European Parliament · PE 425.403\ I HU TARTALOM A PARLAMENT ÁLTAL ELFOGADOTT SZÖVEGEK P6_TA-PROV(2009)0309 A nık jogai Afganisztánban (B6-0197, 0198, 0199, 0200, 0241 és 0252/2009)

$Page 1: European Parliament · PE 425.403\ I HU TARTALOM A PARLAMENT ÁLTAL ELFOGADOTT SZÖVEGEK P6_TA-PROV(2009)0309 A nık jogai Afganisztánban (B6-0197, 0198, 0199, 0200, 0241 és 0252/2009)$
HU HU

Egyesülve a sokféleségben

ELFOGADOTT SZÖVEGEK

2009. április 24. pénteki ülés

P6_TA-PROV(2009)04-24 IDEIGLENES VÁLTOZAT PE 425.403

EURÓPAI PARLAMENT

2009 - 2010


PE 425.403\ I

HU

TARTALOM

A PARLAMENT ÁLTAL ELFOGADOTT SZÖVEGEK

P6_TA-PROV(2009)0309 A nık jogai Afganisztánban (B6-0197, 0198, 0199, 0200, 0241 és 0252/2009) Az Európai Parlament 2009. április 24-i állásfoglalása a nık jogairól Afganisztánban............... 1

P6_TA-PROV(2009)0310 A Sierra Leone-i különleges bíróság (B6-0242, 0243, 0244, 0245, 0253 és 0255/2009) Az Európai Parlament 2009. április 24-i állásfoglalása a Sierra Leone-i különleges bíróság támogatásáról ................................................................................................................................ 5

P6_TA-PROV(2009)0311 Az ashrafi táborban tartózkodó személyek humanitárius helyzete (B6-0248, 0250, 0251 és 0254/2009) Az Európai Parlament 2009. április 24-i állásfoglalása az ashrafi táborban tartózkodó személyek humanitárius helyzetérıl ............................................................................................. 8

P6_TA-PROV(2009)0312 A fogyatékossággal élık jogairól szóló ENSZ-egyezmény * (A6-0229/2009 - Elıadó: Rumiana Jeleva) Az Európai Parlament 2009. április 24-i jogalkotási állásfoglalása a fogyatékossággal élı személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény Európai Közösség által történı megkötésérıl szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2008)0530 – C6-0116/2009 – 2008/0170(CNS)) ........................................................................................................................ 10

P6_TA-PROV(2009)0313 A fogyatékossággal élık jogairól szóló ENSZ-egyezmény (fakultatív jegyzıkönyv) * (A6-0230/2009 - Elıadó: Rumiana Jeleva) Az Európai Parlament 2009. április 24-i jogalkotási állásfoglalása a fogyatékossággal élı személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményhez kapcsolódó fakultatív jegyzıkönyv Európai Közösség által történı megkötésérıl szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2008)0530 – C6-0117/2009 – 2008/0171(CNS))............................................................ 11

P6_TA-PROV(2009)0314 Az etnikai és faji alapú profilalkotás, nevezetesen a terrorelhárításnál, jogérvényesítésnél, bevándorlásnál, valamint vám- és határellenırzésnél (A6-0222/2009 - Elıadó: Sarah Ludford) Az Európai Parlament 2009. április 24-i ajánlása a Tanácshoz a terroristaellenes mőveletek, a rendfenntartás, a bevándorlás ellenırzése, valamint a vámeljárások és a határellenırzések során felmerülı, az etnikai vagy faji hovatartozás ismérvein alapuló profilalkotás problémájáról (2008/2020(INI)) ............................................................................ 12

II /PE 425.403

HU

P6_TA-PROV(2009)0315 A Közösségek pénzügyi érdekeinek védelme - Csalás elleni küzdelem - 2007-es éves jelentés (A6-0180/2009 - Elıadó: Antonio De Blasio) Az Európai Parlament 2009. április 24-i állásfoglalása a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmérıl és a csalás elleni küzdelemrıl – Éves jelentés, 2007 (2008/2242(INI)) .................. 23

P6_TA-PROV(2009)0316 Képviselıi mentelmi jog Lengyelországban (A6-0205/2009 - Elıadó: Diana Wallis) Az Európai Parlament 2009. április 24-i állásfoglalása a parlamenti mentelmi jogról Lengyelországban (2008/2232(INI)) .......................................................................................... 35

P6_TA-PROV(2009)0317 Irányítás a közös halászati politika keretében: az Európai Parlament, a regionális tanácsadó testületek és a többi szereplı (A6-0187/2009 - Elıadó: Elspeth Attwooll) Az Európai Parlament 2009. április 24-i állásfoglalása a közös halászati politika keretében az irányításról: az Európai Parlament, a regionális tanácsadó testületek és egyéb szereplık (2008/2223(INI))......................................................................................................................... 39

P6_TA-PROV(2009)0318 A növényvédı szerekre vonatkozó statisztikák ***II (A6-0256/2009 - Elıadó: Bart Staes) Az Európai Parlament 2009. április 24-i jogalkotási állásfoglalása a Tanács közös álláspontjáról a növényvédı szerekre vonatkozó statisztikákról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása tekintetében (11120/2/2008 – C6-0004/2009 – 2006/0258(COD)) ....................................................................................................................... 45

P6_TA-PROV(2009)0319 Az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezése ***I (A6-0096/2009 - Elıadó: Magor Imre Csibi) Az Európai Parlament 2009. április 24-i jogalkotási állásfoglalása az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapításának kereteirıl szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (átdolgozás) (COM(2008)0399 – C6-0277/2008 – 2008/0151(COD))..................... 46

P6_TA-PROV(2009)0320 Az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek ***I (A6-0068/2009 - Elıadó: Catherine Neris) Az Európai Parlament 2009. április 24-i jogalkotási állásfoglalása az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2008)0311 – C6-0203/2008 – 2008/0098(COD)) ....................................................................................................................... 90

P6_TA-PROV(2009)0321 A Közösségben történı, határokon átnyúló fizetések ***I (A6-0053/2009 - Elıadó: Margarita Starkevičiūt÷) Az Európai Parlament 2009. április 24-i jogalkotási állásfoglalása a Közösségben történı, határokon átnyúló fizetésekrıl szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2008)0640 – C6-0352/2008 – 2008/0194(COD)) ....................................... 133

PE 425.403\ III

HU

P6_TA-PROV(2009)0322 Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenysége ***I (A6-0056/2009 - Elıadó: John Purvis) Az Európai Parlament 2009. április 24-i jogalkotási állásfoglalása az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdésérıl, folytatásáról és prudenciális felügyeletérıl, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról, valamint a 2000/46/EK irányelv hatályon kívül helyezésérıl szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2008)0627 – C6-0350/2008– 2008/0190(COD))......... 146

P6_TA-PROV(2009)0323 A nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi szabályok ***I (A6-0087/2009 - Elıadó: Horst Schnellhardt) Az Európai Parlament 2009. április 24-i jogalkotási állásfoglalása a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (állati melléktermékekre vonatkozó rendelet) irányuló javaslatról (COM(2008)0345 – C6-0220/2008 – 2008/0110(COD)) ..................................................................................................................... 167

P6_TA-PROV(2009)0324 Középtávú pénzügyi támogatási mechanizmus a tagállamok fizetési mérlegéhez * (A6-0268/2009 - Elıadó: Pervenche Berès) Az Európai Parlament 2009.április 24-i jogalkotási állásfoglalása a tagállamok fizetési mérlegéhez középtávú pénzügyi támogatási mechanizmus létrehozásáról szóló 332/2002/EK rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2009)0169 – C6-0134/2009 – 2009/0053(CNS)).......................................................... 237

P6_TA-PROV(2009)0325 A megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatása * (A6-0244/2009 - Elıadó: Benoît Hamon) Az Európai Parlament 2009. április 24-i jogalkotási állásfoglalása a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK irányelv módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2008)0727 – C6-0464/2008 – 2008/0215(CNS)) ...................................................................................................................... 240

P6_TA-PROV(2009)0326 Közös hozzáadottértékadó-rendszer az importtal és más határokon átnyúló mőveletekkel kapcsolatos adócsalások vonatkozásában * (A6-0189/2009 - Elıadó: Cornelis Visser) Az Európai Parlament 2009. április 24-i jogalkotási állásfoglalása a közös hozzáadottértékadó-rendszerrıl szóló 2006/112/EK irányelvnek az importtal és más határokon átnyúló ügyletekkel kapcsolatos adócsalás tekintetében történı módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2008)0805 – C6-0039/2009 – 2008/0228(CNS)) ...................................................................................................................... 286

P6_TA-PROV(2009)0327 A tagállamok fizetési mérlegéhez középtávú pénzügyi támogatást nyújtó mechanizmus létrehozása (B6-0256/2009) Az Európai Parlament 2009. április 24-i állásfoglalása a tagállamok fizetési mérlegéhez középtávú pénzügyi támogatást nyújtó mechanizmus létrehozásáról....................................... 290

IV /PE 425.403

HU

P6_TA-PROV(2009)0328 A nanoanyagokkal kapcsolatos szabályozási szempontok (A6-0255/2009 - Elıadó: Carl Schlyter) Az Európai Parlament 2009. április 24-i állásfoglalása a nanoanyagokkal kapcsolatos szabályozási szempontokról (2008/2208(INI))......................................................................... 293

P6_TA-PROV(2009)0329 Éves vita a 2008-ban elért haladásról a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térségben (B6-0192/2009) Az Európai Parlament 2009. április 24-i állásfoglalása a szabadság, a biztonság és a jogérvényesülésen alapuló térség megvalósulását illetıen elért 2008. évi haladásról szóló éves vitáról (az EU-Szerzıdés 2. és 39. cikke) ......................................................................... 304

P6_TA-PROV(2009)0330 A G20 csúcstalálkozó következtetései (B6-0185, 0187, 0188 és 0189/2009) Az Európai Parlament 2009. április 24-i állásfoglalása a G20-csoport 2009. április 2-i londoni csúcstalálkozójáról....................................................................................................... 311

P6_TA-PROV(2009)0331 A jólét és a stabilitás megszilárdítása a Nyugat-Balkánon (A6-0212/2009 - Elıadó: Anna Ibrisagic) Az Európai Parlament 2009. április 24-i állásfoglalása a nyugat-balkáni országok stabilitásának és jólétének megszilárdításáról (2008/2200(INI)).............................................. 319

P6_TA-PROV(2009)0332 Bosznia-hercegovinai helyzet (B6-0183/2009) Az Európai Parlament 2009. április 24-i állásfoglalása a bosznia-hercegovinai helyzetrıl ..... 328

P6_TA-PROV(2009)0333 A nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról és a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerzıdés jövıjérıl (A6-0234/2009 - Elıadó: Angelika Beer) Az Európai Parlament 2009. április 24-i ajánlása a Tanácshoz a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról és az atomsorompó-szerzıdés jövıjérıl szóló, a Tanácshoz benyújtott európai parlamenti ajánlásról (2008/2324(INI)).................................... 333

P6_TA-PROV(2009)0334 A fogyatékossággal élık jogai (B6-0194/2009) Az Európai Parlament 2009. április 24-i állásfoglalása a fogyatékossággal élık jogairól szóló ENSZ-egyezmény és fakultatív jegyzıkönyvének az Európai Közösség általi megkötésérıl ............................................................................................................................. 338

P6_TA-PROV(2009)0335 A Bizottság közösségi jog alkalmazásának nyomon követésérıl szóló 25. éves jelentése (2007) (A6-0245/2009 - Elıadó: Monica Frassoni) Az Európai Parlament 2009. április 24-i állásfoglalása a Bizottságnak a közösségi jog alkalmazásának nyomon követésérıl szóló 25. éves jelentésérıl (2007) (2008/2337(INI)) .... 342

PE 425.403\ V

HU


PE 425.403\ 1

HU

P6_TA-PROV(2009)0309

A nık jogai Afganisztánban

Az Európai Parlament 2009. április 24-i állásfoglalása a nık jogairól Afganisztánban

Az Európai Parlament,

– tekintettel Afganisztánról szóló korábbi állásfoglalásaira, többek között 2009. január 15-i állásfoglalására az uniós alapok költségvetési ellenırzésérıl Afganisztánban1,

– tekintettel az Európai Parlament Afganisztánnal ápolt kapcsolataiért felelıs küldöttsége és az afgán nemzetgyőlés (Wolesi Jirga) 2009. február 12-i közös nyilatkozatára,

– tekintettel az Afganisztánról szóló 2009. március 31-i hágai nemzetközi konferencia végleges nyilatkozatára,

– tekintettel az Afganisztánnal foglalkozó NATO-csúcstalálkozó nyilatkozatára, melyet az Észak-atlanti Tanács 2009. április 4-i strasbourgi/kehli ülésén részt vevı állam- és kormányfık adtak ki,

– tekintettel az Európai Unió és az Egyesült Államok külügyminisztereinek 2009. április 6-i közös nyilatkozatára az afganisztáni jogalkotásról;

– tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére,

A. mivel Afganisztán több nemzetközi emberi jogi és szabadságjogi szerzıdés részese, többek között a nıkkel szembeni megkülönböztetés valamennyi formájának megszüntetésére vonatkozó egyezménynek és a nemzetközi gyermekjogi egyezménynek,

B. mivel a 2004. január 4-i afganisztáni alkotmány 22. cikke kimondja, hogy „Afganisztán állampolgárainak, férfiaknak és nıknek, egyenlı jogaik és kötelességeik vannak a törvény elıtt”, és hogy Afganisztán eleget tesz az általa ratifikált nemzetközi szerzıdéseknek,

C. mivel az afgán családtörvény, amely az 1970-es évek vége óta tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek elismerik a nık jogát az egészségügy és az oktatás területén, és mivel e törvény jelenleg felülvizsgálat alatt áll, hogy összhangba kerüljön a 2004-es alkotmánnyal,

D. emlékeztetve, hogy 2002 júniusában a 2001. december 5-i bonni egyezmény alapján felállították a Sima Samar által elnökölt Független Emberi Jogi Bizottságot, amely szerepet játszik az emberi jogok védelmében,

E. mivel a síita nık jogállásáról szóló, az afgán parlament két háza által nemrégiben jóváhagyott új törvénytervezet komolyan korlátozza a nık szabad mozgását,

1 Elfogadott szövegek, P6_TA(2009)0023.

2 /PE 425.403

HU

megvonva tılük otthonuk elhagyásának jogát, eltekintve a „jogos esetektıl”, elıírja számukra férjük szexuális kívánságainak teljesítését, legitimálva ezzel a házasságon belüli erıszakot, és fokozza a nık megkülönböztetését a házasság, a válás, az öröklés és az oktatáshoz való hozzáférés terén, ami nincs összhangban a nemzetközi emberi jogi és különösen nıjogi standardokkal,

F. mivel a törvénytervezet, amely a lakosság 15–20%-át érintené, még nem hatályos, mivel még nem tették közzé a kormány hivatalos lapjában, bár Afganisztán elnöke, Hamid Karzai már aláírta,

G. mivel az Afganisztánban és külföldön felmerült kritikák hatására a törvénytervezetet újból visszautalták az afgán igazságügyi minisztériumhoz, hogy vizsgálja meg, hogy a törvény megfelel-e az afgán kormány által a nıjogi és az általános emberi jogi nemzetközi egyezményekben és az alkotmányban vállalt kötelezettségeknek,

H. mivel az aktivisták és különösen a nıjogi aktivisták továbbra is az erıszak célpontjai, és sokan estek közülük militánsok és radikálisok áldozatául, többek között Szitara Acsakzai, afgán nıjogi aktivista és kandahári megyei tanácstag, akit otthona elıtt öltek meg, Gul Pecsa és Abdul Aziz, akiket miután erkölcstelen viselkedéssel vádoltak meg és konzervatív papok halálra ítéltek, megöltek és Malai Kakar, az elsı kandahári rendırnı, aki a városi rendırség nık ellen elkövetett erıszakkal foglalkozó részlegét vezette;

I. mivel a 23 éves afgán újságírót, Perviz Kambaksot halálra ítélték, mert megjelentetett egy cikket a nık jogairól az iszlám világban, majd a határozott nemzetközi tiltakozást követıen az ítéletet 20 év börtönre változtatták;

J. mivel továbbra is a közéletben részt vevı vagy otthonukon kívül dolgozó nık megfélemlítésérıl és fenyegetésérıl érkeznek hírek, és ezeket az ENSZ jelentései is megerısítik; tekintettel azokra a friss jelentésekre, amelyek a lányok oktatási rendszerben való, a militánsok és a radikálisok által ellenezett részvétele fokozásának nehézségeirıl szólnak,

K. tekintettel azon fiatalasszonyok eseteire, akik az utóbbi években önként feláldozták magukat, hogy megmeneküljenek a kényszerházasságtól vagy a házastársi erıszaktól,

1. kéri a síita nık jogállásáról szóló említett törvénytervezet felülvizsgálatát, mivel annak tartalma nyilvánvalóan nincs összhangban a férfiak és nık közötti egyenlıségnek az alkotmányban és a nemzetközi megállapodásokban is szereplı elvével;

2. hangsúlyozza az olyan jogszabályok elfogadásával járó veszélyeket, amelynek alkalmazása a lakosságnak csak bizonyos rétegeire vonatkozik, és amely lényegében a megkülönböztetést és az igazságtalanságot segíti elı;

3. javasolja az afgán igazságügyi minisztériumnak, hogy semmisítsen meg valamennyi olyan, a nık megkülönböztetését tartalmazó törvényt, amely ellentétes az Afganisztán által aláírt nemzetközi szerzıdésekkel;

4. úgy véli, hogy rendkívül fontos Afganisztán demokratikus fejlıdése szempontjából, hogy az ország elkötelezze magát általában az emberi jogok, és különösen a nık jogai iránt, mivel a nık kulcsfontosságú szerepet játszanak az ország fejlıdésében, valamint

PE 425.403\ 3

HU

alapvetı és demokratikus jogaikkal teljes mértékben tudniuk kell élni; ismételten támogatásáról biztosítja a megkülönböztetés valamennyi formája elleni harcot, ideértve a vallási és nemi alapú megkülönböztetést is;

5. emlékeztet, hogy az Európai Unió Afganisztánról szóló, a 2007–2013 közötti idıszakra vonatkozó stratégiai dokumentuma úgy tekint a férfiak és nık közötti egyenlıségre, valamint a nık jogaira, mint Afganisztán nemzeti fejlesztési stratégiájának elsıdleges fontosságú kérdésére;

6. üdvözli azon afgán nık bátorságát, akik Kabulban az új törvénytervezet ellen tüntettek, és támogatásáról biztosítja ıket; elítéli a tőntetések során ıket ért erıszakos cselekedeteket és védelmük biztosítását kéri az afgán hatóságoktól;

7. elítéli az emberi jogokat és az afgán nık emancipációját védı aktivisták meggyilkolását, különösen Szitara Acsikzai, regionális parlamenti képviselı a közelmúltban történt meggyilkolását;

8. megdöbbenve veszi tudomásul, hogy az afgán legfelsı bíróság jóváhagyta Perviz Kambaks 20 évi börtönre való elítélését istenkáromlás miatt, és felhívja Karzai elnököt, hogy kegyelmezzen meg Perviz Kambaksnak, valamint engedélyezze szabadon bocsátását;

9. felhívja az afgán hatóságokat – többek között a helyi hatóságokat is –, hogy hozzanak meg minden lehetséges intézkedést annak érdekében, hogy megvédjék a nıket a szexuális erıszakkal, illetve a nemiségen alapuló erıszak minden más formájával szemben, valamint hogy az ilyen cselekmények elkövetıit állítsák bíróság elé;

10. úgy véli, hogy a nık és férfiak közötti egyenlıség terén az utóbbi években rendkívüli erıfeszítések árán elért haladás semmiképpen sem válhat a választásokat megelızı, pártok közötti alkudozás áldozatává;

11. ösztönzi a 2009. augusztus 20-án esedékes elnökválasztáson nıi jelöltek indítását, és ragaszkodik ahhoz, hogy az afgán nık is teljes mértékben részt vehessenek a döntéshozatali folyamatban, többek között azzal a jogukkal élve, hogy magas rangú állami funkcióra választhatóak és kinevezhetıek;

12. felhívja a Tanácsot, a Bizottságot és a tagállamokat, hogy továbbra is tartsák napirenden a síita nık jogállásának, valamint a nıkkel és gyermekekkel szembeni mindenfajta megkülönböztetés kérdését, amely elfogadhatatlan és nem egyeztethetı össze a nemzetközi közösségnek Afganisztán helyreállításához és újjáépítéséhez nyújtott segítségével kapcsolatos hosszú távú elkötelezettségeivel;

13. felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson közvetlen anyagi és szakmai segítséget az afgán nıügyi minisztérium számára, valamint a nemi megközelítés valamennyi fejlesztési politikában való szisztematikus integrációjának elısegítésére Afganisztánban;

14. rendkívüli elıvigyázatosságra hívja fel az ENSZ nıket célzó fejlesztési alapját (UNIFEM);

15. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Afgán Iszlám Köztársaság kormányának és parlamentjének, valamint a független

4 /PE 425.403

HU

emberi jogi bizottsága elnökének.

PE 425.403\ 5

HU

P6_TA-PROV(2009)0310

A Sierra Leone-i különleges bíróság

Az Európai Parlament 2009. április 24-i állásfoglalása a Sierra Leone-i különleges bíróság támogatásáról


– tekintettel a Sierra Leone-i különleges bíróság finanszírozásáról szóló korábbi állásfoglalásaira, köztük a 2007. szeptember 6-i állásfoglalására1,

– tekintettel az Európai Közösség és az AKCS-államok között létrejött Cotonoui Megállapodásra, illetve a megállapodást aláíró felek elkötelezettségére a békéért, a biztonságért és stabilitásért, az emberi jogok tiszteletben tartásáért, a demokratikus elvekért, illetve a jogállamiságért,


A. mivel a Sierra Leone-i különleges bíróságot az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1315. számú határozata értelmében az ENSZ és a Sierra Leone-i kormány hozta létre 2000-ben azzal a céllal, hogy bíróság elé állítsa a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértését, azaz háborús bőnöket és emberiség elleni bőntetteket elkövetı személyeket,

B. mivel a különleges bíróság számos precedenst teremt a nemzetközi büntetı igazságszolgáltatásban, tekintve, hogy ez az elsı nemzetközi bíróság, amelyet önkéntes hozzájárulásokból finanszíroznak, az elsı, amelyet a feltételezett háborús bőncselekmények helyszínén állítanak fel, valamint a volt libériai elnök esetében az elsı olyan bíróság, amely vádat emelt egy hivatalban lévı afrikai államfı ellen háborús bőnökért és az emberiség ellen elkövetett bőntettekért,

C. mivel a különleges bíróság megbízatása 2010-ben véget ér, és a Sierra Leone-i kormány jelezte, hogy nincs abban a helyzetben, hogy végrehajtsa a különleges bíróság által elítélt személyekre kiszabott büntetést,

D. mivel a büntetések végrehajtása a nemzetközi igazságszolgáltatás alapvetı eleme, amely jelentıs szerepet játszik az országban a béke és a jogállamiság további fejlıdése tekintetében,

E. mivel politikai, biztonsági és intézményes szempontból jelenleg problémákat jelent az elítélt személyek büntetésének Sierra Leonéban történı letöltése,

F. mivel a különleges bíróság megállapodást kötött egyes államokkal, például az Egyesült Királysággal, Svédországgal és Ausztriával annak érdekében, hogy egyes elítéltek ezen országokban töltsék le büntetésüket, és mivel további megállapodásokra van szükség annak biztosításához, hogy az összes már elítélt személy, továbbá azok, akik bíróság elıtt állnak és büntetést szabhatnak ki rájuk, valóban le is töltsék büntetésüket,

1 HL C 187. E, 2008.7.24., 242. o.

6 /PE 425.403

HU

G. mivel az, hogy nem tudtak kijelölni megfelelı fogva tartási intézményeket az elképzelhetı legsúlyosabb bőncselekményekért elítélt személyek számára, komolyan aláaknázhatja a nemzetközi közösségnek a büntetlenség elleni harc hatékony végrehajtása érdekében tett erıfeszítéseit,

H. hangsúlyozva, hogy a büntetlenség elleni küzdelem az Európai Unió emberi jogi politikájának egyik sarokkövét képezi, továbbá a nemzetközi közösség felelısséggel tartozik a felállított felelısségre vonhatósági mechanizmusok támogatásáért,

I. mivel más bíróságok és törvényszékek, mint például a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetıtörvényszék, a ruandai nemzetközi büntetıtörvényszék is hasonló problémákkal küszködik, valamint más nemzetközi szervezetek, például a Nemzetközi Büntetıbíróság, a libanoni különleges bíróság és a kambodzsai bíróság rendkívüli kamarái is ugyanezzel a problémával fognak minden bizonnyal szembesülni a közeljövıben, ha az államok nem kötelezıdnek el erısebben a nemzetközi igazságszolgáltatás végrehajtásának támogatása mellett,

J. mivel valamennyi nemzetközi bíróság és törvényszék fontos szerepet játszik az adott régió békéje és igazságszolgáltatása érdekében, és mindegyik elkötelezett amellett, hogy mőködésével tartós örökséget teremtsen és hozzájáruljon azon régió jogállamiságának további fejlesztéséhez, ahol a bőncselekményeket elkövették,

1. üdvözli a nemzetközi bíróságok és törvényszékek által az elkövetett atrocitásokért felelıs személyek bíróság elé állítása terén elért elırehaladást és úgy véli, hogy e bírósági eljárások egyértelmő üzenetet hordoznak a világ egyes vezetıi és egyéb háborús bőnösök számára, miszerint az égbekiáltó emberi jogi visszaéléseket többé nem fogják büntetlenül eltőrni;

2. felhívja a Tanácsot és a tagállamokat, hogy a különleges bírósággal közösen találjanak megoldást arra, hogy az elítélt személyek le is töltsék büntetésüket, amely nélkül a különleges bíróság erıfeszítései, továbbá a nemzetközi közösség – többek között az EU –hitelessége súlyos károkat fog szenvedni,

3. felhívja a tagállamokat, hogy növeljék hozzájárulásukat a nemzetközi bíróságok és törvényszékek munkájához az ítéletek végrehajtása fenntartható megoldásának véglegesítése iránti törekvésükben akár azzal, hogy közvetlen megállapodásokat kötnek az említett intézményekkel az ítéleteknek a tagállamok joghatóságában történı végrehajtására vonatkozóan, akár az adott régióban történı büntetés-végrehajtást biztosító alternatív megoldások elısegítésével,

4. felhívja a tagállamokat és egyéb nemzetközi intézményeket, hogy nyújtsanak további pénzügyi támogatást a különleges bíróság számára azért, hogy a különleges bíróság által elítéltek olyan országban tölthessék le a büntetésüket, amelyek nemzetközi normáknak megfelelı büntetés-végrehajtási kapacitásokkal ugyan rendelkeznek, az ehhez szükséges pénzügyi eszközökkel viszont nem;

5. úgy ítéli meg, hogy a segítségnyújtás és támogatás hiánya súlyosan kockáztatja a nemzetközi bíróságok és törvényszékek tevékenységét, mivel azok nem képesek biztosítani, hogy az elítélt személyek le is töltsék a kiszabott büntetést;

6. a nemzetközi büntetıbíróságok által végzett munka értékelésére irányuló, átfogó

PE 425.403\ 7

HU

tanulmány készítésére szólít fel, amely levonja a tanulságokat és ajánlásokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet javítani azok mőködését és jövıbeni finanszírozását;

7. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az EU-tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, a Sierra Leone-i különleges bíróságnak, a Nemzetközi Büntetıbíróságnak, a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetıtörvényszéknek, a ruandai nemzetközi büntetıtörvényszéknek, a kambodzsai bíróság rendkívüli kamaráinak, a libanoni különleges bíróságnak, az ENSZ Biztonsági Tanácsának, az Afrikai Unió valamennyi tagállamának és az AKCS–EU közös parlamenti közgyőlés társelnökeinek.

8 /PE 425.403

HU

P6_TA-PROV(2009)0311

Az ashrafi táborban tartózkodó személyek humanitárius helyzete

Az Európai Parlament 2009. április 24-i állásfoglalása az ashrafi táborban tartózkodó személyek humanitárius helyzetérıl


– tekintettel a genfi egyezményekre, és különösen a polgári személyek háború idején való védelmére vonatkozó negyedik genfi egyezmény 27. cikkére,

– tekintettel a menekültek jogállására vonatkozó, 1951. évi genfi egyezményre és 1967. évi jegyzıkönyvére,

– tekintettel a fegyveres erık jogállásáról szóló, az Egyesült Államok kormánya és az iraki kormány között, 2008 novemberében aláírt megállapodásra (SOFA),

– tekintettel az iraki menekültek humanitárius helyzetérıl szóló, 2007. július 12-i állásfoglalására1 és az iráni kivégzésekrıl szóló, 2008. szeptember 4-i állásfoglalására2, amelyek utalnak a negyedik genfi egyezmény értelmében védett személyek jogállásával rendelkezı, ashrafi táborban tartózkodó személyekre,


A. mivel az Észak-Irakban található ashrafi tábort a 80-as években hozták létre az Iráni Népi Mudzsaheddin Szervezet (PMOI) iráni ellenzéki csoport tagjai számára,

B. mivel 2003-ban az Egyesült Államok iraki fegyveres erıi lefegyverezték az ashrafi táborban tartózkodó személyeket, és védelmet biztosítottak számukra, mivel e személyeket a genfi egyezmények értelmében „védett személyeknek” minısítették,

C. mivel az ENSZ emberi jogi fıbiztosa 2008. október 15-i levelében sürgette az iraki kormányt, hogy védje meg az ashrafi táborban tartózkodó személyeket a visszaküldés tilalmának elvét sértı kényszer-deportálástól, kiutasítástól és repatriálástól, és tartózkodjon minden olyan fellépéstıl, amely veszélyeztetné az életüket vagy a biztonságukat,

D. mivel az Egyesült Államok és Irak közötti, a fegyveres erık jogállásáról szóló megállapodás megkötését követıen az ashrafi tábor ellenırzését átadták az iraki biztonsági erıknek 2009. január 1-jétıl,

E. mivel az iraki nemzetbiztonsági tanácsadó által a hírek szerint a közelmúltban tett nyilatkozatok szerint a hatóságok szándéka, hogy fokozatosan "elviselhetetlenné" tegyék az ashrafi táborban tartózkodó személyek további ottlétét, és mivel a hírek szerint a nemzetbiztonsági tanácsadó utalt e személyek kiutasítására/kiadatására és/vagy Irakon belüli kényszer-áttelepítésére is,

1 HL C 175. E, 2008.7.10., 609. o. 2 Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0412.

PE 425.403\ 9

HU

1. sürgeti az iraki miniszterelnököt annak biztosítására, hogy az iraki hatóságok ne hozzanak olyan intézkedéseket, amelyek sértik az ashrafi táborban tartózkodó személyek emberi jogait, és arra, hogy tisztázza a kormány e személyekkel kapcsolatos szándékait; felhívja az iraki hatóságokat, hogy védjék meg az ashrafi táborban tartózkodó személyek életét, testi és lelki épségét, és a genfi egyezmények értelmében fennálló kötelezettségeknek megfelelıen bánjanak velük, különösen tartózkodjanak a visszaküldés tilalmának elvét sértı kényszer-áttelepítésüktıl, deportálásuktól, kiutasításuktól vagy repatriálásuktól;

2. tiszteletben tartva az ashrafi táborban élı személyek saját jövıjükkel kapcsolatos egyéni kívánságait, úgy ítéli meg, hogy e személyeket és a jelenleg Irakban tartózkodó más iráni állampolgárokat, akik politikai okokból hagyták el Iránt, súlyos emberi jogi jogsértések veszélye fenyegetné, ha – akaratuk ellenére – visszaküldenék ıket Iránba, és kitart amellett, hogy senkit nem szabad – közvetlenül vagy harmadik országon keresztül – olyan helyzetbe visszaküldeni, ahol ıt kínzás vagy más súlyos emberi jogi visszaélés veszélye fenyegetné;

3. felhívja az iraki kormányt, hogy vessen véget a tábor blokádjának, tartsa tiszteletben az ashrafi táborban tartózkodó személyeknek a genfi egyezmény szerinti „védett személyek” jogállását, és tartózkodjon minden olyan fellépéstıl, amely veszélyeztetné az életüket vagy a biztonságukat, azaz biztosítsa számukra a teljes körő hozzáférést az élelemhez, vízhez, orvosi ellátáshoz, üzemanyaghoz, valamint a kapcsolattartást családtagjaikkal és nemzetközi humanitárius szervezetekkel;

4. felhívja a Tanácsot, a Bizottságot és a tagállamokat, valamint az iraki és az amerikai kormányt, az ENSZ menekültügyi fıbiztosát és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát, hogy törekedjenek megfelelı, hosszú távú jogállás biztosítására az ashrafi táborban tartózkodó személyek számára;

5. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányának és parlamentjének, az ENSZ menekültügyi fıbiztosának, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának, az Egyesült Államok kormányának, valamint Irak kormányának és parlamentjének.

10 /PE 425.403

HU

P6_TA-PROV(2009)0312

A fogyatékossággal élık jogairól szóló ENSZ-egyezmény *

Az Európai Parlament 2009. április 24-i jogalkotási állásfoglalása a fogyatékossággal élı személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény Európai Közösség által történı megkötésérıl szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2008)0530 – C6-0116/2009 – 2008/0170(CNS))

(Konzultációs eljárás)


– tekintettel a tanácsi határozatra irányuló javaslatra (COM(2008)0530),

– tekintettel a fogyatékossággal élı személyek jogairól szóló, 2006. december 13-án az ENSZ Közgyőlése által elfogadott ENSZ-egyezményre (a továbbiakban: egyezmény),

– tekintettel az EK-Szerzıdés 13. cikkének (1) bekezdésére és 300. cikke (2) bekezdésének elsı albekezdésére,

– tekintettel az EK-Szerzıdés 300. cikke (3) bekezdésének elsı albekezdésére, amelynek megfelelıen a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0116/2009),

– tekintettel eljárási szabályzatának 51. cikkére és 83. cikkének (7) bekezdésére,

– tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére és a Nıjogi és Esélyegyenlıségi Bizottság véleményére (A6-0229/2009),

1. jóváhagyja az egyezmény megkötését;

2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

PE 425.403\ 11

HU

P6_TA-PROV(2009)0313

A fogyatékossággal élık jogairól szóló ENSZ-egyezmény (fakultatív jegyzıkönyv) *

Az Európai Parlament 2009. április 24-i jogalkotási állásfoglalása a fogyatékossággal élı személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményhez kapcsolódó fakultatív jegyzıkönyv Európai Közösség által történı megkötésérıl szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2008)0530 – C6-0117/2009 – 2008/0171(CNS))



– tekintettel a tanácsi határozatra irányuló javaslatra (COM(2008)0530) ,

– tekintettel a 2006. december 13-án az ENSZ Közgyőlése által elfogadott, a fogyatékossággal élı személyek jogairól szóló ENSZ egyezményhez kapcsolódó fakultatív jegyzıkönyvre (fakultatív jegyzıkönyv),

– tekintettel az EK-Szerzıdés 13. cikke (1) bekezdésére és 300. cikke (2) bekezdése elsı albekezdésére,

– tekintettel az EK-Szerzıdés 300. cikke (3) bekezdésének elsı albekezdésére, amelynek megfelelıen a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0117/2009),

– tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére és 83. cikkének (7) bekezdésére,

– tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére és a Nıjogi és Esélyegyenlıségi Bizottság véleményére (A6-0230/2009),

1. jóváhagyja a fakultatív jegyzıkönyv megkötését;

2. felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy háromévente tegyenek jelentést a Tanácsnak és a Parlamentnek a fakultatív jegyzıkönyv végrehajtásának állapotáról a vonatkozó illetékességi területeik szerint;

3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

12 /PE 425.403

HU

P6_TA-PROV(2009)0314

Az etnikai és faji alapú profilalkotás, nevezetesen a terrorelhárításnál, jogérvényesítésnél, bevándorlásnál, valamint vám- és határellenırzésnél

Az Európai Parlament 2009. április 24-i ajánlása a Tanácshoz a terroristaellenes mőveletek, a rendfenntartás, a bevándorlás ellenırzése, valamint a vámeljárások és a határellenırzések során felmerülı, az etnikai vagy faji hovatartozás ismérvein alapuló profilalkotás problémájáról (2008/2020(INI))


− tekintettel az ALDE képviselıcsoport nevében Sarah Ludford által a Tanács részére elıterjesztett, a terroristaellenes mőveletek, a rendfenntartás, a bevándorlás ellenırzése, valamint a vámeljárások és a határellenırzések során felmerülı, az etnikai vagy faji hovatartozás ismérvein alapuló kiválasztás – profilalkotás– problémájáról szóló ajánlásra irányuló javaslatra (B6-0483/2007),

− tekintettel a nemzetközi, európai és nemzeti emberi jogi okmányokra: nevezetesen a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányára (ICCPR); az emberi jogok és alapvetı szabadságok védelmérıl szóló európai egyezményre (EJEE); az Európai Unióról szóló szerzıdésre; az Európai Közösséget létrehozó szerzıdésre (EK-Szerzıdés); az Európai Unió Alapjogi Chartájára (a Charta) és a tagállamok nemzeti alkotmányaira, valamint azokra a jogokra és biztosítékokra, amelyekkel ezek az egyént a magánélethez való jog, az adatvédelem, a megkülönböztetés-mentesség és a szabad mozgás tekintetében felruházzák,

− tekintettel az Európa Tanács által hozott európai adatvédelmi intézkedésekre: az EJEE 8. cikkére, az egyéneknek a személyes adatok gépi feldolgozása során való védelmérıl szóló 108. számú európa tanácsi egyezményre, az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a tagállamok részére szóló ajánlásaira: a személyes adatok rendıri ágazatban történı felhasználását szabályozó R(87)15. ajánlás1, a statisztikai célra győjtött és feldolgozott személyes adatok védelmével kapcsolatos R(97)18. ajánlás2, és az európai rendırségi etikai kódexre vonatkozó R(2001)10. ajánlás3,

− tekintettel az EU adatvédelmi intézkedéseire: a Charta 7. és 8. cikkére, a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelmérıl és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre4, a büntetıügyekben folytatott rendırségi és igazságügyi együttmőködés keretében feldolgozott személyes adatok védelmérıl szóló, 2008. november 27-i 2008/977/IB tanácsi kerethatározatra5,

− tekintettel a megkülönböztetés ellen irányuló intézkedésekre: a faji diszkrimináció 1 A Miniszteri Bizottság 1987. szeptember 17-én, a miniszterhelyettesek 410. ülésén fogadta el. 2 A Miniszteri Bizottság 1997. szeptember 30-án, a miniszterhelyettesek 602. ülésén fogadta el. 3 A Miniszteri Bizottság 2001. szeptember 19-én, a miniszterhelyettesek 765. ülésén fogadta el. 4 HL L 281., 1995.11.23., 31. o. 5 HL L 350., 2008.12.30., 60. o.

PE 425.403\ 13

HU

valamennyi formájának megszüntetésérıl szóló nemzetközi egyezményre (ICERD), az EJEE 14. cikkére és a hozzá csatolt 12. jegyzıkönyvre, az EK-Szerzıdés 13. cikkére és a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlı bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelvre1,

− tekintettel a biztonság terén és a terrorizmus elleni harc vonatkozásában alkalmazott olyan uniós eszközökre – beleértve a rendırségi és igazságügyi együttmőködést és az információk és operatív információk cseréjét –, mint a terrorista bőncselekményekre vonatkozó információcserérıl és együttmőködésrıl szóló, 2005. szeptember 20-i 2005/671/IB tanácsi határozat2, az Európai Unió tagállamainak bőnüldözési hatóságai közötti, információk és bőnüldözési operatív információk cseréjének leegyszerősítésérıl szóló, 2006. december 18-i 2006/960/IB tanácsi kerethatározat3, a terrorizmus és a határokon átnyúló bőnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttmőködés megerısítésérıl szóló, 2008. június 23-i 2008/615/IB tanácsi határozat4, valamint annak 2008. június 23-i 2008/616/IB végrehajtó határozata5,

− tekintettel a már létezı és tervbe vett uniós adatbázisokra – pl. a schengeni információs rendszer, az Eurodac és a vízuminformációs rendszer –, és a biometrikus adatok győjtésére szolgáló intézkedésekre, pl. a tartózkodási engedélyek és útlevelek tekintetében, illetve tekintettel „A déli tengeri külsı határok igazgatásának megerısítése” címő, 2006. november 30-i bizottsági közleményre az állandó partiırség-hálózat létrehozásáról a déli tengeri külsı határok számára, valamint az olyan tervbe vett határırizeti projektekre (COM(2006)0733), mint például az Eurosur (európai határırizeti rendszer),

− tekintettel „Az Európai Unió határigazgatása terén teendı újabb lépések elıkészítésérıl” címő 2008. február 13-i bizottsági közleményben említett „e-határok” létrehozására irányuló javaslatra, amely regisztráltutas-programot és határregisztrációs rendszert is magában foglaló automatizált határellenırzést kialakító integrált határigazgatást irányoz elı (COM(2008)0069),

− tekintettel az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti, az utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) adatainak a légi fuvarozók általi feldolgozásáról és az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) részére történı továbbításáról szóló megállapodásra (PNR megállapodás, 2007)6, valamint az utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) bőnüldözési célú felhasználásáról szóló tanácsi kerethatározatra irányuló javaslatra (COM (2007)0654), illetve az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (Alapjogi Ügynökség), az európai adatvédelmi biztosnak, a 29. cikk alapján létrehozott munkacsoportnak, és a rendırségi és igazságügyi munkacsoportnak az e javaslatra vonatkozó véleményeire,

− tekintettel a vonatkozó nemzeti joggyakorlatra, például a német alkotmánybíróság

1 HL L 180., 2000.7.19., 22. o. 2 HL L 253., 2005.9.29., 22. o. 3 HL L 386., 2006.12.29., 89. o. 4 HL L 210., 2008.8.6., 1. o. 5 HL L 210., 2008.8.6., 12. o. 6 HL L 204., 2007.8.4., 18. o.

14 /PE 425.403

HU

polizeiliche präventive Rasterfahndung tárgyában hozott döntésére1, az Egyesült Királyság parlamentje felsıházának a cseh romákról szóló határozatára2, az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) joggyakorlatára, nevezetesen a Tyimisev kontra Oroszország3, Nacsova és mások kontra Bulgária4, D.H. és mások kontra Cseh Köztársaság5 és az S. és Marper kontra Egyesült Királyság6 ügyekre, továbbá az Európai Közösségek Bíróságának joggyakorlatára, nevezetesen a Huber kontra Németország ügyre7,

− tekintettel Martin Scheinin, az emberi jogoknak és alapvetı szabadságjogoknak a terrorizmus elleni küzdelem vonatkozásában való elımozdításával és védelmével foglalkozó ENSZ-különmegbízott jelentésére8, Thomas Hammarberg, az Európa Tanács emberi jogi biztosának a „Magánélethez való jog védelme a terrorizmus elleni küzdelemben” címő jelentésére9, az Európa Tanács rasszizmus és intolerancia elleni európai bizottságának (ECRI) a terrorizmus elleni fellépés során a rasszizmus elleni küzdelemrıl szóló 8. sz. általános politikai ajánlására10, valamint a rendfenntartásban a rasszizmus és faji megkülönböztetés elleni küzdelemrıl szóló 11. sz. általános politikai ajánlására11, valamint az Alapvetı Jogok Független Szakértıinek Európai Uniós Hálózata által az „etnikai profilalkotásról” készített jelentésre12,

− tekintettel eljárási szabályzata 114. cikkének (3) bekezdésére és 94. cikkére,

− tekintettel az Állampolgári jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére és a Külügyi Bizottság véleményére (A6–0222/2009),

Profilalkotás és adatbányászat

A. mivel a tagállamok a terrorizmus elleni küzdelem eszközeként, illetve a bőncselekmények elleni harc összefüggésében egyéb veszélyek elhárítása érdekében egyre gyakrabban használják az új technológiákat olyan programok és rendszerek révén, amelyek magukkal vonják a személyekkel kapcsolatos információk megszerzését, felhasználását, tárolását, illetve cseréjét,

B. mivel a konkrét célkitőzést szem elıtt tartva európai szinten el kell fogadni a profilalkotás egyértelmő fogalommeghatározását; mivel a profilalkotás egy olyan nyomozási technika, amelyet az új technológiák tettek lehetıvé, és amelyet széles

1 A német alkotmánybíróság határozata, BVerfG, 1 BvR 518/02, 2006.4.4., Absatz-Nr. (1-184). 2 Felsıház, 2004. december 9., alperes kontra a prágai repülıtéren mőködı Bevándorlási Hivatal és mások (elsı fokon pernyertesek) ex parte: Európai Roma Jogi Központ és mások (fellebbezık) [2004], UKHL 55, (101) bekezdés. 3 Tyimisev kontra Oroszország, 2005. december 13., 55762/00 és 55974/00, EJEB 2005-XII. 4 Nacsova és mások kontra Bulgária [GC], 2004. február 26., 43577/98 és 43579/98, EJEB 2005-VII. 5 D.H. és mások kontra Cseh Köztársaság, 2007. november 13., 57325/00. 6 S. és Marper kontra Egyesült Királyság, 2008. december 4., 30562/04 és 30566/04. 7 C-524/06 sz. ügy, EBHT 2008., I-0000. o. 8 Az A/HRC/4/26 sz. ENSZ-dokumentum, 2007. január 29. 9 CommDH/vitaindító dokumentum (2008)3, Strasbourg, 2008. november 17. 10 CRI (2004) 26, elfogadva 2004. március 17-én. 11 CRI (2007) 39, elfogadva 2007. június 29-én. 12 CFR-CDF, vélemény 2006.4., elérhetı az alábbi címen: http://ec.europa.eu/justice_home/cfr_cdf/doc/avis/2006_4_en.pdf.

PE 425.403\ 15

HU

körben használnak a kereskedelmi ágazatban, továbbá manapság egyre inkább bőnüldözési eszközként kerül felhasználásra, nevezetesen a bőncselekmények felderítésére és megelızésére, valamint a határellenırzések összefüggésében,

C. mivel a profilalkotás technikája – amelyet gyakran a számítógépben található adatok automatizált feltárása („adatbányászat”) révén végeznek – figyelemre és politikai megvitatásra érdemes, tekintettel arra, hogy vitatható módon eltér attól az általános szabálytól, melynek értelmében a bőnüldözési határozatoknak az egyén magatartásán kell alapulniuk; mivel a profilalkotás olyan nyomozati technika, amely több forrásból szerez információt az emberekrıl – ilyen lehet többek közt az etnikai vagy faji hovatartozás, a nemzetiség és a vallás –, és ennek alapján kísérli meg azok azonosítását és lehetséges korlátozó intézkedések meghozatalát azokkal szemben, akik bőnelkövetéssel vagy terrorista cselekmények elkövetésével gyanúsíthatók, és megfelelnek az alábbi meghatározásnak:

„egy sor fizikai, viselkedési vagy pszichológiai jellemzı módszeres hozzárendelése egyes bőncselekményekhez, és ennek bőnüldözési határozatok alapjául való felhasználása”1

vagy pedig az adatbányászat és a profilalkotás közti kapcsolat egyértelmővé tételével:

„olyan technika, melynek alkalmazása során a már rendelkezésre álló tapasztalatokból következtetnek bizonyos fajta személyek jellemzıire, majd az adatbázisokban olyan egyének után kutatnak, akik nagymértékben megfelelnek ezeknek a jegyeknek”2,

D. mivel az etnikai profilalkotás, amely adott faji vagy etnikai jellemzıkön alapul, és ezért a megkülönböztetés-mentességi normákkal való ütközése miatt erısen vitatható, az alábbiak szerint határozható meg:

„a ’faj’ vagy az ’etnikai származás’, a vallás vagy nemzeti hovatartozás egyetlen tényezıként vagy több tényezı egyikeként történı alkalmazásának rendszeres gyakorlata a bőnüldözési határozatok meghozatalakor, függetlenül attól, hogy az érintett személyeket automatikus eszközökkel azonosítják-e vagy sem”3

vagy

„objektív és ésszerő indokoltság nélkül ellenırzési, felügyeleti vagy nyomozati tevékenységek során olyan okoknak a rendırség által történı felhasználása, mint például a faj, a bırszín, a nyelv, a vallás, az állampolgárság vagy a nemzetiségi vagy etnikai származás”4,

1 Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének véleménye az utas-nyilvántartási adatok (PNR) bőnüldözési célú felhasználásáról szóló tanácsi kerethatározatra irányuló javaslatról, (35) bekezdés. 2 A Parlament Felsıházának jelentése: Clarke R, Profiling: A Hidden Challenge to the Regulation of Data Surveillance (Profilalkotás: az adatfigyelésre vonatkozó szabályozás rejtett kihívásai), 1993, (33) bekezdés, 41. lábjegyzet. 3 De Schutter, Oliver és Ringelheim, Julie (2008), „Ethnic Profiling: A Rising Challenge for European Human Rights Law,”(Etnikai alapú profilalkotás: új kihívás az európai emberi jogi törvények elıtt), Modern Law Review, 71(3), 358–384. o. 4 A rasszizmus és intolerancia elleni európai bizottság (ECRI) 11. számú általános politikai ajánlása, lásd fent, (1) bekezdés.

16 /PE 425.403

HU

E. mivel a profilalkotás – akár adatbányászat révén, akár a rendırség vagy egyéb ügynökségek gyakorlatában – egyre nagyobb mértékben kerül felhasználásra a bőnüldözés és határellenırzés eszközeként, ugyanakkor nem fordítanak kellı figyelmet hatékonysága felmérésére, illetve a magánélethez való jog tiszteletben tartását és a diszkrimináció elkerülését biztosító jogi garanciák kidolgozására és alkalmazására,

F. mivel a profilok az alábbi típusokba sorolhatók:

i) leíró: elkövetıkre vagy elkövetett bőncselekményekre vonatkozó tanúvallomáson vagy egyéb információn alapulnak, és adott gyanúsítottak letartóztatását vagy az azonos mintát követı bőncselekmények felderítését segítik elı; vagy

ii) prediktív: korrelációkat teremtenek a múlt eseményeibıl, az aktuális adatokból és a bőnüldözési operatív információkból megfigyelhetı változók között olyan következtetések levonása érdekében, amelyekrıl úgy vélik, hogy azonosítják azokat a személyeket, akikrıl feltételezhetı, hogy részt vesznek majd valamely jövıbeli bőncselekményben, vagy egy még fel nem derített bőncselekmény részesei1,

G. mivel az adatbányászat és a profilalkotás elmossa a határt az engedélyezett célirányos megfigyelés és a problematikus tömeges megfigyelés között – ahol az adatokat hasznosságuknál fogva győjtik mintsem meghatározott célból –, potenciálisan a magánélet jogtalan megsértését eredményezve,

H. mivel az indokolatlan utazási korlátozások és az agresszív ellenırzési módszerek negatív hatással bírhatnak a harmadik országokkal fennálló alapvetı fontosságú gazdasági, tudományos, kulturális és társadalmi cserekapcsolatokra; ennek megfelelıen hangsúlyozza annak jelentıségét, hogy a lehetı legkisebbre kell csökkenteni annak kockázatát, hogy bizonyos csoportokat, közösségeket vagy nemzetiségeket objektíven nem indokolható megkülönböztetı gyakorlatnak vagy intézkedéseknek vessenek alá,

I. mivel fennáll annak veszélye, hogy ártatlan embereket szolgáltatnak ki önkényes letartóztatásoknak, vallatásoknak, utazási korlátozásoknak, megfigyelésnek, illetve biztonsági riadóknak valamely állami ügynök által a profiljukhoz rendelt információ alapján, és amennyiben ezen információt nem távolítják el azonnal, ez az adatcserén és a határozatok kölcsönös elismerésén keresztül a vízumkérelmek, utazási vagy határátkelési engedélyek elutasításához, a figyelılistákra való felkerüléshez, az adatbázisokban történı szerepeltetéshez, foglalkoztatási vagy banki tilalmakhoz, letartóztatáshoz vagy szabadságmegvonáshoz, illetve egyéb jogfosztásokhoz vezethet, amelyekre jogorvoslati eljárás feltehetıen nem vonatkoztatható,

Jogszabályi kötelezettségek

J. mivel a bőnüldözési tevékenységet minden esetben az alapjogok tiszteletben tartása mellett kell végezni, beleértve a magánélethez és családi élethez való jogokat, a személyes adatok védelmét és a megkülönböztetés-mentességet is; a szoros

1 Az emberi jogoknak és alapvetı szabadságjogoknak a terrorizmus elleni küzdelem vonatkozásában való elımozdításával és védelmével foglalkozó ENSZ-különmegbízott jelentése, (33) bekezdés.

PE 425.403\ 17

HU

nemzetközi együttmőködés elengedhetetlen a terrorizmus és a súlyos bőncselekmények elleni küzdelemhez, ugyanakkor minden ilyen együttmőködésnek meg kell felelnie a nemzetközi jogszabályoknak, valamint az egyenlı elbánásra és a jogi védelemre vonatkozó európai normáknak és értékeknek, nem utolsósorban annak érdekében, hogy az EU ne ássa alá határain belül, valamint nemzetközi szinten az emberi jogok elımozdítójaként kivívott hitelességét,

K. mivel az Európai Uniónak kerülnie kell az olyan nyomozási módszereket, amelyek feleslegesen károsítanák a diplomáciai kapcsolatokat, akadályoznák az ilyen jellegő nemzetközi együttmőködést, illetve rontanák a világban az Unióról alkotott képet, valamint a nemzetközi jogszabályok elımozdítójaként betöltött szerepe miatt az Unióba vetett bizalmat; mivel az egyenlı elbánásra, a megkülönböztetés-mentességre és a jogi védelemre vonatkozó európai normáknak továbbra is példaként kell szolgálniuk,

L. mivel a leíró és a prediktív profilalkotás egyaránt törvényes nyomozati eszköz lehet abban az esetben, ha sztereotípiákra épülı ellenırizetlen általánosítások helyett konkrét, megbízható és idıben kapott információkon alapul, és amennyiben az ilyen profilok alapján tett intézkedések megfelelnek a jogi értelemben vett szükségesség és arányosság követelményeinek; mivel azonban az a meggyızıdése, hogy az etnikai származásra, fajra, vallásra, nemzetiségre vagy politikai elkötelezettségre vonatkozó adatok felhasználásával kapcsolatos megfelelı jogi korlátozások és védintézkedések hiányában a profilalkotás a megkülönböztetı gyakorlat jelentıs kockázatát hordozza magában,

M. mivel az európai rendırségi etikai kódex útmutatása szerint „a rendırségi nyomozásoknak legalább tényleges vagy lehetséges törvénysértés vagy bőncselekmény ésszerő gyanúján kell alapulnia”, és mivel megállapítást nyert, hogy az ilyen ésszerő gyanú hiánya esetén felmerül az emberi jogok egyéneket vagy a társadalom egészét fenyegetı megsértésének lehetısége1, amennyiben a profilalkotás sztereotípiákon vagy elıítéleteken alapul,

N. mivel a „prediktív profilalkotás” – mely adatbázisok közti kereszthivatkozások révén kialakított, átfogó profilokat használ és olyan, próbákkal nem igazolt általánosításokat vagy viselkedési mintákat tükröz, amelyekrıl úgy vélik, hogy jelzik valamely jövıbeli vagy még fel nem derített bőncselekmény vagy terrorista cselekmény elkövetését – súlyos problémát jelent a magánélethez való jog szempontjából, és lehetséges, hogy sérti az EJEE 8. cikke és a Charta 7. cikke2 szerinti, a magánélet tiszteletben tartásához való jogokat,

O. mivel az EJEB joggyakorlata egyértelmővé teszi, hogy az EJEE 8. cikkének (2) bekezdése szerinti eltérések csak akkor engedélyezettek, ha megfelelnek a törvényi elıírásoknak és szükségesek egy demokratikus társadalomban3, amint azt az EJEB fent

1 Idem. (33) bekezdés. Lásd még az Alapvetı Jogok Független Szakértıinek Európai Uniós Hálózata által az „etnikai profilalkotásról” készített jelentést, lásd fent, 9–13. o. 2 Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének 2008. október 8-i véleménye az utas-nyilvántartási adatok (PNR) bőnüldözési célú felhasználásáról szóló tanácsi kerethatározatra irányuló javaslatról, (4) bekezdés. 3 A vonatkozó joggyakorlat rövid áttekintéséhez lásd E. Brouwer, Towards a European PNR System? (Egy európai PNR-rendszer felé?), az Európai Parlament C. szakpolitikai fıosztálya – Polgári Jogok és Alkotmányos Ügyek – számára készített tanulmány, PE 410.649 sz. dokumentum, 2009. január, (5) bekezdés, 16–17. o.

18 /PE 425.403

HU

említett, S. és Marper kontra Egyesült Királyság ügyben hozott határozatában a közelmúltban megerısítette azáltal, hogy az EJEE 8. cikke megsértésének minısítette „az ujjlenyomatok, sejtminták és DNS-minták válogatás nélküli, általános begyőjtését olyan személyektıl, akik bőncselekményt nem követtek el, pusztán gyanúsítottak voltak”,

P. mivel az EJEB a fent említett S. és Marper kontra Egyesült Királyság ügyben a „megbélyegzés kockázatát” látta abban, hogy az Egyesült Királyság adatbázisában az olyan személyeket, akiket semmilyen bőncselekmény elkövetéséért nem ítéltek el, ugyanúgy kezelik, mint a jogerısen elítélt bőnözıket, fel kell hogy vetıdjék a bíróság által ártatlannak talált személyek személyes adatainak feldolgozásán alapuló profilalkotási mőveletek törvényességének kérdése is1,

Q. mivel a Rasterfahndung programot – melynek során a német rendıri hatóságok terroristagyanús személyek azonosításának (nem megvalósult) céljával nyilvános és magánadatbázisokból személyes adatokat győjtöttek olyan 18 és 40 év közötti férfiakról, akik állítólag muzulmán vallási iskolát látogattak vagy látogatnak – a német alkotmánybíróság fent említett döntésében alkotmányellenesnek nyilvánította, kimondva, hogy az adatbányászat a személyes adatokhoz való törvénytelen hozzáférés és a magánéletbe való törvénytelen beavatkozás, ami nem igazolható a terrorista támadások tekintetében szeptember 11-e óta folyamatosan fennálló általános fenyegetettségi helyzetre való válaszlépésként, hanem „konkrét veszély”, pl. terrorista támadás elıkészítése vagy elkövetése bizonyítását teszi szükségessé,

Eredményesség

R. mivel több amerikai tanulmány megkérdıjelezte az adatbányászat és profilalkotás hasznosságát, többek közt az alábbiak:

(i) A Cato Intézet rámutatott, hogy:

„bár az adatbányászat számos célra érdemben felhasználható, a terroristák felfedésének kérdésére nem ad megfelelı választ. Nem volna szerencsés, ha a nemzetbiztonság védelme és a rendfenntartás során, illetve technológiai körökben gyakorlattá válna a terrorizmus felfedését célzó adatbányászat, mivel az adatbányászat ilyen jellegő felhasználása az adófizetık pénzének pazarlása volna, szükségtelenül sértené a magánélethez való jogot és a polgári szabadságjogokat, és méltatlanul vesztegetné el a nemzetbiztonsági téren tevékenykedık értékes idejét és energiáját”2,

(ii) Az Egyesült Államok Nemzeti Kutatási Tanácsának (National Research Council) a Belbiztonsági Minisztérium számára készített, adatbányászatról és viselkedés-megfigyelési technológiákról szóló tanulmánya arra a következtetésre jutott, hogy:

„a terroristák adatbányászat révén történı automatizált azonosítása…célkitőzésként kivihetetlen, a technológiai fejlesztésre irányuló erıfeszítés céljaként pedig nem

1 Az EJEB határozata az S. és Marper kontra Egyesült Királyság ügyben, lásd fent, (125) bekezdés. 2 Cato Intézet, Policy Analysis 584. sz., 2006. december 11., Jeff Jonas és Jim Harper: ‘Effective Terrorism and the limited role of predictive data-mining’.

PE 425.403\ 19

HU

kívánatos”1,

S. mivel az adatbányászat hatékonyságát csökkenti, hogy az elemzıknek hatalmas mennyiségő adatot kell feldolgozniuk („tő a szénakazalban” probléma); hogy a törvénytisztelı polgárok jóval több „digitális nyomot” hagynak, mint a bőnözık vagy terroristák, akik jelentıs erıfeszítést tesznek, hogy identitásukat elrejtsék; hogy jelentıs a „hamis pozitív” találatok aránya, aminek révén nem csak hogy ártatlan emberek kerülnek gyanúba, ami a magánélethez való joguk lehetséges megsértését eredményezheti, hanem valódi gyanúsítottak azonosítatlanok maradnak,

T. mivel ennek fordítottja az a lehetıség, hogy azok az elkövetık, akik nem felelnek meg a profilnak, kicsúsznak az ellenırzés alól, amire jó példa a 2005. július 7-i londoni bombamerénylet vezetıjének esete, aki „a terrorista bombamerénylet tervezésében való részvétellel gyanúsított egyéb személyek társaként került a titkosszolgálatok látómezejébe…de…nem követték nyomon, mert a 2005. július elıtti idıszakban érvényes terroristagyanús egyén profiljának nem felelt meg kellıképpen”2,

U. mivel az olyan profilalkotás, amely zavart okoz a közösségek közti jó viszonyban és egyes közösségeket elidegenít a rendıri szervekkel való együttmőködéstıl kontraproduktív volna, amennyiben akadályozná az operatív bőnüldözési információk összegyőjtését és a bőnözés és terrorizmus elleni hatékony fellépést3,

V. mivel a terrorizmus észlelése és megelızése érdekében a legjobb megközelítés a konkrét gyanúsítottakról való hatékony információgyőjtés és a konkrét nyomok követése, és mivel az ezek kiegészítéseként végrehajtott, mindenkire egyaránt kiterjedı véletlenszerő ellenırzések (amelyeket a terroristák nem tudnak elkerülni) a profilalkotásnál hatékonyabb megelızı intézkedések lehetnek a terrorizmus elleni harcban4,

Etnikai profilalkotás

W. mivel az etnikai, nemzeti vagy vallási hovatartozás rendıri nyomozás tényezıjeként való felhasználása nincsen eleve kizárva, feltéve, hogy ez a megkülönböztetés-mentességre vonatkozó normáknak megfelelıen történik, beleértve az EJEE 14. cikkét is, de ahhoz, hogy jogszerő, megkülönböztetésnek nem minısülı bánásmódbeli eltérésnek számítson, összhangban kell lennie a hatékonyság, szükségesség és arányosság elvével is,

X. mivel a sztereotip feltételezéseken alapuló profilalkotás kiélezheti az egyes etnikai, nemzeti vagy vallási hátterő személyekkel szemben táplált ellenséges érzéseket vagy idegengyőlöletet5,

1 Protecting Individual Privacy in the Struggle Against Terrorists: A Framework for Program Assessment (Az egyén magánélethez való jogának védelme a terrorizmus elleni harcban: a programértékelés kerete.) Szabadon elérhetı összegzés az alábbi címen: http://www.nap.edu/catalog/12452.html, 4. o. 2 “Detectives draw up new brief in hunt for radicals”(A radikálisok nyomában: a nyomozók új eligazítást készítenek), The Times, 2005. december 28. 3 Az emberi jogoknak és alapvetı szabadságjogoknak a terrorizmus elleni küzdelem vonatkozásában való elımozdításával és védelmével foglalkozó ENSZ-különmegbízott jelentése, (62) bekezdés. 4 Idem, (61) bekezdés. 5 Idem, (40) bekezdés.

20 /PE 425.403

HU

Y. mivel az EJEB joggyakorlatában megállapítást nyert, hogy amennyiben a faji hovatartozás egy bőnüldözési intézkedés kizárólagos alapját képezi, akkor az tiltott megkülönböztetést jelent1; mivel a gyakorlatban nem mindig egyértelmően eldönthetı, hogy egy ilyen intézkedés kizárólagos vagy döntı alapját a faji vagy etnikai hovatartozás jelentette-e, és gyakran csak a bőnüldözési gyakorlat mintáinak elemzésekor derül egyértelmően fény e tényezık túlsúlyára,

Z. mivel, bár nincsen olyan nemzetközi vagy európai uniós norma, amely kifejezetten tiltaná az „etnikai alapú profilalkotást”, az EJEB joggyakorlata alapján erre kell következtetnünk, és úgy az ICERD, mint az ECRI világossá tette, hogy ez a gyakorlat igenis sérti a megkülönböztetés tilalmát2,

AA. mivel a 2000. évi rasszizmus elleni világkonferencián elfogadott cselekvési program sürgette az államokat, hogy „készítsenek elı, alkalmazzanak és hajtsanak végre hatékony intézkedéseket a „faji alapú profilalkotás” eltörlése érdekében”3; mivel az ECRI a terrorizmus elleni fellépés során a rasszizmus elleni küzdelemrıl szóló, fent említett 8. ajánlásában annak biztosítására kérte a kormányokat, hogy a jogszabályok és rendelkezések, illetve azoknak a bőnüldözés területén való alkalmazása ne vezessen diszkriminációhoz; és mivel az Alapvetı Jogok Független Szakértıinek Európai Uniós Hálózata úgy véli, hogy az olyan jellemzıkön alapuló terrorista profilok, mint a nemzeti hovatartozás, a kor vagy a születési hely „a megkülönböztetés igen jelentıs kockázatát hordozzák magukban”4,

AB. mivel a nemzeti, európai és nemzetközi jogi kötelezettségeknek való megfelelés érdekében és az indokolatlan diszkriminatív vagy magánéletet sértı hatások elkerülése céljából szükség van az Európai Unió és tagállamai által használt olyan nyomozási gyakorlatok és adatfeldolgozási rendszerek átfogó értékelésére, amelyek profilalkotási technikákat alkalmaznak vagy azok alapjául szolgálnak,

AC. mivel az ilyen intézkedésekre az alábbi iránymutatások alkalmazandók, és mivel a teljes és hatékony védelem biztosítása érdekében mindezen biztosítékok kombinációjára van szükség,

1. a következı ajánlásokat címezi a Tanácshoz:

a) a személyes adatok bőnüldözési és terrorizmus elleni céllal történı mindenfajta felhasználásának a használatot korlátozó, egyértelmő, konkrét, kötelezı érvényő, valamint független adatvédelmi hatóságok által közvetlenül és hatékonyan felügyelt, nyilvánosságra hozott jogi szabályozáson, továbbá e jogszabályok megsértése esetén alkalmazandó szigorú szankciókon kell alapulnia; az elıvigyázatossági okokból győjtött adatok tömeges tárolása nem áll arányban a terrorizmus elleni hatékony küzdelemre vonatkozó alapvetı követelményekkel;

1 Pl. az EJEB határozata a Timishev kontra Oroszország ügyben, lásd fent. 2 Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének 2008. október 8-i véleménye az utas-nyilvántartási adatok (PNR)

bőnüldözési célú felhasználásáról szóló tanácsi kerethatározatra irányuló javaslatról, (39) bekezdés 3 A rasszizmus, a faji megkülönböztetés, az idegengyőlölet és az azzal kapcsolatos intolerancia elleni világkonferencián elfogadott jelentés (A/CONF.189/12), cselekvési program, (72) bekezdés. 4 Az Alapvetı Jogok Független Szakértıinek Európai Uniós Hálózata: „The balance between freedom and security in the response by the European Union and its member States to the Terrorist Threats” (Szabadság és biztonság egyensúlya az Európai Unió és tagállamai terrorfenyegetettségre adott válaszában) (2003), 21. o.

PE 425.403\ 21

HU

b) jogi keretet kell kialakítani, amelyben egyértelmő meghatározásra kerül a profilalkotás, történjen az akár számítógépes adatok automatizált feltárása révén vagy más módon, a jogszerő felhasználásra vonatkozó egyértelmő szabályok kialakítása és a korlátozások meghatározása érdekében; szükség van az egyének számára megfelelı adatvédelmi biztosítékok, illetve a felelısség megállapítására szolgáló mechanizmusok bevezetésére is;

c) a konkrét bőntény elkövetésével vagy fenyegetéssel nem gyanúsított személyekkel kapcsolatos személyes adatok győjtését és tárolását, illetve profilalkotási technikák velük kapcsolatos alkalmazását különösen szigorú „szükségességi” és „arányossági” vizsgálathoz kell kötni;

d) a tényszerő adatokat, a bőnüldözési operatív információkat, illetve az adatalanyok különbözı kategóriáira vonatkozó adatokat egyértelmően el kell különíteni egymástól;

e) a rendırségi és hírszerzı szolgálati aktákhoz való hozzáférés csak eseti alapon, meghatározott céllal, tagállami bírói felügyelet mellett lehet engedélyezett;

f) a profilalkotási tevékenységek nyomán nem csökkenhet a tagállamok rendıri szervei által végzett célzott nyomozási rendıri tevékenység, és a profilalkotásra vonatkozó korlátozó szabályozás nem akadályozhatja az adatbázisokhoz való törvényes hozzáférést a célzott nyomozások keretében;

g) a személyes adatok megırzési idejét korlátozni kell;

h) az etnikai statisztikai adatok elengedhetetlen eszközként szolgálnak ahhoz, hogy lehetıvé váljon azon bőnüldözési gyakorlatok felderítése, amelyek során aránytalan, alaptalan és indokolatlan figyelem összpontosul az etnikai kisebbségekre; a személyes adatok (egy azonosítható egyénhez kapcsolódó adatok) magas szintő védelme nem gátolja meg olyan névtelen statisztikai adatok létrehozását, amelyek között szerepelnek az etnikai származás, a faj, a vallás és a nemzeti hovatartozás változói, amelyek szükségesek ahhoz, hogy azonosítani lehessen a bőnüldözési gyakorlatok során felmerülı bármilyen hátrányos megkülönböztetést; a 29. cikk alapján létrehozott munkacsoportot fel kell kérni, hogy adjon ki iránymutatásokat ebben a témában;

i) tilos egyénekkel kapcsolatban adatokat győjteni csupán azért, mert az érintettek bizonyos faji vagy etnikai származással, vallási meggyızıdéssel, szexuális beállítottsággal vagy viselkedéssel rendelkeznek, bizonyos politikai véleményeket vallanak, vagy a törvény által nem tiltott mozgalmak vagy szervezetek tagjai; a védelmet és a fellebbezési eljárásokat illetıen biztosítékokat kell felállítani a bőnüldözési eszközök megkülönböztetı használata ellen;

j) csak kivételesen és szigorú biztosítékok mellett szabad engedélyezni, hogy magán- vagy állami szervezetek számítógépekre támaszkodva, ember által végzett értékelés nélkül hozzanak személyekkel kapcsolatos döntéseket;

k) erıs törvényi garanciák kellenek annak biztosítására, hogy a rendırség és a hírszerzı szolgálatok tevékenységüket, beleértve a terrorizmus elleni fellépést is, megfelelı és hatékony bírói és parlamenti felügyelet mellett végezzék;

22 /PE 425.403

HU

l) tekintettel a személyeknél jelentkezı esetleges következményekre, a jogorvoslatnak hatékonynak és hozzáférhetınek kell lennie, az adatalanyokat világosan tájékoztatni kell az alkalmazandó eljárásokról, valamint a hozzáférési és helyesbítési jogokról;

m) kritériumokat kell megállapítani, amelyekkel az összes profilalkotási tevékenység hatékonysága, jogszerősége és az európai uniós értékekkel való összeegyeztethetısége felmérhetı; a profilalkotás alkalmazásával kapcsolatos, érvényben lévı és javasolt nemzeti és uniós jogszabályokat felül kell vizsgálni annak megállapítása érdekében, hogy eleget tesznek-e az európai jogszabályok és nemzetközi szerzıdések szerinti jogi követelményeknek; és szükség esetén kötelezı érvényő szabályok létrehozása révén az alapvetı jogok megsértésének elkerülése érdekében meg kell fontolni az uniós jogszabályok reformját, figyelembe véve az Európa Tanács profilalkotásról szóló, elıre jelzett ajánlását;

n) meg kell vizsgálni, hogy a 2000/43/EK irányelv milyen mértékben tiltja vagy szabályozza a profilalkotási intézkedéseket és gyakorlatokat, és reformot kell fontolóra venni a repülıtereket és a kikötıket érintı kizárás megszüntetésére;

o) a Tanácsnak megbízást kell adnia, hogy a Bizottság irányítása mellett, valamint szükség szerint az Alapjogi Ügynökséggel, illetve az Európai Adatvédelmi biztossal konzultálva, továbbá tanácskozást folytatva a bőnüldözési és hírszerzı szervekkel – a vonatkozó jogi kereten és a jelenlegi gyakorlaton alapuló – tanulmány készüljön a profilalkotási technikák jelenlegi és lehetséges alkalmazásáról, a gyanús személyek azonosításában mutatott hatékonyságukról, illetve a polgári szabadságjogokkal, az emberi jogokkal és a magánélet-védelmi követelményekkel való összeegyeztethetıségükrıl; a tagállamokat fel kell kérni, hogy szolgáltassanak adatokat a megállításokról és átvizsgálásokról, valamint a profilalkotási technikákból származó más beavatkozásokról;

o

o o

2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az ajánlást a Tanácsnak és tájékoztatás céljából a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

PE 425.403\ 23

HU

P6_TA-PROV(2009)0315

A Közösségek pénzügyi érdekeinek védelme - Csalás elleni küzdelem - 2007-es éves jelentés

Az Európai Parlament 2009. április 24-i állásfoglalása a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmérıl és a csalás elleni küzdelemrıl – Éves jelentés, 2007 (2008/2242(INI))


– tekintettel a Bizottság és az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) korábbi éves jelentéseirıl szóló állásfoglalásaira,

– tekintettel a Bizottság az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak szóló „A Közösségek pénzügyi érdekeinek védelme – Csalás elleni küzdelem – Éves jelentés 2007” címő 2008. július 22-i jelentésére (COM(2008)0475), beleértve annak mellékleteit (SEC(2008)2300 és SEC(2008)2301),

– tekintettel az OLAF 2007. évi tevékenységi jelentésére1 és 2008. június 19-i második jelentésére az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenırzésekrıl és vizsgálatokról szóló 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelet alkalmazásáról, akárcsak az OLAF Vademecum helyébe lépı iránymutatásra,

– tekintettel az OLAF felügyelıbizottságának a 2007. június és 2008. május közötti idıszakra vonatkozó tevékenységi jelentésére2,

– tekintettel az Európai Számvevıszéknek a 2007-es költségvetési évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentésére3,

– tekintettel az EK-Szerzıdés 276. cikkének (3) bekezdésére és 280. cikkének (5) bekezdésére,

– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére vonatkozó költségvetési rendeletrıl szóló 1605/2002/EK, Euratom rendeletet módosító 2006. december 13-i 1995/2006/EK, Euratom tanácsi rendeletre4,

– tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

– tekintettel a Költségvetési Ellenırzı Bizottság jelentésére, valamint a Regionális Fejlesztési Bizottság és a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményére (A6-0180/2008),

Az észlelt szabálytalanságok összege

1 http://ec.europa.eu/atwork/synthesis/aar/doc/olaf_aar.pdf. 2 http://ec.europa.eu/anti_fraud/reports/sup-com_en.html. 3 HL C 286., 2008.11.10., 1. o. 4 HL L 390., 2006.12.30., 1. o.

24 /PE 425.403

HU

1. üdvözli a közvetlen kiadásokról szóló új fejezet bevezetését, de hangsúlyozza, hogy a következı jelentésekben elvárja annak további javítását még átfogóbb adatokkal;

2. megismétli kérését, hogy a Tanács vegye fel napirendi pontjai közé a Közösségek pénzügyi érdekei védelmérıl szóló éves jelentéseket (PIF) és a Parlament ezekhez főzıdı állásfoglalásait, illetve hogy a Tanács ezt követıen továbbítsa megállapításait a Parlamenthez és a Bizottsághoz; mélységes csalódásának ad hangot amiatt, hogy a Tanács ezt még nem tette meg, a Parlamenttıl kapott felkérés és a Bizottságtól érkezı nyomatékos kérés ellenére;

3. megjegyzi, hogy a saját források, mezıgazdasági kiadások, strukturális intézkedések és közvetlen kiadások terén a 2007-ben jelzett szabálytalanságok összesen 1425 millió EUR összegrıl szóltak (összevetve a 2006-os 1143 millió eurós összeggel); a tagállamok által 2007-ban a Bizottságnak jelzett összegek megoszlása a következı:

– saját források: 377 millió EUR (2006-ban 353 millió EUR),

– mezıgazdasági kiadások: 155 millió EUR (2006-ban 87 millió EUR),

– strukturális intézkedések: 828 millió EUR (2006-ban 703 millió EUR),

– elıcsatlakozási alapok: 32 millió EUR (2006-ban 14 millió EUR),

– közvetlen kiadások: 33 millió EUR;

4. örömmel fogadja, hogy a tavalyi parlamenti jelentés nyomán a Bizottság jelentésében meghatározta a szabálytalanság és a csalás közti különbséget; ugyanakkor a „gyanítható csalás” meghatározása még nehézségeket okoz a tagállamoknak;

Általános megfontolások

5. üdvözli a tagállamok eddigi erıfeszítéseit, de ismételten hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell pénzügyi ellenırzı mechanizmusaik megfelelıségét, és kiemeli annak fontosságát, hogy a tagállamok a szabálytalanságok feltárásának fokozása érdekében megelızı fellépést tegyenek, mielıtt a kedvezményezetteknek bármilyen tényleges kifizetést folyósítanának; kiemeli, hogy valamennyi tagállam folyamatos felelıssége a csalás és korrupció elleni küzdelem, és hogy a valódi eredményekhez összehangolt erıfeszítésekre van szükség;

6. hangsúlyozza az adatok összegyőjtésével és felhasználásával kapcsolatos módszerek jobb összehangolásának szükségességét egy olyan egységes keret kialakítása érdekében, amely a fokozott megelızésre irányuló stratégián belül lehetıvé tenné a csalás kockázatának hatékonyabb felmérését;

7. üdvözli az egyes tagállamok által a nemzeti célokra fordított európai pénzeszközökrıl kiadott nemzeti irányítási nyilatkozatokat; kéri a többi tagállamot, hogy indítsanak hasonló kezdeményezéseket, és felhívja az Európai Bizottságot, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy az ilyen nemzeti irányítási nyilatkozatok létrehozása az egész Európai Unióban megvalósuljon;

Saját források

PE 425.403\ 25

HU

8. megjegyzi, hogy a szabálytalanságokban érintett becsült összeg 6%-kal nıtt; akárcsak az elızı évek során, a szabálytalanságok leginkább televíziókra és cigarettára vonatkoztak;

9. sajnálja, hogy a Közösség pénzügyi érdekeinek csalással és bármely más jogellenes tevékenységgel szembeni védelmére vonatkozó kölcsönös igazgatási segítségnyújtásról szóló rendeletre irányuló javaslat (COM(2006)0473) elfogadása késik, ezért kéri a Tanácsot, hogy sürgısen fogadja el a rendeletet;

10. örömmel fogadja a tényt, hogy az adócsalás elleni küzdelem fokozására irányuló koordinált stratégia kialakításának szükségességérıl szóló közleménye (COM(2006)0254) nyomán a Bizottság közleményt fogadott el a HÉA-csalásról, és külön figyelmet fordít a Bizottságnak mind a vámokból, adókból és egyéb intézkedésekbıl eredı követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatára (COM(2009)0028), mind pedig az adózás területén történı közigazgatási együttmőködésrıl szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatára (COM(2009)0029);

11. ismételten hangsúlyozza, hogy új politikai késztetésre van szükség ahhoz, hogy a HÉA-csalás elleni küzdelemben való együttmőködésben lényeges javulást lehessen elérni;

12. sajnálja, hogy mivel az OLAF-nak nincs hozzáférése a tagállamok között a hozzáadottérték-adó területén történı közigazgatási együttmőködésrıl szóló 2003. október 7-i 1798/2003/EK tanácsi rendelet1 szerint zajló adatcseréhez, nem javíthat a HÉA-csalás elleni hírszerzésen, sem a megelızés és a tagállamok csalásellenes mőveleteinek támogatása terén; ezzel kapcsolatban sajnálja, hogy az OLAF-nak 2007-ben nem volt HÉA-csaláshoz főzıdı ügye;

13. emlékezteti a tagállamokat, hogy ne feledjék a transznacionális HÉA-csalások tekintélyes számát;

14. sajnálatát fejezi ki a termékek származási helyével kapcsolatos, nem csupán a kedvezményes tarifális intézkedéseket, hanem a GATT vámkontingenseit is érintı csalások súlyosbodása miatt;

15. felkéri a Bizottságot, hogy termékenként és országonként értékelje a csalás kockázatát, figyelembe véve mind a származási helyen, mind a rendeltetési helyen elvégzendı, rendszeres, célzott és – adott esetben – állandó ellenırzések lehetıségét, különös figyelmet fordítva a „körhintacsalások” jelenségére;

Mezıgazdasági kiadások

16. emlékeztet arra, hogy 2007. január 1-jétıl a tagállamok kötelesek tájékoztatni a Bizottságot minden olyan szabálytalanságról, amely 10 000 eurónál nagyobb összeget érint, ez lévén a közös agrárpolitika finanszírozása keretében történt szabálytalanságokról és tévesen kifizetett összegek behajtásáról, továbbá egy információs rendszer e téren történı létrehozásáról szóló 2006. december 14-i

1 HL L 264., 2003.10.15., 1. o.

26 /PE 425.403

HU

1848/2006/EK bizottsági rendelettel1 bevezetett küszöbérték; megjegyzi, hogy a bejelentett szabálytalanságok száma 53%-ra csökkent (1548 eset a 2006-ban tapasztalt 3294 esettel szemben); rámutat arra, hogy a szabálytalanságok viszonylag alacsony száma a jelentési kötelezettséghez kapcsolódó magasabb küszöbértékkel magyarázható;

17. megjegyzi, hogy a becslések szerint az érintett összegek 44%-kal nıttek, ami részben a korábbi években felmerült, vagy felfedezett, de csak 2007-ben jelentett komoly pénzügyi következményekkel járó ügyeknek köszönhetı; megjegyzi, hogy a leginkább érintett ágazatok a tej és a tejtermékek, a zöldség-gyümölcs, a cukor, a vidékfejlesztés, a marha- és borjúhús;

18. rámutat, hogy a tejtermelés, a zöldség-gyümölcs termesztés és a vidékfejlesztés ágazatai együttvéve teszik ki az összes szabálytalanság 77%-át, és az összes jelentett szabálytalanság 38%-át a vidékfejlesztés terén követték el; megjegyzi továbbá, hogy a vidékfejlesztésen belül észlelt szabálytalanságok legnagyobb összegét az erdészeti támogató intézkedések terén jelentették, míg a legtöbb szabálytalanságot a mezıgazdasági környezetet támogató intézkedések kapcsán jelezték; ezért kéri az OLAF-ot, hogy következı éves jelentésében szenteljen külön figyelmet a vidékfejlesztéssel kapcsolatos szabálytalanságoknak;

19. rámutat arra, hogy a jelentéskészítés szabályainak való megfelelés, különösen az idıben történı bejelentés nagy mértékben eltér az egyes tagállamokban; sajnálja, hogy Ausztria és Svédország esetében a szabálytalanságok feltárása és jelentése között eltelı idı jóval meghaladja az átlagos idıeltérést (1,2 év), mert ez náluk 3,4 illetve 2,3 év;

20. egyetért az Európai Számvevıszék (ECA) fent említett éves jelentésének 5. cikke (20) bekezdésében foglalt megállapítással, mely szerint az integrált igazgatási és ellenırzési rendszer (IACS) továbbra is hatékony ellenırzı rendszer, amely csökkenti a szabálytalan kiadások kockázatát, amennyiben megfelelıen végrehajtják, és megbízható adatokat visznek be; helyesli a rendszer kibıvítését a jelenleg a rendszer által nem lefedett új területekre; ugyanakkor megjegyzi, hogy a csalástól való elrettentés erısítése érdekében továbbra is lehetıvé kellene tenni az ellenırzések mennyiségének növelését és minıségének javítását;

21. felszólítja a Bizottságot, hogy hozzon határozott politikai döntést, amennyiben a görög hatóságok nem tartják be az új, mőködıképes mezıgazdaságiparcella-azonosító rendszer – földrajzi információs rendszer létrehozására vonatkozó cselekvési tervben kitőzött határidıket;

22. megismétli kérését a Bizottsághoz, hogy következı éves jelentésében ez utóbbi értékelje a termelık részére teljesített kifizetésekkel kapcsolatos monitoring rendszerek hatékonyságát és átláthatóságát;

Strukturális intézkedések

1 HL L 355., 2006.12.15., 56. o.

PE 425.403\ 27

HU

23. üdvözli az 1083/2006/EK tanácsi rendelet1 és az azt végrehajtó 1083/2006/EK bizottsági rendelet2 egyszerősített és érthetıvé tett szabályait; ugyanakkor aggódik az Európai Számvevıszék fent említett éves jelentése 6. cikkének (31) bekezdésében foglalt megállapítás miatt, amely szerint a tagállamok irányító és felügyeleti rendszerei – akárcsak mőveleteiknek a Bizottság általi ellenırzése – csak részben hatékonyak;

24. elismeri, hogy nagyszámú tagállamban fordulnak elı az uniós pénzeszközök felhasználásában nem megfelelı kezeléshez, esetenként akár csaláshoz kapcsolódó szabálytalanságok; megállapítja, hogy a tagállamok 2007-ben 3 832 szabálytalanságot jelentettek (ami 2006-hoz képest 19,2%-os növekedést jelent), a 2007-ben érintett teljes pénzügyi összeg körülbelül 828 millió EUR volt (ami a kötelezettségvállalási elıirányzatok valamivel kevesebb mint 1,83%-ának felel meg), 2007-ben a feltételezett csalások aránya az összes jelentett szabálytalansághoz képest 12–15%-ot tett ki, és az Európai Regionális Fejlesztési Alap keretében a teljes szabálytalan összeg 2006-hoz képest 48%-kal emelkedett;

25. hangsúlyozza a Bizottság által 2008. február 19-én a megosztott irányítással végrehajtott strukturális fellépések ellenırzésének erısítésére elfogadott cselekvési terv fontosságát, aminek célja a tagállami kifizetési igényekben található hibák számának csökkentése; meggyızıdése, hogy ez az új cselekvési terv jelentısen javítani fogja a helyzetet nem utolsósorban azáltal, hogy támogatja a tagállamokat a projektkiadások támogathatóságának ellenırzése terén fennálló képességeik fejlesztésében; megjegyzi, hogy a cselekvési tervre vonatkozó elsı idıközi jelentés néhány kedvezı kezdeti eredményrıl számol be;

26. támogatja a Bizottság azon álláspontját, hogy amennyiben szabálytalanságokra derül fény, helyesbítı intézkedéseket tesz, beleértve a kifizetések felfüggesztését és a jogtalan vagy téves kifizetések behajtását; emlékeztet arra, hogy a Bizottságnak évente négy alkalommal kell beszámolnia a cselekvési terve végrehajtásával kapcsolatban elért elırelépésekrıl; mindazonáltal felhívja a Bizottságot, hogy fokozza arra irányuló erıfeszítéseit, hogy támogassa a tagállamokat a szabálytalanságok megelızésében, valamint biztosítsa a megfelelı szakértelem átadását a nemzeti és regionális hatóságok részére;

27. üdvözli a – szinte valamennyi projekt területén elért – minıségi eredményeket, és hangsúlyozza, hogy a strukturális alapok nyomon követésének és megfelelı végrehajtásának biztosítása céljából nem szabad összekeverni egymással a következı két dolgot:

− adminisztratív szabálytalanságok, amelyek kiigazításra várnak,

− a csalások (vagyis a Bizottság által 2000 és 2007 között teljesített kifizetések 0,16%-a), amelyeket büntetni kell.

28. elismeri, hogy a strukturális alapok hatékony felhasználása jelentıs kihívásokat jelentett, különösen az új tagállamok számára, mivel ezeket a tagállamokat az alapok

1 A Tanács 1083/2006/EK rendelete (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az

Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról (HL L 210., 2006.7.31., 25. o.).

2 HL L 371., 2006.12.27., 1. o.

28 /PE 425.403

HU

felhasználása tekintetében szigorú és gyakran összetett követelmények teljesítésére kérték; ezért üdvözli e tagállamoknak a végrehajtási kapacitásaik fejlesztése terén tett erıfeszítéseit, és felkéri azokat a munka felgyorsítására, hogy elfogadható idın belül kézzelfogható eredményeket tudjanak felmutatni.

29. felhívja a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a tagállamok nemzeti, regionális és helyi közigazgatása által viselt, a társfinanszírozott projektek nyomon követésével és ellenırzésével járó, a gyakorta összetett és költséges követelmények alkalmazása miatt jelentkezı igazgatási költségeket;

30. Ebbıl a célból a Bizottságot és a tagállamokat is felhívja a módszeres munkavégzésre, hogy tanácsot adjanak a szabálytalanságok, valamint az igazgatási hibák és mulasztások megelızése érdekében;

31. sürgeti a Bizottságot, hogy tovább egyszerősítse a strukturális alapok által támogatott programok irányítási és ellenırzési eljárásait, amelyek bizonyos mértékig felelısek a tagállamok részérıl a program végrehajtásában jelentkezı szabálytalanságokért;

32. megdöbbenésének ad hangot, amiért a tagállamok annyi év után még mindig nem fegyelmezettek a jelentéskészítés terén; elfogadhatatlannak találja, hogy hat tagállam1 még mindig nem elektronikus módon tesz jelentést, tizennégy tagállam2 nem tartotta tiszteletben a jelentéstételi határidıket és egyes tagállamok3 nem soroltak be egyetlen jelentett szabálytalanságot sem; sürgeti a Bizottságot, hogy a visszaélésekkel kapcsolatos eljárások mellett találjon hatékony megoldásokat a helyzet orvoslására, és kéri a Bizottságot, hogy komolyan fontolja meg egy hatékony pénzbeli szankciórendszer integrálását a jövıbeli rendeletekbe, és szisztematikusan hajtsa ezt végre;

33. hangsúlyozza, hogy a szabálytalanság besorolása (amely jelzi, hogy gyanítható csalás esetérıl van-e szó vagy sem) a tagállamok jelentéstételének egy megerısítésre szoruló eleme, tekintettel arra, hogy néhány tagállamnak még meg kell küldenie besorolásait, más tagállamok pedig a jelentett szabálytalanságok csupán egy részére rendelkeznek megfelelı besorolással;

34. sürgeti azon tagállamokat, amelyek még nem alkalmazzák az AFIS/ECR elektronikus moduljait az elektronikus jelentéstételhez, hogy gyorsan tegyék ezt meg annak érdekében, hogy adataik minıségét és idıbeli jelentéstételüket 2009 vége elıtt javítsák; megjegyzi, hogy a Bizottság egy új világháló-alapú bejelentırendszeren, a Szabálytalanságkezelı rendszeren (IMS) dolgozik, amelyet 2009 nyarától alkalmaznak majd, és amely feltehetıen növeli a jelentéskészítésre vonatkozó fegyelmet;

35. azon a véleményen van, hogy a szabálytalanságok jelentésének jobb harmonizálása érdekében – különösen, ami a kohéziós alapokat illeti – több erıfeszítést kell tenni;

1 Franciaország, Írország, Svédország, Spanyolország, Lettország és Luxembourg; 2008. november

óta javult a helyzet, Németország és Észtország elektronikus fájlokat alkalmaz, nem nyomtatott értesítést.

2 Az idıben történı jelentés különösen Spanyolországban, Franciaországban és Hollandiában jelent gondot.

3 Spanyolország, Franciaország, Írország és Luxembourg.

PE 425.403\ 29

HU

36. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy bár az irányító hatóságoknak a 2007–2013. évi strukturális alapok végrehajtására vonatkozó szabályok (1828/2006/EK bizottsági rendelet) értelmében az EU kohéziós politikájának valamennyi közvetlen kedvezményezettjére vonatkozó adatot közzé kell tenniük, a Bizottság weboldalán található adatbázis nem teljes; felhívja ezért a Bizottságot, hogy mőködjön együtt a tagállamokkal az információk áramlásának az átláthatóbb és hatékonyabb mőködés céljából történı felgyorsítása érdekében; emellett sürgeti a tagállamokat és a Bizottságot, hogy teljes mértékben és idıben, a pénzügyek átláthatóságáról szóló 2008. február 19-i parlamenti állásfoglalásban1 megállapított határidı, azaz 2009 júniusa elıtt teljesítsék az átláthatóságra vonatkozó fenti kötelezettséget;

37. az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet2 javasolt felülvizsgálatának keretében támogatja a tagállamok kérését, hogy rendszeresen tájékoztathassák az OLAF-ot az OLAF által továbbított ügyek nyomon követésérıl; rámutat, hogy ez fegyelmezettebbé teheti a nemzeti bíróságok által a strukturális alapok felhasználása körüli visszaélésekrıl hozott ítéletekrıl tett jelentéseket;

Elıcsatlakozási alapok

38. felhívja a figyelmet arra, hogy noha a szabálytalanságok száma csökkent, pénzügyi kihatásaik 2,2-szer nagyobbak lettek, és a feltételezett csalások pénzügyi következménye háromszorosára nıtt, nagymértékben a „nem megfelelı” kiadások miatt;

39. megállapítja, hogy a Bizottság egy sor részletes, alapos jelentést tett közzé, amelyben kritikusan értékelte Bulgária és Románia igazságügyi reformja és korrupció elleni küzdelme terén az együttmőködési és ellenırzési mechanizmusok keretében elért elırehaladást, és a közösségi pénzeszközök bulgáriai igazgatásával kapcsolatban egy különálló jelentést tett közzé, amely rávilágít a tartós politikai kötelezettségvállalás és gyakorlati végrehajtás szükségességére, amennyiben a csatlakozás idején meghatározott referenciaértékeket teljes mértékben teljesíteni kívánják; megállapítja továbbá, hogy a Bizottság Bulgária esetében az ellenırzı és auditáló rendszerén keresztül felfedett szabálytalanságok miatt véglegesen felfüggesztette a Phare-program keretén belül juttatott uniós finanszírozás egy részét; ezért felhívja ezeket a tagállamokat, hogy tegyenek sürgıs intézkedést az e jelentésekben javasolt konkrét nyomon követı intézkedések végrehajtására; végezetül támogatja e tagállamok eddigi erıfeszítéseit és felhívja ıket arra, hogy e célból minden szükséges intézkedést tegyenek meg;

40. fenntartásai vannak azzal szemben, hogy az OLAF szerint 2007-ben az ISPA esetében nem merült fel a csalás gyanúja; megjegyzi, hogy Ciprus és Litvánia 2007-ben egyetlen esetet sem jelentett;

41. hangsúlyozza, hogy még mindig probléma a jelentett információ elégtelen mennyisége; megjegyzi, hogy a legkevésbé a Románia és Bulgária által jelentett információ megbízható; ugyanakkor viszonylagosan a magyarországi jelzések a legmegbízhatatlanabbak; megjegyzi, hogy ugyancsak gondot jelent az idıben történı

1 Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0051. 2 HL L 136., 1999.5.31., 1. o.

30 /PE 425.403

HU

jelzés is, különösen négy tagállamban és egy tagjelölt országban1;

42. mivel tizenkét tagállam (azaz a 2004-ben és 2007-ben az Európai Unióhoz csatlakozott tagállamok) esetében a jelentett információ megbízhatóságával és a feltételeknek való általános megfelelés arányával bajok vannak, ami a szóban forgó ország jelentéstevı mechanizmusa adminisztratív struktúrájának erısségét vagy határozott gyengeségét jelzi, úgy véli, hogy a strukturális és kohéziós alapok végrehajtása körül hasonló problémák merülnek majd fel; ezért sürgeti az érintett tagállamokat, hogy mőködjenek együtt a Bizottsággal, hogy megtalálhassák a helyzet orvoslásának módját;

Közvetlen kiadások

43. rámutat arra, hogy a külsı támogatások területét egyre jobban érintik a szabálytalanságok és a csalás;

44. aggódik az OLAF éves tevékenységi jelentése által felfedettek miatt, miszerint a külsı támogatások területén az OLAF ellenırei gyakran a szervezett csalásra jellemzı mőködési móddal találkoznak a különbözı nemzetközi donorszervezetek közötti koordináció hiányosságai miatt;

45. kéri a Bizottságot, hogy figyeljen a kettıs projektfinanszírozás problémájára; külön kéri a Bizottságot, hogy amikor nemzetközi szervezetek projektjeinek irányításáról vagy végrehajtásáról köt vagy módosít megállapodásokat, a közösségi alapok használatára vonatkozó valamennyi belsı és külsı könyvvizsgálat eredményét küldje el rendszeres jelleggel az Európai Számvevıszék és a Bizottság saját könyvvizsgálója részére;

Behajtott összegek

46. sajnálja, hogy a behajtási arányok még mindig nagyon alacsonyak, különösen azokban az ágazatokban, amelyek esetében a tagállamok intézik a behajtást; rámutat arra, hogy az OLAF jelentése szerint jelenleg 3,75 milliárd euró behajtandó összeg van még mindig függıben;

47. támogatja, hogy a behajtott összegek azon költségvetési sorba kerüljenek, ahonnan jogtalanul kifizették ıket;

48. üdvözli a közösségi alapokból részesülı, csalást elkövetı kedvezményezettek kizárásáról szóló új központi adatbázist2; rámutat, hogy ennek 2009. január 1-jétıl mőködıképesnek kell lennie, és a Bizottságtól 2010 elejéig értékelı jelentést kér;

49. rámutat, hogy gyorsabb és jobb behajtási eljárásra van szükség; ezért megismétli a Bizottsághoz intézett kérését, hogy ez utóbbi a jövıben kötelezı jellegő és elıvigyázatossági elemeket is főzzön a közös igazgatással kapcsolatos jogszabályokba, hogy a szabálytalan kifizetéseket a behajtási eljárás végén be lehessen hajtani;

50. kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg egy biztonsági rendszer bevezetésének

1 Horvátország, Magyarország, Szlovákia, Bulgária és Lengyelország nem tartotta be a jelentési

határidıt. 2 HL L 344., 2008.12.20., 12. o.

