ERKEL FERENC · Web viewÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM IV. kötet HELYI TANTERV LOGOPÉDIAI OSZTÁLYOK 1-4. 2007. TARTALOMJEGYZÉK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTERV 1-4. 4

ERKEL FERENCERKEL FERENC

ÁLTALÁNOS ISKOLAÁLTALÁNOS ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAMPEDAGÓGIAI PROGRAM

IV. kötetIV. kötet

HELYI TANTERVHELYI TANTERV

LOGOPÉDIAI OSZTÁLYOKLOGOPÉDIAI OSZTÁLYOK1-4.1-4.

2007.2007.

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv

LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY

TARTALOMJEGYZÉK

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTERV 1-4.....................................................4

MATEMATIKA 1-4...........................................................................................................64

KÖRNYEZETISMERET 1-4.........................................................................................113

ÉNEK-ZENE 1-4..............................................................................................................144

RAJZ 1-4...........................................................................................................................157

ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK – TECHNIKA 1-4.........................176

ANGOL 4. ÉVFOLYAM.................................................................................................190

INFORMATIKA 4. ÉVFOLYAM..................................................................................201

TESTNEVELÉS 1-4. ÉVFOLYAM...............................................................................211

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS.............................................................................................254

ÖSSZESÍTETT TANESZKÖZJEGYZÉK,..................................................................267

3



MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTERV 1-4.

A BESZÉDFOGYATÉKOS TANULÓKAT OKTATÓALAPFOKÚ ISKOLÁK SZÁMÁRA

*KOMMUNIKÁCIÓ

*OLVASÁS,

*ÍRÁS

ANYANYELVI ISMERETEK*

4



ANYANYELV ÉS IRODALOM 1-4.

Típus KoncentrikusÓraszám 1- 3. évfolyamon heti 8 évi 296 4. évfolyamon heti 7 évi 259 összesen 1147

.

Évfolyam 1. 2.Heti Évi

3. Heti Évi

4.Heti Évi

Magyar irodalom: kommunikáció, olvasás, szövegalkotás

4 148 4 148 5 148 4 111

Írás, anyanyelvi ismeretek

4 148 4 148 3 148 3 148

Jellemzők Bővíthető

A logopédiai osztályokban 1-4. évfolyamon olyan sajátos nevelési igényű gyermekeket oktatunk, ahol a beszédfogyatékosság miatt az iskolai előmenetel akadályozott lenne a többségi általános iskolában. Speciális fejlesztési igényeiket kell szem előtt tartani, hogy előkészítsük őket az integrált nevelésre. Ez teszi indokolttá a speciális tanmenet alkalmazását. Mivel intézményünk szerkezete nem teszi lehetővé, hogy az első év anyagát két tanévre bontsuk, ezért módosításokat hajtottunk végre a tanterv adaptálása során. A könnyebb áttekinthetőség miatt módosítottuk a modulok szerkezetét és elrendezését.

Általános megjegyzésekA beszédfogyatékos gyermek beszédfejlődése gyakran késésekkel, esetenként speciális segítséggel indul meg. A korai fejlesztés, valamint az óvodai, esetleg speciális beszédjavító óvodai nevelés hatására az iskolába lépésig a beszédhibák általában korrigálhatók. Egyes esetekben azonban a beszédhibák továbbra is fennmaradnak, esetleg - környezeti ártalmak, néha iskolai túlterhelés következtében - újak keletkeznek. Amennyiben ezeken az ambuláns logopédiai szakszolgálat sem tud segíteni, szükségessé válhat a tanuló beszédjavító általános iskolai keretekben történő oktatása. Erre vonatkozóan „A fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve” ad megfelelő eligazítást.A beszédfogyatékos tanuló speciális intézményben oktatása átmeneti jellegű, a beszédhiba lényeges javulásáig vagy teljes megszűnéséig áll fenn, ezután a tanuló a többségi iskolában folytatja tanulmányait. Iskolánkban speciális oktatás fő ismérve az anyanyelvi nevelés sajátos rendszere, amely az NAT követelményein túl logopédiai terápiás célokat, követelményeket és tartalmakat is hordoz. Az alábbi tanterv fő jellemzője, hogy mindezt túlnyomórészt a heti kötelező tanítási órákon kívánja megvalósítani, és egyben szempontokat nyújt az egyéni pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációs tevékenységhez.A tanterv évfolyamokra bontott. Az első évfolyam első tanévében az iskolába lépő tanulók folyamatos, 4. évfolyam végéig tartó oktatás célját, követelményeit és tananyagát tartalmazza. Azon tanulók esetében, akik kevesebb időt töltenek a speciális iskolában a megfelelő évfolyam anyaga alkalmazható. A speciális korrekciós anyag azonban a szükségleteknek megfelelően bármely szintről át- és beemelhető. Beszédhibák szerinti differenciálása, ütemezése, egyes anyagrészek időben való széthúzása az iskola kompentencia-körébe tartozik, csakúgy, mint az értékelés, számonkérés formáinak differenciálása (szóbeli számonkérés helyett az írásbeli túlsúlyával dadogó tanuló

5


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYesetében, és fordítva: a szóbeli számonkérés előnyben részesítése például a diszlexiás, diszgráfiás tanulóknál).A magyar nyelv és irodalom műveltségi terület első négy évfolyamos tartalma négy területen ( kommunikáció, olvasás, írás valamint anyanyelvi ismeretek) realizálódik. A feltüntetett óraszámok csupán javaslatok, az időkeretek a tanulók képességétől, beszédhibájától függően a heti 8 (7) órán belül szükség szerint változtathatók. A kommunikáció fejlesztése az egyéni megsegítés érdekében a logopédiai foglalkozásokon és rehabilitációs órákon is folyik.

Speciális célok

* Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése* A beszédfejlődés hátrányainak kompenzálása * A kommunikációs igény motiválása* Az emberi beszédhangok iránti érzékenység felkeltése, a percepciós képesség fejlesztése* Beszédértés fejlesztése* A szókincs fejlesztése* Az érthető, megközelítően természetes ritmusú hangos beszéd kiépítése* Gyakorlottság a szóbeli szövegértésben és szövegalkotásban* A köznyelvi kiejtési normához közelítés* A többségi iskolára vonatkozó követelmények teljesítése.

Általános alapelvek, célok

A nyelv az emberi kommunikáció, a gondolkodás, a tanulás közege, előfeltétele és legfőbb eszköze. Ily módon alapvető szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, és meghatározza a tanulás teljes folyamatát. Az irodalom mint nyelvi művészet a kultúra egyik fő hordozója és megújítója, miközben pedagógiai szempontból a szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztésének egyik legátfogóbb és leghatékonyabb eszköze, vagyis az anyanyelvi, a kulturális és a szociális kompetencia párhuzamos fejlesztését teszi lehetővé.

Az anyanyelv sokoldalú, árnyalt és reflexív ismerete a társadalmi kommunikáció alapja. A nyelv kultúrát közvetít, lehetővé teszi az értékek megismerését és az azokhoz való viszonyulási lehetőségek széles tárházát kínálja fel. A nyelv birtokbavételével párhuzamos folyamat az értelmi képességek fejlődése és a társas kapcsolatok kialakulása. A gondolkodás és a személyiség fejlődésének, az önismeret kibontakozásának a közege, egyúttal az ismeretek és képességek hasznosulását és egyensúlyát megalapozó pozitív attitűd kialakulásának az előfeltétele. A társadalom alapvető közösségeiben (család, iskola, munkahelyi közösségek, a nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) való aktív részvétel is az anyanyelv biztos tudását feltételezi, méghozzá a szókészlet és a grammatika alapos és sokrétű ismeretén túl a szövegszerveződés magasabb szintjeinek, a kommunikációt keretbe foglaló szituációknak, a kommunikációt hordozó médiumoknak és azok funkciójának az ismeretét is. A nyelv az önkifejezésnek, az önálló vélemény kialakításának és artikulált kifejezésének az alapja, kulcsszerepe van nemcsak a kulturális tudatosság és kifejezőképesség, de a kritikai, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék kialakításában is. Az állampolgárok magas szintű anyanyelvi tudása a társadalom belső kohéziójának, a demokrácia működésének, a demokratikus jogok gyakorlásának sarkköve,

6


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYértve ezalatt a társadalmi intézményrendszer működésének, alapszövegeinek, szövegműfajainak az ismeretét és azok értelmezésének képességét, a fenti keretek között megvalósuló kommunikációs aktusok magas szintű gyakorlását és olyan attitűd kialakítását, amely a kritikai elemzést és az együttműködési képességet integrálja. Az anyanyelvi készségek birtoklásának meghatározó szerepe van a társadalom értékeinek közvetítésében, létrehozásában és az azokról folyó diskurzusba való bekapcsolódásban, a kánon megismerésében, működésének megértésében és alakító áthagyományozásában.

Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata az anyanyelvi kompetencia fejlesztése oly módon, hogy a tanulók életkoruknak és a konkrét pedagógiai célnak megfelelő szinten birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció képességét, ideértve a hangzó és az írott szövegek mellett az audiovizuális közlés és az IST különféle jelenségeinek (pl. internet, CD-ROM, mobilkommunikáció) ismeretét, megértését, funkcionális elemzését és gyakorlati alkalmazását. Csak erre építve válik lehetővé az önálló ismeretszerzés és tanulás, ezzel szoros összefüggésben az élethosszig tartó tanulás képessége és az arra való igény. A nyelvi kompetencia döntő eleme, hogy érzékeljük, megértsük és értelmezzük a kommunikációs helyzetek (résztvevők, alkalom, helyszín, cél), különféle médiumok és műfajok szerepét a közlésben, és saját megnyilvánulásainkban is élni tudjunk az innen nyert tapasztalatokkal. A folyamatosan fejlődő szövegértési és szövegalkotási képességek teszik lehetővé, hogy az egyén önállóan és másokkal együttműködve képes legyen a verbális és nem verbális kommunikáció eszközeinek és kódjainak, a különböző információhordozók üzeneteinek a megértésére és feldolgozására. Képes legyen a legkülönbözőbb céllal, környezetben és módon létrejött szövegek megértésére, elemzésére, kritikai feldolgozására, valamint arra, hogy a megalkotottság sajátosságaiból, a másodlagos, átvitt, képi kifejezésmódból adódó jelentéseket felismerje, reflektáljon rájuk, és saját szövegek alkotásában maga is éljen ilyen eszközökkel. Képes legyen a nem verbális kifejezőeszközök (testi és technikai apparátus az arcmimikától és hanglejtéstől az audiovizuális prezentáció eszközeiig) értelmezésére és használatára. Képes legyen olyan szövegek önálló megalkotására, amelyek figyelembe veszik a beszédhelyzetet és a hallgatóság igényeit, a különféle szövegműfajok normáit, a morális, esztétikai és kulturális elvárásokat. Ennek előfeltétele, hogy ismerje meg anyanyelvét mint rendszert, annak jelenét és múltját, ami saját történetiségük tapasztalatát kínálja a tanulóknak.

Az anyanyelvi és irodalmi nevelés elválaszthatatlan egységet alkot. Az irodalmi művekkel folytatott aktív párbeszéd révén jön létre a kapcsolat múlt, jelen és jövő között. Ez biztosítja a kultúra folytonosságát és folyamatos megújulását, segíti az egyént kulturális önazonosságának kialakításában, meghatározó szerepe van az érzelmi élet, a kreativitás, az esztétikai és történeti érzék fejlesztésében, az emberi és társadalmi problémák megértésében, átélésében, a saját és mások kultúrájának megismerésében, az én és a másik közötti különbség, az idegenség megfogalmazásában és a másság erre épülő tiszteletében. Fejleszti az emlékezetet, az élmények feldolgozásának és megőrzésének képességét. Hozzájárul a történeti érzék kialakulásához, segíti, hogy a diákokban megteremtődjön a tradíció elfogadásának és alakításának párhuzamos igénye.

A fenti célokon túl az irodalmi nevelés feladata az olvasási kedv felkeltése, az irodalomnak mint művészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos formájának a megszerettetése, közlésformáinak, kifejezési módjainak a megismertetése. Az irodalmi művek olvasása, az értelmezés művészetének gyakorlása képessé teszi a tanulókat az esztétikai, morális és kulturális értékek, a kánon megismerésére, létrejöttük folyamatának reflektálására és a róluk szóló diskurzusba való bekapcsolódásra. Kritikai érzéket fejleszt ki, nagy szerepe van az érzelmi élet finomodásában, az empátia fejlődésében, segít megérteni az emberi, társadalmi problémákat, tudatosabbá teszi az egyén önmagához és környezetéhez való viszonyát. Lehetőséget teremt az ön- és emberismeret, a képzelet, a

7


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYkreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére, miközben a tanulók megismerik a sokoldalú és sokjelentésű hagyomány fogalmát, a nyelvi és művészi konvenciót. Mindezekben szoros szálak fűzik a Művészetek és az Ember és társadalom, az Élő idegen nyelv és az Informatika műveltségi területek tartalmához és céljaihoz.

Fejlesztési feladatok

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotásaAz önkifejezéshez és a társas-társadalmi párbeszédhez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztése. A beszédpartnerekhez alkalmazkodó, a beszédhelyzetnek megfelelő, artikulált nyelvi magatartás kialakítása. Hangzó szövegek verbális és nem verbális kódjainak megértése és értelmezése, a hangzó szöveg különféle kommunikációs helyzetekben, beszédszándékokkal és célokkal. .Törekvés a megértés aktusának beteljesülésére, a megértetésre; a megértési folyamat hibáinak, fennakadásainak reflexiója, korrigálása. Magabiztos fellépés, a szóbeli kommunikáció nem verbális eszközeinek és a segédeszközök magabiztos használata. Törekvés a változatosságra, az esztétikai minőség érzékelése és tisztelete.A beszédkészség, a szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése a tanító folyamatos feladata. Ennek különös jelentőségét részint az adja, hogy e képességcsoport képezi alapját és kiinduló pontját valamennyi újonnan megtanulásra kerülő nyelvi tevékenységnek, részint pedig az, hogy fejlettsége döntően meghatározza a gyermek kortársaival való kapcsolattartásának és iskolai pályafutásának sikerét. Ezért különösen fontos a kulturált nyelvi magatartás megalapozása szabálytanulással, élethelyzetekben páros és csoportos gyakoroltatással, szokásalakító tréningekkel. A szókincs aktivizálása szövegalkotó feladatokkal, a narráció ösztönzése, gyakoroltatása.

2. Olvasás, írott szöveg megértéseA korosztály képességeinek és az oktatási igényeknek megfelelő olvasási és szövegértési képességek folyamatos differenciálása és mélyítése; értő hangos és néma olvasás, amely magában foglalja a különféle nyelvi szintek jelenségeinek felismerését, azonosítását, jelentésadó és jelentésmódosító szerepükre való reflexiót, a megértés szóbeli és írásbeli alkalmazását az elemi feladatmegoldástól a beszélgetésen át az önálló írásműig. Különféle hosszúságú, bonyolultságú, műfajú, rendeltetésű, különféle hordozókon közzétett szövegek olvasása és összehasonlítása. A szerzői álláspont azonosítása, a mondottakhoz való viszony értékelése, a szövegben kifejtett vélemény bírálata.Az első olvasási sikerek meghatározó erejűek az olvasóvá válás, az olvasással kapcsolatos pozitív viszonyulások kialakulásának folyamatában. Ezért a tanulók egyedi sajátosságaira tekintettel, differenciáltan kell megszervezni az olvasástanulás folyamatát, haladási tempóját az első osztályokban a tanulási kudarcok, a tevékenységgel kapcsolatos szorongások, gátoltság kialakulásának megelőzése érdekében. Az értő olvasás fejlődésében fontos szerepe van a szöveggel való foglalkozásnak. A fejlesztés eredményeként elvárható, hogy a tanuló néma olvasás útján megértse tankönyvei szövegének, a feladatok utasításainak lényegét. A szövegekből pontosan emelje ki az információkat, s használja fel azokat új feladathelyzet megoldásához. Az olvasási képesség fejlesztésének további feladata az 1–4. évfolyamon az értelmező (interpretáló), a kritikai és kreatív olvasás megalapozása, valamint az olvasástechnika fejlesztése, a kifejező felolvasás gyakoroltatása is.A kisiskolások nevelésében az olvasástanulással szorosan összekapcsolódva valósul meg az irodalmi ismeretek alapozása. Ennek lényege az olvasás iránti érzelmi és gondolati érdeklődés felébresztése, a képzelet mozgósításával a képteremtő képesség fejlesztése,

8


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYtapasztalatszerzés, pl. művek formai jellemzőiről, a költői nyelv néhány sajátosságáról, művek témájáról, szereplőiről, élethelyzetekről, esztétikai fogalmakról. A szövegfeldolgozás folyamatában már kisiskolás korban megkezdődhet az irodalom és az olvasó kapcsolatának alakítása, az irodalmi művek erkölcsi, érzelmi, esztétikai értékei iránti fogékonyság megalapozása, az ízlésfejlesztés, valamint a társművészetek bekapcsolásával a komplex esztétikai nevelés.

3. Írás, szövegalkotásAz anyanyelvű írásbeliség normáinak megismerése, az életkornak és az oktatás igényeinek megfelelő írástechnika, olvasható betűformák, esztétikus íráskép, lényegkiemelő, áttekinthető jegyzetelés és vázlatkészítés, biztos, problémaérzékeny helyesírás. Szövegtípusok és műfajok széles körének alapos ismerete, normakövető írásmód az alapvető műfajokban. A műfajokhoz kötődő hagyományok, nyelvi-stilisztikai és kommunikációs jellegzetességek szerepének felismerése és kreatív alkalmazásuk saját írásműben. Saját álláspont pontos, változatos, önálló kifejtése különféle nyelvi formákban. Kiegészítés, újraírás, kreatív írás.Az írásbeli szövegalkotás szabályainak megtanítása különböző témájú és szövegtípusú olvasmányok feldolgozásával valósul meg. Ezek szolgálnak mintául a gyermekek fogalmazásaihoz, nyitnak utat a későbbi kreatív alkotásokhoz, a képzelet, az érzelmek, a gondolatok önálló kifejezéséhez. A szövegek az árnyalt, gazdag szókincs kialakításának forrásai is, hozzájárulnak az önkifejezés igényének kielégítéséhez és képességének fejlődéséhez. A témaválasztás és a szövegalkotás előkészítése döntően meghatározza az önálló alkotás sikerét. Ezért a gyerekhez közeli, érdeklődésére számot tartó, képzeletét, kreativitását ösztönző témát célszerű választani. Az előkészítést minden esetben a tanulók fejlettsége, egyéni fejlesztési igénye határozza meg. Mivel e tekintetben jelentős eltérések lehetnek egy-egy tanulócsoporton belül, a differenciált tanulásszervezés feltétlenül javasolt. A fejlesztés eredményességét fokozza, ha az önálló munkákat óráról órára kijavítja a tanító és szöveges értékeléssel segíti a tanítványait a fogalmazások erényeinek és hibáinak felismerésében. Az íráskép egyénivé, az írás eszközzé fejlesztése a kézírás megtanításával kezdődik. A betűformák és -kapcsolások elsajátításán keresztül vezet az út az írás automatizálásáig. Olyan írástempóra kell szert tenniük a tanulóknak, amely kiszolgálja a tanulási igényeket. Az íráskép tetszetős külalakjának érdekében kívánjuk meg a gazdaságos és esztétikus szövegelrendezést, a szabályoshoz közel álló betűtípus használatát, amely nem zárja ki az egyéni vonásokat. A fejlesztés eredményeként a tanulók betűtévesztés, -csere, -kihagyás nélkül írnak az alsó tagozat végére. Írásuk olvasható, füzetvezetésük rendezett. Ezt segíti a képi közlés (vizuális információk), a szövegtagoltság, a tipográfiai eszközök, ábrák, jelek szerepének figyelembevétele a szöveg jelentésének megértésében.

4. A tanulási képesség fejlesztéseAz alapműveltség elsajátításához szükséges tudás megszerzésének és feldolgozásának csoportos és egyéni technikái, e technikák megismerése, használatuk gyakorlása.Az ismeretfeldolgozási technikák tanítása már az alsó tagozat bevezető szakaszában megkezdődik. Ennek keretében megismertetjük a tanulókat az ismeretszerzés írásbeli forrásaival, lehetőségeivel, a könyv- és könyvtárhasználattal. A fejlesztés fontos mozzanata a szótárak, gyermeklexikonok, enciklopédiák tanulmányozása, az ismeretfeldolgozási technikák közül a gyűjtött adatok célszerű elrendezésének; a vázlat készítésének gyakorlása tanítói segítséggel. Változatos feladathelyzetekben szerezhetnek tapasztalatokat a tanulók az információk felhasználásának módjairól, a tanult ismeretek tömörítésének, összefoglalásának, rendezésének célszerű eljárásairól. A memoriterek tanulása közben

9


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYkipróbálhatják a különféle szövegtanulási technikákat, emlékezetük megtartó képességének határait, egyéni tanulási stílust alakíthatnak ki. A könyvtárhasználat részint az információforrások megismerésével, részint a könyvtár használatának gyakorlásával, a könyvtárban végzett önálló ismeretszerző tevékenységek megismerésével és alkalmazásával alapozza az önálló tanulás képességét.

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvrőlA mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvtani ismeretek elsajátítása, a szövegre, annak felépítésére, működésére, jelentésére és stílusára vonatkozó ismertek alkalmazása a szövegalkotásban és a szövegek megértésében, elemzésében. A nyelvnek kommunikációs közegként, eszközként és társadalmi jelenségként való értelmezése, annak felismerése, hogy a nyelv rendszer, és a nyelv anyanyelvként való birtoklása tartja össze a nyelvközösséget, közvetíti a világra vonatkozó tudást, hagyományt. A nyelvi kultúra fejlesztése, birtoklása megalapozza a tanulók sikeres szocializációját, hozzájárul megfelelő önértékelésük kialakulásához, önbecsülésük fejlesztéséhez, és biztosítja az igényes önkifejezés lehetőségét is.A témakör a tudatos nyelvszemlélet, az emeltebb igényű anyanyelvhasználat alakításának az eszköze. Ennek keretében a magyar nyelv rendszerére vonatkozó elemi ismereteket szerezhetnek a tanulók. A fogalomalkotás nyelvi tapasztalásra épül. A nyelvtani ismeretekhez kapcsolódik a helyesírási szabályismeret és a folyamatos gyakoroltatás eredményeképpen a helyesírási készség elemi szintjének kialakítása. A szabályalkalmazással párhuzamosan futó fejlesztési feladat a tanulók önellenőrzésének és hibajavító tevékenységének, a helyesírási szótár használatának szokássá fejlesztése.

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezéseAz irodalom mint művészet befogadásának megalapozása és fejlesztése. Az olvasás mint műélvezet megtapasztalása, az olvasás iránti igény felkeltése. Az irodalom sajátos kifejezési formáinak felismerése, összehasonlítása, megértése és értelmezése. A műnemek és a műfajok hagyománya mint a műalkotás megértésének egyik vonatkoztatási pontja. A nyelvi műalkotás történetisége és ennek következményei. Érzékenység az irodalmi művekben megjelenő értékek, problémák, kérdések és kétségek felfedezésére. Az ízlés, a kánon mint értékmérő és mint folyamatosan változó jelenség. Ismerkedés a magyar és az európai, valamint a világirodalom kiemelkedő alkotásaival, alkotóival, korszakaival.

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztéseÖnálló gondolkodás, az önkifejezés kulturáltsága, a kulturális és történeti másság felismerése, megértése és erre épülő tisztelete. A saját kultúra sokrétű ismeretén nyugvó képesség a különbözőség felismerésére és megértésére. Önálló ítéletalkotás társadalmi, történeti, morális és esztétikai kérdésekről, a vélemény érvelő kifejtésének és védelmének képessége különféle kulturális, etikai, esztétikai normák és kultúrtörténeti ismeretek alapján. A műalkotások aktív befogadása, igény és fogékonyság a műélvezetre, a műalkotás fiktív létmódjának megértése. Képesség a konfliktuskezelésre és az önálló ismeretszerzésre. A humor személyiség- és közösségépítő szerepének megértése.

10



Magyar nyelv és irodalom témaköreihez, tartalmához tartozó belépő tevékenységformák, kulcskompetenciák

1. évfolyam

Témakörök, tartalmak Belépő tevékenységformák

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotásaAz ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztéseA helyes beszédlégzés. A hangok tiszta artikulációja, időtartama. A helyes kiejtés. A kijelentő és a kérdő mondat hanglejtése. A mindennapi érintkezés nyelvi fordulatai. Szókincsfejlesztés

A helyes légvétel, gazdálkodás a levegővel. A beszédritmus megfigyelése, utánzása beszédben, felolvasásban rövid verseken, mondókákon. Érthető és értelmes beszéd: szavak, szószerkezetek, mondatok helyes ejtésének gyakorlása Gondolatok, információk, érzelmek és vélemények egyszerű, érthető és hatékony közlése.Jól ritmizálható mondókák, versek tanulása, előadása. Érzelmek kifejezése némajátékkal. Felelgetős mondókák előadása párokban, együtt-működés a társakkal. Szituációs játékkal: köszönés, bemutatkozás, kérdezés, kérés, ajándékozás, köszöntés, köszönetnyilvánítás.Szöveghez kapcsolódó kérdések megválaszolása. Feladatok utasításának értelmezése.Képolvasás, mesemondás. A szókincs bővítése, pontosítása szövegkörnyezetben történő értelmezéssel.A szép és a csúnya fogalmainak használata mindennapi – különféle médiumok révén szerzett – élmények kapcsán folytatott beszélgetésekben. A szomorú és vidám megkülönböztetése különféle verbális, hangzó és képi szövegekről folytatott beszélgetésekben.

11



Olvasás, írott szöveg megértéseA beszéd, a beszédészlelés és -értés fejlesztése. A mondat felbontása szavakra, a szavak szótagokra, a szótagok hangokra. A mondat, a szó, a szótag, a hang fogalmának tapasztalati alapozása. A jelfunkció. A hangok sorrendisége a szavakban. Tájékozódás a testsémán, térben, síkban; a relációs szókincs tartalmának pontosítása. Az alakfelismerés. A szem és a kéz mozgásának összehangolása. Finommozgások fejlesztése.

A beszédészlelés és -értés gyakorlása mesehallgatással. A nyelvi tudatosság fejlesztéséhez analizáló gyakorlatok: szótagolás, hangokra bontás; szintetizáló gyakorlatok: hangösszevonások, szavak alkotása. Mondatalkotás eseményképről. A helyzetet meghatározó kifejezések (relációs szókincs) megismerése és használata. Formák fölismerése, különbségeik és azonosságaik megállapítása. A tájékozódás gyakorlása térben és síkban.Az olvasáshoz, íráshoz szükséges helyes testtartás gyakorlása, a helyes írásszokások alapozását segítő gyakorlatok. Az írástevékenység megkezdése, betűelemek alakításával, kapcsolásával.

Az olvasás jelrendszerének megtanításaAz olvasás jelrendszerének elsajátítása és felhasználása szavak, szószerkezetek, mondatok, rövid szövegek hangos és néma olvasásához. Nyelvtani fogalmak tapasztalati úton való megismertetése: a mondat, a szó, a magánhangzó, a mássalhangzó, rövid és hosszú hangok, egy-, két-, háromjegyű betű, az ábécé. A nagybetűk, a mondatzáró írásjelek használatának megfigyeltetése.

A hangoknak megfelelő kis- és nagy nyomtatott betűk megtanulása, gyakorlása. A betűknek megfelelő hangok helyes kiejtése. Betűcsoportok, szavak, szószerkezetek, mondatok hangos olvasása, értelmezése. A pontosságra törekvő hangos olvasás gyakorlása szövegeken. Az értő néma olvasást megalapozó feladatok megoldása és követő olvasás.

Az írás jelrendszerének megtanításaKis- és nagybetűk írásának elsajátítása. A szabályos betűalakítás és -kapcsolás: betűk, szavak, szószerkezetek, rövid mondatok írása. A helyesírás alapozása a szavak hang- és betűsorának egyeztetésével.

A szabályos betűalakítás és -kapcsolás gyakorlása. Szavak, szószerkezetek, mondatok írása másolással, írott majd nyomtatott mintáról. Kezdetben rövid, majd egyre hosszabb szavak írása látó/halló előkészítés után tollbamondásra és írásminta nélkül, emlékezetből.

Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezéseNépköltészeti és műköltészeti alkotások: mesék, mondókák, sorolók, rövid gyermekjátékok. A mindennapi életből, a természeti környezetből vett témájú rövid szépirodalmi szövegek, versek és prózai alkotások, ismeretterjesztő és hétköznapi szövegek. Az olvasottak tartalmának és címének összefüggése. A próza és a vers különbsége.

Az olvasás iránti érzelmi és gondolatiAz olvasás iránti érzelmi és gondolati érdeklődés felkeltése és a belefeledkezés, aérdeklődés felkeltése és a belefeledkezés, a

játékosság, a kaland, a képzelet irántijátékosság, a kaland, a képzelet iránti igénnyel.igénnyel.

A szereplők, a helyszín, az eseményekA szereplők, a helyszín, az események megfigyelése. Kapcsolat keresése az olvasottmegfigyelése. Kapcsolat keresése az olvasott

szöveg és a tanuló saját élményei,szöveg és a tanuló saját élményei, tapasztalatai között. A vers hangulatánaktapasztalatai között. A vers hangulatának

fölismerése, ritmizálása tanítói segítséggel. Azfölismerése, ritmizálása tanítói segítséggel. Az

12


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYolvasott szöveg megértésének bizonyításaolvasott szöveg megértésének bizonyítása

elmondással és feladatmegoldással.elmondással és feladatmegoldással. Illusztráció készítése.Illusztráció készítése.

A tanulási képesség fejlesztéseAz önálló feladatvégzés lépései. A könyvtár szolgáltatásai, a könyvkölcsönzés módja. Olvasási szokások. Gyermeklexikon használata.

Az önálló feladatvégzés lépéseinek gyakorlása. Kérdésekre válasz keresése ismert szövegből. Látogatás az iskolai könyvtárban. Válogatás a korosztálynak készült könyvekből: képeskönyvek, mesekönyvek, ismeretterjesztő könyvek megfigyelése. A könyvtárban szokásos viselkedési szabályok tanulása, gyakorlása. Szavak magyarázata gyermeklexikon használatával.

Társadalmi ismeretekA szűkebb és a tágabb család, a családtagok kapcsolatai, a gyerekek helye a családban.

A gyermek környezetében élők cselekedeteinek megfigyelése. Beszámoló saját életének eseményeiről. Az olvasmányokban megfigyelt élethelyzetek megjelenítése, megbeszélése. Részvétel közösségi tevékenységben.

Tánc és drámaÉrzékelő, utánzó és memóriafejlesztő játékok.A beszéd, az ének, a mozgás összekapcsolása játékhelyzetekben.Történetek feldolgozása a báb és a drámás eljárásokkal.

Utánzó játékok. Énekes népi gyermekjátékok összekapcsolása mozgással, előadásuk társakkal. Az olvasott történetek reprodukálása bábozással, szerepjátékokkal.

Memoriter

Szabadon választható versek, népköltészeti mondókák, sorolók, nyelvtörők, verses mese elmondása fejből. Mennyiségét a tanulócsoport teherbíró képességét figyelembe véve

kívánatos meghatározni.

2. évfolyam


Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértéseAz ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

Helyes beszédlégzés. A hangkapcsolatok helyes kiejtése, a hangok időtartama. A mondat- és szövegfonetikai eszközök szerepe. Udvarias magatartási szokások, nyelvi

Légző gyakorlatok: szavak, szószerkezetek, mondatok, mondókák utánmondása. Törekvés a kifejező és mások számára érthető beszédre. A hangok időtartamának érzékeltetése a szavakban. Mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazása a beszédben és a hangos

13


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYfordulatok a felnőttekkel és kortársakkal való érintkezésben. A megszólítás. Mondatalkotások. Két, majd több mondat összekapcsolása a természeti környezet, a mindennapi élet tárgyai és különféle művészeti ágakhoz tartozó műalkotások segítségével.Eseménysor felidézése, az események sorrendisége. Feladatadások, szóbeli üzenetek megértése.

olvasáskor. Rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak megfigyelése és értelmezése. szövegkörnyezetben. A vizsgált/gyűjtött szavakkal mondatalkotás, hiányos szöveg kiegészítése. Beszélgetés adott vagy választott témáról. A beszélgetőtárshoz igazodó udvarias nyelvhasználat, a nem verbális eszközöknek a beszéd-helyzethez alkalmazkodó használata. Szituációs játékok a kulturált nyelvi viselkedés gyakorlására. Telefonálás, üzenetközvetítés.Történet mesélése. Eseménysorról rövid szöveg alkotása mondatok összekapcsolásával. Szóbeli szövegek, feladatszövegek értelmezése, lényegének elmondása.

Olvasás, írott szöveg megértéseIrodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezéseNépköltészeti és műköltészeti alkotások a klasszikus és kortárs hazai és határon túli magyar irodalomból. Mesék, népdalok, találós kérdések, népi játékok a nemzetiségek és etnikumok kultúrájából is. Történetek a gyerekek természeti és társadalmi környezetéről. Nem irodalmi szövegek. A cím és tartalom viszonya. A versben: a ritmus, a rím, az ismétlődések.

Az esztétikai nézőpont megalapozása: a szép megtapasztalása a természeti környezetben, a mindennapi élet tárgyaiban és különféle művészeti ágakhoz tartozó, az életkornak megfelelő néhány műalkotásban.

Egyszerű szövegek szó szerinti jelentésének megértése.A mű témájának, eseményeinek, szereplőinek megnevezése, főszereplőinek azonosítása.. A szereplők cselekedeteinek értékelése, következtetés tulajdonságaikra. Az események összefoglalása, a lényeges gondolat kiemelése. Törekvés a történet idejének és helyszínének azonosítására. Az olvasott művek szóhasználatának megfigyelése. A cím és a tartalom összefüggésének megfigyelése. Az ismeretlen kifejezések értelmezése szövegkörnyezetben. A verses forma fölismerése, egyszerű jellemzése, a szöveg ritmusának jelzése tapssal. A lírai mű középpontjában álló gondolat, illetve érzelem azonosítása.

OlvasástechnikaA különböző mondatfajták hanglejtésének megfigyelése és reprodukálása a hangos olvasásban.A szünettartás és a ritmus. Hangos és néma olvasás.

Szavak, szószerkezetek, mondatok helyes hangsúlyozása. Toldalékos szavak pontos kiolvasása. Szünettartás a mondaton belül és a mondatok között.Helyes hanglejtés gyakorlása kijelentő és kérdő

14


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYA folyamatos olvasás. mondatok olvasásával. A folyamatos és pontos

olvasás gyakorlása mondatok és szövegek hangos olvasásával. Felolvasás előzetes felkészülés után. A kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok és a mondatzárások helyes olvasása. A sorvégi átmenetek megszakítás nélküli olvasása. A természetes beszéd tempójához és hanglejtéséhez közelítő hangos olvasás.

Írásbeli szövegek alkotásaMondatalkotás. Mondatok összekapcsolása. Történetalkotás szóban. Vázlatkészítés.

Az eszközszintű íráshasználat fokozatos kialakítása.Szógyűjtés, szószerkezetek, mondatok alkotása eseményképről. Rövid írásbeli válaszadás olvasott szöveghez kapcsolódó kérdésekre. Személyes élményről vagy földolgozott olvasmányról két-hárommondatos írásbeli fogalmazás. Az olvasott művekről vázlatkészítés tanítói segítséggel. Írás- és helyesírási hibák javítása leírt szövegben tanítói utasításra és önellenőrzéssel.

ÍrásképBetűismeret és -kapcsolás. Írásszokások. Az eszközszintű íráshasználat alapozása.

A betűismeret megerősítése. Betűalakítások, betűkapcsolások gyakorlása.Szavak, szószerkezetek, két-három mondat leírása másolással, tollbamondásra és emlékezetből. Válogató másolás és akaratlagos írás. Helyes írásszokások alkalmazása (testtartás, írószerfogás, kézcsúsztatás).

Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről, helyesírásA beszéd/írás részei: mondat, szó, hang és betű. A magyar ábécé, a betűrend, a magán- és mássalhangzók. Az időtartam jelölése. A szótagolás és az elválasztás. A kiejtés szerinti és a kiejtéstől eltérő írásképű szavak. A j hang kétféle jelölése. A szavak szerkezete: a szótő és a toldalék. A kijelentő és a kérdő mondat.

A társak név szerint, könyvek cím, illetve szerző szerint ábécérendbe állítása. A hosszú és rövid hangok fölismerése a beszédben, megfelelő jelölésük írásban. A kiejtéstől eltérő írásképű szavak egyszerűbb eseteinek helyesírása szóelemzés segítségével. Egyszerű szavak elválasztása. Az egyalakú szótövek és a toldalékok megkülönböztetése egyszerű szavakban. A kijelentő és a kérdő mondat fölismerése, megnevezése szövegben. A tanult helyesírási szabályok alkalmazása írástevékenység közben, írásbeli feladatok megoldásakor.

15



A tanulási képesség fejlesztéseA kép és a szöveg kapcsolata. A könyvtárhasználat alapvető szabályai. A könyvek jellemző adatai. Gyermekújságok jellemzői.

Illusztrált szövegekben a kép és a szöveg együttes értelmezésének gyakorlása. Eligazodás a könyvekben a tartalomjegyzék alapján. Tájékozódás a gyermeklexikon betűrendjében. A könyvek jellemző adatainak megfigyelése (író, cím, kiadó, a kiadás éve). Ismerkedés a gyermekújságok tartalmával, szerkezetével.

Társadalmi ismeretekA barátok, baráti kör, az iskolai és egyéb kisebb közösségek.

Felnőttek és gyerekek társas viselkedési formáinak megfigyelése, gyakorlása élethelyzetekben. Kapcsolatfelvétel családtagokkal és ismerős felnőttekkel. Baráti kapcsolatok ábrázolásának megfigyelése olvasmányokban, véleményalkotás a szereplők viselkedéséről. Beszélgetés az iskolai életről, az osztályközösségről. Részvétel a mindennapi élet különböző helyzeteit felidéző szerepjátékokban.

Tánc és drámaÉrzékelő, utánzó és memóriafejlesztő játékok.Népi mondókák, gyermekjátékok, népszokások, dramatizált mesék. Történetek feldolgozása a báb és a dráma eszközeivel.

A szövegmondás összekötése ritmikus mozgással. Egyszerű lépésekkel kísért énekes népi gyermekjáték előadása. Rövid mesék, történetek dramatizálása, a szereplők és a főszereplő megkülönböztetése. Improvizációs játékok tanári irányítással, többféle kommunikációs helyzetben.

Memoriter

Versek, találós kérdés, népi gyermekjáték elmondása könyv nélkül, szöveghűen, a tanult mondatfonetikai eszközök alkalmazásával. A szöveg nehézségi fokát és mennyiségét a tanulócsoport teherbíró képessége határozza meg.

A következő tanévi fejlesztés feltételeiA következő tanévi fejlesztés feltételeiEgyszerű szóbeli közlések megértése. Kérdésekre értelmes, rövid válaszok adása. A

mindennapi kommunikáció alapformáinak alkalmazása a szokás szintjén: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés, köszönetnyilvánítás, köszöntés. Pontosságra törekvő folyamatos olvasás. Az olvasmány tartalmának elmondása kérdések segítségével. Önállóan alkotott mondatok / tartalmi / összekapcsolása.

Az ábécé használata feladatmegoldáshoz.. A hangok hosszúságának helyes jelölése begyakorolt szókészlet körében. A kiejtéssel megegyezően írt rövid szavak biztos helyesírása. A j hang biztos jelölése kb.20 – a tanulók által gyakran használt – szóban. Az elválasztás szabályainak alkalmazása egyszerű szavak írásakor. Mondatkezdés

16


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYnagybetűvel, szavakra tagolt leírás segítséggel. A tanult mondatzáró írásjelek alkalmazása. Egyszerű mondatok, rövid szöveg írása másolással, tartalmi és helyesírási előkészítés után tollbamondásra és emlékezetből. Hibajavítás tanítói irányítással.

3. évfolyam


Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértéseAz ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztéseA különféle mondatfajták és a mondatfonetikai eszközök kapcsolata. A szavak és a nem verbális jelek (testbeszéd) szerepe különféle kommunikációs helyzetben. A szavak jelentésárnyalata, stílusértéke, szerepe a beszédben. Szólások, közmondások jelentése.

A szavak, szószerkezetek megfelelő kiejtésének gyakorlása az élőbeszédben és a fölolvasásban. Helyes beszédlégzés bővülő mondatok elmondásakor, felolvasásakor. A nem verbális eszközök összehangolása a tartalommal szöveg-mondáskor és értelmezésük mások megnyilatkozásainak értékelésekor. Versek és mesék kifejező előadása, kapcsolattartás a hallgatósággal. Szókincsbővítés: a szavak jelentésének, stílusértékének elemzése szövegben, ezen tapasztalatok, valamint a tanult szólások, közmondások használata az élőbeszédben és a fogalmazásban. Szóbeli szövegalkotás különféle kommunikációs helyzetekben. Ismert mese elmondása tömörített és bővített változatban. Hosszabb szóbeli közlések követése, megértése. Mindennapi élmények, filmélmények, olvasmányok rövid tartalmának elmondása, megbeszélése. Rövid hallott szöveg lényegének, érzelmi tartalmának megértése. Figyelem a kortárs és a felnőtt beszélgetőtársra.

Olvasás, az írott szöveg megértéseIrodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezésePrózai művek és versek a hazai (magyar, nemzetiségi és az etnikumok irodalmából),a külföldi nép- és műköltészetből. Mesék, mondák, legendák, történelmi elbeszélések, valamint a gyerekek mindennapi életéről szóló elbeszélések, regényrészletek klasszikus és kortársszerzőktől. Versek feldolgozása, elemi poétikai és verstani ismeretek. Népi játékok, dramatizált szövegek, ismeretterjesztő művek, a mindennapi

A műélvezet minél gyakoribb átélése a belefeledkezés, a játék, a kaland, a képzelet, a ritmus révén.

A szereplők megnevezése, cselekedeteik, érzelmeik, tulajdonságaik megfigyelése, az események időrendje, a mű szerkezetének fölismerése. Lényegkiemelés, oksági kapcsolatok felismerése. Annak megállapítása, hogy ki beszéli el a történetet. A cselekmény kezdő- és végpontjának megállapítása. Vázlatkészítés tanítói segítséggel. Szövegekkel, problémafelvetésekkel

17


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYkommunikáció szövegei (meghívó, recept, hirdetés stb.).Az aktív szókincs gazdagítása az olvasott szövegekkel összefüggésben.A hangos és néma értő olvasás gyakorlása. Rövid szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek önálló megértése csendes olvasással.

kapcsolatos kérdések és válaszok megfogalmazása. Mesék bevezető, befejező fordulatainak és jellemző szókapcsolatainak használata. Mesék ismétlődő motívumainak megfigyelése. Néhány jellegzetes irodalmi téma fölismerése az olvasott művekben, például család, iskola, barátság, segítőkészség, szülői szeretet, hazaszeretet. Versek művészi eszközeinek fölfedezése: ritmus, rím, refrén, hasonlat. Szövegek: mesék, elbeszélésrészletek dramatizálása. Ismeretterjesztő és mindennapi gyakorlati szövegek értelmezése, információkiemelés, a lényeg tömör megfogalmazása. Tájékozódás a lakóhely irodalmi vonatkozásairól.

OlvasástechnikaA pontos és folyamatos olvasás. A fölolvasás: helyes tagolás és hangsúlyozás.

Az olvasás pontosságának, folyamatosságának fejlesztése beszéd- és olvasástechnikai gyakorlatokkal. Néma olvasás a megértést vizsgáló feladatok megoldásával. A hosszú mondatok helyes tagolása, hangsúlyozása felolvasáskor mintakövetéssel. Az értelmező (interpretáló) olvasás fejlesztése tanítói és tanulói kérdések segítségével. Hosszabb szövegek (például házi olvasmányok) olvasására való fölkészülés folyamatolvasással.

Írásbeli szövegek alkotásaAz írásbeli fogalmazás képességének alapozása. A szövegalkotás műveletei: anyaggyűjtés, címválasztás, a lényeges gondolatok kiválasztása, elrendezése. Az időrend. A szöveg tagolása, a bekezdések. Az elbeszélő fogalmazás jellemzői. Az elbeszélés szerkezete: bevezetés, tárgyalás, befejezés. A párbeszéd szerepe az elbeszélő szövegben. Formai jellemzői.

Olvasókönyvi szövegminták megfigyelése a szövegforma tartalmi és szövegszerkesztési jellemzőinek felfedezéséhez. Címek vizsgálata, a jó cím ismérveinek összegyűjtése. Események elrendezése időrendben. Bevezetés (előzmény, színhely, időpont) és befejezés (következmény, tanulság, egyéni vélemény) készítése szóban és írásban. A fogalmazás koherenciájának megteremtése tématartással, a mondatok kapcsolásával. A fogalmazás témájának megfelelő szavak és kifejezések használata, a felesleges ismétlődés kerülése. A párbeszéd beillesztése a történetmondásba.A fogalmazások javítása a tanult fogalmazási ismeretek felhasználásával a tanító segítségadása mellett.

ÍrásképGazdaságos szövegelrendezés. Az egyéni írás alakulásának segítése. Az írás lendületének, tempójának fokozása. Írásszokások megerősítése.

Lendületfejlesztő gyakorlatok. Az olvashatóság javítását, az egyéni írás kialakulását segítő, alakítási, kapcsolási gyakorlatok. Tempógyorsító gyakorlatok: az írás eszközi

18


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYhasználatával, a figyelem fejlesztésével. Szósorok, mondatok írása másolással, tollbamondás után, emlékezetből és akaratlagos írással. Az egyéni írás alakítása a rendezett, tiszta és olvasható íráskép igényével.

Tanulási képesség fejlesztéseAdatok, információk gyűjtésének, célszerű elrendezésének módjai. Alapismeretek a könyvtár tereiről és állományrészeiről. A könyvek tartalmi csoportjai: szépirodalmi művek, ismeretterjesztő irodalom, kézikönyvek, elektronikus információhordozók. A szótárak szerkezeti jellemzői (betűrend, címszó), a szótárhasználat módja. A lexikon és a szótár egyező és eltérő vonásai. Vázlatkészítés tanári irányítással.Vázlatok önálló bővítése, szűkítése megadott szempontok szerint.

Könyvek keresése szabadpolcon szerző és cím szerint. Szépirodalmi és ismeretterjesztő művek témájának megállapítása cím és tartalomjegyzék alapján. Az olvasott könyvek adatainak fölsorolása (író, cím, kiadó, a kiadás éve). Célzott keresés kézikönyvekben feladathelyzetben.Rövid szóbeli beszámoló ismeretterjesztő olvasmány tartalmáról, önálló vagy csoportos anyaggyűjtésről. Az olvasott szövegben előforduló ismeretlen szavak értelmezése gyermeklexikon vagy szótár segítségével. Tetszés szerint választott helyesírási szótár használata tanítói segítséggel.

Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről, helyesírásA felkiáltó, az óhajtó és a felszólító mondat és mondatvégi írásjelük. Az ige jelentése (cselekvés, történés, létezés); rokon és ellentétes jelentésű igék. Az igeidők és jelentésük. Az igealakok helyesírása szótagolással és/vagy szóelemzéssel. Az igekötő szerepe az ige jelentésében. A leggyakoribb igekötők. Az ige és az igekötő kapcsolatának esetei. Az igekötős igék egybe- és különírásának esetei. A főnév jelentése, fajtái: köznév, tulajdonnév. A főnév toldalékolása. A tulajdonnevek helyesírása. A -ban/-ben -ba/-be rag helyes használata, a –ból/-ből, -ról/-ről, -tól/-től rag helyesírása. A melléknév. A j hang kétféle jelölése igékben, főnevekben, melléknevekben.

A felkiáltó, az óhajtó, a felszólító mondat fölismerése és megnevezése szövegben. A mondatvégi írásjelek helyes használata az egyszerű mondatok végén. A tanult szófajok felismerése és megnevezése - a fogalom tartalmi jegyei alapján - mondatban, szövegben. Az igeidők használatának és jelölésének megfigyelése. Helyes használatuk gyakorlása beszédben és írásban. Az igekötők jelentésmódosító szerepének felfedezése. Adott ige mondatba, szövegbe helyezése változó igekötőkkel az igekötő jelentésmódosító szerepének elmélyítéséhez. Nyelvhelyességi és helyesírási gyakorlatok az igekötős igék gyakorlásához.Tulajdonnevek és köznevek megkülönböztetése, helyesírásuk gyakorlása. Toldalékos szóalakok és helyes használatuk gyakorlása szóban és írásban. A főnév -t ragjának és a múlt idő jelének megkülönböztetése. A melléknevek szerepének felfedezése a nyelvhasználatban.Alkalmazásuk stílusgyakorlatokban. Helyesírási gyakorlat: hosszú hangok jelölése a melléknevek végén. A j hang jelölése igékben, főnevekben,

19


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYmelléknevekben.

Társadalmi ismeretekA magyar nemzet nagy történelmi eseményei, például honfoglalás, államalapítás, Mátyás kora, a török idők. Ünnepeink: családi, vallási, nemzeti ünnepek. A magyar nemzet jelképei. Nemzeti emlékhelyeink.

Versek, legendák, történetek olvasása a nemzeti múlt nagy eseményeiről. Az olvasottak, látottak reprodukálása szóban, illusztrálása, csoportos megjelenítése szituációs játékkal. Műsorok összeállítása nemzeti ünnepeink-re. Szóbeli beszámoló családi ünnepekről. Beszámoló nemzeti jelképeinkről. A Szózat szövegének értelmezése. Tájékozódás a lakóhely hagyományos ünnepi népszokásairól, irodalmi, történelmi emlékhelyeiről.

Tánc és drámaRitmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált koncentrációs és memóriagyakorlatok. Fantáziajátékok. Történetek földolgozása a dráma eszköztárával, bábjátékkal. Dramatizált elbeszélések, népszokások.

Ritmikus mozgással és szöveggel összekapcsolt gyakorlatok: gyermekversek előadása ritmus- és mozgásváltással. Játék elképzelt tárgyakkal; tárgyfelidéző gesztusok, elképzelt személyek megjelenítése. Csoportos improvizációs játékok; rögtönzések alapszintű elemző megbeszélése. Népszokások, történetek dramatizált megjelenítése.

Memoriter

Vörösmarty Mihály: Szózat című versének két versszaka, szabadon választott versek, szólások, közmondások, verses mese, rövid mese vagy meserészlet - elmondása a tartalmat kifejező előadásban. Az előző fejlesztési szakaszhoz / tanévhez / képest emelkedő mennyiségi igénnyel - a tanulócsoport terhelhetőségét figyelembe véve.

A következő tanévi fejlesztés feltételei

Egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések tartalmának megértése, eseményeinek elmondása összefüggő mondatokkal, a tartalmat jól követő előadásban. A tankönyvek feladatszövegeinek, a tanító utasításainak, magyarázatainak megértése. Fél oldal terjedelmű, ismert témájú szépirodalmi és ismeretterjesztő olvasmány önálló néma olvasása, a szöveg lényegének megértése. A szöveghez kapcsolódó feladatok megoldása. Gyakorlottság a szövegek értelmezésben, az összefüggések felismerésében. Feldolgozott szövegek pontos, folyamatos felolvasása felkészülés után. A Szózat két versszakának elmondása fejből, tiszteletadással.

Öt-hatmondatos, értelmes elbeszélő szöveg fogalmazása ismert témáról. Egyéni, jól olvasható, lendületes írás, rendezett, tiszta füzetvezetés. Az önálló írásbeli munkák önellenőrzése, javítása tanítói segítséggel.

Igék, főnevek, melléknevek fölismerése, szófajuk megnevezése. A tanult helyesírási és nyelvhelyességi szabályok alkalmazása begyakorolt esetekben. A j hang helyes jelölése újabb 20-25 szóban.

Részvétel a közös drámajátékokban, illetve a készségfejlesztő drámás gyakorlatokban és a produkciók megbeszélésében.

20



4. évfolyam


Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértéseAz ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztéseA szövegjelentés kifejezése mondat és szövegfonetikai eszközökkel. A szöveg jelentésének megfelelő helyes dallam és nem verbális eszközök (testbeszéd) használata. Párbeszéd a mindennapi élethelyzetekben. Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben és vitában. Saját vélemény megfogalmazása. Mindennapi élmények, mozgóképélmények és olvasmányok tartalmának felidézése, elmondása.Ismert szövegek megjelenítése dramatikus játékkal.

Az élőbeszéd és a fölolvasás értelemszerű tagolása helyes beszédlégzéssel, szünetekkel, a szöveg jelentésének megfelelő tempó, hangerő és dallam alkalmazásának gyakorlása. Különféle beszédhelyzetekben alkalmazkodás a kommunikációs szerephez és a partnerhez, a nem verbális eszközök összehangolása a beszédhelyzettel. Az aktív és passzív szókincs folyamatos gyarapítása különféle szövegekből, más tantárgyakban előforduló szakkifejezések-kel, ritkábban használt szavakkal. Hiányos mondatok kiegészítése a szövegkörnyezetbe illő rokon értelmű szóval, kifejezéssel. Állandó szókapcsolatok gyűjtése. Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben, vitában.Olvasmányok reprodukálása szóban tömörítéssel, nézőpontváltással.. Narráció.A tanító vagy a társak hosszabb közléseinek követése. Ezek lényegéről emlékeztető jegyzetek készítése. A jó és a rossz fogalmainak használata mindennapi – különféle médiumok révén szerzett – élmények kapcsán folytatott beszélgetésekben.

Olvasás, az írott szövegek megértéseIrodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezésePrózai és verses népköltészeti alkotások a magyar, a nemzetiségi és a hazai etnikumok népköltészetéből: népmesék, mondák, legendák, népdalok, népi játékok, népszokások. Irodalmi mesék. Tündérmese, állatmese, tréfás-és láncmese. A mesék szerkezeti és nyelvi jellemzői, mesemotívumok. A népdalok jellegzetes témái. Elbeszélések, regényrészletek, versek a klasszikus és a kortárs magyar irodalomból. Egyszerű szerkezetű gyermekregény. Az irodalmi szöveg művészi eszközei: néhány alakzat; a megszemélyesítés; ritmus, rím, refrén. Kritikai és kreatív olvasás.Egy-két mondatos vélemény megfogalmazása az olvasott szövegekben megjelenő szereplők

Néhány adat gyűjtése az olvasott művek szerzőjéről. Szövegelemző műveletek bővítése: szerkezet, tér idő, következtetések, kulcsszavak kiemelése, tömörítés, bővítés. Azonos témájú alkotások összehasonlítása. Egyszerű szövegek vázlatának elkészítése tanítói segítséggel. Érzelmek, emberi kapcsolatok fölismerése, értékelése a művekben. Több szempont figyelembevétele a szereplők viselkedésének megfigyelésekor. Véleményalkotás. A házi olvasmány előkészítése folyamatolvasással, otthoni elolvasása és megbeszélése közösen. Az önállóan megismert ifjúsági regénnyel kapcsolatos olvasmányélmény megosztása a társakkal. Művészi eszközök fölismerése lírai és elbeszélő

21


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYcselekedeteiről, helyzetekről, magatartásokról. művekben. Az ismétlés funkciójának

megfigyelése. Nyelvi érdekességek, művészi eszközök gyűjtése szövegből. A népköltészetről és a műköltészetről tanultak összefoglaló rendszerezése.

OlvasástechnikaMondat-és szövegfonetikai eszközök. A kifejező olvasás előkészítése olvasástechnikai gyakorlatokkal.

A kifejező hangos olvasás gyakorlása és a szövegben rejlő érzelmek kifejezése mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazásával. Párbeszédek és közbeékelődések elkülönítése fölolvasáskor mintakövetéssel.

Írásbeli szövegek alkotásaTájékoztató szövegek: hirdetés, értesítés. A leírás, tartalmi, szerkezeti jellemzői, nyelvi eszközei, a bemutatás sorrendje. A leírás szemléletessége. Az üdvözlet írásának tartalmi és formai jellemzői.

Hirdetés, értesítés, meghívó megfogalmazása a címzett személyének figyelembevételével. Elbeszélő fogalmazás kiegészítése párbeszéd írásával. A leírás megfigyelése irodalmi példákon. Szemléletes leírás készítése egyszerű tárgyról, növényről, állatról, emberről. Figyelem a bemutatás sorrendjére és a nyelvi eszközök alkalmazására. A szöveg tagolásának gyakorlása. Levelezőlap írása különféle alkalmakra választott partnernek. A levelezőlap címzése.Az írásbeli munkák önellenőrzése és javítása a tanító irányításával.

ÍrásképEszközszintű egyéni írás. Írás sima lapon. Olvasható, tetszetős és rendezett füzetvezetés.

Az írott szöveg (vázlat, fogalmazás, ábra, feliratozás, táblázat) célszerű elrendezése a lapon (lapszélek, betű- és sortávolság megtartásával). Olvasónapló vezetése.

A tanulási képesség fejlesztéseKülönböző információhordozók a lakóhelyi és az iskolai könyvtárban (folyóirat, hanglemez, hangkazetta, dia- és videofilm). Ismerkedés folyóiratokkal. Katalógusok megfigyelése. A könyvtári katalógus tájékoztató szerepe a könyvek és egyéb információforrások keresésében.

A gyerekeknek szóló ismeretterjesztő művekből, folyóiratokból információk gyűjtése és az adatokkal a tanultak kiegészítése. Vázlat alapján beszámoló – szükség esetén tanítói segítséggel – ismeretterjesztő olvasmányokról, megfigyelésekről, kísérletekről. Vázlatok önálló bővítése, szűkítése megadott szempontok szerint. Beszámoló egyéni élményekről, olvasmányokról. Mesegyűjtemények, gyerekek részére készült verseskötetek keresése a szabadpolcon. A gyerekeknek készült segédkönyvek (lexikon, enciklopédia, kétnyelvű szótár) használata. Közmondások, szólások, állandó szókapcsolatok, ismeretlen szavak jelentésének

22


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYmegismerése kézikönyvekből. A tananyaghoz kapcsolódó ábrák, grafikonok, táblázatok megfigyelése, értelmezése.

Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről, helyesírásA szófajokról tanult ismeretek összefoglalása és kibővítése: az igei személyragok és a személyes névmás; a tulajdonnév újabb csoportjai (földrajzi nevek, címek, intézmények neve, márkanév); a főnév -val,-vel ragos alakja; a melléknév fokozása. A névelő és a névutó. A számnév és fajtái, a határozatlan számnév fokozása. A keltezés. Alkalmazkodás a kommunikációs folyamatban a szövegalkotást befolyásoló tényezőkhöz. Különböző műfajú és hangnemű szövegekben az eltérő nyelvhasználat érzékelése, a jól felismerhető különbségek megfigyelése.Az anyanyelv és az idegen nyelv különbségének felismerése, ennek megfogalmazása.

A tanult szófajok fölismerése a szövegben és megnevezésük konkrét példákban. A toldalékos igealakok helyesírásának gyakorlása. A jövő idő változatos kifejezése. A tanuló környezetében és olvasmányaiban előforduló tulajdonnevek fajtáinak felismerése, helyesírásuk gyakorlása, helyes alkalmazásuk az írásos nyelvhasználatban. A főnév ragos alakjának fölismerése szövegben, a -val/-vel ragos főnevek helyesírásának gyakorlása az egyszerűbb esetekben. A névutók szerepének felismerése a nyelvi kifejezésben, helyesírásuk, a leggyakoribb névutók ismerete. A határozott és határozatlan névelő szerepének megkülönböztetése és helyes használatuk. A tanult hagyományos írásmódú személynevek biztos helyesírása, a lakóhely földrajzi neveinek helyes lejegyzése. A melléknév fokozott alakjainak, helyes leírása. A határozott és a határozatlan számnév fölismerése, a számoknak betűvel való leírása és a keltezés írása. Az ly-os szavak körének bővítése. A toldalékos szóalakok helyesírásának gyakorlása a tanult szófajok körében.

Társadalmi ismeretekA magyar nemzet nagy történelmi eseményei: Rákóczi kora és alakja, a XIX. és XX. század nagy államférfiai, művészei, tudósai, felfedezői, utazói.

Történetek megismerése a magyarság múltjának nevezetes eseményeiről, kiemelkedő személyiségeiről, tetteiről, az emberek életmódjáról az egyes korokban. Tájékozódás a történelmi időben: évszázad, évezred elképzelése. A régió, a lakóhely történelmi, irodalmi emlékeiről adatok gyűjtése, rendezése, felhasználása beszámoló elkészítéséhez a szerzett ismeretekről.

