Európai Utánpótlás- nevelési Tanterv€¦ · felületének köszönhetően az edzők angolul, és négy további nyelven (francia, holland, spanyol és arab), rugalmasan érhetik

Európai Utánpótlás-nevelési Tanterv

az

projekt eredménye

Innovatív oktatás és képzés gyermekekre és fiatalokra specializálódott sportszakemberek számára

Sergio Lara-Bercial, Julian North, Andy Abraham, A.J. Rankin-Wright, Marieke Fix, Nicolette Schipper-van

Veldhoven, Declan O’Leary, Sheelagh Quinn, Kris Van der Haegen, Rafael Navarro, Sonia García, Pedro Lara-Bercial, Lolita Dudeniene, Ladislav Petrovic, Judit Balogh and Birute Statkeviciene.

www.icoachkids.eu @iCoachKidsEU

Copyright © 2017 by iCoachKids

http://www.icoachkids.eu/

1 | O l d a l

Nyilatkozat

Az Európai Bizottság támogatása az anyag elkészítéséhez nem jelenti a tartalom jóváhagyását, az a szerzők véleményét tükrözi. A Bizottság nem vállal felelősséget az abban foglalt információk felhasználásáért.

2 | O l d a l

Tartalomjegyzék

Bevezetés – Mi az iCoachKids? ........................................................................................................................................... 3

Mit nyújt az iCoachKids program? ............................................................................................................................... 3

Az iCoachKids csapata ...................................................................................................................................................... 3

Miért különleges az iCoachKids program? ............................................................................................................... 4

Az iCoachKids program eseményei: ............................................................................................................................ 5

Az Európai Utánpótlás-nevelési Tanterv ....................................................................................................................... 6

Célok és alapelvek .............................................................................................................................................................. 6

A Tanterv alapjai ................................................................................................................................................................. 6

A Tanterv felépítése ......................................................................................................................................................... 10

Az Európai Utánpótlás-nevelési Tanterv ..................................................................................................................... 11

Az utánpótlásedző szakmai profilja .......................................................................................................................... 11

A Tanterv tanegységei ..................................................................................................................................................... 15

A Tanterv fogalmai ........................................................................................................................................................... 15

A tanegységek tartalma .................................................................................................................................................. 16

1. tanegység: A koncepció és a stratégia kidolgozása ................................................................................... 17

2. tanegység: A környezet kialakítása .................................................................................................................. 19

3. tanegység: Kapcsolatok építése......................................................................................................................... 22

4. tanegység: Edzések vezetése, versenyek előkészítése és irányítása ................................................. 26

5. tanegység: Döntéshozás, reflexió és tanulás ........................................................................................... 31

A tanegységek összefoglaló táblázata.................................................................................................................. 34

Ismeretanyag és ajánlott tudományágak ................................................................................................................ 35

Záró gondolatok ................................................................................................................................................................ ..... 38

Irodalomjegyzék ................................................................................................................................................................ .... 39

3 | O l d a l

Bevezetés – Mi az iCoachKids?

Európa-szerte minden nap gyermekek és fiatalok milliói sportolnak szervezett keretek között. A velük foglalkozó edzők többsége azonban végzettség nélküli vagy csak alacsony szintű, általános tudást adó végzettséggel rendelkezik, ami nem készíti fel őket arra, hogy miként dolgozzanak az adott korosztállyal.

Az iCoachKids (iCK) egy nemzetközi projekt, melynek célja, hogy támogassa az utánpótlásban dolgozó edzők speciális képzését, hogy az Európai Unióban minden fiatal sportoló megfelelően képzett szakemberek vezetésével, pozitív tapasztalatokkal gazdagodjon.

Ez a sokszempontú projekt a Leeds Becket Egyetem és az International Council for Coaching Excellence (ICCE) sikeres pályázataként jött létre a 2016-os Erasmus+ felhívására a Kulcstevékenység 2 keretében (Innovációs együttműködés és kiváló gyakorlatok megosztása – Stratégiai Együttműködés szakoktatás és képzés céljából). A program 2016 szeptemberében indult és 2019 augusztusáig tart.

Mit nyújt az iCoachKids program?

Az iCK egy tanulócentrikus, közösségalapú, együttműködésre épülő program, mely innovatív tanulási és fejlődési lehetőséget biztosít utánpótlásedzők számára. A program néhány eredménye:

• Interaktív online felület, ahol az edzők megoszthatják tapasztalataikat és tanulhatnak egymástól – 2017. január

• Ingyenes internetes tanulási lehetőség három újonnan kifejlesztett, nyílt online kurzus formájában (Massive Open Online Courses – MOOCs) – 2018 nyár

• Utánpótlásedzőknek és szülőknek szóló, új, vagy már meglévő források és anyagok gyűjteménye a világ minden pontjáról – 2017. január

• Rendszeres blogok és cikkek nemzetközi szakemberektől – 2017. január • Európai Utánpótlás-nevelési Tanterv – 2017 ősz • Jelentés hét európai ország utánpótlással foglalkozó munkaerő-helyzetéről – 2017. nyár • Esettanulmányok és példaértékű utánpótlásedző-képzési gyakorlatok gyűjteménye – 2017. ősz

Az iCoachKids csapata

Az iCK program a Leeds Beckett Egyetem vezetésével, nyolc szervezet partnerségével működik, úgymint: a Council for Coaching Excellence, (ICCE), a Sport Ireland, a Magyar Edzők Társasága, a Holland Olimpiai Bizottság (NOC*NSF), a Spanyol Európai Egyetem, a Litván Sport Egyetem és a Királyi Belga Labdarúgó Szövetség.

4 | O l d a l

Miért különleges az iCoachKids program?

Az iCK program jellemzői:

• Non-profit vállalkozás: az iCK program kizárólagos célja az utánpótlásedzők oktatásának fejlesztése az Európai Unióban. Edzőknek edzőktől.

• Utánpótlásedzők és edzőképzők közössége: az iCK igazoltan széleskörű tudással rendelkező egyének és szervezetek által vezetett csoport, amelynek célja, hogy a résztvevők közösen olyan problémákat oldjanak meg, amire egyedül nem lennének képesek.

• Kutatási eredményekre épül: az iCK program által elért eredmények meglévő kutatásokon alapulnak vagy olyan új vizsgálatokon, melyeket a projektben résztvevő partnerek hajtanak végre a projekt időtartama alatt.

• Beilleszthető a formális képzésbe: a nyílt online kurzusok (MOOCs) a tanulmányi követelmények, oktatási részegységek és kreditrendszer alapján kerülnek kidolgozásra, így beilleszthetők lesznek a szakképzésbe és a felsőoktatási intézmények rendszerébe az Európai Unión belül. Ez megkönnyíti az átjárhatóságot, a mobilitást és a foglalkoztatást az utánpótlásedzők számra. Kép: Birute Statkeviciene

• Segítség a szaktudás megszerzéséhez: az internetes kommunikációs technológia és az angol, valamint 5 egyéb – többek között az arab – nyelv segítségével az iCK segíti az edzők munkalehetőséghez jutását és életminőségének javítását.

• Mindenki számára elérhető és hozzáférhető az EU-ban és azon kívül: az iCK program online felületének köszönhetően az edzők angolul, és négy további nyelven (francia, holland, spanyol és arab), rugalmasan érhetik el a képzéseket, ezzel elhárítva a tanulás útjában álló akadályokat.

• Bevándorló közösségek integrálása: az iCK program az angol és az egyéb nyelveken készült anyagoknak köszönhetően segíti a nagyrészt spanyol, francia és arab nyelvű bevándorló közösségek integrációját, emellett pozitívan formálja a közösség életét.

• Fenntarthatóság: az iCK programot a tagok és a szervezetek fejlesztik, így az Erasmus+ finanszírozása után is fenntartható és folytatható lesz. A projekt eredményei az elkövetkező

5 | O l d a l

években is segíteni fogják az edzőket, az edzőképzéseket és az edzőképzésben résztvevő szervezeteket.