PE 425.403\ 31

HU

lehetıségét, például bizonyos összeg tartalékolásával vagy elkülönítésével, a kintlévıségek behajtásának felgyorsítása érdekében;

Az OLAF kapcsolatai az Europollal és az Eurojusttal

51. megelégedéssel veszi tudomásul az Eurojust és az OLAF közötti együttmőködés feltételeirıl szóló, a szoros és fokozott együttmőködésrıl, valamint az általános és személyes adatcserére vonatkozó elıírásokat tartalmazó gyakorlati megállapodás1 2008. szeptember 24-i aláírását az Eurojust és OLAF által; támogatja egy hasonló megállapodás aláírását az Europollal;

52. úgy véli, hogy kulcsfontosságú megteremteni az Europollal és Eurojusttal való mőködési és hírszerzési összhang szilárd alapját, például egy közös operációs és hírszerzı csapat révén, mivel ez valószínőleg nyereséggel járna a csalás elleni küzdelem számára;

53. rámutat, hogy tisztázni kell a két testület hatáskörének jelenlegi átfedéseit;

Az OLAF együttmőködése a tagállamokkal

54. támogatja az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 1073/1999/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (COM(2006)0244) fı célját, az OLAF függetlenségének megerısítését; ugyanakkor emlékeztet arra, hogy mennyire fontos megfelelı kommunikációs csatornák segítségével összekötni az OLAF, a Bizottság egységei és a tagállamok hatóságai által végzett munkát és annak eredményeit a kettıs munkavégzés és információhiány megelızése érdekében;

55. rámutat, hogy az OLAF az egyetlen olyan hatóság, amely a csalás, korrupció és más törvénytelen, az EU általános költségvetését károsító tevékenységek megelızése, illetve az ezek elleni küzdelem érdekében a kivizsgálás valamennyi hatáskörét gyakorolhatja; ezért hangsúlyozza, hogy még inkább meg kell erısíteni az OLAF nyomozói szerepkörét, különösen a strukturális alapokkal és a külsı támogatással kapcsolatosan, amelyek kapcsán a legtöbb szabálytalanságot jelezték;

56. rámutat arra, hogy a „nyomon követési” ügyek száma 2003 óta töretlenül nı, és hogy 2007-ben az OLAF ügyei általában pénzbehajtással vagy jogi útra terelési ajánlásokkal végzıdtek; arra következtet, hogy eszerint az OLAF nyomozási eredményei pozitívak a tagállamok és az uniós intézmények számára;

57. megjegyzi, hogy az OLAF ajánlásai nem kötelezı érvényőek, hogy a nemzeti hatóságok független módon hozhassák meg a releváns döntéseket és alkalmazhassanak szankciókat; úgy véli, hogy az Európai Ügyészség intézményének létrehozása segítene az ügyek határon átnyúló mivoltából fakadó nehézségek leküzdésében;

58. hangsúlyozza, hogy racionalizálni kell a jogi eszközöket, mivel a csalás, a csalás gyanúja és egyéb szabálytalanságok esete több különféle jogi eszközben elszórtan szerepel, jóllehet a Parlament ismételten szorgalmazta, hogy dolgozzák át a csalásellenes szabálycsomagot;

1 HL C 314., 2008.12.9., 3. o.

32 /PE 425.403

HU

59. megjegyzi, hogy a tagállamoknak minısítési gondjaik vannak az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmérıl szóló 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet 4. és 5. cikkének alkalmazása során1; úgy véli, hogy kétértelmőség esetén a nemzeti bíróságoknak elızetes döntést kell kérniük az Európai Bíróságtól;

60. üdvözli az OLAF helyszíni vizsgálatokról és az egyes vizsgálati szakaszok során körvonalazódott legjobb gyakorlatról szóló fent említett második jelentésének, valamint az OLAF Vademecum (iránymutatások) új változatának közzétételét; kéri a Bizottságot, hogy 2009. szeptemberig a Parlament illetékes bizottságához juttassa el az OLAF kézikönyvének frissített és átfogó változatát;

61. hangsúlyozza, hogy az illetékes hatóságoknak világosabb elıírásokra van szüksége az eljárásokról és kötelezı határidıkrıl a kért segítség nyújtása során, illetve általában még inkább kötelezı elıírásokra van szükségük a segítségnyújtásban illetékes nemzeti hatóság kijelölése során történı együttmőködést illetıen; e probléma megoldására való tekintettel hangsúlyozza az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 1073/1999/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló 2008. november 20-i álláspont hasznosságát2;

62. kéri a Bizottságot, hogy hozza meg a megfelelı intézkedéseket, többek között a jogsértési eljárás keretében az olyan tagállamok ellen, amelyek nem segítik szolgálatait a helyszíni vizsgálatok lebonyolítása során, ahogyan azt az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenırzésekrıl és vizsgálatokról szóló 1996. november 11-i 2185/96/EK, Euratom tanácsi rendelet elıírja3;

63. megjegyzi, hogy mivel a megállapítások szerint az esetek igazságügyi nyomon követése kimerítı, de az OLAF által a nemzeti bíróságoknál győjtött adatok elfogadhatósága korlátozott, a cél az OLAF tényfeltáró funkciójának igazságügyi támogatását javítani; úgy véli továbbá, hogy az Eurojustot tájékoztatni kell valahányszor az igazságügyi hatóságoknak információt vagy végleges eseti jelentéseket adnak át, amennyiben ezek a nemzetközi bőnözés súlyos formájára vonatkoznak, és két vagy több tagállamot is érintenek;

64. emlékezteti a Bizottságot a Parlament azon kérésére, hogy a 2008-as PIF jelentésben szerepeljen egy elemzés is a szabálytalanságok elleni küzdelemben a tagállamok által bevetett struktúrákról;

65. sajnálja, hogy a tagállamok nem megfelelıképpen tesznek jelentést az OLAF által átadott információ vagy végleges vizsgálati zárójelentések kapcsán tett intézkedésekrıl; kéri a tagállamokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy illetékes hatóságaik jelentést küldenek az OLAF-nak a részükre az OLAF által továbbított információ vagy ajánlások kapcsán tett fellépések elımenetelérıl;

66. megjegyzi, hogy a nemzeti könyvvizsgáló hatóságoknak jelentıs tapasztalatuk van az uniós alapok auditálásában, és elsıdleges információforrást jelentenek mind a nemzeti

1 HL L 312., 1995.12.23., 1. o. 2 Elfogadott szöveg, P6_TA(2008)0553. 3 HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

PE 425.403\ 33

HU

ügyészségek, mind pedig az uniós intézmények számára; ezért úgy véli, hogy a számvevıszékek, nemzeti ügyészségek és az OLAF közötti együttmőködés és információátadás növelése tovább erısítené a Közösségek pénzügyi érdekeit;

67. megjegyzi, hogy a fent említett, az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 1073/1999/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló 2008. november 20-i jogalkotási javaslat alapján a tagállamoknak rendszeresen tájékoztatniuk kell az OLAF-ot az OLAF által átadott ügyek nyomon követésérıl, ezért arra kéri az OLAF-ot, hogy következı éves jelentésében errıl a kérdésrıl is tegyen jelentést;

68. rámutat, hogy az EU-hoz 2004 után csatlakozott tagállamok csalásellenes, OLAF-fal koordináló szolgálatai (AFCOS) nagyon fontos tájékoztató/összeköttetési pontok az OLAF számára; ugyanakkor rámutat arra, hogy mindaddig, amíg ezek a hivatalok nem függetlenek a nemzeti közigazgatástól, funkcionális többletértékük is minimális (különösen, ami a szabálytalanságok Bizottságnak való jelentését illeti); ezért kéri a Bizottságot, hogy álljon elı javaslattal a Parlament illetékes bizottsága számára ezen irodák munkájának hasznosabbá tételét illetıen, és szükségesnek tartja a tagjelölt országokkal folytatott együttmőködés javítását;

Dohányáruk – A Philip Morris-szal kötött megállapodás

69. sajnálja, hogy a Bizottság képtelen volt átfogó jelentéssel szolgálni a Közösség, a tagállamok és a Philip Morris között létrejött, a csalás és cigarettacsempészet elleni küzdelem fokozásáról szóló megállapodás következményeirıl, valamint az Európai Parlament közösségi árutovábbítási rendszer vizsgálatára felállított vizsgálóbizottsága által tett ajánlások1 végrehajtása terén elért eredményekrıl szóló 2007. október 11-i parlamenti állásfoglalást követı fellépésrıl, különösen annak (49) bekezdése tekintetében, amely kifejezetten kérte a Bizottságot, hogy 2008 végéig hozzon nyilvánosságra ilyen jelentést; elvárja, hogy a Bizottság a 2007-es költségvetési évre vonatkozó mentesítési eljárás lezárása elıtt elıterjessze ezt a jelentést;

70. elfogadhatatlannak találja, hogy mikor a Philip Morris és a Japan Tobacco megállapodásai értelmében a Közösség 1,65 milliárd eurót kapott a csalás elleni küzdelemre, a Bizottság közös megközelítési mód kialakítása helyett e pénz körülbelül 90%-át elkülönítések nélkül továbbadta közvetlenül a tagállamok pénzügyminisztereinek; felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy a Parlamenttel együtt állítsanak fel egy háromoldalú munkacsoportot, amelynek feladata, hogy megfelelı megoldásokat találjon ennek, illetve az Unió hasonló jövedelmeinek a bölcsebb és jobb felhasználására; elfogadhatatlannak találja, hogy a gazdasági hanyatlás idején az európai versenyszabályokat az európai fogyasztók kárára megszegı nagyvállalatok által fizetett büntetésekbıl származó eurómilliárdokat az Unió nem arra használja, hogy a munkanélküliek érdekében a gazdaságot fellendítse és/vagy a válság által leginkább sújtott fejlıdı országokat támogassa, hanem e pénzeket egyszerően továbbítják a nemzeti kincstáraknak;

Szervezett bőnözés

71. üdvözli a Bizottságnak a szervezett bőnözés leleplezése nyomán behajtott 1 HL C 227. E, 2008.94., 147. o.

34 /PE 425.403

HU

nyereségekrıl szóló 2008. november 20-i közleményét (COM(2008)0766), az elkobzásról és a javaknak a bőnözésbıl való visszaszerzésérıl, és egyetért a Bizottsággal, hogy a szervezett bőnözés elleni küzdelem egyik leghatékonyabb eszköze az elkobzás, és hogy intézkedéseket kell hozni az elkobzással járó ügyek korlátozott számának, illetve a visszaszerzett szerény összegek megnövelésére;

72. hangsúlyozza, hogy lényeges a célnak megfelelı, hatékony mechanizmusok rendelkezésre állása a külföldi tıke befagyasztása és elkobzása céljára, és hogy ennél fogva meg kell fontolni a meglévı uniós jogi keretek átdolgozását; hangsúlyozza, hogy a 2007/845/JHA tanácsi határozatot végre kell hajtani, annak biztosításáért, hogy valamennyi tagállam létrehozzon vagy kijelöljön vagyonvisszaszerzési hivatalokat (ARO-kat);

73. megismétli azon kérését a Bizottsághoz, hogy ez utóbbi szolgáljon részletes elemzéssel a szervezett bőnözés által a Közösség pénzügyi érdekei aláaknázására használt rendszer(ek)rıl; e tekintetben hasznosnak, de elégtelennek találja az Europol éves felmérését a szervezett bőnözés jelentette fenyegetésrıl (OCTA);

74. sajnálja, hogy az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmérıl szóló 1995-ös egyezményt és annak 1996-os, illetve 2007-es jegyzıkönyveit a Cseh Köztársaság, Málta, Magyarország és Lengyelország még mindig nem ratifikálta, a két jegyzıkönyv egyikét Észtország és Olaszország még nem ratifikálta, és az elıírások gyakorlatba ültetése hét tagállamban mutat hiányosságokat;

o

o o

75. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak, a Számvevıszéknek, az OLAF felügyelıbizottságának és az OLAF-nak.

PE 425.403\ 35

HU

P6_TA-PROV(2009)0316

Képviselıi mentelmi jog Lengyelországban

Az Európai Parlament 2009. április 24-i állásfoglalása a parlamenti mentelmi jogról Lengyelországban (2008/2232(INI))


– tekintettel az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeirıl szóló, 1965. április 8-i jegyzıkönyv 9. és 10. cikkére,

– tekintettel az Európai Parlament képviselıinek közvetlen és általános választójog útján történı megválasztásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 12. cikkének (3) bekezdésére,

– tekintettel a Lengyel Köztársaság 1997. április 2-i alkotmányának 105. cikkére,

– tekintettel a képviselıi mandátum gyakorlásáról szóló, 1996. május 9-i lengyel törvény 7b. cikkére,

– tekintettel az európai parlamenti választásokról szóló, 2004. január 23-i lengyel törvény 9. és 142. cikkére,

– tekintettel az Európai Parlament képviselıi szabályzatának elfogadásáról szóló 2003. június 4-i határozatának módosítására irányuló 2005. június 23-i állásfoglalására1,

– tekintettel eljárási szabályzata 6., 7. és 45. cikkére,

– tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A6-0205/2009),

A. mivel a jelenlegi parlamenti ciklusban a Parlament és a Jogi Bizottság mint illetékes bizottság megvizsgálta a Lengyelországban megválasztott képviselık mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelmeit és bizonyos nehézségek merültek fel azon rendelkezések értelmezése terén, amelyeket e képviselık esetében alkalmazni lehet,

B. mivel az illetékes bizottságot külön felkérték a magánszemélyek által közvetlenül az Európai Parlament elnökének benyújtott, a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelmek elfogadhatóságának eldöntésére; mivel a lengyel jogszabályok szerint egy magánszemélynek jogában áll közvetlenül a lengyel parlamentnek (a Szejmnek vagy a Szenátusnak) benyújtani a valamely képviselı mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelmet olyan jogsértések esetében, amelyek magánvádas eljárás keretében kivizsgálásra kerülhetnek, és mivel a lengyel jogszabályok vonatkozó rendelkezései nem feltétlenül vesznek figyelembe minden lehetséges forgatókönyvet a magánvádra üldözendı bőncselekményekkel kapcsolatos büntetıeljárások esetében,

C. mivel az említett rendelkezések a lengyel európai parlamenti képviselıkre is vonatkoznak, ugyanakkor az ilyen kérelmek elfogadhatósága nehéz kérdéseket vet fel

1 HL C 133. E, 2006.6.8., 48. o.

36 /PE 425.403

HU

az eljárási szabályzat és különösen a 6. cikk (2) bekezdése tekintetében, amely az „illetékes hatóságra” vonatkozik,

D. mivel eljárási szabályzata 7. cikkének (7) bekezdése értelmében az illetékes bizottság ellenırizheti a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelem elfogadhatóságát, beleértve a nemzeti hatóság ilyen kérelmek benyújtására vonatkozó hatáskörének kérdését; mivel ugyanakkor a jelenlegi rendelkezések szerint a lengyel jogszabályok és az eljárási szabályzat vonatkozó rendelkezései közötti e téren fennálló nyilvánvaló ellentmondást a magánszemélyek által benyújtott, mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelmek elfogadhatatlanná nyilvánításával kellene feloldani,

E. mivel eljárási szabályzata 6. cikke (2) bekezdésének célja annak biztosítása, hogy a Parlament csak olyan eljárásra vonatkozó kérelmeket kapjon, amelyekkel valamely tagállami hatóság foglalkozott; mivel biztosítja a Parlament számára azt is, hogy a hozzá eljuttatott mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelmek a nemzeti jogszabályokkal tartalmilag és eljárási szempontból egyaránt összhangban vannak, amely viszont további biztosítékul szolgál a mentességgel kapcsolatos eljárások döntéshozatala során arra, hogy a Parlament a tagállam nemzeti jogát és a saját elıjogait egyaránt figyelembe veszi; mivel a „hatóság” fogalmára mentességgel kapcsolatos eljárások keretében a 6. és 7. cikk egyéb rendelkezéseiben is világosan utalnak,

F. mivel a magánszemélyek által benyújtott mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelmek elfogadhatatlanná nyilvánítása nem lenne kielégítı a tekintetben, hogy sértheti a bírósági eljárással kapcsolatos jogaikat és kizárja azt a lehetıséget, hogy egyes bőncselekmények ügyészei mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelmet nyújtsanak be; mivel ez tekinthetı úgy, hogy a kérelmezıkkel szembeni igazságtalan és egyenlıtlen bánásmódhoz vezet,

G. mivel azonban a tagállamoknak kellene az ilyen jogok gyakorlásáról szóló rendelkezéseket hozniuk az Európai Parlament képviselıire vonatkozóan a mőködésére vonatkozó szabályok és eljárások fényében,

H. mivel a 2004. szeptember 29-i és a 2005. március 9-i levelekben 25 tagállamot kértek fel – a 7. cikk (12) bekezdése értelmében – azon hatóságok megjelölésére, amelyek jogosultak valamely képviselı mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelmet benyújtani; mivel eddig csupán Ausztria, Belgium, a Cseh Köztársaság, Ciprus, Dánia, Észtország, Finnország, Németország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Litvánia, Hollandia, Portugália, Szlovénia, Svédország és az Egyesült Királyság válaszolt,

I. mivel az illetékes bizottság vitái során szintén foglalkozott a lengyel európai parlamenti képviselık mentelmi jogának felfüggesztésével járó lehetséges következmények kérdésével,

J. mivel, amennyiben a képviselıt a bíróság bőnösnek találja és közvádas eljárást követıen szándékosan elkövetett bőncselekmény miatt bünteti, ez a felfüggesztés jogosultságának automatikus elvesztését eredményezheti, ami viszont a képviselıi mandátum elvesztéséhez vezet,

K. mivel ez az automatizmus de facto a hozott ítéleten felül további büntetıjogi szankciót

PE 425.403\ 37

HU

eredményez;

L. mivel a gyakorlatban még a kisebb jogsértések is a választhatóság elveszítését eredményezhetik azon követelmény ellenére, hogy a jogsértés csak akkor jár a választhatóság megszőnésével, amennyiben ennek kapcsán bőnvádas eljárásra került sor és szándékosan követték el,

M. mivel nem létezik hasonló rendelkezés a lengyel Szejm vagy Szenátus képviselıire vonatkozóan, akiknek választhatósága ilyen esetekben nem szőnik meg,

N. mivel a tagállamok szabadon rendelkezhetnek az európai parlamenti képviselıi mandátum visszavonásáról, aminek következtében a képviselı helye megüresedik; mivel azonban az egyenlı bánásmód elve – mint az uniós jog egyik alapvetı elve – a hasonló esetek hasonló módon való elbírálását követeli meg, és nyilvánvaló eltérés van egyrészt a lengyel Szejm és Szenátus tagjaival való bánásmód, másrészt a lengyel európai parlamenti képviselıkkel való bánásmód között, amikor a választhatóság elveszítésére kerül sor; mivel a választhatóság elveszítése közvetlenül és automatikusan az érintett képviselı mandátumának elveszítését eredményezi és meggátolja újraválasztását,

O. mivel ezen egyenlıtlen bánásmódra egy szóbeli választ igénylı kérdés hívta fel a Bizottság figyelmét, amelyet a Jogi Bizottság nevében ennek elnöke tett fel, és amelyet az Európai Parlamentben megvitattak; mivel, ennek ellenére, a jogi helyzet továbbra is változatlanul fennáll,

P. mivel a nemzeti parlamenti képviselık és az európai parlamenti képviselık közötti egyenlı bánásmódot a lehetı leghamarabb biztosítani kellene, különösen a közelgı 2009. évi választások tekintetében,

1. ösztönzi a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a lengyel európai parlamenti képviselık és a lengyel Szejm és Szenátus tagjai közötti eltéréseket, és sürgısen lépjen kapcsolatba az illetékes lengyel hatóságokkal abból a célból, hogy a két parlament képviselıi közötti, választhatóságra vonatkozó nyilvánvaló megkülönböztetést megszüntessék;

2. külön kéri a Lengyel Köztársaságot, hogy vizsgálja felül a jelenlegi helyzetet a tekintetben, hogy mely jogosultsági és mandátumvesztési feltételek vonatkozásában áll fenn nyilvánvaló egyenlıtlenség a két parlamenti közgyőlés tagjai között, és tegyen lépéseket ezen megkülönböztetı bánásmód megszüntetése érdekében;

3. felkéri a Bizottságot, hogy végezzen összehasonlító tanulmányt annak megállapítására, hogy azon uniós tagállamokban, amelyek 2004. május 1-jét követıen csatlakoztak az Európai Unióhoz, léteznek-e a nemzeti parlamentek képviselıivel és az Európai Parlament képviselıivel való bánásmód közötti eltérések, és hogy a tanulmány eredményeirıl értesítse a Parlamentet;

4. felhívja a tagállamokat, hogy tartsák tiszteletben az uniós polgárságból eredı jogokat, ideértve az európai parlamenti választásokon a választáshoz és a választhatósághoz való jogot, amelynek különös jelentısége van a 2009. évi választások elıtt, beleértve a hasonló helyzetben lévı személyekkel való egyenlı bánásmódot;

5. kéri a tagállamokat, és különösen a Lengyel Köztársaságot, hogy biztosítsa eljárási

38 /PE 425.403

HU

intézkedések életbe léptetését annak érdekében, hogy az európai parlamenti képviselık mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelmeket az „illetékes hatóság” az eljárási szabályzat 6. cikk (2) bekezdése értelmében mindig továbbítsa az Európai Parlamentnek abból a célból, hogy biztosítható legyen a nemzeti anyagi jog és eljárásjog rendelkezéseinek betartása, beleértve a magánszemélyek eljárási jogait, valamint a Parlament elıjogait;

6. mindennemő kétség elkerülése érdekében felkéri a tagállamokat azon hatóságok megjelölésére, amelyek a képviselık mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelem benyújtására jogosultak;

7. megismétli az Európai Parlament képviselıire vonatkozó egységes szabályzat szükségességét, és ebben az összefüggésben emlékeztet a Tanács keretében ülésezı tagállamok képviselıi által 2005. június 3-án tett kötelezettségvállalásra, hogy megvizsgálják az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeirıl szóló 1965. évi jegyzıkönyv európai parlamenti képviselıkrıl szóló része rendelkezéseinek felülvizsgálatára vonatkozó parlamenti kérelmet annak érdekében, hogy a lehetı leghamarabb megoldódjon a kérdés;

8. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Tanácshoz, a Bizottsághoz, az Európai Közösségek Bíróságához, az Európai Ombudsmanhoz és a tagállamok kormányaihoz és parlamentjeihez.

PE 425.403\ 39

HU

P6_TA-PROV(2009)0317

Irányítás a közös halászati politika keretében: az Európai Parlament, a regionális tanácsadó testületek és a többi szereplı

Az Európai Parlament 2009. április 24-i állásfoglalása a közös halászati politika keretében az irányításról: az Európai Parlament, a regionális tanácsadó testületek és egyéb szereplık (2008/2223(INI))


– tekintettel a halászati erıforrások közös halászati politika alapján történı védelmérıl és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendeletre1,

– tekintettel a halászati ágazattal és a közös halászati politika által érintett csoportokkal folytatott szorosabb párbeszédrıl szóló, 2000. március 27-i 657/2000/EK tanácsi rendeletre2,

– tekintettel a 71/128/EGK, 1999/478/EK és 2004/864/EK bizottsági határozatokra,

– tekintettel a 2005/629/EK bizottsági határozattal megújított 93/619/EK bizottsági határozatra,

– tekintettel a 74/441/EGK és 98/500/EK bizottsági határozatokra,

– tekintettel a közös halászati politika alapján történı regionális tanácsadó testületek felállításáról szóló, 2004. július 19-i 2004/585/EK tanácsi határozatra3, melyet a 2007. június 11-i 2007/409/EK tanácsi határozat4 módosított,

– tekintettel a regionális tanácsadó testületek mőködésének felülvizsgálatáról szóló, 2008. június 17-i bizottsági közleményre (COM (2008)0364),


– tekintettel a Halászati Bizottság jelentésére (A6-0187/2009),

A. mivel a közös halászati politika (KHP) intézményi irányításának szereplıi a Bizottság, az Európai Parlament, a Tanács, a Régiók Bizottsága, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a halászati és akvakultúraágazati tanácsadó bizottság, a halászati tudományos, mőszaki és gazdasági bizottság (HTMGB), a tengeri halászati ágazati szociális párbeszéddel foglalkozó bizottság (SSDC) és a regionális tanácsadó testületek,

B. mivel a KHP irányításában részt vesznek a tagállamok nemzeti és regionális közigazgatási szervei is,

1 HL L 358., 2002.12.31., 59. o. 2 HL L 80., 2000.3.31., 7. o. 3 HL L 256., 2004.8.3., 17. o. 4 HL L 155., 2007.6.15., 68. o.

40 /PE 425.403

HU

C. mivel a Közösség számos regionális halászati szervezetnek részes fele, és halászati partnerségi megállapodásokat is kötött harmadik országokkal,

D. mivel a Lisszaboni Szerzıdés értelmében a Parlament továbbra is ki van zárva a teljes kifogható mennyiségek (TAC) és kvóták meghatározásából,

E. mivel a Parlament képviselıi jelenleg eseti jelleggel vannak jelen a regionális halászati szervezetek ülésein,

F. mivel a halászati partnerségi megállapodások tényleges mőködésére, többek között a közös támogatásfelügyeleti bizottságok tevékenységére vonatkozó kommunikáció kielégítıbb lehetne,

G. mivel a HTMGB-t 1993-ban hozták létre, a halászati tanácsadó bizottságot 1971-ben, amelyet 1999-ben halászati és akvakultúraágazati tanácsadó bizottsággá (AFCA) neveztek át, a tengeri halászati ágazati szociális párbeszéddel foglalkozó bizottságot pedig 1999-ben, amely az 1974 óta létezı vegyes bizottság helyébe lépett,

H. mivel mostanra mind a hét regionális tanácsadó testület mőködik,

I. mivel létrejött a regionális tanácsadó testületek közös bizottsága, amely koordinációs üléseket tart a Bizottsággal,

J. mivel a Bizottság a közelmúltban végezte el a halászati és akvakultúraágazati tanácsadó bizottság és a regionális tanácsadó testületek értékelését, azonban eddig nem értékelte a HTMGB munkáját,

K. mivel a halászati és akvakultúraágazati tanácsadó bizottság értékelésében számos operatív ajánlást fogalmaztak meg, és különbözı választási lehetıségeket javasoltak annak hosszú távú jövıjére vonatkozóan,

L. mivel a regionális tanácsadó testületek értékelése pozitív volt, de a Bizottság mőködésük javítása céljából számos intézkedést jelölt meg, amelyek nem igényelnek új jogszabályt;

M. mivel valamennyi fél egyetértett abban, hogy fokozottabb párbeszédre van szükség a tudósok és a halászok között, és a regionális tanácsadó testületek is jobb társadalmi-gazdasági közremőködést kértek a döntéshozatalban,

N. mivel egyes regionális tanácsadó testületek és az Európai Parlament képviselıi hangot adtak a hivatalosabb kapcsolat iránti óhajuknak,

O. mivel a korlátozott finanszírozás és a Bizottság túlzottan bürokratikus és rugalmatlan irányítási és pénzügyi ellenırzési hozzáállása akadályozza a regionális tanácsadó testületek tevékenységeinek fokozását a részükre biztosított források tekintetében,

P. mivel a Bizottság azt állította, hogy az új jogi szabályok bevezetése elıtt meghallgatja az Európai Parlament, a Tanács és az érdekelt felek véleményét,

Q. mivel a Bizottság képviselıi gyakran nem jelennek meg a regionális tanácsadó testületek munkacsoportjainak ülésein,

PE 425.403\ 41

HU

R. mivel azonban már bizonyított, hogy ha bevonják az érdekelt feleket a KHP formálásába és végrehajtásába, akkor nagyobb mértékben tartják be annak szabályait,

S. mivel közösségi halászatnak számos módja van, és mindegyik saját jellemzıkkel rendelkezik,

T. mivel már folynak konzultációk a KHP reformjáról,

U. mivel a regionális tanácsadó testületi ajánlásokat nem veszik mindig megfelelıen figyelembe, különösen amikor azokat a végrehajtó bizottságok nem egyhangúlag hagyták jóvá,

1. kéri, hogy a Halászati Bizottság tagjai kapjanak megfigyelıi státuszt a halászati Miniszterek Tanácsának ülésein;

2. kéri a Tanácsot, a Bizottságot és az Európai Parlamentet, hogy végezze el az eredményes megállapodás megkötésére irányuló munkálatokat, amely a Parlament Halászati Bizottsága képviselıi részvételének formáit szabályozza a regionális halászati irányító szervezetekben és más olyan nemzetközi szervezetekben, amelyek üléseinek hatáskörébe tartozik a közös halászati politikát érintı témák megvitatása, olyan módon, hogy mindez semmiképp nem csökkentheti a képviselık jelenlegi megfigyelı státuszát az ilyen megállapodásokról szóló üléseken;

3. felhívja továbbá a Tanácsot, hogy a Bizottsággal és az Európai Parlamenttel egyetértésben tegye lehetıvé a Parlament Halászati Bizottságának tagjai részére, hogy részt vegyenek a halászati partnerségi megállapodások által létrehozott közös bizottságok munkájában, lehetıvé téve számukra, hogy gyakorolhassák az e megállapodásokkal kapcsolatban elıírt ellenırzést; továbbá rámutat arra, hogy a Lisszaboni Szerzıdés hatálybalépése sokkal nagyobb felelısségi kört fog a Parlamentre ruházni, mivel a partnerségi megállapodásokat hozzájárulási eljárással kell elfogadni;

4. rámutat arra, hogy fontos biztosítani a bizottsági képviselıknek a regionális tanácsadó testületi és végrehajtó bizottsági üléseken való rendszeresebb részvételét;

5. felszólítja a Bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlamentet a KHP-val és a tengerészeti politikával kapcsolatos valamennyi konzultációról;

6. felszólítja a Bizottságot, hogy kezdje meg a HTMGB értékelését;

7. tudomásul veszi a halászati és akvakultúraágazati tanácsadó bizottság értékelésének eredményét, valamint azt, hogy a Bizottság megvárja a halászati és akvakultúraágazati tanácsadó bizottság saját ajánlásait a következıkkel kapcsolatban:

− saját szerepének és céljainak világosabb meghatározása, és az ezeket megfelelıen tükrözı és valóban reprezentatív képviseleti összetétel, valamint az újabb tagállamok nagyobb fokú részvétele;

− saját munkamódszerei a tevékenységek plenáris ülések és munkacsoportok közötti megosztását illetıen, azok száma és megbízatása, valamint eljárásaik;

− a hozzá intézett kérdések jobb megfogalmazása;

42 /PE 425.403

HU

− a kommunikáció és tájékoztatás javítása az elektronikus média alkalmazása, az adatokhoz való közvetlenebb hozzáférése, valamint a fordítás és tolmácsolás eszközeinek javítása révén;

− a finanszírozás megfelelısége és a támogató funkciók fenntartásának legjobb eszközei.

8. hangsúlyozza az átfedések elkerülésének fontosságát, különös tekintettel a regionális tanácsadó testületek munkájára;

9. rámutat arra, hogy a halászati ágazatnak még mindig nincs elegendı beleszólása az ıt érintı döntésekbe; rámutat a halászati és akvakultúraágazati tanácsadó bizottság és a regionális tanácsadó testületek közötti mőködésbeli különbségekre, amennyiben az elıbbi a KHP egészére kiterjedı tanácsadó szerepet tölt be, és lefedi a Közösség teljes térségét, míg a regionális tanácsadó testületek a hatókörükbe tartozó speciális tanácsadást látnak el; ennek megfelelıen úgy véli, hogy a különbözı tanácsadó testületek egyidejő létezése elısegíti az összeegyeztethetıséget a tengerészeti és tengerpolitikával, valamint a tengerparti zónák integrált kezelésével;

10. felszólítja a Bizottságot, hogy tegye meg a következı intézkedéseket a regionális tanácsadó testületeket illetıen:

− a láthatóságuk javítása, valamint az érdekelt felek szélesebb köre részvételének ösztönzése;

− a tudományos bizonyítékokhoz és adatokhoz való hozzáférésük javítása, valamint kapcsolattartás a HTMGB-vel;

− a lehetı legkorábbi szakaszban bevonásuk a konzultációs folyamatba;

− viszonyítási pontok megadása, hogy értékelhetı legyen, hogy tanácsadásuk mennyire egyeztethetı össze a KHP céljaival, továbbá meghallgatásuk arról, hogy miként használták azokat.

11. úgy ítéli meg, hogy a regionális tanácsadó testületek az általuk végzett munkamennyiséghez mérten jelenleg alulfinanszírozottak; tudomásul veszi, hogy a Bizottság iránymutatásokat adott ki a pénzügyi irányításról, azonban úgy véli, hogy további párbeszédre van szükség ebben a tekintetben, és fel kell tárni a jelenlegi rendszer alternatíváit;

12. úgy véli, hogy a regionális tanácsadó testületek szélesebb körő részvétele a testületek összetételének felülvizsgálatát teszi szükségessé, azonban a halászati ipar és más szervezetek közötti jelenlegi egyensúlyt nem szabad megbontani;

13. nyugtalanságának ad hangot amiatt, hogy a regionális tanácsadó testületekben közremőködı egyes szervezetek mint „egyéb érdekcsoportok” visszatérıen, még esetleges kisebbségi helyzetben is arra használják jelenlétüket, hogy blokkolják a halászati ágazat képviselıinek többsége által támogatott döntéseket, és gátolják a konszenzusos döntéshozatalt;

14. szorosabb kapcsolatok kiépítésére szólít fel a regionális tanácsadó testületek, a

PE 425.403\ 43

HU

Parlament, a Régiók Bizottsága és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság között;

15. kéri a technikai és a politikai döntések szétválasztását; a politikai döntéseket regionális megközelítésben és a mőszaki döntéseket pedig tudományos megközelítésben kezeli;

16. felkéri a Halászati Bizottságot, hogy a kötelezı jóváhagyási eljárásokra is figyelemmel:

− nevezzen ki bizottsági képviselı(ke)t az egyes regionális tanácsadó testületekkel való kapcsolattartásra, és számoljon be tevékenységeirıl;

− biztosítsa, hogy tanácsaik és ajánlásaik megtétele érdekében a regionális tanácsadó testületeket rendszeresen felkérjék a Parlament Halászati Bizottság ülésein való részvételre, különösen amennyiben olyan kérdések kerülnek napirendre, amelyekben tanácsadás vagy ajánlások megfogalmazása révén e testületek érintettek;

− hozzon létre olyan eljárást, amely biztosítja, hogy a Halászati Bizottság, a regionális tanácsadó testületek és a regionális tanácsadó testületek közös bizottságának titkárságai rendszeresen kapcsolatban állnak egymással a tevékenységeikhez, tanácsadói munkájukhoz és ajánlásaikhoz kapcsolódó információk cseréje és összegyőjtése érdekében;

− tartson éves konferenciát a regionális tanácsadó testületek és a Bizottság bevonásával.

17. felszólítja a költségvetési hatóságokat, hogy biztosítsanak megfelelı forrásokat a fentiek céljából;

18. felkéri a regionális tanácsadó testületeket, hogy folyamatosan tájékoztassák a Halászati Bizottság képviselıit tevékenységükrıl, tanácsadásukról és ajánlásaikról, és hívják meg a képviselıket az üléseikre;

19. kéri, hogy a regionális tanácsadó testületekrıl szóló bármely késıbbi jogszabály az üléseken részt vevı aktív megfigyelıként biztosítson hivatalos státuszt az Európai Parlament képviselıinek;

20. felkéri a Bizottságot és a regionális tanácsadó testületek közös bizottságát, hogy egyezzenek bele abba, hogy a Halászati Bizottság képviselıi jelen legyenek a koordinációs üléseiken;

21. hangsúlyozza a közös halászati politika fontosságát, mivel ez az eszköz a közösségi vizek összességére és minden közösségi hajóra nézve garantálja az alkalmazandó szabványok, elvek és szabályok meglétét;

22. felhívja a Bizottságot, hogy maradéktalanul fogadja el és tartsa tiszteletben a regionális tanácsadó testületek tanácsadó szerepét, és tekintettel a KHP reformjára, javasolja az irányítási hatáskörökbe való bevonásuk bıvítését;

23. úgy véli, hogy a KHP küszöbön álló reformjának a politika fokozott decentralizálása céljából maradéktalanul ki kell használnia a regionális tanácsadó testületek megszilárdítását annak érdekében, hogy az elfogadott közös intézkedéseket az eltérı

44 /PE 425.403

HU

övezetekben az eltérı halászati feltételek egyedi részleteinek megfelelıen lehessen alkalmazni;

24. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a regionális tanácsadó testületeknek, a halászati és akvakultúraágazati tanácsadó bizottságnak, a halászati tudományos, mőszaki és gazdasági bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a tengeri halászati ágazati szociális párbeszéddel foglalkozó bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

PE 425.403\ 45

HU

P6_TA-PROV(2009)0318

A növényvédı szerekre vonatkozó statisztikák ***II

Az Európai Parlament 2009. április 24-i jogalkotási állásfoglalása a Tanács közös álláspontjáról a növényvédı szerekre vonatkozó statisztikákról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása tekintetében (11120/2/2008 – C6-0004/2009 – 2006/0258(COD))

(Együttdöntési eljárás: második olvasat)


– tekintettel a Tanács közös álláspontjára (11120/2/2008 – C6-0004/2009),1

– tekintettel a Bizottságnak a Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatával (COM(2006)0778) kapcsolatban az elsı olvasat során kialakított álláspontjára2,

– tekintettel az EK-Szerzıdés 251. cikkének (2) bekezdésére,


– tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A6-0256/2009),

1. jóváhagyja a közös álláspontot, annak módosított formájában;

2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Módosítás 41 A Tanács közös álláspontja 1 cikk – 1 bekezdés

A Tanács közös álláspontja Módosítás

(1) E rendelet létrehozza a növényvédı szerek forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozó közösségi statisztikák rendszeres készítésének közös kereteit.

(1) E rendelet létrehozza a 2. cikk a) pontja i. alpontja értelmében peszticidnek számító növényvédı szerek forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozó közösségi statisztikák rendszeres készítésének közös kereteit.

1 HL C 38. E, 2009.2.17., 1. o. 2 HL C 66. E, 2009.3.20., 98. o.

46 /PE 425.403

HU

P6_TA-PROV(2009)0319

Az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezése ***I

Az Európai Parlament 2009. április 24-i jogalkotási állásfoglalása az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapításának kereteirıl szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (átdolgozás) (COM(2008)0399 – C6-0277/2008 – 2008/0151(COD))

(Együttdöntési eljárás – átdolgozás)


– tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2008)0399),

– tekintettel az EK-Szerzıdés 251. cikkének (2) bekezdésére és 95. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C6-0277/2008),

– tekintettel a jogi aktusok strukturáltabb átdolgozási technikáiról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra1,

– tekintettel az eljárási szabályzata 80a. cikkének (3) bekezdése alapján a Jogi Bizottság által a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsághoz intézett 2008. október 9-i levélre,

– tekintettel eljárási szabályzata 80a. és 51. cikkére,

– tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleményére (A6-0096/2009),

A. mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport szerint a szóban forgó javaslat a javaslatban megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást nem tartalmaz, és mivel a meglévı jogszabályok változatlanul hagyott rendelkezései és e módosítások egységes szerkezetbe foglalása tekintetében a javaslat a meglévı jogszabályok érdemi módosítás nélküli egyszerő egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza;

1. jóváhagyja a Bizottság javaslatát az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásainak, valamint az alábbi módosításoknak megfelelıen kiigazított formában;

2. tudomásul veszi a Bizottság jelen állásfoglalás mellékletét képezı nyilatkozatát;

3. felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

1 HL C 77., 2002.3.28., 1. o.

PE 425.403\ 47

HU

4. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament állásfoglalását a Tanácsnak és a Bizottságnak.

48 /PE 425.403

HU

P6_TC1-COD(2008)0151

Az Európai Parlament álláspontja amely elsı olvasatban 2009. április 24-én került elfogadásra az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapításának kereteirıl szóló 2009/.../EK európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel (átdolgozás)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerzıdésre és különösen annak 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére1,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére2,

a Szerzıdés 251. cikkében3 megállapított eljárásnak megfelelıen,

mivel:

(1) Az energiafelhasználó termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapításának kereteirıl ║ szóló, 2005. július 6-i 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv4 jelentıs mértékben módosult5. Mivel most további módosításokra kerül sor (melyek szigorúan az irányelv alkalmazási körének az összes, energiával kapcsolatos termékre történı kiterjesztésére korlátozódnak), az irányelvet az áttekinthetıség érdekében át kell dolgozni.

(2) A tagállamoknak az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó jogszabályi vagy közigazgatási rendelkezései közötti eltérések akadályozhatják a kereskedelmet és torzíthatják a Közösségen belüli versenyt, ezáltal közvetlen hatással lehetnek a belsı piac létrehozására és mőködésére. A nemzeti jogszabályok összehangolása az egyetlen eszköz a kereskedelmi akadályok kialakulása és a tisztességtelen verseny megelızésére. Az irányelv hatályának az összes energiával kapcsolatos termékre történı kiterjesztésének köszönhetıen minden jelentıs, energiával kapcsolatos termék tekintetében közösségi szinten harmonizálni lehet a környezetbarát tervezésre vonatkozó követelményeket.

(3) Az energiával kapcsolatos termékekre esik a Közösség természeti erıforrás- és energiafogyasztásának nagy része. Ezenkívül számos egyéb fontos hatást is gyakorolnak a környezetre. A közösségi piacon rendelkezésre álló termékcsoportok túlnyomó többségének rendkívül eltérı környezeti hatása van, még hasonló mőködési teljesítmény esetén is. A fenntartható fejlıdés érdekében ösztönözni kell e termékek

1 2008. október 22-i vélemény (Hivatalos Lapban még nem került közlésre). 2 HL C... 3 Az Európai Parlament 2009. április 24-i álláspontja. 4 HL L 191., 2005.7.22., 29. o. ║ 5 Lásd a IX. melléklet A. részét.

PE 425.403\ 49

HU

összesített környezeti hatásának folyamatos javítását, különösen a káros környezeti hatások fı forrásainak azonosításával, a környezetszennyezés továbbterjedésének elkerülésével, ha ez nem jár túlzott költségekkel.

(4) A jobb tervezés számos energiával kapcsolatos termék esetében jelentısen tudná csökkenteni a környezeti hatásokat és javítaná az energiamegtakarítást, és ezzel a vállalkozásoknak és a végfelhasználóknak is anyagi megtakarítást eredményezne. Az energiát felhasználó, generáló, átadó vagy mérı termékek mellett, bizonyos energiával kapcsolatos termékek, beleértve az építıiparban használt termékeket, mint például az ablakokat, szigetelıanyagokat, vagy néhány vízfelhasználó termék, mint például a zuhanyfejek vagy a vízcsapok is jelentısen hozzá tudnának járulni ahhoz, hogy használatuk során energiát takarítsunk meg.

(5) A termékek környezetbarát tervezése az integrált termékpolitikára vonatkozó közösségi stratégia kulcskérdése. A termékek környezetvédelmi teljesítményének optimalizálását, ugyanakkor funkcionális minıségük megtartását is célzó, megelızésre irányuló megközelítés valóban új lehetıségekkel szolgál mind a gyártók és a fogyasztók, mind a társadalom egésze számára.

(6) Az energiahatékonyság javítása, melynek egyik lehetséges módja a villamos energia hatékonyabb végfelhasználása, jelentıs hozzájárulást nyújt az üvegházhatást okozó gázkibocsátásra vonatkozó közösségi célok eléréséhez. A villamos energia iránti igény a leggyorsabban növekvı energia-végfelhasználási fajta, és az e folyamatot ellensúlyozó politikai fellépés hiányában az elırejelzések szerint tovább fog növekedni az elkövetkezendı 20–30 évben. Az energiafogyasztásnak a Bizottság Európai Éghajlat-változási Programjában javasolt jelentıs csökkentése lehetséges. Az éghajlatváltozás az 1600/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozatban1 megállapított hatodik közösségi környezetvédelmi akcióprogram egyik prioritása. Az energiamegtakarítás az ellátásbiztonság növelésének és a behozataltól való függıség csökkentésének a leginkább költséghatékony módszere. Ezért jelentıs intézkedéseket és célokat kell elfogadni a keresleti oldal vonatkozásában.

(7) Már az energiával kapcsolatos termékek tervezési szakaszában intézkedéseket kell hozni, mivel úgy tőnik, hogy ez a meghatározó szakasz a termék életciklusa alatt okozott környezetszennyezés szempontjából, és a legtöbb költség itt keletkezik.

(8) A környezetbarát közösségi tervezési követelményeknek az energiával kapcsolatos termékekre történı alkalmazása érdekében összefüggı keretet kell kialakítani, a környezetvédelmi elıírásoknak megfelelı termékek szabad mozgásának biztosítása és a környezetre gyakorolt hatásuk csökkentése érdekében. Ezeknek a közösségi elıírásoknak tiszteletben kell tartaniuk a tisztességes verseny és a nemzetközi kereskedelem alapelveit.

(9) A környezetbarát tervezési követelményeket a hatodik környezetvédelmi akcióprogram céljainak és prioritásainak szem elıtt tartásával kell megállapítani, adott esetben e program erre vonatkozó tematikus stratégiájának megfelelı céljait is beleértve.

(10) Ez az irányelv az energiával kapcsolatos termékek lehetséges környezeti hatásainak csökkentése révén a magas szintő környezetvédelem megvalósítását tőzi ki célul,

1 HL L 242., 2002.9.10., 1. o.

50 /PE 425.403

HU

amely végsı soron a fogyasztók és más végfelhasználók érdekeit szolgálja. A fenntartható fejlıdés szükségessé teszi a tervezett intézkedések egészségügyi, társadalmi és gazdasági kihatásainak megfelelı figyelembevételét. A termékek hatékonyabb energia- és erıforrás-felhasználása hozzájárul az energiaellátás biztonságának növeléséhez, és csökkenti a természeti erıforrások iránti igényt, amelyek az ésszerő gazdasági tevékenység és a fenntartható fejlıdés elıfeltételei.

(11) Ha a végrehajtási intézkedés elfogadását követıen egy tagállam szükségesnek tartja fenntartani nemzeti rendelkezéseit a környezetvédelemmel kapcsolatos jelentıs szükségletekkel indokoltan, vagy újakat kíván bevezetni az adott tagállamban létezı, alkalmazandó végrehajtási intézkedés elfogadását követıen felmerülı környezetvédelmi probléma kezelése érdekében végzett tudományos kutatás eredményei alapján, megteheti ezt a Szerzıdés 95. cikkének (4), (5) és (6) bekezdésében foglalt feltételek szerint, amelyek a Bizottság elızetes értesítésérıl és jóváhagyásáról rendelkeznek.

(12) A tervezés tökéletesítésébıl származó legnagyobb környezetvédelmi haszon eléréséhez tájékoztatni kell a fogyasztókat az energiával kapcsolatos termékek teljesítményérıl és környezetvédelmi tulajdonságairól, és tanácsokkal kell ıket ellátni arra vonatkozóan, hogyan lehet a terméket környezetbarát módon használni.

(13) A hatodik környezetvédelmi akcióprogram egyik leginnovatívabb elemének tekinthetı, az „Integrált termékpolitika - az ökológiai életciklusban való gondolkodásra építés” címő, 2003. június 18-i bizottsági közleményben megfogalmazott megközelítés arra törekszik, hogy a termékek környezeti hatásait csökkentse teljes életciklusuk alatt, beleértve a nyersanyag kiválasztását és felhasználását, a gyártást, csomagolást, szállítást és forgalmazást, a használatbavételt és karbantartást, valamint a felhasználást és az életciklus végét. A környezetvédelmi javulást költséghatékony módon lehet elısegíteni – beleértve az erıforrás- és anyagfelhasználás hatékonyságát –, ha a termék környezeti hatásait már a tervezés szakaszában a teljes életciklus tekintetében figyelembe veszik, és ezáltal teljesítik a természeti erıforrásokra vonatkozó tematikus stratégia célkitőzéseit. Elegendı rugalmasságra van szükség ahhoz, hogy ezt a tényezıt már a termék tervezésekor figyelembe lehessen venni az egyéb mőszaki, funkcionális és gazdasági megfontolásokkal együtt.

(14) Bár kívánatos a környezetvédelmi teljesítmény átfogó megközelítése, a munkaterv elfogadásáig elsıdleges környezetvédelmi célnak az üvegházhatást okozó gázok csökkentését kell tekinteni az energiafelhasználás hatásfokának növelése révén.

(15) Egyes termékekre vagy ezek környezetvédelmi teljesítményére vonatkozóan szükséges és indokolt lehet külön számszerősített környezetbarát tervezési követelményeket elıírni, hogy környezeti hatásuk a lehetı legkisebb legyen. Tekintettel az Egyesült Nemzetek éghajlat-változási keretegyezményének (UNFCCC) Kiotói Jegyzıkönyve keretében vállalt kötelezettségek teljesítéséhez való hozzájárulás sürgısségére, és az ebben az irányelvben szorgalmazott integrált megközelítés sérelme nélkül, bizonyos elsıbbséget kell adni azoknak az intézkedéseknek, amelyek nagy valószínőséggel és alacsony költségkihatással csökkentik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Az ilyen intézkedések is hozzájárulhatnak a természeti erıforrások fenntartható felhasználásához, és jelentıs hozzájárulást nyújtanak a fenntartható termelés és

PE 425.403\ 51

HU

fogyasztás tízéves keretprogramjához, amelyet a fenntartható fejlıdésrıl szóló, 2002. szeptemberi johannesburgi világ-csúcstalálkozón fogadtak el.

(16) Az energiával kapcsolatos termékek készenléti és kikapcsolt állapoti energiafogyasztását — adott esetben általános alapelvként — a rendeltetésszerő mőködésükhöz szükséges minimumra kell csökkenteni.

(17) Míg a piacon, így a nemzetközi piacon is elérhetı, legjobb teljesítményt nyújtó termékeket vagy technológiákat referenciának kell tekinteni, a környezetbarát tervezési követelményszintet mőszaki, gazdasági és környezetvédelmi elemzések alapján kell meghatározni. A követelményszint meghatározási módszerének rugalmassága tovább gyorsíthatja a környezetvédelmi teljesítmény növelését. Az érdekelt felekkel az elemzés során konzultációt kell folytatni, és aktív együttmőködésükre van szükség. A kötelezı erejő rendelkezések megállapításához az érdekelt felekkel megfelelı konzultációt kell folytatni. Az ilyen konzultáció során az intézkedések fokozatos bevezetésének vagy átmeneti intézkedések meghozatalának szükségességére derülhet fény. A közbensı célok megállapítása növeli a politika elıreláthatóságát, lehetıvé teszi a termékfejlesztési ciklushoz való alkalmazkodást, és megkönnyíti az érdekelt felek számára a hosszú távú tervezést.

(18) Elınyben kell részesíteni az olyan alternatív fellépéseket, mint az ipar önszabályozása, ha ezzel gyorsabban vagy költséghatékonyabb módon lehet elérni a politikai célokat, mint kötelezı erejő rendelkezésekkel. A jogi szabályozásra akkor van szükség, ha a piaci erık nem a kívánt irányba, vagy nem elfogadható gyorsasággal fejlıdnek.

(19) Az önszabályozás, ide értve az egyoldalú kötelezettségvállalásként felajánlott önkéntes ipari vállalásokat, a gyors és költséghatékony végrehajtásnak köszönhetıen gyors fejlıdéshez vezethet, továbbá lehetıvé teszi mind a technológiai lehetıségekhez, mind a piac érzékenységéhez való rugalmas és megfelelı alkalmazkodást.

(20) A végrehajtási intézkedések alternatíváiként bemutatott önkéntes megállapodások és egyéb önszabályozó intézkedések értékeléséhez legalább az alábbi kérdésekre vonatkozó információknak rendelkezésre kell állniuk: a részvétel nyitottsága, a hozzáadott érték, a reprezentatív jelleg, a számszerősített és fokozatok szerint felállított célok, a civil társadalom részvétele, ellenırzés és jelentések, az önszabályozó kezdeményezések mőködtetésének költséghatékonysága, fenntarthatóság.

(21) A Bizottság 2002. február 17-i „A közösségi szintő környezetvédelmi megállapodásokról a szabályozási környezet egyszerősítésének és javításának akcióterve keretében” címő közleményének 6. fejezete hasznos útmutatásul szolgál az ipar önszabályozásának értékeléséhez ennek az irányelvnek a tekintetében.

(22) Ez az irányelv a környezetbarát tervezés bevezetését a kis- és középvállalkozások (kkv-k) és a mikrovállalkozások szintjén is ösztönözni kívánja. Ezt az érintett termékek fenntarthatóságáról szóló, széles körben és könnyen hozzáférhetı információval lehet elısegíteni.

(23) Az irányelv végrehajtási intézkedéseiben meghatározott, a környezetbarát tervezési követelményeknek megfelelı energiával kapcsolatos termékeket „CE” jelöléssel és megfelelı adatokkal kell ellátni, a belsı piacon való szabad forgalomba hozataluk érdekében. A végrehajtási intézkedések következetes végrehajtása szükséges

52 /PE 425.403

HU

a szabályozott, energiával kapcsolatos termékek környezetvédelmi hatásainak csökkentése és a tisztességes piaci verseny biztosítása érdekében.

(24) A végrehajtási intézkedések és a munkaterv elıkészítése során a Bizottság konzultációt folytat a tagállamok képviselıivel, továbbá az adott termékcsoportban érdekelt, például ipari felekkel, ideértve a kkv-kat és a kézmőipart, szakszervezeteket, kereskedıket, kiskereskedıket, importıröket, környezetvédı csoportokat és fogyasztói szervezeteket.

(25) A végrehajtási intézkedések elıkészítése során a Bizottság –a tagállamokban meglévı és indokoltnak tartott védelmi szintek csökkentése nélkül – megfelelı mértékben figyelembe veszi a hatályos nemzeti környezetvédelmi jogszabályokat is, különösen a mérgezı anyagokról szóló jogszabályokat, amelyeket a tagállamok szerint továbbra is fenn kellene tartani.

(26) Továbbá tekintetbe kell venni a mőszaki harmonizációs irányelvekben felhasználásra szánt modulokat és szabályokat, amelyeket a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszerérıl ║szóló, 2008. július 9-i 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat1 állapított meg.

(27) A piacfelügyelet javítása érdekében a felügyeleti hatóságok információcserét folytatnak az irányelv keretében tervezett intézkedésekrıl, tekintettel a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet elıírásainak megállapításáról szóló, 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre2. Az ilyen együttmőködésnek a lehetı legnagyobb mértékben támaszkodnia kell az elektronikus távközlési eszközökre és a vonatkozó közösségi programokra. Meg kell könnyíteni a környezetvédelmi életciklus alatti teljesítményrıl és a tervezési megoldások eredményeirıl szóló információcserét. A gyártók környezetbarát tervezési erıfeszítéseivel nyert tudásanyag összegyőjtése és terjesztése az irányelv egyik döntı jelentıségő haszna.

(28) Az illetékes szerv általában olyan köz- vagy magánszerv, amelyet hatóság nevez ki, és amely garantálja az elfogulatlanságot és a technikai szakismeretek meglétét annak vizsgálata során, hogy a termék megfelel-e az alkalmazandó végrehajtási intézkedéseknek.

(29) Figyelembe véve a meg nem felelés elkerülése érdekének jelentıségét, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy rendelkezésre álljanak a hatékony piacfelügyelethez és megfigyeléshez szükséges eszközök.

(30) A kkv-k körében végzett környezetbarát tervezési képzés és tájékoztatás tekintetében helyénvaló lehet a kísérı tevékenységek számításba vétele is.

(31) A belsı piac mőködése érdekében közösségi szinten harmonizált szabványokra van szükség. Ha egy ilyen szabványra való hivatkozást már közzétettek az Európai Unió Hivatalos Lapjában, az annak való megfelelés esetén vélelmezni lehet az ennek az irányelvnek az alapján elfogadott végrehajtási intézkedésekben meghatározott követelményeknek való megfelelést, azonban a megfelelıséget más módon is lehet igazolni.

1 HL L 218., 2008.8.13., 82.o. 2 HL L 218., 2008.8.13., 30. o.

PE 425.403\ 53

HU

(32) A harmonizált szabványok egyik fı szerepe, hogy segítsék a gyártókat az ennek az irányelvnek az alapján elfogadott végrehajtási intézkedések alkalmazása tekintetében. Az ilyen szabványok alapvetıek a mérési és vizsgálati módszerek kidolgozása szempontjából. Az általános környezetbarát tervezési követelményeket tartalmazó harmonizált szabványoknak jelentısen hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a gyártók termékeik ökológiai profilját az alkalmazandó végrehajtási intézkedések követelményeivel összhangban alakíthassák ki. Ezeknek a szabványoknak világosan meg kell határozniuk a viszonyt a mindenkori szabványelıírások és az általuk meghatározott követelmények között. A harmonizált szabványoknak nem lehet az a célja, hogy korlátokat állapítsanak meg a környezetvédelmi jellemzık vonatkozásában.

(33) Az ebben az irányelvben használt fogalommeghatározásokat illetıen kívánatos a vonatkozó nemzetközi szabványokra, így az ISO 14040-re való hivatkozás.

(34) Ez az irányelv összhangban áll a mőszaki harmonizáció és szabványosítás új megközelítési módjáról szóló, 1985. május 7-i tanácsi állásfoglalásban1 megfogalmazott új megközelítés végrehajtására, valamint a harmonizált európai szabványokra történı hivatkozásokra vonatkozó egyes elvekkel. A Tanács a szabványosítás szerepérıl Európában címő, 1999. október 28-i állásfoglalásában2 javasolta, hogy a Bizottság vizsgálja meg, miként lehet az új megközelítés elvét kiterjeszteni a jobb és egyszerőbb jogszabályalkotás által még nem szabályozott területekre.

(35) Ez az irányelv kiegészíti a meglevı közösségi eszközöket, így a háztartási készülékek energia- és egyéb erıforrás-fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetıvel történı feltüntetésérıl szóló, 1992. szeptember 22-i 92/75/EGK tanácsi irányelvet3, a közösségi ökocímke módosított odaítélési rendszerérıl szóló, 2000. július 17-i 1980/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet4, az irodai berendezésekre vonatkozó közösségi energiahatékonysági címkézési programról szóló, 2008. január 15-i 106/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet5, az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló, 2003. január 27-i 2002/96/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet6 az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló, 2003. január 27-i 2002/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet7 és a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékelésérıl, engedélyezésérıl és korlátozásáról (REACH), és az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról szóló 1907/2006/EK rendelethez való hozzáigazítás érdekében a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítésérıl szóló 67/548/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2006. december 18-i 2006/121/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet8. Ezen irányelv és a hatályos közösségi jogszabályok közötti összjáték hozzájárul a hatékonyság

1 HL C 136., 1985.6.4., 1. o. 2 HL C 141., 2000.5.19., 1. o. 3 HL L 297., 1992.10.13., 16. o. ║ 4 HL L 237., 2000.9.21., 1. o. 5 HL L 39., 2008.2.13., 1. o. 6 HL L 37., 2003.2.13., 24. o. ║ 7 HL L 37., 2003.2.13., 19. o. ║ 8 HL L 396., 2006.12.30., 1. o.

54 /PE 425.403

HU

növeléséhez és a gyártók által alkalmazandó összefüggı követelményrendszer létrehozásához.

(36) Ennek az irányelvnek a végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal1 összhangban kell elfogadni.

(37) A Bizottságot fel kell hatalmazni a 92/42/EGK, a 96/57/EK és a 2000/55/EK irányelv módosítására vagy hatályon kívül helyezésére. A módosítást vagy hatályon kívül helyezést az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(38) Továbbá a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy elfogadja a meghatározott, energiával kapcsolatos termékekre vonatkozó környezetbarát tervezési követelményeket megállapító végrehajtási intézkedéseket, ideértve végrehajtási intézkedések átmeneti idıszak alatt történı bevezetését és adott esetben a különbözı környezetvédelmi szempontok közötti egyensúlyra vonatkozó rendelkezéseket. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és ezen irányelv új, nem alapvetı fontosságú elemekkel történı kiegészítésére irányulnak, azokat az ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(39) A Bizottságnak az irányelv, beleértve végrehajtási intézkedéseit is, alkalmazása során szerzett tapasztalatai alapján felül kell vizsgálnia az irányelv mőködését, módszereit és hatékonyságát, valamint fel kell mérnie azt is, hogy helyénvaló lenne-e az irányelvet az energiával nem kapcsolatos termékekre is kiterjeszteni. A felülvizsgálat során mind a tagállamok képviselıivel, mind az érintett érdekelt felekkel konzultációt kell folytatnia.

(40) A tagállamoknak meg kell határozniuk az ezen irányelv rendelkezéseinek megszegése esetén alkalmazandó szankciók szabályait, és biztosítaniuk kell azok végrehajtását. E szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejőeknek kell lenniük.”

▌

(41) Mivel a tervezett intézkedés céljait, nevezetesen a belsı piac mőködésének a termékek megfelelı szintő környezetvédelmi teljesítménye megkövetelésével történı biztosítását a tagállamok nem tudják kielégítıen megvalósítani, és ezért az intézkedés terjedelme és hatása miatt azok közösségi szinten jobban megvalósíthatóak, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerzıdés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelıen. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelıen ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(42) Az irányelv nemzeti jogba való átültetésének kötelezettsége azon rendelkezésekre korlátozódik, amelyek a korábbi irányelvhez képest lényegi változtatást jelentenek. A változatlanul maradt rendelkezések kötelezı átültetése a korábbi irányelvbıl adódik.

(43) Ez az irányelv nem érinti a tagállamokra a IX. melléklet B. részében meghatározott irányelvek nemzeti jogba való átültetésére megállapított idıkeretekre vonatkozó kötelezettségeket.

1 HL L 184., 1999.7.17., 23. o. ║

PE 425.403\ 55

HU

(44) A hatékonyabb jogalkotásról szóló intézményközi megállapodás 34. pontjával összhangban a tagállamokat arra ösztönzik, hogy – a maguk számára, illetve a Közösség érdekében – készítsenek táblázatokat, amelyekben a lehetı legpontosabban bemutatják az irányelv és az azt átültetı intézkedések közötti megfelelést, és hogy e táblázatokat tegyék közzé.

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) Ez az irányelv az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények kereteit állapítja meg azzal a céllal, hogy biztosítsa e termékek szabad mozgását a belsı piacon.

(2) Ez az irányelv azon követelmények meghatározásáról rendelkezik, amelyeknek a végrehajtási intézkedések hatálya alá tartozó, energiával kapcsolatos termékeknek meg kell felelniük ahhoz, hogy forgalomba hozhatók és/vagy használatba vehetık legyenek. Az irányelv az energiahatékonyság és a környezetvédelem szintjének növelésével hozzájárul a fenntartható fejlıdéshez, ugyanakkor növeli az energiaellátás biztonságát.

(3) Ez az irányelv nem alkalmazható a személyszállító és árufuvarozási eszközökre.

(4) Ez az irányelv és az ennek alapján elfogadott végrehajtási intézkedések nem sértik sem a hulladékgazdálkodásra vonatkozó közösségi jogszabályok, sem a vegyi anyagokra vonatkozó közösségi jogszabályok rendelkezéseit, beleértve a fluorozott, üvegházhatást keltı gázokra vonatkozó közösségi jogszabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában:

1. „energiával kapcsolatos termék” (a továbbiakban: termék): az a termék, amely használata során hatást gyakorol az energiafogyasztásra, és amelyet az Európai Unióban hoznak forgalomba és/vagy vesznek használatba, beleértve azokat az ennek az irányelvnek a hatálya alá tartozó, energiával kapcsolatos termékekbe beépítendı alkatrészeket is, amelyeket a végfelhasználók részére szánt egyedi alkatrészként hoznak forgalomba és/vagy vesznek használatba, és amelyek környezetvédelmi teljesítményét önállóan lehet értékelni;

2. „alkatrészek és részegységek”: azok a termékekbe beépítendı részek, amelyeket nem a végfelhasználók részére szánt egyedi alkatrészként hoznak forgalomba és/vagy vesznek használatba, és amelyeknek a környezetvédelmi teljesítményét nem lehet önállóan értékelni;

56 /PE 425.403

HU

3. „végrehajtási intézkedések”: ennek az irányelvnek az alapján elfogadott intézkedések, amelyek meghatározott termékek vonatkozásában megállapítják a környezetbarát tervezési követelményeket és a környezetvédelmi jellemzıket;

4. „forgalomba hozatal”: egy terméknek a közösségi piacon elsı alkalommal történı megjelenése a Közösségen belüli forgalmazás vagy használat céljából, akár ellenszolgáltatás fejében, akár térítésmentesen, és az alkalmazott eladási technikáktól függetlenül;

5. „használatbavétel”: egy termék elsı, közösségi végfelhasználó részérıl történı rendeltetésszerő használatbavétele;

6. „gyártó”: bármely természetes vagy jogi személy, aki ennek az irányelvnek a hatálya alá tartozó termékeket gyárt, és felelıs azért, hogy az energiafelhasználó termék – saját neve vagy védjegye alatt, vagy a gyártó saját használatára történı – forgalomba hozatalára és/vagy használatbavételére tekintettel megfeleljen ennek az irányelvnek. Az elsı mondatban meghatározott gyártó vagy a 8. pontban meghatározott importır hiányában gyártónak kell tekinteni bármely természetes vagy jogi személyt, aki az ennek az irányelvnek a hatálya alá tartozó termékeket forgalomba hoz és/vagy használatba vesz;

7. „meghatalmazott képviselı”: bármely természetes vagy jogi személy, aki a Közösségben székhellyel rendelkezik, és írásos meghatalmazást kapott a gyártótól, hogy nevében eljárva teljesítse az ebben az irányelvben meghatározott valamennyi kötelezettséget és alaki követelményt, vagy azok egy részét;

8. „importır”: a Közösségben székhellyel rendelkezı bármely természetes vagy jogi személy, aki üzleti tevékenysége során egy harmadik országból származó terméket a közösségi piacon forgalomba hoz;

9. „anyagok”: minden olyan anyag, amelyet a termék életciklusa alatt felhasználtak;

10. „terméktervezés”: azon eljárások sorozata, amelyekkel egy termék jogi, mőszaki, biztonsági, funkcionális, piaci vagy egyéb követelményeit az egy termék mőszaki adataivá alakítják át;

11. „környezetvédelmi jellemzı”: egy termék olyan eleme vagy funkciója, amely életciklusa alatt a környezettel kölcsönhatásba léphet;

12. „környezeti hatás”: a környezetben végbement bárminemő változás, amely részben vagy egészben egy termék miatt, annak életciklusa alatt következett be;

13. „életciklus”: egy termékre jellemzı, egymásra következı és egymással kapcsolatban levı szakaszok a nyersanyag felhasználásától a végsı ártalmatlanításig;

14. „újrafelhasználás”: bármely olyan mővelet, amely révén egy terméket vagy alkatrészeit az elsı használatot követıen az eredeti rendeltetésével azonos célra használják, beleértve a begyőjtıhelyre, forgalmazóhoz, újrahasznosítóhoz vagy gyártóhoz visszajuttatott termék folyamatos használatát, továbbá egy termék felújítást követı újbóli használatbavételét;

PE 425.403\ 57

HU

15. „újrafeldolgozás”: olyan termelési folyamat, amelynek során a hulladékot az eredeti célra, vagy más, az energia visszanyerésétıl eltérı célra dolgozzák fel;

16. „energia-visszanyerés”: a hulladék tüzelıanyagként, közvetlen égetéssel történı felhasználása energiafejlesztés céljából más hulladékkal együtt, vagy anélkül, de a fejlesztett hı visszanyerésével;

17. „visszanyerés”: bármilyen, a hulladékokról szóló, 2006. április 5-i 2006/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1 II. B. mellékletében elıírt mővelet alkalmazása;

18. „hulladék”: bármilyen anyag vagy tárgy, amely a 2006/12/EK irányelv I. mellékletében meghatározott kategóriákba sorolható, amelyet selejteztek vagy selejtezni szándékoznak, vagy azok selejtezése szükséges;

19. „veszélyes hulladék”: minden olyan hulladék, amely az 1991. december 12-i 91/689/EGK tanácsi irányelv2 1. cikke (4) bekezdésének hatálya alá tartozik;

20. „ökológiai profil”: a termékre vonatkozó végrehajtási intézkedéseknek megfelelı leírás, amely egy termékhez a teljes életciklusa során kapcsolódó, a környezeti hatások szempontjából jelentıs és mérhetı fizikai mennyiségekkel kifejezhetı inputokat és outputokat (anyagokat, emissziót és hulladékot) tartalmazza;

21. „környezetvédelmi teljesítmény”: egy termék esetében a gyártónak a termék környezetvédelmi jellemzıi terén elért eredményei, amelyeket a mőszaki dokumentációban foglalnak össze;

22. „a környezetvédelmi teljesítmény növelése”: egy termék környezetre gyakorolt hatását több generáción keresztül csökkentı eljárások, bár nem szükségszerően a termék valamennyi környezetvédelmi jellemzıjére egyszerre kiterjedıen;

23. „környezetbarát tervezés”: a környezetvédelmi szempontok integrálása a termék tervezésébe azzal a céllal, hogy a termék környezetvédelmi teljesítménye annak egész életciklusára kiterjedıen javuljon;

24. „környezetbarát tervezési követelmény”: egy termékkel vagy egy termék megtervezésével kapcsolatos minden olyan követelmény, vagy, amelynek célja a környezetvédelmi teljesítmény növelése, vagy bármely olyan információszolgáltatási követelmény, amely a termék környezetvédelmi jellemzıivel kapcsolatos;

25. „általános környezetbarát tervezési követelmény”: bármely, egy termék ökológiai profiljára, mint egészre alapozott környezetbarát tervezési követelmény, egyes különös környezetvédelmi jellemzıkre vonatkozó meghatározott határértékek nélkül;

26. „különös környezetbarát tervezési követelmény”: számszerősített és mérhetı környezetbarát tervezési követelmény, amely egy terméknek egy meghatározott környezetvédelmi jellemzıjére vonatkozik, például a használat közbeni energiafogyasztásra, és amelyet az adott kimenı teljesítmény egységére számítottak ki;

1 HL L 114., 2006.4.27., 9.o. ║ 2 HL L 377., 1991.12.31., 20. o. ║

58 /PE 425.403

HU

27. „harmonizált szabvány”: egy elismert szabványügyi testület által a Bizottság megbízása alapján a mőszaki szabványok és szabályok terén történı információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben1 megállapított eljárásokkal összhangban az európai követelmény meghatározására elfogadott, kötelezı erıvel nem bíró mőszaki feltételek.

3. cikk

Forgalomba hozatal és/vagy használatbavétel

1. A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a végrehajtási intézkedések hatálya alá tartozó termékek csak akkor legyenek forgalomba hozhatók és/vagy használatba vehetık, ha megfelelnek az említett intézkedéseknek és az 5. cikknek megfelelı CE-jelöléssel vannak ellátva.

2. A tagállamok kijelölik a piacfelügyeletben illetékes hatóságokat. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy ezek a hatóságok megfelelı hatáskörrel rendelkezzenek, és azt felhasználják annak érdekében, hogy az ezen irányelv alapján ıket megilletı megfelelı intézkedéseket meg tudják hozni. A tagállamok meghatározzák az illetékes hatóság feladatait, hatáskörét és szervezeti formáját, amelyek a következıkre jogosultak:

i. i. a szükséges termék megfelelıségi vizsgálatoknak a megfelelı mértékben történı lebonyolítására, és a gyártónak vagy meghatalmazott képviselıjének a nem megfelelı terméknek a piacról történı visszahívására való kötelezésére a 7. cikk értelmében;

ii. a végrehajtási intézkedésekkel összhangban, az érintett felek részérıl minden szükséges információ rendelkezésre bocsátása;

iii. termékminta-vétel és a termékminták megfelelıségi vizsgálata.

3. A tagállamok a piacfelügyelet eredményeirıl tájékoztatják a Bizottságot, és amennyiben szükséges, a Bizottság ezt az információt más tagállamoknak is átadhatja.

4. A tagállamok biztosítják, hogy a fogyasztóknak és más érdekelt feleknek módjuk legyen észrevételeket tenni az illetékes hatóságok számára a termék megfelelıségével kapcsolatban.

4. cikk

Az importır felelıssége

Amennyiben a gyártó nem rendelkezik székhellyel a Közösség területén, és nincs meghatalmazott képviselı, az importır köteles:

− biztosítani, hogy a forgalomba hozott vagy használatba vett termék megfeleljen ennek az irányelvnek és az alkalmazandó végrehajtási intézkedésnek,

1 HL L 204., 1998.7.21., 37. o. ║

PE 425.403\ 59

HU

− elérhetı megfelelési nyilatkozattal és mőszaki dokumentációval rendelkezni.

5. cikk

Jelölés és megfelelıségi nyilatkozat

(1) A végrehajtási intézkedések hatálya alá tartozó termék forgalomba hozatala és/vagy használatbavétele elıtt a terméket CE-megfelelıségi jelöléssel kell ellátni, és megfelelıségi nyilatkozatot kell kiállítani, amelyben a gyártó vagy meghatalmazott képviselıje tanúsítja és kijelenti, hogy a termék megfelel az alkalmazandó végrehajtási intézkedés valamennyi vonatkozó rendelkezésének.

(2) A CE-megfelelıségi jelölés a „CE” kezdıbetőkbıl áll, a III. mellékletben szereplı mintának megfelelıen.

(3) A megfelelıségi nyilatkozat a VI. mellékletben meghatározott adatokat és a megfelelı végrehajtási intézkedésre való utalást tartalmazza.

(4) Tilos a terméken olyan jelzések feltüntetése, amelyek félrevezethetik a felhasználókat a CE-megfelelıségi jelölés jelentését és formáját illetıen.

(5) A tagállamok elıírhatják, hogy az I. melléklet 2. részének értelmében nyújtott tájékoztatás a tagállam hivatalos nyelvén/nyelvein szerepeljen, amennyiben a termék eljut a végfelhasználóhoz.

A tagállamok engedélyezhetik ezen információnak a Közösség egy vagy több hivatalos nyelvén történı feltüntetését.

Az elsı albekezdés alkalmazásában a tagállamok különösen a következıket veszik figyelembe:

a) az információ feltüntethetı-e harmonizált szimbólumok vagy elismert kódok, vagy más intézkedések segítségével;

b) a termék feltételezhetı felhasználóinak körét és a szolgáltatandó tájékoztatás jellegét.

6. cikk

Szabad mozgás

(1) A tagállamok nem tilthatják meg, nem korlátozhatják, és nem akadályozhatják egy termék területükön történı forgalomba hozatalát és használatbavételét az I. melléklet 1. részében meghatározott, az alkalmazandó végrehajtási intézkedés hatálya alá tartozó környezetbarát tervezési paraméterekkel kapcsolatos környezetbarát tervezési követelményekre történı hivatkozással abban az esetben, ha az megfelel az alkalmazandó végrehajtási intézkedés vonatkozó rendelkezéseinek, és az 5. cikknek megfelelıen CE-jelöléssel van ellátva.

60 /PE 425.403

HU

(2) A tagállamok nem tilthatják meg, nem korlátozhatják és nem akadályozhatják az 5. cikknek megfelelıen CE-jelöléssel ellátott termék területükön történı forgalomba hozatalát és használatbavételét az I. melléklet 1. részében meghatározott, az alkalmazandó végrehajtási intézkedés hatálya alá tartozó környezetbarát tervezési paraméterekkel kapcsolatos környezetbarát tervezési követelményekre történı hivatkozással abban az esetben, ha az alkalmazandó végrehajtási intézkedés értelmében nincs szükség környezetbarát tervezési követelményre.

(3) A tagállamok nem akadályozhatják meg olyan termékek bemutatását – szakmai vásárokon, kiállításokon, termékbemutatókon stb. –, amelyek nem felelnek meg az alkalmazandó végrehajtási intézkedés rendelkezéseinek abban az esetben, ha jól látható jelölés utal arra, hogy azokat nem hozzák forgalomba/veszik használatba addig, amíg az említett rendelkezéseknek való megfelelıségük nem biztosított.

7. cikk

Védzáradék

(1) Ha egy tagállam megállapítja, hogy egy, az 5. cikknek megfelelıen CE-jelöléssel ellátott és rendeltetésszerően használt termék nem felel meg az alkalmazandó végrehajtási intézkedés valamennyi rendelkezéseinek, a gyártót vagy meghatalmazott képviselıjét kötelezi arra, hogy a terméket tegye az alkalmazandó végrehajtási intézkedés rendelkezéseinek és/vagy a CE-jelölésnek megfelelıvé, és a tagállam által megállapított feltételek mellett szüntesse meg a jogsértést.

Ha elegendı bizonyíték van arra, hogy egy termék feltételezhetıen nem felel meg az elıírásoknak, a tagállamnak meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, amelyek a megfelelıség hiányának fokától függıen akár a termék forgalomba hozatalának megtiltását is jelenthetik mindaddig, amíg a megfelelıség meg nem valósul.

Ha a nem megfelelıség továbbra is fennáll, a tagállam megtiltja vagy korlátozza az adott termék forgalomba hozatalát és/vagy használatba vételét, vagy gondoskodik arról, hogy a terméket kivonják a piacról.

A forgalomba hozatal megtiltásáról, illetve a forgalomból való kivonásról a Bizottságot és többi tagállamot azonnal tájékoztatni kell.

(2) A tagállam által a termék forgalomba hozatalát és/vagy használatbavételét tiltó vagy korlátozó, ezen irányelv alapján hozott határozatnak meg kell jelölnie az alapjául szolgáló indokokat.

A határozatról azonnal értesíteni kell az érintett felet, és egyidejőleg tájékoztatást kell nyújtani részére az adott tagállamban rendelkezésére álló jogorvoslati lehetıségekrıl és ezek elıterjesztésének határidejérıl.

(3) A tagállam az (1) bekezdés alapján hozott határozatáról annak indokolásával haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot, és közli, hogy a megfelelıség mely alábbi okból nem teljesült:

a) az alkalmazandó végrehajtási intézkedés rendelkezéseinek be nem tartása;

PE 425.403\ 61

HU

b) a 10. cikk (2) bekezdésben említett harmonizált szabványok helytelen alkalmazása;

c) a 10. cikk (2) bekezdésében említett harmonizált szabványban elıforduló hiányosság.

(4) A Bizottság haladéktalanul konzultációt kezd az érintett felekkel, és mőszaki véleményt ké)rhet független külsı szakértıktıl.

A konzultációt követıen a Bizottság azonnal tájékoztatja véleményérıl a kezdeményezı tagállamot és a többi tagállamot.

Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a határozat megalapozatlan volt, errıl azonnal tájékoztatja tagállamokat.

(5) Amennyiben az (1) bekezdésben említett határozat indoka a szabványokban elıforduló hiányosság volt, a Bizottság azonnal megindítja a 10. cikk (2), (3) és (4) bekezdésében említett eljárást. A Bizottság ezzel egyidejőleg tájékoztatja a 19. cikk (1) bekezdésében említett bizottságot.

(6) A tagállamok és a Bizottság megteszik a szükséges intézkedéseket az eljárás során keletkezett információk titkos jellegének megırzésére, amennyiben ez indokolt.

(7) A tagállamok által e cikk alapján hozott határozatokat átlátható módon nyilvánosságra kell hozni.

(8) A Bizottságnak a határozatokról készített véleményét közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

8. cikk

Megfelelıségértékelés

(1) A végrehajtási intézkedés hatálya alá tartozó termék forgalomba hozatala és/vagy használatbavétele elıtt a gyártó vagy annak meghatalmazott képviselıje gondoskodik arról, hogy a termék megfelelıségértékelését az alkalmazandó végrehajtási intézkedés valamennyi vonatkozó követelményére tekintettel elvégezzék.

(2) A megfelelıségértékelési eljárás a végrehajtási intézkedésben kerül meghatározásra, és a gyártóra bízza a választást a IV. mellékletben meghatározott belsı tervezés-ellenırzés és az V. melléklet szerinti irányítási rendszer között. Megfelelıen indokolt esetben, és amennyiben ez a kockázattal arányos, a megfelelıségértékelési eljárás meghatározható a 93/465/EGK határozatban leírt vonatkozó modulok közül is.

Ha egy tagállam egy termékkel kapcsolatban a megfelelés lehetséges hiányának komoly jeleit észleli, a lehetı leghamarabb közzétesz egy indoklással ellátott megfelelıség értékelést a termékrıl, amelyet az illetékes szerv készít, lehetıvé téve adott esetben a korrekciós intézkedések megfelelı idıben történı megtételét.

Ha a végrehajtási intézkedés hatálya alá tartozó terméket a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételének lehetıvé tételérıl szóló, 2001. március 19-i 761/2001/EK európai

62 /PE 425.403

HU

parlamenti és tanácsi rendelettel1 összhangban nyilvántartásba vett szervezet tervezi, és a nyilvántartás kiterjed a tervezési feladatra, vélelmezni kell, hogy a szervezet irányítási rendszere megfelel az ezen irányelv V. mellékletében foglalt követelményeknek.

Ha a végrehajtási intézkedés hatálya alá tartozó terméket olyan szervezet tervezi, amelynek az irányítási rendszere tartalmazza a terméktervezési feladatot, és amelyet az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett harmonizált szabványokkal összhangban hajtanak végre, vélelmezni kell, hogy ez az irányítási rendszer megfelel az ezen irányelv V. mellékletében foglalt követelményeknek.

(3) A végrehajtási intézkedés hatálya alá tartozó termék forgalomba hozatalát és/vagy használatba vételét követıen a gyártónak vagy meghatalmazott képviselıjének biztosítania kell, hogy a megfelelıségértékelésre vonatkozó valamennyi dokumentum és a kiadott megfelelıségi nyilatkozatok a tagállami ellenırzésre az utolsó termék gyártását követı tíz évig rendelkezésre álljanak.

A vonatkozó dokumentumokat az erre vonatkozó megkeresés kézhezvételétıl számított tíz napon belül a tagállam illetékes hatóságának rendelkezésére kell bocsátani.

(4) A megfelelıségértékelésre vonatkozó dokumentumokat és az 5. cikk szerinti megfelelıségi nyilatkozatokat a Közösség egyik hivatalos nyelvén kell elkészíteni.

9. cikk

A megfelelıség vélelme

(1) Az 5. cikkben említett CE-jelöléssel ellátott terméket a tagállamok úgy tekintik, hogy azok megfelelnek az alkalmazandó végrehajtási intézkedés vonatkozó rendelkezéseinek.

(2) Azt a terméket, amelyre olyan harmonizált szabványokat alkalmaztak, melyek hivatkozási számát közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a tagállamok úgy tekintik, hogy az megfelel az e szabványokra alkalmazandó végrehajtási intézkedések követelményeinek.

(3) Az 1980/2000/EK rendelet alapján közösségi ökocímkével ellátott termékek esetében azon elıfeltevésbıl kell kiindulni, hogy azok megfelelnek az alkalmazandó végrehajtási intézkedésben meghatározott környezetbarát tervezési követelményeknek, amennyiben az ökocímke megfelel ezeknek a követelményeknek.

(4) Az ezen irányelv értelmében vett megfelelıség vélelme érdekében a Bizottság a 19. cikk (2) bekezdésében említett eljárás szerint eljárva határozhat arról, hogy más ökocímkék teljesítik-e az 1980/2000/EK rendelet értelmében vett közösségi ökocímkével azonos követelményeket. Az ilyen ökocímkével ellátott termékek esetében azon elıfeltevésbıl kell kiindulni, hogy megfelelnek az alkalmazandó végrehajtási intézkedésben meghatározott környezetbarát tervezési követelményeknek, amennyiben az ökocímke megfelel ezeknek a követelményeknek.

1 HL L 114., 2001.4.24., 1. o.

PE 425.403\ 63

HU

10. cikk

Harmonizált szabványok

(1) A tagállamok a lehetıségekhez mérten biztosítják, hogy meghozzák a megfelelı intézkedéseket annak érdekében, hogy az érdekelt felekkel nemzeti szinten konzultációt folytassanak a harmonizált szabványok elıkészítése és nyomon követése során.

(2) Ha egy tagállam vagy a Bizottság úgy értékeli, hogy egy harmonizált szabvány, amelynek való megfelelés esetén az alkalmazandó végrehajtási intézkedés meghatározott rendelkezéseinek való megfelelést vélelmezni kell, nem felel meg maradéktalanul ezeknek a rendelkezéseknek, az érintett tagállam, vagy a Bizottság indokolásának megküldésével együtt tájékoztatja a 98/34/EK irányelv 5. cikkével létrehozott állandó bizottságot, amely sürgısen véleményt nyilvánít. A bizottság sürgısségi eljárással véleményt alkot.

(3) A bizottság véleménye alapján a Bizottság határoz arról, hogy az érintett harmonizált szabványok hivatkozásait az Európai Unió Hivatalos Lapjában kihirdeti, nem hirdeti ki, korlátozással hirdeti ki, illetve fenntartja vagy visszavonja azokat.

(4) A Bizottság tájékoztatja az illetékes európai szabványügyi testületet, és amennyiben szükséges, új megbízást ad az érintett harmonizált szabvány felülvizsgálatára.

11. cikk

Az alkatrészekkel és részegységekkel szemben támasztott követelmények

A végrehajtási intézkedések megkövetelhetik az alkatrészeket és részegységeket forgalomba hozó és/vagy üzembe helyezı gyártóktól vagy meghatalmazott képviselıiktıl, hogy nyújtsanak megfelelı tájékoztatást a végrehajtási intézkedés hatálya alá tartozó termék gyártója részére az alkatrészek és részegységek anyagösszetételérıl, energiafogyasztásáról, anyagáról és/vagy forrásáról.

12. cikk

Igazgatási együttmőködés és információcsere

(1) A tagállamok biztosítják a megfelelı intézkedések meghozatalát annak érdekében, hogy az ezen irányelv végrehajtására illetékes hatóságokat az egymással való együttmőködésre ösztönözzék, valamint arra, hogy ezen irányelv mőködésének és különösen a 7. cikk végrehajtásának elısegítése érdekében információval lássák el egymást és a Bizottságot.

Az igazgatási együttmőködés és információcsere során a lehetı legnagyobb mértékben ki kell használni az elektronikus kommunikációs eszközök és a vonatkozó közösségi programok által nyújtott lehetıségeket.

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot arról, hogy melyek az ezen irányelv végrehajtásáért felelıs hatóságok.

64 /PE 425.403

HU

(2) A Bizottság és a tagállamok közötti információcsere tartalmát és módját a 19. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell megállapítani.

(3) A Bizottság meghozza a megfelelı intézkedéseket a tagállamok közötti, e cikkben említett együttmőködés ösztönzése és az ahhoz történı hozzájárulás érdekében.

13. cikk

Kis- és középvállalkozások

(1) A kkv-knak és a mikrovállalkozásoknak szánt programok keretében a Bizottság számításba veszi azokat a kezdeményezéseket, amelyek segítenek a kkv-nak és a mikrovállalkozásoknak termékeik tervezése során beépíteni a környezetvédelmi szempontokat, ideértve az energiahatékonyságot is.

(2) A végrehajtási intézkedést az érintett termékágazatban tevékenykedı kkv-k jellegzetességeire vonatkozó iránymutatások kísérhetik. Amennyiben szükséges, és az (1) bekezdésnek megfelelıen, a Bizottság további szakmai anyagokat készíthet ezen irányelv kkv-k általi végrehajtásának megkönnyítése céljából.

(3) A tagállamok biztosítják a kkv-k és a mikrovállalkozások ösztönzését arra, hogy már a terméktervezés szakaszában környezetvédelmi szempontból megfelelı megközelítést válasszanak és alkalmazkodjanak a jövıbeli európai jogszabályokhoz.

14. cikk

A fogyasztók tájékoztatása

A gyártók biztosítják, hogy az alkalmazandó végrehajtási intézkedéssel összhangban – az általuk megfelelınek tartott formában – a termékek fogyasztói tájékoztatást kapjanak az alábbiakról:

− a termék tartós felhasználhatóságában a fogyasztók által esetlegesen betöltött szerep,

− amennyiben a végrehajtási intézkedések megkívánják, a termék ökológiai jellemzıi és a környezetbarát tervezés elınyei.

15. cikk

Végrehajtási intézkedések

(1) Amennyiben egy termék megfelel a (2) bekezdésben felsorolt feltételeknek, a (3) bekezdés b) pontjának megfelelıen egy végrehajtási intézkedés vagy egy önszabályozó rendelkezés hatálya alá tartozik. Az ilyen végrehajtási intézkedéseket, amelyek ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítására irányulnak, a 19. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(2) Az (1) bekezdésben említett feltételek az alábbiak:

PE 425.403\ 65

HU

a) a termék Közösségen belül értékesített mennyisége jelentıs, amire az utal, hogy ez a mennyiség a rendelkezésre álló legfrissebb adatok szerint meghaladja az évi 200000 egységet;

b) figyelembe véve a forgalomba hozott és/vagy használatba vett mennyiségeket, a termék az 1600/2002/EK döntésben meghatározott közösségi stratégiai prioritások értelmében jelentıs környezeti hatást gyakorol a Közösségen belül;

c) a termék jelentısen hozzájárulhat környezeti hatásának javításához anélkül, hogy ez túlzott költségekkel járna, különös tekintettel az alábbiakra:

− egyéb vonatkozó közösségi jogszabály hiánya, vagy a piaci erık alkalmatlansága a kérdés megfelelı kezelésére;

− a piacon rendelkezésre álló, azonos funkciójú termékek környezetvédelmi teljesítménye közötti nagy eltérés.

(3) A végrehajtási intézkedések tervezeteinek elıkészítése során a Bizottság a 19. cikk (1) bekezdésében említett bizottság véleményét, valamint a következıket veszi figyelembe:

a) az 1600/2002/EK határozatban, illetve a Bizottság Európai Éghajlatváltozási Programjában (European Climate Change Program — ECCP) meghatározott közösségi környezetvédelmi prioritásokat;

b) a vonatkozó közösségi jogszabályokat és önszabályozást, ideértve az önkéntes vállalásokat, amelyek a 17. cikknek megfelelı értékelést követıen feltételezhetıleg gyorsabban vagy kevesebb költséggel érik el a stratégiai célokat, mint a kötelezı elıírások.

(4) A végrehajtási intézkedések tervezeteinek készítése során a Bizottság:

a) figyelembe veszi a termék életciklusát és valamennyi lényeges környezetvédelmi jellemzıjét, többek között az energiahatékonyságot. A környezetvédelmi jellemzık elemzésének mélysége és javításuk megvalósíthatósága arányban áll a jelentıségükkel. A termék lényeges környezetvédelmi jellemzıire vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények elfogadása nem húzódhat el indokolatlanul az egyéb jellemzıkkel kapcsolatos bizonytalanságok miatt;

b) értékelést készít a környezetre, a fogyasztókra és a gyártókra (beleértve a kkv-kat) gyakorolt hatásról a versenyképesség – beleértve a Közösségen kívüli piacokon fennálló versenyképességet is –, az innováció, a piacra jutás, valamint a költségek és nyereségek tekintetében;

c) figyelembe veszi a tagállamok által lényegesnek tekintett nemzeti környezetvédelmi jogszabályokat;

d) megfelelı konzultációt folytat az érdekelt felekkel;

e) indoklást készít a b) pontban említett értékelés alapján tervezett végrehajtási intézkedésekrıl;

66 /PE 425.403

HU

f) meghatározza az átültetés idıpontját (idıpontjait), minden közbensı szakaszt vagy átmeneti intézkedést vagy idıszakot, különös tekintettel a kkv-kra, vagy az elsısorban általuk gyártott egyedi termékcsoportokra gyakorolt lehetséges hatásokra.

(5) A végrehajtási intézkedésnek a következı feltételeknek kell megfelelniük:

a) a felhasználó szempontjából nem gyakorolhatnak jelentıs negatív hatást a termék mőködıképességére;

b) nem gyakorolhatnak káros hatást az egészségre, biztonságra és a környezetre;

c) nem gyakorolhatnak jelentıs negatív hatást a fogyasztókra, különösen a termék elérhetıségére és az életciklusa alatti költségekre tekintettel;

d) nem gyakorolhatnak jelentıs negatív hatást az ipar versenyképességére;

e) elvben a környezetbarát tervezési követelmények elıírása nem eredményezheti azt, hogy a gyártókra egy meghatározott, oltalom alatt álló technológiát kényszerítsenek;

f) nem járhat túlzott adminisztratív terhekkel a gyártókra nézve.

(6) A végrehajtási intézkedések a környezetbarát tervezési követelményeket az I. és/vagy a II. melléklet rendelkezéseivel összhangban határozzák meg.

Különös környezetbarát tervezési követelményeket kell bevezetni az egyes, jelentıs környezeti hatással járó környezetvédelmi jellemzıkre vonatkozóan.

A végrehajtási intézkedések arról is rendelkezhetnek, hogy az I. melléklet 1. részében felsorolt környezetbarát tervezési paraméterek közül egyes paraméterek vonatkozásában nem szükséges környezetbarát tervezési követelményt megállapítani.

(7) A követelményeket úgy kell megfogalmazni, hogy a piacfelügyeleti hatóságok meg tudják vizsgálni a terméknek a végrehajtási intézkedésekben megállapított követelményeknek történı megfelelését. A végrehajtási intézkedések meghatározzák, hogy a vizsgálatot közvetlenül a terméken vagy a termék mőszaki dokumentációja alapján kell elvégezni.

(8) A végrehajtási intézkedések magukban foglalják a VII. mellékletben felsorolt elemeket.

(9) A Bizottság által a végrehajtási intézkedések elıkészítése során felhasznált jelentısebb tanulmányokat és elemzéseket nyilvánosan hozzáférhetıvé kell tenni, különös tekintettel az érdekelt kkv-k egyszerő hozzáférésére és az általuk történı egyszerő felhasználásra.

(10) Adott esetben a környezetbarát tervezésre vonatkozó feltételeket megállapító végrehajtási intézkedés tartalmaz a különbözı környezetvédelmi szempontok mérlegelésére vonatkozó rendelkezéseket. Ezen intézkedéseket, amelyek ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítására irányulnak, a

PE 425.403\ 67

HU

19. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

16. cikk

Munkaterv

(1) A 15. cikkben megállapított kritériumokkal összhangban és a 18. cikkben említett konzultációs fórummal folytatott konzultációt követıen a Bizottság legkésıbb 2011. október 21-ig munkatervet készít, amelyet nyilvánosan hozzáférhetı tesz.

A munkaterv a következı három évre vonatkozó, tájékoztató jellegő listát tartalmaz azokról a termékcsoportokról, amelyek tekintetében a végrehajtási intézkedések elfogadását prioritásként kezelik.

A Bizottság, a konzultációs fórummal folytatott konzultációt követıen, rendszeresen módosítja a munkatervet.

(2) Az (1) bekezdésben említett elsı munkaterv elkészültéig tartó átmeneti idıszakban azonban, a 15. cikkben megállapított kritériumokkal összhangban, valamint a konzultációs fórummal folytatott konzultációt követıen, a Bizottság adott esetben elızetesen bevezet:

− végrehajtási intézkedéseket azokkal a termékekkel kezdve, amelyeket az ECCP úgy határozott meg, mint amelyek igen nagy jelentıségőek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának költséghatékony csökkentésében, így például a főtı- és vízmelegítı berendezések, az elektromos motorrendszerek, a világítás mind a háztartási, mind pedig szolgáltatói szektorokban, a háztartási berendezések, az irodai berendezések mind a háztartási, mind pedig szolgáltatói szektorokban, a szórakoztató elektronika, valamint a HVAC (hőtı, szellıztetı és légkondicionáló) rendszerek;

− egy külön végrehajtási intézkedést, amely egy termékcsoportra csökkenti a készenléti veszteségeket.

Ezen intézkedéseket, amelyek ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítására irányulnak, a 19. cikk (3) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

17. cikk

Önszabályozás

Az ezen irányelvvel összefüggésben a végrehajtási intézkedések alternatívájaként elıterjesztett önkéntes vállalásokat vagy egyéb önszabályozó intézkedéseket legalább a VIII. melléklet alapján értékelni kell.

18. cikk

Konzultációs fórum

68 /PE 425.403

HU

A Bizottság biztosítja, hogy tevékenységének gyakorlása során minden egyes végrehajtási intézkedés tekintetében figyelembe vegye a tagállamok és minden jelentıs, az adott termék/termékcsoport vonatkozásában érdekelt fél képviselıinek, így az ipar, a kkv-k, a kézmőipar, a szakszervezetek, a kereskedık, a kiskereskedık, az importırök, a környezetvédı csoportok és fogyasztói szervezetek arányos részvételét. Ezek a felek hozzájárulnak különösen a végrehajtási intézkedések meghatározásához és felülvizsgálatához, a létrehozott piacfelügyeleti mechanizmusok hatékonyságának vizsgálatához és az önkéntes vállalások vagy egyéb önszabályozó intézkedések értékeléséhez. Ezek a felek konzultációs fórum keretében találkoznak. A fórum eljárási szabályait a Bizottság állapítja meg.

19. cikk

A bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot munkájában egy bizottság segíti.

(2) Ahol erre a cikkre történik hivatkozás, az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, figyelemmel az annak 8. cikkében foglalt rendelkezésekre.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikke (6) bekezdésében meghatározott idıszak három hónap.

3. Az e bekezdésre történı hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (1)–(4) bekezdéseit, valamint 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

20. cikk

Szankciók

A tagállamok meghatározzák az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti jogszabályaik megszegésére vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést megtesznek azok végrehajtásának biztosítása érdekében. Az elıírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejőeknek kell lenniük, tekintettel a nem megfelelıség fokára és a közösségi piacon forgalomba hozott nem megfelelı termékek mennyiségére. A tagállamok legkésıbb a 23. cikk (1) bekezdésében meghatározott idıpontig értesítik ezekrıl a rendelkezésekrıl a Bizottságot, és haladéktalanul bejelentenek valamennyi késıbbi, ezeket érintı módosítást.

21. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság legkésıbb 2012-ig ▌ felülvizsgálja ezen irányelv és végrehajtási intézkedéseinek hatékonyságát, beleértve, többek között:

−−−− a jelentıs környezetvédelmi paraméterek, így például az erıforrások felhasználásának azonosítását és lefedettségét, figyelembe véve a termékek teljes életciklusát,

−−−− a végrehajtási intézkedések küszöbértékeit;

−−−− a piacfelügyeleti mechanizmusokat és

PE 425.403\ 69

HU

−−−− minden ezzel kapcsolatban létrejött önszabályozást.

A Bizottság e felülvizsgálatot követıen és különösen figyelembe véve a jelen irányelv alkalmazási körének kiterjesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, a 18. cikkben említett konzultációs fórummal folytatott konzultációt követıen megvizsgálja az irányelv alkalmazási köre kiterjesztésének indokoltságát nem energiával kapcsolatos termékekre, hogy ezáltal jelentısen csökkenjen a környezetre gyakorolt hatásuk teljes életciklusuk alatt, és adott esetben ezen irányelv módosítására vonatkozó javaslatot nyújt be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.

22. cikk

Titoktartás

A 11. cikkben és az I. melléklet 2. részében említett, a gyártókat és/vagy meghatalmazott képviselıiket terhelı adatszolgáltatási követelményeknek arányosaknak kell lenniük, és figyelembe kell venniük a kereskedelmileg érzékeny információk titkosságára vonatkozó jogos igényt.

23. cikk

Átültetés nemzeti jogba

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy legkésıbb […]-ig* megfeleljenek az 1–9., 11., 14., 15. és 20.[…] cikkeknek és az I–V., VII. és VIII. mellékleteknek. E rendelkezések szövegét ▌ haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.

A tagállamok által elfogadott rendelkezéseknek hivatkozniuk kell erre az irányelvre, vagy hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozással együtt kell megjelenniük. A rendelkezéseknek tartalmazniuk kell egy arra vonatkozó nyilatkozatot is, hogy a hatályban lévı törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek az ezen irányelvvel hatályon kívül helyezett irányelvre történı hivatkozásai erre az irányelvre való hivatkozásként értelmezendık. A hivatkozás módját és a nyilatkozat formáját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok megküldik a Bizottságnak nemzeti joguk azon fıbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv tárgykörében fogadnak el.

24. cikk

Hatályon kívül helyezés

A IX. melléklet A. részében felsorolt irányelvvel módosított 2005/32/EK irányelv a IX. melléklet B. részében meghatározott irányelvek nemzeti jogba való átültetésére megállapított határidıkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett irányelvre való hivatkozásokat erre az irányelvre való hivatkozásként kell értelmezni, a X. mellékletben szereplı megfelelési táblázatnak megfelelıen.

25. cikk * HL: Kérem a dátum beillesztését. Az irányelv hatályba lépését követı 12 hónap.

70 /PE 425.403

HU

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követı huszadik napon lép hatályba.

26. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt ║ az Európai Parlament részérıl a Tanács részérıl az elnök az elnök

PE 425.403\ 71

HU

I. MELLÉKLET

AZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETBARÁT TERVEZÉSI KÖVETELMÉNYEK MEGHATÁROZÁSÁRA SZOLGÁLÓ MÓDSZER

(A 15. CIKKBEN EMLÍTETTEK SZERINT)

Az általános környezetbarát tervezési követelmények célja a termékek környezetvédelmi teljesítményének határértékek megállapítása nélkül történı növelése, mindenekelıtt a lényeges környezetvédelmi jellemzıkre koncentrálva. Az e melléklet szerinti módszert akkor kell alkalmazni, ha a vizsgált termékcsoport határértékeinek megállapítása nem célszerő. A Bizottság a 19. cikkben említett bizottság elé terjesztendı végrehajtási intézkedés-tervezet készítése során meghatározza azokat a lényeges környezetvédelmi jellemzıket, amelyeket a végrehajtási intézkedésben kell elıírni.

A 15. cikknek megfelelıen megállapítandó általános környezetbarát tervezési követelményeket tartalmazó végrehajtási intézkedés elıkészítése során a Bizottság — a végrehajtási intézkedéssel érintett termék tekintetében megfelelı módon — meghatározza a vonatkozó környezetbarát tervezési paramétereket az 1. részben felsoroltak közül, a tájékoztatási kötelezettségeket a 2. részben felsoroltak közül, és a gyártóval szemben a 3. részben felsorolt követelményeket.

1. RÉSZ A TERMÉKEKRE VONATKOZÓ KÖRNYEZETBARÁT TERVEZÉSI PARAMÉTEREK

1.1. A lényeges környezetvédelmi jellemzıket a termék életciklusának következı szakaszaihoz hozzárendelve kell megállapítani, amennyiben azok a termék tervezéséhez kapcsolódnak:

a) nyersanyag kiválasztása és felhasználása;

b) gyártás;

c) csomagolás, szállítás és forgalmazás;

d) használatbavétel és karbantartás;

e) használat;

f) az életciklus vége, vagyis a terméknek az elsı használat befejezésétıl a végsı ártalmatlanításig tartó állapota.

1.2. Minden egyes szakaszban a következı, vonatkozással bíró környezetvédelmi jellemzıket kell értékelni:

a) a becsült anyag-, energiafogyasztás, egyéb források, pl. friss víz fogyasztása;

b) elızetesen kiszámított lég-, víz- és talajszennyezés;

c) várható ártalmas fizikai hatások, pl. zaj, rezgés, sugárzás, elektromágneses tér;

72 /PE 425.403

HU

d) a várhatóan keletkezı hulladék mennyisége;

e) az újrafelhasználás, újrafeldolgozás, anyagok és/vagy energia visszanyerésének lehetıségei, tekintettel a 2002/96/EK irányelvre.

1.3. Egy termékre vonatkozóan az elızı pontban említett környezetvédelmi jellemzık növelése lehetıségének értékelésére különösen a következı paramétereket kell megfelelıen felhasználni, illetve másokkal kiegészíteni szükség esetén:

a) a termék súlya és térfogata;

b) az újrafeldolgozás során nyert anyagok felhasználása;

c) energia, víz és egyéb források felhasználása az életciklus alatt;

d) a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítésérıl szóló, 1967. június 27-i 67/548/EGK tanácsi irányelv1 értelmében az egészségre és/vagy a környezetre ártalmasnak minısített anyagok felhasználása, tekintettel az egyes meghatározott anyagok forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozó jogszabályok, így a 76/769/EGK, illetve a 2002/95/EK rendelkezéseire;

e) a rendeltetésszerő használathoz és karbantartáshoz szükséges fogyóanyagok mennyisége és jellemzıi;

f) az újrafelhasználás és újrafeldolgozás mutatói: a felhasznált anyagok és alkatrészek száma; a szabványos alkatrészek felhasználása; a szétszereléshez szükséges idı; a szétszereléshez szükséges szerszámok bonyolultsága; az alkatrészeket és anyagokat kódoló szabványoknak az újrafelhasználásra és újrafeldolgozásra alkalmas anyagok és alkatrészek elkülönítésére történı használata (beleértve a mőanyagok ISO-szabványok szerinti jelölését is); a könnyen visszaforgatható anyagok használata; az értékes és más visszaforgatható alkatrészekhez és anyagokhoz való könnyő hozzáférés; a veszélyes anyagokat tartalmazó alkatrészekhez és anyagokhoz való könnyő hozzáférés;

g) használt alkatrészek beépítése;

h) az alkatrészek és teljes részegységek újrafelhasználására és újrafeldolgozására káros mőszaki megoldások elkerülése;

i) az életciklus mutatói: a legkisebb garantált élettartam, a tartalék alkatrészek minimális rendelkezésre állásának ideje, modulrendszerő felépítés, fejleszthetıség, javíthatóság;

j) a keletkezı hulladék és a keletkezı veszélyes hulladék mennyisége;

k) légszennyezés (üvegházhatást okozó gázok, savasító vegyületek, illékony szerves vegyületek, ózonfogyasztó anyagok, a környezetet szennyezı, le nem bomló szerves anyagok, nehézfémek, finom részecskék és szuszpendált szemcsés anyagok), a nem közúti mozgó gépekbe és berendezésekbe szánt belsı égéső

1 HL L 196., 1967.8.16., 1. o. ║

PE 425.403\ 73

HU

motorok gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezıanyag-kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérıl szóló, 1997. december 16-i 97/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv sérelme nélkül;

l) vízszennyezés (nehézfémek, az oxigénegyensúlyt hátrányosan befolyásoló anyagok, le nem bomló szerves szennyezı anyagok);

m) talajszennyezés (különösen veszélyes anyagok kiszivárgása és kifolyása a termékek felhasználási fázisában és a bemosódás lehetısége a hulladékba kerülés után).

