ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA · Web view2009/05/13  · ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA MINŐSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM 2009. TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS3 1. Az intézmény rövid

ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA

MINŐSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM

2009.

TARTALOMJEGYZÉK

I. BEVEZETÉS...........................................................................................................................31. Az intézmény rövid bemutatása......................................................................................32. Az intézmény eddigi minőségfejlesztési tevékenységének, eredményeinek bemutatása.............................................................................................................................33. A főiskola kialakított minőségirányítási rendszere........................................................44. A főiskola minőségirányítási rendszerének szabályozási szintjei.................................75. A főiskola Minőségirányítási Kézikönyvének fejezetei és mellékletei..........................7

II. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK FOLYAMATAI, KÖLCSÖNHATÁSUK...............8III. VEZETÉSI FOLYAMATOK...............................................................................................9

1. Küldetésnyilatkozat..........................................................................................................92. Stratégia tervezés lépései..................................................................................................93. A stratégia tervezés lépéseinek leírása............................................................................94. A főiskola minőségfejlesztési programjának készítése, bevezetése, közzététele, értékelése..............................................................................................................................125. Operatív irányítás elemei...............................................................................................136. Belső kommunikáció és információ...............................................................................137. A dokumentálás követelményei.....................................................................................148. Erőforrások biztosítása és fejlesztése............................................................................179. Pénzügyi és tárgyi erőforrások......................................................................................2110. Ígérvények a szolgáltatások igénybevételéhez............................................................26

IV. ALAPFOLYAMATOK......................................................................................................301. A képzési folyamatok tervezése és fejlesztése...............................................................302. Oktatásfejlesztési terv.....................................................................................................303. A képzési struktúra tervezése........................................................................................314. A képzési struktúra elemeinek tervezése és fejlesztése................................................335. Oktatási folyamat végrehajtása, követése.....................................................................346. Operatív tervezési feladatok..........................................................................................357. A képzési folyamat nyomon követése és ellenőrzése....................................................358. Tehetséggondozás............................................................................................................379. A szakmai gyakorlatok folyamata.................................................................................3810. Az alapképzési folyamatok értékelése.........................................................................3811. Képzésen kívüli alaptevékenységek, kutatási folyamatok.........................................39

V. ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, NYOMON KÖVETÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI FOLYAMATOK...................................................................................................................................................40

1. Kulcsfontosságú eredmények mérési módja, minőségmutató rendszer működtetése...............................................................................................................................................402. A minőségmutatók körének meghatározása................................................................413. A minőségmutatók tartalma..........................................................................................414. A minőségmutatók értékelése........................................................................................415. Oktatói munka hallgatói véleményezésének rendje.....................................................426. Partneri panaszok kezelése............................................................................................43

VI. A FOLYAMATOK ÉS ÉRINTETTEK ÉRDEKÉBEN TETT BEAVATKOZÁSOK.....441. A nem megfelelőségek észrevétele és közvetlen kezelése.............................................442. Észrevételekből, felmérésekből következő intézkedések meghatározása..................443. A helyesbítő tevékenység................................................................................................454. A megelőző tevékenység.................................................................................................455. Beavatkozások eredményességének értékelése.............................................................45

VII. A PROGRAM JÓVÁHAGYÁSA.....................................................................................46

2

I. BEVEZETÉS

1. Az intézmény rövid bemutatása

Az egri felsőoktatás története a 18. század közepén kezdődik 1740-ben a jogi tudományok művelésére kollégium létesült, majd 1774-től az első magyarországi főiskolai épületnek készült objektumban folyt felsőszintű oktatás. Intézménytörténeti szempontból a főiskola az 1774-es évet alapítási évnek tekinti.

Az állami főiskolát 1948. június 1-jén alapította az Országgyűlés, amely egy éves debreceni működés után 1949-ben települt Egerbe, a Líceum épületébe. A főiskola munkáját indító professzorok az intézmény filozófiáját az egri kulturális hagyományokra építve abban határozták meg, hogy Egerben csak szellemi értékeket őrző, igényes, minőségi munkát végző intézmény jöhet létre és maradhat fenn. A főiskola több mint fél évszázados története folyamán elsősorban tanárképzést folytatott, a tanári szakok minden változatát felvállalta, több szak esetében elsőként indított képzést a hazai felsőoktatásban.

Az 1990-es években végbement változások eredményeképpen szélesebb kínálatú, általánosan képző főiskolává lett az intézmény. A változások eredményeképpen 2002-ben 3 kar kezdte meg működését, 2005-ben új fakultás jött létre, amely hamarosan akkreditált kari szervezetté alakul. A magas színvonalú felsőoktatással párhuzamosan a kutatómunka fejlődésének eredményeképpen a főiskola regionális tudásközpontként is funkcionál.

A főiskola ápolja és terjeszti az egyetemes és magyar kultúra értékeit. Hallgatóinak otthonos környezetet biztosít, dolgozóinak minőségi munkára és folyamatos megújulásra ösztönző, egyéni életpályát felölelő munkahelyet nyújt.

2. Az intézmény eddigi minőségfejlesztési tevékenységének, eredményeinek bemutatása

2000. A Főiskolai Tanács létrehozta a Minőségértékelő Bizottságot, melynek feladata az oktatás és kutatásfejlesztési tevékenységek minőségfejlesztésének és ellenőrzésének biztosítása.

2000. Minőségbiztosítási Csoport létrehozása. 4 fős csoport az akadémiai munka folyamatának ellenőrzésére a záróvizsgák értékelésére, az éves minőségértékelési jelentés elkészítésére.

2000. Átfogó intézményi önértékelés.2001. A főiskola teljes tevékenységét átfogó minőségirányítási rendszer kidolgozásának

kezdete. A Főiskolai Tanács határozatot hoz a rendszer kidolgozásáról.2001. Helyzetfeltáró minőségfejlesztési audit.2002. A minőségirányítási rendszer kialakításában közreműködő vezetők, belső munkatársak

minőségügyi képzése.2002. A folyamatszabályozás kidolgozására 4 minőségi kör létrehozása és működésének

kezdete. Feladataik: 1. kör: tervezés és irányítás, 2. kör: partneri kommunikáció, partnerközpontú működés, 3. kör: oktatási, kutatási folyamatok, 4. kör: a kiszolgáló folyamatok szabályozása.

2002. A folyamatszabályozásban részt vevő vezetők és munkatársak képzése.

3

2003. I. félév a Minőségirányítási kézikönyv összeállítása.2003. június 11. A Főiskolai Tanács jóváhagyja a minőségirányítási kézikönyvet.2003-2004. A minőségfejlesztési körök elkészítik a folyamatszabályozások dokumentumait.2004. A főiskolai szabályzatok, utasítások, űrlapok beillesztése a minőségirányítási

rendszerbe.2004. Az elkészült dokumentum hozzáférhetőségének biztosítása a dolgozók részére.2004. EUA pályázat keretében átfogó önértékelés.2005. Felkészülés a rendszer próbaműködtetésére. Folyamatgazdák kijelölése, felkészítő

képzése.2005. A folyamatok, eljárások próbaműködtetése, a minőségirányítási rendszer

dokumentumaiban korrekció elvégzése, a dokumentum véglegesítése.2006. január l. MIR hatályba léptetése.2005-2007. március 31. HEFOP-3.3.1-P A felsőoktatási intézmények minőségkultúra

váltásának pilot-programjában való részvétel.

3. A főiskola kialakított minőségirányítási rendszere

A főiskola kialakított minőségirányítási rendszere

Az egri főiskolán a minőségirányítási rendszer kidolgozását az a tény tette szükségessé, hogy a ’90-es évek elejétől az intézmény egy gazdag kínálatú, dinamikus regionális szellemi központtá nőtte ki magát, ahol az oktatás és tanulás minőségéről szervezetten kell gondoskodni. A menedzsment elvárása az volt, hogy a rendszer bevezetésével jobban érvényesüljön a rendszerszemlélet, váljon átláthatóbbá a rendszer működése. Javuljon a gyakorlat és a szabályozás összhangja, gazdagodjanak a változtatás lehetőségei.

Szakértők szaktanácsadásával kezdődtek el a rendszer kialakításának munkálatai a helyzetfelméréstől a szabályozásig.

A főiskola olyan minőségirányítási rendszert dolgozott ki, amely összhangban áll az oktatási kormányzat és a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság által kidolgozott minőségirányítási dokumentumban foglalt ajánlásokkal, teljes körű minőségbiztosítást tesz lehetővé. Az általunk kiépített rendszer kielégíti a főiskola szükségleteit. Nem ISO, de ISO-konform, nem TQM, de sok TQM-elemet tartalmaz. A főiskola megközelítésében nem az ISO alkalmazása volt a cél, hanem egy, a felsőoktatásban működtethető rendszer létrehozása, amelynek körvonalai Magyarországon most rajzolódnak ki. Az ISO-rendszert nem lehet alkalmazni a felsőoktatásban a fejlesztésre, a tervkészítésre, és az oktatói munkára, mert az akadémiai munkának az oktatás folyamatában a szellemi tevékenységben mások a hagyományai, mint a termelő üzemek munkájának. Azokon a területeken, ahol a felsőoktatásban nincs kész szabályozás, az általunk létrehozott rendszert példaértékűnek és úttörőnek tartjuk. A rendszer kidolgozása során csak néhány területen kellett újat alkotni, a legtöbb helyen a meglévő fejlesztések tisztázása és leírása történt meg. Az általunk kimunkált minőségirányítási rendszer tehát a főiskola belső munkáján alapuló rendszer.

4

A főiskola minőségirányítási rendszere kiterjed a minőség tervezésre, minőségbiztosításra, a minőségértékelésre, valamint a minőségfejlesztésre. Célja, hogy a főiskola hagyományaihoz és kialakult szervezetéhez alkalmazkodva erősítse a magas színvonalú oktatás feltételeinek biztosítását, fejlesztését, tervezését, segítse elő a szakok képzésében részt vevő tanszékek feladatainak összehangolását, új képzések indításában a tanszékek és karok közötti hatékony együttműködést.

A minőségirányítási rendszerben szabályozott tevékenységi körök

A főiskola minőségirányítási rendszere magában foglalja a közvetlen felsőoktatási feladatok körében végzett tevékenységek, folyamatok, eljárások szabályozását.

Nem része a rendszernek a központi könyvtár, a kollégiumok és a gyakorlóiskola tevékenységének szabályozása. Ezen szervezeti egységeknél sajátos szakterületüknek megfelelő szakspecifikus rendszer kiépítése szükséges.

A minőségirányítási szervezet bemutatása

A Minőségbiztosítási Iroda látja el a minőségüggyel kapcsolatos adminisztrációs, nyilvántartási, adat- és dokumentációkezelési feladatokat, közreműködik a szükséges információk összegyűjtésében, feldolgozásában.

A minőségirányítási vezető a rektor által kinevezett személy, akinek feladata a minőségirányítási rendszer folyamatainak irányítása, megfigyelése, értékelése és koordinálása, a rendszer hatékony és eredményes működésének elősegítése érdekében.

A minőségfejlesztési programigazgató a rektor által kinevezett személy, aki a Minőségbiztosítási Iroda vezetője. Feladata jelentés készítése a rektor részére folyamatos kapcsolattartás a közvetlen partnerekkel és egyéb érdekelt felekkel a minőségirányítási rendszerre vonatkozó kérdésekben az akadémiai tevékenység feltételrendszerére, minőségére vonatkozó információk meghatározása és összegyűjtése az éves összefoglaló jelentés elkészítése, ezzel kapcsolatos javaslatok kimunkálása, valamint a Minőségbiztosítási Bizottság és a Szenátus elé terjesztése után megküldeni a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság részére. A karokon kari minőségfejlesztési bizottságok működnek.

A rendszer folyamatos fejlesztését a Minőségi Körök működése biztosítja.

A folyamatgazdák a szabályozott folyamatok felelősei, akik figyelemmel kísérik a folyamatra vonatkozóan a külső és belső szabályzatok betartását, érdemi, tartalmi érvényesülését, értékelik azok alakulását, és javaslatokat dolgoznak ki a szükséges módosításokra, fejlesztésekre, frissítésekre.

A minőségirányítási rendszer egyes területeinek, elemeinek továbbfejlesztése vagy javítása érdekében a rektor Problémamegoldó Minőségi Köröket nevezhet ki, akik közreműködnek a minőségügyi audit feladatainak ellátásában is.

5

A minőségirányítási rendszerhez szorosan kapcsolódik, annak részét képezi a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszer (FEUVE). A rendszer megfelelőségét, működését a főiskola belső ellenőrzése folyamatosan vizsgálja, értékeli és javaslatokat tesz az intézményi munka eredményességét növelő változtatásokra, fejlesztésekre. E munkában kölcsönösen együttműködik a Minőségbiztosítási Irodával.

A dokumentációs rendszer bemutatása, a dokumentumok kezelésének rendje

A minőségirányítási alapdokumentumok: a minőségirányítási kézikönyv, a minőségirányítási eljárás-utasítások (szabályzatok) és minőségirányítási űrlapok.

A minőségirányítási kézikönyv a rektor által jóváhagyott a minőségfejlesztési programigazgató által kiadott összefoglaló leírás a főiskola minőségirányítási rendszeréről.

A minőségirányítási eljárások a minőségfejlesztési programigazgató által szerkesztett és a rektor által jóváhagyott leírások a főbb folyamatokról és tevékenységekről, amelyek tartalmazzák a teendők leírását és a felelősségi köröket.

A minőségirányítási utasítások a munkahelyi vezetők által kiadott, a minőségfejlesztési programigazgató által jóváhagyott rendelkező leírások, a minőségirányítási rendszer érvényességi tartománya alá tartozó egyes tevékenységek részletes, pontos szabályozásáról.

A minőségirányítási dokumentumsablon a minőségirányítási dokumentumok szerkezeti elemeivel szembeni követelményeket tartalmazza.

A minőségirányítási űrlapok a minőségfejlesztési programigazgató által kiadott, a rektor által jóváhagyott üres bizonylatok, sablonok, amelyek használatát az eljárások, illetve utasítások teszik kötelezővé.

Az intézkedési tervek a minőségfejlesztési programigazgató által kiadott, a rektor által jóváhagyott projekttervek, amelyeket az intézmény vezetése határoz meg az intézményi működés értékelésekor. Az intézkedési tervek és intézkedések határozzák meg az intézményi szintű folyamatos fejlesztési tevékenységeket.

A követelmények, specifikációk a minőségirányítási dokumentációs rendszer dokumentumai, melyek a szerződések, tevékenységek, termékek és szolgáltatások követelményeit tartalmazzák. Elkészítésük szabályozása a minőségirányítási kézikönyv egyes fejezeteiben, az eljárásleírásokban (szabályzatokban) és a minőségirányítási utasításokban történik meg.

A bizonylatok: a minőségirányítási és szakmai tevékenység során keletkező nyilvántartások, igazolások, feljegyzések és rögzített adatok, amelyek készülhetnek szabad formában vagy az előírt űrlapokon papíron és/vagy elektronikus formában.

A folyamatos fejlesztés stratégiájaAz EKF vezetése elkötelezett a minőségirányítási rendszer alkalmazása és folyamatos fejlesztése iránt.A folyamatos fejlesztés garanciái: Az intézmény vezetésének elkötelezettsége a minőségügy, az igényeknek, kihívásoknak megfelelő működés tekintetében, az intézményben kidolgozott szabályozási és felelősségi rendszer, amely tudatosan biztosítja az egyes folyamatokért, részfolyamatokért felelős vezetők, dolgozók önálló, felelős feladat ellátását.

