Megjelenik Zala megye minden településén 2018. június 19. XXI. évfolyam 6. szám INFORMÁCIÓS ÉS KERESKEDELMI MEGYEI LAP ZALA-LAP KIADÓI KFT. 8900 ZALAEGERSZEG, BÉKELIGETI U. 1. • Lap- és könyvkiadás • kiadványok • prospektusok • internetes szolgáltatás www.zalamedia.hu TEL./FAX: 92/599-353 M inden oldalán üvegbo- rítással is rendelkezõ fogadóépületet várha- tóan szeptemberben adják át. A ZalaZONE jármûipari tesztpálya központi épületeként elsõsorban konferencia- és rendezvényhely- színként szolgál majd. Vigh László országgyûlési kép- viselõ, a beruházás miniszteri biz- tosa a sajtóbejáráson úgy fogal- mazott, hogy ezzel az épülettel Zalaegerszeg a jármûipari konfe- renciák fõvárosa lesz. A vendégek az ide csatlakozó közúton közelít- hetik meg a tesztelési zónáktól el- zárt épületet, ahol konferncia- teremeket, éttermet, kiállítóteret és teraszt létesítenek. A tesztpá- lyára való kilátást az üvegborítású külsõ falak is biztosítják. Elmondta továbbá, hogy a kemény tél ugyan hátráltatta a kivitelezést, ami most már a megfelelõ ütemben halad. A több mint egy milliárd fo- rintba kerülõ fogadóépületet szeptemberben adják át. Attól kezdve már a jármûipari tesztpá- lyához illõ épületben tudják fo- gadni a vendégeket. Az épület – a két hosszabb ol- dalán a Z-betût formázó homlok- zati elemmel – valóban szorosan illeszekedik a tesztpályaprojekt in- novatív szellemiségéhez. Önmagá- ban már ezért is építészeti alkotás. A fõbejárat egy felülvilágított fo- gadótérbe vezet, melynek bal ol- dalán helyezkedik el az exkluzív konferenciaterem. Ide akár egy- szerre három autóval is be lehet járni, így a fejlesztõk élõben is be- mutathatják autóikat. A földszin- ten egy bemutatóterem, egy ki- sebb konferenciaterem, az étte- rem, valamint a kiszolgáló helyisé- gek, míg a galériajellegû emeleti szinten a kiállítótér, az irodák és a teasz kapnak helyet. A feljutást szolgáló lebegõlépcsõ a különle- ges belsõépítészeti megoldások egyike, derült ki a szöveges ismer- tetõbõl. A sajtó munkatársai a bejáráson megtekintették az épület belsejé- ben zajló munkálatokat, melyrõl Bérczesi Tibor, a ZÁÉV Zrt. projekt- fõmérnöke is adott tájékoztatást. Dr. Pál Attila, megyei közgyûlés elnöke elöljáróban gratulált Hor- váth Ferencnek, a Muravidéki Ma- gyar Önkormányzati Nemzeti Kö- zösség elnökének, hogy a közel- múltbeli szlovéniai választásokon a szavazatok több mint 60 százalé- kát megszerezve jutott be ismét a szlovén parlamentbe. Így ország- gyûlési képviselõként és a muravi- déki önkormányzat elnökeként képviselheti továbbra is a határon túli magyarság érdekeit, olyan szorgalommal, ahogy eddig is tet- te, fûzte hozzá. A találkozó aktua- litása, hogy a magyar országgyû- lés 2010-ben nyilvánította a nem- zeti összetartozás napjává az elsõ világháborút lezáró trianoni bé- kediktátum aláírásának napját, jú- nius 4-ét. Dr. Pál Attila ennek kapcsán úgy fogalmazott, hogy 1992 óta éven- te megkötött együttmûködési megállapodás is a nemzeti össze- tartozást szolgálja. Az azóta eltelt több mint negyed évszázad iga- zolta ezt, hiszen a közös progra- mok hatékonyan segítették a Tria- non által elszakított, korábban Za- la és Vas megyéhez tartozó Mura- vidéken élõ magyarságot a nem- zeti kultúra és hagyományok megõrzésében, a kétnyelvû okta- tási intézmények mûködtetésé- ben. Ezért úgy vélték, hogy június 4-e a legalkalmasabb arra, hogy aláírják a 2018. esztendõre vonat- kozó támogatási megállapodást. Horváth Ferenc, az MMÖNK el- nöke azt hangsúlyozta, hogy a Za- la Megyei Önkormányzattal illetve a zalai településekkel való szoros kapcsolat a muravidéki magyarság megmaradása miatt nagyon fon- tos. Méltatta, hogy ebben a törek- vésben a magyar kormányzati sze- rep is megnövekedett, ezért or- szággyûlési képviselõként erõsíte- ni kívánja a szlovén–magyar politi- kai kapcsolatrendszert, ezen belül is a határon átívelõ együttmûkö- déseket. A megyei önkormányzat támogatását pedig úgy köszönte meg: nagyon jó, hogy az anyaor- szágon belül van egy kisebb hátor- szág, amellyel 1992 óta töretlen az együttmûködésük. Dr. Pál Attila a magyar kormány és a Muravidék erõsödõ kapcsola- ta okán két fejlesztést említett meg. Ezek egyike a megyei önkor- mányzat által vezetett Interreg projekt, mely során kerékpáros összeköttetés létesül Rédics Lendvadedes, Dedeskecskés és Lendvahosszúfalu között. A másik a Zalaegerszeg–Lenti-Rédics- Lendva vasútvonal újraépítése. A megvalósíthatósági tanulmány el- készítésére 100 millió forintot for- dít a magyar kormány. A Zala megyei és a muravidéki magyar önkormányzat idei évre megkötött együttmûködési meg- állapodásában a Zala György Em- lékév kapcsán szervezett progra- mok, drámatábor iskolásoknak, a Hevesi Sándor Színház lendvai vendégszereplése, valamint könyvkiadás szerepel a célok kö- zött. Antal Lívia ERÕSÖDÕ KAPCSOLATBAN Zala és Muravidék Horváth Ferenc és dr. Pál Attila Hamarosan kerékpáros, a késõbbiekben pedig vasúti összekötte- tés is létesülhet Zala megye és a Muravidék között. E két fejlesztés- rõl is szó esett azon a találkozón, melyen újabb, egy évre szóló együttmûködési megállapodást írt alá a Zala Megyei Önkormányzat és a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség (MMÖNK). Igazi építészeti alkotás Igazi építészeti alkotás AL fotó
8
Embed
ERÕSÖDÕ KAPCSOLATBAN Zala és Muravidék · Lendvadedes, Dedeskecskés és Lendvahosszúfalu között. A másik a Zalaegerszeg–Lenti-Rédics-Lendva vasútvonal újraépítése.
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
Megjelenik Zala megye minden településén
2018. június 19. XXI. évfolyam 6. szám
INFORMÁCIÓS ÉS KERESKEDELMI MEGYEI LAP
ZALA-LAP
KIADÓI KFT.8900 ZALAEGERSZEG,
BÉKELIGETI U. 1.
• Lap- és könyvkiadás• kiadványok • prospektusok
• internetes szolgáltatás
www.zalamedia.huTEL./FAX: 92/599-353
Minden oldalán üvegbo-rítással is rendelkezõfogadóépületet várha-
tóan szeptemberben adják át. AZalaZONE jármûipari tesztpályaközponti épületeként elsõsorbankonferencia- és rendezvényhely-színként szolgál majd.
Vigh László országgyûlési kép-viselõ, a beruházás miniszteri biz-tosa a sajtóbejáráson úgy fogal-mazott, hogy ezzel az épülettelZalaegerszeg a jármûipari konfe-renciák fõvárosa lesz. A vendégekaz ide csatlakozó közúton közelít-hetik meg a tesztelési zónáktól el-zárt épületet, ahol konferncia-teremeket, éttermet, kiállítóteretés teraszt létesítenek. A tesztpá-lyára való kilátást az üvegborításúkülsõ falak is biztosítják. Elmondtatovábbá, hogy a kemény tél ugyanhátráltatta a kivitelezést, amimost már a megfelelõ ütembenhalad. A több mint egy milliárd fo-rintba kerülõ fogadóépületetszeptemberben adják át. Attólkezdve már a jármûipari tesztpá-lyához illõ épületben tudják fo-gadni a vendégeket.
Az épület – a két hosszabb ol-dalán a Z-betût formázó homlok-zati elemmel – valóban szorosanilleszekedik a tesztpályaprojekt in-
novatív szellemiségéhez. Önmagá-ban már ezért is építészeti alkotás.A fõbejárat egy felülvilágított fo-gadótérbe vezet, melynek bal ol-dalán helyezkedik el az exkluzívkonferenciaterem. Ide akár egy-szerre három autóval is be lehetjárni, így a fejlesztõk élõben is be-mutathatják autóikat. A földszin-ten egy bemutatóterem, egy ki-sebb konferenciaterem, az étte-rem, valamint a kiszolgáló helyisé-
gek, míg a galériajellegû emeletiszinten a kiállítótér, az irodák és ateasz kapnak helyet. A feljutástszolgáló lebegõlépcsõ a különle-ges belsõépítészeti megoldásokegyike, derült ki a szöveges ismer-tetõbõl.
A sajtó munkatársai a bejárásonmegtekintették az épület belsejé-ben zajló munkálatokat, melyrõlBérczesi Tibor, a ZÁÉV Zrt. projekt-fõmérnöke is adott tájékoztatást.
Dr. Pál Attila, megyei közgyûléselnöke elöljáróban gratulált Hor-váth Ferencnek, a Muravidéki Ma-gyar Önkormányzati Nemzeti Kö-zösség elnökének, hogy a közel-múltbeli szlovéniai választásokon aszavazatok több mint 60 százalé-kát megszerezve jutott be ismét aszlovén parlamentbe. Így ország-gyûlési képviselõként és a muravi-déki önkormányzat elnökekéntképviselheti továbbra is a határontúli magyarság érdekeit, olyanszorgalommal, ahogy eddig is tet-te, fûzte hozzá. A találkozó aktua-litása, hogy a magyar országgyû-
lés 2010-ben nyilvánította a nem-zeti összetartozás napjává az elsõvilágháborút lezáró trianoni bé-kediktátum aláírásának napját, jú-nius 4-ét.
Dr. Pál Attila ennek kapcsán úgyfogalmazott, hogy 1992 óta éven-te megkötött együttmûködésimegállapodás is a nemzeti össze-tartozást szolgálja. Az azóta eltelttöbb mint negyed évszázad iga-zolta ezt, hiszen a közös progra-mok hatékonyan segítették a Tria-non által elszakított, korábban Za-la és Vas megyéhez tartozó Mura-vidéken élõ magyarságot a nem-
zeti kultúra és hagyományokmegõrzésében, a kétnyelvû okta-tási intézmények mûködtetésé-ben. Ezért úgy vélték, hogy június4-e a legalkalmasabb arra, hogyaláírják a 2018. esztendõre vonat-kozó támogatási megállapodást.