Az iCoachKids program eseményei:

Az iCK program három nemzetközi eseménye:

• 2017 ősz – 1. iCK konferencia: Utánpótlásedzők az Európai Unióban – Magyarország • 2018 nyár/ősz – 2. iCK konferencia: Európai Utánpótlás-nevelési Tanterv – Egyesült Királyság • 2019 tavasz/nyár – iCK záró konferencia – Írország

Kép: Heidi Thomas

6 | O l d a l

Az Európai Utánpótlás-nevelési Tanterv

Célok és alapelvek

Az Európai Utánpótlás-nevelési Tanterv (a továbbiakban: Tanterv) célja, hogy segítséget nyújtson az utánpótlásedzők képzésében résztvevő intézményeknek. Nagy hangsúlyt fektet az utánpótlásedzők legfontosabb szerepköreire, feladataira és a szükséges kompetenciákra, bemutatva a legfrissebb tudásanyagot és az azt alátámasztó elméleti hátteret.

Az egységes európai oktatási irányvonallal összhangban a Tanterv kimenet-alapú, a megszerzendő ismeretek, a tanegységek és a kreditek elvrendszere alapján épül fel. Ez lehetővé teszi a tanterv elfogadását és alkalmazását a szakképzést nyújtó oktatási intézmények és a nemzeti sportszervezetek számára. Hozzájárulhat emellett az intézmények, a sportágak és az országok közötti átjárhatóság megteremtéséhez.

Meg kell jegyezni azonban, hogy a Tanterv nem univerzális eszköz, a különböző társadalmi környezetekben felmerülő igények szerint szükséges testre szabni. Ezért feltétlenül ajánlott, hogy a Tantervet használó egyének és szervezetek időt szánjanak a sportkörnyezet, a sportolók és az edzők igényeinek felmérésére, mielőtt döntenek a felhasználás módjáról.

A Tanterv másik célja, hogy az iCK projekt második és harmadik évében kidolgozásra kerüljön három nyílt online kurzus (MOOC) tananyaga. Ezek a kurzusok azonban nem tudják teljesen lefedni a tantervben meghatározott tananyagrészeket. Ezért az iCK csapata tanulmányozni fogja a Tantervet, a saját tapasztalatok, az utánpótlással foglalkozó munkaerő-helyzetről készült jelentés (Rankin-Wright et al. 2017), és az edzői szervezetekkel, valamint az edzőképzésben dolgozó szakemberekkel történő további konzultációk alapján fogja kidolgozni az online kurzusok tanmenetét.

A Tanterv alapjai

A Tanterv a legfontosabb edzői feladatok köré épül, ahogy azt az Európai Edzői Keretrendszer (European Sport Coaching Framework – ESCF; Lara-Bercial, et al. 2017; 1. ábra) és a Nemzetközi Edzői Keretrendszer (International Sport Coaching Framework – ICCE, ASOIF & LBU, 2013) tárgyalja. Az alábbiakban az utánpótlásedzők legfontosabb feladatait foglaljuk össze.

1. A koncepció és a stratégia kidolgozása. Az edző a résztvevőkkel1 együtt meghatározza az igényeket, a fejlettségi szintet, valamint a szervezeti és környezeti kontextust figyelembe vevő koncepciót és stratégiát. Az edző kidolgozza a stratégia és a koncepció megvalósításához szükséges tervet és meghatározza a szükséges lépéseket. A koncepciót és a stratégiát erősíti az edző értékrendszere, az utánpótlássport szerepéről, valamint a megfelelő módszerekről vallott személyes meggyőződése (edzői filozófia).

2. A környezet kialakítása. Az edző felelős a programban résztvevők közös és egyéni céljainak megvalósulásáért, valamint hogy a program és az intézmény célkitűzései teljesüljenek. Ennek

1 A Tanterv szövegében a “résztvevő” a gyerekeket és a fiatalokat jelenti. A Tanterv főként 12 év alatti gyerekekre összpontosít, habár az abban szereplő ajánlások adaptálhatóak a 18 éves korosztályig bezárólag.

7 | O l d a l

érdekében az edző a környezet optimalizálására törekszik, megteremti a személyi- és létesítmény feltételeket, forrásokat von be, koordinálja az edzők és segítők munkáját.

3. Kapcsolatok építése. Az edző pozitív kapcsolatokat épít a sportolókkal és a programban résztvevőkkel. Ide tartoznak pl. az egyesület, az iskola, a szövetség képviselői. Az edző felelős a szervezet eredményes működtetéséért, ennek érdekében jól működő, megbecsülésen alapuló kapcsolatokat alakít ki azokkal, akiknek felelősséggel tartozik (pl. klubvezető, igazgatósági tagok, stb.)

4. Edzések vezetése, versenyek előkészítése és irányítása. Az edző a tanítványok fejlődése érdekében pedagógiailag és módszertanilag megalapozott, a sportolóknak megfelelő, stimuláló edzéseket vezet. Kiválasztja a megfelelő versenyeket és irányítja sportolói versenyzését. Az edző további versenyzési lehetőségeket keres, melyek megfelelően segítik az egyén és a csapat fejlődését.

5. Megfigyelés és reflexió. Az edző figyeli a pályán és a pályán kívüli eseményeket és reflektál azokra. Ehhez nélkülözhetetlen a hatékony döntéshozás, melynek képességét valamennyi edzőnek fejlesztenie kell pályafutása minden szakaszában.

6. Értékelés és fejlesztés. Az edző értékeli a program egészét, az egyes edzéseket, versenyeket, keresve az előrelépés lehetőségét. Ezen túl, egyéni értékeléssel és visszajelzésekkel segíti a folyamatos tanulást és a szakmai fejlődést. Ennek a folyamatnak fontos eleme, hogy az edző támogassa a többi edző képzését és fejlődését.

Kép: Birute Statkeviciene Az 1. ábra az edző legfontosabb feladatait mutatja be diagram formájában. Fontos megjegyezni, hogy a feladatok túlmutatnak azon, hogy az edző edzéseket és mérkőzéseket vezet (a piramis piros csúcsa). A hagyományos elképzelés szerint ezt tartották az edző fő feladatának, azonban számos kutatás igazolta, hogy az edzés és a versenyzés csak a jéghegy csúcsát jelenti az edző munkájában. Hatékony edzői munka – különösen az utánpótlássportban – nem valósulhat meg a fontos értékek és elvek, valamint a

8 | O l d a l

környezetet számbavétele nélkül. Emellett ki kell dolgozni az igényekre épülő koncepciót, ki kell alakítani a megfelelő munkakörnyezetet, és legfőképpen, pozitív kapcsolatokat kell építeni a folyamatban résztvevőkkel. Ezután, és kizárólag csak ezután lehet sikeres az edzések vezetése és a versenyeztetés.

1. ábra. Az edző fő feladatai. (Átvéve az Európai Edzői Keretrendszerből, Lara-Bercial et al., 2017, p.27.)

Ahogy az Európai Edzői Keretrendszerben (ESCF) szerepel:

Ezek a fő feladatok mutatják, hogy az edzők általában hogyan érik el céljaikat. A speciális edzői szerepek természetéből adódóan, és a környezettől függően azonban ebben jelentős különbségek mutatkozhatnak. A tapasztalt edzők többnyire sokrétűbben értelmezik a feladataikat, mint azok, akik a pályájuk elején járnak. Tapasztalattól függetlenül, minden edzőnek tisztában kell lennie a feladatok fontosságával és törekednie kell arra, hogy munkája során megvalósítsa azokat.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni a világosan megfogalmazott értékek és alapelvek, valamint a sportolók, a csapat, a szervezet és az intézmény céljai alapján felállított koncepció és stratégia meghatározó szerepét (pp. 26-27).

A Tanterv az Európai Edzői Keretrendszerben ajánlott módon határozza meg az edzői szerepeket és a különböző szinteket, melyek segítenek a Tantervet a képzési szintnek megfelelően az edzőképzés tananyagához igazítani. Az Európai Edzői Keretrendszer 6.2-es táblázata a CoachLearn2 programból lett átvéve.

A 2CoachLearn program Erasmus+ társfinanszírozással és a Leeds Beckett Egyetem koordinálásával létrejött projekt, melynek célja az edzők képzésének, mobilitásának és munkavállalásának segítése az Európai Ezői

9 | O l d a l

Végül, a Tantervet az iCoachKids program Utánpótlásedzői Szakirodalom Áttekintése is alátámasztja (Fix et al. 2017; elérhető: www.icoachkids.eu). Ezek az eredmények az iCoachKids Utánpótlásedzői Hitvallásában fogalmazódtak meg.

