EURÓPAI UNIÓ KÖRNYEZETVÉDELMI POLITIKÁJA · csoport megalakulása a Saint-Germain-des-Prés (Paris), majd az UNESCO-val karöltve, Európai Tanulmányok Intézetének, A regionális

© Prof. Guy Turchany 1

EURÓPAI UNIÓ KÖRNYEZETVÉDELMI POLITIKÁJA

A Hágai konferenciától

az Európai Unióig

Első rész.

2. fejezet


Nemzetközi Bizottság az Európai Unióért létrejött mozgalmak koordinálására címen. Winston Churchill Léon Blum, Paul-Henri Spaak, Denis de Rougemont és De Gasperi vezetésével.

Már a hágai kongresszuson világossá vált azonban, hogy az Európa Mozgalom két, jól elkülöníthető irányzatra oszlik: az unionistákra (antiföderalisták) és a föderalistákra, s hogy az európai integráció történetét e két tábor küzdelme fogja meghatározni a továbbiakban.

Nagy, mindeddig feldolgozatlan, rendkívül érdekes vita bontakozott ki egyik oldalon a funkcionalisták és az unionisták, másik oldalon a föderalisták között a föderalizmusról és a szövetségi alkotmány szükségességéről, s a vita napjainkban is tart.

Az unionisták és/vagy funkcionalisták vonakodtak attól, hogy az egyes nemzetállamok feladják gazdasági, katonai és külpolitikai szuverenitásukat. Elképzelhetetlennek tartották például, hogy a közös gyűlés képviselőit ne a kormányok jelöljék ki, hanem népszavazás útján, az állampolgárok aktív bevonásával válasszák meg.

Az Európa Mozgalom szabad, pluralista és demokratikus szövetséggé fejlődött, a mozgalom kereteiben folyt az európai identitáskeresés, mely a múlttal való őszinte szembenézést szorgalmazta. Briand tervét az Európa Mozgalom közvetlen elődjének tekintették.

A nemzetállamok rekonstruálása során a nemzetállami érdekeket előnyben részesítő nacionalizmus újjáéledése fokozatosan mélyítette el a küzdelmet és kényszeríttette kompromisszumos megoldásokra a föderalistákat és a nemzetek feletti megoldást keresőket.

Tudatosan el kellett dönteni, hogy az új Európát szervező politikusok mivel és kikkel vállalnak szellemi azonosságot, s mi az, amitől elhatárolják magukat.

HÁGAI KONFERENCIAHÁGAI KONFERENCIA 1948 május 8-101948 május 8-10

"Comité international de coordination des mouvements pour l'unité "Comité international de coordination des mouvements pour l'unité européenne"européenne"


HÁGAI KONFERENCIAHÁGAI KONFERENCIA 1948 május 8-101948 május 8-10

"Comité international de coordination des "Comité international de coordination des

mouvements pour l'unité européenne"mouvements pour l'unité européenne" Néhány

fényképes megemlékezés.

Churchill beszéde

Plenáris ülés

Churchill híres szivarjával

Az Európa Tanács alapító okmánya

4

"États généraux" (Tényállás), elnökök : Anthony Eden et Paul van Zeeland

Az új Európa szervezésének kérdéseivel foglalkozó hágai kongresszus politikai, gazdasági, szociális és kulturális határozatai jól tükrözik az európai szövetségi politika föderatív jellegét.

Gazdasági és szociális szekció.

Áruk és munkaerő szabad mozgása, a valuták konvertibilitása , közös forráspolitika és a gazdasági politikák egyesítése.

Kulturális szekció.

A kongresszus kulturális szekciója azon az állásponton volt, hogy az unió tagja lehet minden olyan állam, amelynek kormányát szabadon választják és amely betartja az emberi jogokat. Denis de Rougemontnak köszönhetően így a „vasfüggöny mögötti” országokban az Európa- eszme a totalitárius rendszerek zsarnokságával szembeni ellenállás központi témájává vált.

A kulturális szekció javaslata szerint az Európai Egyesült Államok alkotmánya a következőképpen festene: A preambulum kimondaná: a szövetségre lépő tagállamok az Európai Egyesült Államok népének, európainak nevezik magukat, s céljuk a szociális igazságosság, az általános jólét, az emberi szabadság és a béke biztosítása.

A szövetség állampolgárai kettős állampolgárok.

Ahhoz, hogy a választópolgárok mindebben hatékonyan tudjanak részt venni, európai alkotmányra van szükség, amely az egyén és az önkormányzatok szintjéig lehatoló európai jogállapotot tükrözi, az emberek számára érthetően van megfogalmazva, folyamatosan továbbfejleszthető, további nemzetek feletti kapcsolatok kialakítására alkalmas, és a problémamegoldó jogharmonizáció elvén alapul.

Convention européenne des Droits de l'Homme, Collège d'Europe, az európai közvéleményre mégis jelentősen hatott és az emberi jogok védelme területén kiemelkedő volt a tevékenysége.

Centre européen de la Culture (CEC) és Conseil européen de recherche nucléaire (CERN)

HÁGAI KONFERENCIAHÁGAI KONFERENCIA1948 május 8-101948 május 8-10Plenáris ülések


Politikai szekció.

Európa Tanács (Assemblée du Conseil de l'Europe) Az Európa Mozgalom és a hágai kongresszus eredményeként 1949-ben megalakult az Európa Tanács (Council of Europe). Sok évszázados eszme vált valósággá. Az Európa Tanács irányító szervei a Miniszterek Bizottsága, a Tanácskozó Közgyűlés és az ezeket szolgáló Titkárság.