6

További garanciát jelent a minőségirányítás szervezeti rendszere, a minőségbiztosítási bizottság működése, minőségbiztosítási iroda létrehozása, minőségirányítási vezető és minőségfejlesztési programigazgató alkalmazása, a kari minőségbiztosítási csoportok tevékenysége, a belső minőségirányítási audit működése. Emellett az intézmény továbbra is fenntartja és ösztönzi a problémamegoldó minőségi körök, fejlesztő teamek tevékenységét.

A vezetés tisztában van azzal, hogy a minőségirányítási rendszer működtetése csak akkor lehet sikeres, ha az intézményi kultúra részévé válik. Ez a kultúra hozza létre a szükséges motivációt, biztosítja a hozzáértést a minőségbiztosítási mechanizmusok bevezetésekor, ezért a főiskola rendszeresen továbbképzéseket szervez az érintett oktatók és dolgozók részére a rendszer zökkenőmentes működtetése érdekében.

4. A főiskola minőségirányítási rendszerének szabályozási szintjei

Alapító okiratAz EKF Szervezeti és Működési SzabályzataMinőségirányítási KézikönyvAz Eszterházy Károly Főiskola szervezeti felépítéseMinőségirányítási eljárások Főiskolai szabályzatok Minőségirányítási utasítások

5. A főiskola Minőségirányítási Kézikönyvének fejezetei és mellékletei

Az EKF Minőségirányítási Kézikönyve:– A minőségirányítási rendszer felépítése és működtetése– Az intézmény tevékenysége, minőségpolitikája– Vezetés, tervezés, értékelés– Partneri kommunikáció– Oktatás és kutatás– Kiszolgáló folyamatok és szolgáltatások

A Minőségirányítási Kézikönyv mellékletei:– Az Eszterházy Károly Főiskola organogramja– A minőségirányítási rendszerben alkalmazott eljárások jegyzéke– A főiskola belső szabályzatainak jegyzéke– A minőségirányítási utasítások jegyzéke– A minőségirányítási űrlapok érvényes jegyzéke– Minőségirányítási dokumentum sablonok

7

II. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK FOLYAMATAI, KÖLCSÖNHATÁSUK

Stratégiai tervezés Minőségtervek Előíró folyamatszabályozás Erőforrás biztosítás

Alapképzés– képzési struktúra

tervezése, – tantervkészítés, – félévtervezés, – nyomon követés, – tudásmérés

Kutatómunka– tervezés, – projekt-menedzselés, – egyetemi összesítés

Ígérvények, szerződések szabályozása

Alvállalkozók értékelése

Gazdasági folyamatok irányítása

Karbantartás

Első adminisztráció, adat- és iratkezelés

Minőségmutatók Területi felülvizsgálatok Törvényileg meghatározott

értékelések Reklamációkezelés Önértékelések

Kapcsolattartás a fenntartó szervekkel

Vezetői felülvizsgálat

Folyamatos fejlesztés

Helyesbítő és megelőző

tevékenység

Fő tevékenységekTámogató tevékenységek

Háromkörös értékelő és

fejlesztő módszer

8

III. VEZETÉSI FOLYAMATOK

1. Küldetésnyilatkozat

A főiskola Szervezeti és Működési Szabályzatában megfogalmazott Küldetésnyilatkozat az intézmény hosszú távú, az aktuális intézményvezetéstől független oktatási, kutatás-fejlesztési, illetve szolgáltatási feladatait rögzíti. A Küldetésnyilatkozatban a fejlesztési elképzelések megvalósulásával kialakuló szervezeti rendszer és annak működése jelenik meg kb. 10 éves távlatban.

Az intézmény Küldetésnyilatkozatának megfogalmazása a rektor feladata, elfogadása a Szenátus hatásköre.

2. Stratégia tervezés lépései

A stratégiatervezés folyamatának lépései:a) Helyzetelemzés;b) Stratégiai célok megfogalmazása;c) Párhuzamos stratégiai célok kidolgozása;d) A párhuzamos stratégiai célok értékelése;e) Döntés, a megfelelő célrendszer meghatározásáról;f) A stratégiák kidolgozása fejlesztési programok segítségével;g) A fejlesztési programok megvalósítása;h) A megvalósítás ellenőrzése és visszacsatolás.

3. A stratégia tervezés lépéseinek leírása

a) HelyzetelemzésA stratégiai tervezés előkészítő lépése a helyzetelemzés. Valamennyi tervezésnél meg kell határozni az előkészítésért felelős személyt.A helyzetelemzés két területe:

– Külső környezet elemzése;– Belső erőforrások és képességek vizsgálata.

A külső környezet elemei:– Általános környezet: általános gazdasági helyzet, a jogi szabályozás, a

társadalmi kultúra, a technológiai fejlődés iránya;– Kompetitív környezet: a felsőfokú oktatási intézmények részére meghatározó

tényezők úgy, mint a hallgatók, az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a MAB és a többi partner igényei, a társadalmi hatások;

– EU követelmények.A belső erőforrások és képességek számba vétele:

– pénzügyi, tárgyi, emberi, szervezeti, szakmai, innovációs erőforrások és az intézményi hírnév vizsgálata;

– erős és gyenge pontok meghatározása;– a főiskola által kínált oktatási kínálat elemzése;– az intézményi kultúra és a motivációs rendszer vizsgálata.

9

b) Stratégiai célokA stratégiai célok kifejezik az EKF vezetésének szándékait, meghatározva, mit kell elérni hosszú távon. A feladatok meghatározzák, mit kell tenni bizonyos időtartam alatt, hogy a kitűzött célok elérhetők legyenek.

A stratégiai célkitűzések meghatározásánál a folyamatosan rendelkezésre álló, az OKM és a MAB számára készített célmeghatározás formai kereteit használjuk.

Az OKM ajánlása szerinti stratégiai területek:– képzésfejlesztés;– kutatás-fejlesztés;– szolgáltatások fejlesztése;– szervezetfejlesztés.

A stratégiai célok kitűzésének folyamata:– A rektor az általa fontosnak tartott személyek bevonásával meghatározza a főiskolai

célok stratégiai prioritásait. E prioritásokat ismerteti a Szenátus ülésén, és megvitatásuk után jóváhagyatja azokat.

– A szervezeti egységek vezetői – bevonva munkatársaikat – a rektor által meghatározott célokat lebontják saját szervezetük valamennyi szintjére. A célok lebontását írásos anyagként a Szenátus tárgyalja, szükség szerint módosítást rendel el, illetve jóvá hagy. Ennek napirenden tartásáért az általános és intézményfejlesztési rektorhelyettes a felelős, ütemezése, nyomon követése az Intézményfejlesztési Tervben valósul meg.

– Az általános és intézményfejlesztési rektorhelyettes koordinálásával a szervezeti egységek vezetői folyamatos konzultációt folytatnak egymással a célkitűzések összhangjának megteremtése céljából.

Minden stratégiai célkitűzés megvalósítási modelljét előre ki kell dolgozni, felelőseit szervezeti egységenként hozzárendelni.

Az Intézményfejlesztési Tervet az Oktatási és Kulturális Minisztérium által kiadott Intézményfejlesztési Terv Kidolgozási Útmutató című dokumentum alapján kell elkészíteni. Felelős a rektor.

Az Intézményfejlesztési Terv tartalma:– átfogó intézményi önértékelés;– Küldetésnyilatkozat (hosszú távú célkitűzések);– stratégiai tervek (középtávú célkitűzések);– a stratégia tervekre építhető fejlesztési programok, a programok megvalósulásához

beruházási tervek (Cselekvési terv);– a programok megvalósulását nyomon követő ellenőrzési-értékelési tervek.

c) Párhuzamos stratégiai célok kidolgozásaAmennyiben a helyzetelemzésből vagy a főiskola érdekeiből következően egy adott cél párhuzamos megvalósításának több útja is elképzelhető, célszerű alternatívák kidolgozása.

10

Az alternatívák kidolgozásának szükségességét a szervezeti egységek vezetői döntik el, szükség esetén a rektorral és az általános és intézményfejlesztési rektorhelyettessel együttműködve.

d) A párhuzamos stratégiai célok értékeléseA párhuzamos célok értékelése a célkitűzés szintjétől függően általában csoportmunkában történik az érintett vezetők (a főiskolai szinten legtöbbször az általános és intézményfejlesztési rektorhelyettes, az egyes egységek esetében az egységvezető) irányításával. Az értékelés főbb szempontjai:

– elérhető előnyök, várható veszélyek;– a belső fogadókészség.

e) Döntés a megfelelő cél meghatározásáról– a stratégia elfogadásának szempontjai;– a stratégia ne tartalmazzon egymást kölcsönösen kizáró célokat;– a stratégia vegye figyelembe a környezeti változásokat;– mennyiben biztosít előnyöket más intézményekkel szemben;– a megvalósíthatóság mennyire épít az egyéni és szervezeti képességekre, a

problémamegoldó képességre.

A stratégia döntés előtti átvizsgálása a rektor hatásköre, a stratégia elfogadása és hatályba léptetése a Szenátus hatásköre.

f) A stratégiák megvalósítása-fejlesztési programok segítségévelA fejlesztési programok évenként készülnek, a felelősök a pontos tartalom, a megfelelőségi kritériumok, a rész- és véghatáridők, az igénybe vehető erőforrások meghatározásával. A projekttervet az általános és intézményfejlesztési rektorhelyettes felelőssége előkészíteni, melyet a Szenátus fogad el.

g) A fejlesztési programok megvalósításaA fejlesztési programok tervezete szerint a felelősök gondoskodnak a tevékenységek megvalósításáról, nyomon követéséről, és meghatározott mértékig felelősek az erőforrások felhasználásáért. Szükség esetén módosításokat kezdeményezhetnek, mely a módosítások szintjétől függően egy magasabb beosztású vezető által, vagy ha a célok egészét érinti, a cél meghatározója által kerülhet elfogadásra.

h) A megvalósítás ellenőrzése, visszacsatolásA fejlesztési programok nyomon követése során a felelősök intézkednek a korrekciók megtételére vonatkozóan. A stratégiai célkitűzések megvalósulásának szervezett körülmények között történő felülvizsgálata vezetőségi átvizsgálás keretében a Szenátus által évente történik. Az ülésen a felelősök beszámolnak az addigi tevékenységről, a beszámolót a Szenátus megvitatja, majd meghozza a szükséges intézkedéseket a további teendőkkel kapcsolatban. Az ülésről feljegyzés készül.

11

4. A főiskola minőségfejlesztési programjának készítése, bevezetése, közzététele, értékelése

a) Minőségfejlesztési program készítéseA főiskolai stratégia célkitűzéseinek figyelembe vételével kell meghatározni a Minőségfejlesztési programot. A Minőségfejlesztési program előkészítése az ezzel megbízott munkacsoport feladata a minőségirányítási vezető irányításával. A munkacsoportban igény szerint külső szakértőt is alkalmazni lehet. A Minőségfejlesztési programot a Szenátus hagyja jóvá.

A Minőségfejlesztési program szabályozza a főiskola működésének folyamatát összhangban a főiskola belső szabályzataival, illetve a jogszabályi előírásokkal.

b) Minőségfejlesztési program lebontása operatív feladatokraA főiskola stratégiai céljainak minőségügyi vonatkozásainak és a Minőségfejlesztési program megvalósításának biztosításához éves szintű operatív tervet kell meghatározni. Ehhez a minőségirányítási vezető irányítása mellett a szervezeti egységek szintjén kell meghatározni az adott évre kitűzött operatív tevékenységeket (Minőségügyi terv).

A Minőségfejlesztési program által meghatározott tevékenységeknek megfelelő intézkedéseket kell tennie a minőségmutatók célértékeinek javítása, valamint az aktuális intézményi sajátos célok megvalósítása érdekében (külső és belső hatások).

c) A tervezés megvalósulásának értékeléseA Minőségfejlesztési program kidolgozását végző munkacsoport évente előzetes értékelést készít a Minőségfejlesztési program éves működéssel kapcsolatosan értékelve a minőségirányítási rendszer működésének hatékonyságát és mérlegelve a szolgáltatási folyamat fejlesztési lehetőségeit (emberi erőforrás, eszközök, stb.).Az értékelés főbb témái:

– az előző évben megfogalmazott minőségi célok (Minőségügyi terv, Minőségmutatók) megvalósulásának értékelése;

– a háromkörös mérésből származó adatok értékelése és a szükséges beavatkozások;– az érvényben lévő főiskolai szabályozások felülvizsgálata és összehangolása;– a minőségügyi mutatók célértékeinek felülvizsgálata;– partnerek észrevételei a főiskola működésével kapcsolatosan;– az új minőségi célok és éves tervek elkészítése.

Az értékelési folyamat kiegészül az éppen aktuális MAB önértékelési rendszerből származtatott szempontokkal, melynek alapján az egyes vezetői és működési területekre önértékelést kell végezni, hogy a főiskola akkreditálhatósága minden időszakban biztosítható legyen.

Az éves értékelések alapján a munkacsoport felülvizsgálja az érvényes Minőségfejlesztési programot. Az átvizsgálás alapja a kitűzött célok elérésének hatékonysága, szükség szerinti módosítások, lehetőség szerint adatok alapján, lehetőséget teremtve az értékelés és a fejlesztések jobbítására.

12

A Minőségfejlesztési program átvizsgálásról jegyzőkönyv készül, melyben szükség esetén módosításokat, fejlesztéseket határoznak meg. A javaslatok alapján történik a Minőségfejlesztési program módosítása, illetve az éves feladatok meghatározása.

d) A főiskola minőségfejlesztési programjának közzététele, értékeléseA Minőségfejlesztési programot, a Minőségügyi tervet és az éves átvizsgálás megállapításait, a hozott intézkedéseket a minőségirányítási vezető hozza nyilvánosságra a belső kommunikációs csatornákon keresztül.

5. Operatív irányítás elemei

a) Szervezeti struktúraA főiskola szervezeti felépítésété az EKF Organogramja című dokumentum tartalmazza. A szervezet a hatályos Felsőoktatási törvény rendelkezései alapján van kialakítva, illetve annak változásait folyamatosan követi.

A főiskola minőségirányítási rendszerének fenntartása a rektor, szakmai hatékonyságának biztosítása a minőségirányítási vezető feladata. A minőségirányítási vezető feladata. A minőségirányítási vezető hatásköre alá tartozik a főiskolán működtetet minőségirányítási rendszer teljes körű felügyelete, fenntartása, a minőségirányítási rendszer működésével kapcsolatos javító intézkedések kezdeményezése, végrehajtása. A minőségfejlesztési programigazgató felelőssége az éves összefoglaló minőségértékelési jelentés elkészítése, a kari tanácsok véleményének meghallgatásával a jelentés Szenátus elé terjesztése, valamint a minőségfejlesztéssel kapcsolatos javaslatok és éves terv kidolgozása.

b) Koordinációs kapcsolatok, a döntési és érdekegyeztető mechanizmusok működtetéseA főiskola vezetése a döntési és érdekegyeztető mechanizmusok működtetését, összhangban a jogszabályi kötelezettségekkel a Szervezeti és Működési Szabályzattal és annak mellékleteként elfogadott intézményi szabályzatokkal határozza meg.

A döntési mechanizmusok kialakításánál cél, hogy minden egyes döntés a kérdéses szinten megszülessen, és csak esetleges közvetlen vezetői összeférhetetlenség, befolyásoltság felmerülésekor kerüljön a kérdéses terület a következő döntési szintre.