Horváth Ferenc, az MMÖNK el-nöke azt hangsúlyozta, hogy a Za-la Megyei Önkormányzattal illetvea zalai településekkel való szoroskapcsolat a muravidéki magyarságmegmaradása miatt nagyon fon-tos. Méltatta, hogy ebben a törek-vésben a magyar kormányzati sze-rep is megnövekedett, ezért or-szággyûlési képviselõként erõsíte-ni kívánja a szlovén–magyar politi-kai kapcsolatrendszert, ezen belülis a határon átívelõ együttmûkö-déseket. A megyei önkormányzattámogatását pedig úgy köszöntemeg: nagyon jó, hogy az anyaor-szágon belül van egy kisebb hátor-szág, amellyel 1992 óta töretlenaz együttmûködésük.
Dr. Pál Attila a magyar kormányés a Muravidék erõsödõ kapcsola-ta okán két fejlesztést említettmeg. Ezek egyike a megyei önkor-mányzat által vezetett Interregprojekt, mely során kerékpárosösszeköttetés létesül RédicsLendvadedes, Dedeskecskés ésLendvahosszúfalu között. A másika Zalaegerszeg–Lenti-Rédics-Lendva vasútvonal újraépítése. Amegvalósíthatósági tanulmány el-készítésére 100 millió forintot for-dít a magyar kormány.
A Zala megyei és a muravidékimagyar önkormányzat idei évremegkötött együttmûködési meg-állapodásában a Zala György Em-lékév kapcsán szervezett progra-mok, drámatábor iskolásoknak, aHevesi Sándor Színház lendvaivendégszereplése, valamintkönyvkiadás szerepel a célok kö-zött.
Antal Lívia
ERÕSÖDÕ KAPCSOLATBAN
Zala és Muravidék
Horváth Ferenc és dr. Pál Attila
Hamarosan kerékpáros, a késõbbiekben pedig vasúti összekötte-tés is létesülhet Zala megye és a Muravidék között. E két fejlesztés-rõl is szó esett azon a találkozón, melyen újabb, egy évre szólóegyüttmûködési megállapodást írt alá a Zala Megyei Önkormányzatés a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség (MMÖNK).
Igazi építészeti alkotásIgazi építészeti alkotásAL fotó
HIRDETÉS2 MEGYE
Kiadó: ZALA-LAP Kiadói Kft. • Felelõs kiadó: Lukácsffy Dénes • ZALAI NAPLÓ • ISSN 1217-8403 • Felelõs szerkesztõ: Vadas Zsuzsa • Szerkesztõség és kiadó: 8900 Zalaegerszeg, Békeligeti u. 1.
Ötezer év történetébõl kap-hattak némi ízelítõt mindazok,akik június 3-án ellátogattak aKeszthely-Fenékpuszta régészetilelõhelyre. A területen - vagyis atervezett M76-os gyorsforgalmiút zala megyei szakaszán - no-vember óta zajlik feltárás.
A Nemzeti Infrastruktúra Keze-lõ Zrt. által koordinált beruházás-hoz kapcsolódó régészeti munkát,a Budavári Ingatlanfejlesztõ ésÜzemeltetõ Nonprofit Kft. megbí-zásából, a zalaegerszegi GöcsejiMúzeum és a keszthelyi BalatoniMúzeum végzi. A látogatókat akeszthelyi város napi eseményekrészeként várták egy nyílt ásatásibemutatóra a szakemberek.
Havasi Bálint régész, a BalatoniMúzeum igazgatója érdeklõdé-sünkre elmondta: a nyilvános ása-táslátogatással szeretnék egyrésztmagát a régészetet népszerûsíte-ni, másrészt pedig megismertetniKeszthely történetét a helybéliek-kel és a turistákkal. Fenékpusztaerre különösen alkalmas, hiszen arézkortól kezdve egészen a közép-
korig éltek itt emberek; ezt bizo-nyítja számos korábbi feltáráseredmény, és a most zajló kutató-munkáé is.
Keszthely-Fenékpusztán az elsõásatásokra az 1880-as években ke-rült sor. Azóta szinte nem múlt elúgy évtized, hogy valamilyen ré-gészeti munka ne lett volna a te-rületen - folytatta az igazgató. Anovemberi munkakezdés óta kö-zel 40 ládányi leletanyag kerültelõ. A fémtárgyak restaurálását aBalatoni Múzeum, a kerámiatár-
gyakét pedig a Göcseji Múzeummunkatársai végzik el. Hozzátette:bár Fenékpusztát sokan a rómaikorral azonosítják, már sokkal ko-rábban, mégpedig a rézkorban iséltek itt. Sõt, egészen a késõ kö-zépkorig találni leleteket.
Ami a rézkort illeti: az elmúltévtizedek, sõt évszázadok kutatá-sai során nagy kiterjedésû telepü-lés nyomaira bukkantak. Az akkor
élt emberek vízhez közeli dombol-dalakon telepedtek meg, és fõlegállattartással foglalkoztak. Rézbõlpedig már nemcsak díszeket, ha-nem szerszámokat is készítettek.
Az elõkerült leletekrõl, és a te-rületen egykoron élt népek kultú-rájáról Eke István, a Göcseji Múze-um ásatásvezetõ régésze mesélt alátogatóknak. Mint mondta: a fe-nékpusztai lelõhely M76-os gyors-forgalmi út által érintett szakaszánöt régészeti korszak (rézkor, vas-kor, római kor, Árpád-kor, késõ-kö-
zépkor) leleteit tárták fel. A legko-rábbiak a rézkorból származnak,ezek körülbelül 6000 évesek. Eztaz idõszakot az úgynevezettBalaton-Lasinja kultúraként tartjákszámon a szakemberek. Azértnem népcsoportként, hanem kul-túraként azonosítják õket, mertmég nem volt írásbeliség, így jó-részt csak a tárgyak anyaga, for-májuknak, díszítésüknek jellegze-tessége ad támpontot.
Az ásatási terület nyugati ré-szérõl egy kora vaskori (2700-2600 éves) falu épületmaradvá-nyai, élelemtároló vermei is elõ-kerültek. Az objektumokban talál-tak többek között nyakperecet,tõrt és fibulát (ruhakapcsolótû)is. A munkaterület római kori le-letanyagokban is bõvelkedik. Arégész szerint ez nem csoda, hi-szen a tervezett M76-os úthozközel, korábban már feltárták afenékpusztai lelõhely legjelentõ-sebb épületegyüttesének, egy 4.századi római erõdnek a részlete-it. Ettõl nem messze, most töb-bek között pénzérméket, ládika-vereteket és egy ólom áldozativotívot (fogadalmi tárgyat) talál-tak. De bronzból készül horgokatis rejtett a föld mélye. Ezek for-mája teljesen megegyezik a maihorgokéval. Általánosságban is el-mondható, hogy sok használatitárgyunknak megvan a római ko-ri elõdje. Sokszor ezek a rómaikorban meghonosodott formákegészen a 19. századig nem isváltoztak. Csak az ipari forradal-mat követõ modern gyáripar, és asorozatgyártás módosított atárgykultúrán.
Az ásatáslátogatáson elhang-zott: a feltárási terület keleti fe-
lén, középkori (14-15. századi)épületek nyomait is megtalálták.Ezek a középkori Fenék településházai voltak, melyek vélhetõen atörök korban pusztultak el. Innenszármazik a terület mai neve is:Fenékpuszta.
A régészek a nyilvános ásatás-látogatás alkalmából egy mini-kiál-lítással is készültek. Vitrinbe ren-dezték az egyes korszakok leg-szebb tárgyait.
Havasi Bálint elmondta: a fel-tárás végeztével, és a restaurálá-sokat követõen, a teljes lelet-anyag a Balatoni Múzeum gyûjte-ményébe kerül. Reméli, hogy azelõkerült tárgyakat egy idõszakikiállítás formájában mind a keszt-helyi, mind a zalaegerszegi mú-zeum közönsége megismerhetimajd.
Pánczél Petra
Országosan is megfigyelhe-tõ, hogy fellendülõben van akerékpáros turizmus, egyretöbb a megfelelõ anyagi körül-mények között élõ ember, akihuzamosabb ideig vesz résztkerékpártúrákon. Egy nagyondinamikusan fejlõdõ ágazatrólvan szó – mondja Pácsonyi Im-re, a megyei közgyûlés alelnö-ke, akit az „Iron Curtain Cycling”(Vasfüggöny útvonal) projektkeretében a közelmúltban meg-tartott második mûhelytalálko-zóról kérdeztük.
– A szomszédos Ausztriában akerékpáros turisták átlagéletkora45 év körül van és az a jellemzõ,hogy az aktív turizmus egyre job-ban elterjed azok körében, akiktestmozgással egybekötve járjáka természetet, vagy ismerkednekkulturális, gasztronómiai helyi ér-tékekkel. Ebbõl a szempontbólnekünk is fontos ez az ágazat –fogalmaz az alelnök és hozzáte-szi: – Különösen fontos Zala me-gye dél-nyugati részének, a Szlo-véniával határos területnek,
amely hosszú ideig elzárt, elma-radott térség volt. Nagyon jó,hogy most van egy olyan pályáza-tunk, ami összefüggésben van aVasfüggöny kerékpárúttal, amelyegy német politikus kezdemé-nyezésére jött létre az egykorinyomvonal helyén.
Ez azért is különleges, mertösszeköti a határvonal menténélõ népeket, kultúrákat. A kerék-párút húsz európai országotérintve mintegy kilencezer kilo-méteres nyomvonal: nemzetiparkokon, erdei utakon, zöld kör-nyezeten keresztül köti össze arégiókat. A kerékpárút érinti aszlovén-magyar határrégió térsé-gét is, a fejlesztéseket ezen a sza-kaszon a Szlovénia–Magyarország
Együttmûködési Programon ke-resztül finanszírozza az EurópaiUnió. A nyomvonal a kerékpáros
turisták számára izgalmas és ta-nulságos múltidézést rejt. A ke-rékpárút mentén ugyanis számos
hely õrzi az egykori Vasfüggönyemlékét, például a Barátság ParkBöde-házán, a Határõr emlékhelyApát-istvánfalván, a HatárõrparkSzalafõ-Pityeszeren. Szerencséshelyzetben vagyunk, hogy erre aprojektre fel tudjuk fûzni a dél-zalai térségünket.
Két munkaértekezletre, mû-helytalálkozóra is sor került a kö-zelmúltban. Az elsõ alkalommal alehetséges partnerek felkutatásá-ra fókuszáltunk, felkértünk min-den olyan szereplõt, egy találko-zóra, aki valamilyen formában akerékpáros turizmusban szolgál-tatóként meg tudna jelenni: szál-lás, vendéglátás, kerékpár-szer-viz, kulturális attrakciók tekinte-tében – folytatja Pácsonyi Imre. –
Lentiben, a második mûhelytalál-kozón úgynevezett „szolgáltatásicsomagok” kialakításáról beszél-gettünk. Ennek lényege, hogyolyan jól leírható, a turista szem-pontjából áttekinthetõ ajánlatotadjunk, amiben többek közöttszerepel, hogy hány nap alatt,hogyan tudja a kiválasztott útvo-nalat teljesíteni, és azon az útvo-nalon milyen attrakciókat érde-mes felkeresnie.