Keretrendszer kidolgozása által, ami elfogadott referenciapontként szolgálhat az Európai Unióban az edzőképzés fejlesztésében. A CoachLearn program hat szervezet együttműködésével valósul meg, melyek a Leeds Beckett Egyetem, a Council for Coaching Excellence, a Holland Olimpiai Bizottság (NOC*NSF), a Magyar Edzők Társasága, a Német Edzőakadémia és a finn HAAGA-HELIA Egyetem.

http://www.icoachkids.eu/

10 | O l d a l

A Tanterv felépítése

A Tanterv felvázolja azokat a funkcionális feladatokat, melyek az utánpótlásedző munkájához szükségesek és irányt mutat az egyéb megszerzendő tudást illetően. A dokumentumtervezetet megosztottuk az európai utánpótlásedzők széles körével és az első iCoachKids konferencián, 2017 novemberében Budapesten mutattuk be. Ez lehetőséget adott a résztvevőknek, hogy véleményüket és javaslataikat megosszák, ami hozzájárult ahhoz, hogy a Tanterv hitelesen értelmezze az utánpótlásedzők különböző feladatait.

A konzultációs időszak után megszületett a Tanterv végleges változata. Ez tartalmazza a nélkülözhetetlen tudásanyagot, a készségeket és kompetenciákat, melyek szükségesek a különböző szintű szakmai munkához, ahogy azt az Európai Képesítési Keretrendszer (EKK) az Élethosszig Tartó Tanuláshoz (European Qualifications Framework for Lifelong Learning – European Commission, 2008) megfogalmazza. Ahhoz is útmutatást nyújt, hogy a tanterv hogyan osztható fel tanulási követelményekre, tanegységekre és a tanulás milyen formában történjen, hogy az a diákok képzését és fejlődését maximálisan elősegítse.

11 | O l d a l

Az Európai Utánpótlás-nevelési Tanterv

A Tanterv bemutatja az utánpótlásedző szakmai profilját az Európai Edzői Keretrendszer 6.3. táblázatának módosított változatával (Lara-Bercial et al. 2017, 54-58.).

Az utánpótlásedző szakmai profilja

Az utánpótlás-edző

elsődleges

feladatai3

Feladathoz kapcsolódó kompetenciák4

Az utánpótlásedző képes:

Kezdő Képzett Kompetens Tapasztalt

Segédedző Edző Szakedző/ Vezető edző

Mester/ Vezető edző

1. szint 2. szint 3. szint 4-5. szint

A koncepció és a stratégia kidolgozása

• Átlátni a teljes folyamatot és az

edzéseket szinkronba hozni a helyi, a

területi és az országos

szabályozással, valamint a célokkal.

• Kidolgozni a programnak megfelelő

koncepciót, ami megfelelő a

sportolóknak és figyelembe veszi az

intézmény céljait.

• Kidolgozni a megfelelő stratégiát, ami

támogatja a koncepciót.

• Átgondolt döntéseket hozni a közép-

és hosszú távú edzés- és

mérkőzésprogram alapján az

intézmény és a résztvevők5

igényeinek figyelembevételével a

tervezéssel, a megvalósítással, az

ellenőrzéssel és az értékeléssel

kapcsolatban.

• Kiválasztani és toborozni a

résztvevőket és a személyzetet.

3 A feladatok ellátásához a szaktudás, a készségek és a szakmai kompetencia együttes alkalmazásának képességére van szükség. Minden egyes összetevő függ az adott környezettől és a speciális igényektől. 4 A szürke sávok a nem elvárt feladatokat és szaktudást jelölik. A piros sávok növekvő szinten elvárt feladatokat és szaktudást jelölnek egy adott tevékenységben (világosabb szín=alacsonyabb szint, sötétebb szín=magasabb szint). 5 A “résztvevők” a sportoló gyerekeket jelentik a sportolás szintjétől függetlenül.

12 | O l d a l

Környezet kialakítása

• Értékelni és újragondolni a meglévő

elveket és értékeket a megfelelő

sportkörnyezet kialakítása érdekében.

• Felismerni és kiválasztani a

programnak és a résztvevőknek

megfelelő személyi és tárgyi

erőforrásokat.

• Minden, a résztvevők és a segítők

biztonságát védő észszerű intézkedést

meghozni.

Kapcsolatok építése

• Irányítani és befolyásolni a

legfontosabb érintettek (pl. szülők,

menedzserek stb.) szemléletét,

hozzáállását és támogatását az

elképzelések közérthető

bemutatásával.

• Etikus, eredményes, elfogadó és

empatikus kapcsolatokat kiépíteni és

fenntartani a résztvevőkkel, a

munkatársakkal és más érintettekkel.

• Értékelni a résztvevők fizikai, mentális

és kulturális különbségeit és az

edzéseket ezeknek megfelelően

alakítani.

• Ragaszkodni a felállított magatartási

normákhoz és a jogszabályi

előírásokhoz.

• Arra ösztönözni a

résztvevőket/sportolókat,

munkatársakat és más érintetteket,

hogy tegyenek meg mindent céljaik

eléréséért és a program

sikerességéért.

Edzések vezetése, versenyek

előkészítése

• Felmérni a sportolók és/vagy a csapat

igényeit, hogy a résztvevők igényeinek

és képességeinek megfelelő, a

tágabban értelmezett környezet,

tanterv, irányelvek és célok

figyelembevételével tervezze és

vezesse a közösségre szabott

13 | O l d a l

és irányítása programot.

• Kiválasztani, megtervezni és

alkalmazni a megfelelő pedagógiai,

gyakorlati és kommunikációs

módszereket, melyek segítik a

résztvevők rövid- közép- és hosszú

távú tanulását.

• Elemezni egy sokoldalú képzésre6

vagy a választott sportágra irányuló

gyakorlatot és meghatározni a

gyakorlati alkalmazás lehetőségeit.

• Meghatározni a sokoldalú képzés vagy

a sportági képzés fő elemeit a

résztvevők fejlődési szakaszaiban.

• Kidolgozni, értelmezni és alkalmazni a

megfelelő tananyagot a sokoldalú

vagy a sportági képzéshez a

résztvevők szükségleteivel és az

elfogadott irányelvekkel összhangban.

• Rendszeresen edzéseket tartani a

közép- és hosszú távú program edzés-

és mérkőzésterve szerint változatos, a

résztvevőknek megfelelő oktatási

módszereket alkalmazva.

• Megfelelően értékelni a kockázatokat,

hogy munkája biztonságos és etikus

legyen a résztvevők számára.

• Megteremteni a megfelelő versenyzési

lehetőségeket és menedzselni a

versenyeket a résztvevők folyamatos fejlődése érdekében.

6 A sokoldalú képzés olyan edzésre utal, melyben – főleg a gyerekek esetében – a hangsúly az általános pszichomotoros képességek fejlesztésén van. Ilyen gyakorlatok sportági edzéseken is szerepelhetnek (pl. sokoldalú fejlesztés tenisz keretében), de lehetnek önálló foglalkozások is.

14 | O l d a l

• Kidolgozni a megfelelő

versenyeztetési stratégiát hogy a

résztvevők, sportolók és/vagy csapat

képzése a lehető legsikeresebb

legyen.

• Mindig szakmaiságot és megfelelő

hozzáállást mutatni a szakma, a

résztvevők és a többi érintett felé.

Megfigyelés és reflexió

• Mélyrehatóan elemezni a szakma

gyakorlatát, hogy meg tudja ítélni a

megteremtett sportkörnyezet

hatékonyságát.

• Mélyrehatóan elemezni a

résztvevők/csapat teljesítményét, hogy a fejlődés érdekében a hibajavítás

azonnal megtörténjen.

• Mélyrehatóan elemezni a programot,

hogy meg tudja ítélni a megteremtett

környezet hatékonyságát.

• Döntéseket hozni a sporttevékenység

alatt és után, hogy a célok elérésének

esélyét megnövelje.

Értékelés és fejlesztés

• Edzőként és tanulóként reflektálni a

szakma elméletére és gyakorlatára,

bizonyítva az alapos elemzés

képességét és törekedve a folyamatos

szakmai önképzés elvének

betartására.

• Felismerni az önképzés

szükségességét és a folyamatos

fejlődés érdekében különböző, az

önképzést segítő stratégiákat

alkalmazni.