Az Európa Tanács kettős struktúrája jól tükrözte a nemzetállami kormányközi erők és a nemzetállamok feletti megoldást kereső föderalista erők között született konföderációs kompromisszumot.

Az európai politikusok a háború utáni föderalista lendület ellenére sem fogalmaztak meg azonban föderalista alkotmányt, amely föderális kormányzat létrejöttéhez vezetett volna

A kongresszus záró dokumentumát Message aux EuropéensMessage aux Européens (Üzenet az Európaiakhoz) Denis de Rougemont fogalmazta meg.

A kongresszus határozatai hangsúlyozzák: az nemzetek alapvető érdeke a gazdasági és a politikai unió megteremtése a biztonság és a társadalmi haladás érdekében.

Egy föderáción belül a megyék, a városok és a falvak annyi helyi autonómiát és spirituális szabadságot kell élvezzenek, amennyi csak lehetséges. Egy nemzet igazi értékmérője az életszínvonal és az emberi méltóság állapota.

A demokratikus államok szövetsége pedig legyen decentralizált, és véletlenül sem szabad több centralizációt megengedni, mint amennyi feltétlenül szükséges.

Az Európai Parlamentet az állampolgárok érdekeit kifejezésre juttató intézménnyé kell fejleszteni, amelyben a képviselők nem nemzetiség szerint, hanem politikai meggyőződés szerint csoportosulnak.

HÁGAI KONFERENCIAHÁGAI KONFERENCIA1948 május 8-101948 május 8-10Plenáris ülések


Denis de Rougemont (1906-1985) az európai egységgondolat megvalósításáért folytatott harc föderalista elveket valló vezető személyisége.

„Je Sers” igazgatója, Søren Aabye Kierkegaard, Karl Barth, Nicolas Berdiaeff, Ortega, Jacques Maritain, Emmanuel Mounier, Alexandre Marc, Robert Aron...,

A 30-as évek meghatározó perszonalista gondolkozója, ez időszak főbb művei, Dunai Paraszt, Egy munkanélküli értelmiségi naplója, Személy politikája, Gondolkodás a kezekkel.

1940 - 1945 közötte a fasiszta elleállási mozgalmak szóvivője, Az Ördög rész, A Nyugat és a Szerelem, Ligue du Gothard.

1947-ben Európai federalisták szövetsége alapító tagja és a Montreux-I kongresszus szervezője.

Az európai föderalista mozgalom sok művét ihlette, mind példáúl, Föderalizmus és nacionalizmus, A nyugati ember kalandja, Európa húszonnyolc százada, Európa lehetőségei, Nyílt levél az európaiakhoz.

1950 október 12 a Centre Européen de la Culture CEC – GENEVE alapítója és elnöke a Zenei Fesztiválok Európai Szövetsége, az Európai Levéltár Alapítvány, a kultúrák párbeszéde egy kutató csoport megalakulása a Saint-Germain-des-Prés (Paris), majd az UNESCO-val karöltve, Európai Tanulmányok Intézetének, A regionális területfejlesztés elméleti és gyakorlati kísérletek megalapozása az „Atelier 70” munkacsoport megalakulása, A CEC aktívan vesz részt a fenntartható fejlődés elméletének kidolgozásában.

„„A jövő a mi ügyünk” A jövő a mi ügyünk” A régiók fejlődése és a közöttük lépésről lépésre kibontakozó kapcsolatrendszer szövedéke képezik a fejlődés előremutató módját. Ebben a perspektívában kap szerepet két terve is : a régiók tanácsa és az európai ügynökség terve.


Az európai integráció kialakulása - politikai háttere

Robert Schuman (1886-1924) francia külügyminiszter az 1950-es nyilatkozatában fejti ki elveit. Schuman a gazdasági együttműködés elsőbbségére tette a hangsúlyt a politikaival szemben, okulván az Európa Tanács létrehozása körüli vitákból. Hangsúlyozta, hogy meg kell találni az európai népek közötti igazi szolidaritáshoz vezető módszereket. Javasolta az Európai Szén- és Acélközösség létrehozását, amely a gazdasági fejlődés közös alapjait megteremtve az európai föderációhoz és a békés egymás mellett éléshez vezető első lépés.

Jean Monnet (1888-1979) az Európai Közösség „szürke eminenciása” tekintenek. A francia gazdasági modernizáció felelőse, a keynes-i gazdaságpolitika lelkes híve volt, s egy föderális Európai Egyesült Államok létrehozásán munkálkodott. Monnet nagy gondolata a korábbi, utópiának bizonyuló tervekkel szemben az volt, hogy az együttműködést a gyakorlatban is el kellene kezdeni.

A politikus dolga az, hogy érdekeltté tegye az embereket a társulásra úgy, hogy az európai népközösséget minél vonzóbbá fejlesztik.

Paul-Henri Spaak (1899-1972) Azt vallotta, hogy el kell érni a nemzetgazdaságok progresszív fúzióját, ki kell alakítani a közös piacot, szorgalmazni kell a közös intézmények fejlesztését és a szociális politika harmonizálását. A Római Szerződés megkötésével lehetővé vált a gazdasági és politikai együttműködés.H-H. Spaak legnagyobb érdeme az, hogy megindította az a folyamatot amely az európai államok közötti gazdasági együttműködés jogállami szervezése és összehangolása eredményeként mégiscsak egy közös európai jog kialakításához vezetett.

8

Josef Bech (1987-1975) 1921- től többször volt Luxembourg minisztere és miniszter elnöke, az Európai Szén- és Acélközösség” legfelsőbb tanácsának tagja. Luxembourg részéről ő írja alá a „római szerződést”. Munkásságának egyik gyümölcse, hogy teljesen átalakítja a luxembourgi külpolitikát, feladja a semlegességi elveket és részt vesz az európai mozgalmakban, majd belépteti országát a NÁTÓba. Az „európai atyák” között tartják számon.

