd

ött 2

2 év

e is

a h

agyo

mán

yos

aran

yosg

adán

yi

disz

nóvá

gás

is. E

gy h

agyo

mán

y,

mel

y m

ár tö

bb, m

int k

ét é

vtiz

ede

él.

A m

alac

okat

, aki

ket m

inde

n év

ben

Dez

sőne

k ne

vezn

ek e

l, te

rmés

zete

sen

min

den

évbe

n “n

yugd

íjazz

ák”,

s e

nnek

a

cere

món

iájá

t a m

ai n

apig

megőr

izté

k.

Hog

y is

mon

dták

? -

“Nem

lehe

t rá

unni

!” M

int e

gy ig

azi v

idék

i dis

znóv

ágás

on,

itt is

a k

orai

órá

kban

kez

dődt

ek

a m

unká

lato

k, e

lőké

szül

etek

. A

több

féle

ízbe

n ka

phat

ó pá

linka

te

rmés

zete

sen

elen

gedh

etet

len

kellé

ke

az e

sem

ényn

ek, s

per

sze

a fo

rral

t bo

r is

. Am

i vis

zont

kic

sit t

alán

sz

okat

lan

egy

ilyen

pro

gram

on,

s m

égse

m a

nnyi

ra e

gy e

gyes

ület

i re

ndez

vény

en, m

ert h

ogy

ez

a va

lójá

ban

az É

rtel

mis

égi

Klu

b sz

erve

zése

, hog

y eg

ész

napo

s to

mbo

lavá

sárl

ás v

olt.

A

tom

bola

nye

rem

énye

k elős

zör

hagy

omán

yosa

n a

“Hor

váth

-kö

nyvt

árbó

l” e

lőke

rülő

ko

mm

unis

ta k

iáltv

ányo

k vo

ltak,

mel

yeke

t egy

éb é

rték

es

köny

vek,

és

még

ért

ékes

ebb

Dez

sőt 2

2-sz

er is

nyu

gdíja

zták

avag

y

kort

árs

műv

észe

k al

kotá

sai(

péld

ául

fest

mén

yek)

köv

ette

k. J

ogás

z ha

llgat

ók é

rdek

lődé

séne

k fe

lkel

tésé

re ta

lán

még

is in

kább

az

a le

galá

bb 5

0 ré

sztv

evő

alka

lmas

, ak

ik k

özöt

t mi,

jogh

allg

atók

csu

-pá

n ve

ndég

ek le

hetü

nk e

gy o

lyan

re

ndez

vény

en, a

hol ü

gyés

zek,

al-

kotm

ányb

írók

, ren

dőrfők

apitá

nyok

, íté

lőtá

blák

eln

ökei

s e

gyéb

az

érte

l-m

iség

i pál

yán

moz

gó n

agyh

írű

urak

és

höl

gyek

ves

znek

rés

zt. V

endé

gek-

ként

ves

zünk

rés

zt, m

égis

bar

átké

nt

keze

lnek

min

ket,

bárk

ihez

köz

eled

ünk

társ

algá

si s

zánd

ékka

l.D

ezső

tehá

t jövőr

e is

nyu

gdíjb

a vo

nul,

s bú

csúz

tatá

sára

újr

a ös

szeü

l a

közg

yűlé

s, m

ely

min

ket,

hallg

atók

at is

vá

r sz

eret

ette

l. Jö

vőre

talá

lkoz

unk!

Page 11

11

ex

pr

es

sis

ver

bis

2013

. már

ciu

sU

niv

er

sit

y L

ife

KKör

beké

rdez

tem

, hog

y ki

hog

yan

érez

te m

agát

a p

rogr

amon

, és a

kö

vetk

ező

vála

szok

at k

apta

m:

„az

elvá

rása

imna

k te

ljese

n m

egfe

lelt;

na

gyon

kirá

ly v

olt;

le a

kal

appa

l elő

ttete

k;

nagy

on jó

l ére

ztem

mag

am, v

árom

a

köve

tkező

prog

ram

otok

at; m

iért

nem

is

mer

tele

k előb

b tit

eket

?”. F

olyt

atha

tnám

a

soks

zínű

vél

emén

yeke

t, és

az

a ci

kket

telje

s te

rjede

lméb

en le

is fe

dné,

de

talá

n ne

m c

sak

a ha

ngul

at, h

anem

a ré

szle

tek

is é

rdek

elne

k Ti

teke

t.Jó

mag

am k

icsi

t izg

ulta

m m

ikor

elin

dulta

m

otth

onró

l, hi

szen

szer

vező

ként

szer

ette

m

voln

a, h

ogy

min

den

zökk

enőm

ente

sen

men

jen.