2. RÉSZ TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG

A végrehajtási intézkedések megkövetelhetik a gyártótól, hogy információt szolgáltasson azon tényezıkre vonatkozóan, amelyek az energiafelhasználó termékeknek a gyártótól eltérı felek részérıl történı kezelésének, felhasználásának, vagy újrafeldolgozásának módját befolyásolhatják. Ezen információk körébe tartozhatnak – amennyiben alkalmazható – a következık:

− a tervezıtıl származó, a gyártási folyamatra vonatkozó információ,

− a termék lényeges környezetvédelmi jellemzıire és környezetvédelmi teljesítményére vonatkozó, a termék forgalomba hozatalát kísérı fogyasztói információ, amely a fogyasztó részére lehetıvé teszi a termék ilyen jellemzıinek összehasonlítását,

−−−− a lehetı legkisebb mértékő környezetkárosítás és az optimálisan elvárható életciklus biztosítása érdekében a termék be/felszerelésének, használatának és karbantartásának módjára vonatkozó, a termék selejtezési céllal történı visszaküldésének módjáról és, ahol ez lehetséges, a tartalék alkatrészek szállíthatóságának idıtartamáról és a termék kiegészítésének lehetıségeirıl szóló fogyasztói információ,

−−−− az életciklus végén történı szétbontást, újrafeldolgozást és ártalmatlanítást kezelı létesítményekre vonatkozó információ.

Ezt az információt, amennyiben lehetséges, magán a terméken kell feltüntetni. Ennek a tájékoztatásnak figyelembe kell venni az egyéb közösségi jogszabályok vonatkozó kötelezettségeit, például a 2002/96/EK irányelvben foglaltakat.

3. RÉSZ A GYÁRTÓVAL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK

1. A végrehajtási intézkedésekben meghatározott, a termékek elıállítására jelentıs hatást gyakorló környezetvédelmi jellemzık tárgyalása kapcsán a termékek gyártója köteles a termék modell teljes életciklusára kiterjedı elemzést végezni, amely a szokásos üzemi körülményeken és a termék rendeltetési célján alapuló reális feltételezéseken alapszik. Más környezetvédelmi jellemzıket is meg lehet vizsgálni önkéntes alapon.

Az elemzés alapján a gyártó elkészíti a termék ökológiai profilját. Ezt a termék környezeti hatásaira, a termék életciklusa alatt mérhetı fizikai mennyiségekkel kifejezett és jellemzett inputokra/outputokra kell alapozni.

74 /PE 425.403

HU

2. A gyártó ezt az értékelést arra használja fel, hogy alternatív tervezési megoldásokat is mérlegeljen, és az irányadó értékek segítségével a termék elért környezetvédelmi teljesítményét hasonlítsa össze.

A Bizottság a végrehajtási intézkedésekben, az intézkedések elıkészítése során összegyőjtött információ alapján határozza meg a referenciaértékeket.

Egy adott tervezési megoldás kiválasztásakor, az összes vonatkozó jogszabályra tekintettel ésszerő egyensúlyra kell törekedni a különbözı környezetvédelmi jellemzık között, és a környezetvédelmi jellemzık és egyéb fontos követelmények között, mint pl. a biztonság, az egészségvédelem, a funkcionalitás, minıség és teljesítmény mőszaki feltételei, a gazdasági jellemzık, ideértve a gyártási költségeket és a piacképességet.

PE 425.403\ 75

HU

II. MELLÉKLET A KÜLÖNÖS KÖRNYEZETBARÁT TERVEZÉSI KÖVETELMÉNYEK

MEGHATÁROZÁSÁRA SZOLGÁLÓ MÓDSZER


A különös környezetbarát tervezési követelmények célja a termék egy kiválasztott környezetvédelmi jellemzıjének a javítása. Ez a termék életciklusának különbözı szakaszaiban adott anyagok felhasználásának csökkentésére vonatkozó követelmények formájában valósulhat meg (pl. a vízfogyasztás korlátozása a használat fázisában, vagy egy, a termékbe beépített anyag mennyiségének korlátozása, vagy az újra feldolgozott anyag minimálisan elıírt mennyisége).

A 15. cikknek megfelelıen megállapítandó különös környezetbarát tervezési követelményeket tartalmazó végrehajtási intézkedés elıkészítése során a Bizottság — a végrehajtási intézkedés által érintett terméknek megfelelıen — meghatározza a vonatkozó környezetbarát tervezési paramétereket az I. melléklet 1. részében felsoroltak közül, és a 19. cikk (2) bekezdésben említett eljárással összhangban, meghatározza e követelmények szintjét, a következıknek megfelelıen:

1. Mőszaki, környezetvédelmi és gazdasági elemzéssel ki kell választani a piacon a termék néhány reprezentatív modelljét, és meg kell határozni azokat a mőszaki lehetıségeket, melyekkel növelni lehet a termék környezetvédelmi teljesítményét, elkerülve a teljesítménynek és használati értéknek minden jelentıs csökkenését.

A mőszaki, környezetvédelmi és gazdasági elemzésnek azt is meg kell határoznia a vizsgált környezetvédelmi jellemzık tekintetében, hogy melyik a piacon elérhetı, legjobban teljesítı termék és technológia.

Az elemzések során, valamint a követelmények meghatározásakor figyelembe kell venni a nemzetközi piacokon beszerezhetı termékek teljesítményét és a más országok jogszabályaiban megállapított teljesítménymutatókat.

Az elemzés alapján és számításba véve a gazdasági és mőszaki megvalósíthatóságot, valamint a növelés lehetıségét is, a termék környezeti hatásainak minimalizálása érdekében konkrét intézkedéseket hoznak.

A felhasználás során fogyasztott energiát illetıen a fogyasztás vagy energiahatékonyság szintjét úgy kell meghatározni, hogy a termék reprezentatív modelljének végfelhasználója számára az életciklus költségeit minimalizálják, ugyanakkor más környezeti hatások következményeit is számításba vegyék. Az életciklus elemzési módszere reális diszkontrátát alkalmaz. Az életciklusköltségek az Európai Központi Bank által szolgáltatott adatokat és a termék élettartamának reális hosszúságát veszik alapul; figyelembe veszik továbbá a vételár változásainak összegét (amely az ipari költségekbıl adódó változásokból ered), a mőködési költségekét, amelyek a reprezentatív termék modellek teljes élettartamán keresztül adódó mőszaki fejlesztési lehetıségekbıl vezethetık le. A mőködési költségek elsıdlegesen az energiafogyasztást és az egyéb erıforrásokra költött pótlólagos kiadásokat (például víz vagy mosó- és tisztítószerek) jelentik.

76 /PE 425.403

HU

A jelentıs költségelemekre (mint pl. energia vagy egyéb forrás ára, a nyersanyagköltség vagy a termelés költségei, diszkontráták), és szükség esetén a külsı környezetvédelmi költségekre – beleértve az elkerült üvegházgáz-kibocsátásokat – is kiterjedı érzékenységi elemzéssel kell kimutatni, hogy lehet-e lényeges változásokra számítani, és az általános következtetések kellıen megbízhatók-e. A követelményt ennek megfelelıen kell kiigazítani.

Hasonló módszert kell alkalmazni a többi forrásra, pl. a vízre is.

2. A mőszaki, környezetvédelmi és gazdasági elemzés kifejlesztéséhez az egyéb közösségi tevékenységek keretében összegyőjtött és rendelkezésre álló információt kell felhasználni.

Ugyanez vonatkozik a világ más részein végrehajtott programokból rendelkezésre álló, az EU gazdasági partnereivel folytatott kereskedelemben megjelenı termékek különös környezetbarát tervezési követelményeinek meghatározására vonatkozó információra is.

3. A követelmény csak a terméktervezés szokásos idejének lejártát követıen léphet hatályba.

PE 425.403\ 77

HU

III. MELLÉKLET

A CE-JELÖLÉS

(AZ 5. CIKK (2) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETTEKNEK MEGFELELİEN)

A CE-jelölés magassága legalább 5 mm. Amennyiben a CE-jelölést kicsinyítik vagy nagyítják, a fenti négyzethálós rajzon megadott arányokat kell betartani.

A CE-jelölést a terméken kell rögzíteni. Amennyiben ez nem lehetséges, azt a csomagoláson és a kísérı okmányokon kell helyezni.

78 /PE 425.403

HU

IV. MELLÉKLET

BELSİ TERVEZÉS-ELLENİRZÉS


1. Ez a melléklet azt az eljárást írja le, amely szerint a gyártó vagy meghatalmazott képviselıje, aki az e melléklet 2. pontjában meghatározott kötelezettségek teljesítését végzi, biztosítja és kijelenti, hogy termék megfelel a hatályos végrehajtási intézkedés rá vonatkozó követelményeinek. A megfelelıségi nyilatkozat egy vagy több termékre vonatkozhat, és annak megırzésérıl a gyártó gondoskodik.

2. A termék megfelelıségének értékelését lehetıvé tevı mőszaki dokumentációt és a hatályos végrehajtási intézkedés követelményeit a gyártó egységes szerkezetbe foglalja.

A dokumentáció – egyebek között – a következıket tartalmazza:

a) a terméknek és rendeltetésszerő használatának általános leírása;

b) a gyártó által elvégzett környezetvédelmi értékelés vonatkozó eredményei, és/vagy a környezetvédelmi értékelésre vonatkozó szakirodalmi, vagy esettanulmányi hivatkozások, amelyeket a gyártó a termék tervezési megoldásának meghatározásánál, értékelésénél és dokumentálásánál használt fel;

c) a termék ökológiai profilja, amennyiben a végrehajtási intézkedés megköveteli;

d) a terméktervezésnek a környezetvédelmi tervezési jellemzıkre vonatkozó elemei;

e) a 10. cikkben említett megfelelı szabványok listája, amelyeket részben vagy egészben felhasználtak, továbbá egy leírást arról a megoldásról, amely megfelel a hatályos környezetvédelmi intézkedés követelményeinek, amennyiben a 10. cikk szerinti szabványok nem kerültek alkalmazásra, vagy amennyiben ezek a szabványok nem teljesen felelnek meg az alkalmazandó végrehajtási intézkedés követelményeinek;

f) az I. melléklet 2. részében meghatározottak szerint a termék környezetvédelmi tervezési jellemzıirıl szolgáltatandó adatok;

g) a környezetbarát tervezési követelmények betartását ellenırzı mérések eredményei, a mérések egyezıségének részleteivel együtt, összehasonlítva a hatályos végrehajtási intézkedés környezetbarát tervezési követelményeivel.

3. A gyártónak minden intézkedést meg kell hoznia annak biztosítására, hogy a terméket a 2. pontban említett tervezési mőszaki adatoknak megfelelıen gyártsák, és betartsák a rá vonatkozó intézkedés követelményeit.

PE 425.403\ 79

HU

V. MELLÉKLET

MEGFELELİSÉGÉRTÉKELÉSI IRÁNYÍTÁSI RENDSZER


1. Ez a melléklet azt az eljárást írja le, amely szerint az a gyártó, aki megfelel az e melléklet 2. pontjában foglalt kötelezettségeknek, biztosítja és kijelenti, hogy a termék megfelel a hatályos végrehajtási intézkedés rá vonatkozó követelményeinek. A megfelelıségi nyilatkozat egy vagy több termékre vonatkozhat, és annak megırzésérıl a gyártó gondoskodik.

2. Az irányítási rendszert fel lehet használni a termék megfelelıségének tanúsítására, feltéve hogy a gyártó alkalmazza az e melléklet 3. pontjában meghatározott környezetvédelmi elemeket.

3. Az irányítási rendszer környezetvédelmi elemei

Ez a szakasz az irányítási rendszer elemeit és azokat az eljárásokat határozza meg, amelyekkel a gyártó igazolhatja, hogy a termék megfelel a hatályos végrehajtási intézkedés rá vonatkozó követelményeinek.

3.1. A termék környezetvédelmi teljesítményére vonatkozó politika

A gyártónak igazolni kell tudnia a hatályos végrehajtási intézkedés követelményeinek való megfelelést. A gyártónak ezenfelül a termék környezetvédelmi teljesítményének növelése érdekében a célok és mutatószámok meghatározására és vizsgálatára vonatkozó keretkoncepciót kell tudni készítenie.

A gyártónak minden, a termék általános környezetvédelmi teljesítményének növelését, illetve ökológiai profilja elkészítését célzó intézkedését, amennyiben ezt a végrehajtási intézkedés megköveteli, rajzzal és mintadarabbal rendszeres és elıírt módon, írott eljárási és munkautasítások formájában kell dokumentálnia.

Ezek az eljárások és utasítások megfelelı, különösen az alábbiakra vonatkozó leírást tartalmaznak:

- a termékek megfelelıségének kimutatására készített dokumentáció listája, amelyet adott esetben rendelkezésre kell tudni bocsátani,

- a termék környezetvédelmi teljesítményének célkitőzései és mutatószámai, a szervezeti felépítés, felelısségek, a vezetıi jogkörök, a források csoportosítása, tekintettel a bevezetésükre és karbantartásukra,

- a gyártás utáni próbák és ellenırzések, amelyekkel ellenırzik a termék teljesítményét a környezetvédelmi teljesítmény mutatószámai tekintetében,

- a szükséges dokumentáció ellenırzésének eljárási és naprakészen-tartási utasításai,

- az irányítási rendszer környezetvédelmi elemeinek bevezetésének és hatékonyságának ellenırzését szolgáló módszer.

80 /PE 425.403

HU

3.2. Tervezés

A gyártó elkészíti és naprakészen tartja

a) a termék ökológiai profiljának elkészítésére szolgáló eljárási utasításokat;

b) a termék környezetvédelmi teljesítményének célkitőzéseit és mutatószámait, a technológiai lehetıségek mellett a mőszaki és gazdasági követelményekre tekintettel;

c) a célok elérésére készített ütemtervet.

3.3. Végrehajtás és dokumentáció

3.3.1. Az irányítási rendszer dokumentációjának egyebek között, különösen az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a felelısségek és hatáskörök meghatározását és dokumentálását a környezetbarát termékpolitika hatékony végrehajtása és az ellenırzési és fejlesztési intézkedésekrıl szóló jelentés érdekében;

b) a bevezetett tervezési-ellenırzési és megerısítési technikákat, a termék tervezése közben végzett eljárásokat és rendszeres méréseket;

c) a gyártónak az irányítási rendszer lényeges környezetvédelmi elemeirıl, továbbá a szükséges dokumentáció ellenırzési eljárásairól leírást kell készíteni és az információt naprakészen kell tartani.

3.3.2. A termékre vonatkozó dokumentáció különösen az alábbiakra vonatkozó leírást tartalmazza:

a) a terméknek és rendeltetésszerő használatának általános leírása;

b) a gyártó által elvégzett környezetvédelmi értékelés vonatkozó eredményei, és/vagy a környezetvédelmi értékelésre vonatkozó szakirodalmi, vagy esettanulmányi hivatkozások, amelyeket a gyártó a termék tervezési megoldásának meghatározásánál, értékelésénél és dokumentálásánál használt fel;

c) a termék ökológiai profilja, amennyiben a végrehajtási intézkedés megköveteli;

d) a környezetbarát tervezési követelmények betartását ellenırzı mérések eredményei, a mérések megfelelıségének részleteivel együtt, összehasonlítva a hatályos végrehajtási intézkedés környezetbarát tervezési követelményeivel;

e) a gyártónak termékleírásokat kell készítenie, különösen a részben vagy egészben használt harmonizált szabványokról; amennyiben a 10. cikk szerinti harmonizált szabványokat nem alkalmazták, vagy ezek a harmonizált szabványok nem felelnek meg teljesen a hatályos végrehajtási intézkedés követelményeinek, biztosítania kell a megfelelıséget;

f) az I. melléklet 2. részében meghatározottak szerint a termék környezetvédelmi tervezési jellemzıirıl szolgáltatandó adatokat.

PE 425.403\ 81

HU

3.4. Ellenırzés és helyreállító intézkedések

a) A gyártónak minden szükséges intézkedést meg kell hoznia annak biztosítására, hogy a terméket a tervezési termékleírásoknak megfelelıen gyártsák, és betartsák a termékre vonatkozó végrehajtási intézkedés követelményeit;

b) a gyártónak eljárásokat kell kidolgozni és fenntartani a nem megfelelıségek felkutatása és orvoslása érdekében, és a helyreállító intézkedések szerint kell a dokumentált eljárást módosítania;

c) a gyártónak legalább háromévente el kell végeznie az irányítási rendszer teljes belsı, környezetvédelmi szempontú ellenırzését.

82 /PE 425.403

HU

VI. MELLÉKLET

MEGFELELİSÉGI NYILATKOZAT


az EK megfelelıségi nyilatkozat a következıket tartalmazza:

1. a gyártó vagy meghatalmazott képviselıjének neve és címe;

2. a termék egyértelmő azonosításához szükséges részletes leírás;

3. ahol szükséges, az alkalmazott harmonizált szabványokra történı hivatkozások;

4. ahol szükséges, az alkalmazott egyéb mőszaki szabványokra és termékleírásokra történı hivatkozások;

5. ahol szükséges, a feltüntetett CE-jelölés alkalmazását elıíró egyéb közösségi jogszabályokra történı hivatkozás;

6. a gyártó vagy meghatalmazott képviselıje kötelezettségvállalási joggal felruházott tisztviselıjének azonosító adatai és aláírása.

PE 425.403\ 83

HU

VII. MELLÉKLET

A VÉGREHAJTÁSI INTÉZKEDÉSEK TARTALMA


A végrehajtási intézkedéseknek különösen a következıket kell tartalmazniuk:

1. az általuk meghatározott termékek típusának pontos meghatározása;

2. az általuk meghatározott termékekre vonatkozó környezetbarát tervezési követelmény(ek), az alkalmazás idıpontja, a fázis- vagy átmeneti intézkedések és idıszakok:

- általános környezetbarát tervezési követelmény(ek) esetében az I. melléklet 1.1. és 1.2. szakaszaiban említett, vonatkozó szakaszok és jellemzık, a meghatározott környezetvédelmi jellemzık fejlesztésének értékeléséhez szolgáló iránymutatásként az I. melléklet 1.3. szakaszában felsorolt, ide vonatkozó paraméterek példáival kísérve,

- különös környezetbarát tervezési követelmény(ek) szintje(i);

3. az I. melléklet 1. részében felsorolt környezetbarát tervezési paraméterek közül azok, amelyekhez nem szükséges környezetbarát tervezési követelményt meghatározni;

4. a termékek be/felszerelésével kapcsolatos követelmények, amennyiben közvetlen kihatásuk van a termék környezetvédelmi teljesítményére;

5. az alkalmazandó mérési szabványok és/vagy mérési módszerek; amennyiben harmonizált szabványok állnak rendelkezésre, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hivatkozási számokat kell használni;

6. a megfelelıség értékelésére vonatkozó, a 93/465/EGK határozatban elıírt részletek:

- amennyiben az "A" modulon kívüli más modul(oka)t kell alkalmazni, azok a tényezık, melyek e különös eljárásmód kiválasztásához vezettek,

- ahol szükséges, a harmadik fél jóváhagyása és/vagy tanúsítása alapjául szolgáló követelmények;

ha az egyéb közösségi szabályok ugyanarra a termékre más modulokat határoznak meg, az érintett követelmény vonatkozásában a végrehajtási intézkedésben meghatározott modul az alkalmazandó;

7. a gyártó által szolgáltatandó tájékoztatás, különösen a mőszaki dokumentáció azon elemeirıl, amelyek megkönnyítik annak ellenırzését, hogy a termék megfelel-e a végrehajtási intézkedésnek ;

8. az átmeneti idıszak hossza, amely alatt a tagállamok kötelesek engedélyezni olyan termékek forgalomba hozatalát és/vagy használatbavételét, amelyek a végrehajtási

84 /PE 425.403

HU

intézkedés elfogadásának idıpontjában megfelelnek a területükön hatályos rendelkezéseknek;

9. a végrehajtási intézkedés értékelésének és esetleges módosításának dátuma, figyelembe véve a technológiai fejlıdés sebességét.

PE 425.403\ 85

HU

VIII. MELLÉKLET

Azon az alapvetı jogi követelményen túlmenıen, amelyek szerint az önszabályozási kezdeményezések meg kell, hogy feleljenek a Szerzıdés valamennyi rendelkezésének (különösen a belsı piacra és a versenyre vonatkozó rendelkezéseknek) és a Közösség nemzetközi kötelezettségeinek, beleértve a többoldalú kereskedelmi szabályokat, az indikatív feltételek alábbi nem kimerítı jellegő listáját fel lehet használni az önszabályozási kezdeményezések végrehajtási intézkedés alternatívájaként történı elfogadhatóságának értékelésére ezen irányelvvel összefüggésben:

1. A RÉSZVÉTEL NYITOTTSÁGA

Az önszabályozási kezdeményezések nyitottaknak kell lenniük harmadik országok érintett gazdasági szereplıinek részvétele elıtt mind az elıkészületi, mind pedig a végrehajtási szakaszban.

2. HOZZÁADOTT ÉRTÉK

Az önszabályozási kezdeményezések (az aktuális helyzethez képest) többletértéket kell, hogy képviseljenek az érintett termék környezetvédelmi teljesítményének javítása révén.

3. REPREZENTATIVITÁS

Az önszabályozásban részt vevı vállalatok és egyesületeik az érintett gazdasági szektor szereplıinek nagy többségét — a lehetı legkevesebb kivétellel — kell, hogy képviseljék. Ügyelni kell a versenyszabályok tiszteletben tartására.

4. SZÁMSZERŐSÍTETT ÉS FOKOZATOK SZERINT FELÁLLÍTOTT CÉLOK

Az érintett felek által meghatározott célokat egy jól kidolgozott alaphoz viszonyítva, világosan és pontosan le kell fektetni. Amennyiben az önszabályozási kezdeményezés hosszú távra szól, köztes célokat is meg kell jelölni. A célok és köztes célok tiszteletben tartásának ellenırzése reális feltételek mellett és hitelesen, világos és megbízható mutatók használatával lehetséges kell, hogy legyen. A kutatásokból származó adatok és a tudományos és technikai alapinformációk meg kell hogy könnyítsék a mutatók felállítását.

5. A CIVIL TÁRSADALOM RÉSZVÉTELE

Az átláthatóság biztosítása érdekében az önszabályozási kezdeményezéseket nyilvánosságra kell hozni az interneten és egyéb elektronikus tájékoztatási eszközök segítségével.

Ugyanez vonatkozik mind az idıközi, mind pedig a végleges ellenırzési jelentésekre. Az érdekelt feleket, beleértve a tagállamokat, az ipart, a környezetvédelemmel foglalkozó nem kormányzati szervezeteket és a fogyasztóvédelmi egyesületeket, az önszabályozási kezdeményezésekkel kapcsolatban észrevételek megtételére kell felkérni.

6. FELÜGYELET ÉS JELENTÉSTÉTEL

Az önszabályozási kezdeményezések egy jól kidolgozott ellenırzési rendszert kell, hogy tartalmazzanak, amely világosan megjelöli a vállalatok és a független ellenırök felelısségi

86 /PE 425.403

HU

körét. A Bizottság szolgálatai a célok megvalósítását ellenırzik az önszabályozási kezdeményezések résztvevıivel együttmőködve.

Az ellenırzésre és jelentésre vonatkozó program részletes, átlátható és objektív kell hogy legyen. A Bizottság szolgálatai, a 19. cikk (1) bekezdésében meghatározott konzultációs fórum segítségével megvizsgálják, hogy megvalósultak-e az önkéntes vállalás vagy más önszabályozási intézkedések alapcéljai.

7. AZ ÖNSZABÁLYOZÁSI KEZDEMÉNYEZÉS MŐKÖDTETÉSÉNEK KÖLTSÉGHATÉKONYSÁGA

Az önszabályozási kezdeményezések mőködtetésének költsége, különösen ami az ellenırzést illeti, nem járhat együtt a célokhoz és más, rendelkezésre álló politikai eszközhöz képest aránytalanul nagy adminisztratív költségekkel.

8. FENNTARTHATÓSÁG

Az önszabályozási kezdeményezések meg kell, hogy feleljenek ezen irányelv politikai céljainak, beleértve az integrált megközelítést, és összhangban kell, hogy álljanak a fenntartható fejlıdés gazdasági és szociális dimenzióival. A fogyasztók érdekeinek védelmét (egészség, életminıség és gazdasági érdekek) be kell építeni a kezdeményezésekbe.

9. AZ ÖSZTÖNZÉSEK ÖSSZEEGYEZTETHETİSÉGE

Kevéssé valószínő, hogy az önszabályozási kezdeményezések a remélt eredményre vezetnek, ha más ösztönzı tényezık és intézkedések — a piaci nyomás, az adók, a nemzeti jogszabályok — ellentmondásos jelzéseket adnak a résztvevıknek. E tekintetben elengedhetetlen a politikák közötti összhang, és ezt figyelembe kell venni a kezdeményezés hatékonyságának értékelésekor.

PE 425.403\ 87

HU

IX. MELLÉKLET

A. RÉSZ

A hatályon kívül helyezett irányelv és annak módosításai (a 24. cikkben említetteknek megfelelıen)

Directive 2005/32/EC of the European Parliament and of the Council (OJ L 191, 22.7.2005, p. 29)

Directive 2008/28/EC of the European Parliament and of the Council (OJ L 81, 20.3.2008, p. 48)

csak az 1. cikk

B. RÉSZ

A nemzeti jogba való átültetésre és alkalmazásra elıírt határidık listája (a 24. cikkben említetteknek megfelelıen)

Directive Az átültetésre elıírt határidı

2005/32/EC 2007. augusztus 11.

2008/28/EC -

88 /PE 425.403

HU

X. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

Directive 2005/32/EC Ez az irányelv

1.−20. cikk 1.−20. cikk

21. cikk __________

22. cikk __________

23. cikk 21. cikk

24. cikk 22. cikk

25. cikk __________

__________ 23. cikk

__________ 24. cikk

26. cikk 25. cikk

27. cikk 26. cikk

I.−VIII. melléklet I.−VIII. melléklet

__________ IX. melléklet

__________ X. melléklet

PE 425.403\ 89

HU

MELLÉKLET

A Bizottság nyilatkozata

„A Bizottság kijelenti, hogy az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapításának kereteirıl szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv javasolt kiterjesztésének elfogadása nem befolyásolja a jelenlegi munkaprogram végrehajtását.

A Bizottság továbbá kellı mértékben figyelembe veszi az irányelv alatt szerzett tapasztalatokat a munkaprogram kialakításakor és az átdolgozott irányelv szerinti új végrehajtási intézkedésekre irányuló javaslatokban. Az irányelv 15. cikke (2) bekezdésének c) pontjával és a jobb szabályozás elveivel összhangban a Bizottság különös hangsúlyt helyez majd annak biztosítására, hogy megmaradjon az uniós jogszabályok átfogó következetessége.

A Bizottság az irányelv alkalmazási köre nem energiával kapcsolatos termékekre való, 21. cikk szerinti kiterjesztésének indokoltsága vizsgálatakor megfontolja, hogy szükséges-e a jelentıs környezetvédelmi paraméterek azonosítására és kezelésére szolgáló módszerek kiigazítása e termékek vonatkozásában.”

90 /PE 425.403

HU

P6_TA-PROV(2009)0320

Az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek ***I

Az Európai Parlament 2009. április 24-i jogalkotási állásfoglalása az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2008)0311 – C6-0203/2008 – 2008/0098(COD))

(Együttdöntési eljárás: elsı olvasat)



– tekintettel az EK-Szerzıdés 251. cikkének (2) bekezdésére és 95. cikkére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C6-0203/2008),


– tekintettel a Belsı Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére (A6-0068/2009),

1. jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2. felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez abban az esetben, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;


Módosítás 1

Rendeletre irányuló javaslat 1 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás

(1) A tagállamok jogszabályai szerint az építményeket úgy kell tervezni és kivitelezni, hogy azok ne veszélyeztessék a személyek, a háziállatok és a vagyon biztonságát.

(1) A tagállamok jogszabályai szerint az építményeket úgy kell tervezni és kivitelezni, hogy azok ne veszélyeztessék a személyek, a háziállatok és a vagyon biztonságát, és ne károsítsák a természetes vagy az ember alkotta környezetet.

Módosítás 124 Rendeletre irányuló javaslat

PE 425.403\ 91

HU

7 a preambulumbekezdés (új)


(7a) Az építmények helyszínén elıállított termékek nem tekintendık az építési termékek közösségi piacon történı szállítására vonatkozó koncepció hatálya alá tartozónak. Az építési termékeiket az építményekbe beépítı gyártók számára nem kötelezı jelleggel lehetıvé kell tenni, hogy ennek a rendeletnek megfelelıen nyilatkozzanak ezen termékek teljesítményérıl.

Módosítás 2

Rendeletre irányuló javaslat 8 a preambulumbekezdés (új)


(8a) Az építési termékek teljesítményét nem csak a mőszaki képességek és fı jellemzık tekintetében határozzák meg, hanem a termék – annak teljes életciklusa alatti – használatához kapcsolódó egészségügyi és biztonsági szempontok tekintetében is.

Módosítás 3



(10) A tagállamok által az építményekre vonatkozó elıírásokban használt módszereknek, csakúgy mint az építési termékek fı jellemzıivel kapcsolatos egyéb nemzeti jogszabályoknak összhangban kell lenniük a harmonizált mőszaki specifikációkkal.

A magyar változatot nem érinti

92 /PE 425.403

HU

Módosítás 4



(11a) Az erıforrások fenntartható felhasználásának és az építmények környezeti hatásának értékelésére a környezetvédelmi terméknyilatkozatokat (EPD) kell alkalmazni.

Módosítás 125 Rendeletre irányuló javaslat 11 b preambulumbekezdés (új)


(11b) Adott esetben a harmonizált szabványokban használt teljesítményosztályokat a fı termékjellemzık tekintetében ösztönözni kell a bizonyos építményekre vonatkozó alapvetı követelmények különbözı szintjeinek, valamint a tagállamokra jellemzı klimatikus, geológiai, földrajzi és egyéb körülmények figyelembevétele céljából. Ha a Bizottság ezeket még nem határozta meg, az európai szabványügyi testületeket fel kell jogosítani arra, hogy felülvizsgált megbízás alapján határozzák meg ezeket az osztályokat.

Módosítás 5



(14) Ezeknek a harmonizált szabványoknak tartalmazniuk kell azokat a megfelelı eszközöket, amelyekre az építési termékek fı jellemzıinek vonatkozásában történı teljesítmény harmonizált értékelésekor van szükség. A harmonizált szabványokat a Bizottság által elfogadott megbízások alapján és a 98/34/EK irányelv

(14) Ezeknek a harmonizált szabványoknak tartalmazniuk kell azokat a megfelelı eszközöket, amelyekre az építési termékek fı jellemzıinek vonatkozásában történı teljesítmény harmonizált értékelésekor van szükség. A harmonizált szabványokat a Bizottság által elfogadott megbízások alapján és a 98/34/EK irányelv

PE 425.403\ 93

HU

6. cikkének megfelelıen kell kidolgozni, és ezeknek ki kell térniük az építési termékek releváns családjaira.

6. cikkének megfelelıen kell kidolgozni, és ezeknek ki kell térniük az építési termékek releváns családjaira. A Bizottságnak intézkedéseket kell tennie a harmonizált szabványok alá tartozó termékkör bıvítése érdekében.

Módosítás 6



(14a) Elengedhetetlen, hogy az építési termékek tervezésében, gyártásában és alkalmazásában érintett fı szakmák képviseleti szervei részt vegyenek az európai mőszaki szervek munkájában, ezáltal biztosítva, hogy azok tisztességes és átlátható módon mőködnek, valamint garantálják a piac hatékonyságát.

Módosítás 7

Rendeletre irányuló javaslat 14 b preambulumbekezdés (új)


(14b) A gyártó által nyújtott tájékoztatás érthetısége érdekében a teljesítménynyilatkozatot annak a tagállamnak a hivatalos nyelvén vagy hivatalos nyelvei egyikén kell kiállítani, ahol a terméket forgalomba helyezték. Ha az érintett tagállamnak több hivatalos nyelve van, a teljesítménynyilatkozat nyelvének kiválasztásakor ki kell kérni a címzett hozzájárulását.

94 /PE 425.403

HU

Módosítás 8



(16) Annak érdekében, hogy az építési termékek gyártói és importırei a harmonizált szabványok által nem szabályozott építési termékek teljesítményérıl nyilatkozatot állíthassanak ki, európai mőszaki értékelésrıl szükséges rendelkezni.

(16) Annak érdekében, hogy az építési termékek gyártói és importırei a harmonizált szabványok által nem teljes körően vagy egyáltalán nem szabályozott építési termékek teljesítményérıl nyilatkozatot állíthassanak ki, európai mőszaki értékelésrıl szükséges rendelkezni.

Módosítás 9



(17) Annak érdekében, hogy a gyártó és az importır a forgalmazni kívánt építési termék teljesítményvizsgálatában még több rugalmasságot élvezhessen, biztosítani kell számukra, hogy a harmonizált szabványok által szabályozott termék tekintetében is európai mőszaki értékelést kérhessenek.

törölve

Módosítás 10



(19) Az európai értékelési dokumentumtervezetek kidolgozásával és az európai mőszaki értékelések kiadásával a tagállamok által a mőszaki értékelés végzésére kijelölt szerveket kell megbízni. Annak érdekében, hogy a mőszaki értékelést végzı szervek valóban rendelkezzenek az ezeknek a feladatoknak az elvégzéséhez szükséges

(19) Az európai értékelési dokumentumok kidolgozásával és az európai mőszaki értékelések kiadásával a tagállamok által a mőszaki értékelés végzésére kijelölt szerveket kell megbízni. Annak érdekében, hogy a mőszaki értékelést végzı szervek valóban rendelkezzenek az ezeknek a feladatoknak az elvégzéséhez szükséges kompetenciákkal, kijelölésük kritériumait

PE 425.403\ 95

HU

kompetenciákkal, kijelölésük kritériumait közösségi szinten kell megállapítani. Ezért elı kell írni azt is, hogy a mőszaki értékelést végzı szerveket más tagállamok mőszaki értékelést végzı szervei rendszeresen értékeljék.

közösségi szinten kell megállapítani. Ezért elı kell írni azt is, hogy a mőszaki értékelést végzı szerveket más tagállamok mőszaki értékelést végzı szervei rendszeresen értékeljék.

Módosítás 11



(20) A mőszaki értékelést végzı szerveknek létre kell hozniuk egy szervezetet, amely az európai értékelési dokumentumtervezetek kidolgozásának és az európai mőszaki értékelések kiadásának eljárásait koordinálja.

(20) A mőszaki értékelést végzı szerveknek létre kell hozniuk egy szervezetet, amely az európai értékelési dokumentumok kidolgozásának és az európai mőszaki értékelések kiadásának eljárásait koordinálja, és biztosítja azok átláthatóságát. Meg kellene bizonyosodni nevezetesen a gyártó megfelelı tájékoztatásáról, és adott esetben arról, hogy a mőszaki értékelést végzı szervek által létrehozott munkacsoportok megszervezik egy független tudományos szakértı és/vagy az említett gyártó által kijelölt szakmai szervezet meghallgatását.

Módosítás 12



(20a) A fı jellemzık között meg kell különböztetni azokat, amelyekre vonatkozólag a minimumkövetelményeket a Bizottság teljesítményszintek vagy -osztályok formájában rögzítette a megfelelı komitológiai eljárás keretében, és amelyeket az építési termék forgalomba hozatalának helyétıl függetlenül alkalmaznak.

96 /PE 425.403

HU

Módosítás 13



(22) A gyártót fel kell jogosítani arra, hogy ne legyen köteles az azon építési termékek fı jellemzıihez főzıdı teljesítményrıl nyilatkozni, amelyekre nem vonatkoznak elıírások abban a tagállamban, ahol a termékeket forgalmazni kívánja.

törölve

Módosítás 14



(23) Ha abban a tagállamban, ahol a gyártó a terméket forgalmazni kívánja, nincsenek elıírások az építési termékek fı jellemzıire, lehetıvé kell tenni a gyártó számára, hogy teljesítménynyilatkozat nélkül helyezze forgalomba az érintett terméket.

törölve

Módosítás 15



(28) Azáltal, hogy a gyártó elhelyezi vagy elhelyezteti a CE-jelölést az építési terméken, felelısséget vállal azért, hogy az adott termék megfelel a teljesítménynyilatkozatban foglaltaknak.

(28) Azáltal, hogy a gyártó, a meghatalmazott képviselı vagy az importır elhelyezi vagy elhelyezteti a CE-jelölést az építési terméken, felelısséget vállal azért, hogy az adott termék megfelel a teljesítménynyilatkozatban foglaltaknak.

PE 425.403\ 97

HU

Módosítás 16



(29) A CE-jelölést minden olyan építési terméken el kell helyezni, amelyek tekintetében a gyártó e rendelet szerint teljesítménynyilatkozatot állított ki. Teljesítménynyilatkozat hiányában tartózkodni kell a CE-jelölés használatától.

(29) A CE-jelölést minden olyan építési terméken el kell helyezni, amelyek tekintetében a gyártó e rendelet szerint teljesítménynyilatkozatot állított ki.

Módosítás 17



(30) A CE-jelölésnek kell az egyetlen olyan jelölésnek lennie, amely tanúsítja, hogy az építési termék megfelel a teljesítménynyilatkozatnak és az alkalmazandó elıírásoknak. Ezért a CE-jelöléssel ellátott építési termékeken sem a tagállamok, sem a közjogi szervek, sem az olyan magánjogi szervek, amelyek közszolgáltatásokat ellátó vállalkozásként, illetve monopolhelyzet vagy közmegbízás alapján közjogi szervként mőködnek, nem helyezhetnek el további jelöléseket, amennyiben az érintett tagállamban az adott felhasználásra vonatkozó elıírások megfelelnek a teljesítménynyilatkozatban foglaltaknak.

(30) A CE-jelölésnek kellene a termék egyetlen megfelelıségi jelölésének lennie, amely tanúsítja, hogy az építési termék megfelel a teljesítménynyilatkozatnak és az alkalmazandó közösségi harmonizációs jogszabályok elıírásainak. Mindazonáltal más jelölések is alkalmazhatók, amennyiben hozzájárulnak az építési termékek felhasználói védelmének javításához és közösségi harmonizációs jogszabályok nem rendelkeznek róluk.

Módosítás 18



(33a) A hatékony piacfelügyelet és a

98 /PE 425.403

HU

magas szintő fogyasztóvédelem biztosítása érdekében fontos, hogy az egyszerősített eljárások, amelyek lehetıvé teszik, hogy vizsgálat vagy további vizsgálat nélkül lehessen nyilatkozni egy bizonyos teljesítményszintrıl vagy -osztályról, ne vonatkozzanak azokra az importırökre, akik saját nevük vagy márkajelzésük alatt hoznak forgalomba terméket, illetve akik egy már forgalomban lévı építési terméket oly módon módosítanak, hogy az érintheti a bejelentett teljesítménynek való megfelelést. Ez a rendelkezés a megbízható elızetes vizsgálatok vagy egyéb meglevı adatok használatát és harmadik felek által kapott vizsgálati eredmények használatát érinti. Érinti továbbá a mikrovállalkozásokra vonatkozó egyszerősített eljárást is.

Módosítás 19



(35) Fontos, hogy a nemzeti mőszaki elıírások hozzáférhetık legyenek, annak érdekében, hogy a vállalatok, különösen a kkv-k, megbízható és pontos információt kapjanak az abban a tagállamban hatályos joganyagról, ahol termékeiket forgalmazni kívánják. Ezért az egyes nemzeti mőszaki szabályoknak a valamely másik tagállamban jogszerően forgalmazott termékekre történı alkalmazására vonatkozó eljárások megállapításáról és a 3052/95/EK határozat hatályon kívül helyezésérıl szóló, 2008. …-i …/…/EK rendelet által létrehozott termékügyi kapcsolattartó pontok feladata, hogy az építési termékek egyes típusainak beépítésére, összeszerelésére vagy üzembe helyezése vonatkozó szabályokról is tájékoztatást adjanak.

(35) Fontos, hogy a nemzeti mőszaki elıírások hozzáférhetık legyenek, annak érdekében, hogy a vállalatok, különösen a kkv-k, megbízható és pontos információt kapjanak az abban a tagállamban hatályos joganyagról, ahol termékeiket forgalmazni kívánják. Ezért az egyes nemzeti mőszaki szabályoknak a valamely másik tagállamban jogszerően forgalmazott termékekre történı alkalmazására vonatkozó eljárások megállapításáról és a 3052/95/EK határozat hatályon kívül helyezésérıl szóló, 2008. …-i …/…/EK rendelet által létrehozott termékügyi kapcsolattartó pontok feladata, hogy az építési termékek egyes típusainak beépítésére, összeszerelésére vagy üzembe helyezése vonatkozó szabályokról is tájékoztatást adjanak. Ezenkívül tájékoztatást kell tudniuk adni minden

PE 425.403\ 99

HU

gyártó számára a rendelkezésre álló fellebbezési eljárásokra, különösen az értékelés következményeként hozott döntések elleni megfelelı fellebbezési eljárásokra vonatkozó összes információról abban az esetben, ha egy vagy több termék CE-jelöléshez való hozzáférésének feltételei vitatottak.

Módosítás 20



(42a) Figyelembe kell venni a harmonizált európai szabvány meghatározására vonatkozó meglévı megbízásokat. Az Európai Szabványügyi Bizottságot (CEN) felszólítják, hogy dolgozza ki a „A természeti erıforrások fenntartható használata” címő, az építményekre vonatkozó 7. alapvetı követelmény tisztázására szolgáló szabványokat.

Módosítás 21



(43a) A Bizottságnak és a tagállamoknak az érintettekkel együttmőködve információs kampányokat kell kezdeményezniük az építıipari szektor, különösen a gazdasági szereplık és a felhasználók tájékoztatása céljából a közös mőszaki nyelv bevezetését, az egyes gazdasági szereplık közti felelısség-megosztást, az építési termékek CE-jelöléssel való ellátását, valamint az építményekre vonatkozó alapvetı követelmények, illetve a teljesítményállandósági értékelési és ellenırzési rendszerek felülvizsgálatát illetıen.

100 /PE 425.403

HU

Módosítás 22

Rendeletre irányuló javaslat 43 b preambulumbekezdés (új)


(43b) A Bizottságnak e rendelet hatályba lépését követı egy éven belül javaslatot kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az európai szabványosítási rendszer felülvizsgálatára vonatkozóan a teljes rendszer átláthatóságának növelése céljából, elsısorban azért, hogy biztosított legyen az érintettek kiegyensúlyozott képviselete az európai szabványosítási szervezetek mőszaki bizottságaiban, valamint az érdekütközések elkerülése céljából. Ezzel egyidejőleg intézkedéseket kell hozni az európai szabványok elfogadásának és az Európai Unió hivatalos nyelveire történı lefordításuk felgyorsítására, illetve fıleg a kis- és középvállalkozásoknak szánt iránymutatások fordításának felgyorsítására.

Módosítás 23

Rendeletre irányuló javaslat 43 c preambulumbekezdés (új)


(43c) A „természeti erıforrások fenntartható használata” címő, 7-es számú építményekre vonatkozó alapvetı követelménynek figyelembe kell vennie az építmények, a felhasznált anyagok és részek bontás utáni újrahasznosíthatóságát, az építmények tartósságát, valamint az építményekben a környezetbarát nyersanyagok és másodlagos nyersanyagok használatát,

PE 425.403\ 101

HU

Módosítás 24

Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk


Ez a rendelet szabályokat határoz meg az építési termékek teljesítményének fı jellemzıi tekintetében történı kifejezésével és a CE-jelölés építési termékeken történı használatával kapcsolatban

Ez a rendelet megállapítja az építési termékek forgalomba hozatalának feltételeit azáltal, hogy szabályokat határoz meg az építési termékek teljesítményének fı jellemzıi tekintetében történı kifejezésével és a CE-jelölés építési termékeken történı használatával kapcsolatban.

Módosítás 115 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 a pont (új)


1a. „termék, amelyre nem, vagy nem teljes mértékben vonatkozik harmonizált szabvány”: olyan építıipari termék, amelynek alapvetı tulajdonságai és teljesítménye nem értékelhetı teljes mértékben egy létezı harmonizált szabvány alapján, mivel többek között:

a) a termék nem tartozik bele egyik létezõ harmonizált szabványba sem;

b) a termék nem felel meg e harmonizált szabványokban meghatározott egy vagy több tulajdonságnak;

c) a termék egy vagy több alapvetı tulajdonságát nem fedi le megfelelıképp semmilyen harmonizált szabvány; vagy

d) a termék teljesítményének vizsgálatához szükséges egy vagy több tesztmódszer hiányzik, vagy nem alkalmazható.

102 /PE 425.403

HU

Módosítás 26

Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 3 pont


3. „fı jellemzık”: az építési termék azon jellemzıi, amelyek az építményekre vonatkozó alapvetı követelményekkel függnek össze;

3. „fı jellemzık”: az építési termék azon jellemzıi, amelyek az építményekre vonatkozó alapvetı, az I. mellékletben felsorolt követelményekkel függnek össze. A harmonizált mőszaki specifikációkban felsorolt fı jellemzık tekintetében különbséget kell tenni az alábbiak között:

a) azok a jellemzık, amelyek a gyártó vagy az importır által tervezett forgalomba hozatal helyén már léteznek;

b) az építési termék forgalomba hozatalának helyétıl függetlenül bejelentendı jellemzık, amelyek esetében a minimumkövetelményeket a IV. melléklet 1. táblázatában meghatározott termékcsaládonként, valamint az európai szabványügyi szervek által meghatározott alkalmazási típusonként állapítják meg a teljesítményszintekre és teljesítményi osztályokra vonatkozólag, a Bizottság és az építésügyi állandó bizottság egyetértésével.

Adott esetben IV. melléklet 1. táblázatában leírt minden építıipari termékcsaládra az e bekezdés b) pontjában említett jellemzıket a Bizottság állapítja meg az 51. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelıen; ezek többek között olyan általános érdekő kérdésekhez kapcsolódnak, mint a környezetvédelem, a biztonság és a lehetséges egészségügyi veszélyek az építési termék teljes életciklusa alatt.

PE 425.403\ 103

HU

Módosítás 27

Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 3 a pont (új)


3a. „építési termék teljesítménye”: az egyedi fı jellemzıket érintı teljesítmény, amelyet érték, szint, osztály vagy küszöbérték alkalmazásával, illetve egyéni leírással fejeznek ki;

Módosítás 116 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 3 b pont (új)


3b. „küszöbszint”: egy termék teljesítményének minimumértéke. A küszöbszint lehet mőszaki vagy szabályozási természető, és alkalmazható lehet egyetlen jellemzıre, illetve állhat több jellemzı halmazából.

Módosítás 117 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 3 c pont (új)


3c. „osztály”: egy minimális és maximális teljesítményérték által behatárolt termék teljesítményének tartománya. Az osztály alkalmazható lehet egyetlen jellemzıre, illetve állhat több jellemzı halmazából.

Módosítás 30



4a. „Európai mőszaki értékelés”: valamely európai értékelési dokumentumon alapuló, harmonizált

104 /PE 425.403

HU

szabvány által nem, vagy nem teljesen lefedett építıipari termékre vonatkozó értékelés;

Módosítás 32, 33, 36 és 39

Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 5–16 pont


5. „piaci hozzáférhetıség biztosítása”: építési termékek kereskedelmi tevékenység során történı szállítása a közösségi piacon történı forgalmazás vagy felhasználás céljából, fizetés ellenében vagy térítésmentesen;

4b. „harmonizált szabvány”: a 98/34/EK irányelv I. mellékletében felsorolt valamelyik európai szabványügyi testület által a Bizottság ugyanezen irányelv 6. cikkének megfelelıen kiadott felkérése alapján elfogadott szabvány;

6. „forgalomba hozatal”: az építési termék elsı bevezetése a közösségi piacra;

4c. „európai értékelési dokumentum”: a mőszaki értékelést végzı szervek szervezete által az európai mőszaki értékelés kibocsátása érdekében olyan termékkel kapcsolatban elfogadott dokumentum, amelyet nem szabályoz teljes mértékben harmonizált szabvány;

7. „gyártó”: minden olyan természetes vagy jogi személy, aki saját nevében vagy védjegye alatt építési terméket gyárt, illetve gyártat;

4d. „gazdasági szereplı”: a gyártó, az importır, a forgalmazó és a meghatalmazott képviselı;

8. „forgalmazó”: az a gyártótól vagy importırtıl eltérı, természetes vagy jogi személy az ellátási láncban, aki a piacon hozzáférhetıvé teszi az építési terméket;

4e. „gyártó”: minden olyan természetes vagy jogi személy, aki saját nevében vagy védjegye alatt építési terméket gyárt, illetve gyártat, valamint e termékeket forgalmazza;

9. „importır”: az a Közösségben letelepedett természetes vagy jogi személy, aki egy harmadik országból származó építési terméket a közösségi piacon forgalomba hoz;

4f. „importır”: az a Közösségben letelepedett természetes vagy jogi személy, aki egy harmadik országból származó építési terméket a közösségi piacon forgalomba hoz;

10. „gazdasági szereplı”: a gyártó, az importır, a forgalmazó és a meghatalmazott képviselı;

4f. „forgalmazó”: az a gyártótól vagy importırtıl eltérı, természetes vagy jogi személy az ellátási láncban, aki a piacon hozzáférhetıvé teszi az építési terméket;

PE 425.403\ 105

HU

11. „meghatalmazott képviselı”: az a Közösségben letelepedett természetes vagy jogi személy, aki megbízást kapott a gyártótól, hogy bizonyos feladatokat végezzen el a nevében;

4h. „meghatalmazott képviselı”: az a Közösségben letelepedett természetes vagy jogi személy, aki megbízást kapott a gyártótól, hogy bizonyos feladatokat végezzen el a nevében;

12. „harmonizált szabvány”: a 98/34/EK irányelv I. mellékletében felsorolt valamelyik európai szabványügyi testület által a Bizottság ugyanezen irányelv 6. cikkének megfelelıen kiadott felkérése alapján elfogadott szabvány;

4i. „piaci hozzáférhetıség biztosítása”: építési termékek kereskedelmi tevékenység során történı szállítása a közösségi piacon történı forgalmazás vagy felhasználás céljából, fizetés ellenében vagy térítésmentesen; ez alól kivételt képeznek az alábbiak:

a) minden, az építkezés helyén egy felhasználó által saját tevékenységében való felhasználás céljából szakmai tevékenysége keretében átalakított termék;

b) minden olyan termék, amelyet a felhasználó az építkezés helyén és/vagy az építkezés helyén kívül állított elı és forgalomba hozatal nélkül beépített egy építménybe.

13. „európai értékelési dokumentum”: a mőszaki értékelést végzı szervek szervezete által elfogadott dokumentum;

4j. „forgalomba hozatal”: az építési termék elsı bevezetése a közösségi piacra;

14. „akkreditálás”: a(z) …/…/EK rendelet fogalommeghatározása szerinti eljárás;

15. „visszavonás”: olyan intézkedés, amely arra irányul, hogy az ellátási láncban található építési termék piacra történı bevezetését megakadályozza;

4k. „visszavonás”: olyan intézkedés, amely arra irányul, hogy az ellátási láncban található építési termék piacra történı bevezetését megakadályozza;

16. „visszahívás”: olyan intézkedés, amelynek célja a piacra már bevezetett építési termék kivonása a piacról;

4l. „visszahívás”: olyan intézkedés, amelynek célja a piacra már bevezetett építési termék kivonása a piacról;

4m. „akkreditálás”: a(z) …/…/EK rendelet fogalommeghatározása szerinti eljárás;

106 /PE 425.403

HU

Módosítás 34



16a. „felhasználó”: minden olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely az építési termék építménybe történı biztonságos beépítéséért felelıs;

Módosítás 35

Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 16 b pont (új)


16b. „mőszaki értékelést végzı szerv”: egy tagállam által kijelölt testület, amelynek feladata az európai értékelési dokumentumok kidolgozásában való részvétel és a IV. mellékletben felsorolt termékterületek harmonizált szabványai által nem, vagy nem teljesen lefedett építıipari termékek alapvetı tulajdonságainak értékelése;

Módosítás 40

Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 18 pont


18. „üzemi gyártásellenırzés”: az üzemi gyártás folyamatos belsı ellenırzése;

18. „üzemi gyártásellenırzés”: az üzemi gyártás folyamatos, gyártó általi belsı ellenırzése, amely biztosítja, hogy az építési termék elıállítása és az elıállított termék megfelel a mőszaki elıírásoknak;

PE 425.403\ 107

HU

Módosítás 41



20a. „készlet”: legalább két külön elembıl álló készlet, amelyet össze kell szerelni ahhoz, hogy tartósan telepíteni lehessen az építményen azért, hogy összeszerelt rendszer állítsanak össze belıle.

Módosítás 42

Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés


(1) A gyártó vagy az importır az építési termék forgalomba hozatala során teljesítménynyilatkozatot állít ki, amennyiben az alábbi feltételek teljesültek:

(1) A gyártó vagy az importır az építési termék forgalomba hozatala során teljesítménynyilatkozatot állít ki, amennyiben az alábbi feltételek egyike teljesült:

a) az építési terméket harmonizált szabvány szabályozza, vagy európai mőszaki értékelést adtak ki a termékre; valamint

a) az építési terméket harmonizált szabvány szabályozza;

b) abban a tagállamban, ahol a gyártó vagy az importır forgalomba kívánja helyezni a terméket, elıírások vonatkoznak az adott termék fı jellemzıire.

b) az építési termékre európai mőszaki értékelést adtak ki;

A gyártó vagy az importır akkor is kiállíthat teljesítménynyilatkozatot, ha nem léteznek a b) pontban említett elıírások.

108 /PE 425.403

HU

Módosítás 43



(2) Az (1) bekezdésben említett teljesítménynyilatkozatban legalább a termék azon fı jellemzıire ki kell térni, amelyekre az (1) bekezdés b) pontjában említett elıírások vonatkoznak.

törölve

Módosítás 44



(1) A teljesítménynyilatkozat – az idevágó harmonizált mőszaki specifikációknak megfelelıen – az építési termékek teljesítményét fejezi ki azok fı jellemzıinek vonatkozásában.

(1) A teljesítménynyilatkozat – az idevágó harmonizált mőszaki specifikációknak megfelelıen – az építési termékek teljesítményét fejezi ki a 2. cikk (3) bekezdésében meghatározott két fı jellemzıtípusuk vonatkozásában.

Módosítás 107 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 2 bekezdés – b pont


b) a teljesítménynyilatkozat tárgyát képezı építési termék fı jellemzıinek felsorolását, valamint a teljesítmény szintjeit és osztályait;

b) a teljesítménynyilatkozat tárgyát képezı építési termék harmonizált mőszaki specifikációban megadott fı jellemzıinek teljes felsorolását, valamint minden egyes fı jellemzı esetében vagy a teljesítmény értékét, osztályát vagy szintjét, vagy pedig a „nincs elıírt teljesítmény” megjelölést;

PE 425.403\ 109

HU

Módosítás 46

Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 2 bekezdés – c pont


c) az egyes fı jellemzık értékelésére használt harmonizált szabvány, az európai értékelési dokumentum vagy az egyedi mőszaki dokumentáció hivatkozási száma.

c) az egyes fı jellemzık értékelésére használt harmonizált szabvány, az európai értékelési dokumentum vagy az egyedi mőszaki dokumentáció hivatkozási száma és címe;

Módosítás 47

Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 2 bekezdés – c a pont (új)


ca) a harmonizált mőszaki specifikáció által meghatározott általános felhasználás;

Módosítás 48

Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 2 bekezdés – c b pont (új)


cb) a teljesítményállandóság értékelésére és ellenırzésére használt eljárás részletes leírása; amennyiben a teljesítményállandóság értékelésére alkalmazandó rendszert a 27. és 28. cikkben említett egyszerősített eljárással váltották fel, a gyártó a következı nyilatkozatot teszi: „STD – egyszerősített eljárás”;

110 /PE 425.403

HU

Módosítás 49

Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 2 bekezdés – c c pont (új)


cc) az építıipari termékben található, a IIIa. mellékletben említett veszélyes anyagokra vonatkozó adatok, valamint más közösségi harmonizációs jogszabályok szerint bejelentendı veszélyes anyagokkal kapcsolatos részletek.

Módosítás 50

Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés


(1) Az összes forgalomba hozott termékhez mellékelni kell a teljesítménynyilatkozat egy példányát.

(1) Az összes forgalomba hozott termékhez mellékelni kell a teljesítménynyilatkozat egy példányát papírra nyomtatott vagy elektronikus formában.

Módosítás 51



(2) A teljesítménynyilatkozat példányát csak a címzett kifejezett írásbeli hozzájárulásával lehet elektronikus úton kézbesíteni.

(2) Ha a címzett kéri, a gyártó papírra nyomtatott formában eljuttatja hozzá a teljesítménynyilatkozat egy példányát.

Módosítás 52



(4) A teljesítménynyilatkozatot a III. (4) A teljesítménynyilatkozatot a III.

PE 425.403\ 111

HU

mellékletben található minta felhasználásával állítják ki.

mellékletben található minta felhasználásával állítják ki annak a tagállamnak a hivatalos nyelvén vagy hivatalos nyelvei egyikén, ahol a terméket forgalomba helyezték.

Módosítás 53



(1) A CE-jelölést csak az olyan építési termékeken helyezik el, amelyek tekintetében a gyártó a 4., 5. és 6. cikknek megfelelıen teljesítménynyilatkozatot állított ki.

(1) A CE-jelölést az olyan építési termékeken helyezik el, amelyek tekintetében a gyártó a 4., 5. és 6. cikknek megfelelıen teljesítménynyilatkozatot állított ki. Teljesítménynyilatkozat hiányában a CE-jelölést nem lehet elhelyezni.

Ha a gyártó nem állított ki teljesítménynyilatkozatot a 4., 5. és 6. cikknek megfelelıen, nem szabad az építési termékeken CE-jelölést elhelyezni.

Ha a gyártó nem állított ki teljesítménynyilatkozatot a 4., 5. és 6. cikknek megfelelıen, nem szabad az építési termékeken CE-jelölést elhelyezni.

Azáltal, hogy a gyártó elhelyezi vagy elhelyezteti a CE-jelölést az építési terméken, felelısséget vállal azért, hogy az adott termék megfelel a teljesítménynyilatkozatban foglaltaknak.

Azáltal, hogy a gyártó, vagy adott esetben az importır elhelyezi vagy elhelyezteti a CE-jelölést az építési terméken, felelısséget vállal azért, hogy az adott termék megfelel a teljesítménynyilatkozatban foglaltaknak.

Módosítás 108 és 55



(2) A CE-jelölést jól láthatóan, olvashatóan és letörölhetetlenül helyezik el az építési terméken vagy annak adattábláján. Amennyiben ez nem lehetséges, vagy a termék jellege miatt nem indokolt, a jelölést a csomagoláson, illetve a kísérı dokumentáción helyezik el.

(2) A CE-jelölést jól láthatóan, olvashatóan és letörölhetetlenül helyezik el az építési terméken, annak adattábláján, a csomagoláson, illetve a kísérı dokumentáción.

112 /PE 425.403

HU

(3) A CE-jelölést annak az évszámnak az utolsó két számjegye követi, amely évben a jelölést elhelyezték, valamint a gyártó neve vagy beazonosításra alkalmas védjegye, az építési termék egyedi azonosító kódja és a teljesítménynyilatkozat száma.

(3) A CE-jelölést a gyártó neve vagy beazonosításra alkalmas védjegye, és az építési termék egyedi azonosító kódja követi.

Módosítás 56

Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 4 a bekezdés (új)


(4a) A tagállamok a meglévı mechanizmusokra támaszkodnak a CE-jelölést szabályozó rendszer megfelelı alkalmazásának biztosítása céljából, és meghozzák a szükséges intézkedéseket a jelölésekkel való visszaélések esetére. A tagállamok továbbá a szabálysértésekre vonatkozóan szankciókat írnak elı, amelyekbe beletartozhatnak súlyosabb szabálysértésekre vonatkozó büntetıjogi szankciók is. E szankciók arányosak a szabálysértés súlyosságával.

Módosítás 57

Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk


Minden tagállam gondoskodik arról, hogy a(z) …/…/EK rendelet szerint kijelölt termékügyi kapcsolattartó pontok az építési termékek egyes típusainak beépítésére, összeszerelésére vagy üzembe helyezésére az adott tagállam területén alkalmazandó mőszaki szabályokról vagy jogszabályi rendelkezésekrıl is tájékoztatást adjanak.

Minden tagállam gondoskodik arról, hogy a(z) …/…/EK rendelet szerint kijelölt termékügyi kapcsolattartó pontok átlátható és könnyen érthetı formában tájékoztatást adjanak a következıkrıl is:

a) az építési termékek egyes típusainak beépítésére, összeszerelésére vagy üzembe helyezésére az adott tagállam területén alkalmazandó mőszaki szabályokról vagy jogszabályi rendelkezésekrıl;

b) adott esetben az egy vagy több

PE 425.403\ 113

HU

termékük CE-jelöléshez való hozzájutásának feltételeit vitató gyártók rendelkezésére álló fellebbezési lehetıségekrıl, különösen az értékelés következményeként hozott döntések elleni megfelelı fellebbezési eljárásokról.

Módosítás 58



A termékügyi kapcsolattartó pontok minden, a CE-jelöléshez való hozzájutási eljárásban részt vevı szervtıl vagy szervezettıl függetlenek. A kapcsolattartó pontok szerepére és feladataira vonatkozó iránymutatásokat a Bizottság dolgozza ki és az 51. cikk (1) bekezdésében említett építésügyi állandó bizottság fogadja el.

Módosítás 109 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 3, 4 és 5 bekezdés


(3) Sorozatgyártás esetén a gyártók megfelelı eljárásokkal biztosítják a bejelentett teljesítmény fenntartását. A terméktípus és az alkalmazandó harmonizált mőszaki specifikációk változásait a megfelelı módon figyelembe veszik.

(3) Sorozatgyártás esetén a gyártók megfelelı eljárásokkal biztosítják a bejelentett teljesítmény fenntartását. A terméktípus és az alkalmazandó harmonizált mőszaki specifikációk változásait a megfelelı módon figyelembe veszik.

A gyártók adott esetben mintavizsgálatot végeznek a forgalomba hozott építési terméken, kivizsgálják a panaszokat, szükség esetén nyilvántartást vezetnek errıl, és folyamatosan tájékoztatják a forgalmazókat errıl a folyamatról.

(4) A gyártók biztosítják, hogy az építési termékeken az azonosításukat lehetıvé tevı típus-, tétel- vagy sorozatszámot vagy egyéb ilyen elemet helyezzenek el, illetve

(4) A gyártók biztosítják, hogy az építési termékeken az azonosításukat lehetıvé tevı típus-, tétel- vagy sorozatszámot vagy egyéb ilyen elemet helyezzenek el, illetve a

114 /PE 425.403

HU

ha a termék mérete vagy jellege nem teszi lehetıvé ezt, a szükséges információt az építési termék csomagolásán vagy az építési terméket kísérı dokumentáción adják meg.

szükséges információt az építési termék csomagolásán vagy az építési terméket kísérı dokumentáción adják meg.

(5) A gyártók feltüntetik nevüket, bejegyzett kereskedelmi nevüket vagy bejegyzett védjegyüket és azt a címet, amelyen elérhetık, az építési terméken, illetve ha ez nem lehetséges, az építési termék csomagolásán vagy az építési terméket kísérı dokumentáción.

(5) A gyártók feltüntetik nevüket, bejegyzett kereskedelmi nevüket vagy bejegyzett védjegyüket és azt a címet, amelyen elérhetık, az építési terméken, illetve az építési termék csomagolásán vagy az építési terméket kísérı dokumentáción.

Módosítás 118 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk – 1 bekezdés


1. A harmonizált szabványokat a 98/34/EK irányelv I. mellékletében felsorolt valamelyik európai szabványügyi testület dolgozza ki a Bizottság által az irányelv 6. cikkének megfelelıen elfogadott megbízások alapján.

1. A harmonizált szabványokat a 98/34/EK irányelv I. mellékletében felsorolt valamelyik európai szabványügyi testület dolgozza ki a Bizottság által az irányelv 6. cikke (3) bekezdése elsı francia albekezdésének és az építésügyi állandó bizottság által az irányelv 5. cikk (1) bekezdésének megfelelıen benyújtott kérelem alapján.

Az európai szabványügyi szervek biztosítják, hogy az ágazat szereplıinek egyetlen kategóriája se legyen 25%-nál magasabb arányban képviseltetve egy mőszaki bizottságban vagy munkacsoportban. Ha a szereplık egy vagy több kategóriája nem tud részt venni vagy saját döntése alapján nem vesz részt egy munkacsoportban, akkor e követelményt az összes résztvevı egyetértésével újraértékelhetik.

PE 425.403\ 115

HU

Módosítás 61



(2) A harmonizált szabványok az építési termékek fı jellemzıinek tekintetében történı teljesítményértékelésére szolgáló módszereket és kritériumokat tartalmaznak.

(2) A harmonizált szabványok az építési termékek fı jellemzıinek tekintetében történı teljesítmény- és tartósságértékelésére szolgáló módszereket és kritériumokat tartalmaznak.

Adott esetben a harmonizált szabványok tartalmazzák a termék általános felhasználási módját; a szabványok emellett tartalmazzák azokat a jellemzıket, melyek esetében a minimumkövetelményeket a IV. melléklet 1. táblázatában meghatározott termékcsaládonként, valamint alkalmazási típusonként a Bizottság állapítja meg az 51. cikk (2) bekezdésében elıírt ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárás keretében;

Módosítás 63



(3a) Miután egy harmonizált szabványt jóváhagyott egy európai szabványügyi szerv, az 51. cikk (1) bekezdésében említett bizottság elvégezheti az összes olyan ellenırzést, amely biztosítja, hogy a szabvány megfelel a Bizottság vagy valamely tagállam által adott megbízásban foglalt követelményeknek.

Módosítás 119 Rendeletre irányuló javaslat 18 cikk – 2, 3 és 4 bekezdés

116 /PE 425.403

HU


2. Ha a Bizottság nem határozott meg teljesítményosztályokat az építési termékek fı jellemzıi vonatkozásában, akkor ezeket az európai szabványügyi testületek határozhatják meg a harmonizált szabványokban.

2.Ha a Bizottság nem határozott meg teljesítményosztályokat az építési termékek fı jellemzıi vonatkozásában, akkor ezeket az európai szabványügyi testületek határozhatják meg a harmonizált szabványokban.

Ha a Bizottság meghatározta a teljesítményosztályokat az építési termékek fı jellemzıi vonatkozásában, akkor az európai szabványügyi testületek ezeket az osztályokat használják a harmonizált szabványokban.

Ha a Bizottság meghatározta a teljesítményosztályokat az építési termékek fı jellemzıi vonatkozásában, akkor az európai szabványügyi testületek felülvizsgált megbízás alapján ezeket az osztályokat használják a harmonizált szabványokban.

3. Az európai szabványügyi testületek a harmonizált mőszaki specifikációkban megszabhatják, hogy egy termék milyen feltételek mellett tekinthetı úgy, hogy vizsgálat nélkül vagy további vizsgálat nélkül megfelel egy bizonyos teljesítményszintnek vagy -osztálynak.

3. Ahol a vonatkozó megbízás ezt elıírja, az európai szabványügyi testületek a harmonizált szabványokban a fı jellemzıkkel kapcsolatos teljesítményszinteket, és adott esetben tervezett végfelhasználást állapítanak meg, amelyeknek az építési termékeknek eleget kell tenniük a tagállamokban.

3a. A Bizottság meghatározhatja, hogy egy termék milyen feltételek mellett tekinthetı úgy, hogy vizsgálat nélkül vagy további vizsgálat nélkül megfelel egy bizonyos teljesítményszintnek vagy -osztálynak.

Az e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítására irányuló ezen intézkedéseket az 51. cikk (2) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással kell elfogadni.

Ha a Bizottság ilyen feltételeket nem határozott meg, akkor ezeket az európai szabványügyi testületek felülvizsgált megbízás alapján határozhatják meg a harmonizált szabványokban.

4.A tagállamok csak az európai szabványügyi testületek által a harmonizált szabványokban kidolgozott osztályozási rendszerek szerint vagy a Bizottság által létrehozott osztályozási rendszerek szerint határozhatnak meg teljesítményszinteket

4. A tagállamok csak az európai szabványügyi testületek által a harmonizált szabványokban kidolgozott osztályozási rendszerek szerint vagy a Bizottság által létrehozott osztályozási rendszerek szerint határozhatják meg az építési termékek

PE 425.403\ 117

HU

vagy -osztályokat az építési termékek fı jellemzıinek vonatkozásában.

által teljesítendı teljesítményszinteket vagy -osztályokat az építési termékek fı jellemzıinek vonatkozásában.

Módosítás 66



A Bizottság minden egyes esetben a legkevésbé munkaigényes rendszert választja a biztonsági követelményeknek megfelelı rendszerek közül.

A Bizottság minden egyes esetben a legkevésbé munkaigényes rendszert választja az építési termék építménybe történı biztonságos beépítésére vonatkozó követelményeknek megfelelı rendszerek közül.

Módosítás 67



(3) Az ily módon meghatározott rendszert a harmonizált szabványokra vonatkozó megbízásokban és a harmonizált mőszaki specifikációkban megnevezik.

(3) Az ily módon meghatározott rendszert és a tervezett általános felhasználására vonatkozó információt a harmonizált szabványokra vonatkozó megbízásokban és a harmonizált mőszaki specifikációkban megnevezik.

Módosítás 68



(1) Az európai értékelési dokumentumot (European Assessment Document – EAD) a mőszaki értékelést végzı szerveknek a 25. cikk (1) bekezdésében említett szervezete fogadja el, egy gyártó vagy egy importır európai mőszaki értékelésre vonatkozó kérelme alapján, a II.

(1) Harmonizált szabvány által nem, vagy nem teljes mértékben szabályozott építési termékek esetében az európai értékelési dokumentumot (EAD) a mőszaki értékelést végzı szerveknek a 25. cikk (1) bekezdésében említett szervezete fogadja el, a gyártó vagy az importır által benyújtott európai mőszaki értékelésre

118 /PE 425.403

HU

mellékletben meghatározott eljárás szerint. vonatkozó kérelem alapján, a II. mellékletben megállapított eljárás szerint.

Módosítás 120 Rendeletre irányuló javaslat 20 cikk – 3 a bekezdés (új)


3a. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy megfelelı mőszaki és tudományos szakértıi vizsgálati szintet értek el az európai értékelési dokumentum vonatkozásában, akkor megbízást ad az európai szabványügyi szerveknek harmonizált szabvány létrehozására az európai értékelési dokumentum alapján.

Módosítás 70



(1) Az építési termékek európai mőszaki értékelését (European Technical Assessment – ETA) egy mőszaki értékelést végzı szerv adja ki egy európai értékelési dokumentum alapján, a II. mellékletben megállapított eljárás szerint, valamely gyártó vagy importır kérésére.

(1) Harmonizált szabvány által nem, vagy nem teljes mértékben szabályozott építési termékek esetében az európai mőszaki értékelést (European Technical Assessment – ETA) egy mőszaki értékelést végzı szerv adja ki egy európai értékelési dokumentum alapján, a II. mellékletben megállapított eljárás szerint, valamely gyártó vagy importır kérésére.

Módosítás 71



(2) A Bizottság eljárásokat állapít meg az értékelés elvégzésére, ideértve az értékelés következményeként hozott döntések elleni megfelelı fellebbezési eljárásokat is.

(2) A Bizottság átlátható eljárásokat állapít meg az értékelés elvégzésére, ideértve az értékelés következményeként hozott döntések elleni megfelelı és hozzáférhetı fellebbezési eljárásokat is.

PE 425.403\ 119

HU

Módosítás 121 Rendeletre irányuló javaslat 25 cikk – 2 bekezdés – e a pont (új)


ea) a mőszaki értékelést végzı szervek egyenlı bánásmódjának biztosítása a mőszaki értékelést végzı szervek szervezetén belül;

Módosítás 73

Rendeletre irányuló javaslat 25 cikk – 2 bekezdés – e b pont (új)


eb) a 19. cikkben és a II. mellékletben meghatározott eljárások, illetve ezen eljárások keretében a gyártóval folytatott konzultáció átláthatóságának biztosítása.

Módosítás 77 és 122 és 111 Rendeletre irányuló javaslat 26 cikk


1. Amikor a gyártó meghatározza a terméktípust, a típusvizsgálatot vagy -számítást egyéni mőszaki dokumentációval helyettesítheti, amely az alábbiakat igazolja:

1. Amikor a gyártó meghatározza a terméktípust, a típusvizsgálatot vagy -számítást egyéni mőszaki dokumentációval helyettesítheti, amely az alábbiakat igazolja:

a) az általa forgalomba helyezni kívánt építési termék egy vagy több fı jellemzıje tekintetében vizsgálat vagy számítás nélkül, illetve további vizsgálat vagy számítás nélkül vélhetıen elér egy bizonyos teljesítményszintet vagy -osztályt, a vonatkozó harmonizált mőszaki specifikációnak vagy bizottsági határozatnak megfelelıen;

a) az általa forgalomba helyezni kívánt építési termék egy vagy több fı jellemzıje tekintetében vizsgálat vagy számítás nélkül, illetve további vizsgálat vagy számítás nélkül vélhetıen elér egy bizonyos teljesítményszintet vagy -osztályt, a vonatkozó harmonizált mőszaki specifikációnak vagy bizottsági határozatnak megfelelıen; vagy

b) az általa forgalomba helyezni kívánt építési termék típusa megegyezik egy olyan, más gyártó által elıállított, másik építési termék típusával, amelyet a vonatkozó harmonizált mőszaki specifikációnak megfelelıen már

b) az általa forgalomba helyezni kívánt építési termék típusa megegyezik egy olyan, más gyártó által elıállított, másik építési termék típusával, amelyet a vonatkozó harmonizált mőszaki specifikációnak megfelelıen már

120 /PE 425.403

HU

megvizsgáltak. E feltételek teljesülése esetén a gyártó jogosult arra, hogy a teljesítményrıl részben vagy egészben e másik termék vizsgálati eredményeinek megfelelıen nyilatkozzon.

megvizsgáltak. E feltételek teljesülése esetén a gyártó jogosult arra, hogy a teljesítményrıl részben vagy egészben e másik termék vizsgálati eredményeinek megfelelıen nyilatkozzon. A gyártó csak akkor használhatja fel más gyártó vizsgálati eredményeit, ha engedélyt kapott arra az érintett gyártótól, aki továbbra is felel a vizsgálati eredmények pontosságáért, megbízhatóságáért és állandóságáért; vagy

c) az általa forgalomba helyezni kívánt építési termék olyan, alkatrészekbıl álló rendszer, amelyet a gyártó a rendszer vagy a rendszer alkatrészének szolgáltatója által adott pontos utasítások alapján szerel össze, és a szolgáltató már megvizsgálta a szóban forgó rendszert vagy annak alkatrészét egy vagy több fı jellemzıinek tekintetében a vonatkozó harmonizált mőszaki specifikációnak megfelelıen. A feltételek teljesülése esetén a gyártó jogosult arra, hogy a teljesítményrıl részben vagy egészben a rendelkezésére bocsátott rendszer vagy alkatrész vizsgálati eredményeinek megfelelıen nyilatkozzon.

c) az általa forgalomba helyezni kívánt építési termék olyan, alkatrészekbıl álló rendszer, amelyet a gyártó a rendszer vagy a rendszer alkatrészének szolgáltatója által adott pontos utasítások alapján szerel össze, és a szolgáltató már megvizsgálta a szóban forgó rendszert vagy annak alkatrészét egy vagy több fı jellemzıinek tekintetében a vonatkozó harmonizált mőszaki specifikációnak megfelelıen. A feltételek teljesülése esetén a gyártó jogosult arra, hogy a teljesítményrıl részben vagy egészben a rendelkezésére bocsátott rendszer vagy alkatrész vizsgálati eredményeinek megfelelıen nyilatkozzon.

A gyártó csak akkor használhatja fel más gyártó vizsgálati eredményeit, ha engedélyt kapott arra az érintett gyártótól, aki továbbra is felel a vizsgálati eredmények pontosságáért, megbízhatóságáért és állandóságáért.

A gyártó csak akkor használhatja fel más gyártó vagy rendszerszolgáltató vizsgálati eredményeit, ha engedélyt kapott arra az érintett gyártótól, aki továbbra is felel a vizsgálati eredmények pontosságáért, megbízhatóságáért és állandóságáért.

A gyártó csak akkor használhatja fel az egy másik gyártótól vagy rendszerszolgáltatótól kapott vizsgálati eredményeket, ha engedélyt kapott arra a gyártótól vagy a rendszerszolgáltatótól. Továbbra is a gyártó felel azért, hogy a termék az alkalmazandó harmonizált mőszaki specifikációval összhangban megfeleljen a bejelentett teljesítménynek. A gyártó biztosítja, hogy a termék teljesítményét nem éri káros hatás a gyártási és összeszerelési folyamat egy késıbbi szakaszában.

2. Ha az (1) bekezdésben említett építési termék olyan építési termékcsaládba tartozik, amely tekintetében az V.

2. Az egyéni mőszaki dokumentációt egy, az V. mellékletben említett releváns tanúsító szerv ellenırzi, ha az (1)

PE 425.403\ 121

HU

mellékletben leírt 1. vagy 2. rendszert kell használni a teljesítményállandóság értékelésére és ellenırzésére, az egyéni mőszaki dokumentációt egy, az V. mellékletben említett releváns tanúsító szerv ellenırzi.

bekezdésben említett építési termék olyan építési termékcsaládba tartozik, amely tekintetében a teljesítményállandóság értékelésére és ellenırzésére az V. mellékletben leírt rendszert kell alkalmazni,

– az 1. vagy 2. rendszert a 26. cikk (1) bekezdése a) pontjának megfelelı termékek esetében (vizsgálat nélkül/további vizsgálat nélkül)

– az 1. 2. vagy 4. rendszert a 26. cikk (1) bekezdése b) pontjának megfelelı termékek esetében (megosztott típusvizsgálat)

– az 1. vagy 2. rendszert a 26. cikk (1) bekezdése c) pontjának megfelelı termékek esetében (lépcsızetes vizsgálat)

(2a) E cikk nem vonatkozik azokra az importırökre, akik saját nevük vagy márkajelzésük alatt hoznak forgalomba terméket, vagy akik egy már forgalomban lévı építési terméket módosítanak oly módon, hogy a bejelentett teljesítménynek való megfelelést az a 14. cikk értelmében befolyásolhatja.

Módosítás 78

Rendeletre irányuló javaslat 27 cikk – cím


Az egyéni mőszaki dokumentáció használata a mikrovállalkozások által

Az egyéni mőszaki dokumentáció használata az építési termékeket gyártó

mikrovállalkozások által

Módosítás 79



(1) A mikrovállalkozások az építési termékek bejelentett teljesítményének

(1) Az építési termékeket gyártó mikrovállalkozások az építési termékek

122 /PE 425.403

HU

értékelésére alkalmazandó rendszert egyéni mőszaki dokumentációval helyettesíthetik. Az egyéni mőszaki dokumentáció igazolja, hogy az építési termék megfelel az alkalmazandó elıírásoknak.

bejelentett teljesítményének értékelésére alkalmazandó rendszert egyéni mőszaki dokumentációval helyettesíthetik. Az egyéni mőszaki dokumentáció igazolja, hogy az építési termék megfelel az alkalmazandó elıírásoknak.

Módosítás 123 Rendeletre irányuló javaslat 27 cikk – 2 a bekezdés (új)


(2a) Az egyéni mőszaki dokumentáció hasonló mértékő egészségvédelmet és biztonságot biztosít a személyeknek és az egyéb közérdekő kérdések szempontjából. Továbbra is a gyártó felel azért, hogy a termék megfeleljen a teljesítménynyilatkozatban bejelentett jellemzıknek. A gyártó megadja a termék tervezett végfelhasználására vonatkozó információkat.

Módosítás 112 Rendeletre irányuló javaslat 27 cikk – 2 b bekezdés (új)


(2b) ...-ra* a Bizottság jelentést készít a jelen cikk végrehajtásáról, amelyben egyebek mellett megvizsgálja, hogy alkalmazhatósága kiterjeszthetı-e más vállalkozásokra, alkalmazható-e kis sorozatban gyártott termékek esetében vagy esetleg hatályon kívül kell helyezni. A Bizottság fenti jelentését a jogalkotási javaslatok kíséretében megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

___________

* Az e rendelet hatálybalépésétıl számított 5 év.

PE 425.403\ 123

HU

Módosítás 83

Rendeletre irányuló javaslat 27 cikk – 2 c bekezdés (új)


(2c) E cikk nem vonatkozik azokra az importırökre, akik saját nevük vagy márkajelzésük alatt hoznak forgalomba terméket, vagy akik egy már forgalomban lévı építési terméket módosítanak oly módon, hogy a bejelentett teljesítménynek való megfelelést az a 14. cikk értelmében befolyásolhatja.

Módosítás 84



(1) Nem ipari gyártási eljárással, külön megrendelésre tervezett és elıállított, egyetlen beazonosított építménybe beépített építési termék esetén a gyártó az építési termékek bejelentett teljesítményének értékelésére alkalmazandó rendszert egyéni mőszaki dokumentációval helyettesítheti.

(1) Nem ipari gyártási eljárással, külön megrendelésre tervezett és elıállított, egyetlen beazonosított építménybe beépített építési termék esetén a gyártó az építési termékek bejelentett teljesítményének értékelésére alkalmazandó rendszert egyéni mőszaki dokumentációval helyettesítheti. Az egyéni mőszaki dokumentáció azonos szintő bizalmi és megbízhatósági szintet garantál az építményekre vonatkozó alapvetı követelményeket illetıen.

Módosítás 85



(4a) A bejelentı hatóság ellenırzi a megfelelési értékelések elvégzésének helyességét anélkül, hogy a vállalkozásokra fölösleges terheket róna, és kellıen figyelembe véve a vállalkozás

124 /PE 425.403

HU

méretét, az építıipari ágazat sajátosságait és szerkezetét, a kérdéses termék technológiájának összetettségi fokát, valamint a gyártási folyamat jellegét, volumenét és gyakoriságát.

Módosítás 86



(5) A bejelentett szerv és személyzete a teljesítményállandóság értékelési és ellenırzési folyamatában harmadik félként folytatott feladatait az adott területtel kapcsolatos legmagasabb szintő szakmai feddhetetlenséggel és a szükséges mőszaki szaktudással végzik el, és függetlenek minden olyan, különösen az ilyen tevékenységek eredményeiben érdekelt személyektıl vagy személyek csoportjaitól eredı – fıként pénzügyi – nyomásgyakorlástól és ösztönzéstıl, amely befolyásolhatná döntésüket vagy az értékelési és/vagy ellenırzési tevékenységeik eredményeit.

(5) A bejelentett szerv és személyzete a teljesítményállandóság értékelési és ellenırzési folyamatában harmadik félként a gyártó számára biztosított teljes átláthatóság mellett folytatott feladatait az adott területtel kapcsolatos legmagasabb szintő szakmai feddhetetlenséggel és a szükséges mőszaki szaktudással végzik el, és függetlenek minden olyan, különösen az ilyen tevékenységek eredményeiben érdekelt személyektıl vagy személyek csoportjaitól eredı – fıként pénzügyi – nyomásgyakorlástól és ösztönzéstıl, amely befolyásolhatná döntésüket vagy az értékelési és/vagy ellenırzési tevékenységeik eredményeit.

Módosítás 87



(11a) A bejelentett szervek saját érdekükben tájékoztatják ügyfeleiket és tanácsokat adnak nekik.

PE 425.403\ 125

HU

Módosítás 88



(2a) A tagállamok biztosítják, hogy az 1. cikkben említett bizottság tagjai függetlenek legyenek az építési termékek megfelelési értékelésében részt vevı felektıl.

Módosítás 89



(3) Azokat az európai mőszaki engedélyre vonatkozó iránymutatásokat, amelyeket 2011. július 1. elıtt a 89/106/EGK irányelv 11. cikkének megfelelıen tettek közzé, európai értékelési dokumentumként lehet használni.

(3) Azokat az európai mőszaki engedélyre vonatkozó iránymutatásokat, amelyeket 2011. július 1. elıtt a 89/106/EGK irányelv 11. cikkének megfelelıen tettek közzé, valamint az építési termékek értékelési eljárásainak közös értelmezését, amelyet az európai mőszaki értékelést végzı szerv a 89/106/EGK irányelv 9. cikke (2) bekezdésének megfelelıen 2011. július 1. elıtt fogadott el, európai értékelési dokumentumként lehet használni. Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy megfelelı mőszaki és tudományos szakértıi vizsgálati szintet értek el az európai mőszaki engedélyre vonatkozó iránymutatások vonatkozásában, akkor megbízást ad az európai szabványügyi szerveknek harmonizált szabvány kidolgozására, ezen iránymutatások alapján, a 20. cikk (3a) bekezdésével összhangban.

126 /PE 425.403

HU

Módosítás 90

Rendeletre irányuló javaslat I melléklet - 1 bekezdés


Az építményeknek mind egészükben, mind különálló részeikben meg kell felelniük a rendeltetésük szerinti használatnak.

Az építményeknek mind egészükben, mind különálló részeikben meg kell felelniük a rendeltetésük szerinti használatnak, figyelembe véve az építmények teljes életciklusa során érintett személyek egészségvédelmét és biztonságát.

Módosítás 91

Rendeletre irányuló javaslat I melléklet - 3 rész - bevezetı szöveg


Az építményeket úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy ne jelentsenek veszélyt sem a lakók, sem a szomszédok higiéniájára vagy egészségére, és teljes élettartamuk alatt, építésük, használatuk és lebontásuk közben ne gyakoroljanak túlzott hatást sem a környezet minıségére, sem az éghajlatra a következık által:

Az építményeket úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy teljes életciklusok alatt ne jelentsenek veszélyt sem a munkavállalók, sem a lakók, sem a szomszédok higiéniájára, egészségére vagy biztonságára, és teljes élettartamuk alatt, építésük, használatuk és lebontásuk közben ne gyakoroljanak túlzott hatást sem a környezet minıségére, sem az éghajlatra a következık által:

Módosítás 92

Rendeletre irányuló javaslat I melléklet - 6 rész


Az építményeket, valamint főtı-, hőtı-, és szellızıberendezéseiket úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy a felhasznált energiaköltségek a létesítmény helyszínének éghajlati adottságaihoz és az ott lakók hıigényéhez mérten alacsonyak maradjanak.

Az építményeket, valamint főtı-, hőtı-, világító- és szellızıberendezéseiket úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy a felhasznált energiaköltségek a létesítmény helyszínének éghajlati adottságaihoz és az ott lakók hıigényéhez mérten alacsonyak maradjanak. Az építési termékeknek energiahatékonyaknak is kell lenniük; életciklusuk során a lehetı legkevesebb

PE 425.403\ 127

HU

energiát szabad csak felhasználniuk.

Módosítás 93

Rendeletre irányuló javaslat I melléklet - 7 rész - bevezetı szöveg


Az építményeket úgy kell megtervezni, kivitelezni és lebontani, hogy a természeti erıforrások fenntartható használata és a következık biztosítottak legyenek:

Az építményeket úgy kell megtervezni, kivitelezni és lebontani, hogy a természeti erıforrások fenntartható használata és a legalább a következık biztosítottak legyenek:

Módosítás 94

Rendeletre irányuló javaslat II melléklet - cím


Eljárás az európai értékelési dokumentum elfogadására és az európai mőszaki

értékelés kiadására

Eljárás az európai értékelési dokumentum elfogadására és az európai mőszaki értékelés kiadására harmonizált

szabványok által nem, vagy nem teljes mértékben szabályozott építıipari

termékek számára

Módosítás 114 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – 2 pont – 2.1 a pont (új)


2.1a. A mőszaki értékelést végzı többi szervvel egyeztetve az illetékes mőszaki értékelést végzı szerv elvégzi az értékelést a második szerzıdés rendelkezései és a munkaprogram-tervezet alapján, kiadja a megfelelı európai mőszaki értékelést, és továbbítja azt a Bizottságnak és a többi mőszaki értékelést végzı szervnek, amelyeket ugyanabban a termékkörben a IV. melléklet 1. táblázata szerint kijelöltek.

128 /PE 425.403

HU

Módosítás 95

Rendeletre irányuló javaslat II melléklet - 2 pont -1 (új)


2.-1. A kiválasztott célpiac mőszaki értékelést végzı szervével egyeztetve az illetékes mőszaki értékelést végzı szerv elvégzi az értékelést a második szerzıdés rendelkezései és a munkaprogram-tervezet alapján, kiadja a megfelelı európai mőszaki értékelést, és továbbítja azt a Bizottságnak és a többi mőszaki értékelést végzı szervnek, amelyeket ugyanabban a termékkörben a IV. melléklet 1. táblázata szerint kineveztek.

Módosítás 96

Rendeletre irányuló javaslat II melléklet - 2.5 pont 1 a albekezdés (új)


A gyártó kérheti, hogy a fent említett munkacsoport hallgasson meg egy általa kiválasztott független tudományos szakértıt, kiegészítve ezáltal a mőszaki értékelést végzı szervek rendelkezésére bocsátott információkat. A munkacsoport köteles eleget tenni e kérésnek.

Módosítás 97

Rendeletre irányuló javaslat II melléklet - 2.7 pont


2.7. A mőszaki értékelést végzı szerv a munkacsoporttal folytatott konzultációt követıen felveszi ezeket az adatközléseket az európai értékelési dokumentum (EAD) tervezetébe, amelyet megküld a mőszaki értékelést végzı szerv 25. cikk (1) bekezdésében említett szervezetének.

2.7. A mőszaki értékelést végzı szerv a munkacsoporttal folytatott konzultációt követıen felveszi ezeket az adatközléseket az európai értékelési dokumentum (EAD) tervezetébe, amelyet megküld a mőszaki értékelést végzı szerv 25. cikk (1) bekezdésében említett szervezetének.

PE 425.403\ 129

HU

Miután a gyártó, akinek egy hete van reagálni a dokumentumra, megkapta az európai értékelési dokumentum (EAD) tervezetének végleges verzióját, a mőszaki értékelést végzı szervek szervezete ideiglenes formában elfogadja az európai értékelési dokumentumot (EAD). A mőszaki értékelést végzı szervek szervezete az elfogadott ideiglenes európai értékelési dokumentum (EAD) egy példányát elküldi a gyártónak és a Bizottságnak. Ha a Bizottság a dokumentum kézhezvételét követı tizenöt munkanapon belül közli az ideiglenes európai értékelési dokumentumhoz (EAD) főzıdı észrevételeit a mőszaki értékelést végzı szervek szervezetével, a mőszaki értékelést végzı szervek szervezete ennek megfelelıen módosítja a dokumentumot. Az említett idıszak elteltével a mőszaki értékelést végzı felelıs szerv megkezdi az értékelés elvégzésének elıkészületeit.

Miután a gyártó, akinek egy hete van reagálni a dokumentumra, megkapta az európai értékelési dokumentum (EAD) tervezetének végleges verzióját, a mőszaki értékelést végzı szervek szervezete legalább egy, a gyártó által megnevezett szakmai szervezettel (amennyiben a gyártó erre vonatkozó kérést fogalmaz meg) folytatott konzultációt követıen ideiglenes formában elfogadja az európai értékelési dokumentumot (EAD). A mőszaki értékelést végzı szervek szervezete az elfogadott ideiglenes európai értékelési dokumentum (EAD) egy példányát elküldi a gyártónak és a Bizottságnak. Ha a Bizottság a dokumentum kézhezvételét követı tizenöt munkanapon belül közli az ideiglenes európai értékelési dokumentumhoz (EAD) főzıdı észrevételeit a mőszaki értékelést végzı szervek szervezetével, a mőszaki értékelést végzı szervek szervezete ennek megfelelıen módosítja a dokumentumot. Az említett idıszak elteltével a mőszaki értékelést végzı felelıs szerv megkezdi az értékelés elvégzésének elıkészületeit.

Módosítás 98

Rendeletre irányuló javaslat III melléklet - cím


…. sz. teljesítménynyilatkozat törölve

Módosítás 99

Rendeletre irányuló javaslat III melléklet - 4 pont


4. A termék beazonosítása (a nyomonkövethetıség céljából):

4. A termék azonosítása (a nyomonkövethetıség céljából) és a tervezett generikus felhasználás megnevezése:

130 /PE 425.403

HU

Módosítás 100

Rendeletre irányuló javaslat III melléklet - 6 pont 2 a albekezdés (új)


a teljesítményállandóság értékelésére és ellenırzésére használt … számú rendszer alapján,

Módosítás 101

Rendeletre irányuló javaslat III a melléklet (új)


IIIa. melléklet

A teljesítménynyilatkozatban bejelentendı veszélyes anyagok

1. Különös aggodalomra okot adó anyagok

a) a REACH-rendelet (a vegyianyagok bejegyzésérıl, értékelésérıl, engedélyezésérıl és korlátozásáról (REACH), valamint az Európai Vegyianyag Ügynökség létrehozásáról szóló 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet1) jelöltlistáján szereplı anyagok;

b) a REACH-rendelet (1907/2006/EK rendelet) szerinti perzisztens, bioakkumulatív és mérgezı (PBT) anyagok;

c) a REACH-rendelet (1907/2006/EK rendelet) szerinti nagyon perzisztens és nagyon bioakkumulatív (vPvB) anyagok;

d) a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítésérıl szóló 67/548/EGK tanácsi irányelv2 szerint az 1. vagy 2. kategóriába tartozó rákkeltı,

PE 425.403\ 131

HU

mutagén és mérgezı anyagok.

2. Meghatározott besorolású anyagok

Olyan anyagok, amelyek teljesítik az 1967/548/EGK irányelv besorolási kritériumait a következı kategóriákban:

a) rákkeltı, mutagén és mérgezı a 3. kategóriában;

b) krónikus toxicitású anyagok (R48)

c) környezetre veszélyes anyagok potenciális hosszú távú hatással (R50-53)

d) ózonlebontó anyagok (R59)

e) belélegezve szenzibilitást okozó anyagok (R42)

f) bırrel érintkezve szenzibilitást okozó anyagok (R43)

3. Elsıbbségi veszélyes anyagok

A vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv3 (vízrıl szóló keretirányelv) X. mellékletében felsorolt elsıbbségi veszélyes anyagok.

1 HL L 396., 2006.12.30., 1. o. 2 HL 196., 1967.8.16., 1. o. 3 HL L 327., 2000.12.22., 1. o.

Módosítás 102

Rendeletre irányuló javaslat V melléklet - 1 rész - 1.1 pont - bevezetı szöveg


1.1. 1. rendszer: A gyártó által kiadott teljesítménynyilatkozat a termék fı jellemzıinek tekintetében a következık szerint:

1.1. 1+ rendszer: A gyártó által kiadott teljesítménynyilatkozat a termék fı jellemzıinek tekintetében a következık szerint:

132 /PE 425.403

HU

Módosítás 103





Módosítás 104




1.3. 2+ rendszer: A gyártó által kiadott teljesítménynyilatkozat a termék fı jellemzıinek tekintetében a következık szerint:

Módosítás 105





Módosítás 106





PE 425.403\ 133

HU

P6_TA-PROV(2009)0321

A Közösségben történı, határokon átnyúló fizetések ***I

Az Európai Parlament 2009. április 24-i jogalkotási állásfoglalása a Közösségben történı, határokon átnyúló fizetésekrıl szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2008)0640 – C6-0352/2008 – 2008/0194(COD))

(Együttöntési eljárás: elsı olvasat)



– tekintettel az EK-Szerzıdés 251. cikkének (2) bekezdésére és 95. cikkének (1) bekezdésére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamentnek (C6-352/2008),

– tekintettel a Tanács képviselıjének 2009. március 25-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint elfogadja a javaslatot annak módosított formájában az EK-Szerzıdés 251. cikke (2) bekezdése második albekezdésének elsı franciabekezdésével összhangban,


– tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Jogi Bizottság véleményére (A6-0053/2009),

1. jóváhagyja a Bizottság módosított javaslatát;



134 /PE 425.403

HU

P6_TC1-COD(2008)0194

Az Európai Parlament álláspontja amely elsı olvasatban 2009. április 24-én került elfogadásra a Közösségben történı, határokon átnyúló fizetésekrıl szóló .../2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel



tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerzıdésre és különösen annak 95. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára║,


tekintettel az Európai Központi Bank véleményére2,

a Szerzıdés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelıen3,

mivel:

(1) A belsı piac megfelelı mőködése és a Közösségen belül a határokon átnyúló kereskedelem megkönnyítése érdekében alapvetı jelentıséggel bír, hogy a határokon átnyúló, euróban történı fizetések költségei azonosak legyenek az egy adott tagállamon belüli megfelelı fizetések költségeivel. Ezt az elvet a határokon átnyúló, euróban történı fizetésekrıl szóló, 2001. december 19-i 2560/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet vezette be, amely a legfeljebb 50 000 EUR értékő, határokon átnyúló, euróban vagy svéd koronában történı fizetésekre alkalmazandó4.

(2) A 2560/2001/EK rendelet alkalmazásáról szóló, 2008. február 11-én elfogadott, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak szóló bizottsági jelentés megerısítette5, hogy a 2560/2001/EK rendelet alkalmazása valóban a belföldi költségek szintjére csökkentette az euróban megvalósuló, határokon átnyúló fizetési mőveletek költségeit, és az Unió egészére kiterjedı fizetési infrastruktúra létrehozásához szükséges erıfeszítések megtételére ösztönözte az európai pénzforgalmi ágazatot.

(3) A jelentésben a Bizottság megvizsgálta a 2560/2001/EK rendelet végrehajtása során felmerült gyakorlati problémákat. Következtetésként a Bizottság a rendelet több rendelkezésének módosítását javasolta a felülvizsgálati folyamat során azonosított problémák kezelése érdekében. Ezek a problémák a fizetések belsı piacának zavarával függnek össze, amelyet az eltérı statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségek okoznak; a

1 HL L... 2 2009. január 6-i vélemény (HL C 21., 2009.1.28., 1. o.) 3 Az Európai Parlament 2009. április 24-i álláspontja. 4 HL L 344., 2001.12.28., 13. o. 5 COM(2008)0640.

PE 425.403\ 135

HU

2560/2001/EK rendelet végrehajtásának az illetékes nemzeti hatóságok ki nem jelölésébıl eredı problémáival; a rendelettel összefüggı vitákban eljáró peren kívüli jogorvoslati testületek hiányával, és azzal a ténnyel, hogy a rendelet hatálya nem terjed ki a beszedésekre.

(4) A belsı piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló, 2007. november 13-i 2007/64/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1 modern jogalapot teremtett a fizetéseknek a Közösség egészére kiterjedı belsı piacának létrehozásához. A két jogi aktus közötti jogi koherencia biztosítása érdekében ajánlott kiigazítani a 2560/2001/EK rendelet vonatkozó rendelkezéseit, különösen a meghatározásokat.

(5) A 2560/2001/EK rendelet a határokon átnyúló átutalásokra és a határokon átnyúló elektronikus fizetési mőveletekre terjed ki. ▌A 2007/64/EK irányelv arra vonatkozó célkitőzésével összhangban, hogy lehetıvé tegye a határokon átnyúló beszedéseket, célszerő kiterjeszteni a rendelet hatályát. A fıként vagy kizárólag papíralapú fizetési eszközöket, így a csekkeket illetıen még mindig nem célszerő az egységes költségek elvét alkalmazni, mivel ezeket jellegükbıl következıen nem lehet olyan hatékonyan feldolgozni, mint az elektronikusan lebonyolított fizetéseket. Az egységes díjak elvét a papíralapon vagy készpénzben kezdeményezett vagy befejezett kifizetések esetében kell alkalmazni – amelyeket a fizetési eljárás során elektronikusan dolgoznak fel – a csekkek kivételével, és ezt kell alkalmazni minden más, közvetlenül vagy közvetetten a fizetési tranzakcióhoz kapcsolódó díjra is (ideértve az egy adott szerzıdéshez kapcsolódó díjakat), a pénzváltási díjak kivételével. Közvetett díjak például az állandó fizetési megbízás adásakor felszámított díjak, a betéti vagy hitelkártya használatáért felszámított díjak, amelyeknek a Közösségen belül a belföldi és a határokon átnyúló fizetési mőveletek esetében is azonosnak kell lenniük.

(6) Mivel meg kell elızni a fizetések piacának széttöredezését, célszerő a költségek egyenlıségének elvét alkalmazni. Ezért a határokon átnyúló fizetési mőveletek minden csoportjára vonatkozóan meg kell határozni egy belföldi fizetési mőveletet, amely a határokon átnyúló fizetéssel azonos vagy ahhoz nagyon hasonló tulajdonságokkal rendelkezik. A határokon átnyúló fizetési mőveletnek megfelelı belföldi fizetési mővelet meghatározásához például a következı kritériumokat lehet alkalmazni: a kezdeményezéshez, végrehajtáshoz és teljesítéshez használt csatorna, az automatizáltság foka, bármely típusú fizetési garancia, az ügyfél jogállása és a pénzforgalmi szolgáltatóhoz főzıdı kapcsolata vagy a felhasznált fizetési eszköz a 2007/64/EK irányelv 4. cikke (23) bekezdésében foglaltak szerint. A kritériumok ezen felsorolása nem tekintendı teljes körőnek.

(7) Fontos megkönnyíteni a határokon átnyúló fizetések teljesítését a pénzforgalmi szolgáltatók számára. E tekintetben ösztönözni kell az egységesítést, többek között a nemzetközi bankszámlaszám (IBAN) és a banki azonosító szám (BIC) használatát illetıen. Ezért a pénzforgalmi szolgáltatások igénybe vevıit elegendı információval kell ellátni az IBAN-ra és a BIC-re vonatkozóan.

(8) A fizetési mérleggel összefüggı, kizárólag a határokon átnyúló fizetési mőveletekre vonatkozó eltérı adatszolgáltatási kötelezettségek akadályozzák integrált pénzforgalmi piac kialakulását az egységes eurofizetési térség (Single Euro Payments Area, SEPA) keretében. A SEPA összefüggésében 2011. október 31-ig tanácsos újra megvizsgálni

1 HL L 319., 2007.12.5., 1. o.

136 /PE 425.403

HU

ezen, banki elszámolásokon alapuló adatszolgáltatási kötelezettségek eltörlésének megfelelıségét. A fizetésimérleg-statisztikák folyamatos, megfelelı idıben történı és hatékony szolgáltatásának garantálása érdekében célszerő azt is biztosítani, hogy a fizetésekre vonatkozó, könnyen elérhetı adatokat, mint az IBAN, a BIC és a tranzakció összege, vagy a különbözı fizetési eszközökre vonatkozó alapvetı, összesített adatokat, továbbra is lehessen győjteni, úgy, hogy az adatgyőjtési folyamat nem zavarja meg a fizetések automatizált feldolgozását, és teljes mértékben automatizálható. Ez a rendelet nem érinti a más fontos célokkal – például a pénzmosásnak és a terrorizmus finanszírozásának a megelızésével vagy adóügyi célokkal összefüggı adatszolgáltatási kötelezettségeket.