Tánc és drámaRitmus-, mozgás- és beszédgyakorlatok – kombinált koncentrációs és memóriagyakorlatok. Fantáziajátékok. Egyszerűbb drámai konvenciók megismerése. A színházi formanyelv alapjai. Történetek földolgozása a dráma eszköztárával. Színházi, bábszínházi előadás megtekintése.

Térkitöltő, térkihasználó gyakorlatok; játékos, mozgással és szöveggel összekapcsolt ritmikus gyakorlatok. Játék elképzelt és valóságos helyzetek megjelenítésével. Egész csoportos és kiscsoportos játék; állóképek. A szerkezet érzékelése (jelenet, felvonás), a kezdet és a vég fölismerése térbeli és időbeli struktúrákban; a színházi előadás formai elemei (díszlet, berendezés, jelmez, kellék, fény- és

23


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYhanghatások). Csoportos improvizációs játékok, közös dramatizálás a tanult konvenciók alkalmazásával. Rögtönzések és a látott előadások alapszintű elemző megbeszélése.Mindennapi konfliktusok átélése dramatikus játékkal, különféle dramatikus formák kipróbálása révén.

Memoriter

Népdalok, népmesék elmondása; Kölcsey Ferenc Himnusz című versének két versszaka; Petőfi Sándor Nemzeti dal című verse. Szabadon választott költemények, prózai szövegrészletek az előző tanévhez képest emelkedő minőségi (pontosság, értelmezés, kifejező erő, kapcsolat a hallgatósággal) és mennyiségi igénnyel, differenciáltan, a tanulók terhelhetőségét figyelembe véve.

A továbbhaladás feltételei

Érthető, folyamatos beszéd a mindennapi kommunikációban. Beszédfolyamatok követése, magyarázatok, feladatszövegek lényegének pontos megértése. A tanult udvarias nyelvi fordulatok használata mindennapi beszédhelyzetekben. A gondolatok értelmes megfogalmazása szóban és írásban a tanult szövegformák tartalmi követelményeinek figyelembevételével. Előzetes fölkészülés után ismert témájú szöveg folyamatos, a tartalmat kifejező fölolvasása. Önállóan megismert - életkorhoz illő - szöveg néma olvasása, lényegének megértése és megfogalmazása. Gyakorlottság a tanító irányításával a mélyebb tartalmi rétegek megértésében, erkölcsi, esztétikai értékek felismerésében. A Himnusz két versszakának és Petőfi Sándor Csatadal című versének elmondása fejből.

Rendezett, olvasható, a tanulás eszközeként használt írás. A mondatfajták és a tanult szófajok biztonságos felismerése szövegben, megnevezésük. A szótövek és toldalékok megkülönböztetése legalább az egyalakú szótövek esetében. A tanult helyesírási szabályok alkalmazása legalább az iskolai munkafüzetek és feladatlapok szó- és szöveganyagának körében. Újabb 20-25 szóban a j hang helyes jelölése. A tanítói javítással vagy tanulói önellenőrzéssel feltárt helyesírási hibák kijavítása.

A könyvek önálló keresése a könyvtárban. A könyvek tartalomjegyzékének használata. Könyvek és egyéb információhordozók felhasználása segítségadással tanulási feladatokhoz.

Részvétel a csoportos történetalkotásban, az improvizációkban és a produkciókat elemző megbeszélésekben.

Értékelés

* A tanuló anyanyelvi fejlődésének megfigyelése, a beszédhiba csökkenése. Összehasonlítás az iskolába helyezéskor végzett részletes logopédiai és pszichológiai vizsgálat eredményével* Egyéni beszédfejlődési regiszter vezetése:

24


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY- a beszéd szintje az iskolába kerüléskor, a beszédhang (alapzönge) minősége, a beszéd ritmusa, szókincsvizsgálat, a beszédhangok ejtése különböző hangkapcsolatokban, a spontán kommunikáció állapota- a beszéd fejlődése : változások az előző szempontok szerint- megfigyelés a különböző kommunikációs szerepek vonatkozásában a nyelvi interakciókban (adó-vevő) - a különleges nyelvi megnyilvánulások, egyéni szóalkotás és egyéb gyermeknyelvi sajátosságok feljegyzése - A tantárgyi teljesítmények értékelése a helyi pedagógiai programban jóváhagyottak szerint. Félévente szöveges értékelés és írásbeli minősítés (kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, felzárkóztatásra szorul)

A beszédfejlődésben kizárólag pozitív értékelés javasolt.

Kapcsolatok

Az iskolai nevelés-oktatás valamennyi fejlesztési területével

Feltételek

* Korai fejlesztés* Előzetes logopédiai szakszolgálati ellátás illetve vizsgálat* A javasolt orvosi, egészségügyi teendők elvégeztetése és prevenciós

kísérlet* Az egyéni és kislétszámú (2-3 fő) csoportos munkához szükséges logopédiai alapfelszerelés* Vizuális és auditív vonatkozásban ingergazdag környezet* A magyar nyelv és irodalom tantárgyi szemléltető eszközei /falitáblák,

képsorok …/

Ajánlott könyvek, tanári és tanulói segédletek: Balás Eszter: A dadogás komplex művészeti terápiás programja OKI

Budapest 1990 Bittera Tiborné - dr. Juhász Ágnes: Én is tudok beszélni 1.

Tankönyvkiadó, Budapest 1991 Cinege, cinege kismadár MR kiadása 1974 Csabay Katalin: Foglalkozások a beszédjavító óvodai csoportokban és

előkészítő osztályokban OKI Budapest 1992 Csabay Katalin: Lexi iskolás lesz Nemzeti Tankönyvkiadó 1997 Csányi Yvonne (ford. és szerk.): Hallássérültek korai hallás- és

beszédfejlesztése OKI Budapest 1989 Hernádi Sándor: Beszédművelés Tankönyvkiadó, Budapest 1976, 272 p. Hernádi Sándor: Mondd mondatban! Kifejezési önképző Gondolat

Kiadó, Budapest 1991, 118 p. Hernádi Sándor: Szórakoztató szóra késztető MOZAIK Oktatási Stúdió

Szeged 1993.

25


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY Hernádi Sándor: Újfajta beszédművelő gyakorlatok Hangsúly Nemzeti

Tankönyvkiadó Hornyákné Tarnai Klára: Betűsuli Logopédia Kiadó Budapest 1997 Körösné dr. Mikis Márta - Vincze Attila - Vincze Tamás: Mesevilág.

Négynyelvű program az olvasástanítás és nyelvtanulás segítésére Iskola és Informatika Alapítvány, Budapest, 1993.

Lőrik József : Gyermekvers és mondókagyűjtemény a logopédiai munkához Tankönyvkiadó, Budapest, 1978, 140 p.

Lukácsy András: Elmés játékok, játékosa elmék Második, bővített kiadás, Minerva, Budapest 1984, 362 p.

Magyar értelmező kéziszótár Akadémiai Kiadó Budapest, 1972 1550 p. Meixner Ildikó: Játékház Feladatlapok I-II. Tankönyvkiadó Budapest

1993. Minden napra egy mese Móra Könyvkiadó Budapest 1970 390 p. Montágh Imre: Figyelem vagy fegyelem? Kossuth Könyvkiadó, 1986,

115 p. Montágh Imre: Nyelvművesség A beszéd művészete Múzsák, 1989, 220

p. Montágh Imre: Tiszta beszéd Beszédtechnikai gyakorlatok 2. Kiadás

Népművelési és propaganda Iroda, 1976, 143 p. Montágh Imre - Montághné Riener Nelli - Vinczéné Bíró Etelka:

Gyakori beszédhibák a gyermekkorban Tankönyvkiadó, Budapest, Harmadik kiadás 1994 234 p.

Murainé Szy Éva: Játékos beszédindítás Múzsa, 1980 Selmeczi Marcella: Szedem szép virágom Kriterion, Bukarest 1976 O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások 2, kiadás Gondolat,

1976, 860 p. O. Nagy Gábor - Ruzsiczky Éva (szerk.): Magyar szinonima szótár

Akadémiai Kiadó 1978, 593 p. Ványi Ágnes - Schwalmné Navratil Katalin: Írd füllel! Calibra Kiadó

160 p. Vinczéné Bíró Etelka: Én is tudok beszélni 2. Tankönyvkiadó, Budapest

1991 Vinczéné Bíró Etelka: A dadogás terápiája. Tanári segédanyag az Én is

tudok beszélni 2 című munkatankönyv használatához Vinczéné Bíró Etelka (szerk.): Én is tudok beszélni 3. Tankönyvkiadó

Budapest, 1992, 144 p. Vinczéné Bíró Etelka - Villányi Györgyné: Keress, kutass, nyomozz!

Világom, világom sorozat 1. programcsomag Kossuth Kiadó, Budapest 1997

26


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYANYANYELV ÉS IRODALOM MŰVELTSÉGTERÜLET 1-4.

KOMMUNIKÁCIÓ 1-4. TARTALOM

KOMMUNIKÁCIÓ 1-4.

KÖZNYELVI KIEJTÉS BESZÉD SZÓBELI ÉS ÍRÁSBELI SZÖVEGALKOTÁS

OLVASÁS 1-4. ÍRÁS 1-4.ANYANYELVI ISMERETEK 1-4.

1. ÉVFOLYAM

KOMMUNIKÁCIÓKÖZNYELVI KIEJTÉS 1. TÉMA

Cél A beszédhiba lényeges javulása vagy megszüntetése A helyes beszédlégzés kialakítása és szinten tartása A mellhang szinten tartása A helyes köznyelvi ejtés kialakítása és rögzítése, részbeni automatizálása A beszédritmus korrekciója

Követelmény Érjen el észrevehető, objektív javulást a beszédben Legyen képes akusztikailag is differenciálni a hibás és a helyes beszédet Beszéljen megközelítően helyes kiejtéssel, érthetően

Követelmény Érjen el észrevehető, objektív javulás a beszédben Legyen képes akusztikailag is differenciálni a hibás és a helyes beszédet Beszédlégzése kombinált típusú rekeszlégzés legyen Ejtse helyesen a magyar nyelv beszédhangjainak zömét a spontán beszédben is Ejtse helyesen a magánhangzó- és egyes mássalhangzó-kapcsolatokat Beszéljen helyes ritmusban és helyes kiejtéssel

Tartalom Helyes ejtés Artikuláció Beszédhangfejlesztés (alaphang-mellhang), zöngeképzés Beszédlégzés Időtartam - beszédritmus Hangkapcsolatok ejtése

Értékelés A vivő mellhang, ennek zöngéssége, iránytartása, hangerő és magassági váltásai

A helyes beszédlégzés és a levegővel való gazdálkodás minősége

A beszédhangok helyes kiejtése

A magán- és mássalhangzó-kapcsolatok helyes ejtése

27



Mellhang kialakítása, beszédlégzés 1. altéma

Típus LineárisÓraszám Rugalmas, a csoport egyéni szükséglete szerint

Jellemzők

Bővíthető

Általános megjegyzések:

- A természeteshez közeli beszédhang alapzöngéjének (kellően felerősíthető vivő mellhang) kialakítása hosszú időn keresztül, nagy kitartással a beszédlégzés technikai gyakorlataival kombináltan végezhető.

- Mint az anyanyelvi nevelés más területei, ez is a játékos és természetes kommunikációs szituációkban ajánlott. Megtörténhet, hogy az alapzönge (mellhang) kialakításához többször is vissza kell térni. Ezért a modul alkalmazása a továbbiakban is - természetesen egyre bővülő beszédanyaggal - minden évfolyamon javasolt.

Cél

A természetes vivő, telt alaphanghoz szükséges energiabázis (beszédlégzés) technikájának elérése

A lazítás-erőkifejtés átmeneteinek tudatosítása.

Az alaphanghoz szükséges lehető legkisebb erőkifejtés technikájához hozzászoktatás

A zöngés - zöngétlen ejtés differenciálása

A természetest megközelítő beszédhang kialakítása

Telt zöngés hang alkalmazása a beszédfolyamatban

Követelmény Legyen képes a könnyed beszédlégzésre, az alaplevegő, pótlevegő vételére erőltetett

beszívás nélkül Fejlődjön ki a beszédfolyamat által keltett testérzésekre való figyelés Legyen képes az övtájék (hasizomzat, rekeszizom, bordaközi izmok) tágítására,

működtetésére Tudja, hogy nem elsősorban erővel, hanem a levegő mennyiségével és hasi-mellkasi

izommunkával érheti el a kifogástalan hangot Érezze meg, hogy a jó hangminőség egyben kellemes is: nem lehet fárasztó Alkalmazza a kialakított alaphangot (telt zöngés mellhangot ) spontán beszédében is.

Tartalom Az élettani légzés megfigyelése, reprodukálása A hangadással összekapcsolt kilégzés A hasizom, rekeszizom és bordaközi izmok tornáztatása Az életfunkciókkal kapcsolatos hangok kiváltása A hang „leszúrása”, a telt, zöngés alaphang A telt, zöngés alaphang magassági modulációi Az egy alaplevegővel ejtett szöveg bővítése

28


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY Az alaphang a spontán beszédben A „saját” hanghoz szoktatás videó- és hangfelvételekkel

Javasolt tevékenységformák: Szerepjáték: pl. baba elaltatása, alvó-horkoló ember utánzása Képzelt víz alatti úszáshoz levegőbeengedés, baba sírás egy kilégzésre Állathangok utánzása - mélyebb hangokkal kezdve - egy, majd szaggatott kilégzésre:

oroszlán ordítás, tehén bőgése, mackó brummogás, kutyaugatás, méhecske zümmögése A természet hangjainak utánzása: falevelek, szél fújás utánzása, a víz hullámzása-

parthoz csapódása Mesterséges környezeti hangok: autó, hajókürt, kerékpár gumi leengedés, vonat- és

teafőző sípolásának utánzása Emberi hangok (férfi - nő, gyerek - felnőtt), hangszín utánzása (haragos - kedves) Hastánc, hula-hop karika mozgatása, éhes-jóllakott has produkálása (kiengedés-

behúzás), katonajáték (vigyázz! és pihenj! állás) oldalra tágított mellkas (delta izomzat megmutatása, az úszás karmozgásai, labda eldobása

Hangadás funkciós életérzések szituációiban: örömteli repdesés, lelkendezés - nevetés, bánat - sírás, fáradtság - nyögés, alvás - szuszogás, horkolás

A hang a föld mélyébe (barlangba) irányul, elküldés egy kismadárral messzire, társhoz irányítása. Ugyanezeknek a hangoknak az elküldése és visszahozása.

Tanult gyermekdalok dallamára zöngés hanggal kezdődő dúdolás-éneklés:(á-á-á-á-...., dó-dó-dó...., mú-mú-mú....

Testrészek, ujjak felsorolása, napok felsorolása, testmondókák (sürü erdő, kopasz mező,...) egy kilégzésre

Ismert mondóka egy ..., két.... és mind a négy sorának elmondása egy alaplevegővel Egy-egy gondolat egy alaplevegővel való kimondása, a gondolat lezárása. Az előbbi, spontán beszédben is. A szólamvégi felkapott hanglejtés valamint az

„és aztán ...” kezdés csökkentése.

Értékelés szempontjai

A hang szövegben megjelenítése

a hang megfelelése a gyermek fizikai adottságainak

a beszédlégzés típusa (kombinált)

hangzósság (telt, zöngés), a hang iránytartása

a hangerő szabályozása

az alaplevegőre beszélés időtartama

légzés- és hang-szabályozás spontán beszéd közben

A helyes ejtés 1. altéma

Típus KoncentrikusÓraszám Rugalmas, a tanulók csoport- és egyéni szükségletétől függő

Általános megjegyzések A helyes ejtés kialakítása és automatizálása az alaphang fejlesztéséhez

hasonlóan folyamatos munkát, nehezebb esetekben esetleg többszöri újrakezdést is igényel. Ezért a modul az egyéni anyanyelvi nevelésen belül szükség szerint valamennyi évfolyamon helyet kap.

A beszédhangok helyes ejtésének fejlesztési sorrendje a tantervben csupán javaslat. Természetesen minden lehetőséget érdemes kihasználni, hogy az esetleg spontán megjelenő hangok rögzítése és automatizálása késedelem nélkül megtörténhessen.

29



Cél A helyes ejtés anatómiai és érzékszervi feltételeinek rendezése A helyes hangzóejtés képzési elemeinek megértetése A test működésének hangképzés közbeni megfigyeltetése, tudatosítása, a testérzésekre

támaszkodó önsegítés kialakítása A hallás, mint korrekciós lehetőség aktivizálása a kiejtésben Az egyes beszédhangok kialakítása, rögzítése és automatizálása A helyes ejtés valamint a beszédritmus összhangjának megteremtése Az élettani pöszeség szempontjainak is megfelelő ütemű fejlesztés Az anyanyelvi nevelés beszédtartalmának megközelítően helyes ejtése, közelítés az

életkori normához Valamennyi fonéma automatizálása

Követelmény

Legyen türelmes a beszédszervek esetleges anatómiai elváltozásainak korrekciója, például a fogszabályozás során

Legyen képes figyelni a beszédhangok képzésének mozgásos, látási elemeire, a hangi élményekre

Alakuljon ki képzete a beszédhang ejtése közben tapasztalt testérzésekről (levegőmennyiség, hangerő, aktív test-területek, a hangszalagok munkája) és tudja előhívni ezeket

Tudja helyesen ejteni a kialakított beszédhangokat

Alkalmazza a helyes ejtést a tanult iskolai szövegekben - lehetőleg természetes beszédritmussal

Beszéde legyen érthető környezete számára

Tartalom

A beszédszervek, a látás, a mozgáskoordináció, a vizuomotoros képességek vizsgálata, a szükséges egészségügyi rehabilitáció feltételeinek biztosítása

A beszéd, mint a látás, mozgás, hangadás komplex szimultán folyamatának megfigyelése

.A saját test szív- és légzésritmusa, a helyes légzés kontrollja

Lazító gyakorlatok, a figyelem elterelése a túlzottan feszes izomtónusról

Zárhangok kialakítása és automatizálása

Réshangok kialakítása és automatizálása

Affrikáták kialakítása és rögzítése

az „r” hang előgyakorlatai

Játékos hallási diszkrimináció a zöngés-zöngétlen hang-párokkal

A beszédmozgások átmenetei, váltások

Mozgással kapcsolt természetes ritmusú beszéd

Helyes ejtés és természetes beszédritmus dallam-kapcsolással

A beszédhang helyének meghatározása , kiemelése szövegből

Az iskolai szókincs és szövegek énekkel, mozgással és spontán beszéddel kapcsolva.

Javasolt anyag

30


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY Hangfejlesztés

- a e, o, u, é, í, - p, b, f, v, t, d, l,- ő, ű,- k, g,, h, j, sz, z, s, zs,- ty, gy,- m, n, ny, - c, dz, cs, dzs-

Szó-és mondatsorok játékos szituációk szerint, az évfolyam beszédanyagának megfelelően

Beszédjátékok: képes dominó, képes lottó, memoriter Számítógépes beszédfejlesztő játékok és programok: Mesevilág, Világom, Világom

sorozat Mondókák, kiszámolók Gyermekdalok szövegei, saját név, kérdés, válasz, esetleg hosszabb közlés elénekelése Spontán beszéd iskolai és családi témákról, játékokról, tanulásról, hobbiról

Értékelés

A beszédhangok helyes ejtésének felmérése, ennek dokumentálása videóval

A gyermek önmagához mért fejlődése

A beszéd globális érthetőségének elemzése

A helyes ejtés alkalmazása tanult szövegekben és a spontán beszédben

BESZÉDRITMUS 1. alTÉMA

Típus KoncentrikusÓraszám Rugalmas, a tanulók egyéni szükségletétől függő

Jellemzők Rehabilitációs Bővíthető Általános megjegyzések

- A beszédritmus különösen a hadaró, dadogó tanulóknál rendkívül nehezen alakul ki. Ennek a készségnek a spontán fejlődésére a nevelő nem számíthat. A helyes beszédritmus kialakítása az alaphang fejlesztéséhez hasonlóan folyamatos munkát, nehezebb esetekben esetleg többszöri újrakezdést igényel. - A beszédritmus fejlesztése az iskola valamennyi évfolyamán tervezendő feladat.

Cél A természetes ritmusú beszédhez közelítés A ritmus fogalmának megértetése Az időtartam - ritmus tudatosítása az életben A test ritmikus működésének megfigyeltetése, tudatosítása Az általános ritmusérzék fejlődése A koordinált beszéd-mozgás ritmus kialakulása A beszéd ritmusának felismerése Rövid, hosszú szótagváltások produkálása

31


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY Egyszerű szövegek ritmusának reprodukálása Helyes beszédritmus a folyamatos beszédben

Követelmény Értse a ritmus fogalmát Tudjon példát mondani saját életének és az iskolai tevékenységek ritmusára Tudja saját szívritmusát ujjával lekopogni, légzésritmusát, kilégzéseit mozgással kísérni Alakuljon ki a mozgás és a beszédindítás koordináltsága Ismerje fel egyszerű mondókák, gyermekdalok, egyre nehezedő szövegek egyenletes

ritmusát Tudjon önállón tapsolni, dobolni, labdázni, járni egyszerű mondóka váltakozó

ritmusára is. Legyen képes felidézni bemutatott ritmus alapján ismert szövegeket Alkalmazza a helyes beszédritmust a tanult és a spontán közlésekben.

Tartalom A ritmus mint ismétlődés, a játék ritmusa A saját test szív- és légzésritmusa Ritmus kirakása természetes anyagokból, tárgyakból A saját testritmus követése mozgással Logopédiai ritmika: beszéddel, zenével társult ritmikus mozgásos játékok, iskolai

tevékenységek Az egyenletes lüktetésű ritmus szövegekben Mozgással kapcsolt váltakozó ritmus szövegekben Ritmus-emlékezet

Javasolt tevékenység és anyag

A logopédiai ritmika gyakorlatai: lazító-bevezető gyakorlatok, beszéd-és mozgáskoordinációs gyakorlatok, ritmikagyakorlatok zenére, játékok, levezető, relaxáló gyakorlatok.

Szabályos és szabálytalan váltakozású ritmus Mozgásformák: tapsolás, dobolás, labdázás, járás, tánclépések, rakosgatás, kirakás

falevelekből, gyöngyfűzés ritmikus sorban, ábrázolás rajzban Szívritmus ledobolása ujjakkal, légzésritmus követése a kilégzés alatti grafikus jellel Népi gyermekjátékok: Dombon törik a diót . Mondókák, kiszámolók: Dini, Dani katona ., Cirmos cica haj ... Beszéd elénekelése: saját név, kérdés, válasz, esetleg hosszabb közlés is Memoriter

játékok dal- és beszédritmusra az iskolai szó- és dallamkincsből

Értékelés A beszéd és a mozgásritmus koordináltságának megfigyelése

A dal- és beszédritmus természetessége A magánhangzók szerepe a beszédritmusban A beszédritmus kifejezettsége az iskolai alkalmazásban és a spontán beszédben

32


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYA beszéd / SZÓKINCS 1. AltémaTípus Koncentrikus

Jellemzők

Bővíthető


Ez az altéma a beszédhiba típusától függetlenül minden beszédfogyatékos tanuló oktatásában nélkülözhetetlen. Az osztályfokon a rehabilitációs órakeretből kiegészítésre szorul.

Cél A tanulók értelmi fejlesztése Az életkornak megfelelő átlagos szókincs megközelítése A beszédértés fejlesztése A szó jelfunkciójának tudatosítása Az egyes tantárgyak szókincsének megalapozása

Követelmény Legyen képes meglévő szókincsének aktivizálására Ismerje az információ fogalmát Tudja mondanivalóját szóban értelmesen kifejezni Értse meg az egyszerű szóbeli közléseket, utasításokat. Tudjon kérdezni, kérdésre válaszolni Ismerje és alkalmazza a szokás szintjén a köszönés, kérés, köszönetnyilvánítás

megfelelő formáit.

Tartalom A szókincs bővítése

Családtagok, személyekTestrészek, egészség, betegségÁllatok, növényekIdő- és téri relációkRuházatÉtkezésJátékszerekKözlekedési eszközökKöszönési formákMatematikai kifejezések

Páros és csoportos kommunikációs gyakorlatokKommunikatív kapcsolat létesítése, fenntartása(köszönés, megszólítás, beszélgetés kezdeményezése, kérdés, válasz, )Tájékoztató (esemény rövid elbeszélése), vélemény , leírás szóban

Információk kiemelése szóbeli közlésekbőlSzereplők, adatok kiemelése két-három mondatos összefüggő szövegből megadott

szempont szerint A mindennapi érintkezés nyelvi fordulatainak alkalmazása Nonverbális kommunikáció

Érzelemnyilvánító gesztusokIllusztratív gesztusok

Játék a szavakkalIsmert játékok („Mit visz a kis hajó?” Repül a..., repül a ...”, szólánc,

kakukktojás )

33


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY Beszélgetések, szituációs játékok a szókincsbővítésnél közölt témák alkalmazásával

Értékelés Elismerő attitűd, a tanuló erőfeszítéseinek értékelése, dicséretAz értékelés szempontja: a szókincs gazdagodása, részvétel, aktivitás a kommunikációs gyakorlatokban, beszédbátorság, az információk megértése, a nyelvi illemtan alkalmazása

SZÓBELI ÉS ÍRÁSBELI SZÖVEGALKOTÁS 1. TÉMA

Típus Koncentrikus

Jellemzők

Bővíthető

Általános megjegyzések: Az első évfolyamon - függetlenül a beszédhiba jellegétől - a szóbeli szövegalkotás dominál. A szövegalkotás téma ezen az évfolyamon teljes egészében elsősorban terápiás indíttatású.

Cél A gondolatok értelmes szóbeli kifejezése Az elsajátított szókincs alkalmazása a folyamatos beszédben és írásban A beszédértés fejlesztése A kommunikációs szándék és a közlés műfajának megfeleltetése A beszédhiba korrigálása

Követelmény Legyen képes gondolatainak közlésére (szómondattal, összefüggő szókapcsolattal és

három négy összefüggő, megszerkesztett mondattal) Legyen képes meglévő szókincsének rövid összefüggő szöveggé alakítására Legyen képes segédeszközöket (tárgyakat, képeket) használni a szövegalkotásban Tudja mondanivalóját szóban érthetően kifejezni Legyen képes legalább 5 percig koncentrálni hallott, vagy olvasott szövegre Tudjon számot adni rajzban és szóban is a hallott/olvasott szöveg megértéséről Szóbeli közléseivel párhuzamosan alkalmazzon metakommunikációt

Tartalom A szóbeli szövegalkotás előkészítése

Szókincs aktivizálásaFogalmak kialakítása, pontosításaMondatsémák gyakorlása - elemi mondatok - információMondatok szöveggé alakítása (Meseépítés mondatonként)

Szóbeli szövegalkotás tárgyakról, képekről adott szempontok szerint Mese alkotása tárgyakról, személyekről Szóbeli szövegalkotás a szókincsfejlesztés címszó alatt közölt témákról Szóbeli szövegalkotás szabadon választott témáról A szövegalkotás szabályai Az anyaggyűjtés A tagolás A kifejtés sorrendje A befejezés. A szövegalkotás nyelvi megformálása

34



Értékelés A tanuló erőfeszítéseinek értékelése, dicséret, motiválás. Hangfelvételek készítése szóbeli szövegalkotásról egyénenkéntAz értékelés szempontja: az összefüggő szöveges beszéd fejlődése, a szövegalkotás szabályainak alkalmazása

OLVASÁS, SZÖVEGÉRTÉS 1. TÉMA

Típus VegyesÓraszám

Jellemzők BővíthetőRehabilitációsFejlesztő

Szerkezet Párhuzamos

Cél: Az olvasás megtanulásához szükséges pszichikus funkciók fejlesztése A megfelelő beszédészlelés és beszédértés A hangos és néma olvasás megtanulása A szövegértési és szövegelemző képesség megalapozása Az olvasási kedv felébresztés

Követelmény

Egyszerű, néhány soros szöveg hangos olvasása. Az olvasás közben lehetőleg tartsa be a hangok időtartamának és a hangképzés

szabályait. Hangos és néma olvasásakor az olvasottak megértését bizonyítsa. Könyvtárlátogatás, könyvekkel való bánni tudás. Memoriterek megtanulása: 4-5 mondóka, köszöntő, népi gyermekvers.

Előzmény

A beszédhiba javítása.

Tartalom Az észlelés, érzékelés fejlesztése valamennyi perceptuális területen. Biztos testséma és téri tájékozódás kialakítása. Síkban való biztos tájékozódás, az irányok ismerete, megnevezése. A relációs szavak megértése és alkalmazása. A beszédpercepció és a beszédmegértés fejlesztésének gyakorlatai. Fonematikus hallásfejlesztés gyakorlatai. A vizuális és verbális emlékezet fejlesztése. Vizuális és verbális ritmusok. Képolvasás, magán- és mássalhangzók hangoztatása, hangok leválasztása,

hangösszevonások,

35


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY szótagolás, hanganalízis. A betű jelfunkciójának kialakítása. Az olvasás jelrendszerének megtanítása: a beszéd hangjainak és azok jeleinek

megismertetése. Betűk, szótagok, szócsoportok, szavak, mondatok, rövid szövegek olvasása. Szövegelemző műveletek segítséggel történő elvégzése: szavak, kifejezések

értelmezése. Mondókák, népi gyermekversek, találós kérdések, állatmesék, tündérmesék,

elbeszélések olvasása. Dramatizálás, bábozás, mondókák, köszöntők, népi gyermekversek elmondása

emlékezetből. Iskolai vagy helyi gyermekkönyvtárba való beiratkozás, könyvkölcsönzés.

ÉrtékelésFolyamatos megfigyelés, fejlesztő értékelés. Az értékelés szempontjai: a beszédpercepció és megértés szintje

a fejlesztett képességek szintjebetűbiztonságösszeolvasásaz olvasás technikája: helyes ejtés

mondathatárok szöveghűség folyamatosság

a szövegértés szintje.

Függőség - feltételekVizuális és auditív vonatkozásban ingergazdag környezet. A tanulás iránti motiváció.A mesekönyvek, gyermekújságok iránti érdeklődés, motiváció.Az adott betű tanulásakor biztos és tiszta hangképzés.

ÍRÁS 1. TÉMA



36


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYCél:

Az író/rajzoló mozgás megtanulásához szükséges pszichikus funkciók fejlesztése.

A finommotorika fejlesztése. Az írás jelrendszerének megtanítása: a kis-és nagybetűk írása és kapcsolása

az írásjelek. Az eszközszintű íráshasználat megalapozása. A lendületes írásmód kiépítése. Az önellenőrzés és a hibajavítás szokásának kialakítása.

Követelmény Megfelelő testtartás, ceruzafogás. A kis- és nagybetűk biztonságos alakítása és kapcsolása. Az írásmunka tiszta

külalakja és gazdaságos elhelyezése. Szavak, rövid mondatok írása tollbamondással, másolással, emlékezetből. A hibák javítása segítséggel.

ElőzményA nagymozgások bizonyos fejlettségi szintje.

Tartalom A síkban való tájékozódás. A szem - kéz koordináció fejlesztése. Gyakorlatok a kéz finommozgásának fejlesztésére. Alak-háttér, alak-konstancia gyakorlatok Megfelelő test-, kéz-, és ceruzatartás kialakítása. Íráselemek vázolása. Betűelemek vázolása, betűk vázolása. .Írott kisbetűk alakítása, kapcsolása. Szótagok, szavak, rövid mondatok írása. Írott nagybetűk alakítása, írásjelek.

ÉrtékelésFolyamatos megfigyelés, fejlesztő értékelés. Az értékelés szempontjai: betűbiztonság

betűalakítás

KapcsolatokAz Anyanyelv és irodalom műveltségterület többi tantárgyával, Testnevelés

tantárggyal, Informatika és a Művészetek műveltségterületekkelAz iskolai nevelés / oktatás valamennyi fejlesztési területével.

Függőség - feltételekVizuális és auditív vonatkozásban ingergazdag környezet.

37


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY A tanulás iránti motiváció. Az írott beszéddel kapcsolatos motiváció.

ANYANYELVI ISMERETEK 1. TÉMA



Cél A nyelvi fejlődési zavar okozta elmaradások pótlása, a nyelvhasználat tudatossá

tételének megalapozása. A hang és betű kapcsolatának ismerete, a hang- betű fogalmak kialakítása. A passzív és aktív szókincs bővítése szó, mondat és szöveg szinten.

Követelmény

A magyar ábécé hangjainak ismerete, a hangok felismerése szavakban. Magánhangzók és mássalhangzók időtartamának jelölése. Az írásjelek alkalmazása. A mondatkezdés és befejezés jelölése. A tulajdonnevek helyesírása. Az önellenőrzés és hibajavítás szokásának kialakulása.

ElőzményA betű és a hang kapcsolatának biztos tudása.

Tartalom Szövegtagolás mondatokra, szavakra, hangokra. A mondat jellemzői. A mondat helyesírása. A szavak elválasztásának előkészítése. Szavak elválasztása a sor végén. Szó és szótani ismeretek. Szótaghatárok megkeresése, ritmizálással szótagolás. Hangok csoportjai, időtartamuk jelölése Önellenőrzés és hibajavítás.

ÉrtékelésFolyamatos megfigyelés, fejlesztő értékelés. Az értékelés szempontjai: beszédhallás

beszédértésrövid szövegalkotáshelyes ejtésönellenőrzés, javítás

38



2. OSZTÁLY

KOMMUNIKÁCIÓKÖZNYELVI KIEJTÉS 2. TÉMA

Jellemzők

Rehabilitációs

Bővíthető

Cél A beszédhiba lényeges javulása vagy megszüntetése A helyes beszédlégzés szinten tartása Az alaphang (mellhang) zöngéssége A helyes köznyelvi ejtés kialakítása A beszédritmus korrekciója Magánhangzó-kapcsolatok helyes ejtése

Követelmény Érjen el észrevehető, objektív javulást a beszédben Legyen képes akusztikailag is differenciálni a hibás és a helyes beszédet Beszéljen helyes ritmusban Mutasson fel fokozatos javulást a helyes ejtésben Alkalmazza tudatosan a tanultakat a spontán beszédben is.

Tartalom Beszédhangfejlesztés (alaphang-mellhang) Beszédlégzés Artikuláció Időtartam - beszédritmus Magánhangzós hangkapcsolatok ejtése

Értékelés Szempontjai:

A vivő mellhang, ennek zöngéssége, iránytartása, hangerő és magassági váltásai


A beszédlégzés egyre növekvő kapacitása


A magánhangzó-kapcsolatok helyes ejtése

A beszéd ritmusa, a rövid és hosszú szótagok egyéni beszédtempótól függő relatív különbségének megvalósítása

A beszéd / SZÓKINCS2. AltémaTípus Koncentrikus

Jellemzők

39


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY Bővíthető


Ez az altéma a beszédhiba típusától függetlenül minden beszédfogyatékos tanuló oktatásában nélkülözhetetlen.

Cél A tanulók értelmi fejlesztése Az életkornak megfelelő átlagos szókincs megközelítése Az egyes tantárgyak szókincsének megalapozása A beszédértés fejlesztése A szó jelfunkciójának, információértékének tudatosítása Kommunikációs szándék kifejezése

Követelmény Értse a szó kommunikációs funkcióját Legyen képes meglévő szókincsének aktivizálására Tudja számára ismeretlen szavak jelentését önállóan kikeresni Ismerje az információ fogalmát Tudja mondanivalóját szóban értelmesen kifejezni Értse meg az egyszerű szóbeli közléseket, utasításokat Tudjon kérdezni, kérdésre válaszolni Ismerje és alkalmazza a szokás szintjén a bemutatkozás, köszönés, kérés,

köszönetnyilvánítás megfelelő formáit.

Tartalom Az alábbi fogalomkörök

Személyi adatokCsaládtagokAz otthon, a lakásÁllatok a ház körül Házi munkákSzemélyes higiénéÉtkezésAz iskolaKözlekedés az iskolábaKöszönési formákKérdőszavak, módosítószók

Páros és csoportos kommunikációs gyakorlatokKommunikatív kapcsolat létesítése, fenntartása(köszönés, megszólítás, beszélgetés kezdeményezése, társalgás, )Tájékoztató (esemény rövid elbeszélése), vélemény , leírás szóban, magyarázat)

Információk kiemelése szóbeli közlésekbőlSzereplők, adatok kiemelése három négy mondatos összefüggő szövegből két

megadott szempont szerint Beszélgetések, szituációs játékok a szókincsbővítésnél közölt témák alkalmazásával Meghallgatott, rövid összefüggő szöveg témájának megnevezése A mindennapi érintkezés nyelvi fordulatainak alkalmazása Nonverbális kommunikáció

Illusztratív és szabályozó gesztusok

ÉrtékelésElismerő attitüd, a tanuló erőfeszítéseinek értékelése, dicséret

40


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYAz értékelés szempontja: a szókincs gazdagodása, részvétel, aktivitás a

kommunikációs A szókincs bővítése Páros és csoportos kommunikáció Információk kiemelése szóbeli közlésekből Beszélgetések A mindennapi érintkezés nyelvi fordulatainak alkalmazása A nonverbális jelzések alkalmazása.


Típus Koncentrikus

Jellemzők

Bővíthető

Általános megjegyzések: A második évfolyamon - a beszédhiba jellegétől függően - a szóbeli vagy az írásbeli szövegalkotás dominál. Szükség esetén célszerű a csoportbontás. Dadogó tanulók esetében különös gonddal szükséges tanítani az írásbeli kommunikációt. Diszlexiás tanulók ebben a témában lassabban haladhatnak. Mindkét csoport számára szükséges pedagógiai célú rehabilitációs órákat is igénybe venni az írásbeli szövegalkotás követelményeinek teljesítéséhez. A szövegalkotás téma ezen az évfolyamon is elsősorban terápiás indíttatású.

Cél A gondolatok értelmes szóbeli kifejezése Az elsajátított szókincs alkalmazása a folyamatos beszédben és írásban Tantárgyi ismeretek szöveggé formálása A beszédértés fejlesztése A kommunikációs szándék és a közlés műfajának megfeleltetése A beszédhiba korrigálása

Követelmény Legyen képes gondolatainak közlésére (három négy összefüggő, megszerkesztett

mondattal) Legyen képes meglévő szókincsének összefüggő szöveggé alakítására Legyen képes segédeszközöket (tárgyakat, képeket, gyermeklexikonokat) használni a

szövegalkotásban Tudja mondanivalóját szóban érthetően kifejezni Legyen képes legalább 5 percig koncentrálni hallott, vagy olvasott szövegre, értse meg

annak tartalmát Tudjon számot adni rajzban és szóban és írásban is a hallott/olvasott szöveg

megértéséről

Tartalom A szóbeli szövegalkotás előkészítése

Szókincs aktivizálásaFogalmak kialakítása, pontosításaMondatsémák gyakorlása - elemi mondatok - információMondatok szöveggé alakítása (Meseépítés mondatonként)

Szóbeli szövegalkotás tárgyakról, képekről adott szempontok szerint Mese alkotása tárgyakról, személyekről Szóbeli szövegalkotás a szókincsfejlesztés címszó alatt közölt témákról Szóbeli szövegalkotás szabadon választott témáról A szövegalkotás szabályai

41


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY Anyaggyűjtés adott témához könyvtárban A szöveg nyelvi megformálása Olvasott szöveg tartalmának elmondása Kulcsszavak kiemelése a szövegből Címek, alcímek megfogalmazása hallott, olvasott szövegekhez Írásbeli szövegalkotás (tárgyak leírása, személyek jellemzése, üzenet társnak,

szülőnek)

Értékelés A tanuló erőfeszítéseinek értékelése, dicséret, motiválás. Hangfelvételek készítése szóbeli szövegalkotásról egyénenként.Az értékelés szempontja: az összefüggő szöveges beszéd fejlődése, a

szövegalkotás szabályainak alkalmazása




Cél: A folyamatos , szöveghű olvasás képességének kialakítása. Az olvasásértés képességének fejlesztése. Az irodalmi ismeretek megalapozása. Az olvasási kedv fenntartása és fokozása. A fejlettségi szintnek megfelelő népköltészeti, műköltészeti alkotások olvasása. Szöveghű vers és prózamondás. A könyvtárban és a könyvekben való eligazodás.

Követelmény Ismert és gyakorolt szöveg folyamatos, pontos hangos olvasása. A némán olvasott szöveg megértésének bizonyítása rajzban, szóban. A vers és a próza megkülönböztetése. A tanult művek címének, szerzőjének és témájának megnevezése. A népmesék lényeges tartalmi és formai elemeinek felismerése. A versek ritmusának megérzése, ritmizálás. A versszak és rím felismerése. Könyvek megtalálása cím és szerző alapján.

Tartalom A fejlettségi szintnek megfelelő hosszúságú és tartalmú szépirodalmi és

ismeretterjesztő művek hangos olvasása. A szövegek megértésének bizonyítása. A szövegek tartalmához kapcsolódó feladatok megoldása. Az olvasott művek szereplőinek ismerete, lényeges cselekményi elemek,

színhely felismerése.

42


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY A szövegekben való tájékozódás, válogató olvasás. A népmesék műfaji sajátosságainak elemzése. A népköltészeti alkotások keletkezése. Műköltészeti alkotások szerzői. Irodalmi művek dramatizálása, bábozás. A könyvek keresésének gyakorlása könyvtári szabadpolcon.

ElőzményAz előző évfolyam követelményeinek teljesítése.

ÉrtékelésFolyamatos megfigyelés, fejlesztő értékelés. Az értékelés szempontjai: az olvasás technikája

a szövegértésműismeret

A hangos és néma olvasás szintjének felmérése és dokumentálása.

KapcsolatokAz Anyanyelv és irodalom műveltségterület többi tantárgyával, Informatika és Művészetek műveltségterülettel.Az iskolai nevelés / oktatás valamennyi fejlesztési területével.

Függőség - feltételekVizuális és auditív vonatkozásban ingergazdag környezet. A tanulás iránti motiváció. Az írott beszéddel kapcsolatos motiváció.

ÍRÁS 2. TÉMASzerkezet Párhuzamos


Cél Az eszközszintű írás fejlesztése. Az írástechnikai hibák kiküszöbölése. A lendületes írásmód kialakítása.

Követelmény Másolás, tollbamondás és emlékezetből írás. Esztétikus, gazdaságos íráskép. Írástechnikai és helyesírási hibák segítséggel történő javítása .

Tartalom

43


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY Az olvasmányokhoz és beszélgetések tartalmához kapcsolódó írások elkészítése

másolással, tollbamondással, emlékezetből írással.Értékelés

Folyamatos megfigyelés, fejlesztő értékelés.ANYANYELVI ISMERETEK 2. TÉMA



Cél A nyelvi fejlődési zavar okozta elmaradások pótlása, a nyelvhasználat tudatossá

tétele. A hangok és betűk kapcsolatának ismerete. A passzív és aktív szókincs bővítése szó, mondat és szöveg szinten. A nyelvhasználat fejlesztése. Szövegtani, mondattani, szótani és hangtani ismeretek tudatosítása. A helyesírás megalapozása.

Követelmény

A magyar ábécé hangjainak ismerete, a hangok felismerése szavakban. Magánhangzók és mássalhangzók időtartamának jelölése a jártasság szintjén. Mondatfajták felismerése. A szavak csoportosítása jelentésük alapján. A szavak szótagolásának és elválasztásának alkalmazása. A j hang kétféle jelölése a gyakorolt szavakban. Az írásjelek alkalmazása. Az önellenőrzés és hibajavítás szokásának megalapozása.


Tartalom A mondatfajták tartalmi elemzése. Kijelentő és kérdő mondat megnevezése, alkotása. A többi mondatfajta felismerése. A szavak alakja és jelentése. Az ábécé és betűrend. A kiejtés és a szóelemzés elvének alkalmazása. Tulajdonnevek helyesírása.

44


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY Önellenőrzés és hibajavítás

ÉrtékelésFolyamatos megfigyelés, fejlesztő értékelés. Az értékelés szempontjai: a tanult nyelvi és helyesírási ismeretek

önellenőrzés, javításA tudás dokumentálása.

3. OSZTÁLYKOMMUNIKÁCIÓKÖZNYELVI KIEJTÉS 3. TÉMA

Jellemzők

Rehabilitációs

Bővíthető

Cél A beszédhiba lényeges javulása vagy megszüntetése A helyes köznyelvi ejtés kialakítása A beszédritmus korrekciója Magán- és mássalhangzó-kapcsolatok helyes ejtése A folyamatos, természetes ritmusú spontán beszéd

Követelmény Érjen el észrevehető, objektív javulást a beszédben Legyen képes akusztikailag is differenciálni a hibás és a helyes beszédet Legyen képes a zöngés-zöngétlen ejtés akusztikus differenciálására Beszéljen helyes, természetes ritmusban folyamatosan. Tudja megkülönböztetni

kiejtésben, időtartamban a rövid és a hosszú szótagokat. Ejtse helyesen valamennyi beszédhangot, magán- és mássalhangzó-kapcsolatban is Tudjon 4-6 soros verset elmondani egyetlen alaplevegővel Legyen képes halkan, közép hangerővel és hangosan beszélni erőltetés nélkül.

Tartalom Beszédhangfejlesztés (alaphang-mellhang). Hangerő váltások. Beszédlégzés - 8-10 másodpercnyi hangadás alaplevegővel Artikuláció. Valamennyi magyar beszédhang gyakorlása. Időtartam – beszédritmus Hangkapcsolatok, mássalhangzó torlódások ejtése nyelvtörőkben, spontán beszédben

ÉrtékelésSzempontjai:




A magán- és mássalhangzó-kapcsolatok , mássalhangzó torlódások helyes ejtése

45


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY A beszéd ritmusa, a rövid és hosszú szótagok egyéni beszédtempótól függő relatív

különbsége A beszéd prozódiai elemeinek érvényesülése.

A hangsúly 3. alTéma

Típus LineárisÓraszám Rugalmas, a gyermek egyéni szükséglete szerint

Jellemzők

Rehabilitációs

Bővíthető

Általános megjegyzések: - A gyakoroltatás sorrendje: szóhangsúly, szakasz (szólam, beszédszakasz)

hangsúly, mondathangsúly

Cél A szóhangsúly kivitelezése megfelelő magassági és hangerőváltással.

Követelmény Legyen képes a szóhangsúly helyes alkalmazására Tudja a hangmagasságot könnyedén váltani beszéd közben

Tartalom A hangerő fokozása, csökkentése A hang magassági váltása Szóhangsúly Első és második szótag magassági különbsége Két- és három szótagból álló szavak szóhangsúlya Az összetett szó hangsúlya (hóember, háztető) Ikerszók hangsúlya (billeg-ballag, csillog-villog, mendemonda)

Javasolt tevékenységek és anyag Csodálkozás kifejezése hanggal, növekvő hangerővel Alkalmazkodás a társak hangerejéhez (előző gyakorlat csoporton belül, egymás után) Csodálkozás kifejezése hanggal, csökkenő hangerővel Baba altatása hangringatással, különböző magánhangzókkal egy kilégzésre Felsorolás fogalomkörök szerint (osztálytársak neve, növények, állatok, bútorok …) Szavak csoportosítása szótagszám szerint, a szavak hangoztatása, szükség szerint

utánmondással Játék gyermekkártyákkal, képes lottóval, a tárgyképek megnevezése helyes

szóhangsúllyal Ikerszók gyűjtése Összetett szavak gyűjtése

Értékelés Elismerő attitüd, a tanuló erőfeszítéseinek értékelése, dicséret

A beszéd / SZÓKINCS 3. AltémaTípus Koncentrikus

Jellemzők

46


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY Bővíthető


Ez az altéma a beszédhiba típusától függetlenül minden beszédfogyatékos tanuló oktatásában nélkülözhetetlen. A 3. évfolyamon a rehabilitációs órakeretből kiegészítésre szorul.

Cél A tanulók értelmi fejlesztése Az életkornak megfelelő átlagos szókincs megközelítése Az egyes tantárgyak szókincsének megalapozása A beszédértés fejlesztése A szó jelfunkciójának, információértékének tudatosítása Az elemi mondat fogalmának megértése.

Követelmény Értse a szó kommunikációs funkcióját Legyen képes meglévő szókincsének aktivizálására Tudja számára ismeretlen szavak jelentését önállóan kikeresni, megtudni Ismerje az információ fogalmát Tudja mondanivalóját szóban egyre hosszabban, értelmesen kifejezni Értse meg az egyszerű szóbeli közléseket, utasításokat. Tudjon kérdezni, kérdésre válaszolni Ismerje és alkalmazza a szokás szintjén a bemutatkozás, köszönés, kérés,

köszönetnyilvánítás megfelelő formáit.

Tartalom Az alábbi fogalomkörök

Személyi adatokCsaládtagok szerepe, teendőiAz otthon, a lakás, a környezetÁllatok a ház körül Házi munkák, részvétel az otthoni munkábanSzemélyes higiénéRuházat, öltözködés az évszakoknak, időjárásnak megfelelőenOsztálytársakAz iskolaKözlekedés a városbanÜzletek, áruk, árak, vásárlásKöszönési formákKérdőszavak, módosítószók

Páros és csoportos kommunikációs gyakorlatokKommunikatív kapcsolat létesítése, fenntartása(köszönés, megszólítás, beszélgetés kezdeményezése, társalgás, felköszöntés)Tájékoztató (esemény rövid elbeszélése), vélemény , leírás szóban, magyarázat,

recept, használati utasítás Információk kiemelése szóbeli közlésekből

Feladat megfogalmazása két-három mondatos meghallgatott szöveg alapjánSzereplők, adatok kiemelése három négy mondatos összefüggő szövegből két

megadott szempont szerint Beszélgetések, szituációs játékok a szókincsbővítésnél közölt témák alkalmazásával Meghallgatott, rövid összefüggő szöveg témájának megnevezése A mindennapi érintkezés nyelvi fordulatainak alkalmazása Nonverbális kommunikáció

Illusztratív és szabályozó gesztusok, szemkontaktus felvétele

47



Értékelés Elismerő attitüd, a tanuló erőfeszítéseinek értékelése, dicséretAz értékelés szempontja: a szókincs gazdagodása, részvétel, aktivitás a kommunikációs gyakorlatokban, beszédbátorság, az információk megértése, a nyelvi illemtan alkalmazása


Típus Koncentrikus

Jellemzők

Bővíthető

Általános megjegyzések: A harmadik évfolyamon – a beszédhiba jellegétől függően – továbbra is a szóbeli vagy az írásbeli szövegalkotás dominál. Szükség esetén célszerű a csoportbontás. Megkésett beszédfejlődésű tanulók esetében a szóbeli, dadogó tanulóknál pedig írásbeli az kommunikációt szükséges különös gonddal tanítani. Mindkét csoport számára szükséges pedagógiai célú rehabilitációs órákat is igénybe venni az írásbeli szövegalkotás követelményeinek teljesítéséhez. A szövegalkotás téma ezen az évfolyamon is megtartja terápiás jellegét.

Cél A gondolatok értelmes szóbeli kifejezése Az elsajátított szókincs alkalmazása a folyamatos beszédben és írásban Tantárgyi ismeretek szöveggé formálása A szóbeli és az írásbeli szövegalkotási készség közelítése Az önkontroll , a javítás igényének kialakítása a beszéddel, írással kapcsolatban A beszédértés fejlesztése A kommunikációs szándék és a közlés műfajának megfeleltetése A helyes beszéd automatizálása

Követelmény Legyen képes gondolatainak közlésére (négy-öt összefüggő, megszerkesztett

mondattal) Legyen képes meglévő szókincsének összefüggő szöveggé alakítására Legyen képes segédeszközöket (könyveket, gyermeklexikonokat, TV és

rádióműsorokat ) felhasználni az anyaggyűjtés során Tudja mondanivalóját szóban érthetően kifejezni Legyen képes legalább 8 percig koncentrálni hallott, vagy olvasott szövegre, értse meg

annak tartalmát Tudjon számot adni szóban és írásban is a hallott/olvasott szöveg megértéséről Írása legyen olvasható, rendezett

Tartalom Szóbeli szövegalkotás érzékszervi benyomások (látás, hallás, szaglás, tapintás) alapján

önállóan Szándék szóbeli megfogalmazása Véleményalkotás szóban és írásban Elbeszélés szemléletes szituációval támogatva Megtörtént esemény elbeszélése Esemény elbeszélése múlt, jelen és jövő időben Üzenet megfogalmazása – információértékének elemzése Fogalmazás

48


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYA téma – címA bevezetésA kifejtés – Ki? Hol? Mikor? időrendi sorrendbenA befejezésA szöveg javítása

Értékelés A tanuló erőfeszítéseinek értékelése, dicséret, motiválás. Hangfelvételek készítése szóbeli szövegalkotásról egyénenkéntSaját fogalmazás értő, kifejező felolvasása

Az értékelés szempontja: az összefüggő szöveges beszéd fejlődése, a szövegalkotás szabályainak alkalmazása




Cél A kifejező, szöveghű olvasási képesség fejlesztése. A szövegmegértés képességének továbbfejlesztése. Szövegelemző műveletek továbbfejlesztése. Az önálló ismeretszerzés megalapozása. Irodalmi ismeretek megszerzése. Az olvasási kedv fenntartása és fokozása. Tanulást segítő kézikönyvek használatának megtanítása. Memoriterek megtanulása.

Követelmény

Ismert és gyakorolt szöveg folyamatos, pontos hangos olvasása. A némán olvasott szöveg megértésének bizonyítása. A vers és a próza megkülönböztetése. A tanult művek címének, szerzőjének és témájának megnevezése. Műfai jellemzők felismerése /szépirodalom, ismeretterjesztő írás, mese,

elbeszélés, vers, próza/. Népköltészeti műfajok ismerete: népdal, monda. A népmesék lényeges tartalmi és formai elemeinek felismerése. A versek ritmusának megérzése, ritmizálás. A versszak és rím felismerése. Könyvek megtalálása cím és szerző alapján.

Tartalom Fejlettségi szintnek megfelelő szövegek olvasása hangosan és némán, a

szövegértés bizonyítása. Szövegek tagolása különböző szempontok alapján.

49


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY Lényegkiemelés. Vázlatírás gyakorlása. Népmesei alkotások és a valóság. Népköltészet és műköltészet közötti különbség. A tanult irodalmi művek közül memoriterek előadása. Irodalmi művek dramatizálása, bábozás. Történelmi mondák. Értelmező, szinonima és a helyesírási szótár használatának gyakorlása. Könyvek főbb adatai: szerző, cím, kiadó.


ÉrtékelésFolyamatos megfigyelés, fejlesztő értékelés. Az értékelés szempontjai: az olvasás technikája

a szövegértésműismeretíráskép

A hangos és néma olvasás , írástechnika és helyesírás szintjének felmérése és dokumentálása.

KapcsolatokAz iskolai nevelés / oktatás valamennyi fejlesztési területével.

Függőség – feltételekVizuális és auditív vonatkozásban ingergazdag környezet. A tanulás iránti motiváció. Az írott beszéddel kapcsolatos motiváció.


Jellemzők BővíthetőRehabilitációs

FejlesztőCél

Az eszközszintű íráshasználat fejlesztése, az egyéni írásstílus megalapozása.

Követelmény Másolás, tollbamondás és emlékezetből írás. Esztétikus, gazdaságos íráskép. Írástechnikai és helyesírási hibák segítséggel történő javítása

50



Tartalom Egyéni íráskép kialakítása. Szavak mondatok másolással, tollbamondással, emlékezetből írással.


ÉrtékelésFolyamatos megfigyelés, fejlesztő értékelés. Az értékelés szempontjai: írásképAz írástechnika és helyesírás szintjének felmérése és dokumentálása.

Függőség – feltételekVizuális és auditív vonatkozásban ingergazdag környezet. A tanulás iránti motiváció. Az írott beszéddel kapcsolatos motiváció.




Cél: A tudatos nyelvhasználat érdekében grammatikai jellegű ismeretrendszer

kiépítése. A nyelvhasználati képesség fejlesztése. Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek alkalmazásának kiépítése.

Követelmény Az egyszerű mondatfajták felismerése. A mondatok helyesírása. A főnév, melléknév, számnév és ige felismerése és megnevezése. A tanult helyesírási szabályok alkalmazása.

Tartalom Szó- és mondattani ismeretek. A szavak jelentése. A főnév fogalma és fajtái. Tulajdonnevek. A melléknév és fokozása. A számnév és fajtái.

51


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY Az ige, igekötők. A tanult nyelvtani fogalmakkal kapcsolatos helyesírási tudnivalók és

alkalmazások.

Előzmény

Az előző évfolyam követelményeinek teljesítése.

ÉrtékelésFolyamatos megfigyelés, fejlesztő értékelés. Az értékelés szempontjai: szófajok felismerése, megnevezése

helyesírásA nyelvtani és helyesírási tudás felmérései és dokumentálása.

4. OSZTÁLYKOMMUNIKÁCIÓKÖZNYELVI KIEJTÉS 4. TÉMA

Jellemzők

BővíthetőA hangsúly, hanglejtés, váltások átfedésekkel, többfunkciós gyakorlatokban taníthatók.

Cél A beszédhiba lényeges javulása vagy megszüntetése A helyes köznyelvi ejtés kialakítása A beszédritmus korrekciója Magán- és mássalhangzó-kapcsolatok helyes ejtése A folyamatos, természetes ritmusú összefüggő beszéd

Követelmény Érjen el észrevehető, objektív javulást a beszédben Legyen képes akusztikailag is differenciálni a hibás és a helyes beszédet Legyen képes a zöngés-zöngétlen ejtés akusztikus differenciálására Beszéljen helyes, természetes ritmusban folyamatosan. Tudja megkülönböztetni

kiejtésben, időtartamban a rövid és a hosszú szótagokat. Ejtse helyesen valamennyi beszédhangot, magán- és mássalhangzó-kapcsolatban is Tudjon 4-6 soros verset elmondani egyetlen alaplevegővel Legyen képes mondanivalóját szakaszokra tagolni, a szakaszhangsúlyt megoldani Legyen képes halkan, közép hangerővel és hangosan beszélni erőltetés nélkül Legyen képes hangmagassági váltásokra és hangszínváltásokra Tudja a beszéd tempóját a mondanivalóhoz igazítani Alkalmazza a szünet különböző változatait.

Tartalom Beszédhangfejlesztés (alaphang-mellhang). Hangerő váltások. Beszédlégzés - 10 másodpercnyi hangadás alaplevegővel Artikuláció. Valamennyi magyar beszédhang gyakorlása. Időtartam - beszédritmus. Hangsúlygyakorlatok. A kijelentés és a kérdés hanglejtése Hangkapcsolatok, mássalhangzó torlódások ejtése nyelvtörőkben, spontán beszédben A hangmagasság váltása

52


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY A beszédtempó változtatása A szünet. A szünettartás. Belégzés és a szünet viszonya.

ÉrtékelésSzempontjai:




A magán- és mássalhangzó-kapcsolatok , mássalhangzó torlódások helyes ejtése

A beszéd ritmusa, a rövid és hosszú szótagok egyéni beszédtempótól függő relatív különbségeA beszéd prozódiai elemeinek érvényesülése (hangsúly, hanglejtés, hangerő, hangmagasság, hangszín).

BESZÉDRITMUS 4. altéma

Típus LineárisÓraszám Rugalmas, a gyermek egyéni szükségletétől függő

Jellemzők Rehabilitációs Bővíthető Általános megjegyzések

- A beszédritmus terápiája a negyedik évfolyamon komplex gyakorlatokból áll.

Cél Helyes beszédritmus a folyamatos beszédben

Követelmény Legyen képes betartani egyre összetettebb szövegek egyenletes és/vagy váltakozó

ritmusát Legyen képes ritmusváltásra Alkalmazza a helyes beszédritmust a tanult és a spontán közlésekben.

Tartalom A szótagok hosszúságának differenciálása, jelölése

nagyon rövid

rövid félhosszú

hosszú

nagyon hosszú =

53



Beszédritmus dallam-kapcsolással Tempó és ritmus összhangja „Sven Smith”- ritmizálás, hang-kommunikáció Túlritmizálás egyenletes ritmusú verses szövegekkel Túlritmizálás változó ritmusú verses szövegekkel Versmondás átlagos tempóban a ritmus érzékeltetésével A spontán beszéd természetes ritmusa

Javasolt tevékenység és anyag Szabályos és szabálytalan váltakozású ritmus Verses szövegek ritmizálása (Az évfolyamon tanult memoriterek) Egy választott vers önálló ritmizálása Ismeretlen szöveg ritmusának bejelölése önállóan Verses szövegek olvasása Spontán beszédgyakorlatok

Értékelés A gyermek önmagához mért fejlődése A hangadás ritmikussága A helyes ritmus hatása a versmondásra A beszédritmus kifejezettsége a spontán beszédben

Feltételek A főmodulban leírtak szerint + Svéd gyermekversek

A hangsúly 4. alTéma

Típus LineárisÓraszám Rugalmas, az osztály és a tanuló egyéni szükséglete szerint

Jellemzők

Bővíthető

Általános megjegyzések: - A gyakoroltatás sorrendje: szóhangsúly, szakasz (szólam, beszédszakasz) hangsúly, mondathangsúly

Cél

A szóhangsúly, a szakasz- és a mondathangsúly kivitelezése megfelelő magassági és hangerőváltással.