Megtervezett túracsomagokatkínálunk, élményekkel. Pillanat-nyilag öt szolgáltató csomag ala-kult ki, természetesen ezek mégformálódnak, változhatnak a cél-csoportok szempontjából.
A következõ lépésben szlovénpartnereinkkel egyeztetünk,majd megkezdõdik a fejlesztettkerékpáros útvonalak piaci beve-zetése. A projekt befejezésénekhatárideje 2020. február 14. Ter-veink szerint ekkor már a projektáltal kínált egyes szakaszokat bir-tokba vehetik a kerékpárosok, ésa Vasfüggöny szlovén-magyar ha-társzakaszán egy új kerékpárostérség várja a kerékpározás sze-relmeseit.
AKTUÁLIS 3TÉRSÉG
ÁSATÁSLÁTOGATÁS FENÉKPUSZTÁN
Leletek a rézkortól a középkorig
MÛHELYTALÁLKOZÓN: TURISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSCSOMAGOK KIALAKÍTÁSA ZALA MEGYÉBEN
Kerékpárral az egykori Vasfüggöny mentén
Havasi Bálint fontosnak tartja a régészet népszerûsítését.
Eke István ásatásvezetõ régész a feltárt leletekrõl mesélt.
Több száz rendezvényengazdálkodókkal valóbeszélgetés alapján
Erõsödõ agrár- és élelmiszer-gazdaság, jólétében gyarapodóvidék címmel jelentetett megkiadványt a Nemzeti Agrárgaz-dasági Kamara, melyet Süle Ka-talin országos elnökségi szóvi-võ, megyei elnök ismertetettsajtótájékoztatóján.
Elmondta, a dokumentum-ban nem az ágazatokat ele-mezték, hanem egészébenvizsgálták a hazai agrár- ésélelmiszer-gazdaságot.
Hazánk mezõgazdasági tel-jesítménye folyamatosan nõ,jelenleg több mint száz ország-ban exportálunk. A magyar ex-port növekedésében az agrár-és élelmiszergazdaságnak is ki-emelkedõ szerepe van, jelle-mezte a jelenlegi helyzetet. Ajavaslatcsomagban éppen
ezért térnek rá a NAK állás-pontja szerinti fõbb beavatko-zási pontokra. A következõévekben jó megoldásokat kelltalálni, hogy hazánk agro-ökológiai potenciálját, amely18–20 millió ember élelmiszer-ellátását teszi lehetõvé, ki tud-juk használni.
A kamarai csomag kilencpontra, a modernizációra, atermõföld-helyzetre, a mûkö-dési formák átláthatóvá tételé-re, az adórendszerre, a támo-gatáspolitikára, a termés- ésjövedelembiztonságra, azegyüttmûködésre, az élelmi-szerlánc fejlesztésére és az in-tézményrendszerre tér ki.
Egy olyan vidéki Magyaror-szágot szeretnének látni,amelynek gerincét a paraszt-polgári réteg adja saját egzisz-tenciával, felkészültséggel éskulturális igényességgel.
Agrárfejlesztési javaslat
Letenyén két jubileumhoz köt-hetõ esemény is történt a közel-múltban, hiszen május 29-én, aHõsök napja alkalmából felavat-ták a megújított elsõ világhábo-rús emlékmûvet. Június 10-énhárom, a Mura városában egykorplébániai szolgálatot teljesítõatya tartotta meg gyémánt-,arany- és ezüst szentmiséjét aSzentháromság római katolikustemplomban.
– A Templom téren álló emlék-mûvet az idén száz éve véget értI. világháború akkor még há-rom különálló település hõ-seinek tiszteletére emelték1927-ben – mondta FarkasSzilárd polgármester. – Képvi-selõ-testületünk 2017-benhatározott arról, hogy a fel-újítás érdekében pályázatotnyújt be a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társa-dalom Kutatásáért Közalapít-ványhoz. Az emlékmû ugyan-is az elmúlt években az anya-giak szûkössége miatt jelen-tõs állagromlást szenvedettel, a mintegy tizenöt évvelezelõtti felújítása csak a csi-szolásra terjedt ki. A közala-pítványtól elnyert közel két-millió forintos támogatásbólteljesen helyreállítottuk azemlékmûvet, melyen az idõköz-ben elkopott neveket is újraírták.
Június 10-én újabb jelentõseseményt élhetünk meg, egy hár-mas jubileumi ünnepet, melyenhárom, Letenyén is szolgálatotteljesítõ plébános atya mutatottbe szentmisét. A sárvári születésûNémeth Károly nyugdíjas esperesplébánost és tiszteletbeli kanono-kot hatvan éve szentelték pappá,a zajki származású Marton Istvánatya 50 éve, míg a Letenyén szüle-tett Aigner Géza atya 25 éve tettfogadalmat. Megtisztelõ, hogy agyémánt, arany illetve ezüstszentmiséjüket Letenyén mutat-ták be.
– Térjünk át a város életére,elsõként arra, hogy idén miértnem nyithat ki a strand.
– Nagyon nagy szívfájdalmunk,hogy idén a termálstrand zárva
marad. A problémák már tavaly isjelentkeztek, de sikerült 22 millióforintból felújítani a gépészetet,ezért nyithatott ki a strand. Az ideikemény tél sajnos jelentõs kárttett a négy medence, fõleg agyermek- és tanmedence burko-latában. Helyreállítása mintegy 40millió forintot igényelne, a 2018-as költségvetésünkben viszontcsak 6 millió forint áll rendelkezés-re. A teljes burkolat cseréjére eznem elég, az összegek közti nagykülönbségbõl az is kitûnik, hogytûzoltó munkával vajmi kevesetérnénk el. Kormányzati szintenkértünk több helyrõl segítséget aLetenye és a térség turisztikai kí-nálatához szorosan hozzátartozóstrand komolyabb rekonstrukciójaérdekében. A 2003-as megnyitásaóta sajnos elmaradtak az éves kar-bantartások, nyilván nem volt ráelegendõ pénze az akkori évekbenforráshiánnyal is küszködõ önkor-mányzatnak. A saját forrás gyara-
podása tekintetében egy logiszti-kai központ mûködése hozott len-dületet. A cég, tavaly egy megál-lapodás alapján támogatta önkor-mányzatunkat, ezért is tudtuk agépészeti felújítását elvégezni. Agépjármû adóbevételünk is emel-kedik 2018-ban, mert ide telepí-tette jármûparkját, úgy is mond-hatnám, egy új cég települtLetenyére. A növekvõ iparûzésiadóbevétel ugyanakkor a másikoldalon jelentõs elvonással jár aközponti szabályozás miatt, ígytöbb saját erõt kell hozzátenniéves szinten a zöldfelületek kar-bantartása és a közvilágítás költ-ségeihez, a letenyei közös önkor-mányzati hivatal finanszírozásá-hoz például közel hétmillió forin-tot.
– Milyen feladatokat hoz anyár?
– Az elmúlt idõszakban sokproblémát okoztak a csõtörésekaz ivóvízhálózatban. A csõtörésekfõként a Fenyõ utcában szaporod-tak el, ahol közel 50 évesek a ge-rincvezetékek. Elhatároztuk, hogya teljes szakaszon rekonstrukcióthajtunk végre, amit a finanszíro-zás szempontjából négy ütemrebontottunk. Az elsõ ütemen márdolgozunk a Fenyõ utcában.Igyekszünk majd mielõbb a végé-re érni, az elöregedett vezetékekmiatt ugyanakkor hasonló problé-mára számíthatunk a többi utcá-ban is, amit szintén meg kell olda-nunk.
– Hol tart a pályázati projek-tek megvalósítása?
– A Zöld város program kivitele-zési szerzõdését aláírtuk, így anyáron elkezdõdhet a munka. Er-rõl a TOP-program által támoga-
tott beruházásról tudni kell azt is,hogy beadása és elbírálása közötteltelt években jelentõsen meg-emelkedettek az árak az építõ-iparban. Emiatt csökkentenünkkellett a mûszaki tartalmat, így aZöld város projektben a sétány lé-tesítése, és a Posta elõtti területtérkövezése kimarad. A kastély-park növényzetének megújításamegvalósul, itt a támfalat is el-bontjuk, s megnyitjuk a kastély-parkot. Új növények telepítéséreis sor kerül. Megépül a mesehíd isaz óvoda és a kemping között, ját-szóterek létesülnek, valamint tér-figyelõ kamerarendszer épül ki. A200 millió forintos támogatást ez-zel el is költjük.
Hasonló átgondolást igényel azóvoda beruházása, mert a 200millió forintos igénnyel benyújtottpályázatunkkal csak 82 millió fo-rintot kaptunk. Itt is a mûszaki tar-talom jelentõs csökkentésérekényszerültünk, így csak a kerítés,a játszóudvar valamint a szociálisblokkok megújítása történhetmeg.
A horvát–magyar Interregprogram keretében részlegesenmegújulhat a Szapáry–Andrássykastély is, ahol a szakemberek márbefejezték a belsõ falak régészetijellegû feltárását. Ha a közbeszer-zési eljárás sikerrel zárul, még anyáron elindulhat a kivitelezés. Azelektromos hálózat, a fûtés re-konstrukciója, a szolgálati lakásfelújítása, valamint a nyílászárókjavítása valósulhat meg többekközött.
– Milyen közeljövõbeli ünne-pekre készülnek?
– Június végén ismét egy jubi-leumot ünnepelhetünk, mégpedigLetenye és Prinzersdorf immár 25éves testvértelepülési együttmû-ködését az ausztriai városban. Je-les évfordulóhoz érkezik a MuraMenti Napok rendezvénysorozat,amit idén augusztusban 35. alka-lommal rendezünk meg – mondtaFarkas Szilárd.
Antal Lívia
JUBILEUM4 TÉRSÉG
HÕSI EMLÉKMÛ, PAPSZENTELÉS, TESTVÉRVÁROSI KAPCSOLAT
Ünnepek évfordulók jegyében Letenyén
– Négy-öt évente visszatérõ probléma a nagy esõzés, ami elõszörmájus 22-én, késõ délután tört ránk, az 1999-es áradáshoz hasonló sú-lyos mértékben – mondta érdeklõdésünkre Könyves Gábor, Söjtör pol-gármesteres. – Az iszapos hordalék két mellékutcát öntött el teljesmértékben, egy szintbe hozva az árkokat, az utakat és a családi házakkertjeit. Az iszapos folyam a Fõ utcán egy ház elõterét és konyháját isellepte. A harmadik érintett utcában pedig több házból kellett kiszi-vattyúzni a vizet. Június 4-én éjszaka megint ránk tört az esõzés ugyan-azon utcákat érintve. Az iszapos hordalék tönkre tett mindent, amit kéthéttel ezelõtti káreset után tûzoltó munkában elvégeztünk. Sajnos jég-kár is keletkezett a szõlõben és gyümölcsösben, amit jeleztek a hegyi
gazdák. Mindkét káreseményre külön-külön vis maior pályázatot nyúj-tottunk be. Az odaítélt támogatásból tesszük majd rendbe az árkokatés az átereszeket, valamint állítjuk helyre a két temetõi utat. A végsõmegoldást az érintett utcákban csapadékvíz-elvezetõ rendszer kiépíté-se jelentené, de ezt nagy költsége miatt csak pályázati támogatásbóltudnánk megvalósítani.