(8a) Jelenleg különbözı üzleti modelleket alkalmaznak a meglévı belföldi beszedési megbízások tekintetében. A SEPA beszedési megbízási rendszer elindításának lehetıvé tétele érdekében fontos egy közös üzleti modell létrehozása és a multilaterális bankközi díjakkal kapcsolatban nagyobb jogi egyértelmőség biztosítása. A határokon átnyúló beszedési megbízások tekintetében mindez megvalósítható – kivételes alapon – a multilaterális bankközi díj tekintetében, átmeneti idıtartamra, egy tranzakciónkénti maximális összeghatár megállapításával. A multilaterális megállapodás felei azonban szabadon meghatározhatnak egy alacsonyabb összeget vagy akár nulla értékő multilaterális bankközi díjat. A belföldi SEPA beszedési megbízások vonatkozásában ugyanaz a bankközi díj vagy egy másik bankközi pénzügyi megállapodás alkalmazandó a kedvezményezett és a fizetı fél pénzforgalmi szolgáltatói között, amely nemzeti szinten e rendelet hatálybalépése elıtt már létezett. Amennyiben az átmeneti idıszak alatt a belföldi multilaterális bankközi díjat vagy egy másik bankközi pénzügyi megállapodást – például a versennyel kapcsolatos jogi szabályozás alkalmazása miatt – korlátoznak vagy megszüntetnek, az átmeneti idıszak alatt a felülvizsgált megállapodásokat a belföldi SEPA beszedési megbízásokra kell alkalmazni. Amennyiben azonban a beszedési megbízás kétoldalú megállapodás tárgya, úgy a kétoldalú megállapodás elıírásai elınyben részesülnek a multilaterális bankközi díjhoz vagy egy másik pénzügyi megállapodáshoz képest. Az ágazat igénybe veheti az átmeneti idıszak alatt nyújtott jogi biztonságot a SEPA beszedési megbízások terén egy közös hosszú távú üzleti modell létrehozására és meghatározására. Az átmeneti idıszak végén a SEPA beszedési megbízás üzleti modellje tekintetében hosszú távú megoldást kell alkalmazni, az EK versennyel kapcsolatos jogszabályai és a közösségi szabályozási keretrendszerrel összhangban. A bankszektorral fenntartott párbeszéd keretében és az érintett piaci szereplık hozzájárulásai alapján a Bizottság sürgıs jelleggel útmutatást szándékozik biztosítani az ezen multilaterális bankközi fizetés kompatibilis jellegének objektív és mérhetı kritériumai tekintetében, amely többek között magában foglalhatja a multilaterális bankközi díjakat, az EK versenyszabályokkal és a közösségi szabályozási keretrendszerrel összhangban.

(8b) A beszedési megbízási tranzakció végrehajtása érdekében a fizetı fél számlájának hozzáférhetınek kell lennie. Ezért, a SEPA beszedési megbízások sikeres végrehajtása érdekében alapvetı fontosságú, hogy valamennyi fizetı fél számlája hozzáférhetı legyen – amennyiben ez a helyzet a meglévı belföldi beszedési megbízások esetében – különben a fizetı fél és a kedvezményezett nem részesül a határokon átnyúló beszedési megbízások elınyeibıl. Amennyiben a fizetı fél számlája nem hozzáférhetı a SEPA beszedési megbízási rendszer keretében, a fizetı fél (adós) és a kedvezményezett (hitelezı) nem részesül a rendelkezésre álló új beszedési megbízási lehetıségek elınyeibıl. Ez különösen fontos abban az esetben, amikor a kedvezményezett kötegelt

PE 425.403\ 137

HU

fájlban indít beszedési megbízásokat – például havi vagy negyedéves alapon – az elektromos áram vagy más egyéb közüzemi számla esetében és nem az egyes ügyfelek esetében külön-külön történı beszedéssel. Amennyiben a hitelezık nem tudnak hozzáférni az adósaik számlájához egyetlen mővelettel, további manuális beavatkozásra lehet szükség, amely valószínőleg növeli a költségeket. Ebbıl kifolyólag, amennyiben a fizetı fél pénzforgalmi szolgáltatója kötelezı hozzáférhetısége nem valósul meg, a beszedési megbízások sem lesznek teljesen hatékonyak és a pán-európai szintő verseny korlátozott marad. Azonban a vállalkozások közötti beszedési megbízások egyedi jellemzıi ismeretében ennek a rendelkezésnek kizárólag a központi SEPA beszedési megbízási rendszerre kell vonatkoznia és nem a vállalkozások közötti SEPA beszedési megbízási rendszerre. Az elérhetıségre vonatkozó kötelezettség magában foglalja az adós bank jogát, amely értelmében nem hajt végre beszedési megbízást a beszedési megbízási rendszerrel – például a tranzakciók elutasításával, megtagadásával vagy visszaküldésével – kapcsolatos szabályokkal összhangban. Továbbá a hozzáférhetıségi kötelezettség nem alkalmazandó a beszedési megbízások nyújtására és végrehajtására feljogosított, azonban e téren kereskedelmi érdekeltséggel rendelkezı pénzforgalmi szolgáltatókra.

(8c) Továbbá a hozzáférhetıséghez szükséges technikai követelmények ismeretében fontos, hogy a fizetı fél pénzforgalmi szolgáltatója elegendı idıvel rendelkezzen a kötelezı hozzáférhetıségi követelménynek történı megfelelésre. A pénzforgalmi szolgáltatók ezért egy a rendelet végrehajtásától számított legfeljebb egy év idıtartamú átmeneti idıszakban részesülhetnek az e kötelezettségnek való megfelelés érdekében. Mivel az euróövezeten kívüli tagállamok pénzforgalmi szolgáltatóinak több elıkészületi mőveletet kell elvégezniük, e pénzforgalmi szolgáltatók számára engedélyezni kell, hogy a rendelet végrehajtásától számított legfeljebb öt évvel elhalaszthassák a kötelezı hozzáférhetıségi követelmény alkalmazását. Azonban azokat a pénzforgalmi szolgáltatókat, amelyek olyan tagállamokban találhatóak, amelyek az eurót a rendelet végrehajtásától számított legfeljebb négy éven belül nemzeti pénznemükként bevezették, – az adott tagállamnak az euróövezetbe való belépését követı egy éven belül – kötelezni kell a hozzáférhetıségi követelménynek történı megfelelésre.

(9) A rendelet téves alkalmazása esetére jogorvoslat lehetıségének biztosítása érdekében a tagállamoknak megfelelı és hatékony eljárásokat kell létrehozniuk a panaszok és fellebbezések benyújtására és a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevı fél és pénzforgalmi szolgáltatója közötti viták rendezésére. Fontos továbbá illetékes hatóságok és peren kívüli jogorvoslati testületek kijelölése, adott esetben a már fennálló eljárások felhasználásával. Az illetékes hatóságokat fel kell hatalmazni annak érdekében, hogy hatékonyan ellássák felügyeleti feladataikat és meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók megfeleljenek e rendelet rendelkezéseinek. Az illetékes hatóságoknak – amennyiben azt szükségesnek tartják – a megfelelı fizetési mővelet meghatározására vonatkozó iránymutatásokat kell kidolgozniuk. A Bizottságnak – adott esetben a Pénzforgalmi Bizottság segítségével – megfelelı iránymutatást kellene nyújtania és segítenie kellene az illetékes hatóságokat.

(10) A Közösségen belül az illetékes hatóságok és peren kívüli jogorvoslati testületek tevékeny együttmőködése alapvetı jelentıséggel bír a rendelettel összefüggésben felmerülı, határokon átnyúló viták zökkenımentes és megfelelı idıben történı rendezése szempontjából. Lehetıvé kell tenni, hogy ez az együttmőködés információcserében nyilvánuljon meg a joghatóságuk alá tartozó jogszabályok és joggyakorlat terén, illetve

138 /PE 425.403

HU

a panaszok továbbítása vagy átvétele – és szükség szerint – a jogorvoslati eljárások terén.

(11) Szükséges, hogy a tagállamok nemzeti jogukban hatékony, arányos és visszatartó erejő szankciókat állapítsanak meg e rendelet rendelkezéseinek be nem tartása esetére.

(12) A rendelet alkalmazásának az eurón kívüli más nemzeti pénznemekre történı kiterjesztése egyértelmő elınyökkel járna, különösen a hatálya alá tartozó fizetések számát illetıen. Ezért értesítési eljárást kell létrehozni annak érdekében, hogy azon tagállamok, amelyeknek nemzeti pénzneme nem az euro, kiterjeszthessék e rendelet alkalmazását a nemzeti pénznemükben történı, határokon átnyúló fizetésekre. Biztosítani kell azonban, hogy azoknak az országoknak, amelyek már teljesítették ezt az eljárást, ne kelljen új értesítést tenniük.

(13) Kívánatos, hogy a Bizottság jelentést készítsen az IBAN és a BIC Közösségen belüli fizetések megkönnyítése érdekében történı használatáról. A SEPA fejlıdésével összefüggésben az is kívánatos, hogy az említett jelentés értékelje, megfelelı-e az 50 000 eurós értékhatár mint az azonos díjak elve alkalmazásának jelenlegi felsı határa, valamint hogy helyénvaló-e az elszámolás alapú nemzeti adatszolgáltatási kötelezettségek eltörlése. Helyénvaló továbbá, hogy a Bizottság jelentést készítsen e rendelet alkalmazásáról.

(14) A jogbiztonság és az egyértelmőség érdekében a 2560/2001/EK rendeletet hatályon kell helyezni.

(15) Az e rendelet és a 2007/64/EK irányelv közötti – különösen a pénzforgalmi szolgáltatások feltételeinek és az azokkal összefüggı tájékoztatási követelmények áttekinthetıségét, valamint a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtásával és igénybevételével összefüggı jogokat és kötelezettségeket illetı – jogi koherencia biztosítása érdekében célszerő e rendeletet 2009. november 1-jétıl alkalmazni. Annak érdekében azonban, hogy a tagállamok számára elegendı idı álljon rendelkezésre e rendelet megsértését sújtó büntetéseket bevezetı intézkedések elfogadásához, meg kell engedni, hogy a tagállamok ezeket az intézkedéseket 2010. június 1-jéig hozhassák meg.

(16) Mivel e rendelet céljait tagállami szinten nem lehet kielégítıen megvalósítani, és azok az intézkedés nagyságrendje és hatásai miatt közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség a Szerzıdés 5. cikkében foglalt szubszidiaritási elvvel összhangban intézkedéseket fogadhat el. A rendelet – az említett cikkben foglalt arányossági elvvel összhangban – nem lépi túl a szóban forgó célkitőzések eléréséhez szükséges mértéket.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk Tárgy és hatály

1. Ez a rendelet meghatározza a Közösségen belüli, határokon átnyúló fizetésekre vonatkozó szabályokat annak érdekében, hogy ezeknek a fizetéseknek a költségei megegyezzenek az egy tagállamon belül ugyanazon pénznemben teljesítendı fizetések költségeivel.

2. Ezt a rendeletet azokra a határokon átnyúló fizetésekre kell alkalmazni – a 2007/64/EK irányelv rendelkezéseivel összhangban – amelyeket euróban vagy azon tagállamok

PE 425.403\ 139

HU

nemzeti pénznemében nevesítettek, amelyek a 11. cikkel összhangban értesítést küldtek arról, hogy a rendelet alkalmazását ki kívánják terjeszteni a saját pénznemükre.

3. Ez a rendelet a pénzforgalmi szolgáltatók saját számlára vagy más pénzforgalmi szolgáltatók nevében teljesített fizetéseire nem vonatkozik.

4. Az 5a., 5b. és 5c. cikk meghatározza a kedvezményezett és a fizetı fél pénzforgalmi szolgáltatói közötti euró-alapú beszedési megbízási tranzakciókkal kapcsolatos szabályokat.

2. cikk Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában az alábbi fogalommeghatározások érvényesek:

(1) „határokon átnyúló fizetés”: fizetı fél vagy kedvezményezett által, vagy kedvezményezetten keresztül kezdeményezett, elektronikusan lebonyolított fizetési mőveletek, ahol a fizetı és a kedvezményezett fél pénzforgalmi szolgáltatója más-más tagállamban helyezkedik el;

▌

(3) „fizetı fél”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely egy fizetési számla tulajdonosa, és aki vagy amely az adott fizetési számláról fizetési megbízást engedélyez, vagy – fizetési számla hiányában – az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely fizetési megbízást ad;

(4) „kedvezményezett”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely valamilyen fizetési mővelet tárgyát képezı pénzeszközök szándékolt jogosultja;

(5) „pénzforgalmi szolgáltató”: a 2007/64/EK irányelv 1. cikkének (1) bekezdésében említett típusok egyikébe tartozó jogalany, valamint az ugyanazon irányelv 26. cikkében említett jogi vagy természetes személy, nem tartoznak ide azonban a hitelintézetek tevékenységének megkezdésérıl és folytatásáról szóló, 2006. június 14-i 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (átdolgozott szöveg)1 2. cikkében felsorolt azon intézmények, amelyek a 2007/64/EK irányelv 2. cikkének (3) bekezdése alapján az illetékes hatóságtól kapott felmentéssel rendelkeznek;

(6) „pénzforgalmi szolgáltatást igénybevevı”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely fizetı félként, kedvezményezettként vagy mindkét szerepben pénzforgalmi szolgáltatást vesz igénybe;

(7) „fizetési mővelet”: a fizetı fél vagy a kedvezményezett által vagy a kedvezményezetten keresztül kezdeményezett pénzbefizetés, -átutalás vagy -felvétel, függetlenül a fizetı fél és a kedvezményezett közötti mögöttes kötelezettségektıl;

(8) „fizetési megbízás”: a fizetı félnek vagy a kedvezményezettnek a saját pénzforgalmi szolgáltatója számára adott, fizetési mővelet teljesítésére vonatkozó bármely utasítása;

1 HL L 177., 2007.12.5., 1. o.

140 /PE 425.403

HU

(9) „költség”: az a költség, amelyet a pénzforgalmi szolgáltató a pénzforgalmi szolgáltatás igénybe vevıjének felszámol, és amely közvetlenül vagy közvetve fizetési mővelethez kapcsolódik.

(10) „pénz”: bankjegyek és pénzérmék, számlapénz, valamint az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdésérıl, folytatásáról és prudenciális felügyeletérıl szóló, 2000. szeptember 18-i európai parlamenti és tanácsi 2000/46/EK irányelv 1. cikke (3) bekezdésének b) pontjában szereplı meghatározás szerinti elektronikus pénz1;

(11) „fogyasztó”: az a természetes személy, aki saját szakmája, üzleti tevékenysége vagy foglalkozása körén kívül esı célból jár el;

(12) „mikro-vállalkozás”: olyan vállalkozás, amely a pénzforgalmi szolgáltatási szerzıdés megkötésének idıpontjában a 2003/361/EK ajánlás mellékletének 1. cikke és 2. cikke (1) és (3) bekezdése értelmében vett vállalkozásnak minısül;

(13) „belföldi fizetés”: fizetı fél vagy kedvezményezett által, vagy kedvezményezetten keresztül kezdeményezett, elektronikusan lebonyolított fizetési mőveletek, ahol a fizetı és a kedvezményezett fél pénzforgalmi szolgáltatója azonos tagállamban helyezkedik el;

(14) „bankközi díj”: a fizetı fél és a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatói között, az egyes beszedési megbízási tranzakciókért fizetett díj;

(15) „beszedés”: olyan pénzforgalmi szolgáltatás, amelynek során egy fizetı fél fizetési számláját megterhelik, és amikor a fizetési mőveletet a fizetı fél által a kedvezményezettnek, a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának vagy a fizetı fél saját pénzforgalmi szolgáltatójának adott hozzájárulás alapján a kedvezményezett kezdeményezi;

(16) „beszedési megbízási rendszer”: a pénzforgalmi szolgáltatók közötti megállapodás szerinti szabályok, gyakorlatok és elıírások a beszedési megbízási tranzakciók végrehajtása tekintetében.

3. cikk Határokon átnyúló fizetésekre és a megfelelı belföldi fizetésekre vonatkozó költségek

1. Egy pénzforgalmi szolgáltató által a határon átnyúló fizetésekért a pénzügyi szolgáltatást igénybe vevıknek felszámolt költségeknek 50 000 EUR-ig meg kell egyezniük a szóban forgó pénzforgalmi szolgáltató által ▌lebonyolított azonos összegő és azonos valutanemben történı megfelelı belföldi pénzügyi mőveletekért a pénzügyi szolgáltatást igénybe vevıknek felszámolt költségekkel ▌.

2. Egy adott, határokon átnyúló fizetés díjainak az (1) bekezdésnek való megfelelés céljából történı értékelése során a pénzforgalmi szolgáltató azonosítja az annak megfelelı belföldi fizetést.

Az illetékes hatóságok – amennyiben azt szükségesnek tartják – a megfelelı belföldi fizetés meghatározására vonatkozó iránymutatásokat dolgoznak ki. A tagállamok

1 HL L 275., 2000.10.27., 39. o.

PE 425.403\ 141

HU

érintett hatóságai aktívan együttmőködnek a 2007/64/EK irányelv 85. cikke (1) bekezdésével összhangban a megfelelı belföldi fizetésekkel kapcsolatos útmutatók következetességének biztosítása érdekében.

3. Azokban a tagállamokban, amelyek a 11. cikkel összhangban értesítést küldtek arról, hogy e rendelet alkalmazását a saját pénznemükre is kiterjesztik, az adott tagállam nemzeti pénznemében történı fizetés úgy tekinthetı, mint amely megfelel egy euróban történı, határokon átnyúló fizetésnek.

4. A rendelet nem vonatkozik a valutaátváltási díjakra.

4. cikk A fizetések automatizálását megkönnyítı intézkedések

1. A pénzforgalmi szolgáltató – a vonatkozó esetekben – tájékoztatja a pénzforgalmi szolgáltatás igénybe vevıjét annak nemzetközi bankszámlaszámáról (IBAN) és a pénzforgalmi szolgáltató bankazonosító kódjáról (BIC).

Ezen kívül – a vonatkozó esetekben – a pénzforgalmi szolgáltató a pénzforgalmi szolgáltatás igénybe vevıjének számlakivonatán vagy annak mellékletén feltünteti az igénybe vevı IBAN-számát és a pénzforgalmi szolgáltató BIC-számát.

Az e bekezdésben meghatározott tájékoztatásért a pénzforgalmi szolgáltató nem számíthat fel díjat a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevı felé.

2. A vonatkozó esetekben, az érintett pénzügyi tranzakció jellegét figyelembe véve:

(a) a fizetı fél által kezdeményezett mőveletek esetében a fizetı fél kérésre közli pénzforgalmi szolgáltatójával a kedvezményezett IBAN-számát és a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának BIC-számát;

(b) ║ a fizetı fél által kezdeményezett mőveletek esetében a fizetı fél kérésre közli pénzforgalmi szolgáltatójával a kedvezményezett IBAN-számát és a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának BIC-számát;

3. A pénzforgalmi szolgáltató a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevınek a 3. cikk (1) bekezdésével összhangban kivetett díjak mellett kiegészítı díjakat számíthat fel, amennyiben az igénybe vevı utasítja a pénzforgalmi szolgáltatót arra, hogy a pénzforgalmi tranzakciót az IBAN-szám és a BIC-szám közlése nélkül, valamint nem a (2) bekezdéssel összhangban hajtsa végre. A felszámított díjaknak helyénvalónak és a tényleges díjaknak megfelelınek kell lenniük. A felszámított díjakról a pénzforgalmi szolgáltatónak és a pénzforgalmi szolgáltatás igénybe vevıjének meg kell állapodnia. A pénzforgalmi szolgáltató – megfelelı idıvel azelıtt, hogy a pénzforgalmi szolgáltatás igénybe vevıjét az említett megállapodás kötelezné – tájékoztatja a pénzforgalmi szolgáltatás igénybe vevıjét a kiegészítı díjak összegérıl.

4. Amennyiben az érintett fizetési mővelet jellegére tekintettel ez indokolt, az e rendelet hatálya alá tartozó fizetést elfogadó szállító a Közösségben minden, árura és szolgáltatásra vonatkozó számlázás során közli ügyfeleivel saját IBAN-számát és a pénzforgalmi szolgáltatója BIC-számát.

142 /PE 425.403

HU

5. cikk A fizetési mérleggel összefüggı adatszolgáltatási kötelezettségek

1. A tagállamok legkésıbb 2010. január 1-jétıl eltörlik a ║ pénzforgalmi szolgáltatókat terhelı, az ügyfeleik legfeljebb 50 000 EUR értékő fizetési mőveleteivel kapcsolatos fizetésimérleg-statisztikákra vonatkozó, elszámolás alapú nemzeti adatszolgáltatási kötelezettségeket.

▌

3. Az (1) ▌bekezdés sérelme nélkül a tagállamok továbbra is győjthetnek összesített adatokat vagy más, könnyen elérhetı releváns adatokat, feltéve, hogy az ilyen adatgyőjtés║ nincs hatással a fizetések azonnali és közvetlen feldolgozására, ║ és a pénzforgalmi szolgáltatók által teljes mértékben automatizálható.

5a. cikk Bankközi díj a határon átnyúló beszedési megbízási tranzakciókra

A fizetı és a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója közötti kétoldalú megállapodás hiányában a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatásnyújtója által a fizetı fél pénzügyi szolgáltatójának fizetendı, 0,088 EUR összegő multilaterális bankközi díj alkalmazandó a 2012 november 1. elıtt végrehajtott, határokon átnyúló beszedési megbízási tranzakciókra, kivéve, ha az érintett pénzforgalmi szolgáltatók között alacsonyabb multilaterális bankközi díjat határoztak meg.

5b cikk Bankközi díj a belföldi beszedési megbízási tranzakciókra

1. A (2) és (3) bekezdés sérelme nélkül, amennyiben a 2009. november 1. elıtt végrehajtott belföldi beszedési megbízások tekintetében multilaterális bankközi díj vagy más egyéb pénzügyi megállapodás van érvényben a kedvezményezett és a fizetı fél pénzforgalmi szolgáltatója között, ez a multilaterális bankközi díj vagy más egyéb pénzügyi megállapodás alkalmazandó a 2012. november 1. elıtt végrehajtott belföldi beszedési megbízások esetében.

2. Amennyiben ezt a multilaterális bankközi díjat vagy más egyéb pénzügyi megállapodást 2012. november 1. elıtt korlátozzák vagy megszüntetik, ez a korlátozás vagy megszüntetés alkalmazandó a 2012. november 1. elıtt végrehajtott belföldi beszedési megbízási tranzakciókra.

3. Amennyiben kétoldalú megállapodás jött létre a kedvezményezett és a fizetı fél pénzforgalmi szolgáltatói között a belföldi beszedési megbízási tranzakciók tekintetében, az (1) és (2) bekezdések nem alkalmazhatók a 2012. november 1. elıtt végrehajtott belföldi beszedési megbízási tranzakciókra.

5c cikk A beszedési megbízások elérhetısége

1. A fizetı fél azon pénzforgalmi szolgáltatójának, amely az euróban nevesített belföldi beszedési megbízások teljesítésére igénybe vehetı, a beszedési megbízási rendszerrel összhangban elérhetınek kell lennie a kedvezményezett által egy másik tagállamban

PE 425.403\ 143

HU

található pénzforgalmi szolgáltatón keresztül kezdeményezett, euróban denominált beszedési megbízások teljesítésére.

2. Az (1) bekezdés kizárólag a beszedési megbízási rendszer keretében, a fogyasztók rendelkezésére álló beszedési megbízási tranzakciókra vonatkozik.

3. A pénzforgalmi szolgáltatóknak 2010. november 1-ig meg kell felelniük az (1) és (2) bekezdés elıírásainak.

4. A (3) bekezdéstıl eltérıen, azoknak a pénzforgalmi szolgáltatóknak, amelyek egy olyan tagállam területén találhatók, amely nemzeti pénzneme nem az euró, az euróban kifejezett beszedési megbízási tranzakciók tekintetében 2014. november 1-ig meg kell felelniük az (1) és (2) bekezdés követelményeinek. Amennyiben azonban 2013. november 1. elıtt e tagállamok bármelyikében nemzeti pénznemként az euró kerül bevezetésre, az adott tagállamban található pénzforgalmi szolgáltatónak a szóban forgó tagállamnak az euróövezethez történı csatlakozásától számított egy éven belül meg kell felelnie az (1) és (2) bekezdések elıírásainak.

6. cikk Az illetékes hatóságok

║ A tagállamok kijelölik az e rendelet rendelkezéseinek való megfelelés biztosításáért felelıs hatóságokat.

A tagállamok e rendelet hatályba lépésétıl számított hat hónapon belül értesítik a Bizottságot az illetékes hatóságokról. Az e hatóságokat érintı bármely változásról haladéktalanul értesítik a Bizottságot.

A tagállamok kijelölhetnek már meglévı intézményeket abból a célból, hogy illetékes hatóságként járjanak el.

A tagállamok elıírják illetékes hatóságaiknak, hogy kövessék nyomon a rendelet betartását, és hogy léptessenek életbe intézkedéseket a rendelet betartatása érdekében.

7. cikk Panasztételi eljárások

1. A tagállamok olyan eljárásokat hoznak létre, melyek révén a pénzforgalmi szolgáltatások igénybe vevıi és más érdekelt felek a pénzforgalmi szolgáltatóknak az ezen rendelet rendelkezéseit megsérteni vélt magatartása miatt panaszt nyújthatnak be az illetékes hatóságokhoz

A tagállamok e célból alkalmazhatják vagy kiterjeszthetik a jelenlegi eljárásokat.

2. Az illetékes hatóság a bírósághoz fordulás nemzeti eljárási jogszabályok szerinti jogának sérelme nélkül, amennyiben releváns, tájékoztatja a panaszt benyújtó felet a 8. cikknek megfelelıen kialakított peren kívüli panasztételi és jogorvoslati eljárások létezésérıl.

8. cikk Peren kívüli jogorvoslati eljárások

144 /PE 425.403

HU

1. A tagállamok – adott esetben már meglévı testületek igénybevételével – megfelelı és hatékony peren kívüli panasztételi és jogorvoslati eljárásokat hoznak létre a pénzforgalmi szolgáltatások igénybe vevıi és pénzforgalmi szolgáltatóik között az e rendeletbıl származó jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatosan felmerülı viták rendezéséhez.

2. A tagállamok e rendelet hatályba lépésétıl számított hat hónapon belül értesítik a Bizottságot e testületekrıl. Az e testülteket érintı bármely változásról haladéktalanul értesítik a Bizottságot.

3. A tagállamok elıírhatják, hogy ezt a cikket csak akkor kell alkalmazni, amennyiben a fizetési szolgáltatás igénybevevıi fogyasztók vagy mikro-vállalkozások. Ezekben az esetekben a tagállamok ennek megfelelıen tájékoztatják a Bizottságot.

9. cikk Határokon átnyúló együttmőködés

A különbözı tagállamok 6. és 8. cikkben említett illetékes hatóságai és peren kívüli jogorvoslati testületei aktívan és eredményesen együttmőködnek a határokon átnyúló viták megoldása érdekében. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az aktív együttmőködés valóban megtörténjen.

10. cikk Büntetések

A 14. cikk sérelme nélkül a tagállamok 2010. június 1-ig meghatározzák az e rendelet megsértéséért kiszabható szankciókra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést megtesznek ezen szabályok érvényesítése érdekében. E szankcióknak hatásosaknak, arányosaknak és visszatartó erejőeknek kell lenniük. A tagállamok legkésıbb ...-ig értesítik a Bizottságot ezekrıl a rendelkezésekrıl, valamint haladéktalanul értesítik a rendelkezéseket érintı bármilyen késıbbi módosításról.

11. cikk Az eurótól eltérı nemzeti pénznemekre történı alkalmazás

1. Az 5a, 5b, illetve 5c cikk kivételével, azon tagállamok, amelyek nemzeti pénzneme nem az euró, valamint a rendeletnek a nemzeti pénznemük tekintetében történı alkalmazása kiterjesztése mellett döntenek, kötelesek ennek megfelelıen tájékoztatni a Bizottságot. Az értesítést az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzé kell tenni. A rendelet hatályának kiterjesztése az említett közzétételt követı 14 nap elteltével lép hatályba.

1a. Az a tagállam, amelynek nemzeti pénzneme nem az euró, valamint az 5a, 5b, illetve 5c cikk bármelyikének vagy bármely kombinációjának a nemzeti pénznemük tekintetében történı alkalmazása kiterjesztése mellett döntenek, kötelesek tájékoztatni a Bizottságot. Az értesítést az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzé kell tenni. Az 5a, 5b, illetve az 5c cikkek hatályának kiterjesztése az említett közzétételt követı 14 nap elteltével lép hatályba.

2. Azoknak a tagállamoknak, amelyek e rendelet hatályba lépésének idıpontjában már lefolytatták a 2560/2001/EK rendelet 9. cikke szerinti értesítési eljárást, nem kell megtenniük az e cikk (1) bekezdésében említett értesítést.

PE 425.403\ 145

HU

12. cikk Felülvizsgálati záradék

1. A Bizottság legkésıbb 2011. október 31-ig jelentést terjeszt az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint az Európai Központi Bank elé az elszámolás-alapú nemzeti adatszolgáltatási kötelezettségek eltörlésének megfelelıségérıl. A jelentéshez adott esetben jogalkotási javaslatot kell csatolni.

2. A Bizottság legkésıbb 2012. október 31-ig – indokolt esetben megfelelı javaslat kíséretében – jelentést terjeszt az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint az Európai Központi Bank elé e rendelet alkalmazásáról. A jelentés különösen a következıkre terjed ki:

(a) az IBAN-szám és a BIC-szám használatáról a fizetések automatizálásával összefüggésben;

(b) a 3. cikk (1) bekezdésében megállapított határérték megfelelıségérıl;

(c) a piac fejlıdése az 5a, 5b és 5c cikk alkalmazása terén.

13. cikk Hatályon kívül helyezés

A 2560/2001/EK rendelet 2009. november 1-jétıl hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre vonatkozó hivatkozásokat az e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.

14. cikk Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követı huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2009. november 1-jétıl kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelezı és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt ║

az Európai Parlament részérıl a Tanács részérıl

az elnök az elnök

146 /PE 425.403

HU

P6_TA-PROV(2009)0322

Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenysége ***I

Az Európai Parlament 2009. április 24-i jogalkotási állásfoglalása az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdésérıl, folytatásáról és prudenciális felügyeletérıl, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról, valamint a 2000/46/EK irányelv hatályon kívül helyezésérıl szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2008)0627 – C6-0350/2008– 2008/0190(COD))


– tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COD(2008)0627)

– tekintettel az EK-Szerzıdés 251. cikkének (2) bekezdésére, 47. cikkének (2) bekezdésére és 95. cikkére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C6-0350/2008)

– tekintettel a Tanács képviselıjének 2009. március 25-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint elfogadja az álláspontot annak módosított formájában az EK-Szerzıdés 251. cikke (2) bekezdése második albekezdésének elsı franciabekezdésével összhangban,


– tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A6-0056/2009),




PE 425.403\ 147

HU

P6_TC1-COD(2008)0190

Az Európai Parlament álláspontja amely elsı olvasatban 2009. április 24-én került elfogadásra az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdésérıl, folytatásáról és prudenciális felügyeletérıl, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról, valamint a 2000/46/EK irányelv hatályon kívül helyezésérıl szóló 2009/.../EK európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel



tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerzıdésre és különösen 47. cikke (2) bekezdésének elsı és harmadik mondatára, valamint 95. cikkére,



tekintettel az Európai Központi Bank véleményére2,

a Szerzıdés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelıen3,

mivel:

(1) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények4 tevékenységének megkezdésérıl, folytatásáról és prudenciális felügyeletérıl szóló, 2000. szeptember 18-i 2000/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet az új, elıre fizetett elektronikus fizetıeszközök megjelenése nyomán fogadták el azzal a céllal, hogy egyértelmő jogi keretet teremtsenek, amely megerısíti az egységes piacot, és közben megfelelı szintő prudenciális felügyeletet biztosít.

(2) A Bizottság jelentést terjesztett elı5, amely egyértelmővé tette, hogy a 2000/46/EK irányelvet felül kell vizsgálni, mivel egyes rendelkezései nyilvánvalóan gátolják az elektronikuspénz-szolgáltatások valódi egységes piacának kialakulását és e felhasználóbarát szolgáltatás fejlıdését.

(3) A belsı piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló, 2007. november 13-i 2007/64/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv6 korszerő és koherens jogi keretet hozott létre a pénzforgalmi szolgáltatások tekintetében, amelybe a pénzforgalmi szolgáltatók egy új típusának, azaz a pénzforgalmi intézményeknek a prudenciális elıírásaira vonatkozó nemzeti rendelkezések összehangolása is beletartozik.

1 HL C […]., […]., […]. o. 2 A 2008. december 5-i vélemény (HL C 30., 2009.2.6., 1. o.). 3 Az Európai Parlament 2009. április 24-i álláspontja. 4 HL L 275., 2000.10.27., 39. o. 5 SEC(2006) 1049, 2006.7.19. 6 HL L 319., 2007.12.5., 1. o.

148 /PE 425.403

HU

(4) Mivel a piaci belépés akadályait el kell távolítani, és meg kell könnyíteni az elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységének megkezdését és folytatását, célszerő felülvizsgálni az elektronikuspénz-kibocsátó intézményekre vonatkozó szabályokat annak érdekében, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók egyenlı feltételek mellett mőködhessenek.

(5) Ezen irányelv alkalmazását célszerő az elektronikus pénzt kibocsátó pénzforgalmi szolgáltatókra korlátozni. A korlátozott feltételekkel használható, bizonyos elıre fizetett eszközökön tárolt, pontos igények kielégítésére tervezett monetáris értékkel kapcsolatban kerülni kellene az irányelv alkalmazását, mivel az elektronikus pénz birtokosa számára csak a kibocsátó üzleti helyiségeiben vagy a hivatásos kibocsátóval szerzıdésben álló szolgáltatók zártkörő hálózatában teszik lehetıvé termékek vagy szolgáltatások vásárlását, vagy csak meghatározott körő termékek vagy szolgáltatások vásárlására alkalmasak. Egy eszköz „zártkörő hálózaton” belül használhatónak minısül, ha csak egy meghatározott üzletben vagy üzletláncban használható termékek és szolgáltatások vásárlására, vagy ha az értékesítés helyétıl függetlenül csak meghatározott körő termékek és szolgáltatások vásárlására alkalmas. Ilyen eszköz lehet a hőségkártya, az üzemanyagkártya, a klubtagsági kártya, a közlekedési kártya, az étkeztetési jegy vagy szolgáltatási utalvány (gyermekgondozási, szociális utalvány vagy olyan szolgáltatási utalványrendszer, amely háztartási feladatok – például takarítás, vasalás, kerti munkák – elvégzésére alkalmazottak felvételét támogatja), amely esetenként egy meghatározott adókötelezettség és az ilyen eszközök alkalmazását elımozdító munkajogi keret alá tartozik, a szociális jogszabályokban meghatározott célkitőzések megvalósítása érdekében. Amennyiben egy egyedi célt szolgáló eszköz általános célú eszközzé válik, akkor az ezen irányelv alóli mentesség a továbbiakban nem alkalmazható. A partnerüzletekben is használható eszközök ezen irányelv hatálya alóli mentesítése nem indokolt, mivel ezeket az eszközöket jellemzıen a folyamatosan bıvülı szolgáltatói hálózatok kiszolgálására tervezik.

(5a) Helyénvaló továbbá, hogy az irányelvet ne alkalmazzák a digitális termékek és szolgáltatások vásárlására használt monetáris értékre, ahol az üzemeltetı a termék vagy szolgáltatás jellegénél fogva – például hozzáférési, terjesztési vagy keresési lehetıségek formájában – növeli azok belsı értékét, amennyiben a szóban forgó termék vagy szolgáltatás csak egy digitális eszköz, például mobiltelefon vagy számítógép útján használható, és feltéve, hogy a távközlési, digitális vagy IT-eszköz üzemeltetıje nem csak közvetítıként jár el a fizetési szolgáltatás igénybe vevıje és az áru szállítója vagy a szolgáltatás nyújtója között; Ez a helyzet akkor, ha egy mobiltelefon- vagy egyéb digitális hálózati elıfizetı közvetlenül fizet a hálózatüzemeltetınek, és nem áll fenn sem közvetlen fizetési kapcsolat, sem közvetlen adós-hitelezıi kapcsolat a hálózati elıfizetı és bármely, az ügylet részeként szállított árut vagy szolgáltatást nyújtó harmadik fél között.

(6) A technológiai semlegesség érdekében egyértelmően kell meghatározni az elektronikus pénz fogalmát. E meghatározásnak minden olyan esetre ki kell terjednie, amelyben a pénzforgalmi szolgáltató pénzeszközök ellenében elıre fizetett egyenleget bocsát rendelkezésre, amelyet vásárlásra lehet használni, mivel azt harmadik felek fizetésként elfogadják.

(7) Az elektronikus pénz meghatározásának ki kell terjednie mind arra az elektronikus pénzre, amelyet az elektronikus pénz birtokosa tart magánál a tulajdonában álló

PE 425.403\ 149

HU

fizetési eszközön, mind arra, amelyet egy távoli szerveren tárolnak és az elektronikus pénz birtokosa ▌egy külön elektronikuspénz-számláról fér hozzá. E meghatározásnak elég tágnak kell lennie ahhoz, hogy ne akadályozza a technológiai innovációt és ne csak az elektronikus piacon ma elérhetı elektronikuspénz-termékekre, hanem a jövıben kifejleszthetı termékekre is kiterjedjen.

(8) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények prudenciális felügyeleti szabályait felül kell vizsgálni és nagyobb összhangba kell hozni ezen intézmények kockázataival. A szabályokat ezenkívül a 2007/64/EK irányelv alapján a pénzforgalmi intézményekre alkalmazandó prudenciális felügyeleti szabályokkal is összhangba kell hozni. E vonatkozásban a 2007/64/EK irányelv vonatkozó cikkei értelemszerően alkalmazandóak az elektronikuspénz-kibocsátó intézményekre. Következésképpen a „pénzforgalmi intézményre” vonatkozó hivatkozásokat az „elektronikuspénz-kibocsátó intézményekre” vonatkozó hivatkozásnak kell érteni; a „pénzforgalmi szolgáltatás” a „pénzforgalmi szolgáltatási és elektronikuspénz-kibocsátási” tevékenységekre való hivatkozásnak felel meg; a „fizetési szolgáltatás igénybe vevıjére” való hivatkozás a „fizetési szolgáltatás igénybe vevıjeként vagy elektronikuspénz-birtokosként” olvasandó; az „ezen irányelv” hivatkozás a „2007/64/EK irányelvre és ezen irányelvre” való hivatkozást jelenti; a 2006/64/EK irányelv II. címére való hivatkozás megfelel a 2006/64/EK irányelv II. címének és ezen irányelv II. címének; a 2006/64/EK irányelv 6. cikkére való hivatkozást az ezen irányelv 6. cikkére való hivatkozásként kell olvasni; a 2006/64/EK irányelv 7. cikk (1) bekezdésére való hivatkozást az ezen irányelv 7. cikk (1) bekezdésére való hivatkozásként kell olvasni; a 2006/64/EK irányelv 7. cikk (2) bekezdésére való hivatkozást az ezen irányelv 7. cikk (6) bekezdésére való hivatkozásként kell olvasni; a 2006/64/EK irányelv 8. cikkére való hivatkozást az ezen irányelv 7. cikk (2)–(4) bekezdéseire való hivatkozásként kell olvasni; a 2006/64/EK irányelv 9. cikkére való hivatkozást az ezen irányelv 9. cikkére való hivatkozásként kell olvasni; a 2006/64/EK irányelv 16. cikk (1) bekezdésére való hivatkozást az ezen irányelv 8. cikk (1) bekezdés c)–e) pontjaira való hivatkozásként kell olvasni; valamint a 2006/64/EK irányelv 26. cikkére való hivatkozást az ezen irányelv 10. cikkére való hivatkozásként kell olvasni;

(9) Ismeretes, hogy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények elektronikus pénzt osztanak szét (többek között elektronikuspénz-termékek nyilvános értékesítése és továbbértékesítése révén, lehetıséget biztosítva a fogyasztók számára elektronikus pénz nyújtására vagy a fogyasztók kérésére elektronikus pénz visszaváltására vagy a fogyasztók elektronikuspénz-eszközeinek feltöltésére) a nevükben eljáró természetes vagy jogi személyek révén, a vonatkozó üzleti modell követelményeinek megfelelıen. Míg az elektronikuspénz-kibocsátó intézményeket nem szabad felhatalmazni elektronikus pénz ügynökökön keresztüli kibocsátására, ugyanakkor engedélyezni kell számukra, hogy a 2007/64/EK irányelv mellékletében felsorolt pénzforgalmi szolgáltatásokat ügynökökön keresztül biztosítsa, amennyiben az irányelv 17. cikkében meghatározott feltételek teljesülnek.

(10) A fogyasztóvédelem megfelelı szintjének és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények megbízható és prudens mőködésének biztosításához szabályozni kell az induló- és a mindenkori tıke nagyságát. Az elektronikus pénz sajátosságai miatt a mindenkori tıke tekintetében biztosítani kell egy alternatív számítási módszer alkalmazását is. Fenn kell tartani a felügyeleti hatóság mérlegelési jogkörét a

150 /PE 425.403

HU

tekintetben, hogy az ugyanolyan típusú kockázatokat az összes pénzforgalmi szolgáltatónak ugyanolyan módon kell kezelnie, továbbá a számítási módszernek ki kell terjednie az adott elektronikuspénz-kibocsátó intézet sajátos üzleti helyzetére. Emellett olyan rendelkezéseket is el kell fogadni, amelyek elıírják, hogy az elektronikuspénz-birtokosok pénzeszközeit elkülönítetten kell tartani az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény más üzleti célokat szolgáló pénzeszközeitıl. Az elektronikuspénz-kibocsátó intézményeknek a pénzmosás elleni és a terrorizmus finanszírozása elleni hatékony szabályokat is be kell tartaniuk.

(10a) A fizetési rendszerek üzemeltetése olyan tevékenység, amely nincsen különleges intézménykategória számára fenntartva. Fontos ugyanakkor elismerni, hogy – például a pénzforgalmi intézmények esetében – azt elektronikuspénz-kibocsátó intézmények is végezhetik.

(10b) Az elektronikus pénz kibocsátása nem jelenti a hitelintézetek tevékenységének megkezdésérıl és folytatásáról szóló 2006/48/EK irányelv (a 2000/12/EK irányelv átdolgozása) és a befektetési vállalkozások és hitelintézetek tıkemegfelelésérıl szóló 2006/49/EK irányelv (átdolgozás)1 szerinti betétgyőjtı tevékenység megvalósítását, mivel a bankjegyek és érmék elektronikus helyettesítıjeként azzal a sajátos tulajdonsággal rendelkezik, hogy valószínőleg csak kisebb összegő fizetési mőveletekre, és nem megtakarítási célból használják. Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények nem nyújthatnak hitelt az elektronikuspénz-mőveletek teljesítése céljából átvett vagy tartott pénzeszközökbıl. Ezenkívül az elektronikuspénz-kibocsátók nem nyújthatnak kamatot vagy egyéb juttatást, kivéve, ha az nincs összefüggésben azzal az idıtartammal, amely alatt az elektronikus pénzbirtokosa az elektronikus pénzt magánál tartja. Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények engedélyének odaítélési és fenntartási feltételei között szerepelnie kell olyan prudenciális elıírásoknak, amelyek e szervezetek azon üzleti mőködési és pénzügyi kockázataival arányosak, amelyekkel elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységük során szembesülnek, más üzleti tevékenységeiktıl függetlenül.

(10c) Az elektronikus pénz kibocsátása tekintetében szükség van ugyanakkor az elektronikuspénz-kibocsátó intézetek és a hitelintézetek közötti egyenlı feltételek megırzésére, annak biztosítása érdekében, hogy az azonos szolgáltatásra vonatkozóan tisztességes verseny alakuljon ki az intézmények széles köre között az elektronikuspénz-birtokosok javára. Ezt az elektronikuspénz-kibocsátó intézetekre vonatkozó prudenciális felügyeleti rendszer kevésbé nehézkes jegyeinek olyan rendelkezésekkel való ellensúlyozásával lehet elérni, amelyek a hitelintézetekre vonatkozó rendelkezéseknél szigorúbbak, nevezetesen az elektronikuspénz-birtokosok pénzeszközeinek védelme tekintetében. E védelem kulcsfontosságára tekintettel az illetékes hatóságokat elızetesen tájékoztatni kell minden lényeges változásról, például a védelmi módszer megváltozásáról, azon hitelintézet megváltozásáról, ahol a megóvott pénzeszközöket elhelyezték, vagy azon biztosítótársaság vagy hitelintézet változásairól, amely biztosítja vagy garantálja a megóvott pénzeszközöket.

(10d) Valamennyi tagállamban azonos tartalmú szabályokat kell alkalmazni az olyan elektronikuspénz-kibocsátó intézetek fiókjaira, amelyek fıirodája a Közösségen kívül

1 HL L 177., 2006.6.30., 1. o.

PE 425.403\ 151

HU

van. Fontos azt biztosítani, hogy ezek a rendelkezések ne legyenek kedvezıbbek, mint azok, amelyek a tagállamokból származó intézmények fióktelepeire vonatkoznak. A Közösség képes olyan megállapodást kötni harmadik országokkal, amely az említett fióktelepeknek a Közösség egész területén azonos elbánást biztosító szabályok alkalmazását írja elı. A harmadik országban engedélyezett elektronikuspénz-kibocsátó intézetek fióktelepei nem élnek a Szerzıdés 49. cikkének második bekezdése alapján a szolgáltatásnyújtás szabadságával, vagy a letelepedés szabadságával, azon a tagállamon kívül, ahol magukat a fióktelepeket létesítették.

▌

(13) A tagállamoknak célszerő megengedni, hogy az irányelv bizonyos rendelkezései alól mentesítsék azokat az intézményeket, amelyek csupán korlátozott összegben bocsátanak ki elektronikus pénzt. A mentességet élvezı intézmények ezen irányelv alapján nem élhetnek sem a letelepedés, sem pedig a ║ szolgáltatásnyújtás szabadságával, és ezeket a jogokat fizetési rendszer tagjaként, közvetve sem gyakorolhatják. Mindazonáltal kívánatos lenne nyilvántartást vezetni az összes elektronikus pénzszolgáltató jogalanyról, beleértve a mentességet élvezı intézményeket is. E megfontolásból a tagállamoknak az említett jogalanyokat fel kell venni egy elektronikus pénzkibocsátó intézmény-nyilvántartásba ▌.

(13a) Prudenciális okokból a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy elektronikus pénzt csak az ezen irányelvvel összhangban engedélyezett vagy mentességet élvezı elektronikuspénz-kibocsátó intézmények, a nemzeti jog értelmében pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására jogosult postai elszámolóközpontok, a 2006/48/EK irányelv 2. cikke szerinti intézmények, a Központi Európai Bank és a nemzeti központi bankok – amennyiben nem monetáris hatósági minıségben járnak el – vagy azok regionális vagy helyi hatóságai – amennyiben hatósági jogkörben járnak el – bocsáthassanak ki.

(13b) Az elektronikuspénz-birtokosok bizalmának megırzése érdekében az elektronikus pénznek visszaválthatónak kell lennie. A visszaválthatóság önmagában véve nem jelenti azt, hogy az elektronikus pénz ellenében átvett pénzeszközök a 2006/48/EK irányelv alkalmazásában betéteknek vagy egyéb visszafizetendı pénzeszközöknek tekinthetık. A névértéken történı visszaváltásra mindig lehetıséget kell biztosítani, anélkül, hogy lehetıség lenne megállapodni a visszaváltás minimális küszöbérıl. A visszaváltásnak általában díjmentesnek kell lennie. Az irányelvben megfelelıen meghatározott esetekben azonban ki lehet szabni egy arányos és költségalapú díjat, de ez nem sértheti az adózással és a szociális ügyekkel kapcsolatos nemzeti jogszabályokat, sem a kibocsátó más vonatkozó közösségi vagy nemzeti jogszabály szerinti kötelezettségeit, például a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni szabályokat, a pénzeszközök befagyasztását célzó intézkedéseket, vagy a bőncselekmények megelızésével és kivizsgálásával kapcsolatos egyedi intézkedéseket.

(13c) Az elektronikuspénz-birtokosok számára biztosítani kell a peren kívüli panasztételi és jogorvoslati eljárás révén történı vitarendezés lehetıségét. Ezért a 2007/64/EK irányelv IV. címének 5. fejezete értelemszerően alkalmazandó. Ennélfogva a „pénzforgalmi szolgáltatókra” való hivatkozást „elektronikuspénz-kibocsátó intézetnek”, a „pénzforgalmi szolgáltatás igénybe vevıjére” való hivatkozást

152 /PE 425.403

HU

„elektronikuspénz-birtokosnak”, a 2007/64/EK irányelv III. és IV. címére való hivatkozást pedig az ezen irányelv III. címének kell érteni.

[(14) preambulumbekezdés átkerült a (21b) preambulumbekezdésbe]

[(15) preambulumbekezdés átkerült a (21c) preambulumbekezdésbe]

▌

(20) Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskör gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal összhangban kell elfogadni1.

(21) A Bizottságot az infláció vagy a technológiai és a piaci fejlıdés figyelembevétele érdekében, valamint az ezen irányelv alóli mentességek konvergens alkalmazásának biztosításához különösen fel kell hatalmazni az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedések meghozatalára. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és az irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással kell elfogadni.

(21a) Ezen irányelv hatékony mőködését a késıbbiekben felül kell vizsgálni. A Bizottság ezért az irányelv átültetése után három évvel errıl köteles jelentést készíteni. A tagállamoknak tájékoztatniuk kell a Bizottságot az irányelv egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról.

(21b) A jogbiztonság érdekében átmeneti szabályokat kell hozni a célból, hogy azok az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények, amelyek tevékenységüket a 2000/46/EK irányelvet a hazai jogba átültetı nemzeti törvények alapján kezdték meg mőködésüket, egy bizonyos ideig tovább folytathassák tevékenységeiket az adott tagállamban. A 2000/46/EK irányelv 8. cikke szerinti mentesítési szabályokkal élı jogalanyok számára hosszabb idıszakot kell engedélyezni. [a (14) preambulumbekezdésbıl került át]

(21c) Ezen irányelv új meghatározást ad az elektronikus pénzre, amelynek kibocsátására alkalmazni lehet a 2007/64/EK irányelv 34. és 53. cikke szerinti eltéréseket. Ezért ennek megfelelıen módosítani kell a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása2 céljára való felhasználásának megelızésérıl szóló, 2005. október 26-i 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben szereplı egyszerősített ügyfél-átvilágítási szabályokat. [a (15) preambulumbekezdésbıl került át]

(21d) A 2006/48/EK irányelv értelmében az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények hitelintézetnek minısülnek, noha nem fogadhatnak el betéteket a nyilvánosságtól és a nyilvánosságtól kapott betétekbıl nem nyújthatnak hiteleket. Az ezen irányelvben bevezetett rendszer miatt célszerő lenne módosítani a hitelintézet fogalmának a 2006/48/EK irányelvben szereplı meghatározását, hogy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények ne minısüljenek hitelintézetnek. A hitelintézeteknek azonban

1 HL L 184., 1999.7.17., 23. o. 2 HL L 309., 2005.11.25, 15. o.

PE 425.403\ 153

HU

továbbra is meg kell engedni az elektronikus pénz kibocsátását és kezelését, és az ilyen tevékenységeknek a Közösség egész területén történı folytatását; ennek feltétele a kölcsönös elismerés, és hogy a hitelintézetekre a bankszektorhoz kapcsolódó közösségi jogszabályoknak megfelelı átfogó prudenciális felügyeleti rendszert alkalmazzanak. Az egyenlı versenyfeltételek fenntartása érdekében azonban a hitelintézeteknek azt a tevékenységet a 2006/48/EK irányelv helyett ezen irányelv prudenciális felügyeleti rendszere alá tartozó leányvállalatán keresztül kellene végeznie.

(21e) Ezen irányelv rendelkezései a 2000/46/EK irányelv megfelelı rendelkezései helyébe lépnek. A 2000/46/EK irányelvet ezért hatályon kívül kell helyezni.

(21f) Tekintve, hogy ezen irányelv céljait a tagállamok nem tudják kielégítıen megvalósítani, mert ehhez az egyes tagállamok jogrendszereinek különféle hatályos szabályait kellene összehangolni, és ezért e célok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket fogadhat el a Szerzıdés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvének megfelelıen. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelıen ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(21g) A jogalkotás minıségének javításáról szóló intézményközi megállapodás1 34. pontjával összhangban a Tanács arra ösztönzi a tagállamokat, hogy – a maguk számára, illetve a Közösség érdekében – készítsék el saját táblázataikat, amelyekben a lehetı legpontosabban bemutatják az irányelv és az azt átültetı intézkedések közötti megfelelést, és hogy e táblázatokat tegyék közzé,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET: I. CÍM

HATÁLY ÉS MEGHATÁROZÁSOK

1. cikk Tárgy és hatály

1. Ez az irányelv ▌az elektronikuspénz-kibocsátási tevékenység ▌folytatására vonatkozó szabályokat állapítja meg, amelynek megfelelıen a tagállamok az alábbi öt elektronikuspénz-kibocsátó intézménykategóriát különböztetik meg:

a) a 2006/48/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdése szerinti hitelintézetek, ideértve a nemzeti jogszabályoknak megfelelıen a Közösségen kívüli fıirodával rendelkezı hitelintézeteknek az irányelv 38. cikkével összhangban a Közösségben található, a fenti irányelv 4. cikkének (3) bekezdése szerinti fióktelepeit is;

b) az 1. és 2. pontban meghatározott elektronikuspénz-kibocsátó intézmények, ideértve a nemzeti jogszabályoknak és a 9a. cikknek megfelelıen a Közösségen kívüli fıirodával rendelkezı elektronikuspénz-kibocsátó intézmények Közösségben található fióktelepeit is;

1 HL C 321., 2003.12.31., 1. o.

154 /PE 425.403

HU

c) a nemzeti jog értelmében elektronikus pénz kibocsátására jogosult postai elszámolóközpontok;

d) az Európai Központi Bank és a nemzeti központi bankok, amennyiben nem monetáris hatósági vagy egyéb hatósági jogkörben járnak el;

e) a tagállamok, regionális vagy helyi hatóságaik, amennyiben hatósági jogkörben járnak el.

2. Az irányelv II. címe szintén megállapítja az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdésére, folytatására és prudenciális felügyeletére és az elektronikus pénz kibocsátására vonatkozó szabályokat.

2a. A tagállamok ezen irányelv II. címe rendelkezései egy részének vagy az összes rendelkezésnek az alkalmazását a 2006/48/EK irányelv 2. cikkében említett intézmények vonatkozásában is mellızhetik, kivéve a szóban forgó cikk elsı és a második francia bekezdésében említett intézményeket.

3. Ez az irányelv nem vonatkozik a 2007/64/EK irányelv 3(k). cikkében meghatározottak szerint mentesített eszközökön tárolt monetáris értékre.

4. Ez az irányelv nem vonatkozik a 2007/64/EK irányelv 3(l). cikkében meghatározottak szerint mentesített fizetési mőveletekhez használt monetáris értékre.

2. cikk

Meghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában a következı meghatározások érvényesek:

1. „elektronikuspénz-kibocsátó intézmény”: olyan jogi személy, amely ezen irányelv II. címe alapján engedélyt kapott elektronikus pénz kibocsátására;

2. „elektronikus pénz”: a kibocsátóval szembeni követelés által megtestesített monetáris érték, amelyet elektronikusan vagy mágnesesen tárolnak és pénzeszköz átvételével bocsátanak ki a 2007/64/EK irányelv 4. cikkének 5. pontjában meghatározott fizetési mőveletek teljesítése céljából, és amelyet a kibocsátón kívül más természetes vagy jogi személyek is elfogadnak;

2a. „elektronikuspénz-kibocsátó”: az 1. cikk (1) bekezdésében említett szervek, az 1. cikk (2a) bekezdése értelmében mentességet élvezı intézmények, valamint a 10. cikk értelmében mentességet élvezı jogi személyek;

3. „átlagos kintlevı elektronikus pénz”: a megelızı hat naptári hónap során minden naptári nap végén kibocsátott elektronikus pénzzel kapcsolatos pénzügyi kötelezettségek mindenkori teljes összegének átlaga, amelyet az egyes naptári hónapok elsı naptári napján számítanak ki és az adott hónapra alkalmaznak.

▌

PE 425.403\ 155

HU

II. CÍM AZ ELEKTRONIKUSPÉNZ-KIBOCSÁTÓ INTÉZMÉNYEK TEVÉKENYSÉGÉNEK MEGKEZDÉSÉRE, FOLYTATÁSÁRA ÉS PRUDENCIÁLIS FELÜGYELETÉRE

VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

3. cikk Általános prudenciális szabályok

1. A 2007/64/EK irányelv 5. cikke, a 10–15. cikke, a 17. cikk (7) bekezdése és 18. cikke értelemszerően alkalmazandó az elektronikuspénz-kibocsátó intézményekre.

2. Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények elızetesen tájékoztatják az illetékes hatóságokat, a kibocsátott elektronikus pénz ellenében átvett pénzeszközök megóvása érdekében hozott intézkedések minden jelentıs változásáról.

3. Minden természetes vagy jogi személy, aki/amely döntést hozott egy elektronikuspénz-kibocsátó intézményben való, a 2006/48/EK irányelv 4. cikke (11) bekezdése értelmében befolyásoló részesedés közvetett vagy közvetlen szerzésérıl vagy eladásáról, illetve e befolyásoló többség további közvetett vagy közvetlen növelésérıl vagy csökkentésérıl, amely eredményeképpen szavazati jogainak aránya elérné vagy meghaladná a 20, 30 vagy 50 %-ot vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a leányvállalatává válna vagy megszőnne a leányvállalata lenni, minden ilyen vásárlást, eladást, növelést vagy csökkentést megelızıen tájékoztatja az illetékes hatóságokat ebbéli szándékáról.

A javasolt részesedésszerzı tájékoztatja az illetékes hatóságot, amelyben megjelöli a részesedés nagyságrendjét, valamint a 2006/48/EK irányelv 19a. cikkének (4) bekezdésében említett információkat.

Amennyiben a második albekezdésben említett személyek által gyakorolt befolyás várhatóan az intézmény megbízható és körültekintı vezetésének rovására érvényesülhet, az illetékes hatóságok kifejezik nemtetszésüket vagy egyéb szükséges intézkedést hoznak az ilyen helyzet megszüntetése érdekében. Ezek az intézkedések jelenthetnek ideiglenes intézkedéseket, az igazgatókkal és a vezetıkkel szemben elrendelt szankciókat, vagy az illetı részvényesek vagy tagok által birtokolt részvényekhez kapcsolódó szavazati jogok gyakorlásának felfüggesztését.

Hasonló intézkedéseket kell alkalmazni azokra a természetes vagy jogi személyekre, akik/amelyek elmulasztják az ezen bekezdésben meghatározott elızetes tájékoztatási kötelezettség betartását.

Ha befolyásszerzés történik az illetékes hatóságok ellenkezése ellenére, az illetékes hatóságnak – függetlenül bármely más, meghozandó szankciótól – rendelkeznie kell vagy a vonatkozó szavazati jogok felfüggesztésérıl, vagy a leadott szavazatok semmissé nyilvánításáról, vagy semmissé nyilvánításuk lehetıvé tételérıl.

A tagállamok teljesen vagy részlegesen mellızhetik az ezen bekezdésben meghatározott kötelezettségek alkalmazását, vagy megengedhetik az illetékes hatóságok számára, hogy annak alkalmazását a 8. cikk (1) bekezdés e) pontjában felsorolt tevékenységeket folytató elektronikuspénz-kibocsátó intézmények teljesen vagy részlegesen mellızzék.

156 /PE 425.403

HU

4. A tagállamok engedélyezik az elektronikuspénz-kibocsátó intézményeknek az elektronikus pénz szétosztását és visszaváltását a nevükben eljáró természetes vagy jogi személyeken keresztül. Amennyiben az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény egy másik tagállamban természetes vagy jogi személyek alkalmazásán keresztül kíván elektronikus pénzt szétosztani, a 2007/64/EK irányelv 25. cikkében meghatározott eljárást kell követnie.

5. A (4) bekezdéstıl eltérıen, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények nem bocsáthatnak ki elektronikus pénzt ügynökökön keresztül. Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények csak abban az esetben jogosultak a 8. cikk (1) bekezdés a) pontjában említett pénzforgalmi szolgáltatás ügynökökön keresztül történı nyújtására, amennyiben a 2007/64/EK irányelv 17. cikkében meghatározott feltételek teljesülnek.

▌

6. cikk Indulótıke

A tagállamok megkövetelik az elektronikuspénz-kibocsátó intézményektıl, hogy az engedélyezés idıpontjában a 2006/48/EK irányelv 57. cikkének a) és b) pontjában megadott elemekbıl összetevıdı, legalább 350 000 EUR összegő indulótıkével rendelkezzenek.

7. cikk

Szavatolótıke

1. Az elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek a 2006/48/EK irányelv 57–61., 63., 64. és 66. cikkében meghatározottak szerinti szavatolótıkéje nem csökkenhet az ezen irányelv e cikkének (2) vagy (4) bekezdése vagy 6. cikke által elıírt összegek közül a nagyobb összeg alá.

2. A 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott, az elektronikuspénz-kibocsátáshoz nem kapcsolódó tevékenységekre az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények szavatolótıkéjére vonatkozó követelményeket ▌a 2007/64/EK irányelv 8. cikke (1) és (2) bekezdésében meghatározott három módszer (A, B, vagy C) valamelyikével ▌ kell kiszámítani. A megfelelı módszert a nemzeti jogszabályok alapján az illetékes hatóság állapítja meg.

Az elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységhez az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények szavatolótıkéjére vonatkozó követelményeket a (3) bekezdésben meghatározott D módszerrel kell kiszámítani.

Az elektronikuspénz-kibocsátó intézményeknek mindenkor legalább az elsı és második albekezdésben említett követelményeknek megfelelı összegő szavatolótıkével kell rendelkezniük.

3. D módszer: Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények szavatolótıkéje az elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységhez legalább ▌a kintlévı elektronikus pénz

PE 425.403\ 157

HU

▌2 %-a. ▌

3a. Amennyiben az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, az elektronikuspénz-kibocsátáshoz nem kapcsolódó vagy a 8. cikk (1) bekezdésének b)–e) pontjában említett tevékenységek bármelyikét végzik, és a kintlevı elektronikus pénz mennyisége elıre nem meghatározható, az illetékes hatóságok lehetıvé teszik ezen intézmények számára, hogy ezt a cikket olyan reprezentatív hányad alapján alkalmazhassák, amely hányad feltételezésük szerint pénzforgalmi szolgáltatásokra kerül felhasználásra, feltéve, hogy ez a reprezentatív hányad a korábbi adatok alapján és az illetékes hatóságok számára kielégítıen megbecsülhetı. Abban az esetben, ha valamely elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nem teljesített elegendı mőködési idıszakot, ezt a cikket az üzleti terv által igazolt tervezett kintlevı elektronikus pénz alapján kell alkalmazni, figyelembe véve az illetékes hatóságok által a tervben kért esetleges kiigazításokat.

4. Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény kockázatkezelési folyamatainak, veszteség-adatbázisának, valamint belsı ellenırzési mechanizmusainak értékelése alapján az illetékes hatóságok megkövetelhetik az elektronikuspénz-kibocsátó intézménytıl, hogy minimálisan olyan összegő szavatolótıkével rendelkezzen, amely legfeljebb 20 %-kal magasabb, mint a (2) bekezdésnek megfelelı, vonatkozó ▌módszer alkalmazásából következı összeg, vagy engedélyezhetik az elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek, hogy olyan összegő szavatolótıkével rendelkezzen, amely legfeljebb 20%-kal alacsonyabb, mint a (2) bekezdésnek megfelelı vonatkozó ▌módszer alkalmazásából következı összeg.

▌

6. Ha az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény egy másik elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel, hitelintézettel, pénzforgalmi intézménnyel, befektetési vállalkozással, alapkezelı társasággal vagy biztosítóval vagy viszontbiztosítóval azonos csoportba tartozik, a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket a szavatolótıke képzésekor figyelembe vehetı elemek többszörös felhasználásának megakadályozása érdekében. Ez a bekezdés akkor is alkalmazandó, ha az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az elektronikus pénz kibocsátásán kívül más tevékenységet is végez.

6a. Amennyiben a 2006/48/EK irányelv 69. cikkében meghatározott feltételek teljesülnek, a tagállamok vagy illetékes hatóságaik úgy is dönthetnek, hogy nem alkalmazzák e cikk (2) és (3) bekezdését azokra az elektronikuspénz-kibocsátó intézményekre, amelyek nem tartoznak az anyaintézmény összevont (konszolidált) alapú felügyelete alá a 2006/48/EK irányelv értelmében.

8. cikk Tevékenységek

1. Az elektronikus pénz kibocsátásán kívül az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények a következı tevékenységek végzésére jogosultak:

(a) a 2007/64/EK irányelv mellékletében felsorolt pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása;

158 /PE 425.403

HU

(b) a 2007/64/EK irányelv mellékletének 4., 5. vagy 7. pontjában említett pénzforgalmi szolgáltatásokkal kapcsolatos hitelnyújtás, amennyiben teljesülnek az említett irányelv 16. cikkének (3) és (5) bekezdésében megállapított feltételek; továbbá ilyen hitel nem nyújtható az elektronikus pénz kibocsátása fejében átvett és a 9. cikk (1) bekezdésének megfelelıen tartott pénzeszközökbıl;

(c) az elektronikus pénz kibocsátásához vagy az a) pontban hivatkozott pénzforgalmi szolgáltatások nyújtásához ▌kapcsolódó mőködési és kiegészítı szolgáltatások nyújtása;

(d) fizetési rendszerek mőködtetése a 2007/64/EK irányelv 4. cikke (6) bekezdése értelmében és ugyanezen irányelv 28. cikkének sérelme nélkül;

(e) a vonatkozó nemzeti és közösségi jog keretein belül az elektronikuspénz kibocsátásán kívüli egyéb üzleti tevékenységek.

1a. Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények nem győjthetnek a lakosságtól betéteket vagy más visszafizetendı pénzeszközöket a 2006/48/EK irányelv 5. cikke értelmében.

2. Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények által ▌az elektronikus pénz birtokosától átvett pénzeszközöket haladéktalanul át kell váltani elektronikus pénzre. A lakosságtól kapott ilyen ▌pénzeszközök nem minısülnek sem a 2006/48/EK irányelv 5. cikkében említett betétnek, sem más visszafizetendı pénzeszköznek ▌.

3. A 2007/64/EK irányelv 16. cikkének (2) és (4) bekezdése a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott, az elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységhez nem kapcsolódó tevékenységért kapott pénzösszegekre vonatkozik.

9. cikk Ügyfélpénzek védelmére vonatkozó követelmények

1. A tagállamok ▌megkövetelik, hogy azok az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények, ▌a 2007/64/EK irányelv 9. cikkének (1) és (2) ▌bekezdésével összhangban gondoskodjanak a kibocsátott elektronikus pénz ellenében ▌átvett pénzeszközök megóvásáról. A fizetési eszköz formájában átvett pénzeszközöket nem kell megóvni mindaddig, amíg azokat elektronikuspénz-kibocsátó intézmények fizetési számláira írják jóvá, vagy egyéb módon bocsátják valamely elektronikuspénz-kibocsátó intézmény rendelkezésére, adott esetben a 2007/64/EK irányelvben meghatározott végrehajtási határidıre vonatkozó elıírásokkal összhangban. Az ilyen pénzeszközöket minden esetben az elektronikus pénz kibocsátását követıen legkésıbb öt munkanapon keresztül kell megóvni, az említett irányelv 4. cikkének (27) bekezdésében meghatározottak szerint.

2. Az (1) bekezdés alkalmazásában a biztonságos, alacsony kockázatú eszközök olyan eszköztételek, amelyek a befektetési vállalkozások és hitelintézetek tıkemegfelelésérıl szóló (átdolgozott szöveg1) 2006. június 14-i 2006/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. melléklete 14. pontjának 1. táblázatában szereplı

1 HL L 177., 2006.6.30., 201. o.

PE 425.403\ 159

HU

kategóriák valamelyikébe sorolhatók, ahol az egyedi kockázatra vonatkozó tıkekövetelmény – az ugyanezen melléklet 15. pontjában meghatározott egyéb minıségi tételeket leszámítva – legfeljebb 1,6%.

Az (1) bekezdés alkalmazásában biztonságos, alacsony kockázatú eszközök továbbá az átruházható értékpapírokkal foglalkozó olyan kollektív befektetési vállalkozásokban (ÁÉKBV) való részesedések, amelyek kizárólag az elsı albekezdésben meghatározott eszközökbe fektetnek.

Kivételes körülmények között és megfelelı indoklás mellett az illetékes hatóságok a biztonság, a futamidı, az érték és az elsı és második albekezdésben említett egyéb kockázati elemek alapján meghatározhatják, hogy ezen eszközök közül melyek azok, amelyek az (1) bekezdés alkalmazásában nem minısülnek biztonságos, alacsony kockázatú eszköznek.

2a. A 2007/64/EK irányelv 9. cikke a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott, az elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységhez nem kapcsolódó tevékenységekkel kapcsolatban vonatkozik az elektronikuspénz-kibocsátó intézményekre.

2b. Az (1) és (2a) bekezdés alkalmazásához a tagállamok vagy azok illetékes hatóságai a nemzeti jogszabályokkal összhangban meghatározhatják, melyik módszert kell alkalmazniuk az elektronikuspénz-kibocsátó intézményeknek a pénzeszközök védelme érdekében.

9a. cikk

Kapcsolatok harmadik országokkal

1. Tevékenységük megkezdésekor vagy folytatásakor a Közösségen kívüli fıirodával rendelkezı elektronikuspénz-kibocsátó intézmények fióktelepeire a tagállamok nem alkalmaznak olyan rendelkezéseket, amelyek kedvezıbb bánásmódot eredményeznek, mint amelyben azok az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények részesülnek, amelyek központi irodája a Közösségben van.

2. Az illetékes hatóságok bejelentenek a Bizottságnak minden olyan fiókengedélyt, amelyet a Közösségen kívüli fıirodával rendelkezı elektronikuspénz-kibocsátó intézmények kaptak.

3. Az (1) bekezdés sérelme nélkül, egy vagy több harmadik országgal kötött megállapodásokban a Közösség hozzájárulhat olyan rendelkezések alkalmazásához, amelyek a Közösségen kívüli fıirodával rendelkezı elektronikuspénz-kibocsátó intézmények fióktelepei számára azonos bánásmódot biztosítanak a Közösség egész területén.

10. cikk

Választható mentességek

1. A 2007/64/EK irányelv 20., 22., 23. és 24. cikkének kivételével a tagállamok teljesen vagy részlegesen mellızhetik az ezen irányelv 3., 6., 7. és 9. cikkében meghatározott

160 /PE 425.403

HU

eljárások és feltételek alkalmazását, vagy megengedhetik az illetékes hatóságok számára, hogy ezek alkalmazását teljesen vagy részlegesen mellızzék, és lehetıvé tehetik jogi személyek felvételét az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények nyilvántartásába, amennyiben a következı két feltétel mindegyike teljesül:

a) a teljes üzleti tevékenység által generált kintlévı elektronikus pénz átlagosan nem haladja meg a tagállam által meghatározott határértéket, de ez a határérték minden esetben legfeljebb 5 millió euró; Amennyiben az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, az elektronikuspénz-kibocsátáshoz nem kapcsolódó vagy a 8. cikk (1) bekezdésének b)–e) pontjában említett tevékenységek bármelyikét végzik, és a kintlevı elektronikus pénz mennyisége elıre nem meghatározható, az illetékes hatóságok lehetıvé teszik ezen intézmények számára, hogy ezt a bekezdést olyan reprezentatív hányad alapján alkalmazhassák, amely hányad feltételezésük szerint pénzforgalmi szolgáltatásokra kerül felhasználásra, feltéve, hogy ez a reprezentatív hányad korábbi adatok alapján és az illetékes hatóságok számára kielégítıen megbecsülhetı; abban az esetben ha egy kérelmezı nem teljesített elegendıen hosszú mőködési idıszakot, ezt az elıírást az üzleti terv által igazolt tervezett kintlevı elektronikus pénz alapján kell értékelni, figyelembe véve az illetékes hatóságok által a tervben kért esetleges kiigazításokat. továbbá

(b) az üzleti tevékenység irányításáért vagy mőködtetéséért felelıs természetes személyek egyikét sem ítélték el korábban pénzmosással vagy terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos bőncselekmény vagy egyéb pénzügyi bőncselekmény miatt.

▌

A tagállamok elıírhatják továbbá, hogy az e cikk szerinti választható mentességek biztosítása olyan további elıírások függvénye legyen, amelyek az ügyfélnek az elektronikus pénz tárolására használt fizetési eszközén vagy fizetési számláján tárolható maximális összegre vonatkozik.

Az e bekezdéssel összhangban bejegyzett bármely jogi személy csak abban az esetben nyújthat az elektronikus pénz kibocsátásához nem kapcsolódó szolgáltatásokat e cikkel összhangban, amennyiben a 2007/64/EK irányelv 26. cikkében említett feltételek teljesülnek.

2. Az (1) bekezdés szerint nyilvántartásba vett jogi személynek abban a tagállamban kell a fıirodáját fenntartania, amelyben üzleti tevékenységét ténylegesen folytatja.

3. Az (1) bekezdésben említett valamennyi jogi személyt elektronikuspénz-kibocsátó intézményként kell kezelni. Mindazonáltal a 2007/64/EK irányelv 10. cikkének (9) bekezdése és 25. cikke rájuk nem alkalmazandó.

4. A tagállamok rendelkezhetnek úgy is, hogy az (1) bekezdéssel összhangban nyilvántartásba vett jogi személyek csak a 8. cikk (1) bekezdésében felsorolt bizonyos tevékenységeket folytathatnak.

5. Az (1) bekezdésben említett jogi személyek:

PE 425.403\ 161

HU

a) értesítik az illetékes hatóságokat a helyzetükben bekövetkezı minden olyan változásról, amelyek az említett bekezdésben meghatározott feltételeket érintik; továbbá

b) legalább 12 havonta egyszer az illetékes hatóságok által meghatározott idıpontban jelentést készítenek a megelızı 6 naptári hónap során kibocsátott átlagos kintlévı elektronikus pénzrıl.

5a. A tagállamok megteszik a szükséges lépéseket annak biztosítására, hogy amennyiben az (1), (2) és (4) bekezdésben meghatározott feltételek már nem teljesülnek, az érintett személynek a 3. cikkel összhangban 30 naptári napon belül engedélyért kelljen folyamodnia. Azokat a személyeket, akik ezen idıszak alatt nem folyamodnak engedélyért, a 10a. cikkel összhangban el kell tiltani az elektronikus pénz kibocsátásától.

5b. A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok megfelelı hatáskörrel rendelkeznek az e cikkben meghatározott elıírásoknak való folyamatos megfelelés ellenırzésére.

6. Ez a cikk nem alkalmazandó a 2005/60/EK irányelv rendelkezései vagy a pénzmosás elleni nemzeti rendelkezések tekintetében.

6a. Ha valamely tagállam él a (1) bekezdésben meghatározott mentesítési lehetıséggel, errıl …*-ig értesíti a Bizottságot, majd bármilyen késıbbi változást is haladéktalanul jelez a Bizottság felé. A tagállamnak tájékoztatnia kell továbbá a Bizottságot az érintett jogi személyek számáról, valamint évente az (1) bekezdés a) pontjában említett, a kintlevı elektronikus pénz minden naptári év december 31-e szerinti összértékérıl.

III. CÍM AZ ELEKTRONIKUS PÉNZ KIBOCSÁTÁSA ÉS VISSZAVÁLTHATÓSÁGA

10a. cikk Elektronikus pénz kibocsátására vonatkozó tilalom

A 15. cikk sérelme nélkül a tagállamok megtiltják az elektronikus pénz kibocsátását olyan természetes vagy jogi személyek számára, akik/amelyek nem elektronikuspénz-kibocsátók.

10b. cikk

Kibocsátás és visszaválthatóság

1. A tagállamok biztosítják, hogy az elektronikuspénz-kibocsátók pénzeszközök átvétele ellenében névértéken bocsássanak ki elektronikus pénzt;

2. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az elektronikus pénz kibocsátója az elektronikus pénz birtokosának kérésére bármikor névértéken visszatérítse a

* HL: kérjük, illessze be a 19. cikk (1) bekezdésében említett átültetési idıpontot.

162 /PE 425.403

HU

birtokolt elektronikus pénz monetáris értékét.

3. Az elektromos pénz kibocsátója és az elektromos pénz birtokosa közötti szerzıdés egyértelmően és világosan meghatározza a visszaváltás feltételeit, beleértve az arra vonatkozó díjakat, és az elektronikus pénz birtokosát tájékoztatják e feltételekrıl még azelıtt, hogy ıt bármilyen szerzıdés vagy ajánlat kötelezné.

4. A visszaváltásra csak akkor vonatkozhat díj, ha azt a szerzıdésben a (3) bekezdéssel összhangban rögzítették, és kizárólag az alábbi esetekben:

a) ha a visszaváltást a szerzıdés megszőnése elıtt kérik;

b) ha a szerzıdésben lejárati idıt rögzítenek, és az elektronikus pénz birtokosa e dátum elıtt felmondja a szerzıdést;

c) ha a visszaváltást a szerzıdés lejárta után legalább egy évvel kérik.

Az ilyen díjnak arányban kell állnia és összemérhetınek kell lennie az elektromospénz-kibocsátó számára ténylegesen felmerült költségekkel.

5. Amennyiben a visszaváltást a szerzıdés megszőnésének napja elıtt kérik, úgy az elektronikus pénz birtokosa kérheti az elektronikus pénz monetáris értékének egy részét vagy annak teljes összegét.

6. Amennyiben a visszaváltást a szerzıdés lejárta után legkésıbb egy évvel kérik, az elektronikus pénz birtokosának kérésére:

a) vissza kell téríteni a birtokolt elektronikus pénz teljes monetáris értékét;

b) amennyiben az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény egy vagy több, a 8. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett tevékenységet folytat, és elıre nem meghatározható, hogy a pénzeszközök mely arányát kell elektronikus pénzként használni, az elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek az elektronikus pénz birtokosa által kért valamennyi pénzeszközt vissza kell váltania.

7. A (4) és (6) bekezdéstıl eltérıen az olyan személyek – és nem fogyasztók – visszaváltásra vonatkozó jogára, akik elektronikus pénzt fogadnak el, az elektronikuspénz-kibocsátók és ezen személyek között létrejött szerzıdéses megállapodás vonatkozik.

10c. cikk

A kamat tilalma

A tagállamok megtiltják a kamat vagy más juttatás fizetését arra az idıszakra vonatkozóan, amely során az elektronikus pénz birtokosa az elektronikus pénz birtokában van.

10d. cikk

Viták rendezése peren kívüli panasztételi és jogorvoslati eljárás révén

PE 425.403\ 163

HU

A 2007/64/EK irányelv IV. címének 5. fejezete értelemszerően vonatkozik az elektronikuspénz-kibocsátókra az e címbıl következı kötelezettségeik vonatkozásában.

IV. CÍM ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ÉS VÉGREHAJTÁSI INTÉZKEDÉSEK

11. cikk Végrehajtási intézkedések

1. A Bizottság elfogadhat olyan intézkedéseket, amelyek ezen irányelv a célból történı aktualizálásához szükségesek, hogy figyelembe vegye az inflációt vagy a technológiai vagy gazdasági fejlıdést. ▌Az ilyen intézkedéseket, melyek ezen irányelv nem alapvetı elemeinek ▌módosítására irányulnak, ▌a 12. cikkben említett ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

2a. A Bizottság intézkedéseket fogad el az 1. cikk (3) és (4) bekezdésében hivatkozott mentességek következetes alkalmazásának biztosítására. Az ezen irányelv nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására vonatkozó intézkedéseket a 12. cikk (2) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

12. cikk

A bizottság

1. A Bizottság munkáját a 2007/64/EK irányelv 85. cikke által létrehozott pénzforgalmi bizottság segíti.

2. Az e bekezdésre tett hivatkozások során az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdése és 7. cikke alkalmazandó, figyelemmel 8. cikkének rendelkezéseire is.

▌

13. cikk Teljes körő harmonizáció

1. Az 1. cikk (2a) bekezdésének, a 3. cikk (3) bekezdése hatodik albekezdésének, a 7. cikk (6a) bekezdésének, a 9. cikk (2b) bekezdésének, a 10. cikknek és a 15. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, amennyiben ez az irányelv harmonizált rendelkezéseket tartalmaz, a tagállamok az ezen irányelvben meghatározottakon kívüli rendelkezéseket nem tarthatnak fenn és nem fogadhatnak el.

2. A tagállamok biztosítják, hogy az elektronikuspénz-kibocsátók az elektronikus pénz birtokosainak kárára ne térjenek el az ezen irányelv rendelkezéseit végrehajtó vagy azoknak megfelelı nemzeti jogi rendelkezésektıl, kivéve, ha azok kifejezetten tartalmaznak ilyen lehetıséget.

14. cikk Felülvizsgálat

164 /PE 425.403

HU

A Bizottság legkésıbb 2012. november 1-ig jelentést tesz az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és az Európai Központi Banknak ezen irányelv végrehajtásáról és hatásáról, különös tekintettel az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények prudenciális követelményeinek alkalmazására, indokolt esetben felülvizsgálati javaslat kíséretében.

15. cikk Átmeneti rendelkezések

1. A tagállamok megengedik, hogy azok az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények, amelyek tevékenységüket még …* elıtt a 2000/46/EK irányelv végrehajtási rendelkezéseivel összhangban kezdték meg abban a tagállamban, ahol fıirodájuk található, tevékenységeiket az adott tagállamban és a 2000/46/EK rendeletben meghatározott kölcsönös elismerési megállapodásokkal összhangban bármely más tagállamban és a 3. cikkében elıírt engedély nélkül tovább folytathassák anélkül, hogy arra köteleznék ıket, hogy eleget tegyenek a II. címben található vagy ott említett más rendelkezéseknek. A tagállamok megkövetelik az ilyen elektronikuspénz-kibocsátó intézményektıl, hogy minden lényeges információt bocsássanak az illetékes hatóságok rendelkezésére annak érdekében, hogy a hatóságok …*-ig értékelhessék, hogy az intézmények megfelelnek-e az irányelvben meghatározott követelményeknek, illetve milyen intézkedéseket kell tenniük a megfelelés érdekében, vagy indokolt-e az engedély visszavonása. A követelményeknek megfelelı elektronikuspénz-kibocsátó intézmények engedélyt kapnak és bekerülnek a nyilvántartásba, valamint egyebekben kötelesek megfelelni a II. címben foglalt követelményeknek. Ha az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény ...*-ig sem felel meg a követelményeknek, akkor el kell tiltani az elektronikus pénz kibocsátásától.

2. A tagállamok rendelkezhetnek úgy is, hogy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények automatikusan engedélyt kapnak és automatikusan bekerülnek a 3. cikkben meghatározott nyilvántartásba, ha az illetékes hatóságok elıtt bizonyított, hogy az intézmények teljesítik a 3., 6. és 7. cikkben megállapított követelményeket. Az illetékes hatóságok az engedély megadása elıtt tájékoztatják az érintett elektronikuspénz-kibocsátó intézményeket.

3. A tagállamok megengedik, hogy azok a jogi személyek, akik a 2000/46/EK irányelv 8. cikkét végrehajtó nemzeti jogszabálynak megfelelı jogalanyként végzett tevékenységüket még …** elıtt kezdték meg, az érintett tagállamban, a 2000/46/EK irányelvvel összhangban ...***-ig anélkül folytassák az említett tevékenységeket, hogy a 3. cikkben elıírt engedélyhez folyamodnak vagy arra köteleznék ıket, hogy megfeleljenek a II. címben található vagy ott említett más rendelkezéseknek. Az említett idıszak alatt sem engedélyt sem a 10. cikk szerinti mentességet nem kapó elektronikuspénz-kibocsátó intézményeket el kell tiltani az elektronikus pénz kibocsátásától.

* HL: kérjük, illessze be a 19. cikk (1) bekezdésében említett átültetési idıpontot 6 hónappal

követı nap dátumát. * HL: kérjük, illessze be a 19. cikk (1) bekezdésében említett átültetési idıpontot 6 hónappal

követı nap dátumát. ** HL: kérjük, illessze be a 19. cikk (1) bekezdésében említett átültetési idıpontot. *** HL: kérjük, illessze be a 19. cikk (1) bekezdésében említett átültetési idıpontot 12 hónappal

követı nap dátumát.

PE 425.403\ 165

HU

16. cikk

2005/60/EK irányelv módosítása

(-1) A 3. cikk (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következı szöveg lép:

„a) nem hitelintézeti vállalkozás, amely a 2006/48/EK irányelv I. mellékletének 2–12., valamint 14. és 15. pontjában foglalt tevékenységek közül egy vagy több tevékenységet végez, ideértve a valutaváltó irodák (bureaux de change) tevékenységeit is (…)”

(1) A ▌11. cikk (5) bekezdésének d) pontja helyébe a következı szöveg lép:

„d) a 2009/../EK irányelv 2. cikkének 2. pontjában meghatározott elektronikus pénz, ha a hordozóeszközön elektronikusan tárolt összeg – ha az nem újra feltölthetı – legfeljebb 250 EUR, vagy – ha újra feltölthetı – az egy naptári évben összesen felhasználható összeg legfeljebb 2 500 EUR, kivéve, ha az elektronikus pénz birtokosa a 2009/../EK irányelv (*) 10b. cikkével összhangban legalább 1 000 eurós összeget ugyanazon évben visszavált; a nemzeti fizetési tranzakciókra vonatkozóan a tagállamok vagy azok illetékes hatóságai az e pontban említett 250 eurós összeget legfeljebb 500 euróig megnövelhetik.”

–––––––––––––––––––––––– (*) HL L .

17. cikk A 2006/48/EK irányelv módosítása

(1) A 4. cikk a következıképpen módosul:

a) Az 1. pont ▌ helyébe a következı szöveg lép:

„1. hitelintézet: olyan vállalkozás, amely a nyilvánosságtól betéteket vagy más visszafizetendı pénzeszközöket vesz át, valamint saját számlára hiteleket nyújt;”;

b) Az 5. pont helyébe a következı szöveg lép:

„5. pénzügyi intézmény: olyan vállalkozás, amely nem hitelintézet, és amelynek fı tevékenysége tulajdoni részesedések megszerzése, vagy az I. melléklet 2–12. és 15. pontjában felsorolt tevékenységek közül egynek vagy többnek a folytatása;”

(2) Az I. melléklet a következı 15. ponttal egészül ki:

„15. Elektronikus pénz kibocsátása”

18. cikk

Hatályon kívül helyezés

166 /PE 425.403

HU

A 15. cikk (1) és (3) bekezdésének sérelme nélkül a 2000/46/EK irányelv …*-tól/-tıl hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett irányelvre történı hivatkozásokat a továbbiakban erre az irányelvre való hivatkozásként kell értelmezni.

19. cikk Átültetés

1. A tagállamok legkésıbb ...**-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét ▌haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.

Ezeket az intézkedéseket …**-tól/-tıl alkalmazzák.

A tagállamok által elfogadott intézkedéseknek hivatkozniuk kell erre az irányelvre, vagy hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozással együtt kell megjelenniük. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

2. A tagállamok megküldik a Bizottságnak nemzeti joguk azon fıbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az irányelv tárgykörében fogadnak el.

20. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követı huszadik napon lép hatályba.

21. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt ║…,


az elnök az elnök

* HL: kérjük, illessze be a 19. cikk (1) bekezdésében említett átültetési idıpontot. ** HL: kérjük, illessze be az ezen irányelv 20. cikkben említett hatálybalépési idıpontját 18

hónappal követı nap dátumát.

PE 425.403\ 167

HU

P6_TA-PROV(2009)0323

A nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi szabályok ***I

Az Európai Parlament 2009. április 24-i jogalkotási állásfoglalása a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (állati melléktermékekre vonatkozó rendelet) irányuló javaslatról (COM(2008)0345 – C6-0220/2008 – 2008/0110(COD))

(Együttdöntési eljárás: elsı olvasat)


– tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2008)0345),

– tekintettel az EK-Szerzıdés 251. cikkének (2) bekezdésére és 152. cikke (4) bekezdésének b) pontjára, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C6-0220/2008),

– tekintettel a Tanács képviselıjének 2009. április 1-i levelében foglalt kötelezettségvállalására, hogy elfogadják a javaslatot módosított formájában, az EK-Szerzıdés 251. cikke (2) bekezdése második albekezdésének elsı franciabekezdése értelmében,

− tekintettel a [nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és állati melléktermékekbıl származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról szóló] jövıbeni rendelet („jövıbeni rendelet”) által a Bizottságra ruházott hatáskörök kiterjedésére,

– tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére

– tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére és a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményére (A6-0087/2009),



3. felhívja a Bizottságot, hogy a jövıbeni rendelet végrehajtására szolgáló intézkedéstervezetét azon szükséges technikai szakértelemmel, amely a jövıbeni rendeletrıl szóló megbeszélések során bebizonyíthatóan jelen volt, és a jövıbeni rendelet alkalmazásának idıpontja elıtt készítse el annak érdekében, hogy a Parlament konkrétabb, bizonyos technikai kérdések rendezésére szolgáló javaslatait figyelembe lehessen venni az intézkedéstervezetben;

168 /PE 425.403

HU

4. felhívja a Bizottságot, hogy a fenti intézkedéstervezetet az ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárás megkezdése elıtt eszmecsere céljából terjessze a Parlament elé a Parlament részvételi joga gyakorlásának megkönnyítése érdekében;


PE 425.403\ 169

HU

P6_TC1-COD(2008)0110 Az Európai Parlament álláspontja amely elsı olvasatban 2009. április 24-én került elfogadásra a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belılük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról szóló .../2009/EK európai parlamenti és tanácsi renedelet (állati melléktermékekre vonatkozó rendelet) elfogadására tekintettel


tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerzıdésre és különösen 152. cikke (4) bekezdésének b) pontjára,



a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követıen║,

a Szerzıdés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelıen,

mivel:

(1) A nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékek köz- és állat-egészségügyi kockázattal járhatnak. A száj- és körömfájás járvány kitörése, a fertızı szivacsos agyvelıbántalmak, mint például a szarvasmarhák szivacsos agyvelıbántalmának (BSE) terjedése, vagy a takarmányokban elıforduló dioxin miatt elıforduló válsághelyzetek megmutatták, hogy milyen következményekkel jár a köz- és az állat-egészségügyre, valamint az élelmiszer- és takarmánylánc biztonságára és a fogyasztói bizalomra nézve, ha bizonyos állati melléktermékeket szakszerőtlenül használnak fel. Ezenfelül ezek a válsághelyzetek messzemenıkig kedvezıtlen hatással lehetnek a társadalom egészére, mivel hatással vannak a gazdálkodók és az érintett gazdasági ágazatok gazdasági-társadalmi helyzetére, valamint az állati eredető termékek iránti fogyasztói bizalomra. A járványkitörések negatív környezeti következményekkel járhatnak mind az ártalmatlanítással kapcsolatban felmerülı problémák miatt, mind pedig a biodiverzitás tekintetében.

(2) Állati melléktermékek fıként az emberi fogyasztásra szánt állatok levágásakor keletkeznek, az állati eredető termékek, például tejtermékek elıállításakor, valamint az elhullott állatok ártalmatlanítása és a járványvédelmi intézkedések következtében. Forrásuktól függetlenül kockázatot jelenthetnek az emberi és az állati egészségre és a környezetre. Ezt a kockázatot ennek megfelelıen csökkenteni kell azáltal, hogy ezeket a termékeket biztonságos módon ártalmatlanítják, vagy az egészségügyi kockázatokat mérséklı, szigorú feltételek mellett használják fel további célokra.

(3) Az összes állati melléktermék ártalmatlanítása nem reális választási lehetıség, mivel fenntarthatatlan költségekhez és környezeti károkhoz vezetne. Ezzel szemben

1 2008. október 22-i vélemény.

170 /PE 425.403

HU

valamennyi állampolgárnak határozott érdeke, hogy a különbözı állati melléktermékeket biztonságos módon, fenntarthatóan és sokféle célra használják fel, amennyiben csökkenthetı az ezzel járó egészségügyi kockázat. Az állati melléktermékek több fajtáját is gyakran felhasználják olyan fontos termelıágazatok, mint a gyógyszer-, a takarmány- vagy a bıripar.

(4) Az új technológiáknak köszönhetıen jelentısen bıvült az állati melléktermékek vagy azokból származó termékek termelıi ágazatokban – különösen az energiatermelésben – történı lehetséges felhasználása. Ugyanakkor minimálisra kell csökkenteni azokat az esetleges egészségügyi kockázatokat, amelyek az új technológiák használatából adódhatnak.

(5) Az állati melléktermék győjtésével, szállításával, kezelésével, megmunkálásával, átdolgozásával, feldolgozásával, tárolásával, forgalomba hozatalával, értékesítésével, ártalmatlanításával és felhasználásával kapcsolatos közösségi egészségügyi szabályokat következetes és átfogó keretben kell meghatározni.

(6) Ezeknek az általános szabályoknak arányban kell állniuk azokkal a köz- vagy állat-egészségügyi kockázatokkal, amelyek az állati melléktermékek üzemeltetık általi kezelése során a feldolgozási lánc különbözı szakaszaiban az összegyőjtéstıl a felhasználásig vagy ártalmatlanításig fennállnak. A szabályok meghozatalakor tekintetbe kell venni az ezen mőveletek végrehajtása alatt fennálló környezeti kockázatokat is. A közösségi jogi keretnek adott esetben tartalmaznia kell az állati melléktermékek forgalomba hozatalára, ezen belül Közösségen belüli kereskedelemére és kivitelére vonatkozó egészségügyi szabályokat is.

(7) A nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi elıírások megállapításáról szóló, 2002. október 3-i 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet1 meghatározza az állati melléktermékekre vonatkozó közösségi szabályokat. Az említett rendelet tudományos szakvélemények alapján és a Bizottság élelmiszer-biztonságról szóló, 2000. január 12-i fehér könyve2 szerinti fellépésként számos szabályt vezetett be az élelmiszer- és a takarmánylánc biztonságának védelmére, melyek kiegészítik az élelmiszer- és takarmányláncra vonatkozó közösségi jogszabályokat. Ezeknek a szabályoknak köszönhetıen jelentıs mértékben javult a Közösségen belül az állati melléktermékek jelentette kockázatokkal szembeni védelem.

(8) Az 1774/2002/EK rendelet három kategóriába sorolta az állati melléktermékeket, a hozzájuk köthetı kockázat szerint. Az üzemeltetıknek a rendelet értelmében egymástól elkülönítve kell tartaniuk a különbözı kategóriájú állati melléktermékeket, amennyiben olyan állati melléktermékeket kívánnak felhasználni, amelyek nem járnak jelentıs köz- vagy állat-egészségügyi kockázattal, kiváltképpen, ha ezen termékek alapját emberi fogyasztásra alkalmas anyagok képezik. Az említett rendelet bevezeti azt az alapelvet is, hogy különleges fertızési veszélyt jelentı anyagok nem használhatók haszonállatok takarmányozására, valamint egy állatfajnak sem adható olyan tápanyag, amely vele azonos fajba tartozó állatokból származik. Az említett rendelet értelmében csak olyan állati eredető anyagok kerülhetnek a takarmányláncba,

1 HL L 273., 2002.10.10., 1. o. ║ 2 COM(1999)0719.

PE 425.403\ 171

HU

melyeket állat-egészségügyi vizsgálatnak vetettek alá. Ezenfelül a rendelet feldolgozási szabályokat is megállapít, amelyek biztosítják a kockázat csökkentését.

(9) Az 1774/2002/EK rendelet 35. cikkének (2) bekezdése értelmében a Bizottság jelentést küld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak azokról az intézkedésekrıl, melyeket a tagállamok a rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében hoztak. A jelentéshez a Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot is csatol. A jelentést1 2005 októberében nyújtotta be a Bizottság, és abban hangsúlyozta, hogy az 1774/2002/EK rendeletben megfogalmazott alapelveket továbbra is fenn kell tartani. Továbbá kiemelte azokat a területeket, ahol szükségesnek tekintették a rendelet módosítását; ez elsısorban a késztermékekre vonatkozó szabályok alkalmazásának pontosítását, az egyéb közösségi jogszabályokkal való kapcsolatot, valamint bizonyos anyagok besorolását érinti. A Bizottság Élelmiszer- és Állategészségügyi Hivatala (a továbbiakban: ÉÁH) a tagállamokban 2004 és 2005 folyamán végzett tényfeltáró vizsgálatokban számos megállapítással is alátámasztja ezt a végkövetkeztetést. Az ÉÁH szerint javítani kell az állati melléktermékek nyomon követhetıségét, valamint a hatósági ellenırzések hatékonyságát és összehangoltságát.

(10) A Tudományos Operatív Bizottság, melyet 2002-ben az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: EFSA) váltott fel, számos véleményt adott ki az állati melléktermékekkel kapcsolatban. Ezek a vélemények azt igazolják, hogy továbbra is meg kell tartani az 1774/2002/EK rendeletben elıírt fıbb alapelveket, különös tekintettel arra az alapelvre, miszerint azok az állati melléktermékek, melyekrıl az egészségügyi vizsgálat kimutatta, hogy emberi fogyasztásra alkalmatlan állatokból származnak, nem kerülhetnek be a takarmányláncba. Ugyanakkor ezeket az állati melléktermékeket bizonyos egészségügyi feltételek betartása mellett hasznosítani lehet, és mőszaki vagy ipari termékek elıállítására lehet használni.

(11) A 2005 decemberében elfogadott, a bizottsági jelentéssel kapcsolatban megfogalmazott tanácsi elnökségi következtetések, valamint a Bizottság által azt követıen lebonyolított konzultációk is kiemelték, hogy javítani kell az 1774/2002/EK rendeletben elıírt szabályokon. Világosan meg kell fogalmazni az állati melléktermékekre vonatkozó szabályok fı célkitőzéseit, nevezetesen a köz- és állat-egészségügyi kockázatok ellenırzését, valamint az élelmiszer- és takarmánylánc biztonságának védelmét. E rendelet rendelkezéseinek az a célja, hogy elısegítsék e célok megvalósítását.

(12) Az ebben a rendeletben meghatározott állati melléktermékekre vonatkozó szabályok olyan termékekre vonatkoznak, melyeket a közösségi jogszabályok értelmében nem lehet emberi fogyasztásra használni, különösen abban az esetben, ha nem felelnek meg az élelmiszerhigiéniai jogszabályoknak, vagy élelmiszerként nem hozhatók forgalomba, mert egészségkárosító hatásuk vagy emberi fogyasztásra alkalmatlan mivoltuk miatt nem biztonságosak (állati melléktermékek jogszabályi értelemben). Mindazonáltal ezeknek a szabályoknak vonatkozniuk kell azokra az állati eredető termékekre is, amelyek a lehetséges emberi fogyasztás tekintetében megfelelnek bizonyos szabályoknak, vagy amelyek emberi fogyasztásra szánt termékek alapanyagául szolgálnak, még ha alapvetıen más célra szánják is azokat (a továbbiakban: állati melléktermékek választott felhasználásra).

1 COM(2005)0521.

172 /PE 425.403

HU

(13) Ezenfelül az e rendeletben meghatározott szabályok hatálya alá kell tartozniuk azoknak a vadon élı állatoknak, valamint azok testének vagy testrészeinek is, amelyeknél felmerül annak a gyanúja, hogy fertızı betegséget hordoznak. Mindebbıl nem következik, hogy vadon élı állatok esetében kötelezı győjteni és ártalmatlanítani a természetes élıhelyükön elhullott vagy elejtett állatok testét. Helyes vadászati gyakorlat esetén a vadon élı állatok belét és egyéb testrészeit biztonságosan lehet ártalmatlanítani a helyszínen. A kockázatok korlátozására irányuló ilyen jellegő gyakorlatok a tagállamokban már léteznek és egyes esetekben a vadászok tevékenységét szabályozó nemzeti jogszabályokra vagy kulturális hagyományokra épülnek. A közösségi jogi szabályozás, kiváltképpen az állati eredető élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet1 meghatározza a vadon élı állatokból származó hús és állati melléktermékek kezelésre vonatkozó szabályokat. E szabályok értelmében a kockázatok megelızésével kapcsolatos felelısséget olyan szakképzett személyek viselik, mint például a vadászok. Az élelmiszerlánccal kapcsolatos lehetséges kockázatok tekintetében az elejtett vadból származó állati melléktermékekre csak abban az esetben vonatkoznak e rendelet elıírásai, amennyiben az adott vadon élı állat forgalomba hozatala élelmiszerhigiéniai jogszabályok hatálya alá tartozik, és ezek elıírják, hogy milyen mőveleteket kell elvégezni a vadfeldolgozó létesítményekben. Továbbá az állategészségügyi kockázatok megelızése érdekében a vadásztrófeák elıállításához használt állati melléktermékeknek is e rendelet hatálya alá kellene tartozniuk.

(14) Az ebben a rendeletben megfogalmazott elıírásokat kell alkalmazni azokra a vízi állatokból származó állati melléktermékekre, amelyek nem a közösségi élelmiszerhigiéniai jogszabályoknak megfelelıen üzemeltetett hajókról származnak. Konkrétabban, a halak zsigerelésébıl és a betegségre utaló jeleket mutató halakból a halászhajók fedélzetén keletkezı anyagok kezelése és ártalmatlanítása tekintetében a kockázatokkal arányos intézkedéseket kell elfogadni. Az e rendelet végrehajtására irányuló ilyen intézkedéseket a megfelelı tudományos intézet által végzett kockázatelemzés alapján kell elfogadni, figyelembe véve az emberre átvihetı betegségek (különösen bizonyos paraziták) terjedésének megakadályozására irányuló egyes intézkedések eredményességével kapcsolatban rendelkezésre álló bizonyítékokat.