• A kutatási eredmények segítségével,

megfelelő vizsgálati módszereket

alkalmazva objektíven és kritikusan

feltárni és megoldani a problémákat.

15 | O l d a l

• Kidolgozni a saját edzői filozófiát és

stílust annak tudatában, hogy azt a

megszerzett tudás és tapasztalat

alapján tovább szükséges fejleszteni.

1. táblázat – Az utánpótlásedző szakmai profilja (az Európai Edzői Keretrendszer 6.3. táblázatának módosított változata, Lara-Bercial et al. 2017)

A Tanterv tanegységei

A Tanterv alkalmazásának megkönnyítésére az iCoachKids szakértői öt tanegységet fejlesztettek, melyek lefedik az utánpótlásedző teljes szakmai profilját. Az európai oktatási alapelveknek megfelelően ezek az egységek a megszerzendő ismeretek, a kreditek és a kompetenciák köré épülnek. Az egységeket ugyanakkor rugalmas referenciapontokként kell kezelni, melyeket minden esetben az adott környezethez kell igazítani. Az utánpótlásedzőket képzőknek a környezeti tényezőket figyelembe véve kell igényeikhez, céljaikhoz és lehetőségeikhez alakítaniuk a tanegységeket.

A Tanterv fogalmai

A Tantervben az alábbi fogalmakat használjuk:

Tanulmányi követelmények

A tanulmányi követelmények az ellenőrizhetően megszerezett tudást, szakértelmet és gyakorlatot jelentik, melyek elvárhatóak attól, aki bizonyos képesítést szerzett, vagy részt vett a képzési programban. Mint ilyen, hangsúlyozza az oktatás, a tanulás és az értékelés közötti kapcsolatot.

Tanegység

A tanegységek összefüggő ismereteket tartalmaznak, melyeket a hozzájuk tartozó kreditmennyiséggel lehet értékelni és elismerni.

Kredit

Egy kredit általában 25-30 óra hallgatói munkának felel meg. Ennek megfelelően, az tanegységek és a képzés a képzésnek megfelelő tanegységek tanulmányi követelményeinek teljesítéséhez szükséges kreditszámmal mérhető.

Tanulás időtartama

A tanórák száma arra az időtartamra utal, melyet a diákok tanulási feladatokkal töltenek. A tanórák számát feloszthatjuk kontakt (tanár által vezetett) és nem kontakt (önálló tanulás) órákra, valamint gyakorlatra (gyakorlattal eltöltött idő, pl. edzősködés).

16 | O l d a l

Feladatorientált kompetencia

A feladatorientált kompetencia a tanulmányi követelmények gyakorlati elemeit foglalja magába, vagyis amit a hallgatónak a gyakorlatban tudnia kell a tanulmányi követelmények teljesítéséhez.

A tanegységek tartalma

Minden tanegység tartalmazza:

• A tanegység címét • A tanegység célját • A tanegység kreditértékét a különböző edzői szinteken • A tanulmányi követelményeket • A feladatorientált kompetenciákat/értékelési szempontokat a tudásszint, a gyakorlati munka és

az Európai Képesítési Keretrendszer (European Qualifications Framework – EQF) alapján.

Kép: Sport Ireland Coaching

17 | O l d a l

1. tanegység: A koncepció és a stratégia kidolgozása

A tanegység célja: A tanegység felméri, hogy az edző képes-e a sportolókkal és a csapatokkal közösen kialakítani a sportolók fejlettségének és

igényeinek, valamint a szervezeti és környezeti sajátosságoknak megfelelő koncepciót és a stratégiát.

Tanegység kreditértéke:

● Segédedző: 1 (25/30 óra)

● Edző: 2 (50-60 óra)

● Szakedző/Vezetőedző: 4 (100-120 óra)

● Mester/Vezetőedző: 4 (100-120 óra)


A tanegység teljesítésével a hallgató

megtanulja:

Feladatorientált kompetenciák /Értékelési

szempontok7

A tanegység elvégzése után a hallgató képes lesz:


Segédedző Edző Szakedző/

Vezetőedző

Mester/

Vezető edző

EKK 2-3. szint EKK 4. szint EKK 5-6.

szint

EKK 7-8.

szint

1. Tudatosítani az edzői filozófia

megfogalmazásának fontosságát és

felismerni, hogy miként tudja azt

felhasználni és értékelni.

1.1. Megmagyarázni az utánpótlásedzői filozófia

megfogalmazásának és megértésének fontosságát.

1.2. Megfogalmazni és kritikusan gondolkodni az

utánpótlássportról vallott értékeiről és elveiről.

2. Értelmezni a sporttevékenység tágabb

környezetét és összehangolni a gyakorlatot a helyi, regionális és

nemzeti szabályozással és a célokkal.

2.1. Meghatározni a tágabb környezetet, melyben a

sporttevékenység folyik.

2.2. Megfogalmazni, hogy a program milyen mértékben

illeszkedik a helyi, regionális, és nemzeti szabályrendszerbe.

2.3. Megfogalmazni, hogy a program milyen mértékben

illeszkedik a nemzeti és a nemzetközi szövetség

szabályzatába.

7 A szürke sávok a nem elvárt feladatokat és szaktudást jelölik. A piros sávok növekvő szinten elvárt feladatokat és szaktudást jelölnek egy adott tevékenységben (világosabb szín=alacsonyabb szint, sötétebb szín=magasabb szint).

18 | O l d a l

2.4. Meghatározni a program különböző résztvevőit,

szerepüket és feladataikat.

3. Kialakítani a programnak megfelelő

koncepciót, ami megfelel a

résztvevőknek és az intézmény

céljainak.

3.1. Kidolgozni a program egyértelmű koncepcióját, ami

világosan kifejezi az elképzeléseket és a célokat.

3.2. Kifejteni, hogy a koncepció hogyan felel meg az

igényeknek, szükségleteknek és a résztvevők fejlettségi

szintjének.

3.3. Megfogalmazni, hogy a koncepció hogyan felel meg az

intézmény szabályzatának és céljainak.

4. Kidolgozni a megfelelő stratégiát, ami

támogatja a koncepció megvalósulását.

4.1. Meghatározni és követni az alapelveket és a

stratégiafejlesztés lépéseit.

4.2. Kidolgozni a megfelelő stratégiát, ami támogatja a

koncepció megvalósulását.

4.3. Értelmezni, hogy a stratégia különböző elemei hogyan

járulnak hozzá a speciális célokhoz és a koncepció

általános céljaihoz.

5. Átgondolt döntéseket hozni a közép- és

hosszú távú edzés- és

mérkőzésprogram alapján az intézmény

és a résztvevők8 szükségleteinek

figyelembevételével a tervezéssel, a

megvalósítással, az ellenőrzéssel és az

értékeléssel kapcsolatban.

5.1. Elkészíteni az edzések és a versenyek közép- és hosszú

távú terveit, melyek biztosítják a stratégia és a koncepció megvalósulását.

5.2. Meghatározni, hogy a terv különböző elemei hogyan

járulnak hozzá a stratégia specifikus, és a koncepció

általános céljaihoz.

5.3. Meghatározni, hogy a terv különböző fázisai hogyan

kapcsolódnak egymáshoz és járulnak hozzá a stratégia

specifikus, és a koncepció általános céljaihoz.

5.4. Meghatározni, hogy a terv hogyan alkalmazkodik a

résztvevők közös és egyéni igényeihez.

5.5. Meghatározni, hogy a terv hogyan alkalmazkodik az

intézmény igényeihez és szabályzatához.

5.6. Meghatározni a rövid-, közép- és hosszú távú célokat,

melyek lehetővé teszik a terv hatékony alkalmazását és

8 A “résztvevők” a sportoló gyerekeket jelentik a sportolás szintjétől függetlenül.

19 | O l d a l

ellenőrzését.

2. tanegység: A környezet kialakítása

A tanegység célja: A tanegység felméri, hogy az edző képes-e optimalizálni a környezetet, amiben a program működik a személyi és tárgyi

feltételek, a források, a gyakorlati munka megszervezésével és maximalizálásával, valamint az edzők és a segítők irányításával.



● Edző: 2 (50-60 óra)




A tanegység teljesítésével a hallgató

megtanulja:

Feladatorientált kompetenciák/Értékelési

szempontok 9



Segédedző Edző Szakedző /

Vezetőedző

Mester/

Vezető edző


szint

EKK 7-8.

szint

1. Kiválasztani és toborozni a

résztvevőket.