– Jó hír azonban, hogy két nagyberuházás is elkezdõdhet a tele-pülésen.
– Ahogy már korábban is beszámoltunk róla, naperõmû park létesüla településen, mégpedig kettõ. Az egyik 8,5 hektáron, 1,6 milliárd fo-rintos költséggel, melynek kialakítását már megkezdte a beruházó. Amásik projekt 4,5 hektáron valósul meg. A vállalkozás Áder János köz-társasági elnök részvételével május 23-án adta át elsõ két naperõmû-
vét a Vas megyei Csepregen és Vépen. Érdekessége, hogy ezek az elsõilyen jellegû, teljesen magántõkés beruházások az országban. Szeren-csésnek mondhatjuk magunkat, mert harmadik helyszínként települé-sünket választották. Ebben természetesen szerepet játszott a falu ele-jén lévõ nagyfeszültségû villanytelep, amelyre majd mindkét beruházóráköt.
– Mi hozadéka a beruházásoknak a település számára?– A bevétel, ami a 8,5 hektáros önkormányzati terület eladásából
származott, hosszú távon pedig iparûzési adóbevételünk növekedéséttekinthetjük hozadéknak. Szeretnénk a beruházókkal szerzõdést kötnia területek karbantartására, ami ugyancsak bevételt hoz majd önkor-mányzatunk számára. Mi is igyekszünk segíteni azáltal, hogy polgárõregyesületünk önkéntes munkában vigyázza azt a terület, ahol már el-kezdõdött az építkezés.
– Milyen beruházásokat tervez az önkormányzat?– Tavaly nyertünk 1,6 millió forintot a hivatal nyílászáróinak cseréjé-
re, amit júniusban szeretnénk elvégezni. A hivatal további felújítása ér-dekében 20 millió forintos igényel pályázatot nyújtottunk be a Belügy-minisztériumhoz. Az energetikai korszerûsítés során lecserélnék a te-tõt, napelemeket építenék be, valamint szigetelnék a födémet és ahomlokzatot. Az önkormányzati konyha és étterem energetikai korsze-rûsítését is tervezzük. A 40 millió forintos beruházás pályázatát mostkészítjük elõ. Bízunk a támogatások odaítélésében, hogy rendbe tehes-sük ezt az 1986-ban létesített épületegyüttest. Az óvoda is része, mely-nek felújítására minden évben fordítottunk valamennyi saját forrást.
Tavaly megkezdtük a járda felújítását önerõs beruházásban, a fõúton, a Deák utcában. A hat kilométer hosszúságú járdából akkor 400méteres szakaszt tettünk rendbe a faludéli végébõl indulva. Idén az északi falu-végbõl indulunk, egy 500 méteres sza-kasz helyreállításával, amelyre ötmillióforint saját erõt fordítunk. Tulajdonkép-pen így haladnánk évrõl évre elõre a te-lepülés közepéig a járdafelújítással, amimár 30 éves adóssága az önkormány-zatnak a lakosság irányában.
– Idén ismét kerek évforduló lesz,Deák Ferenc születésének 215. évfor-dulója.
– Rendezvényeink sorából kiemelke-dik ez az októberi ünnep, hiszen falunknagy szülötte elõtt róhatjuk le tisztele-tünket. Önkormányzatunk tervezi,
hogy Budapesten meglátogatjuk a Haza Bölcse kedvenc helyeit, illetvemegkoszorúzzuk a Fiume úti temetõben lévõ sírját.
A civil életrõl szólva, az Öreg-hegyi Deák-kutat idén is tovább szépí-tették polgárõreink, a kútkáva körüli területet térkövezték le betonla-pokkal. A tavaly készített szalonnasütõ és bográcsozó mellé idén egykemencét építenek még. Mindennek költségét vasgyûjtésbõl teremtikmeg. Örömünkre szolgál, hogy polgárõr egyesületünk és az iharos-berényi polgárõr egyesület között megyén átívelõ kapcsolat jött létretavaly, mégpedig a vizes VB balatonfüredi helyszínén, ahol közös szol-gálatot adtak. Tavaly vendégül láttuk õket a Deák-napok keretében,idén, május elején pedig õk fogadtak bennünk.
A Söjtöri Népdalkör Egyesület ismét kiválóan teljesített az OrszágosNyugdíjas „Ki Mit Tud?¨ döntõjében, melynek idén Keszthely volt a há-zigazdája. A házszentelõ címû színpadi játékukkal kiemelt arany érmetérdemeltek ki.
Januárban volt egy forralt boros túra a hegyen, akkor fogalmazó-dott meg bennünk, hogy élesszük fel a 90-es évek elején indult, 8-9éve abbahagyott László napi búcsút. Nos erre június 30-án kerítünk sortpiknikkel és bállal az Öreg-hegyen. Augusztus 18-án tartjuk hagyomá-
nyos civil napunkat, amely a zalaeger-szegi sportklub programjaival színese-dik. Nyertek egy pályázatot, melynekSöjtör is részese, így sokféle sportágkipróbálására lesz lehetõsége a helyi-eknek – mondta Könyves Gábor pol-gármester.
Söjtör nemcsak történelmi múltjá-ra, de természeti értékeire is büszkelehet. Az egykori Festetics Mária kas-télyban lévõ iskola udvarán áll egy aszakemberek által 300–600 év közébecsült, 6,6 méteres törzskerületûplatánfa, mellyel beneveztek Az év fá-ja versenyre.
– liv –
SÖJTÖR, A ZALAI FALU
Meghódítja a nap energiáit
A képen: Németh Károly esperes, kanonok, gyémántmisés lelkipásztor válaszol a köszöntésekre
Farkas Szilárd polgármester
Anap energiáit hódítjameg Söjtör, hiszen kétberuházó jóvoltából
két naperõmû-park is létesül atelepülésen. Ottjártunkkorazonban nem a nap, hanem azesõ uralkodott, éjszaka má-sodszor is sártengerrel elönt-ve a falut
A Söjtöri Népdalkör Egyesület elõadása a döntõben.
Látogatás Iharosberényben.
HAGYOMÁNY 5RÉGIÓ
– A kézikaszás arató és csépha-darós cséplõversenyre, valamintaratási étel bemutatóra idén júli-us 13. és 15. között várjuk az ér-deklõdõket. Valóban, önkormány-zatunk szervezésében ez már a30. rendezvény lesz a Göcseji Ara-tónapok sorában, ami büszkeség-gel tölthet el bennünk - mondtaLendvai Jenõné, Nova polgármes-tere. - Amíg élnek azok az embe-rek, akik meg tudják mutatni,hogy történt régen a kenyérga-bona betakarítása, addig köteles-ségünknek tartjuk ennek bemu-tatását, a népi hagyományokápolását. A jubileumi rendez-vényt igyekeztünk újdonságokkalszínesíteni. Július 13-án, az arató-verseny elõestéjén, nyolc óráskezdéssel a Nemzeti Hang együt-tes ad koncertet. Július 14-én,szombaton 9 órakor nyitjuk megünnepélyesen az aratónapokat aIII. Göcseji Dombérozó rendez-vénysorozat részeként. Az arató-bandák ezt követõen vonulnak kia mezõre, hogy az elõre kimértparcellán learassák az érett bú-zát, majd a kepe tövében bemu-tassák aratási étel-kínálatukat. Acséphadarós cséplõverseny 13órakor kezdõdik, utána, 14 órátólkivételes zenei csemegével ör-vendezteti meg a jelenlévõket a100 Tagú Cigányzenekar. Ezzelmég nincs vége a különlegesség-nek, hiszen 19 órakor a MagyarRodeo Egyesület szervezésébenkezdetét veszi az Élõ Bika RodeóKözép-Európa Bajnokság, mely-
nek küzdelmei látványt és izgal-mat kínálnak. Ezt az elõfutamotdöntõ követi július 15-én, vasár-nap 18 órától. A versenyfutamok
között vadnyugati stílusú bemu-tatókat és a hazai western lovag-lást felvonultató mûsorszámokatis láthatnak a nézõk. Az elõestibálon Éder Gabee, míg a szombatesti aratóbálon a Fáraó együtteszenél. Vasárnap este az IsmerõsArcok együttes fellépésével zár-ják a fesztivált.
A polgármestert az önkor-mányzat falufejlesztési feladatai-ról is kérdeztük. Tavaly Minden-szentekre adták át megújított te-metõt, ahol 2016-ban a parkolóttérkövezték le, és kovácsoltvaskerítést létesítettek, míg 2017-ben belsõ térköves sétányokatalakítottak ki, és kiépítették a
közvilágítást. Ennek költségétrészben a jól gazdálkodó önkor-mányzatoknak járó állami forrás-ból biztosították. A falu életébenjelentõs eseményként ünnepel-hették az új sportöltõzõ tavalyiátadását. A munka folytatódik. ASport utcában a parkolási lehetõ-séget bõvítik, míg a Belügymi-nisztériumtól elnyert támogatás-
ból a Sport utcát újították fel.Mindezzel elkészülnek az arató-napokra.
Feladat továbbá, hogy az óvo-dában az egyik csoportszobát át-alakítsák a bölcsõdei résznek a kí-vánalmak szerint. Az Alsóhegyalatti tó létesítéséhez már elké-szítették a terveket, az elvi enge-délyezési eljárás folyamatbanvan. Ezenfelül külsõleg megújít-ják a múzeum mûemlék épületét,ahol új tematikájú kiállítást ren-deznek be a Göcseji Múzeum se-gítségével. Sikeres pályázat ese-tén külsõ rekonstrukción esik átaz egészségház is, mondta elLendvai Jenõné.
ÉLÕ BIKA RODEO SHOW ÉS VERSENY
A Göcseji Aratónapokon NovánJúlius közepe, akkor Göcseji Aratónapok, mégpedig idén 30. al-
kalommal. Nova önkormányzata nagyszabású programokkal ké-szül a három évtizedet megélt, országos hírû hagyományõrzõ ren-dezvény megtartására.
Örvendetes, hogy a csodála-tos, kanyargós utakkal átszelttáj, a kellemes környezet, a zöl-dellõ erdõk, a virágzó mezõk, acsorgó vízfolyások, a szép tó, aszámos szállás-, étkezési, vala-mint programlehetõség sokakérdeklõdését kelti föl Kistolmá-cson.