Alcide de Gasperi (1881-1954) 1911-től osztrák képviselő majd 1921-től olasz és utána nyolcszor volt olasz miniszter elnök, többek között nevéhez fűződik Olaszországban az általános választójog bevezetése. Muszlini bebörtönözi 1926-ban, mind Spinelli, Adenauer vagy Schuman és más európai atya ő is megismerkedik a fasiszta börtönökkel. Azonnal támogatja R. Schuman tervét és nagyon aktívan vesz részt a CECA létrehozásában és első elnöke volt. Az „európai atyák” között tartják számon.

Konrad Adenauer (1876-1967) Külpolitikájának fő jellemzői az ország szuverenitásának helyreállítása, az NSZK integrálása Nyugat-Európába: Kancellársága alatt csatlakozott az NSZK az Európa Tanácshoz (1949), az Európai Szén- és Acélközösséghez (1951), a NATO-hoz (1955). 1957-ben Adenauer írta alá az NSZK részéről az Európai Gazdasági Közösség létrehozásáról szóló nemzetközi szerződést, a Római szerződést, a nyugatnémet-francia szövetség erősítése - Megkötötte a francia-német együttműködési szerződést (1963), az NDK el nem ismerése (Hallstein-doktrina). Kancellári működése alatt szorosabb kapcsolatokat alakított ki Franciaországgal és a Szovjetunióval. 1955 szeptemberében a Szovjetunióba látogatott; ezután diplomáciai kapcsolat létesült az NSZK és a Szovjetunió között. Nyugat-Németország újjáépítését tűzte ki célul. A Marshall-tervre és Ludwig Erhard neoliberális gazdaságpolitikájára támaszkodva gyors gazdasági fellendülést ért el és sikerült a szociális ellentéteket csökkentenie.


1949 Európai Kultúrális Központ CEC

1950 Schuman-terv

A Parlament és az Európai Végrehajtó Tanács a törvényhozó szervek: a törvények megszavazása az egyszerű többség elve alapján történik.

Az Európai Végrehajtó Tanács a Közösség általános adminisztratív irányítója. Elnökét a Szenátus választja titkos szavazással a többségi elv alapján. Az

Európai Végrehajtó Tanács tagjait az elnök nevezi ki. ők az Európai Közösség miniszterei, s mint ilyenek független személyek kell hogy legyenek: a saját nemzeti kormányukban nem viselhetnek funkciót; csak a tagállamok állampolgárai közül kerülhetnek ki (kettőnél több azonos nemzetiségű azonban nem lehet a Bizottságban); nem rendelkezhetnek más fizetett funkcióval; nem lehetnek továbbá profit orientált vállalkozás irányítói vagy annak menedzserélésében részesek. Az Európai Végrehajtó Tanácsnak döntéshozatali, javaslattevő és véleménynyilvánítási jogköre van; a Parlament megvonhatja tőle a bizalmat, s ez esetben feloszlik.

A Nemzeti Miniszterek Tanácsa a tagállamok egy-egy képviselőjéből áll. a Képviselőház létrejötte után

Az Európai Védelmi Unió integrációja. Külpolitika a tagállamok nem folytathatnak önálló külpolitikát, nem köthetnek nemzetközi szerződéseket.

A Közösség saját pénzalappal kell hogy rendelkezzen.

A tagállamok között egy olyan közös piacot kell hogy létesítsen, mely az áruk, a töke és a személyek szabad mozgásán alapul. A Közösség ideiglenes székhelye Strasbourg.


1951 Szén- és Acélközösség CECA

A Párizsi Egyezmény szabad utat adott a létrehozásának mely a gazdasági együttműködés föderalista intézményes megszervezése felé jelentette az első lépést. Mindez Briand szellemében történt, aki hangsúlyozta, hogy az európai egység megszervezése az absztrakt teóriák helyett kreatív gyakorlati szervezőmunkát igényel. A Párizsi Egyezmény a „hatok” konföderációs „alkotmánya”, s mint ilyen az európai államok gazdasági szövetségének kiindulópontja. Főhatóság nem a kormányoknak, hanem a Parlamentnek volt felelős.

1952 Az európai védelmi unió

A közös hadsereg felvetése bombaként hatott, mivel ez egy közös külpolitikát is igényelt volna. A Schuman terv és a közös európai hadsereg létrehozását célzó René Pleven terv végül is az európai föderáció megteremtését jelenthette volna.

Az Európai Védelmi Szövetség tervezete, a védelmi politika föderalista megszervezését vázolta.

A európai védelmi uniót 1986-ban újraaktivizálták és ma a NATO európai pillérévé fejlődött.

1957 Európai Gazdasági Közösség CEE római szerződés.

Az Európai Gazdasági Közösség és az Euratom keretében létrejött a „hatok” „Kis-Európája”. A gazdaságban szorgalmazták a közös piacot, a vámok eltörlését, a személyek szabad mozgását, a töke szabad áramlását és a közös mezőgazdasági politikát.

A Bizottság volt a gépezet föderatív szakértői testülete és a végrehajtó szerve.

A továbbiakban az 1950-es évek alapító dokumentumait fejlesztették tovább.

11

Charles de Gaulle (1890-1970) Francia tábornok, politikus.

Az első világháborúban Pétain alatt szolgált, 1916-ban Verdunnél fogságba esett.

A két világháború között több tanulmányt jelentetett meg, amelyekben felhívta a figyelmet a gépesített alakulatok jelentőségére.