Sze

renc

sére

min

denk

i idő

ben

meg

érke

zett,

per

sze

mos

t elfe

lejte

m a

15

perc

et k

éső

kolle

giná

t. M

egér

kezé

skor

a p

ortá

n a

hölg

y m

egle

pő

mos

olly

al é

s jók

edvv

el v

árt m

inke

t, m

ely

foga

dtat

ást a

z in

téze

t min

den

dolg

ozój

ától

m

egka

ptun

k, é

s miu

tán

bere

gisz

tráltu

nk, a

bü

ntet

és- v

égre

hajtá

si in

téze

t par

ancs

noka

, B

aláz

s Pét

er b

v. e

zred

es m

utat

ta b

e ne

künk

eg

y pr

ezen

táci

ó ke

reté

ben

az in

téze

tet.

A p

reze

ntác

iót a

Pál

halm

ai A

gros

peci

ál

Kft.

vez

etőj

e, H

etye

i Gáb

or b

v. e

zred

es

zárta

az

elíté

ltek

mun

kálta

tásá

t biz

tosí

tó

kft.

bem

utat

ásáv

al. A

reng

eteg

érd

ekes

in

form

áció

mel

lett

ekko

r sze

mbe

sültü

nk

vele

(leg

aláb

bis é

n m

ég n

em ta

lálk

ozta

m

ilyen

nel),

hog

y a

börtö

n ne

m e

gy á

tlago

s eg

y-ké

t épü

letből

álló

inté

zet,

hane

m

egy

egés

z bö

rtön-

kom

plex

um, h

isze

n a

közp

onti

épül

ettő

l 6 k

m-r

e ta

lálh

ató

a fé

rfi a

legy

ség,

és 1

1 km

-re

a nő

i al

egys

ég. F

elve

tődi

k a

kérd

és, h

ogy

mik

ént j

ártu

k be

ezt

a h

atal

mas

terü

lete

t. Eg

yik

talá

n le

gnag

yobb

élm

énye

vol

t a

csap

atna

k (il

letv

e na

gyob

bik

felé

nek,

m

ert k

ét c

sopo

rtban

tudt

uk m

egné

zni a

z al

egys

égek

et),

hogy

rabs

zállí

tó b

ussz

al

utaz

tunk

egy

ik e

gysé

gből

a m

ásik

ba. A

z én

csa

pato

mat

a p

aran

csno

k úr

vez

ette

, így

ne

m c

sak

egy

rabs

zállí

tót k

aptu

nk, d

e az

a

meg

tiszt

elte

tés é

rt be

nnün

ket,

hogy

a b

örtö

n le

gfőb

b ve

zető

je m

utat

ta b

e az

inté

zete

t, és

m

esél

t érd

ekes

ebbn

él é

rdek

eseb

b tö

rténe

teke

t az

épü

lette

l, a

rabo

kkal

, de

még

a k

isbu

ssza

l ka

pcso

latb

an is

. Min

t azt

meg

tudt

uk, a

ra

bokn

ak a

z ál

lato

kkal

is v

an k

apcs

olat

a,

hisz

en e

gyré

szt a

z eg

yik

mun

kale

hető

ség

az A

gros

peci

ál K

ft. á

llata

inak

felü

gyel

ete,

m

ásré

szt v

alós

zínű

leg

a m

ezőg

azda

ságn

ak

kösz

önhe

tően

a m

acsk

ák is

szív

esen

lakj

ák a

z in

téze

t ter

ület

ét. A

női

ale

gysé

gnek

még

egy

gó

lyáj

a is

vol

t, ak

i utá

n sé

rülé

sét k

övetőe

n az

el

ítélt

hölg

yek

napo

nta

érde

klőd

tek.