Követelmény Tudja préselés nélkül fokozni és csökkenteni hangerejét Legyen képes egyetlen kilégzéssel négy-öt megszakítás nélküli hangringatásra azonos

magánhangzóval (normál és magasabb kezdéssel) Legyen képes egyetlen kilégzéssel három-négy megszakítás nélküli hangringatásra

különböző magánhangzókkal (normál és magasabb kezdéssel) Legyen képes a hangringatás magasságbeli különbségét produkálni szavakban erőltetés

nélkül (magas kezdéssel)

Tartalom A hangerő fokozása, csökkentése A hang magassági váltása

54


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY Javasolt tevékenységek és anyag Hangringató gyakorlatok magassági és hangerő váltással Felsorolás fogalomkörök szerint (osztálytársak neve, növények, állatok, bútorok ...) Szavak csoportosítása szótagszám szerint, a szavak hangoztatása, szükség szerint

utánmondással Játék gyermekkártyákkal, képes lottóval, a tárgyképek megnevezése helyes

szóhangsúllyal Ikerszók gyűjtése Összetett szavak gyűjtése Szószerkezetek hangsúlya Tipikus szószerkezetek Felsorolás

Felsorolás fogalomkörök szerint, megadott szempontok alapján szókapcsolattá kiegészítve

osztálytársak családi és keresztneve (Nagy István)

növények, virágok (jelzőkkel: színes szalag)

állatok (jellemző tulajdonságokkal (ravasz róka)

bútorok anyaguk, alakjuk szerint (üvegasztal, alacsony szék)

Szólamok hangoztatásaEgyszerű szólamok

Jó reggelt. Hogy vagy?

Állandó szókapcsolatokFogadást kötöttek Beszédet mondott Állja a sarat

Egyszólamú szólások

Párosával jár a baj

Értékelés Elismerő attitűd, a tanuló erőfeszítéseinek értékelése, dicséret. Javítás mintaadással

A hanglejtés 4. altéma

Típus LineárisÓraszám Rugalmas, az osztály és a tanuló egyéni szükséglete szerint

Jellemzők

Bővíthető


- A mondatfonetikai eszközök közül a hanglejtés önálló modulként szerepel. került sorra. A hangsúly téma technikai alapozása és kivitelezése során általában kialakul a helyes hanglejtés is. A szóhangsúlyok ereszkedő dallamíve, az egyszerű mondatok, a szövegek gyakorlása, helyes hangsúlyozása abban is segítségére volt a tanulónak, hogy a főhangsúlyos kiemelések után természetes könnyedséggel érkezzenek az alaphang magassági szintjére. A modul elsősorban abban segít, hogy a helyes hanglejtés tudatossá váljék. - A hangerő-és hangmagassági technikai megoldásokat a továbbiakban is szükség szerint célszerű ismételni.

Cél A hangsúly és a hanglejtés összefüggésének megértetése A helyes hanglejtésre szoktatás

55


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY A kijelentés és a kérdés legfontosabb hanglejtés-változatainak megismertetése

Követelmény

Értse a hangsúly és a hanglejtés összefüggését Tudja a mondat belső hangsúlyos szakaszait hanglejtéssel érzékeltetni Legyen képes hanglejtésével a tartalomhoz való viszonyát érzékeltetni Olvasson folyamatosan, helyes, kifejező hangsúlyozással és hanglejtéssel

Tartalom A hanglejtés (a beszéddallam) fogalma A magyar hanglejtés általános enyhén ereszkedő jellegének megfigyelése A hanglejtés szerepe Az egyszerű közlés hanglejtése A közbevetés hanglejtése A kérdés hanglejtése

Kérdő névmás a mondatban (kiegészítendő kérdés) -e kérdőszócska a mondatban Az eldöntendő kérdés

A valódi érdeklődés beszédtechnikai kritériumai Hanglejtés befejezetlen közlések esetén Az enyhén, fokozatosan emelkedő hanglejtés technikája Hanglejtés befejezett közlések esetén A mondatvégi lezárás technikája Lezárás összefüggő szöveg végén Javasolt tevékenységek, anyag A tartalom variációinak megfelelő kijelentő és kérdő mondatok utánmondása Szövegelemzés Szövegek „meghangosítása” (olvasás, memoriter) Egy kijelentés kérdésvariációinak gyakorlása, feljegyzése Mondat megszólaltatása kijelentő és kérdő hanglejtéssel Érzelmek kifejezése (kíváncsiság, őszinte érdeklődés, felületes érdeklődés, együttérzés,

agresszív hozzáállás, szemrehányás, parancs, kérés, könyörgés, türelmetlenség, gúny) Mese kifejező felolvasása Párbeszéd Szituációs játék Dramatizálás

Értékelés Elismerő attitűd, a tanuló erőfeszítéseinek értékelése, dicséretAz értékelés szempontja: mennyire kifejező a hanglejtés? Mennyire épült be automatikusan a tanuló beszédébe?

A beszédfolyamat váltásai 4. altéma

Típus LineárisÓraszám Rugalmas, az osztály és a tanulók egyéni szükséglete szerint

Jellemzők

Bővíthető


A téma a legszorosabb kapcsolatban van a hangsúllyal és a hanglejtésről tanultakkal. Csak már elsajátított készségek birtokában képes a tanuló a beszédfolyamatban a gördülékeny, kifejező váltásokra . A követelmény nem vonatkozik az olvasásra.

56


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYCél

A beszéd modulációinak alkalmazása

Követelmény Értse a váltások kommunikációs funkcióját Legyen képes a magassági és a hangerő váltásokra Tudjon hangszínt váltani beszéd közben Ismerje a tempó- és a ritmusváltás technikáját Alkalmazza a szüneteket, tudjon tagolni és tömbösíteni szövegeket.

Tartalom A magassági váltás A hangerő váltás A hangszín váltása Tempóváltás Ritmusváltás A szünet Az írásjelek átértékelése

Javasolt tevékenységek és anyag A különböző váltások megfigyelése irányított szempontok szerint Adott szövegrész (kérdések, mondatok) elmondása érzelmek tudatos kifejezésével

(kíváncsiság, őszinte érdeklődés, felületes érdeklődés, együttérzés, agresszív hozzáállás, szemrehányás, parancs, kérés, könyörgés, türelmetlenség, gúny)

Mese kifejező felolvasása (szünetek és tempó illetve ritmusváltás) Párbeszéd (ritmusváltásokkal) Szituációs játék (minden tanult eszköz) Dramatizálás (a beszédstílus átalakítása a szerepnek megfelelően)

Értékelés Elismerő attitűd, a tanuló erőfeszítéseinek értékelése, dicséretAz értékelés szempontja: mennyire kifejezettek a váltások, milyen gazdag a beszédtechnikai, nyelvi eszköztár

a Beszéd / SZÓKINCS 4. AltémaTípus Koncentrikus

Jellemzők

Bővíthető

Általános megjegyzések: Ez az altéma a beszédhiba típusától függetlenül minden beszédfogyatékos tanuló oktatásában nélkülözhetetlen. A rehabilitációs órakeretből kiegészítésre szorul.

Cél A tanulók értelmi fejlesztése Az életkornak megfelelő átlagos szókincs megközelítése Az egyes tantárgyak szókincsének megalapozása A beszédértés fejlesztése A szó jelfunkciójának, információértékének tudatosítása Az elemi mondat fogalmának megértése. A kommunikációs szándék felismertetése, tudatosítása

57


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYKövetelmény

Értse a beszéd kommunikációs funkcióját Legyen képes meglévő szókincsének aktivizálására, önálló bővítésére Tudja számára ismeretlen szavak jelentését önállóan kikeresni Ismerje az információ fogalmát Értse meg a hozzá intézett szóbeli közléseket, utasításokat Tudjon kérdezni, kérdésre válaszolni Ismerje és alkalmazza a szokás szintjén a bemutatkozás, köszönés, kérés,

köszönetnyilvánítás megfelelő kifejezésformáit

Tartalom Szókincsfejlesztés az alábbi fogalomkörök szerint

Családtagok jellemző tulajdonságaiÜnnepekKöznapi szituációk otthon, megoldásukA tanulásSzemélyes higiénéRuházat, öltözködés, méretek, adatok, vásárlásBalesetUtazás, viselkedés a járművekenSzolgáltatások igénybevételeKöszönési, társalgási formulák A lakóhely. Kulturális és sportlétesítmények.

Páros és csoportos kommunikációs gyakorlatokKommunikatív kapcsolat létesítése, fenntartása(köszönés, megszólítás, beszélgetés kezdeményezése, társalgás, felköszöntés,

vicc)Tájékoztató (esemény rövid elbeszélése), vélemény , leírás szóban, magyarázat,

recept, használati utasítás, kritika, hír) Információk kiemelése szóbeli közlésekből

Feladat megfogalmazása három-négy mondatos meghallgatott szöveg alapjánSzereplők, adatok kiemelése öt-hat mondatos összefüggő szövegből két megadott

szempont szerintHallott szövegből lényegkiemelés, a szöveg tömörítése

Beszélgetések, szituációs játékok a szókincsbővítésnél közölt témák alkalmazásával, dramatizálás is

A mindennapi társas érintkezés nyelvi fordulatainak alkalmazása Nonverbális kommunikáció

Illusztratív és szabályozó gesztusok, szemkontaktus felvétele, adaptáló jelzések

A nonverbális kommunikáció kódjainak gyakorlása (mimikai kommunikáció, tekintet, akciós jelzések, vokális jelzések dekódolása)

Értékelés Elismerő attitűd, a tanuló erőfeszítéseinek értékelése, dicséretAz értékelés szempontja: a szókincs gazdagodása, részvétel, aktivitás a kommunikációs gyakorlatokban, beszédbátorság, az információk megértése, a nyelvi illemtan alkalmazása


Típus Koncentrikus

Jellemzők

Bővíthető

58


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY Általános megjegyzések: A negyedik évfolyamon a szóbeli és az írásbeli

szövegalkotásnak egyensúlyba kell kerülniük. Megkésett beszédfejlődésű tanulók esetében a szóbeli, dadogó tanulóknál azonban az írásbeli kommunikációt továbbra is különös gonddal szükséges tanítani. Mindkét csoport számára pedagógiai célú rehabilitációs órákat is igénybe kell venni az írásbeli szövegalkotás követelményeinek teljesítéséhez

Cél Gondolatok értelmes és érthető szóbeli közlése összefüggő mondatokkal. közlése Egy oldal terjedelmű írásbeli fogalmazás írása önállóan, levél formában A cím és a mondanivaló összhangjának betartása A szöveg bekezdésekre tagolása, a témában továbblépés beszédtechnikai megvalósítása A hibák javítása tanári segítséggel. A beszédértés lényeges javulása A kommunikációs szándék és a közlés műfajának megfeleltetése A beszédhiba korrigálása

Követelmény Legyen képes összefoglalni rövid olvasmányok tartalmát néhány értelmes, összefüggő

mondattal Tudjon adott témáról 6-8 értelmes, összefüggő mondatot írni olvasható formában. Legyen képes alkalmazni a tanult helyesírási normákat Legyen képes segédeszközöket használni a szövegalkotáshoz Legyen képes legalább 10 percig folyamatosan koncentrálni hallott, vagy olvasott

szövegre Tudjon számot adni szóban és írásban is a szöveg megértéséről Szóbeli közléseivel párhuzamosan alkalmazzon metakommunikációt A beszédhiba megszűnése vagy lényeges javulása

Tartalom Szándék szóbeli megfogalmazása (kérdezés, érdeklődés, felszólítás, meghívás) Közlés. Ismerkedés tájékoztató szövegekkel ( használati utasítás, reklám, recept) A hír. A hírérték. Véleménykifejtés szóban és írásban. Elemzés, értékelés. Ellentétes szempontok, hatások számbavétele Vita adott témáról. Érvelés, bizonyítás, cáfolat. Esemény elbeszélése múlt, jelen és jövő időben Üzenet megfogalmazása - információértékének elemzése Hirdetés megfogalmazása Fogalmazás

A téma - címA bevezetésA kifejtés - időrendi sorrend.A befejezésA szöveg javítása

Levél írása Naplófeljegyzések az osztályban történtekről Nyelvi illemtan

Értékelés A tanuló erőfeszítéseinek értékelése, dicséret, motiválás. Hangfelvételek készítése szóbeli szövegalkotásról egyénenként és az írásbeli munkák dokumentálásaSaját fogalmazás értő, kifejező felolvasásaAz értékelés szempontja: az összefüggő szöveges beszéd fejlődése, a szövegalkotás szabályainak alkalmazása

59



OLVASÁS, SZÖVEGÉRTÉS, 4. TÉMA



Cél A kifejező, szöveghű olvasási képesség fejlesztése. A szövegmegértés képességének továbbfejlesztése. Szövegelemző műveletek továbbfejlesztése. Az önálló ismeretszerzés megalapozása. Irodalmi ismeretek megszerzése. Az olvasási kedv fenntartása és fokozása. Olvasóvá nevelés. Tanulást segítő kézikönyvek önálló használata. A rendszeres könyvtárlátogatás szokásának kialakítása.

Követelmény

Ismert és gyakorolt szöveg folyamatos, pontos hangos olvasása. A némán olvasott szöveg megértésének bizonyítása. A szövegek önálló tagolása. Lényeges összefüggések felismerése. Népköltészeti és műköltészeti alkotások megkülönböztetése. Monda, mese, elbeszélés, ifjúsági regény megkülönböztetése. Irodalom elméleti fogalmak: megszemélyesítés, hasonlat, fokozás. Memoriterek. Rendszeres könyvtárlátogatás. Életkori sajátosságoknak megfelelő ismeretterjesztő, szépirodalmi művek,

gyermekújságok rendszeres olvasása.

Tartalom

A kifejező , folyamatos hangos és a pontos néma olvasás gyakorlása különféle szövegeken /szépirodalmi, ismeretterjesztő stb./.

Szövegfeldolgozások adott szempontok alapján. Vázlatkészítés. Az olvasott művek műfaji, szerkezeti és formai jegyeinek megfigyelése. Házi olvasmányok. A tanulást segítő kiadványok rendszeres használata.

Értékelés

60


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYFolyamatos megfigyelés, fejlesztő értékelés. Az értékelés szempontjai: az olvasás technikája

a szövegértésműismeret

A hangos és néma olvasás szintjének felmérése és dokumentálása.




Cél Eszközszintű íráshasználat.

Követelmény

Vázlatkészítés. Az írás önálló használata gondolataik kifejezésére, feladatok megoldása közben.

Tartalom

Vázlat készítése Írásbeli feladatok megoldása, javításuk.

ÉrtékelésFolyamatos megfigyelés, fejlesztő értékelés. Az értékelés szempontjai: írásképAz írástechnika és helyesírás szintjének felmérése és dokumentálása.




61




Cél A nyelvhasználati képesség fejlesztése. Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek alkalmazásának kiépítése. Helyesírási alapelvek alkalmazása.

Követelmény A mondatfajták biztonsággal történő felismerése. A mondatok helyesírása. A szó - és szótani ismeretekkel kapcsolatos helyesírási szabályok alkalmazása. Számok írása, keltezés. A "ly"-os szavak írásának biztos tudása

Tartalom Az ige. Az igeidők. Az igék helyesírása. A melléknév és a számnevek helyesírása. A keltezés írása. Az igenevek. A névelők és névutók. A névmások A j hang kétféle jelölésének gyakorlása. Helyesírási szabályok gyakorlása.


ÉrtékelésFolyamatos megfigyelés, fejlesztő értékelés. Az értékelés szempontjai: szófajok felismerése, megnevezése

helyesírásA nyelvtani és helyesírási tudás felmérései és dokumentálása.

KapcsolatokAz iskolai nevelés / oktatás valamennyi fejlesztési területével.


62



Matematika 1-4.tanterv

Hozzáfûzött megjegyzések

Megjegyzés

Az adaptálás során végzett változtatások a helyi sajátosságból adódnak. Az iskola beszédfogyatékos tanulókat nevel és oktat. A tanulók jelentős körénél a nehezített írás és olvasás tanulás mellett jelentkezik a részképességek gyengesége miatt a matematika tanulásának zavara. Ezért, noha a tartalmakat és a követelmények megegyeznek a többségi általános iskolával (ez fontos az integráció miatt is), speciális módszereket alkalmazunk, és a matematika oktatás tarápiás hangsúlyt is kap.

A gyermekcsoport jellemzõibõl adódó specális fejlesztési területeket a fõmodul tartalmazza, ezek vonatkoznak mind a négy évfolyamra, és az összes témát átszövik alkalmazkodva az adott szinthez.

Figyelembe kell venni ezeknél a gyermekeknél: a szupramodális érzékelési folyamat zavarait, a mozgás /nagy- és finommotorika, beszédmozgás/ korrdinációjának zavarait, a nehezen kialakuló laterális dominanciát, a figyelem zavarait (rövid idejû, alacsony megosztottságú, fáradékony), az emlékezet zavarait /rövidtávú, verbális, vizuális, szimultán, szeriális/, a gondolkodásban adódó nehézségeket /fogalmak kialakulása, szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, absztrachálás folyamata, analízis-szintézis gondolati mûvelete/, a beszéd- és nyelv fejlõdési zavarait /szókincs, grammatikai struktúra, fogalmak megnevezése és értelmezése, beszédmegértés/, a tájékozódás zavarát /térben, síkban, idõben/.

Speciális fejlesztési területek: A fejlesztésnek az egyéni képességeken kell alapulnia, lehetõvé téve az egyéni differenciálást /szükség esetén a rehabilitációs óra terhére egyéni foglalkozással egészíthetõ ki/. Állandó feladatként jelentkezik az addig elsajátított ismeretek, jártasságok, készségek állandó gyakorlása, illetve az új ismeretekbe való beépítése. Fontos teendõ az absztrachálás folyamatának segítése, a cselekvésben végrehajtott mûveletek interiorizálása. Saját testen, térben, síkban - tárgyakkal, modellekkel, cselekedtetés közben, késõbb rajzban, majd végül cselekedtetés nélkül történjen a matematikai fogalmak elsajátításának, absztrachálásának folyamata. Fontos a multimodális ingerközvetítés az agynak, hogy az interszenzoriális vagy intermodális összefüggés- és képzettársítás folyamatát erõsítsük.

Ajánlás A logopédiai osztályok számáraSzerkezet: soros -Jelleg: közismereti Óraszám Évfolyam 1. 2. 3. 4.

heti óraszám 5 (4 kötelező, +1 nem kötelező)

5 (4 kötelező, +1 nem kötelező)



évi óraszám 185 (148 + 37) 185 (148 + 37) 185 (148 + 37) 148 (111 + 37)

Összesen: 703 (555 + 148)

63


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYAlapelvek, célok

A matematika tanítás célja, hogy megfelelő orientáló, nevelő és irányító funkciók ellátásával egységes és összefüggő képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről, mint sajátos megismerési tevékenységről. Ez a műveltségi terület a matematika különböző témaköreinek szerves összeépülésével tárja fel a matematika és matematikai gondolkodás világát.

A matematikai nevelés célja az általános iskola kezdő szakaszán a kulcskompetenciáknak megfelelően azon képességek fejlesztése, melyek segítségével a tanulók felkészülnek az önálló ismeretszerzésre. Ennek elérésére életkoruknak megfelelő, tapasztalaton nyugvó megismerési módszereket sajátítanak el. Tapasztalatgyűjtés keretében foglalkozunk: az alapvető matematikai képességek kialakításával, a gondolkodás fejlesztésével, a helyes tanulási szokások kiépítésével, az ismeretszerzés során alkalmazott önállóság mértékének fokozásával, a matematika tanulása iránti érdeklődés felkeltésével, a pozitív attitűd alapozásával, az életkornak megfelelő matematikai szaknyelv elsajátításával.

A matematika tanulásának alapja a tapasztalatszerzésből kiinduló induktív megismerés. Ennek keretében kerül sor a megfigyelés irányítására, a spontán megfigyelésből a tudatos, célirányos megfigyelésre való felkészülésre, az észrevételek megfogalmazására, rendezésére, értelmezésére és lejegyzésére, valamint a szerzett tapasztalatok más tanulási helyzetekben való alkalmazására.

A matematika tanulása alapozó jellegű. A nevelési - oktatási feladatok sorában a képességfejlesztésnek kiemelt szerepet szánunk.

Az ismeretnyújtás a képességek gazdag tárházának fejlesztése közben, a kisiskolás korosztály fejlődési ütemének figyelembe vételével történik.

A fejlesztési feladatok, kompetenciák:1. Tájékozódás:

Tájékozódás a térben:- Tájékozódás nagytesti mozgásokkal- Mozgási memóia fejlesztése- Tájékozódást segítő viszonyok megismerése- Tájékozódás a síkban és a síkon ábrázolt térben- Tájékozódás a tanuló saját testi dominanciája szerint

Tájékozódás az időben- A múlt a jelen és a jövő megértése az adott pillanatban, és mint folyamatosan változó

fogalmak- Időtartam mérése egyenletes mozgással, hanggal, szabályos egységgel

Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban:- Tárgyak, személyek, jelenségek, alakzatok összehasonlítása mennyiségi tulajdonságaik

szerint- Mennyiségi jellemzők kifejezése számokkal, a számok értelmezése a valóság

mennyiségeivel.- Egyszerűbb mennyiségi következtetések.

2. Megismerés:Tapasztalatszerzés

- Finommotoros mozgáskoordinációkra alapozva különböző eszközök használatával- Statikus helyzetek, képek, tárgyak megfigyelése, összképben való felismerése,

összehasonlítása, osztályozása rendszerezése

64


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY- Tárgyak tulajdonságának analizálása, szintetizálása az érzékszervek tudatos

működtetésével. - Az akaratlagos és a megosztott figyelem fejlesztése - Modellezés, matematizálás- Adatok jegyzése, értelmezése, ábrázolása, szavakban megfogalmazott történetről

matematikai szöveg alkotása.- Matematikai jelek értése

2.2. Képzelet - Matematikai fogalmak, relációk példáinak elképzelése, ilyenek keresése, alkotása.- Elmondott, elolvasott történet elépzelése, matematikai lejegyzése- Matematikai szimbólumok, számok, műveletek alapján történések elképzelése- Produktív képzelet fejlesztése- Képzeletben történő mozgatás elképzelése- Probléma megoldásának elképzelése, megfogalmazása, a probléma megoldásának

véghezvitele.

2.3 Emlékezés- Motoros emlékezet fejlesztése- Képi emlékezet fejlesztése- Történetekre való emlékezet fejlesztése- Munkamemória fejlesztése- Ismeretek tudatos memorizálása, algoritmusok adott helyzetben töürténő előhívása

2.4 Gondolkodás- algoritmikus gondolkodás fejlesztése- konvergens és divergens gondolkodás fejlesztése- kreatív gondolkodás fejlesztése- metagondolkodás alakítása- vizuális, térbeli gondolkodás fejlesztése- kritikai gondolkodás fejlesztése- problémamegoldó gondolkodás fejlesztése

3. Ismeretek alkalmazása- tanult és új ismeretek alkalmazása, felhasználása az ismeretszerzés szituációjával

analóg helyzetben- ismeretek alkalmazása új helyzetekben, újabb ismeretek megszerzésében

4. Problémakezelés és megoldás- problémák felismerésének képessége- a megoldáshoz vezető leghatékonyabb út kiválasztása- tervezés, sejtés megfogalmazása matematikai modelleken keresztül- probléma megoldásának képessége- az eredmény vonatkoztatásának képessége az eredeti problémára

5. Alkotás, kreativitás- az öntevékeny alkotás képességének a kialakítása, állítások kérdések megfogalmazása

képről; saját gondolatok megfogalmazásának a képessége- alkotások adott feltételeknek megfelelően- elnevezések, jelölések, szimbólumok alkotása- számrendszerek alkotása, gondolkodás számrendszerekben- sorozatok alkotása- modell alkotása az adott helyzet megértéséhez, probléma megoldásához- gondolatmenetek kiépítése, a kidolgozás megalkotása

65


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY6. Akarati, érzelmi, önfejlesztő képességek és együttéléssel kapcsolatos értékek

Kommunikáció- Nyelvhasználat előtti kommunikáció manipulatív úton- Elnevezések értése, kezelése, alkalmazása

Együttműködés- Különböző munkaszervezési formákon keresztül az együttműködés, egymásra figyelés,

az egyéni felelősség vállalás képességének a kialakítása- Vitakészség, kifejezőképesség fejlesztése- Projektben való együttműködés képességének a kialakítása

Motiváltság- A belső motiváltság kialakítása- A matematika érttékeinek, eredményeinek megismerésére való igény kialakítása- A matematikai módszerek, eszközök megismerésének az igénye

Önismeret, önértékelés, reflektálás, önszabályozás- Saját értékek, korlátok ismerete- Saját részképességek, gondolkodási tevékenységek felismerése, tudatosítása- Önértékelés, önellenőrzés képességének kialakítása- Önmotiválás, önszabályozás képessége

Alapvető fontosságú, hogy nem mennyiségi, hanem minőségi fejlesztésAlapvető fontosságú, hogy nem mennyiségi, hanem minőségi fejlesztés történjen, tehát a tanulók tempójának megfelelően haladjunk, ne a többre, hanemtörténjen, tehát a tanulók tempójának megfelelően haladjunk, ne a többre, hanem

az alaposabbra helyezzük a hangsúlyt.az alaposabbra helyezzük a hangsúlyt.

A matematika tanítása kettős célrendszerre épül. Egyrészt a kognitív képességek fejlesztésére szolgál, és lehetőséget teremt a gondolkodási módszerek alkalmazására. Másrészt a tanulási szokások kiépülését segíti, rendszerességre, tudatosságra, a megismerési módszerek önálló alkalmazására nevel. Az önellenőrzés képességének fejlesztésével további felfedezésre, kutatásra ösztönöz. A matematikai képességek kiépítését és folyamatos fejlesztését az iskolai kezdő szakasz alapvető feladatának tekintjük. A fejlesztés eredményeként azt várjuk, hogy a tanulók a megismerési módszerekben gazdagodva, a matematika és a matematikatanulás iránt pozitív beállítódással, érdeklődéssel, a továbbhaladáshoz szükséges ismeretek birtokában folytathassák tanulmányaikat.

Fejlesztési követelmények

66


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYSzerezzen tapasztalatot a környező világ tárgyainak, jelenségeinek megismerésében. Megfigyeléseit közölje, igazolja tárgyi tevékenységgel, értelmezze, rögzítse, rajzzal, írásban. A képzelet és fantázia segítségével képes legyen ábrázolt, elmondott, olvasott történést megjeleníteni és azokról matematikai összefüggéseket leolvasni, majd ennek analógiájára önállóan is összefüggéseket alkotni, megfogalmazni, kifejezni.Motorikus, képi és történésre utaló emlékezetét alkalmazza az adatok és azok összefüggéseinek együttes felidézésében, ismeretek memorizálásában, tanult algoritmusok alkalmazásában.A matematikai gondolkodás fejlesztése a gondolkodási műveletek (összehasonlítás, azonosítás, következtetés, megkülönböztetés, osztályozás, rendezés, megítélés, döntés) rendszeres és tudatos alkalmazásával, gyakorlásával folyik. A matematika tanulása során használja fel a gondolkodási műveleteket az ismeretek szerzésére, megőrzésére, alkalmazására. Értse az alapvető ismeretek köréből származó szaknyelvi kifejezéseket, pl.: műveletek, mértékegységek, geometriai tulajdonságok). Képes legyen az önálló gondolkodás elemi szintű gyakorlására.Szerezzen biztonságot a mennyiségi viszonyok értelmezésében a tízes számrendszeren belül. Alkalmazza a tanult algoritmusokat az ismeretek elsajátításában. Legyen tapasztalata az alá- és fölérendeltségi viszony, a mellérendeltség fogalmának alapvető értelmezésében.Önállóan használja a matematika tanulásához szükséges elemi eszközkészletet, életkorának megfelelő könyveket, ismerethordozókat, egyszerű számológépeket, alkalmazza azokat a problémamegoldásokban, gyakorlati életben, más tantárgyak keretében.Legyen jártas a matematikai problémák felismerésében, matematikai modellek alkalmazásában, többféle megoldási mód keresésében, a problémák megoldásában. Képes legyen matematikai problémák önálló megfogalmazására (szöveges feladatok, kérdések). Hozzon létre geometriai alakzatokat másolással, adott feltételek szerint.Vegyen részt öntevékenyen az alkotó képességet és kreativitást fejlesztő tevékenységekben

Az elsajátított matematikai fogalmak alkalmazása

A matematikai szemlélet fejlesztéseA logopédiai osztályok az első 4 évfolyamán a matematikai fogalmak elsajátításának alapozása történik. Gyakorlati tevékenységre, konkrét tapasztalatszerzésre épül. A számfogalom és műveletfogalom építése, a számolási készség fejlesztése az alapműveletek körében az életkornak megfelelő mélységben, fokozatosan bővülő számkörben folyik.A mennyiségek közötti kapcsolatok felfedezése, a változások, összefüggések megfigyelése tárgyi tevékenység során történik. A tapasztalatok megfogalmazásával a szóbeli kifejezőképességet fejleszthetjük.A tér- és síkgeometriai szemléletet a gyermekek konkrét tárgyi tevékenységével, a valóságot bemutató, a legkülönbözőbb technikákkal nyert anyagok, modellek segítségével alakítjuk (pl. fotók, videó, számítógép).A matematikai logika legegyszerűbb elemeinek (pl. „vagy, „és”, „nem”) használatával fejlesztjük az összefüggések belátásának és pontos megfogalmazásnak képességét.A matematika életkornak megfelelő elemi fogalmait (pl. több, kevesebb, mértékegységek) a mindennapi életben való előfordulásnak megfelelően használjuk. Folyamatosan fejlesztjük a modellalkotás képességét, a lényeges és lényegtelennek tűnő dolgok szétválasztását. Egyszerű esetekben vizsgáljuk a „modell jóságát”.

67


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYFelhívjuk a figyelmet a hétköznapi és a matematikai nyelv különbségeire.A sokoldalú gondolkodásmód fejlesztése érdekében konkrét tevékenységgel, kísérletezéssel példákat gyűjtünk a biztos, véletlen, lehetséges esetekre.

Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus gondolkodásbanA problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére a matematikai összefüggések szöveges megfogalmazását, modellezését (kirakás, eljátszás) alkalmazzuk.A matematikai szövegértő képesség alapozása és folyamatos fejlesztése összetett feladat. A beszédértésre épül, és az értő olvasás színvonalának megfelelően fejlődik. A szövegösszefüggések értelmezése, az adatok kiválasztása a szövegből, az adatok közötti kapcsolatok felfedezése tevékenység, ábrázolás keretében történik, majd fokozatosan térünk át a számokkal, műveletekkel való kifejezésére. A megoldásban a próbálgatásnak, következtetésnek, logikus gondolkodásnak elsődleges szerepet tulajdonítunk. Csak ezután következhet az algebrai úton történő megoldás alkalmazása. A mérés témakörének tanításakor kiemelt szerepet tulajdonítunk a konkrét mérési tevékenységben való jártasságnak.

Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási műveletek alkalmazásaAz ismeretszerzésben az életkornak megfelelő induktív eljárások alkalmazása, a konkrétból való kiindulás, a sokféle tevékenységből származó tapasztalat összegyűjtése vezet el az általánosabb összefüggések megfogalmazásáig, elvontabb ismeretek rögzítéséig. Az általánosítás az iskolázási szakasz befejezéséhez közeledve, bőséges tapasztalati alapozás után következhet.A gondolkodás fejlesztése a gondolkodási műveletek következetes alkalmazásán keresztül történik. Ilyenek: az egyszerű állítások igaz vagy hamis voltának eldöntése, a megadott vagy választott szempont szerinti csoportosítás, osztályozás, néhány elem sorba rendezése, bizonyos feltételeknek eleget tevő elemek kiválasztása, adatok gyűjtése, lejegyzése, grafikonok készítése, értelmezése, szabályszerűségek észrevétele.A matematikai problémák megoldását konkrét tevékenységen való értelmezéssel és ugyancsak a konkrét tárgyi tevékenységben való megoldáskereséssel, a matematikai modellalkotás aprólékos kidolgozásával, esetenként egy-egy feladat apró lépésekre bontásával, elemi algoritmusok alkalmazásával segítjük.

A helyes tanulási szokások fejlesztéseA matematikai tevékenységek megszerettetése, a matematikai szemlélet formálása a a bevezető és kezdő szakasz alapvető feladata. A helyes tanulási módok kialakítása a gondolkodási képességek fejlődését eredményezi, mely a tanulás más területén is hasznosítható. A kognitív képességek együttes fejlesztéséhez a matematika a következő területeken járulhat hozzá: az anyanyelv és a szaknyelv adott szinten elvárható, megfelelő pontosságú használata, a megértett és megtanult fogalmak, eljárások eszközként való használata, megoldási tervek készítése, kellő pontosságú becslések, számítások a mérések előtt, feladatmegoldások helyességének ellenőrzése, indoklások, érvelések, kérdésfeltevések, kételkedések, igazolás keresése, a megértés igénye, tapasztalatok gyűjtése a matematika érdekességeiről, tankönyvek, feladatlapok önálló használata.

A matematika tanulásának szokásrendjébe tartozik a pontos munkavégzés, a fegyelmezett számjegy- és jelírás, a rendezett írásbeli munka és az értelmes, rendezett szóbeli megfogalmazás.

68


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYFeltételek Tanulói segédletek:

Babilon készlet Mozaik játék (Tangram, Ezt rakd ki!) Zsebtükör Dobókocka 3 db, Egyenes és háromszög vonalzó Játékpénz Számolópálcika Logikai játék (különféle változatban) Lyukas és szögestábla gumigyûrûkkel Színesrúd készlet Tér- és síkmértani modellezõ készlet Törtes készlet; törtes mozaik Mérõszalag papírból Piros-kék korong (1 doboz) Pontrácsok, vonalhálók Sablonok Számkártyák Üres dobozok, üvegcsék Demonstráló eszközök

ModellekFalitáblákOktatófilmekMérõeszközökÍrásvetítõTelevízióDiavetítõVideoSzámítógép, matematikai oktató szoftverek

Nyomtatott taneszköz leírásA tankönyv és feladatgyűjtemény kiválasztása a tankönyvválasztási elvek figyelembevételével történik. A könyvválasztásnál figyelembe kell venni a tanulócsoport képességeit. A logopédiai osztályokban ált. három tankönyvcsalád dominált eddig (Apáczai Kiadó, Dinasztia Kiadó Nemzeti TK. Kiadó /Rakos/, egyéni gyakorlásra aKisszámolóval kiegészítve).

1. évfolyam MAT/1 tantárgyszakasz

Óraszám: 185. óra (148+37)

Cél A matematika tantárgy iránti pozitív attitûd kialakítása.

A kulcskompetenciák fejlesztése A megfigyelõképesség fejlesztése.A tapasztalatszerzésre épített matematikai szemlélet kialakítása.A gondolkodás fejlesztése, konkrét tevékenységhez kötött probléma-megoldással. Biztos számfogalom és mûveletfogalom kialakítása az adott számkörben.A figyelem fejlesztése a rajzos lejegyzésekhez szöveg alkotásával.

Követelmény Készség szinten:Legyen biztos számfogalma 20-ig.

69


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYTudja a számok írását és helyüket jelölni a számegyenesen.Tudja a számokat nagyság szerint sorba rendezni.Használja a gyakorlati tevékenységre épülõ, az életkornak megfelelõ számfogalomát.Az adott számkörben tudja az összeadás (bontás, pótlás) és kivonás mûveletét elvégezni.Legyen képes egyszerû szóbeli feladathoz számfeladatot írni, és azt megoldani.Tudja a kisebb, nagyobb, elõtte stb. kifejezéseket pontosan használni.

Tudjon elemeket egy adott szempont szerint sorba rendezni.Ismerje a korongos számkép, a színesrúd használatát, a számfogalom mélyítése céljából.Legyen képes egyszerû eszközökkel kirakott ábráról vagy képrõl szöveges feladat megoldásához számfeladatot rendelni.Legyen képes közös "játékról", képekrõl történetek megfogalmazása.Tudjon végezni cselekvéssel összekapcsolva egyszerû geometriai válogatásokat segítséggel (testek, síkidomok).

Tartalom Hosszabb, rövidebb, elõtte stb.Több, kevesebb, ugyanannyi fogalma és matematikai jelölése.Sorozatok, függvények, az összefüggések felismerése.Számfogalom kialakítása 20-ig.A számok nagyság szerinti rendezése, helyük a számegyenesen.Páros, páratlan számok.Az összeadás és a kivonás mûveletének bevezetése. (bontás, pótlás)Szöveges feladatok: közös játékról, képekrõl történetek megfogalmazása, majd matematikai lejegyzése, megoldása.Geometria, mérések. Nyírások, tépések, síkidomok elõállítása.Mérjük: az idõt, a hosszúságot, a tömeget és az ûrtartalmat (óra, m, dm, kg, l, dl).

Értékelés A házi feladatok rendszeres ellenõrzése, javítása.A témaköröket átfogó diagnosztikus mérések.Minõsítõ értékelés szóbeli vagy szöveges indoklással.Folyamatos szóbeli értékelés, megerősítésFélévente szöveges értékelés és írásbeli minősítés (kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, felzárkóztatásra szorul)

Gondolkodási módszerek alapozása

Megjegyzés Teljes név: Gondolkodási módszerek alapozása Halmazok, logika

A témakörhöz külön óraszámot nem rendelünk, mert az egész évi tananyagot átszövi úgy, hogy a tananyag egységes halmazelméletre alapozott felépítettségét mutatja.

70



Cél A megfigyelõképesség, a figyelem fejlesztése.A megfigyelések a gondolatok tevékenységgel való kifejezése.Kapcsolatok felismerése, megjelenítése különbözõ válogatásokkal.

Követelmény Legyen jártas segítséggel vagy anélkül különbözõ elemek adott szempont szerinti válogatásában.Legyen jártas a matematikai tevékenységek során az összehasonlításokban.Tudjon ismeret szintjén igaz vagy nem igaz állításokat megfogalmazni adott halmazokhoz.Tudja a halmazok számosságát 20-ig meghatározni

Tartalom Halmaz elemeinek szétválogatása, csoportosítása.Tulajdonságok megfogalmazása.Tevékenységhez kapcsolt összehasonlítások.Elemek besorolása egy adott halmazba.A természetes szám, mint véges halmazok számossága.Halmaz elemeinek, közös tulajdonságának megkeresése.Összefüggések ábrázolása, lejegyzése számokkal.

Értékelés Elsõsorban szóban, az adott feladatok megoldásához kapcsolva.

Számtan, algebra

Cél A gyakorlati tevékenységre épülõ biztos számfogalom kialakítása a 20-as számkörben.A biztos számlálás képessége fejlõdjön az adott számkörben (egyesével, kettesével, ötösével).Biztos tájékozottság a tízes számrendszer adott számkörében.A tanulók matematikai szövegértõ képességének fejlesztése.Az összeadás és kivonás mûveletfogalmának és a számolási készségnek a kialakítása, mennyiségi jellemzők kifejezése számokkal, számok értelmezése a valóság mennyiségeivel, mennyiségi következtetések levonása

Követelmény Tudja a 20-as számkörben a természetes számokat megnevezni, nagyság szerint rendezni, a számok helyét a számegyenesen megjelölni.Tudja a számok írását.Ismerje a számok számképét és számjegyét.Tudja az adott számkörben az összeadás és a kivonás (bontás, pótlás) mûveletét elvégezni (kéttagú összegek és különbségek).Tudjon egyszerû szöveges feladatokat eszközzel, rajzzal "megjeleníteni".Legyen jártas egyszerű szöveges feladathoz nyitott mondat megadásában és megoldásában.Legyen jártas adott számfeladathoz egyszerű szöveges feladat alkotásában.Tudjon ismeret szinten rajzhoz, tárgyi tevékenységhez szöveges feladatot fogalmazni és azt nyitott mondattal megoldani.

71


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYFejlesztési feladatokhoz és tevékenységekhez kapcsolódó tananyag; a továbbhaladás feltételei

Számtan, algebraFejlesztési feladatok, kompetenciák fejlesztése

Tananyag és tanulói tevékenységek A következő tanévi fejlesztés feltételei

Számfogalom a húszas számkörben

A megfigyelőképesség fejlesztése konkrét tevékenység útján. Tájékozódás a térben és az időben, a világ mennyiségi viszonyaiban.A szám- és műveletfogalom tapasztalati úton való alakítása a 20-as számkörben. A darabszám, mérőszám, sorszám helyes használata.A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismerése.Számmemória fejlesztése mozgássorhoz kapcsolva, ritmus, minták, szerkezetek felidézése. Auditív memória és munkamemória fejlesztése. Állítások megítélése igazságértékük szerint, logikus gondolkodás fejlesztése.Számrendszeres gondolkodás fejlesztése a számfogalom épülésében.Nyelvhasználat előtti kommunikálás fejlesztése, majd az elnevezések, megállapodások, jelölések értése, kezelése.

Természetes számok 0-20-igA számfogalom építésének előkészítése: tárgyak, személyek, dolgok összehasonlítása, válogatása, rendezése, csoportosítása, halmazok képzése közös tulajdonságok alapján. Múlt, jelen jövő megértése adott pillanatban, és mint állandóan változó fogalmak. Tájékozódást segítő viszonyok megismerése: alatt, fölött, mögött előtt stb fogalmának megismerése. Tárgyak hosszúságának, szélességének, tömegének, edények űrtartalmának összehasonlítása, összemérése.Darabszám, mérőszám; sorszám.Tárgyak meg – és leszámlálása egyesével, kettesével, számnevek sorolása növekvő és csökkenő sorrendben. A természetes számok előállítása mennyiségek mérőszámaként, a számok megjelenése sorszámként.

Tárgyak, személyek, dolgok érzékelhető tulajdonságainak felismerése, válogatás közös és eltérő tulajdonság alapján.

Számfogalom a 20-as számkörben; biztos számlálás, mérés.

Finommotoros mozgáskoordinációk fejlesztése a megismerés folyamatában

Számok tulajdonságai:a számok jele; összeg- és különbségalakjaika számok bontott alakjaszámjegyek számapáros, páratlan számok.

Számok írása, olvasása.A számok kéttagú összeg- és különbségalakjainak felsorolása.Páros és páratlan számok felismerése.

A számok összeg és különbség alakjainak előállítása kirakással, rajzzal, leolvasása kirakásról, rajzról.

Az érzékelés pontosságának a fejlesztése, a tudatosítás segítése a tárgyak tulajdonságainak analizálása és szintetizálása kapcsán.

Számok kapcsolatai:nagyságrendszámszomszédViszonyítások, rendezések, számok helyének megkeresése számegyenesen.

A számok szomszédainak ismerete.Növekvő és csökkenő számsorozatok képzése adott szabály alapján.

72



Műveletek értelmezése, műveletvégzés

A számok közötti összefüggések felismerése; a műveletek értelmezése tárgyi tevékenységgel és az ezt felidéző szöveg alapján.Analógiás gondolkodás fejlesztése, az analógia felismerésének és alkalmazásának képessége különböző feladathelyzetekben.

A hozzáadás/összeadás és elvétel/kivonás értelmezése, tevékenységgel, rajzzal és szöveges feladattal .Az összeadás tagjainak felcserélhetősége. Többtagú összeadásokKét halmaz egyesítése: hozzátevéssel konkrét esetekbenEgy halmaz felbontása: elvétellel konkrét esetekben

Hozzátevés, elvétel tevékenységgel, megfogalmazása szóban.Valamennyi kéttagú összeg és különbség ismerete húszas számkörben. Matematikai modellek megértése.

Szóbeli számolási eljárások készségszintű alkalmazása a 20-as számkörben.Ismert tartalmú közlés, utasítás megértése, a végrehajtás képességének fejlesztése.

Számok bontása két szám összegére.Hiányos műveletek hiányzó számának pótlása.

Matematikai jelek alkotása, használata.

Szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.A követő és alkotó képzelet fejlesztése a műveletek kapcsán. Képi emlékezet és a számemlékezet fejlesztése.Tényismeret memorizálásának, mozgósításának, alkalmazásának a képessége.

Képről művelet megfogalmazása, művelet megjelenítése képpel, kirakással.

Összefüggések a számok körében, relációk.

Állítások igazságtartalmának megítélése. Több megoldás keresése.

Gyakorlottság az összeadás, kivonás, bontás, pótlás alkalmazásában kirakás segítségével, lejegyezés számokkal.Egyszerű összefüggések megfogalmazása szóban és írásban, lejegyzése a relációs jelek alkalmazásával.

Összefüggések szöveges feladatokban

Lényegkiemelő és problémamegoldó képesség formálása matematikai problémák ábrázolásával, szöveges megfogalmazásával. Modell alkotása a probléma megoldásához.Szóbeli kifejezőképesség fejlesztése, köznyelvi kifejezések és szakkifejezések használata. Tevékenységbe öltöztetett gondolkodás fejlesztése. Elmondott gondolatmenet követése, végrehajtása.Kérdések megfogalmazásának a képessége, saját gondolatok megfogalmazása. Divergens gondolkodás fejlesztése

Tevékenységről, képről szöveges feladat alkotása. Adatok kiemelése, rendszerezése Szöveges feladat megjelenítése tárgyi tevékenységgel, rajzzal, szakasszal.Szövegről számfeladat alkotása.Számfeladatról szöveg alkotása.Műveletek értelmezése szöveg alapján. Matematikai szöveg alkotása adott számfeladatokhoz.

Egyszerű szöveges feladat értelmezése tevékenységgel; modell választása.Szövegösszefüggés lejegyzése számokkal, művelettel.Matematikai ismeretek, algoritmusok alkalmazása a problémamegoldás során.

73



Értékelés Az ellenõrzésnél és az értékelésnél is dominál a szóbeliség, a tevékenységhez kötött matematizálás elemzõ értékelése.Az altémákat diagnosztikus ellenõrzéssel zárjuk.Diagnosztikus mérés javasolt:- a tizes számkörben,- a tízesátlépés ismereteire,- a húszas számkörben.

Javasolt a félévi és a tanév végi felmérés a tanult ismeretekbõl.

Függvények, sorozatokCél Fejlõdjön a változó mennyiségek közötti kapcsolatok megfigyelése és

megfogalmazásának képessége.Adatok gyûjtése és szabályszerûségek észrevetetése és megfogalmazása.

* Az anyanyelv és a szaknyelv adott szinten elvárható pontosságú használata.

Követelmény Tudja a több, kevesebb, ugyanannyi, elõtte, fölötte, kisebb, nagyobb, ugyanakkora stb.relációkat értelmezni.Tudjon adott számtól egyesével, kettesével növekvõ vagy csökkenõ sorozatot alkotni.Egyszerû függvényre vezetõ szöveges feladatok megoldásában legyen jártas.Tudja ismeret szinten az adatokat lejegyezni, többféle megoldást adni.

Fejlesztési feladatokhoz és tevékenységekhez kapcsolódó tananyag; a továbbhaladás feltételeiFejlesztési feladatok, kompetenciák fejlesztése


SorozatokMozgássorok létrehozásával, megismétlésével mozgási memória fejlesztése. Az érzékelés és az észlelés pontosságának fejlesztése, a tudatosítás segítése. Összefüggéseket felismerő és rendező képesség fejlesztése a változások, periodikusság, ritmus, növekedés, csökkenés megfigyelésével. A változások felismerése, értelmezése tárgyi tevékenységek alapján, kifejezése számokkal. Számok, mennyiségek közötti elemi kapcsolatok megjelenítése, összefüggések megfogalmazása.Érvelésre, cáfolásra, következtetésre való emlékezés, gondolatmenetre való emlékezés fejlesztése. Szubjektív vagy

Tárgysorozatok képzése; mennyiségi tulajdonságok, választott tulajdonságszerinti periodikusság.Sorozatok folytatása megadott, választott, felismert szabály alapján.Számsorozatképzés növekvő, csökkenő sorrendben, leolvasás számegyenesről.

A változások megfigyelése, felismert szabályok követése, periodikus ismétlődések, ritmus értelmezése mozgással, hanggal, szóval, számmal.

Egyszerű sorozat képzése kirakással, rajzzal.

Növekvő és csökkenő sorozatok felismerése, képzése adott szabály alapján.

74


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYobjektív tulajdonság tudatosításának a képessége a sorba rendezett elemek rendezésére.

FüggvényekTöbb szabály keresése megadott elemű sorozatokhoz. Kreatív gondolkodás fejlesztése.Vitakészség, kifejezőkészség fejlesztése.

Egyszerű függvénykapcsolatban levő elemek (tárgyak, személyek, hangok, szavak, számok) összekeresése, párosítása.Számok, mennyiségek közötti kapcsolatok jelölése nyillal.Számok táblázatba rendezése.Grafikonok, szabályjátékok (gépjátékok).Egyszerűbb összefüggések, szabályszerűségek felismerése.

Egyszerű függvénykapcsolathoz összetartozó elempárok keresése.

Értékelés A témakör beépül más témakörök tananyagába, ezért az ellenõrzést az aktuális anyagrésszel kapcsoljuk össze.

Geometria, mérésekCél Próbálgatással, tapasztalatok gyûjtésével geometriai alakzatok elõállítása.

Fejlõdõ térszemlélet kialakítása az életkornak megfelelõen, geometriai modellek segítségével.Tevékenységre épülõ egyszerû geometriai transzformációk használata.Egyszerû mérésekkel a mérés gyakorlati hasznának megismerése.A becslés fontosságának felismerése, igénylése.A ráismerés és megnevezés képességének fejlesztése.

Követelmény Tudjon geometriai alakzatokat elõállítani másolással.Tudjon síkidomokat szétválogatni adott tulajdonság alapján.Tudjon tájékozódni síkban, térben (elõtte, mögötte, mellette, fölötte, alatta).Ismerjen fel néhány geometriai alakzatot (téglalap, négyzet, háromszög, kocka, téglatest).Ismerje a mennyiségek összehasonlításának, mérésének néhány módját, gyakorlatban választott vagy szabvány mértékegységekkel (m, dm, l, dl, kg, óra).

Fejlesztési feladatokhoz és tevékenységekhez kapcsolódó tananyag; a továbbhaladás feltételei

Fejlesztési feladatok, kompetenciák


Geometria

75


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYA tér- és síkbeli tájékozódó képesség alapozása érzékszervi megfigyelések segítségével; kifejezése megmutatással, szóban; ilyen tartalmú közlések megértése, követése.Testek, alakzatok érzékelhető tulajdonságainak felismerése, azonosságok és különbözőségek kifejezése megmutatással, válogatással, sorbarendezéssel, szavakkal.Tájékozódó képesség fejlesztése a térben, a síkban, a síkban ábrázolt térben. Finommotoros mozgáskoordináció fejlesztése tevékenykedtetés közben. Az érzékelés, észlelés fejlesztése a testek és a síkbeli alakzatok tulajdonságainak felismerése, azonosítása, differenciálása rekonstruálása révén. Megosztott figyelem fejlesztése: két szempont egyidejű követésével. Térszemlélet, képi gondolkodás fejlesztése. Motoros emlékezés fejlesztése. Kommunikációs képesség fejlesztése.

Testek építése modell alapján.Síkidomok előállítása tevékenységgel.Sík- és térbeli alakzatok szétválogatása tulajdonságok alapján.Alakzatok néhány megfigyelt tulajdonsága.Játékos tapasztalatszerzés síktükörrel.

Térbeli és síkbeli alakzatok azonosítása és megkülönböztetése néhány megfigyelt geometriai tulajdonság alapján. A térbeli tájékozódást szolgáló legfontosabb kifejezések megértése, helyes használata.

Tájékozódás, helymeghatározás; irányok, irányváltoztatások.

Helymeghatározás a tanult kifejezések alkalmazásával (pl.: alatt, fölött, mellett).

Geometriai tulajdonságok felismerése, viszonyítások, összehasonlítások.

Az alakzatok közül a háromszög a négyszög és az ötszög kiválasztása, tulajdonságainak megnevezése.

MérésTájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban mennyiségi tulajdonságok szerint: hosszúság, szélesség, tömeg, űrtartalom. A becslés és mérés képességének fejlesztése gyakorlati tapasztalatszerzés alapján. Az összehasonlító, megkülönböztető képesség alakítása mennyiségek tevékenységgel történő rendezése útján.

Összehasonlítások, összemérések a gyakorlatban (pl.: magasabb, rövidebb).Mérési eljárások: kirakás, egyensúlyozás.Mérőeszközök .Mérés alkalmilag választott egységekkel.Különböző mennyiségek mérése azonos mértékegységgel.Azonos mennyiségek mérése különböző mértékegységekkel.

Összehasonlítás, mérés gyakorlati tevékenységgel, az eredmény megfogalmazása a tanult kifejezésekkel.A hosszúság, az űrtartalom kimérése, összehasonlítása választott mértékegységgel. A méter, deciméter, centiméter fogalmának ismerete. A liter, deciliter fogalmának ismerete.

Mértékegységek: méter, kilogramm, liter.

A m, kg, l egységek használata szám és egyszerű szöveges feladatokban.

Képes legyen a tanuló tájékozódni az időben. A múlt, jelen, jövő megértése adott időpillanatban, a múlt, a jelen, a jövő, mint változó fogalmak.

Az idő: hét ,nap, óra. A hét, nap, óra időtartamok helyes alkalmazása.

Kapcsolatok felismerése mennyiségek, mértékegységek és mérőszámok között: ugyanakkora

76


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYegységből a nagyobb mennyiség méréséhez több kell, a kisebbéhez kevesebb: ugyanannak a mennyiségnek a megméréséhez a nagyobb egységből kevesebb kell, a kisebb egységből több.Mérési tapasztalatok megfogalmazása.

Értékelés A témakör feladatainak megoldása során, valamint a mérések alkalmával szóban.

Valószínûségszámítás, statisztikaCél A tanulókban alakuljon ki az az igény, hogy több megoldást keressenek egy feladat

megoldásakor.Fejlõdjön az összehasonlító és megfigyelõ képességük.A valószínûségi játékok alapján a szóbeli kifejezõkészség fejlesztése.Fejlõdjön a tanulók adatlejegyzési képessége.

Követelmény A tanuló tudja néhány elem rendezését, valószínûségi játékok tapasztalatait ismeret szinten megfogalmazni.

Fejlesztési feladatokhoz és tevékenységekhez kapcsolódó tananyag; a továbbhaladás feltételeiFejlesztési feladatok Tananyag és tanulói

tevékenységekA következő tanévi fejlesztés feltételei

A matematikai tevékenységek iránti érdeklődés felkeltése matematikai játékok segítségével. A megfigyelő és rendszerező képesség fejlesztése valószínűségi játékokkal. Érvelés, kritikai gondolkodás fejlesztése. Változó helyzetek megfigyelésének a képessége. A nagymozgás és a finomotorikus mozgáskoordináció fejlesztése. A feladatok tárgyi megjelenítése. Szóbeli és képi információkra való emlékezés fejlesztése, érvelésre, cáfolásra, következtetésre való emlékezés. Állítások megítélése igazságtartalmuk szerint. Valószínűségi gondolkodás fejlesztése, statisztikai gondolkodás fejlesztése. Állítások, kérdések megfogalmazása képről, saját gondolatok szavakba öntésének a képessége.

Események, ismétlődések játékos tevékenység során."Biztos", "lehetséges, de nem biztos", "lehetetlen" érzékelése találgatással, próbálgatással.Adatok gyűjtése, ábrázolás oszlopdiagram építésével (tárgyi tevékenység formájában).Sejtések megfogalmazása, tapasztalatok összevetése sejtésekkel, megállapítások.

77



Értékelés A tapasztalatok megfogalmazása, a feladatok megoldása során szóban történik az értékelés.

2. évfolyamMAT/2 tantárgyszakasz

Óraszám: 185 (148+37)óra

Cél A kulcskompetenciák fejlesztése az adott tananyagtartalmon keresztül.

A matematika tantárgy szépségének megismertetése, a tanulóknak a tantárgyhoz fûzõdõ pozitív attitûdjének elmélyítése.Gyakorlati tevékenységre épülõ biztos számfogalom kialakítása a 100-as számkörben.Biztos mûveletfogalom kialakítása az adott számkörben.A tanulók különbözõ mennyiségek közötti kapcsolatkeresésének a fejlesztése. Az életkornak megfelelõen a matematikai szövegértõ képesség fejlesztése. Fejlõdjön a tanulóknak a szövegelemzõ képessége úgy, hogy a szöveg alapján a megfelelõ nyitott mondatokat leírják és megoldják.A növendék legyen képes a mindennapi életbõl és a matematikából vett egyszerû állítások igaz, vagy hamis voltának eldöntésére.Tudjon megadott vagy választott szempont szerint egyszerû csoportosításokat, rendezéseket elvégezni.Fejlõdjön önellenõrzõ képessége.

Követelmény Tudja a halmazok számosságát megállapítani.

Tudjon különbözõ elemeket sorbarendezni, csoportosítani.Tudjon biztosan tájékozódni a tízes számrendszerben és helyiértékrendszerben a százas számkörben.Tudja a számok számszomszédjait, a páros-, páratlan számokat megkülönböztetni.Tudja az adott számkörben a szóbeli összeadást, kivonást, szorzó és bennfoglaló táblákat.Tudjon egyszerû szöveges feladatot megoldani, a megoldáshoz nyitott mondatot alkotni.Tudjon egyszerû geometriai alakzatokat másolással elõállítani.Legyen jártas sorozatok képzésében és folytatásában, egyszerû szabályjátékok megoldásában.Legyen képes a kijelölt mûveletet megjeleníteni kirakással, rajzzal és az eredményt ellenõrizni.Ismerje a zárójel szerepét.Ismerje a mérési módokat és az alkalmazott mértékegységeket: m, dm, cm, kg, dkg, l, dl, óra, perc.

Értékelés A témakörök mindegyikében dominál a szóbeli ellenõrzés és értékelés.Folyamatos a házi feladatok ellenõrzése.A kisebb tartalmi egységeket diagnosztizáló méréssel értékeljük.

78


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYFélévente szöveges értékelés és írásbeli minősítés (kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, felzárkóztatásra szorul) Évközi ismeret értékelése érdemjeggyel

Gondolkodási módszerek alapozásaMegjegyzés Olyan módon kerül az anyag feldolgozásába, hogy más témakör mélyítését

és gyakorlását is szolgálja, de ezeknek az óráknak a tartalmi dominanciáját a témakörökben felsorolt anyagrészek feldolgozása adja sok-sok tevékenységgel, játékkal tervezve.A tananyagban felsorolt témakörök szervesen beépülnek az egész éves tantárgyi struktúrába, így a gondolkodási módszerek alapozása minden témakörben feladatként jelenik meg.

Cél A tanulóban alakuljon ki az igény a kapcsolatok, összefüggések megkeresésére. Fejlõdjön a megfigyelõképessége, tudatos, tartós figyelme. Megfigyeléseit, gondolatait tudja tevékenységgel vagy szóban megmutatni.Az anyanyelv és a szaknyelv adott szinten való használata a témakör feladatainak megoldásakor.Az elemek csoportosításai és besorolása során a közös tulajdonságok megkeresésével fejlõdjön a tanulók absztrakciós képessége.Adott halmazokról megfogalmazott állításaikkal fejlõdjön a vitakészségük.

Követelmény Tudja a halmazok számosságát megállapítani, összehasonlítani.Tudjon különbözõ tevékenységek során elemeket csoportosítani, szétválogatni, rendezni.Legyen jártas egy és két szempont szerinti rendezésre feladatok megoldásában, a mennyiségi tulajdonságok megfogalmazásában.Legyen jártas adott halmazhoz kapcsolódó állítások igaz, nem igaz voltának eldöntésében.Legyen jártas a matematikai problémák ábrázolásának módjaiban, például halmazábrák és más rajzos struktúrák alkalmazásában.Legyen jártas a számok, számpárok, elemek, elempárok nyitott mondatba való behelyettesítésében.

Tartalom Tárgyak válogatása, rendezése adott vagy a tanulók által választott szempont alapján. Részhalmaz, kiegészítõ halmaz képzése.Állítások megfogalmazása.Állítások igazságtartalmának meghatározása.Nyitott mondatok, értelmezésük, megoldásuk.A természetes számok, mint véges halmazok számossága.

Értékelés A feladatok megoldásánál szóbeli beszélgetésekkel ellenõrizzünk.

Számtan, algebraCél A természetes szám pontos értelmezése a 100-as számkörben.

Biztonságos számolási készség kialakítása az adott számkörben.A matematikai szövegek értõ, elemzõ olvasása.

79


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYA mûveletfogalom bõvítése (szorzás, osztás) és mélyítése.A mérések gyakorlati fontosságának megértetése.A rendezett, pontos munka önellenõrzése.