1.1. Tervet készíteni a résztvevők kiválasztására és

toborzására.

1.2. Értelmezni a kiválasztás és a toborzás fő elemeit, melyek

biztosítják a potenciális résztvevők megtalálását és

bevonását.

1.3. Megfelelő reklámanyagot készíteni és kommunikációs

csatornát létesíteni a sikeres kiválasztás és toborzás

érdekében.

1.4. Meghatározni, hogy a kiválasztás és a toborzás hogyan


20 | O l d a l

felel meg a fiatalok etikai és biztonsági kérdéseinek.

1.5. Biztosítani, hogy a tehetségkutató és fejlesztő

programokban a kiválasztás és a toborzás megfeleljen az

egyedfejlődés elveinek.

2. Azonosítani, értékelni és újragondolni a

meglévő elveket és értékeket a

megfelelő sportkörnyezet kialakítása

érdekében.

2.1. Értelmezni, mit jelent a “kultúra” a sportprogramban.

2.2. Azonosítani a különböző típusú kultúrákat és azok

jellegzetes összetevőit, jellemzőit és hatásait.

2.3. Azonosítani a program (kultúra) meglévő elveit, értékekeit

és elképzeléseit.

2.4. Értékelni a program meglévő elveit, értékekeit és

elképzeléseit a meglévő tudás, személyes elvek és

értékek, valamint az intézményi szabályozás tükrében.

2.5. Felismerni, hogy milyen környezet jött létre a programban.

2.6. Ha szükséges, újragondolni a meglévő környezetet, hogy

egy új, testhezállóbb jöhessen létre.

3. A program és a résztvevők igényeinek

megfelelően meghatározni az emberi és

tárgyi erőforrásokat.

3.1. Meghatározni a program és a résztvevők igényeinek

kielégítéséhez szükséges emberi és tárgyi erőforrásokat.

3.2. Megtenni a megfelelő lépéseket, hogy a források

megszerzése etikus legyen.

3.3. A meglévő tudás alapján igazolni a tárgyi források

kiválasztását.

4. Alkalmazni a biztonságos sportolás

elveit a résztvevők és a segítők

érdekében.

4.1. Tudatosítani a meglévő helyi, regionális és/vagy nemzeti

biztonsági előírásokat.

4.2. A klub számára saját biztonsági előírásokat és

szabályokat kidolgozni.

4.3. Eredményesen kommunikálni a résztvevők felé az

előírásokat és a szabályokat.

4.4. Ellenőrizni és betartatni az előírásokat és a szabályokat a

klub keretein belül.

4.5. Tudatosítani az egészségügyi kockázatok értékelésére

vonatkozó helyi, regionális és/vagy nemzeti szabályozást.

4.6. Kidolgozni a klub számára az egészségügyi kockázatok

értékelési rendszerét.

21 | O l d a l

4.7. Hatékonyan kommunikálni az egészségügyi kockázatokat

a program résztvevői felé.

4.8. Ellenőrizni és betartatni a klub biztonsági előírásait.

Kép: Sport Ireland Coaching

22 | O l d a l

3. tanegység: Kapcsolatok építése

A tanegység célja: A tanegység felméri, hogy az edző képes-e pozitív és eredményes kapcsolatokat építeni a sportolókkal és a program más résztvevőivel:

edzőkkel, segítőkkel, az iskola, a szövetség képviselőivel és más személyekkel.



● Edző: 2 (50-60 óra)



Tanulmányi követelmények A tanegység teljesítésével a hallgató

megtanulja:

Feladatorientált kompetenciák/Értékelési szempontok10



Segédedző Edző Szakedző / Vezetőedző

Mester / Vezetőedző


szint

EKK 7-8.

szint

1. Etikus, elfogadó és empatikus

kapcsolatokat kialakítani a

versenyzőkkel, segítőkkel és más

résztvevőkkel.

1.1. Értelmezni az etikus, elfogadó és empatikus kapcsolatok

megteremtésének és fenntartásának fontosságát a

sportkörnyezetben.

1.2. Jellemezni azokat a tényezőket, melyek elősegítik vagy

gátolják az etikus, elfogadó és empatikus kapcsolatok

kialakítását és fenntartását.

1.3. Megteremteni és fenntartani az etikus, elfogadó és

empatikus kapcsolatokat a versenyzőkkel, segítőkkel és

más résztvevőkkel.

1.4. Kritikusan értékelni a sportkörnyezetben előforduló


23 | O l d a l

különféle kapcsolatok természetét és eredményességét.

1.5. Tervet kidolgozni a sportkörnyezetben meglévő

kapcsolatok fenntartására vagy fejlesztésére.

2. Elfogadni a résztvevők fizikai, mentális

és kulturális sokféleségét és az

edzéseket ennek megfelelően alakítani.

2.1. Jellemezni, mit jelent a résztvevők fizikai, mentális és

kulturális sokfélesége.

2.2. Értelmezni a résztvevő közötti különbségeket a tervezés

és kivitelezés szempontjából.

2.3. Jellemezni azokat a stratégiákat, melyek biztosítják, hogy

az edzések, programok és versenyek figyelembe veszik

és tiszteletben tartják a résztvevők közti különbségeket.

2.4. Úgy tervezni az edzéseket, programokat és versenyeket,

hogy azok figyelembe vegyék a résztvevők közti

különbségeket és biztosítsák a különböző igények

kielégítését.

2.5. Kritikusan értékelni az aktuális gyakorlatot a résztvevők

különbözősége és a tervezett lépéseket illetően a

résztvevők kirekesztése vagy az igazságtalan bánásmód

veszélyének minimalizálása érdekében.

3. Az elképzelések közérthető

bemutatásával irányítani és befolyásolni

az érintettek (szülők, technikai vezetők

stb.) hozzáállását, szemléletét és

támogatását.

3.1. Értelmezni az edző programban betöltött központi, vezető

és irányító szerepét.

3.2. Kifejteni, hogy a program mely területein és miért van az

edző vezető szerepben.

3.3. Jellemezni a különböző vezetői szerepeket, valamint

irányítási modelleket és szemléleteket.

3.4. Kritikusan értékelni sportban előforduló vezetői

szerepeket, irányítási modelleket és szemléleteket.

3.5. Kritikusan értékelni a saját vezetői stílust, hogy az

mennyiben felel meg a programban résztvevő

sportolóknak és más érintetteknek.

3.6. Kifejteni a vezetői kommunikáció szerepét.

3.7. Jellemezni az edzői munkában alkalmazható

kommunikációs elméleteket.

24 | O l d a l

3.8. Kritikusan értékelni álláspontját az egyének és a csoport

felé történő kommunikációt illetően.

3.9. Kritikusan értékelni és tudatosan fejleszteni

kommunikációs készségeit.

4. A viselkedési normák felállításának és a

jogi előírások betartásának

szükségességét a sportkörnyezetben.

4.1. Meghatározni azokat a viselkedési normákat és jogi

előírásokat, melyek helyi, regionális és/vagy nemzeti

szinten befolyásolják az edző munkáját.

4.2. Kifejteni a normákhoz való ragaszkodás jelentőségét,

valamint azok be nem tartásának következményeit.

4.3. Megvizsgálni, hogy a viselkedési normákat és a jogi

előírásokat egyéni és szervezeti szinten ellenőrzik és

betartják-e.

4.4. Kritikusan értékelni, hogy a viselkedési normákban és a

jogi előírásokban van-e bármilyen kibúvó lehetőség vagy

hiányosság.

5. A versenyzőket/sportolókat, segítőket

és más résztvevőket arra ösztönözni,

hogy tegyenek meg mindent céljaik

eléréséért és a program sikerességéért.

5.1. Definiálni az edző szerepét, mint motivátor és szakember,

aki ösztönzi a versenyzőket/sportolókat, segítőket és más

résztvevőket arra, hogy tegyenek meg mindent céljaik

eléréséért és a program sikerességéért.

5.2. Azonosítani a legfőbb akadályokat, melyek gátolhatják a

versenyzőket/sportolókat, segítőket és más résztvevőket

céljaik elérésében, és a program sikeressé tételében.

5.3. Meghatározni a képzés főbb módszereit, melyek segítik a

sportolókat, segítőket és más résztvevőket saját céljaik

elérésében, valamint hozzájárulnak a program

sikerességéhez.