1939-40-ben hadosztályparancsnok. 1940 májusában sikertelenül próbálta megállítani Guderian páncélosait, de a kudarc ellenére ő maga nagyszerű parancsnoknak bizonyult.

1940 június 18-án megteszi híres nyilatkozatát: "Franciaország csatát vesztett, de nem háborút." Az amerikaiak bizalmát csak 1943-ban nyerte meg.

1943 Algírban a Francia Nemzeti Felszabadítási Bizottság elnöke az USA által addig favorizált Giraud tábornokkal együtt, de később Giraud-t távozásra kényszeríti.

1944-ben visszatért hazájába, párizsi bevonulásával pályafutása csúcspontját érve el. Nem hívták meg a Jaltai és Poznańi konferenciára.

1945-46-ban miniszterelnök, 1958-69 között köztársasági elnök volt.

1965-ben ellenzte a1966. január 1-jétől a Római Szerződés értelmében az EGK Tanácsa áttért volna a többségi döntésekre. Franciaország (hiányzó) képviselői fél évig bojkottálták a közösségi intézmények munkáját.

1968-ban felismerte az idejétmúlt politikai jelszavak és szövegek mögött meghúzódó valódi törekvéseket, ennek megfelelően a régiók szervezését valamint a dolgozóknak a kapitalista vállaltokban való együttdöntési jogát, körvonalazta az új francia társadalomba.


1957 Európai Atomenergia Közösség EURATOM

1961 Európai Szociális Charta (European Social Charter)amely azt a felismerést tükrözte, hogy a tagállamoknak az

európai jóléti állam eszméje és az ahhoz kapcsolódó szociális politika jegyében együtt kell működniük. Az embert a politikai jogok mellett szociális jogok is megilletik.

Az embereket a következő alapvető szociális jogok illetik meg: az igazságos munkakörülményekhez való jog; a biztonságos és egészséges munkafeltételekhez, a korrekt fizetéshez való jog; a gyerekek és fiatalok joga a támogatásra; az alkalmazásban álló nők joga a támogatásra; a szakmai tanácshoz és gyakorlathoz való jog; az egészségvédelemhez való jog; a szociális biztonsághoz való jog; a szociális és orvosi támogatáshoz való jog; a szociális és jóléti szolgáltatásokból való részesedés joga; a fizikailag és szellemileg csökkent munkaképességű emberek szakmai gyakorlathoz és rehabilitációhoz való joga; a család joga a szociális, jogi és gazdasági védelemhez; az anyák és a gyerekek joga a szociális és gazdasági támogatáshoz; a bevándorlók és családjaik joga a támogatásra.

1966 Luxemburgi Kompromisszum a Hatok megegyeztek abban, hogy ha elvileg nem is, de a gyakorlat szintjén megtartják az egyhangúság gyakorlatát: „Ha a Bizottság javaslata nyomán többségi szavazással kellene dönteni egy olyan kérdésben, amely egy vagy több tagállam számára létfontosságú, a Tanács tagjai a Közösség és a tagállamok közös érdekeit figyelembe véve, ésszerű határidőn belül olyan megoldást keresnek, amely minden tagállam részéről elfogadható.”

1967 Európai Közösség CE

1972 Párizsi Konferencia új egységes politikák végrehajtása : regionális, a környezetvédelmi, szociális, energetikai és ipari.


Jacques Delors bizottsági elnökségének idején az 1980-as években azt kívánta, hogy az alapító szerződéseket megreformálják.

Jacques Delors a föderalizmus elvéhez fordult Margaret Thatcherrel szemben. Delors 1989-ben Bruges-ben elmondott beszédében abból indult ki, hogy a világ eseményei azt tanúsítják, hogy a globális kölcsönös függőség szükségessé teszi az Európai Közösség intézményeinek a megerősítését és a szuverenitás közös gyakorlását. Ugyanakkor az igaz föderalizmus a szubszidiaritás elvén kell hogy nyugodjon.

az autonómia elvének uralmaaz autonómia elvének uralma — ez biztosítja a tagállamok identitásának a megőrzését és elhárít minden olyan kísérletet, amely az autonómia figyelembe vétele nélküli integrációra irányul.

a részvétel szabálya, amely nem engedi, hogy az egyik entitás a másikat alárendelje, ugyanakkor az egyezményben foglaltaknak megfelelő kooperációt előmozdítja.

Az európai integráció Delors bizottsági elnöksége alatt olyan fontos eredményeket ért el, mint az egységes piac létrejötte, az Egységes Európai Okmány és az Európai Uniós Szerződés (Maastricht, 1992). Politikáját támogatta Helmuth Kohl és Francois Mitterand.

Szubszidiaritás : Mindez az jelenti, hogy nemzetállami keretek között kell hagyni, ami ott megoldható. Sohasem szabad nagyobb egységre rábízni, azt ami egy kisebb egység kereteiben jobban megtehető. A szubszidiaritás biztosítja mindenki számára azt a jogot, hogy olyan keretekben fejtse ki tevékenységét, ahol azt a leghatékonyabban tudja. Ugyanakkor mindettől szorosan elválaszthatatlanul a közhatalom kötelezettségévé teszi, hogy mindenki számára biztosítsa az egészben való részvételt.