Követelmény Tudja a 100-as számkörben a természetes számot, mint véges halmazok számosságát és mint mérõszámot megjeleníteni. Legyen biztos számfogalma. Tudja készség szinten a számok írását, olvasását, nagyságviszonyait. Alkalmazza tudatosan a számok alakiérték és helyiérték szerinti bontását. Tudja készség szinten az adott számkörben a négy alapmûveletet: összeadást, kivonást, szorzó és bennfoglaló táblákat.Tudja a számokat összeg és különbség alakban megadni.Tudjon egyszerû szöveges feladatot megoldani, a megoldáshoz nyitott mondatot alkotni.Tudja munkáját ellenõrizni és javítani.Legyen jártas sorozatok képzésében és folytatásában, egyszerû szabályjátékok megoldásában.Legyen képes megjeleníteni kirakással vagy rajzzal a kijelölt mûveleteket.Legyen képes a maradékos osztás elvégzésére.Ismerje a zárójel szerepét.Ismerje a szöveges feladatok megoldásának rövid menetét, a feladatterv készítését.

Elõzmény A természetes szám, mint véges halmazok számossága és mint mérõszám, a 20-as számkörben, biztos számfogalom. Összeadás, kivonás készség szinten a 20-as számkörben.

Fejlesztési feladatokhoz és tevékenységekhez kapcsolódó tananyag; a továbbhaladás feltételeiFejlesztési feladatok, kulcskompetenciák


Számfogalom a százas számkörben Tájékozódás képességének alakítása a síkban: füzetben, könyvben, számegyenesen. Tájékozottság a tízes számrendszerben, számfogalom alakítása százas számkörben. Tulajdonságok felismerése, megnevezése, elemek szétválogatása adott szempont szerint, megosztott figyelem fejlesztése, két, három szempont egyidejű követése.Analógiás gondolkodás fejlesztése.A megfigyelések kifejezése rajzban, szóban, írásban.

Elemek szétválogatása saját és megadott szempont szerint.

A természetes szám fogalma a százas számkörben.

A szám, mint halmazok tulajdonsága.

Biztos számfogalom a százas számkörben. Számok tulajdonságainak megnevezése.(páros, páratlan; egyjegyű, kétjegyű; számszomszédok; számok helye a számegyenesen.)

Összefüggések felismerése. Viszonyítási képesség fejlesztése. Eligazodás a tízes számrendszerben. Absztrakció a számfogalom kiépítéséhez. A figyelem tartósságának, terjedelmének növelése, tudatos, célirányos

Halmazok összehasonlítása: számlálás. Megállapítások: mennyivel több, mennyivel kevesebb elemet tartalmaz, hányszor annyit.

Meg- és leszámolás kettesével, hármasával, négyesével, ötösével, tízesével.

Halmazok összehasonlítása, meg- és leszámlálás.Viszonyítások: nagyobb, több, hányszor akkora megfogalmazása. Darabszám, mérőszám helyes használata. Biztos számfogalom 100-ig.

80


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYfigyelem fejlesztése. A szám, mint mérőszám.Algoritmusok követése az egyesekkel és tízesekkel végzett műveletek körébenKreativitás gondolkodás fejlesztése. Önállóság, önellenőrző képesség fejlesztése.

Számok írása, olvasása 100-ig.

Római számok írása, olvasása az I, V, X jelek segítségével.

Számok bontása tízesek és egyesek összegére.

Algoritmusok megfigyelése és követése a tízes számrendszerben.

Számok nagysága, számszomszédok. Számok helye a számegyenesen.

A számok írása, olvasása.Az egyes, tízes fogalmának ismerete.Tájékozottság a tízes számrendszerben.

Számok közelítő helye a többféle beosztású számegyenesen. Számok tulajdonságai: páros, páratlan, 5-tel, 10-zel, 3-mal oszthatóság.

Számok helye a számegyenesen, nagyság szerinti sorrendje.

Számok kapcsolatai: számok nagyságának vizsgálata (viszonyítás egy számhoz, egymáshoz, rendezés, számszomszédok)

A számok néhány tulajdonságának ismerete: adott szám jellemzése a megismert tulajdonságokkal.A számok közötti kapcsolatok felismerése.


A tevékenység megfogalmazása.Az összeadás és a szorzás kapcsolatának megértése. Értelmezés rajzról, jelekről. A szorzás, osztás jelével való megismerkedés, a matematikai jelek használatának fejlesztése. Összefüggések felismerése.Emlékezetfejlesztés.Analógiás gondolkodás fejlesztése.Szóbeli számolási képesség fejlesztése, rövidtávú emlékezet fejlesztése.

Kételkedés, ellenőrzés, igazolás megmutatással.

Indoklások megfogalmazása.Szóbeli beszámolás a megfigyelésekről.

Megfigyelése a szorzó- és bennfoglaló tábla esetei körében.

Műveletfogalom építése tevékenységgel: kirakások, darabszám, mérőszám megállapítása.

Összeadás, kivonás értelmezésének kiterjesztése a százas számkörre.

Szorzás bevezetése az egyenlő tagok összeadásával, számlálás kettesével, ötösével, tízesével.

Szorzás, osztás, bennfoglalás értelmezése a százas számkörben.

Részekre osztás, bennfoglalás kirakással, jelölés bevezetése (részekre osztás 15/5, bennfoglalás 15:3).

Maradékos osztás kirakással, maradék jelölése.

Alapműveletek (összeadás, kivonás, szorzás, részekre osztás, bennfoglalás, maradékos osztás) értelmezése kirakással. Műveletek megoldása szóban.

A kisegyszeregy biztonságos ismerete.A számok közötti kapcsolatok műveletekkel történő megjelenítése.

Algoritmusok segítségével történő számolás. A tanult algoritmusok alkalmása új feladatokban.

Műveleti tulajdonságok. Összeadás: a tagok felcserélhetősége, csoportosíthatósága, összefüggés

Tagok felcserélhetőségének ismerete. Fordított műveletek alkalmazása.

81


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYa tagok növelése, csökkenése és az eredmény változása között. Szorzás: a tényezők felcserélhetősége.

Ismeretek tudatos memorizálása, felidézése, a megtanulást segítő eszközök megismerése. Tényismeretek memorizálása, mozgósítása. Eljárásokra, módszerekre való emlékezés fejlesztése. A zárójel szerepének, szükségességének, alkalmazásának megértése. Algoritmus megértése, követése, értelmezése, készítése.

Műveletek sorrendje.A tényezők

felcserélhetőségének értelmezése, leolvasása tárgyi tevékenységről.

Az összeadás, kivonás kapcsolatai: pótlás, hiányos kivonás, összeg, különbségelvétele, a zárójel használatának bevezetése.

Szorzás és osztás kapcsolata.

Összeg és különbség szorzása, zárójel használata.

Három- és többtagú összegek kiszámítása.

Kéttényezős szorzatok kiszámítása a kisegyszeregyen kívüli esetekben is.

A műveletek közötti kapcsolatok felismerése.A kapcsolatok kifejezése szóban.

Összefüggések, kapcsolatok

Megfigyelés.Önállóság a mennyiségek közötti kapcsolatok felismerésében.Tevékenységek kifejezése szóban.Igaz, hamis állítások megfogalmazása, az igazság megítélése.

Megfigyelt mennyiségek, alakzatok jellemzése állításokkal.

Nyitott mondat kiegészítése, igazsághalmazának keresése kis véges alaphalmazon, egyszerűbb esetekben megoldása.

Nyitott mondatok két vagy több változóval.

Állítások megfogalmazása tevékenységről, rajzról. Állítások igazságának megítélése.Nyitott mondat kiegészítése igazzá tevése.Nyitott mondat készítése ábráról.

Problémamegoldó képesség, kreativitás fejlesztése. Egyszerű szöveges feladatok ábrázolása, tervkészítés folyamatának elsajátítása. Becslés, matematikai sejtés szóbeli megfogalmazása és lejegyzése. A probléma megoldásának véghezvitele, az ellenőrzés képességének fejlesztése. Az ismeretek alkalmazása problémahelyzetekben. Kommunikációs képesség fejlesztése. Alkotás és kreativitás fejlesztése saját tervek szerint, valamint adott feltételeknek megfelelően.A pontosság, a tervszerűség, a kitartás képességének a fejlesztése.

Összefüggések, kapcsolatok megállapítása rajzról, lejegyzés számokkal. Alaphalmaz, részhalmaz, kiegészítő halmaz szerepe a nyitott mondat megoldásában. Nyitott mondatokat igazzá, hamissá tevő elemek keresése próbálgatással.

Nyitott mondat felírása ábra alapján.

Egyenes és fordított szövegezésű egyszerű és összetett szöveges feladatok megoldása.

Képről szöveges feladat megfogalmazása.

Nyitott mondatról, műveletről szöveg készítése.

A szöveges feladatok megjelenítése, értelmezése, leírása, számokkal. Becslés,

Szöveges feladatok értelmezése, megoldása:

- Lejegyzés (ábrázolás)- Műveltek kijelölése- Számolás- Ellenőrzés - Válasz megfogalmazása

82


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYmegoldás, válaszadás szóban és írásban.

A megoldás lépéseinek visszaidézése.

Értékelés A házi feladatok folyamatos ellenõrzése. A mûveletek tanításakor a tananyagban felsoroltaknál diagnosztizáló mérés osztályzás nélkül.A tanév során a témakörben 2 átfogó felmérést osztályozunk a mûveletek témakörébõl.1. Mûveletek a százas számkörben: összeadás, kivonás.2. Mûveletek a százas számkörben: szorzás, osztás.

Relációk, függvények, sorozatok

Cél Fejlõdjön a tanulók figyelme, megfigyelõképessége, a különbözõ kapcsolatok, összefüggések és relációk megfogalmazásával.Fejlõdjön a lényegkiemelõ képességük azáltal, hogy felismerik és alkalmazzák a sorozatképzés szabályát.Fejlõdjön a sorozatok alkotásával az emlékezõképességük és figyelemmegosztó képességük.Legyenek képesek összefüggések egyszerû megfogalmazására és azok alkalmazására.

Követelmény Tudja az adott számkörben a több, kevesebb, ugyanannyi fogalmakat biztosan használni. Tudja az elõzõ fogalmakat mûvelettel kifejezni önállóan.Tudjon egyszerû sorozatokat képezni adott szabály alapján, illetve egyszerû szabályt felismerni jártasság szinten.Legyen képes egyszerû szabályjátékok megoldására, függvénytáblázat kitöltésére.Keressen adott feladathoz többféle megoldási módot. Találjon a szabályjátékok megoldásához több szabályt.

Fejlesztési feladatokhoz, tevékenységekhez kapcsolódó tananyag; a továbbhaladás feltételeiFejlesztési feladatok Tananyag és tanulói tevékenységek A következő tanévi fejlesztés

feltételeiÖsszefüggések,

kapcsolatok Megfigyelés.Önállóság a mennyiségek közötti kapcsolatok felismerésében.Tevékenységek kifejezése szóban.Igaz, hamis állítások megfogalmazása, az igazság megítélése.

Megfigyelt mennyiségek, alakzatok jellemzése állításokkal.

Nyitott mondat kiegészítése, igazsághalmazának keresése kis véges alaphalmazon, egyszerűbb esetekben megoldása.

Nyitott mondatok két vagy több változóval.

Állítások megfogalmazása tevékenységről, rajzról. Állítások igazságának megítélése.Nyitott mondat kiegészítése igazzá tevése.Nyitott mondat készítése ábráról.

Problémamegoldó képesség, kreativitás fejlesztése.

Összefüggések, kapcsolatok megállapítása rajzról, lejegyzés számokkal.

Alaphalmaz, részhalmaz, kiegészítő halmaz szerepe a

Számok, mennyiségek közti ismert kapcsolatok megjelenítése nyíljelöléssel, sorbarendezéssel, matematikai jelekkel. Számok bontásának táblázatba rendezése.

83



Megfigyelőképesség fejlesztése, az összefüggés megalkotásának, a sorozat elemei közötti kapcsolat általánosításának, ellenőrzésének a képessége.

nyitott mondat megoldásában. Nyitott mondatokat igazzá, hamissá tevő elemek keresése próbálgatással.

Nyitott mondat felírása ábra alapján.

Növekvő illetve csökkenő sorozatok folytatása, a szabály felismerése.

Táblázat kitöltése adott szabály alapján. Táblázattal adott függvényhez szabály rendelése, szöveggel adott függvény szabályának meghatározása.

Ugyanazzal a számmal növekvő vagy csökkenő sorozat folytatása

Értékelés A témakör tananyaga szorosan kapcsolódik a többi témakör anyagához, így külön felmérést nem írunk a témakörbõl. Az értékelésnél a szóbeliség dominál. Az ellenõrzés és az értékelés a házi feladatok folyamatos ellenõrzésével történik.

Geometria, mérésCél A térszemlélet fejlesztése konkrét tevékenységhez kapcsolt elemi ismeretek

feldolgozásával. A négyzet, a téglalap, a kör és a háromszög felismerése és megnevezése.Az ismeretszerzés induktív módjának alkalmazása során tudjon a diák egyszerû megfigyeléseket szóban megfogalmazni.A tankönyv ábráit tanulmányozva legyen képes megfigyeléseket, tapasztalatokat gyûjteni ezen a módon is.A mérésben tegyen szert megfelelõ pontosságú becslésre és a mérés elvégzésére.

Követelmény A tanuló ismerje a kört, a háromszöget, a négyzetet, a téglalapot, a kockát és a téglatestet.Legyen képes egyszerû alakzatokat elõállítani másolással, vágással, kiegészítéssel.Tudjon méréseket végezni, a méréssel a kapott mennyiségeket összehasonlítani.Ismerje a m, dm, cm, kg, dkg, l, dl, óra, perc mértékegységeket.Tudja megválasztani a méréshez a szükséges mérõeszközt.

Fejlesztési feladatokhoz és tevékenységekhez kapcsolódó tananyag; a továbbhaladás feltételeiFejlesztési feladatok Tananyag és tanulói tevékenységek A következő tanévi fejlesztés

feltételeiSíkidomok, testek, transzformációk

Tájékozódás a külső világ tárgyai szerint. Tájékozódás a térben és a síkban. A síkidomok és a testek tapasztalatszerzésre épülő megismerése. Az érzékelés és az észlelés pontosságának a fejlesztése, a tudatosítás segítése. Megfigyelés.Tulajdonságok felismerése, analizálása, összehasonlítása. Térszemlélet fejlesztése.

Testek válogatása, osztályozása megadott szempont szerint.

Építések kockákból, színes rudakból; geometriai tulajdonságok érzékelése az alkotások során. Testek másolása modellről. Építések testekből. Építés különféle helyzetben, tükörkép építése.

84


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYEgyszerűsített rajz készítése a lényeges elemek megtartásával, a lényegtelen elhagyásával. Képi intelligencia, vizuális memória fejlesztése. Összehasonlítás.Formafelismerés, azonosítás megkülönböztetés.Alkotóképesség.

Testek létrehozása másolással megadott egyszerű feltétel szerint. Élek, csúcsok, lapok felismerése, számbavétele a kocka és a téglatest esetében.

Tudatos eszközhasználat.Pontosság.Sík- és térbeli tájékozódás.

Síkidomok másolása, előállítása egy-két feltétel szerint: kirakás, befedés, másolás átlátszó papírral. Vonalzó, sablon használata.

Síkidomok létrehozása másolással, megadott egyszerű feltétel szerint.Csoportosítás, válogatás tulajdonságok szerint.

Tulajdonságok megnevezése. A megfigyelések megfogalmazása, kifejezése válogatással. Kommunikációs képesség fejlesztése.

Tapasztalatgyűjtés egyszerű alakzatokról, a megfigyelések megfogalmazása az egybevágóság fogalmának alapozására.

Sokszögek néhány tulajdonsága.

Téglalap, négyzet, kocka, téglatest előállítása,

Kerület mérése tevékenységgel.

Egyszerű tükrözés megfigyelése, tükörkép előállítása adott tengelyre.

Mérhető tulajdonságok, mérés

Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban. A tárgyak személyek, jelenségek, alakzatok összességének összehasonlítása mennyiségi tulajdonságaik szerint. (magasság, szélesség, hosszúság, űrtartalom, tömeg). A mennyiségi jellemzők kifejezése számokkal, a számok értelmezése a valóság mennyiségeivel. A mérőszám, mértékegység fogalmának megismerése. Mennyiségi következtetések levonása, szóbeli megfogalmazásának képessége. Tájékozódás az időben. Időtartam mérése egyenletes tempójú mozgással. Megfelelő pontosság elérése, a pontatlanság kifejezése.Helyes eszközhasználat.Összefüggések felismerésének képessége.

Hosszúság, tömeg, űrtartalom, idő összehasonlító mérése.

Mérés alkalmilag választott és szabványegységekkel (m, dm, cm, kg, dkg, l, dl, óra, perc, nap, hét, hónap, év).

Gyakorlati mérések az egység többszöröseivel.

Gyakorlati mérések a tanult egységekkel. A tanult szabványmértékegységek ismerete; használata.

85



Értékelés A feladatok megoldásánál szóban. A méréseknél diagnosztizáló mérést végezhetünk, de felmérést a témakörbõl külön nem tervezünk.

Valószínûség, statisztikaCél A kombinatorikus és a divergens matematikai gondolkodás fejlesztése.

A tanuló vegye észre, hogy egy feladat megoldásához többféle módon is eljuthat.Keresse ezen megoldásokat.A lényegkiemelõ képesség fejlesztése.Tapasztalatszerzés, szemléleti alapozás konkrét valószínûségi játékok alapján

Követelmény Tudjon egyszerû kombinatorikai feladatot megoldani, keressen többféle megoldási módot.Legyen képes néhány elem sorbaállítására, kiválasztására.Megadott vagy választott szempont szerinti csoportosításokat, sorbarendezéseket egyszerû esetekben önállóan tudjon megoldani.Legyen jártas valószínûségi játékok alapján véletlen; lehet, de nem biztos; lehetetlen események meghatározásában.


feltételeiA valószínűségi szemlélet alapozása.A szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.Ábrázolási képesség.Szokások kialakítása az adatok lejegyzésére.Kombinatorikus képességek fejlesztése, tapasztalatok megfogalmazása, összegzés.Állítások megítélése igazságérzetük szerint. A valószínűségi gondolkodás és a statisztikai gondolkodás fejlesztése.

Adatok gyűjtése (megfigyelt történésekről, mért vagy számlált adatok; árjegyzék készítése).Adatok ábrázolása táblázat, grafikon, oszlopdiagram segítségével.A “biztos, nem biztos, valószínű, lehetséges” fogalmak alapozása tevékenységgel.Játékok, próbálgatások a fogalmak tisztázására.Példák gyűjtése a véletlen, lehetséges előfordulására.Adatokról megállapítások leolvasása. Az elképzelés és a valóság összevetése a gyakorlatban.

Értékelés A feladatok megoldásánál szóban, a hibák javításával.

86



3 . évfolyam Szerkezet: soros

_________________________________________________________________________________

Óraszám : 185 (148+37 óra)___________________________________________________________________

CélKulcskompetenciák fejlesztéseA matematika iránti belső motiváció erősítése.A problémamegoldó képesség fejlesztése.Biztos tájékozottság az ezres számkörben, pontos szóbeli és írásbeli műveletvégzés.Az önellenőrző és önértékelő képesség fejlesztése.A matematikai szövegek értő olvasása.A térszemlélet fejlesztése, geometriai alakzatok felismerése.Számítások és mérések előtt megfelelő pontosságú becslések.

_________________________________________________________________________________

KövetelményKészség szinten: A tanuló tudjon elemeket adott tulajdonság alapján rendezni. Tudja adott nyitott mondat igazsághalmazát megadni, véges alaphalmazon.Jártasság szinten tudja egy alaphalmaz részhalmazát megnevezni, tulajdonság megadásával. A kiegészítő halmazról tudjon tagadással megadni közös tulajdonságot. Tudjon megoldani egyszerű kombinatorikus feladatokat.Ismeret szintjén: Ismerje a metszethalmaz képzését, konkrét elemekkel. Tudjon a metszethalmaz elemeire állításokat megfogalmazni. Ismerje az „és”, „nem”, „vagy”, „minden”, „van olyan” logikai elemeket. Tudjon ismeret szintjén egyszerű relációkat, szabályokat megadni, feladatokat megoldani.Legyen képes sorozatok szabályát megkeresni és adott szabály alapján sorozatot alkotni.

Készség szintjen:Tudja az ezres számkörben a természetes számok jelentését, helyét a számegyenesen jelölni. Tudja a számok alaki, helyi, és valódi értékét.Tudja a római számok írásjeleit és írását.Legyen biztos ismerete készség szinten az írásbeli műveletek köréről (összeadás, kivonás, szorzás egyjegyű szorzóval, osztás egyjegyű osztóval olyan esetben, ha az osztandó minden helyiértékén lévő szám maradék nélkül osztható az osztóval).Legyen jártas a negatív számok többféle konstrukcióban való megadásában, a törtszámok fogalmának alapozása során tanult struktúrákban a számokat megjeleníteni.

Szöveges feladatok megoldási módjának keresésénél tudja a feladat megoldási menetét szóban megfogalmazni.Tudjon nyitott mondatot írni az adott szöveges feladathoz és azt megoldani.Jártasság szintjén tudjon adott nyitott mondathoz szöveges feladatot alkotni és megoldani.Ismerje a kerekítés szabályát és alkalmazza a becsléseknél.

87


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYTudja a testeket és síkidomokat jártasság szinten tetszőleges szempont alapján csoportosítani, a kockát, a téglatestet, a téglalapot, a négyzetet, a háromszöget és a kört tulajdonságaival is jellemezni.Jártasság szintjén: Legyen képes egyszerű szimmetrikus alakzatokat előállítani rajzról, ábráról eldönteni, hogy szimmetrikus-e.Ismeret szintjén tudja a szög, a párhuzamos, a merőleges, a konvex, nem konvex, egybevágóság, nagyítás, kicsinyítés fogalmakat. Ezekre elemi feladatokat tudjon segítséggel megoldani. Kerületszámítási és területlefedési feladatok megoldásában legyen járatos.Tudjon adott méréseket jellemezni és a kapott mennyiségeket tudja összehasonlítani.Tudjon mérések előtt megfelelő pontosságú becsléseket végezni.Ismeret szintjén tudja a hosszúság (km, m, dm, cm, mm), tömeg (t, kg, dkg, g), űrtartalom (hl, l, dl, cl, ml), idő (óra, perc, másodperc) mértékegységeit, és ezekkel méréseket tudjon végezni (kivétel t, hl).

Ismerje egyszerű nyitott mondatok igazsághalmazának megadását (a számtan , az algebra és a geometriai mérések témakör mindegyikében).Tudjon valószínűségi játékokhoz táblázatot készteni és az adatokat lejegyezni segítséggel.Legyenek képesek egyszerű statisztikai adatok, grafikonok elemzésére, egyszerű összefüggések leolvasására.

_________________________________________________________________________________Előzmény

Tudják a tanulók a második évfolyamon készség szinten megfogalmazott tantervi követelményeket.

__________________________________________________________________________________________Tartalom

Elemek csoportosítása, rendezések, állítások.Számkörbővités ezerig.Számok nagyság szerinti rendezése.Számok alaki, helyi és valódi értéke.Kerekítés.Római számok irása, olvasása.

Műveletek.Szóbeli összeadás az ezres számkörben.Az összeadás műveleti tulajdonságai.Írásbeli összeadás.Szóbeli kivonás.A kivonás műveleti tulajdonságai.Írásbeli kivonás.Szóbeli szorzás.A szorzás műveleti tulajdonságai.Szorzás 10-zel, 100-zal.Kerek tizesek szorzása.Írásbeli szorzás egyjegyű szorzóval.Osztás.Osztók, többszörösök.

88


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYÍrásbeli osztás egyjegyű osztóval.

Szöveges feladatok a műveletek témaköréhez kapcsolva. Egyszerű, fordított szövegezésű és összetett szöveges feladatok.Negatív számok fogalmának bevezetése.Adósság, kézpénz, vagyon.Tevékenységhez kapcsolt egyszerű műveletek (összeadás, kivonás) az egész számok halmazában.

A törtszám fogalmának bevezetése.Az egységtört és többszöröse.A több egész törtrészei.Mennyiségek törtrészei konkrét mérésekhez kapcsolva.Mérések:

hosszúság: km, m, dm, cm, mm, tömeg: t, kg, dkg, g, űrtartalom: hl, l, dl, cl, ml, idő: óra, perc, másodperc.

Testek, síkidomok, sokszögek, vonalak, pontok.Tükrözések, szimmetria.Elemi geometriai ismeretek tapasztalatszerzéssel:

A szögPárhuzamos, merőlegesKonvex, nem konvexNagyítás, kicsinyítésEgybevágóak

Mérések, számítások a geometriai alakzatok tulajdonságai alapján.KerületszámításTerületlefedés

Kombinatorikus feladatok, elemek rendezése különböző szempontok szerint.Számképzés, a lehetőségek lejegyzése táblázattal, út- és fadiagrammal.

Egyszerű valószínűségi játékok.Lehet; biztos; lehetetlen; lehet, de nem biztos; események vizsgálata, a kísérletek lejegyzése.

Statisztikai adatok elemzése.Átlag, a leggyakrabban előforduló érték, szélső értékek (grafikonok, derékszögű koordináta rendszer).

_________________________________________________________________________________Értékelés

A házi feladatok folyamatos elemző értékelése; fokozatosan építve az önértékelésre és az önellenőrzésre is.A témakörön belül szétváló résztémakörök mindegyikéből diagnosztizáló mérést célszerű tervezni, ennek osztályzat nélküli javítása, értékelése utáni gyakorlás lehet a témaköröket záró felmérések sikeres megoldásának a kulcsa.

A témakörökhöz javasolt felmérések:összeadás, kivonás,szorzás, osztás,

89


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYtanév végi (integrált mérés).

Folyamatos szóbeli értékelés, megerősítésFélévente szöveges értékelés és írásbeli minősítés (kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, felzárkóztatásra szorul) Évközi ismeret értékelése érdemjeggyel

A gondolkodási módszerek megalapozásaSzerkezet: soros

_________________________________________________________________________________Cél

A tanulók rendszerező és ítéletalkotó képességének fejlesztése.Fejlődjön a matematikai tevékenységek anyanyelvi kifejezésének képessége.Tudjon a tanuló halmazokról állításokat megfogalmazni és ezzel fejlődjön az érvelő és vitakészsége.Fejlődjön az absztrakciós képessége azáltal, hogy lényegtelen szempontoktól eltekintve tud általánosítani.Fejlődjön a megfigyelőképessége, a tudatos, tartós figyelme. Megfigyeléseket tudjon tevékenységgel és szóban kifejezni.

_________________________________________________________________________________Követelmény

Készség szinten tudjon a növendék elemeket adott vagy választott tulajdonságok alapján rendezni, csoportosítani.Tudja adott nyitott mondat igazsághalmazát megadni véges alaphalmazon.Legyen képes ismeret szintjén különböző kapcsolatok felismerésére, azok lejegyzésére és különféle válogatások, megoldások és csoportosítások megbeszélésére.

Jártasság szinten tudja használni az „és”, „nem”, „vagy”, „minden”, „van olyan” logikai elemeket.Tudja az alaphalmaz részhalmazát jártasság szintjén megnevezni, tulajdonság megadásával.Tudjon kiegészítő halmazról tagadással közös tulajdonságot megadni.

Ismeret szintjén:Tudja a metszethalmaz képzését és tudjon erre állításokat megfogalmazni.Tudjon matematikai problémákat halmazokkal megjeleníteni.Szemléletesen, eszközzel, rajzzal tudja a műveletek halmazelméleti értelmezését a gyakorlatban lejegyezni (pl. halmaz elemszámának növelése, diszjunkt halmazok uniója, halmazok közötti reláció stb.).

ElőzményA tanuló tudjon halmazokat előállítani különböző adott szempont szerinti csoportosítással. Tudjon állításokat megfogalmazni, annak igazságtartalmát eldönteni.

TartalomElemek elhelyezése adott halmazokban.Matematikai problémák jelölése halmazokkal, műveletfogalmak mélyítése.

90


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYAdott alaphalmaznak, részhalmazának megnevezése.Adott halmazok metszethalmazának kialakítása.Állítások megfogalmazása adott halmazra, részhalmazára, és kiegészítő halmazára.Állítások megfogalmazása kialakított metszethalmazra.Állítások tagadása.Az „és”, „vagy”, „minden”, „van olyan” kifejezések használata konkrét válogatásoknál.Nyitott mondatok megoldása véges alaphalmazon vagy végtelen halmazon.Nyitott mondatok igazsághalmazának megadása véges alaphalmazon, vagy végtelen halmazon.

ÉrtékelésAz adott témakörben szóbeli beszélgetés alapján értékelünk.A tanulókat, érvelő és vitaképesség fejlesztése céljából is szoktassuk egymás és saját munkájuk értékelésére.Minősítő jellegű mérést csak a más témakörben megjelenő feladatmegoldásokban teszünk (pl. nyitott mondatok, rendezések, állítások, stb.) az adott tananyaghoz kapcsolva.

Számtan algebraSzerkezet: soros

_________________________________________________________________________________Cél

Az ismeretek szabatos megfogalmazása.Biztos tájékozódás az ezres számkörben.Pontos és kellő gyorsaságú számolási készség fejlesztése az ezres számkörben, a szóbeli és az írásbeli műveletek körében.Becslési képesség fejlesztése.A környező valóság mennyiségi összefüggéseinek felismerése.A divergens gondolkodás fejlesztése.A tanuló tudjon megfelelő modellt készteni a feladatmegoldásokhoz.Fejlődő szövegértő és szövegelemző képesség.Az önellenőrző és önértékelő képesség fejlesztése.

_________________________________________________________________________________Követelmény

Készség szinten:A tanuló tudja az ezres számkörben a számokat írni, olvasni.A számok helyi, alaki és valódi értékét tudja értelmezni.Tudja a számokat vagy közelítő helyüket jelölni a számegyenesen.Tudja az írásbeli összeadást, kivonást, szorzást egyjegyű szorzóval.Osztás egyjegyű osztóval olyan esetben, ha az osztandó minden helyiértékén lévő szám többszöröse az osztónak.Tudjon egyszerű szöveges feladatokat megoldani úgy, hogy figyelembe veszi a feladatmegoldásnál tanult algoritmust.Tudjon a feladathoz adatlejegyzést készíteni, a megoldáshoz a megfelelő nyitott mondatot megadni.Tudja a műveletek eredményét ellenőrizni.

91


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYJártasság szinten:

Tudjon kerekítéseket végezni és becslésben ezt alkalmazni.Tudja a római számok jeleit, a számok írását, olvasását az adott számkörben.Tudja az írásbeli osztást egyjegyű osztóval, ha az osztandóban minden helyiértékben lévő szám nem osztható maradék nélkül az osztóval.Tudjon adott nyitott mondathoz szöveges feladatot alkotni és megoldani.Tudjon egyszerű összetett és fordított szövegezésű feladatot megoldani.Legyen jártas a negatív egész számok halmazában a számok megadásában és azok különféle konstrukciókban (számegyenes, adósság, vagyon cédula, hőmérő, számlépcső, magasság, mélység) való megjelenítésében.

_________________________________________________________________________________Előzmény

Biztos számfogalom a 100-as számkörben. Szóbeli műveletek biztos ismerete a százas számkörben. Megfelelő szövegértő és szövegelemző képesség.


feltételeiSzámfogalom 1000-es számkörben

Számrendszeres gondolkodás fejlesztése a számfogalom építésében.Számfogalom bővítése. Tudatos megfigyelés elvont szituációkban, analízis, azonosítás, megkülönböztetés algebrai formulákkal. Elemek szétválogatása, osztályozása, rendezése. A „mindegyik”, „van olyan”, „egyik sem”, „nem mind” kifejezések használata konkrét tevékenységek kíséretében.A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak továbbépítése. Az akaratlagos, célirányos figyelem fejlesztése. Munkamemóia fejlesztése. Belső motiváltság alakíkítása a matematika iránt. Divergens gondolkodás fejlesztése, nyelvi kommunikációs képesség fejlesztése.

Számok helye, közelítő helye a számegyenesen, nagysága, számszomszédai.

Számok tulajdonságai, nagyságrendje, oszthatóság. Számok képzése, számjegyek helyi és alaki értéke.

Római számok leolvasása, írása I, V, X, C, D jelekkel

Számok kapcsolatai: osztója, többszöröse;

Számok összeg-, különbség-, szorzat-, hányados- és összetett alakjai.

A negatív számok és a törtszámok fogalmának előkészítése tárgyi tevékenységgel.

Halmazok tulajdonságainak felismerése, részhalmaz jellemzése.Biztos számfogalom 1000-es számkörben.Számok írása, olvasása 1000-ig.Számok nagyságrendjének és helyiértékének biztos ismerete.Számok képzése, helyiérték szerinti bontása.

92



Fejlesztési feladatok Tananyag és tanulói tevékenységek



A műveleti eljárások kiterjesztése az írásbeli műveletek körére.Becslés értelmezése és gyakorlati alkalmazása.Az elsajátított számolási készségek analógiájára szóbeli műveletek a magasabb számkörökben.A rugalmas gondolkodás fejlesztése többféle megoldás keresésével. Szóbeli és írásbeli információkra való emlékezés, adatok és összefüggéseikre való együttes emlékezés képességének a fejlesztése. Megértett szabályokra, algoritmusokra való emlékezés. Matematikai modellek megértése, átkódolása más modellekre.

Műveletek értelmezése tevékenységgel, rajzzal, elvontabb ábrákkal.

Összeg, különbség, szorzat, hányados becslése, a „közelítő érték” fogalmának bevezetése, számok körében.

Műveletek leolvasása ábráról, megjelenítése tevékenységgel.

Műveleti tulajdonságok: tagok, tényezők felcserélhetősége, csoportosíthatósága, összeg, különbség, szorzat, hányados változásai.

Műveleti sorrend.Műveletek közötti

kapcsolatok: összeadás és kivonás, szorzás és osztás, összeg, különbség szorzása.

Számolási eljárások: szóban: összeadás, kivonás, szorzás, osztás tízzel, százzal; összeadás és kivonás írásbeli művelettel, írásbeli szorzás egyjegyűvel.

Összefüggések felismerése, kapcsolatok leolvasása ábráról, rendezések, becslések.

Az alapműveletek eljárásainak alkalmazása szóban és írásban.

93



Fejlesztési feladatok Tananyag és tanulói tevékenységek



A logikai gondolkodás fejlesztése az igaz és hamis állítások megítélésével. Állítások megítélése igazságtartalmuk szerint, nyitott mondatok lezárása behelyettesítéssel. Megoldási algoritmusok megismerése, alkotása, alkalmazása.A kreativitás fejlesztése többféle megoldás keresésével.Szövegek megjelenítése tevékenységgel, ábrázolással. A becslés képességének fejlesztése.Matematikai szövegértő és szóbeli kifejező képesség fejlesztése. Ismert tartalmú utasítás, közlés megértése, új helyzetben adott utasítás megértése példa segítségével. Oksági kapcsolatok keresése. A matematikai jelek szerepének megértése, célszerű használata.

Állítások igazságának eldöntése.

Nyitott mondat igazsághalmazának megkeresése próbálgatással, véges alaphalmazokon.

Nyitott mondatok lejegyzése, megoldása.

Egyszerű nyitott mondat kiegészítése igazzá, hamissá.Nyitott mondat igazsághalmazának megkeresése kis véges alaphalmazon behelyettesítéssel.

Szöveges feladatok értelmezése, megoldása modell segítségével.

Szöveges feladatról nyitott mondat készítése, többféle megoldási mód keresése.

Matematikai modell (sorozatok, táblázatok, rajzok, grafikonok) használata a szöveges feladatok megoldásához.

Szöveges feladatok értelmezése, adatainak lejegyzése, megoldási terv készítése. Szöveges feladat megoldása közvetlenül az értelmezésre szolgáló tevékenységgel, ábrákkal és matematikai modellel.A számítások helyességének ellenőrzése és az eredmény értelmezése.

ÉrtékelésA házi feladatok folyamatos értékelése. Javasolt a résztémakörök mindegyikében osztályzás nélkül diagnosztizáló felmérés értékelése.Minősítő jellegű mérést az összeadás, kivonás, szorzás, osztás témakörökhöz tervezünk.A többi témakör feladatanyagát ebbe integráljuk. Törekedjünk az önellenőrzés és az önértékelő képesség fejlesztésére.

Relációk, függvények, sorozatokSzerkezet: soros

_________________________________________________________________________________Cél

Tudjon a tanuló egyszerű állandó különbségű sorozatokat alkotni adott szabály alapján, illetve egyszerű szabályt megfogalmazni adott sorozatról.Tudja elemek között a kapcsolatokat, összefüggéseket felismerni és szóban vagy egyszerű nyitott mondattal írásban megadni.Legyen képes a növendék adatpárok között függvénykapcsolatokat észrevenni, egyszerű esetekben ezeket többféle nyitott mondattal megadni, a táblázat hiányzó adatait kitölteni.

_________________________________________________________________________________Követelmény

Készség szinten:

94


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYTudjon a tanuló egyszerű állandó különbségű sorozatokat alkotni adott szabály alapján, illetve egyszerű szabályt megfogalmazni adott sorozatról.

Jártasság szinten:Tudja a kisebb, nagyobb, több, kevesebb, ugyanannyi fogalmát alkalmazni a matematika más témaköreiben is.Tudja elemek között a kapcsolatokat, összefüggéseket felismerni és szóban vagy egyszerű nyitott mondattal írásban megadni.Legyen képes adatpárok között függvénykapcsolatokat észrevenni, egyszerű esetekben ezeket többféle nyitott mondattal megadni, a táblázat hiányzó adatait kitölteni.Tudjon függvényre vezető szöveges feladatokat megoldani, próbálgatással nyitott mondat felírásával, táblázattal.

_________________________________________________________________________________Előzmény

A második évfolyamon megfogalmazott egyszerű relációk ismerete. Sorozatok alkotásának képessége.


feltételeiA döntési képesség formálása. Néhány elemével elkezdett sorozathoz többféle szabály alkotása. A kapcsolatokat kifejező tevékenységek, ábrák megismerése. A becslő, felismerő és alkotóképesség fejlesztése problémafelvetésekkel. Divergens gondolkodás, originalitás fejlesztése. Önbizalom és nyitottság kialakítása az újszerű dolgok kipróbálásában. Matematikai modellek ismerete, alkalmazásának módja, korlátai.

Adott szabályú sorozat folytatása. Sorozat szabályának felismerése, megfogalmazása. Tapasztalati adatok táblázatba való lejegyzése, rendezése.

Grafikonok. Hozzárendelések,

megkezdett párosítások folytatása.

Egyszerű sorozatok szabályának megállapítása.Egyszerű sorozat folytatása.Kapcsolatok keresése táblázatok adatai között.

ÉrtékelésMivel a témakör szorosan összekapcsolódik más témakörökkel, így az értékelést szóban, a beszélgetés módszerével végezzük. A feladatok megoldásának minősítő értékelését a felméréseknél tervezzük.

Geometria, mérésSzerkezet: soros

_________________________________________________________________________________Cél

A geometriai fogalmak megalapozása.A térszemlélet fejlesztése.A matematikai megfigyelések szabatos megfogalmazása.

95


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYGeometriai alakzatok felismerése.Az összefüggések, szabályszerűségek megfogalmazása.Egyszerű geometriai eszközhasználat bevezetése (körző, vonalzók).Mérések gyakorlati használatának tudatosítása. Megfelelő pontosságú becslések végzése mérések alkalmával.

_______________________________________________________________________________Követelmény

Készség szinten:A tanuló tudja a testeket és a síkidomokat szétválogatni és tetszőleges szempont alapján csoportosítani.Tudja a kockát és a téglatestet, a négyzetet és a téglalapot, a háromszöget és a kört tulajdonságaival jellemezni.

Jártasság szintjén:Legyen képes egyszerű szimmetrikus alakzatokat előállítani, rajzról, ábráról eldönteni, hogy szimmetrikus-e.

Ismeret szintjén:Tudja a szög, a párhuzamos és merőleges fogalmakat konkrét feladatokon reprezentálni.Ismerje a konvex, nem konvex fogalmakat, és nyírással, rajzolással, vágással tudjon ilyen síkidomokat előállítani.Ismerje és hajtogatással igazolja két síkidom egybevágóságát.Legyen képes egyszerű nagyításokat, kicsinyítések pontrácson és négyzethálón, vagy más hálón elvégezni.Ismerje a kerület fogalmát, egyszerű esetekben, konkrét méréshez kapcsolva végezzen kerületszámítást.Ismerje a területösszeállítás módját területlefedéssel, a területszámítás előkészítéseként. Tudjon adott sablonnal vagy ráccsal területlefedéseket végezni, összefüggéseket megfogalmazni.

Jártasság szinten:Készség szinten tudjon méréseket végezni, a megfelelő mértékegység megválasztásával.Tudjon mérések előtt célszerű pontosságú becsléseket végezni.

Ismeret szinten tudja a mértékegységek nevét, jelét és nagyságviszonyait: (hosszúság, tömeg, űrtartalom, idő).

Tudjon segítséggel méréseket végezni és a kapott mennyiségeket nagyság szerint rendezni (kivétel: t, hl), átváltani.


feltételeiTestek, síkidomok, egyszerű transzformációk

Tájékozódás fejlesztése a külső világ tárgyai küzütt. Tájékozódás a síkban, a síkon ábrázolt képen. Tájékozódás különbféle koordináták szerint:

Testek építése szabadon és adott feltételek szerint. Testek másolása modellről.

Testek szétválogatása egy és két tulajdonság szerint.

Testek építése modellről.

96


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYhosszúság, szélesség. Kreatív gondolkodás fejlesztése.Térlátás fejlesztése az alakzatok különféle előállításával.Megfigyelés, tulajdonságok számbavétele. Testek, síkidomok összehasonlítása különböző tulajdonságaik alapján. A tapasztaltak szavaba öntése matematikailag adekvált kifejezésekkel. A finommotoros koordináció fejlesztése a testek tapasztalati úton történő megismerése következtében. A figyelem terjedelmének és tartósságának növelése, a célirányos figyelem fejlesztése. A látott kép összképben való felismerése, azonosítása, rekonstruálása különbféle érzékszervek együttműködése révén.

Síkidomok előállítása szabadon, másolással és egy-két feltétel megkötésével.

(Kirakás, papírhajtogatás, nyírás, vonalzó és körző használata.)

Tengelyesen tükrös alakzatok előállítása tevékenységgel

Tájékozódás vonalon, síkban, térben.

Síkidomok előállítása tevékenységgel.

A téglalap és négyzet tulajdonságai: oldalak, csúcsok, száma. A tulajdonságok összehasonlítása.

Nagyítás, kicsinyítés, tükrözések, eltolás egyszerű esetekben.

Téglalap, négyzet tanult tulajdonságainak felsorolása modell segítségével

Mérhető tulajdonságok, mérés

Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban. Tárgyak, személyek, alakzatok, jelenségek összehasonlítása mennyiségi tulajdonságaik szerint. A mennyiségi jellemzők kifejezése számokkal. A számok értelmezése a valóság mennyiségeivel. Mennyiségek következtetések levonása. Tapasztalatgyűjtés. Mennyiségi jellemzők felismerése, a különbségek észrevétele.A terület, térfogat, szög fogalmának alapozása konkrét tevékenységgel, tapasztalatgyűjtéssel.A pontosság mértékének kifejezése gyakorlati mérésekben.A matematika és a valóság kapcsolatának építése.

Mérések alkalmi egységekkel a már megismert mennyiségek körében.

Kerületmérés körülkerítéssel, területmérés lefedéssel.

Térfogat mérése alkalmi egységekkel. Mérés szabvány egységekkel: m, dm, cm, mm, l., dl, cl, ml, g, dkg, kg, km, hl, t. Az idő mérése (óra, perc, másodperc).

Egység, mennyiség és mérőszám kapcsolata.

Mérés az egységek többszöröseivel.

Mérés alkalmi és szabvány egységekkel. A gyakorlatban végrehajtott mérések alapján a mértékegység és mérőszám kapcsolatának megállapítása.

Érzékszervi megfigyelés alapján összehasonlítások végzése. Át- és beváltások gyakorlati mérések esetében.

A mértékegységek

Át- és beváltások a tanult mértékegységekkel gyakorlati mérésekhez kapcsolódva.A tanult szabvány mértékegységek gyakorlati

97


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYhasználata és átváltása szöveges és számfeladatokban.

alkalmazása.

ÉrtékelésA méréseket és mértékegység átváltásokat szóban. A geometria témakör anyagához tervezhetünk külön értékelő jellegű mérést, de a szóbeliség domináljon az egész témakör értékelésénél.

Kombinatorika, valószínűség, statisztikaSzerkezet: soros

_________________________________________________________________________________Megjegyzés

Kb 5 óra Az óraszámban a más témakörben jelen lévő kombinatorikus, valószínűség és statisztikai feladatok megoldása nem tartozik bele.Az öt órát valóban játékra, összefüggések keresésére, valószínűségi kísérletek végzésére, valamint statisztikai adatok gyűjtésére, rendezésére és elemzésére szánjuk.

________________________________________________________________________________Cél

A nyitott kombinatorikus gondolkodás fejlesztése.Adatok rendezése különböző szempontok szerint.A biztos, a lehet, a lehetetlen stb. események megfigyelése és ezek megfogalmazásával a lényegkiemelő képesség és az ítéletalkotó képesség fejlesztése.Annak észrevétetése, hogy statisztikai adatok között megfogalmazott és grafikonokon leolvasható összefüggéseknek a mindennapi életben is fontos szerepe van.

________________________________________________________________________________Követelmény

Jártasság szinten:A tanuló tudjon egyszerű kombinatorikus feladattal számokat, monogramokat alkotni, a lehetőségek számát meghatározni.Tudjon valószínűségi játékokhoz táblázatot készteni.

Tudjon ismeret szintén út- és fadiagramot készteni, illetve ezekről összefüggéseket leolvasni.Legyen képes egyszerű statisztikai adatokat (pl.: osztályzatok, csapadékeloszlás, vagy más időjárási összetevőket reprezentáló grafikonokról stb.), elemezni, egyszerű összefüggéseket megfogalmazni.


Fejlesztési feladatok Tananyag és tanulói tevékenységek A következő tanévi fejlesztés feltételei

A matematika és a valóság kapcsolatának folyamatos figyelemmel kísérése.Kifejezőképesség fejlesztése a

Adatok megfigyelése, gyűjtése, rögzítése, rendezése, ábrázolása, elemzése.Két adat számtani közepének

A biztos és a véletlen megkülönbözetése konkrét tapasztalatszerzés útján

98


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYsejtések megfogalmazásával.Logikus és divergens gondolkodás fejlesztése. Kommunikációs készség fejlesztése.

értelmezése.A lehetséges és lehetetlen tapasztalati úton való értelmezése.A biztos és véletlen megkülönböztetése.Próbálgatások tárgyi tevékenységek kíséretében, sejtések, indoklások megfogalmazása.

ÉrtékelésA témakör feladatait szóban értékeljük, a hibák folyamatos javításával. A cél az, hogy a tanulók is találjanak minél több megoldást, és tudják ezeket mások munkáival összehasonlítani. Kerüljön előtérbe az önellenőrzés, önértékelés.

4. évfolyamSzerkezet: soros

Óraszám 148 óra (111+37)_________________________________________________________________________________Célok, (fejlesztendő kompetenciák)

Tájékozódás térben, időben, a világ mennyiségi viszonyaibanA térszemlélet fejlesztéseTapasztalatszerzés elősegítéseA képzelet és emlékezés fejlesztéseA megfigyelőképesség és a tudatos, tartós figyelem fejlesztése.Ráismerés és megnevezés képességének fejlesztése.Kapcsolatok, összefüggések felismerésének képességfejlesztése.A műveletvégzés mechanizmusának kialakítása készség szinten.Mennyiségek közötti összefüggések megismertetése mérésekkel.Önálló feladatmegoldó képesség fejlesztése.Önellenőrző és önértékelési képesség fejlesztése.A reproduktív és problémamegoldó, alkotó gondolkodás fejlesztése.A matematikai ismeretek pontos, szabatos megfogalmazása.Matematikai ismeretek gyakorlati alkalmazásaAkarati, érzelmi, önfejlesztő képességek fejlesztése

_________________________________________________________________________________Követelmények

GondolkodásA diákok tudjanak készség szinten állításokat megfogalmazni, adott válogatásokról, rendezésekről.Tudják eldönteni az állítások igazságtartalmát.Tudjanak állításokat tagadni.

Ismeret szintjén tudják használni a „minden”, „van olyan”, „egyik sem”, „és”, „vagy”, „nem” stb. logikai kifejezéseket.

99


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYTudják a logikai „és”, „vagy”, „nem” kifejezéseket adott véges halmazokon alkalmazni.Ismerjék és alkalmazza a „legalább”, „legfeljebb”, „nem kisebb”, „nem nagyobb” kifejezéseket a nyitott mondatok megoldásánál.

Megismerés- tapasztalatszerzés- képzelet- emlékezés- gondolkodás- ismeretek rendszerezése

Készség szinten tudják a természetes számokat nagyság szerint rendezni a tízezres számkörben.Tudják a számokat alaki, helyi és valódi értékük szerint csoportosítani. Tudják a számok vagy közelítő helyük meghatározását a számegyenesen.Tudják a számok írásának helyesírási szabályát.Tudják a páros, páratlan számokat megkülönböztetni.Tudják a számok egyes, tízes, százas stb. számszomszédait leírni, és az adott számokat kerekíteni.Tudják a római számok írását, olvasását az adott számkörben.Tudjanak kerekített értékekkel szóbeli műveleteket végezni.Tudjanak írásbeli műveleteket végezni: összeadást, kivonást, szorzást kétjegyű szorzóval, osztást egyjegyű osztóval.

Ismeretek alkalmazása; képzelet, ismeretek rendszerezéseTudjanak szöveges feladatot (egyszerű, fordított szövegezésű és összetett) önállóan megoldani úgy, hogy a szöveges feladat megoldásának néhány lépésben megfogalmazott alapritmusát alkalmazzák.Tudjanak a szöveges feladathoz adatlejegyzést és nyitott mondatot írni.Készség szinten ellenőrizzék munkájukat.

Jártasság szintjén tudjanak hiányos és többszörösen összetett, valamint függvényre vezető szöveges feladatot megoldani, próbálgatással vagy lebontogatással.Tudják a negatív számokat szemléleti alapon megjeleníteni (adóság, vagyon, hőmérséklet, számegyenesen stb.)Tudjanak a negatív számok körében összehasonlításokat végezni és egyszerű, tevékenységhez kötött műveletet elvégezni.Tudják az egységtört többszörösét előállítani és a több egész törtrészét reprezentálni.Tudják a törtszámok helyét meghatározni a számegyenesen.

Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaibanTevékenységhez kapcsolt egyszerű műveletet (összeadás, kivonás) tudjanak megoldani.Méréshez kapcsolva tudják a mennyiségek tört részét értelmezni.Ismerjék a mennyiség (mérőszám, mértékegység) fogalmát.Készség szinten tudjanak méréseket végezni, tudják a jelzett mértékegységek nevét és mennyiségi viszonyát.

hosszúság: km, m, dm, cm, mm,

100


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY tömeg: t, kg, dkg, g, űrtartalom: hl, l, dl, cl, ml, idő: év, hó, nap, óra, perc, másodperc.

Készség szinten tudjanak mennyiségek közötti relációkat megfogalmazni. Ismerjék az arány fogalmát konkrét példán (térkép, kicsinyítés, nagyítás tanulmányozásával.)Tudják használni a "kisebb, "nagyobb", "nem kisebb", "nem nagyobb", "egyenlő" "nem egyenlő" relációkat.

Alkotás, kreativitásEgyszerű függvényre vezethető szöveges feladatokhoz tudjanak táblázatot és nyitott mondatot alkotni és tudjanak a táblázatot kitölteni.Tudjon készség szinten állandó különbségű sorozatokat alkotni, sorozatok szabályának megállapítása után a sorozatot folytatni.

Jártasság szintjén tudjanak váltakozó különbségű sorozatokat alkotni, valamint mértani sorozatokat a műveletfogalom mélyítése céljából.

Matematikai szimbólumok, modellek alkalmazása

Tudjanak jártasság szinten kombinatorikus módszerekkel feladatokat megoldani.Tudjanak adatokat leolvasni oszlopdiagramról, értelmezni, elemezni a megfigyelt összefüggéseket.Tudjanak grafikonokat, diagramokat készíteni ismeret szintjén.Ismeret szinten tudják kiszámítani néhány szám számtani közepét.

Tájékozódás térben, síkbanKészség szinten tudják a testeket és a síkidomokat megkülönböztetni.Jártasság szinten tudják a téglatest, a kocka tulajdonságait.A négyzet és a téglalap tulajdonságait ismerjék.Készség szinten tudják a téglalap és a négyzet kerületét kiszámítani. Jártasság szintjén tudják a fenti két sokszög területét kiszámítani.Ismerjék a szög, párhuzamos, merőleges fogalmakat.Ismerjék a síkidomok és sokszögek megkülönböztetésének szempontját. Ismerjék a konvex, nem konvex testek, síkidomok fogalmát.Ismerjék az oldal, az átló, a csúcs, a lap, az él fogalmak jelentését.Ismeret szintjén tudjanak tükrözni, nagyítani, kicsinyíteni, eltolni és elforgatni tapasztalati úton.Ismerjék a felszín és a térfogat fogalmát, a m2, a m3, a dm2, a dm3, a cm2, a cm3 fogalmát.

Gondolkodás: valószínűségi gondolkodás Tudják megállapítani valószínűségi játékok kimenetelét. "Biztos, "lehetetlen", "lehet, de nem biztos" események felismerése.Természetesen a fentiekben jelzett kompetencia fejlesztési területek a matematika tanítás-tanulás struktúrájából és komplex voltából eredően nem szétválaszthatóak és elkülöníthetőek. A műveltségi terület a matematika különböző témaköreinek szerves összeépülésével kívánja feltárni a matematika és a matematikai gondolkodás világát ezen az osztályfokon is.

_________________________________________________________________________________Előzmény

A harmadik évfolyamra megfogalmazott készség szinten kívánt ismeretek tudása.

101


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY_________________________________________________________________________________Tartalom

Számkörbővítés tízezerigRómai számokSzóbeli műveletekÍrásbeli műveletekSzorzás 10-zel, 100-zal, 1000-relOsztók, többszörösökAz átlag kiszámításaNegatív számokA törtszámokMérések:

hosszúság tömeg űrtartalom idő

Testek, síkidomok, sokszögek, vonalak, pontokA szögPárhuzamos, merőlegesSíkidomok, sokszögekKonvex, nem konvex (testek, síkidomok)SokszögekTükrözésekNagyítás, kicsinyítésEltolás, elforgatásA négyzet és a téglalap: kerülete, területeTestekFelszín, térfogat

_________________________________________________________________________________Értékelés

A tanév során fokozatosan fejlesszük az önértékelés és önellenőrzés képességét. A témakörök diagnosztikai célú mérései mellett az összeadás, kivonás, szorzás, osztás témakörből integráltan legalább két felmérést írassunk.Folyamatos szóbeli értékelés, megerősítésFélévente szöveges értékelés és írásbeli minősítés (kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, felzárkóztatásra szorul) Évközi ismeret értékelése érdemjeggyel

Gondolkodási módszerek alapozásaSzerkezet: soros

________________________________________________________________________________Megjegyzés

A témakör szervesen beépül a matematika tananyagába.

102


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYA matematikai kompetenciák köréből elsősorban a megismerés és az ismeretek alkalmazásának kompetenciájának fejlesztéséhez társul-

________________________________________________________________________________Cél

A halmazszemlélet kialakítása azért, hogy az így szerzett ismereteket eszközként használhassák a tanulók a matematika többi témaköreiben, az új ismeretek kialakításához és a gondolkodási módszerek megismeréséhez és képességfejlesztéshez.Az érzékelés pontosságának fejlesztése, a tudatosodás segítése.Tárgyak tulajdonságainak kiemelése, analizálás; összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés, osztályokba sorolás, sorba rendezés.Közös tulajdonságok felismerése; tulajdonság tagadása.Szétválogatás két szempont szerint; megosztott figyelem fejlesztéseAz ítélőképesség fejlesztése.

Matematikai problémák ábrázolásához tudják a halmazokat felhasználni. Állítások megítélése igazságértékük szerint

____________________________________________________________________Követelmény

Készség szinten tudjon a növendék elemeket besorolni különféle kapcsolatban álló halmazokba.Tudja a közös tulajdonságokat megkeresni. Tudja a tulajdonságokat megfogalmazni tagadással is.Tudja a logikai "és", "vagy", "nem" fogalmakat alkalmazni. Tudjon adott alaphalmazból részhalmazt alkotni, illetve halmazok metszetét létrehozni és ezekről állításokat megfogalmazni.Tudja nyitott mondatok igazsághalmazát megkeresni véges alaphalmazon.

_________________________________________________________________________________Előzmény

A harmadik évfolyamnál megfogalmazott követelmények ismerete._________________________________________________________________________________Tartalom

Rendezések, elemek adott halmazba csoportosítása.Halmazok részhalmazának kialakítása.Állítások és tagadásuk adott halmazokról.A logikai "és", "vagy", "nem", "minden", "van olyan" fogalmak.Metszethalmaz kialakítása.Nyitott mondat igazsághalmazának megkeresése adott véges számosságú alaphalmazon.

_________________________________________________________________________________Értékelés

A témakör tananyagát szóban, a beszélgetés módszerével értékeljük. Minősítő jelleggel: a más témaköröknél írt felmérésekben eszköz jellegű alkalmazásban.

Számtan, algebraSzerkezet: soros

________________________________________________________________________________Cél

103


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYBiztos tájékozódás a tízezres számkörben.Kellő gyorsaságú pontos számolási készség kialakítása, szóbeli és írásbeli műveletek körében.Az ismeretek szabatos megfogalmazása.A környező valóság matematikailag is beírható mennyiségi összefüggéseinek észrevetetése.A feladatmegoldásokhoz több modell készítése.Fejlődő szövegértő és elemzőképesség fejlesztése.A problémamegoldó és divergens gondolkodás fejlesztése.Önellenőrző és önértékelő képesség fejlesztése

____________________________________________________________________________

Követelmény* A tanulónak legyen biztos számfogalma a tízes számrendszerben, a tízezres számkörben.* Készség szinten tudja a számok írását, olvasását.Tudja a számok alaki, helyi és valódi értékét.Tudja az egyes, tízes, százas, ezres, tízezres számszomszédokat.Tudja a számokat kerekíteni.Tudja a páros, páratlan számokat megkülönböztetni.* Tudja a számokat, vagy közelítő helyét jelölni a számegyenesen.Tudja a számok írásának helyesírási szabályát.Tudja a római számok írását, olvasását.* Tudja az alapműveleteket szóban a százas számkörben és analóg eljárások alapján az ezres, tízezres számkörben.* Szorzás és osztás 10-zel, 100-zal.* Az írásbeli műveleteket tudja a tízezres számkörben.Írásbeli összeadás, kivonás, szorzás egy és kétjegyű szorzóval, írásbeli osztás egyjegyű osztóval.Ismeret szintjén osztás kétjegyű osztóval.* Számítások ellenőrzése.Készség szinten tudja az összeadandók vagy tagok, összeg, kisebbítendő, kivonandó, maradék vagy különbség, szorzandó, szorzó, szorzat, osztandó, osztó, hányados fogalmát és jelölését.* Egyszerű, legfeljebb két művelettel leírható szöveges feladatok megoldása önállóan, következtetéssel vagy valamilyen modell segítségével.Tudjon szöveges feladatot (egyszerű, fordított szövegezésű és összetett) önállóan megoldani úgy, hogy a szöveges feladat megoldásának néhány lépésben megfogalmazott algoritmusát alkalmazzák.Tudjon a szöveges feladathoz adatlejegyzést és nyitott mondatot írni.Jártasság szintjén tudjon hiányos és többszörösen összetett, valamint függvényre vezető szöveges feladatot megoldani próbálgatással, vagy lebontogatással.Készség szinten tudja az egész számokat ábrázolni a számegyenesen.Tudja a negatív számokat szemléleti alapon megjeleníteni (adósság, vagyon, hőmérséklet, számegyenesen stb.).Jártasság szintjén tudjon a negatív számok körében összehasonlításokat végezni és egyszerű, tevékenységhez kötött műveleteket elvégezni.Legyen jártas egységtört többszöröseinek megnevezésében, előállításában, valamint több egész törtrészének előállításában.A pozitív törtszámok helyét tudja a számegyenesen megkeresni, jelölni.Ismeret szintjén, tevékenységhez kötött egyszerű műveleteket (összeadás, kivonás egyenlő nevezőjű törtekkel) tudjon megoldani.Jártasság szintjén tudja a mennyiségek törtrészét méréshez kapcsolva értelmezni.Ismeret szintjén tudjon egynél kisebb pozitív törtet egy egészre kiegészíteni.