(14a) Tekintettel a kedvtelésbıl tartott állatok nyers eledeleként a gazdaságokban használt és az élelmiszer-ipari vállalkozások által a végfelhasználók számára biztosított anyagokkal kapcsolatos korlátozott kockázatokra, az e rendeletben meghatározott szabályoknak nem kellene kiterjedniük e nyers eledelekhez kapcsolódó bizonyos tevékenységekre.

(15) Világosan meg kell határozni ezért ebben a rendeletben, hogy mely állatok sorolandók a kedvtelésbıl tartott állatok közé, hogy az ezen állatokból származó állati melléktermékek ne kerülhessenek haszonállatok takarmányába. Kedvtelésbıl tartott állatnak tekintendık a nem mezıgazdasági célra szánt állatok, például az ember társaként számon tartott állatok.

1 HL L 139., 2004.4.30., 55. o.

PE 425.403\ 173

HU

(16) A közösségi jogszabályok egységessége érdekében ebben a rendeletben az egyes fertızı szivacsos agyvelıbántalmak megelızésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2001. május 22-i 999/2001/EK európai parlamenti és a tanácsi rendeletben1, valamint a hulladékokról szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvben2 alkalmazott bizonyos meghatározásokat kell alkalmazni. Egyértelmően meg kell továbbá határozni a kísérleti és egyéb tudományos célokra felhasznált állatok védelmére vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítésérıl szóló, 1986. november 24-i 86/609/EGK tanácsi irányelvre3 való hivatkozást.

(17) A közösségi jogszabályok egységessége érdekében e rendeletben a víziállatokra, a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állat-egészségügyi követelményekrıl és a víziállatokban elıforduló egyes betegségek megelızésérıl és az azok elleni védekezésrıl szóló, 2006. október 24-i 2006/88/EK tanácsi irányelvben4 meghatározott meghatározást kell alkalmazni. Ugyanakkor a meghatározásban nem szereplı és betegségek terjesztésével kapcsolatos kockázatot nem jelentı vízi gerinctelenek esetében ugyanazokat az elıírásokat kellene alkalmazni, mint a vízi állatok esetében.

(18) A hulladéklerakókról szóló, 1999. április 26-i 1999/31/EK tanácsi irányelv5 meghatározza a hulladéklerakásra kiadott engedélyekre vonatkozó feltételeket. Ez a rendelet rendelkezik az állati melléktermékeknek arra engedéllyel rendelkezı hulladéklerakókban történı ártalmatlanításáról.

(19) Elsısorban továbbra is az üzemeltetı felelıssége, hogy ezen mőveleteket a rendelettel összhangban végezzék el. Ezzel egyidejőleg a köz- és állat-egészségügyi kockázatot jelentı tényezık megelızésével kapcsolatban a közérdek azt kívánja, hogy egy mőködı győjtı- és ártalmatlanító rendszer biztosítsa azoknak az állati melléktermékeknek a biztonságos felhasználását és biztonságos ártalmatlanítását, amelyek nem kerülhetnek, vagy gazdasági okokból nem kerülnek felhasználásra. ▌A győjtésre és ártalmatlanításra alkalmas rendszer nagyságát az adott tagállamban lévı állati melléktermék mennyiségéhez mérten kell kialakítani. A rendszernek ugyanakkor elıvigyázatossági okokból képesnek kell lennie arra is, hogy egy nagyobb fertızı betegség okozta járványkitörés vagy az ártalmatlanításra kialakított meglévı rendszer ideiglenes mőszaki zavara esetén kielégítse a megnövekedett kapacitásszükségletet. A tagállamok együttmőködhetnek egymással vagy harmadik országokkal, amennyiben e rendelet célkitőzései teljesülnek.

(19a) Meg kell határozni a kiindulási pontot, azaz az állati melléktermékek életciklusában pontosan azt a pillanatot, amely után e rendelet elıírásai alkalmazandók. Ha egy termék állati melléktermékké válik, az általában nem válhat újra az élelmiszerlánc részévé. Az élelmiszerláncban és az állati melléktermékek elıállítási láncában is részt vevı létesítményekben és üzemekben kezelt, bizonyos nyersanyagok, például a nyersbır, kezelésére egyedi feltételek vonatkoznak. Ezekben az esetekben meg kell

1 HL L 147., 2001.5.31., 1. o. ║ 2 HL L 312., 2008.11.22., 3. o. 3 HL L 358., 1986.12.18., 1. o. ║ 4 HL L 328., 2006.11.24., 14. o. 5 HL L 182., 1999.7.16., 1. o. ║

174 /PE 425.403

HU

hozni a szükséges elkülönítési intézkedéseket az élelmiszer- és takarmányláncot a keresztfertızıdés miatt fenyegetı potenciális kockázatok csökkentése érdekében. Más létesítmények esetében, a keresztfertızıdésnek elsısorban a két lánc szétválasztása révén történı elkerülése érdekében meg kell határozni a kockázatot jelentı körülményeket.

(19b) A jogbiztonság és a potenciális kockázatok megfelelı kezelése érdekében, a takarmánylánc biztonságát közvetlenül nem befolyásoló termékek esetében végpontot kell meghatározni az elıállítási láncban. Bizonyos, a közösségi jogszabályokban szabályozott termékek tekintetében e végpontot az elıállítási szakaszban kell kijelölni. Azokat a termékeket, amelyek e végpontot elérik, e rendelet értelmében nem kell ellenırizni. E rendelet értelmében a végponton túljutó termékek forgalomba hozatalát korlátozások nélkül engedélyezni kell, és e termékek olyan üzemeltetık által is kezelhetık és szállíthatók, amelyeket e rendelettel összhangban nem engedélyezetek vagy nem vettek nyilvántartásba.

(19c) Ugyanakkor, különösen az újabban felmerülı kockázatok esetében, lehetıséget kell biztosítani e végpont módosítására. Az 1774/2002/EK rendelet értelmében nem vonatkoznak a rendelet követelményei egyes más termékekre, nevezetesen a madárürülékre, olyan nyersbırökre, amelyeket különleges kezelésnek, például cserzésnek vetettek alá, és bizonyos vadásztrófeákra. Az e rendelet szerint elfogadandó végrehajtási intézkedéseknek – megfelelı feltételek mellett – hasonló kivételeket kell elıírniuk többek között az olajkémiai termékekre és a biodízel-elıállítás során keletkezı végtermékekre.

(20) A köz- és az állati egészség magas szintő védelmének biztosítása érdekében a tagállamok továbbra is meghozzák azokat az intézkedéseket, melyek annak megelızésére szükségesek, hogy az állati melléktermékeket a korlátozás alá vont területekrıl vagy létesítményekbıl elszállítsák, különösen olyan betegség kitörése esetében, amelyet az egyes állatbetegségek elleni védekezésre irányuló általános közösségi intézkedések, valamint a sertések hólyagos betegségére vonatkozó külön intézkedések bevezetésérıl szóló, 1992. december 17-i 92/119/EGK tanácsi irányelv1 felsorol.

(21) Azokat az állati melléktermékekkel kapcsolatos mőveleteket, melyek jelentıs mértékben növelik a köz- és állat-egészségügyi kockázatokat, csak olyan létesítményekben vagy üzemekben lehet elvégezni, amelyeket azt megelızıen az illetékes hatóság engedélyezett az adott mővelet elvégzésére. Ez a feltétel fokozottan érvényes a feldolgozóüzemekre és egyéb létesítményekre, vagy a takarmánylánc biztonságát közvetlenül befolyásoló állati melléktermékek kezelését és tárolását végzı ▌üzemekre. Engedélyezni kell, hogy egy létesítmény többféle kategóriába tartozó állati mellékterméket is kezeljen, feltéve hogy kizárt a keresztfertızıdés lehetısége. Engedélyezni kell továbbá ezen feltételek módosítását abban az esetben, ha egy nagyobb járványkitörés következtében nagyobb anyagmennyiséget kell ártalmatlanítani, illetve feldolgozni, feltéve hogy az ideiglenes használat a módosított feltételek mellett nem vezet a betegség jelentette kockázat növekedéséhez.

(22) Ilyen engedélyezésre ugyanakkor nincs szükség olyan létesítmények vagy üzemek ▌esetében, melyek biztonságos anyagokat állítanak elı vagy kezelnek, például olyan

1 HL L 62., 1993.3.15., 69. o. ║

PE 425.403\ 175

HU

termékeket, amelyeket olyan módon dolgoznak fel, hogy azok a továbbiakban nem jelentenek köz- vagy állat-egészségügyi kockázatot. Nyilvántartásba kell venni ezeket a létesítményeket és üzemeket ▌, hogy hatóságilag ellenırizhetı legyen ezeknek az anyagoknak az útja és biztosított legyen nyomon követhetıségük. Ez azokra az üzemeltetıkre is alkalmazandó, akik állati melléktermékeket vagy állati melléktermékekbıl származó termékeket szállítanak, kivéve ha a láncban meghatározott végpont miatt már nem vonatkozik rájuk semmiféle ellenırzés.

(23) A létesítmények és üzemek ▌azt követıen kaphatnak engedélyt, hogy megtörtént a helyszíni látogatás és az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátották az arra vonatkozó igazoló adatokat, hogy e rendelettel összhangban teljesítik a létesítménnyel vagy üzemmel ▌szemben megkövetelt infrastrukturális vagy mőködésbeli követelményeket, ezáltal képesek arra, hogy megfelelıen kezeljék a mőködésükbıl adódó köz- és állat-egészségügyi kockázatokat. Lehetıséget kell biztosítani az engedélyek feltételes kibocsátására annak érdekében, hogy az üzemeltetık a létesítmény vagy az üzem teljes körő engedélyezése elıtt pótolhassák a hiányosságokat.

(24) Azokra a létesítményekre és üzemekre ▌, melyek mőködését már engedélyezték a közösségi élelmiszerhigiéniai jogszabályokkal összhangban, nem érvényes az e rendeletben elıírt engedélyezési vagy nyilvántartásba vételi kötelezettség, mivel az említett közösségi jogszabályokban értelmében történt engedélyezés vagy nyilvántartásba vétel során már figyelembe vették e rendelet célkitőzéseit is. Ugyanakkor a higiéniai jogszabályok értelmében engedélyezett vagy nyilvántartásba vett létesítményeknek és üzemeknek meg kell felelniük az e rendeletben meghatározott követelményeknek, továbbá ezeknek is át kell esniük az e rendelet elıírásainak való megfelelést vizsgáló hivatalos ellenırzéseken.

(25) Az állati melléktermékeket és az állati melléktermékekbıl származó termékeket kockázatértékelés alapján három kategóriába kell sorolni, amelyek tükrözik az említett állati melléktermék jelentette köz- és állat-egészségügyi kockázatok mértékét. A magas kockázattal járó állati melléktermékeket és az állati melléktermékekbıl származó termékeket csak az élelmiszerláncon kívüli célokra lehet használni, míg kisebb kockázattal járó felhasználásuk biztonságos feltételek mellett megengedett.

(26) A tudományos és technológiai elırehaladás olyan fejlesztéseket eredményezhet az eljárásokban, amelyek csökkenthetik vagy minimalizálhatják a köz-és állat-egészségügyi kockázatokat. Az ebben a rendeletben meghatározott állati melléktermékek listáit egy efféle elırehaladásra tekintettel módosítani lehet. Bármilyen ilyen jellegő módosítás elıtt, valamint a köz- és állat-egészségügy magas szintő védelmének biztosítására létrejött közösségi jogszabályok alapelveivel összhangban a kockázatelemzést az arra megfelelı tudományos intézmény, így az EFSA, az Európai Gyógyszerügynökség vagy a Fogyasztási Cikkek Tudományos Bizottsága végzi el, a kockázati elemzésnek alávetett állati melléktermékek típusától függıen. Ugyanakkor világossá kell tenni, hogy amennyiben különbözı kategóriába tartozó állati melléktermékeket vegyítenek, a keveréket az abban szereplı legmagasabb kockázattal járó összetevıre vonatkozó szabványnak megfelelıen kell kezelni.

176 /PE 425.403

HU

(27) A magas közegészségügyi kockázat miatt a fertızı szivacsos agyvelıbántalom (TSE) kockázatával járó állati melléktermékeket kiváltképp nem szabad takarmányban felhasználni. Ez a korlátozás vonatkozik azon vadon élı állatokra, amelyek fertızı betegséget terjeszthetnek. A TSE-vel való fertızöttség kockázatát hordozó állati melléktermékek takarmányban való felhasználására vonatkozó korlátozás nem érinti a 999/2001/EK rendeletben meghatározott takarmányozási szabályokat.

(27a) A 86/609/EGK irányelvben meghatározott kísérletekben felhasznált állatokból származó állati melléktermékek sem használhatók takarmányokban tekintettel az ezekkel az állati melléktermékekkel kapcsolatos kockázatokra. Ugyanakkor a tagállamok engedélyezhetik a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel1 összhangban az új takarmány-adalékanyagok vizsgálatával kapcsolatos kísérletekbe bevont állatokból származó állati melléktermékek felhasználását.

(28) Az állati eredető élelmiszerekben található állatgyógyászati készítmények maximális maradékanyag-határértékeinek megállapítására szolgáló közösségi eljárás kialakításáról szóló, 1990. június 26-i 2377/90/EGK2 tanácsi rendelet és az egyes hormon- vagy tireosztatikus hatású anyagoknak és a ß-agonistáknak az állattenyésztésben történı felhasználására vonatkozó tilalomról szóló, 1996. április 29-i 96/22/EK tanácsi irányelv3 értelmében bizonyos anyagok és termékek használata nem engedélyezett. Ezenfelül az egyes élı állatokban és állati termékekben lévı anyagok és azok maradványainak ellenırzésére szolgáló intézkedésekrıl szóló, 1996. április 29-i 96/23/EK tanácsi irányelv4 további szabályokat határoz meg bizonyos anyagok és azok maradékainak élıállatokban és állati eredető termékekben való ellenırzésére. A 96/23/EK irányelv elıírja azokat a szabályokat is, amelyek akkor alkalmazandók, ha megállapításra került, hogy engedélyezett anyagok vagy szennyezıdések bizonyos megengedett szintet meghaladó mértékben vannak jelen. A közösségi jogszabályok közötti egységesség biztosítása érdekében azokat az állati eredető termékeket, amelyekben olyan anyagot mutatnak ki, melyrıl megállapítják, hogy megsérti a 2377/90/EGK rendelet rendelkezéseit, valamint a 96/22/EK és a 96/23/EK irányelvekkel, az 1. vagy a 2. kategóriába tartozó anyagok közé kell sorolni attól függıen, milyen mértékő kockázatot jelentenek az élelmiszer-és takarmányláncra nézve.

(29) A trágyát és az emésztıtraktus-tartalmat nem kell ártalmatlanítani, feltéve hogy megfelelı kezelés biztosítja, hogy a talajon való alkalmazásuk során nem kerül sor betegség átvitelére. A gazdaságban elpusztult, valamint ▌valamely betegség felszámolása céljából leölt állatokból származó állati melléktermékek nem használhatók fel az élelmiszerláncban. Ez a korlátozás azokra a Közösség területére engedéllyel behozható importált állati melléktermékekre is vonatkozik, amelyekrıl a közösségi határállomásokon elvégzett vizsgálatok során bebizonyosodik, hogy nem tesznek eleget a közösségi jogszabályoknak, valamint azon termékekre, amelyekrıl a Közösségen belül elvégzett ellenırzésekben kimutatják, hogy nem tesznek eleget a vonatkozó követelményeknek. Az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és

1 HL L 268., 2003.10.18., 29. o. 2 HL L 224., 1990.8.18., 1. o. ║ 3 HL L 125., 1996.5.23., 3. o. ║ 4 HL L 125., 1996.5.23., 10. o. ║

PE 425.403\ 177

HU

reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérıl szóló, 2000. március 20-i 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1, valamint [a takarmányok forgalmazásáról és használatáról szóló, ...-i új rendelet] elıírásainak be nem tartása nem eredményezheti a határállomásokon megvizsgált termékek takarmányláncból történı kizárását.

(30) Az 1774/2002/EK rendelet hatálybalépése óta egyes állati melléktermékeket automatikusan a 2. kategóriába tartozó anyagok közé sorolnak; ez jelentısen korlátozza felhasználási lehetıségüket, ami nem feltétlenül áll arányban az általuk esetlegesen kifejtett kockázattal. Ennek megfelelıen ezeket az állati melléktermékeket a 3. kategóriába tartozó anyagok közé kell sorolni, és egyes takarmányozási célokra engedélyezni kell felhasználásukat. A három kategória egyikében sem szereplı állati melléktermék esetén elıvigyázatosságból továbbra is meg kell tartani a 2. kategóriába történı automatikus besorolást, különösképpen azon alapvetı elv fokozott biztosítása érdekében, hogy ezen anyagok nem kerülhetnek be a haszonállatoknak – a prémes állatok kivételével – szánt takarmányláncba.

(31) Az élelmiszerjog általános elveirıl és követelményeirıl, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet2 elfogadását követıen hatályba lépı más jogszabályok, nevezetesen az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet3, valamint a ║853/2004/EK rendelet és a takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról szóló, 2005. január 12-i 183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet4 értelmében, amelyeket kiegészít az 1774/2002/EK rendelet, a köz- és állategészségügy védelmére meghozott közösségi jogszabályok betartása elsısorban az élelmiszeripari és takarmányipari vállalkozók feladata. Az említett jogszabályoknak megfelelıen az ezen rendelet hatálya alá tartózó tevékenységeket végrehajtó vállalkozó felelıs elsısorban azért, hogy e rendelet elıírásait betartsák. E tekintetben pontosan meg kell állapítani és ki kell fejteni az e rendeletnek való megfelelés biztosításáért felelıs vállalkozók alapvetı kötelezettségét azon eszközök tekintetében, amelyekkel biztosítható a nyomon követhetıség, mint például az elkülönített győjtés és az állati melléktermékek továbbítása. A kizárólag nemzeti szinten forgalmazott termékek nyomon követhetıségét biztosító, más eszközökkel mőködı, már létezı rendszereket meg kell tartani, amennyiben azonos információkat biztosítanak. Mindent el kell követni az elektronikus vagy más, papíralapú nyilvántartást nem igénylı dokumentáció elımozdítása érdekében, amennyiben ez biztosítja a teljes nyomon követhetıséget.

(32) Saját ellenırzı rendszert kell létrehozni annak biztosítása érdekében, hogy a létesítményen vagy az üzemen ▌belül a rendelet követelményeinek megfelelıen járjanak el. A hivatalos ellenırzések alkalmával az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük a saját ellenırzést is. Bizonyos létesítményekben és üzemekben a saját ellenırzéseket a veszélyelemzés és kritikus ellenırzési pontok („HACCP”) elve szerint kell elvégezni▌. A HACCP elvei alapjául a közösségi élelmiszer- és

1 HL L 109., 2000.5.6., 29. o. 2 HL L 31., 2002.2.1., 1. o. ║ 3 HL L 139., 2004.4.30., 1. o. ║ 4 HL L 35., 2005.2.8., 1. o.

178 /PE 425.403

HU

takarmányhigiéniai jogszabályok szerinti végrehajtásuk során szerzett tapasztalatok szolgálnak. E tekintetben a nemzeti szinten alkalmazott helyes gyakorlatra vonatkozó útmutatások hasznos eszközt jelenthetnek a HACCP elvei és e rendelet más vonatkozásai gyakorlati végrehajtásának elısegítése terén.

(33) Állati melléktermékeket csak akkor szabad felhasználni, ha az állati melléktermékekbıl készült termékek feldolgozása és forgalomba hozatala során a minimálisra csökkentik a köz- és állat-egészségügyi kockázatokat. Amennyiben erre nincs lehetıség, az állati melléktermékeket biztonságos körülmények között ártalmatlanítani kell. A meglévı közösségi jogszabályokkal összhangban világosan meg kell határozni, mely esetekben van lehetıség a különbözı kategóriába tartozó állati melléktermékek felhasználására. Az alacsonyabb kockázati kategóriák esetében általában lehetıvé kell tenni a magasabb kategória választását, kivéve ha egyedi megfontolások alkalmazandók az egyes állati melléktermékekhez kapcsolódó kockázatok tekintetében.

(34) Az állati melléktermékek és a belılük származó termékek ártalmatlanítását a hulladéklerakásra és a hulladékégetésre vonatkozó környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelıen kell elvégezni. A jogszabályok közti egységesség biztosítása érdekében hulladékégetés során a hulladékok égetésérıl szóló, 2000. december 4-i 2000/76/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1 szerint kell eljárni. A hulladékok együttégetésére, akár hasznosításról, akár ártalmatlanításról legyen is szó, hasonló engedélyezési és hulladékégetésre vonatkozó feltételek érvényesek, kiváltképp a károsanyag-kibocsátására vonatkozó érték, szennyvíz és maradékanyagok elvezetése, az ellenırzés és a felügyelet, valamint az intézkedésekre vonatkozó követelmények tekintetében. Ezért engedélyezni kell mind a három kategóriába tartozó anyag esetében az elızetes feldolgozás nélküli, közvetlen együttégetést. Ezen kívül konkrét rendelkezéseket kell hozni a kis és nagy teljesítményő hulladékégetı mővek engedélyezésére.

(35) Az állati melléktermékeknek vagy az azokból származó termékeknek az égetés során főtıanyagként való használata engedélyezett, és nem számít hulladékártalmatlanítási mőveletnek. Mindazonáltal az ilyen jellegő felhasználást olyan körülmények mellett kell végezni, amelyek biztosítják a köz- és az állati egészség védelmét, valamint a megfelelı környezetvédelmi szabványok betartását.

▌

(37) Ez a rendelet elıírja, hogy meg lehet határozni az állati melléktermékek feldolgozási módszereinek idıre, hımérsékletre és nyomásra vonatkozó paramétereit, különösen az 1774/2002/EK rendeletben jelenleg a 2−7. módszerek közé felvett módszerek esetében.

(38) A mészhéjú állatok puha szövettıl vagy hústól megfosztott héja nem tartozik e rendelet hatálya alá. Mivel különbözı módszerek vannak a Közösségen belül a puha szövet vagy hús héjakból történı eltávolítására, lehetıség van olyan héjak használatára is, amelyekbıl nem távolították el teljesen a puha szövetet vagy a húst, amennyiben ezek használata nem jár növekvı köz- és állat-egészségügyi kockázattal. A ▌nemzeti szinten mőködı helyes gyakorlatra vonatkozó útmutatások segítséget nyújthatnak az

1 HL L 332., 2000.12.28., 91. o.

PE 425.403\ 179

HU

arra vonatkozó ismeretek átadásában, hogy milyen feltételek mellett lehetséges az ilyen jellegő felhasználás.

(39) Tekintettel arra, hogy a biodinamikus termékek elhanyagolható köz- és állat-egészségügyi kockázattal járnak, az illetékes hatóság az ökológiai termelésrıl és az ökológiai termékek címkézésérıl szóló, 2007. június 28-i 834/2007/EK tanácsi rendeletnek1 megfelelıen engedélyezheti, hogy a 2. és a 3 kategóriába tartozó anyagokból ilyen készítményeket állítsanak elı, és azokat a talajon alkalmazzák.

(40) Fejlesztés alatt állnak olyan új technológiák, melyek elınyös lehetıségeket kínálnak arra, hogy állati melléktermékekbıl energiát lehessen elıállítani, vagy ezen termékeket biztonságosan lehessen ártalmatlanítani. A biztonságos ártalmatlanítás az állati melléktermékek helyszínen történı, biztonságos elkülönítését célzó módszerek és a kipróbált ártalmatlanítási módszerek keverékével, valamint az engedélyezett feldolgozási paraméterek és a kedvezıen értékelt, új szabványok ötvözésével is megvalósítható. Az e téren megvalósuló tudományos és technikai elırehaladás figyelembe vétele érdekében az egész Közösségen belül engedélyezni kell ezeket a technológiákat, mint az állati melléktermékek ártalmatlanításának és felhasználásnak alternatív módszereit. Egyénileg kifejlesztett technológia esetében az engedély kiadását megelızıen az EFSA-nak felül kell vizsgálnia az illetékes hatóság által ellenırzött kérelmet, ezzel is biztosítva, hogy sor kerül az eljárás kockázatcsökkentı hatásának elemezésére, valamint hogy az egyének jogait, köztük az üzleti információk bizalmas mivoltát tiszteletben tartják. A kérelmezıknek nyújtandó tanácsadás biztosítása érdekében meg kell állapodni a kérelmek egységes formátumában. Mivel a dokumentum csupán tájékoztató jellegő, azt az EFSA-val együttmőködve, tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(41) Az élelmiszer- és takarmánylánc védelmének biztosítása érdekében egyértelmően meg kell határozni a takarmányozási célra szánt állati melléktermékek és az azokból származó termékek, valamint a szerves trágyák és talajjavítók forgalomba hozatalára vonatkozó követelményeket. A prémes állatok kivételével, a haszonállatok takarmányozására csak a 3. kategóriába tartozó anyagokat lehet felhasználni. Az állati melléktermékekbıl elıállított szerves trágya kedvezıtlenül befolyásolhatja az élelmiszer- és takarmánylánc biztonságát. Amennyiben a 2. kategóriába tartozó anyagból nyert hús- és csontlisztbıl vagy feldolgozott állati fehérjébıl állítják elı ıket, egy szervetlen vagy emészthetetlen anyagösszetevıt kell hozzáadni annak megakadályozására, hogy közvetlenül fel lehessen használni ıket takarmányozási célra. Ettıl azonban el lehet tekinteni, amennyiben a termék összetétele vagy csomagolása, különösen a végsı felhasználóknak szánt termékek esetében, kizárja a termék takarmányozási célú, téves felhasználását. Az összetevık meghatározásakor figyelembe kell venni az eltérı éghajlati és talajviszonyokat, valamint az adott trágya felhasználásának célját.

(42) A macska- és kutyaprém, valamint az ilyen prémet tartalmazó termékek forgalomba hozatalának, a Közösségbe történı behozatalának, illetve onnan történı kivitelének tilalmáról szóló, 2007. december 11-i 1523/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet2 általános tilalmat vezet be a macska- és kutyaprém, valamint az ilyen prémet

1 HL L 189., 2007.7.20., 1. o. 2 HL L 343., 2007.12.27., 1. o.

180 /PE 425.403

HU

tartalmazó termékek forgalomba hozatalára, behozatalára és kivitelére. Ugyanakkor ez a tilalom nem érinti az e rendeletben megállapított kötelezettséget, melynek értelmében a macskákból vagy kutyákból származó állati melléktermékeket, beleértve a prémet is, ártalmatlanítani kell.

(43) Tudományos célra és a kutatásfejlesztéséhez, valamint a mővészeti tevékenységekhez mindegyik kategóriába tartozó állati melléktermék vagy abból származó termék felhasználásra kerülhet, esetenként akár a kereskedelmi forgalomba hozottnál kisebb mennyiségekben is. Az ilyen állati melléktermékek vagy azokból származó termékek behozatalának és felhasználásának megkönnyítése érdekében az illetékes hatóságnak képesnek kell lennie arra, hogy esetrıl esetre meghatározza az ilyen jellegő mőveletre vonatkozó feltételeket. A közösségi intézkedésekre harmonizált feltételeket kell meghatározni.

(44) Az 1774/2002/EK rendelet olyan részletes elıírásokat tartalmaz, amelyek eltérésként lehetıvé teszik az állatkerti állatok esetében a 2. és a 3. kategóriába tartozó anyagok takarmányként való felhasználását. E rendeletben hasonló rendelkezéseket kell elıírni, megengedve egyes 1. kategóriába tartozó anyagok takarmányozásra történı használatát és kiegészítve azzal, hogy a lehetséges a köz- és állategészségügyi kockázat ellenırzése érdekében lehetıséget kell biztosítani részletes szabályok meghatározására is.

(45) Az 1774/2002/EK rendelet természetes élıhelyükön élı, veszélyeztetett vagy védett dögevı madárfajok és más fajok esetében a biodiverzitás elımozdítása érdekében engedélyezi, hogy 1. kategóriába tartozó anyagokkal etessék ıket. E fajok megfelelı védelmének biztosítás érdekében e rendeletben továbbra is engedélyezni kell az eddigi etetési gyakorlatot, összhangban a betegségek elterjedésének megelızésére vonatkozó feltételekkel. Ugyanakkor egészségügyi feltételeket kell meghatározni az ilyen 1. kategóriába tartozó anyagok külterjes legeltetési rendszerekben és más húsevı fajok (például medvék és farkasok) számára takarmányként történı felhasználását lehetıvé tevı végrehajtási intézkedésekben. Ezeknek az egészségügyi feltételeknek figyelembe kell venniük az érintett fajok természetes fogyasztási szokásait, valamint a biodiverzitás elımozdítására irányuló, „A biológiai sokféleség csökkenésének megállítása 2010-ig — és azon túl” címő, 2006. május 22-i bizottsági közleményben1 említett közösségi célkitőzéseket.

(46) Az ▌állati melléktermékek elföldelése vagy elégetése bizonyos esetekben, különösen elhullott állatok esetében indokolt lehet; fokozottan is érvényes mindez a távoli területekre vagy azokban az esetekben, amikor súlyos fertızı betegség elleni sürgısségi védintézkedésként le kell ölni az állatokat. Különleges esetben lehetıvé kell tenni a helyszíni ártalmatlanítást, mivel ellenkezı esetben az adott régióban vagy tagállamban rendelkezésre álló feldolgozási vagy égetési kapacitás elégtelensége korlátozhatná a betegség megfékezését.

(47) Az ▌állati melléktermékek elföldelésére és elégetésére vonatkozó jelenlegi eltérést ki kell terjeszteni azokra a területekre, amelyeken nincs lehetıség a hozzáférésre, vagy ahol az kockázatot jelent az összegyőjtést végzı személyzet egészségére és biztonságára nézve. Az 1774/2002/EK rendelet alkalmazásakor, valamint az olyan természeti katasztrófák, mint az egyes tagállamokban bekövetkezett erdıtüzek és

1 COM(2006)0216.

PE 425.403\ 181

HU

áradások során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy rendkívüli körülmények között indokolt lehet a helyszíni elföldelés vagy elégetés, amennyiben ez biztosítja az állatok gyors ártalmatlanítását és a betegség elterjedésébıl adódó kockázatok elkerülését. A 999/2001/EK rendelet alkalmazásakor szerzett tapasztalatok alapján a távoli területek teljes területét tagállamonként korlátozni kell azon általános kötelezettség érvényesítése érdekében, hogy az e rendeletben meghatározott szabályoknak megfelelı ártalmatlanító rendszer álljon rendelkezésre.

(48) A köz- és állategészségügyi kockázatot nem jelentı állati melléktermékeket kis mennyiségben kezelı, bizonyos létesítmények számára engedélyezni kell, hogy az ilyen melléktermékeket hivatalos felügyelet mellett az e rendeletben meghatározott ártalmatlanítási módszertıl eltérı módon is ártalmatlaníthassák. Ugyanakkor az egységes alkalmazás érdekében az ilyen kivételes eseteket közösségi szinten kell meghatározni az egyes ágazatok valódi helyzete és az egyes tagállamokban létezı, egyéb ártalmatlanító rendszerek elérhetısége alapján.

(49) A jogbiztonság érdekében meg kell határozni, hogy milyen intézkedéseket hozhat az illetékes hatóság a hivatalos ellenırzések során, különösen a létesítmény tevékenységének felfüggesztésére vagy állandó jellegő megtiltására, vagy a rendelet megfelelı alkalmazását biztosító feltételek bevezetésére nézve. E hivatalos ellenırzéseket a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történı megfelelés ellenırzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenırzésekrıl szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet1 szerinti többéves ellenırzési tervek keretében kell elvégezni.

(50) Annak biztosítására, hogy a tagállamok ellenırizni tudják a területükre ártalmatlanítás céljából behozott anyagok mennyiségét, ezen anyagoknak az adott ország területére történı beérkezését az illetékes hatóságnak engedélyeznie kell.

(51) A lehetséges kockázat csökkentése érdekében nyomással történı sterilizálást és kiegészítı szállítási feltételeket lehet meghatározni. A nyomon követhetıség és az állati melléktermékek vagy az azokból származó termékek szállítását ellenırzı tagállami illetékes hatóságok közötti együttmőködés biztosítása érdekében a 2004/292/EK bizottsági határozattal2 bevezetett kereskedelmi ellenırzı és szakértıi rendszeren (TRACES) ▌keresztül kell biztosítani az 1. és a 2. kategóriába tartozó állati melléktermékek, vagy az 1. és a 2. kategóriába tartozó anyagokból nyert hús, csontliszt és állati zsiradék ▌szállítására, valamint a 3. kategóriába tartozó anyagokból származó állati fehérje szállítására vonatkozó információkat. A kutatási, oktatási, mővészeti vagy diagnosztikai céllal felhasznált, kis mennyiségő anyagok esetében különleges feltételeket kell meghatározni az ilyen anyagok Közösségen belüli mozgásának megkönnyítése érdekében. Különleges feltételek mellett a közös határral rendelkezı tagállamok között mozgó anyagok ellenırzésének elısegítése érdekében kétoldalú megállapodásokat kell lehetıvé tenni.

(52) A legalább két tagállammal határos harmadik országokon keresztül történı szállítmányozás megkönnyítése érdekében külön szabályozást kell bevezetni az egyik tagállamból egy másik tagállamba egy harmadik ország területén keresztül történı

1 HL L 165., 2004.4.30., 1. o. 2 HL L 94., 2004.3.31., 63. o. ║

182 /PE 425.403

HU

szállítmányozásra, amely biztosítja, hogy a belsı piac megvalósításának céljával a Közösségen belüli kereskedelemben alkalmazható állat-egészségügyi ellenırzésekrıl szóló, 1989. december 11-i tanácsi irányelvnek1 megfelelıen, különösen a Közösség területére újból belépı szállítmányok esetében, elvégezzék az állat-egészségügyi ellenırzést.

(53) A közösségi jogszabályok közötti egységesség biztosítására egyértelmően meg kell határozni az e rendeletben meghatározott szabályok és a hulladékra vonatkozó közösségi jogszabályok között fennálló kapcsolatot. Különösen a hulladékszállításról szóló, 2006. június 14-i 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben2 meghatározott hulladékkiviteli tilalommal való összhangot kell biztosítani. Az esetleges káros környezeti hatások megelızése érdekében az égetés vagy hulladéklerakás formájában ártalmatlanítandó állati melléktermékek és a belılük származó termékek kivitelét meg kell tiltani. Meg kell elızni továbbá▌az állati melléktermékek és a belılük származó termékek kivitelét, amennyiben olyan harmadik ország biogáz- vagy komposztáló üzemében kerülnek felhasználásra, amely nem tagja az OECD-nek, megelızve ezzel a lehetséges káros környezeti hatásokat és a esetleges köz- és állategészségügyi kockázatokat. A ▌kiviteli tilalomtól eltérı rendelkezések alkalmazásakor a Bizottságnak teljes mértékben tekintetbe kell vennie határozatában a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépı szállításának ellenırzésérıl és ártalmatlanításáról szóló bázeli egyezményt, amelyet az Európai Közösség a 93/98/EGK tanácsi határozattal kötött meg3, és a részes felek konferenciájának ezen egyezményt módosító III/1 határozatát, amelyet ▌a Közösség ▌a 97/640/EK tanácsi határozattal4 ratifikált, és az 1013/2006/EK rendelettel hajtott végre.

(54) Ezenfelül biztosítani kell, hogy a hulladékokról szóló 75/442/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének a) pontja értelmében történı meghatározásáról szóló 94/3/EK határozat, valamint a veszélyes hulladékok jegyzékének a veszélyes hulladékokról szóló 91/689/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének (4) bekezdése értelmében történı meghatározásáról szóló 94/904/EK tanácsi határozat felváltásáról szóló, 2000. május 3-i 2000/532/EK bizottsági határozatban5 felsorolt veszélyes hulladékokkal szennyezett vagy vegyített állati melléktermékek tagállamok között történı be- illetve kivitelét, valamint szállítását az 1013/2006/EK rendelettel összhangban végezzék. Meg kell határozni azt is, hogy milyen szabályok vonatkoznak ezen anyagoknak a tagállamok között történı szállítására.

(55) A Bizottságnak lehetısége kell hogy legyen arra, hogy a tagállamokban ellenırzéseket végezzen. A harmadik országokban elvégzett közösségi ellenırzéseket a ║ 882/2004/EK ║rendelettel║ összhangban kell elvégezni.

(56) Az állati melléktermékeknek és a belılük származó termékeknek a Közösség területére történı behozatalára vagy a Közösség területén történı áthaladására a Közösségben alkalmazandó szabályokkal legalább egyformán szigorú szabályokat kell alkalmazni. Alternatív megoldásként egyenértékőnek lehet tekintetni a harmadik országokban az

1 HL L 395., 1989.12.30., 13. o. ║ 2 HL L 190., 2006.7.12., 1. o. 3 HL L 39., 1993.2.16., 1. o. 4 HL L 272., 1997.10.4., 45. o. 5 HL L 226., 2000.9.6., 3. o. ║

PE 425.403\ 183

HU

állati melléktermékekre és az azokból származó termékekre alkalmazandó szabályokat a közösségi jogszabályokban elıírt szabályokkal. Az élelmiszerláncon kívüli felhasználásra szánt termékekre az azokkal járó esetleges kockázatok miatt egyszerősített behozatali szabályokat kell alkalmazni.

(57) A kozmetikai termékként, állatgyógyászati készítményként vagy orvostechnikai eszközként történı felhasználásra elıállított állati melléktermékekbıl származó termékekre vonatkozó alábbi közösségi jogszabályok átfogó keretben szabályozzák ezen termékek forgalomba hozatalát: a kozmetikai termékekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérıl szóló, 1976. július 27-i 76/768/EGK tanácsi irányelv1, az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexérıl szóló, 2001. november 6-i 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv2, az állatgyógyászati készítmények közösségi kódexérıl szóló, 2001. november 6-i 2001/82/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv3, az aktív beültethetı orvostechnikai eszközökre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérıl szóló, 1990. június 20-i 90/385/EGK tanácsi irányelv4, az orvostechnikai eszközökrıl szóló, 1993. június 14-i 93/42/EGK tanácsi irányelv5, valamint az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökrıl szóló, 1998. október 27-i 98/79/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv6 (a továbbiakban: a meghatározott irányelvek). Mindazonáltal a kozmetikai termékekre és az orvostechnikai eszközökre vonatkozó meghatározott irányelvek nem rendelkeznek az állati egészséget fenyegetı kockázattal szembeni védekezésrıl. Ezekben az esetekben a kockázatok tekintetében ezt a rendeletet kell alkalmazni, és a védintézkedéseket a 178/2002/EK rendelettel összhangban kell meghozni.

(58) Azok az állati melléktermékek és belılük származó termékek, melyeket nyersanyagként vagy állati melléktermékekbıl származó termékek elıállításához szükséges összetevıként szállítanak, szintén a meghatározott irányelvek hatálya alá tartoznak, amennyiben azok köz-és állategészségügyi kockázatok ellenırzésére vonatkozó szabályokat határoznak meg. A meghatározott irányelvek már jelenleg is tartalmaznak olyan állati eredető kiindulási anyagokra vonatkozó szabályozást, melyek felhasználhatók az elıbbiekben ismertetett, állati melléktermékekbıl származó termékek elıállítására, és meghatároznak bizonyos feltételeket, melyekkel biztosítható a köz-és állat-egészségügyi kockázatokkal szembeni védelem. Különösen a 76/768/EGK ║irányelv rendelkezik arról, hogy az 1. kategóriába tartozó anyagokat és 2. kategóriába tartozó anyagokat nem lehet felhasználni kozmetikai termékek összetevıiként, és kötelezi a gyártókat arra, hogy a helyes elıállítási gyakorlatot kövessék. A ║2003/32/EK bizottsági irányelv7 részletes elıírásokat tartalmaz az állati eredető szövetek felhasználásával készült orvostechnikai eszközökkel kapcsolatban.

(59) Ugyanakkor, amennyiben a meghatározott irányelvek még nem rendelkeznek ezekrıl a feltételekrıl, és azokban az esetekben, amelyekben nem szabályozzák az egyes köz-és állat-egészségügyi kockázattal járó helyzeteket, ezt a rendeletet kell alkalmazni, valamint lehetıvé kell tenni a 178/2002/EK rendelet szerinti védintézkedéseket.

1 HL L 262., 1976.9.27., 169. o. ║ 2 HL L 311., 2001.11.28., 67. o. ║ 3 HL L 311., 2001.11.28., 1. o. ║ 4 HL L 189., 1990.1.20., 17. o. ║ 5 HL L 169., 1993.7.12., 1. o. ║ 6 HL L 331., 1998.12.7., 1. o. ║ 7 HL L 105., 2003.4.26., 18. o.

184 /PE 425.403

HU

▌

(61) Bizonyos állati melléktermékekbıl származó termékek nem kerülnek be a takarmányláncba, és nem alkalmazzák ıket olyan talajon, ahol haszonállatokat legeltetnek, vagy amelyen a füvet zöld takarmány céljára vágják. Ezen állati melléktermékekbıl származó termékek közé tartoznak a mőszaki célra történı felhasználásra szánt állati termékek, mint a bıriparban használt kezelt nyersbırök, a textiliparban felhasználandó feldolgozott gyapjú, a ragasztóanyagok készítéséhez használt csonttermékek, és a kedvtelésbıl tartott állatok eledeléhez felhasználandó anyagok. Az üzemeltetıknek lehetıségük van arra, hogy forgalomba hozzák ezeket a termékeket, amennyiben ezek olyan nyersanyagokból származnak, melyek nem kívánnak kezelést, vagy a kezelt anyag kezelése vagy végfelhasználása biztosítja, hogy a kockázat a megfelelı határok között maradjon.

▌

(65) Megállapították, hogy egyes tagállamokban az 1774/2002/EK rendeletben elıírt szabályokat nem minden esetben tartották be. Ezért e szabályok következetes végrehajtása mellett büntetıjogi vagy egyéb szankciók szükségesek azokkal az üzemeltetıkkel szemben, akik nem tartják be ezeket a szabályokat. Ennek megfelelıen a tagállamoknak meg kell határozniuk az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó büntetéseket.

(66) Mivel e rendelet célját, nevezetesen az állati melléktermékekre és az azokból származó termékekre vonatkozó állat-egészségügyi és közegészségügyi szabályok meghatározását az ilyen termékekhez kapcsolódó köz- és állat-egészségügyi kockázatok megelızése és csökkentése, és kiváltképp az élelmiszer- és a takarmánylánc biztonságának védelme érdekében, a tagállamok nem tudják kielégítıen megvalósítani, és ezért azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség a Szerzıdés 5. cikkében megfogalmazott szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben meghatározott arányosság elvével összhangban e rendelet nem lépi túl a szóban forgó célok eléréséhez szükséges mértéket.

(67) A jogbiztonság erısítése érdekében, valamint a Bizottságnak a Közösségi jogszabályok egyszerősítésére irányuló általános célkitőzése tükrében e rendeletnek létre kell hoznia egy átfogó szabályozási keretet, figyelembe véve az 1774/2002/EK rendelet által elıírt szabályokat, valamint az említett rendelet hatályba lépése óta megszerzett tapasztalatokat és végbement tudományos haladást. Ezért az 1774/2002/EK rendelet hatályát veszti, és helyébe ez a rendelet lép.

(68) Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal1 összhangban kell elfogadni.

(68a) A közösségi jogszabályok közötti egységesség és egyértelmőség javítása érdekében az állati melléktermékek feldolgozására vonatkozó egyes mőveletek elvégzésének mőszaki szabályait, amelyeket jelenleg az 1774/2002/EK rendelet mellékletei határoznak meg, valamint az említett rendelet alapján elfogadott végrehajtó

1 HL L 184., 1999.7.17., 23. o. ║

PE 425.403\ 185

HU

intézkedéseket1 külön végrehajtási jogszabályokban kell meghatározni. A fogyasztók és a szakmai társadalmi körök bevonásával konzultációt kell folytatni, tájékoztatva ıket az e rendelettel kapcsolatos kérdésekrıl, az élelmiszerlánc, valamint az állat- és növényegészségügy kérdéseivel foglalkozó konzultatív csoport létrehozásáról szóló, 2004. augusztus 6-i 2004/613/EK bizottsági határozattal2 összhangban.

(69) A Bizottságot különösen a következık tekintetében kell felhatalmazni arra, hogy szabályokat fogadjon el: a végpont módosítása bizonyos állati melléktermékekbıl származó termékek elıállítási láncában, valamint ilyen végpont meghatározása egyes egyéb állati melléktermékekbıl származó termékek esetében: tekintettel az olyan súlyos fertızı betegségekre, amelyek jelenlétében az állati melléktermékek és az azokból származó termékek továbbítása nem engedélyezhetı és/vagy olyan körülmények, amelyek lehetıvé teszik az ilyen szállítást; valamint az állati melléktermékek és az azokból származó termékek kategorizálását módosító intézkedések, az állati melléktermékek felhasználásának és ártalmatlanításának korlátozására vonatkozó intézkedések, az állati melléktermékek használatára, összegyőjtésére és ártalmatlanítására vonatkozó bizonyos eltérések alkalmazásának feltételeit meghatározó intézkedések, továbbá az állati melléktermékek felhasználására és ártalmatlanítására szolgáló, egyes alternatív módszerek jóváhagyására vagy visszautasítására irányuló intézkedések. A Bizottságot továbbá fel kell hatalmazni arra, hogy egyedi szabályokat fogadjon el az alábbiak tekintetében: az állati melléktermékek összegyőjtése és szállítása, az infrastruktúra, az állati melléktermékeket kezelı üzemek és létesítmények felszereléssel és higiéniával kapcsolatos követelményei, az állati melléktermékek kezelésének – köztük az ilyen kezelés ellenırzése céljából bemutatandó bizonyítékok – feltételei és mőszaki követelményei, az állati melléktermékek és a belılük származó termékek forgalomba hozatalára vonatkozó feltételek, a biztonságos forrás, biztonságos kezelés és biztonságos végfelhasználás követelményei, az állati melléktermékek és a belılük származó termékek behozatalára, kivitelére és szállítására vonatkozó feltételek, a hatósági ellenırzések – köztük a mikrobiológiai elemzések referenciamódszereire vonatkozó szabályok – végrehajtására vonatkozó, részletes intézkedések, valamint bizonyos állati melléktermékek és az azokból származó termékek tagállamok közötti továbbításának ellenırzésére vonatkozó feltételek. Mivel ezen intézkedések általános hatályúak, és e rendelet nem alapvetı elemeinek módosítására és nem alapvetı elemekkel való kiegészítéssel történı módosítására szolgálnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárás szerint kell elfogadni.

1 A fajon belüli újrahasznosításra vonatkozó 811/2003/EK rendelet (HL L 117., 2003.5.13.,

14.o.). A dögevı madarak etetésére vonatkozó 2003/322/EK határozat (HL L 117., 2003.5.13., 32. o.). A legutóbb a 2005/830/EK határozattal (HL L 311., 2005.11.26., 40. o.) módosított határozat. A prémes állatokra vonatkozó fajon belüli újrahasznosításról szóló 2003/324/EK határozat (HL L 117, 2003.5.13., 37.o., a 2004/434/EK határozattal elfogadott határozat, HL L 189, 2004.5.27., 43.o.). Az ártalmatlanítás és felhasználás alternatív módszerére vonatkozó 92/2005/EK rendelet (HL L 19, 2005.1.21., 27.o.); A legutóbb az 1576/2007/EK rendelettel (HL L 340., 2007.12.22., 89. o.) módosított rendelet. A trágyától eltérı szerves trágyákra és talajjavító szerekre vonatkozó 181/2006/EK rendelet (HL L 29, 2006.2.2., 31.o). Az engedélyezett üzemek jegyzékére vonatkozó 1192/2006/EK rendelet (HL L 215, 2006.8.5., 10.o.). A 3. kategóriába tartozó anyagból nyert köztes termékekre vonatkozó 2007/2006/EK rendelet (HL L 379., 2006.12.28., 98. o.).

2 HL L 275., 2004.8.25., 17. o.

186 /PE 425.403

HU

(70) A korlátozás alá vont gazdaságokból, üzemekbıl vagy körzetekbıl származó állati melléktermékek továbbítását érintı intézkedéseknél a hatékonyság érdekében le kell rövidíteni az ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárásra vonatkozó rendes határidıket, Sürgısségi okokból, amennyiben bizonyos termékek elıállítási láncában a végpontot módosítják, az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (6) bekezdésében meghatározott sürgısségi eljárást kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

1. SZAKASZ: TÁRGY, A RENDELET HATÁLYA ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK▌

1. cikk Tárgy

Ez a rendelet köz- és állat-egészségügyi szabályokat állapít meg az állati melléktermékekre és a belılük származó termékekre▌az ezekhez a termékekhez kapcsolódó köz- és állat-egészségügyi kockázatok megelızése és minimális mértékőre csökkentése, valamint kiváltképpen az élelmiszer- és takarmánylánc védelme és biztonsága érdekében.

2. cikk A rendelet hatálya

(1) E rendelet a következıkre alkalmazandó:

a) állati melléktermékek és belılük származó termékek, amelyek a közösségi jogszabályok értelmében nem használhatók fel emberi fogyasztásra; vagy

b) az alábbi termékek, amelyeket az üzemeltetı döntése értelmében az emberi fogyasztástól eltérı célra szánják ıket.

i. állati eredető termékek, amelyek a közösségi jogszabályok értelmében emberi fogyasztásra használhatók;

ii. állati eredető termékek elıállítására használt alapanyagok.

Az ilyen döntés végleges.

(2) Ez a rendelet nem vonatkozik a következı állati melléktermékekre ▌:

PE 425.403\ 187

HU

a) olyan vadon élı állatok, kivéve a vadakat, teste vagy testrésze, amelyeknél kizárt, hogy emberre vagy állatra átvihetı betegséggel fertızöttek, vagy ilyen betegségben szenvednek, kivéve a kereskedelmi célra kihalászott vízi állatokat,

aa) olyan vadak teste vagy testrésze, amelyeket a helyes vadászati gyakorlattal összhangban nem győjtöttek be elejtés után, a 853/2004/EK rendelet sérelme nélkül,

b) a 853/2004/EK rendelet 1. cikke (3) bekezdésének e) pontjában meghatározott vadakból és vadhúsból származó állati melléktermékek,

c) tenyésztési célokra szánt petesejtek, embriók és sperma,

d) a származási gazdaságban nyert, tartott, ártalmatlanított vagy felhasznált nyers tej vagy kolosztrum, és az ezekbıl származó termékek,

e) mészhéjú állatok héja, melyekbıl eltávolították a puha szövetet és a húst,

f) élelmiszer-hulladék, kivéve ha

i. nemzetközi viszonylatban mőködı közlekedési eszközökrıl származik,

ii. takarmányozási célra szánják,

iii. nyomással történı sterilizálással való feldolgozásra, vagy a 15. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett módszerekkel történı feldolgozásra, vagy biogázzá vagy komposzttá történı átalakításra szánják▌,

g) a közösségi környezetvédelmi jogszabályok sérelme nélkül

i. olyan anyag, amely a 852/2004/EK és a 853/2004/EK rendelet elıírásainak megfelelı halászhajókon halászati tevékenység közben keletkezett, és amelyet a tengerben ártalmatlanítottak,

ii. kivéve az emberre átvihetı betegségre utaló jeleket mutató halak zsigerelésbıl a hajó fedélzetén maradt anyagokat, beleértve a parazitákat is;

h) a kedvtelésbıl tartott állatok kiskereskedésekbıl származó nyers eledele, amennyiben a darabolás és tárolás kizárólag a vásárlók közvetlen helyszíni kiszolgálása céljából történik,

i) kedvtelésbıl tartott állatok nyers eledele, amely a származási hely szerinti gazdaságban levágott, magánfogyasztásra szánt állatokból származik, valamint

j) a nem mineralizált madárürüléktıl és trágyától eltérı ürülék és vizelet.

▌

(4) Ez a rendelet nem érinti az állatbetegségek ellenırzését és felszámolását célzó közösségi állat-egészségügyi jogszabályokat.

188 /PE 425.403

HU

3. cikk Meghatározások

E rendelet alkalmazásában a következı meghatározások érvényesek:

(1) „állati melléktermékek”: ▌állatok egész teste vagy testrésze, ▌állati eredető termékek, vagy nem emberi fogyasztásra szánt, más állati eredető termékek, beleértve a petesejteket, embriókat és a spermát is▌;

(1a) „állati melléktermékekbıl származó termékek”: állati melléktermékek egy- vagy többlépéses kezelésével, átalakításával vagy feldolgozásával kapott termékek;

(1b) „állati eredető termékek”: a 853/2004/EK rendelet I. melléklete 8.1. pontjában meghatározott, állati eredető termékek;

(1c) „levágott állat teste”: a 853/2004/EK rendelet I. melléklete 1.9. pontjában meghatározott, levágott állat teste;

(2) „állat”: valamennyi gerinces vagy gerinctelen állat ▌;

(3) „haszonállat”:

a) az ember által tartott, hizlalt vagy tenyésztett és élelmiszer, gyapjú, prém, toll, irha, bır, vagy bármilyen más, állatból szerzett termék elıállítására vagy egyéb mezıgazdasági célra használt állat,

b) lófélék (equidae),

(4) „vadon élı állat”: minden nem ember által tartott állat;

(5) „kedvtelésbıl tartott állat”: ember által táplált és tartott, de nem fogyasztott, nem mezıgazdasági célra szánt ▌állatfajok;

(6) „vízi állatok”: a 2006/88/EK irányelv 3. cikke (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott vízi állatok;

(7) „illetékes hatóság”: az e rendelet elıírásainak való megfelelést biztosító tagállami központi hatóság, illetve bármely, ezen hatáskörrel felruházott hatóság; adott esetben ide tartoznak a megfelelı harmadik országbeli hatóságok is;

(7a) „üzemeltetı”: az a természetes vagy jogi személy, aki állati melléktermék vagy abból származó termék tényleges felügyeletét végzi, beleértve a fuvarozókat, kereskedıket és felhasználókat is;

(7b) „felhasználó”: az a természetes vagy jogi személy, aki állati mellékterméket vagy abból származó terméket használ takarmányozásra, kutatásra vagy más konkrét célokra;

(7c) „létesítmény” vagy „üzem”: állati melléktermék vagy abból származó termék kezelését magában foglaló tevékenységet végzı hely, kivéve a halászhajókat;

PE 425.403\ 189

HU

(8) „forgalomba hozatal”: bármely olyan tevékenység, amelynek célja állati melléktermékek vagy az azokból származó termékek harmadik félnek történı értékesítése a Közösségben, vagy harmadik félnek – fizetés ellenében vagy díjmentesen – történı bárminemő szállítás, vagy egy harmadik félnek történı késıbbi szállítás céljából történı raktározás;

(9) „átszállítás”: egy harmadik ország területérıl egy harmadik ország területére a Közösség területén történı áthaladás, a tengeri és a légi utakat kivéve;

(10) „kivitel”: a Közösségbıl egy harmadik országba történı árumozgás;

▌

(13) „fertızı szivacsos agyvelıbántalmak (TSE)”: a 999/2001/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott bárminemő fertızı szivacsos agyvelıbántalom;

(14) „különleges fertızési veszélyt jelentı anyag”: a 999/2001/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott különleges fertızési veszélyt jelentı anyag;

▌

(16) „nyomással történı sterilizálás”: állati melléktermékek feldolgozása legalább 20 percen keresztül folyamatosan több mint 133°C-os maghımérséklet és legalább 3 bar abszolút nyomás mellett, legfeljebb 50 mm nagyságú részekre történı bontásukat követıen;

▌

(18) „trágya”: haszonállatok, kivéve a tenyésztett halakat, ürüléke és/vagy vizelete, alommal vagy anélkül▌;

(19) „engedélyezett hulladéklerakó”: az 1999/31/EK irányelvvel összhangban engedélyezett hulladéklerakó;

▌

(22) „szerves trágyák” és „talajjavító szerek”: a növényi tápanyagellátás, valamint a talajok fizikai és kémiai tulajdonságainak és biológiai aktivitásának fenntartására és javítására – akár külön-külön, akár együttesen – felhasznált állati eredető anyagok; a trágyát, a nem mineralizált madárürüléket, az emésztıtraktus-tartalmat, a komposztot és a lebomlási maradékokat is beleértve;

(23) „távoli területek”: azon területek, amelyeken az állatpopuláció olyan kicsi, és a létesítmények vagy üzemek olyan távol vannak egymástól, hogy az állati melléktermékek összegyőjtéshez és szállításhoz szükséges intézkedések a helyszíni ártalmatlanításhoz képest aránytalanul nagy terhet jelentenének;

(24) „élelmiszer”: a 178/2002/EK rendelet 2. cikkében meghatározott élelmiszer;

(25) „takarmány”: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének (4) bekezdésében meghatározott takarmány.

190 /PE 425.403

HU

(25a) „centrifugált vagy szeparátor iszap”: a nyerstej tisztítása, valamint soványtejjé és tejszínné történı szétválasztása során melléktermékként összegyőjtött anyag;

(26) „hulladék”: a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 1. pontjában meghatározott hulladék.

▌

2. SZAKASZ: FELİSSÉGI KÖRÖK

4. cikk Felelısségi körök

(1) Amint az üzemeltetık az e rendelet hatálya alá tartozó állati melléktermékeket vagy azokból származó termékeket hoznak létre, azonosítják ıket és biztosítják, hogy e termékeket e rendeletnek megfelelıen kezeljék. (kiindulási pont).

(2) Az üzemeltetık biztosítják, hogy az ellenırzésük alatt álló vállalakozásban történı győjtés, szállítás, kezelés, megmunkálás, átdolgozás, feldolgozás, tárolás, forgalomba hozatal, értékesítés, felhasználás és ártalmatlanítás összes szakaszában az állati melléktermékek és az azokból származó termékek megfeleljenek az üzemeltetı tevékenységére vonatkozó, e rendeletben szereplı elıírásoknak.

(3) A tagállamok figyelemmel kísérik és ellenırzik, hogy e rendelet vonatkozó elıírásait az üzemeltetık a (2) bekezdésben említett állati melléktermékek és az azokból származó termékek láncának teljes hosszában betartották-e. E célból a vonatkozó közösségi jogszabályokkal összhangban hatósági ellenırzéseket folytatnak.

(4) A tagállamok biztosítják, hogy területükön megfelelı rendszer mőködjön, amely az állati melléktermékek vonatkozásában biztosítja az alábbiakat:

i. az állati melléktermékeket indokolatlan késedelem nélkül győjtik össze, azonosítják és szállítják, és

ii. az állati melléktermékeket e rendelettel összhangban kezelik, használják fel és ártalmatlanítják.

(5) A tagállamok a (4) bekezdés szerinti kötelezettségeiknek más tagállamokkal és harmadik országokkal együttmőködve is eleget tehetnek.

5. cikk Az elıállítási lánc végpontja

(1) A 30. cikkben meghatározott, azon állati melléktermékekbıl származó termékek, amelyek elérték az elıállításnak a 30. cikkben említett jogszabályokban szabályozott szakaszát, úgy tekintendık, mint amelyek elérték az elıállítási lánc végpontját, amelyen túl már nem vonatkoznak rájuk e rendelet elıírásai.

PE 425.403\ 191

HU

Ezek az állati melléktermékekbıl származó termékek e rendelet értelmében, korlátozások nélkül forgalomba hozhatók és már nem vonatkoznak rájuk az e rendelet szerinti hatósági ellenırzések.

Az elıállítási lánc végpontja az alábbiak esetében módosítható:

a) állat-egészségügyi kockázatok esetében, a 30. cikk a)–d) pontjában említett termékek;

b) köz- és állat-egészségügyi kockázatok esetében, a 30. cikk e) és f) pontjában említett termékek;

Az e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek módosítására vonatkozó intézkedéseket a 49. cikk (6) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(2) A 32. és 33. cikkben említett, a köz- és állat-egészségügyre jelentıs veszélyt immár nem jelentı, állati melléktermékekbıl származó termékek esetében, az elıállítási láncban végpontot kell meghatározni, amelyen túl e termékekre már nem vonatkoznak e rendelet elıírásai.

Ezek az állati melléktermékekbıl származó termékek e rendelet értelmében, korlátozások nélkül forgalomba hozhatók és már nem vonatkoznak rájuk az e rendelet szerinti hatósági ellenırzések.

Az e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek kiegészítéssel történı módosítására vonatkozó intézkedéseket a 49. cikk (5) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(3) Amennyiben köz- és állat-egészségügyi kockázat áll fenn, a 178/2002/EK rendeletnek a sürgısségi intézkedésekre vonatkozó 53. és 54. cikkét kell értelemszerően alkalmazni az e rendelet 30. és 33. cikkében említett, állati melléktermékekbıl származó termékekre.

3. SZAKASZ: ÁLLAT-EGÉSZSÉGÜGYI KORLÁTOZÁSOK

6. cikk Általános állat-egészségügyi korlátozások

(1) A fogékony fajokból származó állati melléktermékek és az azokból származó termékek nem szállíthatók el olyan gazdaságokból, létesítményekbıl, üzemekbıl vagy körzetekbıl, amelyekre korlátozás vonatkozik

a) a közösségi állat-egészségügyi jogszabályok értelmében, vagy

b) súlyos fertızı betegség jelenléte következtében,

i. amely szerepel a 92/119/EGK irányelv I. mellékletében, vagy

192 /PE 425.403

HU

ii. a második albekezdéssel összhangban kerül meghatározásra.

Az e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek a b) pont ii. alpontjában meghatározott, kiegészítéssel történı módosítására irányuló szükséges rendelkezéseket, a 49. cikk (4) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelıen kell elfogadni.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, ha az állati melléktermékeket és az azokból származó termékeket ▌a fertızés emberre vagy állatra történı átvitelének megakadályozását szolgáló feltételek mellett szállítják.


▌

4. SZAKASZ: KATEGORIZÁLÁS

7. cikk Az állati melléktermékek és az azokból származó termékek kategorizálása

(1) Az állati melléktermékeket a 8., 9., és 10. cikkben meghatározott listákkal összhangban specifikus kategóriákba kell csoportosítani, amelyek tükrözik az említett állati melléktermék jelentette köz- és állat-egészségügyi kockázatok mértékét.

(2) Ha e rendelet vagy a Bizottság által e rendelet végrehajtása érdekében elfogadott intézkedések – amelyek olyan feltételeket is meghatározhatnak, amelyek teljesülése esetén az állati melléktermékekbıl származó termékek nem tartoznak e szabályok hatálya alá – másképp nem rendelkeznek, az állati melléktermékekbıl származó termékek azon állati melléktermékek specifikus kategóriájára vonatkozó szabályok hatálya alá tartoznak, amelyekbıl származnak.

(3) A 8., 9. és 10. cikk módosítható annak érdekében, hogy figyelembe vegye a tudományos haladást a kockázati szint értékelésének terén, amennyiben a megfelelı tudományos intézet által végzett kockázatelemzés alapján megállapítható a tudományos haladás ténye. Az említett cikkekben felsorolt állati melléktermékek azonban nem törölhetık a listákról, és kizárólag ezen termékek kategóriába sorolása változtatható meg, vagy további állati melléktermék vehetı fel a listákra.

(4) Az (2) és (3) bekezdésben említett intézkedéseket, amelyek e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történı módosítására irányulnak, a 49. cikk (4) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

PE 425.403\ 193

HU

8. cikk Az 1. kategóriába tartozó anyagok

Az 1. kategóriába tartozó anyagok közé az alábbi állati melléktermékek▌ tartoznak:

a) a következı állatok egész teste és valamennyi testrésze, beleértve a nyersbırt és irhát is:

i. a 999/2001/EK rendelettel összhangban TSE-fertızésre gyanús állatok vagy olyan állatok, amelyeknél a TSE jelenléte hivatalos megerısítést nyert,

ii. a TSE-felszámolási intézkedések keretében leölt állatok,

iii. nem haszonállatnak vagy vadon élı állatnak minısülı állatok, beleértve különösen a kedvtelésbıl tartott állatokat, az állatkerti állatokat és a cirkuszi állatokat,

iv. a 86/609/EGK irányelv 2. cikkének d) pontja értelmében kísérletek céljára felhasznált állatok, az 1831/2003/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül,

v. vadon élı állatok, amennyiben fennáll annak gyanúja, hogy azok az emberre vagy állatra átvihetı betegségekkel fertızöttek;

b) ▌i. i. különleges fertızési veszélyt jelentı anyag,

ii. elhullott állatok egész teste vagy annak részei, melyek az ártalmatlanítás idején különleges fertızési veszélyt jelentı anyagot tartalmaznak,

c) olyan állatokból nyert állati melléktermékek, amelyeket a 96/22/EK irányelv 1. cikke (2) bekezdésének d) pontja vagy a 96/23/EK irányelv 2. cikkének b) pontja értelmében illegális kezelésnek vetettek alá,

ca) állati melléktermékek, amelyek a 96/23 irányelv I. mellékletének B(3) csoportjába tartozó környezeti szennyezıanyagok vagy más anyagok maradékanyagait tartalmazzák, amennyiben e maradékanyagok meghaladják a közösségi jogszabályokban, vagy ezek hiányában a nemzeti jogszabályokban elıírt, engedélyezett szintet;

d) olyan állati melléktermékek, amelyeket a 25. cikk ac) pontja értelmében elfogadott végrehajtási szabályokban elıírt szennyvízkezelés során győjtöttek be▌

i. az 1. kategóriába tartozó anyagokat feldolgozó létesítményekbıl vagy üzemekbıl, vagy

ii. más olyan létesítményekbıl és üzemekbıl, ahol különleges fertızési veszélyt jelentı anyagokat távolítanak el;

e) a nemzetközi viszonylatban mőködı közlekedési eszközökrıl származó élelmiszer-hulladék;

f) az 1. kategóriába tartozó anyag keverékei 2. kategóriába tartozó anyaggal, vagy 3. kategóriába tartozó anyaggal, esetleg mindkettıvel.

194 /PE 425.403

HU

9. cikk A 2. kategóriába tartozó anyagok

Az 2. kategóriába tartozó anyagok közé az alábbi állati melléktermékek▌ tartoznak:

a) trágya, nem mineralizált madárürülék és emésztıtraktus-tartalom;

b) olyan állati melléktermékek, amelyeket a 25. cikk ac) pontja értelmében elfogadott végrehajtási szabályokban elıírt szennyvízkezelés során győjtöttek be▌

i. a 2. kategóriába tartozó anyagokat feldolgozó létesítményekbıl vagy üzemekbıl, vagy

ii. olyan vágóhidakból, amelyek nem tartoznak a 8. cikk d) pontjába;

c) olyan állati melléktermékek, amelyekben az engedélyezett anyagok vagy szennyezıanyagok maradékanyag-tartalma meghaladja a 96/23/EK irányelv 15. cikke (3) bekezdésében említett engedélyezett szintet,

d) olyan állati eredető termékek, amelyeket az említett termékekben ▌jelen levı idegen testek miatt emberi fogyasztásra alkalmatlannak minısítettek;

e) az 1. kategóriától eltérı állati eredető termékek, amelyekre teljesülnek a következık:

i. harmadik országból importálták vagy harmadik országból léptették be, és nem felelnek meg a Közösségbe történı behozatalukra vagy beléptetésükre vonatkozó közösségi állat-egészségügyi jogszabályok követelményeinek, kivéve abban az esetben, ha a közösségi jogszabályok lehetıvé teszik meghatározott korlátozások melletti behozatalukat vagy beléptetésüket, vagy a harmadik országba történı visszaküldésüket, vagy

ii. egy másik tagállamba küldték ıket, és nem felelnek meg a közösségi jogszabályokban meghatározott vagy azokban engedélyezett feltételeknek, kivéve abban az esetben, ha a származás helye szerinti tagállam illetékes hatósága engedélyével visszaküldik ıket.

f) a 8. vagy 10. cikkben említettek kivételével azon állatok vagy állatok testrészei,

i. amelyek nem emberi fogyasztás céljára történt levágás vagy leölés során hullottak el ▌, beleértve a betegség elleni védekezés céljából leölt állatokat, és

ii. nem tenyésztési célokra szánt magzatok, embriók és sperma, valamint

iii. tojásban elpusztult baromfi.

g) a 2. kategóriába tartozó anyagok keveréke a 3. kategóriába tartozó anyagokkal,

h) a nem az 1. vagy 3. kategóriába tartozó anyagok közé tartozó állati melléktermékek.

PE 425.403\ 195

HU

10. cikk Az 3. kategóriába tartozó anyagok

A 3. kategóriába tartozó anyagok közé az alábbi állati melléktermékek▌ tartoznak:

a) levágott, vadon élı állatok esetében leölt ▌állatok teteme és testrészei, amelyek a közösségi jogszabályok értelmében emberi fogyasztásra alkalmasak, de amelyeket kereskedelmi okokból nem emberi fogyasztásra szánnak,

b) levágott állatok tetemei és a vágóhídon levágott és a levágás elıtti vizsgálatot követıen emberi fogyasztásra alkalmasnak ítélt állatokból származó következı részek, vagy a közösségi jogszabályokkal összhangban emberi fogyasztás céljából elejtett vadon élı állatok teteme vagy ezekbıl származó következı részek:

i. olyan állatok teteme, teste vagy testrészei, amelyeket a közösségi jogszabályokkal összhangban emberi fogyasztásra alkalmatlanként visszautasítottak, de amelyek nem mutatták emberre vagy állatra átvihetı betegség tünetét,

ii. baromfifej,

iii. nyersbır és irha, beleértve az abból származó vágási melléktermékeket és hasított bırt, az alábbi állatok szarva és lába, beleértve az ujjperceket és a hátsó lábtıcsontot, valamint a lábközépcsontot:

minden állat, kivéve a TSE-vizsgálatot igénylı kérıdzıket, valamint

azok a kérıdzık, amelyek vizsgálata negatív eredményt mutatott a 999/2001/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdése értelmében,

iv. sertéssörte,

v. tollak,

ba) olyan baromfiból és nyúlalakúakból származó állati melléktermékek, amelyeket a 853/2004/EK rendelet 1. cikke (3) bekezdésének d) pontjában foglaltak szerint a gazdaságban vágtak le és amelyek nem mutatják emberre vagy állatra átvihetı betegség tünetét,

c) olyan állatok vére, amelyek emberre vagy állatra vérrel átvihetı betegség klinikai tüneteit nem mutatták, és az alábbi, vágóhídon levágott és a közösségi jogszabályokkal összhangban a levágás elıtti vizsgálatot követıen emberi fogyasztásra alkalmasnak ítélt állatokból nyerik ıket:

i. minden állat, kivéve a TSE-vizsgálatot igénylı kérıdzıket, vagy

ii. azok a kérıdzık, amelyek vizsgálata negatív eredményt mutatott a 999/2001/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdése értelmében,

d) az emberi fogyasztásra szánt termékek elıállításából származó állati melléktermékek, a zsírtalanított csontokat, töpörtyőt és tejfeldolgozásból származó centrifugált vagy szeparátoriszapot is beleértve,

196 /PE 425.403

HU

e) állati eredető termékek, vagy állati eredető termékeket tartalmazó élelmiszerek, amelyeket ▌kereskedelmi okok, elıállítási vagy csomagolási hibák vagy egyéb, köz- és állat-egészségügyi kockázatot nem jelentı problémák következtében már nem szánnak emberi fogyasztásra,

ea) kedvtelésbıl tartott állatok állati eredető eledele és állati eredető takarmány, vagy állati melléktermékeket vagy azokból származó termékeket tartalmazó takarmány, amelyeket kereskedelmi okok, elıállítási vagy csomagolási hibák vagy egyéb, köz- és állat-egészségügyi kockázatot nem jelentı problémák következtében már nem szánnak takarmányozásra,

f) olyan vér, placenta, gyapjú, toll, szır, szarvak, paták és nyerstej, amelyek olyan élı állatból származnak, ▌amelyek e terméken keresztül emberre vagy állatra átvihetı betegség tünetét nem mutatták,

g) vízi állatok és azok részei, a tengeri emlısök kivételével, amelyek emberre vagy állatra átvihetı betegség tünetét nem mutatták,

h) emberi fogyasztásra szánt haltermékeket gyártó üzemekbıl vagy létesítményekbıl származó, vízi állatokból nyert ▌állati melléktermékek,

i) az olyan állatoktól származó alábbi anyagok, amelyek emberre vagy állatra e termékeken keresztül átvihetı betegség tünetét nem mutatták;

i. mészhéjú állatok héja, puha szövettel vagy hússal,

ii. – a szárazföldi állatokból származó alábbi anyagok:

– keltetési melléktermékek,

tojás,

– tojás-melléktermékek, ideértve a tojáshéjat is,

iii. kereskedelmi okokból leölt naposcsibék;

j) vízi és szárazföldi gerinctelenek, az emberekre vagy állatokra patogén fajok kivételével;

k) a Rodentia (rágcsálók) és a Lagomorpha (nyúlalakúak) rendbe tartozó ▌állatok és azok testrészei, kivéve a 8. cikk a) pontjának iii.–v. alpontjában említett, 1. kategóriába tartozó és a 9. cikk a)–g) pontjában említett, 2. kategóriába tartozó anyagokat.

l) nyersbır és irha, pata, toll, gyapjú, szarv, szır és prém, amelyek olyan, a b) pontban meghatározottaktól eltérı elhullott állatokból származnak, amelyek semmilyen, e termékeken keresztül emberre vagy állatra átvihetı betegség tüneteit nem mutatták;

la) olyan állatok zsírszövete, amelyek ezen az anyagon keresztül emberre vagy állatra átvihetı betegség klinikai tüneteit nem mutatták, és amelyeket vágóhídon vágtak le és a közösségi jogszabályokkal összhangban a levágás elıtti vizsgálatot követıen emberi fogyasztásra alkalmasnak ítéltek;

m) a 8. cikk e) pontjában említettıl eltérı élelmiszer-hulladék.

PE 425.403\ 197

HU

II. FEJEZET AZ ÁLLATI MELLÉKTERMÉKEK ÉS AZ AZOKBÓL SZÁRMAZÓ TERMÉKEK

ÁRTALMATLANÍTÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSA

1. SZAKASZ: A FELHASZNÁLÁS KORLÁTOZÁSA

11. cikk A felhasználás korlátozása

(1) Az állati melléktermékeket és az azokból származó termékeket tilos az alábbi célokra felhasználni:

a) a prémes állatok kivételével az adott fajhoz tartozó szárazföldi állatok takarmányozása az ugyanazon fajhoz tartozó állatok testébıl vagy testrészeibıl származó feldolgozott állati fehérjével,

b) haszonállatok – a prémes állatok kivételével – takarmányozása élelmiszer-hulladékkal vagy élelmiszer-hulladékot tartalmazó vagy abból származó takarmánnyal,

c) haszonállatok legeltetetés vagy közvetlen takarmányozás útján zöld takarmánnyal való ellátása olyan területrıl, amelyeken a trágya kivételével szerves trágyát és talajjavító szereket alkalmaztak, kivéve, ha a legeltetés vagy a zöld takarmány levágása várakozási idı letelte után történik, ami biztosítja a köz- és állat-egészségügyi kockázatok megfelelı ellenırzését és legalább 21 napot tesz ki,

d) tenyésztett hal takarmányozása az ugyanazon fajhoz tartozó tenyésztett hal testébıl vagy testrészeibıl származó feldolgozott állati fehérjével.

(2) Az alábbiakra vonatkozó intézkedéseket határozhatnak meg:

a) az (1) bekezdésben említett tilalmak alkalmazásának biztosítása érdekében folytatott ellenırzések, ideértve a bizonyos fajokból származó anyagok jelenlétének kimutatására, valamint a véletlen és technikailag elkerülhetetlen szennyezésbıl fakadó, az (1) bekezdés a) és d) pontjában említett feldolgozott állati fehérjék jelentéktelen mennyiségei határértékeinek ellenırzésére irányuló módszereket és vizsgálatokat,

b) ▌a prémes állatok esetében a takarmányozás feltételei az ugyanazon fajhoz tartozó állatok testébıl vagy testrészeibıl származó feldolgozott állati fehérjével, valamint

c) ▌haszonállatok takarmányozásának feltételei olyan legelıkön, amelyeken szerves mőtrágyát és talajjavító szereket alkalmaztak, különös tekintettel az (1) bekezdés c) pontjában említett várakozási idı módosítására.


198 /PE 425.403

HU

2. SZAKASZ: ÁRTALMATLANÍTÁS ÉS FELHASZNÁLÁS

12. cikk Az 1. kategóriába tartozó anyagok ártalmatlanítása és felhasználása

Az 1. kategóriába tartozó anyagokat

a) égetés útján, hulladékként kell ártalmatlanítani ▌:

i. közvetlenül elızetes feldolgozás nélkül, vagy

ii. a feldolgozást követıen, ha az illetékes hatóság elıírja, nyomással történı sterilizálás révén, és a keletkezı anyag el nem távolítható jelölésével,

b) ▌ha az 1. kategóriába tartozó anyagot hulladékként együttégetés útján ártalmatlanítják vagy hasznosítják:


ii. a feldolgozást követıen, ha az illetékes hatóság elıírja, nyomással történı sterilizálással, és a keletkezı anyag el nem távolítható jelölésével,

c) abban az esetben, ha az 1. kategóriába tartozó anyag nem a 8. cikk a) pontjának i. és ii. alpontjában említett anyag, ║ nyomással történı sterilizálással való feldolgozás során ártalmatlanítják, el nem távolíthatóan megjelölve a keletkezı anyagot, engedélyezett hulladéklerakóban elföldelve,

▌

e) a 8. cikk e) pontjában említett, az 1. kategóriába tartozó anyagok esetében engedélyezett hulladéklerakóban elföldelve ártalmatlanítják,

f) elızetes feldolgozással vagy e nélkül éghetı tüzelıanyagként használják fel, vagy

g) a 30., 31. és 33. cikkben említett, állati melléktermékbıl származó termékek elıállítására használják fel és e cikkekkel összhangban hozzák forgalomba ▌.

13. cikk A 2. kategóriába tartozó anyagok ártalmatlanítása és felhasználása

A 2. kategóriába tartozó anyagokat:

a) égetés útján, hulladékként kell ártalmatlanítani ▌:


PE 425.403\ 199

HU

ii. a feldolgozást követıen, ha az illetékes hatóság elıírja, nyomással történı sterilizálás révén, és a keletkezı anyag el nem távolítható jelölésével,

b) ▌ha az 2. kategóriába tartozó anyagot hulladékként együttégetés útján ártalmatlanítják vagy hasznosítják:


ii. a feldolgozást követıen, ha az illetékes hatóság elıírja, nyomással történı sterilizálással, és a keletkezı anyag el nem távolítható jelölésével,

c) ▌nyomással történı sterilizálással való feldolgozás során ártalmatlanítják, el nem távolíthatóan megjelölve a keletkezı anyagot, majd engedélyezett hulladéklerakóban elföldelve ártalmatlanítják,

d) szerves trágyák vagy talajjavító szerek elıállítására használják és a 29. cikkel összhangban hozzák forgalomba nyomással történı sterilizálást követıen, és adott esetben a keletkezı anyagot el nem távolíthatóan megjelölve,

e) komposztálják vagy biogázzá alakítják át:

i. nyomással történı sterilizálással történı feldolgozással és a kapott anyag el nem távolítható megjelölésével, vagy

ii. trágya, az emésztıtraktus és tartalma, tej, tejalapú termékek és kolosztrum, valamint a tojás és a tojástermékek esetében, ha azok az illetékes hatóság véleménye szerint, elızetes feldolgozást követıen vagy anélkül, nem jelentik semmilyen súlyos fertızı betegség terjesztésének kockázatát;

f) feldolgozás nélkül a talajra juttatva, trágya, az emésztıtraktustól elkülönített emésztıtraktus-tartalom, tej, tejalapú termékek és kolosztrum esetében, ha azok az illetékes hatóság véleménye szerint nem jelentik ║semmilyen súlyos fertızı betegség terjesztésének kockázatát,

g) vízi állatokból származó anyagok esetében ▌silózzák, komposztálják vagy biogázzá alakítják,

h) elızetes feldolgozással vagy e nélkül éghetı tüzelıanyagként használják fel, vagy

i) a 30., 31. és 33. cikkben említett, állati melléktermékbıl származó termékek elıállítására használják fel és e cikkekkel összhangban hozzák forgalomba ▌.

14. cikk A 3. kategóriába tartozó anyagok ártalmatlanítása és felhasználása

A 3. kategóriába tartozó anyagokat:

a) hulladékként ▌ártalmatlanítják ▌, elızetes feldolgozással vagy anélkül,

200 /PE 425.403

HU

b) ▌ha az 3. kategóriába tartozó anyagot hulladékként együttégetés útján ártalmatlanítják vagy hasznosítják, elızetes feldolgozással vagy anélkül,

ba) feldolgozás után engedélyezett hulladéklerakóban elföldelve ártalmatlanítják,

c) fel kell dolgozni, kivéve olyan 3. kategóriába tartozó anyagok esetében, amelyek bomlás, ▌vagy állagromlás következtében e termék révén elfogadhatatlan köz- vagy állat-egészségügyi kockázatot jelentenek, az alábbiakra felhasználva:

i. ▌a prémes állatok kivételével haszonállatok takarmányának elıállítására, a 28. cikkel összhangban forgalomba hozva, kivéve a 10. cikk l), la) és m) pontjában említett anyagok esetében,

ii. prémes állatok takarmányának elıállítására, a 33. cikkel összhangban forgalomba hozva,

iia. kedvtelésbıl tartott állatok eledelének elıállítására, a 32. cikkel összhangban forgalomba hozva, vagy

iii. szerves trágyák vagy talajjavító szerek elıállítására, amelyeket a 29. cikkel összhangban hoznak forgalomba,

ca) kedvtelésbıl tartott állatok nyers eledelének elıállítására, a 32. cikkel összhangban forgalomba hozva,

d) komposztálják vagy biogázzá alakítják át,

e) vízi állatokból származó anyagok esetében ▌silózzák, komposztálják vagy biogázzá alakítják,

f) a 2. cikk (2) bekezdésének e) pontjában említett héjak kivételével a mészhéjú állatok, valamint a tojás héjára olyan, az illetékes hatóság által meghatározott feltételek mellett használják, amelyek megelızik a köz- és állat-egészségügyi kockázatokat,

g) elızetes feldolgozással vagy e nélkül éghetı tüzelıanyagként használják fel, vagy

h) a 30., 31. és 33. cikkben említett, állati melléktermékbıl származó termékek elıállítására használják fel és e cikkekkel összhangban hozzák forgalomba ▌.

i) a 10. cikk m) pontja szerinti élelmiszerhulladék esetében nyomással történı sterilizálással vagy a 15. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett módszerekkel feldolgozzák, vagy komposztálják vagy biogázzá alakítják át,

j) feldolgozás nélkül a talajra juttatják, a nyerstej, vagy kolosztrum, és az ezekbıl származó termékek esetében, ha azok az illetékes hatóság véleménye szerint nem jelentik e termékeken keresztül emberre vagy állatra átvihetı betegség kockázatát,

▌


PE 425.403\ 201

HU

(1) E szakasz végrehajtásához az alábbiakra vonatkozó intézkedéseket határozhatnak meg:

aa) az emberre átvihetı betegségre utaló jeleket mutató halak zsigerelésbıl a hajó fedélzetén maradt anyagok, beleértve a paraziták fedélzeti kezelésére és ártalmatlanítására vonatkozó, különleges feltételeket,

a) az állati melléktermékeket feldolgozó módszerek a nyomással történı sterilizálás kivételével, különösen az említett feldolgozási módszerek paraméterei, kiváltképp az idı, a hımérséklet, a nyomás és a részecskék mérete tekintetében,

b) állati melléktermékek, köztük az élelmiszer-hulladék biogázzá vagy komposzttá történı átalakításának paraméterei,

ba) az állati melléktermékek és az azokból származó termékek égetésére vagy együttégetésére vonatkozó feltételek,

bb) az állati melléktermékek és az azokból származó termékek elégetésének feltételei,

bc) a 10. cikk ba) pontjában említett állati melléktermékek elıállítására és kezelésére vonatkozó feltételek,

c) vízi állatokból származó anyagok silózása,

d) állati melléktermékek el nem távolítható megjelölése,

e) bizonyos állati melléktermékek, szerves trágyák és talajjavító szerek talajban való alkalmazása,

f) bizonyos állati melléktermékek ▌haszonállatok takarmányozására való felhasználása,

g) a 14. cikk c) pontja értelmében elfogadhatatlannak tekintett anyagok tekintetében a köz- vagy állat-egészségügyi kockázatok szintje,


(2) Az alábbiakban foglaltakkal összhangban lévı szabályok elfogadásáig

a) az (1) bekezdés elsı albekezdésének b), bc) és c) pontjában a tagállamok a következık tekintetében nemzeti szabályokat fogadhatnak el vagy tarthatnak fenn:

i. a 10. cikk ba) pontjában említett állati melléktermékek elıállítása és kezelése,

ii. a 10. cikk m) pontjában említett állati melléktermékek átalakítása, és

iii. vízi állatokból származó anyagok silózása,

202 /PE 425.403

HU

b) a közösségi környezetvédelmi jogszabályok sérelme nélkül, az (1) bekezdés elsı albekezdésének aa) pontjában említett állati melléktermékek a tengerben ártalmatlaníthatók.

3. SZAKASZ: ELTÉRÉSEK

16. cikk Eltérések

A 12., 13. és 14. cikktıl eltérve az állati melléktermékeket:

a) ▌

aa) a 15. cikk (1) bekezdésének aa) pontjában említett állati melléktermékeket a 15. cikk (1) bekezdésének aa) pontjában meghatározott különleges feltételekkel összhangban kell kezelni és ártalmatlanítani,

b) fel lehet használni kutatás és más specifikus célokra a 17. cikkel összhangban,

c) a 18. cikkben említett állati melléktermékek esetében az említett cikkel összhangban fel lehet használni különleges takarmányozási célokra,

d) a 19. cikkben említett állati melléktermékek esetében az említett cikkel összhangban lehet ártalmatlanítani,

da) a 20. cikkben foglaltakkal összhangban engedélyezett alternatív módszerek szerint ▌lehet ártalmatlanítani vagy felhasználni, olyan paraméterek alapján, amelyek magukban foglalhatják a nyomással történı sterilizálást vagy e rendelet vagy annak végrehajtási intézkedései egyéb elıírásait,

e) a 2. és 3. kategóriába tartozó anyagok esetében és az illetékes hatóság engedélyével fel lehet használni biodinamikus készítmények elıállításához a 834/2007/EK rendelet 12. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említetteknek megfelelıen,

ea) a 3. kategóriába tartozó anyagok esetében és az illetékes hatóság engedélyével kedvtelésbıl tartott állatok etetésére lehet felhasználni,

f) ▌állati melléktermékek esetében, kivéve azokat az 1. kategóriába tartozó anyagokat, amelyeket élı állatokból vagy születéskor a gazdaságban távolítanak el sebészeti beavatkozás során, az illetékes hatóság engedélye esetén az adott gazdaságban lehet ártalmatlanítani.

▌

PE 425.403\ 203

HU

17. cikk ▌Kutatás és más specifikus célok

(1) Az illetékes hatóság a 12., 13. és 14. cikktıl eltérve engedélyezheti az állati melléktermékek és az azokból származó termékek felhasználását kiállítás és mővészeti tevékenységek céljából, valamint diagnosztikai, oktatási vagy kutatási célból a köz- és állat-egészségügyi kockázatok ellenırzését biztosító feltételek mellett.

E feltételek közé tartozik:

a) az állati melléktermékek vagy az azokból származó termékek ezt követıen bármilyen más célra való felhasználásának megtiltása,

b) arra vonatkozó kötelezettség, hogy az állati melléktermékeket vagy az azokból származó termékeket biztonságos módon ártalmatlanítsák vagy, adott esetben, származási helyükre visszaszállítsák.

▌

(4) Olyan köz- és állat-egészségügy kockázat esetében, amely a Közösség egész területére érvényes intézkedések elfogadását teszi szükségessé, különösen az újabban felmerülı kockázatok esetében, ▌az (1) bekezdésben említett állati melléktermékek és az azokból származó termékek behozatalára és felhasználására harmonizált feltételek határozhatók meg. Az ilyen feltételek közé tartozhatnak a tárolásra, csomagolásra, azonosításra, szállításra és ártalmatlanításra vonatkozó követelmények.


18. cikk ▌Speciális takarmányozási célok

(1) Az illetékes hatóság a 13. és a 14. cikktıl eltérve a köz- és állat-egészségügyi kockázatok ellenırzését biztosító feltételek mellett engedélyezheti a 2. kategóriába tartozó anyagok összegyőjtését és felhasználását, ▌feltéve, ha azok nem valamilyen, emberre vagy állatra átvihetı betegség megléte vagy meglétének gyanúja miatt elejtett vagy elpusztult állatokból származnak, továbbá a 3. kategóriába tartozó anyagok összegyőjtését és felhasználását a következık etetésére:

a) állatkerti állatok,

b) cirkuszi állatok,

c) hüllık és ragadozó madarak, kivéve az állatkerti és a cirkuszi állatokat,

d) prémes állatok,

204 /PE 425.403

HU

e) vadon élı állatok▌,

f) elismert kennelekbıl vagy vadászfalkákból származó kutyák,

g) menhelyen élı kutyák és macskák,

h) horgászcsalinak használt kukacok és hernyók.

(2) Az illetékes hatóság a 12. cikktıl eltérve és e cikk (3) bekezdésével összhangban meghatározott feltételek szerint engedélyezheti:

a) a 8. cikk b) pontjának ii. alpontjában említett, az 1. kategóriába tartozó anyagok és állatkerti állatoktól származó, etetésre szánt anyagok felhasználását állatkerti állatok etetésére és

b) a 8. cikk b) pontjának ii. alpontjában említett, az 1. kategóriába tartozó anyagok természetes környezetükben élı veszélyeztetett vagy védett dögevı madárfajok és egyéb fajok etetésére a biodiverzitás elımozdítása érdekében.

(3) E cikk végrehajtásához ▌az alábbiakra vonatkozó intézkedéseket határozhatnak meg:

a) azon feltételek, amelyek mellett az (1) bekezdésben említett összegyőjtés és felhasználás engedélyezhetı a 2. ║kategóriába tartozó anyagok továbbítása, tárolása és felhasználása tekintetében, valamint a 3. kategóriába tartozó anyagok esetében takarmányozásra, újabban felmerülı kockázatok esetében is,

b) azon feltételek, amelyek mellett bizonyos esetekben el lehet térni a 21. cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségektıl a (2) bekezdésben említett, az 1. kategóriába tartozó anyagok takarmányként való felhasználása engedélyezhetı, beleértve az alábbiakat:

i. egyes tagállamokban található veszélyeztetett vagy védett dögevı madárfajok és egyéb fajok, amelyeket etethetnek ilyen anyagokkal,

ii. olyan intézkedések, amelyek megelızik a köz- és állat-egészségügyi kockázatokat.


19. cikk Összegyőjtés, szállítás és ártalmatlanítás

(1) Az illetékes hatóság a 12., 13., 14. és 21. cikktıl eltérve engedélyezheti az ártalmatlanítást:

a) elhullott kedvtelésbıl tartott ║állatok és lófélék eltemetésével;

PE 425.403\ 205

HU

b) helyszínen történı elégetéssel vagy elföldeléssel vagy hatósági felügyelet mellett más módszerrel, amely megakadályozza a köz- és állat-egészségügyi kockázatok terjedését a 8. cikk a) pontjának v. alpontjában és a 8. cikk b) pontjának ii. alpontjában említett, az 1. kategóriába tartozó anyagok, valamint a 2. és 3. kategóriába tartozó anyagok esetében a távoli területeken ▌,

c) olyan területeken, amelyekhez gyakorlatilag nem lehetséges hozzáférni, vagy amelyhez csak olyan – földrajzi vagy éghajlati okokkal vagy természeti katasztrófával összefüggı – körülmények között lehet hozzáférni, amely kockázatot jelent a győjtést végzı személyek egészségére és biztonságára nézve, vagy ahol a hozzáférés érdekében aránytalan mértékő erıfeszítés lenne szükséges, a 8. cikk b) pontjának ii. alpontjában ║ említett, az 1. kategóriába tartozó anyagok, valamint a 2. és 3. kategóriába tartozó anyagok esetében helyszíni elégetéssel, elföldeléssel vagy hatósági felügyelet mellett alkalmazott más módszerrel, amely megakadályozza a köz- és állat-egészségügyi kockázatok kialakulását,

d) helyszíni elégetéstıl vagy elföldeléstıl eltérı, hatósági felügyelet mellett alkalmazott módszerrel azon 2. és 3. kategóriába tartozó anyagok esetében, amelyek nem jelentenek köz- vagy állat-egészségügyi kockázatot, amennyiben az anyagok mennyisége hetente nem haladja meg az elvégzett tevékenységek jellegével, valamint azon fajokkal összefüggésben meghatározott mennyiséget, amelyekbıl az érintett állati melléktermékek származnak ▌,

e) ▌bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség kitörése esetén a 8. cikk a) pontjának i. alpontjában említett, nem 1. kategóriába tartozó állati melléktermékeken kívüli anyagok esetében helyszíni elégetéssel vagy elföldeléssel, a köz- és állat-egészségügyi kockázatok megelızését biztosító feltételek mellett, ha az állati melléktermékek feldolgozására engedélyezett legközelebbi üzembe történı szállítás fokozná az egészségügyi kockázatokat, vagy járványos állatbetegség széles körő kitörése esetén az ilyen üzem ártalmatlanítási kapacitása nem lenne elegendı,

f) méhek és méhészeti melléktermékek esetében helyszíni elégetéssel vagy elföldeléssel, a köz- és állat-egészségügyi kockázatok megelızését biztosító feltételek mellett.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett ▌ távoli területen élı, egy adott fajhoz tartozó állatpopuláció nagysága ▌nem haladhatja meg az érintett tagállam adott fajhoz tartozó állatpopulációjának legnagyobb százalékát.

(3) A tagállamok eljuttatják a Bizottsághoz a következı információkat:

a) az (1) bekezdés b) pontjában említett, valamely tagállamban található távoli terület nagysága méreteiben nem haladhatja meg a tagállam szárazföldi területének egy százalékát. A tagállamok eljuttatják a Bizottsághoz a következı információkat:

b) az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában az általuk távoli területként besorolt területekrıl és a besorolás indokairól, valamint az e besorolást illetı bármely változásról, b)

(4) E cikk végrehajtásához ▌az alábbiakra vonatkozó intézkedéseket határoznak meg:

206 /PE 425.403

HU

a) a helyszíni elégetésre és elföldelésre vonatkozó feltételek, melyek célja a köz- és állat-egészségügyi kockázatok ellenırzésének biztosítása,

b) az állatpopuláció maximális százalékos aránya a (2) bekezdés szerint;

c) az állati melléktermékeknek az (1) bekezdés d) pontjában említett volumene a tevékenységek jellege és azon állatfajok tekintetében, amelyekbıl az anyag származik,

d) az (1) bekezdés e) pontjában említett betegségek listája.


4. SZAKASZ:

▌ALTERNATÍV MÓDSZEREK

20. cikk ▌Alternatív módszer engedélyezése

(1) Az állati melléktermékek vagy az azokból származó termékek használatára vagy ártalmatlanítására szolgáló alternatív módszer engedélyezésére irányuló eljárást kezdeményezheti a Bizottság, illetve kezdeményezhetı tagállam vagy – akár számos érdekelt felet is képviselı – érdekelt fél kérelmének benyújtását követıen.

(2) Az érdekelt felek kérelmüket továbbítják azon tagállam illetékes hatóságának, amelyben az alternatív módszert használni kívánják.

▌ Az illetékes hatóság a hiánytalan kérelem beérkezésétıl számított két hónapon belül értékeli azt, megállapítva, hogy a kérelem megfelel-e a (10) bekezdésben említett, a kérelmekre elıírt formai követelményeknek.

(3) Az illetékes hatóság továbbítja a tagállamok és érdekelt felek kérelmeit, valamint a saját értékelésérıl szóló beszámolót az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (a továbbiakban: hatóság), valamint tájékoztatja errıl a Bizottságot.

(4) Amikor a Bizottság megkezdi az engedélyezési eljárást a saját értékelésérıl szóló beszámolót továbbítja a hatóságnak.

(5) A hatóság a hiánytalan kérelem kézhezvételétıl számított hat hónapon belül felméri, hogy a benyújtott módszer biztosítja-e, hogy a köz- és állat-egészségügyi kockázatok

a) oly módon ellenırzöttek, amely megakadályozza, hogy a kockázatok növekedjenek mielıtt sor kerül az e rendelet és annak végrehajtási intézkedései szerinti ártalmatlanításra, vagy

PE 425.403\ 207

HU

b) olyan szintre csökkennek, amely az adott állati melléktermék vonatkozó kategóriája esetében legalább egyenértékő a 15. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban meghatározott feldolgozási eljárásokkal.

A hatóság kinyilvánítja véleményét a benyújtott kérelemmel kapcsolatban.

(6) Azokban a megfelelıen indokolt esetekben, amikor a hatóság kiegészítı információkat kér a kérelmezıtıl, az (5) bekezdésében említett határidı meghosszabbítható.

A Bizottsággal vagy a kérelmezıvel folytatott konzultációt követıen a hatóság meghatározza az ezen információk biztosításának határidejét, és tájékoztatja a Bizottságot és adott esetben a kérelmezıt a szükséges határidı-hosszabbításról.

(7) Amennyiben a kérelmezı saját kezdeményezésére kíván kiegészítı információkat benyújtani, azokat közvetlenül a hatóságnak juttatja el.

Ebben az esetben az (5) bekezdésben elıírt határidı nem hosszabbítható meg.

(8) A hatóság továbbítja véleményét a Bizottságnak, a kérelmezınek és az érintett tagállam illetékes hatóságának.

(9) A hatóság véleményének kézhezvételétıl számított három hónapon belül és e véleményt figyelembe véve a Bizottság a (11) bekezdéssel összhangban tájékoztatja a kérelmezıt az elfogadandó javasolt intézkedésrıl.

(10) Az alternatív módszer iránti kérelemre vonatkozó formai követelményeket a 49. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelıen kell elfogadni.

(11) A hatóság véleményének kézhezvételét követıen az alábbiak kerülnek elfogadásra:

a) vagy az állati melléktermék vagy az abból származó termék felhasználásra vagy ártalmatlanításra szolgáló alternatív módszert engedélyezı intézkedés, vagy

b) az alternatív módszer engedélyezését elutasító intézkedés.


II. CÍM AZ ÜZEMELTETİK KÖTELEZETSTÉGEI

III. FEJEZET ▌ÁLTALÁNOS KÖTELEZETTSÉGEK

208 /PE 425.403

HU

1. SZAKASZ: ÖSSZEGYŐJTÉS, SZÁLLÍTÁS ÉS NYOMON KÖVETHETİSÉG

21. cikk Összegyőjtés, kategóriába sorolás szempontjából történı azonosítás és szállítás

(1) Az üzemeltetık az állati melléktermékeket indokolatlan késedelem nélkül, a köz- és állat-egészségügyi kockázatokat megelızı feltételek mellett összegyőjtik, azonosítják és szállítják.

(2) Az üzemeltetık biztosítják, hogy az állati melléktermékeket és az azokból származó termékeket a szállítás során kereskedelmi okmány vagy – amennyiben e rendelet vagy az (5) bekezdéssel összhangban elfogadott intézkedés elıírja – egészségügyi bizonyítvány kísérje.

Az elsı albekezdéstıl eltérve az illetékes hatóság kereskedelmi okmány vagy egészségügyi bizonyítvány kísérete nélkül is engedélyezheti trágya szállítását azonos gazdaságban található két helyszín, vagy ugyanazon tagállam gazdaságai vagy felhasználói között.

(3) Az állati mellékterméket vagy az abból származó terméket kísérı kereskedelmi okmány vagy egészségügyi bizonyítvány legalább az ilyen termék származási helyérıl, rendeltetési helyérıl és mennyiségérıl szóló információkat tartalmaz, továbbá leírást ad az állati melléktermékrıl vagy az abból származó termékrıl és jelölésérıl, amennyiben a jelölést e rendelet elıírja.

Ugyanakkor egy adott tagállam területén belül szállított állati melléktermékek és azokból származó termékek esetében, az érintett tagállam illetékes hatósága alternatív rendszeren keresztül is engedélyezheti az elsı albekezdésben említett információ továbbítását.

(3a) Az üzemeltetıknek a 3. kategóriába tartozó élelmiszer-hulladékot a 2008/98/EK irányelv 13. cikkében meghatározott nemzeti intézkedésekkel összhangban kell összegyőjteniük, szállítaniuk és ártalmatlanítaniuk.

(4) Az alábbiakat a 49. cikk (3) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni:

a) az állati mellékterméket a szállítás során kísérı kereskedelmi okmányok ▌mintái,

b) egészségügyi bizonyítványminták és azon feltételek, amelyek meghatározzák, hogy a bizonyítvány a szállítás során hogyan kísérje az állati melléktermékeket és az azokból származó termékeket.

(5) ▌E cikk végrehajtásához ▌az alábbiakra vonatkozó intézkedéseket határozhatnak meg:

a) azon esetek, amikor egészségügyi bizonyítvány szükséges, tekintettel egyes, állati melléktermékbıl származó termékek jelentette köz- és állategészségügyi kockázat mértékére,

PE 425.403\ 209

HU

b) azon esetek, amelyeknél a (2) bekezdés elsı albekezdésétıl eltérve és tekintettel az egyes, állati melléktermékek vagy az azokból származó termékek jelentette köz- és állategészségügyi kockázat alacsony szintjére, az állati melléktermékbıl származó termékek szállítása történhet az érintett bekezdésben említett okmányok vagy bizonyítványok nélkül,

c) az állati melléktermékek azonosítására, beleértve a címkézést, valamint szállítás során a különbözı kategóriák elkülönítésére vonatkozó követelmények,

d) azon feltételek, amelyek megelızik az állati melléktermékek összegyőjtése és szállítása során fellépı köz- és állat-egészségügyi kockázatokat, beleértve a termékek biztonságos szállítását a tárolóeszközök, szállítóeszközök és csomagolóanyag tekintetében.