5.4. Kritikusan értékelni a sportolók, segítők és más

résztvevők képzéséről vallott elveket és szemléletet.

5.5. Segíteni a sportolókat, segítőket és más résztvevőket,

hogy eredményesebbek legyenek céljaik elérésében és

nagyobb mértékben tudjanak hozzájárulni a program

sikerességéhez.

5.6. Mérési/értékelési rendszert készíteni a sportolók, segítők

25 | O l d a l

és más résztvevők teljesítményének minősítésére, hogy

nagyobb mértékben tudjanak hozzájárulni saját céljaik

eléréséhez, valamint a program sikerességéhez.

Kép: Heidi Thomas

26 | O l d a l

4. tanegység: Edzések vezetése, versenyek előkészítése és irányítása

A tanegység célja: A tanegység felméri, hogy az edző képes-e megfelelő, stimuláló edzéseket vezetni a tanulást és fejlődést hatékonyan segítő pedagógiai

módszerek alkalmazásával, valamint felkészíteni a sportolókat a számukra megfelelő versenyekre és irányítani a versenyzésüket.

A tanegység kreditértéke:

• Segédedző: 1 (25/30 óra)

● Edző: 3 (75-90 óra)




megtanulja:

Feladatorientált kompetenciák/Értékelési szempontok11




Mester/ Vezetőedző


szint

EKK 7-8.

szint

1. Felmérni a sportolók és/vagy a csapat

igényeit, hogy a résztvevők

szükségleteinek és képességeinek

megfelelő, a tágabban értelmezett

környezet, tanterv, irányelvek és célok

figyelembevételével tervezze és

vezesse a közösségre szabott

1.1. Megindokolni a sportolók és a csapatok igényeinek átfogó

felmérésére irányuló vizsgálat jelentőségét.

1.2. Meghatározni az emberi fejlődési fő alapelveit, melyek

hatással lehetnek az igényfelmérés folyamatára.

1.3. Meghatározni a résztvevők és sportolók fejlődésének fő

alapelveit, melyek hatással lehetnek az igényfelmérés

folyamatára.


27 | O l d a l

programot.

1.4. Meghatározni a csapat fejlődésének fő alapelveit egy

adott sportágon belül, melyek hatással lehetnek az

igényfelmérés folyamatára.

1.5. Meghatározni az igényfelmérés folyamatát és módszerét.

1.6. Felismerni, hogy a környezet, a tanterv, a szabályzatok és

célok hogyan lehetnek hatással a versenyzők, a sportolók

vagy a csapat képzési tervére.

1.7. Felmérni az egyének és/vagy csapat igényeit, hogy olyan

testreszabott edzésprogramot állítson össze, amelyik

figyelembe veszi a résztvevők igényeit és képességeit a

széleskörűen értelmezett programok, a tanterv, a

szabályozás és a célok keretein belül.

1.8. Kritikusan értékelni a saját képességét, hogy

igényfelmérést végezzen a résztvevők, a sportolók és a

csapatok körében.

2. Kiválasztani, megtervezni és alkalmazni

a megfelelő pedagógiai, gyakorlati és

kommunikációs módszereket, melyek

segítik a résztvevők rövid- közép- és

hosszú távú tanulását.

2.1. Megindokolni a versenyzők rövid-, közép- és hosszú távú

tanulását segítő pedagógiai, gyakorlati és kommunikációs

módszerek megválasztásának jelentőségét.

2.2. Jellemezni a különböző pedagógiai módszereket és

megjelenésüket a képzés gyakorlatában.

2.3. Jellemezni a különböző gyakorlati módszereket és

megjelenésüket a képzés gyakorlatában

2.4. Jellemezni a különböző kommunikációs módszereket és

megjelenésüket a képzés gyakorlatában.

2.5. Megindokolni a pedagógiai, gyakorlati és kommunikációs

módszerek megválasztását, melyek a résztvevők, a

sportolók és a csapat fejlődési szakaszainak megfelelően

segítik a képzést.

2.6. Alkalmazni a választott pedagógiai, gyakorlati és

kommunikációs módszereket, melyek a résztvevők, a

sportolók és a csapat fejlődési szakaszainak megfelelően

segítik a képzést.

2.7. A tanulás érdekében kritikusan értékelni az alkalmazott

28 | O l d a l

pedagógiai, gyakorlati és kommunikációs módszereket.

3. Elemezni egy sokoldalú képzésre12 vagy a választott sportágra irányuló

gyakorlatot és meghatározni az

alkalmazás lehetőségeit.

3.1. Megindokolni egy sokoldalú képzésre, vagy a választott

sportágra irányuló gyakorlat elemzésének jelentőségét.

3.2. Meghatározni a sokoldalú képességfejlesztő vagy

sportági gyakorlatot alátámasztó elveket és elméleteket.

3.3. Áttekinteni a gyakorlati alkalmazás vizsgálatának

jelentőségét az edzői munkában.

3.4. Elemezni egy alapelemeket tartalmazó, sokoldalú

képzésre vagy a választott sportágra irányuló gyakorlatot.

3.5. Kritikusan értékelni egy sokoldalú képzésre vagy a

választott sportágra irányuló gyakorlatot elemzésének

képességét.

4. Meghatározni a sokoldalú képzés vagy a sportági képzés fő elemeit a

résztvevők fejlődési szakaszaiban.

4.1. Kifejteni a sokoldalú képzés vagy a sportági képzés fő

elemei azonosításának jelentőségét a résztvevők fejlődési

szakaszaiban.

4.2. Azonosítani azokat az elveket és elméleteket, melyek

alátámasztják a sokoldalú képzés vagy a sportági képzés

gyakorlatainak a fejlettségi szint alapján végzett

vizsgálatát.

4.3. Áttekinteni a fejlődési szakaszokra épülő edzői munka

elemzésének gyakorlatát.

4.4. A fejlődési szakaszokra épülő sokoldalú képzés vagy a

sportági képzés fő elemeit vizsgáló elemzést lefolytatni.

4.5. Kritikusan értékelni a sokoldalú képzésre vagy a

választott sportágra irányuló, fejlődési szakaszokra épülő

elemzés képességét.

5. Kidolgozni, értelmezni és alkalmazni a

megfelelő tananyagot a sokoldalú vagy

a sportági képzéshez a résztvevők

5.1. Kifejteni, hogy mit jelent a tanterv az oktatásban és

hogyan jelenik az meg az edzői gyakorlatban.

5.2. Felhasználni az oktatás elméleteit, hogy alátámassza a

12 A sokoldalú képzés olyan edzésre utal, melyben – főleg a gyerekek esetében – a hangsúly az általános pszichomotoros képességek fejlesztésén van. Ilyen gyakorlatok sportági edzéseken is szerepelhetnek (pl. sokoldalú fejlesztés tenisz keretében), de lehetnek önálló foglalkozások is.

29 | O l d a l

szükségleteivel és az elfogadott

irányelvekkel összhangban.

gyakorlati tananyag kidolgozásának fontosságát.

5.3. Értelmezni és kritikusan szemlélni a sokoldalú vagy

sportági képzés meglévő tanterveit.

5.4. Megfelelő tantervet kidolgozni a sokoldalú vagy sportági

képzésre és megindokolni a felépítés, az elemek és a

folyamat kiválasztását.

5.5. Kifejteni, hogy a tanterv hogyan alkalmazható a

versenyzők, a sportolók és a csapat különböző fejlődési

szintjein.

5.6. Kritikusan értékelni a tanterv megtervezésének,

értelmezésének és alkalmazásának képességét.

6. Rendszeresen edzéseket tartani a

közép- és hosszú távú program edzés-

és mérkőzésterve szerint változatos, a

résztvevőknek megfelelő oktatási

módszereket alkalmazva.

6.1. Értelmezni a legfontosabb pedagógiai és módszertani

alapelveket, melyek segítik a minőségi edzések

vezetését.

6.2. Bemutatni a legfontosabb pedagógiai és módszertani

alapelvek alkalmazását a gyakorlati munkában.

6.3. Kritikusan értékelni a legfontosabb pedagógiai és

módszertani alapelvek alkalmazását a gyakorlati

munkában.

6.4. Megtervezni összefüggő edzések sorozatát és értelmezni,

hogy azok hogyan illeszkednek a közép- és hosszú távú

program tervébe.