_________________________________________________________________________________

104


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYElőzmény

Ezerig legyen biztos számfogalma.Tudja a négy alapműveletet az ezres számkörben.Tudjon egyszerű szöveges feladatokat megoldani, a megoldáshoz tervet, adatlejegyzést készíteni.


Fejlesztési feladatok Tananyag és tanulói tevékenységek Továbbhaladás feltételeiSzámfogalom 10 000-es számkörbenÖsszefüggések megfogalmazása a matematika nyelvén.Rendszerező, absztraháló képesség fejlesztése.Becslés, kételkedés, bizonyítás, elemzés, ellenőrzés a feladatok megoldásakor.

A megismerés, a képzelet és emlékezet fejlesztése, ismeretek rendszerezésére való képesség és a már meglévő számköri ismeretek alkalmazásának megerősítéseAbsztrahálás, konkretizálás

A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak továbbépítése. Számfogalom bővítése 10 000-ig, számok írása, olvasása. Számok tulajdonságainak felismerése, megnevezése. Számok bontása, képzése a számjegyek alaki, helyi, valódi értékének értelmezése.

Kapcsolatok keresése változó mennyiségek között. Római számok leolvasása, írása (I,V,X,C,D) a logikai felépítést tükröző egyszerű esetekben, pl.: IV,XII,XC

Biztos számfogalom tízezres számkörben. Számok helyi érték szerinti írása, olvasása. Számok képzése, bontása.

A számok nagysága, számok közelítő értéke. Kerekített értékek a halmazok, mennyiségek közvetítésével, számegyenes használatával, a számrendszeres alak tudatos értelmezésével.

Számok nagyságának és a számjegyek különféle értékének biztos ismerete.

A számok tulajdonságai, kapcsolatai, szomszédai, összeg-, különbség-, szorzat-, hányados és összetett alakjai.

A törtszám fogalmának tapasztalati úton való előkészítése. Előállítása tárgyi tevékenységgel; értelmezése különféle mennyiségek mérőszámaként.

A negatív szám fogalmának tapasztalati úton való előkészítése.

A tízes, százas, ezres számszomszédok meghatározása.

Műveletek értelmezése, műveletvégzésBiztonság a szóbeli műveletek végzésében kerek számok körében.A becslés és kerekítés önálló alkalmazása.

A szóbeli és írásbeli műveletek alkalmazásszintű felhasználása

A műveletek értelmezése tevékenységgel, ábrával és szöveggel Szóbeli műveletvégzés a tanult számolási eljárásokkal. A műveletfogalom kiterjesztése az írásbeli műveletek körére.

Becslés, közelítő érték keresése.

Szóbeli és írásbeli műveletek értelmezése és megoldása. A becslés, ellenőrzés eszközként való alkalmazása.

105


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYJártasság az egyszerű számológép használatában.

Tanult algoritmusok felidézése, alkalmazása; analógiák alapján való műveletvégzések.Tényismeretek memorizálása, mozgósítása. A megtanulást segítő eszközök megismerése.

Műveleti tulajdonságok kiterjesztése a tízezres számkörre. A műveletek közötti kapcsolat tudatosítása.

Összeadás, kivonás, szorzás, osztás szóbeli számolással kerek számok esetében.

Írásbeli összeadás, kivonás négyjegyű számokkal.

Írásbeli szorzás kétjegyűvel, osztás egyjegyűvel. A zárójel használata, műveleti sorrend.

Egyszerű számológép használata a számolás ellenőrzéséhez.

A helyes műveleti sorrend ismerete és alkalmazása a négy alapművelet körében.A zárójel alkalmazása.


A problémamegoldó gon-dolkodásban való gyakorlottság és eredményesség fokozása:– önállóság növelése a

feladatok szövegének értelmezésében,

– megoldási algoritmusok kialakítása és alkalmazása,

– szöveges feladathoz többféle megoldás keresése.

A nyitott mondatok igazsághalmazának megkeresése véges alaphalmazon; egyszerű esetekben következtetéssel.

A tervszerű próbálgatás (közelítő módszer) alkalmazása a megoldás keresésére.

Egyszerű állítások tagadása, nyitott mondat kiegészítése.

Szöveges feladathoz tartozó számfeladat alkotása, és ezzel a szöveges feladat megoldása.

Adott halmaz elemeinek szétválogatása adott szempont szerint.Nyitott mondat igazsághalmazának megkeresése véges alaphalmazon.

Tanulási szokások továbbfejlesztése:

- kerekített értékekkel végzett becslés,

- az ellenőrzés többféle módjának ismerete,

- megoldási terv készítése feladatokhoz,

- írásbeli válaszadás szöveges feladathoz.

Szóbeli és írásbeli információkra és kérdésekre, problémákra való emlékezés fejlesztése. MatematizálásTudatos megfigyelésOksági kapcsolatok keresése

Nyelvhasználat: mondatok szerkezetének panelként való használata, felfogása. Saját gondolatok közlése egyszerű állítások formájában; ilyen közlések értése. Értő-elemző olvasás fejlesztése. Gondolkodás és a nyelv kapcsolata. Kérdés tartalmának megértése.

Szöveges feladatok értelmezése, az adatok ábrázolása, modell készítése. Többféle megoldási mód keresése.

Szöveges feladatok tevékenységhez, rajzhoz kapcsolódva.

Szöveges feladatok megoldása.

Értelmezés, adatok kigyűjtése, rendszerezése,modellkészítés (keresés, választás), összefüggések elemzése, a probléma megoldása,

válasz megfogalmazása, az eredmény összevetése a valósággal.

Szöveges feladatok megoldása. A megoldás algoritmusainak alkalmazása.

ÉrtékelésA témakör egészének feldolgozása során kiemelt feladat az önellenőrzés és az önértékelés fejlesztése, ezért a házi feladatok és az önálló munkák frontális ellenőrzését kapcsoljuk össze értékeléssel is. A résztémakörök mindegyikében javasolt diagnosztizáló mérés tervezése, ezt kövesse a jegyre történő minősítő értékelés.A tanév során:

106


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYaz összeadás, kivonás, a szorzás, osztás témaköréből integráltan vagy külön tervezzünk felmérést, amely a résztémakörök feladatanyagát is felöleli (nyitott mondatok, negatív számok, törtek).

Relációk, függvények, sorozatokSzerkezet: soros

_________________________________________________________________________________Cél

A negyedik osztályban cél, hogy tudjanak a gyerekek mennyiségek között kapcsolatokat felismerni és keresni.Fejlődjön a megfigyelőképességük és az absztrakciós képességük. Legyenek képesek lényegtelen jegyektől elvonatkoztatni.Tudják a megfigyeléseiket szabatosan megfogalmazni.Ismerjenek fel egyszerű függvénykapcsolatokat a mindennapi életből vett megfigyelések során.

_________________________________________________________________________________Követelmény

A tanuló tudja készség szinten használni a "kisebb", "nagyobb", "nem kisebb", "nem nagyobb", "egyenlő", "nem egyenlő" relációkat.

Tudjon jártasság szinten egyszerű függvényre vezethető szöveges feladatokat, táblázattal, próbálgatással, vagy lebontogatással megoldani.

A törzsanyaghoz kapcsolódóan tudjon készség szinten állandó különbségű sorozatokat alkotni, sorozatok szabályát tudja megállapítani.A sorozatot tudja adott vagy általa meghatározott, megtalált szabály alapján folytatni.Tudjon váltakozó különbségű sorozatokat alkotni.

Fejlesztési feladatokhoz és tevékenységekhez kapcsolódó tananyag; a továbbhaladás feltételeiFejlesztési feladatok Tananyag és tanulói

tevékenységek Továbbhaladás feltételeiAz önállóság fejlesztése a gondolkodási műveletek alkalmazásában.Lényegkiemelő és általánosító képesség, következmények meglátására való képesség fejlesztése.Összefüggések észrevétele és megfogalmazása.Az általánosításra való törekvés.A kifejezőkészség alakítása: világos, rövid fogalmazás.Absztrakciós képesség alapozása.

Emlékezet és gondolkodás fejlesztése, szabálykövetés erősítéseGondolatmenetre való emlékezés.Matematikai modell ismeretének, alkalmazásának módja.

Megkezdett sorozatok folytatása adott szabály szerint.

Összefüggések keresése az egyszerű sorozatok elemei között.

Sorozatok képzési szabályának megállapítása.

Többféle folytatás lehetősége.

Adatok sorozatba rendezése, a folytatásra vonatkozó sejtések megfogalmazása.

Hozzárendelések.Grafikonok készítése,

olvasása. osztályozás, szabályfelismerés, grafikonkészítés, elemi algoritmus alkalmazása).

Sorozat szabályának felismerése, sorozat folytatása.A szabály megfogalmazása egyszerű formában.Összetartozó elemek táblázatba rendezése.Összefüggés felismerése a táblázat elemei között.

ElőzményKapcsolatok, összefüggések megfigyelése, matematikai megfogalmazása.Egyszerű sorozatok előállítása a harmadik évfolyamos követelmények alapján.

107


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY_________________________________________________________________________________Tartalom

Mennyiségek közötti kapcsolatok megjelenítése táblázattal, nyitott mondattal, szöveggel.Relációk alkalmazása a matematika különböző témaköreiben.Sorozatok előállítása adott szabály alapján, sorozatokhoz szabály megfogalmazása.Függvényre vezethető szöveges feladatok megoldása próbálgatással, lebontogatással, lejegyzés és nyitott mondat megadása.

_________________________________________________________________________________Értékelés

A témakör tananyaga szervesen beépül a többi témakör anyagába és ott eszköz jelleggel is alkalmazzuk, így más témakörökkel integrálva ellenőrizzük a jelzett ismereteket.Az értékelés és javítás a feladatok megoldásánál szóban, beszélgetés módszerével történjen.

Geometria, mérésSzerkezet: soros

_________________________________________________________________________________Cél

A térszemlélet fejlesztése.Mennyiségek közötti összefüggések megismertetése mérésekkel.Az önellenőrzés igényének fejlesztése.A pontos, esztétikus munka iránti igény kialakítása.

________________________________________________________________________________Követelmény

A tanuló készség szinten tudja a testeket és a síkidomokat megkülönböztetni.

Jártasság szinten tudja a téglatest és a kocka tulajdonságait.Ismerje a körző, vonalzó használatát.Iamerje a négyzet és a téglalap tulajdonságait (oldalak, csúcsok, szögek).

Készség szinten tudja a téglalap és a négyzet kerületét kiszámítani.Ismerje a kerület kiszámításához alkalmazott képleteket.

Jártasság szintjén tudja a fenti két sokszög területét kiszámítani.Ismerje a területmértékegységeket (ha, m2, dm2, cm2, mm2).

Legyen képes ismeret szinten egyszerű összefüggések megfogalmazására, pl: nagyobb mértékegységgel lefedve azonos területet, kisebb lesz a mérőszám stb.Ismerje a szög, a párhuzamos, a merőleges fogalmakat.Ismerje a konvex, nem konvex (test, síkidom) fogalmát. Tudjon segítséggel előállítani ezekből néhányat.Ismerje az oldal, átló, csúcs, lap, él fogalmát, jelentését, konkrét feladatokban, síkidomon, testen tudja ezeket megmutatni.Ismeret szintjén tudjon tükrözni, nagyítani, kicsinyíteni, eltolni, elforgatni tapasztalati úton, négyzetháló, pontrács vagy más háló segítségével.Ismerje a felszín és a térfogat fogalmát a m2, m3, dm2, dm3, cm2, cm3 fogalmát. Tudjon papírból készült testeket szétvágni és felszínűket testhálójuk segítséggel kiszámítani.

108


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYKészség szinten tudjon méréseket végezni, tudja a mértékegységek nevét és mennyiségi viszonyát.

Tudja a következő mennyiségeket jártasság szinten átváltani: hosszúság: km, m, dm, cm, mm, tömeg: t, kg, dkg, g, űrtartalom: hl, l, dl, cl, ml, idő: év, hó, nap, óra, perc, másodperc.

______________________________________________________________________________Előzmény

Testek, síkidomok felismeréseNégyzet, téglalap tulajdonságainak megnevezéseMennyiségek összehasonlítása, méréshez kapcsolt mértékegység átváltások.A harmadik évfolyamon megfogalmazott követelményeknek megfelelően a mértékegységek ismerete.


Fejlesztési feladatok Tananyag és tanulói tevékenységek Továbbhaladás feltételei

Testek, síkidomok, transzformációkKonstrukciós képesség alakítása. Sík- és térgeometriai megfigyelések elemzése, megfogalmazása a tanult matematikai szaknyelv segítségével.A megkülönböztetés, tér- és formalátás képességének fejlesztése a rész és egész viszonyának megértésével.

A helymeghatározás képességének fejlesztése.

Tájékozódást segítő viszonyok megismerése, mozgási memória fejlesztése. Tájékozódás a síkon ábrázolt térben. Ismeretek tudatos memorizálása, felidézése.

Testek másolása modellről.

Testek építése adott feltételek szerint testekből, lapokból.

Testháló kiterítése, tervezése, összeállítása: téglatest, kocka.

Síkidomok előállításapárhuzamos és merőleges

vonal-párok segítségével. Az egybevágóság fogalmának tapasztalati előkészítése: síkidomok másolása, eltolás, tengelyes tükrözés, elforgatás például másolópapír segítségével.

Nagyítás, kicsinyítés négyzetrácsos papíron.

A hasonlóság fogalmának tapasztalati előkészítése.

Adott feltételeknek megfelelő geometriai alakzatok építése síkban, térben.

Geometriai tulajdonságok felismerése, alakzatok kiválasztása a felismert tulajdonság alapján.

Transzformációk létrehozása eltolás és tükrözések segítségével.

Mérhető tulajdonságok, mérésTapasztalatgyűjtés, tulajdonságok felismerése, megkülönböztetése, osztályokba sorolása, rendezése. Az érzékelés pontosságának fejlesztése.

Összehasonlítások, viszonyítások. A hosszúság, űrtartalom,

tömeg és idő mérése alkalmi és szabvány egységekkel.

A mennyiségek szabvány mértékegységeinek használata szám- és szöveges feladatokban.

Mérés szabvány egységekkel.Át- és beváltások a tanult mértékegységekkel gyakorlati mérésekhez kapcsolva, illetve ilyenek felidézése nyomán.

Összehasonlítások mennyiségi tulajdonságok alapján. Becslés. Mennyiségi jellemzők kifejezése számokkal. Mennyiségi következtetések.

A terület mérése lefedéssel, a terület kiszámítása a területegységek összeszámolásával, térfogatmérés kirakással, építéssel. Téglalap

Számítások a kerület és terület megállapítására.

109


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYterületének mérése; számolás a kirakást felidéző módon.

ÉrtékelésA témakör anyagából külön diagnosztizáló felmérést is tervezhetünk, a minősítő mérést a más témakörben írt dolgozattal összekapcsolhatjuk.Az értékelés szóbeliségét az indokolja, hogy rendkívül sok a tevékenységhez kötött, elsősorban tapasztalatszerző feladatanyag.

Kombinatorika, valószínűség, statisztikaSzerkezet: soros

_________________________________________________________________________________Cél

A megfigyelőképesség fejlesztése.Kapcsolatok, összefüggések felismerésének képességfejlesztése.A feladatokhoz több megoldást keresése és ezek célszerű elemezése.

_________________________________________________________________________________Követelmény

Tudjanak a tanulók a jártasság szintjén kombinatorikus módszerekkel feladatokat megoldani, a számtan, az algebra, a geometria mérések témakörökben is.Tudjanak adatokat leolvasni oszlopdiagramról, értelmezni, elemezni a megfigyelt összefüggéseket.

Tudjanak átlagot számítani jártasság szintjén.Tudjanak megállapítani valószínűségi játékok kimenetelét."Biztos", "lehetetlen", "lehet, de nem biztos", események felismerése, valószínűségi játékok és kísérletek alapján.

Grafikonok, diagramok készítése ismeret szintjén, grafikonok, diagramok elemzése, összefüggések keresése.

ElőzményA harmadik évfolyamban szerzett tapasztalatok felelevenítése. Kombinatorikai valószínűségi feladatok lejegyzése ismeret szintjén.

Fejlesztési feladatokhoz és tevékenységekhez kapcsolódó tananyag; a továbbhaladás feltételeiFejlesztési feladatok Tananyag és tanulói tevékenység Továbbhaladás feltételeiTapasztalatok szerzésével későbbi fogalomalkotás előkészítése (a biztos, a lehetséges és a lehetetlen események, törtszámok).A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése.

Képi emlékezet fejlesztése. Eljárásokra, módszerekre való emlékezés megerősítése. Valószínűségi, problémamegoldó és statisztikai gondolkodás

Adatok gyűjtése, rendezése, ábrázolása grafikonon.Táblázatok, grafikonok készítése, leolvasása, értelmezése.Néhány szám számtani közepének értelmezése. Az „átlag” használata. Valószínűségi játékok, kísérletek, megfigyelések. A gyakoriság, valószínű, kevésbé valószínű értelmezése konkrét példákon.

A véletlen események gyakoriságának megállapítása

Adatgyűjtés táblázatok leolvasásával. Példák megfogalmazása a biztos, a lehetséges és a lehetetlen fogalmának használatával.

110


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYfejlesztése. Kreativitás, alkotás. Matematikai modellek ismeretének fejlesztése. Ismeretek alkalmazása az újabb ismeretek megszerzésében. Többféle megoldási mód keresése.

kísérletek végzésével. Sejtés megfogalmazása adott számú kísérlettel. Eredmények összevetése a sejtéssel, az esetleges eltérés megállapítása és magyarázata.

ÉrtékelésA játék, a tapasztalatszerzés, a matematikai problémák szabatos megfogalmazására törekvés, mind a szóbeli értékelést helyezi előtérbe.

111



KörnyezetismeretA környezetismeret tantárgy széles lehetőséget biztosít 1-4. osztályig az Ember a természetben és az Ember és a társadalom műveltségi terület fejlesztési céljainak, feladatainak megvalósítására. Az Ember a természetben műveltségi területen folyó nevelés-oktatás során a tanulók lehetőséget és hathatós segítséget kapnak ahhoz, hogy korszerű természettudományi műveltséget, világképet, gondolkodás- és szemléletmódot építsenek fel magukban, életkoruknak megfelelő szinten. Megismerkedhetnek az anyagok tulajdonságaival, a természeti környezet változásaival, kölcsönhatásaival, a jelenségekkel, a törvényszerűségekkel. Több más műveltségi területtel együttműködve tekinthetik át az embernek, az általa létrehozott társadalomnak, valamint az őt körülvevő természetnek a kölcsönhatásait. A műveltségi területen zajló nevelés-oktatás a fenntartható fejlődés és az elvárható biztonság igényeinek megfelelően formálja a tanulók gondolkodásmódját, természethez való viszonyát. A környezettudatos, a természet kincseit védő, óvó magatartás a Föld iránt érzett felelősség kialakításához járul hozzá. A műveltségi terület arra hívja fel a tanulók figyelmét, hogy az ember része a természetnek, annak rendszereivel megbonthatatlan egységet alkot, társadalmi és egyéni cselekvései a természet folyamatainak részét képezik. Ez az összefonódás mutat rá az ember, az emberiség és az egyének sajátos felelősségére is. A műveltségi terület keretei között a természeti és technikai problémák társadalmi viszonyokat is figyelembe vevő megoldására nevelhetjük a tanulókat, viszonyaikat változtatni képes, aktív, kritikus, kreatív emberekké formálva őket. Az Ember a természetben műveltségi terület keretében zajló nevelő-oktató munka feladata, célja sokrétű: • általános természettudományi fogalmak, eljárások és szemléletmódok kialakítása; • készségek, képességek alakítása, a személyiségjegyek pozitív formálása; • a tudomány, a tudományos kutatás mint társadalmi tevékenység bemutatása; • a tanulók rendszerben, kölcsönhatásban, kapcsolatokban történő gondolkozásának erősítése; • az életben nélkülözhetetlen s elsősorban a természettudományokban begyakorolható

megismerési, tanulási, értelmezési technikák és módszerek azonosítása, fejlesztése (pl. megfigyelés, kísérletezés, mérés, következtetés, összehasonlítás);

• a természettudomány szerepének megismertetése a társadalmi folyamatokban, a személyes sorsok alakulásában, arra nevelve, hogy az így szerzett tudás felelős cselekvésben nyilvánuljon meg;

112



• az áltudományos megnyilvánulások felismerésére való képesség fejlesztése; • reális természetkép kialakítása;

Az Ember a természetben műveltségi területen folyó nevelés-oktatás a természeti folyamatok, összefüggések s az ember ezekkel való kapcsolatának tényleges megértésére épül. Az értelmes tanulás feltétele, hogy a tanulók megismeréssel kapcsolatos beállítódásait a tudás önálló, tevékeny formálásának lehetőségébe és fontosságába vetett meggyőződés határozza meg. Maga a megismerési, tanulási folyamat a tanulók aktív, értelmező tevékenysége, a tapasztalatoknak a már meglévő elképzelések keretei között történő feldolgozása, az eredmények önálló, kritikus értékelése és alkalmazása. Az értelmes tanulás során létrejövő tudásrendszernek alkalmasnak kell lennie környezetünk jelenségeinek előrejelzésére, magyarázatára, s alkalmazhatónak kell bizonyulnia a mindennapi tevékenységekben. A bevezető és kezdő szakaszban (majd az alapozó szakaszban folytatódó) természettudományi nevelés a természeti világ elemi megismerésének lehetőségét biztosítja a tanulók számára. A tanulók elsajátíthatják a tudományos megismerés legelemibb eljárásait, a megismerési folyamatokkal kapcsolatos általános tudásrendszereket és műveleteket, mint amilyen • az előzetes elképzelések formába öntése, a hipotézisalkotás, a megfigyelések és a

kísérletek tervezése; • a mindennapokból ismert mennyiségek elemi szintű értelmezése, tudatos használata,

mérése; • a tapasztalatok nyelvileg helyes megfogalmazása szóban és írásban, rögzítése rajzban, és

grafikonon, a problémamegoldás elemi műveletei; • az ismeretszerzés, tájékozódás már kisiskoláskorban elérhető és gyakorolható módszerei.

Az Ember és társadalom műveltségi terület középpontjában az ember világa áll. A társadalmi tapasztalatok és ismeretek megszerzésében az alsóbb évfolyamokon a játékoknak, a konkrét szituációknak, az életszerű helyzeteknek van kitüntetett szerepük. A fejlesztés kiemelt területei: a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erősítése, a szociális érzékenység, az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság, a környezetért érzett felelősség, más kultúrák megismerése és elfogadása, a humánus, értékeket védő magatartás.

113


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYKörnyezetismeret 1-4

Óraszám

Évfolyam 1. 2. 3. 4.heti óraszám 1 1 2 2évi óraszám 37 37 74 74

összesen:222Megjegyzés

Az adaptálásnál a következő szempont alapján változtattuk meg az adaptált tantervet.A logopédiai osztályokban beszédfogyatékos és és pszichés fejlődésükben tartósan akadályozott gyermekeket oktat és nevel. Ezért a nevelési- oktatási folyamatot a következő elvek hatják át: a képességstruktúra figyelembevétele, a terápiás elv dominanciája, a személyiség egészének optimális fejlesztése, a tudatosság és tervszerűség elve, a transzferhatások tudatos kihasználásának elve, a csoporton belüli differenciálás és egyéniesítés elve. Ebből következően az oktatás során speciális módszereket alkalmazunk. A tanterv tartalmait nem változtattuk meg, hogy a többségi általános iskola felé könnyebb legyen az átjárhatóság.A környezetismeret tantárgynak a magyar nyelv és irodalommal szoros tantárgyi koncentrációben kell megvalósulnia. Erős hangsúlyt kap a beszédfejlesztés, különös tekintettel a szókincs /ezen belül még a műveltségi anyag szakszókincsének / bővítésre és automatizálására, a szóbeli kifejezőkészség fejlesztére, a beszédmegértésre, az olvasott szöveg feldolgozásának képességére. De jelentős szerepe van ezen kívül a nyelvi memória és a különböző gondolkodási műveletek fejlesztésében a térbeli, síkbeli és időbeli tájékozódás kialakításában. Évfolyamonként azonos témakörök feldolgozására kerül sor, a témák spirális építkezésével.

I. A megismerési módszerek alapozásaII. Az élettelen természet alapismereteiIII. Az élő természet alapismereteiIV. Testünk és életműködésünkV. Tájékozódási alapismeretekVI. KözlekedésVII. A lakóhely ismerete

A tanterv specifikuma, hogy a környezet szépítése, rendezése és védelme minden évfolyamon megjelenik, mint tananyag és tevékenység.A vizsgálatok és megfigyelések kínálnak alkalmat a differenciált képességfejlesztésre.

Célok és feladatok

A tantárgy fontos célja a kulcskompetenciák fejlesztése: főként a természettudományos kompetencia, az anyanyelvi kommunikáció, a hatékony önálló tanulás, a szociális és állampolgári kompetencia területén.

„A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal

114


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYkapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan).

A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában.. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt.

A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja – különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban.”

A tantárgy célja, hogy felkeltse a tanulókban a környezetük élő és élettelen világa iránti érdeklődést. Bátorítson a természet és a lakóhelyi környezet önálló megismerésére, alkotóinak, jelenségeinek “felfedezésére”. Jól értelmezett, könnyen felidézhető, egyszerű kognitív műveletek végzésére alkalmas képzeteket alakítson ki a közvetlenül vagy közvetve megismerhető természeti és ember által létesített környezetről. Javítsa a tanulóknak a környezetük állapota iránti érzékenységét, alapozza meg a környezet értékeit tisztelő, azokat megóvni kész magatartásukat. Segítse őket tájékozódni természeti és társadalmi környezetükben, intse őket a veszélyhelyzetekkel kapcsolatos óvatosságra, segítse az erőszakmentes konfliktuskezelést.

A környezetismeret tantárgy tanulása során a tanulók ismerkedjenek meg lakóhelyük, majd - egyre táguló körben - távolabbi természeti és ember által létrehozott környezetük jellemző anyagaival, jelenségeivel, élőlényeivel, illetve azok változásával, valamint az emberek és környezetük kapcsolatával. Fedezzék fel a természet sokszínűségét, szépségét, és ébredjenek rá pótolhatatlan, értékes mivoltára.

A tanítás-tanulás folyamatában elsősorban a tanuló lakóhelyi, iskolai, települési környezete, majd hazánk értékeinek megismertetésére, megszerettetésére törekedjünk. Ezen keresztül segítsük olyan pozitív attitűd kialakulását, mely az élő és élettelen környezet megóvására, védelmére ösztönöz, erősíti a lakóhelyhez való kötődést, s ezzel a hazánkhoz és a nemzetünkhöz

115


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYtartozás érzését alapozza meg.

A tantárgy fontos feladata, hogy az elemi természettudományos műveltség megalapozása érdekében a tanulóknak az új ismeretek megszerzéséhez, azok rendszerezéséhez, rögzítéséhez és a mindennapi életben való alkalmazásához szükséges képességeit folyamatosan és rendszeresen fejlessze. Az élő és élettelen környezettel kapcsolatos fogalomalkotást mind személyes, mind közös, tevékeny tapasztalatszerzéssel készítse elő. Az egyszerű megismerési, tanulási módszerek megtanításával, begyakorlásával, alkalmazásával keltse fel - a gondolkodás fejlettségéhez illeszkedő mértékben – a természeti jelenségek, folyamatok ésszerű, tudományos magyarázata iránti igényt.

Lakóhelyi környezetük megismerése során tanítsa meg a tanulókat egyre nagyobb önállósággal szabályosan, balesetmentesen közlekedni, elemi fokon tájékozódni a térben, és az időben. Kiemelt cél az óvatosságra intés, az élet- és környezetkímélő, a veszélyhelyzetek megelőzését szolgáló magatartásformák kialakítása, s ezzel a személyes biztonság növelése. Nyújtson ismereteket a társadalmi bűnmegelőzéssel kapcsolatban, nyújtson ismereteket arról, hogyan kerülhető el az áldozattá válás. Nyújtson ismereteket az anyag különböző formáinak érzékelhető tulajdonságairól. Segítse észlelni, és elemi szinten értékelni azok mennyiségi és minőségi változásait. Fejlessze helyes egészségszokásaikat, alapozza meg önmaguk, valamint az élő és élettelen környezetük iránti felelősségérzetüket, segítse a környezeti harmónia létrejöttéhez és fenntartásához szükséges magatartásuk és életvitelük alakulását.Az elemi tudományos megismerési módszerek elsajátítása: a megfigyelés, leírás, összehasonlítás, mérés és egyszerű kísérletek végzésével, ezek felhasználásával a természeti környezet megismerésében.Önálló ismeretszerzési képességek alapozása aktív tevékenységekkel, a vizsgálódásokhoz, mérésekhez szükséges eszközök használatával.A környezetvédelem szokásainak alapozása, a természetes és az épített környezetben végzett tevékenységekkel.A fogalomalkotás tapasztalati előkészítése, az élettelen természet, a tájékozódás és az élő természet alapismereteiben.A saját test élettani jellemzőinek megfigyelése, az életműködések változásának megismerése, az egészséges életmód szokásainak alapozása.

Követelmény

Tájékozódás a természettudományról, a megismerés módszereiről

A tanuló váljék nyitottá a természet szépségei, értékei iránt. Érdeklődésének megfelelően jusson ismeretekhez a valóság megtapasztalásával,

valamint különböző képi és szöveges ismerethordozók segítségével. Legyen képes a természet tárgyait, élőlényeit, jelenségeit és folyamatait észlelni és

azokat elemi szinten megfigyelni, a természeti és technikai tárgyakkal, jelenségekkel összefüggő elképzeléseket megfogalmazni.

Aktívan vegyen részt a megfigyelések elemzésével kapcsolatos megbeszéléseken. Építsen előzetes ismereteire, tanítói segítséggel tájékozódjon egyszerű

forrásanyagokból. Tanítói irányítással végezzen egyszerű kísérleteket, vizsgálatokat a természeti és

technikai környezet jelenségeinek, folyamatainak megfigyelésére. Ismerje fel a vizsgálódásokhoz, mérésekhez, kísérletekhez szükséges eszközöket,

116


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYés használja azokat balesetmentesen.

Szerezzen gyakorlatot a mindennapi életben előforduló mérésekben, a hosszúság, a tömeg, az űrtartalom, a hőmérséklet és az idő mértékegységeinek használatában.

Szerezzen jártasságot a jelenségek, folyamatok egy-egy körének megadott szempontú csoportosításában.

Megfigyeléseit, tapasztalatait saját szavaival, egyszerűen fogalmazza meg, és rajzban, írásban rögzítse.

Értelmezze az egyszerű képi és szöveges információkat. Korának megfelelő nyelvi megformálással számoljon be megszerzett ismereteiről. Legyen gyakorlata a különböző tárgyak, élőlények, jelenségek minőségi és

mennyiségi jellemzőinek elemi szintű összehasonlításában. Vesse össze a természeti és az ember alkotta környezetről különféle módon szerzett ismereteit egymással, rendezze azokat különböző csoportok szerint Vizsgálódásainak eredményeit elemezze, értelmezze.

Ismerje fel a környezetében előforduló veszélyhelyzeteket. Alkalmazza a tanultakat a mindennapi élet problémáinak megoldásában. Lássa be, hogy környezetének állapota saját egészségére is hatással van, igényelje

az egészséges életkörülményeket. Ismeretei ébresszék rá, hogy felelős a természet védelméért, és ezért becsülje meg

környezetének értékeit. Tájékozódjon a biztonságot szolgáló szervezetek (mentők, tűzoltók, rendőrség)

munkájáról. Fejlődjön alkalmazkodó képessége veszélyhelyzetben (menekülés, segítségkérés).

Tájékozódás az élő és élettelen természetről

Érzékszervi megfigyelés segítségével szerezzen információkat a környezetében előforduló fontosabb élő és élettelen anyagokról. Felismert tulajdonságaik alapján tudja csoportosítani azokat.

Különböztesse meg a tárgyakat és anyagokat tulajdonságaik alapján és tudja ezt életkorának megfelelő nyelvhasználattal kifejezni.

Ismerje fel a használati tárgyak anyagát, készítsen egyszerű használati tárgyakat. Fedezze fel – gyermeki elképzelésének megfelelően – az anyag szerkezeti tulajdonságait.

Tapasztalat alapján ismerje fel a halmazállapotokat, a tudományos értelmezésnek megfelelően.

Kísérletek kapcsán ismerkedjen az anyagok kölcsönhatásival, figyelje meg az ebből adódó változásokat.

Játékos tevékenységek keretében szerezzen tapasztalatot a hang, a fény, és a hő terjedésével kapcsolatban.

Ismerkedjen az a háztartásban előforduló energiahordozó és technikai eszközökkel és ismerkedjen meg a működésükkel kapcsolatos balesetforrásokkal.

Legyen tájékozott arról, hogy mely élelmiszerek fogyasztása szükséges szervezetünk egészséges fejlődéséhez.

Tartózkodjék az élvezeti és kábítószerek kipróbálásától. Érdeklődjön az iránt, hogy mely anyagok szennyezhetik leggyakrabban a

környezetét, mely anyagok, eszközök a háztartás leggyakoribb veszélyforrásai.

117


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYTájékozódás az időben. és térben

A tájékozódás alapját a természeti jelenségek megfigyelése képezze. Figyelje meg a ciklusok ismétlődését, a mozgásban megnyilvánuló állandóságot és

változást, mutassa be azokat egyszerű példákon. Tájékozódjon a mindennapok időviszonyaiban. Figyelje meg a napszakok és évszakok változását. Szerezzen gyakorlatot az idő mérésében, a mindennapi életünket meghatározó

időtartamok becslésében. Saját tapasztalat alapján vegye észre az idő múlását, az élőlények – közöttük saját

maguk – változását, a változások szabályszerűségét, annak okait. Fejlődjön térérzékelése és térérzete az irányok, távolságok, hosszak, nagyságrendek

becslésével, mérésével. A környezetében előforduló tárgyak méretét viszonyítsa saját testméreteihez, majd

szabvány mértékegységekhez. Tájékozódjon a lakóhelyén, és annak környékén tudjon útbaigazítást adni. Térkép segítségével figyelje meg, hogy Magyarországon belül hol találhatja meg

saját lakóhelyét. Ismerkedjen meg az őt körülvevő táj jellegzetességeivel, felszínének formáival, az ottani élőlények jellemző tulajdonságaival.

Hasonlítsa össze lakóhelye tájképi sajátosságait más hazai tájakkal. Beszélgetés szintjén legyen fogalma a földön kívüli térségek létének felismeréséről,

az égitestekkel kapcsolatos elképzelésekről. A hozott elemi információk és ismeretek gyűjtése alapul szolgáljon a tudományos kép formálására.

Információhordozók az ismeretek szerzésében

Az érzékelést, mint alapvető információszerzést használja az ismeretek összegyűjtéséhez.

Tudatosuljon benne, hogy a természetről szerzett ismereteket megfigyelés, vizsgálódás, kísérletezés, mérés útján szerezzük meg.

Legyen tájékozott arról, hogy a természettel kapcsolatos ismereteit felkészültségének megfelelő könyvek, cikkek és a média segítségével is fejlesztheti, de sok téves nézettel is találkozhat.

Fejlődjön elemző, kritikai képessége életkorának megfelelő kommunikációs helyzetekben.

Fogalmazzon meg kérdéseket különböző információhordozó eszközökből szerzett ismereteiről.

Érdeklődjön a tudósok munkája iránt.

Emberismeret, önismeret, honismeret

Aktívan vegyen részt az élet értelmezésére vonatkozó elképzelésekkel kapcsolatos beszélgetésekben.

A születéssel, egyedfejlődéssel, öröklődéssel kapcsolatos elképzeléseit vitassa meg tanítójával és társaival. Ez alapul szolgáljon a tudományos nézetek későbbi közvetítéséhez.

Legyen igénye a személyes higiéniára, a test és a ruházat gondozására. Alkalmazza az egészségmegőrzés alapvető szabályait. Ismerje a korszerű táplálkozás, az egészséges életmód feltételeit.

Ismerje fel, hogy a környezet állapota az ember egészségére is hatással van.

118


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY Fogadja el a fogyatékkal élő embereket. Figyeljen meg emberi magatartásformákat és élethelyzeteket. Ismerkedjen szűkebb környezetének kulturális és vallási emlékeivel,

hagyományaival. Gyakorolja azokat a tevékenységeket, szokásokat, amelyek az otthona, a

lakóhelye, a szülőföldje és a hazája megismeréséhez, megbecsüléséhez, szeretetéhez vezetnek. A tapasztalatok összegyűjtése után képes legyen azokról beszélgetni, kérdéseket megfogalmazni, véleményt alkotni.

Fejlődjön önismereti képessége, ismerje fel saját külső és belső tulajdonságait, tudjon azonosításokat és különbözőségeket megfogalmazni. Életkorának megfelelően ismerje hazája természeti és társadalmi adottságait, legyen tisztában azzal, hogy mit jelen a nemzet, haza, magyar fogalma.

Gyűjtsön információkat a tananyaghoz kapcsolódóan híres emberekről.

KapcsolatokAz anyanyelv és irodalom és a technika területeivel, valamint a természetismeret témakörein között.

Fejlesztendő kompetenciaterületek 1-4. osztály1. Ismeretszerzés, tanulás Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből. Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése. A műveltségi területhez kapcsolódó szövegek értő olvasása. Kulcsszavak és kulcsmondatok keresése szövegekben. Segédkönyvek, atlaszok, gyermeklexikonok használata. A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben.2. Kritikai gondolkodás Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. A cselekvés és annak következménye közötti kapcsolat felismerésének gyakorlása. Önálló vélemény megfogalmazása eseményekről, jelenségekről és személyekről. Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására. Tapasztalatok szerzése a valós, a lehetséges és a lehetetlen megítéléséről jelenségekről és személyekről. Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására. Ellenérvek gyűjtése az ellenvélemények cáfolására.Különféle értékrendek összehasonlítása, saját értékek tisztázása. A megismert jelenségek rendezése okok és okozatok, hasonlóságok és különbségek, szándékok és következmények szerint. Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák) használata. 3. Kommunikáció Beszélgetés és vita egy-egy témáról. Saját vélemény érthető megfogalmazása. Mások véleményének türelmes meghallgatása. Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, gyűjtőmunkával szerzett ismeretekről. Rajz készítése egy-egy témáról.

4. Tájékozódás térben-időben

119


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYAz idő tagolására szolgáló kifejezések használata: perc, óra, nap, hét, hónap, év. Időmeghatározó kifejezések használata: amikor kicsi (óvodás stb.) voltam, amikor szüleim gyerekek (fiatalok stb.) voltak, amikor nagyszüleim gyerekek stb. voltak, amikor karddal harcoltak stb., nagyon régen. Viszonyítások gyakorlása: előbb, később, ugyanakkor, most, régebben, nagyon régen. Események, jelenségek, tárgyak, személyek stb. időrendbe állítása. Egyszerű térképek másolása kézi munkával. A térkép legfontosabb elemeinek felismerése: vizek, domborzati jelölések, államhatárok, települések. Helyszínek modellezése (pl. vázlatrajz, terepasztal, makett).5. A reflexiót irányító kérdések Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint a következők. • Milyen jellemző tulajdonságaim vannak? Miben hasonlítok másokhoz? Miben különbözöm másoktól? • Mire vagyok képes? Mire nem vagyok képes? • Milyen szeretnék lenni?• Miért van szükség szabályokra?

• Mit jelent az, hogy magyarok (vagy más nemzetiségűek) vagyunk?

120



Környezetismeret 1.

ÓraszámIskolai: 37 óraTanítási ciklus1 óra / 1 hét

A témakörökhöz kapcsolódó tartalmak 1. osztályban

TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Fejlesztési feladatok, kompetenciák

A megismerési módszerek alapozása(folyamatosan)

Megfigyelés, összehasonlítás, csoportosítás a tanulók közvetlen környezetében lévő tárgyak, élőlények érzékelhető tulajdonságai körében.A tapasztalatok kifejezése élőszóban, rajzban tanítói segítséggel.

Tapasztalatszerzés a környezetről az osztályteremben és az osztálytermen kívül séták és kirándulások során. A megfigyeltek pontos megfogalmazása szóban. Saját korábbi élményeikről néhány mondatos beszámoló szóban.A tanuló közvetlen környezetében élőlények megfigyelése a tanító irányításával. Tapasztalatok rajzos rögzítése, a korábbi személyes élmények beépítése.A valóságban megfigyelt jellemzők felismerése fényképen és rajzon. Anyagok, tárgyak, képek, szókártyák csoportosítása tetszőleges és megadott szempont szerint. Csoportosítási szempont észrevétele. A megismert élőlények, jelenségek felismerése képeskönyvek, diaképek, filmfelvételek segítségével. Feladatértés bizonyítása aláhúzással, összekötéssel, színezéssel.

A természet megismerése : Természeti és technikai tárgyakkal jelenségekkel összefüggő elképzelések megfogalmazása, ezekkel kapcsolatos megbeszéléseken részvétel. Megfigyelés, mérés. Mindennapi életben fontos szerepet játszó mennyiségek és azok mérésének fokozatos megismerése, gyakorlása. Előzetes tudás számba vételeFinommotoros mozgáskoordinációkStatikus helyzetek, képek, tárgyak megfigyelése.Tárgyak, személyek, alakzatok, jelenségek, összességek összehasonlítása mennyiségi tulajdonságaik (magasság, szélesség, hosszúság, tömeg, darabszám) és külső tulajdonságaik szerint; Az ismerethordozók használata a megismerési folyamatban. Tájékozódás az egyszerűbb forrásanyagokban tanítói segítséggel.Az ismeretszerzés eredményeinek feldolgozása: változások felismerése, azoknak fontosabb okainak megnevezése tanítói segítséggel. A különböző tárgyak, élőlények, jelenségek tanult jellemzőinek elemi szintű összehasonlítása

121


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYcsoportosítása a megismert szempontok és saját elképzelések alapján. Ismerkedés az információk átadásának egyszerű módjaival.

Az élettelen természet alapismeretei:Halmazállapotok, anyagokA nap időtartama, a napszakok váltakozása, jellemzői.

Az időjárás elemeinek megfigyelése: napsugárzás, hőmérséklet, szél, felhőzet, csapadék. A víz megjelenési formái a természetben.

Az évszakok jellemző időjárásaAz évszakok sorrendje, a hónapok neve és sorrendje.

Az évszakokhoz kapcsolódó ünnepek, helyi szokások.

Különböző halmazállapotú anyagok vizsgálata, csoportosítása, megismerése.Egyszerű beszámoló szóban a napi időjárásról, a különböző napszakokban történtekről.

Az időjárás elemeinek és változásának megfigyelése, rajzos rögzítése. Az időjárás megfigyelése során a víz különböző megjelenési formáinak felismerése: eső, hó, zúzmara, dér, jég, hó, köd, pára. A szélsőséges időjárás okozta veszélyhelyzetek és a védekezés lehetőségei.

Napszakok, hónapok, évszakok sorba rendezése időrend alapján. Évszakok jellemző időjárásának, és a szélsőséges időjárás okozta veszélyhelyzeteknek (villámcsapás, vihar, hóvihar, áradás stb.) a felismerése képről, filmről.

Az évszakokhoz kapcsolódó ünnepek, szokások megismerése (pl. szüret, Márton nap, karácsony, regölés, húsvét, madarak és fák napja), részvétel a helyben hagyományos ünneplésben, népszokásban.

A halmazállapotok bemutatása, megkülönböztetése.

Az élő természet alapismeretei:Az élő és az élettelen közötti különbség. A közvetlen környezetben előforduló gyakori növények megfigyelése (mérete, alakja, színe, illata, jellemző részei, élőhelye). Elemi ismeretek

A tanuló közvetlen környezetben gyakran, előforduló növények és állatok megfigyelése, érzékszervi tapasztalatszerzés a tanító irányításával. A sokféleség bemutatása. A valóságban megfigyelt jellemzők felismertetése fényképen és rajzon.

Az élet értelmezésére vonatkozó gyermeki elképzelések felszínre hozása. Az élő és az élettelen összehasonlítása.

Az élőlények három „felsőbb” nagy országához tartozó fogalmak (állat, növény,

122


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYa növénygondozásról (magvetés, ültetés, öntözés)

A közvetlen környezetben gyakran előforduló állatok, társállatok megfigyelése (mérete, alakja, színe, szaga, hangja, mozgása, táplálkozása, jellemző tevékenységei, szaporodása).

A közvetlen környezetben előforduló gyakori növények, állatok, növényi részek (pl. levelek, termések) közül néhány megfigyelése, lerajzolása, egyszerű csoportosítások hasonló tulajdonságaik alapján. Növények gondozása az osztályban, az iskolakertben (öntözés, tápoldat készítés, ültetés, magvetés) Tanítói kérdésre egy-egy élőlény jellegzetességeinek felsorolása.

A mese és valóság összevetése dramatikus helyzetjátékokban.

gomba) kiszélesítése. Az élőlények egyszerű csoportokba sorolása.

Testünk és életműködésünk:

Testünk főbb részei. Szervezetünk megfigyelhető ritmusai (szívdobogás, lélegzés, alvás és ébrenlét, mozgások) Érzékszerveink szerepe a környezet megismerésében.

Az egészség és a betegség.Az évszaknak és az időjárásnak megfelelő öltözködés.A tisztálkodás.A leggyakoribb balesetek megelőzésének módja. Segítségkérés balesetkor (mentők, tűzoltók, rendőrség)

Tájékozódás a saját testen. Játékos gyakorlatok az irányok, helyzetek megkülönböztetésére. Testük működésének változásainak megfigyelése különböző hatásokra.

Óvodai szokások folytatása, gyakorlása. A helytelen szokások megbeszélése. Játékok, dramatikus helyzetgyakorlatok a helyes öltözködéssel, a tisztálkodással, a betegséggel, balesettel kapcsolatban.

Ismerkedés az érzékelés jelenségeivel.Törekvés a szervezet számára szükséges egészséges táplálékok ismeretére alapozott, megfelelő táplálkozási szokások kialakítására. Az egészséges életkörülmények igénylése.

Tájékozódási alapismeretek:

Saját testhez viszonyított irányok (előtte, mögötte, mellette, fölötte, alatta, jobbra, balra).

Az iskola neve. Az iskola legfontosabb helyiségei, azok rendeltetése. Az

Játékos gyakorlatok az alatta, fölötte, mellette, közötte, előtte, stb. bal, jobb irányok helyes használatára.

Az iskola épületének megismerése. Tájékozódás az iskola épületében. A különböző helyiségek rendeltetésének megbeszélése. Beszámoló az otthontól az iskoláig

Tájékozódás (pl. az osztályban, iskolában, iskola környékén) nagytesti mozgással; mozgássor megismétlése, mozgási memória fejlesztése. Tájékozódás a külső világ tárgyai szerint; tudatosított tájékozódási pontok szerint; a tájékozódást segítő viszonyok megismerése Tájékozódás a síkban; tájékozódás a síkon

123


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYiskola környékének jellemző közterei.

vezető útvonalról. ábrázolt térben; tájékozódás szavakban megfogalmazott információk szerint. A térérzet tudatosítása, tájékozódás a térben, irányok, távolságok, hosszak, (becslés, mérés).

A múlt, jelen, jövő megértése adott időpillanatban (pl. előbb, ezután).

Közlekedés:

A gyalogos közlekedés legfontosabb veszélyhelyzetei, szabályai (átkelés az úttesten, vasúti átjárón. A közlekedési lámpa és a rendőr jelzései)

Az iskola gyalogos megközelítése. Közös gyalogos közlekedési élmény megélése, megbeszélése. A gyalogos közlekedés szabályainak gyakorlása dramatikus játék helyzetekben. Az iskola megközelítése során adódó veszélyhelyzetek megbeszélése.

Szabálytudat alakítása.

A lakóhely ismerete:

A település (településrész) neve. A tanuló lakóhelyének pontos címe. Az iskola pontos címe.Illem és viselkedési szabályok az iskolában és otthon.A környék nevezetes épületei. A lakóhely jellegzetességei.

Az iskola környékének bejárása.

Ismerkedés a lakóhely jellegzetességeivel.

Kommunikációt olyan kérdésekről, mint a viselkedési és illemszabályok, a kölcsönösség szerepe az illemben; a rokonság, a barátság.Az iskolai élet legfontosabb szabályainak ismerete, azok szerepe, jelentősége, betartása.

ÉrtékelésFolyamatos megfigyelés és szóbeli értékelés (főként dicsérő, megerősítő céllal).Félévente szöveges értékelés és írásbeli minősítés (kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, felzárkóztatásra szorul)Szempontok:

a megfigyelés pontossága, a szóbeli kifejtés színvonala (a szókincs gazdagsága) az aktivitás és a társas tevékenységek színvonala ( együttműködni tudás a

társakkal és a felnőttekkel, a feladattartás képessége).

Feltételek (ajánlott eszközök)Tanári és tanulói taneszközök:Munkatankönyv, Kéziköny és tanmenet.

124


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYApplikációs képek, demonstrációs eszközökSzobanövények, fűmag, virágpalánták. Képek, képeslapok, falitáblák a madarakról. Madarak égen és földön aplikációJelzőtáblák, terepasztal, utcai közlekedéshelyzetek.Fényképek a család tagjairól, naptár, játékóra.Naptár, az évszakokról készült applikációs képek, színes képanyag.Ismeretterjesző könyvek: pl.: Fehér Tamás: Terrárium, Bp. Göncöl 1986., Csudálatos pókok, Csudálatos madarak Bp. Park 1991. Dr. Anne Townsend: Az emberi test csodája Bp. Omega 1984. E. Beaumont-L. Selley: Nézd milyenek az állatok!Usborne: Játszókönyv Bp. Park 1993. Első természetbúvár könyvem Bp. Passsage 1990.Amikor a gyermek az utcára lép (Közlekedésrendészet kiadványa.)Bodó B: Brumi az iskolában.Az emberi test csodája Bp. Omega 1984.R. Cloke: Első képeskönyvem az állatokról Bp. Alexandra 1981.E.Beaumont-M.R.Pimont: A titokzatos természet.

125




Óraszám Iskolai: 37 óra Tanítási ciklus 1 óra / 1 hét

TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Fejlesztési feladatok, kompetenciák

A megismerési módszerek alapozása (folyamatosan)Megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, vizsgálódás a tanulók közvetlen környezetében lévő tárgyak, élőlények érzékelhető tulajdonságai körében.

Becslések, egyszerű mérések alkalmilag választott és szabvány egységekkel (m, dm, cm; kg, dkg; l, dl; óra, perc, nap, hét, hónap, év; ˚C) tanítói segítséggel.

A tapasztalatok kifejezése élőszóban, rajzban, írásban tanítói segítséggel.

A dolgok érzékelhető tulajdonságainak megtapasztalása. Összehasonlítások az érzékletek alapján (pl.: nagyobb, hangosabb). Megfigyelések rögzítése tanítói irányítással írásban. A tanuló környezetében – a természetben, a háztartásban, a lakóhelyen - található gyakori tárgyakból (pl.: lehullott levelek, száraz termések, kavicsok, üres csigaházak, kelmedarabok, címkék, kupakok stb.) különböző gyűjtemények készítése és rendezésük.Mérések, mértékegységek használata.A közvetlen és közvetett tapasztalatszerzés megkülönböztetése. A tanulói tapasztalatok rögzítése tanítói segítséggel rajzban és írásban. Rövid, szóbeli vagy írásbeli kérdésre írásbeli válasz adása önállóan.Nem tanórán szerzett ismeretekről rövid szóbeli beszámoló adása. Kérdések megfogalmazása az összefüggések keresésekor. Vélemények megfogalmazása helyzetelemzéskor.

A természet megismerése : Természeti és technikai tárgyakkal jelenségekkel összefüggő elképzelések megfogalmazása, ezekkel kapcsolatos megbeszéléseken részvétel. Megfigyelés, kísérletezés, mérés Mindennapi életben fontos szerepet játszó mennyiségek és azok mérésének fokozatos megismerése, gyakorlása. Előzetes tudás számba vételeFinommotoros mozgáskoordinációk: apró tárgyakkal manipuláció, csoportosítás, rakosgatás.Statikus helyzetek, képek, tárgyak megfigyelése.Tárgyak, személyek, alakzatok, jelenségek, összességek összehasonlítása külső és mennyiségi tulajdonságaik (magasság, szélesség, hosszúság, tömeg, űrtartalom, ,darabszám) szerint; becslés; mennyiségek fogalmának alapozásaA mennyiségi jellemzők kifejezése számokkal; a számok értelmezése a valóság mennyiségeivel. Például mérőszám és darabszám ; pontos szám és közelítő szám. A tudományos vizsgálat iránti igény fokozatos formálása. Az ismerethordozók használata a megismerési folyamatban

126



Tájékozódás az egyszerűbb forrásanyagokban tanítói segítséggel.Az ismeretszerzés eredményeinek feldolgozása: változások felismerése, azoknak fontosabb okainak megnevezése tanítói segítséggel. A különböző tárgyak, élőlények, jelenségek tanult jellemzőinek elemi szintű összehasonlítása csoportosítása a megismert szempontok és saját elképzelések alapján. Egyszerű képi és szöveges információk jelek értelmezése a megismert területen

Az élettelen természet alapismeretei:

Az érzékszerveink szerepe a környezetünk megismerésében. A környezetben előforduló anyagok érzékelhető tulajdonságainak (színének, alakjának, hőmérsékletének, felületének, keménységének, rugalmasságának, ízének, szagának) megfigyelése. Megmérhető és nem megmérhető tulajdonságok.Az anyagok csoportosítása (fa, kelme, üveg, papír, cserép, fém, ásvány stb.)Az anyagok tulajdonságai és felhasználásuk, hatásuk közötti kapcsolat.Élelmiszerek.

A tanuló közvetlen környezetében lévő tárgyak és élelmiszerek érzékelhető tulajdonságainak (alak, szín, felület, alaktartás, összenyomhatóság, illat, íz, hang, stb.) megtapasztalása. Az érzékszervi tapasztalatokra épülő felismerő gyakorlatok.

Összehasonlítások, sorba rendezések az érzékletek és mérések alapján.Kapcsolat keresése a tulajdonság és a funkció között. A tapasztalatok lejegyzése, rendezése tanítói segítséggel. Az anyagok azon tulajdonságainak észrevétele, amelyek miatt a környezetet szennyezhetik, veszélyeztethetik.

Anyag Tárgy és anyag megkülönböztetése a nyelvhasználatban. Anyagfajták különbözőségének felismerése, anyagnevek anyagfajtákhoz rendelése. Az anyagfajta és a használat közötti különbség felismerése konkrét példán.Anyagok technikák a hétköznapi életben: Használati tárgyak anyagainak felismerése. A halmazállapotok bemutatása, tudományos értelmezéseknek megfelelő megkülönböztetése.Halmazállapot-változások felismerése. Környezetünk anyagai, az anyagok osztályozása Különféle anyagok felismerése, megkülönböztetése.

Az élő természet alapismeretei:A termesztett növények megfigyelése, leírása, vizsgálata. Csoportosításuk felhasználásuk szerint. Növényi táplálékaink. Gyümölcsök, zöldségek szerepe az egészséges

Tapasztalatszerzés előzetes megfigyelési szempontok alapján a különböző élőhelyek (a település, a kert, az erdő, a mező, a vízpart) élővilágáról.Az élőlények változásának megfigyelése az időben (növekedés, fejlődés, pusztulás).

Az anyag nyersanyagból termékké alakulásának végigkísérése példákon (pl.: termesztett növények felhasználása).

Az élőlények három „felsőbb” nagy országához tartozó

127


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYtáplálkozásban.Gyógynövények, vadon élő növények

A vadon élő és a tenyésztett, kedvtelésből vagy társként tartott állatok élete közötti különbség.Az állatok viselkedésének megfigyelése, leírása, összehasonlítása.

Az idő és az életmód kapcsolatának észrevétele (téli álom, költöző madarak, lombhullatás, több évig élő növények).

Élőlények csoportosítása a jellemző jegyek alapján (pl. növény, állat, fás szárú, lágyszárú, egy évig élő, több évig élő; emlős, madár). A megfigyelt jelenség okainak keresése, annak észrevétele, hogy egy adott ok megléte befolyásolja a jelenség létrejöttét (életfeltételek). Az ismétlődő jelenségek, tevékenységek észrevétele.

fogalmak (állat, növény, gomba) kiszélesítése, az állat- és növényfogalom gazdagítása, a kezdeti gyermeki elképzelések meghaladása. Az élőlények egyszerű csoportokba sorolása, a hierarchikus osztályozás igényének felkeltése.

Testünk és életműködésünk:Életműködéseink főbb jellemzői (mozgás, táplálkozás, légzés, fejlődés, szaporodás) Legfontosabb szerveink szerepe életünkben.

A helyes fog- és testápolás. A fogorvos és az orvos gyógyító munkája. A környezet szervezetünkre gyakorolt leggyakoribb ártalmas hatásai (pl. napsugárzás, hő, zaj, szennyezett levegő, víz, talaj, erős fény, a képernyő hatása, vérszívó élősködők). Fogyatékos, mozgáskorlátozott, sérült embertársaink.

A 8 – 9 éves gyermek helyes napirendjének kialakítása. Különböző mérések elvégzése a saját testen. Fogalomalkotás a belső szerveinkről, szerepükről.

Fog- és testápolási technikák gyakorlása. Beszélgetések, dramatikus gyakorlatok a sérülés, betegség, gyógyítás, gyógyulás, a fogyatékos, sérült emberekhez fűződő viszonyok témakörében.

Az életjelenségekhez kötött életértelmezés fokozatos erősítése.A születéssel, egyedfejlődéssel és örökléssel kapcsolatos gyermeki elképzelések felszínre hozása, összehasonlítása, más köztük tudományos nézetekkel.

Kommunikáció olyan kérdésekről, mint a viselkedési és illemszabályok, a kölcsönösség szerepe az illemben, a külső és belső jellemvonások, a jó és rossz tulajdonságok, a rászorulók segítése.Törekvés a szervezet számára szükséges egészséges táplálékok ismeretére alapozott, megfelelő táplálkozási szokások kialakítására. Annak felismerése, hogy a környezet állapota az ember egészségére is hatással van. Az egészséges életkörülmények igénylése. A testi fogyatékkal élő emberek elfogadására való tudatos nevelés.

Tájékozódási alapismeretek:

A térérzet tudatosítása, tájékozódás a térben, irányok,

128


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYÚt az otthontól az iskoláig. Az iskola környékének megfigyelése (közterületek, közlekedési eszközök, üzletek, a szabadidő eltöltésének helyei, intézmények, nevezetes és érdekes épületek, helyek, a felszín formái)

Tapasztalatgyűjtés az iskola környékén: Séta, kirándulás a település környékének nevezetes helyeire. Az iskola környékének nevezetes épületeinek, természeti formáinak megfigyelése, számbavétele, sorba rendezése. Rajz és képgyűjtemények készítése.

Tájékozódás az időben. Időmérések végzése, mértékegységeinek használata

távolságok, hosszak, meghatározása (becslés, mérés). Tájékozódás a tanuló saját mozgó, forgó testének aktuális helyzetéhez képest (pl. a bal, jobb szavak megjegyzése a gyerek testi dominanciája szerint, illetve dominancia hiányában saját testi jelhez kötötten).Tájékozódás a másik ember nézőpontja szerint.

Tájékozódás az időben: A múlt, jelen, jövő mint folytonosan változó fogalmak, például az előtte, utána (korábban, később) viszonyok megértése, használata; folyamat mozzanatainak időbeli elrendezése; szöveges feladatok, amelyekben az időrendnek szerepe van.Időtartam mérése egyenletes tempójú mozgással, hanggal; szabványos egységekkel (másodperc, perc, óra, nap, hét, hónap, év, évtized).

Közlekedés:A közlekedés illemszabályai. A helyes viselkedés járműveken.

Gyermekekkel történt balesetek okai, megelőzésük.

Közös élményszerzés különböző közlekedési eszközökön.

Esetelemzések gyermekekkel történt balesetek kapcsán. Veszélyhelyzetek felismerése az iskola megközelítésekor.Dramatikus játékok a helyes magatartásformák begyakorlására. Tanult szabályok, jó tanácsok ismerete.

Szabálytudat kialakítása

A lakóhely ismerete:A település és környéke felszínének jellemző formái, vizei.

A településhez fűződő hagyományok, mesék,

A település jellemző természeti formáinak megfigyelése (síkság, dombok, hegyek, völgyek, patakok, folyók) elnevezése, felismerése. Természeti értékeinek, szépségének felfedezése, védelme.