22. cikk Nyomon követhetıség

(1) Az állati melléktermékeket vagy az azokból származó termékeket feladó, szállító vagy fogadó üzemeltetık nyilvántartást vezetnek a szállítmányokról és az azokhoz kapcsolódó kereskedelmi okmányokról vagy egészségügyi bizonyítványokról.

Az elsı albekezdést azonban nem kell alkalmazni akkor, ha az állati melléktermékek vagy az azokból származó termékek kereskedelmi okmányok és egészségügyi bizonyítványok nélküli szállítását a 21. cikk (2) bekezdésének második albekezdésével, vagy a 21. cikk (5) bekezdésének b) pontja értelmében elfogadott végrehajtási intézkedésekkel összhangban engedélyezték

(1a) Ezek az üzemeltetık olyan rendszerekkel és eljárásokkal rendelkeznek, amelyek azonosítják:

i. azokat az üzemeltetıket, amelyeknek állati melléktermékeket vagy azokból származó termékeket szállítottak,

ii. azokat az üzemeltetıket, amelyektıl állati melléktermékek vagy azokból származó termékek érkeztek.

Ezeket az információkat az illetékes hatóságok kérésére a hatóságok rendelkezésére kell bocsátani.

(2) Az e cikk végrehajtására vonatkozó intézkedéseket a 49. cikk (3) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni, különösen a következık tekintetében:

a) az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátandó információk,

210 /PE 425.403

HU

b) azon idıtartam, ameddig ezeket az információkat meg kell ırizni.

2. SZAKASZ: NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL ÉS JÓVÁHAGYÁS

23. cikk Nyilvántartásba vétel

(1) Az üzemeltetı köteles:

a) a nyilvántartásba vételre tekintettel, a tevékenység megkezdése elıtt értesíteni az illetékes hatóságot az irányítása alá tartozó összes olyan létesítményrıl vagy üzemrıl, amelyek az állati melléktermékek és az azokból származó termékek elıállítása, szállítása, kezelése, feldolgozása, tárolása, forgalomba hozatala, értékesítése és ártalmatlanítása bármely szakaszában aktívan részt vesznek,

b) az illetékes hatóságot az alábbiakról tájékoztatni:

i. az irányítása alatt álló állati melléktermékek és azokból származó termékek kategóriája,

ii. az állati melléktermék vagy abból származó termékek mint ▌kiindulási anyagok felhasználásával végzett ▌mőveletek jellege,

c) az illetékes hatóság számára naprakész információt szolgáltatni az a) ponttal összhangban az irányítása alatt álló bármely létesítményrıl vagy üzemrıl, beleértve egy meglévı létesítmény vagy üzem tevékenységében bekövetkezı bármilyen lényeges változást, például bezárást.

(2) Az (1) bekezdésben említett nyilvántartásba vétel részletes szabályait a 49. cikk (3) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelıen kell elfogadni.

(3) Az (1) bekezdéstıl eltérve, a nyilvántartásba vétel tekintetében nem szükséges az értesítés olyan tevékenységek esetében, amelyek kapcsán az állati melléktermékeket elıállító létesítményeket a 852/2004/EK rendelettel vagy a 853/2004/EK rendelettel összhangban már jóváhagyták vagy nyilvántartásba vették; továbbá olyan tevékenységek tekintetében, amelyekre e rendelet 24. cikkével összhangban a létesítményt vagy üzemet már jóváhagyták.

Ugyanez az eltérés alkalmazandó az állati melléktermékek kizárólag helyszíni elıállítását magában foglaló olyan tevékenységekre, amelyeket gazdaságokban vagy más olyan helyszínen végeznek, ahol állatot tartanak, tenyésztenek vagy gondoznak.

PE 425.403\ 211

HU

24. cikk Jóváhagyás

(1) Az üzemeltetık gondoskodnak arról, hogy az irányításuk alatt álló létesítményeket és üzemeket az illetékes hatóság jóváhagyja, amennyiben az ilyen létesítmények vagy üzemek az alábbi tevékenységek közül egy vagy több tevékenységben részt vesznek:

a) állati melléktermékek feldolgozása nyomással történı sterilizálás, a 15. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett feldolgozási módszerek vagy a 20. cikkel összhangban engedélyezett, alternatív módszerek révén,

b) az állati melléktermékek és az azokból származó termékek hulladékként történı ártalmatlanítása égetéssel, kivéve az olyan létesítményeket és üzemeket, amelyek mőködését a 2000/76/EK irányelvvel összhangban engedélyezték,

ba) a hulladéknak tekintett állati melléktermékek és az azokból származó termékek ártalmatlanítása vagy hasznosítása együttégetéssel, kivéve az olyan létesítményeket és üzemeket, amelyek mőködését a 2000/76/EK irányelvvel összhangban engedélyezték,

c) állati melléktermékek és azokból származó termékek éghetı tüzelıanyagként történı felhasználása,

d) kedvtelésbıl tartott állatoknak szánt eledel elıállítása,

e) szerves trágyák és talajjavító szerek elıállítása,

f) állati melléktermékek és/vagy azokból származó termékek biogázzá vagy komposzttá történı átalakítása,

fa) állati melléktermékek összegyőjtés utáni kezelése például válogatás, darabolás, hőtés, fagyasztás, sózás, nyersbır és irha, valamint különleges fertızési veszélyt jelentı anyagok eltávolítása révén,

g) állati melléktermékek tárolása,

h) olyan állati melléktermékekbıl származó termékek tárolása, amelyeket:

i. elégetés vagy hulladéklerakóban történı elhelyezés révén ártalmatlanítanak, vagy együttégetéssel ártalmatlanítanak vagy hasznosítanak,

ii. éghetı tüzelıanyagként használnak fel,

iii. takarmányként használnak, kivéve a 183/2005/EK rendelettel összhangban engedélyezett vagy nyilvántartásba vett üzemeket és létesítményeket,

iv. szerves trágyaként vagy talajjavító szerként használnak, kivéve a közvetlen felhasználás helyszínén történı tárolást.

212 /PE 425.403

HU

(2) Az (1) bekezdésben említett engedélynek meg kell határoznia, hogy az üzem vagy létesítmény rendelkezik-e engedéllyel az alábbi állati melléktermékkel és/vagy azokból származó termékekkel folytatott mőveletekre:

a) a 8., 9. vagy 10. cikkben említett meghatározott különleges kategória, vagy

b) a 8., 9. vagy 10. cikkben említett egynél több kategória, feltüntetve, ha az ilyen mőveletek végrehajtása:

i. folyamatos, szigorú elkülönítési feltételek mellett, amelyek megelızik a közegészségügyi vagy állategészségügyi kockázatokat, vagy

ii. ideiglenes, olyan feltételek mellett, amelyek megakadályozzák a fertızést ▌az alábbiak következtében fellépı, az ilyen termékkel kapcsolatos kapacitáshiányra adandó válaszként:

– járványos állatbetegség nagy területre kiterjedı, járványos állatbetegség kitörése, vagy

– más rendkívüli és elıre nem látható körülmények.

24a. cikk Általános higiéniai követelmények

(1) Az üzemeltetık gondoskodnak arról, hogy az irányításuk alatt álló, a 24. cikk (1) bekezdésének a) és fa) pontjában említett tevékenységeket folytató létesítmények és üzemek:

a) úgy vannak megépítve, hogy ez lehetıvé teszi hatékony tisztításukat és fertıtlenítésüket, valamint adott esetben, a padló kialakítása elısegíti a folyadékok távozását,

b) rendelkeznek a személyi higiéniával kapcsolatos, megfelelı létesítményekkel, például a személyzet számára kialakított mellékhelyiségekkel, öltözıkkel és mosdókkal,

c) megfelelı intézkedéseket hoznak a kártevık, például rovarok, rágcsálók és madarak elleni védekezés érdekében,

d) a berendezéseket és felszereléseket jó állapotban tartják, és biztosítják a mérıberendezések rendszeres hitelesítését,

e) a fertızés elkerülése érdekében megfelelı intézkedéseket hoznak a helyszínen lévı tároló- és szállítóeszközök tisztítására és fertıtlenítésére.

(2) Az (1) bekezdésben említett létesítményben vagy üzemben dolgozó összes személy megfelelı, tiszta, és szükség esetén védıruházatot visel.

Adott esetben, az érintett létesítményben vagy üzemben:

PE 425.403\ 213

HU

a) a nem tiszta részlegben dolgozó személyek csak úgy léphetnek be a tiszta részlegbe, hogy elıtte lecserélik munkaruhájukat és lábbelijüket, vagy ezeket fertıtlenítik,

b) berendezéseket és eszközöket csak elızetes tisztítás és fertıtlenítés után szabad a nem tiszta részlegbıl a tiszta részlegbe vinni, valamint

c) az üzemeltetı kidolgozza a személyzet mozgásának ellenırzésére vonatkozó eljárást, és meghatározza a láb- és kerékmosók helyes használatát.

(3) A 24. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett tevékenységeket folytató létesítményekben és üzemekben:

a) az állati melléktermékeket úgy kell kezelni, hogy a fertızések elkerülhetık legyenek,

b) az állati melléktermékeket a lehetı leghamarabb fel kell dolgozni. Feldolgozás után az állati melléktermékekbıl származó termékeket úgy kell kezelni és tárolni, hogy a fertızések elkerülhetık legyenek,

c) adott estben, az állati melléktermékek és az azokból származó termékek bármilyen feldolgozása során, az állati melléktermékek és az azokból származó termékek minden részét meghatározott ideig meghatározott hımérsékleten kell tartani, ezáltal elkerülve az újrafertızıdést,

d) az üzemeltetık, adott esetben automata készülékekkel, rendszeresen ellenırzik az alkalmazandó paramétereket (különös tekintettel a hımérsékletre, nyomásra, idıre és a részecskék méretére),

e) a létesítmény vagy üzem minden részére vonatkozóan tisztítási eljárásokat kell kidolgozni és dokumentálni.

24b. cikk Állati melléktermékek kezelése az élelmiszer-ipari vállalkozásokban

(1) A 853/2004/EK rendelet 4. cikkével vagy a 852/2004/EK rendelet 6. cikkével összhangban engedélyezett vagy nyilvántartásba vett üzemekben és létesítményekben az állati melléktermékek kezelését, feldolgozását és tárolását olyan körülmények között – adott esetben a létesítmény erre kijelölt részében – kell végezni, amelyek megakadályozzák a keresztfertızıdést.

(2) A nem emberi fogyasztásra szánt zselatin és kollagén elıállításához használt nyersanyagot kifejezetten a 853/2004/EK rendelet III. melléklete XIV. szakasza I. fejezetének 5. pontjával és XV. szakasza I. fejezetének 5. pontjával összhangban engedélyezett létesítményekben kell tárolni, kezelni és feldolgozni feltéve, hogy a betegségek terjesztésével kapcsolatos kockázatot az ilyen nyersanyagok és az állati eredető termékek elıállításához szükséges nyersanyagok elkülönítésével megakadályozzák.

214 /PE 425.403

HU

(3) Az (1) és (2) bekezdés nem érinti a közösségi állat-egészségügyi jogszabályokban meghatározott egyéb egyedi követelményeket.


E szakasz és az 1. szakasz végrehajtásához az alábbiakra vonatkozó intézkedéseket határoznak meg:

a) ▌

aa) az üzemek és létesítmények infrastruktúrájára és berendezéseire alkalmazandó elıírások,

ab) az állati melléktermékek és az azokból származó termékek kezelésének összes formájára vonatkozó higiéniai követelmények, köztük olyan intézkedések, amelyek a 24a. cikk (1) bekezdésében említett üzemek és létesítmények higiéniai elıírásainak módosítására vonatkoznak,

ac) az állati melléktermékek vagy az azokból származó termékek kezelésére, megmunkálására, átalakítására, feldolgozására vagy tárolására vonatkozó elıírások és mőszaki feltételek, valamint a szennyvíz kezelésére vonatkozó elıírások,

ad) az üzemeltetı által bemutatandó, az állati melléktermékek és az azokból származó termékek megmunkálásának, átalakításának és feldolgozásának hitelesítése céljából szükséges, az üzemeltetı köz- és állat-egészségügyi kockázatok megelızésével kapcsolatos kapacitását igazoló bizonyítékok,

b) a 8., 9. vagy 10. cikkben említett kategóriák közül egynél több kategóriába tartozó állati melléktermékeknek és az azokból származó termékeknek ugyanazon üzemben vagy létesítményben történı kezelésére ▌vonatkozó feltételek

i. ha az ilyen mőveleteket elkülönítve végzik,

ii. bizonyos feltételek mellett, ha az ilyen mőveleteket ideiglenesen végzik,

ba) a keresztfertızıdés megakadályozásának feltételei, amennyiben az állati melléktermékeket a 24b. cikkben említett létesítmény vagy üzem erre kijelölt részében tárolják, munkálják meg vagy dolgozzák fel,

c) ▌biogáz- és komposztáló üzemekre vonatkozó szabvány paraméterek,

d) a 24. cikk (1) bekezdésének b) pontjában és ba) pontjában említett, kis és nagy teljesítményő égetımővekben történı égetésre és együttégetésre vonatkozó követelmények,

e) a 24. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett állati melléktermékek és az azokból származó termékek elégetésére vonatkozó követelmények.

PE 425.403\ 215

HU


3. SZAKASZ: SAJÁT ELLENİRZÉSEK ÉS HACCP

26. cikk Saját ellenırzések

▌Az üzemeltetık létesítményeikben és üzemeikben e rendelet betartásának ellenırzése céljából saját ▌ellenırzéseket vezetnek be, hajtanak végre és tartanak fenn. Biztosítják, hogy a létesítményt vagy üzemet kizárólag ártalmatlanítás céljával hagyja el olyan állati melléktermék vagy abból származó termék, amelyrıl feltételezik, vagy kiderül, hogy nem áll összhangban e rendelettel.

27. cikk Veszélyelemzés és kritikus ellenırzési pontok (HACCP)

(1) Az alábbi tevékenységek valamelyikét végzı üzemeltetıknek be kell vezetniük, végre kell hajtaniuk és fenn kell tartaniuk a HACCP-elveken alapuló, írásos eljárást vagy eljárásokat az alábbiak tekintetében:

a) állati melléktermékek feldolgozása,

b) állati melléktermékek biogázzá vagy komposzttá történı átalakítása,

c) nem azonos kategóriába tartozó az állati melléktermékeknek és az azokból származó termékeknek ugyanazon létesítményben vagy üzemben történı kezelése és tárolása,

d) kedvtelésbıl tartott állatok eledelének elıállítása.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott üzemeltetık elvégzik elsısorban a következıket:

a) azonosítanak minden veszélyt, amelyet meg kell elızni, meg kell szüntetni, vagy elfogadható szintre kell csökkenteni,

b) kritikus ellenırzési pontokat azonosítanak azon szakaszon vagy szakaszokon, ahol az ellenırzés alapvetı fontosságú a veszély megelızése vagy megszüntetése, vagy elfogadható szintre csökkentése érdekében,

216 /PE 425.403

HU

c) az azonosított veszélyek megelızése, megszüntetése vagy csökkentése érdekében kritikus határértékeket állapítanak meg az elfogadhatóságot és az elfogadhatatlanságot megkülönböztetı kritikus ellenırzési pontoknál,

d) hatékony megfigyelési eljárásokat hoznak létre és alkalmaznak a kritikus ellenırzési pontoknál,

e) kiigazító intézkedéseket határoznak meg, ha a megfigyelés azt mutatja, hogy egy kritikus ellenırzési pont nincs ellenırzés alatt,

f) eljárásokat hoznak létre annak ellenırzésére, hogy az a)–e) pontokban vázolt intézkedések hiánytalanok-e és hatékonyan mőködnek-e. Az ellenırzési eljárásokat rendszeresen lefolytatják,

g) a vállalkozások természetéhez és méretéhez igazodó dokumentumokat és nyilvántartásokat hoznak létre annak igazolására, hogy az a)–f) pontokban megállapított intézkedéseket hatékonyan alkalmazzák.

(3) Ha a termékben, a folyamatban vagy az elıállítás bármely szakaszában, a feldolgozásban, a tárolásban vagy a forgalmazásban bármilyen módosítást eszközölnek, az üzemeltetınek felül kell vizsgálnia az eljárásokat, és el kell végeznie a szükséges változtatásokat.

(4) Az e cikk végrehajtását elısegítı intézkedéseket a 49. cikk (3) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelıen kell elfogadni.

27a. cikk A nemzeti szinten alkalmazott helyes gyakorlatra vonatkozó útmutatások

(1) Szükség esetén az illetékes hatóságok ösztönzik a nemzeti szinten alkalmazott helyes gyakorlatra vonatkozó útmutatások kidolgozását, terjesztését és önkéntes alkalmazását különösen a 27. cikkben említett HACCP-elvek alkalmazása tekintetében. Az üzemeltetık ezeket az útmutatásokat önkéntes alapon alkalmazhatják.

(2) Az illetékes hatóság értékeli a nemzeti útmutatásokat annak biztosítása érdekében, hogy:

a) olyan felek képviselıivel folytatott konzultáció során kerüljenek kidolgozásra, akiknek érdekei jelentısen sérülhetnek, és terjesztésüket az üzemeltetık ágazatai végezzék, valamint

b) tartalmuk gyakorlatban megvalósítható legyen azon ágazatok számára, amelyekre vonatkoznak.

IV. FEJEZET FORGALOMBA HOZATAL

PE 425.403\ 217

HU

1. SZAKASZ: ÁLLATI MELLÉKTERMÉKEK ÉS AZOKBÓL SZÁRMAZÓ TERMÉKEK

HASZONÁLLATOK – KIVÉVE A PRÉMES ÁLLATOKAT – TAKARMÁNYOZÁSÁRA VALÓ FELHASZNÁLÁSA

28. cikk ▌Forgalomba hozatal

(1) Azok az állati melléktermékek és az azokból származó termékek, amelyeket haszonállatok – kivéve a prémes állatokat – takarmányozására szánnak, kizárólag az alábbi feltételek teljesülésével hozhatók forgalomba:

a) kizárólag ▌a 3. kategóriába tartozó azon anyagok közé tartoznak, vagy ezen anyagok közül azokból nyerik azokat, amelyek nem a 10. cikk l), la) és m) pontjában említett anyagok,

b) a 15. cikk értelmében elfogadott intézkedések és az e cikk (2) bekezdése szerint meghatározott intézkedésekkel összhangban a köz- és állat-egészségügyi kockázatok megelızése érdekében a nyomással történı sterilizálás feltételeinek vagy más feltételeknek megfelelıen győjtötték össze vagy adott esetben dolgozták fel ▌azokat, valamint

c) az érintett állati melléktermék vagy az abból származó termék tekintetében engedélyezett vagy nyilvántartásba vett üzembıl vagy létesítménybıl származnak.

(2) ▌E cikk végrehajtása tekintetében intézkedések határozhatók meg az (1) bekezdésben említett állati melléktermékek vagy az azokból származó termékek összegyőjtésére, feldolgozására és átalakítására vonatkozó köz- és állat-egészségügyi feltételek tekintetében.

▌


2. SZAKASZ: SZERVES TRÁGYÁK ÉS TALAJJAVÍTÓ SZEREK

218 /PE 425.403

HU

29. cikk Forgalomba hozatal és felhasználás ▌

(1) Szerves trágyák és talajjavító szerek forgalomba hozhatók és felhasználhatók, amennyiben:

a) a 2. vagy 3. kategóriába tartozó anyagokból nyerik azokat,

b) a 15. cikk értelmében megállapított követelményekkel és a (2) bekezdés szerint meghatározott intézkedésekkel összhangban a köz- és állat-egészségügyi kockázatok megelızése érdekében a nyomással történı sterilizálás feltételeinek vagy más feltételeknek megfelelıen állították elı,

c) adott esetben engedélyezett vagy nyilvántartásba vett üzemekbıl vagy létesítményekbıl származnak, valamint

d) a 2. kategóriába tartozó anyagból nyert hús, csontliszt és a szerves trágyaként és talajjavító szerként vagy szerves trágyában és talajjavító szerben történı felhasználásra szánt feldolgozott állati fehérjék esetében azokat olyan összevetıvel keverték össze, amely kizárja, hogy a keveréket ezt követıen takarmányozási célokra használják fel, valamint jelöléssel látják el, ha azt a (2) bekezdés értelmében elfogadott intézkedések megkövetelik, vagy

da) a biogázzá vagy komposzttá történı átalakítás lebomlási maradékai,

A tagállamok elfogadhatnak vagy fenntarthatnak olyan nemzeti szabályokat, amelyek kiegészítı feltételeket állapítanak meg a szerves trágyák és talajjavító szerek használata terén, vagy korlátozzák azt, amennyiben e szabályokat köz- és állat-egészségügyi védelmi szempontok indokolják.

(1a) Az (1) bekezdés d) pontjától eltérve keverést nem írhatnak elı olyan anyagokra, amelyeknek a takarmányozási célokra történı felhasználását kizárták az összetételük vagy a csomagolásuk miatt.

(2) E cikk végrehajtásához ▌az alábbiakra vonatkozó intézkedéseket határozhatnak meg:

a) a szerves trágyák és talajjavító szerek elıállítására és használatára vonatkozó köz- és állat-egészségügyi feltételek,

b) a szerves trágyák vagy talajjavító szerek jelölésére szolgáló összevetık vagy anyagok,

c) szerves trágyákkal vagy talajjavító szerekkel összekeverendı összevetık,

d) kiegészítı feltételek, például a jelölésre felhasznált ▌módszerek, valamint a keverék elkészítésekor betartandó minimális adagok annak érdekében, hogy e szerves trágyákat vagy talajjavító szereket ne lehessen takarmányozási célra felhasználni.

e) azok az esetek, amikor az összetétel vagy a csomagolás lehetıvé teszi, hogy az anyagokat mentesítsék a keverési követelmény alól.

PE 425.403\ 219

HU


3. SZAKASZ: MÁS KÖZÖSSÉGI JOGSZABÁLYOKKAL SZABÁLYOZOTT, ÁLLATI

MELLÉKTERMÉKEKBİL SZÁRMAZÓ TERMÉKEK

30. cikk Forgalomba hozatal ▌

Az üzemeltetık a következı, állati melléktermékekbıl származó termékeket hozhatják forgalomba:

a) a 76/768/EGK irányelv 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kozmetikai termékek,

b) a 90/385/EGK irányelv 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott aktív beültethetı orvostechnikai eszközök,

c) a 93/42/EGK irányelv 1. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott orvostechnikai eszközök,

d) a 98/79/EK irányelv 1. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök,

e) a 2001/82/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott állatgyógyászati készítmények,

f) a 2001/83/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott gyógyszerek.

31. cikk Elıállítás ▌

(1) A 30. cikkben említett, állati melléktermékekbıl származó termékeket elıállító létesítményekbe vagy üzemekbe szánt állati melléktermékek és az azokból származó termékek behozatalát, összegyőjtését és szállítását, valamint az azokból származó termékek elıállítását a szóban forgó cikkben említett közösségi jogszabállyal összhangban kell elvégezni.

Az ilyen létesítményekbıl származó, fel nem használt anyagokat az említett jogszabállyal összhangban kell ártalmatlanítani.

220 /PE 425.403

HU

(2) E rendeletet kell azonban alkalmazni, ha a 30. cikkben ║említett közösségi jogszabály nem rendelkezik a köz- és állat-egészségügyi kockázatok ellenırzésére vonatkozó feltételekrıl e rendelet célkitőzéseivel összhangban.

▌

4. SZAKASZ: ▌ÁLLATI MELLÉKTERMÉKEKBİL SZÁRMAZÓ EGYÉB TERMÉKEK

32. cikk Kedvtelésbıl tartott állatok eledelének forgalomba hozatala

Az üzemeltetık kedvtelésbıl tartott állatoknak szánt eledelt forgalomba hozhatnak, amennyiben:

a) a termékeket az alábbiakból nyerik:

i. a 3. kategóriába tartozó olyan anyag, amely eltér a 10. cikk l), la) és m) pontjában említett anyagoktól,

ii. a kedvtelésbıl tartott állatoknak szánt importált eledel vagy a kedvtelésbıl tartott állatoknak szánt, importált anyagokból gyártott eledel esetében az 1. kategóriába tartozó, a 8. cikk c) pontjában említett olyan anyag, amelyre a 37. cikk aa) pontja szerint megállapított feltételek vonatkoznak, vagy

iii. a kedvtelésbıl tartott állatok nyers eledele esetében a 10. cikk a) pontjában és b) pontjának i. és ii. alpontjában említett anyagok.

b) biztonságos kezelés révén biztosítják a köz- és állat-egészségügyi kockázatok ellenırzését a 35. cikkel összhangban, amennyiben a 34. cikkel összhangban álló, biztonságos forrásból való beszerzés nem biztosít megfelelı ellenırzést.

33. cikk Állati melléktermékekbıl származó egyéb termékek forgalomba hozatala ▌

(1) Az üzemeltetık forgalomba hozhatnak a 28., 29., 30. és 32. cikktıl eltérı, állati melléktermékekbıl származó termékeket, amennyiben:

a) a szóban forgó termékeket

i. nem szánják ▌haszonállatok takarmányozása céljából történı felhasználásra, vagy pedig olyan talajon való alkalmazásra, amelyen az ilyen állatok legelnek, vagy

ii. prémes állatok takarmányozására szánják, valamint

PE 425.403\ 221

HU

b) a köz- és állat-egészségügyi kockázatok ellenırzését az alábbiakkal biztosítják:

i. a 34. cikkel összhangban biztonságos forrásból való beszerzés,

ii. a 35. cikkel összhangban biztonságos kezelés, amennyiben a biztonságos forrásból való beszerzés nem garantál elégséges ellenırzést, or

iii. annak ellenırzése, hogy a termékeket a 36. cikkel összhangban kizárólag biztonságos végfelhasználásra alkalmazzák, amennyiben a biztonságos kezelés nem garantálja a megfelelı ellenırzést.

▌

34. cikk Biztonságos forrásból való beszerzés

(1) A biztonságos forrásból való beszerzés a következı anyagok felhasználását foglalja magában:

a) amelyek nem jelentenek elfogadhatatlan mértékő köz- és állat-egészségügyi kockázatot,

b) amelyeket olyan feltételek mellett győjtöttek össze, továbbá az összegyőjtés helyszínétıl az elıállító létesítményig vagy üzemig olyan feltételek mellett szállítottak, melyek kizárják a köz- és állat-egészségügyi kockázatokat, vagy

c) amelyeket olyan feltételek mellett importáltak a Közösségbe, továbbá a Közösségbe való elsı belépés helyszínétıl az elıállító létesítményig vagy üzemig olyan feltételek mellett szállítottak, melyek kizárják a köz- és állat-egészségügyi kockázatokat.

(2) A biztonságos forrásból való beszerzés érdekében az üzemeltetıknek dokumentációt kell benyújtaniuk az (1) bekezdés követelményei tekintetében, beleértve szükség esetén az annak érdekében hozott biológiai védelmi intézkedéseket, hogy a kiindulási anyag ne jelentsen köz- és állat-egészségügyi kockázatot.

A dokumentációt kérés esetén az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátani.

▌

Az (1) bekezdés c) pontjában említett esetekben a szállítmányokat a 49. cikk (3) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban elfogadott mintának megfelelı egészségügyi bizonyítvány kíséri.

35. cikk Biztonságos kezelés

222 /PE 425.403

HU

A biztonságos kezelés azt jelenti, hogy a felhasznált anyagra olyan gyártási eljárást alkalmaznak, amely elfogadható szintőre csökkenti a felhasznált anyag vagy a gyártási eljárás során keletkezı más anyagok hatására jelentkezı köz- és állat-egészségügyi kockázatokat.

Biztosítani kell – elsısorban a végtermék vizsgálata révén –, hogy a felhasznált termék nem jelent elfogadhatatlan köz- és állat-egészségügyi kockázatot.

36. cikk Biztonságos végfelhasználás

A biztonságos végfelhasználás a állati melléktermékekbıl származó termékek alábbi felhasználási módját jelenti:

a) olyan feltételek melletti felhasználás, amelyek nem jelentenek elfogadhatatlan mértékő köz- és állat-egészségügyi kockázatot, vagy or

b) különleges célból történı, olyan feltételek melletti felhasználás, amely köz- és állategészségügyi kockázatot jelenthet, amennyiben e felhasználást közösségi jogszabályban meghatározott célok különösen a köz- és állategészségügy védelme, indokolják.


E szakasz végrehajtásához az alábbiakra vonatkozó intézkedéseket határozhatnak meg:

▌

aa) a kedvtelésbıl tartott állatoknak szánt importált eledel vagy a kedvtelésbıl tartott állatoknak szánt, importált anyagokból, az 1. kategóriába tartozó, a 8. cikk c) pontjában említett anyagból gyártott eledel forgalomba hozatalának feltételei,

b) a köz- és állat-egészségügyi kockázatokat kizáró feltételek mellett használandó anyagok biztonságos forrásból való beszerzésére és szállítására vonatkozó feltételek,

c) a 34. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében említett dokumentáció,

d) a 35. cikk elsı bekezdésében említett gyártási folyamat paraméterei, különösen a felhasznált anyagok fizikai és kémiai kezelésének alkalmazását illetıen,

e) a végtermékre vonatkozó vizsgálati követelmények,

f) állati melléktermékekbıl származó, köz- vagy állat-egészségügyi kockázatot jelentı termékek biztonságos használatára vonatkozó feltételek.

PE 425.403\ 223

HU


V. FEJEZET: BEHOZATAL, ÁTSZÁLLÍTÁS ÉS KIVITEL

38. cikk ▌Behozatal és átszállítás

(1) Az állati melléktermékeknek és az azokból származó termékeknek a Közösségbe történı behozatala vagy a Közösségen keresztül történı átszállítása az alábbi feltételekkel valósulhat meg:

a) e rendelet és e rendelet végrehajtási intézkedéseinek vonatkozó követelményei az adott állati melléktermék vagy az abból származó termék tekintetében, melyek legalább annyira szigorúak, mint az ilyen állati melléktermékek Közösségen belüli elıállítására és forgalomba hozatalára vonatkozók,

b) azok a feltételek, amelyeket ▌legalább egyenértékőnek ismernek el a közösségi jogszabályok szerint elıállított és forgalomba hozott ilyen állati melléktermékekre vagy azokból származó termékekre vonatkozó követelményekkel, vagy

c) a 30., 32. és 33. cikkben említett állati melléktermékek és azokból származó termékek esetében a fenti cikkekben megállapított követelmények.

Az e rendelet nem alapvetı fontosságú elemeinek az elsı albekezdésben említett, kiegészítéssel történı módosítására irányuló szükséges rendelkezéseket, a 49. cikk (4) bekezdésében említett, ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelıen kell elfogadni.

(2) Az (1) bekezdéstıl eltérve a behozatal és átszállítás:

a) a különleges fertızési veszélyt jelentı anyagok esetében kizárólag a 999/2001/EK rendelettel összhangban történik,

b) azon állati melléktermékek vagy belılük származó termékek esetében, amelyek a 2000/532/EK határozattal összhangban veszélyes hulladéknak minısülı anyagokkal keveredtek vagy szennyezıdtek, kizárólag a 1013/2006/EK rendelet követelményeinek betartása mellett mehet végbe,

c) azok az 1. kategóriába és a 2. kategóriába tartozó anyagok, valamint az ezekbıl származó olyan termékek esetében, amelyeket nem a 30., 32. és 33. cikkben említett, állati melléktermékekbıl származó termékek elıállítására szánnak, csak abban az esetben mehet végbe, ha a behozatalukra vonatkozó szabályokat a 39. cikk (2) bekezdésének a) pontjával összhangban elfogadták,

224 /PE 425.403

HU

d) a 17. cikk (1) bekezdésében említett célokra szánt állati melléktermékek és az azokból származó termékek esetében azon nemzeti intézkedésekkel összhangban mehet végbe, amelyek biztosítják a köz- és állat-egészségügyi kockázatok ellenırzését, a 17. cikk (4) bekezdésben említett harmonizált feltételek elfogadásáig.

(3) A 3. kategóriába tartozó anyagok és az azokból származó termékek behozatala és átszállítása esetében meghatározzák az (1) bekezdés elsı albekezdésének a) pontjában említett vonatkozó követelményeket ▌.

Az említett követelmények meghatározhatják, hogy a szállítmányok:

a) a (4) bekezdéssel összhangban felsorolt harmadik országból vagy annak területérıl származnak,

b) a származási hely szerinti harmadik ország illetékes hatósága által engedélyezett vagy nyilvántartásba vett üzembıl vagy létesítménybıl származnak, amely szerepel az említett hatóság által e célra összeállított listán,

c) szállításuk során a Közösségbe történı belépéskor – ahol az egészségügyi vizsgálatot elvégzik – kereskedelmi okmány ▌vagy egészségügyi bizonyítvány és adott esetben nyilatkozat kell, hogy kísérje ıket, amely megfelel a 39. cikk (2) bekezdésének d) pontja szerint meghatározott mintának.


A második albekezdés a) és c) pontjában említett követelmények ▌elfogadásáig a tagállamok nemzeti intézkedés keretében határozzák meg e követelményeket.

(4) Azon harmadik országokat vagy azok területeit tartalmazó listákat, amelyekbıl állati melléktermékeket vagy azokból származó termékeket lehet behozni a Közösségbe vagy átszállítani a Közösség területén, a 49. cikk (3) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell összeállítani, figyelembe véve különösen:

a) a harmadik ország jogszabályait;

b) a harmadik ország illetékes hatósága és annak ellenırzést végzı szolgálatainak szervezeti felépítését, e szolgálatok hatáskörét és a rájuk irányuló felügyeletet, valamint a jogszabályok alkalmazásának hatékony figyelemmel kísérése érdekében e szolgálatok hatáskörébe tartozó jogosítványokat;

c) a Közösségbe szánt állati eredető termékek elıállítására, gyártására, kezelésére, tárolására és elszállítására vonatkozó, jelenlegi egészségügyi feltételeket;

d) az érintett harmadik ország által a vonatkozó egészségügyi feltételek betartása tekintetében nyújtható biztosítékokat;

e) a harmadik országból származó termék forgalmazásával kapcsolatos tapasztalatokat és az elvégzett behozatali ellenırzések eredményeit;

f) a harmadik országban végzett esetleges közösségi ellenırzések eredményét;

PE 425.403\ 225

HU

g) az érintett állatállomány valamint a harmadik országban található egyéb háziasított állatok és vadon élı állatok egészségügyi állapotát, különös tekintettel az egzotikus állatbetegségekre és az ország általános egészségügyi helyzetének azon vonatkozásaira, amelyek a Közösségben veszélyeztethetik a köz- vagy állategészséget;

h) azt, hogy a harmadik ország milyen gyakorisággal és gyorsan szolgáltat információt a területén jelentkezı ragályos vagy fertızı betegségekrıl, különösen az Állategészségügyi Világszervezet Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexében és a Víziállat-egészségügyi Kódexében felsorolt betegségek tekintetében.

i) a fertızı vagy járványos állatbetegségek megelızésére és ellenırzésére vonatkozóan a harmadik országban érvényes szabályok és azok végrehajtása, beleértve a más harmadik országokból történı behozatalra vonatkozó szabályokat is.

A (3) bekezdés második albekezdésének b) pontjában említett üzemek és létesítmények listáját aktualizálják, továbbítják a Bizottság és a tagállamok számára, és hozzáférhetıvé teszik a nyilvánosság számára.


(1) A 38. cikk – amely a közegészségügy vagy az állategészségügy védelme érdekében egyes üzemekben vagy létesítményekben gyártott állati melléktermékeket vagy azokból származó termékeket kizárhat a behozatalból vagy átszállításból– végrehajtására irányuló intézkedéseket a 49. cikk (3) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(2) A 38. cikk végrehajtására irányuló egyéb intézkedéseket az alábbiakkal kapcsolatban állapítanak meg:

a) az 1. és 2. kategóriába tartozó anyagok, valamint az azokból származó anyagok behozatalára és átszállítására vonatkozó feltételek,

b) az importált, 3. kategóriába tartozó anyagokra vagy az azokból származó termékekre vonatkozó köz- vagy állat-egészségügyi korlátozások, amelyek meghatározhatók a harmadik országokra vagy azok területeire vonatkozó, a 38. cikk (4) bekezdésével összhangban összeállított közösségi listákra való hivatkozással vagy más köz- és állat-egészségügyi szemponttal összhangban,

▌

c) az állati melléktermékek vagy azokból származó termékek harmadik országokban lévı üzemekben vagy létesítményekben történı elıállítására vonatkozó feltételek; ezek a feltételek tartalmazhatják az érintett illetékes hatóság által az ilyen üzemekben vagy létesítményekben végzett ellenırzések módját, és mentességet adhatnak egyes típusú, állati mellékterméket vagy azokból származó termékeket

226 /PE 425.403

HU

kezelı üzemnek vagy létesítménynek a 38. cikk (3) bekezdése második albekezdésének b) pontjában említett engedélyezésre vagy nyilvántartásba vételre vonatkozó elıírás alól,

d) ▌Azon egészségügyi bizonyítványok, kereskedelmi okmányok és nyilatkozatok mintái, amelyeknek a szállítmányokat kell kísérniük, és amelyek meghatározzák azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén igazolható, hogy az érintett állati melléktermékeket vagy az azokból származó termékeket e rendelettel összhangban győjtötték össze és állították elı.


40. cikk Kivitel

(1) Az égetésre vagy hulladéklerakóba szánt állati melléktermékek vagy azokból származó termékek kivitele tilos.

(2) Tilos az állati melléktermékek vagy az azokból származó termékek olyan harmadik országokban található biogáz- vagy komposztáló üzemekbe való kivitele, amelyek nem tagjai az OECD-nek.

(3) Az 1. kategóriába és a 2. kategóriába tartozó anyagokat és az azokból származó termékeket csak az (1) és (2) bekezdésben említettektıl eltérı célokra lehet exportálni, amennyiben a kivitelükre vonatkozó szabályokat megállapították.


(4) A Közösségbıl exportált élelmiszerre és takarmányra vonatkozó 178/2002/EK rendelet 12. cikke értelemszerően alkalmazandó a 3. kategóriába tartozó anyagok vagy az azokból származó termékek kivitelére, e rendelettel összhangban.

(5) Az (3) és (4) bekezdéstıl eltérve a behozatal:

a) a különleges fertızési veszélyt jelentı anyagok esetében kizárólag a 999/2001/EK rendelettel összhangban történik,

b) azon állati melléktermékek vagy belılük származó termékek esetében, amelyek a 2000/532/EK határozattal összhangban veszélyes hulladéknak minısülı anyagokkal keveredtek vagy szennyezıdtek, kizárólag a 1013/2006/EK rendelet követelményeinek betartása mellett mehet végbe.

PE 425.403\ 227

HU

41. cikk

III. CÍM HATÓSÁGI ELLENİRZÉSEK ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

VI. FEJEZET HATÓSÁGI ELLENİRZÉSEK

42. cikk Engedélyezésére irányuló eljárás

(1) Az illetékes hatóság csak abban az esetben engedélyezheti a létesítményeket vagy üzemeket, ha bármely tevékenység megkezdése elıtt egy helyszíni vizsgálat során bizonyítást nyert, hogy a létesítmények vagy üzemek megfelelnek a 25. cikkel összhangban megállapított vonatkozó követelményeknek.

(2) Az illetékes hatóság feltételes engedélyt adhat, ha a helyszíni vizsgálat alapján úgy tőnik, hogy az üzem vagy a létesítmény az infrastruktúrára és felszereltségre vonatkozó összes követelményt teljesíti az üzemeltetési eljárások ezen rendelettel összhangban történı alkalmazásának biztosítása érdekében. Az illetékes hatóság a teljes körő engedélyt akkor adhatja meg, ha a feltételes engedély megadásától számított három hónapon belül elvégzett további helyszíni vizsgálat alkalmával úgy tőnik, hogy a létesítmény vagy üzem eleget tesz az elsı bekezdésben említett többi követelménynek. Ha egyértelmő elırehaladás történt, de a létesítmény vagy üzem még mindig nem felel meg az összes követelménynek, az illetékes hatóság meghosszabbíthatja a feltételes engedélyt. A feltételes engedély hatályának teljes idıtartama azonban nem haladhatja meg a hat hónapot.

(3) Az üzemeltetık biztosítják, hogy a létesítmény vagy üzem beszünteti mőködését, ha a hatáskörrel rendelkezı hatóság az engedélyt visszavonja, vagy ideiglenes engedély esetén azt nem hosszabbítja meg, vagy nem ad teljes körő engedélyt.

43. cikk Hatósági ellenırzések

(1) Az 5. cikk sérelme nélkül az illetékes hatóság rendszeres idıközönként hatósági ellenırzéseket és felügyeletet végez az e rendelet hatálya alá tartozó állati melléktermékek és azokból származó termékek kezelésére vonatkozóan.

(1a) A 882/2004/EK rendelet 41. és 42. cikke alkalmazandó értelemszerően az e rendelet betartását vizsgáló hatósági ellenırzésekre.

(2) Az illetékes hatóság a hatósági ellenırzések során figyelembe veheti a helyes gyakorlatra vonatkozó ▌iránymutatásokat.

228 /PE 425.403

HU

(2a) E cikk végrehajtására vonatkozóan részletes intézkedések – beleértve a mikrobiológiai elemzések referenciamódszereire vonatkozó szabályokat is – állapíthatók meg.


44. cikk Mőveletek felfüggesztése, visszavonása vagy tilalma

(1) Amennyiben az illetékes hatóság által végzett hatósági ellenırzés és vizsgálat során kiderül, hogy e rendelet követelményeinek valamelyikét nem tartják be, az illetékes hatóság megteszi a megfelelı intézkedéseket.

Az illetékes hatóság a hiányosságok jellegének és súlyosságának, valamint a potenciális köz- és állat-egészségügyi kockázatoknak megfelelıen:

a) felfüggeszti az e rendelettel összhangban engedélyezett üzemek és létesítmények engedélyét, amennyiben:

i. az üzem vagy létesítmény engedélyezésére vagy mőködésére vonatkozó feltételek már nem teljesülnek,

ii. valószínő, hogy az üzemeltetı ésszerő határidın belül kiigazítja a hiányosságokat, és

iii. a potenciális köz- és állat-egészségügyi kockázatok nem teszik szükségessé a b) ponttal összhangban meghozandó intézkedéseket,

b) visszavonja az e rendelettel összhangban engedélyezett üzemek és létesítmények engedélyét, amennyiben:

i. az üzem vagy létesítmény engedélyezésére vagy mőködésére vonatkozó feltételek már nem teljesülnek, és

ii. nem valószínő, hogy az üzemeltetı ésszerő határidın belül kiigazítja a hiányosságokat,

– a létesítmény vagy üzem infrastruktúrájával kapcsolatos okok miatt,

– az üzemeltetı vagy a felügyelete alatt álló személyi állomány személyes kapacitásával összefüggı okok miatt, vagy

– súlyos köz- és állat-egészségügyi kockázat miatt, amely következtében jelentıs kiigazításra van szükség az üzem vagy létesítmény mőködésében, mielıtt az üzemeltetı újból engedélyt kérelmezhet;

c) a meglévı hiányosságok felszámolása érdekében egyedi feltételeket állapít meg az üzemekre és a létesítményekre vonatkozóan.

PE 425.403\ 229

HU

(2) Az illetékes hatóság adott esetben, a hiányosságok jellegének és súlyosságának, valamint a potenciális köz- és állat-egészségügyi kockázatoknak megfelelıen ideiglenesen vagy tartósan eltilthatja a 23. cikk (1) és (3) bekezdésében, valamint a 24. cikk (1) bekezdésében említett üzemeltetıket az e rendelet szerint végzett mőveletek végzésétıl az alábbiakra utaló információk alapján:

a) a közösségi jogszabályok követelményei nem teljesülnek, vagy valamint

b) az ilyen mőveletek potenciálisan köz- vagy állat-egészségügyi kockázattal járhatnak.

45. cikk Listák

(1) Minden egyes tagállam összeállít egy listát a területén lévı azon üzemekrıl, létesítményekrıl és üzemeltetıkrıl, amelyeket e rendelettel összhangban engedélyeztek vagy nyilvántartásba vettek ▌.

A tagállam az egyes engedélyezett vagy nyilvántartásba vett üzemhez, létesítményhez ▌vagy üzemeltetıhöz ▌hatósági számot rendel hozzá, amely tevékenységének jellege alapján azonosítja az üzemet, létesítményt ▌vagy üzemeltetıt.

A tagállamok adott esetben feltüntetik azt a hatósági számot, amelyet az üzemhez, létesítményhez ▌vagy üzemeltetıhöz egy másik közösségi jogszabály értelmében rendeltek.

A tagállamok a Bizottság és a többi tagállam rendelkezésére bocsátják az engedélyezett vagy nyilvántartásba vett üzemek, létesítmények vagy üzemeltetık listáit.

A tagállamok az engedélyezett vagy nyilvántartásba vett üzemek, létesítmények és ▌üzemeltetık listáit ▌aktualizálják és a többi tagállam és a nyilvánosság számára hozzáférhetıvé teszik.

(2) Az e cikk végrehajtására vonatkozó intézkedéseket a 49. cikk (3) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell meghatározni, különösen az alábbiak tekintetében:

a) az (1) bekezdésben említett listák formája,

b) az (1) bekezdésben említett listák hozzáférhetıvé tételére irányuló eljárás.

46. cikk A más tagállamba történı szállítás ellenırzése

(1) Ha az üzemeltetı az 1. kategóriába vagy a 2. kategóriába tartozó állati melléktermékeket, vagy pedig az 1. kategóriába vagy a 2. kategóriába tartozó állati melléktermékekbıl

230 /PE 425.403

HU

nyert húst, csontlisztet vagy állati zsiradékot kíván egy másik tagállamba szállítani, tájékoztatja a származás helye szerinti tagállam illetékes hatóságát és a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságát.

A rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatósága az üzemeltetı kérelmének beérkezésekor meghatározott határidın belül dönt a következıkrıl:

a) a szállítmány fogadásának elutasítása, vagy

b) a szállítmány feltétel nélküli fogadása, vagy

c) a szállítmány fogadása az alábbi feltételek mellett:

i. ha az állati melléktermékekbıl származó terméket nem vetették alá nyomással történı sterilizálásnak, alá kell vetni e kezelésnek, vagy

ii. az állati mellékterméknek vagy az abból származó terméknek meg kell felelnie a szállítmány szállítására vonatkozó minden olyan feltételnek, amely indokolt az állat- és közegészségügy védelme érdekében annak biztosítása céljából, hogy az állati melléktermékeket és az abból származó termékeket e rendelettel összhangban kezelik.

▌

(1a) Az (1) bekezdésben említett, üzemeltetık általi kérelmek formátumát a 49. cikk (3) bekezdésében említett, szabályozási bizottsági eljárással összhangban lehet elfogadni.

(2) A származási hely szerinti illetékes hatóság a rendeltetési hely szerinti illetékes hatóságot a 2004/292/EK határozattal összhangban a TRACES rendszeren keresztül értesíti a más tagállamokba küldött egyes szállítmányok szállításáról az alábbiak tekintetében:

a) az (1) bekezdésben említett állati melléktermékek vagy abból származó termékek,

▌

c) a 3. kategóriába tartozó anyagból származó feldolgozott állati fehérje.

A szállításról való tájékoztatásakor a rendeltetés helye szerinti illetékes hatóság a TRACES rendszeren keresztül tájékoztatja a származás helye szerinti illetékes hatóságot minden egyes szállítmány megérkezésérıl.

(3) Az e cikk (1) bekezdésében említett állati melléktermékeket, húst, csontlisztet és állati zsiradékot közvetlenül a rendeltetés helye szerinti üzembe kell szállítani, amelyet a 23., 24. és 42. cikkel összhangban vettek nyilvántartásba vagy engedélyeztek, trágya esetében pedig a rendeltetés helye szerinti gazdaságba ▌.

(4) Ha az állati melléktermékeket vagy az azokból származó termékeket harmadik országok területén keresztül szállítják más tagállamokba, a termékeket a származás helye szerinti tagállamban lezárt szállítóeszközben kell szállítani egészségügyi bizonyítvány kíséretében.

PE 425.403\ 231

HU

A lezárt szállítmányok a Közösség területére kizárólag állat-egészségügyi határállomáson keresztül léphetnek be újra, a 89/662/EGK irányelv 6. cikkével összhangban.

(5) Az (1)–(4) bekezdéstıl eltérve azokat az említett állati melléktermékek vagy az azokból származó termékek, amelyek a 2000/532/EK határozattal összhangban veszélyes hulladéknak minısülı anyagokkal keveredtek vagy szennyezıdtek, csak az 1013/2006/EK rendelet követelményeinek betartása mellett küldhetık más tagállamokba.

(6) E cikk végrehajtásához ▌az alábbiakra vonatkozó intézkedéseket fogadhatnak el:

aa) az illetékes hatóság határozatára vonatkozó, az (1) bekezdésben említett meghatározott határidı,

a) a (3) bekezdésben említett állati melléktermékek vagy azokból származó termékek szállítására vonatkozó kiegészítı feltételek,

b) a (4) bekezdéssel összhangban a szállítmányokat kísérı egészségügyi bizonyítvány mintái;

c) azon feltételek, amelyek teljesülése esetén a kiállítás céljából, valamint diagnosztikai, oktatási vagy kutatási célból felhasználni kívánt állati melléktermékek és azokból származó termékek más tagállamokba küldhetık e cikk (1)–(4) bekezdésétıl eltérve.


(7) Az e cikk végrehajtására szolgáló intézkedések meghatározhatják azokat a feltételeket, amelyek függvényében az illetékes hatóságok az (1)–(3) bekezdéstıl eltérve engedélyezhetik a következıket:

a) az ugyanazon gazdaság két pontja között, valamint a közös határral rendelkezı, a tagállamok határ menti területein található gazdaságok között szállított trágya elszállítása,

b) a közös határral rendelkezı, a tagállamok határ menti területein található üzemek vagy létesítmények között szállított egyéb állati melléktermékek elszállítása,

c) az elhullott kedvtelésbıl tartott állatok elégetés céljából történı szállítása a közös határral rendelkezı, a tagállamok határ menti területein található valamely létesítménybe vagy üzembe.


47. cikk Közösségi ellenırzések a tagállamokban

232 /PE 425.403

HU

(1) A Bizottság szakértıi – a tagállamok illetékes hatóságaival együttmőködve – helyszíni ellenırzéseket tarthatnak, amennyiben ez e rendelet egységes alkalmazása érdekében szükséges.

Az ellenırzések helye szerinti tagállam minden szükséges segítséget megad a szakértıknek munkájuk elvégzéséhez.

A Bizottság tájékoztatja az illetékes hatóságot az elvégzett ellenırzések eredményeirıl.

(2) Az e cikk végrehajtására vonatkozó intézkedéseket a 49. cikk (3) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni, különösen a nemzeti hatóságokkal való együttmőködésre vonatkozó eljárás vonatkozásában.

47a. cikk A 882/2004/EK rendelet alkalmazása bizonyos ellenırzések céljából

(1) A 882/2004/EK rendelet 46. cikke alkalmazandó értelemszerően az e rendelet betartását vizsgáló, harmadik országokban végzett közösségi ellenırzésekre.

(2) A 882/2004/EK rendelet 50. cikke (1) bekezdésének a) pontja alkalmazandó értelemszerően az e rendelet 38. cikke (3) bekezdésében foglalt követelmények szakaszos bevezetésére.

(3) A 882/2004/EK rendelet 52. cikke alkalmazandó értelemszerően az e rendelet szerinti mőveletekkel kapcsolatos, a tagállamokban végzett ellenırzésekre.

VII. FEJEZET ▌ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

48. cikk Nemzeti jogszabályok

A tagállamok közlik a Bizottsággal azon nemzeti jogszabályaik szövegét, amelyet a hatáskörükbe tartozó területekre vonatkozóan elfogadnak, ha az közvetlenül érinti e rendelet megfelelı végrehajtását.

49. cikk A bizottság eljárása

(1) A Bizottságot a 178/2002/EK rendelet 58. cikkének (1) bekezdésével létrehozott Élelmiszerlánc és Állategészségügyi Állandó Bizottság segíti.

PE 425.403\ 233

HU

(2) Az e bekezdésre történı hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel a határozat 8. cikkében foglalt rendelkezésekre.

(3) Az e bekezdésre történı hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel a határozat 8. cikkében foglalt rendelkezésekre.

Ez az irányelv az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott idıszakot három hónapban állapítja meg.

(4) Az e bekezdésre történı hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel a határozat 8. cikkében foglalt rendelkezésekre.

(5) Az e bekezdésre történı hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és (5) bekezdésének b) pontját, valamint 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel a határozat 8. cikkében foglalt rendelkezésekre.

Az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (3) bekezdésének c) pontjában, (4) bekezdésének b) pontjában és (4) bekezdésének e) pontjában meghatározott határidı két hónap, egy hónap, illetve két hónap.

(6) Az e bekezdésre történı hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1), (2), (4) és (6) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

50. cikk Szankciók

A tagállamok megállapítják az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és megteszik az összes szükséges intézkedést azok végrehajtásának biztosítására. Az elıírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejőnek kell lenniük. A tagállamok legkésıbb [a hónap elsı napja, e rendelet hatálybalépését követıen tizennyolc hónappal]-ig értesítik a Bizottságot ezen intézkedésekrıl, és haladéktalanul tájékoztatják az azokat érintı bármely késıbbi módosításról.

51. cikk Hatályvesztés

Az 1774/2002/EK rendelet [e rendelet alkalmazásának idıpontjától] hatályát veszti.

Az 1774/2002/EK rendeletre történı hivatkozások e rendeletre vonatkozó hivatkozásoknak tekintendık, és a mellékletben található megfelelési táblázatnak megfelelıen kell értelmezni ıket.

234 /PE 425.403

HU

52. cikk Átmeneti intézkedések

A ... [e rendelet alkalmazásának idıpontja] elıtt az 1774/2002/EK rendelettel összhangban engedélyezett vagy nyilvántartásba vett üzemeket, létesítményeket és felhasználókat úgy kell tekintetni, mint amelyek e rendelettel összhangban lettek engedélyezve vagy nyilvántartásba véve.

53. cikk Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követı huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet ... [a hatályba lépését követı tizenötödik hónap elsı napján] lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelezı és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt ║.


az elnök az elnök

PE 425.403\ 235

HU

MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

Az 1774/2002/EK rendelet Ez a rendelet

1. cikk 1. cikk, 2. cikk

2. cikk 3. cikk

3. cikk (1) bekezdése 4. cikk (1) bekezdése, 4. cikk (2) bekezdése

3. cikk (2) bekezdése 38. cikk (3) bekezdésének negyedik albekezdése

3. cikk (3) bekezdése 4. cikk (3) bekezdése, 4. cikk (4) bekezdése, 4. cikk (5) bekezdése

4. cikk (1) bekezdése 8. cikk

4. cikk (2) bekezdése 12. cikk, 16. cikk, 15. cikk

4. cikk (3) bekezdése 24. cikk fa), g), h) pontja

4. cikk (4) bekezdése 38. cikk (2) bekezdésének c) pontja, 40. cikk (3) bekezdése, 40. cikk (5) bekezdésének a) pontja




5. cikk (4) bekezdése 38. cikk (2) bekezdésének c) pontja, 40. cikk (3) bekezdése,




7. cikk 21. cikk

8. cikk 46. cikk

9. cikk 22. cikk

236 /PE 425.403

HU

10., 11., 12., 13., 14., 15., 17., 18. cikk 24., 23., 42., 25. cikk

16. cikk 6. cikk

19. cikk 28. cikk

20. cikk (1) bekezdése 32. cikk, 33. cikk



21. cikk ./.

22. cikk 11. cikk


24. cikk 19. cikk


26. cikk 43., 44., 45. cikk

27. cikk 47. cikk

28. cikk 38. cikk (1) bekezdése, 40a. cikk a) pontjának ii. pontja

29. cikk 38., 39. cikk

30. cikk 38. cikk (1) bekezdésének b) pontja

31. cikk 47a. cikk (1) bekezdése

32. cikk ./.

33. cikk 49. cikk

34. cikk ./.

35. cikk 48. cikk, 15. cikk (2) bekezdése

36. cikk ./.

37. cikk 51. cikk

38. cikk 53. cikk

PE 425.403\ 237

HU

P6_TA-PROV(2009)0324

Középtávú pénzügyi támogatási mechanizmus a tagállamok fizetési mérlegéhez *

Az Európai Parlament 2009.április 24-i jogalkotási állásfoglalása a tagállamok fizetési mérlegéhez középtávú pénzügyi támogatási mechanizmus létrehozásáról szóló 332/2002/EK rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2009)0169 – C6-0134/2009 – 2009/0053(CNS))



– tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2009)0169),

– tekintettel az EK-Szerzıdés 308. cikkére, amelynek megfelelıen a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0134/2009),

– tekintettel a tagállamok fizetési mérlegéhez középtávú pénzügyi támogatást nyújtó mechanizmus létrehozásáról szóló, 2002. február 18-i 332/2002/EK tanácsi rendeletre1, valamint a tagállamok fizetési mérlegének középtávú pénzügyi támogatását nyújtó egységes rendszerrıl szóló 2001. szeptember 6-i parlamenti álláspontra2;

– tekintettel a tagállamok fizetési mérlegéhez középtávú pénzügyi támogatási mechanizmus eszköz létrehozásáról szóló 332/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. november 20-i álláspontjára3, valamint a tagállamok fizetési mérlegéhez középtávú pénzügyi támogatási mechanizmus létrehozásáról szóló, ugyanezen a napon elfogadott állásfoglalására4,

– tekintettel az Európai Központi Banknak a tagállamok fizetési mérlegéhez középtávú pénzügyi támogatási mechanizmus eszköz létrehozásáról szóló 332/2002/EK rendelet módosítására irányuló tanácsi rendeletrıl szóló, 2009. április 20-i véleményére,

– tekintettel eljárási szabályzata 51. és 134. cikkére,



2. felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelıen változtassa meg javaslatát az EK-Szerzıdés 250. cikkének (2) bekezdése értelmében;

3. felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet, ha az általa jóváhagyott szövegtıl el kíván térni;

1 HL L 53., 2002.2.23., 1. o. 2 HL C 72. E, 2002.3.21., 312. o. 3 Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0560. 4 Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0562.

238 /PE 425.403

HU

4. felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;


Módosítás 1

Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 3 pont 332/2002 EK rendelet 3 a cikk


A Bizottság és az érintett tagállam egyetértési megállapodást köt egymással, amelyben rögzítik a Tanács által megállapított feltételeket.

A Bizottság és az érintett tagállam egyetértési megállapodást köt egymással, amelyben rögzítik a Tanács által megállapított feltételeket. A Bizottság az egyetértési megállapodásról tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

Módosítás 2

Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 4 pont 332/2002 EK rendelet 5 cikk


1. A Bizottság minden szükséges intézkedést megtesz ahhoz, hogy a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal együttmőködve rendszeres idıszakonként ellenırizze, hogy a közösségi támogatásban részesülı tagállam gazdaságpolitikája összhangban áll-e a kiigazítási programmal és a Tanács által a 3. cikk szerint megállapított bármely más feltétellel. E célból a tagállamok minden szükséges információt a Bizottság rendelkezésére bocsátanak, és teljes mértékben együttmőködnek a Bizottsággal. Az ilyen ellenırzés megállapításai alapján a Bizottság határoz a hitel további részleteinek felszabadításáról, miután a Gazdasági és

1. A Bizottság minden szükséges intézkedést megtesz ahhoz, hogy a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal együttmőködve rendszeres idıszakonként ellenırizze, hogy a közösségi támogatásban részesülı tagállam gazdaságpolitikája összhangban áll-e a kiigazítási programmal és a Tanács által a 3. cikk, valamint a 3a. cikkben említett egyetértési megállapodás szerint megállapított bármely más feltétellel. E célból a tagállamok minden szükséges információt az Európai Parlament és a Bizottság rendelkezésére bocsátanak, és ez utóbbival teljes mértékben együttmőködnek. Az ilyen ellenırzés megállapításai alapján a Bizottság határoz

PE 425.403\ 239

HU

Pénzügyi Bizottság kinyilvánította véleményét.

a hitel további részleteinek felszabadításáról, miután a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság kinyilvánította véleményét.

Az eredeti gazdaságpolitikai feltételek bármely módosításáról a Tanács határoz.

2. Az eredeti gazdaságpolitikai feltételek bármely módosításáról a Tanács a Közösség fı gazdasági célkitőzéseivel összhangban határoz.

Módosítás 3

Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 6 a pont (új) 332/2002 EK rendelet 10 cikk


(6a) Az 10. cikk helyébe a következı szöveg lép:

„10. cikk

A Tanács a Bizottság jelentése alapján és azt követıen, hogy konzultált az Európai Parlamenttel, valamint a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményt nyilvánított, kétévenként megvizsgálja, hogy a létrehozott mechanizmus változatlanul megfelel-e elveiben, konstrukciójában és mértékét tekintve a létrehozásához vezetı szükségletnek.”

240 /PE 425.403

HU

P6_TA-PROV(2009)0325

A megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatása *

Az Európai Parlament 2009. április 24-i jogalkotási állásfoglalása a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK irányelv módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2008)0727 – C6-0464/2008 – 2008/0215(CNS))





– tekintettel eljárási szabályzatának 51. cikkére,

– tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Jogi Bizottság véleményére (A6–0244/2009),

1. jóváhagyja a Bizottság javaslatát annak módosított formájában;

2. felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelıen változtassa meg javaslatát az EK-Szerzıdés 250. cikkének (2) bekezdése alapján;

3. felhívja a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet, ha az általa jóváhagyott szövegtıl el kíván térni;


5. utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Módosítás 26 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 9 a preambulumbekezdés (új)


(9a) Az ECOFIN Tanács 1999. májusi és 2000. novemberi következtetéseinek megfelelıen arra az eredeti döntésre, hogy valamennyi innovatív pénzügyi terméket kizárják a 2003/48/EK irányelv hatálya alól, annak kifejezett rögzítésével került sor, hogy ezt a kérdést az említett irányelv

PE 425.403\ 241

HU

elsı felülvizsgálata alkalmával újból megvizsgálják annak érdekében, hogy az irányelv változó környezetben való hatékonyságának biztosítása és a piactorzulások elkerülése céljából olyan meghatározást találjanak, amely kiterjed minden, a követelésekkel egyenértékő értékpapírra. Ennélfogva helyénvaló az irányelv hatálya alá vonni valamennyi innovatív pénzügyi terméket. Ennek megfelelıen a kamatfizetés meghatározásának ki kell terjednie minden olyan tıkebefektetésbıl származó jövedelemre, ahol a hozamot elıre rögzítik, és a valamely tranzakcióból származó hozam lényegét tekintve bármely kamatjövedelemhez hasonló. Ahhoz, hogy e rendelkezést minden tagállam következetesen értelmezze, azt ki kell egészíteni az érintett pénzügyi termékek listájával. Ezt a listát a Bizottság a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozatban1 lefektetett szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelıen fogadja el.

HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

Módosítás 1

Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 10 a preambulumbekezdés (új)


(10a) Az Európai Közösségnek a globális adóirányítást kell ösztönöznie, összhangban a Tanács 2006. október 23-i következtetéseivel, melyekben felkérte a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a megtakarítások megadóztatásáról szóló külön megállapodások megtárgyalásának lehetıségét Hongkonggal, Makaóval és Szingapúrral annak érdekében, hogy nemzetközi megállapodás jöjjön létre a tagállamok által a 2003/48/EK irányelv értelmében alkalmazott intézkedésekkel

242 /PE 425.403

HU

egyenértékő intézkedések alkalmazásáról.

Módosítás 2



(12a) A Tanács 2003. január 21-i következtetéseiben úgy vélte, hogy az Amerikai Egyesült Államok a 2003/48/EK irányelvben elıírtakkal egyenértékő intézkedéseket alkalmaz. A hatékony adóztatás érdekében azonban a 2003/48/EK irányelv I. mellékletének hatálya alá kell vonni egyes jogi formákat és konstrukciókat.

Módosítás 3



(13a) A 2003/48/EK irányelv mőködésének ily módon történı felülvizsgálatakor a Bizottságnak külön figyelmet kell szentelnie azoknak a tıkejövedelem-típusoknak (pl. életbiztosítási termékekbıl, életjáradékokból, swap-ügyletekbıl és egyes nyugdíjakból származó jövedelmek), amelyek még nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá.

Módosítás 4

Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – -1 pont (új) 2003/48/EK irányelv 8 preambulumbekezdés

PE 425.403\ 243

HU


(-1) A (8) preambulumbekezdés helyébe a következı szöveg lép:

„(8) Ezen irányelv célja kettıs, egyrészt az, hogy lehetıvé tegye az egyik tagállamból eredı, a másik tagállamban illetıséggel bíró haszonhúzó természetes személy részére kamat formájában történı kifizetéseknek az utóbbi tagállam jogszabályainak megfelelı tényleges adóztatását, másrészt, hogy biztosítsa az egyik tagállamban haszonhúzónak minısülı, de egy másik tagállamban illetıséggel bíró természetes személy részére kamat formájában történı kifizetés minimális szintő tényleges adóztatását.”

Módosítás 5

Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – -1 a pont (új) 2003/48/EK irányelv 19 preambulumbekezdés


(-1a) A (19) preambulumbekezdés helyébe a következı szöveg lép:

„(19) A forrásadót alkalmazó tagállamoknak az e forrásadóból eredı bevételeik nagyobb részét át kell utalniuk a kamat haszonhúzójának illetısége szerinti tagállamnak. Az érintett tagállam a bevétel akkora részét tarthatja vissza, amely az adóbevétel-megosztási mechanizmus kezelése során felmerülı adminisztratív költségekkel arányos, figyelembe véve az információcsere során felmerülı költségeket.”

244 /PE 425.403

HU

Módosítás 6

Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – -1 b pont (új) 2003/48/EK irányelv 24 a preambulumbekezdés (új)


(-1b) A szöveg a következı preambulumbekezdéssel egészül ki:

„(24a) Amíg Hongkong, Szingapúr és az I. mellékletben felsorolt egyéb országok és területek nem alkalmaznak az ezen irányelvben foglaltakkal egyenértékő, vagy azokkal megegyezı intézkedéseket, az ezen országok és területek felé irányuló tıkemenekítés veszélyeztetheti az irányelv célkitőzéseinek elérését. Ennélfogva a Közösségnek meg kell tennie a megfelelı lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy ezekkel az országokkal és területekkel olyan megállapodást kössön, melynek értelmében azok ilyen intézkedéseket alkalmaznak.”

Módosítás 7

Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – -1 c pont (új) 2003/48/EK irányelv 1 cikk – 1 bekezdés


(-1c) Az 1. cikk (1) bekezdése helyébe a következı szöveg lép:

„1. Ennek az irányelvnek az a célja, hogy:

– lehetıvé tegye az egyik tagállamból eredı, a másik tagállamban illetıséggel bíró haszonhúzó természetes személy részére kamat formájában történı kifizetéseknek az utóbbi tagállam törvényeinek megfelelı tényleges adóztatását;

– biztosítsa az egyik tagállamban haszonhúzónak minısülı, de egy másik

PE 425.403\ 245

HU

tagállamban illetıséggel bíró természetes személy részére kamat formájában történı kifizetés minimális szintő tényleges adóztatását.”

Módosítás 8

Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 1 pont 2003/48/EK irányelv 1 cikk – 2 bekezdés


2. A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az ezen irányelv végrehajtásához szükséges feladatokat a belföldön letelepedett kifizetık elvégezzék, függetlenül a kamatfizetést eredményezı követelés kötelezettjének, vagy az értékpapír kibocsátójának letelepedési helyétıl.

2. A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az ezen irányelv végrehajtásához szükséges feladatokat a belföldön letelepedett gazdasági szereplık vagy kifizetık elvégezzék, függetlenül a kamatfizetést eredményezı követelés kötelezettjének, vagy az értékpapír kibocsátójának letelepedési helyétıl.

Módosítás 9

Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 2 pont – a pont – i alpont 2003/48/EK irányelv 2 cikk – 1 bekezdés – bevezetı rész


Ezen irányelv alkalmazásában, és a 4. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, „haszonhúzó”: bármely természetes személy, aki kamatot szerez, vagy bármely természetes személy, akinek kamatot írnak jóvá, kivéve ha bizonyítja, hogy a kamatot nem az ı javára fizették ki vagy írták jóvá, azaz, ha:

(1) Ezen irányelv alkalmazásában, és a 4. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül „haszonhúzó”: bármely természetes személy, aki kamatot szerez, vagy akinek azt szereznie kellett volna, vagy bármely természetes személy, akinek kamatot írnak jóvá, vagy akinek azt jóvá kellett volna írni, kivéve ha bizonyítja, hogy a kamatot nem az ı javára fizették ki vagy írták jóvá, azaz, ha:

246 /PE 425.403

HU

Módosítás 10

Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 3 pont 2003/48/EK irányelv 3 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – b pont


(b) a 2004. január 1-jén vagy azután létrejött szerzıdéses jogviszonyokra vagy szerzıdéses jogviszonyok hiányában a végrehajtott ügyletekre vonatkozóan a kifizetı megállapítja a haszonhúzó személyazonosságát, amely annak nevébıl és lakcímébıl, születési helyébıl és idejébıl, valamint – ha adózás szempontjából a haszonhúzó lakóhelye vagy egyéb módon igazolt illetısége egy, a II. mellékletben szereplı tagállamban van – az adott tagállam által kiadott adóazonosító számából vagy azzal egyenértékő azonosítójából áll.

(b) a 2004. január 1-jén vagy azután létrejött szerzıdéses jogviszonyokra vagy szerzıdéses jogviszonyok hiányában a végrehajtott ügyletekre vonatkozóan a kifizetı megállapítja a haszonhúzó személyazonosságát, amely annak nevébıl és lakcímébıl, születési helyébıl és idejébıl, valamint – ha adózás szempontjából a haszonhúzó lakóhelye vagy egyéb módon igazolt illetısége egy, a II. mellékletben szereplı tagállamban van – az adott tagállam által kiadott adóazonosító számából vagy azzal egyenértékő azonosítójából áll, amennyiben az megjelenik a személyazonosság igazolásra bemutatott dokumentumokban.

Módosítás 11

Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 3 pont 2003/48/EK irányelv 3 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés


Az elsı albekezdés b) pontjában említett adatokat a haszonhúzó által bemutatott útlevél vagy hivatalos személyazonosító igazolvány vagy más, a II. mellékletben szereplı hivatalos okmány alapján állapítják meg. Amennyiben ezen útlevélben, e hivatalos személyazonosító igazolványban vagy a II. mellékletben szereplı más hivatalos okmányban az említett adatok nincsenek feltüntetve, azokat a haszonhúzó által bemutatott és a haszonhúzó lakóhelye vagy egyéb módon

Az elsı albekezdés b) pontjában említett adatokat a haszonhúzó által bemutatott útlevél vagy hivatalos személyazonosító igazolvány vagy más, a II. mellékletben szereplı hivatalos okmány alapján állapítják meg. Amennyiben ezen útlevélben, e hivatalos személyazonosító igazolványban vagy a II. mellékletben szereplı bármely más hivatalos okmányban az említett adatok nincsenek feltüntetve, azokat a haszonhúzó által bemutatott és a haszonhúzó lakóhelye vagy

PE 425.403\ 247

HU

igazolt illetısége szerinti ország hatósága által kiállított bármilyen más, a személyazonosságot igazoló okmány alapján kell megállapítani.

egyéb módon igazolt illetısége szerinti ország hatósága által kiállított bármilyen más, a személyazonosságot igazoló okmány alapján kell megállapítani.

Módosítás 12



Az elsı albekezdés alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy egy jogi konstrukció tényleges ügyvezetése abban az országban van, amelyben az elsıdleges jogcímtulajdonos és vagyonát illetve jövedelmét elsıdlegesen kezelı személy állandó lakóhellyel rendelkezik.

Az elsı albekezdés alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy egy jogi konstrukció tényleges ügyvezetése abban az országban van, amelyben az elsıdleges jogcímtulajdonos és vagyonát vagy jövedelmét elsıdlegesen kezelı személy állandó lakóhellyel rendelkezik.

Módosítás 13



Bármely olyan gazdasági szereplı, amely kamatot fizet ki vagy kamatot ír jóvá a III. mellékletben meghatározott jegyzékben szereplı bármely szervezet vagy jogi konstrukció javára, közli letelepedési tagállamának illetékes hatóságával a szervezet nevét és tényleges ügyvezetésének helyét, vagy jogi konstrukció esetében azon személy nevét és állandó lakóhelyét, aki az elsıdleges jogcímbirtokos és a jogi konstrukció vagyoni eszközeit és jövedelmét elsıdlegesen kezeli, valamint a szervezet vagy jogi konstrukció javára kifizetett vagy jóváírt kamat teljes összegét. Amennyiben a szervezet vagy jogi konstrukció tényleges ügyvezetése egy másik tagállamban

Bármely olyan gazdasági szereplı, amely kamatot fizet ki vagy kamatot ír jóvá a III. mellékletben meghatározott jegyzékben szereplı bármely szervezet vagy jogi konstrukció javára, közli letelepedési tagállamának illetékes hatóságával a szervezet nevét és tényleges ügyvezetésének helyét, vagy jogi konstrukció esetében azon személy nevét és állandó lakóhelyét, aki az elsıdleges jogcímbirtokos és a jogi konstrukció vagyoni eszközeit vagy jövedelmét elsıdlegesen kezeli, valamint a szervezet vagy jogi konstrukció javára kifizetett vagy jóváírt kamat teljes összegét. Amennyiben a szervezet vagy jogi konstrukció tényleges ügyvezetése egy másik tagállamban

248 /PE 425.403

HU

található, az illetékes hatóság az említett információkat továbbítja az érintett másik tagállam illetékes hatóságának.

található, az illetékes hatóság az említett információkat továbbítja az érintett másik tagállam illetékes hatóságának.

Módosítás 14



3. A (2) bekezdésben említett azon szervezetek és jogi konstrukciók, amelyek vagyonára vagy jövedelmére a kamat jóváírásakor közvetlenül egyetlen haszonhúzó sem jogosult, választhatnak, hogy ezen irányelv alkalmazásában a (2) bekezdés a) pontjában említett kollektív befektetési vállalkozásként vagy más kollektív befektetési alapként, illetve struktúraként kezeljék ıket.

törölve

Amennyiben egy szervezet vagy jogi konstrukció él e választási lehetıséggel, a tényleges ügyvezetésének helye szerinti tagállam igazolást állít ki errıl. A szervezet vagy jogi konstrukció bemutatja az igazolást a kamatot kifizetı vagy jóváíró gazdasági szereplınek.

A tagállamok a saját területükön tényleges ügyvezetéssel rendelkezı szervezetek és jogi konstrukciók számára megállapítják e választási lehetıség részletes szabályait, valamint biztosítják, hogy az a szervezet vagy jogi konstrukció, amely élt e választási lehetıséggel, az (1) bekezdés szerinti kifizetıként járjon el a kapott kamatkifizetés teljes összegének erejéig, minden alkalommal, amikor egy haszonhúzó közvetlenül jogosulttá válik vagyonára vagy jövedelmére.”

Módosítás 27 Heide Rühle, Alain Lipietz Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály

PE 425.403\ 249

HU

1 cikk – 4 pont 2003/48/EK irányelv 6 cikk – -1 bekezdés (új)


-1. Az e cikk következı bekezdéseiben lefektetett rendelkezések sérelme nélkül az irányelv általános elve, hogy „kamatfizetés” minden olyan jövedelem, amely olyan tıkebefektetésbıl származik, ahol a hozamot elıre rögzítik és a tranzakcióból származó hozam lényegét tekintve bármely kamatjövedelemhez hasonló. Ahhoz, hogy e rendelkezést minden tagállam következetesen értelmezze, azt ki kell egészíteni az érintett pénzügyi termékek listájával. A Bizottság az említett listát …-ig [a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK irányelvet módosító 2009/…/EK tanácsi irányelv 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott idıpontig] a rendelet 18b. cikkének (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelıen elfogadja.

Módosítás 15

Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 4 pont 2003/48/EK irányelv 6 cikk – 1 bekezdés – c pont – ii alpont


ii) a 4. cikk (3) bekezdése szerinti választási lehetıséggel élı szervezetek és jogi konstrukciók;

törölve

Módosítás 16

Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 4 pont 2003/48/EK irányelv 6 cikk – 1 bekezdés – d pont – ii alpont

250 /PE 425.403

HU


ii) a 4. cikk (3) bekezdése szerinti választási lehetıséggel élı szervezetek és jogi konstrukciók;

törölve

Módosítás 35 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 4 pont 2003/48/EK irányelv 6 cikk – 1 bekezdés – e pont


e) életbiztosítási szerzıdésbıl származó haszon, amennyiben a szerzıdés olyan biometrikus kockázatfedezetet határoz meg, amely – a szerzıdés idıtartamára vonatkozó átlagértékben kifejezve – alacsonyabb, mint a biztosított tıke 5 %-a, és amelynek tényleges hozama teljes mértékben az a), aa), b), c) és d) pontban említett kamattal vagy jövedelemmel függ össze; e tekintetben az életbiztosítási szerzıdés alapján kifizetett összegek és az ugyanazon életbiztosítási szerzıdés alapján a biztosítónak tett kifizetések teljes összege közötti különbséget életbiztosítási szerzıdésbıl származó haszonnak kell tekinteni.

(e) biztosítási szerzıdések esetén:

i. a határidıs nyugdíjbiztosítások esetében a biztosítás hozama, illetve a befizetett hozzájárulások összege közötti különbség a szerzıdés visszavásárlása esetén, amennyiben nem az élethosszig tartó járadék kifizetését választják;

ii. életbiztosítási szerzıdésbıl származó haszon, amennyiben a szerzıdés olyan biometrikus kockázatfedezetet határoz meg, amely – a szerzıdés idıtartamára vonatkozó átlagértékben kifejezve – alacsonyabb, mint a kezdeti biztosított tıke 10 %-a, és amelynek tényleges hozama kamathoz kapcsolódik, vagy tényleges hozama befektetési egységekben van kifejezve, vagy közvetlenül azokhoz kapcsolódik, és az alapul szolgáló eszközök több mint 40 %-a az a), aa), b), c) és d) pontban említett jövedelembe van befektetve;

Amikor egy befektetéshez kapcsolódó biztosítási szerzıdés esetében a kifizetınek nincs információja arról, hogy az alapul szolgáló eszközök hány százaléka lett követelésekbe vagy a megfelelı értékpapírokba befektetve, azt kell feltételezni, hogy ez az arány meghaladja a 40 %-ot.

E tekintetben az életbiztosítási szerzıdés alapján kifizetett összegek és az ugyanazon életbiztosítási szerzıdés alapján a biztosítónak tett kifizetések teljes összege

PE 425.403\ 251

HU

közötti különbséget életbiztosítási szerzıdésbıl származó haszonnak kell tekinteni.

Ha a szerzıdés aláírója, a biztosított személy és a kedvezményezett nem ugyanaz, a biometrikus kockázatfedezetet 10 %-nál alacsonyabbnak kell tekinteni.

Módosítás 36 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 4 pont 2003/48/EK irányelv 6 cikk – 1 bekezdés – e a pont (új)


ea) strukturált termékekbıl származó jövedelem. A strukturált termékek olyan kötelezvények, amelyeknél a visszafizetési kötelezettség mértéke bármely elıre rögzített bázisérték alakulásának függvénye. Jövedelemnek tekintendı a megszerzésért adott ellenszolgáltatás, illetve a strukturált termékektıl való elállásból, azok visszaadásából vagy beváltásából származó jövedelem összege közötti különbség is;

Módosítás 37 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 4 pont 2003/48/EK irányelv 6 cikk – 1 bekezdés – e b pont (új)


eb) a valamely hitelintézet vagy pénzintézet által a haszonhúzó számára beszedett osztalék.

Módosítás 18


252 /PE 425.403

HU


9. Az (1) bekezdés aa) pontjában említett jövedelmet csak akkor kell kamatnak tekinteni, ha az adott jövedelmet eredményezı értékpapírokat 2008. december 1-jén vagy azt követıen bocsátották ki elıször.

9. Az (1) bekezdés aa) pontjában említett jövedelmet csak akkor kell kamatnak tekinteni, ha az adott jövedelmet eredményezı értékpapírokat ezen irányelv közzétételének idıpontja után hat hónappal vagy azt követıen bocsátották ki elıször.

Módosítás 19



10. Az életbiztosítási szerzıdésekbıl származó hasznot csak akkor kell az (1) bekezdés e) pontjának megfelelıen kamatnak tekinteni, ha a hasznot eredményezı életbiztosítási szerzıdések elsı jegyzése 2008. december 1-jén vagy azt követıen történt.

10. Az életbiztosítási szerzıdésekbıl származó hasznot csak akkor kell az (1) bekezdés e) pontjának megfelelıen kamatnak tekinteni, ha a hasznot eredményezı életbiztosítási szerzıdések elsı jegyzése ezen irányelv közzétételének idıpontja után hat hónappal vagy azt követıen történt.

Módosítás 20

Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 5 a pont (új) 2003/48/EK irányelv 10 cikk – 2 bekezdés


(5a) Az 10. cikk (2) bekezdése helyébe a következı szöveg lép:

„Az átmeneti idıszak legkésıbb 2014. július 1-jén ér véget, vagy az alábbiakban felsorolt idıpontok közül a legutolsót követı elsı teljes adóév végén, amennyiben ez 2014. július 1-jénél korábbi:

- azon idıpont, amikor a Tanács

PE 425.403\ 253

HU

egyhangú határozata alapján az Európai Közösség, valamint az Svájci Államszövetség, a Liechtensteini Hercegség, a San Marino Köztársaság, a Monacói Hercegség és az Andorrai Hercegség közötti, 2002. április 18-án közzétett, az adóügyekkel kapcsolatos információcserérıl szóló OECD modellegyezményben (a továbbiakban: OECD Modellegyezmény) meghatározottak szerinti megkeresés alapján történı információcsere elıírásáról szóló megállapodás hatályba lép, tekintettel a vonatkozó területeiken letelepedett kifizetık által az irányelv hatálya alá tartozó területen illetıséggel bíró haszonhúzók részére az ezen irányelvben meghatározottak szerint végrehajtott kamatkifizetésekre, továbbá az ilyen kifizetésekre a fentiekkel megegyezı országok által a 11. cikk (1) bekezdésében említett megfelelı idıszakokra vonatkozóan meghatározott mértékő forrásadóra,

- azon idıpont, amikor a Tanács egyhangú határozatot hoz arról, hogy az Amerikai Egyesült Államok kész az OECD Modellegyezmény meghatározása szerinti megkeresés alapján történı információcserére, tekintettel a területén letelepedett kifizetık által az azon a területen lakó haszonhúzók részére végrehajtott kamatkifizetésekre, amelyekre az irányelv vonatkozik.

- azon idıpont, amikor a Tanács egyhangú határozatot hoz arról, hogy Hongkong, Szingapúr és az I. mellékletben felsorolt egyéb országok és területek készek az OECD Modellegyezmény meghatározása szerinti megkeresés alapján történı információcserére, tekintettel a területükön letelepedett kifizetık által az azon a területen lakó haszonhúzók részére végrehajtott kamatkifizetésekre, amelyekre az irányelv vonatkozik.

254 /PE 425.403

HU

Módosítás 21

Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 6 a pont (új) 2003/48/EK irányelv Article 12 – paragraphs 1 and 2


(6a) A 12. cikk (1) és (2) bekezdése helyébe a következı szöveg lép:

„1. A 11. cikk (1) bekezdésének megfelelıen forrásadót kivetı tagállamok bevételük 10%-át visszatartják és a bevétel 90%-át átutalják a haszonhúzó illetısége szerinti tagállamnak.”

2. A 11. cikk (5) bekezdésének megfelelıen forrásadót kivetı tagállamok a bevétel 10%-át visszatartják és 90%-át átutalják a többi tagállamnak arányosan az e cikk (1) bekezdése szerint végrehajtott átutalásokkal.”

Módosítás 22

Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 10 pont 2003/48/EK irányelv 18 cikk


(10) A 18. cikk elsı mondata helyébe a következı szöveg lép:

(10) A 18. cikk helyébe a következı szöveg lép:

„18. cikk

Felülvizsgálat

1. 2010. december 31-ig a Bizottság összehasonlító tanulmányt készít az információcsere és a forrásadó rendszerérıl, elemezve mindkét rendszer elınyeit és gyengeségeit, hogy értékelje az adócsalás és adóelkerülés tényleges felszámolásának célkitőzését.. Ennek az összehasonlító tanulmánynak különösen figyelembe kell vennie az átláthatóság, a

PE 425.403\ 255

HU

tagállami adószuverenitás tiszteletben tartása, az adózás igazságossága és a két rendszerhez kapcsolódó adminisztratív terhek szempontjait.

„A Bizottság háromévenként jelentést küld a Tanácsnak ezen irányelv alkalmazásáról az V. mellékletben meghatározott statisztikai adatok alapján, amelyeket minden tagállam elküld a Bizottság számára.”

2. A Bizottság háromévenként jelentést küld a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek ezen irányelv alkalmazásáról az V. mellékletben meghatározott statisztikai adatok alapján, amelyeket minden tagállam elküld a Bizottság számára. E jelentések és az (1) bekezdésben említett tanulmány alapján, és különösen a 10. cikk (2) bekezdésében említett átmeneti idıszak végén a Bizottság – amennyiben szükséges – javasolja a Tanácsnak ezen irányelv ahhoz szükséges módosításait, hogy biztosítsa a megtakarításokból származó jövedelem tényleges adóztatását és megszüntesse a verseny nem kívánatos torzulását.

3. A Bizottság az (1) és (2) bekezdésben említett jelentések és a tanulmány keretében különösen azt a kérdést vizsgálja, hogy indokolt-e az irányelv hatályát kiterjeszteni a pénzügyi jövedelmek valamennyi forrására (ideértve az osztalék és a tıkenövekmény formáit), valamint az összes jogi személy számára végrehajtott kifizetésekre.”

Módosítás 23

Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 cikk – 11 pont 2003/48/EK irányelv 18 b cikk – 3 a bekezdés (új)


3a. A bizottság által segített Bizottság 2010. január 1-jétıl kétévente értékeli a 18a. cikkben foglalt eljárások, dokumentumok és közös formátumok és formulák megfelelıségét, és a 18b. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban

256 /PE 425.403

HU

eelfogadja az azok javítására irányuló intézkedésekrıl.

Módosítás 24

Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály melléklet - 2 pont 2003/48/EK irányelv I melléklet

A Bizottság által javasolt szöveg

I MELLÉKLET

Azon szervezetek és jogi konstrukciók jogi formáinak jegyzéke, amelyekre a 2. cikk (3) bekezdése alkalmazandó, mivel azok tényleges ügyvezetése meghatározott országok vagy

joghatóságok területén található 1. Azon szervezetek és jogi konstrukciók, amelyek tényleges ügyvezetése az irányelv 7. cikkben meghatározott területi hatályán kívül esı és a 17. cikk (2) bekezdésében található felsorolásban nem szereplı országban találhatók vagy ilyen joghatóság alá tartoznak: Antigua és Barbuda International business company

Bahamák Tröszt Alapítvány International business company

Bahrein Pénzügyi tröszt

Barbados Tröszt

Belize Tröszt International business company

Bermuda Tröszt

Brunei Tröszt International business company International trust International Limited Partnership

Cook-szigetek Tröszt International trust International company International partnership

Costa Rica Tröszt

Dzsibuti Mentesített társaság (Külföldi) tröszt

Dominika Tröszt International business company

Fidzsi-szigetek Tröszt

PE 425.403\ 257

HU

Francia-Polinézia Société (Társaság) Société de personnes (Személyegyesítı társaság) Société en participation (Közös vállalat) (Külföldi) tröszt

Guam Company Egyéni vállalkozás Partnership (Külföldi) tröszt

Guatemala Tröszt Fundación (Alapítvány)

Hong Kong Tröszt

Kiribati Tröszt

Labuan (Malajzia) Off-shore company Malaysian offshore bank, Offshore limited partnership Offshore trust

Libanon Az off-shore társaságok rendszerébıl részesülı társaságok

Makaó Tröszt Fundação (Alapítvány)

Maldív-szigetek Valamennyi társaság, személyegyesítı társaság és külföldi tröszt

Észak-Mariana-szigetek Foreign sales corporation Offshore banking corporation (Külföldi) tröszt

Marshall-szigetek Tröszt

Mauritius Tröszt Global business company, 1. és 2. kategória

Mikronézia Company Partnership (Külföldi) tröszt

Nauru Trusts/nominee company Company Partnership Egyéni vállalkozás Külföldi végakarat Külföldi hagyaték A kormánnyal egyeztetett egyéb gazdasági formák

Új-Kaledónia Société (Társaság) Société civile (Civil társaság) Société de personnes (Személyegyesítı

258 /PE 425.403

HU

társaság) Közös vállalat Elhunyt személy hagyatéka (Külföldi) tröszt

Niue Tröszt International business company

Panama Fideicomiso (Tröszt) Fundación de interés privado

(Alapítvány)

Palau Company Partnership Egyéni vállalkozás Képviseleti hivatal Credit union (Pénzügyi szövetkezet) Cooperative (Külföldi) tröszt

Fülöp-szigetek Tröszt

Puerto Rico Estate Tröszt International banking entity

Saint Kitts és Nevis Tröszt Alapítvány Mentesített társaság

Saint Lucia Tröszt

Saint Vincent és Grenadine-szigetek Tröszt

Szamoa Tröszt International trust International company Offshore bank Offshore insurance company International partnership Betéti társaság

Seychelles-szigetek Tröszt International business company

Szingapúr Tröszt

Salamon-szigetek Company Partnership Tröszt

Dél-Afrika Tröszt

Tonga Tröszt

Tuvalu Tröszt Provident fund

Egyesült Arab Emirátusok Tröszt

PE 425.403\ 259

HU

Amerikai Virgin-szigetek Tröszt Mentesített társaság

Uruguay Tröszt

Vanuatu Tröszt Mentesített társaság International company

2. Azon szervezetek és jogi konstrukciók, amelyek tényleges ügyvezetése a 17. cikk (2) bekezdésében felsorolt országban található vagy ilyen joghatóság alá tartozik, és amelyekre 2. cikk (3) bekezdését kell alkalmazni a 4. cikk (2) bekezdésében meghatározottakkal egyenértékő rendelkezéseknek az érintett ország vagy joghatóság által történı elfogadásáig:

Andorra Tröszt

Anguilla Tröszt

Aruba Stichting (alapítvány) Az off-shore társaságok rendszerébıl részesülı társaságok

Brit Virgin-szigetek Tröszt International business company

Kajmán-szigetek Tröszt Mentesített társaság

Guernsey Tröszt „Zérókulcsos“ társaságok

Man-sziget Tröszt

Jersey-szigetek Tröszt

Liechtenstein Anstalt (Tröszt) Stiftung (Alapítvány)

Monaco Tröszt Fondation (Alapítvány)

Montserrat Tröszt

Holland Antillák Tröszt Stichting (alapítvány)

San Marino Tröszt Fondazione (Alapítvány)

Svájc Tröszt Alapítvány

Turks- és Caicos-szigetek Mentesített társaság

260 /PE 425.403

HU

Betéti társaság Tröszt

Módosítás

I MELLÉKLET 1. Azon szervezetek és jogi konstrukciók jogi formái, amelyekre a 2. cikk (3) bekezdése alkalmazandó, a következık: − Részvények, szavatolás vagy bármely egyéb mechanizmus által korlátolt felelısségő

társaságok;

− Részvények, szavatolás vagy bármely egyéb mechanizmus által korlátolt felelısségő társaságcsoportok;

− Nemzetközi társaságok vagy társaságcsoportok;

− Nemzetközi üzleti társaságok vagy társaságcsoportok;

− Mentesített társaságok vagy társaságcsoportok;

− Védett cellás társaságok vagy társaságcsoportok;

− Bejegyzett cellás társaságok vagy társaságcsoportok;

− Nemzetközi bankok, ideértve a hasonló nevő társaságcsoportokat is;

− Offshore bankok, ideértve a hasonló nevő társaságcsoportokat is;

− Biztosító társaságok vagy társaságcsoportok;

− Viszontbiztosító társaságok vagy társaságcsoportok;

− Szövetkezetek;

− Hitelegyesületek;

− Bármely formájú társaságok, ideértve (korlátozás nélkül)a közkereseti társaságokat, a betéti társaságokat, a nemzetközi partnerségeket és a nemzetközi üzleti partnerségeket;

− Közös vállalkozások;

− Trösztök;

− Egyezményes alapítványok;

− Alapítványok;

− Elhunyt személyek hagyatékának kezelıi;

− Bármely formájú alapok;

− A fent felsorolt szervezetek és jogi konstrukciók bármelyikének fiókvállalata;

− A fent felsorolt szervezetek és jogi konstrukciók bármelyikének képviseleti hivatala;

− A fent felsorolt szervezetek és jogi konstrukciók bármelyikének állandó intézménye;

− Többformájú alapítványok, bármely leírással

2. Az irányelv 7. cikkben meghatározott területi hatályán kívül esı és a 17. cikk (2) bekezdésében található felsorolásban nem szereplı meghatározott országok vagy ilyen

PE 425.403\ 261

HU

joghatóságok, amelyekben a 2. cikk (3) bekezdése alkalmazandó az ezen melléklet 1. részében említett szervezetekre és jogi konstrukciókra, amennyiben székhelyük ott található, a következık: − Anjouan

− Antigua és Barbuda

− Bahamák

− Bahrein

− Barbados

− Belize

− Bermuda

− Brunei

− Cook-szigetek

− Costa Rica

− Dzsibuti

− Dominika

− Dubai

− Fidzsi-szigetek

− Francia-Polinézia

− Ghána

− Grenada

− Guam

− Guatemala

− Hongkong

− Kiribati

− Labuan (Malajzia)

− Libanon

− Libéria

− Makaó

− Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság

− Maldív-szigetek

− Montenegró

− Északi-Mariana-szigetek

− Marshall-szigetek

− Mauritius

262 /PE 425.403

HU

− Mikronézia

− Nauru

− Új-Kaledónia

− Niue

− Panama

− Palau

− Fülöp-szigetek

− Puerto Rico

− Saint Kitts és Nevis

− Saint Lucia

− Saint Vincent és Grenadine-szigetek

− Szamoa

− São Tomé és Príncipe

− Seychelle-szigetek

− Szingapúr

− Salamon-szigetek

− Szomália

− Dél-Afrika

− Tonga

− Tuvalu

− Egyesült Arab Emírségek

− Az USA Delaware állama

− Az USA Nevada állama

− Amerikai Virgin-szigetek

− Uruguay

− Vanuatu

3. A 17. cikk (2) bekezdésében felsorolt országok vagy joghatóságok amelyekben a 2. cikk (3) bekezdése alkalmazandó, a 4. cikk (2) bekezdésében meghatározottakkal egyenértékő rendelkezéseknek az érintett ország vagy joghatóság által történı elfogadásáig, tekintettel az ezen melléklet 1. részében említett szervezetekre és jogi konsturkciókra, amennyiben székhelyük ott található, a következık: − Andorra

− Anguilla

− Aruba

PE 425.403\ 263

HU

− Brit Virgin-szigetek

− Kajmán-szigetek

− Guernsey, Alderney és Sark

− Man-sziget

− Jersey

− Liechtenstein

− Monaco

− Montserrat

− Holland Antillák

− San Marino

− Sark

− Svájc

− Turks- és Caicos-szigetek

4. A 2. cikk (3) bekezdésének hatálya kiterjed az ezen melléklet 1. részében említett, bármely jogi formájú szervezetre és jogi konstrukcióra, amennyiben tényleges ügyvezetése az ezen melléklet 2. és 2, részében említett országok vagy joghatóságok egyike alá tartozik, az alábbiak szerint:

a. a 2. és 3. részben említett ország vagy joghatóság kérheti a 18. cikk b) pontjában említett bizottságot, hogy az elsı részben említett szervezetek és jogi konstrukciók egyikét (bármely jogi formájú legyen is) a továbbiakban ne tekintse az illetékességi körébe tartozónak, azon az alapon, hogy a szóban forgó jogi formájú szervezetek vagy jogi konstrukciók központi székhelye a területükön nem lehetséges, illetve azon az alapon, hogy az ezen szervezetek vagy jogi konstrukciók kamatjövedelmének megfelelı adóztatása ténylegesen biztosított;

b. A nevezett bizottság a kérelem benyújtásától számított három hónapon belül nyilvánosságra hozzá indokolással ellátott határozatát, és a szóban forgó szervezeteket és jogi konstrukciókat egy meghatározott, de legfeljebb két éves idıszakra kivonják a kérelmet benyújtó ország vagy joghatóság illetékessége alól, amely idıszak az ország vagy joghatóság kérelmére meghosszabbítható, az erre a célra szolgáló formanyomtatványnak leghamarabb a lejárat idıpontját hat hónappal megelızıen történı benyújtása útján.

Módosítás 25

Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály melléklet – 2 pont 2003/48/EK irányelv III melléklet

264 /PE 425.403

HU

A Bizottság által javasolt szöveg

III. melléklet

A 4. cikk (2) bekezdése szerinti „jóváíráskori kifizetık” jegyzéke

BEVEZETİ MEGJEGYZÉS

Az alábbi felsorolás azon tagállamok tekintetében tartalmazza a trösztöket és egyéb hasonló jogi konstrukciókat, amelyeknek nemzeti adórendszere nem terjed ki azon jövedelem adóztatására, amelyet egy ilyen jogi konstrukció nevében az a személy kap, aki az elsıdleges jogcímtulajdonos, és aki a vagyonát és jövedelmét elsıdlegesen kezeli, valamint aki az adott ország területén rendelkezik illetıséggel. Ez a jegyzék azokra a trösztökre és hasonló jogi konstrukciókra vonatkozik, amelyek az ingó vagyont érintı tényleges ügyvezetése ezen országokban található (az ingó vagyonért felelıs vagyonkezelı vagy más kezelı személy illetısége szerinti ország), függetlenül azon jogszabályoktól, amelyek alapján e trösztöket és hasonló jogi konstrukciókat létrehozták.

Országok Szervezetek és jogi konstrukciók jegyzéke Megjegyzések

Belgium Société de droit commun / maatschap (polgári jogi vagy kereskedelmi társaság jogi státusz nélkül)

- Société momentanée / tijdelijke handelsvennootschap (jogi státusz nélküli társaság, amely egy vagy több speciális kereskedelmi ügylettel foglalkozik)

- Société interne / stille handelsvennootschap (jogi státusz nélküli társaság, amelyen keresztül egy vagy több személy olyan tevékenységekben rendelkezik érdekeltséggel, amelyeket az ı nevükben egy vagy több másik személy irányít)

- „Tröszt” vagy más hasonló jogi konstrukció

Lásd a belga társasági törvény 46., 47. és 48. cikkét. Ezek a „társaságok” (amelyek nevét francia és holland nyelven adják meg) nincs jogi státuszuk, és adóügyi szempontból a „look-through” megközelítést kell alkalmazni rájuk.

Bulgária - Drujestvo sys specialna investicionna cel (meghatározott célból létrehozott befektetési társaság)

Investicionno drujestvo

A szervezet mentesül a társasági jövedelemadó alól A trösztök számára a

PE 425.403\ 265

HU

(befektetési társaság, a 6. cikk hatálya nem terjed ki rá)


nyilvános forgalomba hozatal engedélyezett Bulgáriában és mentesülnek a társasági jövedelemadó alól.

Cseh Köztársaság - Veřejná obchodní společnost (ver. obch. spol. vagy V.O.S.) (partnerség)

- Sdruženi (társulás) - Družstvo (szövetkezet) - Evropské hospodářské zájmové sdružení (EHZS) (európai gazdasági egyesülés (EGE ))


Dánia

- Interessentskaber (közkereseti társaság)

- Kommanditselskaber (betéti társaság)

- Partnerselskaber (partnertársaság)

- Europæisk økonomisk firmagrupper (EØFG) (európai gazdasági egyesülés (EGE))


Németország - Gesellschaft bürgerlichen Rechts (polgári jogi társaság)

- Kommanditgesellschaft — KG, offene Handelsgesellschaft — OHG (kereskedelmi partnerség)

- Europäische Wirtschaftliche Interessenvereinigung (európai gazdasági egyesülés (EGE))

266 /PE 425.403

HU

Észtország - Täisühing- TÜ (közkereseti társaság)

- Usaldusühing-UÜ (betéti társaság)


A közkereseti és betéti társaságok külön adóalanyként adóznak, bármely olyan fizetés után, amely osztaléknak tekintendı (osztalékadó hatálya alá tartoznak)

Írország - Partnerség és befektetési társaság - Európai gazdasági

egyesülés (EGE)

Ír illetıségő vagyonkezelı, amely a tröszt jövedelme után adózik.

Görögország - Omorrythmos Eteria (OE) (közkereseti társaság) - Eterrorythmos Eteria (EE) (betéti társaság) - „Tröszt” vagy más hasonló

jogi konstrukció

A partnerségek a társasági jövedelemadó hatálya alá tartoznak. A partnerségek profitjának legfeljebb 50%-át azonban az egyéni partnerek által fizetett személyi adókulcs alapján adóztatják.

Spanyolország Adóköteles profitkiutalások rendszerének hatálya alá tartozó szervezetek: - Sociedad civil con o sin personalidad jurídica (polgári jogi partnerség jogi személyiséggel vagy anélkül),

- Agrupación europea de interés económico (AEIE) (európai gazdasági egyesülés (EGE));

- Herencias yacentes (elhunyt személy hagyatéka)

- Comunidad de bienes (közös tulajdon).

- Egyéb jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezetek, amelyek külön gazdasági egységet vagy külön vagyoni eszközcsoportot alkotnak (a Ley General Tributaria 35. cikkének (4)

PE 425.403\ 267

HU

bekezdése). - „Tröszt” vagy más hasonló jogi konstrukció

Franciaország - Société en participation

(közös vállalatok) - Société ou association de fait (de facto társaságok)

- Indivision (közös tulajdon) - „Tröszt” vagy más hasonló jogi konstrukció

Olaszország - Società semplice (polgári jogi és azzal egyenértékő társaságok)

- Jogi személyiséggel nem rendelkezı nem-kereskedelmi célú szervezet


A „società semplici” szerint kezelt szervezetek kategóriájába a következık tartoznak: „società di fatto” (szabályozatlan vagy „de facto” társaságok), amelyek nem végeznek kereskedelmi tevékenységet, és mővészek vagy szakemberek által szervezett „associazioni” (társulás), amelynek célja, hogy az adott mővészeti tevékenységet, illetve foglalkozást jogi személyiség nélküli társulási formában gyakorolják. A jogi személyiség nélküli nem kereskedelmi célú társaságok kategóriája igen széles, és különféle típusú szervezeteket foglalhat magában: társulásokat, szindikátusokat, bizottságokat, non-profit szervezeteket és egyéb formákat.