– A különösen tiszta levegõ, abékés természeti környezet vará-zsa egyre többeket csábít szere-tett településünkre. Már nemcsupán a falusi turizmus kedvelthelyszíneként tekintenek a folya-matosan csinosított községünk-re, de nemrégiben egy 12 éveminket látogató szolnoki pár jó-voltából már a boldogító igen ki-mondásának helyszíneként, há-zasságkötési céllal is számba vet-ték a közjóléti funkciós tavunkpartját – mesélte Birkás Zoltánpolgármester, aki a megyében rit-kaság számba menõ programraküldött meghívást.
– Kitûnõ idõjárási körülményekközött rendezhettük meg a XXV.Kistolmácsi Férfinapot. Még1994-ben, Marton Miklós az akko-ri polgármesternek javasoltam,hogy a nõnap mintájára tartsukmeg a férfiak ünnepnapját is. Aközös ötletünk, kedvezõ fogadta-tásra talált, és attól kezdve, az
Ivó, névnapjához legközelebb esõhétvégén egy közösséget össze-kovácsoló, vidám, kötetlen be-szélgetésekkel tarkított, zenés,szórakoztatásról szóló rendez-vényt, estebédet tartunk a fel-nõtt férfiak részére. Már reggelfelállítottuk a sörsátrakat, sörpa-dokat, asztalokat; elõkészítettema bográcsot és a húst a babgu-lyáshoz. Persze az itt élõ nõk is akedvünkben jártak. A képviselõasszonyok néhány hölggyel ösz-szefogva köménymagos kiflit sü-
töttek. A decemberi disznóvágás-ból maradt hurkát-kolbászt is a lá-nyok-asszonyok sütötték készre.
– Milyen fejlõdési pályát szán-nak a falunak?
– A közlekedési balesetben el-huny motorosok helyi emlékmû-vénél nemrég tartott megemlé-kezést, majd pincepörköltes pik-niket a mintegy 1800 tagot szám-láló Honda Motorosok Baráti Kö-rének mintegy félszáz tagja. Õkmost elõször szerveztek ide talál-kozót és elégedettséggel szóltaka rendezett helyrõl, a környékrõl,a tóról is. Nyertünk 750 ezer fo-rint pályázati támogatást, amely-bõl a kemping melletti vízelveze-tõ árkot kitisztítjuk, majd építünkfölé egy kis fahidat. Készítünk egylépcsõt is, hogy az emlékmû és arendezvénytér között is könnyen,biztonságosan lehessen közle-kedni. A külterületi utak rendbe-tételére, gépek, eszközök beszer-zésére 48 millió forint érkezik pá-lyázati forrásból. Fel szeretnénkújítani a ravatalozót is.
Nemes Norbert
– Elég nehéz helyzetet örököl-tünk 2010-ben, mert közel négy-millió forintos tartozással indul-tunk (körjegyzõség, iskola, közvi-lágítás), plusz a hegyi út felújítá-sára felvett hitel törlesztése mi-att. Ezért 14 hónapig nem vet-tünk fel tiszteletdíjat a képvise-lõkkel – beszélt az elõzményekrõlUjj Tibor polgármester. – Az adós-ságkonszolidációban 1,8 millió fo-rintot átvállalt az állam, de hátul-ütõje az volt, hogy elestünk 13millió forinttól, úgymond a jólgazdálkodó önkormányzatoknakjáró összegtõl. Rendkívül takaré-kos gazdálkodással azonban sike-rült úrrá lenni a helyzeten, éstudtunk forrást is teremteni amindig nagy problémát okozóbelterületi utak felújítására. Há-rom évvel ezelõtt a temetõi utatállítottuk helyre, és egy utcasza-kaszt aszfaltoztunk le. A közel-múltban öt, kisebb forgalmú ut-cában összesen 1600 négyzet-métert tudtunk leaszfaltozni,amit nemrég adtunk át.
Az idõjárás következtében saj-nos újra felújításra szorul a hegyiút. Az elmúlt idõszakban az egyhónap alatti ötszöri nagy mennyi-ségû esõzés okozott gondot kétutcában, ahol megtisztítottuk asárhordaléktól az árkokat. Helyre-állításukra vis maior pályázatraadtunk be támogatási igényt.
– Milyen más fejlesztésekethajtottak végre?
– Pályázati pénzbõl felújítot-tuk az elsõ és a második világhá-borús emlékmûvet. A magán te-
rületen lévõ futballpályának terü-leteket vásároltunk a faluköz-pontban. Itt alakítottuk ki az újsportpályát lelátóval, automataöntözõberendezéssel. TAO-támogatás segíti az új sportöltö-zõ építését is, ami nem a várhatóütemben épül, mert lassan jön-nek a pénzek. Elõfinanszírozásárasem a sportkörnek, sem az ön-kormányzatnak nincs elegendõforrása. Persze segítünk, ahogytudunk. Õszre mindenképpen te-tõ alá szeretnénk hozni az épüle-tet. Elég nagy hangsúlyt fekte-
tünk a település rendezettségé-re; akad is bõven munka a közte-rületek nagysága miatt. Gondo-zásukat közmunkaprogrambanoldjuk meg, melyhez rendelke-zünk az alapvetõ gépekkel.
– Jövõbeli tervek?– Településünk összesen 3,2 ki-
lométer hosszú a belterületi úthá-lózattal rendelkezik, ami soknaktekinthetõ a lakosság számához
arányítva. Pályázatot nyújtottunkbe további belterületi utcák felújí-tására, melyeket 15 évvel ezelõtttettünk rendbe, de már tönkre-mentek. Nagy a vízgyûjtõterület,nem beszélve a hirtelen lokálisesõkrõl, melyekbõl idén már jócs-kán kijutott, a jövõben is nagygondot kell fordítanunk a bel- éskülterületi árkok rendbetételére.
Bízunk benne, hogy folytat-hatjuk a munkát, hiszen az ilyenkistelepülésen élõk is megérdem-lik a modern, ápolt környezet,hangsúlyozta végül.
KISTOLMÁCS
Nagy álmokSZEM ELÕTT TARTJÁK A TAKARÉKOS GAZDÁLKODÁST
Öt kis utca újult meg BödénBödén öt kisebb forgalmú utcát aszfaltoztak le a közelmúltban.
A nyolcmillió forintos beruházást az önkormányzat rendkívül taka-rékos gazdálkodása tette lehetõvé, jelentõs költségrészt vállalva amindössze egymillió forintos pályázati támogatás kiegészítésével.
ÜNNEP6 MEGYE
Minõségi termelésre törekedik Kerecsenyönkormányzata a Start közmunka kere-tében, amit jól mutatnak a gondosan el-
ültetett és szépen növekedõ zöldségfélék, mind afóliasátrakban, mind pedig a földeken.
– Az idei idõjárására egyelõre nem lehet pana-szunk, úgy tûnik, csúcstermésre számíthatunk. Esõis jutott, de ennek ellenére öntöztünk. Nagy megle-petés nem érhet bennünk, ha beáll a szárazság, hi-szen folyamatosan építjük ki az öntözõrendszereket– mondja érdeklõdésünkre Réti Alfréd,Kerecseny polgármestere. – Mivel azt sze-retnénk, hogy folyamatosan legyen ter-mény, illetve folyamatosan tudjunk árusíta-ni a piacokon, ezért azokból a növényekbõl,melyekbõl lehet, korai, közép- és késõi éré-sû fajtákat állítottunk be idén. A káposzta-félék esetében a koraiból ötezer szálat ül-tettünk, valamint 2500-2500 szál közép-érésût illetve késõit savanyításra. A karfiol-ból ugyanígy, mindegyikbõl 2500 szálat. Afóliában nevelt kígyó uborkánkból is vanegy nagyon korai fajta, van egy, ami a nya-rat, a meleget bírja, és lesz egy õszi, amiegészen a fagyokig terem. Ezt még nempróbáltuk, reméljük, így lesz. Az újhagymátis folyamatosan ültetjük, hogy mindig le-gyen elegendõ a piac kívánalmai szerint.
A Start közmunkaprogramban közel hat hektárongazdálkodnak szabadföldön, ahol többek között bur-gonyát, babot, káposztát termesztenek. A tavasziszezon nagy kedveltje az eper, ami idén nagyon ko-rán érett. Így a fejes saláta is, amelybõl ismét vetneka fóliába a kötözõ hagymával és a sárgarépávalegyütt, hogy legyen ezekbõl késõbb is. Jelenleg há-rom fóliasátruk van, melyek összesen 1100 négyzet-métert tesznek ki. Itt nevelik a paradicsomot és apaprikát is. A nyár vége felé felhúzzák a negyedik fó-liasátrat is, ami 60 méter hosszú, és 9 méter széleslesz.
– A termelés biztonsága érdekében folyamatosangépesítünk. A közmunkaprogram révén tavaly bur-
gonyaültetõ berendezést, az év végén pedig gyü-mölcsaszalót szereztünk be. Még az eperbõl is aszal-tunk az idén, az ára miatt azonban jobban kedvelt azaszalt alma, körte és meggy. Büszkék vagyunk arra,hogy 2017-ben egyedüli zalai faluként belügyminisz-teri kitüntetéssel ismerték el közmunkaprogramun-kat. Ez pénzjutalommal is járt, amelybõl kabinnélkü-li kistraktort és más eszközöket vásároltunk . A ter-mények eladásából származó bevételbõl idén bak-háthúzót szereztünk be. Az Alföldön elõszeretettelhasználják a paprikához ezt a csodatalálmányt, ami a
földbõl úgynevezett bakhátat képez, ezt letakarjafekete fóliával, és csepegtetõ csövet húz be. Az ön-tözés tehát megoldott, a növényt nem kell kapálni,így nem lesz gyomos, sõt sáros sem. Idén 20 fõt fog-lalkoztunk közmunkásként, illetve egy szakembertfõállásban, aki irányítja a termelést.
Tavaly egy kistelepülésekre kiírt pályázaton nyer-tünk 750 ezer forintot, amit az idei költségvetésbõlkiegészítettünk 2,2 millió forintra. Ebbõl a tóhoz ve-zetõ 250 méteres utat aszfaltoztuk le. Helyben nemigazán tudunk programokat tartani, így idén is ellá-togatunk az egervári várkastély nyári színházi elõ-adásaira. Önkormányzatunk a jegyárak felét állja, il-letve külön buszt biztosít a szállításhoz, mondta vé-gül Réti Alfréd.
Majdnem ötven térségi nyug-díjasklub háromszáznál többrésztvevõje választotta a vidámegyüttlétet, a baráti társaságokáltal kínált örömórákat acserszegtomaji aranykorúak ju-niálisán. Minden a jókedvrõl, azélet szeretetérõl, a kikapcsoló-dásról szólt bemutatva, hogy aközösségi élet nem életkorhozkötött.
– A rendezvény szervezésétfelvállaló Vöröskereszt TerületiSzervezete hat éve hozta létre akeszthelyi járásban az Aranykorú-ak Társaságát, az óta éventetöbbször is találkozunk különbözõprogramokon. A keszthelyi járásterülete már picinynek bizonyult,mert Sümegrõl, Zalaszentgrótról,Zalaegerszegrõl, Egervárról,Szombathelyrõl is érkeztek lelkesközösségek – foglalta összeKapcsándy Mária, a szervezet el-nöke.