Helytörténeti bemutatóhely, kiállítás megtekintése. Történetek,

Néhány könnyen átlátható, megérthető, a gyerekeket közvetlenül, a gyakorlatban is érintő, helyi környezetvédelmi problémával való foglalkozás. Egyéni és közösségi környezetvédelmi cselekvési formák kialakítása.Megismerkedés néhány helyi

129


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYmondák, történetek. A település utcái, házai egykor. A település lakóinak élete régen és most.Ünnepi szokások

emlékek, mondák gyűjtése, olvasása. Helyi hagyományok ápolása.

hagyománnyal, néhány történettel a lakóhely múltjából, továbbá a környék, a lakóhely természeti értékeivel;Megismerkedés egy-egy történelmi eseménnyel, különösen a nemzeti ünnepeinkhez és jelképeinkhez kapcsolódó eseményekkel

ÉrtékelésFolyamatos szóbeli értékelés, megerősítésFélévente szöveges értékelés és írásbeli minősítés (kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, felzárkóztatásra szorul) évközi ismeret értékelése érdemjeggyel

feltételek (ajánlott eszközök)Tanári és tanulói taneszközök:Munkatankönyv. Kézikönyv.Usborne-sorozat: Az erdő könyve. Veszélyben a világunk. Az erdők, az állatvilág.M.Prisvin: Az erdő emeletei. Erdei talaj, cserepek.Videofilm: Kis növényismeret (55 perc) Erdő mélyén (43 perc) Reflektor VideoVarga Zoltán:Állattismeret. Fürkész könyvek: Fák, Emlősök, Madarak, Vadvirágok Termések.Dr.Sárvári András-Gaál Éva: Népek itala, Poharak, szűrő, vatta, borszeszégő, fémtálca, homok, homokozólapát, borotvahab, víz, hőmérő.Videofilm:Még megmenthető ( Vizeink 16 perc).A világ és az ember (309-317.old.)Esztergályos Jenő: 1000 játék 182-183.Hétszínvarázs olvasókönyvBerkes Péter-Réber László: Várható időjárás.Szempontok: a testrészek, érzékszervek ismerete, funkciója, a helyes testápolás szokásainak elsajátítása és önállósága, a helyes táplálkozás ismerete.Szertári modell (emberi test, a belső szervek)Judy Hindley:Igy működik a tested.Búvár zsebkönyvek: EmberekNövekedés megfigyelése az élősarokban.Applikációs képek az emberek, állatok táplálkozásáról.Ablak-Zsiráf: GyermeklexikonMinden napra egy kérdés (72.-89. és 80-83. old).Ursula Krüger: Kertészkedjünk gyerekek

Következő tanév fejlesztési feltételei:Megfigyeléseiről, tapasztalatairól a tanuló tudjon szóban beszámolni tanítói kérdések alapján. Tapasztalatait rögzítse tanítói segítséggel. Ismerje fel a tanult jelenségeket rajzról, képről. Ismert témakörben csoportosítson megadott szempont

130


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYszerint. Legyen képes méréseket végezni, használja helyesen a tanult mértékegységeket.

Használja helyesen a napszakok nevét. Sorolja fel az évszakokat és a hónapokat helyes sorrendben. Nevezze meg az évszakok jellemző időjárási jelenségeit. Mutasson be a tanult élőlények közül egyet, sorolja fel jellemző jegyeit. Tájékozódjon jól saját testén. Ismerje és használja pontosan a helyet, helyzetet jelentő (előtte, mögötte, közötte, alatta, fölötte, mellette) kifejezéseket. Nevezze meg otthona és az iskola között lévő legfőbb közlekedési veszélyforrásokat, ismerje azok elkerülésének módját. Ismerje lakóhelye főbb jellegzetességeit. Ismertessen egyet a település hagyományai közül. Tudja útba igazítani az idegent lakóhelyén.

131




ÓraszámIskolai: 74 óraTanítási ciklus 2 óra / 1 hét

A témakörökhöz kapcsolódó tartalmak 3. osztálybanTémakörök, tartalmak TARTALMAK Fejlesztési feladatok,

kompetenciák


Megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, vizsgálódás, egyszerű kísérletek végzése a tanulók közvetlen környezetében lévő tárgyak, élőlények érzékelhető tulajdonságai körében, a folyamatok nyomon követése, egyszerű természeti jelenségek felismerése.Becslések, egyszerű mérések szabvány egységekkel (m, dm, cm, mm; t, kg, g; l, dl, cl, ml, hl; óra, perc, másodperc; ˚C) tanítói segítséggel.

A tapasztalatok általánosítása.Ismerkedés a közvetlen tapasztalással nem megszerezhető ismeretek forrásaival (gyermekenciklopédiák, egyszerű képes határozók, térképek, álló- és mozgóképek). A tapasztalatok kifejezése élőszóban, rajzban, írásban tanítói segítséggel.

A tapasztalatok lejegyzése, rendezése tanítói segítséggel. Egyszerű kísérletek megfigyelése és elvégzése. Oksági összefüggések keresése a kísérletek tapasztalatai és a mindennapi tapasztalatok között.

Mérések, méréssorozatok végzése.

Tapasztalatok megjelenítése egyszerű ábrával, rajzzal. Saját korábbi tapasztalatok beépítése.

Gyermek-enciklopédiák, könyvek használata adott feldolgozási algoritmus

segítségével. . Tévéműsorok, reklámok és az azokban esetleg előforduló helyes és téves tájékoztatások megfigyelése, elemzése (pl. táplálkozás, gyógymódok).

A természet megismerése : Természeti és technikai tárgyakkal jelenségekkel összefüggő elképzelések megfogalmazása, ezekkel kapcsolatos megbeszéléseken részvétel. Megfigyelés, kísérletezés, mérés Mindennapi életben fontos szerepet játszó mennyiségek és azok mérésének fokozatos megismerése, gyakorlása. Előzetes tudás számba vételeFinommotoros mozgáskoordinációkStatikus helyzetek, képek, tárgyak megfigyelése.

Látott, hallott helyzet, kép összképben való felismerése, azonosítása, megkülönböztetése, rekonstruálása különféle érzékszervek együttműködése révén, (pl. másolás, alkotás emlékezetből való rekonstruálása, tájékozódás mozgássor tagolatlan másolásával). Az észlelés pontosságának fokozása.

132



Szétválogatás két szempont szerint; megosztott figyelem; két szempont egyidejű követése.

A mennyiségi jellemzők kifejezése számokkal; a számok értelmezése a valóság mennyiségeivel. A kérdésfeltevés, az alapos vizsgálat igényének kialakítása, fejlesztése.A tudományos vizsgálat iránti igény fokozatos formálása.Az ismerethordozók használata a megismerési folyamatban Tájékozódás az egyszerűbb forrásanyagokban tanítói segítséggel.Az ismeretszerzés eredményeinek feldolgozása: változások felismerése, azoknak fontosabb okainak megnevezése tanítói segítséggel. A különböző tárgyak, élőlények, jelenségek tanult jellemzőinek elemi szintű összehasonlítása csoportosítása a megismert szempontok és saját elképzelések alapján. Egyszerű képi és szöveges információk jelek értelmezése a megismert területen.

Tájékozódás az élettelen természetről A környezetben előforduló anyagok mérhető tulajdonságai. A változások megfigyelése. A hőmérséklet változása. Halmazállapot-változások a mindennapi életben.

Az időjárási jelenségek és az anyag tulajdonságainak változása. Fagyás, olvadás, párolgás, forrás, lecsapódás megfigyelése. Az olvadás és az oldódás megkülönböztetése.

Vizsgálódás mágnesekkel.

Éghető és éghetetlen anyagok.

Megfigyelések, tapasztalatok, mérési eredmények rögzítése írásban önállóan, előzetes megbeszélés után. Mondatok, rövid szövegek igazságtartalmának eldöntése tapasztalatok, megfigyelések alapján. Rövid szóbeli beszámoló a megfigyelésekről, tapasztalatokról. Tapasztalatszerzés a különböző anyagok halmazállapotainak főbb jellemzőiről. A halmazállapot-változás megtapasztalása, feltételeinek előállítása.Oksági összefüggés keresése a

halmazállapot-változás és

Halmazállapot-változások felismerése, besorolásuk a főbb típusokba. Konkrét halmazállapot-változások során annak bemutatása, elemzése, hogy az anyagok nem tűnnek el.Az anyag szerkezetével kapcsolatos gyermeki elképzelések feltárása, ezzel kapcsolatos beszélgetések.Játékos ismerkedés egyszerű keverékekkel, oldatkészítéssel.

A szó használata nélkül konkrét rendszerek konkrét elemzése (pl. Miből áll? Milyen kapcsolatokban vannak az elemek? Hogyan működik? Mi

133


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYAz égés, mint veszélyforrás. Veszélyre figyelmeztető jelek, jelzések.

Fény, kölcsönhatások, energia fogalma

egyes hétköznapi jelenségek között.

Az anyagok változása, az ennek folyamán megfigyelhető tulajdonságok észrevétele (pl. égés, oldódás, forrás).

Teendők tűz (pl. épülettűz, erdőtűz, ruhatűz) esetén. Önmentési gyakorlat.

történik a rendszerrel?).Az elemzett konkrét rendszerek vizsgálata során az elemek állapotaival, a változásokkal kapcsolatos előzetes tudás felszínre hozása, összegyűjtése. Ismert állapotok, változások, folyamatok elkülönítése, megnevezése, a rendszerek leírásában való használata.

Energia: Változások párkölcsönhatásokban. Mi változtat, mi változik, mi csökken, mi nő? felismerése.Az energia terjedése Egyszerű játékok a hang, a fény és a hő terjedésével kapcsolatban. Az energiaátalakulásokkal kapcsolatos társadalmi, technikai problémákhoz való viszony Ismerkedés egyes technikai eszközök folyamatos működését lehetővé tevő anyagokkal és jelenségekkel. A készletek végességének megbeszélése.

A mindennapi életben használt, a gyerekek által jól ismert néhány technikai eszköz működésének magyarázata már ismert összefüggések vagy hétköznapi ismeretek segítségével.

Tájékozódás az élő természetrőlA növények életéhez nélkülözhetetlen környezeti feltételek vizsgálata. A környezet változásainak (pl. fény, talaj, időjárás, szennyező anyagok) hatása a növények életére. A növényi élet évszakos ritmusa.

Az állatok életéhez nélkülözhetetlen környezeti feltételek vizsgálata. A környezet változásainak hatása az állatok életére. Az állatok évszakok szerinti viselkedése.

A növények változásának folyamatos megfigyelése. Egyszerű kísérletek az életfeltételek bizonyítására.

Különböző állatok viselkedésének, életmódjának, az élőhelyükhöz és más élőlényekhez fűződő kapcsolataiknak a megfigyelése a valóságban, valamint álló- és mozgóképeken.

Az élet értelmezésére vonatkozó gyermeki elképzelések felszínre hozása, ütköztetése más elképzelésekkel. Az életjelenségekhez kötött életértelmezés fokozatos erősítése. Az élő és az élettelen összehasonlítása.

A születéssel, egyedfejlődéssel és örökléssel kapcsolatos elképzelések felszínre hozása, összehasonlítása, más tudományos nézetekkel.

134


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYA növények és állatok kapcsolata, egymásrautaltsága. Helyes viselkedésünk a természetben.

Az ember szerepének tisztázása a környezetében élő más élőlények életfeltételeinek alakításában. Tetteink következményeinek kutatása.

Az ember és egészségeTestünk mérhető tulajdonságai. Életünk nélkülözhetetlen környezeti feltételeinek vizsgálata. A környezet változásainak hatása életünkre. Egészséges életmód. Helyes napirend. Az egészség és a sport.

A betegség tünetei (rossz közérzet, láz, fájdalom, hasmenés, hányás, vérzés).A leggyakoribb fertőző betegségek és megelőzésük. A védőoltások fontossága.

A beteglátogatás, betegápolás szabályai.A kuruzslás veszélyei.

Az életjelenségek változásainak megfigyelése, mérése. Saját tapasztalatok megbeszélése, összehasonlítása a társakéival.

A magatartási és illemszabályok, valamint a betegségek, balesetek megelőzése közötti oksági összefüggések keresése (pl. kézmosás, zsebkendőhasználat).

Dramatikus játék során a helyes egészségszokások gyakorlása.

Törekvés a szervezet számára egészséges szokások kialakítására. Annak felismerése, hogy a környezet állapota az ember egészségére is hatással van. Az egészséges életkörülmények igénylése.

Tájékozódás térben és időbenA tárgyak alaprajza. Kicsinyítés rajzolással.

Útvonalrajzok, térvázlatok, térképszerű ábrázolások ismert terepről.A valóság térképi ábrázolása jelekkel.A négy fő világtáj. Az iránytű.

Egyszerű alaprajzok készítése. Útvonalak berajzolása az alaprajzba. Térképszerű képes ábrázolások, térképvázlat készítése az iskola környékéről.

A térképvázlaton útvonalak bejelölése, bejárása. Szimbolikus jelek alkalmazása. Tájékozódás iránytű segítségével.

Tájékozódás különféle koordináták szerint; hosszúság, távolság, irány.. A dimenzió megértése. Térbeliség ábrázolása két dimenzióban (pl. nézetek leolvasása, értelmezése).Térképkészítési elvek megértése; tájékozódást segítő eszközök (pl. iránytű) használata; arányérzék fejlesztése; a valóságos viszonyok becslése térkép alapján.Tájékozódás az időben:Időtartam mérése egyenletes tempójú mozgással, hanggal; szabványos egységekkel (másodperc, perc, óra, nap, hét, hónap, év, ).Időtől függő periodikus jelenségek kezeléseA helyváltoztatás és az eltelt idő összefüggésével való ismerkedés. A mozgásban

135


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYmegnyilvánuló állandóság és változás tanulmányozása egyszerű példák segítségével.

OrszágismeretHelyünk a világban A lakóhely, Magyarország, a Föld és az univerzumÉlet a fővárosban és az ország más vidékein. Hazánk fővárosa Budapest.Ismerkedés a főváros nevezetes és a gyerekek szempontjából érdekes épületeivel, létesítményeivel, helyeivel.MűemlékekLakóhelyünk története, gazdasági élete.Megyék ill. régiók, megyeszékhelyek

Hazánk elhelyezkedése Európában, a világban. (Magyarország Európa Föld Naprendszer )Közvetlen vagy közvetett (tv, videó, dia, könyv, könyvtár) tapasztalatszerzés: Duna, Vár, Gellérthegy, Országház, hidak, nagykörút, üzletek, színházak, bábszínház, Állatkert, Margitsziget, közlekedés.

A térérzet tudatosítása.Földön kívüli térségek létének felismerése.Az égitestekkel kapcsolatos elképzelések felszínre hozása, megfogalmazása, megbeszélése. A Naprendszerbeli égitestek viszonyaival (heliocentrikus kép), valamint a Föld alakjával kapcsolatos tudományos kép megformálása. Elemi ismeretek gyűjtése égitestekről, egyszerű megfigyelések végzése a meglévő tudás ellenőrzése érdekében.

Megismerkedés néhány helyi hagyománnyal, néhány történettel a lakóhely múltjából, továbbá a környék, a lakóhely természeti értékeivel; megismerkedés néhány magyar, nemzeti és etnikai kisebbségi népszokással,

Feltételek:- tankönyvek, gyermeklexikonok, ismeretterjesztő könyvek, fóliák,

faliképek,oktatóprogramok és videofilmek, kísérletező eszközök halmazállapotváltozás bemutatásához, hőmérők, időjárás megfigyelésére eszközök iránytű, mágnesek, kísérletező eszközök mozgás, fény, hő, mágneses jelenségek vizsgálatához és a kölcsönhatások megfigyeléséhez, térképek, képek

ÉrtékelésFolyamatos szóbeli értékelés, megerősítésFélévente szöveges értékelés és írásbeli minősítés (kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, felzárkóztatásra szorul) évközi ismeret értékelése érdemjeggyel


A tanuló írásban rögzítse tapasztalatait, megfigyeléseit, méréseit az előzetesen megbeszélteknek megfelelő módon. Tapasztalatai alapján döntsön mondatok, rövid szövegek igazságtartalmáról. Olvassa le helyesen a hőmérőt. Használja helyesen a tanult mértékegységeket.Nevezze meg az anyag halmazállapotait, azok néhány jellemzőjét. Közvetlen környezetéből nevezzen meg példákat a halmazállapot-változásra. Használja helyesen az

136


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYoldódás, olvadás szavakat. Ismerje a mentők, tűzoltók, rendőrség telefonszámát, értesítésük módját. Nevezzen meg a környezetéből néhány fontosabb, jellemző élőlényfajt. Sorolja fel az élőlények életfeltételeit.Ismerje, hogyan kerülhetők el a betegségek. Tudja megkülönböztetni az egészséges és a beteg állapotot. Tájékozódjon az iskola környékéről készített térképvázlaton. Állapítsa meg helyesen iránytű segítségével a fő világtájakat. Nevezze nevén a település jellemző felszíni formáit, felszíni vizeit, nevezetes épületeit. Ismertessen egyet a település hagyományai közül. Tudja útba igazítani az idegent lakóhelyén.

137


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYKörnyezetismeret 4.

ÓraszámIskolai: 74 óraTanítási ciklus2 óra / 1 hét

A témakörökhöz kapcsolódó tartalmak 1. osztályban

Témakörök, tartalmak Fejlesztési feladatok, tevékenységek

Fejlesztési feladatok, kompetenciák


Megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, vizsgálódás, egyszerű kísérletek végzése, a tanulók közvetlen környezetében lévő tárgyak, élőlények érzékelhető tulajdonságai körében, a folyamatok nyomon követése, következtetések, egyszerű összefüggések felismerése.

Önálló mérés a gyakori szabvány mértékegységek alkalmazásával.

Az ismeretforrások (gyermekenciklopédiák, egyszerű képes határozók, térképe, álló és mozgóképek) felhasználása a megismeréshez tanítói segítséggel.A tapasztalatok rögzítése élőszóban, rajzban, írásban tanítói segítséggel.

A tapasztalatok lejegyzése, rendezése, elemzése tanítói segítséggel. Folyamatos megfigyelés.

Méréssor megtervezése, végzése.

Az egyéni ismeretszerzés megalapozása.Búvárkodás a könyvtárban. Önálló beszámolók a könyvtári tájékozódás eredményéről.

Összefüggő feleletek tanítói kérdésekre. A jelenségek megfigyelésével, okok keresésével következtetések levonása.

A természet megismerése : Természeti és technikai tárgyakkal jelenségekkel összefüggő elképzelések megfogalmazása, ezekkel kapcsolatos megbeszéléseken részvétel. Megfigyelés, kísérletezés, mérés Mindennapi életben fontos szerepet játszó mennyiségek és azok mérésének fokozatos megismerése, gyakorlása. Előzetes tudás számba vételeAz érzékelés pontosságának fejlesztése, a tudatosodás segítése. Tárgyak tulajdonságainak kiemelése (analizálás); összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés; osztályokba sorolás, sorba rendezés különféle tulajdonságok szerint a különféle érzékszervek tudatos működtetésével. A figyelem terjedelmének és tartósságának növelése, tudatos, célirányos figyelem; elemek, tulajdonságok megnevezése.

138



Közös tulajdonságok felismerése; tulajdonság tagadása mint szintén közös jellemző.Szétválogatás két szempont szerint; megosztott figyelem; két, több szempont egyidejű követése.Pontos megfigyelés statikus szituációkról, lényegkiemelés. Pl. helyzetről, képről kirakás, rajz, egyszerűsített kirakás. Egyszerűsített rajz készítése lényeges elemek megőrzésével, lényegtelenek figyelmen kívül hagyásával (analizálás elvontabb szinten). A kérdésfeltevés, az alapos vizsgálat igényének kialakítása, fejlesztése.A tudományos vizsgálat iránti igény fokozatos formálása.Az ismerethordozók használata a megismerési folyamatban Tájékozódás az egyszerűbb forrásanyagokban tanítói segítséggel.

Az ismeretszerzés eredményeinek feldolgozása: változások felismerése, azoknak fontosabb okainak megnevezése tanítói segítséggel. A különböző tárgyak, élőlények, jelenségek tanult jellemzőinek elemi szintű összehasonlítása csoportosítása a megismert szempontok és saját elképzelések alapján. Egyszerű képi és szöveges információk jelek értelmezése a megismert területen.

Tájékozódás az élettelen természetrőlAz otthon tisztasága, szennyező forrásai.Környezetünk tisztasága, szennyezettsége.

Folyamatos megfigyelések egyszerű vizsgálatok, kísérletek a levegő, a víz a talaj tisztaságáról.

A természeti környezetnek, mint a világ védelemre szoruló részének értelmezése. Annak fokozatos belátása, hogy az emberi tevékenység és maga az ember a természeti folyamatok

139


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYA lakóhely

levegőjének, vizeinek tisztasága, szennyezettsége. Szennyező források a környezetben, a szennyezés hatása az élőlényekre, az emberre. A megelőzés, a védekezés lehetőségei.

Különválogató hulladékgyűjtés.

A környezet szennyeződése miatt kialakuló veszélyhelyzetek felismerése, az önvédelem lehetőségének megismerése.

Környezetünkből vett vízminták egyszerű vizsgálata. Egyszerű eljárás a víz tisztítására, szűrésére. A lakóhely levegőtisztaságának megfigyelése. Levegő-, víz-, talajvizsgálat érzékszervekkel és egyszerű vizsgáló eszközökkel (pl. nagyító, szűrőpapír).

A különválogató hulladékgyűjtés jelentőségének felismerése és szükségességének belátása.

A lakóhely környezetében előforduló anyagok összetettségének észrevétele. Kapcsolat keresése az egyes anyagok tulajdonságai és a környezetszennyezés között. Jelenlegi viselkedésünk, szokásaink és azok jövőbeli környezeti hatásai közötti egyszerű összefüggések felismerése.

szerves része.

Az anyag nyersanyagból termékké alakulásának végigkísérése példákon, újrahasznosítás szerepe.

Fenntartható fejlődés és környezetvédelem elveinek ismerete és alkalmazásuk.

Tájékozódás az élő természetrőlA tanuló környezetében megfigyelhető élőhelyek jellemzői. Az erdő, a füves és vizes élőhelyek néhány gyakori növény- és állatfajának jellemzői (mérete, testfelépítése, jellemző részei, szervei, táplálkozása, szaporodása, változása, illetve viselkedése, alkalmazkodása).

Az ember hatása az élőhelyekre. A természet védelmének fontossága, védett helyi természeti értékek.

Egyszerű összefüggések keresése az élőlény élőhelye, életmódja és testfelépítése között. A helyi környezet és az élőlények környezetalakító hatásának vizsgálata. A lakóhelyen megfigyelhető néhány lágy- és fásszárú növény, valamint néhány emlős, madár, gerinctelen állat tulajdonságainak rendszerezett megismerése, ezek táplálékláncba sorolása.

Annak észrevétele, hogy jelen cselekedeteink befolyásolják a jövőt. Kapcsolat keresése az ember tevékenysége és a természet veszélyeztetettsége között.

A szó használata nélkül konkrét rendszerek konkrét elemzése (pl. Miből áll? Milyen kapcsolatokban vannak az elemek? Hogyan működik? Mi történik a rendszerrel?).Az élőlények három „felsőbb” nagy országához tartozó fogalmak (állat, növény, gomba) kiszélesítése, az állat- és növényfogalom gazdagítása. Az élőlények egyszerű csoportokba sorolása, a hierarchikus osztályozás igényének felkeltése.A szerv-, szervezet-, fajta-, fajszintekkel való ismerkedés példákon keresztül, megnevezések tanulása már ismert „egységekkel” kapcsolatban.

Az ember és egészsége Igény kialakítása

140


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYAz ember életkori szakaszai.

A különböző korú emberek szervezetének, életműködéseinek, viselkedésének összehasonlítása. Helyes és helytelen szokásaink. Az egészséget károsító szokások (dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószerezés) kialakulása, veszélye, felkészülés az elutasításukra.A reklámok hatása életmódunkra.

Megfigyelés, mérés a testen. A mérések rögzítése tanítói segítséggel.

Dramatikus játékok az életkorok jellemzőiről, helyes és helytelen szokásainkról. A reklámok elemzése az elérni kívánt hatás és a valóság összevetésével.

egészséges életmódra. Káros szokások, szenvedélyek elutasítása.

Tájékozódás térben és időbenA domborzat és a vízrajz ábrázolása a térképen. Különböző domborzatú tájak, legnagyobb folyóink, tavaink felismerése Magyarország domborzati és vízrajzi térképén.

A lakóhely elhelyezése a térképen.

Tájaink képekben.

Utazás megtervezése.

Közvetlen tapasztalatszerzés a lakóhely jellemző felszíni formáiról és felszíni vizeiről. Közvetett tapasztalatszerzés a helyben nem megtapasztalható felszíni formákról és vizekről.

Tájékozódási gyakorlat a lakóhely térképével, iránytűvel (egyszerű tájolóval). Elemi szintű tájékozódás Magyarország domborzati térképén. A lakóhely megkeresése Magyarország térképén.

Magyarország nagytájainak felismerése jellemző képek, leírások alapján.

Egyszerű utazás megtervezése menetrend segítségével.

A térérzet tudatosítása, tájékozódás a térben, irányok, távolságok, hosszak, nagyságrendek meghatározása (becslés, mérés). Tájékozódás a valóságos viszonyokról térkép és egyéb vázlatok alapján (pl. térképolvasás, térképek készítése; térbeli mérési adatok felhasználása számításokban).Térképkészítési elvek megértése; tájékozódást segítő eszközök (pl. iránytű) használata; arányérzék fejlesztése; a valóságos viszonyok becslése térkép alapján.Tájékozódás az időben :Időtartam mérése egyenletes tempójú mozgással, hanggal; szabványos egységekkel (másodperc, perc, óra, nap, hét, hónap, év, évtized). Időzónák (tér és idő). Időtől függő periodikus jelenségek kezelése

OrszágismeretHazánk természeti szépségei, kulturális emlékei, értékei képekben. Településtípusok (város, falu, tanya).

A lakóhely és környékének természeti és kulturális értékeinek megkeresése a térképen, felismerése képről. Jellemző képek gyűjtése,

Hazaszeretet és nemzeti öntudat kialakítása.

141



Népcsoportok, kisebbségek hazánkban. Magyarok a határon túl.

Híres magyarok, hírünk a világban. A lakóhely nevezetes szülöttei.

rendezése. Tájékozódás arról, hogy a magyarokon kívül más népek is élnek határainkon belül, és élnek magyarok határainkon kívül is.Híres emberek fennmaradt emlékeinek felkutatása a lakóhely múltjából.

Feltételek:- gyermeklexikonok, ismeretterjesztő könyvek, fóliák, képek,

faliképek,oktatóprogramok és videofilmek, kísérletező eszközök térképek, Értékelés

Folyamatos szóbeli értékelés, megerősítésFélévente szöveges értékelés és írásbeli minősítés (kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, felzárkóztatásra szorul) évközi ismeret értékelése érdemjeggyelÉv végén osztályzat


A tanuló keressen a tankönyvön kívül más ismerethordozókból a tananyaghoz kapcsolódó információkat. Tanítói kérdésre néhány mondatos összefüggő felelettel válaszoljon. Mutasson be egy-egy ismert növényt, emlőst, madarat és gerinctelen állatot a lakóhely környezetéből. Nevezze meg az életükhöz szükséges környezeti feltételeket. Nevezzen meg a környezetéből környezetszennyező forrásokat, ismerje azok egészségkárosító hatásait. Legyen képes méréseket végezni a tanult körben az emberi testen, nevezze meg a tanult élettani jellemzőket. Tudja, hogyan őrizheti meg egészségét, és mi veszélyezteti azt leginkább.Ismerje a domborzat jelölését a térképen. Találja meg lakóhelyét, nagytájainkat Magyarország domborzati térképén. Ismerje lakóhelyének védett természeti értékeit. Mutassa be a lakóhelyéhez közeli kirándulóhelyek egyikét. Nevezze meg a különbségeket az eltérő településtípusok között. Tudja, hogyan lehet megközelíteni a szomszédos településeket. Nevezze meg a lakóhelyén élő népcsoportokat.

142



Ének-zene 1-4.Hozzáfűzött megjegyzések

Megjegyzés Időigény:

Évfolyamok 1. 2. 3. 4.

heti óraszám 1 1 1 1

évi óraszám 37 37 37 37

összesen: 148 óra

Az ének-zene a szavak fölötti hangzó nyelv élményével és aktív zenei tevékenységgel hat az érzelmekre, az emberi lélekre. A zenei nevelés középpontjában ezért a zenei élmény szerzése, a zene megszerettetése áll. Cél a zenei kifejezőeszközök megismertetése révén olyan motivációk kialakítása, melyek lehetővé teszik a tanulók aktív részvételét a zenei kommunikációba. A zenei nevelés elengedhetetlen a harmonikus személyiség fejlődéséhez. Kiemelkedően fontos a zenei ízlésformálás, a zenei ítélőképesség fejlesztése, mert ez teszi lehetővé az értékes műalkotások felismerését, elfogadását, a kritikai képesség kialakulását. A zeneirodalom alkotásainak megismerésén keresztül más művészeti ágakkal és műveltségi területekkel is kapcsolat teremtődik. A nemzeti kultúránk részét képező magyar népzene és műzene megismerése igen fontos a nemzeti identitás megőrzésében.

Fejlesztési kompetenciák:

1. Zenei alkotóképesség

1.1 Interpretáció

Magába foglalja az éneklési készség fejlesztésén keresztül az életkornak megfelelő éneklési technika képzését, az aktív zenélési kedv felkeltését, az érzelmi, értelmi kifejezés gazdagítását, az éneklés egészségfejlesztő, teljes személyiséget harmonikusan formáló funkcióját.

1.2 Improvizáció

A zenei alkotás, az improvizáció feltételezi a személyiség nyitottságát, fejleszti a zenei fantáziát. Alapját a megismert dallam, tempó, dinamikai és formai elemek képzik. A kreatív játékok a zene belső lényegének megértésén túl segítenek az oldott, örömteli muzsikálásban.

2. Megismerő és befogadó képességek

2.1 Zenehallgatás

Ez a tevékenység értelmi és érzelmi erőket mozgósít és hozzájárul a személyiség belső harmóniájához. A fejlesztés során kialakuló értékrend lehetővé teszi a művészi értékek felismerését, és az ízlés formálását. A

143


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYzenehallgatásban fontos az összefüggések megragadása, erkölcsi tartalmak felismerése, a zenei élmény átélése.

2.2 Zenei hallás és kottaismeret

A zenei hallásfejlesztés célja, hogy aktivizálja az emlékezetet, a zenei képzeletet, a gondolkodási tevékenységeket. A zenei élményekből kiinduló elvonatkoztatás a ritmikai és a dallamelemek megismerését, felismerését és csoportos megszólaltatását szolgálja.

A logopédiai osztályokban beszédfogyatékos ill. írás-olvasási zavar szempontjából veszélyeztetett tanulókat nevelünk és oktatunk, ezért osztályainkban kiemelten fontos szerepet kap a gyenge ritmuskészség és hallási differenciáló képesség fejlesztése. A fejlesztés remélhetőleg visszahat az anyanyelvi képességek fejlődésére is.

A tananyag belső tagolódása: Évfolyamonként azonos témakörök feldolgozására kerül sor, a témák párhuzamos építkezésével. Minden tanítási órán fontos szerepe van az “Éneklés” témakörnek, amely indukciós anyagul szolgál és a begyakorlás eszköze. A készségfejlesztést folyamatos gyakorlatokkal biztosítani kell, melyhez a tankönyvet kiegészítő segédletekre van szükség. Ezért különösen fontosak a feltételeknél felsorolt eszközök. A tanterv specifikumai:-A gyermekjátékdalok sokféle típusa megtalálható az “Éneklés” témakörben- Az improvizáció feladatai a tanítási órák szerves részeként valósíthatók meg, ezért a tantervben is különböző témakörök tartalmában jelennek meg.- A gyermekjátékdalok megtanulása egyúttal a dramatikus képességfejlesztést is szolgálja.Formái: improvizatív játékok, népszokások megtanulása és felelevenítése, évszakokhoz kapcsolódó ünnepek rituáléja, ritmikus mondókák, köszöntők megtanulása.Évfolyamonként a fentiek miatt külön felsorolásra kerülnek a játéktípusokA táncos-dramatikus daltanulás órái felezhetőek a tánc-órákkal, vagy tömbösítve is felhasználhatóak a heti időkeretben. (Ez átlagosan havi 1 ének-zene órát érinthet.A tánc további óraszükséglete a testnevelés órakertéből biztosítható.)____________________________________________________________

144



CélAz iskolai zenei nevelés fontos szerepet vállal a gyermekek érzelmi, értelmi, közösségi és jellemnevelésében. A zene örömet ad, lelkesít és megnyugtat. A gazdag érzelmi hatás a beleélés-átélés és a közvetlen cselekvés által színesíti a fantáziát, formálja az ízlést, és a közös kulturális élmény fogékonnyá teszi a gyermekeket más emberek, közösségek és kultúrák befogadására, a hagyományok tovább örökítésére, alapozza a nemzeti azonosságtudatot.A zene megszerettetéséhez a zeneművek élményt nyújtó megismerésén és megértésén át vezet az út. Ehhez nélkülözhetetlen a felszabadult alkotó légkör, a közös éneklés és zenehallgatás örömteli megélése, a játékosság, a zenei élményt gátló feszültségek feloldása, a jó iskolai környezet, valamint a tanulók pozitív viszonya tanítójukhoz, zenetanárukhoz. A sokszínű, igényes és céltudatos zenei élmények alakítják az éneklés, az aktív muzsikálás igényét és a zenehallgatási szokásokat.Az énekhang minden gyermek veleszületett „hangszere”. Ezért az énekes tevékenységek a zenei foglalkozások alapját képezik.Az éneklés a zenei élmény elsődleges forrása és az ismeretszerzés tapasztalati alapja. A mozgással, tánccal, játékkal egybekötött csoportos éneklés a közös muzsikálás, az egymásra figyelés és a közösségformálás mással alig pótolható lehetőségét kínálja.A ritmuskészség fejlődése, amely a ritmusjátékok és az énekléshez kapcsolódó különféle mozgások nyomán gyorsan és látványosan halad, segíti az esztétikus, jól koordinált mozgás, a szép testtartás, a jó légzés, a jó fizikai állóképesség kialakítását, illetve erősödését.Az éneklési kultúra megalapozása, a szöveg tartalmának megfelelő érzelmek, karakterek zenei kifejezése az előadói készséget gazdagítja.A néphagyománynak, népszokásoknak, a szűkebb zenei környezet kultúrájának fontos szerepe van a zene megszerettetésében, a zenei anyanyelv megismerésében.A zenei emlékezet, a belső hallás fejlesztése, a zenei ismeretek elsajátítása megteremti a játékos alkotás, a zenei improvizáció feltételét. A gyermekek csoport előtti éneklése, előadása módot ad az egyéni készségek kibontakoztatására, a helyes önértékelés kialakítására és a kiemelkedő adottságú gyermekek fejlesztésére. A gyermekhangszerek használata fejleszti a hangszínhallást, és kedvet ébreszthet a rendszeres hangszertanuláshoz.A zenehallgatás az auditív befogadókészség fejlesztésének eszköze és a gyermeki élményvilág fontos része.Fejlesztési követelményekZenei alkotókészség 1.1 Interpretáció (Éneklés)

145


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYAz énekhangra épülő tanítás első lépése a kifejező „saját hangszer” megformálása, vagyis az éneklési készség fejlesztése és az éneklési kultúra kialakítása. Fejlesztési követelménye a dalok élményből kiinduló, a szövegtartalmat kifejező megszólaltatása, a csoport egységes, szép közös éneklése helyes légzéssel, értelmes szövegkiejtéssel, helyes artikulációval, pontos dalkezdéssel és zárással. Énekes játékok, táncos dallamok előadása mozgással, jó ritmusban, a dalok hangulatának megfelelően. Daléneklés könnyű osztinátó kísérettel emlékezetből és kottából. Könnyű kétszólamú művek éneklése.

1.2. ImprovizációA kreativitás és a fantázia fejlesztése az önkifejezés sajátos formáinak megtapasztalása, kipróbálása a megismert zenei kifejező eszközök felhasználásával. A zene és a szöveg, a zene és a mozgás, a zenei és a képi kifejezés összekapcsolása.

Megismerő és befogadó képesség2.1. ZenehallgatásA zeneértő és-érző képesség fejlesztésének eredményeképpen a többször meghallgatott zeneművek felismerése, megnevezése, az emberi hangfajták, hangszerek hangszínének megkülönböztetése, a zenei karakterek különbségének, kifejező erejének felfedezése. A zenehallgatás élményének megtapasztalása.

2.2. Zenei hallás és kottaismeretA zenei hallás fejlesztése a dallamhallás, a ritmusérzék, a tempó- és dinamikaérzék kialakítására irányul tanult dalokon. A hangszínhallás fejlesztése tegye képessé a gyerekeket hangszerek és énekkari szólamok felismerésére. A belső hallás megalapozása, a zenei memória fejlesztése, a zenei élmény szóbeli, vizuális és mozgásos megfogalmazása a fejlesztő tevékenységrendszer fontos eleme. A zenei olvasás-írás alapjainak elsajátítása ebben az életkori szakaszban: a tanult dallami és ritmikai elemek felismerésére irányul betűkottáról és kottaképről; ismert dalok szolmizált olvasására és felismerésére kottaképről, kézjelről; valamint a megismert szolmizált hangok éneklésére dalokban, motívumokban, írására a tanult dó-helyekkel.

Feltételek - magnetofon, CD lemezek, kazettákhanganyagok, ritmus- és dallamhangszerek

Nyomtatott taneszközök évfolyamonként a tankönyvek (+munkafüzet),

- kottafüzetAuditív információhordozók: pl. Apáczai Kiadó kazettája

Manipulációs eszközök: Hangjegytábla, dallamkirakó,Nevelői demonstrációs eszköz: Ritmus és betűkottás lapok, Dallamkirakó.5 vonalas tábla

Tanári segédletek

146



1. évfolyam

Szerkezet: párhuzamos Óraszám: heti 1 Évi 37

Tartalom és belépő tevékenységekBelépő tevékenységek Tartalom Kompetenciák

fejlesztése

Éneklés (interpretáció)Dalos játékok előadásaÉneklés szöveggel emlékezetbőlIsmert dallami fordulatok kézjeles éneklése tanári irányítássalDalok, mondókák ritmusának hangoztatása Megfelelő tempóválasztás, tempótartás Helyes testtartás, levegővétel alkalmazásaMegadott hangmagasság (kezdőhang) felismerése, átvétele

Magyar népi mondókákNépi gyermekjátékokKis hangterjedelmű magyar népdalok

Ünnepkörök dalai (Mikulás, lucázás, karácsony, márc. 15., anyák napja)

Művészi értékű komponált gyermekdalok (pl.: gyermek és környezete: természeti és emberi környezet témákban)

A dalok élményekből kiinduló, szövegtartalmat kifejező megszólaltatása, Az éneklési öröm felkeltése. Egységes hangzás kialakítása csoportos énekléskor kiscsoportos, egyéni éneklés fejlesztése. A tanult játékdalok mozgással történő kísérése. Életkornak megfelelő műdalok megszólaltatása.

ImprovizációÉnekes és ritmikus variációs játék elemi ritmusértékek felhasználásávalÉnekes párbeszéd – visszhangjáték (névéneklés)Ritmus és dallammotívum variálása

Dallammodellként:Tanult mondókák,

gyerekversek, énekes játékok

Tanult dallami elemek

Zenei fantázia fejlesztése, mozgósítása, énekes, szabad rögtönzések bevezetése. A

ritmus és a dallamhangszeres

improvizáció készségének fejlesztése a tanult ritmusok

és zenei szerkezetek felhasználásával.

ZenehallgatásDinamikai ellentétpárok

(halk- hangos) megkülönböztetése

Alapvető tempókülönbségek (gyors- lassú) összehasonlítása

1-2 perces zenei bemutatás (ismert gyermekdal feldolgozásának) figyelemmel kísérése

Hangszínhallás fejlesztése: Emberi hangfajták hallás utáni megkülönböztetése

Tárgyi, környezeti zajok, zörejekÉnekes anyaghoz kapcsolódó vokális és hangszeres feldolgozásokTanult magyar népzenei anyag, eredeti felvételen Karakterdarabok

A csend, a zaj a zörej elkülönítése. Emocionális érzékenység fejlesztése. A tanult dalok felismerése vokális vagy hangszeres feldolgozásban.

147


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY(gyermek- női- férfi)

Hangszerek felismerése hangzás alapján (ritmushangszerek, metallofon, furulya, zongora, hegedű)

Zenei karakterek hallás utáni megfigyelése

Zenei hallás és kottaismeret

Dalismeret Lásd: tartalmaknál részletezve, címszavak szerint

Ritmikai Egyenletes lüktetés, motívumhangsúly- ütemsúly, kettes ütem, elemi ritmusértékek (negyed és szünetjelek, páros nyolcad); a ritmusvisszhang-felelgetős; ütemvonal, záróvonal, ismétlőjel

Ritmushangszerek megismerése, használata. A dalok ritmikai sajátosságának megjelenítése mozgással, tánccal, kreatív játékokkal.

Dallami Magas- mély képzet, pentaton dallamelemek, szolmizációs szótagok (szó-mi, lá-szó-mi)

A hang tulajdonságainak a megfigyelése, a hangmagasság, hangerő, hangszín iránti érzékenység fejlesztése. Hallás utáni éneklés képességének kialakítása.

Olvasás- írás A vonalrendszer ismerete, tanult pentaton dallamelemek, szolmizációs szótagok (kézjel, betűkotta, hangjegy); elhelyezés vonalrendszerben

Tájékozódó képesség fejlesztése a síkban.

Tonalitás Pentaton fordulatok (dó vagy alsó lá alaphanghoz viszonyított értelmezéssel)

A hangközhallás megalapozása.

Előadási Hangos - halk, piano - mezzoforte - forte (p-mf-f), tempó (gyors- lassú)

A zenei karakterek elkülönítésének a képessége.

Hangszín Ritmushangszerek; gyermek-, női-, férfihang; metallofon, zongora, hegedű, furulya

Értékelés Folyamatos megfigyelés alapján szövegesen a jó teljesítmény megerősítésével.

148



Szempontok:

a közös éneklésben való részvétel, a játék ismerete, a járás tempójában való éneklés, a ritmikai motívumok felismerése és reprodukálása önállóan, lejegyzése tanítói segítséggel.

Formáló-segítő értékelés a megfigyelőképesség, a hangszínhallás és a zenei emlékezet fejlesztése érdekében.

2. évfolyamÓraszám: heti 1, Évi 37___________________________________________________________________________

Belépő tevékenységek Tartalom Kompetenciák fejlesztése

ÉneklésNépi gyermekjátékok, népszokások előadásaÉneklés osztinatovalRitmuskánonok megszólaltatása csoportos osztásbanZenei hangsúlyok kifejezése az énekes előadásbanPentaton dallamok éneklése, tanulása kézjelrőlDallamváltozatok felismerése hallás után

Újabb népi mondókákNépi gyermekjátékdalok,

népszokásokMagyar és rokon népek

dalaiNemzetiségi és etnikai

kisebbségek dalaiÜnnepkörök dalai (új

esztendő, farsang, húsvét, iskolai ünnepek)

Műdalok (az életkornak megfelelően válogatva)

AA dalok élményekből kiinduló, szövegtartalmat kifejező megszólaltatása, az éneklési öröm felkeltése. Egységes hangzás kialakítása csoportos énekléskor, az egyéni éneklés fejlesztése. A többszólamú éneklés megalapozása. Többnyire hallás után történő daltanulás képességének a fejlesztése. Életkornak megfelelő műdalok megszólaltatása.

ImprovizációRitmusosztinato szerkesztése és előadásaRitmusfelelgetősRitmuskíséret rögtönzése (kötött, pl. osztinato, és szabad)Irányított improvizáció a zenei kérdés-felelet formájára

Dallammodellként:Magyar gyermekdalokNépzenei - műzenei énekes anyagOlvasógyakorlatok

A zenei fantázia fejlesztése, énekes szabad rögtönzések bevezetése. Mozgásos improvizáció szervezése a fantázia szabadságával.

ZenehallgatásÚjabb zenei

együttesek és felismerése hangzás alapján (gyermekkar; vonós- fúvós zenekar; hegedű, fuvola,

Ünnepkörökhöz tartozó, életkorhoz igazodó szemelvények (vokális- hangszeres)

Magyar, tanult kisebbségi és rokon népek népzenei felvételei

A többszólamúság készségének a megalapozása. A belső hallás képességének a megalapozása. A tanult dallamok felismerését segítő képességek kialakítása.

149


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYfagott)

Különböző karakterek, hangmagasságok hallás utáni megfigyelése

Egyszerű zenei kérdés- felelet motívumpár hallás utáni felismerése

Gyermekdalok és magyar népzene, feldolgozásokbanCselekményes zenék

Zenei hallás és kottaismeret

Ritmikai Félértékű ritmus és szünetjel; ritmusosztinato ritmuskánon; ritmushangszerek

A tanult ritmusok, ütemfajták felismerése, olvasása, lejegyzése tanári segítséggel.

Dallami Pentaton dallamhangok (lá- szó- mi / ré- dó- lá,)

A relatív szolmizációs készség fejlesztése. A szolmizációs jelek alkalmazása.

Olvasás- írás Újonnan belépő pentaton dallam-hangok (kézjel, betűkotta, hangjegy); Első alsó pótvonal Pentaton hangkészlet elhelyezése különböző magasságokban az öt vonalonOlvasógyakorlatok

A tanult szolmizációs hangok olvasása, lejegyzése tanári segítséggel.

Tonalitás Pentaton fordulatok (dó vagy alsó lá hanghoz viszonyított értelmezéssel)Lá és dó-pentaton, átmenő fá és ti hangkészletű dallamok

A zenei karakterek elkülönítése.

Forma Zenei kérdés-felelet, motívumpár

Hangszín Gyermekkar; fúvós- vonószenekar, hegedű, fuvola, fagott

Következő év fejlesztési feltételei

A következő tanévi fejlesztés alapjai

Népi mondókák, népi játékok, népdalok, műdalok tartalom kifejezésre törekvő, csoportos éneklése emlékezetből.Gyerekdalokhoz tartozó játékok ismerete, eljátszása csoportban Részvétel tanult népszokások dramatikus előadásában. Egyenletes lüktetéshez alkalmazkodó éneklés, járás. Dallammotívumok csoportos éneklése szolmizációs kézjelről. Játékos, egyszerű ritmikai és dallami improvizálás.Vokális és hangszeres hangszínek felismerése. A zenekari előadás és a hangszerszóló megkülönböztetése

150


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYDalritmusok és pentaton relációk olvasása és írása a tanító irányításával a

tanult ritmusértékek és hangkészlet körében.

Értékelés A közös éneklés szabályainak megtartását, a dalok hangulatának megfelelő előadást az osztály és a vállalkozó gyerekek egyéni teljesítménye alapján értékeljük, formáló-, segítő, ösztönző módon, fokozatosan osztályzattal is.

A megfigyelés szempontjai: a motívumok önálló felismerése, a dalok szövegének és játékának ismerete. Az írásbeli teljesítményben a hangok elhelyezése a vonalra, vonalközbe, a pótvonal alkalmazása, a betűs kotta vonalrendszerbe másolása. Az írásbeli teljesítményben: a motívumok önálló lejegyzése.

3. évfolyam

Óraszám: 1 óra / hét, évi 37 óra

Belépő tevékenységek Tartalom Kompetenciák fejlesztése

Éneklés (interpretáció)Táncos mozgáselemek összekapcsolása énekes gyermekjátékokkal.Alkalmazkodó ritmus szerinti népdaléneklés.Több versszakból álló népdalok előadása emlékezetből.Népdalkánonok csoportos előadása.Kétszólamú ritmusgyakorlatok hangoztatása.Ritmushangszerekkel kísért éneklés.Az eddig tanult zenei kifejezőeszközök alkalmazása a zenei tartalom közvetítésére.

Szerepjátszó gyermekjátékok.

Magyar népdalok, népszokások dalanyagának bővítése.

Nemzetiségi és etnikai kisebbségek dalai; európai gyermekdalok.

Újabb műdalok.Ünnepkörök dalai

(regölés, tavaszi népszokások).

Iskolai ünnepek újabb dalai.

Könnyű kétszólamúság (kánonok).

A dalok élményekből kiinduló, szövegtartalmat kifejező megszólaltatása, az éneklési öröm felkeltése.

Egységes hangzás kialakítása csoportos énekléskor, a kiscsoportos és az egyéni éneklés fejlesztése.

A tanult gyermek- és játékdalok mozgással kísért csoportos előadása.

Népzenei dalanyag tanítása többnyire hallás után.

Életkornak megfelelő műdalok megszólaltatása.

ImprovizációJátékok a dinamikával, tempóval.Hiányzó ritmus- vagy dallammotívum pótlása, dallam kiegészítés.

Dallammodellként:Olvasógyakorlatok,Magyar népzene, nemzetiségek és etnikumok zenéje, műzene, más népek dalai.

A zenei fantázia fejlesztése, mozgósítása, énekes szabad rögtönzések bevezetése.A ritmus- és dallamhangszeres improvizáció készségének kialakítása a tanult tempók és dinamikák, egyszerű zenei szerkezetek (kérdés-felelet

151


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYjátékok), valamint az eltérő karakterek felhasználásával.

ZenehallgatásHangulatok,

előadásmódok (pl. parlando), karakterisztikus elemek megállapítása.

Tartalom és zenei kifejezőeszközök összefüggéseinek megfigyelése a cselekményes zenék hallgatásában.

Hangfajták (nőikar, férfikar), kórustípusok hallás utáni megnevezése.Hangszerek hallás utáni megfigyelése (fuvola, kürt, üstdob).

Eredeti népzenei felvételek (magyar, kisebbségi és nemzetiségi).Cselekményes zenék.Nőikari, férfikari művek.Műzenei szemelvények.

A csend, a zaj, a zörej elkülönítése. Az emberi hang színeinek és a hangszerek hangszínének megismertetése, megkülönböztetése vizuálisan is.Tanult dalok felismertetése vokális vagy hangszeres feldolgozásokban.Életkornak megfelelő, zenetörténeti korokból válogatott nép- és műzenei szemelvények bemutatása.Az emocionális érzékenység kifejlesztése.A nép- és műzenékhez, a nemzeti hagyományokhoz kapcsolódva ország-, hon- és népismeret megismertetése.

Zenei hallás és kottaismeretRitmika: Egész értékű hang és szünetjele; önálló nyolcad és szünetjele megismerése. Tapasztalatok a négyes ütemről.Kétszólamú ritmusgyakorlatokDallam: pentaton dallamok (d r m s l) s, l,Írás-olvasás: Az eddig tanult ritmusok leírása és olvasása, felismerése kottaképről. Új ritmusmotívumok és dallammotívumok leírása tanári irányítással. Felső dó, alsó szó megismerése, kézjele és elhelyezése a vonalrendszerben. Utószolmizálás. Daltanulás kézjelről és betűkottáról.

Olvasógyakorlatok.Magyar népdalok, nemzetiségek és etnikai csoportokdalai.Életkornak megfelelő műdalok.

Alapritmusok, ütemfajták és dallammotívumok felismertetése, olvasása és lejegyzése tanári segítséggel.Ritmushangszerek megismertetése, használata.A dalok ritmikai sajátosságainak megjelenítése mozgással, tánccal, kreatív játékokkal.Hangnevek meghatározása a vonalrendszerben. A relatív szolmizációs készség fejlesztése, a szolmizációs jelek alkalmazása. A hang tulajdonságainak megfigyeltetése. A hangmagasság, a hangerő, a hangszín iránti érzékenység fejlesztése. A többszólamúság készségének megalapozása.A belső hallás képességének megalapozása.A hallás utáni éneklés képességének kialakítása. A tanult dallamok felismerését segítő képességek kialakítása.

152


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYA következő tanévi fejlesztés alapjai

Dalok szövegtartalmat, érzelmeket kifejező közös éneklése emlékezetből, a tanult tempójelzések és dinamikai jelek alkalmazásával. Azonos dallamhoz (motivikus szerkezetű) befejezés rögtönzése. Beszámolás többször meghallgatott zeneműrészletek - szempontokkal irányított - megfigyeléséből származó tapasztalatokról. A megismert hangszerek és kórustípusok megnevezése hangzásuk felismerése alapján.Ritmusképletek elrendezése, értelmezése ütemmutató szerint. Megismert dallamrelációk felismerése, éneklése kottaképről.

4. évfolyam

Óraszám: 1 óra/hét évi 37 óraBelépő tevékenységek Tartalom Kompetenciák fejlesztése

Éneklés (interpretáció)Fokozatos halkítás-erősítés műzenei példákon, a zenei üzenet kifejezésére.Bicíniumok csoportos előadása.Szolmizált éneklés kézjelről, kottaképről.Ritmusjátékok, ritmusgyakorlatok az eddig tanult ritmusértékekkel és -képletekkel, a tanult ütemformákban (pl. variációk – szaporítás/ritkítás szerkesztése).

Újabb magyar népdalok (eltérő stílusrétegből), nemzetiségek és etnikai csoportok dalai.

Európai népdalok.Jeles napok,

ünnepkörök dalai (betlehemes játékok).

Iskolai ünnepek újabb dalai.

Könnyű kétszólamúság (kánonok, bicíniumok).

A magyar Himnusz.

A dalok élményekből kiinduló, szövegtartalmat kifejező megszólaltatása, az éneklési öröm felkeltése.

Egységes hangzás kialakítása csoportos énekléskor, a kiscsoportos és az egyéni éneklés fejlesztése.

A tanult gyermek- és játékdalok mozgással kísért csoportos előadása.

Népzenei dalanyag tanítása többnyire hallás után. Népszokások megismertetése, dramatizált előadása bábos megjelenítéssel vagy mozgással, tánccal is.

Életkornak megfelelő műdalok megszólaltatása.

Felkészítés az ünnepekre a hangszert tanuló diákok bevonásával is.

ImprovizációVariációs készség fejlesztése a megismert ritmikai, dallami elemekkel.Ritmuskíséret rögtönzése ismert dallamhoz az újonnan tanult ritmusokkal.Mozdulatrögtönzés a zenehallgatáshoz.

Dallammodellként:tanult ritmikai, dallami elemek,olvasógyakorlatok,magyar népdalok és más dallamok,zenehallgatási szemelvények

A zenei fantázia fejlesztése, mozgósítása, énekes szabad rögtönzések bevezetése.A ritmus- és dallamhangszeres improvizáció készségének kialakítása a tanult tempók és dinamikák, egyszerű zenei szerkezetek (kérdés-felelet játékok), valamint az eltérő karakterek felhasználásával.

153


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYMozgásos improvizáció szervezése a fantázia szabadságával.

ZenehallgatásA vegyeskar szólamainak megfigyelése, megnevezésea zenehallgatási tapasztalatok megbeszélésekor.Hangszerismeret bővítése(klarinét, cselló). A zeneművekben felismert hangszerek megnevezése.Fokozatos erősítés, halkítás megfigyelése műzenei példákon, alkalmazása énekléskor.

Karművek (a tanult dalanyag énekkari feldolgozásaiból).Népdalfeldolgozások (giusto karakter) a szülőföld dalkincséből.Hangszeres karakterdarabok, műzenei szemelvények.

.

A csend, a zaj, a zörej elkülönítése. Az emberi hang színeinek és a hangszerek hangszínének megismertetése, megkülönböztetése vizuálisan is.Tanult dalok felismertetése vokális vagy hangszeres feldolgozásokban.Cselekményes zenék bemutatása, tartalmuk szóbeli vagy egyéb társművészetekből kölcsönzött eszközzel való kifejtése.Életkornak megfelelő, zenetörténeti korokból válogatott nép- és műzenei szemelvények bemutatása.Az emocionális érzékenység kifejlesztése.Ösztönzés önálló kérdésfeltevésre az ismeretlen zeneművek kapcsán.A nép- és műzenékhez, a nemzeti hagyományokhoz kapcsolódva ország-, hon- és népismeret, valamint a közös európai kulturális értékek megismertetése.

Zenei hallás és kottaismeretRitmika: Pontozott fél értékű kotta és szünetjel, a 3-as ütem megismerése. Tapasztalatok a váltakozó ütemről.A tanult ritmusképletek felismerése, megnevezése, olvasása kottaképről és írásuk.Dallam: A fá és a ti hangok megismerése, kézjelük, elhelyezésük a vonalrendszerben.Olvasás-írás: Ismert hangkészletekben kottaolvasás a tanító irányításával.Dallamolvasás az ismert

Tanult dalanyag.Öt- és hétfokú olvasógyakorlatok.Zenehallgatási szemelvények

Alapritmusok, ütemfajták és dallammotívumok felismertetése, olvasása és lejegyzése tanári segítséggel.Ritmushangszerek megismertetése, használata, a ritmikai többszólamúság megalapozása.A dalok ritmikai sajátosságainak megjelenítése mozgással, tánccal, kreatív játékokkal.Hangnevek meghatározása a vonalrendszerben. A relatív szolmizációs készség fejlesztése, a szolmizációs jelek alkalmazása. Hangnevek meghatározása a

154


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYhangokkal¸ kottaképi elhelyezésükTonalitás: hétfokú dallamok Hangszín: Az ismert hangszerek hangjának felismerése zenehallgatás közben, szerepük megfigyelése a zenei kifejezésben, a tapasztalatok közös megbeszélése.

vonalrendszerben.A hang tulajdonságainak megfigyeltetése. A hangmagasság, a hangerő, a hangszín iránti érzékenység fejlesztése. A hangközhallás megalapozása.A többszólamúság készségének megalapozása.A belső hallás képességének megalapozása.A hallás utáni éneklés képességének kialakítása. A tanult dallamok felismerését segítő képességek kialakítása.A zenei karakterek elkülönítése, motorikus megjelenítése


Dalok élményből fakadó, érzelmeket kifejező egységes, szép, örömteli éneklése. A Himnusz éneklése pontos szöveggel, tiszteletadással. Ritmussor szabad és adott szempontok szerinti rögtönzése (maximum nyolc ütem terjedelemben).A meghallgatott zenés mesék tartalmának felidézése, a tartalom és a zene összhangjának felismerése. Zenei karakterdarabok szóbeli jellemzése. Tanult népdalok felismerése zeneművekben, feldolgozásokban.A tanult ritmusértékek és ritmusképletek felismerése és megszólaltatása kottaképről, hármas ütemben is.Dalrészletek olvasása és kottába írása tanítói segítséggel.

155



RAJZ 1-4.Óraszám:

Évfolyam 1. 2. 3. 4.

heti óraszám 2 2 1 1,5


választható: rajz-kézműveskör heti óraszáma

évi óraszáma

1

37

1

37

Mivel a rajz- és kézműveskör a tehetséggondozást szolgálja a 3-4. évfolyamról is lehetőség van választására, de az órakeret az 1-2. évfolyamhoz rendelt választható órákból van biztosítva a két csoportnak.A választható foglalkozásokon a rajz ill. a technika órákon elsajátítható technikák körét lehet bővíteni. (részletes tartalmat ld. technika tantárgynál.)

Megjegyzés

A logopédiai osztályokban erős hangsúlyt kap az alkotói tevékenység és az ehhez szükséges eszközhasználat elsajátítása, mivel az általunk nevelt és oktatott gyermekeknek ezen a téren gyakran jelentős hiányosságaik vannak. A tevékenységen keresztül a vizuomotoros koordinációt kívánjuk fejleszteni terápiás célzattal. Nem kötelező időkeretből 1-2. évfolyamon 1-1 órát biztosítottunk rajz- és kézműveskör számára, mely az egyéni differenciálást és a tehetséggondozást szolgálja.

___________________________________________________________________________Célok és feladatok

A fejlesztési feladatok szerkezete 1. Megismerő- és befogadóképesség

1.1 Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozása 1.2 Ismeretszerzés, tanulás, térbeli tájékozódás 1.3 Kommunikációs képességek

2. Kreativitás 2.1 Alkotóképesség 2.2 Problémamegoldó képesség

3. Önismeret, önértékelés, önszabályozás

156



A Vizuális kultúra tanításának célja hozzásegíteni a tanulókat a látható világ jelenségei, valamint a sajátos képi közlések, vizuális művészeti alkotások mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez. Célja továbbá azoknak a képességeknek, készségeknek a fejlesztése, ismereteknek az átadása, amelyek a vizuális kommunikáció magasabb szintű műveléséhez, a látható világ használatához, alakításához, a kreativitás fejlesztéséhez szükségesek. A vizuális nevelés látni és láttatni tanít. Átfogó célja a tanulók látáskultúrájának megalapozása. Feladata a vizuális megismerő-, befogadó-, alkotóképesség fejlesztése, a kommunikáció köznapi, művészi, műszaki és tudományos módjainak, a közlés és kifejezés képi formáinak megismertetése. Lehetővé teszi az eligazodást a látható, tapintható tárgyi valóságban, a képi világban, és személyes alkotói utak bejárására bátorít. Fejleszti a síkbeli, térbeli ábrázoló-, kifejező-, közlő-, alakító-, alkotóképességeket; a gondolatban és érzelmekben gazdag tevékenységek által a világ érzéki-tapasztalati birtokbavételére nevel, feladata a látás és a kéz intelligenciájának kiművelése. A térszemlélet, a forma-, szín-, dinamikai és szerkezeti érzék, az anyagismeret képességei a tantárgy fejlesztő hatására emelkednek magasabb szintre. A megsokszorozódott vizuális hatások, a technikai információk korában a tantárgy újszerű célja az információk közti szelekció, a kritikus befogadóképesség megalapozása. Az általános nevelési célokhoz a kreativitás, a problémafelismerő és -megoldó képesség, a képzelet, a képi gondolkodás, az ízlés, a nyitottság, az empátia fejlesztésével, az érzelmi élet gazdagításával járul hozzá. A művészeti nevelés értékközvetítő, értékteremtő, egyben személyiségformáló szerepet tölt be, segíti a kultúra értékeit becsülő, környezettudatos magatartás formálását.