1973 Első bővítés : Dánia, Anglia, Írország

1979 Európai parlament

1981 Második bővítés : Görögország

1986 Harmadik bővítés : Portugália, Spanyolország

1986 Egységes Európai OkmánytEgységes Európai Okmányt, mely a közös piacközös piac megvalósításához szükséges lépések mellett új politikai célokrúj politikai célokra, új döntéshozataldöntéshozatali és törvényhozási mechanizmusoktörvényhozási mechanizmusokra is utalt. Kiterjesztette az Európai Közösség hatáskörét a külügykülügyre és a védelmi és biztonságpolitikavédelmi és biztonságpolitikai kérdésekre is. A tagállamok kötelezettséget vállaltak arra, hogy megvalósítják az egységes belső piacegységes belső piacot 1992 végéig. Az egységes piacon belül pedig a személyek, az áruk és a töke mozgásaszemélyek, az áruk és a töke mozgása teljesen szabadszabad lesz. Jogilag elismerte a kormányfőkből álló Európai TanácsEurópai Tanácsot, mint az Európai Közösség fontos kormányközi központi testületét.

1993 Európai Unió EU (Maastricht-i szerződés) Margaret Thatcher azon euroszkeptikusok közé tartozott, akik szerették volna megakadályozni a Maastrichti Szerződés aláírását. Ellenzi egy egységes európai identitástudat kialakítására tett erőfeszítéseket.

A Maastrichti Szerződés egy három pilléren nyugvó Európai Uniót hozott létre.

1.Az Európai Uniós szerződés, mely a politikai együttműködést szabályozza a kül- és biztonságpolitika valamint a bel- és igazságügyi együttműködés területén. A britek ragaszkodtak a föderalizmus szó kitörléséhez.

2.A Szociális Charta is teljesen kimaradt a szerződésből.

3.gazdasági együttműködés szabályait lefektető Európai Közösségi Szerződés.


1995 Negyedik bővítés : Ausztria, Finnország, Svédország

2000 Pénzügy Unió EURO

2004 Ötödik bővítés a 25-ök Európája

2005 Európai Alkotmány és a 2007 – 2013-as költségvetés

2007 Hatodik bővítés a 27-ek Európája


Az egységes piac előnyei és a négy alapszabadság

Az Unió jogilag 1993 január 1-én létrejötte óta egységes piacán négy alapszabadság a meghatározó :

a személyek,

áruk,

a tőke és

a szolgáltatások mozgását alapvetően semmi sem korlátozza.

Az Európai Unióról kötött Maastricht-i Szerződés tovább szélesíti a gazdasági, pénzügyi és szociális integráció keretét, s egyidejűleg kiterjeszti az együttműködést a belügyi- és igazságügyi területekre, valamint a kül- és biztonságpolitikára is.

Az alapszerződésekben megfogalmazott célok megvalósítása érdekében a tagországok szuverenitásuk egy részét fokozatosan az Unió intézményeire ruházzák át.

Mi a lényege?

25 ország, 430 millió lakós egységes piaca,

Közös politikák vám, mezőgazdaság, kutatás, technológia transzfer, regionális fejlesztés, energia, infrastruktúra és szociálpolitika.

a fentiek megvalósítását közös programokkal és projektekkel segítik elő.


A hárompilléres uniós szerkezet és jelképei

CECA Európai Szén- és Acélközösség

CEE Európai Gazdasági Közösség római szerződés.

EURATOM Európai Atomenergia Közösség

Az unió egyetlen alapja pillanatnyilag a MAASTRICHI SZERZŐDÉS

Alapvető emberi jogok

Kompetencia megosztás

Új és egyszerűsített eszközök

Európai Parlament törvények kezdeményezése, kül- és biztonságpolitika.

Európai Tanács választott elnök

Bizottság tagok

Törvénykezés 95 % a törvényeknek a Parlament-, Tanács- és Bizottság által

kell, hogy elfogadott legyen.

Szavazás általában 2/3 -dos többség. Egyhangú döntések adórendszer, kül-

és biztonság- valamint szociálpolitika.

Szabadság-, igazságszolgáltatás-, biztonsági övezet.

Népi kezdeményezés (1 mió európai polgár).


Az Európai Unió intézményrendszere

Az Európai Uniónak öt fő intézménye van:

Európai Parlament

Európai Tanács, Általános Ügyek Tanácsa

Európai Bizottság

Európai Bíróság

Európai Számvevőszék

Egyéb Intézmények

Gazdasági és Szociális Bizottság

Régiók Bizottsága

Európai Ombudsman

Európai Beruházási Bank

Európai Központi Bank


Az Európai Unió jogrendszere

A közös politikák végrehajtása különféle jellegű és szintű jogszabályok segítségével történik.

Szerződések : Az alapvető rendelkezéseket a tagállamok által elfogadott és ratifikált alapító szerződések (és azok módosításai) tartalmazzák.

Rendeletek (regulation) : a Tanács és a Bizottság által hozott rendeletek minden tagállamban közvetlenül alkalmazandó jogszabályok, a rendelet által szabályozott területen a nemzeti jog nem tartalmazhat eltérő rendelkezést, a végrehajtási szabályozások viszont eltérőek lehetnek.

Irányelvek (directive) : a Tanács és a Bizottság alkothat irányelveket amelyek végrehajtásához a tagállamoknak hazai jogalkotó lépéseket kell tenniük.

Határozatok (decision) : A határozatok a címzett számára kötelező érvényűek, így - szemben az előbbi jogalkotó eljárásokkal – ez inkább igazgatási szabályozásnak tekinthető.

Ajánlások és vélemények (Recommendations, opinions) : az ajánlások és a vélemények nem kötelező erejűek. Jelentőségük sokkal inkább politikai és morális hatásukban fejeződik ki.

Fehér és Zöld könyvek : jogelőkészítő jellegük van mind vita indítók.

Bíróság ítéleteinek ugyan nincs precedens-értékük, mégis, a bennük megfogalmazott általános elvek bizonyos fokig orientálják a gazdasági szereplők magatartását.