– A juniálisnak hagyományo-san ezúttal is Cserszegtomaj biz-tosított helyszínt. Bartha Gáborpolgármester köszöntõjét köve-tõen dr. Varga Andrea, a kor-mányhivatal Járási Hivatalánakvezetõje nyitotta meg a ren-dezvényt. A térségi polgár-mesterek közül Czigány Sándor(Alsópáhok), Horváth Tibor (Sár-mellék), Barcza Balázs (Vár-völgy), Végh László (Sümeg) ésGyerkó Gábor (Egervár) tettetiszteletét az eseményen. A kor-osztályok egymáshoz kapcsoló-dásának erõsítését szolgálta ahelyi óvodások fellépése. A ren-dezvénysátor alatti nagyszínpa-don egymást váltva, mûsorokelõadásával szerepeltek az aktívaranykorúak. Népdal- és nóta-csokor, modern és népi tánc,tréfás színpadi jelenetek váltot-ták egymást. A sportpályánkulturális programok és kézmû-
ves foglalkozások tették színes-sé a nyugdíjasok nyár eleji prog-ramját.
Mindeközben kondérokban ésbográcsokban tizenhárom tûz-hely fölött rotyogtak a fõzõver-seny értékelésére és az ebédreszánt ízletes ételek. A fõzésselkapcsolatos munka oroszlánrész-ét persze az asszonyok vállalták,de akadtak segítõk az erõsebbnem képviselõi közül is. A résztve-võket délután kézmûves foglalko-zások, egészségügyi mérések éstestmozgással összefüggõ prog-ramok várták. A meghívottaknaktartottak egy érdekes és hasznosismeretekkel teli áldozatvédelmielõadást is.
A szervezõk az idõsebb, 65 évfeletti korosztályhoz kívántak azáldozattá válás megelõzéséhezhasznos, a cselekvésüket, viselke-désüket orientáló információkateljuttatni, mindezt egy olyan szín-darab keretében, melyet Verebes
István, Jászai Mari-díjas színmû-vész és a zalaegerszegi HevesiSándor Színház alkotott. A fakul-tatív programok között kézmûve-sek, népmûvészek mutatkoztakbe. Tojáskarcoló, fafaragó, kosár-fonó, mézeskalácskészítõ ésüvegfestõ is eljött, de a könyvtárimûhelymunka iránt érdeklõdõk istaláltak elfoglaltságot. Az unokákközremûködésével még ajándék-készítésre is mód nyílt.
Balázsy Mária Éva, a juniáliskonferanszié háziasszonya beje-lentette, hogy a Magyar Vöröske-reszt Országos Vezetõsége har-madszor, véglegesen adományo-zott Humanitárius Település címetCserszegtomaj és Sármellék ré-szére, így a járásban Alsópáhokotés Zalaapátit is beleértve immárnégy település nyerte el a kitün-tetõ rangot. Meleg hangú zárszótKustán Sarolta, a megyei Vöröske-reszt küldötte mondott.
– nemes –
CSERSZEGTOMAJI
Aranykorúak juniálisaGÉPESÍTETT NÖVÉNYTERMESZTÉS
Mintagazdaság fejlõdik Kerecsenyben
Jubileumhoz méltó program-kínálattal örvendeztették meg alakosságot és az érdeklõdõket aXX. alsópáhoki falunapon – köz-te az I. Zalai Tûzoltó Kupa izgal-mas versengésével. A rendezvé-nyen az elvégzett munka jólmegérdemelt gyümölcseként ki-tüntetéseket vehettek át mind-azok, akik Alsópáhok folyama-tos fejlõdéséért az elmúlt évbensokat tettek.
Megtisztelõ és felemelõ érzésegy húsz évet megélt rendez-vény házigazdájaként köszöntenia lakosságot, árulta el érdeklõ-désünkre Czigány Sándor, akipolgármesterként 12. alkalom-mal állhatott ki a pulpitusra. Be-
szédében elsõként köszönetetmondott kollégáinak, akik nagyodafigyeléssel állították össze aprogramokat, felállították a ren-dezvénysátrakat, és persze azönkormányzati konyha dolgozói-nak, akik a finom ételeket készí-tették.
Mint mondta, az elmúlt 12 évnem múlt el nyomtalanul, hiszenAlsópáhok nemcsak a Kolping Ho-tel, hanem tevékeny civil közös-ségei miatt is országos hírnévnekörvendhet. Így a Bodzavirág Nép-
dalkör révén, amely hatszorosAranypáva Díjas és AranypávaNagydíjas Egyesületként ünne-pelheti nagykorúságát 2019-ben.Büszkék vagyunk a Vöröskeresztmunkája révén is elnyert Humani-tárius Település címre. Vagy atöbb mint százéves múlttal ren-delkezõ Alsópáhoki Községi Ön-kéntes Tûzoltó Egyesületre, mely-
nek tagjai megyei és országosszinten is rendre kiemelkedõenszép eredményeket érnek el akismotorfecskendõ szerelési ver-senyeken. 2015-ben az országosbajnokságot is megnyerték. Ma, asportcentrum edzõpályáján,mintegy 250 tûzoltó részvételé-vel megrendezték az I. Zalai Tûz-oltó Kupa második fordulóját.
– Örülök annak, amikor az or-szágban bármerre járok, az em-berek tudják, hol találhatóAlsópáhok. Nem csupán Hévíz
mellettiségével, hanem lakói, ér-demei és fejlõdése miatt tartjákszámon – fogalmazott a polgár-mester köszöntõjében. – Az el-múlt években több ezer méterentérköveztük le a járdákat, felújí-tottuk az iskolát és az óvoda kül-sejét, sportpályát építettünk, tu-risztikai szálláshelyet létesítet-tünk, boltot építettünk, és par-kokkal tettük szebbé a környeze-tet – emelt ki néhányat a megva-lósított fejlesztések közül.
Mindezeket támogatási forrá-sok tették lehetõvé, tanúsítvaAlsópáhok önkormányzatánakkészségét a sikeres pályázatok el-készítésében, továbbá azt, hogy asaját erõ biztosítása szempontjá-ból is gondos gazdája a települé-seknek.
Ez a munka, mint mondta,idén is folytatódik, hiszen támo-gatást nyertek az iskola régi épü-letének energetikai felújítására,
melynek teljessé tétele érdeké-ben újabb pályázatot nyújtanakbe. Ahogy a 2017-es esztendõ anemesboldogasszonyfai közút re-konstrukciójával egy régen vártberuházás megvalósítását hozta,úgy az idei év is. Ez pedig nemmás, mint az önkormányzati hiva-tal felújítása, amit hamarosanmegkezdenek, párhuzamosan aszemben lévõ tájház megújításá-val. A hegyi utak rendbetételétszolgálóan egy 130 millió forintospályázat eredményét várják, to-vábbá pozitív döntésben bíznaktöbb járdaszakasz újjáépítése te-kintetében is.
– Ott, ahol tettre kész embe-rek vannak, és ahol az emberi jókapcsolatok dominálnak, ott le-het fejleszteni. Amikor 2007 nya-rán elõször léptem a pulpitusra,akkor is ígéretet tettem arra,hogy akikre rábízták a települést,legyen szó az önkormányzatról, a
képviselõ-testületrõl, a GESZ-rólés a civil szervezetekrõl, mind-nyájan szorgalmas és becsületesmunkát fogunk végezni. Úgy vé-lem, hogy ez a szándék folyama-tosságot élvez Alsópáhokon, ésaz elkövetkezõkre is ezt ígérhet-jük – hangsúlyozta Czigány Sán-dor polgármester.
Ezt követõen átadták a kitün-tetéseket az arra érdemeseknek.Dr. Puskás László címzetes fõjegy-zõ ismertette az errõl szóló testü-leti döntéseket. A 37 éve szolgá-latot teljesítõ, jövõre nyugdíjbavonuló címzetes fõjegyzõnek, el-évülhetetlen érdemei vannak atelepülés fejlõdésében, méltattaa polgármester.
Alsópáhok kultúrájáért kitün-tetõ címet adományozták SzabóZsolt Szilveszter mûvelõdésszer-vezõnek, Alsópáhok Közoktatásá-ért kitüntetést vehetett átMeszlényiné Szabó Judit pedagó-gus. Alsópáhok Közbiztonságáért
elismerést érdemelt ki GyöreiZsolt körzeti megbízott és LázárLászló Miklós, a helyi PolgárõrEgyesület alapító tagja és fel-ügyelõ-bizottsági elnöke. Polgár-mesteri dicséretben részesültLóki Beáta és Márkus Ildikó köz-tisztviselõk. Ugyancsak ezt az el-ismerést vehette át az iskolaleány svéd váltója: Buda Tamara,Kusztor Virág Mária, Holczer Zsó-fia, Karácsony Alexandra ésMonori Piroska és a fiú svéd vál-tója: Lakesz Flórián, Lakesz Bence,Mátyás Norbert és Horváth Bo-tond, valamint két másik diák: Ge-lencsér Lili síkfutásban és LázárRéka több sportágban elért ered-ményéért.
Az I. Zala Tûzoltó Kupa másodikfordulóján több megyébõl és aszlovákiai Bõsbõl 14 önkéntestûzoltó egyesület 22 csapattalversengett egymással. A kismo-torfecskendõ-szerelési versenytférfi kategóriában a házigazda ésrendezõ alsópáhoki önkénteslánglovagok csapata nyerte meg.A nõk között a becsehelyiek, mígaz ifjúsági versenyben a lakhe-gyiek gyõzedelmeskedtek.
A fellépõk között a helybenélõ, kulturális és sportéletet meg-határozó, helyi értékeket közvetí-tõ kisközösségek mûsorai is ki-tüntetett figyelmet kaptak.
Antal Lívia
A XX. ALSÓPÁHOKI FALUNAPON
A jubileumhoz méltóan ünnepeltek
Czigány Sándor polgármester (j) a svéd váltó kitüntetettjeivel.
Czigány Sándor polgármester munkatársaival,balra mellette az egyik fellépõ, Gajári Bálint.
KÖRNYEZET 7RÉGIÓ
Padár, a Zalai-dombság és aZalaapáti-hát területén elhelyez-kedõ község a nyugalom, a békeszigete. Az önkormányzat aztszeretné, ha a jövõben is azegyetértés, a kiegyensúlyozott-ság és a megnyugvás aprófa-lucskája maradna.
Persze nem zárkózunk el attólsem, hogy egyre többen felkeres-sék a tavaly év vége óta önkor-mányzati tulajdonába került, más-fél hektáros halastavunkat, aholaz 1992-es alapítású Hegyalja Hor-gászegyesület tagjai pontyot,amúrt, kárászt, csukát és kesze-get is kifognak. A terv merész, deszeretnénk itt pályázati segítség-gel egy csinos szabadidõ közpon-tot létesíteni, ahol a természetba-rátok is megpihenhetnének – me-sélte Németh Imre polgármester,akit elöljáróban elmondta, hogymilyen programokkal keresik ahelybéliek kedvét.