Az 1–4. osztályban a vizuális kultúra tanításának célja – az érzelmekkel kísért önkifejezés elmélyültségének megőrzése mellett – az egyre céltudatosabb megismerés ösztönzése. A képi gondolkodás fejlesztése, a vizuális képzetkincs bővítése, az érdeklődés ébrentartása érdekében a tantárgy feladata a tanulók vizuális formakészletének gazdagítása, megfigyelőképességük, tér- és időérzékük fejlesztése a látvány és a mozgás ábrázolásával, térbeli rendezéssel; szín-, forma- és szerkezeti érzékük alakítása rajzolással, festéssel, mintázással, konstruálással. Az esztétikai érzékenység fejlődését a manuális munka, a látványélmények és a bemutatott műalkotások szolgálják. Az alkotó és befogadó tevékenységek erősítik a szabálytudatot, az akaratot, javítják az önértékelést, a csoportmunka az együttműködési készségeket fejleszti.

A képességek fejlesztése három fő képzési területen folyik. A kifejezés, képzőművészet témakör a gyermekek személyes, kifejező-expresszív tevékenységének és az elvárható műelemzési, művészeti ismereteinek leírását tartalmazza. A vizuális kommunikációhoz a vizuális megismerést szolgáló tevékenységek köre és a köznapi, informatív, tudományos képi közlésekkel kapcsolatos tananyag tartozik. A tárgy- és környezetkultúra témaköre a használati tárgyakkal, a tárgyalkotó művészetekkel és az építészettel kapcsolatos alkotó- és elemző tevékenységeket tartalmazza. A vizuális nyelv a témakörök kifejező elemeit és rendező elveit sorolja fel, a technikák fejezete pedig az anyagokra, technikákra, eszközökre, eljárásokra tesz javaslatot.

157


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYA tananyag bővülő, spirális elrendezésű, a témakörök és a fő tevékenységi

formák évenként ismétlődnek, tartalmukban gyarapodnak, műveleti szintjük emelkedik. A tananyag jellegét tekintve mind a négy évfolyamon gyakorlati, tevékenység-központú. A kerettantervi követelmények a leghatékonyabban a több témakör szempontjait egyesítő komplex feladatokkal teljesíthetők.

___________________________________________________________________________

Követelmények

Jelenítse meg a tanuló gondolatait, érzéseit, élményeit vizuális nyelvi eszközökkel saját kifejezési céljai szerint és a tanuláshoz szükséges formában.

Használja ehhez egyre magasabb szinten a megismert technikákat. Ismerje fel műalkotások, képi közlések, tárgyak életünkben betöltött szerepét. Értelmezze a tankönyveiben és a környezetében található vizuális közlő,

eligazító jeleket. Ízlésítéletét indokolja néhány szempont alapján. Becsülje meg a saját és mások munkáját. Szerezzen tapasztalatokat a kultúra és a környezetvédelem fontosságáról. Legyen nyitott az esztétikai élmények iránt. Fedezzen fel különbségeket az

értékes és az értéktelen között.A tantárgyi fejlesztés eredményeképpen egyéni eltéréseket mutató képesség-, készség-, ismeret-és magatartásbeli fejlődés várható a tanulóktól. Ennek tényét kinek-kinek önmaga év eleji szintjéhez, valamint saját korosztálya jellemzőihez viszonyítva ítélhetjük meg helyesen.

Megismerő-, befogadó képességekLegyen nyitott a gyermek a látható világ jelenségei és az esztétikai értékekkel kapcsolatos élmények iránt. Alaposan vegyen szemügyre, pontosan figyeljen meg élőlényeket, tárgyakat, képeket, jelenségeket. Őrizzen meg emlékezetében látványélményeket, könnyedén idézze fel azokat. Vizuális emlékezetére építve végezzen gondolkodási, képzeleti műveleteket (összehasonlítás, elemzés, képzeleti átalakítás). A látványban rejlő jelentést, művészi kifejezést, valamint a közlések tartalmát olvassa, elemezze adott szempontok alapján. Ítéljen meg látható (tér, forma, szín, változás, mozgás) viszonylatokat. Fedezzen fel lényeges összefüggéseket (külső és belső forma, forma és tartalom, forma és funkció). Fogalmazzon meg ábrázolásbeli és szóbeli magyarázatokat, melyeket erős szubjektivitás, egyéni látásmód jellemezzen. Műalkotások nézegetése, adott szempontok szerinti elemzése során mozgósítsa formálódó vizuális, esztétikai, művészeti képzeteit.A látáskultúra fejlődése segítse a gyermeket tapasztalatainak rendezésében, a tanulásban, a művelődésben és a mindennapi életben. Készítse fel az információk áttekinthető, tagolt elrendezésére, az ábrák megértésére és létrehozására. Sajátítsa el a tanuló a vizuális információk formáit és ismerje meg lelőhelyeiket (könyvekben, kiállításokon és egyéb ismerethordozókon).

KreativitásA vizuális nevelés irányítsa a gyermek figyelmét a látható világ új, érdekes, szép jelenségeire. Képzelőereje az eleven, a konkrét belső képekben,

158


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYképzetekben való gondolkodásban, valamint képzettársításai könnyedségében, tartalmi gazdagságában és a képi-plasztikai kifejezés, a sík-és térbeli konstruálás bátorságában, eredetiségében nyilvánuljon meg.Kapjon ösztönzést szokatlan, egyéni megoldások kipróbálására. Ábrázolási jelrendszerében jelenjenek meg árnyalt, egyéni vonások. Kifejezőképessége, expresszivitása mutatkozzon meg szubjektív arány-és színkezelésben, fokozásban, kiemelésekben. Kreativitását a konkrét tevékenység motiválja, szükség szerint igényt tartva a tanító segítő közreműködésére is.

Önismeret, önértékelés, önszabályozásAz alkotó tevékenység jelentsen élményt a gyermeknek, mert így érvényesülhet annak gazdag személyiségfejlesztő hatása (érzelmi gazdagodás, az empátia, az intuíció fejlődése, az önálló ízlés és a belső igényesség megalapozása). Az alkotás öröme tegye képessé munkája kidolgozására. Alkotásait segítségadás mellett elemezze, értékelje, s a társak munkáit is kísérje figyelemmel.

A vizuális kultúra tantárgyra jellemző, hogy a fő tevékenységformák kezdettől fogva jelen vannak, a fejlesztés eredményeképpen azonban ezek műveleti szintje fokozatosan emelkedik. A szintemelkedés a Belépő tevékenységformákban követhető, a tevékenységeket, ismereteket a Témakörök, tartalmak című tantervi egység foglalja magában.

Az egyes évfolyamoknál a műalkotás elemzéshez felsorolt alkotások ajánlások, melyekből a pedagógiai célnak és a témának megfelelően válogathat a tanító az alábbi szempontok figyelembevételével: a példák az egyetemes és a magyar művészettörténet. kiemelkedő műveit mutassák be; legyen közöttük - lehetőség szerint - történeti és mai alkotás is; a magas művészet példái mellett kerüljenek bemutatásra a magyar népművészet, a nemzetiségek és etnikai csoportok népművészetének alkotásai és a mindennapi környezet tipikus tárgyai, épületei;a helyi, a regionális értékek bemutatása kiemelt fontosságú feladat.

TartalomKifejezés, képzőművészet

Vizuális kommunikáció

Tárgy és környezetkultúra

Technikák

Feltételek - szemléltetési, munkabemutatási, kiállítási installációk (tablók, paravánok, tárlók)Szemléltetőeszközök:- diapozitívok, diasorozatok- oktatótáblák, faliképek, poszterek, reprodukciók- művészeti kézikönyvek, lexikonok, albumokVetítőeszközök:- diavetítő hosszabbító zsinórral

159


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY- vetítővászon- írásvetítő, TV és video- sötétítőfüggönyök- tankönyvek:Képek könyve Rajz Általános iskola 1- 3. Nemzeti TankönyvkiadóTanulói - tanári kézikönyvek a szakteremben Rajz kézikönyv 1-2. osztály /Apáczai Kiadó/ Lantos F.: Képekben a világ /Nemzeti Tankönyvkiadó/ Kárpáti A.: Képolvasás /Nemzeti Tankönyvkiadó/

A képzőművészet iskolája I-II. /Képzőművészeti Alap/ Kepes Gy.: A látás nyelve /Gondolat, Budapest, 1979/ E.H. Gombrich: A művészet története /Gondolat, 1975/ A művészet története Magyarországon /Képzőművészeti Alap 1964/

Nézz, láss, kérdezz I-III. /Lastegro, Christina-Testa, Francesco Gondolat 1983/ Szemtanú - Művészet sorozat /Park Kiadó/ DiasorozatokLásd még az évfolyamok főmoduljainak Feltételek c. rovatait!

Közös használatú anyagok, szerszámok:- Papírok, ragasztók, rögzítőeszközök, olló stb. - Kb. 25-30 kg. fazekasagyag, tárolóedény, polcok a tároláshoz.- rajztáblaAjánlott tanulói rajzfelszerelés: - "B"-s ceruzák (kb. 3 db.), puha, 12 színű színes ceruza készlet- Gombfesték 12 színű + min. 6 színű tempera- Nagyobb vizesedény, szivacs, törlőruha- 3 db. ecset (2-es, 3-as, 5-ös)- 40 db iskolai, 10 db műszaki A4-as rajzlap- Színes papír készlet, egyéb vegyes papírok (a lehetőség szerint)- Olló, ragasztó- 1 csomag gyurma - Papírdosszié rajzok tárolásához

1. évfolyam évfolyam

Óraszám: heti 2 Évi: 72 óra

Megjegyzés Módszerek1. Élményszerűség 2. Sokszínű nevelői motiváció mellett a gyermekek nagyfokú "alkotói szabadságának", az ajánlott témák mellett az egyéni élményfeldolgozás lehetőségének mindenkori biztosítása. 3. A tevékenység, az alkotás, létrehozás, felfedezés örömének elsődlegessége az oktató módszerrel szemben. A tanítás a tanító "hívó" magatartásával motivált tevékenységben elért legkisebb

160


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYeredmény megerősítése, a tapasztalatok szóbeli megfogalmazása útján valósuljon meg.4. Műhelyjelleg: a változatos anyagok és technikák alkalmazása, a kísérletezés, próbálkozás, a valamit elrontás, az újrakezdés lehetőségeinek, eszközbeli és térbeli feltételeinek megteremtése.5. A kisgyermeki ábrázolás minden formáját úgy kell felfognunk, mint "személyiségüknek egy kivetített darabját". Érzelmileg minél inkább foglalkoztatják élményeik feldolgozása, belső világuk kifejezése, annál jobban érinti őket műveik fogadtatása. Csak a tanító őszinte érdeklődése, a gyermeket elfogadó, munkáját tiszteletben tartó magatartása oldhatja az önbizalomhiányból, vagy a nyiladozó önkritikából, a technikai gyakorlatlanságból, adódó gátlásokat.

Házi feladatot ne adjunk, de biztassuk a gyermekeket, hogy szabadidejükben, s a tanulás témái kapcsán is minél többet rajzoljanak, fessenek, mintázzanak, gyűjtsenek.

Belépő tevékenységekSzemélyes élmények, látvány, történet kifejezése síkban és térben,

rajzolással, festéssel, mintázással.Műalkotások, illusztrációk szemlélése, megbeszélése.Látványok megfigyelése és értelmezése.Vizuális jelek felismerése, megértése.Tárgyak csoportosítása, rendezgetése, formájuk és rendeltetésük

megfigyelése.Tárgykészítés, díszítés, környezetalakító tevékenység.

Tartalmak, témakörökTÉMAKÖRÖK, TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK

Kompetenciák fejlesztése

Kifejezés, képzőművészet 1. Megismerő- és befogadóképesség 1.1 Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozása Különböző anyagok élményszerű megtapasztalása.Tájékozódás a lakóhelyen.Természeti látványok megfigyelése, leírása. Eszköz nélkül és kéziszerszámmal végzett anyagalakítás. Szabadkézi rajzolás, festés.

1.2 Ismeretszerzés, tanulás, térbeli tájékozódás

NyelvFormák, vonalak és színek használata, megnevezése. Kiemelés mérettel és színnel. Képi elemek helyének meghatározása és rendezése.AlkotásÉlmények, személyes hangú kifejezése rajzokban, festményekben, szobrokban (pl. emberekhez, állatokhoz, növényekhez kötődő, vagy családi, iskolai témák).Szépirodalmi téma (pl. meseélmény) megjelenítése síkban, térben.

161


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYMegadott szempontok alapján tárgyak, anyagok gyűjtése. Különböző tárgyak külső jegyeinek összehasonlítása. Tárgyak csoportosítása különböző szempontok alapján. Beszélgetés műalkotásokról. Képek, események leírása, leírás alapján kép készítése.1.3 Kommunikációs képességek A vizuális nyelv alapelemeinek (pont, vonal, folt, szín, forma stb.) alkalmazása.

2. Kreativitás 2.1 AlkotóképességA vizuális nevelés kiemelt fontosságú feladata a kreativitás működtetése, illetve fejlesztése, alkotómagatartás kialakítása. Történetek, versek kitalált dolgok vizuális megjelenítése. Átélt vagy elképzelt esemény vizuális megjelenítése. Új technikák kipróbálása.

2.2 Problémamegoldó képesség A kapott feladatok irányított értelmezése. Bizonyos munkafolyamatok, problémák tanári segítséggel történő megoldása. Részfeladatok önálló megoldása.

3. Önismeret, önértékelés, önszabályozás Saját és mások munkájának értékelése.

BefogadásRácsodálkozás a természet szép látványaira. Tanulói munkák és műalkotások, szemlélése. Közös beszélgetés a szépnek ítélt látványról, az ábrázolt tárgyakról, élőlényekről, színekről, formákról.Szépirodalmi illusztrációkon a cselekmény és s szereplők jellemzőinek összekapcsolása.Megfigyelés, beszélgetés (lehetőleg eredeti) szoborról, festményről.Vizuális kommunikációNyelvVonalak és foltok a képeken, ábrákon. A jelek vizuális tulajdonságai.AlkotásTárgyak, élőlények témába ágyazott ábrázolása legjellemzőbb vonásaik egyéni megragadásával, mozdulatok egyéni módú megjelenítésével síkon és térben.BefogadásLátványok megfigyelése, leírása (formák, arányok, színek, felületek). Elemi térviszonyok megfigyelése (lent-fent, jobbra-balra, elől-hátul). Testmozgások, gesztusok legfontosabb jellemzőinek megállapítása.Jelek, ábrák gyűjtése, válogatása, csoportosítása a közlés rendeltetése szerint (pl. közlekedési, postai információs jelek).Tárgy és környezetkultúraNyelvForma- és színismétlések, ritmusok. Tárgyak térbeli helyének meghatározása.AlkotásEgyszerű tárgyak (pl. játékok) készítése elképzelés alapján és mintakövetéssel. Díszítés. A környezet szépítése.Befogadás, megismerésTárgyak formája és rendeltetése közötti összefüggés felfedezése, megbeszélése, tudatosítása.Tárgyak csoportosítása rendeltetésük, nagyságuk, színük, formájuk, anyaguk szerint.Technikák

162


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYCeruza-, filctoll- kréta- és ecsetrajz.Vízfestés (ecsettel, újjal), vegyes technikák (pl. kréta és festék keverése).Mintázás agyagból, plasztilinből.Tárgykollázs, konstruálás, anyagalakítás, hajtogatás, vágás (pl. papírból, textilből).Nyomatkészítés (pl. krumplinyomat, )

Előzmény Az iskolába lépéskor a kisgyermekek többsége rajzaiban gazdag, egyéni jelkészlettel (sémákkal), jól tagolt, un. kétvonalas embersémával, a térviszonyok (lent, fent, mellette, ritkábban mögötte) alapvető jelzésével, elemi színtapasztalatokkal, de még nem eléggé érett szemkéz koordinációval, bizonytalan grafikai tudással, színhasználati készséggel rendelkezik. Így az 1. osztályban nem várhatunk kiforrott készségeket. Látnunk kell, hogy az ábrázolásbeli fejlődés folyamatának különböző fokán álló kisgyermekek kerülnek hozzánk! A rajzórák szűkös időbeli és térbeli lehetőségei miatt pedig az óvodai ütemhez képest lelassulhat, időben is nagyon széthúzódhat a kisgyermekek készségbeli fejlődése!

A Látáskultúra tanításában (mely egyben az írástanítás, a képi gondolkodásra épülő tanulás nélkülözhetetlen segítőtársa is) ezért a gyermekek ábrázoló, alakító, manipulációs tevékenységeiben (különösen a festésben és a mintázásban), valamint módszereinkben az óvodai foglalkozás jellegének továbbvitelére, e folyamat töretlenségének megtartására törekszünk, az iskolai élethez való alkalmazkodást a kisgyermekek számára ezzel az ismerős tevékenységgel könnyítve meg.

ÉrtékelésEllenőrzés, értékelésSzóbeli, megerősítő Továbbá:Az értékelés sokféle módja, rendszeressége a kisiskolásoknál mindenkor a pozitívumok megerősítését, az eredeti ötletek, a kis eredmények elismerését, a biztatást, bátorítást szolgálja.

Feltételek ld. főmodul

A tanteremben teremtsük meg számukra az alkotás műhelyfeltételeit.

Ajánlott tankönyv:Képek világa 1-3. osztály /Nemzeti Tankönyvkiadó/Kézikönyv tanítóknak:Völgyessy Attiláné: /Rajz kézikönyv 1-2. osztály Apáczai Kiadó/Kondacs - Podmaniczky: Vizuális nevelés az óvodában / Főiskolai jegyzet Szarvas, 1994 /Meglátni, megcsodálni, megalkotni 1-2. osztály /Győr-Sopron megyei Pedagógiai Intézet/Kardos Mari - Nagy Mari: Játékkészítés és kézművesség

163


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYóvodásokkal /Szórakaténusz, Kecskemét 1985/Kézikönyv a tanulóknak: Nézz, láss, kérdezz I-III. /Lastegro, Christina-Testa, Francesco Gondolat 1983/

Diasorozatok /Magyar Diafilmgyártó/9052 Műalkotások elemzése 2. osztAjánlott: 853 Magyar Nemzeti Galéria868 Karácsony a művészetben928, 929 Kovács Margit I-II. 839 A magyar népi iparművészet remekei

2. évfolyam

Óraszám: heti 2 óra

Évi 72 óra

Belépő tevékenységek

Egyéni élményfeldolgozás.A kifejezőeszközök (vonalak, foltok, színek, felületek, ritmusok, síkbeli és térbeli formák) árnyaltabb alkalmazása.Műalkotások megismerése, alkotók és művek megnevezése.Ábrázolás közvetlen szemléletre támaszkodó emlékezet alapján.Képzetépítés, az egyéni formakincs gazdagítása érzéki-tapasztalati úton, a természet és a mesterséges környezet látványainak, emberi gesztusoknak megfigyelése által.Tárgyformálás, díszítés, a tárgyalkotó folyamat, forma és rendeltetés viszonyának tapasztalati megismerése.

TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK


Kifejezés, képzőművészet 1. Megismerő- és befogadóképesség 1.1 Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozása

NyelvÁrnyaltabb vizuális minőségek (többféle színárnyalat, vonalvastagság, szabályos és szabálytalan forma).Formák, színek szimmetrikus elrendezése, egyensúly. Egyszerű vonal, folt-, színritmusok.

164


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYKülönböző anyagok élményszerű megtapasztalása, az élmények szóbeli megfogalmazása. Tájékozódás a lakóhelyen.. Műalkotások, természeti látványok megfigyelése, leírása. Eszköz nélkül és kéziszerszámmal végzett anyagalakítás. Szabadkézi rajzolás, festés.

1.2 Ismeretszerzés, tanulás, térbeli tájékozódás Megadott szempontok alapján tárgyak, anyagok gyűjtése. Különböző tárgyak külső jegyeinek összehasonlítása. Tárgyak, műalkotások csoportosítása különböző szempontok alapján. Beszélgetés műalkotásokról. Vizuális jelek használata. Képek, látványok, események leírása, leírás alapján kép készítése.1.3 Kommunikációs képességek A vizuális nyelv alapelemeinek (pont, vonal, folt, szín, forma stb.) tudatos alkalmazása a kifejező szándékú alkotásokban.

2. Kreativitás 2.1 AlkotóképességA vizuális nevelés kiemelt fontosságú feladata a kreativitás működtetése, illetve fejlesztése, alkotómagatartás kialakítása. Történetek, versek, kitalált dolgok vizuális megjelenítése. Átélt vagy elképzelt esemény vizuális megjelenítése. Új technikák kipróbálása.

2.2 Problémamegoldó képesség A kapott feladatok irányított értelmezése. Bizonyos munkafolyamatok, problémák tanári segítséggel történő megoldása.

AlkotásSzemélyes és közös élmények képi-plasztikai feldolgozása. Elképzelt jelenet ábrázolása rajzban, festményben, szoborban. Művészeti élmény (pl. bábszínház) megjelenítése síkban, térben.BefogadásEgymás munkáinak és műalkotásoknak megfigyelése, az élmény összetevőinek (pl. anyag, forma, tér, szín, elhelyezés, téma) megbeszélése. A legismertebb festészeti műtípusok (pl. csendélt, portré) megismerése, felismerése. A körplasztika és a dombormű jellemzőinek összevetése (azonosságok, különbségek).Néhány festmény és szobor alkotójának, a mű címének megnevezése.Vizuális kommunikációNyelvA síkbeli ábrázolás elemei (pontok, vonalak, foltok, színek). A vonalfajták (egyenesek, görbék, vékonyabbak, vastagabbak, határolók és felületkitöltők).AlkotásÉlőlények, tárgyak ábrázolása közvetlen szemlélet és emlékezet alapján. Mimika, grimasz tanulmányozása, utánzása, megjelenítése, felhasználása az élményfeldolgozásban. Változások tudatosan megfigyelt vizuális jellemzőinek megjelenítése (pl. évszak, időjárás).Saját információközlő jelek létrehozása (pl. a tornazsák, az öltözőszekrény megjelölésére).Befogadás, megismerésÉlőlények, tárgyak adott szempontok szerinti vizsgálata (pl. anyag, jellemző forma és szín, változás).Egyszerű, mindennapi magyarázórajzok, jelek értelmezése, megfejtése (pl. tankönyv ábrái).Karakteres emberi gesztusok (testbeszéd, mimika) olvasása.Tárgy és környezetkultúraNyelvFunkcionális és díszítő formálás. A díszítés mintái, elemei.AlkotásTárgyak készítése könnyen alakítható anyagokból (pl. játékhoz, ünnephez, meséhez).Csomagolás készítése mintakövetéssel, csomagolóanyag díszítése egyénileg (pl. ajándékhoz).Környezetalakító tevékenység.

165


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYRészfeladatok önálló megoldása.

3. Önismeret, önértékelés, önszabályozás Érzelmi gazdagodás, az empátia, az intuíció fejlesztése, a belső igényesség kialakulása, önértékelés.

Saját és mások munkájának értékelése.

Befogadás Köznapi és ünnepi tárgyak formája, díszítése és rendeltetése közötti összefüggések. Használat és a jelentés.Tárgyak megadott szempontok szerinti csoportosítása, vizsgálata. A tárgyak üzenetének megfejtése.TechnikákCeruza-, filctoll-, golyóstoll-, kréta- és ecsetrajz. Vízfestés és vegyes technikák.Formálás agyagból, plasztilinből (pl. mintázás, hurkafelrakás, formáéba nyomás, pecsételés).(Origami jellegű) papírhajtogatás. Papírvágás, ragasztás.Dúckészítés, nyomtatás, nyomhagyás (pl. papír, termés, levél)Egyeszű bábkészítési technikák (pl. síkbáb, ujjbáb, hengerbáb).Konstruálás talált tárgyakból ((pl. termésekből, dobozokból, textilből, nemezelés gyapjúból).

Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotásokMegismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások1-2. osztályban: Steindl Imre: Országház, Kispaládi parasztház, Thököly vár - Késmárk, Medgyessy Ferenc: Anyaság, Kolozsvári testvérek: Szt. György szobra, Kovács Margit: Szamaras, Sámson dombormű, Szőnyi István: Este, Csontváry Kosztka Tivadar: Mária kútja, Pablo Picasso: Maia arcképe, Ferenczy Noémi: Noé bárkája - gobelin-részlet, Cifraszűr, Bölcső, Csengős népi játék

Értékelés Ellenőrzés, értékelésAz értékelés általános szempontjait lásd az 1. évfolyamnál!

A következő tanévi fejlesztés alapjaiA tanuló érthetően fejezi ki élményeit, megrajzol egyszerű helyzeteket, változásokat. A képelemeket elrendezi. A színeknek többféle árnyalatát is használja. Megold mintaképzési, sorolási feladatokat. Felismeri a különbségeket a használati és a dísztárgy között. Megnevez néhány, sokszor megfigyelt műalkotást.A vizuális képességek fejlettségének színvonala nem akadálya a továbbhaladásnak.

Az első két évfolyam végére a gyermek megérti, hogy a látás és tapintás segíti a dolgok megismerésében. Élményeit szabadon jeleníti meg síkon és térben, bátran használja kedvelt színeit, rajzi formáit. A látványok, műalkotások, iskolai munkák megbeszélésébe bekapcsolódik, tetszésítéletét szóban is meg tudja fogalmazni. Képes a vizuális jelenségek megfigyelésére és a főbb jellemzők megnevezésére. Rajzaiban képes az alapvető térviszonyok (lent, fent, mellette) jelölésére, próbálkozik mozdulat felismerhető kifejezésével.

166


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYMegérti közvetlen környezete információs jeleit és tankönyveinek ábráit. El tud készíteni egyszerű tárgyakat, díszeket saját elképzelése vagy minta követése alapján. Felismeri a tárgyak rendeltetésének és formájának legjellemzőbb összefüggését. Tud rajzolni, "színezni", festeni, agyagból vagy gyurmából mintázni, a papírt, az ollót és a ragasztót célszerűen használja, finomodik mozgáskoordinációja.

Szívesen elmélyed az alkotó munkában. Képes élményeinek, elképzeléseinek árnyalt vizuális megjelenítése. Törekszik a képelemek egyensúlyosabb elrendezésére, festményeiben

többféle színárnyalatot is használ. Felismeri a vizuális minőségeket (színeket, formákat, vonalakat,

foltokat). Műalkotások (festmény, szobor) megismert típusait megnevezi (csendélet, portré stb.), a megismert művek közül legalább egyet-egyet felismer, tudja az alkotó nevét is.

Képes élőlények, tárgyak szemléletre, emlékezetre támaszkodó ábrázolására, megfigyelt változás megjelenítésére a legegyszerűbb jellemzőkkel.

Értelmezni tudja környezete emberi gesztusait, felfogja a tájékoztató, felhívó jelek üzenetét.

Képes tárgyat kitalálni, elkészíteni, és megalkotni minta követésével is, díszítésnél ügyesen alkalmaz sorritmusokat, terülődíszeket.

Tud megadott vizuális jellemzők alapján tárgyakat osztályozni, csoportosítani. Ismeri a köznapi, használati és az ünnepi tárgy fogalmát.

Biztonsággal használja a megismert, gyakorolt ábrázolási, konstruálási technikákat.

Feltételek ld. főmodul és 1. osztályA gyermekek rajzfelszerelését az előző évből megmaradt anyagoknak eszközöknek a taneszközlista alapján szükség szerint kiegészítve ezen az évfolyamban is használhatjuk!

167




Óraszám: heti 1

évi 37 óra


Formák, szín- és tónusárnyalatok megfigyelése, kompozíció, ritmus tudatosabb megválasztása. Események illusztrációja, történetek kifejezése képsorozatokban. Műalkotás vizsgálata adott szempont szerint. Műfajok (festészet, szobrászat) és műtípusok (pl. tájkép, életkép) ismerete, műélmény megfogalmazása. Nézetek alkalmazása a térábrázolásban. Tárgyábrázolás megfigyelés alapján. Mozgásábrázolás, változás fázisainak rögzítése. Ábra és üzenet kapcsolatának vizsgálata. Térkép, alaprajz megértése. Önálló tárgykészítés adott rendeltetésnek megfelelően. Mai és régi tárgyak formájának, funkciójának összevetése. A lakóhely egy jelentős emlékének, közgyűjteményének megismerése. Könyvtárhasználat.



Kifejezés, képzőművészet 1. Megismerő- és befogadóképesség 1.1 Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozása Különböző anyagok élményszerű megtapasztalása, az élmények szóbeli megfogalmazása. Tájékozódás a lakóhelyen és annak környékén. Műalkotások, természeti látványok megfigyelése, leírása. Eszköz nélkül és kéziszerszámmal végzett anyagalakítás. Szabadkézi rajzolás, festés.

1.2 Ismeretszerzés, tanulás, térbeli tájékozódás Megadott szempontok alapján tárgyak, anyagok gyűjtése. Különböző tárgyak külső jegyeinek összehasonlítása. Tárgyak, műalkotások csoportosítása különböző szempontok alapján. Elemző beszélgetés műalkotásokról. Vizuális jelek jelképek alkotó használata. Képek, látványok, események leírása, leírás alapján kép készítése.

NyelvAz ábrázolási szándék, a vizuális nyelvi elemek és az elrendezés viszonya.Vonal-, folt-, forma- és színritmusok.A képmező. Komponálás különböző formákban (pl. álló, fekvő téglalapon).Az elbeszélő ábrázolás, a lényeges mozzanat kiemelésének eszközei.AlkotásEgyéni és közös élmények (pl. szépirodalmi) feldolgozása, színben, rajzban, plasztikában.Térviszonyokat és mozgást kifejező ábrázolások a téma feldolgozásában. Események, történetek ábrázolása egy képben és képsorozatokban (pl. útinapló).BefogadásMűalkotás olvasása, összehasonlítása szempontok szerint; a műélmény megfogalmazása.Képzőművészeti műfajok (pl. festészet) és műtípusok (pl. tájkép) jellemzőinek elemzése.Néhány tanult műalkotás, valamint szerzőjének és a mű címének ismerete.Könyvtárhasználat, elérhető helytörténeti vagy közgyűjtemény felkeresése.Vizuális kommunikáció

168



1.3 Kommunikációs képességek A vizuális nyelv alapelemeinek (pont, vonal, folt, forma, tónus, szín stb.) tudatos alkalmazása a kifejező szándékú alkotásokban.

Egyszerű közlő ábrák értelmezése, készítése. Az emberi gesztusok értelmezése

NyelvA jellemző nézet és a forma jelölése, a körülhatároló vonal. A folt a felület betöltésének eszköze. A folt mint a forma jele (pl. árnykép).

AlkotásEgyszerű természeti vagy mesterséges tárgy ábrázolása látvány szerint, valamint elöl- és oldalnézetből.Elképzelt tér ábrázolása felülnézetből (pl. várkastély), esetleg makettjének közös elkészítése.Konkrét útvonal megrajzolása emlékezetből.Változások, folyamatok, jellegzetes állapotok, helyzetek ábrázolása képsorokkal.Egyszerű összefüggések ábrázolása magyarázó rajzzal.BefogadásA közvetlen természeti és mesterséges környezet szemlélése, jellegének elmondása.Tárgyak vizuális jellemzőinek megállapítása (sík jellegű és tömbszerű forma). Tárgy jellemző nézete, a látvány és az ábra megfeleltetése.Egyszerű alaprajzok és térképek olvasása, értelmezése, összevetésük a valós terekkel.Történés sorrendjének értelmezése fázisrajzok alapján (pl. képregény).Képi információk értelmezése: egyszerűség, érthetőség, a jel és a jelentés viszonya.

2. Kreativitás 2.1 AlkotóképességA vizuális nevelés kiemelt fontosságú feladata a kreativitás működtetése, illetve fejlesztése, alkotómagatartás kialakítása, a művészeti alkotások mélyebb megértése.Történetek, versek, kitalált dolgok vizuális megjelenítése. Átélt, elképzelt vagy hallott esemény vizuális megjelenítése. Dramatizált történet előadása közösen készített bábokkal. Új technikák kipróbálása.

2.2 Problémamegoldó képesség A kapott feladatok irányított és önálló értelmezése. Bizonyos munkafolyamatok, problémák tanári segítséggel történő megoldása. Részfeladatok önálló megoldása.

3. Önismeret, önértékelés, önszabályozás Érzelmi gazdagodás, az empátia, az intuíció fejlesztése, az önálló ízlés, a

Tárgy- és környezetkultúraNyelvA használati tárgyak megjelenése, jelentése, ennek kifejezőeszközei (alak, szín, anyag). AlkotásFunkciónak megfelelő egyszerű tárgy készítése (pl. játékok, bábok, edények, taneszközök).Csomagolás készítése minta után és egyéni elképzelés alapján (papírból, textilből).Az egyszerű tárgyalkotó folyamat végig vitele: ötlet (gondolati terv), elkészítés, kipróbálás.Környezetalakító tevékenység (pl. díszletkészítés).

169


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYbelső igényesség kialakulása, az önértékelés és önismeret kialakulása révén pedig a céltudatos önszabályozás.

Vizuális esztétikai jellegű preferenciák érvényre juttatása az alkotótevékenységekben.Saját és mások munkájának elemzése, értékelése.

BefogadásA rendeltetés (tartalom) és a forma összefüggéseinek megfigyelése, elemzése, a jelen és a múlt néhány tárgya és a lakóhely jellegzetes építményei kapcsán. A tárgyalkotás, a konstruálás lépései, a funkcionális és anyagszerű formaképzés.Építmények összehasonlítása megadott szempontok (pl. rendeltetés) alapján. Az alaprajz fogalmának megismerése, értelmezése. TechnikákRajzolás rosttollal, krétával, ceruzával. Viaszkarc.Festés temperával, vízfestékkel, krétával, vegyes technikával.A mintázás újabb technológiai változatai: építés lapokból szabásminták alapján, díszítés nyomhagyással. Különféle tárgy- és anyagnyomatok, kollázs technikák.Papírtárgyak, papírmunkák (kivágások, papírmetszet, mozaik, montázs). Konstruálás modellező anyagokból (textil, papír, agyag, talált tárgyak).Műalkotás-technikák: akvarell, olajfestmény, kő-, agyag-, bronzszobor.

Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotásokHollókői ház, füstös konyha, matyó tisztaszoba, mai lakóház külső és belső képe; Árva vára; Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum; Schaár Erzsébet: Kirakat; Constantin Meunier: Teherhordó munkás; Ferenczy Béni: Játszó fiúk; Albrecht Dürer: Nyúl, Önarckép – ezüstvessző rajz, Hónapok – Berry herceg hóráskönyvéből; Eugéne Delacroix: Villámtól megriadt ló; Paul Cézanne: Csendélet; Ferenczy Károly: Festőnő; Fényes Adolf: Testvérek; Vaszilij Kandinszkij: Festmény három folttal; Bálint Endre: Vándorlegény útrakél Kentaur alakú aquamanile, Ember alakú butella.

Feltételek ld. főmodul és 1. osztályA gyermekek rajzfelszerelését az előző évből megmaradt anyagoknak eszközöknek a taneszközlista alapján szükség szerint kiegészítve ezen az évfolyamban is használhatjuk!

A következő tanévi fejlesztés alapjai

A tanuló jellegzetes formákat képes ábrázolni. Visszaadja a színeket. Magyarázó rajzokat készít szövegekhez, előkészítés után rendeltetésszerű tárgyat konstruál. Megérti egyszerű magyarázó rajzok, ábrák értelmét, fotók, illusztrációk, reklámképek üzenetét. Megfogalmazza műélményét, megnevezi a többször megfigyelt műveket és alkotójukat. Felismeri és megnevezi lakóhelyének néhány nevezetes épületét, szobrát.

170


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYA tanuló továbbhaladását a vizuális képességek elért fejlettségi szintje nem akadályozhatja meg.


Óraszám: heti 1,5 óra évi 55 óra

Belépő tevékenységekEllentétek megjelenítése, hangsúlyozás kiemeléssel. Vizuális nyelvi elemek árnyalt alkalmazása, tudatos komponálás. A gondolat, hangulat kifejezéséhez az eszköz megválasztása: a formák, foltok, tömegek elrendezése. Műalkotások hatása, témája és technikája közötti összefüggés jellemzőinek felismerése. Képzőművészeti műfajok rendszerezése, népművészeti tárgyak megismerése. A térábrázolás új eleme a közvetlen megfigyelésen alapuló forma- és színtanulmány, a takarás megfigyelése, a dinamikus mozgásábrázolás. Nézetrajzok, útvonalrajzok, térképek készítése. Tárgykészítés adott elvárásnak megfelelően. Tárgyelemzés, épületelemezés az anyag, a rendeltetés és forma kapcsolatának feltárásával.



1. Kifejezés, képzőművészetNyelvEllentétek, színkontraszt, vonalkontraszt. A színek hangulati hatása.Kiemelés forma- és színminőséggel, mérettel, elhelyezéssel, kontraszttal, vonalvastagsággal. Komponálás, egyensúly és feszültség, szimmetria és aszimmetria.AlkotásAdott témához kapcsolódó élmény, hangulat feldolgozása síkon és térben. Élmények, emlékek, gondolatok és történetek feldolgozása közös alkotásokban (pl. illusztrációban, képsorozatban, szoborkompozícióban).Képek, tárgyak jelentésmódosítása formaátírással, átszínezéssel, megszemélyesítéssel.

1. Megismerő- és befogadóképesség 1.1 Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozása Különböző anyagok élményszerű megtapasztalása, az élmények szóbeli megfogalmazása. Tájékozódás a lakóhelyen és annak környékén. Műalkotások, természeti látványok megfigyelése, leírása, esztétikai minőségeinek jellemzése. Eszköz nélkül és kéziszerszámmal végzett anyagalakítás. Szabadkézi rajzolás, festés.

171


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYBefogadásKépzőművészeti alkotások ismertetése: téma, kompozíció, hatás értelmezése. Egyes képzőművészeti műtípusok jellemzői (pl. vallásos, életkép, illusztráció, lovas szobor).Festmény, grafika és szobor szerzője, címe, műfaja, technikája, műtípusa. Egy közeli kiállítás megtekintése, a lakóhely nevezetes szobrainak, épületeinek megismerése. Könyvtári munka, a múzeumok szerepe.

1.2 Ismeretszerzés, tanulás, térbeli tájékozódás Megadott szempontok alapján tárgyak, anyagok gyűjtése. Különböző tárgyak külső jegyeinek összehasonlítása. Tárgyak, műalkotások csoportosítása különböző szempontok alapján. Elemző beszélgetés műalkotásokról. Vizuális jelek jelképek alkotó használata.

Képek, látványok, események leírása, leírás alapján kép készítése

2. Vizuális kommunikációNyelvA formák és színek közlési szándéknak megfelelő elrendezése a képmezőben, illetve a térben.Foltok és tömegek mint a testesség hangsúlyozásának eszközei.A vázoló vonalak, a körvonal, vonalrendszerek, szerkesztett és szabadkézi vonalak.A sötét-világos, hideg-meleg színkontrasztok figyelemfelhívó jellege.

1.3 Kommunikációs képességek A vizuális nyelv alapelemeinek (pont, vonal, folt, forma, tónus, szín, stb.) tudatos alkalmazása a közlő, kifejező szándékú alkotásokban. Egyszerű közlő ábrák értelmezése, készítése. Az emberi gesztusok értelmezése

AlkotásModellek rálátásos ábrázolása megfigyelés alapján (színbeli és tónusos megjelenítés).Megtapasztalt folyamatok jellegzetes állapotainak ábrázolása (pl. egy növény élete).Egyszerű térosztásokat közlő alap- és térképrajzi vázlatok készítése. Jelalkotás forma-, vonal- és színredukcióval.Befogadás Térkifejezési módok: nézőpont jelölése, takarás, feljebb-lejjebb helyezés. A felülnézet.Magyarázó rajzok, folyamatábrák, funkciója; olvasásuk, üzenetük értelmezése.Sík- és térformák geometriai és hangulati jellemzői. Színismeretek összefoglaló áttekintése.Ábra és látvány kapcsolatának elemzése.

2. Kreativitás 2.1 AlkotóképességA vizuális nevelés kiemelt fontosságú feladata a kreativitás működtetése, illetve fejlesztése, alkotómagatartás kialakítása, a művészeti alkotások mélyebb megértése.Történetek, versek, kitalált dolgok vizuális megjelenítése. Átélt, elképzelt vagy hallott esemény vizuális megjelenítése. Dramatizált történet előadása közösen készített bábokkal. Új technikák kipróbálása.

Tárgy- és környezetkultúra

172


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYNyelvA tárgyakat használó (fogyasztó) egyéni stílusa, formajegyei. A rendeltetés, az anyag, a forma és a méret összehangolása, célnak megfelelő megválasztása. Az épület külső kifejezőeszközei (méret, tömeg, tagoltság, anyag, hely).AlkotásEgyéni igényt kielégítő tárgyak használatnak megfelelő elkészítése.Egyszerű tárgy, épület modellezése (pl. jármű).Környezetalakító tevékenység (pl. kiállítás rendezés).Befogadás Köznapi és ünnepi tárgy elemzése a rendeltetés, az anyag, a méret, a forma szempontjából.Épülettípusok (pl. középület) elemzése a rendeltetés (pl. iskola) és a forma szerint. A helytörténeti gyűjtemények, közgyűjtemények rendeltetése, anyaga.

2.2 Problémamegoldó képesség A kapott feladatok irányított és önálló értelmezése. Bizonyos munkafolyamatok, problémák tanári segítséggel történő megoldása. Részfeladatok önálló megoldása.

3. Önismeret, önértékelés, önszabályozás Érzelmi gazdagodás, az empátia, az intuíció fejlesztése, az önálló ízlés, a belső igényesség kialakulása, az önértékelés és önismeret kialakulása révén pedig a céltudatos önszabályozás.Vizuális esztétikai jellegű preferenciák érvényre juttatása az alkotótevékenységekben.Saját és mások munkájának elemzése, értékelése.

Technikák

.

Az előző években már tanult technikák újabb technológiai változatai. Kollázs és montázs. Fonás (pl. madzagszövés), gyöngyfűzés. Textil-, drót- és papírplasztikák és tárgykonstrukciók. Művészeti technikák (pl. egyedi rajz, olajfestés, kőfaragás, agyagmunkák). Az előző években már tanult technikák újabb technológiai változatai. Kollázs és montázs. Fonás (pl. madzagszövés), gyöngyfűzés. Textil-, drót- és papírplasztikák és tárgykonstrukciók. Művészeti technikák (pl. egyedi rajz, olajfestés, kőfaragás, agyagmunkák).

Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotásokA mű kiválasztását témában és technikában egyaránt a tananyag feldolgozáshoz igazítsuk!Magyar koronázási jelvények; Hősök tere, Vajdahunyad vára; Ligeti Miklós: Anonymus; Ferenczy Béni: Bem érem; Götz János: Szarvas; Cseh László: Táncolók; Michelangelo: Ádám teremtése; Ferenczy Károly: Október; Fényes Adolf: Babfejtők; Koszta József: Tányértörölgető; Wágner Sándor: Dugovics Titusz; Glatz Oszkár: Birkózók; Makovecz Imre: Sárospataki Művelődési Ház; mai lakóház belső és külső képe; Népművészet: kerített ház – Pityerszer; Botpaládi ház, faragott, festett, oromzatos ház – Hegyhátszentpéter; hollókői ház, füstös konyha, matyó tisztaszoba, kapatisztító, kunsági gyapjúhímzés, hímes tojás, mézeseskalácsbáb, aratókorsó, tálak, Miskakancsó.

173


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYFeltételek ld. főmodul és 1. osztály

A gyermekek rajzfelszerelését az előző évből megmaradt anyagoknak eszközöknek a taneszközlista alapján szükség szerint kiegészítve ezen az évfolyamban is használhatjuk!


A tanuló gyakorlott a tanult vizuális nyelvi és kompozíciós készsége használatában. Élményeinek kifejezéséhez önállóan választja meg a megoldást. Motívumai változatosak. Megjelenít egyszerű mozdulatokat. Részt vesz a műalkotások és környezete vizuális üzeneteinek közös elemzésében, önállóan is megfogalmazza véleményét, tetszésítéletét indokolja. Felismeri a képzőművészet több műtípusát. A gyakran megfigyelt és elemzett művek címét és alkotóját megnevezi. Felkeresi a lakóhelyén vagy annak környékén található múzeumot. Ott irányított megfigyeléseket végez. A könyvtár művészeti albumait felhasználja feladatmegoldásaihoz.Adott modelleket értelmesen ábrázol megfigyelés után, jellemző formáik, főbb arányaik megragadásával. Felismeri a nézetek összefüggéseit, és fel is vázolja ezeket. Alapvető színismereteit felhasználja alkotásaihoz. Egyszerű képi közléseket alkot és megért.Ötletesen és egyre önállóbban készíti el a különféle rendeltetésű tárgyakat. Felismer és megnevez kapcsolatokat az elemzett tárgyak, eszközök, épületek formája és funkciója között. Alkotó tevékenysége során alkalmazza a tanult technikákat és ábrázolási módokat. Gyakorlott az egyszerű, eszköz nélküli vagy kéziszerszámmal végzett anyagalakításban.A tanuló továbbhaladását nem akadályozhatja meg vizuális képességei fejlettségének aktuális színvonala.

174



Életvitel és gyakorlati ismeretek – TECHNIKA

A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott célok, értékek és kompetenciák az Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségterületen mind megjelennek. E műveltségterület tartalmilag leginkább a Természettudományi és technológiai kompetencia és a Kezdeményező- és vállalkozóképesség kialakításában vállal szerepet. Más értelemben a műveltségterület célja és feladata, hogy az iskolát befejező tanulók tudjanak élni, dolgozni és tanulni a technikai világban.

1. Jól el tudjanak igazodni és otthonosan éljenek a szűkebb és tágabb technikai környezetben, magabiztosan és szakszerűen használják az eszközöket, tárgyakat, épületeket. 2. Legyenek képesek a tárgyak, eszközök, árucikkek, szolgáltatások megfigyelésére, meghatározott szempontok szerinti kritikus elemzésére, összehasonlítására, a beszerzés és a használat során döntés előkészítésére és döntésre. 3. Tudjanak dolgozni, azaz rendelkezzenek a technológiai folyamatok alapvető ismereteivel, gyakorlatával, szokásaival, fogásaival. 4. Készüljenek fel a technikai világ további megismerésére, a tanulásra.

Alapelvek, célok :

Az Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségterület alapvetően a világ tapasztalati megismerésére és gyakorlati tudás szerzésére nyújt lehetőséget, egyben hozzájárul a tanulás és a munka megszeretéséhez, a tudás megbecsüléséhez. A műveltségterület a gyakorlati problémamegoldás folyamatában szintetizálja a tanulók ismereteit. Konkrét problémahelyzetekből indul ki, életszerű megoldásokkal, eljárásokkal dolgozik, ezáltal kapcsolatot teremt az iskolai tanulás és az iskolán kívüli világ között.

Az Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségterület célja a mesterséges környezet területeinek és összefüggéseinek bemutatásával a tanulók tájékozottságának, biztonságérzetének növelése; az emberi alkotások megismertetésével a világ teljességének és szépségének átélése. További célja a civilizáció társadalmi, környezeti vonatkozásainak feltárása révén a felelős, környezettudatos, toleráns beállítottság kialakítása, a fenntartható fejlődés megértése, elfogadása, a kritikus fogyasztói magatartás megalapozása. Az alkotómunka folyamatának, összetevőinek gyakorlati elsajátításával az alkotás örömének átélése, a munka megbecsülése, végső soron a pozitív alkotó magatartás kialakítása a cél. A munkafolyamatok és egyes szakmák vázlatos bemutatása, megismerése a pályaorientációt alapozza meg. A problémák megoldása, a konfliktusok kezelése segít a tanulónak abban, hogy rátaláljon szakmai identitására, helyére a világban, és helyes önértékelésű, fejlődőképes autonóm személyiséggé váljon.

A műveltségterületben rejlő fejlesztő hatás a tanulók életkorának megfelelő módon, mértékben és szinten akkor érvényesül, ha a terület

- felkészít a mesterséges környezetben való tájékozódásra; - megismertet az ember alkotta környezet legfontosabb jellemzőivel;

175


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY- a megszerzett ismeretek alapján segíti, hogy a környezet és a természet védelme a tanulók tudatos szemléletévé és a gyakorlatban előhívható magatartási mintájává váljon, szem előtt tartva egyéni életük biztonságát is; - bemutatja az emberi alkotásokban megtestesülő használati, esztétikai, formai és etikai értékeket; - kialakítja, fejleszti a kritikus fogyasztói magatartást; - fejleszti azt a problémakezelő képességet, kreativitást, amellyel a környezet és a személyiség alakítható; - megteremti a feltételeket a munkának, mint értéknek és örömforrásnak az elfogadását, előkészíti a pálya kiválasztását; - megteremti a rendszerelemzési, rendszer-diagnosztikai képességet; - a tanulói alkotás folyamatában az alkalmazott tudás szintjére emeli, egységbe szervezi a különböző tantárgyak ismereteit; -lehetőséget ad a műszaki kommunikációs eljárások alkalmazásának gyakorlására; - munkaműveletekhez kötődve fejleszti a kéz intelligenciáját és az érzékelést; - fejleszti a fogékonyságot és a rugalmasságot; - az emberi tevékenységek, az átélt alkotások és életpályák megismertetése révén hozzájárul a tanulók tudatosabb iskolaválasztásához; - tudatosítja az egyén szerepét és felelősségét az életpálya tervezésében; - felkészíti az egészséges életvitelre, a betegségek megelőzésére, a testi és lelki betegségek elleni védekezésre.

A tanulók életvitelét a hétköznapokban is hasznos ismeretek, tevékenységek körének tágításával; a természeti, társadalmi és humán dimenziók kapcsolatainak tudatosításával; a technikai környezetet strukturáló alapkategóriák kiemelésével, valamint a munka alkotóelemeinek elsajátításával alapozhatjuk meg.

A műveltségterület fő témakörei :

Munkakultúra Technológiai algoritmus megérzése, szokások átvétele, a célszerűség és gazdaságosság elve, alkalmazása a gyakorlatban, rutin és újítás, alkotófolyamatok: igény, tervezés, döntés, szervezés, kivitelezés Termeléskultúra Anyag, energia, információ (eredet, termelés, elosztás, szállítás, fogyasztás, gazdálkodás), termesztési rendszerek, termelési rendszerek Háztartáskultúra Háztartás-ökonómia, háztartási technológiák, lakáskultúra, háztartási gépek, háztartási energia és más ellátó rendszerek Környezetkultúra Tárgyi környezet, épített környezeti rendszerek, agrotechnikai és ipari rendszerek, környezetgazdálkodás, a hasznosság és szépség elve Közlekedéskultúra A közlekedés rendszere, közlekedési eszközök, közlekedési szabályok Gazdálkodáskultúra Tervezés, költségvetés, források, költség, haszon, elosztás, idő, beruházás, befektetés, technikai változás gazdasági, ökológiai és szociális hatásai,foglalkozási ágakEgészségkultúra Egészséges életmód, korszerű táplálkozás, napi testmozgás, öltözködés, balesetmegelőzés, ergonómia, pályaártalmak, káros szenvedélyek, legális és illegális drogok veszélyei. Biztonságkultúra Az egyéni és társadalmi létet veszélyeztető tényezők felismerése, az egyén felelőssége a vészhelyzetek kialakulásában, kialakításában, katasztrófavédelem(tűz- és polgári védelem, tervezés, megelőzés, beavatkozás, értékelés)

176


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYFogyasztói kultúra Termék, termékszerkezet, termékelemzés, áru, piac, marketing, reklám,kereskedelem, fogyasztóvédelem, tudatos fogyasztás, pénzgazdálkodás,takarékosság, gazdaságosság, minőség és biztonságSzabadidő-kultúra Önfejlesztés, társas kapcsolatok, sport, művelődés, szórakozás, játék Információs kultúra Kommunikációs rendszerek, információs rendszerek, modellezés, mérés, vezérlés és szabályozás, automatizált rendszerek, robotika, technikai újdonságok befogadása Pályaorientáció Személyes igények meghatározása, a tanulás szerepe a sikerben, az ismeretek, tapasztalatok, élmények hatása a pályacélok kitűzésében, a folyamatos fejlődés lehetősége és szükségessége

A fejlesztési feladatok szerkezete

1. A munka és a technika szükségessége, jelentősége és szerepe az emberi életben, haszna és veszélyei: a fenntartható fejlődés és a fenntartható fogyasztás. 2. Dokumentumismeret (tárgy, könyv, hálózati dokumentum) 3. Az alkotás folyamata, a gyakorlati problémafelismerési és problémamegoldó folyamat részei 3.1. Problémafelismerés 3.2. Tervezés 3.3. Konstruálás, kivitelezés 3.4. A tevékenység és eredményének értékelése 4. Munkavégzési és tanulási szokások


1-4. évfolyam1. A munka és a technika szükségességeA mesterséges környezet Érdeklődés a közvetlen környezet mesterséges környezet (a lakás, az iskolai és a lakókörnyezet) iránt, arról szóló tapasztalatszerzés. Szabálykövető magatartás a közvetlen mesterséges környezetben. A technika feladata, az emberi szükségletekből adódó technikai problémák megoldása A saját élményből adódó problémák technikai oldalának felismerése. Technikai érdekességek, természeti „találmányok” megfigyelése. A felkészültség és a tudás szerepének belátása.

Az ember, a társadalom, a természet és a technika kapcsolatrendszere Az ember, a társadalom, a természet és a technika kapcsolatrendszere Az ember, a technika és a természeti környezet kapcsolatának megérzése, a tevékenység felfedezése konkrét példákban.

A környezet használata, élet a környezetben A környezet használata, élet a környezetben A közvetlen környezet birtokbavétele, a tapasztalati megismerés és annak élvezete, az élő és élettelen anyaggal végzett tevékenység élménye.

2. Dokumentumismeret

177


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYIsmeretterjesztő forrásokból (pl. képes enciklopédia, ifjúsági tévéadás) információgyűjtés az alkotómunkához, a foglalkozásokhoz és a tervezéshez.

3. Az alkotás folyamata, a gyakorlati problémafelismerési és problémamegoldó folyamat részei 3.1 Problémafelismerés Problémaérzékenység Problémaérzékenység Személyes igények, szükségletek megnevezése. Az egyéni indíttatású probléma megérzése, felismerése segítséggel.

A technikai probléma megfogalmazása A technikai probléma megfogalmazása A meglátás, a problémaválasztás indoklása egy-két mondatban. Technikai problémák és szakmák bemutatása.

3.2 Tervezés

Kézzel megcsinálható egyszerű tárgyak készítése minta után vagy fejből (gondolati modell alapján). A technológia mentális képének fejlesztése. Fantasztikus ötletek szóban és papíron. Az öröm, az elégedettség szerepe a munkában.

Kommunikáció: a terv megjelenítése, szóban, írásban, rajzban, anyagban A gondolat megjelenítése anyagban, kész tárgyban és szóban. Kapcsolódó emóciók, élmények megfogalmazása

A terv, elképzelés értékelése, megfeleltetése az igénynek és a lehetőségeknek A terv funkcionális és formai megfelelésének megállapítása. A választott anyag, szerkezet, eljárás helyességének megérzése, megítélése. A terv előfordulása a közvetlen környezetben.

3.3 Konstruálás, kivitelezés(Tárgyak, modellek, szerkezetek és agrotechnikai eljárások, háztartás- és egészségtani megoldások)

A terv megvalósítása anyagban, térben A terv megvalósítása anyagban, térben A rendeltetésnek, a formának, valamint a készítési eljárásnak, az anyagnak és szerkezetnek megfelelő egyszerű megoldás kiválasztása és elkészítése mintakövetéssel és eleinte gondolati terv alapján. A mintakövetés jelentősége az alkotásban

Kommunikációs képesség (szövegértés, rajzolvasás) A konstruáláshoz, kivitelezéshez szükséges terv megértése (szövegértés, rajzolvasás, mintakövetés) és a saját gondolat kifejezésének képessége. Érzelmi viszonyulások megfogalmazása. Ítélőképesség az alkotófolyamat minden pontján Ítélőképesség az alkotófolyamat minden pontján A munka (eredmény) funkcionális és formai megfelelésének megérzése, megértése, megítélése. Az egyéni képességek, tulajdonságok szerepének megfogalmazása. Konsruáló képesség, eszközhasználat, ügyesség Konsruáló képesség, eszközhasználat, ügyesség Az egyszerű alapanyagok alakítása kézzel, egyszerű eszközökkel. Az anyagok alakítása mint örömforrás. Becslés.

178


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYIsmeretek (anyag, szerkezet, technológia, forma, funkció) A tapasztalatra épülő forma-, anyag-, szerkezet és eljárási ismeretek. A tapasztalat mint a szóbeli kifejezésmód forrásaSzervezőkészség Szervezőkészség A munkafolyamat irányított, majd önálló szervezése. A biztonság élménye a munkaszervezésben

3.4 A tevékenység és eredményének értékelése(Szempontok és eljárások saját és mások munkájának eredményességére és káros következményeire vonatkozóan) Magatartásformák Magatartásformák A következményekért felelősséget vállaló magatartás az alkotói és befogadói munka során. Más véleményének figyelembevétele. Az önellenőrzés fejlesztése, a pozitív énkép megalapozásaKépességek Képességek Az elemi alkotó-, kritikai (önértékelő), megfigyelő-, ítélő- és kommunikációs képességek szerepe az alkotó- és elemző munkában. Individuális különbségek megfogalmazásaKészségek, jártasságok Készségek, jártasságok A munkavégzéshez szükséges elemi kézügyesség kialakítása, anyagminőség iránti érzék, jártasság kialakítása a szerkezetválasztásban. A kézügyesség szerepe a különböző pályákon.

Ismeret, megismerés Ismeret, megismerés A legegyszerűbb emberi szükségletek felismerése és a kapcsolódó technikai lehetőségek belátása, tapasztalati feltárása. Az egyéni különbségek felismerése az igények megfogalmazásakor. Ítélőképesség, döntésképesség Ítélőképesség, döntésképesség Az alkotás funkcionális és formai megfelelésének, a munkafolyamat célszerűségének megállapítása. Ízlésítélet. A különbözőségek és azonosságok elfogadása.

4. Munkavégzési és tanulási szokások Rend, tisztaság, szabálykövetés, időbeosztás Rend, tisztaság, szabálykövetés, időbeosztás A gyermekbalesetek okai, forrásai, megelőzésük. Jó testtartás. Elővigyázatosság az anyagalakításban. A munkahely rendje, tisztasága. Az érdeklődés mint a munka időtartamát befolyásoló tényezőMegfigyelés, vizsgálat Megfigyelés, vizsgálat Anyagok, szerkezetek, formák és erők szemlélése, megfigyelése, vizsgálata, tapasztalati megismerése. A tapasztalat, mint egyéni élmény megfogalmazása. Technológiai rend, térszemléletTechnológiai rend, térszemlélet Az anyagalakító, a szerelő és az építőmunka fázisainak játékos, tapasztalati megismerése. A műveleti és téri rend betartása a munka során. Konkrét példák különböző munkafolyamatokra, különböző pályaterületekre. Gazdálkodás, környezettudatos magatartás Gazdálkodás, környezettudatos magatartás Gazdálkodás az anyaggal, a munkával és az idővel. A személyes ráfordítás jelentősége. A vásárlási szokások kialakulása. Eszközhasználat, munkaszervezés Eszközhasználat, munkaszervezés Jó testtartás, jártasság az eszköz nélküli anyagalakításban és a legegyszerűbb eszközök használatában. Felkészülés a munkafolyamatra, különös tekintettel az egyéni adottságokra.