6.5. Kritikusan értékelni az összefüggő edzéssorozatok

tervezésének és vezetésének képességét, és értelmezni,

hogy azok hogyan illeszkednek a közép- és hosszú távú

program tervébe.

7. Megteremteni a megfelelő versenyzési

lehetőségeket és menedzselni a

versenyeket a résztvevők folyamatos

fejlődése érdekében.

7.1. Értelmezni a megfelelő versenyzés szerepét a résztvevők,

sportolók és csapatok fejlődésében.

7.2. Ismertetni a korosztálynak és a fejlettségi szintnek

megfelelő versenyeztetési formákat, melyek segítik a

résztvevők folyamatos fejlődését.

7.3. Azonosítani és kritikusan értékelni a megfelelő és nem

megfelelő versenyeztetési lehetőségeket.

30 | O l d a l

7.4. Kiválasztani és elindulni egy versenyen, ami megfelel az

adott résztvevők vagy sportolók fejlődési szükségleteinek.

7.5. Megszervezni és lebonyolítani egy versenyt, ami megfelel

az adott résztvevők vagy sportolók fejlődési

szükségleteinek.

8. Kidolgozni a megfelelő versenyeztetési

stratégiát hogy a résztvevők, sportolók

és/vagy csapat képzése a lehető

legsikeresebb legyen.

8.1. Definiálni a versenyeztetési stratégiát.

8.2. Felvázolni a fejlődés alapelveit és a versenyeztetési

stratégia alkalmazását, ami maximalizálja a tanulás és a

siker esélyét.

8.3. Meghatározni azokat a problémás területeket, melyek a

versenyzés stratégiájának kialakításában felmerülhetnek.

8.4. Kritikusan értékelni a különböző életkorokra és fejlődési

szintekre vonatkozó versenyzési stratégiák

alkalmasságát.

8.5. Kifejteni, hogy hogyan alkalmazza a versenyeztetési

stratégiát napokkal, hetekkel vagy hónapokkal a versenyt

megelőzően.

8.6. Kritikusan értékelni a megfelelő versenyeztetési stratégia

kidolgozásának képességét, hogy a képzés a lehető

legsikeresebb legyen.

9. Mindig szakmaiságot és megfelelő

hozzáállást mutatni a szakma, a

résztvevők és a többi érintett felé.

9.1. Azonosítani a legfontosabb alapelveket, melyek a

szakmaiságot közvetítik az edzői gyakorlatban.

9.2. Bemutatni a szakmaiság legfontosabb alapelveinek

alkalmazását a gyakorlatban.

9.3. Kritikusan értékelni a következetesen fenntartott szakmai

hozzáállás képességét a gyakorlatban.

31 | O l d a l

5. tanegység: Döntéshozás, reflexió és tanulás

A tanegység célja: A tanegység felméri, hogy az edző képes-e döntéseket hozni egy dinamikusan változó környezetben, értékelni a döntések eredményét

és a kapott információkat felhasználni a további szakmai, inter- és intraperszonális fejlődése érdekében.


● Segédedző: 1 (25/30 tanulási időtartam vagy óra)

● Edző: 2 (50-60 óra)




megtanulja:

Feladatorientált kompetenciák/Értékelési szempontok 13




Mester/ Vezetőedző


szint

EKK 7-8.

szint

1. Értékelni a saját, a résztvevők,

sportolók és a csapat teljesítményét

annak érdekében, hogy a folyamatos

fejlődést biztosított legyen.

1.1. Megindokolni az önértékelés és a teljesítményelemzés

fontosságát annak érdekében, hogy az edző, a sportoló, a

résztvevők és a csapat fejlődése folyamatos legyen és a

bennük rejlő lehetőségek realizálódjanak.

1.2. Elméletekkel alátámasztani az értékelés és az elemzés

hasznosságát.

1.3. Ismertetni és követni az értékelés és az elemzés lépéseit.

1.4. Különböző emberi és tárgyi erőforrásokat felhasználni az

önértékeléshez.

1.5. Felismerni a folyamatos fejlődés szükségességét az edzői


32 | O l d a l

munkában.

1.6. Felismerni saját tanulási szükségleteit és folyamatos

fejlődése érdekében alkalmazni az önképzési stratégiákat

és lehetőségeket.

2. Döntéseket hozni a sporttevékenység

alatt és után, hogy megnövelje a rövid-,

közép- és hosszú távú célok elérésének

esélyét.

2.1. Bemutatni a különböző döntéshozási modelleket.

2.2. Azonosítani és jellemezni a különböző döntéshozási

folyamatokat a gyakorlati munka különböző feladataiban

és szakaszaiban.

2.3. Felismerni és megfelelően kezelni azokat a tényezőket,

melyek befolyásolják az azonnali döntéshozást.

2.4. Az azonnali döntéshozás megkönnyítése érdekében

emberi és tárgyi erőforrásokat felhasználni.

2.5. Felismerni és megfelelően kezelni azokat a tényezőket,

melyek befolyásolják az utólagos döntéshozást.

2.6. Az utólagos döntéshozás megkönnyítése érdekében

emberi és tárgyi erőforrásokat felhasználni.

2.7. A kutatási eredmények segítségével, megfelelő vizsgálati

módszereket alkalmazva objektíven és kritikusan feltárni

és megoldani a problémákat.

3. Mélyrehatóan elemezni a szakma

gyakorlatát, hogy meg tudja ítélni a

megteremtett sportkörnyezet

hatékonyságát.

3.1. Kifejteni a szakmai gyakorlat elemzésének fontosságát a

megteremtett sportkörnyezet hatékonyságának

megítélésében.

3.2. Meghatározni a különféle teljesítményértékelő

módszereket.

3.3. Kiválasztani az igényeknek és a szintnek megfelelő

teljesítményértékelő módszert.

3.4. Mélyrehatóan elemezni a szakma gyakorlatát.

3.5. Értékelni a teljesítményt az elérendő célok és a kötelező

előírások alapján.

3.6. A szakmai gyakorlat elemzése alapján a teljesítmény

növelésére irányuló tervet készíteni.

33 | O l d a l

4. Mélyrehatóan elemezni a

résztvevők/csapat teljesítményét, hogy

a fejlődés érdekében rögtön tudja

javítani a hibákat.

4.1. Kifejteni a sportoló/csapat teljesítményére vonatkozó

alapos elemzés fontosságát, hogy a fejlődés érdekében

rögtön tudja javítani a hibákat.


módszereket.



4.4. Elvégezni egy mélyreható, a résztvevők/csapat

teljesítményére vonatkozó vizsgálatot.

4.5. Értékelni a teljesítményt az elérendő célok és a kötelező

előírások alapján.

4.6. A teljesítmény növelése érdekében rögtön javítani a

hibákat.

5. Mélyrehatóan elemezni a programot,

hogy meg tudja ítélni a megteremtett

környezet hatékonyságát.

5.1. Felismerni a programeredmények mélyreható

vizsgálatának fontosságát, hogy meg tudja ítélni a

megteremtett környezet hatékonyságát.


módszereket.



5.4. Elvégezni egy mélyreható, a program eredményességére

vonatkozó vizsgálatot.

5.5. A teljesítménynövelés érdekében változtatni a programon.

34 | O l d a l

A tanegységek összefoglaló táblázata

Tanegység Kreditérték Kezdő/ Segédedző/ EKK 2-3. szint

Képzett/ Edző/ EKK 4. szint

Kompetens Szakedző/Vezetőedző / EKK 5-6. szint

Tapasztalt Mester/Vezetőedző / EKK 7-8. szint

1. fejezet – A koncepció és a stratégia kidolgozása

Kreditérték 1 2 4 4 Tanulás időtartama (óra):

- kontakt órák - egyéni tanulás - gyakorlat (óra)

25/30 10/12.5 10/12.5 5

50/60 20/25 20/25 10

100-120 40-50 40-50 20

100-120 40-50 40-50 20

2. fejezet – A környezet kialakítása



25/30 10/12.5 10/12.5 5

50/60 20/25 20/25 10

100-120 40-50 40-50 20

100-120 40-50 40-50 20

3. fejezet –Kapcsolatok építése



25/30 10/12.5 10/12.5 5

50/60 20/25 20/25 10

100-120 40-50 40-50 20

100-120 40-50 40-50 20

4. fejezet – Edzések vezetése, versenyek előkészítése és irányítása



25/30 10/12.5 10/12.5 5

75-90 30/37.5 30/37.5 15

100-120 40-50 40-50 20

150-180 60-75 60-75 30

5. fejezet – Döntéshozás, reflexió és tanulás14



25/30 10/12.5 10/12.5 5

50/60 20/25 20/25 10

100-120 40-50 40-50 20

150-180 60-75 60-75 30

Összesen 5 kredit 125/150 óra

11 kredit 275/330 óra



14 Ahol lehetséges, az 5. tanegységet be kell építeni a többi tanegységbe és nem önállóan tárgyalni.

35 | O l d a l

Ismeretanyag és ajánlott tudományágak

A 2. táblázat az ICEE „Nemzetközi Normák a Sportedző Alapképzésben” 4. táblázata alapján készült (Lara-Bercial et al. 2016); meghatározza az utánpótlásedző-képzés alapismereteit és felvázol számos kacsolódó elméleti területet.