– A falunap és a faluból elszár-mazottak május közepi találkozó-ja ugyan elmaradt, de nem mon-dunk le arról, hogy a falu közös-ségét még inkább összehozó,még jobban eggyé kovácsolórendezvényeket szervezzünk.Nõtt a gyereklétszámunk. A gyer-meknapi mulatságunkra nemcsak a helyi általános iskolások ésóvodások, de az orbányosfai, atilaji és a bezerédi lurkók is meg-hívást kaptak, ahol a légvártól akörhintán át a pónilovaglásig sok-féle élményt szerezhettek. Õszelején köszöntjük majd az idõs
helybélieket, majd a meghitt han-gulatúra tervezett karácsonytvendégmûvészek meghívásávaltesszük emlékezetessé.
– Milyen falufejlesztési terve-ket dédelgetnek?
– A négytagú képviselõ-testü-letünk szerencsére egyfelé húz.Az önkormányzatnak helyet adóépület fûtéskorszerûsítésére ésszigetelésére is pályáztunk, vár-juk a pozitív döntést. A parapetesfûtés helyett, gázkazánt szeret-nénk. A hegyi területek villamosí-tására beadott pályázatunk nemvolt eredményes, de jövõre ismegpróbáljuk, hisz már többmint negyedszáz gazda és ingat-lan tulajdonos látja fontosnak,hogy a pincékben, a hegyi hajlé-kokban is legyen elektromosáram.
A falu közmunkaprogramjá-ban február óta, karbantartókéntdolgozik egy munkavállaló, rajtakívül ketten végzik a község csi-nosítását, a szociális segítség-
adást. A négy éve beszerzett fa-lubusszal falugondnokként sokfé-le teendõt ellátunk a bevásárlás-tól, a gyermek- és felnõtt sze-mély- illetve ebéd kiszállításáig, aháziorvos felkeresésétõl, a recep-tek kiváltásáig. Egy még többszemély szállítására alkalmas kis-busz is kellene, hogy kevesebbfordulóval tudjunk megoldaniegy-egy utat.
A mezõgazdasági területekrõla faluba betörõ csapadékvízgondja még nem oldódott megvégérvényesen, de a temetõi útfelújítását vis major keretbõl ésönerõbõl már felújítottuk. A csa-padékvíz elvezetõ árkok rendbentartására is gondot fordítunk ésaz egész falu kaszálását elvégez-zük. A környék településeinek ve-zetõivel is korrekt munkakapcso-latot tartunk fenn, mert hisszük,hogy egymást segítve tudjukmegõrizni és megerõsíteni azösszetartozásunkat.
Nemes Norbert
A mind szervezési, mind lebonyo-lítási értelemben rengeteget fejlõdõ,magas színvonalú sporteseményminden esztendõben hoz világhíressportolókat a szlovén utakra. A ver-sengés nemzetközi promóciót jelenta szlovén sport, gazdaság és embe-rek számára. A brit, spanyol és olasz„Tour de France” gyõztes világbaj-nokokon kívül svájci és kazahsztánitöbbszörös olimpiai bajnokok is ne-
vüket adták már a rangos sportprog-ramhoz az elmúlt években, amikor isa gyõzelmek háromnegyedét szlo-vén illetõségû versenyzõk vívták ki.Az 53 állam bevonásával rendezettkerékpárfutam minden egyes szaka-szát a kontinensen tízezrek követikvégig az Eurosport csatornán. Azegészséges életmód hirdetését fel-vállaló, a különbözõ nehézségi kate-
góriák szerint négy szakaszra osztottsportesemény idén átlépte az or-szághatárokat.
A futam ezúttal Lenti városának ispozitív hírverést csinált, hisz a ver-senyzõk, nagy médianyilvánosság-nak örvendve, haladtak keresztül avároson, adta hírül Horváth László, a„Kerékpárosbarát település” címmelimmár negyedik éve kitüntetett Len-ti polgármestere.
– A Tour of Slovenia kerékpárver-senyt már tavaly is teljes egészébenközvetítette a világszerte legnézet-tebb sportcsatorna hálózat. Az el-múlt év júniusának közepén a vilá-gon több mint 113 millió rajongókövette nyomon a túrát. A sport-csatorna a televíziós közvetítésekmintegy harmadát a megragadótermészeti szépségeknek és érté-
keknek szenteli, így Lenti és térségeis okkal reménykedik abban, hogy afenntartható fejlõdést zászlajáratûzõ város a sportesemény nyománegyre többeket nyer meg a turistákközül az aktív pihenés és üdüléskiszemelt helyszíneként.
Örvendetes, hogy a négy év-szakban üdülési élményt nyújtóLenti a gyógyturizmus után most asportturizmus térképére is felke-rült. Marjan Kardinar, Dobronak pol-gármestere, a Lendva–Muraszom-bati etap szervezõje kora tavasszalkeresett meg azzal, hogy mûködjünkközre az országhatáron átnyúlóprogram lebonyolításában. A 24órás, több száz résztvevõs, hétkilo-méteres városi kerékpáros maratontmár régtõl fogva szervezzük, de si-kerrel helyet biztosítottunk már ahárom állam (Szlovénia, Horvátor-szág, Magyarország) amatõr ésfélprofi bringásait különbözõ hosz-szúságú szakaszokon lázba hozóPannon Maratonnak is.
Szervezõ és szakmai partner-ként vontuk be a futam lebonyolí-tásába a szabadidõs programokszervezésében már nagy tapaszta-latokat szerzett Mocorgók azEgészségért és a KörnyezetértEgyesület tagjait, a rendõrséget, apolgárõrséget, a Magyar Közút Kht.munkatársait és mintegy félszázönkéntes aktivista segítõt. Szeren-csére több kerékpáros infrastruk-túra fejlesztési projekt kivitelezés-ében is érdekeltek voltunk és va-gyunk. Polgármesterként jómagamis csatlakoztam azon közösséghez,akik a legtöbbször kerékpárral jár-nak a munkahelyükre.
– nemes –
Barlahida, a mindössze 98lelkes község hosszú távra ter-vezi jövõjét, amelyre minden bi-zodalma meglehet. A lakosságtöbb mint fele ugyan nyugdíjas,viszont 22 iskoláskorú gyer-mekkel büszkélkedhet. A faluerdõs, dombos, vadban gazdagvidéke, horgásztava egyre na-gyobb vonzerõt jelent, nemcsaka beköltözni vágyók, de a falusiturizmusban gondolkodók szá-mára is.
– Valóban sokan teszik fel akérdést, hogy mégis mire számít-hat egy ilyen kis település, mintBarlahida, hosszú távon – válaszolfelvetésünkre Hári Barnabás pol-gármester. – Úgy gondolom, hogyjól állunk e tekintetben, hiszenköltöznek be, vesznek itt házakat.Persze kevesen, de ha ezt a lélek-számhoz viszonyítjuk, mégis jelen-tõsnek nevezhetjük, hogy csak-csak települnek be fiatalok. Az el-adó ingatlanok száma kevés, mertaz örökült hagyott házakat is gon-dozzák tulajdonosai, ha nem islaknak itt. A beköltözési kedvbenmindenképpen szerepet játszik azerdõkkel övezett szép környezet ahorgásztóval, a csend és a nyuga-lom, hiszen a település beljebbfekszik a fõúttól. A megyeszék-hely nincs messze, a 21 kilométernem távolság, és Lenti is közelvan. Elmondható az is, hogy a bé-rek emelkedésével egyre többenengedhetik meg maguknak, hogyfalura költözzenek. Egy település
hosszú távú jövõjét pont az hatá-rozza meg, hogy vannak és lesz-nek is lakói.
– Vállalkozások is mûködnek atelepülésen?
– Igen, a falu jelene, jövõjeszempontjából ez is nagyon lénye-ges. Barlahidán ezen a téren semlehet panaszunk, sõt példanélküli-nek nevezhetjük, hogy egy ilyenkis településen gépipari gyár mû-ködik. Folyamatosan fejlesztenek,jelenleg egy új csarnokot építe-nek. Önkormányzatunk a magaeszközeivel igyekszik támogatni avállalkozást. A közeljövõben agyárhoz vezetõ utat aszfaltozzukle, egy BM-es pályázat segítségé-vel, amelyen 13 millió forintotnyertünk. Más kisebb vállalkozás ismûködik faluban. Õk is ide fizetikaz iparûzési adót, mely bevételek-nek köszönhetõen a településtöbb pályázat önrészét is finanszí-rozni tudja.
Lakóink többsége Zalaeger-szegre, Lentibe és Novára jár dol-gozni. Munkanélküliek nincsenek,ezért csak egy közmunkást tu-dunk foglalkozatni. A munka vi-szont sok, mert elég nagy a terü-let, amit folyamatosan gondozni,kaszálni kell. Igyekszünk szépenrendben tartani a horgásztó kör-nyékét és az õshonos gyümölcs-fákkal tavaly létesített tündérker-tet is. Szerencsére számíthatunk a
falugondnokunkra, aki a napi kö-telezõ teendõi mellet mindenmásba is besegít.
– Milyen pályázatokból tudjákfejleszteni a falut?
– A sok esõzés következtében ahorgásztó partfala tavaly megcsú-szott. A vis maior pályázaton nyer-tünk támogatást helyreállítására,a partfal megerõsítésére. A mun-kát a nyár végén szeretnénk elvé-gezni. Egy másik vis maior pályá-zatból pedig a csapadékvíz-elve-zetõ árkokat tesszük rendbe. Adigitális jólét programban nyer-tünk támogatást közösségiinternetpont létrehozására, esz-közök beszerzésére. Az egykori
boltépületet könyvtári informáci-ós és közösségi hellyé alakítanánkát. Ezt egy pályázat szolgálná,mely hõszigeteléssel, fûtéskorsze-rûsítéssel, napelemek elhelyezé-sével energetikai korszerûsítésttenne lehetõvé. Könyvtárunk alenti Városi Könyvtár patronálásá-ban mûködik. Most szereztünk be,63 ezer forint értékben, új szép-irodalmi könyveket. Kulturálismunkatársunk aktivitásának kö-szönhetõen a könyvtár valóbanegy közösségi hely, ahol vala-mennyi korosztály érdeklõdésétkiszolgálva egymást érik a progra-mok, teadélutánok, vetítések,kézmûves foglalkozások és egyébrendezvények.
Az 1934-ben épült Szenthá-romság evangélikus templommellett másik építészeti emlékünka 20. század elején létesített ha-rangláb. Felújítására, továbbá azutcanévtáblák cseréjére a Leader-programra adtunk be pályázatot,melynek eredményét még nemtudjuk. Saját beruházásban kerí-tést létesítünk a temetõben, a kö-zeljövõben. Tavaly a jól gazdálko-dó önkormányzatoknak járó államiforrásból és önerõbõl felújítottuka ravatalozót, valamint megújítot-tuk a növényzetet is a temetõben.A támogatás elsõ részletébõl avolt boltépületben kicseréltük anyílászárókat és új tetõt húztunkfel. Ez az egyetlen önkormányzatitulajdonú épületünk, amit szeret-nénk továbbfejleszteni a már em-lített pályázat segítségével.