6. Belső kommunikáció és információ

a) A belső kommunikáció formáiA főiskola vezetése a jogszabályi követelményeknek megfelelően különböző testületek és fórumok működtetésével többirányú kommunikációt biztosít. A testület és fórumok működését a Szervezeti és Működési Szabályzat szabályozza:

– Szenátus– Gazdasági Tanács– Rektori Tanács– a főiskola állandó és eseti bizottságai– kari tanácsok, intézeti tanácsok, bizottságok– szervezeti egységek dolgozói közössége.

13

A Szervezeti és Működési Szabályzat előírásokat tartalmaz a testületek, fórumok működésére vonatkozóan. Az előírások meghatározzák a működési rendet, az ülések gyakoriságát, a határozathozatalok rendjét és azok eljuttatását az érintettek részére.

A felsorolt testületek, fórumok munkájában az érintettek a szabályozás szerinti formában vesznek részt, és közvetlenül, illetve közvetett módon (közlemény, jegyzőkönyv, nyomtatott kiadvány, stb. formájában) értesülnek az ott történtekről.

A belső kapcsolattartásnak fontos részei a személyes, telefonos megbeszéléseket, értekezletek, tanácsok, számítógépes hálózat, levelezés.

A szervezeti kapcsolattartásnak fontos részei a személyes, telefonos megbeszéléseket, értekezletek, tanácsok, számítógépes hálózat, levelezés.

A szervezeti egységek belső értekezletei, amelyek révén az érintettek közvetlenül kapnak információkat a vezetőktől, és viszont. Az értekezletek gyakoriságát a vezetők határozzák meg, figyelembe véve a működés sajátosságait. Az értekezletekről emlékeztető készül, melyet az érintettek megkapnak, illetve részükre hozzáférhető.

A széleskörű tájékoztatás érdekében a főiskola nyomtatott kiadványokkal támogatja az érintettek információkkal történő ellátottságát, ezek a következők:

– időszakos kiadványok (pl. évkönyvek, saját rendezésű kiállítások kiadványai, stb.);– hivatalos kiadványok, szóróanyagok (pl. az EKF intézményi ismertetője, tanulmányi

kalauza, stb.).

A belső kommunikációt támogatják továbbá:– a főiskolai honlap;– a NEPTUN hallgatói nyilvántartási rendszer;– óratartás nyilvántartási rendszer;– hirdetőtáblák.

b) Stratégia, célok, fejlesztések kommunikálása, belső elfogadtatásaA belső kommunikációs csatornákat felhasználva történik az érintettek tájékoztatása a stratégia, célok, fejlesztések munkatársakkal való megismertetésére.

c) KezdeményezésekA munkatársak a főiskola Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározottak szerint a főiskolai demokratikus testületekben személyesen vagy képviselői révén kezdeményezéseket tehetnek. Javaslataikat a testületekben, szóban vagy írásban kifejthetik. A munkatársak kezdeményezéseit, javaslatait az illetékes vezetőknek 30 napon belül ki kell vizsgálniuk és a kezdeményezésekre választ kell adni.

7. A dokumentálás követelményei

a) Előíró dokumentumok kezelésea1) Előíró dokumentumok készítése, feladatkörökA főiskola működéséhez szükséges dokumentumok, szabályozások körét a rektor határozza meg a jogszabályi előírások figyelembe vétele mellett.

14

A dokumentumok kidolgozása egységes formában történik, mely illeszkedik a főiskola arculatához, az erre meghatározott és egységes formátumhoz. Az egységes forma elősegíti az azonosíthatóságot és a felhasználhatóságot, a szabályozandó területek pontos rögzítését és a dokumentumok használatának hatékonyságát. Az egységes formát az egyes dokumentum típusokra kialakított Dokumentumsablonok biztosítják, melynek karbantartása és változtatása a minőségirányítási vezető feladata.

Valamennyi dokumentum rendelkezik a következőkkel:– cím, megnevezés;– a készítő neve, aláírása (kivétel elektronikus feljegyzés), dátum;– az ellenőrzést, jóváhagyást végző neve, dátum;– a dokumentum lényegi része (tartalma), egyértelmű, jól olvasható világos

szövegezésben.

A főiskola egészét érintő dokumentumok elkészítésével a munkatársakat a rektor bízza meg, a szervezeti egységek szintjén készülő dokumentumokat a szervezeti egység vezetője bízza meg.

a2) A dokumentumok ellenőrzése, jóváhagyásaA dokumentum, szabályozás tervezetét a megbízott munkatárs eljuttatja ellenőrzésre a minőségirányítási vezetőnek, aki ellenőrzi azt a főiskola többi dokumentációjával és a jogszabályi előírásokkal való összhang szempontjából. Az ellenőrzött anyagot a minőségirányítási vezető a főiskola egészére vonatkozó szabályozás esetén benyújtja a Szenátus elé, szervezeti egység hatáskörében működő szabályozás esetén a szervezeti egység vezetőjének jóváhagyásra.

a3) Előíró dokumentumok közzétételeA főiskola belső előíró dokumentumai az erre a célra kialakított intranetes honlapon (www.ektf.hu/minoseg), belső dedikált számítógépekről érhető el. Csak a honlapon szereplő dokumentumok tekinthetők érvényesnek, mert a honlapra csak a Szenátus jóváhagyása után kerülhetnek fel az előíró dokumentumok. Az intranetről kinyomtatott dokumentumok tájékoztató jellegű szabályozásnak minősülnek.Ez az alkalmazás minden főiskolai közalkalmazott számára olvasható.

A dokumentáció aktualitásért a minőségirányítási vezető felel.

a4) Előíró dokumentumok módosítása, visszavonásaA főiskola minden munkatársa kezdeményezheti a szabályozások megváltoztatását. A módosítási javaslatot a minőségirányítási vezetőnek vagy a szervezeti egység vezetőjének kell eljuttatni írásos formában, illetve elektronikus úton.

A dokumentumok módosítására csak a dokumentum készítőjének vagy ezzel külön megbízott munkatársnak van jogosultsága. Valamennyi írásban érkezett észrevételre írásos formában (levél, e-mail), érdemi választ kap a véleményező. A főiskola a folyamataiban bekövetkező változás, valamint a jogszabályok változása esetén a minőségirányítási vezető kezdeményezi az érintett dokumentumok felülvizsgálatát, módosítását.

A dokumentumok változásáról a minőségirányítási vezető értesíti a felhasználókat, melyben ismerteti a változás okát, célját és gyakorlati vonatkozásait.

15

A dokumentumokat elkészítésük után és felhasználásuk során legalább évente felül kell vizsgálni abból a szempontból, hogy a főiskola minőségügyi céljainak és a jogszabályok követelményeinek továbbra is megfelelnek-e.

Amikor az adott dokumentumban változtatás történik, a minőségirányítási vezető intézkedik az érvényét vesztett fájl (dokumentum) archiválásáról.

a5) Előíró dokumentumok megőrzéseAz elektronikusan tárolt adatok rendszeres mentéséről és az adatbázisok alternatív rögzítéséről, tárolásáról, valamint az adatokat tartalmazó, dátumazonosítóval ellátott digitális adathordozók tárolásáról a Minőségbiztosítási Iroda gondoskodik minden változáskor.

A kiadott dokumentum eredeti példányát archiválni kell. Megőrzési idő az érvénytelesítést követő 5 év.

b) Minőségirányítási feljegyzések kezeléseA főiskola az érvényes feljegyzéseit számítógépen vezeti, melyeket a számítógépes hálózaton, szükséges esetekben kinyomtatott példányát rendezett formában, gyűjtődossziékban tárolja, illetve papír alapon olvashatóan, archiválható módon készíti.

Amennyiben egy feljegyzésnek előírt formája van a formanyomtatványt, elektronikus feljegyzésmintát, sablont előíró dokumentumként kell kezelni.

Az oktatási folyamatokra vonatkozó feljegyzések megőrzési idejét az 1995. LXVI. Levéltári Törvény (módosított), a 40/1998. (III.6.) A minisztériumok és országos hatáskörű államigazgatási szervek iratkezelési mintaszabályzata és a főiskola Iratkezelési szabályzata határozza meg.

A kitöltött feljegyzések eredeti példányát a gazdálkodási egységek gyűjtik össze, és biztonságos környezeti feltételek között, a főiskola Iratkezelési szabályzatában meghatározott szempontok szerint rendszerezve tárolják, archiválják és biztosítják, hogy a feljegyzések – az előírt megőrzési időn belül – betekintés céljából visszakereshetők legyenek. A megőrzési idő lejáratát követően a feljegyzés tárolását végző személy gondoskodik a feljegyzés előírásszerű megsemmisítéséről.

A feljegyzések megőrzési idők lejárta után a minőségügyi feljegyzések és dokumentumok selejtezése az Iratkezelési szabályzat szerint történik.

c) A jogszabályok, szabványok kezeléseAz oktatási folyamatot, illetve a főiskola működését szabályozó törvényi rendelkezések gyűjtése, figyelése és naprakészen tartása a minőségirányítási vezető feladata. Azon jogszabályok, melyek szélesebb kört érintenek, az Intranetre kerülnek.

A szabványok kezelése önálló gazdálkodó egységként történik. A rendelkezésre álló szabványok jelentős része oktatási segédletként alkalmazott, így nem feltétlenül érvényes. Amennyiben tevékenységet meghatározó szabvány (pl. vállalkozói tevékenység esetén) kerül felhasználásra, a felhasználó feladata annak érvényességének ellenőrzése.

16

8. Erőforrások biztosítása és fejlesztése

a) Humán erőforrása1) Humánerőforrás-fejlesztésA humánerőforrás-igény meghatározása a szervezeti egységek feladata. A szervezeti egységek vezetői az adott terület humánerőforrás-igényét előzetesen a szükségesség alapján értékelve tárják fel. A humánerőforrás-igényeket főiskolai szinten a HEO vezetője összesíti.

A főiskola humánpolitikai céljait és azok megvalósításához szükséges operatív programokat a Humánerőforrás-fejlesztési terv dokumentálja. Ez egy évre tervezi meg a tennivalókat, melyet a rektor és a HEO vezetője a szervezeti egységek vezetőinek bevonásával készít, s a Szenátus hagy jóvá.

Humánerőforrás-fejlesztési terv kialakításánál a következő tartalmi elemekre ki kell térni:– humánerőforrás-fejlesztési költségterv;– képzés (továbbképzési tervek);– utánpótlás nevelés vezetői posztokra;– oktatói korfa, minősített oktatók aránya;– szabad státuszokra felveendő szakemberek megnyerése;– motivációs elvek;– kitüntetések, elismerések;– munkahelyi környezet;– publikálási teljesítmény;– stb.

A Humánerőforrás-fejlesztési tervek a meghatározott feladatokat prioritás szempontjából is értékelik. A Humánerőforrás-fejlesztési terv megvalósulásáról a dékánok és a főiskola központi egységeinek vezetői a Rektori Tanács ülésén számolnak be, melyről feljegyzés készül.

A főiskola humánerőforrás-igényének pénzügyi finanszírozásáról a költségvetési terv elkészítésekor a gazdasági főigazgató gondoskodik, a Szenátus döntése alapján tájékoztatja az egységek vezetőit.

a2) Belső erőforrások felmérése, karbantartásaSzervezeti egységenként el kell végezni a főiskola humánerőforrás bázisának felmérését, melyért a szervezeti egységek vezetői felelősek. A felmérés során személyekre lebontottan meg kel határozni:

– mely szervezeti egységen belül látja el feladatait;– az általa gyakorolt oktatási területeket (tudományágak, tantárgyak megnevezése);– az oktatási formákat (előadás, gyakorlat, egyéb),– publikációs tevékenységet;– kutatási területeket;– egyéb adatokat.

17

Az információk közös adatbázisba kerülnek (Humán erőforrás adatbázis), mely adatbázis a belső számítógépes hálózaton (Intraneten) kialakított honlapon keresztül minden munkatárs számára elérhető. A naprakész adatok biztosítása az érintett dolgozó feladata, informatikai támogatását a karbantartásával megbízott munkatárs biztosítja.

Az elkészült Humán erőforrás adatbázis segítségével a főiskola valamennyi oktatójának részben objektív, részben szubjektív elemeket tartalmazó információs táblája – amely az erőforrás megosztásában, a feladat kiválasztásában, a karriertervezésben, stb. – lehet eszköz az adott vezető kezében.

A Humán erőforrás adatbázis aktualizálásához szükséges információk biztosítása éves rendszerességgel a szervezeti egységvezetők felelőssége, míg karbantartása az érintett dolgozó közreműködésével, az alábbiak szerint történik:

– az aktualizálás dokumentált teljesítés esetén azonnali frissítést jelent az érintett dolgozó és a HEO vezető közreműködésével;

– a karbantartási feladatok ellátása minden év június 30-ig a HEO vezető és az informatikus feladata.

Az aktualizált Humán erőforrás adatbázis intézményi szintű összesítése teremtheti csak meg, a szintelemzések és a belőlük következő humán erőforrás visszacsatolás lehetőségét.

a3) A munkakörhöz előírt követelmények meghatározásaA főiskolán alkalmazott valamennyi státuszra vonatkozóan az SzMSz és az EKF oktatói, kutatói, tanári foglalkoztatási követelményrendszere tartalmazza a kinevezési követelmények tételes elvárásait. A követelményrendszerben rögzítettek:

– az alkalmazási (kinevezési) feltételek,– az adott munkakörrel kapcsolatos alkalmassági követelmények, és– az előmenetellel kapcsolatos követelmények.

A kinevezések és megbízások minden esetben dokumentáltak.Az archiválás a HEO iratkezelésével megbízott dolgozójának feladata.Munkakörrel kapcsolatos feladatok rögzítése az EKF oktatói, kutatói, tanári foglalkoztatási követelményrendszerében, illetve munkaköri leírásokban történik.

A főiskola munkatársainak feladatkörébe nem tartozó feladatok ellátására munkatársait szerződéses alapon, megbízások kiadásával kéri fel. A megbízások dokumentáltak. A feladatkörbe tartozó feladatellátás esetében megbízás nem adható ki.

Az EKF oktatói, kutatói, tanárai félévi feladatainak meghatározása a féléves terhelések információi alapján történik. A feladatot az intézetigazgató, illetve tanszékvezető által megbízott tantárgyfelelős vagy érintett munkatárs végzi.

Az elkészült intézményi Terhelési táblát (órarenddel és terembeosztással) az oktatásfejlesztési rektorhelyettes hagyja jóvá, és ad dokumentált tájékoztatást az érintett munkatársaknak.

a4) Külső óraadók követelményrendszere, kiválasztásaA külső óraadói igény előzetes meghatározása – éves szinten – a költségvetési és pénzügyi tervezés részeként történik. A külső óraadói igény finom tervezése félévenként történik az intézetigazgatók és tanszékvezetők irányításával. A külső óraadói igény meghatározásánál figyelemmel kell lenni.

18

– az éves tervezésnél rögzített költségkeretekre,– a tanszéki munkatársak előírt óraterhelésére, és– az intézet oktatási potenciáljára, az oktatandó tananyag specialitásai alapján.

A külső óraadói igényt a Terhelési táblában rögzítik, melyet főiskolai szinten a rektor hagy jóvá, és a főiskola pénzügyi keretterveivel összhangban a gazdasági főigazgatóval meghatározzák az óraadói díjakat.

Külső óraadók felkeresése a tanszéki munkatársak feladata. A kiválasztáshoz az előző évek alkalmazási tapasztalatai, valamint az óraadással kapcsolatos követelmények nyújtanak segítséget.

Külső óraadók alkalmazásához a követelményeket az EKF oktatói, kutatói, tanári foglalkoztatási követelményrendszerében határozza meg.

a5) Vezetői és szakmai megbízások betöltésével kapcsolatosan megfogalmazott elvárásokA vezetői beosztásokhoz kapcsolódó követelményrendszert, valamint ezen munkakörök betöltésével kapcsolatos eljárások rendjét a Pályázatokkal kapcsolatos eljárások szabályzata rögzíti.