Ciprus - Syneterismos

(személyegyesítı társaság) - syndesmos or somatio (társulás)

- Synergatikes (szövetkezet) - „Tröszt” vagy más hasonló jogi konstrukció

- Ekswxwria Eteria (off-

A ciprusi joghatóság alatt létrehozott trösztök nemzeti jog szerint átlátható jogalanyok.

268 /PE 425.403

HU

shore társaság) Lettország - Pilnsabiedrība (közkereseti

társaság) - Komandītsabiedrība (betéti társaság)

- Eiropas Ekonomisko interešu grupām (EEIG) (európai gazdasági egyesülés (EGE))

- Biedrības un nodibinājumi (társulás és alapítvány);

- Lauksaimniecības kooperatīvi (mezıgazdasági szövetkezet)


Litvánia - Europos ekonominių

interesų grup÷s (európai

gazdasági egyesülés

(EGE))

- Asociacija (Társulás)


A társulások által szerzett részvényekbıl és kötvényekbıl származó kamat és tıke mentesül a társasági jövedelemadó alól.

Luxembourg - Société en nom collectif (közkereseti társaság)

- Société en commandite simple (betéti társaság)


Magyarország - „Tröszt” vagy más hasonló jogi konstrukció

Magyarország a nemzeti szabályok alapján „szervezetnek” ismeri el a trösztöket.

Málta - Soëjetà in akomonditia („en commandite” társas vállalkozás), amelynek tıkéje nem oszlik részvényekre

Azok az „en commandite” társaságok, amelyek tıkéje részvényekre oszlik, az általános társasági jövedelemadó hatálya alá tartoznak.

PE 425.403\ 269

HU

- Arrangement in participation („en participation” társaság) - Investment club (Befektetési társaság)

- Soëjetà Kooperattiva (szövetkezeti társaság)

Hollandia - Vennootschap onder firma (közkereseti társaság)

- Commanditaire vennootschap (zárt betéti társaság)

- Europese economische samenwerkingsverbanden (EESV) (európai gazdasági egyesülés (EGE))

A közkereseti társaságok, a zárt betéti társaságok, valamint az EGE-k adózás szempontjából átláthatóak.

- Vereniging (társulás) - Stichting (alapítvány) - „Tröszt” vagy más hasonló jogi konstrukció

A Verenigingen (társulások) és stichtingen (alapítványok) adómentesek, amennyiben nem folytatnak üzleti vagy kereskedelmi tevékenységet.

Ausztria - Personengesellschaft (partnerség)

- Offene Personengesellschaft (általános kereskedelmi társaság)

- Kommanditgesellschaft, KG (betéti társaság)

- Gesellschaft nach bürgerlichem Recht, GesBR (polgári jogi partnerség)

- Offene Erwerbsgeselllschaft (OEG) (szakmai közkereseti társaság)

- Kommandit-Erwerbsgesellschaft (szakmai betéti társaság)

- Stille Gesellschaft (csendes partnerség)

- Einzelfirma (kizárólagos partnerség)

- Wirtschaftliche Interessenvereinigung (európai gazdasági egyesülés (EGE))

- Privatstiftung (magánalapítvány)

A partnerség átláthatónak minısül, még akkor is, ha a profitkalkuláció céljából létrehozott szervezetnek tekintik. Egyszerő "személyegyesítı társaságként" kezelik. A társaságok szerint adózik; a kamatbevétel után 12,5%-os csökkentett kulccsal adózik.

270 /PE 425.403

HU


Lengyelország - Spólka jawna (Sp. j.)

(közkereseti társaság) - Spólka komandytowa (Sp. k.) (betéti társaság)

- Spólka komandytowo-akcyjna (S.K.A.) (betéti részvénytársaság)

- Spólka partnerska (Sp. p.) (szakmai partnerség)

- Europejskie ugrupowanie interesów gospodarczych (EUIG) (európai gazdasági egyesülés (EGE))


Portugália - Sociedade civil (polgári jogi partnerség), amely nem kereskedelmi társasági formában mőködik

- Meghatározott szakmai tevékenységet folytató társasági formában mőködı cégek, amelyeknél valamennyi partner az adott szakmában képesítéssel rendelkezı személy.

- Agrupamento de Interesse Económico (AIE) (nemzeti gazdasági egyesülés)

- Agrupamento Europeu de Interesse Económico

A nem kereskedelmi társasági formában mőködı polgári jogi társaságok, a meghatározott szakmai tevékenységet folytató, társasági formában mőködı cégek, ACE-k (társasági formában mőködı közös vállalatok), EGE-k és az olyan vagyonnal rendelkezı társaságok, amelyet egy család ellenıriz, vagy amely teljes mértékben öt vagy annál kevesebb személy tulajdonában van, adóügyi szempontból átláthatók. Egyéb társasági formában mőködı partnerségeket társaságként kell kezelni, amelyek az általános IRC szabályok szerint adóznak.

PE 425.403\ 271

HU

(AEIE) (európai gazdasági egyesülés (EGE))

- Sociedada gestora de participacoes sociais (SGPS) (holding társaságok, amelyeket egy család irányít vagy amely teljes mértékben öt vagy kevesebb tag tulajdonában van.)

- Herança jacente (elhunyt személy hagyatéka)

- Nem társasági formában mőködı társulás

- A madeirai vagy a santa-mariai Azori-szigeteki szabadkereskedelmi övezetben mőködı off-shore társaság

- „Tröszt” vagy más hasonló

jogi konstrukció

A madeirai vagy a santa-mariai Azori-szigeteki szabadkereskedelmi övezetben mőködı off-shore társaságok a külföldi anyavállalatnak fizetett osztalék-, kamat-, és jogdíjfizetés és más hasonló kifizetések tekintetében mentesülnek a társasági jövedelemadó és a forrásadó hatálya alól. A portugál jogszabályok csak azokat a trösztöket ismerik el, amelyeket jogi személyek külföldi jog alapján a Madeirai Nemzetközi Kereskedelmi Központban hoztak létre, és amelynek vagyona autonóm részét képezi a vagyonkezelıként eljáró jogi személy örökségének.

Románia - Társulás (partnerség) - Cooperative (szövetkezet) - „Tröszt” vagy más hasonló jogi konstrukció

Szlovénia - Samostojni podjetnik (Tulajdonosi társulás) - „Tröszt” vagy más hasonló jogi konstrukció

Szlovák Köztársaság - Verejná obchodná spoločnosť (általános partnerség)

- Európske združenie hospodárskych záujmov (európai gazdasági egyesülés (EGE))

- Komanditná spoločnosť (betéti társaság) amelynek

Az adóalapot elıször a betéti társaságokra számítják ki egyben, majd azt felosztják az általános partnerek és betéti partnerek között. A betéti társaságok általános partnerei által szerzett

272 /PE 425.403

HU

jövedelme egy általános partnernek tulajdonítható

- Združenie (Társulás) - Nem üzleti célból létrehozott szervezetek: szakmai tanácsok, önkéntes civil szervezetek, Nadácia (alapítványok)


profitrészesedést az általános partnerek szintjén adóztatják. A betéti partnerek fennmaradó jövedelmét kezdetben partnerségi szinten adóztatják a társaságokra vonatkozó szabályok szerint. Az adómentes jövedelem többek között a szervezet célzott tevékenységébıl származó jövedelem, kivéve a forrásadó-rendszer hatálya alá tartozó jövedelmet.

Finnország - yksityisliike (nem bejegyzett cég)

- avoin yhtiö / öppet bolag (partnerség)

- kommandiittiyhtiö / kommanditbolag (betéti társaság)

- kuolinpesä / dödsbo (elhunyt személy hagyatéka)

- eurooppalaisesta taloudellisesta etuyhtymästä (ETEY) / europeiska ekonomiska intressegrupperingar (európai gazdasági egyesülés (EGE))


Svédország - handelsbolag (közkereseti társaság)

- kommanditbolag (betéti társaság)

- enkelt bolag (egyszerő

PE 425.403\ 273

HU

partnerség) - „Tröszt” vagy más hasonló jogi konstrukció

Egyesült Királyság - Közkereseti társaság

- Betéti társaság - Korlátolt felelısségő társaság - EEIG (EGE) - Befektetési társaság (amelynek tagjai meghatározott vagyoni részesedésre jogosultak)

A közkereseti társaságok, a betéti társaságok; a korlátolt felelısségő társaságok és EGE-k adózás szempontjából átlátható szervezetek.

Módosítás

III. melléklet

A 4. cikk (2) bekezdése szerinti „jóváíráskori kifizetık” jegyzéke

BEVEZETİ MEGJEGYZÉS

Az alábbi felsorolás azon tagállamok tekintetében tartalmazza a trösztöket és egyéb hasonló jogi konstrukciókat, amelyeknek nemzeti adórendszere nem terjed ki azon jövedelem adóztatására, amelyet egy ilyen jogi konstrukció nevében az a személy kap, aki az elsıdleges jogcímtulajdonos, és aki a vagyonát és jövedelmét elsıdlegesen kezeli, valamint aki az adott ország területén rendelkezik illetıséggel. Ez a jegyzék azokra a trösztökre és hasonló jogi konstrukciókra vonatkozik, amelyek az ingó vagyont érintı tényleges ügyvezetése ezen országokban található (az ingó vagyonért felelıs vagyonkezelı vagy más kezelı személy illetısége szerinti ország), függetlenül azon jogszabályoktól, amelyek alapján e trösztöket és hasonló jogi konstrukciókat létrehozták.

Országok Szervezetek és jogi konstrukciók jegyzéke Megjegyzések

Belgium - Société de droit commun / maatschap (polgári jogi vagy kereskedelmi társaság jogi státusz nélkül)

- Société momentanée / tijdelijke handelsvennootschap (jogi státusz nélküli társaság, amely egy vagy több speciális kereskedelmi ügylettel foglalkozik)

- Société interne / stille handelsvennootschap (jogi

Lásd a belga társasági törvény 46., 47. és 48. cikkét. Ezek a „társaságok” (amelyek nevét francia és holland nyelven adják meg) nincs jogi státuszuk, és adóügyi szempontból a „look-through” megközelítést kell alkalmazni rájuk.

274 /PE 425.403

HU

státusz nélküli társaság, amelyen keresztül egy vagy több személy olyan tevékenységekben rendelkezik érdekeltséggel, amelyeket az ı nevükben egy vagy több másik személy irányít)

„Tröszt”, alapítvány vagy más hasonló jogi konstrukció

Bulgária - Drujestvo sys specialna investicionna cel (meghatározott célból létrehozott befektetési társaság)

Investicionno drujestvo (befektetési társaság, a 6. cikk hatálya nem terjed ki rá)

„Tröszt”, alapítvány vagy más hasonló jogi konstrukció

A szervezet mentesül a társasági jövedelemadó alól A trösztök számára a nyilvános forgalomba hozatal engedélyezett Bulgáriában és mentesülnek a társasági jövedelemadó alól.

Cseh Köztársaság - Veřejná obchodní společnost (ver. obch. spol. vagy V.O.S.) (partnerség)

- Sdruženi (társulás) - Družstvo (szövetkezet) - Evropské hospodářské zájmové sdružení (EHZS) (európai gazdasági egyesülés (EGE ))

- „Tröszt”, alapítvány vagy más hasonló jogi konstrukció

Dánia

- Interessentskaber (közkereseti társaság)

- Kommanditselskaber (betéti társaság)

- Partnerselskaber (partnertársaság)

- Europæisk økonomisk firmagrupper (EØFG)

PE 425.403\ 275

HU

(európai gazdasági egyesülés (EGE))


Németország - Gesellschaft bürgerlichen

Rechts (polgári jogi társaság)

- Kommanditgesellschaft — KG, offene Handelsgesellschaft — OHG (kereskedelmi partnerség)



Észtország - Täisühing- TÜ (közkereseti társaság)

- Usaldusühing-UÜ (betéti társaság)


A közkereseti és betéti társaságok külön adóalanyként adóznak, bármely olyan fizetés után, amely osztaléknak tekintendı (osztalékadó hatálya alá tartoznak)

Írország - Partnerség és befektetési társaság Európai gazdasági egyesülés

(EGE) - "General

partnership"(közkereseti társaság)

- "Limited partnership"

(betéti társaság) - "Investment

partnership"(befektetési társaság)

Ír illetıségő vagyonkezelı, amely a tröszt jövedelme után adózik.

276 /PE 425.403

HU

- "Non-resident limited liability company"(devizakülföldi korlátolt felelısségő társaság)

- "Irish common

contractual fund"(szerzıdéses pénzalap)


Görögország

- Omorrythmos Eteria (OE) (közkereseti társaság) - Eterorythmos Eteria (EE) (betéti társaság) - „Tröszt”, alapítvány vagy

más hasonló jogi konstrukció

A partnerségek a társasági jövedelemadó hatálya alá tartoznak. A partnerségek profitjának legfeljebb 50%-át azonban az egyéni partnerek által fizetett személyi adókulcs alapján adóztatják.

Spanyolország Adóköteles profitkiutalások rendszerének hatálya alá tartozó szervezetek: - Sociedad civil con o sin personalidad jurídica (polgári jogi partnerség jogi személyiséggel vagy anélkül),

- Agrupación europea de interés económico (AEIE) (európai gazdasági egyesülés (EGE));

- Herencias yacentes (elhunyt személy hagyatéka)

- Comunidad de bienes (közös tulajdon).

- Egyéb jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezetek, amelyek külön gazdasági egységet vagy külön vagyoni eszközcsoportot alkotnak (a Ley General Tributaria 35. cikkének (4)

PE 425.403\ 277

HU

bekezdése). - „Tröszt”, alapítvány vagy más hasonló jogi konstrukció

Franciaország - Société en participation

(közös vállalatok) Société ou association de fait (de facto társaságok)

- Indivision (közös tulajdon) - „Tröszt”, alapítvány vagy más hasonló jogi konstrukció

Olaszország - Società semplice (polgári jogi és azzal egyenértékő társaságok)

- Jogi személyiséggel nem rendelkezı nem-kereskedelmi célú szervezet


A „società semplici” szerint kezelt szervezetek kategóriájába a következık tartoznak: „società di fatto” (szabályozatlan vagy „de facto” társaságok), amelyek nem végeznek kereskedelmi tevékenységet, és mővészek vagy szakemberek által szervezett „associazioni” (társulás), amelynek célja, hogy az adott mővészeti tevékenységet, illetve foglalkozást jogi személyiség nélküli társulási formában gyakorolják. A jogi személyiség nélküli nem kereskedelmi célú társaságok kategóriája igen széles, és különféle típusú szervezeteket foglalhat magában: társulásokat, szindikátusokat, bizottságokat, non-profit szervezeteket és egyéb formákat.

Ciprus - Syneterismos (személyegyesítı társaság)

- syndesmos or somatio (társulás)

- Synergatikes (szövetkezet) - „Tröszt”, alapítvány vagy más hasonló jogi konstrukció

A ciprusi joghatóság alatt létrehozott trösztök nemzeti jog szerint átlátható jogalanyok.

278 /PE 425.403

HU

- Ekswxwria Eteria (off-shore társaság)

Lettország - Pilnsabiedrība (közkereseti társaság)

- Komandītsabiedrība (betéti társaság)

- Eiropas Ekonomisko interešu grupām (EEIG) (európai gazdasági egyesülés (EGE))

- Biedrības un nodibinājumi (társulás és alapítvány);

- Lauksaimniecības kooperatīvi (mezıgazdasági szövetkezet)


Litvánia - Europos ekonominių

interesų grup÷s (európai

gazdasági egyesülés

(EGE))

- Asociacija (Társulás)


A társulások által szerzett részvényekbıl és kötvényekbıl származó kamat és tıke mentesül a társasági jövedelemadó alól.

Luxembourg - Société en nom collectif (közkereseti társaság)

- Société en commandite simple (betéti társaság)


Magyarország - „Tröszt”, alapítvány vagy más hasonló jogi konstrukció

Magyarország a nemzeti szabályok alapján „szervezetnek” ismeri el a trösztöket.

Málta - Soëjetà in akomonditia („en commandite” társas vállalkozás), amelynek tıkéje nem oszlik részvényekre

- Arrangement in participation („en participation” társaság)

Azok az „en commandite” társaságok, amelyek tıkéje részvényekre oszlik, az általános társasági jövedelemadó hatálya alá tartoznak.

PE 425.403\ 279

HU

- Investment club (Befektetési társaság)

- Soëjetà Kooperattiva (szövetkezeti társaság)


Hollandia - Vennootschap onder firma

(közkereseti társaság) - Commanditaire vennootschap (zárt betéti társaság)

- Europese economische samenwerkingsverbanden (EESV) (európai gazdasági egyesülés (EGE))

A közkereseti társaságok, a zárt betéti társaságok, valamint az EGE-k adózás szempontjából átláthatóak.

- Vereniging (társulás) - Stichting (alapítvány) - „Tröszt”, alapítvány vagy más hasonló jogi konstrukció

A Verenigingen (társulások) és stichtingen (alapítványok) adómentesek, amennyiben nem folytatnak üzleti vagy kereskedelmi tevékenységet.

Ausztria - Personengesellschaft (partnerség)

- Offene Personengesellschaft (általános kereskedelmi társaság)

- Kommanditgesellschaft, KG (betéti társaság)

- Gesellschaft nach bürgerlichem Recht, GesBR (polgári jogi partnerség)

- Offene Erwerbsgeselllschaft (OEG) (szakmai közkereseti társaság)

- Kommandit-Erwerbsgesellschaft (szakmai betéti társaság)

- Stille Gesellschaft (csendes partnerség)

- Einzelfirma (kizárólagos partnerség)


A partnerség átláthatónak minısül, még akkor is, ha a profitkalkuláció céljából létrehozott szervezetnek tekintik. Egyszerő "személyegyesítı társaságként" kezelik. A társaságok szerint adózik; a kamatbevétel után 12,5%-os csökkentett kulccsal adózik.

280 /PE 425.403

HU

- Privatstiftung (magánalapítvány)


Lengyelország - Spólka jawna (Sp. j.)

(általános kereskedelmi társaság)

- Spólka komandytowa (Sp. k.) (betéti társaság)

- Spólka komandytowo-akcyjna (S.K.A.) (betéti részvénytársaság)

- Spólka partnerska (Sp. p.) (személyegyesítı szakmai partnerség)

- Europejskie ugrupowanie interesów gospodarczych (EUIG) (európai gazdasági egyesülés (EGE))


Portugália - Sociedade civil (polgári jogi partnerség), amely nem kereskedelmi társasági formában mőködik

- Meghatározott szakmai tevékenységet folytató társasági formában mőködı cégek, amelyeknél valamennyi partner az adott szakmában képesítéssel rendelkezı személy.

A nem kereskedelmi társasági formában mőködı polgári jogi társaságok, a meghatározott szakmai tevékenységet folytató, társasági formában mőködı cégek, ACE-k (társasági formában mőködı közös vállalatok), EGE-k és az olyan vagyonnal rendelkezı társaságok, amelyet egy család ellenıriz, vagy amely teljes mértékben öt vagy annál kevesebb személy tulajdonában van, adóügyi szempontból átláthatók. Egyéb társasági formában mőködı partnerségeket társaságként kell kezelni, amelyek az általános IRC szabályok szerint adóznak.

PE 425.403\ 281

HU

- Agrupamento de Interesse Económico (AIE) (nemzeti gazdasági egyesülés)

- Agrupamento Europeu de Interesse Económico (AEIE) (európai gazdasági egyesülés (EGE))

- Sociedada gestora de participacoes sociais (SGPS) (holding társaságok, amelyeket egy család irányít vagy amely teljes mértékben öt vagy kevesebb tag tulajdonában van.)

- Herança jacente (elhunyt személy hagyatéka)

- Nem társasági formában mőködı társulás

- A madeirai vagy a santa-mariai Azori-szigeteki szabadkereskedelmi övezetben mőködı off-shore társaság

- „Tröszt”, alapítvány vagy

más hasonló jogi konstrukció

A madeirai vagy a santa-mariai Azori-szigeteki szabadkereskedelmi övezetben mőködı off-shore társaságok a külföldi anyavállalatnak fizetett osztalék-, kamat-, és jogdíjfizetés és más hasonló kifizetések tekintetében mentesülnek a társasági jövedelemadó és a forrásadó hatálya alól. A portugál jogszabályok csak azokat a trösztöket ismerik el, amelyeket jogi személyek külföldi jog alapján a Madeirai Nemzetközi Kereskedelmi Központban hoztak létre, és amelynek vagyona autonóm részét képezi a vagyonkezelıként eljáró jogi személy örökségének.

Románia - Társulás (partnerség) - Cooperative (szövetkezet) - „Tröszt”, alapítvány vagy más hasonló jogi konstrukció

Szlovénia Samostojni podjetnik (Tulajdonosi társulás) - „Tröszt”, alapítvány vagy más hasonló jogi konstrukció

Szlovákia - Verejná obchodná spoločnosť (általános

282 /PE 425.403

HU

partnerség) - Európske združenie hospodárskych záujmov (európai gazdasági egyesülés (EGE))

- Komanditná spoločnosť (betéti társaság) amelynek jövedelme egy általános partnernek tulajdonítható

- Združenie (Társulás) - Nem üzleti célból létrehozott szervezetek: szakmai tanácsok, önkéntes civil szervezetek, Nadácia (alapítványok)


Az adóalapot elıször a betéti társaságokra számítják ki egyben, majd azt felosztják az általános partnerek és betéti partnerek között. A betéti társaságok általános partnerei által szerzett profitrészesedést az általános partnerek szintjén adóztatják. A betéti partnerek fennmaradó jövedelmét kezdetben partnerségi szinten adóztatják a társaságokra vonatkozó szabályok szerint. Az adómentes jövedelem többek között a szervezet célzott tevékenységébıl származó jövedelem, kivéve a forrásadó-rendszer hatálya alá tartozó jövedelmet.

Finnország - yksityisliike (nem bejegyzett cég)

- avoin yhtiö / öppet bolag (partnerség)

- kommandiittiyhtiö / kommanditbolag (betéti társaság)

- kuolinpesä / dödsbo (elhunyt személy hagyatéka)

- eurooppalainen taloudellinen etuyhtymä (ETEY) / europeisk ekonomisk intressegruppering (európai gazdasági egyesülés (EGE))


PE 425.403\ 283

HU

Svédország - handelsbolag (közkereseti társaság)

- kommanditbolag (betéti társaság)

- enkelt bolag (egyszerő partnerség)


Egyesült Királyság - Közkereseti társaság - Betéti társaság - Korlátolt felelısségő társaság - EEIG (EGE) - Befektetési társaság (amelynek tagjai meghatározott vagyoni részesedésre jogosultak)


- Ami azon szervezeteket és jogi konstrukciókat illeti, amelyek tényleges ügyvezetése többek között Gibraltár joghatósága alá tartozik:

− Részvények, szavatolás vagy bármely egyéb mechanizmus által korlátolt felelısségő társaságok;

− Részvények, szavatolás vagy bármely egyéb mechanizmus által korlátolt felelısségő társaságcsoportok;

− Nemzetközi

A közkereseti társaságok, a betéti társaságok; a korlátolt felelısségő társaságok és EGE-k adózás szempontjából átlátható szervezetek.

284 /PE 425.403

HU

társaságok vagy társaságcsoportok;

− Nemzetközi üzleti társaságok vagy társaságcsoportok;

− Mentesített társaságok vagy társaságcsoportok;

− Védett cellás társaságok vagy társaságcsoportok;

− Bejegyzett cellás társaságok vagy társaságcsoportok;

− Nemzetközi bankok, ideértve a hasonló nevő társaságcsoportokat is;

− Offshore bankok, ideértve a hasonló nevő társaságcsoportokat is;

− Biztosító társaságok vagy társaságcsoportok;

− Viszontbiztosító társaságok vagy társaságcsoportok;

− Szövetkezetek; − Hitelegyesületek; − Bármely formájú

társaságok, ideértve (korlátozás nélkül)a közkereseti társaságokat, a betéti társaságokat, a nemzetközi partnerségeket és a nemzetközi üzleti partnerségeket;

− Közös vállalkozások;

− Trösztök;

PE 425.403\ 285

HU

− Egyezményes alapítványok;

− Alapítványok; − Elhunyt személyek

hagyatékának kezelıi;

− Bármely formájú alapok;

− A fent felsorolt szervezetek és jogi konstrukciók bármelyikének fiókvállalata;

− A fent felsorolt szervezetek és jogi konstrukciók bármelyikének képviseleti hivatala;

− A fent felsorolt szervezetek és jogi konstrukciók bármelyikének állandó intézménye;

− Többformájú alapítványok, bármely leírással.

286 /PE 425.403

HU

P6_TA-PROV(2009)0326

Közös hozzáadottértékadó-rendszer az importtal és más határokon átnyúló mőveletekkel kapcsolatos adócsalások vonatkozásában *

Az Európai Parlament 2009. április 24-i jogalkotási állásfoglalása a közös hozzáadottértékadó-rendszerrıl szóló 2006/112/EK irányelvnek az importtal és más határokon átnyúló ügyletekkel kapcsolatos adócsalás tekintetében történı módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2008)0805 – C6-0039/2009 – 2008/0228(CNS))








2. felhívja a Bizottságot, hogy ennek megfelelıen változtassa meg javaslatát az EK-Szerzıdés 250. cikkének (2) bekezdése értelmében;

3. felhívja a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet, ha az általa jóváhagyott szövegtıl el kíván térni;



Módosítás 1

Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 5 preambulumbekezdés


(5) A HÉA adóhatóságnak való megfizetése az adóalany feladata. A tagállamok azonban a HÉA megfizetésének garantálása érdekében úgy

(5) A HÉA adóhatóságnak való megfizetése az adóalany feladata. A tagállamok azonban a HÉA megfizetésének garantálása érdekében úgy

PE 425.403\ 287

HU

is rendelkezhetnek, hogy megfelelı körülmények esetén más személy egyetemlegesen felelıs a HÉA megfizetéséért.

is rendelkezhetnek, hogy megfelelı körülmények esetén más személy egyetemlegesen felelıs a HÉA megfizetéséért. A tagállamoknak ennek során biztosítaniuk kell, hogy a csalásellenes intézkedések arányosak legyenek, és a csalást elkövetı személyekre irányuljanak.

Módosítás 2

Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 6 preambulumbekezdés


(6) Annak érdekében, hogy a termékeket eladó azon személy, aki hozzájárul a HÉA-bevételnek a HÉA-mentes áruk más személy általi megszerzésekor bekövetkezı elmaradásához, egyetemlegesen feleljen a termékek egy olyan tagállamban történı, a Közösségen belüli beszerzését terhelı HÉA megfizetéséért, ahol az eladó nincs letelepedve (nem letelepedett eladó), errıl a lehetıségrıl külön rendelkezni kell.

(6) Annak érdekében, hogy a termékeket eladó azon személy, aki hozzájárul a HÉA-bevételnek a HÉA-mentes áruk más személy általi megszerzésekor bekövetkezı elmaradásához, egyetemlegesen feleljen a termékek egy olyan tagállamban történı, a Közösségen belüli beszerzését terhelı HÉA megfizetéséért, ahol az eladó nincs letelepedve (nem letelepedett eladó), errıl a lehetıségrıl külön rendelkezni kell. A Bizottságnak ...*-ig értékelnie kell az egyetemleges felelısség mőködését, és adott esetben annak módosítására irányuló javaslatot kell benyújtania.

* HL kérjük az idıpont beillesztését: Az ezen irányelv hatálybalépésétıl számított öt év.

Módosítás 3



2. A 200. cikkben említett esetben a termékeket a 138. cikkben megállapított feltételek szerint eladó személy egyetemlegesen felel az említett termékeknek a Közösségen belüli beszerzését terhelı HÉA megfizetéséért, ha

2. A 200. cikkben említett esetben a termékeket a 138. cikk szerint eladó személy egyetemlegesen felel az említett termékeknek a Közösségen belüli beszerzését terhelı HÉA megfizetéséért, ha az említett személy nem tesz eleget a 262.

288 /PE 425.403

HU

nem tesz eleget a 262. és 263. cikkben elıírt, az értékesítéssel kapcsolatos adatokat tartalmazó összesítı nyilatkozat benyújtására vonatkozó kötelezettségnek, vagy ha az általa benyújtott összesítı nyilatkozat nem tartalmazza az értékesítéssel kapcsolatos, a 264. cikkben elıírt adatokat.

és 263. cikkben elıírt, az értékesítéssel kapcsolatos adatokat tartalmazó összesítı nyilatkozat benyújtására vonatkozó kötelezettségnek, vagy ha az általa benyújtott összesítı nyilatkozat nem tartalmazza az értékesítéssel kapcsolatos, a 264. cikkben elıírt adatokat.

A termékeket a 138. cikk szerint eladó személy egyetemleges felelıssé tételét megelızıen az a hatóság, amely számára az említett személy a 262. cikk szerint összesítı nyilatkozatát köteles benyújtani, értesíti ıt mulasztásáról, és lehetıséget biztosít számára a hiba megindokolására két hónapot meghaladó idıtartamon belül.

Az elsı albekezdés nem alkalmazandó a következı esetekben:

Az elsı albekezdés nem alkalmazható, amennyiben:

(a) a megrendelı azon idıszakra nézve, amely alatt az érintett ügylet kapcsán adófizetési kötelezettsége keletkezett, HÉA-bevallást nyújt be, amely tartalmazza az ügyletre vonatkozó, a 250. cikkben elıírt valamennyi adatot,

(a) a megrendelı azon idıszakra nézve, amely alatt az érintett ügylet kapcsán adófizetési kötelezettsége keletkezett, HÉA-bevallást nyújt be, amely tartalmazza az ügyletre vonatkozó, a 250. cikkben elıírt valamennyi adatot,

(b) a termékeket a 138. cikkben megállapított feltételek szerint eladó személy az illetékes hatóságoknak kellıen megindokolja az e bekezdés elsı albekezdésében említett mulasztást.

(b) A termékeket a 138. cikk szerint eladó személy megindokolja az e bekezdés elsı albekezdésében említett mulasztást azon illetékes hatóságoknak, amelyek számára a 262. cikk szerint az összesítı nyilatkozatot be kell nyújtani; vagy

(c) több mint két év telt el a termék eladása és azon idıpont között, amikor a terméket a 138. cikk szerint eladó személy kézhez kapta az e bekezdés második albekezdésében említett értesítést.

Módosítás 4

Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 a cikk (új)


1a. cikk

PE 425.403\ 289

HU

Bizottsági értékelés

A Bizottság ...*-ig jelentést készít, amelyben értékeli a 2006/112/EK irányelv 205. cikke szerinti egyetemleges felelısség hatását, ideértve az eladónál felmerülı igazgatási költségekben és a tagállamoknál jelentkezı adóbevételekre kifejtett hatását. Adott esetben, és feltéve, hogy a Bizottság igazolni tudja, hogy a HÉA-adatcsererendszer (VIES) adatbázisa és a tagállamok közötti információcsere megfelelıen mőködik, a Bizottság javaslatot nyújt be a 2006/112/EK irányelv 205. cikkének módosítására.

* HL kérjük az idıpont beillesztését: Az ezen irányelv hatálybalépésétıl számított öt év.

290 /PE 425.403

HU

P6_TA-PROV(2009)0327

A tagállamok fizetési mérlegéhez középtávú pénzügyi támogatást nyújtó mechanizmus létrehozása

Az Európai Parlament 2009. április 24-i állásfoglalása a tagállamok fizetési mérlegéhez középtávú pénzügyi támogatást nyújtó mechanizmus létrehozásáról


– tekintettel a tagállamok fizetési mérlegéhez középtávú pénzügyi támogatási mechanizmus létrehozásáról szóló 332/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. április 8-i tanácsi rendeletre irányuló bizottsági javaslatra (COM(2009)0169),

– tekintettel a tagállamok fizetési mérlegéhez középtávú pénzügyi támogatást nyújtó mechanizmus létrehozásáról szóló 2002. február 18-i 332/2002/EK tanácsi rendeletre1, valamint a tagállamok fizetési mérlegének középtávú pénzügyi támogatását biztosító egységes rendszer létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló 2001. szeptember 6-i parlamenti álláspontra2,

– tekintettel a 332/2002/EK rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló, 2008. november 20-i álláspontjára3, valamint a tagállamok fizetési mérlegéhez középtávú pénzügyi támogatási mechanizmus létrehozásáról szóló, ugyanezen a napon hozott állásfoglalására4,

– tekintettel az EK-Szerzıdés 100. és 119. cikkére,


A. mivel a Tanács a Szerzıdés 119. és 308. cikke alapján már 12.000.000.000 euróról 25.000.000.000 euróra duplázta meg a középtávú pénzügyi támogatás felsı értékét a 332/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 2-i 1360/2008/EK rendelet5 elfogadásával,

B. mivel egyéb nemzetközi pénzügyi intézmények intézkedésével összhangban a Közösség Magyarországnak 6.500.000.000 eurós, Lettországnak pedig 3 100 eurós kölcsönt nyújtott, és mivel egyes tagállamoktól Lettország további 2.200.000.000 eurót kap,

C. mivel a Közösség legfeljebb 5.000.000.000 euró összegő középtávú pénzügyi támogatás nyújtásáról határozott Románia számára a globális pénzügyi válságnak a romániai gazdasági és pénzügyi helyzetre gyakorolt hátrányos hatásai alapján,

D. mivel eseti megközelítésre van inkább szükség a tagállamoknak nyújtandó középtávú 1 HL L 53., 200.2.23., 1. o. 2 HL C 72. E, 2002.3.21., 312. o. 3 Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0560. 4 Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0562. 5 HL L 352., 2008.12.31., 11. o.

PE 425.403\ 291

HU

pénzügyi támogatás kapcsán az egyes tagállamok speciális helyzetének figyelembe vételével,

E. mivel figyelembe kell venni a jelenlegi globális pénzügyi és gazdasági válság hatásait,

F. mivel teljes mértékő szolidaritást kell mutatni azon tagállamokkal szemben, amelyek a közelmúltban váltak az Európai Unió tagjává,

G. mivel olyan politikára van szükség, amely kezeli ezen tagállamok sajátos gazdasági problémáit, melyek hátterében a globális pénzügyi válság és az Európában egyre terjedı recesszió áll,

1. úgy véli, hogy a jelenlegi helyzet is az euró jelentıségét támasztja alá az euróövezet tagállamainak védelme vonatkozásában, és felhívja az euróövezeten kívüli tagállamokat, hogy amint eleget tesznek a maastrichti kritériumoknak, csatlakozzanak hozzá;

2. követeli a Bizottságtól, hogy tegyen eleget a Parlament korábbi felszólításainak, hogy elemezze azon bankok magatartásának hatásait, amelyek eszközeiket a nemrégiben csatlakozott tagállamokból áthelyezték;

3. felhívja a Bizottságot, hogy mielıbb közölje ezen tanulmány eredményét a Gazdasági és Monetáris Ügyekért felelıs bizottságával;

4. elismeri, hogy a jelenlegi globális pénzügyi és gazdasági válság miatt szükség van a 332/2002/EK rendeletben megállapított, a tagállamoknak nyújtható hitelkihelyezések összeghatárának jelentıs emelésére, a Parlament naptárának kellı figyelembe vételével; hangsúlyozza, hogy egy ilyen emelés növelné a Közösség rugalmasságát is a további középtávú pénzügyi segítség iránti kérelmek vonatkozásában is;

5. üdvözli a bankok és az Európai Unióhoz a közelmúltban csatlakozott tagállamok közötti önkéntes megállapodásokat, amelyek révén a bankok tartózkodnak attól, hogy csökkentsék a hitelkereteket (például Románia és a Bécsi Egyezmény kapcsán), és tovább ösztönzi az ilyen kezdeményezéseket;

6. megjegyzi, hogy ez a jelentıs emelés lehetıvé teszi a Bizottságnak a tıkepiacokon vagy pénzintézetektıl felveendı hitelfelvételi potenciáljának maximalizálását; megjegyzi továbbá, hogy nincs konkrét jogalap arra, hogy a Közösség kötvényeket bocsásson ki a globális piacon, a Bizottság azonban elıkészületeket folytat abból a célból, hogy kettı vagy több tagállam számára lehetıvé tegye, hogy közösen euróban kiállított kötvényeket bocsásson ki;

7. felhívja a Bizottságot, hogy az Európai Beruházási Bankkal együtt vizsgálja ki, hogy a hitelválság a reálgazdaságban hogyan gyızhetı le új innovatív pénzügyi eszközök segítségével; rámutat, hogy különbözı pénzügyi eszközökkel lehetne biztosítani a tagállamok fizetési mérlegéhez középtávú pénzügyi támogatási mechanizmus rugalmasságát;

8. megjegyzi, hogy a hitelküszöb emelésének nem lenne költségvetési hatása, mivel a kölcsönt a Bizottság venné fel a pénzügyi piacokon, és a kedvezményezett tagállamoknak kellene azt visszafizetniük; hangsúlyozza, hogy a hitelküszöb

292 /PE 425.403

HU

megemelésének egyetlen költségvetési hatása abban az esetben merülne fel, ha a tagállam nem tesz eleget kötelezettségének;

9. üdvözli a fenti bizottsági javaslat által a Számvevıszéknek szükség esetén tulajdonított szerepet;

10. úgy véli, hogy a pénzügyi támogatáshoz főzött feltételeknek összhangban kell lenniük a Közösségnek a közkiadások minıségével, a fenntartható fejlıdéssel és szociális rendszerekkel, a teljes foglalkoztatottsággal, az éghajlatváltozás elleni harccal és az energiahatékonysággal kapcsolatos célkitőzéseivel, és elı kell segíteniük azokat;

11. emlékeztet, hogy a Szerzıdés 100. cikke minden tagállamra vonatkozik, és felkéri a Bizottságot, hogy terjesszen elı rendeletre irányuló javaslatot, amely meghatározza e rendelkezés végrehajtásának feltételeit; emlékeztet, hogy a Szerzıdés 103. cikke hangsúlyozza, hogy a tagállamok nem felelnek egy másik tagállam központi kormányzatának, regionális, helyi vagy egyéb közigazgatási szerveinek, egyéb közjogi intézményeinek, vagy közvállalkozásainak kötelezettségeiért, és nem vállalja át azokat, és ez nem sértheti a valamely meghatározott projekt közös megvalósítására vonatkozó kölcsönös pénzügyi garanciákat, valamint hogy szükség esetén a Tanács a 252. cikkben megállapított eljárásnak megfelelıen meghatározhatja a 101. cikkben és az ebben a cikkben elıírt tilalmak alkalmazására vonatkozó fogalmakat;

12. kéri, hogy a Parlamentet tájékoztassák a Bizottság és az érintett tagállamok közötti egyetértési megállapodásokról, amelyek részletezik a hitelek feltételeit;

13. kéri a Bizottságot, hogy biztosítsa a gazdaságpolitika összehangolását közösségi szinten recesszió idején, illetve az Európai Parlamenttel közösen hozzon létre szakértıi csoportokat, valamint készítsen keretet és iránymutatásokat a Bizottság és az érintett tagállamok közötti egyetértési megállapodásokhoz, amelyek meghatározzák a hitelfeltételeket;

14. emlékeztet a Parlamentnek a 2001. szeptember 6-i és 2008. november 20-i fent említett álláspontjaiban szereplı azon kérésére, hogy a Tanács kétévente vizsgálja meg, a Bizottság jelentése alapján, a Parlamenttel való tanácskozást és a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleménynyilvánítását követıen, hogy a mechanizmus továbbra is megfelel-e azoknak az igényeknek, amelyek létrehozásához vezettek; felteszi a kérdést a Tanácsnak és a Bizottságnak, hogy készültek-e a 332/2002/EK rendelet elfogadása óta ilyen jelentések;

15. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Központi Banknak, az eurócsoportnak, valamint a tagállamok kormányának.

PE 425.403\ 293

HU

P6_TA-PROV(2009)0328

A nanoanyagokkal kapcsolatos szabályozási szempontok

Az Európai Parlament 2009. április 24-i állásfoglalása a nanoanyagokkal kapcsolatos szabályozási szempontokról (2008/2208(INI))


– tekintettel „A nanoanyagokkal kapcsolatos szabályozási szempontok” címő 2008. június 17-i bizottsági közleményre (COM(2008)0366) és a Bizottság szolgálatainak e közleményt kísérı munkadokumentumára (SEC(2008)2036),

– tekintettel az „Egy európai nanotechnológiai stratégia felé” címő, 2004. május 12-i bizottsági közleményre (COM(2004)0338),

– tekintettel a Bizottság „Nanotudományok és nanotechnológiák: Cselekvési terv Európa számára (2005–2009)” címő, 2005. június 7-i közleményére (a „cselekvési terv”) és a cselekvési tervrıl szóló 2006. szeptember 28-i állásfoglalására1,

– tekintettel a Bizottság „Nanotudományok és nanotechnológiák: cselekvési terv Európa számára (2005–2009). Elsı végrehajtási jelentés (2005–2007) (COM(2007)0505).

– tekintettel az új és újonnan azonosított egészségügyi kockázatok tudományos bizottságának (SCENIHR) a nanoanyagok meghatározásairól és kockázatértékelésérıl szóló véleményeire2,

– tekintettel a fogyasztási cikkek tudományos bizottsága (FCTB) véleményére a nanoanyagok kozmetikai termékekben történı felhasználásának biztonságosságáról3,

– tekintettel a felelıs nanotudományi és nanotechnológiai kutatásokra vonatkozó

1 HL C 306 E, 2006.12.15., 426. o. 2 A nanotudományok eredményeként létrejött és nanotechnológiával készült termékek létezı és

javasolt meghatározásainak tudományos vetületeirıl szóló vélemény; 2007. november 29.; http://ec.europa.eu/health/ph_risk/committees/04_scenihr/docs/scenihr_o_012.pdf Továbbá a Bizottság szolgálatainak kísérı tájékoztatója a nanotudományok eredményeként létrejött és nanotechnológiával készült termékek létezı és javasolt meghatározásainak tudományos vetületeirıl szóló SCENIHR-véleményrıl.; http://ec.europa.eu/health/ph_risk/committees/04_scenihr/docs/scenihr_oc_012.pdf A kockázatértékelés módszertanának megfelelısége az új és létezı anyagok nanoanyag-kockázatának meghatározására vonatkozó mőszaki útmutatók tekintetében készült vélemény; 2007. június 21-22.; http://ec.europa.eu/health/ph_risk/committees/04_scenihr/docs/scenihr_o_010.pdf A mesterségesen elıállított és járulékos, nanotechnológiát tartalmazó termékek potenciális kockázatainak értékelésére felhasználható meglévı módszerek alkalmasságáról szóló (nyilvános konzultációt követıen) módosított vélemény; 2006. március 10.; http://ec.europa.eu/health/ph_risk/committees/04_scenihr/docs/scenihr_o_003b.pdf Vélemény a nanotechnológiai termékek kockázatértékelésérıl; 19.01.09; http://ec.europa.eu/health/ph_risk/committees/04_scenihr/docs/scenihr_o_023.pdf

3 Vélemény a nanoanyagok kozmetikai termékekben történı használatáról; 2007. december 18.; http://ec.europa.eu/health/ph_risk/committees/04_sccp/docs/sccp_o_123.pdf

294 /PE 425.403

HU

magatartási kódexrıl szóló bizottsági ajánlásra (COM(2008)0424) („magatartási kódex”),

– tekintettel a tudománnyal és az új technológiák etikájával foglalkozó európai csoportnak az Európai Bizottsághoz intézett, a nanomedicina etikai vonatkozásaival kapcsolatos véleményére1,

– tekintettel a vegyi anyagok bejegyzésérıl, értékelésérıl, engedélyezésérıl és korlátozásáról (REACH) szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre2,

– tekintettel a biocid termékek forgalomba hozataláról szóló, 1998. február 16-i 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre3,

– tekintettel a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönzı intézkedések bevezetésérıl szóló, 1989. június 12–i 89/391/EGK tanácsi irányelvre4 és származékos irányelveire,

– tekintettel az általános termékbiztonságról szóló, 2001. december 3-i 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre5, valamint az egyes termékekre vonatkozó jogszabályokra, különösen a kozmetikai termékekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérıl szóló, 1976. július 27-i 76/768/EGK tanácsi irányelvre6,

– tekintettel az élelmiszerjog általános elveirıl és követelményeirıl, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre7, az élelmiszer-adalékanyagokról szóló, 2008. december 16-i 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre8, az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérıl szóló, 2000. március 20-i 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre9, a géntechnológiával módosított szervezetekbıl elıállított élelmiszer- és takarmánytermékek nyomon követhetıségérıl szóló, 2003. szeptember 22-i 1830/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre10, és az új élelmiszerekrıl és az új élelmiszer-összetevıkrıl szóló, 1997. január 27-i 258/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre11,

– tekintettel az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézésérıl és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezésérıl, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i

1 21. számú, 2007. január 17-i vélemény. 2 HL L 396., 2006.12.30., 1. o. 3 HL L 123., 1998.4.24., 1. o. 4 HL L 183., 1989.6.29., 1. o. 5 HL L 11., 2002.1.15., 4. o. 6 HL L 262., 1976.9.27., 169. o. 7 HL L 31., 2002.2.1., 1. o. 8 HL L 354., 2008.12.31., 16. o. 9 HL L 109., 2000.5.6., 29. o. 10 HL L 268., 2003.10.18., 24. o. 11 HL L 43., 1997.2.14., 1. o.

PE 425.403\ 295

HU

1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre1,

– tekintettel a közösségi környezetvédelmi jogszabályokra, különösen a környezetszennyezés integrált megelızésérıl és csökkentésérıl szóló, 2008. január 15-i 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre2, a vízvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i európai parlamenti és tanácsi irányelvre3, valamint a hulladékokról szóló, 2006. április 5-i 2006/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre4,

– tekintettel a megtévesztı és összehasonlító reklámról szóló, 2006. december 12-i 2006/114/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre5,


– tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A6-0255/2009),

A. mivel a nanoanyagok és a nanotechnológiák felhasználása (a továbbiakban „nanoanyagok”) számos alkalmazási területen kínál jelentıs elırelépést és ezáltal többszörös elınyt a fogyasztók, a betegek és a környezet számára, mivel a nanoanyagok az általános formában megjelenı anyagokhoz képest új és másfajta tulajdonságokkal bírnak,

B. mivel a nanoanyagok terén történı fejlesztések várhatóan jelentıs hatással lesznek a politikai döntésekre a közegészségügy, a foglalkoztatás, a munkahelyi biztonság és egészségvédelem, az információs társadalom, az energia, a közlekedés, a biztonság és az őrpolitika terén,

C. mivel egy meghatározott európai nanotechnológiai stratégia megvalósítása, illetve ehhez kapcsolódóan Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramja (2007–2013) (FP7) keretében mintegy 3 500 000 000 eurónak a nanokutatások céljára történı elkülönítése ellenére az Európai Unió továbbra is le van maradva az aktuális legfıbb versenytársaitól, azaz az Egyesült Államoktól, Japántól és Dél-Koreától, amely országok a beruházások több mint felét képviselik és a nemzetközi szinten beadott szabadalmak kétharmadát adják,

D. mivel azonban a nanoanyagok apró méretük miatt súlyos veszélyeket is hordozhatnak, többek között nagyobb reakciókészségük és mozgékonyságuk miatt, valamint mivel az emberi testbe akadálytalanul képesek behatolni, mérgezıbbek lehetnek és valószínőleg másfajta mechanizmusokkal lépnek kölcsönhatásba az emberrel és más fajokkal,

E. mivel a nanoanyagok biztonságos fejlesztése jelentısen hozzájárulhat az Európai Unió gazdaságának versenyképességéhez és a lisszaboni stratégia megvalósításához,

1 HL L 353., 2008.12.31., 1. o. 2 HL L 24., 2008.01.29., 8. o. 3 HL L 327., 2000.12.22., 1. o. 4 HL L 114., 2006.4.27., 9. o. 5 HL L 376., 2006.12.27., 21. o.

296 /PE 425.403

HU

F. mivel a nanoanyagokkal kapcsolatos jelenlegi vitákat az ismeretek és az információ hiánya jellemzi, amely már a fogalommeghatározások szintjén kezdıdı nézeteltérésekhez vezet:

a) a méret tekintetében: a méret hozzávetıleges megjelölése („nagyságrendileg 100 nm vagy kisebb”) a pontos méretintervallum megadása („1 és 100 nm között) ellenében,

b) a másfajta/új tulajdonságok tekintetében: a méretnek betudható másfajta/új tulajdonságok, többek között a részecskeszám, a felszíni szerkezet és a felszíni aktivitás független feltételként való alkalmazása szemben az ezen tulajdonságok hozzáadott feltételként való alkalmazásával a nanoanyagok meghatározásában,

c) problematikus tulajdonságok tekintetében: a nanoanyagok meghatározásának bizonyos tulajdonságokra való korlátozása (pl. oldhatatlan vagy le nem bomló) vagy ilyen korlátozások elhagyása,

G. mivel egyelıre nem áll rendelkezésre egy teljesen kidolgozott, összehangolt definíciókészlet, noha számos nemzetközi szabvány elérhetı már vagy folyamatban van, amelyek a „nanoméretet” „egy vagy több dimenzió 100nm vagy kisebb nagyságrendjeként” határozzák meg, és gyakran megkülönböztetést tesznek az alábbiak között:

– nanoobjektumok, amelyeket „egy, kettı vagy három nanomérető külsı dimenzióval rendelkezı különálló darabként”, azaz rendkívül kismérető izolált részecskékbıl álló anyagokként határoznak meg;

– nanoszerkezető anyagok, amelyek „nanoléptékő belsı vagy felszíni szerkezettel rendelkeznek”, például kismérető üregekkel,

H. mivel nincs egyértelmő információ a nanoanyagok fogyasztási cikkekben történı jelenlegi alkalmazásáról, például:

– míg elismert intézetek több mint 800 forgalomban lévı, a gyártó által azonosított, nanotechnológián alapuló fogyasztási cikket sorolnak fel, ugyanezen gyártók kereskedelmi szervezetei megkérdıjelezik ezeket az adatokat, mert szerintük túlbecsülték a valós számokat, de ugyanakkor ık maguk nem szolgálnak helyesbítéssel;

– bár a vállalatok szívesen utalnak a nanoanyagok alkalmazására, mert a „nano” kifejezés jól cseng a fogyasztók számára, határozottan ellenzik az objektív címkézési követelményeket,

I. mivel a nanoanyagok felhasználására vonatkozó megbízható információk nyújtásához szükség van a nanoanyagok felhasználásáról, a fogyasztók tájékoztatásáról és a 2006/114/EK irányelv maradéktalan végrehajtásáról szóló egyértelmő bejelentési kötelezettségekre,

J. mivel a nanotechnológia lehetséges elınyeirıl szóló elıadások a nanoanyagok jövıbeli alkalmazásainak végtelen sokszínőségét vetítik elıre, de nem nyújtanak megbízható tájékoztatást a jelenlegi felhasználásairól,

PE 425.403\ 297

HU

K. mivel messzemenı vita övezi a nanoanyagok biztonságosságának értékelését; mivel az Európai Unió tudományos bizottságai és ügynökségei súlyos hiányosságokat tárnak fel nemcsak a legfontosabb adatok, hanem az ilyen adatok megszerzésére irányuló módszerek terén is; mivel az Európai Uniónak ezért többet kell beruháznia a nanoanyagok megfelelı értékelésébe az ismeretek hiányának pótlása, valamint – ügynökségeivel és nemzetközi partnereivel együttmőködésben – az értékelés és a megfelelı és harmonizált mértékegységrendszer és nómenklatúra lehetı leggyorsabb kidolgozása és végrehajtása érdekében,

L. mivel a SCENIHR néhány nanoanyag tekintetében bizonyos egészségügyi kockázatokat, valamint a biológiai szervezetekre gyakorolt mérgezı hatást mutatott ki, mivel a SCENIHR ezenkívül úgy találta, hogy általánosságban nem áll rendelkezésre elegendı jó minıségő adat az emberek és a környezet expozíciójára vonatkozóan, és mindezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy tovább kell fejleszteni, validálni és egységesíteni a mind az expozícióra vonatkozó becslésekkel, mind a veszélyek azonosításával kapcsolatos módszertani ismereteket,

M. mivel túlságosan alacsony a nanoanyagok környezeti, egészségi és biztonsági aspektusainak kutatására a hetedik kutatási keretprogramból biztosított finanszírozás, mivel ezenkívül túlságosan korlátozóak a nanoanyagok biztonságosságának értékelésével foglalkozó kutatási projekteknek a hetedik keretprogram keretében történı támogathatóságának megállapítására vonatkozó kritériumok (azaz az innovációra korlátozódik azok súlypontja), és ezért nem támogatják kellıképpen a nanoanyagok értékelését szolgáló tudományos módszerek mielıbbi kidolgozását, mivel alapvetı fontosságú megfelelı források elıirányzása a nanoanyagok biztonságos fejlesztésére és felhasználására irányuló kutatásokra,

N. mivel a nanoanyagokkal kapcsolatos, rendkívül gyorsan születı eredmények tükrében a nanoanyagok potenciális egészségügyi és környezeti hatásaira vonatkozó ismeretek jelentısen lemaradtak a piaci fejlemények mögött, ami alapvetı kérdéseket vet fel a tekintetben, hogy képesek-e a jelenlegi rendeletek „valós idıben” foglalkozni az olyan kialakulóban lévı technológiákkal, mint a nanoanyagok,

O. mivel a nanotudományokról és nanotechnológiákról szóló 2006. szeptember 28-i állásfoglalásában a Parlament az elıvigyázatosság elve alapján kérte, hogy gyártásuk megkezdése és forgalomba hozataluk elıtt vizsgálják meg a nehezen oldható és biológiailag nehezen lebomló nanorészecskék hatását,

P. mivel „A nanoanyagokkal kapcsolatos szabályozási szempontok” címő fent említett bizottsági közlemény értékétt meglehetısen korlátozza a nanoanyagok konkrét tulajdonságaira, jelenlegi felhasználására, lehetséges kockázataira és elınyeire vonatkozó információk hiánya, és a közlemény nem tartalmazza a nanoanyagok egyedi természetébıl fakadó jogalkotási és stratégiai kihívások számbavételét, csupán egy olyan általános jogi áttekintést ad, amelybıl megállapítható, hogy a jelenlegi közösségi joganyagban nincsenek kifejezetten a nanoanyagokra vonatkozó rendelkezések,

Q. mivel a nanoanyagokat egyetlen plurális, differenciált és alkalmazkodó jellegő, valamint az elıvigyázatosság elvére1, a gyártói felelısség elvére és a „szennyezı fizet” elvére támaszkodó jogszabálygyőjtemény kereteibe kell foglalni, biztosítva ezáltal a

1 A Bizottság 2000. február 2-i közleménye az elıvigyázatosság elvérıl (COM(2000)0001).

298 /PE 425.403

HU

nanoanyagok biztonságos termelését, felhasználását és ártalmatlanítását még a technológia forgalomba hozatala elıtt, és egyben elkerülve annak veszélyét, hogy a nanoanyagok különféle alkalmazásai tekintetében rendszeresen átütemezésekhez vagy megkülönböztetett bánásmódhoz kelljen folyamodni,

R. mivel a nanotechnológiák gyakorlatilag korlátlan alkalmazása olyan különféle ágazatokban, mint az elektronika, a textilipar, az orvosbiológia, a testápoló termékek és tisztítószerek, az élelmiszeripar és az energia, lehetetlenné teszi egységes szabályozási keret közösségi szintő kialakítását,

S. mivel a REACH összefüggésében már megállapodás született arról, hogy a nanoanyagokra, különösen az anyagok azonosítására vonatkozóan további iránymutatásra és tanácsadásra, valamint a kockázatelemzési módszerek kiigazítására van szükség, mivel a REACH alaposabb vizsgálata számos további hiányosságot tár fel a nanoanyagok megközelítése terén,

T. mivel a hulladékkezeléssel kapcsolatos jogszabályok esetében a nanoanyagokra vonatkozó rendelkezések hiányában fennáll annak a veszélye, hogy azokat nem alkalmazzák helyesen,

U. mivel a nanoanyagok teljes életciklusukon keresztül jelentıs kihívást jelentenek a munkahelyi egészség és biztonság szempontjából, mivel a termelési láncban sok munkavállaló van kitéve ezen anyagok hatásának annak tudta nélkül, hogy a végrehajtott biztonsági eljárások és a megtett védelmi intézkedések megfelelıek és hatékonyak-e; megjegyzi, hogy a jövıben várhatóan növekedni fog a nanoanyagok hatásainak kitett munkavállalók száma, és ezek a hatások egyre többféle munkavállalót érintenek majd;

V. mivel a kozmetikai irányelv átdolgozása keretében a Tanács és az Európai Parlament elsı olvasatban elfogadott jelentıs módosításai1 és a új élelmiszerekrıl szóló rendelet felülvizsgálata keretében az Európai Parlament elsı olvasatban elfogadott jelentıs módosításai2 rámutatnak arra, hogy a nanoanyagok megfelelı kezelése érdekében szükség van a vonatkozó közösségi jog módosítására,

W. mivel a nanoanyagokat érintı szabályozási aspektusokról folyó jelenlegi vita nagyrészt a szakértıi körökre korlátozódik, noha a nanoanyagok nagy horderejő társadalmi változásokat idézhetnek elı, ami széles körő nyilvános konzultációt tesz szükségessé,

X. mivel a szabadalmak nanoanyagokra történı széles körő alkalmazása, csakúgy, mint a szabadalmaztatás túlzott költségei, valamint a mikrovállalkozások és a kis- és középvállalkozások szabadalmakhoz való hozzáférési lehetıségének hiánya gátolhatja az innovációt;

Y. mivel a nanotechnológia és a biotechnológia, a biológia és a kognitív tudományok, illetve az információtechnológia valószínő összefonódása komoly etikai, biztonságossági, biztonsági és az alapvetı jogok tiszteletben tartásával kapcsolatos kérdéseket vet fel, amelyeket az új technológiák etikájával foglalkozó európai csoportnak egy új véleményben kellene elemeznie,

1 Az Európai Parlament 2009. március 24-i álláspontja, Elfogadott szövegek, P6_TA(2009)0158. 2 Az Európai Parlament 2009. március 24-i álláspontja, Elfogadott szövegek, P6_TA(2009)0171.

PE 425.403\ 299

HU

Z. mivel magatartási kódex alapvetı eszköz a biztonságos, integrált és felelıs nanoanyag-kutatásokhoz; mivel a magatartási kódexet el kell fogadnia és be kell tartania minden gyártónak, aki árukat szándékozik elıállítani és forgalmazni,

AA. mivel minden vonatkozó közösségi jogszabály felülvizsgálatakor a nanoanyagokkal kapcsolatban érvényesíteni kell az „adatok hiányában a forgalomba hozatal tilalma” elvet,

1. meggyızıdése, hogy a nanoanyagok felhasználásának a polgárok tényleges igényeinek kell megfelelnie, és hogy a bennük rejlı elınyöket csak biztonságos és felelıs módon, olyan világos szabályozási és politikai keretek (jogi és egyén rendelkezések) között kell megvalósítani, amelyek egyértelmően kezelik a nanoanyagok jelenlegi és várható alkalmazásait, valamint a lehetséges egészségi, környezeti és biztonsági problémák természetét;

2. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a nanoanyagok valós természete tekintetében nem készült megfelelı értékelés a közösségi jogszabályok általános rendelkezéseinek alkalmazásáról;

3. a jelenlegi közösségi jogszabályok megfelelı értékelését megelızıen és e jogszabályok nanoanyagokra vonatkozó rendelkezéseinek hiányában nem ért egyet azzal a bizottsági következtetéssel, hogy a) a jelenlegi jogszabályok elvben kiterjednek a nanoanyagokkal kapcsolatos kockázatokra, b) az egészség, a biztonság és a környezet védelmének erısítéséhez elsısorban a jelenlegi jogszabályok végrehajtásának javítására van szükség, hiszen a megfelelı adatok és a nanoanyagokhoz kapcsolódó veszélyek értékelésére vonatkozó módszertan nélkül a jelenlegi szabályozás nem képes hatékonyan kezelni e kockázatokat;

4. úgy véli, hogy a nanotechnológiák Európai Unió által támogatott „biztonságos, felelıs és integrált megközelítésének” koncepcióját veszélyezteti az azon nanoanyagok használatára és biztonságosságára vonatkozó információ hiánya, amelyeket már forgalomba hoztak, különösen a fogyasztók közvetlen kitettségével járó, érzékeny alkalmazási területeken;

5. felkéri a Bizottságot, hogy két éven belül vizsgáljon felül minden vonatkozó jogszabályt annak érdekében, hogy gondoskodjon a biztonságról a termékekben lévı, az életciklusuk során az egészséget, a környezetet és a biztonságot potenciálisan befolyásoló nanoanyagok valamennyi alkalmazása tekintetében, továbbá biztosítsa, hogy a jogszabályi rendelkezések és a végrehajtási eszközök figyelembe vegyék a nanoanyagok azon sajátos tulajdonságait, amelyeknek a munkavállalók, a fogyasztók és/vagy a környezet ki lehetnek téve;

6. hangsúlyozza, hogy e felülvizsgálat nem csupán az emberi egészség és a környezet megfelelı védelme érdekében fontos, hanem biztonságot és kiszámíthatóságot nyújt a gazdasági szereplık számára és növeli a közbizalmat;

7. kéri a nanoanyagok átfogó, tudományos fogalommeghatároásának bevezetését a közösségi jogszabályokban a vonatkozó horizontális és ágazati jogszabályok nanoanyagokkal kapcsolatos módosításainak részeként;

8. felkéri a Bizottságot, hogy mozdítsa elı a nanoanyagok harmonizált

300 /PE 425.403

HU

fogalommeghatározásának elfogadását nemzetközi szinten, valamint igazítsa ki a vonatkozó európai jogszabályi keretet ennek megfelelıen;

9. úgy véli, hogy különösen fontos a nanoanyagok kifejezett kezelése legalább a vegyi anyagokról (REACH, biocidek) és az élelmiszerekrıl (élelmiszerek, élelmiszer-adalékanyagok, a géntechnológiával módosított szervezetekbıl elıállított élelmiszer- és takarmánytermékek) szóló jogszabályok, a munkavállalók védelmével kapcsolatos vonatkozó jogszabályok, valamint a levegı- és vízminıséggel és a hulladékokkal kapcsolatos jogszabályok alkalmazási körében;

10. kéri a „kötelezı gondosság” követelményének alkalmazását azon gyártók esetében, akik nanoanyagokat kívánnak forgalmazni; továbbá felszólítja ıket, hogy csatlakozzanak a felelıs nanotudományi és nanotechnológiai kutatásokra vonatkozó magatartási kódexhez;

11. külön felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a REACH felülvizsgálatának szükségességét többek között az alábbiakra való tekintettel:

– az egy tonnánál kisebb mennyiségben elıállított vagy behozott nanoanyagok egyszerősített nyilvántartásba vétele,

– valamennyi nanoanyag új anyagként való felfogása,

– a kémiai biztonságosságról szóló jelentés valamennyi regisztrált nanoanyag esetében az expozíció értékelésével,

– bejelentési kötelezettség az összes önmagában, készítményekben vagy árucikkekben forgalomba hozott nanoanyag esetében,

12. külön felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok felülvizsgálatának szükségességét többek között az alábbiakra való tekintettel:

– a nanoanyagok külön tételként való szerepeltetése a hulladékok 2000/532/EK határozat alapján létrehozott listáján1,

1 A hulladékjegyzéknek a hulladékokról szóló 75/442/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének a) pontja

értelmében történı meghatározásáról szóló 94/3/EK határozat, valamint a veszélyes hulladékok jegyzékének a veszélyes hulladékokról szóló 91/689/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének (4) bekezdése értelmében történı meghatározásáról szóló 94/904/EK tanácsi határozat felváltásáról szóló, 2000. május 3-i 2000/532/EK bizottsági határozat (HL L 226., 2000.9.6., 3. o.).

PE 425.403\ 301

HU

– a hulladékok hulladéklerakókban történı átvételére vonatkozó, a 2003/33/EK határozatban szereplı kritériumok felülvizsgálata1,

– a hulladékégetésre vonatkozó kibocsátási határértékek felülvizsgálata a részecskeszámon és/vagy a felszín nagyságán alapuló mértékrendszer szerinti, tömegen alapuló mérések kiegészítése céljából;

13. külön felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg kéri kifejezetten a levegıvel és vízzel kapcsolatos jogszabályokban szereplı kibocsátási határértékek és környezeti minıségi szabványok felülvizsgálatának szükségességét a részecskeszámon és/vagy a felszín nagyságán alapuló mértékrendszer szerinti, tömegen alapuló mérések kiegészítése céljából a nanoanyagok megfelelı figyelembevétele érdekében;

14. hangsúlyozza, hogy fontos, hogy a Bizottság és/vagy a tagállamok a nanoanyagok tekintetében biztosítsák a munkavállalók egészségével és biztonságával kapcsolatos közösségi jog elveinek való maradéktalan megfelelést és ezen elvek végrehajtását, beleértve az egészségügyi és biztonsági szakemberek megfelelı képzését a nanoanyagoknak való, esetlegesen káros kitettség megelızése érdekében;

15. külön felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a munkavállalók védelmével kapcsolatos jogszabályok felülvizsgálatának szükségességét többek között az alábbiakra való tekintettel:

– nanoanyagok zárt rendszerekben vagy olyan módokon történı alkalmazása, amelyek kizárják a munkavállalók expozícióját addig, amíg nem lehetséges megbízhatóan kimutatni és ellenırizni az expozíciót;

– a nanotechnológia és a nanoanyagok alkalmazása nyomán a termelık és a munkáltatók felelısségének egyértelmő meghatározása,

– annak megállapítása, hogy számba vették-e a kitettség összes formáját (belélegzés, a bırrel való érintkezés és más);

16. felkéri a Bizottságot, hogy 2011 júniusa elıtt hozza létre az európai piacon jelenlévı nanoanyagok különféle típusainak és felhasználásainak nyilvántartását, és – tiszteletben tartva az indokolt kereskedelmi titkokat, így például recepteket – e nyilvántartást hozza nyilvánosságra; felkéri továbbá a Bizottságot, hogy ezzel egyidejőleg tegyen jelentést ezen nanoanyagok biztonságosságáról;

17. ismételten felhív a fogyasztóknak a nanoanyagok fogyasztási cikkekben történı alkalmazásával kapcsolatos tájékoztatására: az anyagokban, keverékekben vagy cikkekben nanoanyag formájában jelen lévı minden összetevıt egyértelmően fel kell tüntetni a termék címkéjén (pl. az összetevık listáján az ilyen összetevık nevét zárójelben a „nano” kifejezésnek kell követnie);

18. kéri a 2006/114/EK irányelv maradéktalan végrehajtását annak biztosítása érdekében, hogy ne készüljön megtévesztı reklám a nanoanyagokról;

1 A Tanács határozata (2002. december 19.) a hulladékok hulladéklerakókban történı átvételének

kritériumairól és eljárásairól az 1999/31/EK irányelv II. mellékletének 16. cikke alapján (HL L 11., 2003.1.16. 27. o.)

302 /PE 425.403

HU

19. kéri a nanoanyagok veszélyének és a munkavállalókra, a fogyasztókra és a környezetre gyakorolt hatásainak értékelésére vonatkozó, teljes életciklusukra kiterjedı – beleértve a lehetséges baleseteket is – multidiszciplináris megközelítést alkalmazó, megfelelı vizsgálati eljárások és metrológiai szabványok mielıbbi kidolgozását;

20. kéri a nanoanyagok életciklusuk során tapasztalható környezeti, egészségi és biztonsági aspektusaira vonatkozó kutatások finanszírozásának jelentıs növelését, pl. külön európai alap létrehozása révén a hetedik kutatási keretprogramon belül; kifejezetten kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a 7. keretprogram értékelési kritériumait annak érdekében, hogy a 7. keretprogram lényegesen több olyan kutatást vonzzon és finanszírozzon, amely a nanoanyagok értékelésére vonatkozó tudományos módszertan javítására irányul;

21. kéri a Bizottságot, hogy vagy meglévı mechanizmusok alkalmazásával (pl. a REACH nanoanyagokkal foglalkozó illetékes hatóságok alcsoportja) vagy adott esetben új mechanizmusok kialakításával mozdítsa elı a tagállamok közötti koordinációt és cseréket a nanoanyagokkal kapcsolatos kutatás és fejlesztés, kockázatértékelés, iránymutatások kidolgozása és szabályozás területén;

22. kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mielıbb javasolják egy állandó, független európai hálózat létrehozását, amelynek feladata a nanotechnológiák és nanoanyagok felügyelete lenne, valamint javasoljanak e felügyelet módszereivel (nevezetesen a metrológiával, felderítéssel, toxicitással és járványtannal) foglalkozó alapkutatási és alkalmazott kutatási programot;

23. kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy indítsanak az egész EU-ra kiterjedı nyilvános vitát a nanotechnológiákról és nanoanyagokról, valamint a nanoanyagokkal kapcsolatos szabályozási szempontokról;

24. elismeri, hogy fel kell számolni a szabadalmakhoz való hozzáférés akadályait különösen a mikro- és kis- és középvállalkozások esetében, és egyúttal kéri, hogy a szabadalmi jogokat korlátozzák a nanoanyagok bizonyos alkalmazásaira és elıállítási módszereire, és csak kivételes esetben terjesszék ki magukra a nanoanyagokra, ezáltal elkerülve az innovációk megfojtását;

25. úgy véli, hogy megfelelı idıben szigorú etikai útmutatást kell kidolgozni, különösen a nanomedicinára vonatkozóan, amely magában foglalja a magánélet tiszteletben tartását, a szabad és tájékozott beleegyezést, az emberi testet érintı nem terápiás célú beavatkozások korlátait, ugyanakkor ösztönözve ezt az ígéretes interdiszciplináris területet, amely olyan úttörı technológiákat fejleszt ki – mint például a molekuláris képalkotás és diagnosztika –, amelyek látványosan elımozdíthatják a korai diagnózist és számos betegség intelligens és hatásos kezelését; kéri az új technológiák etikájával foglalkozó európai csoportot, hogy fejtse ki véleményét e témával kapcsolatban a nanomedicina etikai vonatkozásairól szóló 2007. január 17-i, 21. számú véleményükre támaszkodva, illetve figyelembe véve az EU nemzeti etikai testületei által kibocsátott etikai véleményeket, valamint a nemzetközi szervezetek, például az UNESCO munkáját;

26. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fordítsanak külön figyelmet a nanotechnológia fejlesztésének társadalmi dimenziójára; megállapítja továbbá, hogy a lehetı legkorábbi szakasztól kezdve biztosítani kell az érintett szociális partnerek aktív

PE 425.403\ 303

HU

részvételét;

27. felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az olyan jogszabályok felülvizsgálatának szükségességét, amelyek az égési folyamatok melléktermékeiként, költséghatékony módon, véletlenül keletkezı nanoanyagokkal foglalkoznak;

28. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

304 /PE 425.403

HU

P6_TA-PROV(2009)0329

Éves vita a 2008-ban elért haladásról a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térségben

Az Európai Parlament 2009. április 24-i állásfoglalása a szabadság, a biztonság és a jogérvényesülésen alapuló térség megvalósulását illetıen elért 2008. évi haladásról szóló éves vitáról (az EU-Szerzıdés 2. és 39. cikke)


– tekintettel az EU-Szerzıdés 2., 6. és 39. cikkére, valamint az EK-Szerzıdés 13., 17–22., 61–69., 255. és 286. cikkére, amelyek az EU és a Közösség mint a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térség fejlıdésének legfontosabb jogalapját képezik,

– tekintettel a Tanácshoz (B6-0489/2008) és a Bizottsághoz (B6-0494/2008) intézett, a 2008. december 17-i plenáris ülésen megvitatott szóbeli választ igénylı kérdésekre,


A. mivel az Amszterdami Szerzıdés hatálybalépése után tíz évvel:

– a jog érvényesülésével, a szabadsággal és a biztonsággal kapcsolatos uniós vívmányok jelentıs mértékben bıvültek, megerısítvén a tagállamok azon döntését, hogy az Európai Unió intézményeit az uniós polgárok szabadságának, biztonságának és a jog érvényesülésének biztosítására széles körben bevonják az e területre vonatkozó döntéshozatalba,

– az uniós polgárok az Eurobarométer idıszakos felmérései szerint egyre inkább úgy érzik, hogy az uniós szintő fellépések hozzáadott értéket képviselnek a pusztán nemzeti szintőekhez képest, és a polgárok kétharmada támogatja azokat az uniós szintő intézkedéseket, amelyek az alapvetı jogok (többek között a gyermekek jogainak) védelmét, valamint a szervezett bőnözés és a terrorizmus elleni küzdelmet segítik elı, és mindössze 18%-uk véli úgy, hogy az uniós szintő fellépés nem jár további haszonnal,

B. mivel a fent említett pozitív tényezık nem ellensúlyozzák:

– az uniós döntéshozatali folyamat állandó jogi gyengeségét és összetettségét, különösen a büntetıügyekben folytatott rendırségi és igazságügyi együttmőködés területén, amelyhez uniós szinten nem áll rendelkezésre megfelelı demokratikus és bírósági ellenırzés,

– a tagállamok többségének attól való vonakodását, hogy az alapvetı jogokkal és a polgárok jogaival kapcsolatos politikákat megerısítsék; ugyanakkor egyre fontosabbnak tőnik, hogy az ugyanazon tagállamon belüli kettıs normák elkerülése érdekében ne csupán a határokon átnyúló esetek kerüljenek a középpontba,

PE 425.403\ 305

HU

– egy közös uniós bevándorlási és menekültügyi politika kialakításának és helyes végrehajtásának további szükségét, ami a hágai programban és az Európai Bevándorlási és Menekültügyi Paktumban megállapított menetrendhez képest késedelmet szenved,

– azokat a nehézségeket, amelyekkel a Bizottság szembesül a közelmúltban elfogadott számos közösségi jogszabály idıben történı és megfelelı átültetésének biztosítása során, amivel egyidejőleg jelentıs mennyiségő levelezést és panaszt, valamint a jogsértési esetek növekvı számát is kell kezelnie,

– az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek szélesebb körő bevonásának szükségességét az uniós jogszabályok valós hatásainak értékelésébe,

– a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térség valamennyi politikájában a civil társadalom képviselıi és egyéb érintettek hálózatának még mindig nem megfelelı fejlettségét; érdemes megjegyezni, hogy a tagállamok igazságügy-miniszterei csak nemrégiben határozták el, hogy olyan hálózatot hoznak létre, amelynek célja nemzeti jogszabályaik kölcsönös erısítése, és hogy ugyanezt a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése térségének egyéb területein is meg kellene tenni,

– az uniós ügynökségek közötti együttmőködés lassú fejlıdését, továbbá hogy fennáll a veszély, hogy az egyéb uniós szintő operatív testületek számának megsokszorozódásával a helyzet még összetettebbé válik,

C. mivel fontos emlékeztetni:

– a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térség megvalósulását illetıen elért 2007. évi haladásról szóló éves vitáról szóló 2008. szeptember 25-i állásfoglalás ( az EU Szerzıdés 2. és 39. cikke)1 Parlament általi elfogadása után, illetve a 2008. decemberi plenáris ülésen az alapvetı jogok Európai Unión belüli védelmérıl és a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térségben elért haladásról folytatott vita során a Tanács és a Bizottság által elfoglalt óvatos álláspontra,

– arra, hogy a nemzeti parlamentek támogatják a szélesebb körő parlamentközi együttmőködést, különösen a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térség területén, amint azt jól szemlélteti részvételük az általános vitákban, valamint egyedi alkalmakkor, például az átláthatósággal kapcsolatos uniós szabályok felülvizsgálatával, a terrorizmus elleni küzdelemrıl szóló, 2002. június 13-i 2002/475/IB tanácsi kerethatározattal2, az új uniós PNR-jogszabállyal3, az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történı szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel4, a menedékkérık

1 Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0458. 2 HL L 164., 2002.6.22., 3. o. 3 Az utas-nyilvántartási adatok (PNR) bőnüldözési célú felhasználásáról szóló tanácsi

kerethatározatra irányuló javaslat (COM(2007)0654). 4 HL L 158., 2004.4.30., 77. o.

306 /PE 425.403

HU

befogadása minimumszabályainak megállapításáról szóló, 2003. január 27-i 2003/9/EK tanácsi irányelv értékelésével1 és a büntetı- és polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttmőködés végrehajtásával kapcsolatban,

1. felhívja azokat a tagállamokat, amelyek még nem ratifikálták a Lisszaboni Szerzıdést, hogy ezt mielıbb tegyék meg, mivel ez megoldja majd a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése térségének területén fennálló legfontosabb hiányosságokat azáltal, hogy:

– egységesebb, átláthatóbb és jogilag megfelelı keretet hoz létre,

– megerısíti az alapvetı jogok védelmét, kötelezıvé téve az Európai Unió Alapjogi Chartáját (a Charta), és lehetıvé téve az EU számára, hogy csatlakozzék az emberi jogok és alapvetı szabadságjogok védelmérıl szóló európai egyezményhez,

– jogokkal ruházza fel az uniós polgárokat és a civil társadalmat a jogalkotási folyamatba való bevonásuk és az Európai Unió Bíróságához való szélesebb körő hozzáférésük biztosítása révén,

– bevonja az Európai Parlamentet és a nemzeti parlamenteket az uniós politikák értékelésébe, ezáltal elszámoltathatóbbá teszi az európai és a nemzeti közigazgatást;

2. felhívja az Európai Tanácsot, a Tanácsot és a Bizottságot, hogy:

a) hivatalosan vonják be az újonnan megválasztott Európai Parlamentet a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térségre vonatkozó következı, a 2010–2014 közötti idıre szóló többéves program elfogadásába, mivel e programot a Lisszaboni Szerzıdés hatálybalépése után jórészt a Tanács és a Parlament fogja végrehajtani az együttdöntési eljárásnak megfelelıen; mivel egy ilyen többéves programnak jóval túl kell mutatnia a tanácsi „jövı munkacsoportok” jelentéseiben szereplı javaslatokon, be kell vonni a nemzeti parlamenteket is, hiszen jelentıs szerepet kell betölteniük a célkitőzések meghatározásában és azok nemzeti szintő végrehajtásában;

b) összpontosítsanak a jövıbeli többéves programra, elsısorban pedig az alapvetı jogok és a polgári jogok helyzetének javítására, amint azt az alapvetı jogok helyzetérıl az Európai Unióban (2004–2008) szóló, 2009. január 14-i jelentésében2 a közelmúltban javasolta, azáltal, hogy továbbfejlesztik a Chartában rögzített, az intézmények által 2000-ben Nizzában, majd 2007. december 12-én Strasbourgban kinyilvánított célkitőzéseket és alapelveket;

3. sürgısnek és helyénvalónak véli, hogy a Bizottság:

a) sürgıs kezdeményezéseket tegyen a polgárokat megilletı jogok – így a diplomáciai és konzuli védelemhez, valamint a szabad mozgáshoz és letelepedéshez való jog – védelmének javítására;

1 HL L 31., 2003.2.06., 18. o. 2 Elfogadott szövegek, P6_TA(2009)0019.

PE 425.403\ 307

HU

b) mechanizmust dolgozzon ki a polgároknak az uniós polgárság tartalmi meghatározásába való szélesebb körő bevonására, konzultációs mechanizmus kifejlesztése és az érintettek hálózatainak támogatása révén;

c) teljes programot terjesszen elı az alperesek eljárási jogainak megerısítését célzó uniós intézkedésekre és a tárgyalást megelızı, illetve azt követı szakaszhoz szükséges garanciákra, különösen azon esetekben, amikor nem az érintett ország állampolgáráról van szó, továbbá általánosságban fejlessze az EU büntetı igazságszolgáltatás és a biztonsági intézkedések átvilágítását a polgárokat megilletı jogok tekintetében;

d) rendszeresen győjtse és tegye közzé a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térséggel kapcsolatos fıbb politikák fejlıdésével kapcsolatos valamennyi lényeges semleges adatot – ideértve a migrációs mozgásokra, a szervezett bőnözés és fıként a terrorizmus alakulására vonatkozókat (lásd az EU 2008-as szervezett bőnözésre vonatkozó fenyegetésértékelését (OCTA) és az Europol által 2008-ban készített, „A terrorizmus helyzete az EU-ban és 2008-as elırejelzési jelentés” címő dokumentumot (TE-SAT));

e) a lehetı leghamarabb mutassa be az európai uniós „kék kártya” harmadik országokbeli munkavállalói kategóriáiról, köztük az idénymunkásokról, a vállalatokon belül áthelyezett személyekrıl és a fizetett gyakornokokról szóló, valamint a FRONTEX megbízatásáról szóló, kidolgozás alatt álló jogi eszközöket; különösen biztosítsa, hogy a FRONTEX megfelelı forrásokkal rendelkezzen céljai eléréséhez, valamint hogy a Parlament teljes körő tájékoztatást kapjon a bevándorlással kapcsolatban harmadik országokkal kötendı megállapodásokról folytatott tárgyalásokról;

f) dolgozzon ki Európa számára egy belsı, a nemzeti biztonsági terveket kiegészítı biztonságpolitikát annak érdekében, hogy az uniós polgároknak és a nemzeti parlamenteknek világos képe legyen az unió fellépéseinek hozzáadott értékérıl; erısítse meg különösen a szervezett bőnözés egyes formái – így a számítógépes bőnözés, az emberkereskedelem, a gyermekek szexuális kizsákmányolása és a korrupció – elleni küzdelemmel kapcsolatos uniós politikát azáltal, hogy hathatós intézkedéseket hoz és a mérhetı eredmények elérésére minden rendelkezésre álló együttmőködési eszközt bevet, beleértve a nemzetközi bőnszervezetek pénzeszközeinek és vagyonának elkobzásáról, valamint azok szociális célokra való felhasználásáról szóló jogi eszköz elfogadására irányuló intézkedéseket is;

g) folytassa a bírósági határozatok kölcsönös elismerése elvének érvényesítését mind a polgári, mind a büntetıjogi igazságszolgáltatás területén, a bírósági eljárás minden szakaszában, különösen a büntetı igazságszolgáltatás vonatkozásában annak biztosítására, hogy a bizonyítékok elismerésére és kölcsönös elfogadására egy egész EU-ra kiterjedı rendszer jöjjön létre, amely teljes mértékben tiszteletben tartja az alapvetı jogokat;

h) a kölcsönös elismerés fejlesztését egészítse ki olyan intézkedésekkel, amelyek megerısítik a kölcsönös bizalmat, különösen azáltal, hogy valamelyest közelítik egymáshoz a büntetı anyagi jogot és a büntetıeljárási jogot, az eljárási jogokat, javítják az igazságszolgáltatási rendszerek mőködésének kölcsönös értékelését és tökéletesítik az igazságszolgáltatási szakmán belüli kölcsönös bizalom megerısítésének módozatait, például az igazságügyi képzés bıvítése és a hálózatok kialakításának támogatása révén;

308 /PE 425.403

HU

i) dolgozzon ki hiteles politikán alapuló, átlátható és hatékony uniós külsı stratégiát a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térségére vonatkozóan, különösen azon területeken, amelyeken a Közösség kizárólagos hatáskörrel rendelkezik, például a visszafogadási megállapodások, a külsı határok védelme és a vízumpolitika terén (mint az USA vízummentessége ügyében is);

j) felkéri a Tanácsot a Parlamenttel történı rendszeres konzultációra a bőnügyekkel kapcsolatos rendırségi és igazságügyi együttmőködésre vonatkozó nemzetközi megállapodások esetében is, mivel ennek a Tanács által a közelmúltban történt elutasítása ellentétes a lojális együttmőködés és az EU demokratikus elszámoltathatóságának elvével; felhívja a Bizottságot, hogy különösen ismertesse a harmadik országokkal a kölcsönös bőnügyi jogsegélyrıl és kiadatásról kötött megállapodásokkal kapcsolatos külön EU politika kidolgozásának jelenlegi kritériumait, figyelembe véve az uniós polgárok és az érintett harmadik ország állampolgárai közötti megkülönböztetésmentesség elvét;

k) külön jogszabályt vezessen be, amely diplomáciai és konzuli védelmet biztosít valamennyi uniós polgár számára attól függetlenül, hogy a szóban forgó tagállam rendelkezik-e képviselettel a harmadik ország területén;

l) terjesszen elı új javaslatokat annak érdekében, hogy eleget tegyen a Bíróság azon ítéleteinek, amelyeket a természetes és jogi személyek vagyonának befagyasztásával kapcsolatban az alapvetı jogok védelmérıl hozott, tekintettel a terrorizmus elleni küzdelem érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekrıl szóló, 2001. december 27-i 2580/2001/EK tanácsi rendelet1 2. cikke (3) bekezdésének végrehajtásáról szóló tanácsi határozatok mellékleteiben felsorolt személyekkel kapcsolatos európai bírósági ítéletekre;

m) erısítse a tagállamok közigazgatása közötti kölcsönös bizalmat és szolidaritást a következık révén:

– az igazságügyi és rendırségi együttmőködés magasabb szintő minıségi normáinak2 meghatározása az Európa Tanáccsal együttmőködésben;

– a schengeni együttmőködéssel és a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatban már meglévı kölcsönös értékelési mechanizmusok megerısítése és demokratikusabbá tétele;

– a tagállamok között Schengen kapcsán létrehozott kölcsönös értékelési és segítségnyújtási modell kiterjesztése a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térségére vonatkozó valamennyi olyan politikára, amely más tagállamok vagy harmadik országok állampolgárait érinti (így például a migrációs és integrációs politikára, ugyanakkor a terrorizmus és radikalizálódás elleni programokra is);

n) biztosítsa a meglévı és a jövıbeli EU-ügynökségek – így az Europol, az Eurojust, a FRONTEX és a Cepol – szélesebb körő koordinációját és egymást kiegészítı jellegét, mivel e testületeknek túl kell lépniük a kezdetleges és bizonytalan együttmőködésen,

1 HL L 344., 2001.12.28., 70. o. 2 Az Európai Parlament ajánlása a Tanácshoz a büntetı igazságszolgáltatás minıségérıl és a

büntetıjognak a tagállamokban történı összehangolásáról (HL C 304 E, 2005.12.1., 109. o.).

PE 425.403\ 309

HU

és szorosabb kapcsolatokat kell kialakítaniuk a megfelelı nemzeti szolgálatokkal azáltal, hogy magasabb szintő hatékonysági és biztonsági normákat érnek el, valamint az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek számára elszámoltathatóbbakká és átláthatóbbakká válnak;

o) folyamatosan fejlessze és erısítse a határigazgatással kapcsolatos közös uniós politikát, kiemelve ugyanakkor annak szükségességét, hogy a határokkal kapcsolatos uniós stratégia tekintetében a lehetı leghamarabb meghatározásra kerüljön egy globális struktúra, valamint annak módja, hogy hogyan álljanak kölcsönhatásban egymással és mőködjenek egységként az egymáshoz kapcsolódó programok és projektek, a közöttük fennálló kapcsolatok optimalizálása és az esetleges párhuzamosságok vagy ellentmondások elkerülése érdekében;

4. sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen meg minden szükséges erıfeszítést a folyamatban lévı projektek befejezése és a Vízuminformációs Rendszer (VIS), valamint a Schengeni Információs Rendszer második generációja (SIS II) mielıbbi hatálybalépésének biztosítása érdekében;

5. javasolja, hogy a Bizottság tartózkodjon az új rendszerek, nevezetesen a be- és kilépési rendszer bevezetésérıl szóló jogalkotási javaslatok idı elıtti benyújtásától, mielıtt a VIS, valamint a SIS II megkezdené mőködését; hangsúlyozza, hogy fel kell mérni egy új rendszer felállításának tényleges szükségességét, tekintettel a már meglévı rendszerekkel való nyilvánvaló kölcsönhatásokra; alapvetı fontosságúnak tartja a meglévı rendszerek szükséges változtatásainak megvizsgálását, valamint alapos becslés készítését az egész folyamat tényleges költségeirıl;

6. felhívja a Bizottságot, hogy a fenti ajánlásokat, továbbá a Parlament által a 2008. szeptember 25-i és 2009. január 14-i állásfoglalásaiban, valamint az alábbi állásfoglalásokban megfogalmazott ajánlásokat foglalja bele a többéves programra vonatkozó javaslatába:

– 2009. április 2-i állásfoglalása1 az európai állampolgársággal kapcsolatos problémákkal és kilátásokkal;

– a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlı bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelv alkalmazásáról szóló, 2007. szeptember 27-i állásfoglalás2,

– az Európai Unió határigazgatása terén teendı újabb lépések elıkészítésérıl és harmadik országok hasonló tapasztalatairól szóló, 2009. március 10-i állásfoglalás3,

valamint

– a közös európai menekültügyi rendszer jövıjérıl szóló, 2009. március 10-i állásfoglalás4;

1 Elfogadott szövegek, P6_TA(2009)0204. 2 HL C 219. E, 2008.8.28., 317. o. 3 Elfogadott szövegek, P6_TA(2009)0085. 4 Elfogadott szövegek, P6_TA(2009)0087.

310 /PE 425.403

HU

7. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak.

PE 425.403\ 311

HU

P6_TA-PROV(2009)0330

A G20 csúcstalálkozó következtetései

Az Európai Parlament 2009. április 24-i állásfoglalása a G20-csoport 2009. április 2-i londoni csúcstalálkozójáról


– tekintettel a G20-csoport vezetıinek a 2009. április 2-i londoni csúcstalálkozón elfogadott nyilatkozatára (Globális terv a fellendülésrıl és reformról), valamint a pénzügyi rendszer megerısítésérıl és a nemzetközi pénzintézeteken keresztül történı forrásbiztosításról szóló nyilatkozatokra,

– tekintettel az OECD világfóruma által vizsgált jogrendszerekrıl szóló 2009. április 2-i jelentésre a nemzetközileg elfogadott adózási standardok végrehajtásáról, amely kérésre információcserét követel meg minden adóügyben a nemzeti adójog végrehajtása terén,

– tekintettel az Európai Tanács 2009. március 19–20-i ülésének elnökségi következtetéseire,

– tekintettel az „Impulzusok az európai gazdaság élénkítéséhez” címő, 2009. március 4-i bizottsági közleményre (COM(2009)0114),

– tekintettel az uniós pénzügyi felügyelettel foglalkozó, Jacques de Larosière által vezetett magas szintő munkacsoport 2009. február 25-i jelentésére,

– tekintettel „A pénzügyi válságtól a fellendülésig: európai cselekvési keret” címő, 2008. október 29-i bizottsági közleményre (COM(2008)0706),

– tekintettel az európai gazdasági fellendülés tervérıl szóló 2009. március 11-i állásfoglalására1,

– tekintettel „A fejlıdı országok támogatása a válság idején” címő, 2009. április 8-i bizottsági közleményre (COM(2009)0160),

– tekintettel a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2009. márciusban közzétett jelentésére a globális pénzügyi válság alacsony jövedelmő országokra gyakorolt hatásairól,

– tekintettel az ENSZ millenniumi fejlesztési céljaira és az uniós tagállamok az éhezés és a szegénység leküzdése melletti elkötelezettségére,

– tekintettel az ENSZ Környezetvédelmi Programja keretében készült, 2009. február 16-i „Kiút a válságból – lehetıség” címő jelentésre, amely sürgeti a G20-országokat, hogy álljanak elı egy „globális zöld New Deal”-lel,

– tekintettel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) „A pénzügyi és gazdasági

1 Elfogadott szövegek, P6_TA(2009)0123.

312 /PE 425.403

HU

válság: a tisztességes munka kilátásai” címő 2009. március 24-i jelentésére, amely sürgeti a G20-országokat, hogy terjesszenek elı a szociális gondoskodásra és a munkahelyteremtésre összpontosító, összehangolt ösztönzı csomagot,


A. mivel a világ egyre mélyebb recesszióba süllyed, melynek hatásait egyetlen ország és egyetlen ágazat sem kerülheti el, és mivel 2009-ben a gazdasági teljesítmény világszerte gyorsan csökken, és a legoptimistább elırejelzések szerint 2010-re is csak lassú fellendülés várható;

B. mivel a pénzügyi válság reálgazdaságra gyakorolt hatásai következtében kivételes gazdasági körülmények léptek fel, amelyek idıben történı, célzott, ideiglenes és arányos intézkedéseket és döntéseket tesznek szükségessé annak érdekében, hogy megoldások szülessenek a példa nélküli globális gazdasági és foglalkoztatási helyzetre;

C. mivel a nemzetközi és európai gazdaság visszaesése elleni küzdelem jelenlegi legnagyobb akadálya a pénzügyi és tıkepiacokon uralkodó bizalomhiány, valamint a növekvı munkanélküliség és a nemzetközi kereskedelem zsugorodása;

D. mivel a recessziót a lisszaboni és göteborgi célok, valamint a munkanélküliség és az éghajlatváltozás elleni küzdelem és az energiafogyasztás csökkentése melletti globális kötelezettségvállalások elımozdításának lehetıségeként kellene kiaknázni;

E. mivel az átfogó gazdaságélénkítési és reformterv a következı célokat foglalja magában: 1. a bizalom, a növekedés és a munkahelyek helyreállítása; 2. a pénzügyi rendszer javítása a hitelezés helyreállítása érdekében; 3. a pénzügyi szabályozás megerısítése és a bizalom újjáépítése; 4. a nemzetközi pénzintézetek reformja és támogatása a válság leküzdése és a jövıbeni válságok megelızése érdekében; 5. a globális kereskedelem és befektetések ösztönzése és a protekcionizmus elvetése a fellendülés megalapozása érdekében; és 6. befogadó, környezetbarát és fenntartható gazdaság kialakítása;

F. mivel a nemzetközi koordináció elengedhetetlen a globális gazdaság feltámasztásához, majd újjáépítéséhez;

G. mivel az euróövezeti tagság bizonyítottan javította az érintett tagállamok gazdasági stabilitását, ami a maastrichti kritériumoknak és a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseinek való megfelelés érdekében tett erıfeszítéseiknek, valamint gazdaságuk árfolyam-ingadozástól való védettségének köszönhetı;

H. mivel több tagállamban is súlyos problémák jelentkeztek a fizetési mérlegben, és néhány tagállamnak az IMF-tıl és az Európai Uniótól kellett segítséget kérnie;

I. mivel a Cotonoui Partnerségi Megállapodás szerinti AKCS–EU együttmőködés alapját a millenniumi fejlesztési céloknak, kiváltképpen pedig a rendkívüli szegénység és az éhínség felszámolásának kell képezniük;

J. mivel a pénzügyi válság következtében néhány adományozó ország csökkentette a fejlıdı országoknak nyújtott hivatalos fejlesztési támogatáshoz (ODA) való pénzügyi hozzájárulását és veszélybe sodorta a millenniumi fejlesztési célok elérése érdekében

PE 425.403\ 313

HU

tett erıfeszítéseket;

K. mivel az AKCS-országok a valutabevételeik több mint 50%-át kitevı áruexporttól függenek, és mivel a pénzügyi válság következtében számos fejlıdı országban csökken az export és a pénzbeáramlás, szőkül a hitelhez való hozzáférés, csökkennek a közvetlen külföldi befektetések és zuhan a termékek ára;

L. mivel az offshore központok az adó- és pénzügyi szabályok megkerüléséhez és kijátszásához hasonló visszaéléseket tesznek lehetıvé;

M. mivel a nemzetközi kereskedelem növekedése a hitel és a finanszírozás hiányában, valamint a világgazdaság általános lassulása következtében lassul;

N. mivel erıs többoldalú együttmőködésre van szükség a pénzügyi és gazdasági válság által kiváltott protekcionista intézkedések megelızése érdekében,

Általános megjegyzések

1. üdvözli a G20-ak átfogó gazdaságélénkítési és reformtervét; tudomásul veszi, hogy az átfogó terv összhangban van az Európai Unión belül már megtett erıfeszítésekkel, ezáltal elkerüli az egymás hatásait kioltó politikák ütközését; üdvözli, hogy a G20-ak felismerték, hogy a globális válság globális megoldást és integrált stratégiát követel a bizalom, a növekedés és a munkahelyek helyreállítása céljából; úgy véli, hogy e felismerést komolyan meg kell vizsgálni a G20-ak következı ülésén, amelyre 2009. ısz elején kerül sor;

2. úgy véli, hogy a világ vezetıinek nem az a feladata, hogy befoltozzák a jelenlegi pénzügyi és gazdasági rendszert, hanem hogy elismerjék, hogy a szabályozási kereten belül új egyensúlyt kell kialakítani, amely figyelembe veszi a környezeti és szociális fenntarthatóságot, a globális gazdaság újbóli növekedését és a munkahelyteremtést, valamint a társadalmi igazságosságot és részvételt, a jobb és mindenre kiterjedı szabályozást és ellenırzést és új szabályozási és irányítási keret kidolgozását sürgeti; úgy véli, hogy a G20-aknak foglalkozniuk kellett volna a globális kereskedelmi és pénzügyi egyenlıtlenségek problémájával, amely alapvetı szerepet játszott a jelenlegi gazdasági válság kialakulásában;

3. hangsúlyozza, hogy minden kötelezettségvállalást teljes mértékben tiszteletben kell tartani, és gyorsan és részletesen végre kell hajtani nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt, a bizalom újjáépítése és a hatékonyság maximalizálása érdekében; tudomásul veszi a Pénzügyi Stabilitási Testület (FSB) és az IMF kijelölését az elfogadott cselekvési tervvel kapcsolatban tett elırelépések nyomon követésére, és felkéri ıket, hogy jelentésüket mutassák be az Európai Parlamentnek;

4. hangsúlyozza, hogy a legfontosabb prioritás a reálgazdaság újbóli beindítása, a tıkepiacok és a hitelezés megfelelı mőködésének biztosítása, a foglalkoztatás fenntartása és ösztönzése, valamint az emberek védelme a válság negatív hatásaival szemben, különös tekintettel a legszegényebb és legsérülékenyebb csoportokra;

5. üdvözli, hogy a G20-ak elsısorban olyan, hiteleken és garanciákon alapuló megoldásokat választottak, amelyek maximalizálják a gazdasági hatásokat és segítik a több mint ezermilliárd dolláros programok kormányzati költségvetésekre gyakorolt

314 /PE 425.403

HU

hosszú távú hatásának csökkentését;

A növekedés és a munkahelyek helyreállítása

6. üdvözli azt a megállapodást, amely további 832 milliárd EUR pénzügyi forrást biztosít az IMF-nek, más pénzügyi intézményeknek és a kereskedelem finanszírozásának, valamint azt a kötelezettségvállalást, hogy kellı költségvetési erıfeszítést biztosítanak a hitelezés, a növekedés és a munkahelyek visszaállítására a világgazdaságban, biztosítva ugyanakkor a hosszú távú költségvetési fenntarthatóságot; megjegyzi azonban, hogy nem született megállapodás további európai pénzügyi ösztönzıkrıl; elismeri, hogy minden ország cselekvési mozgástere más és más, de valamennyinek cselekednie kell saját lehetıségein belül;

7. elismeri a központi bankok ezen erıfeszítésekben betöltött központi szerepét és a kamatlábak gyors csökkentését, valamint üdvözli a G20-csoport által a nemzeti valuták – ördögi kör kialakulásához vezetı – kompetitív leértékelésétıl való tartózkodásra vonatkozóan tett kötelezettségvállalást; üdvözli az EKB által a növekedés ösztönzése érdekében véghezvitt egymást követı kamatcsökkentéseket, valamint a bankközi hitelezés felélesztését célzó, rövid távú finanszírozási eszközök gyors rendelkezésre bocsátását; felhívja a figyelmet arra, hogy meg kell teremteni a megfelelı feltételeket a kamatcsökkentések hitelezıkre való továbbhárításának elısegítésére; felszólít minden ahhoz szükséges intézkedés megtételére, hogy a pénzügyi piacok megfelelı mőködése helyreálljon, ideértve a belföldi hitelezés és a nemzetközi tıkeáramlás mielıbbi helyreállítását;

8. aggodalommal veszi tudomásul az államadósság és a költségvetési hiány gyors növekedését; kiemeli a rendezett államháztartás mielıbbi létrehozásának és a hosszú távú költségvetési fenntarthatóság biztosításának fontosságát a jövıbeli generációk túlzott mértékő megterhelésének elkerülése érdekében, megjegyezve, hogy ezt az egyes országoknál a teljes eladósodottság összefüggésében kell megfontolni;

9. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a G20-csúcstalálkozó nem foglalkozott a globális egyenlıtlenségek kérdésével, amelyekben pedig a válság gyökerezik; rámutat arra, hogy a jövıbeni pénzügyi válságok megelızése érdekében a háttérben álló okokat (nevezetesen a túlzott kínai kereskedelmi többlettel finanszírozott túlzott amerikai kereskedelmi deficitet) kell megszüntetni, ami a banki és pénzügyi szabályozáson, valamint az intézményirányításon messze túlmutató következményekkel jár; úgy véli, hogy a válságra adott hatékony, többoldalú válasznak ki kell terjednie a valutaárfolyamok terén tapasztalható stabilitáshiány és nyersanyagárak volatilitása okainak többoldalú kereteken belüli kezelésére; sürgeti ezért az Európai Tanácsot, hogy G20-ak következı, New York-i csúcstalálkozója elıtt fogadjon el közös álláspontot e kérdések megoldása érdekében;

A pénzügyi felügyelet és szabályozás megerısítése

10. üdvözli a pénzügyi ágazat jobb szabályozására és a pénzügyi felügyelet erısítésére vonatkozó, az országok közötti nagyobb konzisztencián és rendszeres együttmőködésen alapuló közös megközelítést; sürgeti az összes kormányt, hogy a G20-ak ülésén vállalt kötelezettségeinek megfelelıen cselekedjen; úgy véli, hogy a G20-csúcstalálkozón született döntések és kötelezettségvállalások a minimumot, és nem a maximumot képviselik; üdvözli, hogy az EU nagyratörıbb a szabályozás és a

PE 425.403\ 315

HU

felügyelet célja és követelményei tekintetében;

11. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy visszaállítsák a pénzügyi ágazat iránti bizalmat, ami kulcsfontosságú a reálgazdaságnak nyújtott hitelezés, valamint a nemzetközi tıkeáramlások helyreállításához; hangsúlyozza, hogy sürgısen foglalkozni kell a hitelezést korlátozó, értékvesztett banki eszközökkel; sürgeti az EU kormányait és illetékes hatóságait, hogy eszközöljék ki a bankoknál, hogy azok teljes egészében és átlátható módon tegyék nyilvánossá mérlegük veszteségeit, figyelembe véve a közösségi bankszektorban az értékvesztett eszközök kezelésére vonatkozó bizottsági közleményt1, valamint hogy összehangolt módon lépjenek fel a versenyszabályok betartásával; felkéri a G20-ak kormányait, hogy hozzák nyilvánosságra, hogyan mőködnek és milyen eredményeket mutatnak fel az értékvesztett eszközökkel kapcsolatos programjaik; javasolja a lehetı legnagyobb fokú nemzetközi együttmőködést és a pénzügyi és szabályozási protekcionizmus elutasítását;

12. üdvözli a döntést, mely szerint valamennyi, a rendszer szempontjából fontos intézményt, piacot és eszközt (beleértve a fedezeti alapokat is) szabályozni és felügyelni kell, azonban úgy véli, hogy további lépésekre van szükség a mértéktelen spekuláció felszámolása érdekében, és hogy a szabályozásnak és felügyeletnek azokra a tevékenységekre is ki kell terjednie, amelyek mérete egyedileg nem tekinthetı rendszerszintőnek, azonban együtt potenciális veszélyt jelentetnek a pénzügyi stabilitásra; hangsúlyozza a nemzeti hatóságok közötti hatékony együttmőködési és információmegosztási mechanizmusok kialakításának szükségességét a határokon átnyúló hathatós felügyelet és a nyitott piacok megóvása érdekében;

13. helyesli a G20-ak azon döntését, hogy elfogadják a Basel II tıkére vonatkozó keretszabályozását, valamint azon erıfeszítéseiket, amelyek a prudenciális szabályozási normák mielıbbi megerısítésére irányulnak;

14. úgy véli, hogy a válságkezelés terén folytatott határokon átnyúló együttmőködésre vonatkozó elveket sürgısen és magas szinten kell érvényesíteni; a nemzeti pénzügyi rendszerek közötti egyre növekvı interakcióra tekintettel sürgeti az érintett hatóságok nemzetközi szintő együttmőködését a pénzügyi válságokra való felkészülés és azok kezelése céljából;

15. üdvözli a G20-ak azon döntését, hogy ösztönzik a tisztességességet és az átláthatóságot a pénzügyi piacokon, illetve a pénzügyi szereplık nagyobb fokú felelısségvállalását; üdvözli, hogy a G20-ak ígéretet tettek arra, hogy a pénzügyi szabályozás felülvizsgálata keretében fenntarthatóbb módon alakítják át a jutalmazási rendszereket, továbbá hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az ösztönzıket a hosszú távú teljesítményhez kössék, hogy elkerüljék az olyan ösztönzıket, amelyek felelıtlenségre késztetnek, valamint hogy az azonos feltételek biztosítása érdekében garantálják az új elveknek az egész ágazatban történı alkalmazását; rendkívül éber marad a pénzügyi intézmények bérezési és jutalmazási elveinek hatékony alkalmazása tekintetében, és szigorúbb intézkedések elfogadására szólít fel e területen;

16. üdvözli a hitelminısítı ügynökségekkel kapcsolatos intézkedéseket, melyek az átláthatóság fokozására és a nemzeti felügyeleti hatóságok közötti együttmőködés elımozdítására irányulnak; továbbra is aggódik amiatt, hogy nincs verseny ezen a

1 HL C 72., 2009.3.26., 1. o.

316 /PE 425.403

HU

területen, és jelentısen alacsonyabb piacra lépési korlátokat kér;

17. üdvözli az arra irányuló szándékot, hogy megegyezésre jussanak az egységes könyvviteli standardokról, sajnálja, hogy a FASB módosította a valósérték meghatározását az Egyesült Államok piaci szereplıi esetében, és sürgeti a Bizottságot, hogy módosítsa az IAS 39-et ennek megfelelıen, és ne várja meg ezzel az IASB döntését;

18. felhívja a következı G20-csúcstalálkozó résztvevıit, hogy állapodjanak meg összehangolt és kézzelfogható fellépésekben valamennyi adóparadicsom és laza szabályozású entitás megszüntetésében, valamint azon on-shore adózási és szabályozási kibúvók felszámolása érdekében, amelyek lehetıvé teszik a nagymértékő adóelkerülést a nagy pénzügyi központokban is; üdvözli a G20-ak nyilatkozatát a banktitokról, és az információk automatikus megosztását az adóelkerülés elleni küzdelem leghatékonyabb eszközének tekinti; javasolja, hogy az EU saját hatáskörében fogadjon el megfelelı jogi keretet az adóparadicsomokról, és hívja fel nemzetközi partnereit, hogy cselekedjenek hasonlóképpen;

Globális pénzügyi intézményeink megerısítése

19. teljes mértékben támogatja azt a döntést, mely szerint az elfogadott menetrend koordinálásában a központi szerepet az újonnan átnevezett és kibıvített Pénzügyi Stabilitási Testületre bíznák; támogatja a G20-ak azon döntését, hogy e testület számára erısebb intézményi alapot és nagyobb hatáskört biztosítanak; hangsúlyozza a közös elvek és annak biztosításának fontosságát, hogy a pénzügyi terület szabályai konvergáljanak, hogy fel lehessen venni a lépést a globális piaci szereplıkkel;

20. üdvözli és teljes mértékben támogatja az EUROLAT Parlamenti Közgyőlés által a latin-amerikai és európai uniós országokhoz intézett 2009. április 8-i kérést, hogy ezen országok együttesen lépjenek fel a területeiken mőködı adóparadicsomok megszüntetéséért és nemzetközi szinten cselekedjenek a többi adóparadicsom felszámolásáért, illetve az ezek szolgáltatásait igénybe vevı vállalatok és egyének megbüntetéséért;

21. üdvözli a G20-ak azon tervét, hogy megreformálják a nemzetközi pénzügyi intézményeket, és kéri e reformok mielıbbi elkezdését; a globális gazdasági és pénzügyi irányítás nagyratörı reformjára szólít fel, amelynek elı kell mozdítania a demokráciát, az átláthatóságot, az elszámoltathatóságot és biztosítania kell a nemzetközi gazdasági és pénzügyi intézmények politikái és eljárásai közti összhangot, és sürgeti az IMF és a Világbank hitelezési feltételeinek felülvizsgálatát;

22. felszólít továbbá a fejlıdı országok képviseletének erısítésére a nemzetközi pénzügyi intézményekben; üdvözli a nemzetközi pénzügyi intézmények vezetıinek nyílt, átlátható, érdemeken alapuló kiválasztási folyamata iránti elkötelezettséget; sürgeti ezért az EU-t, hogy egységes hangon szólaljon meg;

23. kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az IMF különleges lehívási jogának esetlegesen szükségessé váló, további összeggel történı kiegészítését, valamint kéri az EKB-t, hogy értékelje, milyen hatással lenne e növelés az árak világszintő stabilitására;

Ellenállás a protekcionizmusnak, a globális kereskedelem és befektetések támogatása

PE 425.403\ 317

HU

24. helyesli a G20-ak azon kötelezettségvállalását, hogy 850 milliárd dollárral megnövelik a globális pénzügyi intézmények számára rendelkezésre álló forrásokat a feltörekvı piacok és a fejlıdı országok növekedésének támogatása céljából; üdvözli az IMF forrásainak jelentıs növelését, amely szervezet a fizetési mérleg problémáival küzdı országok – köztük uniós tagállamok – legfontosabb pénzügyi támogatója, valamint a feltörekvı piacok és fejlıdı országok növekedését is támogatja;

25. üdvözli az IMF által az új rugalmas hitelkerete révén tett elırelépéseket, melynek során eltávolodott múltbeli elıíró és merev hitelnyújtási és feltételességi keretrendszerétıl, amit az IMF-nek a globális pénzügyi válság által az alacsony jövedelmő országokra gyakorolt hatásokról szóló jelentésében szereplı közelmúltbeli nyilatkozata is jól szemléltet, mely szerint „a kiadási politikák kialakítása során prioritást kell biztosítani a szociális programok megóvásának és bıvítésének, illetve a jóváhagyott befektetések végrehajtásának, valamint általánosságban a millenniumi fejlesztési célok elérésére irányuló lendület megırzésének”;

26. üdvözli, hogy megerısítették a millenniumi fejlesztési célok iránti elkötelezettségüket, valamint hogy ígéretet tettek arra, hogy további 50 milliárd dollárt bocsátanak rendelkezésre a szociális gondoskodás támogatása, a kereskedelem fellendítése és az alacsony jövedelmő országokban a fejlıdés megóvása céljára; felhív arra, hogy a kifizetéseket, amennyiben lehetséges, ne csupán kölcsönök, hanem közvetlen támogatások formájában osszák szét, hogy támogassák a szociális gondoskodást és élénkítsék a kereskedelmet;

27. sajnálja, hogy a G20-ak által a kereskedelemösztönzı támogatással és a hivatalos fejlesztési támogatással (ODA) kapcsolatban tett ígéretek nem kielégítıek; hangsúlyozza, hogy bár a sajtóközlemény felsorol olyan pénzügyi intézkedéseket, amelyek arra irányulnak, hogy növeljék a Világbankon és az IMF-en keresztül a fejlıdı világ számára nyújtott forrásokat, annak biztosítására nem vállaltak külön kötelezettséget, hogy a kereskedelemösztönzı támogatás kiegészítı finanszírozást jelentsen;

28. üdvözli az arra vonatkozó ígéretet, hogy tovább támogatják a globális kereskedelmet és befektetéseket; aggodalommal tölti el azonban a világkereskedelem visszaesése, amely a globális recesszió elmélyülésének veszélyét hordozza magában; hangsúlyozza a dohai forduló gyors és sikeres lezárásnak jelentıségét, amelynek célja a világkereskedelmi rendszer fejlıdı országokat sújtó egyensúlytalanságainak kiigazítása;

29. elveti a gazdasági visszaesés és a világkereskedelmi csökkenés ellenszereként alkalmazott protekcionizmus minden formáját mind a reálgazdaságban, mind a pénzügyi ágazatban;

30. felhívja a következı G20-csúcstalálkozót, hogy foglalkozzon a világkereskedelmi rendszer és a WTO vezetésének reformjával is a tisztességes kereskedelem támogatása, az észak és dél közötti fokozódó egyenlıtlenségek visszafordítása, a kereskedelmi, szociális és környezetvédelmi politikák közötti összhang növelése és a WTO demokratikusabbá, átláthatóbbá és elszámoltathatóbbá tétele érdekében;

31. felhívja az EU tagállamait, hogy tegyenek lépéseket és dolgozzanak ki eszközöket a fejlıdı országok válságának leküzdésére, hogy az EU összehangolt választ tudjon

318 /PE 425.403

HU

adni; kéri, hogy a fejlıdés finanszírozásáról szóló következı Monterrey-jelentés értékelje az ekként meghatározott lépések végrehajtását;

32. felhívja a figyelmet az elhúzódó élelmiszerválságra, amely azonnali lépéseket és reformokat igényel annak érdekében, hogy a fejlıdı országok mezıgazdasági termelése fenntarthatóvá váljon;

Méltányos és fenntartható fellendülés biztosítása mindenki számára

33. üdvözli, hogy a G20-ak elismerték a fenntarthatóbb globális gazdaság jelentıségét; hangsúlyozza továbbá, hogy kritikus fontosságú, hogy kötelezı erejő megállapodás szülessen az éghajlatváltozással kapcsolatban a közelgı koppenhágai konferencián; hangsúlyozza azonban, hogy a G20-ak vezetıinek fel kell ismerniük a globális fenntarthatóság kihívásainak, például a halászatot, az erdıket és a vizeket érintı kríziseknek a változatos természetét, amelyek a fejlıdı országokban élıket sújtják leginkább;

34. kéri a Bizottságot, hogy a fenntartható fejlıdési stratégia jövıjének mérlegelése kapcsán indítsa meg a szükséges eljárásokat annak érdekében, hogy az éghajlatváltozás következményeit teljes mértékben tekintetbe vegyék valamennyi meglévı politikában;

35. hangsúlyozza, hogy az energiaügyi és éghajlat-változási csomagot hatékonyan kell végrehajtani és hogy megújuló, ökoinnovatív, környezetbarát energiába és az energiahatékonyságba történı beruházásokra van szükség, ami 2010–2014 közötti idıszakra vonatkozó energiaügyi cselekvési terv központi eleme kell legyen;

36. kéri a G20-csúcstalálkozót, hogy vegye fontolóra az ILO által javasolt munkatervet a megfelelı munkahelyekrıl, amely egyszerre tartalmazza az emberi jogok egyetemes tiszteletben tartására irányuló kötelezettségvállalást a munkahelyeken, az alapvetı munkaügyi szabályozást és a gyermekmunka felszámolását;

o

o o

37. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Központi Banknak, a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak, valamint a G20 államok kormányainak és parlamentjeinek és a Nemzetközi Valutaalapnak.