– Milyen programokkal ké-szülnek a Dombérozó rendez-vénysorozatra?
– Azt gondolom, hogy hiány-pótló kezdeményezésként jöttlétre a Göcsej tájegységéhez tar-tozó falvakat összefogó rendez-vénysorozat, amit idén Zalaeger-szeg is támogat. Ez valóban egyszínvonalas kulturális randevú,melynek révén megmutathatjukértékeinket, hagyományainkat azérdeklõdõknek. A programokatehhez illõen állítjuk össze idén is.Ismét lesz komolyzenei koncert azevangélikus templomban, ahol aCrown String Quartett vonósné-gyes mutatkozik be. Július 15-énvasárnap már reggel 8 órától vár-juk a vendégeket, horgászbemu-tatóval, a Zala Megyei Népmûvé-szeti Egyesület kézmûves mester-ség-bemutatójával, Joós Tamászenés irodalmi elõadásával, ésahogy tavaly is, szabadtéri fotóki-állítással. A részletes programothamarosan meg lehet tekintenimegújult honlapunkon is. Abarlahidai dombérozóra szeretet-tel várjuk a lakosságot, az elszár-mazottakat, és minden kedves ér-deklõdõt – mondta végül Hári Bar-nabás polgármester.
Antal Lívia
AZ ÖSSZETARTÁSBAN BÍZNAK
Padár a nyugalom szigete
A 25. SZLOVÉN KERÉKPÁROS FUTAM
Lentin is lendületesen átrobogottSZÉP TÁJ, ÉLHETÕ KÖRNYEZET, BARÁTSÁGOS LAKÓK
Barlahida hosszú távra tervezA nemzetközi kerékpárfutamok színterén éppen negyedszázada
vert gyökeret az a Bogdan Fink fõszervezõ által megálmodott ver-seny, amelyet évrõl évre egyre több ember kísér végig élõben és amédián keresztül.
AGRÁRIUM8 RÉGIÓ
Az idén 94 éves szegedi Ga-bonakutató Nonprofit Kft. fenn-állásának minden évében arratörekedett, hogy a legmagasabbszinten szolgálja ki a termelõigényeket, és ehhez olyan fajtá-kat és hibrideket kínáljanak,amelyek a lehetõ legnagyobbtermést és jövedelmezõségetprodukálják a gazdáknak, fogal-mazott a kereskedelmi igazgatóa táplánszentkereszti növényne-mesítõ kutatóállomás fajtabe-mutatóján.
Virágné Pintér Gabriella el-mondta, hogy a szója vetésterüle-te 72 ezer hektárról 50 ezer csök-kent az országban az uniós zöldí-tési szabályozás miatt, ami avegyszermentes vetését írja elõ.Míg a rendszerváltáskor a búzatermésterülete 1,2 millió hektárvolt, addig most nagyjából 950-960 ezer hektár. Árpa 400 ezerhektáros területe 250 ezer hek-tárra csökkent. A napraforgó ve-tésterülete viszont 350 ezerrõl600 ezer hektár fölé nõtt a rend-szerváltás óta. Repce akkori mint-egy 50 ezer hektáros területe mamegközelíti a 300 ezret. Hangsú-lyozta, kizárólag a gazdákon mú-lik, mit vetnek, hogyan reagálnaka piaci folyamatokra.
Bidló Gábor, a Budagabona Kft.ügyvezetõje a terménypiaci aktu-alitásokról szólva, a 2020 utániidõszakra való felkészülésre hívtafel figyelmet, mert egyre fonto-sabbá válik a nyomon-követhetõség, a minõségbiztosí-
tási és minõségtanúsítási rend-szerek alkalmazása. Várhatóan ezmagával hozza a késõbbi terület-alapú támogatások odaítéléseegyik feltételeként a fémzároltvetõmagok kötelezõ használatát.
Vadvári László területi képvise-lõ a kalászosokról tartott elõ-adást. A döntési mechanizmusbana célpiac, a fajta és az agro-technológia egységét emelte ki ajövedelmezõ termelés érdeké-ben, hangsúlyozva, hogy ebben ahármasban a gabonakutató, mintnemesítõ a megfelelõ fajtákattudja biztosítani a gazdáknak. Aportfólió teljes, minden igényt kitudnak elégíteni.
Ha a mennyiség a cél, akkor aGK Szilárd, középérésû, tar kalá-szú õszi búzát ajánlják. Ellenben aNyugat-Dunántúlra a vadkár mi-att, a legújabban minõsített GKArató szálkás õszi búza fajtát,amely intenzív körülmények kö-zött hektáronként 8-10,5 tonnatermésre is képes. A magas minõ-séget hordozó GK Békés méltó
társa lett az idén piacra kerülõ GKBakony, ami szintén nagy termõ-képességû, prémium minõségûõszi búzafajta A GK Berény szálkásbúza nagy terméspotenciájával ésszárazság-ellenállóságával tûnikki. Újdonság a GK Bagó, a koraiszálkás búza elsõsorban stabilmalmi minõsége miatt érdemel fi-gyelmet.
Durumbúzában vezetõ az or-szágban a GK Bétadur. Kiváló ter-mésbiztonsága és prémium minõ-ség jellemzi az új fajtát, a szálkáskalászú GK Julidurt is.
A GK Szemes továbbra is a leg-nagyobb területen termelt õszitritikálé fajta hazánkban, a tavalybevezetett GK Maros szintén re-kordtermésekre képes. Õszi árpá-ból a GK Judyra hívnák fel a fi-gyelmet, továbbá a Gabonakutatóelsõ magyar nemesítésû újgene-rációs hibrid repcéire, a GK Csen-gére és a GK Rékára. Jellemzõjüka kimagasló termõképesség és anagy termésstabilitás.
– liv –
FÕSZEREPBEN A KALÁSZOSOK ÉS A REPCE
Új fajták a Gabonakutató ajánlatában
Minden évben fajtakísérletet ál-lítunk be, hogy a gazdáknak a lehe-tõ legjobb vetõmagokat tudjukajánlani. Zalatárnoki vetõmagüze-münkbõl kínálunk továbbra is búzavetõmagokat a termelõknek, ga-bonalaborunk által ellenõrzöttmegbízható minõségben – mondjaérdeklõdésünkre Balogh Ádám, aBaki Agrocentrum Kft. ügyvezetõigazgatója. Az õszi káposztarepce
ugyancsak fontos növényünk, ér-tékesítésében piaci pozícióink erõ-sek a régióban, ahol mint az egyikmeghatározó felvásárló állunk ren-delkezésére a gazdáknak. A felvá-sárlási árak, fõleg a repce esetébennagyon alacsonyan indultak az évelején, leginkább a biodízel irántikereslet csökkenése miatt. Az
euró-dollár árfolyam kedvezõtlenelmozdulása ugyancsak negatívanérintette a felvásárlás szintjét. Azelsõ kötések 102 ezer forint/tonnakörül alakultak, ez késõbb 105-106ezer forintra emelkedett, majd a110 ezer forintot is megközelítet-tük, ami nagyságrendileg az elmúltöt év átlagára. A zalai termelõk mi-nõségben és mennyiségben is jótermésre számítanak idén, hiszen a
hektáronkénti terméshozamot3,5-4 tonna között várják.
A repce felvásárlási áránakcsökkenésében az is szerepet ját-szott, hogy tavaly szeptembertõlúj versenytárs jelent meg a repceolaj alternatívájaként, mégpedig azargentin biodízel, ami csökkentettvám mellett jöhetett be az Európai
Unióba. A búza esetében az oroszés a román búza jelent nagy kon-kurenciát, mely verseny a legna-gyobb európai búzatermesztõFranciaország exportját is jelentõ-sen csökkentette a harmadik or-szágbeli piacokon. A következmé-nye az, hogy feleslegét azokban azországokban értékesíti, jelesülOlaszországban, ahol hazánk is ér-dekelt. A takarmánybúza felvásár-lási ára 42 ezer forinttal indult azelõkötésekben, jelenleg 44-45 ezerforinton áll a tonnánkénti ára.
A szántóföldi bemutatót köve-tõ tanácskozáson Balogh Rudolfügyvezetõ a fajtasorokról el-mondta, hogy jó képet mutatnakannak ellenére, hogy csak március25-e után tudták a munkákatmegkezdeni a havazás és csapa-dékos idõjárás miatt. Beszélt arrólis, hogy a Bak környéki szántóföl-di kultúrák kb. 25–30 százalékátérintette nagyobb jégkár az el-múlt egy hónapban. A BakiAgrocentrum régóta foglalkoziksaját vetõmag-elõállítással, idén isközel kettõszáz hektáron fog ve-tõmag alapanyagot betakarítani.A 2018-19-es szezonra az Altigo,Ch Chombin, Mv Nádor, MvMénrót, SY Moisson, Sy Fallado ésa Genius búzafajtákat ajánlják azalai termelõknek.
A fajtabemutatót követõ ag-rárfórumon érdekes elõadásokhangzottak el a búza gyomirtásá-nak kihívásairól, a kalászos növé-nyek gombabetegségeirõl, vala-mint a piretroid rezisztens repce-fénybogár elleni védekezés ta-pasztalatairól.
A BAKI AGROCENTRUM SZAKMAI NAPJA
Minõségi õszi kalászos vetõmagokÕszi kalászos vetõmagjait ajánlotta figyelembe a baki
Agrocentrum Kft. május végi agrárfórumán. A tanácskozást meg-elõzõ szántóföldi bemutatón a fajtatulajdonosok parcelláin 40 õszibúza- és 30 õszirepce-fajtát tekinthettek meg a gazdák.
Megkezdõdhet a Területés Településfejlesztési Ope-ratív Program (TOP) kereté-bõl a zalai utak felújítása au-gusztusban, a megyébenösszesen 12 kilométernyiutat korszerûsítenek – közöl-te a Magyar Közút NonprofitZrt. Zala megyei igazgatójajúnius elejei zalaegerszegisajtótájékoztatón.
Mórocz József arról szá-molt be, hogy az országosan54 milliárd forintos TOP-keretbõl Zalában mintegy 12kilométernyi útszakaszt kö-zel 1,4 milliárd forintból újí-tanak fel. A munkálatok elõ-készítés alatt állnak, részbenmegtörténtek a versenyez-tetések, így várhatóan au-gusztusban megkezdõdneka kivitelezések, és az idén beis fejezõdnek.
A megyében összesen 15útszakaszon zajlanak majdaz útkorszerûsítések.
Kitért arra is, hogy az or-szágosan mintegy 100 milli-árd forintból zajló másik kor-szerûsítési program kereté-ben már több helyen meg-kezdõdtek a munkálatok Za-lában. Csaknem húsz helyszí-nen – egyebek mellett a 71-es és 75-ös fõutakat érintõ-en – zajlanak már a felújítá-sok, együttesen 34 kilométe-ren 3,5 milliárd forintból.