Valamennyi szakmai megbízáshoz, mely az oktatói feladatokon kívül jelenik meg (vezetői és szakmai megbízások), a Kinevezéssel együtt, annak mellékleteként a feladattal járó elvárásokat és hatásköröket írásban rögzített formában kell átadni.

Vezetői megbízások esetében a betöltött státusszal járó feladatok és hatáskörök az SzMSz-ben, illetve annak mellékleteiben kerülnek meghatározásra. Az ezekben nem rögzített esetekben a Szenátus határozza meg a feltételeket.

a6) Munkatársak folyamatos fejlődésének biztosításaA főiskola munkatársai számára folyamatosan biztosítja a szakmai feladatokhoz szükséges fejlesztés és fejlődés lehetőségét.

A főiskola munkatársait folyamatosan, tervszerűen továbbképzi, illetve képezteti, ha– nem rendelkeznek az adott munkakörre előírt végzettséggel;– a tervszerű utánpótlás biztosítása szükségessé teszi;– megváltoznak a külső szabályozások;– lényegesen változnak a belső technikai, technológiai feltételek;– a dolgozó maga kívánja tovább képezni magát – ehhez azonban a munkáltatói

jogokat gyakorló közvetlen vezető hozzájárulása szükséges.

A Továbbképzési tervek szervezeti egységek szintjén kerülnek évenként kidolgozásra a tanszékvezetők, osztályvezetők előterjesztésében, melyet a HEO vezetője összesít, ezt követően a rektor és a gazdasági főigazgató hagy jóvá.

a7)Oktatók hallgatói véleményezéseA főiskolán folyó oktatói tevékenység hallgatói értékelése főiskolai szabályzat, illetve a minőségirányítási rendszer eljárása szerint történik.

19

a8) Munkatársak elégedettségének értékeléseA munkatársak megkérdezésére a partneri igény és elégedettség mérés című eljárásban foglaltak szerint négyévenként kerül sor teljes körű lekérdezéssel. A felmérés feldolgozott eredményei alapján készült összegzést a rektor a Szenátus elé terjeszti, amelyben meghatározza az intézmény fejlődése érdekében a megfelelő változásokat tartalmazó prioritások listáját. A kidolgozott döntési javaslatokat a Szenátus fogadja el.

b) Betöltött státuszok esetén mutatott eltérésekBetöltött státusz esetén a munkakörrel kapcsolatos követelményrendszertől való eltérést a munkatárs Önfejlesztési lapján kell rögzíteni. Az eltérések érdekében hozott tevékenységeket a munkatárs önfejlesztési tervének részeként kell tervezni, megvalósítani és értékelni. Az Önfejlesztési lapon rögzíteni kell a teljesítés elmaradása esetén várható következményeket is.

c) Munkatársak vezetői értékelése, karriertervezésc1) Teljesítményarányos értékelésA főiskola vezetése a humánerőforrás-kezelés lényeges elemének tekinti a munkatársi teljesítmények vezetői elismerését, mely a főiskola EKF oktatói, kutatói és tanári foglalkoztatási követelményrendszerében előírtak szerint történik.

A feladatteljesítések vezetői értékelésének alapinformációi, a munkatársi önértékelésekből, a hallgatói értékelések megállapításaiból és az elmúlt év vezető értékelésének adataiból állnak. Munkahelyi vezetői értékelés ezek eredményeinek együttes vizsgálatából áll.

c2) Munkatársak önfejlesztésének értékeléseMinden oktatói, tanári státuszban dolgozó munkatársnak 2 éves időtartamra vonatkozó fejlesztési tervet kell összeállítania összhangban az EKF oktatói, kutatói, tanári foglalkoztatási követelményrendszerrel. A fejlesztési tervet éves szinten konkrét tevékenységekre kell lebontania munkatársnak az Önfejlesztési lapján, megnevezve a megvalósításhoz szükséges erőforrásokat és a megvalósítás határidejét.

A munkatársak értékelése és az éves fejlesztési tervének értékelése a szervezeti egység vezetőjével lefolytatott beszélgetés során zajlik. Az értékelő beszélgetés fő szempontjait, az értékelés területeit az EKF oktatói, kutatói, tanári foglalkoztatási követelményrendszerben a teljesítményarányos motivációs rendszer fejezete tartalmazza. Az értékelést éves gyakorisággal kell lefolytatni. Az értékelés eredményeit, a beszélgetést lefolytató szervezeti egység vezetőnek dokumentálnia kell a munkatárs Önfejlesztési lapján.

A vezető által végzett teljesítményértékelés és a hallgatói felmérések eredményeinek megvitatása és beavatkozások meghatározása az érintett munkatárs és a szervezeti egység vezető közös megbeszélésén történik. A szükséges beavatkozások kijelölése és azok megvalósítására akciótervet készítenek, amit a munkatárs Önértékelési lapján tüntetnek fel. Az akcióterv meghatározásánál figyelembe kell venni a munkatárs által meghatározott fejlesztési terv megvalósításával való összhangot is.

Az értékelési munka valamennyi dokumentumának, feljegyzésének felelős őrzése a Humán Erőforrások Osztályán történik. Az éves értékelések részét képezik a 4 éves minősítéseknek.

20

c3) Külső óraadók értékeléseAz adott félévben alkalmazott külső óraadók a félév végén értékelésre kerülnek. Az értékelésen az érintett egységek munkatársai vesznek részt, a megbeszélést az érintett egység vezetője irányítja. Az értékelés főbb szempontja:

– az órák teljesítése;– rendelkezésre állás, problémára való reagálás, rugalmasság;– hallgatói visszajelzések, értékelések (hallgatói elégedettség felmérések);– a külső óraadók bevonása az adott tantárgyfejlesztési tevékenységbe, az

együttműködési hajlandóság.

Az érintett egység külső oktatói értékeléseit a feljegyzések részeként meg kell őrizni. Az értékelés alapján az egységvezető dönt a külső óraadó további alkalmazásáról.

c4) Vezetői és szakmai megbízások betöltésével kapcsolatos értékelésekA vezetői megbízások értékelése a megbízó vagy az általa kijelölt személy feladata. A vezetői és szakmai megbízások betöltőinek értékelése kinevezésük időszakossága miatt korlátozott mértékű. Értékelésüket a megbízási ciklus végén történő újraválasztásuk vagy új személy megválasztása során célszerű végrehajtani. Az értékelést azonban minden rendszeres pénzügyi javadalmazással (a megbízási ciklus határpontjain és végén) és nem meghatározott idejű megbízás esetén (évenként) el kell végezni.

9. Pénzügyi és tárgyi erőforrások

a) Előzetes tervezésAz Oktatási és Kulturális Minisztérium által megadott évre vonatkozó sarokszámok a költség-főösszeg főbb kiadási keretszámait tartalmazza, melyről a gazdasági főigazgató tájékoztatást kap.

A szervezeti egységek számára felhasználható kereteket a Szenátus hagyja jóvá. Amíg a főiskola nem rendelkezik elfogadott költségvetéssel, a gazdasági főigazgató döntése alapján az előző évi költségkeret meghatározott százaléka szerint történik a költség felosztás.

A főiskola előzetes terveként az éves forrás elosztását, az Éves költségvetési tervet legkésőbb április 30-ig kell elkészíteni, melyet a Szenátus döntése hagy jóvá.

A gazdasági főigazgató által meghatározott Éves gazdasági stratégiát a költségvetési év előtt legalább egy hónappal a soron következő szenátusi ülésre készíti elő megvitatható állapotúra. Az Éves gazdasági stratégiát a Gazdasági Tanács írásos véleménnyel látja el. Ennek az Éves gazdálkodási stratégiának tartalmaznia kell:

– a főiskola gazdasági céljait;– a biztos, egyértelműen előre tervezhető költségeket;– a szervezeti egységek számára prognosztizált gazdasági kereteket.

A szervezeti egységek vezetőinek felelőssége a megelőző év tapasztalatai és a következő év előre kalkulálható adatai (hallgatói és oktatói létszámok, személyi juttatások, stb.) alapján az irányításuk alá eső területek működtetéséhez szükséges gazdasági erőforrások felmérése, tervezése. Mindezt egységes formátumban a gazdasági főigazgatónak juttatják el.

21

b) Éves költségvetési tervezésAz előzetes tervezések összesítése és a valós gazdálkodási keretek költségvetési kinyilatkoztatása alapján előterjesztett Költségvetési előirányzatokról a Szenátus dönt. A Szenátus által jóváhagyott költségvetés előirányzatokról a gazdasági főigazgató értesíti a szervezeti egységek vezetőit.

c) A működés forrásául szolgáló bevételekA főiskola működéséhez forrásul szolgáló bevételek megkülönböztethetők az időben megjelenése és tervezhetősége szempontjából:

– rendszeres, előirányzat szintjén előre tervezhető és– eseti, rendszeresen nem jelentkező, előre nem tervezhető bevételek.

Forrás jellege Lehetséges források

Rendszeres, éves szinten megjelenő forrás

Központi költségvetési támogatás (a fenntartóval kötött három éves megállapodás alapján)

Bevételes tevékenység keretében folytatott oktatási tevékenység

Alaptevékenységen kívüli szolgáltatásból származó rendszeres bevételek

Szakképzési hozzájárulás

Egyéb

Eseti források

Állami programfinanszírozás

Alaptevékenységen kívüli szolgáltatásból származó eseti bevételek

Alapítványi hozzájárulások

Pályázaton elnyerhető források

Egyéb

Tárgyi erőforrások használatának betanítása különösen azokban az esetekben indokolt, amikor az a személyi biztonságot, az eszköznek és az eszköz környezetének védelmét szolgálja. Valamennyi beszerzett eszközzel kapcsolatban az érintett szervezeti egység vezető nyilatkozik arról, hogy azt ki jogosult kezelni. Az ő felelőssége a szükséges képzések és gyakorlatok előírása, felügyelete és biztosítása. Mindennek nyilvántartását a szervezeti egységnél eszközönként vezetett dokumentumon (számítógépes vagy kartonos rendszer) kell végezni. Egyes eseteknél különleges üzembe helyezési elvárások is lehetségesek, mint például műszaki átadás-átvétel, környezetvédelmi tanulmány, stb.

d) Tárgyi erőforrások allokációjaA tárgyi erőforrások a bevételezéseknek megfelelően a főiskola különböző szervezeti egységeihez rendeltek.A tárgyi erőforrások lehetnek:

– ingatlanok;– üzemeltetési, kezelési eszközök;

22

– gépek, berendezések, járművek;– műszerek;– prezentációs eszközök;– irodai eszközök, szoftverek.

e) Az alvállalkozókkal/beszállítókkal kötött szerződésA beszerzés különböző eljárás szerint történik:

– a Közbeszerzési Törvény hatálya alá eső és– a Közbeszerzési Törvény hatálya alá nem eső – szabadkézi beszerzés – termékek és

szolgáltatások esetén.

A Közbeszerzési Törvény hatálya alá eső termékek és szolgáltatások tételes listáját és a beszerzések eljárási rendjét a Közbeszerzési Szabályzat tartalmazza.

Az intézetigazgatók és tanszékvezetők értékhatár korlátozása nélkül jogosultak a költségvetésükben jóváhagyott előirányzatok terhére és keretein belül kötelezettséget vállalni. A korlátozásokat és a kötelezettségvállalás rendjét a Gazdálkodási Szabályzat rögzíti.

A Kötelezettségvállalási szabályzat tartalmazza a beszerzési folyamatok döntési és aláírási jogköreit, valamint a folyamatok lépéseinek ábraszerű bemutatását a különböző típusú termékek és szolgáltatások esetére:

– szabadkézi beszerzés,– közbeszerzés (közbeszerzési értékhatárt meghaladó, valamint a központosított

közbeszerzés keretébe tartozó termék és szolgáltatás beszerzése).

A beszerzési igények vezetői jóváhagyását követően van módja az ajánlatkérés elkészítésének. A készítő a beszerzési felelős vagy a beszerzésben érintett munkatárs lehet. A főiskola Gazdálkodási Szabályzatának előírásai alapján kerül sor az ajánlatkérésre.

Az ajánlatkérések átvizsgálása önellenőrzéssel történik, melynek tartalmaznia kell a műszaki tartalom áttekintése mellett a költségek ellenőrzését is.

Valamennyi beérkező ajánlat értékelését a bonyolító munkatárs végzi, és javaslatot tesz az ajánlatok közül a megrendelésre kiválasztottra. A beérkező ajánlatok nyilvántartása és felelős őrzése az érintett szervezeti egység adminisztrációjának feladata.

A szerződéstervezetet a beszerzési felelős vagy az érintett munkatárs készíti elő.

Az elkészült tervezet átvizsgálás nélkül nem hagyhatja el az egységet. Az átvizsgálást a szervezeti egységek vezetői végzik, szükség szerint bevonva az érintett felelőst.

A Szerződést/Megrendelést az érintett felelős küldi el határidőre. A határidőt a szervezeti egység vezető, vagy a projekt jellege határozza meg.

A szerződések visszaigazolást követően az érintett munkatárs vagy a beszerzési felelős archivál és értesíti a Gazdasági Igazgatóságot. A Gazdasági Igazgatóság keretrendelkezésre-állást vizsgál, melynek eredményéről tájékoztatja az érintetteket.A teljesítést minden esetben az érintet munkatárs vagy a beszerzési felelős veszi át úgy, hogy az átvételt dokumentálja. Az átvétel során figyelmet fordít mind a mennyiségi, mind a minőségi paraméterek, jellemzők szerződésben rögzített teljesülésére, megvalósulására.

23

Amennyiben nem megfelelőséget, eltérést tapasztal a megkívánt teljesítéstől, minden esetben jegyzőkönyv felvételével jelzi. Súlyosnak minősített esetben az átvételt meg is tagadhatja.

Az átvétel során nem megállapítható minőségi észrevételekkel kapcsolatban, ha a Szerződés erre külön nem tér ki, rögzíteni kell egy üzembe-állítási időszakot, mely alatt jelentkező hibákért a szállító a felelős. A folyamat végrehajtását a beszerzési felelős irányítja, szükség szerint bevonva a felhasználó belső szakembereket.

Az eszközök beérkezése során a főiskola Gazdálkodási Szabályzata alapján az eszközök központi állományba bételezésére kerül sor. Ez egységenként a beszerzési felelős vagy az érintett munkatárs felelőssége.

A tárolási, vagyonmegőrzési, munka- és balesetvédelmi feladatok végrehajtásáért az egységeket terheli a felelősség. Minden esetben meg kell felelni a gyártó által meghatározott, előírt tárolási körülményeknek, valamint figyelembe kell venni a vagyonvédelem biztosítását.Az általános, meghatározott infrastrukturális feltételek biztosítása a főiskolai vezetés felelőssége.

A szolgáltatások hosszabb időt átfogó teljesítése során folyamatos teljesítés felügyelet terheli a megrendelőt. A teljesítés igazolójának a feladata és felelőssége, hogy a megfelelő rendelkezésre álló dokumentumokba (pl. Építési napló, Gépkönyv, stb.) felügyeleti bejegyzést tenni.

f) Az oktatástechnikai berendezések rendelkezésre állásaAz oktatástechnikai eszközök felügyelete a Leltározási Szabályzat szerint zajlik. Az intézményben a rendelkezésre álló (használt, nem használt), 1 millió Ft-ot meghaladó értékű oktatás technikai eszközökről rektor megbízás alapján a megbízott munkatárs Éves állapotfelmérő jelentést készít el. A jelentésében kitér az eszközfelhasználás gyakoriságára, a kihasználás mértékére. A jelentésben kitér az eszközfelhasználás gyakoriságára, a kihasználás mértékére.A főiskola a használaton kívüli vagy selejtezett állóeszközeivel való rendelkezést a Felesleges vagyontárgyak feltárása, hasznosítása és selejtezése című szabályzat tartalmazza.