A

rabo

knak

mun

kale

hető

ség

még

tö

bbek

köz

ött a

mezőg

azda

ságb

an v

aló

közr

eműk

ödés

, ille

tve

az e

lekt

roni

kai

lebo

ntó

üzem

, de

a hö

lgye

k a

mos

odáb

an

is h

elye

t kap

hatta

k, a

hol a

kör

beve

zető

nk

a hi

gién

ikus

mos

oda

rejte

lmei

ről ó

ráka

t tu

dott

voln

a m

esél

ni, d

e há

t sür

gete

tt az

idő.

A b

örtö

n eg

yik

külö

nleg

essé

ge, h

ogy

van

egy

aleg

ység

e, a

hová

az

olya

n jó

m

agav

isel

etű,

kön

nyíte

tt bü

ntet

ését

töltő

el

ítélte

k va

nnak

elh

elye

zve,

aki

k hé

tköz

nap

az in

téze

tben

dol

gozn

ak é

s éjs

zaká

znak

, s

hétv

égén

haz

ameh

etne

k a

csal

ádju

khoz

, így

a

szom

széd

, a k

isgy

erm

ek tu

lajd

onké

ppen

nem

tu

dja,

hog

y az

elít

élt b

örtö

nben

van

, his

zen

mon

dhat

ják

azt,

hogy

csu

pán

el k

ell u

tazn

ia

dolg

ozni

. Ez

a fa

jta e

nged

mén

y le

hető

sége

t ad

szám

ukra

, hog

y ke

vésb

é, v

agy

sem

mily

en

mér

tékb

en se

sérü

ljön

sem

az

elíté

lt, se

m a

cs

alád

jóhí

re.

Érde

kes m

ód a

z eg

ész

láto

gatá

s ala

tt az

t ér

ezte

m, h

ogy

min

denk

i kic

sit ‘

lazá

bb’ e

gy

börtö

nhöz

kép

est,

nem

csa

k a

tiszt

ek, d

e a

rabo

k is

, nem

vol

t meg

az

a ny

omot

t han

gula

t am

i bár

mel

yikü

nket

elfo

g eg

y bö

rtön

láttá

n.

Gon

dolh

atná

nk, h

ogy

hián

yzik

a fe

gyel

em,

de ta

lán

pont

hog

y az

erő

s, és

hat

ásos

fe

gyel

em, a

tisz

tek

gyor

s rea

kció

ja a

le

gkis

ebb

esem

ényr

e is

az,

am

i meg

tartj

a ez

t a re

ndet

, és e

zálta

l a k

omol

yabb

ko

nfl ik

tuso

k el

kerü

lésé

t, m

ely

tová

bbi m

ég

erős

ebb

fegy

elm

ezés

t kív

ánna

. Töb

bektől

ha

llotta

m, h

ogy

az e

ddig

i bör

tönö

k kö

zül,

mel

yeke

t már

meg

ism

erte

k, e

z vo

lt az

, am

elyi

k le

gink

ább

elny

erte

tets

zésé

t. K

öszö

njük

Bal

ázs P

éter

par

ancs

nok

úrna

k ez

t az

élm

ényt

.Pe

rsze

ha

már

FÉK

– F

iata

l Érte

lmis

égi

Klu

b, a

z „é

rtelm

iség

i” m

elle

tt ne

m

hagy

hattu

k ki

a „fi a

tal”

rész

t sem

. H

azaf

elé

meg

álltu

nk e

gy ig

azi v

idék

i, zs

írosk

enye

res-

hagy

más

bor

ozga

tásr

a, é

s m

egkó

stol

tuk

a há

ziga

zda,

Var

jas J

ános

há

zi fe

hér é

s vör

ös b

orát

. A fe

hér b

or p

ersz

e jo

bban

fogy

ott,

de h

át íz

lése

vál

ogat

ja. V

an

akin

ek a

vör

ös íz

lett

jobb

an, d

e ne

m is

ez

a lé

nyeg

, han

em a

mily

en k

edve

sség

gel v

árta

k m

inke

t, és

am

ilyen

jó k

edvv

el tá

vozt

unk

onna

n. O

lyan

nyira

jó k

edvv

el, h

ogy

a te

rvez

ettő

l maj

d 2

órás

kés

ésse

l értü

nk h

aza,

m

ert m

ég a

z „I

ndul

unk”

szóc

ska

után

is

több

en v

olta

k az

ok, a

kik

szív

esen

mar

adta

k vo

lna.

