Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

Mi az Európai Unió (EU)?

• 28 tagállam• 508 millió lakos• Tagjelölt országok: Izland, Törökország, Szerbia,

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Montenegró

Az EU alapelvei

• Közös értékek: az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, az emberi jogok, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság és a szolidaritás tiszteletben tartása (EUSZ 2. cikk)

• Célok: a béke, az EU által vallott értékek és népei jólétének előmozdítása (EUSZ 3. cikk)

• 4 szabadság: a személyek, az áruk, a tőke és a szolgáltatások szabad mozgása

Az EU történetének főbb állomásai

Az 1950-es évek – a kezdetekA háborút követő újjáépítés

• 1950: május 9. – Robert Schuman nyilatkozata• 1951: Az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK)

létrehozása 6 tagállam: Belgium, Franciaország, Németország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia

• 1957: Római Szerződések – az Európai Gazdasági Közösség (EGK) és az Euratom születése

Az 1960-as évek – az alapok lefektetése

• 1960: az Európai Szociális Alap létrehozása• 1962: a közös agrárpolitika (KAP)

bevezetése• 1968: a vámok eltörlése

Az 1970-es évek

• 1973: az első bővítés – Dánia, az Egyesült Királyság és Írország belépése 9 tagállam

• 1979: az első európai parlamenti választások általános választójog alapján

Az 1980-as évek – konszolidáció

• Bővítés dél-európai országok belépésével: Görögország(1981), Spanyolország és Portugália (1986) 12 tagállam

• 1986: az Egységes Európai Okmány • 1990: a német újraegyesítéssel a volt NDK is

az EGK részévé válik

Az 1990-es évek

• 1993: a Maastrichti Szerződés hatálybalépése • 1995: újabb bővítés – Ausztria, Finnország,

Svédország 15 tagállam

A 2000-es évekAz euró és a nagy bővítés

• 2002. január 1.: 12 ország bevezeti az eurót• 2004: közép- és kelet-európai bővítés – 10 új ország

csatlakozik az EU-hoz: Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia 25 tagállam

• 2007: Bulgária és Románia csatlakozása 27 tagállam

• 2013: Horvátország csatlakozása 28 tagállam

A 2000-es évek

• Szükségessé válik az intézmények reformja • Franciaország és Hollandia elutasítja az

Európai Alkotmányt (2005)• A Lisszaboni Szerződés elfogadása, majd

hatálybalépése 2009. december 1-jén

Mit tesz értünk az Unió?

Néhány példa• Bármely tagállamban élhetünk, tanulhatunk és

dolgozhatunk • Ifjúsági csereprogramok: Comenius, Leonardo Da

Vinci és Erasmus • Közös fizetőeszköz 18 országban • Az éghajlatváltozás elleni küzdelmet célzó

környezetvédelmi jogszabályok • Esélyegyenlőség • A roamingdíjak csökkentése• És még sorolhatnánk...

Az Unió intézményei

Az Európai Parlament • Társjogalkotó (a Tanáccsal)• Ellenőrzi az uniós intézmények költségvetését

és politikáit • Jelenleg 766 általános választójog alapján

megválasztott képviselő (a 2014-es választások után 751)

• Választások 5 évente• Elnök: Martin Schulz

Az Európai Tanács • Politikai útmutatást nyújt az EU-nak, és

meghatározza a politikai irányokat és prioritásokat • A tagállamok állam-, illetve kormányfőiből,

valamint saját elnökéből és az Európai Bizottság elnökéből áll

• Elnök: Herman Van Rompuy

Az Európai Unió Tanácsa • Társjogalkotó az Európai Parlamenttel (módosítja, elfogadja vagy elutasítja a Bizottság jogalkotási javaslatait)

• A 28 tagállamnak a napirenden szereplő szakterületért felelős minisztereiből áll

• Rotációs alapon változó elnökség: egy-egy tagállam fél évig tölti be az elnöki tisztet: 2014. január 1-től június 30-ig Görögország2014. július 1-től december 31-ig Olaszország

Az Európai Bizottság • Jogszabályokat javasol és hajt végre

(kezdeményezési jog; a Szerződések „őre”)• 28 európai biztos, köztük egy elnök: José

Manuel Barroso • Tagállamonként egy biztos, mindegyik egy

adott szakterületért felelős

További uniós intézmények és szervek

• Az Európai Unió Bírósága • Az Európai Központi Bank • Az Európai Számvevőszék • Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

(EGSZB)• A Régiók Bizottsága

Az Európai Gazdasági és Szociális

Bizottság

Mi az EGSZB?