A főiskola minden szervezeti egységénél valamennyi felhasznált szoftver kezelését és rendelkezésre állását az Informatikai Szabályzat írja le.

Az oktatás tárgyi feltételeit biztosító eszközök, gépek és berendezések gondozása, ezek működőképességének fenntartása, biztosítása az egyes egységek megbízottainak írásban rögzített feladata.

A tárgyi eszközök felhasználása a nyilvántartás szerinti szervezeti egységnél történik. A tárolás és felhasználás során biztosítani kell:

– a gyártó által meghatározott körülményeket;– az alkalmazáshoz szükséges hozzáférhetőséget;– az állagmegóvást, illetve a vagyon- és egészség védelmét.

Tárgyi erőforrások használatának betanítása különösen azokban az esetekben indokolt, amikor az a személyi biztonságot, az eszköznek és az eszköz környezetének védelmét szolgálja. Valamennyi beszerzett eszközzel kapcsolatban az érintett szervezeti egység vezető nyilatkozik arról, hogy azt ki jogosult kezelni. Az ő felelőssége a szükséges képzések és gyakorlatok előírása, felügyelete és biztosítása.

24

Mindennek nyilvántartását a szervezeti egységnél eszközönként vezetett dokumentumon (számítógépes vagy kartonos rendszer) kell végezni. Egyes eseteknél különleges üzembe helyezési elvárások is lehetségesek, mint például műszaki átadás-átvétel, környezetvédelmi tanulmány, stb.

A megfelelő tárolási körülmények biztosításáért a szervezeti egységek vezetői a felelősek. Az alkalmazás során a felhasználó kötelessége a rendeltetésszerű használat, a Munkavédelmi Utasításban előírtak betartása.

Külső szervezet által biztosított tárgyi eszközök esetén a főiskola együttműködési szerződést köt a használatra vonatkozóan. Az eszközök alkalmazása során az állagmegóvás érdekében ugyanúgy kell eljárni, mint a főiskola egyéb berendezéseivel. A felhasználás és tárolás során bekövetkezett bármely hibát (sérülés, tönkremenetel) dokumentálni kell, mely a megbízó érdekeit veszélyezteti (jegyzőkönyv), és az érintett szervezeti egység vezetőjének fel kell vennie a kapcsolatot a berendezés rendelkezésre bocsátójával.

g) Karbantartás és fejlesztésA főiskola fenntartásához kapcsolódó eszközeinek, gépeinek és berendezéseinek gondozását az adott egységek megbízott dolgozói végzik. Minden egység dokumentáltan tartja nyilván az ilyen gépeit, berendezéseit. A gondozás felügyelete és a biztonságtechnikai felügyelet műszaki vezető felelőssége.

A fejlesztések két szinten valósulnak meg:– a szervezeti egységek gazdasági keretén belül megvalósuló fejlesztések,– főiskolai szintű fejlesztések.

A tárgyi erőforrások fejlesztésére vonatkozó fejlesztési tervek összeállításáért a szervezeti egység vezetők felelősek.

A tárgyi erőforrások fejlesztése:– a meglévő eszközök felhasználásának tapasztalatai, valamint– az új igények felmerülése alapján történik.

A fejlesztési stratégia meghatározásához legalább éves szinten értékelni kel a meglévő eszközöket:

– az alkalmazásának kihasználása;– műszaki állapot;– korszerűség;– stb.

valamint az új eszközök iránti igény megalapozottságát.

Az elemzések és a rendelkezésre álló források egyeztetése alapján szervezeti egységként meghatározott Tárgyi erőforrás fejlesztési tervet kell összeállítani a szervezeti egység vezetők jóváhagyásával. A fejlesztési tervek meghatározása a jóváhagyott Éves gazdasági stratégiával összhangban, a meghatározott keretek figyelembevételével kell megtörténnie szervezeti egységek és főiskolai szinten.

A fejlesztési tervek főiskolai szintű összesítése a gazdasági főigazgató felelőssége. A gazdasági főigazgató az összesítés alapján írásban tesz javaslatokat a Szenátusnak a fejlesztésekre vonatkozóan.

25

10. Ígérvények a szolgáltatások igénybevételéhez

a) A főiskola partnereiA főiskola a szabályozás során az alábbi partnercsoportokat emeli ki:

– hallgatók;– főiskolai dolgozók;– munkaerőpiac;– finanszírozó szervek,– más oktatási intézmények;– pályáztató szolgáltatási tevékenységekre;– szolgáltatást, tárgyi erőforrást igénybevevő.

b) Leendő hallgatókb1) Igényfelmérés, igények elemzéseA főiskola a leendő hallgatói felé különféle fórumokon kommunikálja az intézménybe kerülés feltételeit, az oktatási folyamat ismérveit, a tanulmányokat támogató lehetőségeket:

– Hallgatói követelményrendszer (Felvételi Szabályzat);– Felvételi tájékoztató;– személyes tájékoztatás (nyílt nap, szakkiállítások);– honlap.

A felvett hallgatók felé tett ígérvényeinket:– Hallgatói követelményrendszer (Tanulmányi és Vizsgaszabályzat),– a Kollégiumi szabályzat,– az SzMSz FHÖK-re vonatkozó pontjai,– a tanterv;– a tantárgyi program,– a félévi követelmények tartalmazzák.

A már beiratkozott hallgatók igényeinek, elégedettségének mérése a háromkörös mérés keretében a tanulmányok közben, az államvizsga után és a munkaerőpiacon való elhelyezkedést követően a karrier alakulására vonatkozóan történik.

b2) Szerződéskötés – beiratkozásA hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre. A jogviszony létrejöttét igazoló közokirat a diákigazolvány. A főiskolai NEPTUN rendszerbe való bejelentkezés a beiratkozás után, a jelszó, a kódszám ismeretében lehetséges. A jelszót, a kódszámot a TIK igazgatójától kapja a hallgató.

b3) Az ígérvények nyomon követéseMinden évfolyamra a beiratkozás idején aktuális tanterv szabályozza az oktatási folyamatot, ezért ehhez képest kell vizsgálnunk az ígérvények teljesülését.A hallgató életútja a főiskolán belül papíron vezetett nyilvántartással, illetve felmenő rendszerben a NEPTUN rendszerben követhető.

26

c) MunkaerőpiacA főiskola célja, hogy végzettjeink olyan számban és tudással kerüljenek a munkaerőpiacra, mely értelmiségi hivatásuknak hosszútávon értelmet ad. Ugyanakkor a munkaerőt fölvevő piac akkor alkalmazza végzettjeinket, ha az ő munkájuk révén a legnagyobb hasznot képes realizálni. Ehhez szakmailag a legkorszerűbb, a gyakorlat és az elmélet megfelelő arányával, a munkaerőpiac szempontjait figyelembe vevő oktatási folyamatot fejlesztünk ki.

c1) Igényfelmérés, igények elemzéseA különböző szakmai területek fejlődése, az azon a területen oktatók gyakorlati tapasztalatából, a külföldi szakmai területeken működő intézmények tematikáiból, szakirodalmi tevékenységekből vonhatók be a főiskola oktatási területei közé.

A munkaerőpiac igényfelmérésére vonatkozóan a háromkörös mérés azon kérdéseit használjuk, melyeket a munkát vállalt hallgatók, illetve a munkáltatóik felé fogalmazunk meg.

c2) A munkaerőpiac felé tett ígérvényekA főiskola rendszeres tájékoztatást ad végzettjeiről, a végzettségek mögött rejlő tudásról. Ezt a rendszeresen felülvizsgált kiadványain, honlapján és egyéb intézmény-bemutatókon valósítja meg. Az így megjelenő ígérvények elkészítése, rendszeres felülvizsgálata, aktualizálása az oktatásfejlesztési rektorhelyettes feladata.

c3) Az ígérvények nyomon követése, intézkedések meghozatala, visszacsatolásA kiadványokban, honlapon, tájékoztatókon megjelenő ígérvények nyomon követése az oktatásfejlesztési rektorhelyettes félévenkénti rendszeres felülvizsgálatával valósul meg. Az oktatásfejlesztési rektorhelyettes felelőssége, hogy azokat a munkaerő-piaci változásokat, melyek az Intézményfejlesztési Tervet is érintik, a Szenátus számára tárgyalható módon, ott előterjessze.Az oktatásfejlesztési rektorhelyettes gondoskodik arról, hogy a megjelenési módok és adattartalmak mindig aktualizáltak legyenek.

d) Finanszírozó szervekd1) Igényfelmérés, igények elemzése

– Direkt kifejezése

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium az Oktatási Közlönyben, a szakminisztérium közlönyben és végrehajtási utasítások formájában közlik elvárásaikat. A közlönyök figyelemmel kísérése a főtitkár feladata.

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium kötelező jellegű elvárásai a Felsőoktatási törvényben jelennek meg, a törvény módosításának figyelése a CD Jogtárral és közlönyök átvizsgálásával naprakészen történik a főiskolán.

– Direkt levelezés

A főiskolára a felettes szervektől beérkező levelet a Rektori Hivatal ügyintézője kapja meg, és az ő feladata az operatív intézkedések megtételek a rektor jóváhagyását követően. A dokumentumok nyilvántartása, archiválása az Iratkezelési Szabályzat szerint történik.

27

– Ösztönző módon ható igény

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium az általa preferált fejlesztési törekvésekre pályázati alapot különít el, amely támogatás igénybevételéhez a pályázati kiírásban szereplő követelményeknek kell megfelelnie a főiskolának. A pályázati lehetőségek figyelése, a pályázatbenyújtás koordinálása a Projektiroda ügyintézőinek feladata.

– Oktatási stratégia

A minisztérium a szakmai munkával kapcsolatos stratégiáját a Felsőoktatási Fejlesztési Programban és az Állami Felsőoktatási Stratégiában teszi közzé a minisztérium honlapján, a különböző fórumokon és tájékoztatókon. A főiskola részéről a stratégiális elképzelések figyelése az általános és intézményfejlesztési rektorhelyettes feladata.

– MAB elvárások

A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság az akkreditációs követelményrendszerben, határozatokban, állásfoglalásokban, útmutatókban, ajánlásokban fogalmazza meg elvárásait, amelyek honlapon, főrumokon vagy postai kiküldéssel válnak ismertté a felsőoktatási intézmények számára. Ezek követése a minőségfejlesztési programigazgató felelőssége.

d2) SzerződéskötésA főiskola az összeállított Intézményfejlesztési Tervet benyújtja az Oktatási és Kulturális Minisztériumhoz, amely a minősítés és elfogadás után szerződést köt az intézménnyel a konkrét megvalósításra. Az IFT benyújtása a Gazdasági Tanács és a Szenátus véleményezése után a rektor jóváhagyásával lehetséges. Az IFT megvalósítására kötött kötelezettségvállalást a rektor írja alá, valamint a megvalósításért is ő felel.

d3) Az ígérvények nyomon követéseAz Intézményfejlesztési Terv megvalósulásának nyomon követése az OKM számára készített éves jelentésben valósul meg.

A főiskolán zajló minőségfejlesztési munka megvalósulásának követése a Minőségfejlesztési terv felülvizsgálatakor történik meg.

A MAB elvárásainak való megfelelés átvizsgálása szintén éves jelentésben kerül rögzítésre. Az éves jelentéshez a minőségfejlesztési programigazgató bekéri az információt a karokról. A minőségfejlesztési programigazgató irányításával készülő anyagot a kari tanácsok véleményezését figyelembe véve a Szenátus hagyja jóvá.

d4) Intézkedések meghozatala, visszacsatolásA finanszírozó szervekkel való kapcsolattartást, az igények figyelembe vételének folyamatát a visszajelzések alapján fejleszti a főiskola.

28

e) Más oktatási intézményekA külföldi felsőoktatási intézményekkel való kapcsolattartás felügyeletét a tudományos és nemzetközi rektorhelyettes végzi, a kapcsolattartás a Nemzetközi Kapcsolatok Központja igazgatójának feladata.

f) Pályáztató szolgáltatási tevékenységref1) Igényfelmérés, igények elemzéseA különféle elképzelések megvalósítására a főiskola külső megbízások, felkérések teljesítésének engedélyezésével biztosítja a fedezetet.

Az intézményen kívüli pályázati kiírások figyelemmel kísérése az általános és intézményfejlesztési rektorhelyettes, a gazdasági főigazgató és a pályázók feladata. A különböző pályázatokban való részvételről, valamint a pályázandó szakterületekről a tanszékvezetők javaslatát figyelembe véve a rektor dönt.

A pályázat összeállítást a pályázat elkészítésével megbízott munkatárs (pályázó) koordinálja. A pályázó a kiírótól kapott információ alapján összeállítja az adott programra vonatkozó költségtervet.

A pályázat véglegesítése előtt történik a folyamat első ellenőrzési szakasza, amelynek során a rektor és a gazdasági főigazgató megvizsgálja, hogy a pályázat megfelel-e a kiírásban foglaltaknak. A szükséges módosításokat az illetékes pályázó végzi.

A pályázat eljuttatása kiíróhoz a rektor jóváhagyását és aláírását követően a pályázó feladata. A pályázattal kapcsolatban a pályázó tartja a kapcsolatot a kiíróval. Ha a pályázatot csak módosítással fogadják el, azaz a pályázott összegnél kisebb mértékű a támogatottság, akkor a korrekciót a pályázó elvégzi.

f2) SzerződéskötésA pályázat elfogadása esetén a következő lépés a szerződéskötés előkészítése. A szerződéstervezetet a pályázó/kiíró készíti, együttműködve az illetékes vezetővel és a gazdasági főigazgatóval. A pályázó/kiíró gondoskodik, hogy az aláírt példányok a másik félhez is eljussanak. A szerződésről másolatot kap a gazdasági főigazgató, intézetigazgató, illetve az illetékes tanszék vezetője.

f3) Az ígérvények nyomon követéseA szakmai teljesítés és az elszámolás ellenőrzése a gazdasági főigazgató feladata.

g) Szolgáltatást, tárgyi erőforrást igénybevevőg1) Igényfelmérés, igények elemzéseA főiskola bevételes tevékenységének folyamatát a Bevételes tevékenység rendjéről szóló szabályzat rögzíti. Az alaptevékenységen kívüli tevékenységként értelmezhető a főiskola mindazon tevékenysége, amelyek kívül esnek a Felsőoktatási törvényben, továbbá az SzMSz-ben meghatározott alapfeladatokon és melyeket a főiskola külső megrendelésre ellenértékért végez. A folyamat a partneri megkeresések megismerésével kezdődik. Ezek figyelemmel kísérése, elemzése, a szabályzattal való összevetése az adott szervezeti egység vezetőének feladata.

29

g2) SzerződéskötésAz alapfeladatokon kívül tevékenységet a rektorral kell engedélyeztetni. A következő lépés a szerződéskötés előkészítése. A főiskola Bevételes tevékenységének rendjéről szóló szabályzata rögzítette a szerződéskötés rendjét is. A szerződéstervezetet a témavezető készti el, az értékhatártól függően a gazdasági főigazgató ellenjegyzése mellett. A szerződést a szabályzatban meghatározott illetékes aláírásával hagyja jóvá.

g3) Az ígérvények nyomon követéseAz érvényes szerződés, valamint az esetleges szerződésmódosítások egy példányát a szervezeti egység a Gazdasági Igazgatóságnak küldi meg.

g4) Intézkedések meghozatala, visszacsatolásA bevételes tevékenységből nyert tapasztalatokat, a partneri visszajelzéseket be kell építeni az információs anyagokba, hogy a főiskola aktuális szolgáltatási kínálata a folyamatos fejlesztés hatására mindinkább kiszolgálja partneri igényeket.