Erős

line

áris

kap

csol

at k

öti a

kom

pete

nciá

kat a

tudá

shoz

és

a ké

szsé

gekh

ez, m

inda

mel

lett

nyilv

ánva

ló a

köl

csön

hatá

s az

öss

zes

terü

let k

özöt

t is.

Az alapismeretek tárgyköre (Côté &

Gilbert, 2009; ISCF, 2013 )

Kapcsolódó szakterületek

Átfogó elméleti területek

Ajánlott tudományágak/elméletek

Szakmai ismeretek

A képzés folyamatának és gyakorlatának értelmezése

A tervezés elméletei

Az összegzés/reflexió elméletei

Konstruktív összehangolás Integráló/összefoglaló gondolkodás Kritikus gondolkodás Reflektív gyakorlat Periodizáció

A cselekvés elméletei Természetes döntéshozatal Reflexió a gyakorlatban

Az edzői gyakorlat elméletei Döntéshozatal a gyakorlatban Irányítás a gyakorlatban Edzői hatékonyság

A versenyzés elméletei Versenyzés a tanulásért Versenyzés a beilleszkedésért Versenyzés a győzelemért (teljesítmény)

A környezeti tényezők értelmezése

Szabályozáselméletek Irányelvek meghatározása, kivitelezése és értékelése (pl. a sport hatása a fizikai és szellemi egészségre)

A politika elméletei Mikro- és makropolitika Társadalomelméletek

A stratégia elméletei Piac-/termékelemzés elméletei Stratégiafejlesztési elméletek

Sportadminisztráció Költségvetés tervezése Programtervezés Emberi erőforrások Céges kapcsolatok

A technika elméletei Biomechanika Mozgásvezérlés Mozgástanulás

A stratégia és a taktika elméletei Kognitív pszichológia Döntéshozatal Sportfilozófia Teljesítményelemzés

36 | O l d a l

A sport és a sporttanterv értelmezése

Pszichológiai elméletek Teljesítménypszichológia Sportpszichológia

Élettani elméletek Teljesítményélettan Kondicionálás Mozgásvizsgálat Sporttáplálkozás Sportsérülések

Mozgáselméletek

Mozgásvezérlés Mozgásfejlődés Funkcionális mozgás

A résztvevők értelmezése

Biológiai elméletek Anatómia Fejlődésélettan Edzésélettan

Pszichológiai elméletek

Érzelmi intelligencia Fejlődéspszichológia Kognitív pszichológia Szociálpszichológia Sportpszichológia Teljesítménypszichológia Motivációs elméletek

Szociológiai elméletek Kulturális pszichológia Szociálpszichológia Csoportdinamika Csoportelmélet Szocializációs elméletek

A fejlesztés és a tehetséggondozás integratív modelljei

A fejlődés bio-pszicho-szociális modelljei

Intraperszonális ismeretek

Önismeret

Az önszabályozás elméletei

Értékek és elvek elméletei

Az egyén fejlődésének elméletei

Az edzői munka elméletei

Kutatás és tudásfejlesztés

Fejlődéspszichológia Reflektív gyakorlat Metakogníció – önálló tanulás Ismeretelmélet Mentális képességek Önszabályozás Kutatási módszerek Az edzői munka szociológiai és/vagy pszichológia értelmezése Pozitív fejlesztés

Tanuláselméletek

Kognitív tanuláselmélet Szociális tanuláselmélet Szociológiai tanuláselmélet Experimentális tanuláselmélet

37 | O l d a l

Interperszonális ismeretek

Az emberi kapcsolatok és a pedagógia értelmezése

Az önálló tanulás elméletei Transzformációs tanuláselmélet

Készségek elsajátításának/mozgástanulás elméletei

Korlátozás elmélete Az információfeldolgozás elmélete

Tudásmenedzsment elméletek

Vezetési elméletek Transzformációs vezetés Kapcsolatorientált vezetés Támogató vezetés Meggyőzőerő

Kommunikációs elméletek Kommunikációs modellek és stratégiák Erőszakmentes kommunikáció Konfliktuskezelési modellek

Kultúraelméletek

A beilleszkedés, kirekesztés, hatalom, stb. társadalmi, történelmi és pszichológiai elméletei Kultúramenedzsment Kulturális kompetencia

Etikaelméletek Értéketika Haszonelvűség Kötelességelmélet Gondoskodásetika Erkölcstan és az erkölcsi fejlődés elméletei

2. Táblázat – Ismeretanyag és ajánlott tudományágak (átdolgozva az ICDS-ből, Lara-Bercial et al., 2016)

38 | O l d a l

Záró gondolatok

A Tanterv az utánpótlásedzők számára teremti meg a megfelelő formális és informális képzés lehetőségét az Európai Unióban. Célja, hogy közös, mégis rugalmas referenciapontként szolgáljon azok számára, akik magasan képzett sportszakemberek oktatására törekednek hazájukban. Azonban minden környezet különböző, ezért körültekintően kell felhasználni és adaptálni a tantervet, hogy az az edzők és a sportolók igényeinek megfeleljen.

Sok sikert kívánunk az utánpótlásedzők támogatásához nyújtott erőfeszítésekhez.

A Tantervvel kapcsolatos bármilyen kérdés esetén, keressen bennünket a következő elérhetőségen: [email protected]

Az iCoachKids Csapata

Kép: Leeds Beckett University

mailto:[email protected]

39 | O l d a l

Irodalomjegyzék

Côté, J. and Gilbert, W. (2009) An integrative definition of coaching effectiveness and expertise. International Journal of Sports Science and Coaching, 4(3): 307–323

European Commission Education and Culture Directorate General (2008). The European Qualifications Framework for Lifelong Learning. Luxembourg: European Communities

Fix, M., Schipper-van Veldhoven, N., Lara-Bercial, S., North, J., Rankin-Wright, A.J., Piggott, D., O’Leary, D., Quinn, S., Van der Haegen, K., Dupuis, M., Navarro, R., García, S., Lara, P., Dudeniene, L., Statkeviciene, B., Petrovic, L., & Balogh, J.(2017). iCoachKids Coaching Children Literature Review: An output of project iCoachKids. Leeds: Leeds Beckett University

Gilbert, W. & Côté, J. (2013) Defining coaching effectiveness: a focus on coaches’ knowledge. In P. Potrac, W. Gilbert & J. Denison, (Ed) Handbook of Sports Coaching. London: Routledge

Lara-Bercial, S., Jiménez, A., Abraham, A., Bales, J., Colmaire, P., Curado, J., Dieffenbach, K., Ito, M. & Rynne, S. (2016). The International Sport Coaching Bachelor Degree Standards of the International Council for Coaching Excellence. International Sport Coaching Journal, 3(3), 344-348.

Lara-Bercial, S., North, J., Petrovic, L., Minkhorst, J., Oltmanns, K., & Hämäläinen, K. (2017). The European Sport Coaching Framework. Champaign, IL: Human Kinetics.

Rankin-Wright, A.J., North, J., Lara-Bercial, S. et al. (2017). Audit of the Children's Coaching Workforce in Seven European countries: an output of Project iCoachKids. Leeds: Leeds Beckett University

Copyright © 2017 by iCoachKids

Európai Utánpótlás- nevelési Tanterv€¦ · felületének köszönhetően az edzők angolul, és négy további nyelven (francia, holland, spanyol és arab), rugalmasan érhetik

Documents