• A Római Szerződés (1957) által létrehozott tanácsadó szerv

• A szervezett civil társadalmat képviseli

Európai Parlament Az Európai Unió

TanácsaEurópai

Bizottság

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

Mi a „szervezett civil társadalom”?

Mindazon csoportok és szervezetek, amelyeket a polgárok érdekképviseleti,

együttműködési vagy egyéb konkrét céllal hoztak létre.

Mi az EGSZB szerepe?

• Tanácsadás az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Bizottságnak (évente kb. 200 véleményt ad ki)

• A párbeszéd és a konzultáció intézményi fóruma

• Az európai értékek, a részvételi demokrácia és a civil szervezetek által betöltött szerep támogatása

Híd az EU és a szervezett civil társadalom között

• Érvényesíti a civil társadalom érdekeit • Lehetővé teszi, hogy a tagállami civil

szervezetek európai szinten kifejtsék a nézeteiket

Kik az EGSZB tagjai?

• 353 tag ötéves mandátummal• Két és fél évre megválasztott elnök• Jelenlegi elnök: Henri Malosse (2013–2015)• Gazdasági és társadalmi érdekcsoportok

képviselői: munkaadók, munkavállalók, nem kormányzati és egyéb szervezetek

• A munka alapja a konszenzus• Számos területen komoly szaktudással

rendelkeznek• Évente kb. 9 plenáris ülést tartanak

Hogyan működik az EGSZB?

A vélemények kidolgozása

6 szekció

Közgyűlés

II. CSOPORTMunkavállalók

I. CSOPORT

Munkaadók III. CSOPORT

Egyéb tevékenységek

SZEKCIÓ SZEKCIÓTanulmányozócsoport:

tagok és szakértők

Your Europe, Your Say!

1. Az Európa jövőjére vonatkozó cselekvési terv elolvasása és megvitatása

2. A megadott válaszlehetőségek (a), b), c) stb.) közül legfeljebb kettő kiválasztása

3. Javaslattétel további intézkedésekre angol nyelven Iskolánként legfeljebb két javaslatot lehet tenni

4. Felkészülés a brüsszeli útra5. Brüsszelben: munkacsoportülések6. Vita és szavazás7. Az eredmény ismertetése

A feladat – 7 lépésben

1. A cselekvési terv elolvasása és megvitatása• 2014. január közepe: megkapjátok a

munkadokumentumot az anyanyelveteken, az útmutatót pedig angolul és franciául

• A brüsszeli vita alapját ez az Európa jövőjére vonatkozó 12 intézkedési témakört felsoroló munkadokumentum képezi

• Vitassátok meg az osztállyal az egyes intézkedési témaköröket

2. A saját intézkedési témakörök kiválasztása

• A javasolt intézkedésekről szóló vitát követően a megadott lehetőségek (a), b), c) stb.) közül válasszatok ki legfeljebb kettőt

• Javasoljatok további intézkedéseket angol nyelven (iskolánként kettőt) Egy-egy javaslat legfeljebb 70 karakter lehet (szóközökkel együtt)

• Az iskolák ezután eljuttatják válaszaikat az EGSZB-hez

3. Felkészülés a brüsszeli útra• Az összes iskola által kiválasztott 14

intézkedési témakör listáját március elején küldjük meg

• Készüljetek fel úgy, hogy a brüsszeli workshopokon gond nélkül tudjatok ezekről tárgyalni és vitázni, kész érveket felsorakoztatva mellettük/ellenük

4. Brüsszelben:munkacsoportülések

•A 14 kiválasztott intézkedési témakört munkacsoportokban tárgyaljátok meg: megoszthatjátok egymással véleményeteket, és vitába szállhattok a többi diákkal.

5. Brüsszelben: vita és szavazás

• A plenáris ülésen minden munkacsoport ismerteti a következtetéseit az Európai Parlament politikai csoportjainak képviselői előtt

• Elektronikus szavazás

Határidő és elérhetőségek

• A (legfeljebb 2) saját javaslatot angol nyelven, valamint a megadott témaköröknél választott lehetőségeket 2014. február 14-ig kell elküldeni az EGSZB-nek.

• E-mail: [email protected]• Weboldal: www.eesc.europa.eu• Your Europe, Your Say• @youreurope