IV. ALAPFOLYAMATOK

1. A képzési folyamatok tervezése és fejlesztése

A képzési folyamatok tervezésének minden egyes szintjéhez figyelembe kell venni a többkörös mérésből visszacsatolt információkat, melyek a tervezési és fejlesztési irányvonalak meghatározásához szükségesek.

A hallatói elégedettség mérés elemzéséből a tantárgyak egymásra épültségére és a feltételrendszerre, a záróvizsga bizottság elnöki jelentéséből a szak, szakirány korszerűségére történik egyértelmű visszacsatolás.

Új szak vagy szakirány indítását a munkaerő-piac szükségleteinek felmérése előzi meg.

2. Oktatásfejlesztési terv

a) Oktatásfejlesztési terv készítéseAz oktatásfejlesztési stratégia a főiskola stratégiájának részét képezi.

A főiskola éves szinten oktatásfejlesztési tervet készít a főiskola stratégiája (melynek része az oktatásfejlesztési stratégia), a piaci helyzet, konkrét partneri igények és a jogszabályok alapján a főbb irányelvek és célkitűzések meghatározása, a rendelkezésre álló erőforrások és idő optimális elhasználása érdekében. Az Éves oktatásfejlesztési tervet – a tanszékekkel együttműködve – az oktatásfejlesztési rektorhelyettes készíti, és a Szenátus hagyja jóvá, melyet követően valamennyi érintett számára hozzáférhetővé válik.

Az Oktatásfejlesztési tervben a következő témakörök szerepelhetnek:– szakirány-indítás;– feladatok ütemezése;– erőforrás-igények, pénzügyi feltételek;

30

– korábbi tapasztalatokból származó információk;– egyéb követelmények.

b) A tervezés folyamatának és a tervek megvalósításának értékeléseAz Oktatásfejlesztési tervek rendszeres és módszeres áttekintése a tervek végrehajtásának folyamatos ellenőrzéséből áll. Ennek során az oktatásfejlesztési rektorhelyettes a szükséges gyakorisággal, de legalább évente egyszer értékeli az Oktatásfejlesztési terv megvalósult eredményeit, valamint a még végrehajtás előtt álló feladatokat.

3. A képzési struktúra tervezése

a) SzaklétesítésÚj alapképzési és szakirányú továbbképzési szakok létrehozására a képzési és kimeneti követelmények kormányrendeletben, illetve miniszteri rendeletben történő meghatározásával és megjelentetésével kerül sor az oktatási és kulturális miniszternek benyújtott Szaklétesítési kérelem alapján.

A szak létesítésére irányuló kérelmet –a Szenátus döntését követően – a rektor nyújtja be. A Szaklétesítési kérelem kidolgozása a tervezett szak létesítéséért felelős szervezeti egység által kijelölt és a Szenátus által megbízott szakfelelős feladata.

A Szaklétesítési kérelem véleményezése a rektorhelyettes feladata, amely véleményezést követően a Szenátus elé kerül jóváhagyásra.

Pozitív döntés esetén a rektor benyújtja a MAB részére akkreditálás céljából. Amennyiben az akkreditálást a MAB elutasítja, a Szenátus dönt a további teendőkről (formai hiányosságok pótlása és újbóli benyújtás, vagy a szakalapítás elvetése). Sikeres akkreditációt (Oktatási Hivatalban történő nyilvántartást) követően a szak indítható.

Szak indítását bármely oktatási szervezeti egység kezdeményezheti a dékánnál. A kezdeményezést a dékán a rektor elé terjeszti. A Rektori Tanács támogatásának birtokában a szakfelelős irányításával elkészül a szakindítási dokumentum, amelyről a Kari Tanács véleményét figyelembe véve a Szenátus dönt. A dokumentumot a Képzési szabályzatban foglaltak szerint kell összeállítani.

b)Szakindításb1) Az alapképzési szakok indításaAlapképzésben a szakindítás az Oktatási Hivatal határozata alapján történik.

b2) Előkészítő folyamatA Szakindítási kérelem kidolgozását a rektor jogosult elrendelni a főiskola stratégiája, a Szenátus állásfoglalása alapján. A kérelmet a tervezett szak indításáért felelős szervezeti egység által kijelölt és a Szenátus által megbízott szakfelelős készíti el a Képzési szabályzatban meghatározottak szerint. A Szakindítási kérelemnek tartalmaznia kell:

– adatlapot;– a szakindítási kérelem indoklását;– az alapképzési szak tantervét és tantárgyi programleírásokat;– a képzés személyi feltételeit;– az alapképzési szak indításához szükséges tárgyi feltételeket.

31

b3) Jóváhagyási folyamatA szakindítás Tantervének és Tantárgyi programjainak szakmai és a képzés személyi és tárgyi feltételeinek véleményezése az oktatásfejlesztési rektorhelyettes feladata. A véleményezést követően a Tantárgyi programot a Kari Tanács, a személyi és tárgyi feltételek meglétét a Szenátus hagyja jóvá a tervezet előterjesztését a MAB-hoz. A MAB szakértői véleménye alapján a rektor kezdeményezi az Oktatási Hivatalban a szak indításának regisztrációját.

c) Mesterképzési szak indításac1) Mesterképzési szak indításaMesterképzési szak indítása az Oktatási Hivatal határozata alapján történik.

c2) Előkészítési folyamatA szak indításának kezdeményezését a Képzési szabályzat határozza meg. A szakindítási kérelmet a MAB elvárásainak megfelelően kell elkészíteni.

c3) Jóváhagyási folyamatA szakindítás Tantervét és Tantárgyi programját a Kari Tanács hagyja jóvá, a személyi és tárgyi feltételek meglétének vizsgálata után a Szenátus dönt a szak indításáról. A jóváhagyott szakindítási kérelmet a rektor a MAB-hoz véleményezésre felterjeszti. A MAB pozitív véleménye alapján, az OH határozatával képzés indítható.

d) Szakirányú továbbképzési szakok indításaSzakirányú továbbképzés keretében csak a Magyar Felsőfokú Akkreditációs Bizottság által meghatározott tudományterület képzési profiljába illeszkedő szak indítható. Az Oktatási Közlönyben való közzétételre irányuló kérelem kidolgozását a rektor jogosult elrendelni az oktatásfejlesztési stratégia, az oktatási és kulturális miniszter véleménye és a Szenátus állásfoglalása alapján. A kérelmet a tervezett szak indításáért felelős szervezeti egység által kijelölt és a Szenátus által megbízott szakfelelős készíti el a Szenátus által rögzített ütemterv szerint. A Kérelem véleményezése a Szenátus feladata.

Az Oktatási Közlönyben való közzétételre irányuló kérelmet a Szenátus határozatát követően a rektor nyújtja be. A szakirányú továbbképzési szakok indítása a főiskola, az Oktatási Közlönyben történő közzététele az oktatási és kulturális miniszter hatásköre.

e) Szakirány indításae1) Előkészítő folyamatA Szakirány indítási kérelem kidolgozását a rektor jogosult elrendelni az oktatásfejlesztési stratégia, és a Szenátus állásfoglalása alapján. A kérelmet a tervezett szakirány indításáért felelős szervezeti egység által kijelölt és a Szenátus által megbízott szakirány felelős készíti elő a Szenátus által rögzített ütemterv szerint. A Szakirány indítási kérelemnek tartalmaznia kell:

– a szakirány indítási kérelem indoklását;– a szakirány tantervét és a tantárgyi programleírásokat;– a képzés személyi feltételeit;– a szakirány indításához szükséges tárgyi feltételeket.

32

e2) Jóváhagyási folyamatA szakirány indítás Tantervének és Tantárgyi programjainak szakmai véleményezése az illetékes Kari Tanács, a képzés személyi és tárgyi feltételeinek véleményezése a Szenátus feladata.

A szakirány-indítás engedélyezése a Szenátus hatásköre.

Az oktatásfejlesztési rektorhelyettes tájékoztatja a PR programigazgatót az új szakirány indításáról, akinek feladta az új szakiránynak a főiskoláról szóló PR anyagokban történő megjelentetése.

4. A képzési struktúra elemeinek tervezése és fejlesztése

a) TantervtervezésA tanterv tervezése a szakfelelős által létrehozott szakmai bizottság feladata. A tervezésnél figyelembe kell venni a hatályos jogszabályok által meghatározott képzési és kimeneti követelményeket, valamint a MAB által előírt követelményeket. A tantervet a dékán által megbízott szakfelelős véleményezi, és jóváhagyásra felterjeszti a Kari Tanácsnak. A tantervnek tartalmaznia kell a krediteket is megadó óra- és vizsgatervet, a kreditek számát, szakirányok esetén azok bemutatását kredit tartalommal. Meg kell jeleníteni az alapozó modul, a szakmai törzsmodul tantárgyait, valamint a differenciált szakmai ismeretek tantárgyait. Meg kell határozni a félévet, az óraszámot, a számonkérés típusát és a megszerezhető kreditek számát. A tantervnek összhangban kell lennie a képzési és kimeneti követelményekkel, és meg kell valósítania a képzés célját. A tantervnek biztosítani kell a mesterképzéshez történő továbbképzést, az arra történő alapozást, valamint a tehetséggondozást.

b) TantárgytervezésA tantárgy egy félévhez kapcsolódó leckekönyvbe bejegyzett kredittel elismert, egy oktató által gondozott ismeretek közlésére, begyakorlására alkalmas oktatási egység. A tantárgy kötelezően választható, illetve szabadon választható lehet. A tantervben meghatározott tantárgy lehet alapozó törzstantárgy, szakmai törzstantárgy, illetve differenciált ismeretek szakirány tantárgya. A tantárgytervezés során el kell készíteni a tantárgy leírást, amely az elsajátítandó ismeretanyag rövid leírását, valamint a legfontosabbnak ítélt kötelező és ajánlott irodalmak meghatározását. A tantárgyak tervezése a szakfelelős által megbízott tantárgyfelelősök feladata. A tantárgyfelelős a megtervezett tantárgyleírást szakmai véleményezésre átadja a szakfelelősnek, aki elfogadás esetén beilleszti a tantervbe.

c) Szak fejlesztéseA szak fejlesztése tanévenkénti rendszeres oktató közösségi tevékenység, amely során a szakfelelős irányításával a tantárgyfelelősök és a záróvizsga bizottságok elnökei a záróvizsgák után értékelik, hogyan hasznosulnak a szak kompetenciái, az oktatott tananyagok a gyakorlatban, illetve az oktatott anyagok hogyan közvetítik a gyakorlat változásait. A szak fejlesztése a tudományos kutatás eredményeinek rendszeres felhasználásával a fejlődési trendek tananyaggá alakításával a szakmai fejlesztések tudatos nyomon követésével, a záróvizsga bizottságok véleményének és a rendszeres munkaerő-piaci felmérések eredményeinek felhasználásával történik.

33

A szakfelelős gondoskodik a személyi és tárgyi források biztosításáról, illetve a fejlesztés hatásának méréséről. A kritikus elemek meghatározása után a szakfelelős javaslatot tesz a fejlesztésre, amit az érintett Kari Tanács hagy jóvá.

d) Szakirány fejlesztésA szakirány fejlesztése a szakirány-felelős felelőssége. A fejlesztés évenkénti rendszeres tevékenység, melynek során a szakirány programjába bekerülnek az új kutatási eredmények és az éves minőségfejlesztési jelentésben megfogalmazott elvárások.

e) TantervfejlesztésA tanterv fejlesztése a szakfelelős felelőssége. A fejlesztés feladatait az éves minőségfejlesztési jelentés, valamint a tantárgyfelelősök javaslata figyelembe vételével történik.

f) TantárgyfejlesztésA tantárgyfejlesztés rendszeres tantárgyfelelősi tevékenység. A tantárgy programjába évenként be kell vezetni a szakirodalom, valamint a főiskolai kutatások eredményeit.

5. Oktatási folyamat végrehajtása, követése

Az oktatás folyamat keretében történik meg az oktatás előkészítése és lebonyolítása. A tevékenységet a hatályos intézményi szabályozások alapján végzik a munkatársak. Az oktatást az érvényes tantervek, tantárgyi programok alapján, meghatározott oktatási anyagok felhasználásával, adott időkereten belül valósítjuk meg. Meghatározzuk az ismeret módját és eszközeit, valamint a hallgatói tudáselsajátítás ellenőrzésének időpontját és módját.

Az oktatási folyamatért a tantárgyfelelős vezető oktató felelős. A képzés megtartása kijelölt oktató feladata. A képzés – az oktatott tárgy struktúrában elfoglalt helyétől függően– gyakorlati jeggyel vagy vizsgával zárul, illetve része lehet a szigorlatnak, valamint a záróvizsgának is.

A tantárgyi konkrét szabályozást a tantervek, illetve a szak alapján készített oktatási programok adják meg. Ezek elkészítése az illetékes tanszékek, illetve tanszékvezetők által kijelölt oktatók feladata és kompetenciája.

A képzés jellegéből és a szigorú hallgatói nyilvántartási rendszerből adódóan az oktató természetes módon képes azonosítani a hallgatót minden lehetséges oktatási és számonkérési helyzetben, a kicserélhetőség veszélye nem áll fenn.

A hallgató azonosítását szolgálja az elektronikus NEPTUN rendszer.

Valamennyi képzésünk egyértelműen azonosított. Az egyedi megnevezés, vagy az erre alapozott kód végigkíséri az EKF oktatási-tanulási folyamatához kapcsolódó valamennyi dokumentumot a folyamat lezárásáig.

34

6. Operatív tervezési feladatok

a) FélévtervezésA TIK igazgatója a Rektori Tanács véleményével a félévkezdést megelőzően 3 hónappal oktatási naptárt készít, mely tartalmazza a következő félév fontos félévtervezéssel kapcsolatos dátumait.

A TIK minden félévkezdés előtt megadja a tanszékeknek az előző félévi hallgatói létszámot, felvettek adatait, utolsó félévesek létszámait.

A félévkezdést 2 hónappal megelőzően a TIK bekéri a tanszékektől a következő félévre tervezett tanegységek listáját.

b) Kapacitás/terhelés táblázat összeállításaA TIK a félévkezdést követően a nappali tagozatos órákról kimutatást készít a tanárok óraterheltségéről a HEO-val együttműködve.

c) A tanév időbeosztásaAz oktatási időszakokat tanéves és féléves rendszerben a tanterv határozza meg. Minden tanév két félévből áll, amelyek egymástól függetlenek. A félévek szorgalmi és vizsgaidőszakból állnak. A szorgalmi időszak 15 hétből, a vizsgaidőszak pedig legalább 5 hétből áll. A szorgalmi időszak első hete regisztrációs hét.

d) Órarend készítéseA TIK az oktatási naptár és a TVSZ vonatkozó paragrafusai alapján bekéri a tanszékektől a következő félévre tervezett nappali tagozatos előadások, szemináriumok, laborok listáját, mely alapján a TIK központi órarendet készít és kiosztja a szemináriumi órákhoz és a laborokhoz a felhasználható termeket. A konzultációs beosztások elkészítéséhez szükséges teremkiosztások is ugyanebben az időszakban történnek.

e) Félév ütemezéseAz oktatás megkezdésének időpontját, a szorgalmi időszak és a vizsgaidőszak tartamát, a félévek időbeosztását félévenként a tanterv alapján a rektor határozza meg.