Még

egy

uto

lsót

koc

cint

ottu

nk a

há

ziga

zda,

Jáno

s egé

szsé

gére

, aki

rem

éljü

k m

ég jó

pár

évi

g fo

gadh

at m

inke

t, m

ár c

sak

azér

t is,

mer

t a b

orok

egy

éb tí

pusa

it is

sz

eret

né k

ipró

báln

i, m

i ped

ig m

egkó

stol

ni.

Rem

élem

min

denk

i leg

aláb

b an

nyira

jól

érez

te m

agát

, min

t jóm

agam

.

Talá

lkoz

unk

köve

tkező

prog

ram

jain

kon

is!

Pálh

almai

börtö

nlát

ogat

ás

FÉK

mód

ra

Kis

s R

ich

árd

PT

E Á

JK

FÉ

K

Page 12

12ex

pr

es

sis

ver

bis

2013

. már

ciu

sk

ar

i k

ep

re

ge

ny

,,

FÉK

börtö

nlát

ogat

ás é

s bor

kóst

olóé

s

Page 13

13

ex

pr

es

sis

ver

bis

2013

. már

ciu

s

ka

ri

ke

pr

eg

en

y

,,

ÓN

SZ Ü

nnep

i Ala

kuló

Ülé

s

Page 14

14ex

pr

es

sis

ver

bis

2013

. már

ciu

s

jo

gi

na

gy

ito

Tót

h B

arna

írás

a és

raj

za

Az A

mer

ikai

Egy

esül

t

Álla

mok

ban

sajá

tos m

ódon

,

min

dmái

g az

az a

lkot

mán

y

van

érvé

nybe

n, m

elye

t

1787

-ben

állí

totta

k ös

sze.

Érd

ekes

ségk

éppe

n az

t is

meg

nézh

etjü

k, h

ogy

ebbe

n

az é

vben

mi i

s tör

tént

Eur

ópáb

an. J

elen

koru

nk

egyi

k ve

zető

hat

alm

ának

alko

tmán

ya a

bban

az é

vben

kész

ült e

l mik

or II

. Józ

sef

csás

zár s

zöve

tség

re lé

pett

II.

Kat

alin

cár

nőve

l az o

szm

ánok

elle

n, il

letv

e kö

tele

zővé

tette

a ve

zeté

knev

ek h

aszn

álat

át

hazá

nkba

n. E

mel

lett

ebbe

n az

évbe

n ha

lálo

zott

el W

olfg

ang

Am

adeu

s Moz

art é

desa

pja,

Leop

old

Moz

art.

Ebbe

n a

függ

etle

n sz

övet

ségi

kö

ztár

sasá

gban

, am

ely

50 ta

gálla

mot

és

egy

szöv

etsé

gi k

erül

etet

szám

lál (

jele

nleg

), el

ső e

lnök

e, G

eorg

e W

ashi

ngto

n ót

a az

el

nöki

hiv

atal

t saj

átos

tisz

tele

t és

hűsé

g öv

ezi.

Még

is n

em e

gysz

er fo

rdul

t elő

az

Egy

esül

t Álla

mok

törté

nelm

ében

, ho

gy p

olgá

rai v

ezetőj

ük e

llen

ford

ítottá

k fe

gyve

rüke

t. Tö

bb k

ísér

let i

s tö

rtént

, eze

k kö

zül 4

érte

el a

cél

ját,

azaz

vég

ződö

tt az

el

nök

halá

láva

l. A

brah

am L

inco

ln, J

ames

G

arfi e

ld, W

illia

m M

cKin

ley

és J

ohn

F.

Ken

nedy

ese

tébe

n.R

övid

bet

ekin

tést

sze

retn

ék n

yújta

ni

ezen

4 e

lnök

mun

káss

ágáb

a, a

kkor

i, ill

etve

jele

nkor

i meg

ítélé

sükb

e, d

e fő

ként

trag

ikus

hal

áluk

kör

ülm

énye

ibe

(mel

yekn

ek e

gyes

rész

lete

i mái

g ho

mál

yosa

k, íg

y tö

kéle

tes

tápt

alaj

nyú

jtva

a sp

ekul

átor

okna

k és

az

össz

eesk

üvés

el

mél

etek

buz

gó g

yártó

inak

). A

brah

am L

inco

ln, a

z A

mer

ika

Egye

sült

Álla

mok

16.