MAASTRICHTI SZERZŐDÉSMAASTRICHTI SZERZŐDÉS

1992 előtt az európai integráció összefoglalóan az Európai Közösségek elnevezéssel illethető

Az 1992. február 7-én a hollandiai Maastricht városában aláírt Maastrichti Szerződés (hivatalos nevén Szerződés az Európai Unióról) megteremtette magát az Európai Uniót (EU).

A megállapodás igen jelentős előrelépést jelentett az Unió megteremtése mellett más területeken is, ezért a Párizsi Szerződés és a Római Szerződés, valamint az Egységes Európai Okmány mellett az európai integráció egyik alapvető szerződésének tekintet.

A Maastrichti Szerződés fontos eredményei :

a fenntartható fejlődés melletti elkötelezettség

a gazdasági és monetáris unió alapjainak lerakása

a közös európai valuta megteremtésének feltételeiben (az úgynevezett Maastrichti konvergencia-kritériumokban)

a strukturális alapok kiegészítése egy negyedik alappal, a Halászati Pénzügyii Orientációs Eszközzel.

a Kohéziós Alap


A szerződés fő céljai (A szerződés fő céljai (2. cikk)2. cikk)..

elmélyítse a népeik közötti szolidaritásnépeik közötti szolidaritást, miközben történelmüket, kultúrájukat és hagyományaikat tiszteletben tartja

tovább javítsa az intézmények demokratikus és hatékony működésétintézmények demokratikus és hatékony működését

közelítse egymáshoz a tagországok gazdaságait, valamint hogy gazdasági és gazdasági és monetáris uniómonetáris uniót hoznak létre, amely egy közös és stabil valutát eredményez

a fenntartható fejlődésfenntartható fejlődés alapelvének figyelembevételével és a belső piac megvalósításának, a megerősített kohéziónak és a környezetvédelemnek a keretében előmozdítsák népeik gazdasági és társadalmi fejlődését

országaik állampolgárai számára közös uniós polgárságközös uniós polgárság

közös kül- és biztonságpolitikaközös kül- és biztonságpolitika

személyek szabad mozgásaszemélyek szabad mozgása, azzal, hogy létrehozzák a szabadság, a biztonság és az igazságosság térségét

a szubszidiaritásszubszidiaritás elvének megfelelően a döntéseket az állampolgárokhoz a lehető legközelebb eső szinten hozzák meg

létrehozzák az Európai UnióEurópai Uniót

a külső határokkülső határok ellenőrzésére, a menekültügyre, a bevándorlásra, valamint a bűnmegelőzésre és bűnüldözésre vonatkozó megfelelő intézkedésekkel


Az Unió alapelvei (6 cikk).Az Unió alapelvei (6 cikk).

A szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása és a jogállamiság elvein alapul, amely alapelvek közösek a tagállamokban.

A közösségi jog általános elveiként tartja tiszteletben az alapvető jogokat, ahogyan azokat az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, 1950. november 4-én Rómában aláírt európai egyezmény biztosítja,

Tiszteletben tartja tagállamainak nemzeti identitását.

Gondoskodik a céljai eléréséhez és politikái folytatásához szükséges eszközökről.

Közös kül- és biztonságpolitikája (11 - 28 cikk)

A Tanács együttes fellépéseket fogad el. Az együttes fellépések olyan meghatározott helyzetekre vonatkoznak, ahol az Unió műveleti fellépését szükségesnek ítélik.

Valamennyi, együttes fellépés keretében tervezett nemzeti álláspontról vagy nemzeti fellépésről időben tájékoztatást kell adni

A Tanácson belül a tagállamok kölcsönösen tájékoztatják egymást és tanácskoznak minden általános érdekű kül- és biztonságpolitikai kérdésről annak biztosítása érdekében, hogy összehangolt és egy irányba mutató cselekvésük útján az Unió befolyása a lehető legeredményesebben érvényesüljön.

Az Unió e cikk szerinti politikája nem érinti egyes tagállamok biztonság- és védelmi politikájának egyedi jellegét, tiszteletben tartja azoknak a tagállamoknak az Észak-atlanti Szerződés alapján vállalt kötelezettségeit, amelyek közös védelmüket az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében (NATO) látják megvalósítottnak.


Az Európai Közösségek Bírósága az e cikkben előírt feltételek mellett hatáskörrel rendelkezik a kerethatározatok és határozatok érvényességére és értelmezésére vonatkozó, valamint az e cím alapján létrejött egyezmények értelmezésére és az azokat végrehajtó intézkedések érvényességére és értelmezésére vonatkozó előzetes döntések meghozatalára.

A megerősített együttműködés (43 – cikk)A megerősített együttműködés (43 – cikk)

az Unió célkitűzéseinek előmozdítását, illetve érdekeinek védelmét és szolgálatát célozza;

tiszteletben tartja a szerződések alapelveit és az Unió egységes intézményi keretét;

csak végső eszközként kerül alkalmazásra akkor, ha a szerződések célkitűzéseit másképpen nem lehet elérni legalább a tagállamok többségét érinti

nem sérti a közösségi vívmányokat és a nem résztvevő tagállamok hatásköreit

valamennyi tagállam előtt nyitott, és lehetővé teszi számukra, hogy az együttműködésben bármikor részt vegyenek, amennyiben az alaphatározatot és az abban a keretben hozott határozatokat betartják

megfelel — az érintett területtől függően — az Európai Közösséget létrehozó szerződés kritériumoknak, és azt a Tanács a megállapított eljárások szerint jóváhagyta.

Az Európai Közösség, továbbá az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződést és az Európai Atomenergia- közösséget létrehozó szerződést, e szerződés rendelkezései nem érintik.

A büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi A büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködésre vonatkozó rendelkezések (29 – 42 együttműködésre vonatkozó rendelkezések (29 – 42 cikk)cikk)


A 21. századi Európáért a A 21. századi Európáért a

LISSZABONI LISSZABONI SZERZŐDÉS SZERZŐDÉS

Globalizált és állandóan változó világunkban az Európai Uniónak az eddigieknél is több kihívással kell szembenéznie. A demográfiai tendenciák, az éghajlatváltozás, az energiaellátás biztosításával kapcsolatos nehézségek, a biztonságunkat fenyegető új veszélyek vagy a gazdaság globalizálódása – a 21. század Európájának számos súlyos kérdésre kell megoldást találnia.

Hatékony és összehangolt eszközökre van szükség, melyek nem csupán a nemrégiben 15-ről 27 tagúra bővült Unió működéséhez alkalmazkodnak, hanem a világ gyors változásához is.

A Lisszaboni Szerződés módosítja a hatályos EU- és EK - Szerződést, ám nem lép azok helyébe. Az új szerződés lényege :

Európa demokratikusabbá világosabbá és átláthatóbbá válikEurópa demokratikusabbá világosabbá és átláthatóbbá válik :

Európa demokratikusabbá és átláthatóbbá válik; az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek szerepe megerősödik; a polgárok nagyobb lehetőséget kapnak arra, hogy kifejezésre és érvényre juttassák elképzeléseiket; és világosabbá válik, ki mit csinál európai és nemzeti szinten.

Az Európai Parlament szerepe megerősödik: az Európai Unió polgárai által közvetlenül megválasztott Európai Parlament hatásköre fontos új elemekkel bővül az uniós jogalkotás, az uniós költségvetés és a nemzetközi megállapodások vonatkozásában.

A nemzeti parlamentek részvétele megnövekedik: a nemzeti parlamentek jobban bekapcsolódhatnak az EU munkájába, különösen annak az új mechanizmusnak köszönhetően, amelynek révén folyamatosan nyomon követhetik, kizárólag azokban az esetekben kerül-e sor uniós szintű fellépésre, amikor az eredményesség szempontjából ez ígérkezik a legjobb megoldásnak (szubszidiaritás).


A polgárok jobban érvényre juttathatják elképzeléseiket: amennyiben több tagország állampolgárai közül legalább egymillióan szükségesnek ítélik, a törvényalkotásttörvényalkotást kezdeményező jogkezdeményező jognak köszönhetően felkérhetik a Bizottságot, terjesszen elő új szakpolitikai javaslatokat.

A hatáskörök pontos elkülönítéséhatáskörök pontos elkülönítésével átláthatóbbá válik a tagállamok és az Európai Unió közötti viszonyrendszer.

A tagállamok kiléphetnek az UnióbólA tagállamok kiléphetnek az Unióból.

A nemzeti parlamentekA nemzeti parlamentek uniós jogalkotást ellenorzó szerepének erősítése

AZ Európai Tanács és parlament együttdöntésében alkalmazott minősített többségminősített többségi szavazást a szerződés újabb szakpolitikai területekre terjeszti ki. A kettős többséghez az szükséges, hogy a határozatokat a tagállamok 55%-a elfogadja, továbbá hogy az igennel szavazó tagországok lakosainak száma együttesen elérje vagy meghaladja az Unió teljes lakosságának 65%-át.

Létrehozza az Európai Tanács elnökének posztjáEurópai Tanács elnökének posztját, melyet két és fél évente választás útján töltenek majd be;

Közvetlen kapcsolatot hoz létre a Bizottság elnökének megválasztásaBizottság elnökének megválasztása és az európai választási eredmények között;

Új szabályokat vezet be az Európai Parlament jövőbeli összetétele (751) és a biztosok számának jövőbeli csökkentése vonatkozásában; és

Világosabb szabályokat fogalmaz meg a megerősített együttműködémegerősített együttműködés és a pénzügyi rendelkezések tekintetében.

A szerződés létrehozzaA szerződés létrehozza:

a jogok és értékek, a szabadság,

A lisszaboni szerződés legfontosabb újításaiA lisszaboni szerződés legfontosabb újításai


a szolidaritás és a biztonság Európáját,

elősegíti az uniós értékek érvényesülését alapjogi chartáját beemeli az elsődleges európai jogba;

új szolidaritási mechanizmusokat tesz lehetővé; és hatékonyabb védelmet biztosít.

EU jobban fel tud lépni következő területekenEU jobban fel tud lépni következő területeken :

energiapolitika,

közegészségügy,

polgári védelem,

éghajlatváltozás,

általános érdekű szolgáltatások,

kutatás,

űrpolitika,

területi kohézió,

kereskedelmi politika,

humanitárius segítségnyújtás,

sport,

idegenforgalom és

igazgatási együttműködés.

Az Európai TanácsEurópai Tanács egyszerűsített eljárással is módosíthatja a szerződésmódosíthatja a szerződésnek az unió belső politikáira és tevékenységéra vonatkozó részét.


A jogok közé egyaránt tartoznakjogok közé egyaránt tartoznak polgári, politikai, gazdasági és szociális jogok.

az Unió és a tagállamok a szolidaritás szellemében közösen lépjenek fel, ha az egyik tagországot terrortámadás éri, illetve természeti csapás vagy ember által okozott katasztrófa sújtja.

A szerződés által életre hívott külügyi és biztonságpolitikai főképviselőkülügyi és biztonságpolitikai főképviselő i tisztség révén az EU külső fellépése hatásosabbá, következetesebbé és hangsúlyosabbá válik.