PE 425.403\ 319

HU

P6_TA-PROV(2009)0331

A jólét és a stabilitás megszilárdítása a Nyugat-Balkánon

Az Európai Parlament 2009. április 24-i állásfoglalása a nyugat-balkáni országok stabilitásának és jólétének megszilárdításáról (2008/2200(INI))


– tekintettel az Európai Tanács 1993. június 21–22-i koppenhágai ülésének elnökségi következtetéseire,

– tekintettel a 2003. június 21-én Szalonikiben rendezett EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozón tett nyilatkozatra,

– tekintettel a Bizottság 2006. január 27-i, „A nyugat-balkáni országok az Európába vezetı úton: a stabilitás megszilárdítása és a jólét megteremtése” címő közleményére (COM(2006)0027),

– tekintettel az EU–Nyugat-balkáni nyilatkozatra, amelyet 2006. március 11-én Salzburgban valamennyi tagállam külügyminisztere, valamint a nyugat-balkáni államok külügyminiszterei egyhangúlag elfogadtak,

– tekintettel az Európai Tanács 2007. december 14-i és 2008. június 19–20-i ülésének elnökségi következtetéseire, továbbá az ehhez csatolt, a Nyugat-Balkánról szóló nyilatkozatra, valamint az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa 2007. december 10-i, 2008. február 18-i és 2008. december 8–9-i ülésének következtetéseire,

– tekintettel a Bizottság 2008. március 5-i, „Nyugat-Balkán: az európai perspektíva erısítése” címő közleményére (COM(2008)0127),

– tekintettel az EU elnöksége által tett, 2008. március 29-i, „Új hangsúly a Nyugat-Balkánon” címő brdói nyilatkozatra, amely hangsúlyozza, hogy a szaloniki menetrendnek és a salzburgi nyilatkozatnak új lendületre van szüksége,

– tekintettel a Bizottság bıvítési stratégiájára és az egyes országok elırehaladásáról szóló 2008. novemberi jelentéseire,

– tekintettel a konfliktus utáni helyzetekben a béke megszilárdulásának és az állam építésének kilátásairól szóló, 2008. december 18-i állásfoglalására1,

– tekintettel a Nyugat-Balkánnal fenntartott kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokról szóló, 2009. január 13-i állásfoglalására2,


– tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság

1 Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0639. 2 Elfogadott szövegek, P6_TA(2009)0005.

320 /PE 425.403

HU

véleményére (A6-0212/2009),

A. mivel a nyugat-balkáni országok vitathatatlanul Európa részét képezik, és mivel a régió országainak jövıje abban áll, hogy az Európai Unió teljes jogú tagállamaivá válnak,

B. mivel az uniós tagság és az ezzel járó elınyök kilátása garantálja legjobban a stabilitást, egyúttal ez a reformok fı hajtóereje a nyugat-balkáni országok, Európa egy olyan része számára, amelyet a távoli és közelmúltban háború, etnikai tisztogatás és önkényuralom egyaránt sújtott,

C. mivel az 1990-es évek háborúinak öröksége továbbra is komoly akadálya a tartós biztonság és a politikai stabilitás kialakításának a régióban; mivel ez az EU bıvítési politikáját új, egyedülálló kihívások elé állítja, és mivel megköveteli a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP)/az európai biztonsági és védelmi politika (EBVP) összes, az Unió rendelkezésére álló eszközének felhasználását a konfliktus utáni társadalmak szükségleteihez igazított átfogó megközelítés keretében,

D. mivel az EU egyes térségbeli partnerei és ezek szomszédjai között továbbra is megoldatlan problémák állnak fenn; mivel az EU és a nyugat-balkáni országok egyetértenek abban, hogy a jószomszédi viszonyok és a regionális együttmőködés továbbra is kulcsfontosságú tényezık az EU-tagsághoz való közeledés szempontjából,

1. rámutat arra, hogy az Európai Unió befolyása, illetve a stabilitás képviselıjeként és a reform hajtóerejeként betöltött szerepe a nyugat-balkáni országokban attól függ, hogy mennyire hiteles az a kötelezettségvállalása, hogy a régió azon országai számára, amelyek a koppenhágai kritériumoknak teljes mértékben eleget tesznek, lehetıvé teszi a teljes jogú EU-tagságot; hangsúlyozza ezért, hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak fenn kell tartaniuk szilárd elkötelezettségüket a nyugat-balkáni országokra kiterjedı, jövıbeni bıvítés mellett;

2. rámutat annak szükségességére, hogy a nyugat-balkáni országok sajátjukként fogadják el az Európai Unióhoz való közeledésüket; hangsúlyozza, hogy az integrációs folyamat erejének belülrıl kell fakadnia, és a sikeres csatlakozás az erıs civil társadalom, az alacsony fokú korrupció, valamint a tudásalapú gazdaságra és társadalomra történı általános áttérés függvénye;

3. rámutat arra, hogy a Lisszaboni Szerzıdés hatálybalépéséig a jelenlegi szerzıdések technikailag még lehetıvé teszik a további bıvítésekhez szükséges, nélkülözhetetlen intézményi kiigazításokat; úgy véli ugyanakkor, hogy a Lisszaboni Szerzıdés ratifikálása kulcsfontosságú;

4. hangsúlyozza, hogy a tagállamok nem késleltethetik indokolatlanul a bizottsági vélemény elkészítését azon potenciális tagjelölt országok tekintetében, amelyek benyújtották tagságra irányuló kérelmüket, továbbá sürgeti a Tanácsot és a Bizottságot, hogy megfelelı gyorsasággal kezeljék a közelmúltbeli, valamint jövıbeni kérelmeket;

5. hangsúlyozza, hogy a csatlakozási folyamatnak a feltételhez kötöttség elvének igazságos és szigorú alkalmazásán kell alapulnia, amelynek keretében minden országot kizárólag annak a fényében kell megítélni, hogy mennyire képes teljesíteni a koppenhágai kritériumokat, a stabilizációs és társulási folyamat feltételeit, valamint a

PE 425.403\ 321

HU

tárgyalások egy-egy meghatározott szakaszára vonatkozóan megállapított értékelési kritériumok mindegyikét, és hogy a csatlakozási folyamatot ebbıl következıen nem szabad lelassítani vagy meggátolni a korábban kitőzött követelményeket teljesítı országok esetében;

6. rámutat arra, hogy a csatlakozási folyamatban meg kell ırizni a világos regionális perspektívát, és törekedni kell az olyan helyzetek elkerülésére, amikor az integráció ütemének különbsége új akadályokat emel a régión belül, különös tekintettel a vízumliberalizáció folyamatára; támogatja a Regionális Együttmőködési Tanács által a regionális tulajdonosi szemlélet megerısítésében betöltött szerepet és az EU fı tárgyalójaként történı közremőködését a délkelet-európai regionális együttmőködéssel kapcsolatos kérdésekben;

7. felszólítja a tagállamok parlamentjeit, hogy haladéktalanul hagyják jóvá a jelenleg a ratifikációs eljárásban szereplı stabilizációs és társulási megállapodásokat;

8. hangsúlyozza, hogy valamennyi érintett félnek komoly erıfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy kölcsönösen elfogadható megoldásokat találjanak a tagállamok és a nyugat-balkáni országok közötti, illetve maguk a nyugat-balkáni országok közötti megoldatlan kétoldalú vitákra; ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy a jószomszédi kapcsolatok és egymás kulturális és történelmi örökségének elfogadása igen fontos a béke megırzése, valamint a stabilitás és a biztonság megszilárdítása érdekében; úgy véli, hogy a nyugat-balkáni országokkal folytatandó csatlakozási tárgyalások megnyitását és az egyes tárgyalási fejezetek megnyitását és lezárását nem szabad a kétoldalú vitákkal kapcsolatos kérdésekre hivatkozva akadályozni vagy gátolni, ezért az országoknak még a csatlakozási tárgyalások elıtt meg kell állapodniuk arról, hogy milyen eljárásokat vesznek igénybe a kétoldalú kérdések megoldására;

9. e tekintetben megemlíti bizonyos nyugat-balkáni országok azon döntését, hogy panaszt emelnek, illetve szakértıi véleményt kérnek a kétoldalú vitákkal kapcsolatban a Nemzetközi Bíróságtól; úgy véli, hogy az EU-nak mindent meg kell tennie a függıben levı kérdések átfogó és tartós megoldásának támogatása és elısegítése céljából;

10. szükségesnek véli a kultúrák közötti és az etnikumok közötti párbeszéd további elısegítését a múlt terheinek levetése és a balkáni régió országai közötti kapcsolatokban jelen lévı feszültségek felszámolás érdekében; úgy véli, hogy civil társadalmi szervezeteknek és az emberek közötti kapcsolatoknak (a nyugat-balkáni országok, illetve ezen országok és az EU között) jelentıs szerepük van a megbékélés, a kölcsönös megértés és a békés etnikumok közötti együttélés elısegítésében; ezért felszólítja a Bizottságot, hogy szenteljen nagyobb figyelmet a különbözı etnikai csoportok közti megbékélést, toleranciát és dialógust elısegítı kezdeményezéseknek, növelje ezek finanszírozását, és támogassa az etnikumok közti megállapodások végrehajtását;

11. teljes mértékben támogatja a régióban mőködı EBVP-missziókat és az EU különleges képviselıit, akik még mindig meghatározó szerepet töltenek be a stabilitás fenntartásában és a koppenhágai kritériumokat teljesítı, mőködıképes államok megteremtésére irányuló folyamatban elért elırehaladás szavatolásában; hangsúlyozza, hogy az EBVP-missziók, illetve a különleges képviselıi hivatalok mindaddig nem érhetnek véget, amíg megbízatásuk minden kétséget kizáróan nem teljesült;

322 /PE 425.403

HU

12. teljes mértékben támogatja az arra irányuló erıfeszítéseket, hogy 2010-re hozzanak létre egy átfogó nyugat-balkáni beruházási keretrendszert a Bizottság, a nemzetközi pénzügyi intézmények és az egyes adományozó országok által kínált támogatások és kölcsönök koordinálására; üdvözli az infrastrukturális projektek eszközét (IPF), és felhívja a figyelmet arra, hogy a közlekedés, a környezetvédelem, az energia és a szociális ágazat területén az IPF-projekteket egyértelmő regionális szemlélettel kell kialakítani és megvalósítani; hangsúlyozza a szorosabb koordináció szükségességét a Nyugat-Balkán számára nyújtott segítség tényleges kiegészítı jellegének, következetességének és hatékonyságának biztosítása érdekében; úgy véli, hogy ezeknek a koordinált kölcsön-/támogatási lehetıségeknek különösen azon potenciális tagjelölt országok felé kellene irányulniuk, amelyek nem jutnak támogatáshoz az elıcsatlakozási támogatási eszköz (IPA)1 mind az öt összetevıjébıl; hangsúlyozza az elıcsatlakozási támogatásokhoz való hozzáférésre vonatkozó legjobb gyakorlatok terén folytatott regionális együttmőködés fontosságát;

13. emlékeztet arra, hogy a gázszállítások kapcsán Oroszország és Ukrajna között 2009 januárjában lezajlott vita súlyos zavarokat okozott a nyugat-balkáni országok energiaellátásában; szorgalmazza, hogy uniós támogatással diverzifikálják a szállítási útvonalakat, és biztosítsák az energiahálózatok jobb összekapcsolását a térségben;

14. emlékeztet arra, hogy a közlekedési infrastruktúra fontos a gazdasági fejlıdés és a társadalmi kohézió szempontjából; ezért felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa megfelelı intermodális szállítási rendszer létrehozását az Európai Unió és a nyugat-balkáni térség országai között, és e térségen belül támogassa az áruk és személyek gyors és szabad mozgását, különösen a VII. páneurópai közlekedési folyosó fejlesztése révén;

15. üdvözli az IPA keretében létrehozott új civil társadalmi mechanizmust, és a civil társadalmi szervezetek számára elérhetı finanszírozás ebbıl eredı megháromszorozódását; szorgalmazza, hogy a Bizottság erısítse meg a civil társadalom fejlesztése iránti helyi elkötelezettséget, és teremtsen lehetıséget a helyi civil társadalmi szervezetekkel való rendszeres együttmőködésre és konzultációra annak érdekében, hogy véleményüket és szükségleteiket figyelembe lehessen venni az IPA keretében nyújtott támogatás tervezési és programozási szakaszaiban; sürgeti a Bizottságot, hogy az elıcsatlakozási alapokhoz való hozzáférésre vonatkozó legjobb gyakorlatok elterjesztésének eszközeként szorgalmazza egy civil társadalmi szervezetekbıl álló regionális vitafórum létrehozását;

16. szorgalmazza továbbá, hogy a Bizottság fordítson nagyobb figyelmet a régióban mőködı kis- és középmérető, illetve nem városi civil társadalmi szervezetek támogatására, konkrétan azáltal, hogy az ilyen szervezeteknek nagyobb részesedést ad a támogatásából, megkönnyíti az uniós támogatások pályázati eljárásait, felülvizsgálja a szabályokat és növeli a projektek társfinanszírozását a kis- és középmérető civil társadalmi szervezetek esetében;

17. hangsúlyozza a schengeni vízumrendszer nyugat-balkáni országok polgárai számára történı liberalizálásának fontosságát annak érdekében, hogy a régió lakosságát ezáltal jobban meg lehessen ismertetni az Európai Unióval; üdvözli a vízumliberalizációról

1 A Tanács 1085/2006/EK rendelete (2006. július 17.) egy elıcsatlakozási támogatási eszköz (IPA)

létrehozásáról (HL L 210., 2006.7.31., 82. o.).

PE 425.403\ 323

HU

szóló párbeszédet, és szorgalmazza, hogy a Tanács és a Bizottság a lehetı legátláthatóbb módon, világosan meghatározott értékelési kritériumokkal bonyolítsa le a folyamatot, hogy megkönnyítse a folyamat külsı ellenırzését, és növelje annak nyilvános elszámoltathatóságát;

18. rámutat, hogy a nehézkes vízumeljárás – amelyet a régióban mőködı konzulátusok és követségek személyzeti létszámhiányból adódó problémája tovább súlyosbít – alkalmas lehet arra, hogy a régióban ellenséges érzelmeket keltsen az EU-val szemben, éppen akkor, amikor kimondatlanul is az Unió népszerősége a reform egyik legnagyobb ösztönzıje;

19. ösztönzi a nyugat-balkáni országokat, hogy növeljék az egyéni menetrendekben megszabott követelmények teljesítésére irányuló erıfeszítéseiket az országukra vonatkozó vízumrendszer mihamarabbi megszüntetése érdekében; úgy véli, hogy ezen feltételek teljesítése kulcsfontosságú az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamatának felgyorsítása szempontjából; ezzel kapcsolatban úgy véli, hogy az elıcsatlakozási támogatási eszköznek támogatnia kell a kedvezményezett országok által a vízumliberalizációs menetrendben meghatározott követelmények teljesítésére tett erıfeszítéseket;

20. teljes mértékben támogatja az Erasmus Mundus program keretében a nyugat-balkáni országok hallgatóinak és kutatóinak szóló uniós tanulmányi és kutatási ösztöndíjak számának és támogatásának növelését annak érdekében, hogy megismertesse a nyugat-balkáni országok népeit és intézményeit az EU napirendjével, és erısítse a szakértelmet az oktatás terén; szorgalmazza, hogy a kedvezményezett országok tegyék meg az összes szükséges intézkedést – a reklám- és tájékoztató kampányokat is beleértve – annak érdekében, hogy polgáraik teljes mértékben kihasználhassák ezeket a lehetıségeket; felhívja az érintett országokat, hogy fokozzák az egész életen át tartó tanulás programjába való belépés kritériumainak való megfeleléshez szükséges elıkészítı igazgatási intézkedéseiket;

21. hangsúlyozza az oktatás és a képzés létfontosságú szerepét napjaink tudás alapú gazdaságaiban; ezzel összefüggésben hangsúlyozza a vállalkozói és az innovatív készségek erısítését és serkentését az oktatás valamennyi szintjén;

22. teljes mértékben támogatja a nyugat-balkáni országok részvételét a közösségi programokban és ügynökségekben; különösen felhívja a figyelmet az Energiaközösségrıl szóló Szerzıdésben való részvételükre és a Közlekedési Közösségrıl szóló Szerzıdésben való tervezett részvételükre mint a tagjelölt és potenciálisan tagjelölt országok közösségi struktúrákba való teljes integrációjának és a jogszabályok közösségi vívmányokkal való összehangolásának mintapéldáira a csatlakozási folyamat korai szakaszában;

23. hangsúlyozza, hogy a környezetvédelem a fenntartható fejlıdés fontos eleme a nyugat-balkáni régióban; felhívja a nyugat-balkáni kormányokat, hogy tartsák be a Délkelet-Európai Energiaközösség alapelveit és céljait, és ezáltal segítsék elı a hatékony és eredményes környezetvédelmi politikák és stratégiák az EU környezetvédelmi normáival és az EU éghajlatváltozással kapcsolatos politikájával összhangban való alkalmazását, különösen a megújuló energiaforrások tekintetében;

24. támogatja a regionális szintő parlamentközi párbeszédet, és hangsúlyozza annak

324 /PE 425.403

HU

fontosságát, hogy a nyugat-balkáni országok nemzeti parlamentjeit teljes mértékben bevonják az európai integráció folyamatába; úgy véli, hogy az Európai Parlamentnek és a tagállamok nemzeti parlamentjeinek fontos szerepet kell betölteniük a nyugat-balkáni országok parlamentjeivel való együttmőködésben és párbeszédben; úgy véli, hogy az Európai Parlament parlamentközi üléseinek jellegét javítani kell, hogy mőködıképes és hatékony rendszert biztosítsanak a koncentráltabb, a gyakorlatra több figyelmet fordító viták és mőhelyértekezletek megszervezésére;

25. hangsúlyozza a régión belüli és a nyugat-balkáni országok és az EU közötti kereskedelem összes vám- és nem tarifális jellegő akadályának csökkentésére irányuló erıfeszítések fontosságát, mint a gazdasági fejlıdés, a regionális integráció és az emberek közötti kapcsolatok elımozdításának egyik fı prioritását; hangsúlyozza a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) központi szerepét a kereskedelmi liberalizáció elımozdításában a régióban, és üdvözli a Bizottság által a CEFTA titkárságának nyújtott pénzügyi támogatást;

26. kifejezi szolidaritását a nyugat-balkáni országokkal a globális gazdasági válságban, és megerısíti támogatását a régió gazdasági és szociális konszolidációja iránt; üdvözli ezért a Bizottságnak az európai gazdasági fellendülés tervének Nyugat-Balkánra való kiterjesztésére irányuló közelmúltbeli javaslatát, és szorgalmazza, hogy a Bizottság továbbra is legyen éber, és szükség esetén fogadjon el megfelelı intézkedéseket annak érdekében, hogy garantálja a stabilizációs és társulási folyamat zökkenımentes folytatását;

27. szorgalmazza a CEFTA felei részérıl történt erıfeszítések folytatását a mezıgazdasági termékek kereskedelmének összes nem tarifális akadálya és a termékekre vonatkozó vámok és kontingensek csökkentése érdekében; felhívja a pán-euro-mediterrán csoport tagjait, hogy folytassák az együttmőködést a pán-euro-mediterrán diagonális kumulációs rendszernek a nyugat-balkáni országokra való kiterjesztését jelenleg akadályozó, megoldatlan kérdések rendezése érdekében;

28. felhívja a Tanácsot és a Bizottságot és, hogy hajtsa végre azokat a megfelelı intézkedéseket, amelyek a Nyugat-Balkáni országok világkereskedelmi és világgazdasági rendszerbe való szorosabb integrációjának elımozdítására irányulnak, különösen a WTO-hoz való csatlakozás révén; kiemeli, hogy a kereskedelem liberalizációját a szegénység és munkanélküliség visszaszorításának, illetve a gazdasági és szociális jogok támogatásának és a környezet tiszteletben tartásának kell kísérnie; felhívja a Bizottságot, hogy jóváhagyás céljából megfelelı idıben nyújtson be a Parlamenthez bármilyen új, a nyugat-balkáni országoknak nyújtandó különleges költségvetési támogatásra irányuló javaslatot;

29. felszólítja a térség államait, hogy a korrupció elleni küzdelmet kezeljék elsıdleges prioritásként, mivel a korrupció súlyosan gátolja a társadalmi haladást; felszólítja az említett államokat, hogy hozzanak meg minden szükséges intézkedést a szervezett bőnözés, valamint az ember- és kábítószer-kereskedelem leküzdésére;

30. szorgalmazza a regionális együttmőködési kezdeményezések uniós támogatásának folytatását a bel- és igazságügy (IB) területén és a jogi és igazságügyi harmonizációra irányuló erıfeszítéseket, amilyen többek között a Dél-Európai rendırségi együttmőködésrıl szóló egyezmény, a délkelet-európai bőnüldözési központ (SELEC) és a délkelet-európai ügyészségi tanácsadó csoport (SEEPAG); tudomásul veszi a

PE 425.403\ 325

HU

délkelet-európai ügyészi hálózat (PROSECO) részére, illetve a nemzetközi bőnüldözési koordinációs egységek (ILECU-k) létrehozásához nyújtott, folyamatban lévı és tervezett pénzügyi támogatást, és szorgalmazza, hogy a Bizottság hangolja össze ezeket a projekteket a fent említett kezdeményezésekkel;

31. szorgalmazza, hogy a Bizottság nevezzen meg kiemelt projekteket, és tisztázza az IB terén folytatott államközi és intézményközi együttmőködésben a különféle nemzeti és regionális intézményekkel szemben támasztott követelményeket; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az e-kormányzati kezdeményezésekhez adott EU-támogatás részeként kezdeményezéseket dolgozzanak ki az e-igazságügy terén, hogy javítsák az együttmőködést és fokozzák az átláthatóságot a jogi eljárásokban és a belsı közigazgatási rendszerekben;

32. bírálatának ad hangot a volt Jugoszlávia mindegyik országában hatályban lévı alkotmányos és/vagy jogi rendelkezéseket illetıen, amelyek tiltják azon állampolgáraik kiadatását, akik ellen vádemelést kezdeményeztek a régió más országában, valamint azokat a jogi akadályokat illetıen, amelyek gátolják a súlyos büntetıeljárások bíróságok közötti áthelyezését a régió különbözı országaiban; felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy sürgessék a régió országait, hogy tegyenek lépéseket az összes ilyen tilalom és jogi akadály összehangolt eltörlése érdekében;

33. rámutat arra, hogy a kiadatást korlátozó jogi rendelkezések elısegíthetik a magas szintő bőncselekmények, ezen belül az emberiség elleni bőncselekmények, a hadijog és a hadviselés szokásainak megsértése, a transznacionális szervezett bőnözés, a tiltott kereskedelem és a terrorizmus büntetlenségét, és hogy ezek a rendelkezések a sokat bírált, mégis folytatódó gyakorlat, a vádlott távollétében tartott tárgyalások fı okai közé tartoznak; támogatja a fenti jogi akadályok leküzdésére a nemzeti ügyészek által, pragmatikus együttmőködési intézkedések útján tett erıfeszítéseket; elismerıen nyilatkozik az Európai Biztonsági és Együttmőködési Szervezet (EBESZ) munkájáról az együttmőködés fokozása terén, és arra bátorítja a régió államait, hogy könnyítsék tovább a kölcsönös jogsegélyt és kiadatást, teljes mértékben tiszteletben tartva ugyanakkor az emberi jogi normákat és a nemzetközi jog normáit;

34. hangsúlyozza, hogy a volt Jugoszláviával foglalkozó Nemzetközi Büntetıtörvényszékkel (ICTY) való teljes körő együttmőködés – a még szökésben lévı, vád alá helyezett személyek letartóztatását és kiadatását, a bizonyítékok átadását, illetve a tárgyalási folyamat elıtt és közben való teljes körő együttmőködést illetıen – a csatlakozási folyamat alapvetı követelménye; szorgalmazza, hogy a Bizottság az ICTY-vel, az Európai Biztonsági és Együttmőködési Szervezettel és a régió kormányaival együtt támogassa a háborús bőnök és más, kisebb bőncselekmények miatti elszámoltathatóság eldöntésében részt vevı nemzeti bírói testületek kapacitásának és hatékonyságának megerısítésére irányuló kezdeményezéseket, és annak biztosítását, hogy a tárgyalásokat független és pártatlan módon, a nemzetközi jog szabályaival és normáival összhangban folytassák le;

35. megállapítja, hogy az oktatási programok sarkalatos szerepet játszanak a társadalmi integráció elımozdításában és az etnikai feszültségek csökkentésében; ezért felhívja a nyugat-balkáni államokat, hogy a polgári, emberi és demokratikus jogok mint európai alapértékek a megfelelı tantervbe való felvételével javítsák az oktatás minıségét, és vessenek véget az iskolai szegregációnak; rámutat arra, hogy a Nyugat-Balkánon az

326 /PE 425.403

HU

iskolai és egyetemi történelemoktatásnak megalapozott kutatásokon kell alapulnia, és tükröznie kell a régió különféle nemzeti és etnikai csoportjainak különbözı szempontjait ahhoz, hogy tartós eredményt lehessen elérni a megbékélés elımozdításában és az etnikumok közötti viszony javításában; teljes mértékben támogatja az olyan kezdeményezéseket, mint a Dél-Kelet-Európai Demokrácia és Megbékélés Központja által indított „Közös történelem” címő projekt, amelynek célja a Balkán történelmét több nézıpontból tárgyaló történelemtanítási anyagok megírása és terjesztése, és felhívja a régió illetékes minisztériumait, oktatási hatóságait és oktatási intézményeit, hogy támogassák a közös történelemtanítási anyagok használatát; felhívja a Bizottságot, hogy pénzügyileg és politikailag támogassa az ilyen kezdeményezéseket;

36. hangsúlyozza a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak megerısítését, védelmét és biztosítását szolgáló hatékony keretrendszer fontosságát a többnemzetiségő és a múltban széleskörő és szisztematikus etnikai eredető erıszakot elszenvedett régiókban; felhívja a régió kormányait, hogy fokozott erıfeszítésekkel törekedjenek annak biztosítására, hogy a kisebbségi és emberi jogok terén a gyakorlatban minden törvényt tiszteletben tartsanak, és hogy e jogok megsértése esetén megfelelı intézkedésekre kerüljön sor; szorgalmazza, hogy további erıfeszítések történjenek annak érdekében, hogy a kisebbségek befogadásának elısegítésére irányuló és a hátrányos helyzető kisebbségi csoportok (konkrétan a romák) helyzetét javító kezdeményezéseket megfelelıen finanszírozzák és hajtsák végre;

37. hangsúlyozza a nemek közötti egyenlıséget és a nık társadalomban betöltött szerepének megerısítését elımozdító programok összeállításának és végrehajtásának szükségességét a demokratikus szellem és az európai értékek melletti elkötelezettség garanciájaként;

38. rámutat arra, hogy a régió kormányai részérıl nagyobb erıfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy garantálni tudják a menekültek és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek fenntartható visszatérését – beleértve a tulajdon visszaszolgáltatását és ideiglenesen elfoglalt házak visszaadását –, összhangban a menekültek visszatérésérıl tartott regionális miniszteri konferencia által 2005. január 31-én kiadott szarajevói nyilatkozattal; szorgalmazza, hogy a Tanács és a Bizottság ragaszkodjon ahhoz, hogy a régió kormányai dolgozzanak ki és hajtsanak végre a visszatérık lakáshoz és szociális szolgáltatásokhoz való hozzájuttatására szolgáló programokat, és fokozott erıfeszítésekkel törekedjenek a visszatérı kisebbségek elleni megkülönböztetés leküzdésére; úgy véli, hogy ezeket az intézkedéseket még a szóban forgó országok tagjelöltté válása elıtt meg kell hozni, a csatlakozási folyamat során pedig mindenképpen végre kell hajtani;

39. aggodalmát fejezi ki a médiát az összes nyugat-balkáni államban érı politikai beavatkozás, az üzleti, politikai és médiaérdekek összekeveredése, valamint az oknyomozó újságírók elleni fenyegetés és zaklatás légköre miatt; felszólítja a nyugat-balkáni államokat, hogy teljes mértékben tartsák tiszteletben az újságírók és a független média demokratikus európai államokban legitim tekintélyként élvezett jogait;

40. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, Albánia, Bosznia-Hercegovina,

PE 425.403\ 327

HU

Horvátország, Koszovó, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró és Szerbia kormányainak és parlamentjeinek, az EBESZ soros elnökének, az EBESZ Parlamenti Közgyőlés soros elnökének, az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága elnökének, az Európa Tanács Parlamenti Közgyőlése elnökének, a Regionális Együttmőködési Tanács titkárságának, a volt Jugoszláviával foglalkozó Nemzetközi Büntetıtörvényszéknek, valamint a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás titkárságának.

328 /PE 425.403

HU

P6_TA-PROV(2009)0332

Bosznia-hercegovinai helyzet

Az Európai Parlament 2009. április 24-i állásfoglalása a bosznia-hercegovinai helyzetrıl


– tekintettel az Általános és Külkapcsolatok Tanácsa 2003. június 16-i, a Nyugat-balkánról szóló következtetéseire, valamint annak a 2003. június 19–20-i tesszaloniki Európai Tanács által jóváhagyott „Thesszaloniki cselekvési program a Nyugat-Balkánért: az európai integráció útján” címő mellékletére,

– tekintettel az egyrészrıl az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészrıl Bosznia-Hercegovina között 2008. június 16-án aláírt stabilizációs és társulási megállapodásra,

– tekintettel az egyrészrıl az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészrıl Bosznia-Hercegovina közötti stabilizációs és társulási megállapodás megkötésérıl szóló 2008. október 23-i állásfoglalására1,

– tekintettel Valentin Inzko 2009. március 11-i, az EU új bosznia-hercegovinai különmegbízottjává történt kinevezésére2,

– tekintettel a bosznia-hercegovinai Horvát Demokratikus Közösség (HDZ BiH), a Független Szociáldemokrata Szövetség (SNDS) és a Demokratikus Fellépés Pártjának (SDA) vezetıi által 2008. november 8-án, az alkotmányos reformról, az állami tulajdonról, a népszámlálásról és a Brčko körzetrıl szóló, Prudban kiadott közös nyilatkozatra és az azt követı tárgyalásaikra,


A. mivel a bosznia-hercegovinai politikai légkör állandó romlása jelentıs aggodalommal tölti el az Európai Parlamentet,

B. mivel Bosznia-Hercegovina állama, a daytoni békemegállapodás (DPA) szerint is annak a vágynak a kézzelfogható bizonyítéka, hogy az 1990-es évek brutális harcait követıen tartós megbékélés jöjjön létre a különbözı közösségek között,

C. mivel ez a megbékélési folyamat az ország európai integrációjának elválaszthatatlan részét képezi, ugyanis az integráció alapvetıen ugyanazon értékeken alapul, amelyeken az EU is nyugszik,

D. mivel az Európai Közösségek és Bosznia-Hercegovina között létrejött, fent említett stabilizációs és társulási megállapodás egyértelmően azt az üzenetet hordozza, hogy Bosznia-Hercegovina számára az uniós tagság ígérete valóságos és elérhetı, amennyiben az ország megfelel a koppenhágai kritériumoknak és keresztülviszi az

1 Elfogadott szövegek, P6_TA (2008)0522. 2 A Tanács 2009. március 11-i, 2009/181/KKBP sz. közös fellépése az Európai Unió bosznia-

hercegovinai különmegbízottja kinevezésérıl (HL L 67., 2009.3.12., 88. o.)

PE 425.403\ 329

HU

európai partnerségi prioritásokban összefoglalt szükséges reformokat,

E. mivel Bosznia-Hercegovina területi integritásának bármilyen jellegő megkérdıjelezése nemcsak a daytoni békemegállapodás megsértését jelenté, amelynek értelmében egyetlen terület sem szakadhat el az országtól, hanem egyúttal ütközne a tolerancia és az etnikai közösségek békés egymás mellett élése elvével, amely az egész Nyugat-Balkán stabilitásának alapja,

F. mivel éppen ezért a nemzetközi közösség és az EU semmiképpen nem fogja elfogadni, sem tolerálni Bosznia-Hercegovina bármilyen megosztását,

1. úgy véli, hogy az európai integráció a Nyugat-Balkán teljes népességének legfıbb érdeke; ezért sajnálja, hogy a bosznia-hercegovinai politikusok képtelenek megállapodni egy közös politikai jövırıl országuk számára, rövidlátó nacionalista okok miatt veszélyeztetve az EU-hoz történı csatlakozást, egy olyan célt, amely békét, stabilitást és jólétet teremtene Bosznia-Hercegovina lakossága számára;

2. emlékezteti Bosznia-Hercegovina politikai vezetıit arra, hogy az EU-hoz történı csatlakozás egyet jelent azon értékek és szabályok elfogadásával, amelyekre az Unió épül, nevezetesen az emberi jogok, így a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása, a szolidaritás, amely népek és közösségek között is értendı, a tolerancia a különbözı hagyományok és kultúrák viszonylatában is, a jogállamiság, így az igazságszolgáltatás függetlenségének tiszteletben tartása, illetve a demokrácia, amelybe beletartozik a többségi szabály elfogadása és a véleménynyilvánítás szabadsága is; sürgeti a politikai vezetıket, hogy tartózkodjanak a győlöletpolitikától, a nacionalista programoktól és a szeparatizmustól, és elítéli a reformoktól való egyoldalú visszalépést;

3. emlékeztet továbbá arra, hogy az uniós tagság lehetısége Bosznia-Hercegovina mint egyetlen ország, nem pedig egyes részei számára áll fenn, valamint hogy ebbıl következıen teljességgel elfogadhatatlanok az elszakadással való fenyegetések és az állam szuverenitását aláásó egyéb törekvések;

4. ebben a tekintetben sürgeti valamennyi illetékes hatóságot és a politikai vezetést, hogy sokkal jobban összpontosítsanak a megbékélésre, a kölcsönös megértésre és a béketeremtı intézkedésekre annak érdekében, hogy megalapozzák az ország stabilitását és az etnikai csoportok közötti békét;

5. megismétli, hogy amennyiben Bosznia-Hercegovina komolyan csatlakozni kíván az EU-hoz, meg kell felelnie a következı feltételeknek:

a) az állami intézményeknek képesnek kell lenniük az uniós csatlakozáshoz szükséges reformok elfogadására és hatékony végrehajtására;

b) az államnak ezért olyan közintézményeket kell létrehoznia, amelyek a jogállamiságon alapulnak és hatékony döntéshozatalra képesek; ezeknek az intézményeknek mőködıképesnek, hitelesnek, politikai befolyástól függetlennek kell lenniük, és megfelelı forrásokkal kell rendelkezniük;

6. úgy véli, hogy a fenti követelményeket Bosznia-Hercegovinának a következı kritériumokon alapuló alkotmányos reformja útján lehet elérni:

330 /PE 425.403

HU

a) a hatalomnak megfelelı jogalkotási, költségvetési, végrehajtási és igazságszolgáltatási hatáskörrel kell rendelkeznie ahhoz, hogy az EU tagállamaként mőködhessen, létre tudjon hozni és fenn tudjon tartani egy mőködıképes egységes piacot, elı tudja mozdítani a gazdasági és szociális kohéziót, valamint képviselni és védelmezni tudja az ország érdekeit külföldön;

b) az ország irányításában részt vevı igazgatási szintek számának arányban kell állniuk Bosznia-Hercegovina pénzügyi forrásaival, és a hatáskörök hatékony, következetes és eredményes megosztásán kell alapulnia;

c) a létfontosságú nemzeti érdekek Bosznia-Hercegovinán belüli megóvásának összeegyeztethetınek kell lennie az ország cselekvıképességével;

d) valamennyi kisebbségi közösségnek ugyanazon jogokat kell élveznie, mint a nemzetalkotó népeknek, amibe beletartozik, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye rendelkezéseivel – és az Európa Tanács Joggal a Demokráciáért Európai Bizottsága (Velencei Bizottság) vonatkozó véleményeivel – összhangban el kell törölni az etnikai hovatartozáson alapuló választójogi korlátozásokat;

7. ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy olyan világos megoldást kell találni az állami tulajdon kérdésére, amely összhangban áll a központi hatalom alkotmányos kiváltságaival;

8. emlékezteti a bosznia-hercegovinai politikusokat arra, hogy az ı feladatuk a fent említett kérdésekben megállapodásra jutni, és amennyiben ez nem sikerül, országukat és a lakosságot stagnálásra és elszigetelıdésre kárhoztatják egy olyan idıszakban, amikor Bosznia-Hercegovinát amúgy is nagyon súlyosan érinti a jelentıs munkahelyveszteséggel járó pénzügyi és gazdasági válság;

9. rámutat, hogy az ország alkotmányos reformját és európai kilátásait a bosznia-hercegovinai társadalom valamennyi részének bevonásával zajló átfogó és részletes vita tárgyává kell tenni, és az nem lehet a fı politikai pártok és etnikai közösségek vezetıinek monopóliuma;

10. sürgeti a bosznia-hercegovinai Miniszterek Tanácsát és a Parlamenti Közgyőlést, hogy tegyenek nagyobb és hatékonyabb erıfeszítéseket az európai integráció követelményeinek való megfeleléshez szükséges jogszabályok elfogadása érdekében, és sürgeti Bosznia-Hercegovina különbözı hatóságait és szerveit, hogy javítsák az uniós ügyekkel kapcsolatos koordinációt;

11. felszólít az Európai Uniós Integrációs Hivatal új vezetıjének kinevezésére, és emlékezteti a bosznia-hercegovinai hatóságokat, hogy a jelöltek kiválasztásának nem pártálláson, hanem kizárólag a vonatkozó szakmai tapasztalaton, bizonyított szakértelmen és az európai ügyek alapos ismeretén kell alapulnia;

12. felhívja a bosznia-hercegovinai hatóságokat, hogy mielıbb teljesítsék a vízumliberalizációs menetrendben elıírt követelményeket, hogy 2009 végéig biztosítani lehessen a jelenlegi vízumkötelezettségek megszüntetését;

13. aggodalmát fejezi ki a bosznia-hercegovinai médiába való politikai beavatkozás,

PE 425.403\ 331

HU

valamint az üzleti, politikai és médiaérdekek összefonódása miatt; e tekintetben felhívja a hatóságokat, hogy teljes mértékben tartsák tiszteletben az újságírók jogait és a média függetlenségét;

14. megismétli ugyanakkor, hogy a nemzetközi közösség és fıképviselıje szigorú, a fıképviselı Valentin Inzko úr mandátumával összhangban levı intézkedésekkel fog válaszolni a daytoni békemegállapodás, különösen a különbözı etnikai közösségek közös államban történı békés együttélésének aláaknázására tett bármilyen kísérletre;

15. ennélfogva azon a véleményen van, hogy a fıképviselı hivatalának támogatnia kell a bosznia-hercegovinai hatóságokat a Béke-végrehajtási Tanács által kitőzött öt célkitőzés és két feltétel megvalósításában és megfelelı végrehajtásában, és hogy addig a hivatalnak meg kell maradnia és biztosítania kell a daytoni békemegállapodás megfelelı végrehajtását;

16. hangsúlyozza, hogy a Béke-végrehajtási Tanács által kitőzött öt célkitőzés és két feltétel megvalósítása érdekében tett lépések az uniós menetrendben való elırelépéshez is szükségesek;

17. sajnálja, hogy a Tanács oly kevés figyelmet fordít a bosznia-hercegovinai politikai légkör romlására, valamint, hogy a tagállamok mindeddig nem adták tanújelét abbéli szándékuknak, hogy komolyan és összehangoltan vegyék fel a küzdelmet az országban uralkodó helyzet ellen;

18. felszólítja a Tanácsot, hogy fogadja el a Bosznia-Hercegovinára vonatkozó, jelen állásfoglalásban foglalt követelményeket, és kötelezze el magát végrehajtásuk elımozdítása mellett; ezzel összefüggésben úgy véli, hogy a Tanácsnak a következıket kell biztosítania az EU új különmegbízottja számára:

a) erıs és világosan meghatározott mandátumot és a szükséges emberi erıforrásokat, hogy megkönnyítsék a jelen állásfoglalásban foglalt reformok elfogadását, és elımozdítsák a civil társadalommal történı párbeszédet ezekben a kérdésekben, többek között célzott lakossági kampányok, valamint a kultúrák közötti és a vallások közötti párbeszédet elısegítı tevékenységek révén;

b) az EU összes eszközét, így többek között szankciók kiszabását is (pl. az EU-s pénzügyi támogatás felfüggesztését) az országban történı valódi haladás elérése érdekében;

c) teljes és folyamatos politikai támogatást és felhatalmazást a Bosznia-Hercegovinában jelen lévı uniós szereplık és eszközök átfogó koordinációjához, biztosítva ezáltal az EU fellépéseinek következetességét és koherenciáját, valamint a koordinációt a Bosznia-Hercegovinában jelen levı, megfelelı nem uniós nemzetközi szereplıkkel;

d) a Politikai és Biztonsági Bizottságnak a Bosznia-Hercegovinában végbemenı fejlıdésrıl történı havi tájékoztatásához és a célzott szankciókra irányuló megfelelı ajánlások megtételéhez való jogot;

19. felszólítja az EU közös kül- és biztonságpolitikai fıképviselıjét Javier Solana urat és a bıvítésért felelıs biztost Olli Rehn urat, hogy játsszanak aktívabb és láthatóbb szerepet

332 /PE 425.403

HU

Bosznia-Hercegovinában az országba tett rendszeres látogatások, valamint a civil társadalom képviselıivel folytatott párbeszéd hatékonyabb elımozdítása révén;

20. dicséri a bosznia-hercegovinai civil társadalmat, amiért több jó szándékról tett tanúbizonyságot mint politikai vezetıik, és amiért az országon belüli változás és megbékélés pozitív tényezıje;

21. úgy véli továbbá, hogy a nemzetközi haderık bosznia-hercegovinai jelenlétét és gyors bevethetıségét fenn kell tartani, megmutatva ezzel a nemzetközi közösség azon elhatározását, hogy megvédi Bosznia-Hercegovina biztonságát és integritását;

22. megismétli azt a követelését, hogy haladéktalanul tartóztassák le a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bőnök kivizsgálását végzı nemzetközi törvényszék által keresett, még szabadlábon levı vádlottakat, és határozott fellépésre szólítja fel a bosznia-hercegovinai hatóságokat az ezeket a vádlottakat segítı bőnözıi hálózatok felszámolására;

23. végül fokozott párbeszédre szólítja fel az EU-t, az USA-t és a többi releváns nemzetközi szereplıt annak érdekében, hogy megszerezhetı legyen Bosznia-Hercegovina koherens megközelítésének támogatása, és megelızhetı legyen az ország politikai helyzetének további romlása, illetve a térség destabilizációja; hangsúlyozza, hogy Bosznia-Hercegovina fejlıdésének elısegítése érdekében fokozott regionális együttmőködésre van szükség;

24. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint Bosznia-Hercegovina és államegységei kormányainak és parlamentjeinek.

PE 425.403\ 333

HU

P6_TA-PROV(2009)0333

A nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról és a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerzıdés jövıjérıl

Az Európai Parlament 2009. április 24-i ajánlása a Tanácshoz a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról és az atomsorompó-szerzıdés jövıjérıl szóló, a Tanácshoz benyújtott európai parlamenti ajánlásról (2008/2324(INI))


− tekintettel az Annemie Neyts-Uyttebroeck által az ALDE-képviselıcsoport nevében és Angelika Beer által az Verts/ALE-képviselıcsoport nevében a non-proliferációról és a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerzıdés (NPT) jövıjérıl a Tanácshoz benyújtott ajánlásokra (B6-0421/2008),

− tekintettel a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerzıdésben részes felek 2010-ben esedékes felülvizsgálati konferenciájára,

− tekintettel a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról és a nukleáris leszerelésrıl szóló korábbi, 2004. február 26-i1, 2005. március 10-i2, 2005. november 17-i3 és 2007. március 14-i4 állásfoglalásaira,

– tekintettel az európai biztonsági stratégia végrehajtásáról és az EBVP-rıl szóló, 2008. június 5-i állásfoglalására5,

− tekintettel az Európai Tanács által 2003. december 12-én a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozásáról elfogadott európai uniós stratégiára,

– tekintettel a Tanács 2008. december 8-i, a fokozottabb nemzetközi biztonságról szóló nyilatkozatára, és különösen annak 6., 8. és 9. pontjára, amely kinyilvánítja az EU eltökéltségét a tömegpusztító fegyverek és célba juttatási eszközeik elterjedése elleni küzdelem iránt,

– tekintettel a Nukleáris Szállítók Csoportjának a non-proliferációval összefüggésben játszott kulcsfontosságú szerepére,

– tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsnak a non-proliferáció és a nukleáris leszerelés kérdéseivel kapcsolatos határozataira, különösen a 2004. évi 1540-es határozatára,

– tekintettel az Átfogó Atomcsend Szerzıdésre, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) átfogó biztosítéki megállapodásaira és kiegészítı jegyzıkönyveire, a nukleáris anyagok fizikai védelmérıl szóló egyezményre, a nukleáris terrorizmussal kapcsolatos

1 HL C 98. E, 2004.4.23., 152. o. 2 HL C 320. E, 2005.12.15., 253. o. 3 HL C 280. E, 2006.11.18., 453. o. 4 HL C 301. E, 2007.12.13. 146. o. 5 Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0255.

334 /PE 425.403

HU

cselekmények betiltására vonatkozó nemzetközi egyezményre, a ballisztikus rakéták elterjedése elleni hágai magatartási kódexre, a 2009-ben hatályát vesztı Stratégiai Fegyverzetcsökkentési Szerzıdésre (START I) és a stratégiai offenzíva csökkentésérıl szóló szerzıdésre (SORT),

− tekintettel az Európai Tanács által 2008. december 11-én elfogadott, az európai biztonsági stratégia végrehajtásáról szóló jelentésre,

− tekintettel eljárási szabályzata 114. cikkének (3) bekezdésére és 90. cikkére,

− tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A6-0234/2009),

A. hangsúlyozza az NPT mindhárom pillére további megerısítésének szükségességét, nevezetesen a non-proliferációt, a leszerelést és az atomenergia civil felhasználásával kapcsolatos együttmőködést,

B. komoly aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy – amint azt a korábbi felülvizsgálati konferenciák során megállapították – nincs elırelépés az atomsorompó-szerzıdés céljainak megvalósítására irányuló konkrét célkitőzések (mint például az úgynevezett „13 lépés”1) elérése terén, különösen most, amikor számtalan forrásból merülnek fel fenyegetések, ideértve növekvı proliferációt–, annak lehetıségét, hogy a nukleáris technológia és a radioaktív anyagok bőnszervezetek és terroristák kezébe kerülhetnek, továbbá az atomsorompó-szerzıdést aláíró, nukleáris fegyverekkel rendelkezı államok vonakodását attól, hogy csökkentsék vagy felszámolják a nukleáris arzenáljukat, és kevésbé ragaszkodjanak a nukleáris elrettentés katonai doktrínájához,

C. mivel a tömegpusztító fegyverek és célba juttatási eszközeik terjedése mind az állami, mind a nem állami szereplık körében a nemzetközi stabilitásra és biztonságra nézve az egyik legkomolyabb fenyegetést jelenti,

D. emlékeztetve, hogy az Európai Tanács által 2003. december 12-én elfogadott, a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló EU-stratégiában az EU kötelezettséget vállalt arra, hogy minden rendelkezésre álló eszközt felhasznál a globális szinten aggodalmat keltı proliferációs programok megakadályozása, megállítása és lehetıség szerinti felszámolása érdekében,

E. hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az EU fokozza a proliferációs mozgásokkal és a proliferáció finanszírozásával szembeni erıfeszítéseit, szankcionálja a proliferációs cselekményeket, és dolgozzon ki intézkedéseket a tudás és a know-how ellenırizetlen átadásának megakadályozására valamennyi rendelkezésre álló eszközzel, beleértve a többoldalú szerzıdéseket és ellenırzési mechanizmusokat, a nemzeti és a nemzetközi szinten koordinált exportkontrollt, a fenyegetések csökkentésére irányuló együttmőködési programokat, valamint a politikai és gazdasági ösztönzıket,

F. biztatónak tartja az olyan új leszerelési javaslatokat, amelyekre például Henry Kissinger, George P. Shultz, William J. Perry és Sam Nunn hívott fel 2007 és 2008 januárjában, valamint a civil szervezetek és politikai vezetık által világszerte támogatott nukleáris fegyverekrıl szóló mintaegyezményt és a Hirosima-Nagaszaki

1 Egyesült Nemzetek: a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerzıdésben

részes felek 2000. évi felülvizsgálati konferenciája, NPT/CONF.2000/28 (I. és II. rész).

PE 425.403\ 335

HU

jegyzıkönyvet, és az olyan kampányokat, mint a „Globális Zéró”, amely azzal érvel, hogy a nukleáris proliferáció megakadályozásának és a globális biztonság megteremtésének egyik legfontosabb módja a nukleáris fegyverek felszámolásának irányába történı elmozdulás,

G. üdvözli e tekintetben a francia és a brit kormánynak a nukleáris arzenáljuk csökkentésére irányuló kezdeményezéseit,

H. különösen ösztönzı erejőnek tekinti, hogy Barack Obama amerikai elnök Prágában 2009. április 5-én egyértelmően körvonalazta véleményét a nukleáris kérdésekkel kapcsolatban, elkötelezettségét a nukleáris leszerelés további elımozdítása iránt, valamint egy nukleáris fegyverek nélküli világgal kapcsolatos jövıképét; üdvözölve az USA és Oroszország közötti konstruktív együttmőködést, amelynek célja, hogy megújítsák a START-egyezményt, valamint annak elérése, hogy a ballisztikus rakétákat ne gombnyomásra élesítve tartsák, továbbá hogy jelentıs mértékben csökkentsék készleteiket nukleáris fegyverekbıl és anyagokból; üdvözölve az Egyesült Államok arra irányuló döntését, hogy Iránnal együtt teljes mértékben részt vegyen az E3+3 folyamatban; pozitív, bizalomépítı lépésként üdvözli a NAÜ biztosítéki egyezményének Egyesült Államok általi ratifikálását, melegen üdvözölve továbbá Obama elnök arra irányuló szándékát, hogy az USA véglegesen ratifikálja az átfogó atomcsend-szerzıdést, és hogy tárgyalásokat kezdjen egy, a hasadóanyagokat felhasználó fegyverek gyártását tiltó szerzıdéssel kapcsolatban,

I. aláhúzza az Európai Unió és partnerei, különösen az Egyesült Államok és Oroszország közötti szoros koordináció és együttmőködés szükségességét a non-proliferációs szabályrendszer újjáélesztése és megerısítése érdekében,

J. hangsúlyozza, hogy létfontosságú az NPT - mint a globális non-proliferációs szabályrendszer sarokkövének - megerısítése, és elismeri, hogy sürgısen bátor politikai vezetésre és számos progresszív, egymást követı lépésre van szükség az NPT érvényességének újbóli megerısítése, továbbá a meglévı proliferációs és leszerelési szabályrendszert alkotó megállapodások, szerzıdések és ügynökségek - különösen a CTBT és a NAÜ - megerısítése érdekében,

K. üdvözli e tekintetben a közös brit-norvég kezdeményezést, amely a nukleáris fegyverek végleges szétszerelése kivitelezhetıségének felmérésére, ehhez egyértelmő eljárási lépések kialakítására, valamint az ezzel kapcsolatos verifikációs eljárások kidolgozására irányul; e kezdeményezést nagyon pozitívan értékeli az EU, a NATO és más releváns szereplık szempontjából is,

L. üdvözölve az EU francia elnökségének Ban Ki Mun ENSZ fıtitkárhoz intézett, 2008. december 5-i levelét, amelyben ismerteti az EU leszerelésre vonatkozó, az Európai Tanács által 2008 decemberében elfogadott javaslatait,

M. üdvözli Javier Solanának, az Unió közös kül- és biztonságpolitikai fıképviselıjének 2008. december 9-i beszédét a „Béke és leszerelés: egy nukleáris fegyverektıl mentes világ” címő konferencián, amelyben üdvözölte a tényt, hogy a nukleáris leszerelés kérdése ismét a nemzetközi napirend élére került, és hangsúlyozta, hogy az EU-nak a non-proliferációt valamennyi politikájában érvényesítenie kell,

N. üdvözölve Obama amerikai elnök 2009. április 5-i prágai beszédét, amelyben

336 /PE 425.403

HU

kijelentette, hogy az USA-nak morális felelıssége, hogy a világ nukleáris fegyverektıl való megtisztítása elleni kampány élére álljon, noha elismerte, hogy ezt a célt nem biztos, hogy az ı életében elérhetik, továbbá hangsúlyozta, hogy az együttmőködés és a kérdés lépésrıl-lépésre történı megoldásának alapjaként meg kell erısíteni az atomsorompó-egyezményt; mivel az új amerikai kormánynak teljes mértékben be kell vonnia az Európai Uniót ebbe a kampányba, és különösen a 2009. évre tervezett, a nukleáris fegyverek jelentette fenyegetéssel foglalkozó világtalálkozó résztvevıi közé,

O. rámutat arra, hogy 2003 óta az EU és harmadik országok között létrejött valamennyi megállapodásban sor került „non-proliferációs klauzulák” felvételére,

P. tekintettel az ENSZ keretein kívül tett non-proliferációs és leszerelési kezdeményezésekre, amelyeket az EU is támogatott, így például a proliferációs biztonsági kezdeményezésre és a G8-as világpartnerségre,

Q. üdvözli, hogy a Bizottság megfigyelıi státusszal rendelkezik a Nukleáris Szállítók Csoportjában és az NPT felülvizsgálati konferencián, valamint hogy a Tanács titkársága is részt vesz az NPT konferencián, vagy az EK-küldöttség keretében, vagy az EU elnökséggel együtt,

1. a következı ajánlásokat intézi a Tanácshoz:

a) vizsgálja felül és tegye naprakésszé a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerzıdésben részes felek 2005. évi felülvizsgálati konferenciájával kapcsolatos 2005. április 25-i 2005/329/KKBP tanácsi közös álláspontot1 – amelyet az Európai Tanács 2009. decemberi ülésén hagynak majd jóvá –, a 2010-es NPT felülvizsgálati konferenciára való felkészülés keretében, amely az atomsorompó-egyezmény mindhárom meglévı pillérének megerısítésére hivatott; kötelezze el magát a teljes nukleáris leszerelésre vonatkozó cél mellett, a nukleáris fegyverekrıl szóló egyezményre irányuló javaslatban foglaltak szerint;

b) fokozza a non-proliferációs szabályok és eszközök egyetemessé tételére és hatékony végrehajtására irányuló erıfeszítéseket, különösen a verifikációs eszközök javításával;

c) partnereivel együttmőködésben aktívan támogassa a nukleáris főtıanyagok gyártásának, felhasználásának és újrafeldolgozásának a NAÜ ellenırzése alá vonására irányuló konkrét javaslatokat, beleértve egy nemzetközi nukleárisfőtıanyag-bank létrehozását is; támogassa továbbá az atomenergia békés célú felhasználását szolgáló nukleáris főtıanyag-ciklus többoldalú ellenırzésére irányuló egyéb kezdeményezéseket is, szem elıtt tartva e tekintetben, hogy a Parlament üdvözli, hogy a Tanács és a Bizottság maximum 25 millió euróval hajlandó hozzájárulni egy, a NAÜ ellenırzése alatt álló nukleárisfőtıanyag-bank létrehozásához, és szeretné látni, ha gyorsan jóváhagynák az együttes fellépést e kérdésrıl;

d) támogassa a NAÜ mandátumának megerısítésére irányuló további erıfeszítéseket, beleértve a NAÜ biztosítéki megállapodások kiegészítı

1 HL L 106., 2005.4.27., 32. o.

PE 425.403\ 337

HU

jegyzıkönyveinek általános érvényővé tételét, valamint a bizalomépítı intézkedések kidolgozását célzó egyéb lépéseket; biztosítsa, hogy elégséges erıforrások álljanak a NAÜ rendelkezésére ahhoz, hogy elláthassa fontos feladatát a nukleáris tevékenységek biztonságossá tétele terén;

e) érjen el jelentıs elırelépést a G8-as partnerségi kezdeményezés, a proliferációs biztonsági kezdeményezés és a globális fenyegetések csökkentésére irányuló kezdeményezés terén, továbbá szorgalmazza a CTBT mielıbbi életbe léptetését;

f) mélyítse el a párbeszédet az Egyesült Államok új kormányzatával és valamennyi atomhatalommal egy közös napirend végrehajtása érdekében, amely a nukleáris robbanófej-készletek fokozatos csökkentését célozza; különösen támogassa az Egyesült Államok és Oroszország által nukleáris fegyvereik jelentıs csökkentése érdekében tett, amint arról a START I és a SORT szerzıdésekben megállapodtak; sürgesse a CTBT ratifikálását és a START megállapodás megújítását;

g) dolgozzon ki stratégiákat az 2010-es NPT felülvizsgálati konferencián egy olyan szerzıdésrıl való megállapodás elérésére, amely nem diszkriminatív módon szüntetné be a fegyvergyártási célú hasadóanyag-elıállítást, ami az jelenti, hogy az így létrehozandó szerzıdésnek nem csupán a nem-atomhatalom államoktól vagy az NPT-ben jelenleg nem részes államoktól, hanem az atomfegyverrel rendelkezı öt ENSZ BT tagállamtól is meg kellene követelnie, hogy mondjanak le a fegyvergyártási célú hasadóanyag-elıállításról, és számolják fel a fegyvergyártási célú hasadóanyag-elıállítást szolgáló valamennyi létesítményüket;

h) teljes mértékben támogassa a rendelkezésre álló non-proliferációs szabályrendszernek való megfelelés ellenırzését szolgáló eszközök megerısítését és javítását;

i) kérje annak értékelését, mennyire hatékony a tömegpusztító fegyverek non-proliferációjáról szóló záradékok alkalmazása az EU és harmadik országok közötti megállapodásokban;

j) rendszeresen tájékoztassa a Parlamentet a 2010-es NPT felülvizsgálati konferenciát megelızı valamennyi elıkészítı ülésrıl, és kellıképpen vegye figyelembe a Parlament non-proliferációs és leszerelési kérdésekkel kapcsolatos véleményét a konferencia vonatkozásában;

2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az ajánlást a Tanácsnak, és tájékoztatás céljából a Bizottságnak, az ENSZ fıtitkárnak, a 2010-es NPT felülvizsgálati konferencia elnökének, az uniós tagállamok parlamentjeinek, valamint a Parlamenti Képviselık a Nukleáris Non-proliferációért és Leszerelésért és a Polgármesterek a Békéért szervezeteknek is.

338 /PE 425.403

HU

P6_TA-PROV(2009)0334

A fogyatékossággal élık jogai

Az Európai Parlament 2009. április 24-i állásfoglalása a fogyatékossággal élık jogairól szóló ENSZ-egyezmény és fakultatív jegyzıkönyvének az Európai Közösség általi megkötésérıl


– tekintettel a tanácsi határozatra irányuló javaslatra (COM(2008/0530),

– tekintettel a fogyatékossággal élı személyek jogairól szóló, 2006. december 13-án az ENSZ Közgyőlése által elfogadott ENSZ-egyezményre (a továbbiakban: egyezmény),

– tekintettel a 2006. december 13-án az ENSZ Közgyőlése által elfogadott, a fogyatékossággal élı személyek jogairól szóló ENSZ egyezményhez kapcsolódó fakultatív jegyzıkönyvre (a fakultatív jegyzıkönyv),

– tekintettel a Bizottság által a Tanácshoz intézett, az „Egyesült Nemzetek Szervezetének a fogyatékkal élı személyek jogai és méltósága elımozdítását és védelmét szolgáló, jogi kötıerıvel rendelkezı eszköze felé” címő közleményérıl1 szóló, 2003. szeptember 3-i állásfoglalására,

– tekintettel „Az esélyegyenlıség a fogyatékossággal élıknek: európai cselekvési terv” címő, 2003. október 30-i bizottsági közleményre (COM(2003)0650) és a Parlament errıl szóló, 2004. április 20-i állásfoglalására2,

– tekintettel a fogyatékosságról és fejlesztésrıl szóló, 2006. január 19-i állásfoglalására3,

– tekintettel „A fogyatékossággal élık helyzete a kibıvített Európai Unióban: a 2006–2007-es európai cselekvési terv” címő, 2005. november 28-i bizottsági közleményre (COM(2005)0604) és a Parlament errıl szóló, 2006. november 30-i állásfoglalására4,

– tekintettel az Európai Unióban a fogyatékkal élı nık helyzetérıl szóló, 2007. április 26-i állásfoglalására5,

– tekintettel a mindenki számára biztosítandó tisztességes munka ösztönzésérıl szóló 2007. május 23-i állásfoglalására6,

– tekintettel „A fogyatékossággal élık helyzete az Európai Unióban: 2008–2009-es európai cselekvési terv” címő, 2007. november 26-i bizottsági közleményre (COM(2007)0738),

1 HL C 76. E, 2004.3.25, 231. o. 2 HL C 104. E, 2004.4.30., 148. o. 3 HL C 287. E, 2006.11.24, 336. o. 4 HL C 316. E, 2006.12.22., 370. o. 5 HL C 74. E, 2008.3.20, 742. o. 6 HL C 102. E, 2008.4.24., 321. o.

PE 425.403\ 339

HU

– tekintettel a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai évérıl (2010) szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatra vonatkozó, 2008. június 17-i állásfoglalására1,

– tekintettel az Európai Unió Tanácsa és a tagállamok kormányai a Tanács keretében ülésezı képviselıinek „A fogyatékossággal élık helyzetérıl az Európai Unióban” címő, 2008. március 17-i határozatára2,

– tekintettel az EU-ban az esélyegyenlıség és a megkülönböztetés-mentesség terén elért elırehaladásról (a 2000/43/EK és a 2000/78/EK irányelv átültetése) szóló, 2008. május 20-i állásfoglalására3,

– tekintettel a fogyatékossággal élık jogairól szóló ENSZ-egyezmény fakultatív jegyzıkönyvének az Európai Közösség általi aláírásáról szóló Tanácsi határozatra irányuló javaslatot érintı, 2009. április 24-i állásfoglalására4,

– tekintettel a fogyatékossággal élık jogairól szóló ENSZ-egyezmény fakultatív jegyzıkönyvének az Európai Közösség általi aláírásáról szóló Tanácsi határozatra irányuló javaslatot érintı, 2009. április 24-i állásfoglalására5,

– tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére és a Nıjogi és Esélyegyenlıségi Bizottság véleményére (A6-0229/2009 és A6-0230/2009),


A. mivel az összes tagállam aláírta, de mindezidáig csak hét tagállam ratifikálta az egyezményt és annak fakultatív jegyzıkönyvét,

B. mivel az egyezmény a fogyatékkal élı – köztük az állandó segítségre szoruló – személyek emberi jogait védi és mozdítja elı,

C. mivel a fakultatív jegyzıkönyv a fogyatékkal élı személyek és csoportok részére lehetıvé teszi, hogy az egyezményben foglalt jogaik megsértése esetén egy kijelölt bizottsághoz forduljanak,

1. jóváhagyja az egyezmény és a fakultatív jegyzıkönyv Közösség általi megkötését,

2. felkéri a Bizottságot és a Tanácsot mint az Európai Közösség képviselıit, hogy a megerısítı okiratot 2009. december 3. elıtt helyezzék letétbe az ENSZ-nél;

3. ösztönzi az összes tagállamot, hogy sürgısen ratifikálják az ENSZ-egyezményt, annak tartalmát léptessék hatályba, és hozzák létre a szükséges infrastruktúrát;

4. felhívja a tagállamokat, hogy csatlakozzanak a fakultatív jegyzıkönyvhöz és/vagy ratifikálják azt megadván így a jogaikban sértett, fogyatékossággal élıknek a szükséges jogi eszközöket a jogaik megsértése elleni küzdelemhez, és biztosítván

1 Elfogadott szövegek, P6_TA (2008)0286. 2 HL C 75., 2008.3.26., 1. o. 3 Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0212. 4 Elfogadott szövegek, P6_TA-PROV(2009)0312. 5 Elfogadott szövegek, P6_TA-PROV(2009)0313.

340 /PE 425.403

HU

védelmüket a megkülönböztetés valamennyi formájával szemben;

5. sürgeti a Bizottságot, hogy tisztázza a közösségi hatáskörök lehetséges kiterjesztését az ENSZ-egyezmény vonatkozásában; javasolja a nyilatkozatokban1 felsorolt közösségi aktusok tájékoztató jellegének hangsúlyozását; hangsúlyozza, hogy fontos kiemelni a nyilatkozatokban az Európai Közösség hatáskörét a fogyatékossággal élık jogainak és bevonásuknak az elımozdítása terén a fejlesztési együttmőködés és humanitárius segítségnyújtás, valamint az egészségügyhöz és a fogyasztásügyekhez kapcsolódó kérdések keretében;

6. felhívja a Bizottságot, hogy az egyezmény vonatkozásában az EK-Szerzıdés 3. cikkét vegye alapul azon közösségi hatáskörök kiterjesztésének meghatározásához, amelyek az Európai Közösségnek az egyezmény 44. cikkének (1) bekezdésére vonatkozó nyilatkozatában vannak felsorolva, és a tanácsi határozattervezet 2. mellékletében vannak meghatározva; hangsúlyozza, hogy a nyilatkozat vonatkozásában fontos kiemelni a fejlesztési együttmőködést, az egészségügyet és a fogyasztásügyet;

Az egyezmény és a fakultatív jegyzıkönyv végrehajtása

7. támogatja azokat a tagállamokat, amelyek már megkezdték az egyezmény és a fakultatív jegyzıkönyv fokozatos végrehajtását, a többi tagállamot pedig sürgeti a folyamat megkezdésére;

8. felkéri a Közösséget és a tagállamokat, hogy az egyezmény minden rendelkezését foglalják jogszabályba, adott határidın belül biztosítsák az alkalmazásukhoz szükséges intézkedéseket és pénzügyi eszközöket, valamint határozzanak meg ehhez kapcsolódó mennyiségi célokat; ösztönzi a tagállamokat a végrehajtással kapcsolatos információk és bevált módszerek cseréjére;

9. felhívja a tagállamokat, hogy alkalmazzák a nemek közötti esélyegyenlıség általános érvényesítésének elvét a fogyatékkal élı nıkre és férfiakra, illetve lányokra és fiúkra vonatkozó politikáik és intézkedéseik területén hozott határozataikban, valamint azok végrehajtásában minden területen, különösen a munkahelyen való beilleszkedés, az oktatás és megkülönböztetés-ellenesség vonatkozásában, és hogy vezessenek be jogszabályokat, amelyek a fogyatékkal élı nık és lányok jogait védik olyan helyzetekben, amelyekhez nyilvános helyen vagy otthoni környezetben elkövetett szexuális visszaélés és pszichológiai, illetve fizikai erıszak kapcsolódik, és támogassák az ilyen erıszakot elszenvedett, fogyatékkal élı nık és lányok felépülését;

10. felkéri a tagállamokat és a közösségi intézményeket, hogy az Unió polgárai és a fogyatékossággal élık szervezetei számára biztosítsák a szabad hozzáférést az egyezményben és a fakultatív jegyzıkönyvben meghatározott jogaikkal kapcsolatos információkhoz, valamint biztosítsák ezen információk szabad terjesztését, és tegyék ezt a polgárok számára hozzáférhetı módon;

11. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a Bizottságnak meglegyen minden szükséges pénzügyi és emberi erıforrása ahhoz, hogy központi szerepet tölthessen be az

1 Az Európai Közösségnek az egyezmény 44. cikkének (1) bekezdésére vonatkozó nyilatkozata

(tanácsi határozat melléklete, I. kötet) és az Európai Közösségnek a választható jegyzıkönyv 12. cikkének (1) bekezdésére vonatkozó nyilatkozata (tanácsi határozat 2. melléklete, II. kötet).

PE 425.403\ 341

HU

egyezmény végrehajtásával kapcsolatos, a Közösség hatáskörébe tartozó kérdéseket illetıen; felhív egy olyan eljárás létrehozására, amely megfelelı rálátást tenne lehetıvé az egyezmény végrehajtására kihatással levı összes európai és nemzeti politikára; kéri a Bizottságot, hogy rendszeresen tájékoztassa a Parlamentet és a Tanácsot a végrehajtás elırehaladásáról;

12. felkéri a tagállamokat, hogy közigazgatási rendszerük függvényében a kormányukon belül jelöljenek ki egy vagy több, az egyezmény nemzeti szintő végrehajtásához és nyomon követéséhez kapcsolódó kérdésekkel foglalkozó szervet, és vegyék fontolóra egy, a kormányon belüli koordinációs mechanizmus létrehozását vagy kijelölését annak érdekében, hogy meg lehessen könnyíteni a különféle ágazatokban és különféle szinteken az egyezmény vonatkozásában tett lépéseket, az egyezmény 33. cikke (1) bekezdésének megfelelıen; kéri, hogy fordítsanak különleges figyelmet egy független ellenırzési mechanizmus létrehozására az egyezmény 33. cikke (2) bekezdésének megfelelıen és az ENSZ Közgyőlésének 1993. december 20-i 48/134. számú határozatában elfogadott nemzeti intézmények státusával kapcsolatos elvekkel (az úgynevezett párizsi elvekkel) összhangban;

13. sürgeti a Közösséget és a tagállamokat, hogy az érdekelt felek között mozdítsanak elı jól koordinált szociális párbeszédet, és az egyezmény végrehajtásának ellenırzési folyamatába aktívan vonják be a fogyatékossággal élık szervezeteit az egyezmény 4. cikkének és 33. cikke (2) bekezdésének megfelelıen;

o

o o

14. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak.

342 /PE 425.403

HU

P6_TA-PROV(2009)0335

A Bizottság közösségi jog alkalmazásának nyomon követésérıl szóló 25. éves jelentése (2007)

Az Európai Parlament 2009. április 24-i állásfoglalása a Bizottságnak a közösségi jog alkalmazásának nyomon követésérıl szóló 25. éves jelentésérıl (2007) (2008/2337(INI))


– tekintettel „A Bizottság 25. éves jelentése a közösségi jog alkalmazásának ellenırzésérıl (2007)” címő dokumentumra (COM(2008)0777),

– tekintettel a SEC(2008)2854 és SEC(2008)2855 bizottsági belsı munkadokumentumokra,

– tekintettel „Az eredmények Európája – a közösségi jog alkalmazása” címő, 2007. szeptember 5-i bizottsági közleményre (COM(2007)0502),

– tekintettel a közösségi jog megsértése tekintetében a panaszossal való viszonyról szóló, 2002. március 20-i bizottsági közleményre (COM(2002)0141),

– tekintettel 2008. február 21-i állásfoglalására a Bizottságnak a közösségi jog alkalmazásának figyelemmel kísérésérıl szóló 23. éves jelentésérıl (2005)1,

– tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére és 112. cikkének (2) bekezdésére,

– tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére és a Petíciós Bizottság véleményére (A6-0245/2009),

1. sajnálatát fejezi ki, amiért a korábbi gyakorlattól eltérıen a Bizottság nem adott választ a Parlament elızı állásfoglalásaiban, különös tekintettel a fent említett 2008. február 21-i állásfoglalásában felvetett kérdésekre; megállapítja, hogy nem történt javulás az átláthatóság, a források és az eljárások hosszúságát érintı három fontos kérdésben;

2. emlékezteti a Bizottságot az elmúlt években megfogalmazott kérésekre, nevezetesen arra, hogy

− a polgároknak történı segítségnyújtás érdekében sürgısen vizsgálja meg a számukra rendelkezésre álló különbözı panasztételi mechanizmusokat érthetıen bemutató rendszer felállításának lehetıségét, amely lehet egy közös európai uniós portál vagy egy „egyablakos” online elérhetıség;

− fogadjon el közleményt, amely megadja a közösségi jog megszegésére vonatkozó tagállami felelısség értelmezését, beleértve az igazságszolgáltatás területén bekövetkezı jogsértéseket is, és segítse ezzel a polgárok hatékonyabb hozzájárulását a közösségi jog alkalmazásához;

1 P6-TA(2008)0060.

PE 425.403\ 343

HU

3. felhívja ezért a Bizottságot, hogy

– tartsa magát a fent említett 2002. március 20-i közleményében tett vállalásaihoz, amelyek értelmében nyilvánosságra hozza a Szerzıdés megsértésére vonatkozó valamennyi határozatát1, mivel e határozatok közzététele, egészen a panasz beérkezésétıl számítva, majd az ezt követı további lépések vonatkozásában is elengedhetetlen eszközként szolgál a politikai beavatkozás megakadályozására a Szerzıdés megsértésére vonatkozó esetek kezelésében;

– mint ahogy azt a Parlament már több ízben kérte, küldjön számára világos és kimerítı adatokat a különbözı fıigazgatóságokon a Szerzıdés megszegésére vonatkozó esetek feldolgozására elkülönített forrásokról;

– fontolja meg a kötelességeit nem teljesítı tagállammal szembeni hivatalos értesítés kibocsátására vonatkozó egyszerősített és kevésbé bürokratikus eljárás bevezetését, amely lehetıvé teszi, hogy rövid idın belül érezhetı legyen ezen intézkedés hatékonysága;

ezenkívül sürgeti a Bizottságot, hogy határozottan alkalmazza az EK-Szerzıdés 228. cikkét, a Bíróság által hozott ítéletek helyes végrehajtásának biztosítása érdekében;

4. tudomásul veszi, hogy a Bizottság a 2007. szeptember 5-i közleményében foglaltaknak megfelelıen2 a vizsgált éves jelentésében ismertette azokat az elsıbbséget élvezı fellépéseket, amelyeket meghatározott területekre vonatkozó panaszok és jogsértési eljárások kezelése terén kíván foganatosítani; kedvezınek értékeli azokat a nyilatkozatokat, melyek szerint továbbra is elsıbbséget fognak élvezni „az alapvetı jogokat és a szabad mozgást nagymértékben befolyásoló problémák”3; hangsúlyozza, hogy sürgıs és határozott fellépésre van szükség e területeken, mivel egyes tagállamokban gyakorivá váltak a rasszizmushoz és idegengyőlölethez kapcsolódó erıszakos cselekmények; szintén üdvözli, hogy elsıbbséget élveznek az „olyan jogsértések, melyek eredményeként a polgárok jelentıs mértékben vagy ismétlıdıen közvetlen károsodásnak vannak kitéve, vagy életminıségük jelentıs mértékben romlik”4; felhívja a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel azon jogsértési eljárások megoldását és adott esetben lezárását, amelyek gátolják, hogy a tagállamok befektessenek az európai gazdasági fellendülési terv megvalósítását érintı infrastruktúrákba; kéri a Bizottságot, hogy juttassanak el az illetékes parlamenti bizottságokhoz egy, az idıpontokat és a lejárati idıket tartalmazó, az ezeken a területeken tervezett célzott tevékenységekre vonatkozó részletes tervet;

5. tudomásul veszi, hogy a 2007-es új jogsértési esetek közül 1196 azért indult, mert elmaradt a közösségi irányelveket átültetı nemzeti intézkedések közlése;

1 12. pont: „ A Bizottságnak a Szerzıdés megszegésére vonatkozó határozatait meghozataluktól számított egy

héten belül közlik a Fıtitkárság alábbi internetes oldalán: http://europa.eu.int/comm/secretariat_general/sgb/droit_com/index_en.htm#infractions. Egy tagállam számára indokolással ellátott vélemény küldésére vagy egy ügy Bírósághoz utalására vonatkozó határozatot sajtóközleményben közlik, hacsak a Bizottság másképp nem dönt.”

2 3. pont: „A Bizottság az e prioritásokkal kapcsolatos fellépéseit 2008-tól kezdve éves jelentéseiben ismerteti és értelmezi.”

3 COM(2008) 0777, 9. o. 4 Ibid.

344 /PE 425.403

HU

elfogadhatatlannak tartja, hogy a Bizottság 12 hónapot1 ad magának arra, hogy az intézkedések közlésének tagállamok általi elmulasztására vonatkozó esetekkel foglalkozzon és kéri a Bizottságot, hogy irányozzon elı automatikus és azonnali fellépéseket az olyan típusú esetekre, amelyek semmilyen elemzést vagy értékelést nem kívánnak meg;

6. úgy véli, hogy még nem állnak rendelkezésre egyértelmő eljárások, amelyekkel a Bíróságnál panaszt lehet emelni egy adott tagállam ellen a közösségi jog azóta már orvosolt megsértése miatt, és a korábbi hibák, illetve mulasztások miatt kártérítést lehet kapni; szorgalmazza, hogy a Bizottság (2010 végéig) tegyen új javaslatokat a jelenlegi jogsértési eljárás kiegészítése érdekében olyan módon, hogy azok figyelembe vegyék e méltánytalan helyzetet;

7. megjegyzi, hogy a Bizottság által a 2007-es közleményében javasolt új munkamódszer értelmében a Bizottsághoz beérkezı információkéréseket és panaszokat közvetlenül továbbítanák az érintett tagállamoknak „amennyiben egy kérdés a tagállam ténybeli vagy jogi álláspontjának tisztázását igényli. (...) A tagállam rövid határidıt kapna arra, hogy az érintett polgárokkal vagy vállalkozásokkal közvetlenül tisztázza a szükséges kérdéseket, tájékoztassa ıket és megoldja a problémákat, valamint tájékoztassa a Bizottságot”2;

8. tudomásul veszi, hogy a Bizottság elindította az EU kísérleti projektet, melynek célja az új munkamódszer ellenırzése több tagállamban. A 2008 áprilisában indult programban 15 tagállam vesz részt és az elsı év értékelése után a projektet a többi tagállamban is bevezethetnék;

9. megjegyzi, hogy ugyanakkor önkéntes projektrıl van szó, amely bizonyos kétségeket és konkrét kérdéseket vetett már fel (amint az a fent említett, 2008. február 21-i állásfoglalásában szerepel);

10. különösen arra vár választ a Bizottságtól, hogy a források hiánya a tagállamokban nem értékelhetı-e e közösségi jog alkalmazásának ellenırzése terén jelentkezı tényleges problémákra utaló, aggodalomra okot adó jeleként; ezenkívül arra kéri a Bizottságot, hogy a projekt értékelésekor ellenırizze az alábbi kérdéseket és számoljon be róluk a Parlamentnek:

– a panaszos kapott-e a Bizottságtól a panaszának kezelésére vonatkozó világos és kimerítı magyarázatot; az új módszer hatékonyan hozzájárult-e ügyének megoldásához és nem lett-e az a következménye, hogy felmentette a Bizottságot a „szerzıdés ıreként” betöltött felelıssége alól;

– az új módszer nem késleltette-e tovább a Szerzıdés megszegése miatt indított eljárást, amely már most rendkívül hosszú és meghatározatlan idejő;

– a Bizottság elnézınek mutatkozott-e a tagállamokkal szemben az általa megjelölt határidı tiszteletben tartása tekintetében (10 hét), és a határidı lejártakor

1 „Az átültetı intézkedések bejelentésének elmulasztása esetén törekedni kell arra, hogy a felszólító

levél kiküldése és az ügy megoldása vagy a Bírósághoz utalása között ne teljen el 12 hónapnál hosszabb idı.” (COM(2007)0502).

2 COM(2007)0502, 8. o.

PE 425.403\ 345

HU

egyértelmő tájékoztatást nyújtott-e az érintett tagállamoknak a jövıbeli tevékenységeirıl, és azok idıkeretérıl, annak érdekében, hogy gyorsan végleges megoldást lehessen biztosítani az állampolgároknak;

– az a tény, hogy csupán 15 önként jelentkezı országban alkalmazták az EU kísérleti projektet, nem jelentette-e azt, hogy kevesebb figyelmet szenteltek a projektben nem szereplı tagállamok által a Szerzıdés megszegésére vonatkozó esetek kezelésének;

11. tudni szeretné, hogy az EU kísérleti projekt alkalmazásának és a az ebbıl következı jogsértési eljárások kezelésével kapcsolatos munkamennyiség csökkenésének köszönhetıen a Bizottság szisztematikusabban és még kimerítıbb módon vizsgálja-e meg az irányelvek átültetését a nemzeti jogrendszerekbe;

12. választ vár a Bizottságtól arra, hogy az uniós kísérleti projekt befolyásolta-e a projektben érintett tagállamokkal és a nem résztvevı tagállamokkal folytatott tömbösített megbeszéléseket (package meetings), figyelembe véve azt, hogy az ilyen megbeszélések a jogsértési eljárások kezelésének és megoldásának legfıbb eszközei;

13. úgy véli, hogy az uniós polgároknak a Bizottságtól azonos szintő átláthatóságot kellene elvárniuk függetlenül attól, hogy hivatalos formában tesznek panaszt, vagy a Szerzıdés szerinti petíciós jogukat gyakorolják; kéri ezért, hogy a Petíciós Bizottság rendszeres és világos tájékoztatást kapjon a nyílt petícióval párhuzamosan lefolytatott jogsértési eljárások különbözı fázisairól, illetve ha ez nem lehetséges, a Tanáccsal egyenrangú félként férhessen hozzá a Bizottság adott adatbázisához;

14. emlékezteti a Bizottságot arra, hogy minden olyan levelezést, amely valószínőleg a közösségi jog tényleges megsértésére utalhat, panaszként kell nyilvántartásba venni, kivéve, ha az említett, 2002. március 20-i közlemény mellékletének 3. pontjába tartozó rendkívüli körülmények állnak fenn;

15. megjegyzi, hogy a Bizottság kijelentette, hogy egy olyan alapvetı irányelv, mint az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történı szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1 gyakorlati szempontból egyetlen tagállamban sem került megfelelı módon átültetésre; megjegyzi, hogy a Bizottsághoz több mint 1800 egyéni panasz érkezett be ezzel az irányelvvel kapcsolatban, 115-öt iktattak panaszként és 5 jogsértési ügyet indítottak az irányelv nem megfelelı alkalmazása miatt2; elismeri, hogy a Bizottság hatékonyan és nyitott szellemben mőködött együtt a Parlamenttel a 2004/38/EK irányelv vonatkozásában; elfogadja a Bizottság által javasolt megközelítést, amely értelmében az irányelvet folyamatosan és mélyrehatóan felül kell vizsgálni, a 2009 elsı felében kiadandó iránymutatások alapján segítséget kell nyújtani

1 HL L 158., 2004.4.30., 77. o. 2 „Az irányelv alkalmazásának harminc hónapjában a Bizottsághoz több mint 1 800 egyéni panasz,

a Parlament részérıl 40 kérdés, továbbá 33 petíció érkezett az alkalmazással kapcsolatban. A Bizottság 115 panaszt vett nyilvántartásba és öt jogsértési ügyet indított az irányelv helytelen alkalmazása miatt”. – Az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történı szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló 2004/38/EK irányelv alkalmazására vonatkozó, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett bizottsági jelentés (COM(2008)0840), 9. o.

346 /PE 425.403

HU

a tagállamoknak az irányelv teljes és megfelelı alkalmazásában, valamint jogsértési eljárást kell indítani azon tagállamok ellen, amelyek jogalkotása nem felel meg az irányelvnek; aggodalmát fejezi ki azonban azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság képes-e betölteni saját, a „Szerzıdés ıreként” betöltött szerepét, valamint hogy a Parlamentnek lehetısége nyílik-e arra, hogy a Bizottság különféle szolgálataihoz beérkezett panaszok nyilvántartására vonatkozó politikát ellenırizhesse;

16. sürgeti a Bizottság valamennyi szolgálatát, hogy minden elızetesen meghatározott határidı lejártakor (felszólító levél, indokolással ellátott vélemény, Bírósághoz fordulás, az ügy lezárása) teljes mértékben tájékoztassák a panaszosokat a panaszuk fejleményeirıl, szükség esetén tegyenek javaslatot az ügy alternatív vitarendezési mechanizmusok alkalmazásával történı kezelésére, indokolják meg a határozataikat, és teljes részletességgel közöljék ezeket az indokokat a panaszossal a fent említett 2002. évi közleményben megállapított elveknek megfelelıen;

17. üdvözli a polgároknak szóló összefoglalók Bizottság részérıl történı fokozatos bevezetését, amelyeket a legfontosabb bizottsági javaslatokkal együtt tesznek közzé; javasolja, hogy az összefoglalókat egyetlen hozzáférési ponton keresztül tegyék elérhetıvé, és elfogadhatatlannak tartja, hogy az összefoglalók eltőnnek, amikor lezárul a jogalkotási eljárás, holott éppen akkor lennének a legfontosabbak a polgárok és a vállalkozások számára;

18. emlékeztet arra, hogy a Tanácsnak ösztönöznie kell a tagállamokat az irányelvek és a nemzeti jogba való átültetésre irányuló intézkedések közötti megfelelést szemléltetı táblázatok elkészítésére és közzétételére; hangsúlyozza, hogy e táblázatok lényeges szerepet játszanak abban, hogy a Bizottság hatékonyan ellenırizni tudja valamennyi tagállamban a végrehajtó intézkedéseket;

19. csalódottan jegyzi meg, hogy ebben a parlamenti ciklusban nem történt jelentıs elırelépés a Parlamentnek a közösségi jog alkalmazásának felügyeletében betöltendı alapvetı szerepével kapcsolatban; úgy véli, hogy a jogsértési eljárások rangsorolása a Bizottság által nem csupán technikai, hanem politikai döntések eredménye, amelyek esetében jelenleg nem létezik semmilyen külsı ellenırzés, és nem érvényesül az átláthatóság; kéri, hogy sürgısen hajtsák végre az európai parlamenti reformmal foglalkozó munkacsoport vonatkozó reformjavaslatait, amelyek javítják a Parlament saját kapacitásait a közösségi jog alkalmazásának ellenırzése terén; e tekintetben támogatja a bizottsági elnökök értekezletének 2009. március 25-i határozatát;

20. nagyobb együttmőködést sürget a nemzeti parlamentek és az Európai Parlament, valamint azok parlamenti képviselıi között az európai ügyek nemzeti szinten történı hatékony ellenırzésének ösztönzése és növelése, valamint az információáramlás elımozdítása érdekében, különösen a közösségi jogi aktusok elfogadásakor; úgy ítéli meg, hogy a közösségi jog alkalmazásának ellenırzésében a nemzeti parlamentek képviselıi fontos szerepet játszanak és ezáltal segítik az Európai Unió demokratikus legitimitásának megerısítését, valamint közelebb hozzák azt a polgárokhoz;

21. emlékeztet a Tanács azon ígéretére, hogy ösztönözni fogja a tagállamokat az irányelvek és a nemzeti jogba való átültetésre irányuló intézkedések közötti megfelelést szemléltetı táblázatok elkészítésére és közzétételére; hangsúlyozza, hogy ezek a táblázatok alapvetı fontosságúak annak érdekében, hogy a Bizottság valamennyi tagállamban hatékonyan felügyelhesse a végrehajtási intézkedéseket;

PE 425.403\ 347

HU

eltökélt szándéka, hogy társjogalkotóként megtegyen minden szükséges lépést annak biztosítása érdekében, hogy az e táblázatokra vonatkozó rendelkezéseket a jogalkotási folyamat során ne töröljék a bizottsági javaslatok szövegébıl;

22. megjegyzi, hogy a nemzeti bíróságoknak kulcsfontosságú szerepük van a közösségi jog alkalmazásában, és teljes mértékben támogatja a Bizottság törekvéseit, hogy a nemzeti bírók, a gyakorló jogászok és a nemzeti hatóságok tisztviselıi és köztisztviselıi számára kiegészítı képzéseket alakítson ki; hangsúlyozza, hogy ez a támogatás alapvetı jelentıségő az új tagállamokban, különösen ami a jogi információhoz és jogi kiadványokhoz való hozzáférést illeti valamennyi hivatalos nyelven; hangsúlyozza, hogy támogatni kell a nemzeti bíróságok közösségi joggal kapcsolatban hozott döntéseit tartalmazó adatbázisok jobb elérhetıségét;

23. bátorítja a Bizottságot, hogy folytassa az uniós szintő kollektív jogorvoslati mechanizmusok vizsgálatát annak érdekében, hogy véghezvigye a fogyasztóvédelmi és a versenyjog területén folyamatban lévı kezdeményezéseket; úgy véli, hogy a közösségi jog hatékony alkalmazásának javítása érdekében a polgárok, köztük a petíciók benyújtói használhatnák e mechanizmusokat;

24. felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítson fokozottabb prioritást a környezetvédelemmel kapcsolatos közösségi jognak tekintettel a jelentésében leírt aggasztó fejleményekre és az erre a területre vonatkozó számos petícióra, valamint ebben az összefüggésben azt javasolja, hogy a végrehajtások ellenırzését fokozzák, és bocsássák az érintett szolgálatok rendelkezésére a megfelelı forrásokat; üdvözli az Európai Közösség környezetvédelmi jogának végrehajtásáról szóló, 2008. november 18-i bizottsági közleményt (COM(2008)0773), amely az ebben az irányban tett elsı lépés;

25. egyetért a Bizottság értékelésével, amely szerint több megelızı jellegő intézkedésre lenne szükség, hogy elkerülhetı legyen a közösségi jog tagállamok részérıl történı megsértése; szorgalmazza, hogy a Bizottság fogadja el a Petíciós Bizottság külön kéréseit annak érdekében, hogy megelızhetı legyen a környezet visszafordíthatatlan károsodása; továbbá sajnálatának ad hangot, amiért a Bizottság túl gyakran válaszolja, hogy meg kell várnia az illetékes nemzeti hatóság végsı határozatát, és csak azután van hatásköre az intézkedésre;

26. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Bíróságnak, az európai ombudsmannak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

European Parliament · PE 425.403\ I HU TARTALOM A PARLAMENT ÁLTAL ELFOGADOTT SZÖVEGEK P6_TA-PROV(2009)0309 A nık jogai Afganisztánban (B6-0197, 0198, 0199, 0200, 0241 és 0252/2009)

Documents