7. A képzési folyamat nyomon követése és ellenőrzése

a) A Tantárgykövető formanyomtatványA TIK a tanév megkezdése előtt Tanulmányi Kalauzt készít, melyet az első éves hallgatók számára rendelkezésre bocsát. A Tanulmányi Kalauz az általános tudnivalók mellett tartalmazza a szakok tanegységlistáit, a szakokon hirdetett tanegységek leírásait.

b) Teljes félévre vonatkozó nyomon követésA tanszékek a tanegységeket a számítógépes nyilvántartó rendszerben legkésőbb a regisztrációs időszakot 10 munkanappal megelőzően meghirdetik. A meghirdetésnek tartalmaznia kell a tanegység kódját, nevét, a teljesítés módját, a megszerezhető kreditek mennyiségét, az elméleti/gyakorlati órák heti, illetve félévi óraszámát, az előadó/gyakorlatvezető nevét, az előadás/gyakorlat nevét, pontos idejét, az esetleges tömbösítést. A foglalkozásokon való részvételre vonatkozó szabályok minden félév szorgalmi időszakának első napjától a szorgalmi időszak utolsó napjáig érvényesek.

35

A hallgatóknak a kötelező foglalkozásokon való részvételét az oktatók ellenőrzik. Ha a hallatónak egy tanegységből 4 hét igazolatlant vagy 7 hét igazolt hiányzása van, akkor az érintett tanegység teljesítésére tett kísérlet sikertelennek számít. Erről a tényről az oktató szóban értesíti a hallgatót. A hiányzás miatti tanulmányi hátrányokért a hallgató felelős.

c) A félévközi számonkérésA szorgalmi időszakban teljesített feladatok, megírt zárthelyi dolgozatok, elkészített beszámolók alapján az adott félévközi jegyekből képzett érdemjegy a gyakorlati jegy. A gyakorlati jegy megszerzésére az oktatónak legkésőbb az adott szorgalmi időszak utolsó hetében egyszeri pótlási lehetőséget kell biztosítani az érintett hallgató számára. A gyakorlati jegyet a számítógépes rendszerbe legkésőbb a vizsgaidőszak első hetében, a hallgató leckekönyvébe legkésőbb a vizsgaidőszak utolsó hetében kell beírni. Elégtelen gyakorlati jegy javítására ugyanabban a félévben nem lehetséges vizsgáztatás.

d) VizsgáztatásA vizsgaidőszakban megfelelő számú vizsgalelhetőséget kell biztosítani. A vizsganapokat úgy kell megadni, hogy a hallgató ésszerűen elosztva teljesíthesse, és a sikertelen vizsgát még a vizsgaidőszakban megismételhesse. A hallgató a szorgalmi időszak utolsó hetében elővizsgát tehet. A hallgató valamennyi teljesíteni kívánt vizsgájára köteles elektronikusan bejelentkezni, valamely vizsganapra az elektronikus tanulmányi nyilvántartó rendszerben legkésőbb a vizsga megkezdése előtt legalább egy munkanappal korábban. A hallgatónak a kitűzött vizsgaidőpontban van lehetősége vizsgát tenni. A vizsgázó távolmaradása esetén követendő szabályokat a Tanulmányi és vizsgaszabályzat részletesen ismerteti. A vizsgáztató a vizsga osztályzatot a vizsga időpontjának megjelölésével bejegyzi a leckekönyvbe, és legkésőbb a vizsgát követő harmadik napon a számítógépes nyilvántartó rendszerben rögzíti. A szóbeli vizsgák nyilvánosak. A vizsgák zavartalanságáért a vizsgáztató, illetve a vizsgabizottság elnöke felelős. A vizsgabizottságok feladatáról és összeállításáról a Tanulmányi és vizsgaszabályzat rendelkezik.

e) A vizsgarend tervezéseAz oktatási naptár és a Tanulmányi és vizsgaszabályzat vonatkozó paragrafusai alapján a tanszékek a vizsgaidőszak megkezdése előtt 3 héttel kiírják a vizsgák időpontjait a hallgatók számára. Ezt megelőzően a TIK a vizsgák szervezéséhez szükséges teremkiosztást közzé teszi.

f) A félév (szorgalmi időszak) lezárásaA vizsgaidőszak végét követően megadott időpontig a TIK lezárja a hallgatók félévét a leckekönyvükben és a számítógépes nyilvántartó rendszerben.

g) A félév végi vizsgaA félévi vizsga lehet kollokvium, ahol arról kell meggyőződni, hogy a hallgató a tanegység tananyagtartalmát milyen szinten sajátította el. A szigorlat több tanegység, illetve szemeszter tartalmát integráló bizottság által értékelt szóbeli vagy írásbeli vizsga. A szigorlat lehet egész évben szóbeli vagy írásbeli, vagy állhat írásbeli vagy szóbeli részből. A vizsga formáját és értékelési módját a szakfelelős határozza meg.

36

h) Szakdolgozat, diplomamunka készítésAlapképzésben, mesterképzésben és szakirányú továbbképzésben résztvevő hallgatónak az oklevél megszerzéséhez szakdolgozatot kell készítenie. A szakdolgozat tanóra nélküli tanegység, az elkészítésére és benyújtására vonatkozó előírásokat a szakdolgozati szabályzat határozza meg. A szakdolgozati munka címét a záróvizsgát megelőzően legalább egy évvel be kell jelenteni a TIK-ben. Az ajánlott szakdolgozati témákat a tanszékek közzé teszik, meghatározzák a szakdolgozat speciális követelményeit, valamint az értékelés szempontjait. A szakdolgozat készítését konzulens segíti. Az elkészített szakdolgozatot határidőre a TIK-be kell leadni. A szakdolgozat bírálóját a tanszékvezető bízza meg. A bírálatot a hallgatónak a szakdolgozat megvédése előtt legalább egy héttel át kell adni. Az elégtelenre értékelt szakdolgozat védésre nem bocsátható. A szakdolgozat bírálat egy példányát a dolgozathoz kell csatolni, az értékelést és minősítést a bíráló két héttel a záróvizsga előtt köteles a TIK-nek átadni.

i) A záróvizsgaA záróvizsga részei a szakdolgozat értékelése, megvédése, valamint szóbeli szakzáróvizsga. A szakzáróvizsga bizottság előtt történik. A vizsgák témaköreit nyolc hónappal megelőzően közzé kell tenni. A záróvizsgát záróvizsga bizottság előtt kell tenni, melynek elnöke és legalább két tagja van. A záróvizsga bizottságot úgy kell összeállítani, hogy legalább egy tagja főiskolai vagy főiskolai tanár, illetve docens legyen, továbbá legalább egy tagja ne álljon foglalkozatási jogviszonyban a főiskolával. A záróvizsga bizottság elnökét (a Kari Tanács egyetértésével) és a bizottság tagjait a rektor egy évi időtartamra bízza meg.

8. Tehetséggondozás

A hallgató tehetségének kibontakozását a minőségi oktatáson kívül a tudományos diákkör és a szakkollégiumi működtetése segíti.

A tudományos diákköri tevékenység a főiskola legmotiváltabb hallgatóinak tudás- és képességfejlesztését célozza meg. A tudományos diákköröket a tanszékeke szervezik, a konzulens tanárt a tanszékvezető bízza meg. A főiskolai tudományos diákkörök tevékenységét a TDK Bizottság koordinálja.

A tudományos diákköri munka éves munkaterv alapján zajlik. a körök karonként éves munkatervet készítenek, amit a karok összesítve megküldenek az FTDB-nek, amely az éves tervet jóváhagyja. A TDK foglalkozások a terv szerint zajlanak. Az intézmény TDB-je évente megrendezi a házi tudományos diákköri versenyt, a legsikeresebb munkák országos versenyre kerülését a bizottság szervezi.

Az intézmény a sikeres dolgozatok szerzőit díjazza, a főiskolai költségvetésből rendelkezésre álló összegből.

Az éves munkáról összefoglaló jelentés készül, amit a főiskolai Bizottság megküld a Rektori Tanácsnak.

A szakkollégiumi munka a szak tanulási tevékenységén kívüli hallgatói, tanulási-kutatási munkának oktatói koordinálása. A Szakkollégium éves munkaterv és költségvetés alapján dolgozik, melynek elkészítése a Szakkollégiumi Választmány felelőssége.

37

A szakkollégisták egyéni éves kutatási tervet készítenek, melynek teljesítéséről beszámolnak a választmánynak.

A Szakkollégiumba történő felvételi eljárást, a szakkollégiumi munka végzését a Szakkollégium Alapszabálya határozza meg.

9. A szakmai gyakorlatok folyamata

A hallgatók szakmai gyakorlatának vezetését a minőségirányítási rendszer eljárásban szabályozza.

Tanár szakos hallgatók esetében a hallgatói létszám felmérése, a gyakorlatok helyszíneinek meghatározása a vezető metodikus feladata. Nem tanári szakos hallgatók szakmai gyakorlatát, a képzést végző tanszékek szervezik.

Tanári szakokon a TIK formanyomtatványokat, útmutatókat ad a hallgatóknak a tanári szakmai gyakorlat elvégzéséhez. Nem tanár szakok esetében a tanszékek tartják nyilván és szabályozzák a hallgatók szakmai gyakorlaton való részvételét.

A hallgatók bejelentkezése a gyakorlatra a NEPTUN rendszerben történik. A szakmai gyakorlatról – elvégzése után – írásos igazolást és a gyakorlat minősítéséről szóló – igazolás leadása után a gyakorlatok értékelését a Tanulmányi és Információs Központ bejegyzi a leckekönyvbe, és elektronikusan rögzíti a NEPTUN rendszerben.

10. Az alapképzési folyamatok értékelése

a főiskola az alapképzés oktatási tartalmainak minőségbiztosítása érdekében a MAB követelményrendszer figyelembevételével évente értékeli az alapképzési folyamatokat.

A szakfelelősök a tantárgyfelelősök bevonásával értékelik az előző évi jelentésüket, megfogalmazzák az elért eredményeket, hiányosságokat.

A szakfelelősök a képzésben résztvevőkkel konzultálva elkészítik a szak önértékelési jelentését, és azt átadják a kari minőségbiztosítási bizottságnak. Tartalmáról tájékoztatják a képzésben résztvevőket is.

A kari bizottság a szakjelentéseket áttekinti, szükség szerint korrekciókat kér és eszközöl, majd azokat összesítve a kari tanács elé terjeszti elfogadásra. Elfogadás után továbbítja a minőségfejlesztési programigazgatónak.

A minőségfejlesztési programigazgató értékeli a kari jelentéseket. Megküldi a minőségbiztosítási bizottságnak, majd annak véleményével együtt megküldi a Szenátusnak. A Szenátus jóváhagyja a jelentést, illetve meg nem felelés esetén visszaküldi a kari minőségbiztosítási bizottságnak átdolgozásra, illetve kiegészítésre. Az éves jelentéseket a Minőségbiztosítási Irodában kell megőrizni az intézményi akkreditációig.

38

11. Képzésen kívüli alaptevékenységek, kutatási folyamatok

A főiskolán több tudományterületen, több tudományágban folynak alkalmazott- és alapkutatások. A kutatás az intézményi Kutatási-Fejlesztési-Innovációs Stratégia alapján folyik, mely dokumentumot a főiskola Tudományos Tanácsa alkotja meg és a Szenátus hagyja jóvá. Az oktatási-kutatási szervezeti egységek a stratégia alapján két éves kutatási tervet készítenek. A tervnek megfelelően végeznek kutatási tevékenységet az oktatók, kutatók egy téma kutatására létrehozott csoportok. A főiskola a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak szerint biztosítja az oktatók, kutatók, hallgatók számára a tudományos kutatás és művészeti alkotó tevékenység szabadságát.

a) FeltételrendszerA főiskola tudományos tevékenységét a tudományos és nemzetközi rektorhelyettes felügyeli. A kutatás és művészeti alkotótevékenység forrása származhat normatív támogatásból, bevételes illetve vállalkozási tevékenységből, valamint pályázatokból. A kutatás pénzügyi hátterének megteremtése a témavezető és a tanszékvezető, illetve intézetigazgató felelőssége. A kutatáshoz szükséges infrastruktúrát a főiskola a kutatók rendelkezésére bocsátja.

b) Lehetőségek felkutatásaA kétéves kutatási ciklus lezárásakor a karok által elkészített jelentések alapján a Tudományos Tanács meghatározza a következő periódusban követendő intézményi prioritásokat. A kezdő oktatók, és a már korábban is kutatómunkát végzett oktatók a témaválasztásnál a főiskolai prioritásokat a régió vállalkozásainak, illetve a főiskolai oktatás szükségleteinek figyelembevételével határozzák meg a kutatandó témákat.

c) Projekttervezés, jóváhagyásA kétéves kutatási ciklus kezdő évének január 1-jéig minden oktatónak két évre szóló egyéni kutatási tervet kell készítenie. A teamekben végzett kutatások tervezése kutatócsoport létrehozásával indítható. A projekttervek jóváhagyása a tanszékvezető, illetve az intézetigazgató feladata, aki a kutatási terveket megküldi a Kari Tudományos Bizottságnak. Pályázati forrásból történő kutatás tervezésére és jóváhagyására a pályázati tevékenység szabályai érvények.

d) Megvalósítás, nyomon követésA kutatás megvalósításának nyomon követése elsődlegesen a tanszékvezető, illetve intézetigazgató feladata. Az intézményben folyamatban lévő kutatások megvalósítását a tudományos és nemzetközi rektorhelyettes felügyeli. Az egyéni kutatási eredmények nyomon követése az oktatóknál és kutatóknál intézményi szinten a SAP rendszer humán erőforrás moduljával történik.

A főiskolán valamennyi kutatás egyértelműen azonosított. Az egyedi megnevezés, illetve a kutatás folyamatához kapcsolódó dokumentumok végig kísérik a kutatást a folyamat lezárásáig.

e) Lezárás, beszámolásValamennyi kutatás kutatási jelentéssel zárul, amelyet a kari tudományos bizottságok évente értékelnek. A kétéves kutatási ciklus lejártakor az oktatók és kutatók Kutatásértékelő lap nyomtatványon egyéni kutatási beszámolót készítenek, melyek alapján a tanszékek (intézetek), tanszéki (intézeti) jelentésben értékelést terjesztenek a főiskola Tudományos Tanácsa felé.

39

A Tanács értékeli a teljesítményt, meghatározza a következő ciklusra a prioritásokat. A beszámolót a Szenátus elé terjeszti.

f) A kutatási tevékenység eredményeinek felhasználása az oktatási folyamatok soránA főiskola minden beérkező kutatási eredményről, termékről nyilvántartást vezet és a szellemi tulajdon felhasználásáról szóló intézményi szabályzatban foglaltak szerint hasznosítja a kutatási eredményeket. Az oktatásban hasznosítható kutatási eredményeket a tantárgyfelelősök beépítik a tantárgyi programba, a szakfelelős javaslatára az illetékes kari tanács jóváhagyása után a kutatási eredmények beépülnek a szak tantervébe.

V. ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, NYOMON KÖVETÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI FOLYAMATOK

1. Kulcsfontosságú eredmények mérési módja, minőségmutató rendszer működtetése

Rendszeresen gyűjtjük mindazokat az adatokat, amelyek a szolgáltatás kimeneti minősége, a folyamatok hatékonysága, valamint a hallgató elégedettsége szempontjából fontosak. Az alkalmazott módszerek körét a rektor, az oktatásfejlesztési rektorhelyettes, a dékánok, az intézetigazgatók, önálló tanszékek vezetői, a gazdasági főigazgató, a minőségfejlesztési programigazgató és a minőségirányítási vezető jelöli ki, valamint felügyelik, illetve kiértékelik az adatok gyűjtését, elemzését. Ennek megfelelően az alábbi területeken végzünk rendszeres elemzéseket, statisztikai módszereket alkalmazzuk rendszeresen:

– az oktatási és azokat közvetlenül segítő folyamatokról gyűjtött adatok értékelése;– minőségmutatók (a szabályozások hatékonyságát mérő objektív mutatók) elemzése;– a külső óraadók minősítése;– a kutatási folyamatokról rendelkezésre álló adatok értékelése;– az oktatást segítő infrastruktúra fejlesztéséről szóló adatok értékelése;– az oktatás hatékonyságának mérése.

Az adatok felvételezése és elemzése alapján fejlesztő, javító tevékenységeket indítunk.

Ezek rendszerét az azt kialakító csoport évente felülvizsgálja, az eredményeket beviszik a Minőségfejlesztési program felülvizsgálatára.

Ha a főiskolai folyamatok hatékonyságának javítása érdekében a fentieken kívül további vizsgálatokra, adatfeldolgozásra van szükség (véglegesen vagy időszakosan), akkor annak elrendelése, a gyűjtött adatok körének meghatározása, a felelősök megbízása a rektor feladata.

A kijelölt adatgyűjtések eredményeinek értékelése alapján problémamegoldó akciókat kell indítani, a hibákat előidéző okok feltárásával, amelyek alapján meghatározzuk a lehetséges beavatkozási módokat. A megvalósított beavatkozásokat követően a hibajavítás eredményeit az eredeti adatgyűjtéssel megegyező módon visszaellenőrizzük, és értékeljük a beavatkozás hatásosságát.

40

2. A minőségmutatók körének meghatározása

A rektor, az oktatásfejlesztési rektorhelyettes, a dékánok, az intézetigazgatók, az önálló tanszékek vezetői, a gazdasági főigazgató, a minőségfejlesztési programigazgató, a TIK igazgatója alkotta csoport állapítja meg azt, hogy melyek azok a minőségmutatók, amelyeket gyűjteni és értékelni kell. A minőségmutatók célértékeit a főiskola vezetése határozza meg a stratégiában megfogalmazott a célkitűzések konkretizálása során. A célértékeket legalább évente egyszer felülvizsgálják a Minőségfejlesztési program átvizsgálásakor.

A minőségügyi mutatók tartalmi és formai elemeit a Minőségmutatók listája című táblázat tartalmazza, melyet a minőségfejlesztési programigazgató tart karban, és a rektor hagy jóvá.

3. A minőségmutatók tartalma

A minőségmutatók rendszeres gyűjtése akkor indítható, ha a minőségmutatók meghatározására szolgáló táblázat (Minőségmutatók listája) elfogadásra került, és a rektor jóváhagyta. A minőségmutatók meghatározása a következő szempontok megadásával történik:

– a minőségmutató neve, célja;– a minőségmutató vezetéséért felelős személy;– a gyűjtendő adatok köre, az adatgyűjtés módja;– segédinformációk;– kiértékelési időintervallum;– az adatok kiértékelése, a mutató számítási módja;– célérték meghatározása;– a prezentáció módja;– várható beavatkozások a mutató segítségével.

A minőségmutatók vezetéséhez a szükséges adatok gyűjtése a Minőségmutatók listájában megadott felelős feladata, kezelése dokumentált módon, áttekinthető rend szerint történik.

4. A minőségmutatók értékelése

A minőségmutatókat az alábbi szempontok szerint kell elemezni:– a célértékek szignifikáns teljesítése;– a minőségmutatók korábbi értékeihez viszonyított állandóság vagy változás (trend,

szezonalítás);– a külső beavatkozások hatása a vizsgált jellemzőkre,– az egyes folyamatok sajátosságai alapján képzett szegmentálás szerinti

összehasonlító értékelés;– az esetleges segédmutatók értékelése;– a minőségmutatók egymással való kapcsolata és hatásai.

Az egyes minőségmutatók kiértékelése a Minőségmutatók listájában megadott felelős feladata. Minden évben a Minőségfejlesztési program átvizsgálása során felülvizsgáljuk az előző évben megfogalmazott minőségi célok megvalósulását, valamint minőségmutatók célértékeit.

41

5. Oktatói munka hallgatói véleményezésének rendje

A hallgatói jogviszonyban lévő és a végzett hallgatók az oktatók munkáját, valamint a képzési és a képzést támogató folyamatokat rendszeresen értékelik. Az értékelés célja:

– az oktatói munkával kapcsolatos hallgatói elégedettség fokozása;– az oktatók ösztönzési rendszerének objektívabbá tétele;– a rövid és hosszú távú hallgatói igények összehangolása,– az oktatói teljesítményekre vonatkozó elvárások pontos és rugalmas

megfogalmazása, az oktatói munka eredményességének javítása.

A rendszer fejlesztése egységes minőségügyi szemlélet keretei között három, egymással hierarchikus rendben lévő szinten szabályozott. Ez a három szint

– a végzettek beválás-értékelésére;– a képzés teljes oktatási ciklusára és– az oktatás folyamatának fejlesztésére

terjed ki.

Az egyes fejlesztési szinteken megvalósuló adatgyűjtések értékelésének eredményei alapul szolgálnak a felette álló szint(ek)en történő elemzéseknek.

Az oktatói rendszer értékelésére háromféle értékelő kérdőív kerül felhasználásra:– az I. és a III. évesek;– friss diplomások;– végzettségüknek megfelelő elhelyezkedésű végzettek értékelése több periódusban

(egy, három stb. éve, oklevelét átvevő hallgatók körében).

Az oktatói értékelés kérdőívét a dékánok javaslatai alapján a HÖK véglegesíti, akinek az értékelőlap összeállításánál a minőségügyi beavatkozások jellegét és mechanizmusát is meg kell terveznie. Szükség szerint a HÖK külső segítségre is tarthat igényt (pszichológus, oktatói képviseleti szervek…).

Az értékelés eredményéről értesítést kap:– az érintett oktató;– az adott szervezeti egység dolgozóiról, valamint az intézeti statisztikákról a

tanszékvezetők;– a tanszéki statisztikákról a Szenátus,– a tanszéki statisztikákról és a beavatkozási tervekről a HÖK.

Az oktatói értékeléseket részben az oktatók fejlesztésére, részben az oktatási feltételek javítására kell használni. Az egyes beavatkozási terveket az intézetigazgatók, tanszékvezetők írásos formában, személyre lebontottan készítik el.

Az oktatók hallgatói véleményezése alapján a személyre lebontott beavatkozási terveket a munkatársak önfejlesztési tervének kialakításánál kell figyelembe venni.

42

6. Partneri panaszok kezelése

a) A panaszkezelés célja, és az eljárás alkalmazásának színtereiA panaszkezelési eljárás célja, hogy fokozza a partnerek elégedettségét, és a bizalmat a főiskola tevékenységére vonatkozó jogszabályi követelmények teljesülése iránt, hogy a belső és külső partnereink számára lehetőséget nyújtson észrevételeik, bejelentéseik, panaszaik megtételére, rögzítve a felelősségeket és a dokumentálási kötelezettségeket. A panaszkezelés követelményeit a főiskola minden egységére vonatkozóan és a panasz típusától függetlenül minden panaszra alkalmazhatóan határozzuk meg.

b) PanaszkezelésA panaszkezelés rendjéről az 1/2009. (IV.15.) sz. Rektori Utasítás rendelkezik. A főiskola tevékenységére, illetve munkatársaira vonatkozó panaszt első fokon a felvevőnek a Panaszbejelentő űrlap (MB 18202) szerint kell írásba foglalnia és az elbírálásáról gondoskodni.A panasz tartalmát megvizsgálva a panaszfelvevő vagy saját hatáskörében elintézi, vagy eljuttatja az illetékes munkatárshoz kettő munkanapon belül. Amennyiben saját hatáskörben megoldható, intézkedése után az elvégzett változtatást írásban rögzíti, majd szükség esetén erről tájékoztatja a panasz bejelentőjét, előre egyeztetett módon. Képzési programhoz kapcsolódó panasz esetén a panasz felvevője köteles a szakfelelőst, illetve egységvezetőt tájékoztatni a panasz természetéről, az addigi intézkedésekről. A szakfelelős, illetve egységvezető egyéb javaslatokat adhat a panasz végleges megoldására.Amennyiben a panaszt tevő nem elégedett a döntéssel, panaszát megismételheti, vagy megkeresheti annak a szervezeti egységnek a vezetőjét, amelyhez a probléma tartozik. A panasz másodfokú kezelésénél a szervezeti egység vezetője vagy személyesen jár el, vagy kijelölhet egy munkatársat a panasz és a hozott intézkedések kivizsgálására, aki újabb intézkedéseket javasol szükség esetén, erről tájékoztatja a panaszost.A panasz másodfokon történő megoldása után, amennyiben a panaszos nem elégedett a döntéssel, a panaszos az oktatásfejlesztési rektorhelyetteshez fordulhat, aki a főiskola keretén belül szakértő bevonásával is eljárhat az ügyben. A vizsgálat eredményéről minden esetben értesíti a panaszost.

c) A panasz dokumentálásaA panasz rögzítése az erre a célra kialakított Panaszkönyvben történik. A panaszkönyvet az MB18502 Panaszkönyvi nyilvántartás űrlap felhasználásával kell elkészíteni. Ha a panasz nem orvosolható, az intézkedés rovatban annak okát meg kell jelölni. A bejelentéseket és panaszokat külön dossziéban lefűzve tároljuk, a panaszos számára az iratokba betekintést biztosunk. A dokumentálásnál értelemszerűen alkalmazni kell az MS0702 számú Iratkezelési szabályzat rendelkezéseit. A panaszkezelésről éves statisztika készül, az MB18602 Panaszkezelés éves statisztikai összesítése című űrlap felhasználásával. Ennek eredményét az IMB felhasználja a minőségirányítási rendszer fejlesztésében.

43

VI. A FOLYAMATOK ÉS ÉRINTETTEK ÉRDEKÉBEN TETT BEAVATKOZÁSOK

1. A nem megfelelőségek észrevétele és közvetlen kezelése

A képzési és más főiskolai folyamatok (a képzést támogató és az alaptevékenységen kívüli folyamatok) során felmerülhetnek dokumentált eltérések. Célunk az eltérés minél gyorsabban történő kijavítása. Ezért minden munkatársunk felelőssége, hogy a folyamatban általa észlelt eltérésre a lehető leghamarabb reagáljon. A beavatkozásért felelős személy és a konkrét tennivaló az eltérés tartalmától és jellegétől függ:

– az eltérés kockázata szerint mindenki felelős mérlegelni, hogy miként tegye meg a a biztonságért szükséges lépéseket;

– minden munkatársunknak feladata, hogy a hatáskörébe tartozó folyamatokban tapasztalt eltéréseket a lehető leghamarabb kijavítsa,

– amennyiben az eltérés elhárítása, azaz a hibajavító tevékenységről a döntés meghozatala nem az azt észlelő munkatárs hatáskörébe tartozik, illetve a hatáskörén túl mutat, abban az esetben közvetlen felettesét, vagy az adott területért felelős személyt kell haladéktalanul értesíteni. Az értesített személy felelőssége a hibajavító tevékenységgel kapcsolatosan intézkedni.

Ha nem egyértelmű, hogy az észlelt eltérés kinek a hatáskörébe tartozik, vagy a vezetési folyamatoknál leírtaknak megfelelő eljárást követően a hibajavítás nem történt meg, akkor az eltérések jelzésére, illetve javaslatok megtételére lehetőség van a minőségfejlesztési programigazgató részére.

Amennyiben az egyes észrevételekre, eltérésekre vonatkozó intézkedések– több lépésből állnak;– több felelőst érintenek, vagy– jelentős beruházást igényelnek,

akkor annak gyakorlati kivitelezhetősége érdekében a meghozott intézkedés elemeit a projekttervben le kell bontani (konkrét feladatok, felelősök, határidők, erőforrások, stb.).

A projektterv vezetése az intézkedést meghozó felelős vagy az általa kijelölt személy feladata. A projektterv lehetővé teszi a meghatározott intézkedés tervezését, valamint segíti az eltérések kiértékelését.

2. Észrevételekből, felmérésekből következő intézkedések meghatározása

Az eljárás alkalmazása során a munkatársak az általuk észlelt eltéréseket jelentik az illetékes vezetőknek, akik feltárják az eltérés lehetséges összes okait, majd ezt követően megvizsgálják a fellépő probléma által okozott hatást, meghatározzák a lehetséges helyesbítő intézkedéseket és az intézkedések erőforrás igényét. A helyesbítő tevékenységnek arányban kell állnia a probléma által okozott hatásnak. A helyesbítés szükségességéről az illetékes vezetőnek kell döntenie.

A helyesbítő intézkedést az illetékes vezetőnek kell meghatároznia a felelős és a határidő meghatározásával.

44

3. A helyesbítő tevékenység

A főiskola tevékenysége során felmerült eltérések okának kiküszöbölésére, hogy elkerüljük ezek megismétlődését, helyesbítő tevékenységeket alkalmazunk. A helyesbítő tevékenységek nagysága, kiterjedése arányban áll a felmerült nem megfelelések bekövetkezett vagy várható hatásaival, kockázatával és a várható veszteségekkel.

A helyesbítő tevékenységek meghatározási és végrehajtási menete a Kockázatkezelési szabályzat szerint történik.

4. A megelőző tevékenység

A felmerült és dokumentált észrevételeket, eltéréseket, valamint a meghozott intézkedéseket évenkénti gyakorisággal kiértékeljük az alábbi szempontok alapján:

– jelentős gazdasági kockázatot hordoznak (nagykockázatú eltérések);– kiemelt jelentőségű vezetői irányelvekkel, valamint jogszabályi és belső

szabályokkal ütköznek (stratégiai irányultságú eltérések),– többször fordulnak elő (ismétlődő események).

Az elemzés eredményének tükrében, szükség esetén intézkedést határoznak meg az illetékes vezetők.

A lehetséges veszteségek elkerülése céljából, a rendszeresen gyűjtött információk alapján folyamatosan törekszünk olyan megelőző intézkedések kidolgozására, mellyel célunk a tevékenységünk minőségének folyamatos fenntartása, illetve a bekövetkező eltérések hatásának enyhítése. Ezért figyeljük:

– a rendszeresen előforduló eltéréseket;– a hallgatói, oktatói és egyéb főiskolai dolgozói visszajelzéseket;– a többkörös mérési rendszer aktuális eredmények értékeléseit.

A megelőző tevékenységek meghatározási és végrehajtási menete a Szabálytalanságok kezelésének eljárásmódja című szabályzat szerint történik.

5. Beavatkozások eredményességének értékelése

Az elvégzett helyesbítő tevékenységek átvizsgálása a minőségirányítási vezető feladata. Az eredményesség vizsgálatot, a végrehajtást követő harmadik hónap végéig kell végezni. A helyesbítő tevékenységekről a vezetőségi átvizsgálásokon a minőségirányítási vezetőnek rendszeresen be kell számolnia.

45

VII. A PROGRAM JÓVÁHAGYÁSA

Az Eszterházy Károly Főiskola Minőségfejlesztő Programját a Szenátus 2006. december 13-án megtartott ülésén a 100/2006. (XII. 13.) számú határozatával jóváhagyta.

A Szenátus 41/2009. (V.13.) sz. határozatával a V. rész 6. fejezetét, illetve a VI. rész 1. fejezetét módosította.

Eger, 2006. december 13.

Dr. Hauser Zoltánrektor

46