, egy

ben

első

repu

blik

ánus

el

nöke

. Egy

ike

a vi

lágs

zerte

legi

nkáb

b is

mer

t és

elis

mer

t eln

ökök

nek.

Vaj

on m

i is

áll e

nnek

a n

épsz

erűs

égne

k a

hátte

rébe

n?

Vajo

n m

ivel

sik

erül

t min

dmái

g a

jele

nkor

tis

ztel

etét

is fe

nnta

rtani

. His

z fe

lróha

tó

lehe

tne

szám

ára,

hog

y ne

m s

iker

ül

meg

akad

ályo

znia

, hog

y el

nöks

ége

idej

én

kiro

bban

jon

az a

konfl i

ktus

, mel

y or

szág

a tö

rténe

lmén

ek le

gvér

eseb

b és

legt

öbb

áldo

zato

t köv

etelő

test

vérh

ábor

újáv

á nő

tte

ki m

agát

. Nem

kev

eseb

b, m

int e

gym

illió

em

beré

lete

t köv

etel

ve. E

z vo

lt az

Am

erik

ai

polg

árhá

ború

. Min

deze

k el

lené

re L

inco

ln

néps

zerű

sége

és

meg

becs

ülts

ége

töre

tlen.

A

kár e

mlít

hetn

énk őt

úgy

is, m

int a

feke

te

rabs

zolg

aság

eltö

rlője

, a „

fels

zaba

dító

elnö

k”, d

e ez

az

állít

ás is

elé

ggé

eltú

lzot

t. Li

ncol

n 18

09. f

ebru

ár 1

2-én

szü

lete

tt K

entu

ckyb

an e

gy s

zegé

ny te

lepe

s cs

alád

gy

erm

ekek

ént (

volt

az e

lső

elnö

k, a

ki

nem

az

első

13

álla

m te

rüle

tén

szül

etet

t).

Az

előző

elnö

kök

szám

os p

éldá

játó

l el

térő

en, n

em e

gy te

hető

s bi

rtoko

s,

ülte

tvén

yes

csal

ád s

zülö

ttje.

Nem

járt

neve

s ta

nint

ézm

énye

kbe

(talá

n ha

egy

év

et e

ltöltö

tt eg

y vi

déki

ele

mi i

skol

ába)

. R

enge

teg

mun

kát e

lvál

lalt,

dol

gozo

tt ap

ja fö

ldjé

n, h

ajóz

ott a

Mis

siss

ippi

n, v

olt

ková

csin

as, f

avág

ó, p

osta

mes

ter é

s rö

vid

idei

g ka

tona

is. I

skol

ázat

lans

ága

elle

nére

re

nget

eget

olv

asot

t, ké

pezt

e m

agát

, am

inek

ere

dmén

yeké

ppen

183

7-be

n üg

yvéd

i iro

dát n

yith

atot

t Spr

ingfi

eld

ben

(bec

enev

e is

ebből

a k

orsz

akbó

l ere

d:

alap

osab

b jo

gi v

égze

ttség

híjá

n /m

inth

a ez

m

agát

ól é

rtető

dő le

nne/

, a le

gsik

eres

ebb

és le

gbec

süle

tese

bb ü

gyvé

dkén

t tar

tottá

k sz

ámon

. Inn

en e

red

bece

neve

: Hon

est

Abe

). Fe

lesé

ge, a

műv

elt é

s in

dula

tos

Mar

y A

nn T

odd

lett

1842

-ben

, aki

t az

akko

riban

elé

g sz

okat

lan

kiné

zetű

, már

-m

ár c

súny

ának

is n

evez

hető

192

cen

ti m

agas

, abn

orm

ális

an s

ován

y, k

ésőb

bi

elnö

k m

égis

lenyűg

özöt

t.

„Pol

itiká

m a

bból

áll,

hog

y ni

ncs

polit

ikám

.” Egyr

e in

kább

csá

bíta

ni k

ezdt

e a

polit

ikai

éle

t. A

Whi

g Pá

rt el

veit

mag

áévá

té

ve, K

özép

- Illi

nois

egy

ik m

egha

táro

zó

whi

g po

litik

usa

lett.

Lin

coln

nem

vol

t

A. L

inco

ln