A szerződés létrehozza az európai külügyi szolgálateurópai külügyi szolgálatot,

Mivel a szerződés önálló jogi személyiséggel ruházza fel, az Európai Unió nagyobb súllyal tud fellépni a tárgyalások során, hatékonyabban szerepel majd a nemzetközi színtéren

LISSZABONI SZERZŐDÉSLISSZABONI SZERZŐDÉS

Az európai unióról szóló szerződés és az európai közösséget létrehozó szerződős módosításáról (2007/c 306/01) Az Unió az Európai Közösség helyébe lépAz Unió az Európai Közösség helyébe lép és annak jogutódja.”.

2. cikk – 3

Az Unió Európa fenntartható fejlődéséér t

munkálkodik, amely olyan kiegyensúlyozott gazdasági növekedésen, árstabilitáson és magas versenyképességű, teljes foglalkoztatottságot és társadalmi haladást célul kitűző szociális piacgazdaságon alapul, amely a környezet minőségének magas fokú védelmével és javításával párosul. Az Unió elősegíti a tudományos és műszaki haladást.


A polgárok jobban érvényre juttathatják elképzeléseiket: amennyiben több tagország állampolgárai közül legalább egymillióan szükségesnek ítélik, a kezdeményezési jogkezdeményezési jognak köszönhetően felkérhetik a Bizottságot, terjesszen elő új szakpolitikai javaslatokat.

A hatáskörökhatáskörök pontos elkülönítésével átláthatóbbá válik a tagállamok és az Európai Unió közötti viszonyrendszer.

A tagállamok kiléphetnekA tagállamok kiléphetnek az Unióból.

a Tanácsban alkalmazott minősített többségminősített többségi szavazást a szerződés újabb szakpolitikai területekre terjeszti. A kettős többséghez az szükséges, hogy a határozatokat a tagállamok 55%-a elfogadja, továbbá hogy az igennel szavazó tagországok lakosainak száma együttesen elérje vagy meghaladja az Unió teljes lakosságának 65%-át.

Létrehozza az Európai Tanács elnökének posztjátaz Európai Tanács elnökének posztját, melyet két és fél évente választás útján töltenek majd be;

Közvetlen kapcsolatot hoz létre a Bizottság elnökének megválasztása és az európai választási eredmények között;

Új szabályokat vezet be az Európai Parlament jövőbeli összetétele és a biztosok számának jövőbeli csökkentése vonatkozásában;

Világosabb szabályokat fogalmaz meg a megerősített együttműködésmegerősített együttműködés és a pénzügyi rendelkezések tekintetében.

A szerződés létrehozza a jogok és értékek, a szabadság, a szolidaritás és a biztonság Európáját, elősegíti az uniós értékek érvényesülését alapjogi chartáját beemeli az elsődleges európai jogba; új szolidaritási mechanizmusokat tesz lehetővé; és hatékonyabb védelmet biztosít.


8. cikk

Az Unió működése a képviseleti demokrácián alapul. Az Unió szintjén a polgárok közvetlen képviselete az Európai Parlamentben valósul meg. A tagállamok képviseletét az Európai Tanácsban az állam-, illetve kormányfőjük, a Tanácsban pedig a kormányuk látja el

Az intézmények az érdek-képviseleti szervezetekkel és a civil társadalommal nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet tartanak fenn

9. cikk 1 Az Unió intézményei:

az Európai Parlament,

az Európai Tanács,

a Tanács, A Tanács, az Európai Parlamenttel közösen, ellátja a jogalkotási és költségvetési feladatokat. A Tanács minősített többséggel határoz, tagjai legalább 55 %-ának legalább tizenöt tag által leadott, egyben az Unió népességének legalább 65 %-át kitevő tagállamokat képviselő szavazata szükséges. A blokkoló kisebbségnek a Tanács legalább négy tagjából kell állnia.

az Európai Bizottság,

az Európai Unió Bírósága,

az Európai Központi Bank,

a Számvevőszék.

A Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottságot a Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága segíti, tanácsadói minőségben.”


Az alapok : az Amszterdami egyezmény (1987 október 2) integrált része a Maastrich-i alapszerződésnek.

Munkajog : 93/104 CE rendelet a munkajogról (muka- és információs jog, munkaidő, felmondás és kollektív felmondás, meghatározott időre szóló alkalmazás) munkavállalói részvétel, munkaegészség ügy, 64/221/CEE a munkaerő szabad áramlásáról, 1408/71/CEE és 574/72/CEE rendeletek a vándorló munkaerő szociális helyzetéről.

Jogegyenlőség 1995 ötödik program a munkapiac esélyegyenlőségért és harc a kirekesztés ellen, esélyegyenlőség a munkavállalásban úgy mind a képzésben és továbbképzésben. Szociális védelem. 92/131 CE rendelet a férfi és nő önérzetének és méltóságának védelméről. Védekezés a nemi zaklatás ellen.

Szociális Charta 1989, főbb alapelvek, megteremteni az európai munka és szociális jog alapjait. Főbb fejezetei :

A munkaerő szabad áramlása

Foglalkoztatás és jövedelem politika

A munkafeltételek javítása

Szociális védelem

Egyesülés és kollektív szerződés szabadsága

Jog a szakmai képzéshez

Jogegyenlőség

Munkavállalói egyenlőség és részvétel

Munkahelyi egészségvédelem és biztonság

Fiatalok, idősek és hátrányos helyzetűek védelme.

Munkajogi szabályozás, Szociális ChartaMunkajogi szabályozás, Szociális Charta


EU együtt működési EU együtt működési eljárás részletes eljárás részletes

ábrájaábrája

EURÓPAI UNIÓ KÖRNYEZETVÉDELMI POLITIKÁJA · csoport megalakulása a Saint-Germain-des-Prés (Paris), majd az UNESCO-val karöltve, Európai Tanulmányok Intézetének, A regionális

Documents