179



Hozzáfűzött megjegyzések

Megjegyzés A tanterv a kerettanterv módosítása a logopédiai osztályok 1-4. évfolyama számára készült. A változtatások abból adódnak, hogy az osztályokban sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése és oktatása folyik. Ezért a nevelési- oktatási folyamatot a következõ elvek hatják át: a képességstruktúra figyelembevétele, a terápiás elv dominanciája, a személyiség egészének optimális fejlesztése, a tudatosság és tervszerûség elve, a transzferhatások tudatos kihasználásának elve, a csoporton belüli differenciálás és egyéniesítés elve. Ebbõl következõen az oktatás során speciális módszereket alkalmazunk. A tanterv tartalmait nem változtattuk meg, hogy a többségi általános iskola osztályok felé könnyebb legyen az átjárhatóság.

Kiemelten fontos az eltérõ képességstruktúra és a mozgáskoordinációs zavarok gyakorisága miatt a mozgásfejlesztés /nagy- és finommozgások /, a vizuomotoros koordináció, a megfelelõ eszközhasználat fejlesztése. Jelentõs szerepet kap az eltérõ modalitásu ingerek összekapcsolása és ezen keresztül az idegrendszer mûködésének befolyásolása. Az oktatás során nagy hangsúlyt kap az egészséges életmódra nevelés ill. az ehhez szükséges ismeretek elsajátítása, képességek, készségek megszerzése és a környezettudatos viselkedés kialakítása.

Éves óraszám évfolyamonként 37, 1-2.osztályban kiegészül a szabadon választott heti 1 óra rajz- kézműves órával ..

Évfolyamok 1. 2. 3. 4.

heti óraszám 1 1 1 1


Összesen: 148 óra

Évfolyamok 1. 2.

Szabadon választható keretből heti óraszám

1 1

évi óraszám 37 37

Összesen: 74

Napjainkra nélkülözhetetlenné vált számunkra az a magas szintű technikai környezet, amelyben élünk, dolgozunk. A jelenlegi technikai környezetünk (iskola, otthon, háztartás, közlekedés, szolgáltatás, ipar, mezőgazdaság, stb.) színvonala és a következő évtizedekre várhatóan egyre emelkedő színvonalú és fejlettségű technika indokolja, hogy a ma iskolásai ismerjék a szűkebb és tágabb környezet technikai összetevőit.

180


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY.

Értékelés A tanulók munkájának értékelésére használható a tantárgy sajátosságaiból adódóan: - a tanult ismeretek alkalmazása, - szakkifejezések használata, - a munkadarab vagy modell megfelel-e a funkciójának, - a munkadarab vagy modell kivitele, esztétikussága, - a hely rendje, a munkaszokások, munkamegosztás - a tanulók aktivitása, figyelme, kreativitása, önértékeléseAz értékelésnek át kell szőnie az oktatási folyamat minden mozzanatát, sikerélményt biztosítónak, személyiségfejlesztőnek kell lennie.Értékelés módjai: metakommunikáció, szóbeli értékelés, dicséret. A tantárgyi eredményt azonban nem minősítjük.

Feltételek Alapvető szerszámkészlet papírmunkához, famunkához, textilmunkához. Építőkészlet, szerelőkészlet /részletesen az eszközlistában/

anyagok

1. osztályÓraszám: 1+1 óra/hét évi 37+37 óra

Cél A 6-7 éves gyermek szintjén, tapasztalati úton megismertetni környezetének anyagaival, azok tulajdonságaival.Az anyagok tulajdonságai, alakíthatósága, a tulajdonság és felhasználás közötti összefüggések megláttatása.

Egyszerű anyagalakítási módok elsajátítása.

A szemmérték, a számolási készség, a megfigyelőképesség fejlesztése.Rajzi algoritmusok, munkamenet értése, olvasása. Tájékozódás rajzolvasás alapján.Helyes munkaszokások, munkarend kialakítása.

Kulturális örökségeink jellemző tárgyi, jelképi sajátosságainak ápolása. A lakóhely gyalogos közlekedési rendjének, közlekedési jelzéseinek, tábláinak megismertetése. Egyszerű háztartási tevékenységek elvégzése (terítés, szobanövény ápolás).Környezetünk berendezéseinek, az emberi munka tárgyi eredményeinek tudatosítása.

BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK

TARTALMAK

TermeléskultúraIsmerkedés az anyagokkal, pl. agyag, homok, fa, termések, levelek, szalma, nád, Az anyagok tulajdonságainak vizsgálata

A természetes és a mesterséges környezet anyagai. A lakás, az iskola, a játszótér tárgyai és anyagaik. A természetes anyagok.

181


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYBELÉPŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK

TARTALMAK

érzékszervekkel.Munkakultúra

Összefüggések fölismerése érzékszervi tapasztalással az anyagok tulajdonságai és a belőlük készíthető tárgyak között az anyagok alakítása során.

Például papír, fonal hajtogatása, tépése sodrása, nyírása, ragasztása, agyag lapítása, gyúrása, sajtolása, formázása. Kézműves szakmák azonosítása, pl. fazekas, kosárfonó, kötélverő, kádár, bognár.

A feldolgozott (átalakított) anyagok.Az anyagokhoz kötődő mesterségek és szakmák. Az olló, a vonalzó, a csiszolópapír és a mintázó eszközök rendeltetésszerű és balesetmentes használata

Információs kultúraBecslés, mérés, egymásmellé rendezés, méretazonosság megállapítása, azonos méretre alakítás.Építés, alkotás egyéni elképzelés, minta vagy fénykép esetleg látszati rajz alapján.

KözlekedéskultúraA közlekedésben való részvétel gyakorlása, tudatos figyelése, figyelmes közlekedés. Az utazással kapcsolatos magatartásformák megismerése és gyakorlása. A veszélyhelyzetek elkerülése.

A gyalogos közlekedés szabályai. A biztonságos tömegközlekedés.

FogalmakTermelés- és munkakultúra: természetes és feldolgozott (átalakított) anyagok, alak, alakíthatóság, képlékeny, kemény, simaság, gömbölyű, hengeres, lapított, nyomott, tömbszerű, érdes, hajlékony, sodrott, tépett, hajtogatott, vonalszerű, lapszerű, merev. Építmény, építőelem, alaprajz, körvonalrajz, méret, magasság, mélység, szélesség, távolság, terv.Közlekedéskultúra: gyalogos közlekedés, közlekedési szabályok, gyalogátkelőhely, járda, járdaszegély, jel, jelzés, jelzőlámpa, zebra, tömegközlekedés.Háztartáskultúra: házimunkák, munkamegosztás, egészséges táplálkozás, egészséges öltözködés.

Értékelés Szóbeli értékelés szempontjai:

- eszközhasználat

- munkafolyamat követése, elmondása, kivitelezése

- munka minősége ( pontos, tiszta, tetszetős)

- órai részvétel, saját képességekhez mérten elért eredmény

2. osztályÓraszám: 1+1 óra/hét évi 37+37 óra

182


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY2. évfolyam

Belépő tevékenységformák

KörnyezetkultúraAz évszakok és az időjárási elemeinek (pl. napsütés, derült idő, eső, havazás, szél) felismerése és tulajdonságaik bemutatása. A lakóhely szűkebb földrajzi környezetének bemutatása. A környezet káros hatásainak felismerése és a védekezés módjainak felsorolása (pl. öltözködés, kunyhóépítés, házépítés). A természetes és az ember alkotta környezet megkülönböztetése, jellemzőik elmondása.

Termelés – és munkakultúraA képlékeny anyagok megmunkálása, a henger- és a kúpforma összehasonlítása. Természetes anyagokból játékkészítés utánzással, majd önállóan, egyéni elképzelés alapján.A fához kötődő mesterségek megfigyelése (fafaragó, faesztergályos).A papírgyártás folyamatának megismerése. Különböző papírfajták megismerése anyagvizsgálat és megmunkálás során.A fonal és a textília tulajdonságainak vizsgálata érzékszervi tapasztalással.Csomózások, hurkolások, sodrások, fonások, nemezelés alkalmazása játékkészítés közben. Kézi varrás gyakorlása.

Információs kultúraA becslés és a méretmegadás gyakorlása. Körvonalrajzok készítése.

MunkakultúraÉpítés térben egyéni elképzelés alapján építőelemekből. Makettek építése látszati rajzok alapján.

KözlekedéskultúraA veszélyhelyzetek felismerése, elemzése és elkerülésük módjainak megbeszélése, modellezése.A közlekedési eszközök használati szabályainak értelmezése, alkalmazásuk gyakorlása.

Tartalmak

Védekezés a környezet kellemetlen hatásai ellen. A természetes és mesterséges környezet. A lakóhely és a lakótér. Az ember természetátalakító munkája.

Az anyagok vizsgálata, anyag-tulajdonságok. Az anyagok alakítása, célszerű és takarékos anyagfelhasználás. Mesterségek, gyártási folyamat. A helyes eszköz és szerszámhasználat.

A mérés szerepe a technikában. Látszati rajz, vázlatrajz. A kicsinyítés és a nagyítás szükségessége, jellemzői, eljárásai.

A makett. Az elrendezés, az esztétikum és az egyensúly szerepe.

A biztonságos közlekedés. A forgalomirányítás szerepe a közlekedés biztonságában. A forgalomirányítás jelzései. Jelzőtáblák, jelzőlámpák, gyalogátkelőhelyek. Vasúti átjáró, sorompó, fénysorompó.

183


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYA tömegközlekedési eszközök használatának gyakorlása.

HáztartáskultúraAz otthoni és az iskolai környezet és tevékenységek jellemzőinek összevetése. Az osztályterem díszítése. A ház körüli (otthoni) teendőkben való részvétel, lehetőségeinek gyűjtése, a teendők megbeszélése. a házimunkákban való szerepváltás elmondása. A házimunkák veszélyforrásainak elemzése, a megelőzés lehetőségeinek megbeszélése. Az egészséges táplálkozás, a helyes és a helytelen étkezési szabályok bemutatása, értelmezése. A takarékossággal kapcsolatos tapasztalatok gyűjtése.

Az utazásról. Viteldíj..

A házimunkák fajtái.

A házimunkák veszélyforrásai.

Az egészséges táplálkozás ismeretei.

A takarékosság fontossága.Szolgáltatások.

Fogalmak

Környezetkultúra: lakóhely, lakótér, természetes környezet, mesterséges környezet.Termelés- és munkakultúra: alapanyag, anyag - átalakítás, anyagtakarékosság, hengerforma, kúpforma, fafaragó, faesztergályos, papírgyártás, nyersanyag, termék, csomózás, hurkolás, sodrás, fonás, nemezelés.Információs kultúra: látszati rajz, vázlatrajz, méret, makett.Közlekedéskultúra: forgalomirányítás, átjáró, biztonsági sáv, fénysorompó, jelzőlámpa, jelzőtábla, sorompó, mozgólépcső.Háztartáskultúra: háztartás, házimunkák veszélyforrásai, helyes étkezés, helytelen étkezés, takarékosság, szolgáltatás.


Az ember természetátalakító munkájával kapcsolatos tapasztalatokból példák sorolása (lakóhely és lakótér). Az megfigyelt anyagok vizsgált tulajdonságainak felismerése, megnevezése konkrét tárgyakon. A tulajdonságokkal kapcsolatos tapasztalatok felhasználása a megmunkálás során. Az elvégzendő munkákhoz szükséges eszközök és szerszámok biztos, balesetmentes használata. Látszati rajz, vázlatrajz készítése. A rajzelemek helyes alkalmazása. Egyszerű modell tervezése és építése. A biztonságos gyalogos közlekedés szabályainak ismerete.A háztartás ismert feladatainak és veszélyforrásainak megnevezése, védelmi stratégiák ismertetése. Példák sorolása az egészséges táplálkozásról és annak fontosságáról az ember életében. A takarékosság lehetőségének felismerése egyszerű problémaszituációban.

3. osztályÓraszám: 1 óra/hét évi 37 óra

184


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY3. évfolyam


KörnyezetkultúraA környezet tárgyainak anyagai és eredetük megismerése.

Termelés – és munkakultúraTermészetes anyagok (fa és a természet kincsei), és feldolgozott (átalakított) anyagok (papír, fonal, textil) vizsgálata, alakítása. A szerkezet, tulajdonság, funkció összefüggéseinek felfedezése a tárgyalakításban. Az előkészítő, alakító és kiegészítő műveletek elvégzése.Tárgy készítése, saját ötletek megvalósítása, a funkció, forma és esztétikum együttes figyelembevételével.Darabolás, hegyezés, faragás (rovásfaragás), papírhajtogatás, karcolás, vágás, fonás, szövés, kézi varrás gyakorlása konkrét feladatokban.A szükséges szerszámok és eszközök balesetmentes használatának gyakorlása.Fához kötődő mesterségek megismerése, például ács, asztalos.

Információs kultúraAz építészet történeti fejlődésének tanulmányozása. Egyszerű épület makettek irányított és önálló tervezése, építése. A népi építészettel kapcsolatos tapasztalatok felhasználása tervező és építő feladatokban.

A mérési eredmények feljegyzése.A méretek leolvasása a rajzokról. A rajz és a tárgy megfeleltetése. Ismerkedés a méretmegadás elemeivel. Alaprajzkészítés.

KözlekedéskultúraA közlekedési eszközök használatának szabályai, ezek ismerete és gyakorlása. A biztonságos közlekedés gyakorlása tömegközlekedési eszközök használatával. A kerékpáros közlekedés.

HáztartáskultúraA háztartást megkönnyítő eszközök megismerése és használatuk gyakorlása.

Tartalmak

Élővilág és tárgyi környezet. A biológiai élőhelyek hasznosítható anyagai. A hasznosítható élettelen anyagok.

Az anyagok vizsgálata. Az anyag látható szerkezete. Formálhatóság és terhelhetőség.Az anyagok átalakítása. A szerkezet, a tulajdonság és a funkció összefüggése. A népművészet hagyományaihoz kapcsolódó tárgyalakítás, mintakövetéssel. Fához kötődő mesterségek.

Építészet fejlődése. Népi építészet.Építés térben.A lakás szerkezete.Az emberi alkotással létrehozott belső terek esztétikája.

Mérés centiméter pontossággal. Mérési eredmények.A méretmegadás elemei. Rajzolvasás.Alaprajz.

A közlekedés kialakulása, a kerék szerepének fontossága. Városi tömegközlekedés. Utazás vasúton. Közlekedésbiztonság.

Háztartási eszközök és biztonságos

185


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYAz életkornak megfelelő önkiszolgáló tevékenység algoritmusának bemutatása. A háztartási balesetek veszélyeinek felismerése és megelőzési módjuk bemutatása konkrét helyzetekben.A korszerű táplálkozás szabályainak értelmezése. A testápolás alapvető szabályainak alkalmazása helyzetgyakorlatokban Példák gyűjtése a. helyes idő-, anyag - és pénzbeosztásra. A zsebpénz felhasználásának és megtakarításának megtervezése. A telefon használatának gyakorlása.

használatuk. Testápolás. Egészséges táplálkozás. Lakóhelyi szolgáltatások.

A zsebpénz.Takarékosság, gazdálkodás, megtakarítás.

Fogalmak

Környezetkultúra: élőhely, élővilág, tárgyi környezet.Termelés – és munkakultúra: formálhatóság, terhelhetőség, előkészítő műveletek, alakító műveletek, kiegészítő műveletek, rovásfaragás, ács, asztalos.Információs kultúra: építőanyagok, építkezés sorrendje, a lakás szerkezete, belső tér, település, népi építészet, méretmegadás elemei.Közlekedéskultúra: közlekedés, a kerék, közlekedésbiztonság, a kerékpár, közlekedési eszközök.Háztartáskultúra: háztartási eszközök, napirend, testápolás, zsebpénz, takarékoskodás, gazdálkodás.


Az élő és a tárgyi környezet kapcsolatának megfigyeléséből származó tapasztalatok felhasználása feladathelyzetben. Az anyag, a szerkezet, a forma, a funkció és az esztétikum összefüggéseinek érvényesítése a tárgykészítés folyamán. Szakszerű és biztonságos szerszámhasználat. Egyszerű makett irányított tervezése és elkészítése. Egyszerű ábra olvasása és értelmezése. Mérés centiméter pontossággal. A biztonságos gyalogos közlekedés és tömegközlekedési eszközhasználat szabályainak ismerete, alkalmazása szituációs játékokban. Az életkornak megfelelő önkiszolgáló tevékenység bemutatása társaknak.

4. osztályÓraszám: 1 óra/hét évi 37 óra

4. évfolyamBelépő tevékenységek

KörnyezetkultúraTermészetes és mesterséges környezet szempontokkal irányított megfigyelése.A technikai érdekességek, természeti "találmányok" megfigyelése, bemutatása. A városi és falusi élet összehasonlítása, vélemény megfogalmazása a tapasztalatokról.

Tartalmak

Épített környezet, korszerű építmények: épületek, utak, alagutak, hidak, felüljárók, toronyházak, tornyok.

186


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYTermelés – és munkakultúraTermészetes és feldolgozott (átalakított) anyagok csoportosítása. Az anyagvizsgálatok elemi módszerének megismerése (fa és a természet kincsei, fém, fonal, textília, műanyag) és alkalmazása feladathelyzetben.Az alapanyagok célszerű kiválasztása és a legkevesebb hulladékra törekvés a munkafolyamatokban.A technológiai lépések alkalmazása, önálló tervezés és kivitelezés.A problémamegoldó döntések rövid indoklása.

Információs kultúraA feladat elképzelése, megoldási tervek készítése. A forma, a funkció és a méret közötti összefüggések megállapítása és felhasználása a tervezés során. A műveleti sor önálló megalkotása és végrehajtása.

A mérés és a rajzeszközök használatának gyakorlása. A tárgy jellemzése alaprajz és vázlatrajz alapján. Rajzolvasás gyakorlása.

Egyszerű makettek készítése és a kész munka összehasonlítása a tervekkel.A terv funkcionális és formai megfelelésének megállapítása.

KözlekedéskultúraA tömegközlekedési szabályok értelmezése, alkalmazása szituációs játékokban. A kerékpáros közlekedés, táblák, lámpák, útburkolati jelek megismerése.Szabálykövető magatartás gyakorlása élethelyzetekben.

HáztartáskultúraEgyszerű háztartási munkák bemutatása. Megoldásmódok keresése az idővel való gazdálkodás bemutatására.A munkaterület tisztán tartása, rendszeretetet fejlesztő gyakorlatok.Az egészséges és kultúrált étkezés szabályainak bemutatása, megbeszélése, alkalmazása.Szabadidős programok összeállítása. A takarékossággal kapcsolatos példák felismerése, gyűjtése. .

Az anyagok csoportosítása. Az anyagok vizsgálata. Az anyagok átalakítása (feldolgozása). Az alapanyag, a résztermék, a termék, a hulladék és a melléktermék fogalma. Cserélhetőség, szabvány. Hagyományos technológiák a ház körül és a kézművességben.

A cél megfogalmazása: a rendeltetés, a célszerűség, a szerkezet, a tulajdonságok és a forma összhangja.

Alaprajz és nézet. Nézeti ábrázolás, nézetrajz.

Az emberi alkotással létrehozott terek esztétikai követelményei. A szerkezet és a forma kapcsolata. Az elrendezés szabályai. Működőképesség és esztétikum. A szín, a forma és a harmónia hatása a közérzetre.

A modern közlekedés eszközei. Szárazföldi, vízi és légi közlekedés. Helyi és távolsági közlekedés.

Háztartási munkák. Kultúrált, egészséges étkezés.Balesetmentes szabadidőtöltés és játék.Öltözködési szabályok. Takarékosság

A magatartás esztétikuma.Értékrend alakítása.

187


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYA szolgáltatások használata, például telefonos tudakozó, mentők, tűzoltók, rendőrség, pályaudvarok hívása.

A lakásból elérhető legfontosabb szolgáltatások.

Fogalmak

Környezetkultúra: épített környezet, korszerű építmények, technikai érdekességek.Termelés – és munkakultúra: cserélhetőség, hulladék, melléktermék, műanyag, résztermék, szabvány, szerkezeti anyagok, technológia, termék.Információs kultúra: cél, célszerűség, esztétikum, műveleti sor, rendeltetés, stabilitás, termék, terv, nézet, nézeti ábrázolás, elrendezés, harmónia.Közlekedéskultúra: helyi közlekedés, irányítási rendszer, szárazföldi közlekedés, távolsági közlekedés, vízi közlekedés, légi közlekedés.Háztartáskultúra: háztartási munka, tervszerűség, időbeosztás, tisztaság, rendszeretet, kultúrált étkezés, szabadidő, öltözködési szabályok, takarékosság, legfontosabb segélyhívószámok.


Épített környezet, korszerű építmények megnevezése. Az anyagfeldolgozás általános jellemzőinek bemutatása. Az anyagvizsgálatok elemi módszereinek ismerete és használata. A technológiai lépések helyes alkalmazása konkrét feladatokban. Az anyagok takarékos és célszerű felhasználása a munkadarab elkészítésekor. Önálló tervezés és kivitelezés az építésben és a tárgyalakításban. A tervek és elképzelések rajzi megjelenítése. Egyszerű makett készítése és elemzése a terv alapján. A közlekedés szabályainak felhasználása problémahelyzetek megoldásához, elemzéséhez. A kerékpáros közlekedés szabályainak ismerete. Kulturált közlekedési magatartás modellezése szituációs játékokban, helyzetgyakorlatokban. Beszámoló egyszerű háztartási munkák elvégzéséről. A takarékosság fontosságának és lehetőségének felismerése konkrét helyzetekben. Időjáráshoz, évszakhoz, napszakhoz, alkalomhoz kapcsolódó életviteli szokások értelmezése, indoklása.

188



Angol 4. évfolyamIdőigény 1 évfolyamÓraszám heti 3 óra h évi 111 óra

Szükség esetén a rehabilitációs órakeretből felhasználható időkeret a lassabban haladó tanulók felzárkóztatására illetve a nyelvileg fejlettebb szinten álló tanulók írásbeli kifejezőképességének fejlesztésére és tehetséggondozásra.Bővíthető

JellemzőkA logopédiai osztályok számára készült élő idegen nyelv tanterv a NAT alapelveivel megegyezik. Céljai és követelményei, alapozása a beszédfogyatékos tanulók képességstruktúrájához alkalmazkodik.

Az angol nyelv tanítása kapcsolódik a kulcskompetenciák kialakításához, kiemelten az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztéshez (NAT alapján). „Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is.

Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot.”

A logopédiai osztályban tanuló gyermekek súlyos fokú beszédtanulási nehézséggel (diszfázia), esetleg dadogással, az írásbeli kifejezőképesség nehézségével (diszgráfia) és olvasásgyengeséggel (diszlexia) küszködnek, ill. ezek valamely maradványtünete még mindig megfigyelhető náluk. Az eredményes tanulási tevékenységet gátló tényezők lehetnek például a figyelem, az emlékezet, a gondolkodási képességek, a beszéd, az olvasás, az írás, a számolás, a szociális kompetencia valamint az emocionális érettség zavarai. Az eredményes nyelvtanulást, éppúgy, mint az élő idegen nyelv elsajátítását, nehezítik: a beszédészlelés és beszédmegértés zavara, a szerialitás zavara, a testséma kialakulásának nehézsége, a vizuomotoros koordináció gyengesége, a téri- és időbeli

189


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYtájékozódás nehézsége, a perceptuális és motoros rendszerek hiányos integrációja és ebből kifolyólag a különböző modalitású ingerek átfordításának nehézségei. A tünetek nagy variációja miatt fokozottan figyelembe kell venni a gyermekek egyéni sajátosságait az élő idegen nyelv tanítása során. A nehezített beszédtanulás miatt gyakori ismétlésre esetleg újrakezdésre is szükség lehet. Fontos a sokoldalú megerősítés és a motiváció fenntartása. A gyermekek eltérő képességstruktúrája miatt, mely főleg vagy a beszélt vagy az írott-olvasott nyelv elsajátítási nehézségeiben nyilvánul meg, az idegen nyelv oktatása alapvetően két különböző irányban indulhat meg. Az írás és olvasás zavara esetén az oktatás kezdetben főleg verbális szinten folyik. Ez ebben az esetben azt jelenti, hogy az első negyedévben az idegen nyelvvel való ismerkedés túlnyomó részt verbális úton történik. A rögzítés képi támogatású, melyben a képes szótáraknak, számítógépes oktató szoftvereknek jelentős szerepük lehet. Fontos a megfelelő motiváció megteremtése már a nyelvtanulás indításánál. Súlyozottan szerepelnek a dalok, mondókák, a szóbeliség fejlesztésére szolgáló nyelvi játékok, egyszerű szituációs gyakorlatok, mely épít a gyermekek aktivitására, érdeklődésére. Fokozatosan bekapcsolódik az olvasás majd az írásbeliség. Az angol nyelv jellegéből adódóan nagyobb szerepet játszik a globális olvasás, mint a magyar nyelvű olvasástanítás kezdeti időszakában. Először olyan írott szöveggel találkoznak, melyet jól ismernek már verbálisan, ez megkönnyíti a szöveg megfelelő olvasását. A szavakból kialakított mondatszintézis is segít ismerkedni az írott nyelvvel és támogatja a rögzítést. Az angol nyelvű szavak és mondatok írásánál alkalmazhatunk eleinte ráírást, másolást, mondatok kiegészítését, majd tollbamondást és csak legvégül önálló mondatalkotást. Változatos feladatokkal erősíthetjük a hallott szó és írott képének kapcsolatát. A dadogók és más motoros beszédtanulási problémákkal küszködők esetében, ahol a beszéd verbális megvalósítása ütközik akadályokba, már a nyelvtanulás kezdeteitől az írásbeliség dominál. Ebben az időszakban a gyermekek már képesek eszközként használni az írást. A verbális szótanulás formája a csoportos utánmondás, így a gyermekek beszédgátlásai csökkennek. A csoportos utánmondás során a szavak, szókapcsolatok, kifejezések olyan mértékben automatizálódnak, hogy egyes gyerekek már egyedül is használhatják a begyakorolt nyelvi formákat. A gyermekek elé olyan példát állítunk, melyben látja, hogy mások is küszködtek nyelvi gátlásokkal, és azokat legyőzve sikeresen megértették magukat környezetükkel. Jelentős szerepet kell biztosítani a daloknak, mondókáknak, melyek szükségesek a megfelelő beszédritmus elsajátításához, és egyszerű, állandóan ismétlődő, jó ritmusú és hanglejtésű szövegük segít a beszélt nyelv elsajátításában és a beszédgátlások feloldásában. Az írásbeli feladatok legyenek változatosak, motiválva ezzel a tanulókat. Itt fontos az írásbeliséget kívánó nyelvi játékok használata.A szenzomotoros problémákkal küszködő gyermekek idegen nyelv tanítása egyéni fejlesztési terv alapján történik, melyben a nyelvtanulás iránya a képességstruktúra alapján határozható meg. A fejlesztés a jobban fejlett területekre támaszkodik. Ha lehetséges egy angol iskolával / testvériskolával / való kapcsolatteremtés és kapcsolattartás jó hatással lehet a gyermekek nyelvi fejlődésére, lehetőséget biztosíthat az autentikus angol nyelvvel való találkozásra, növelheti a motivációs késztetést, a nyelvhasználatra színtereket biztosít. Az eredményes haladás szempontjából fontos lenne a képességstruktúra szerinti csoportbontás /max 8 fő/.

Cél

190


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY- Az élő idegen nyelv tanításának és tanulásának alapvető célja a kommunikatív nyelvi kompetencia kialakítása. (A kommunikatív nyelvi kompetencia fogalma azonos a használható nyelvtudással. Az adott szituációnak megfelelő nyelvhasználat képességét jelenti, amelynek mérése és értékelése a négy nyelvi alapkészség - hallás, beszéd, olvasás és írás- révén lehetséges.)- Igény és érdeklődés felkeltése és fenntartása az angol nyelv tanulása iránt- Annak tudatosítása a tanulóban, hogy az egyén az anyanyelvén kívül idegen nyelven is kifejezheti magát- Idegen nyelven való megszólalás képességének kialakítása (önbizalom, bátorság)- A hétköznapi élet területein szóban és írásban való kommunikációra alkalmas nyelvtudás- Más országok /angol nyelvterületű / és népek életmódjával, szokásaival, társadalmával, kultúrájával kapcsolatos ismeretnyújtás, a látókör szélesítése- A nyelven keresztül más embereket megismerése és a másság elfogadása- Alapvető kulturális /gyermekirodalmi, zenei, művészeti / ismeretek nyújtása az angol nyelvterületről- A nyelvi ismeret olyan szintű elsajátíttatása, amely lehetővé teszi, hogy tanulmányaik folytatásakor ne legyen hátrány a nyelvismeret hiánya- A nyelvi és pszichikus képességek fejlődése- A gyermekkel egy idegen nyelv megismertetése- Az angoltanulás tanulási módszerek elsajátítása, melyek majd felhasználhatóak lesznek a nyelvtudás fenntartásához és bővítéséhez, valamint más nyelvek tanulásához

Fejlesztési feladatokA fejlesztési feladatok minden nyelvelsajátítási szinten a következő egységekből állnak:

- beszédértés, - beszédkészség, - olvasásértés, - írás

Követelmény- Tudja használni a tanuló a nyelvet hétköznapi kommunikációs helyzetekben.- Tudjon az idegen nyelv használatán keresztül új emberi kapcsolatokat létesíteni, és ezáltal tudja értékelni más országok népeit, kultúráját.- Kapjon ízelítőt az angol nyelvű országok kultúrájából, civilizációjából, sajátos értékeiből, legyen képes ezeket saját kultúrájával összehasonlítani. - Fejlődjenek ki olyan alapkészségek, melyek lehetővé teszik számára nyelvtudása továbbfejlesztését, illetve újabb nyelvek elsajátítását.- Szerezzen ismereteket az angol nyelv természetéről, ezáltal szemlélje anyanyelvét is tágabb rendszerben.- Gazdagodjon személyisége, nőjön önbizalma az angol nyelven való önkifejezés öröme által.- Nyelvtudása segítse abban, hogy magyarként Európa polgára is lehessen.- A kommunikáció területén:

191


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY értse meg az ismerős szavakat, fordulatokat, amelyek személyére,

családjára, közvetlen környezetére vonatkoznak. tudjon érthetően beszélni /mondat dallama, ritmusa, hangsúlyozása, a

hangzók helyes ejtése közelítse meg az angol nyelv beszédsajátosságait /, legyen képes az információs szakadék áthidalására, beszédét segítse

nonverbális elemek használatával, tudjon ismerős személyeket, lakóhelyét és tárgyakat leírni, tudjon összehasonlításokat tenni, és azokat egyszerű nyelvi szinten

megfogalmazni, tudja érzéseit, véleményét szóban kifejezni, tudjon kérdezni és válaszolni ismerős témákra és helyzetekre

vonatkozóan, tudjon magyarázatot kérni, értse meg az utasításokat, tudja azokat követni, és tudjon utasításokat

adni, legyen képes szerepjátékokban részt venni, tudjon beszélgetést kezdeményezni és fenntartani, értse meg az olvasott ismerős szavakat, egyszerű mondatokat feliratokon,

reklámokban, katalógusokban, képes legyen leírni és ismerős szövegbe beírni a tanult szavakat.

- Az együttműködési készség területén: vegyen rész páros- és csoportmunkában, vegyen részt életszerű feladatok tervezésében és kivitelezésében, vegyen részt aktívan nyelvi játékokban és vetélkedőkben.

- Az önálló tanulási készség területén: tudjon szótárakat és egyéb segédanyagokat használni, legyen képes egyre kevesebb segítséggel, majd segítség nélkül, önállóan

is dolgozni.

Tartalom1. Beszédszándékok2. Fogalomkörök3. Témakörök

Értékelés - méltányos értékelés az egyéni képességstruktúra figyelembevételével

- a követelmények teljesítésének értékelésekor a diszlexiás és diszgráfiás tanulóknál az írásbeli készséggel, a dadogó, diszfóniás és hangképzési problémákkal küszködő tanulóknál a beszédkészséggel kapcsolatos követelmények teljesítése kisebb szerepet játszik .

1. A gyermek felé folyamatos pozitív, szóbeli értékelés

2. Öt fokozatú szöveges skálán aláhúzással területek szerint értékelés fejlődéséről a szülő és a gyermek felé negyedévenként, félévenként szöveges minősítés: kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, felzárkóztatásra szorul

3. Öt számjegyű értékelés felmérések alapján4. Év végén érdemjegy

192



Kapcsolatok

a NAT követelmény és célrendszerével, valamint A fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvével

FeltételekSzemélyi:

- diplomás nyelvtanár, lehetőség szerint gyógypedagógusi képesítéssel, alapvető számítógép-kezelési ismeretekkel- pedagógiai asszisztens

Tárgyi:- diákok számára szükséges taneszközök: tankönyv, munkafüzet, szótárfüzet, szótár- magnetofon, tankönyvcsaládhoz kapcsolódó hangkazetta kiegészítő hanganyagok- videolejátszó és tankazetták- számítógépek és oktató szoftverek- helyi angol kiskönyvtár- angol nyelvű gyermekújságok, érdeklődési körüknek megfelelő magazinok, hirdetések, szórólapok, formanyomtatványok, tájékoztatók- témakörökhöz kapcsolódó tárgy- és eseményképek, képsorozatok, térképek v. térképvázlatok- lottóképek, angol nyelvi társasjátékok- szituációs játékokhoz, bábozáshoz eszközök- nyelvi játékok eszközei

Tankönyv kiválasztás elvei: célokat támogató, módszertanilag jól felépített, képességstruktúrához alkalmazkodó, kis lépésekben haladó, sok gyakorlási lehetőséget nyújtó, esztétikus

Egyéb lehetséges tanulói segédletek, önálló gyakorlóanyagokBennett: Sing a Song of Sixpence Corvin 1988Armchair English /sorozat / Andrew c. Rouse: The ride of Johnny Ringo Tankönyvkiadó 1989Kezdők angol nyelvkönyve UsborneJoanna Zaranska: Grammar RhymesNicole Irving, Forintos Judit: Tanulj angolul Holnap Kiadó

Tanári segédletadott évfolyamra kiválasztott tankönyvcsalád tanári kézikönyveAndrew C. Rouse: Do it yourself, A handbook of dramatic situations for teachers of English at all levels Tankönyv KiadóMatheidesz Mária: The name of the gameDr. Kocsis Mihály: Igenevek a mai angolban Tankönyvkiadó 1989Magay, Lukácsné /szerk./: Anglicizmusok - Amerikanizmusok Terra Kiadó 1977Dohár Péter: Kis angol nyelvtan

SzótárakOrszágh László: Magyar-Angol szótár I-II. Akadémiai Kiadó 1982

193


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYMagay, Kiss: Magyar-Angol zsebszótár Akadémiai Kiadó 1991Magay, Kiss: Angol-Magyar zsebszótár Akadémiai Kiadó 1991Salamon, Zoltay /szerk. /: Huron’s wordy dictionary 150-1500 Biográf KiadóThe New Colour-Picture Dictionary for childrenJ. c. Sentenac: Képes angol szótár kezdőknekgyermek képesszótárak (tesz-vesz, Oxford …)

Szoftverek- nyelvoktató programok, szótárakOrszágh: Angol-magyar nagyszótárNyelvész 1. (kezdő), Nyelvstúdió 1.Magyar-Angol, Angol-Magyar hangosszótár /Akadémiai kiadó /Magyar-Angol, Angol-Magyar hangosszótár /CyberstonE Entertainment /Langmaster nyelvész PICDIC for WindowsMesevilágManó Angol 1-2.Márta Szabados: Angol kiejtésiskolaMatekklubNyelvi puzzle, Nyelvtani gyakorló sorozat- nyelvgyakorláshoz használható játékprogramok /nagy skálából választható a piaci kínálat alapján /pl.: The great word adventure, Learning Company programjai, Carmen Sandiago sorozat stb.- nyelvi ismeretek felhasználásához, bővítéséhez ismertterjesztő programok /bármely jó minőségű, angol nyelvű, a gyermek nyelvi szintjének megfelelő ismeretterjesztő program alkalmazható, körük bővíthető /

194



Angol 4.

Szerkezet sorosIdőigény 4. évfolyam /1 tanév / Óraszám heti 3 óra évi 111 óra (37 hét / év)Házi feladat v. egyéni gyakorlás

a tanult szavak, kifejezések hanganyagának hallgatása, szavak begyakorlása, hanganyag segítségével párbeszédek utánmondása, kiejtés gyakorlása, a begyakorolt anyag alkalmazása ismert feladattípusokban, tanult algoritmusok felhasználásával

Bővíthető igen

JellemzőkA tananyag elsajátítása apró lépésekben történik az egyéni szükségletek és képességek figyelembevételével.A sok mozgatható, manipulálható eszköz használata segíti a bevésést, és a felidézést.

Cél- Igény és érdeklődés felkeltése az angol nyelv tanulása iránt- Annak tudatosítása a tanulóban, hogy anyanyelvén kívül más nyelven is kifejezheti magát.- Idegen nyelven való megszólalás képességének kialakítása /bátorság /- Szavak, kifejezések, egyszerű mondatok megtanulása, egyszerű utasítások értése- Beszédszándékok kifejezéseinek ismerete- Egyszerű mondatok alkotása a tanult témakörökben- Az angol nyelv eltérő hangképzési sajátosságainak észrevetetése, közelítés a helyes kiejtés felé- Képről 1-2 mondatos szóbeli leírás megfogalmazása- Angol dalok, mondókák, nyelvi játékok megismertetése- Bevezetés a szótárvezetés technikájába és a szótár használatába- Az angol nyelv elsajátításán keresztül a nyelvi készségek, nyelvi memória, figyelem, beszédmotoros ügyesség fejlesztése

Követelmény1. Beszédértési készség

- Értse meg és ismerje fel a tanult szavakat, kifejezéseket, egyszerű mondatokat, mindennapi utasításokat.

- Értsen meg egyszerű kérdéseket az élethelyzetekkel, szituációkkal illetve a tananyaggal kapcsolatban, tudjon ezekre válaszolni.

2. Beszédkészség- Legyen képes szavakat, kifejezéseket, egyszerű mondatokat minél helyesebb hanglejtéssel, hangsúllyal, megfelelő ritmusban elismételni, kiejteni.- Legyen képes kérdéseket feltenni és azokra válaszolni.- Közelítse meg mindjobban az idegen nyelv hangképzési sajátosságait a szavak kiejtésénél.- Tudjon képről 1-2 mondatos szóbeli leírást adni.

195


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY- Legyen képes segítséget kérni a tanult témakörök helyzeteiben illetve megértési problémák esetén.- Tudja lebetűzni /spelling / saját és társai nevét és főbb személyi adatait az angol abc-vel.- Ismerjen dalokat, mondókákat- Részt tudjon venni egyszerűbb nyelvi játékokban.

3. Olvasásértési készség- Ismerje fel és értse meg a tanult szavak, kifejezések, egyszerű mondatok leírt formáját.- Legyen képes a tanult szöveg felolvasására.- Legyen képes rövidebb, ismert nyelvi elemekből álló szöveget megérteni, főbb információkat kiemelni.

4. Írásbeli készség- Ismerje fel és különítse el az angol nyelven írt szavakat és szöveget a magyar

nyelvűtől.- Legyen képes szavakat lemásolni, segítséggel szótárat vezetni.- Tudjon mondatot kiegészíteni tanult szóval.

5. Szókincs- Minimális szókincse érje el a 300 aktív és 100 passzív szót.- Szókincsében megfelelő arányban szerepeljenek a különböző szófajú szavak.

6. Egyéb követelmények- Ismerje meg és használja az angol abc-t, vegye észre a magyar abc-vel való azonosságokat és különbségeket.- Alkalmazza egyre tudatosabban a beszédszándéknak megfelelő nyelvtani szerkezeteket.

Tartalom1. Beszédszándékok

- információadás, információkérés- dolgok azonosítása, megnevezése- egyetértés kifejezése, egyet nem értés kifejezése /You are right. You are wrong. /- tudás és nem tudás kifejezése /I don’t know/- modális jelentések kifejezése: képesség /can/- tetszés és nem tetszés kifejezése /I like...., I don’t like.../- hála kifejezése /Thank you .../- bocsánatkérés /Sorry!/- megbocsátás /That’s all right./- helyeslés és rosszallás / Well done! That’s not very nice./- utasítás, tiltás /Come here. Don’t .../- figyelemfelhívás /Excuse me, .../- köszönés és megszólítás /Mr. ...., Mrs. ..., Miss .../- búcsúzás, elköszönés- bemutatkozás- jókívánságok

2. Fogalomkörök

196


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY- létezés kifejezése /to be jelen idejű ragozási alakjai, There is ...There are...

szerkezettel állítás, létige kérdő és tagadó mondatokban, rövid formái /- birtoklás kifejezése /to have ragozása jelen időben, I. szám 3. személyű alak

eltérése, mondatszerkezeti helye és formái állító, kérdő és tagadó mondatokban, rövid formái /

- térbeli viszonyok irányok /up, down, left, right/ közeli és távoli helyre utalás egyes és többes számban /this, these,

that, those/ helyek, viszonylagos helyzetek /on, in, at, in front of, behind, next to,

over, under- időbeli viszonyok

időtartamok /from ....to.../ időpontok napszakok, napok felhasználásával /időpontok kifejezésére

szolgáló elöljárószavak: in, at, on/ pontos időpont kifejezése / egész óra ismerete: It is ... o’clock/ egymást követő események /after that, before, then/ jelenre utalás /Simple Present használata szokásos, ismétlődő

cselekvések, szokások, általános törvényszerűségek esetén állító, kérdő, tagadó mondatokban /

- mennyiségi viszonyok számok egyesével 20-ig, tízesével 100-ig mennyiségek kifejezése /megszámlálható és megszámlálhatatlan

főnevek elkülönítése, többes szám, some és any használata/- minőségi viszonyok /kiterjedés, szín, kor/- gondolkodás, meggyőzés, tudás /I think..., I know ...,/

- esetviszonyok alany, tárgy helye a mondatban, alanyeset kifejezése személyes

névmással, szám, személy és nem szerint /I, you .../ tárgyeset kifejezése névmással /me, you.../

birtokos eset kifejezése egyes és többes számban főnevekkel /John’s book, those boys’ records/

birtokos eset kifejezése névmással főnév előtt /my, your.../ hely- és időhatározók, helyük a szórendben, hozzájuk kapcsolódó

elöljárószavak- logikai viszonyok /kapcsolatos és ellentétes tagmondatok összekapcsolása, and és but használata /

- kohéziós eszközök névelők /határozott névelő, the; határozatlan névelő két formájának

elkülönítése az azt követő főnév kezdete alapján, a, an / névmások használata /személyes, mutató, birtokos /

3. Témakörök- Az én világom

alapvető személyi adatok /név, cím, állampolgárság, foglalkozás, életkor /

adatok betűzése /spelling, abc ismerete / bemutatkozás közvetlen környezethez kapcsolódó tárgyak megnevezése

- A család és a barátok

197


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY családtagok nevei, szűk családi kör, rokoni kapcsolatok, főbb

személyi adataik /életkor, foglalkozás /- Ház, lakás

ahol lakom /lakás v. ház / lakás v. ház helyiségei, alapvető berendezési tárgyai

- Mindennapi életünk napszakok, napszaknak megfelelő köszönés mindennapi élet tevékenységei, napirend főbb pontjai gyakoriság kifejezése a hét napjai ismerkedés az órával, érdeklődés időpontokkal kapcsolatban

- Az iskola tantárgyak megnevezése iskola egyes helyiségei gyakori tanórai kifejezések, kérések, kérdések

- Vásárlás áru kérése árucikkek megnevezése /élelmiszerek, ruházati cikkek köréből / mindennapi bevásárlás pénznemek, fizetés módja

- Étkezés napszakhoz kötött étkezések főtt és nyers ételek, italfajták

- Időjárás időjárási viszonyok, aktuális időjárás érdeklődés az időjárásról

- Öltözködés ruhadarabok és kellékek emberek ruházatának leírása ruhadarabok tulajdonságai /szín, nagyság /

- Mondókák, dalok, játékok

Ajánlott nyelvi játékok- Fill in the letters /pármunka, füzetbe írni olyan szavakat, amiből 1 (később 2) betű hiányzik, pár találja ki mik voltak a szavak, minden kitalált szó 1 pont/ - Spelling mime /pármunka, betűzés, az egyik tanuló gondol egy 3-4 betűs szóra, pantomimmal lemutogat olyan szavakat, melyek kezdőbetűi a gondolt szót adják ki/- Telephone spelling /csoport, szókincsfejlesztés, első mond egy három betűs szót, következő mindegyik betűjével ennek mond egy szót, majd új szót ad meg a következő játékosnak/- Hide and seek /osztálymunka, előljárószók gyakorlása, osztályban megadott apró tárgyak elrejtve, meg kell keresni és helyüket megfogalmazni/- Unfinished drawings /osztálymunka, Present Continuous, it’s a ..., can’t be gyakorlása, tan, tanár rajzból egyszerre egy-egy vonalat húz, tanulók próbálják kitalálni, mit rajzol/- Listen and guess /osztálymunka, Present Continuous, Simple Present, felszólítómód gyakorlása, két tanuló háttal az osztálynak, tanár utasításokat mutat osztálynak v. egy gyereknek, akik végrehajtják, hangok alapján elfordult tanulóknak meg kell próbálni kitalálni, mit csinálnak a többiek/

198


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY- Sound effects /csoportmunka, zajok kazettán, ennek alapján történtek megfogalmazása/- Dobj, húzz! /csoport, dobókockán szófajok, a dobott szófajnak megfelelő kártyákból húzhat, cél: minél több értelmes mondat kirakása/- Titkosírás /egyéni, képek neveit leírni, kezdőbetűket összeolvasva üzenet jön ki/

KapcsolatokA NAT műveltségterületei közül: a Hon- és népismerettel, az európai azonosságtudat és az egyetemes kultúrával , a tanulás tanításával, az énkép és önismerettel, a testi és lelki egészséggel. Az idegen nyelvi kommunikáció kompetenciaterület kapcsolata más kulcskompetencia-területekkel: Anyanyelvi kommunikáció, Digitális kompetencia, A hatékony, önálló tanulás

Értékelés

- méltányos értékelés az egyéni képességstruktúra figyelembevételével

- a gyermek felé folyamatos pozitív, szóbeli értékelés

- az osztály felé konkrétumokra támaszkodó, elemző óra végi értékelés

- házi feladat és órai munka értékelése motivációs célzattal

Szempontjai:

- beszédértés bizonyítása: rajzzal, rajzkiegészítéssel, pantomimizálással, szavakkal, mondatértékű szavakkal,

- reprodukálás: versmondás, ritmusos szövegmondás, párbeszéd, memoriter- kommunikáció: motiváltság, egyszerű kérdezés és válaszadás képessége, kapcsolatfelvétel, érdeklődés kifejezései- az adott nyelvi anyag célzott, pontszerű értékelése a beszédszándékok, a fogalomkörök és a témakörök területein a követelményekhez viszonyítottan

FeltételekSzemélyi:

ld főmodulTárgyi:

- a főmodulban szereplő tárgyi feltételek, eszközök a témakörökhöz kapcsolódóan

Tanulói segédletTankönyvkiválasztást figyelembevéve válsztott tankönyvcsalád + kazetta (ajánlható: Team 1., Project English 1., Wow! 1., Compass ,World Class, Flying Start 1. …

199



INFORMATIKA 4. évfolyam_____________________________________________________________________Óraszám: heti 1 óra, évi 37 óraJellemzők: a beszédfogyatékos gyermek számára különösen fontos a megfelelő számítástechnikai ismeret. A kor igényeinek szem előtt tartása mellett az írás, helyesírás nehézségekkel küzdőknek olyan lehetőséget ad a kezébe, mellyel képesek lesznek a helyesírás szabályainak megfelelő, esztétikus külalakú írásművet készíteni. A számítógép motivációs jellege pedig élvezetesebbé teheti a gyakorlást, segíthetik a képességfejlesztést.Feltételek: a informatika oktatás bevezetésével iskolánk megpróbál minden lehető eszközt megragadni számítógépparkjának kiépítésére és folyamatos modernizálására.

Általános alapelvek, célok

Mindennapi életünkben megnőtt az információ társadalmi szerepe, és felértékelődött az információszerzés képessége. Az informatikai eszközök alkotó használata és az informatikai eszközökkel elérhető szolgáltatások révén életminőség-javulás érhető el. Az egyén érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához, életvitele alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Ehhez el kell sajátítania a megfelelő információszerzési, - feldolgozási, adattárolási, - szervezési és - átadási technikákat, valamint az információkezelés jogi és etikai szabályait. E gyorsan változó területen nagyfokú a technológiai ismeretek fejlődése, ezért különösen fontos, hogy a tanuló figyelmet fordítson informatikai ismereteinek folyamatos megújítására. Mind nagyobb szerepet kap az intelligens és interaktív hálózati technológia. Nemcsak a különböző intelligens szolgáltatások száma nő folyamatosan, hanem ezzel egyidejűleg a rendszerek egyre szélesebb körben teszik lehetővé a felhasználói beavatkozást. Növekszik a vizuális kommunikáció hatása; a multimédia közvetítésével a szavak és a szövegszerkesztés mellett a látványszerkesztés is rendelkezésünkre áll üzeneteink kifejezésére. A valós világ modelljeinek megalkotásában az informatika az egyik alapvető eszközzé vált, e modellek fejlesztésének fontos szerepe van a megismerési folyamatban. Az informatika mindennapi életünk szerves részévé vált. A földrajzi elhelyezkedésből és az anyagi lehetőségek különbözőségéből adódó esélyegyenlőtlenségek jelentősen csökkenthetők az informatikai eszközök használatával. Az információ nyilvánossá és mindenki számára hozzáférhetővé válása nagyobb esélyt nyújt a demokrácia erősítésére. Megváltozik a pedagógus szerepe, az ismeretátadó és számonkérő pedagógusból az ismeretek közötti eligazodást segítő, tanácsadó, az információt értékelni, abban kételkedni tudó tanulók nevelőjévé válik. A tanulókat fel kell készíteni a problémamegoldó gondolkodásra mint a feladatmegoldás magasabb szintjére. Változik az iskola mint szervezet szerepe is. Az önálló ismeretszerzés elérése érdekében – a könyvtárhoz hasonlóan – a számítógépteremben is lehetővé kell tenni az eszközökhöz való hozzáférést a tanórákon és azokon kívül is. A többi műveltségterület, tantárgy számára is biztosítani kell a géphasználatot. Meg kell jelennie a hagyományos tanórákon túlmutató, informatikával támogatott projektmunkának is.

Az informatika tantárgy 4. osztályban a digitális kulcskompetencia fejlesztésének a színtere, az informatikai műveltség alapjainak elsajátítására hivatott.

200



A tantárgy célja:

- a digitális kulcskompetencia által felölelt készségek és tevékenységek fejlesztése, mint az információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje, továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül

- a hatékony és önálló tanulás kulcskompetencia megsegítésére való képesség megalapozása

- olyan pozitív tanulói attitűd kialakítása, amely a megszerzett ismeretek folyamatos bővítésére, megújítására, az élethosszig tartó tanulásra ösztönöz

- felkelteni és fokozatosan ébren tartani a tanulók érdeklődését az informatika iránt - megismertetni eszközeit, módszereit, fogalmait, amelyek lehetővé teszik a tanulók

helyes informatikai szemléletének kialakítását- tanulók ne csak megismerjék, hanem megszeressék az informatikai környezetet (a

számítógépet), megismerve annak hatásait, előnyeit- az informatikai tudás megszerzése, a készség- és képességfejlesztés, valamint az

ismeretek alkalmazásának támogatása más tantárgyakban, a későbbi tanulmányokban, majd a mindennapi életben, a munkában

Feladatok

A gyermekeket, a mai iskolarendszerben tanuló diákokat, fel kell készítenünk az információs kor kihívásaira, arra, hogy felnőttként élni, dolgozni, alkotni, tanulni, művelődni, szórakozni tudjanak, hogy az értékes és értéktelen információkat megkülönböztessék. El kell sajátítaniuk az információk szerzésének, feldolgozásának, tárolásának, továbbításának technikáit, meg kell ismerniük az információkezelés jogi és etikai szabályait.

Szinte nap mint nap halljuk, milyen fontos a 21. század információs társadalmában az ún. informatikai írásbeliség, amelynek elsajátítását minél fiatalabb életkorban meg kell kezdeni. Aki gyermekkorától kezdve nem jut az informatikai alapismeretek birtokába, szinte behozhatatlan, hátrányos helyzetbe kerül társaival szemben. Emiatt a tanulók felkészítése az új évezred információs társadalmára a közoktatás kiemelt feladata. Az informatikai ismereteket, eszközöket, a kommunikációs kultúrát mindenki számára ingyenesen kell hozzáférhetővé tenni az oktatási rendszeren belül.

A fejlesztési feladatok szerkezete

1. Az informatikai eszközök használata 2. Informatika-alkalmazói ismeretek

2.1 A gyakorlati életben használt legfontosabb írásos formátumok gépi megvalósítása, igény a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására

2.2 Adatbázisok, adattáblák alkalmazása, keresés az adatbázisban 3. Infotechnológia (problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel)

3.1 Az adott probléma megoldásához szükséges módszerek és eszközök kiválasztása

201


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY3.2.Algoritmizálás, adatmodellezés (a hétköznapi életben és az iskolában előforduló

tevékenységek algoritmizálható részleteinek felismerése és különféle formákban történő megfogalmazása)

3.3 Egyszerűbb folyamatok modellezése, a paraméterek módosítása 4. Infokommunikáció

4.1 Információkeresés, információközlés 4.2 Információs technológián alapuló kommunikációs formák

5. Médiainformatika 6. Az információs társadalom 7. Könyvtári informatika 8. Az elektronikus vásárlás szerepe a XXI. században

Fejlesztési követelmények és ajánlások

A tíz éven aluli gyermekek általában igen könnyen megbarátkoznak az informatikai újdonságokkal, semmiféle kommunikációs gátlás nincs bennük az információs-számítástechnikai eszközök használatával szemben. Feltétlenül építenünk kell a gyermeki kíváncsiságra, mégpedig a megismerés helyes irányba terelésével, a megfelelő pedagógiai környezet megteremtésével. Felelősek vagyunk azért, hogy a gyermekek ne valamilyen alkalmatlan számítógépes reflexjátékon keresztül ismerkedjenek meg az informatika világával, hanem hagyományos játékokkal éppúgy, mint didaktikai célú szoftverek és fejlesztő rendszerek segítségével.

- A tanulók ismerjék meg a számítógépes munka szabályait, a legfontosabb balesetvédelmi előírásokat.

- Törekedjünk az eszközök ergonómiai szempontból történő helyes megválasztására, elhelyezésére, a korcsoport testméreteinek figyelembe vételével.

- Sajátítsák el a tanulók a számítógépnek kezelési tudnivalóit, ismerkedjenek meg a számítástechnikai szakkifejezésekkel, azok jelentésével – életkoruknak megfelelően értsék meg azokat.

- Ismerjék meg a számítógép bekapcsolásának és kikapcsolásának helyes sorrendjét. - Lássák meg a számítógép sokoldalú alkalmazhatóságát, melyek új

problémamegoldási lehetőséget nyújtanak a felhasználók számára.- A tanulók olyan szoftverekkel találkozzanak először, amely a tantárgy pedagógiai

céljainak megfelel. Előnyt élveznek a játékos didaktikai szoftverek, a több érzékszervre ható, de egyszerű kezelésű, „felhasználóbarát”, gyermekeknek készített multimédia-programok, és azok a nyitott programok, amelyekkel alkotni lehet. A tanulók az eszközök és szoftverek megismerését követően törekedjenek önálló számítógépes alkotások elkészítésére (szövegek, rajzok, animációk, dallamok, stb.), tudjanak minta után egyszerűbb dokumentumokat létrehozni. Legyen igényük az esztétikus külalak kialakítására.

- Tudják, hogy az alkotások elmenthetők, később visszahívhatók, módosíthatók. Az alkotásokat (lehetőség szerint) nyomtassuk ki, és közösen értékeljük.

- A tanulók legyenek képesek arra, hogy egy adott probléma megoldásához a megismert alkalmazások (eszközök, módszerek) közül ki tudják választani a megfelelőt.

- Szerezzenek jártasságot az általuk megismert szoftverek kezelésében, ismerjék meg annak kezelőfelületét, menürendszerét, legfontosabb funkcióit.

202


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY- Az alkalmazói ismeretek elsajátítására, begyakorlására mindig a gyermekek

közvetlen környezetéből, a mindennapi életből vegyünk mintapéldát. - A dokumentumkészítés (pl. faliújság-szöveg, felirat, plakát, illusztráció) az iskolai

eseményekhez, tantárgyakhoz vagy a gyermekek hétköznapjaihoz, az őket foglalkoztató témákhoz kapcsolódjon.

Bár az informatika tantárgy feladata a számítógépes tudnivalók, valamint a könyvtárhasználati ismeretek közvetítése, mégis arra kell törekedni, hogy az alsó tagozatos tanórákon (és nemcsak az informatika órán!) az informatika interdiszciplináris jellege domináljon. Az informatika órák akkor eredményesek igazán, ha túlmutatnak a tantárgyi kereteken, a megszerzett ismeretek rögtön a gyakorlatban „hasznosulnak”. A tantárgyköziség az informatika jellemzője.

Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése a tantárgy kiemelt feladata. - Ismertessük meg a tanulókat néhány, a hétköznapi életből vett algoritmussal, majd

törekedjünk arra, hogy ők is felismerjenek, értelmezzenek, létrehozzanak, kitaláljanak algoritmusokat.

- Értelmezzék a mindennapi algoritmusokat és tudják annak adatait, folyamatát megfelelő eszközkészlettel rögzíteni, leírni.

- Játsszanak algoritmikus játékokat: gondolati, cselekvéses, mozgásos játékokat is – a teremben, az udvaron.

- Lássanak példát egyes algoritmusok számítógépes megvalósítására, és törekedjenek a számítógéppel önálló algoritmusok készítésére vagy ezek értelmezésére.

- Vegyék észre az algoritmusokban a sorrend fontosságát, értsék meg az ismétlések szerepét és a változások mértékét.

- A tanulók gyűjtsenek adatokat a mindennapi életből, törekedjenek ezek megkülönböztetésére, lejegyzetelésére, adott szempont szerinti rendezésére. A különböző tantárgyakhoz kapcsolódóan tematikusan keressenek adatokat, illetve szerezzenek információkat a korcsoportnak megfelelő, iskolában vagy otthon rendelkezésre álló dokumentumokból.

- A tanulók értsék meg, hogy az információknak változatos megjelenési formája van. Legyenek képesek a különféle módon megjelenő információt felismerni (szöveg, ikon, kép, hang…), értelmezni, és szerezzenek jártasságot az információk kezelésében.

- Lássák, hogy nem öncélúan gyűjtötték az adatokat, keresték az információkat, hanem azok – valamely más tanórán vagy a mindennapokban – hasznosultak. Érezzék az információszerzés és feldolgozás gyakorlati hasznát, előnyeit.

- Ismerkedjenek meg az iskolai könyvtárral, az iskola tanulási forrásközpontjával. - Használata során vegyék észre változatos információszerző lehetőségeit. - Sajátítsák el a könyvtárhasználat szabályait, kövessék a könyvtárban elvárt

viselkedési normákat. Ismerjék fel a könyvtár rendezettségét állományrészei között.- Vegyék észre, hogy az információk hagyományos (papíralapú) és új, egyre

fejlettebb elektronikus hordozókon is hozzáférhetőek. Lássanak a könyvtárban különféle dokumentumfajtákat, információs forrásokat, és formai, használati jellemzőik megismerése alapján tudják megkülönböztetni és alkalmazni azokat. Értsék meg a különböző ismeretforrások együttes használatának, feladatközpontú alkalmazásának szükségességét.

- Tudjanak feladataikhoz könyvet és egyéb dokumentumokat keresni a szabadpolcról. Tájékozódásuk során önállóan használják az életkoruknak megfelelő főbb segédkönyveket (lexikon, szótár, enciklopédia)

203


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY- Kapjanak a szaktárgyi ismeretszerzés során a tanulók minél több olyan feladatot,

amelynek megoldásához önálló gyűjtőmunkára, az információk keresésére van szükség.

- Gyakorolják a felfedező ismeretszerzés könyvtári műveleteit, és sikerélményük vezessen a könyvtár iránti attitűd megerősödéséhez, az érdeklődés által vezérelt önálló ismeretszerzés megszerettetéséhez.

Lehetőség szerint ismerkedjenek meg a világháló információszerzési lehetőségével is. A rendelkezésre álló böngészőprogrammal olyan honlapokat keressenek fel, amely számukra érdekes, szórakoztató, illetve az egyes tantárgyak ismeretszerzését segítik. Az Internet használata kapcsán beszéljünk a világhálón való szörfölés veszélyeiről is, illetve a túlzott számítógép-használat káros hatásairól.

A tantárgy tanítása során, a fejlesztési követelmények megvalósulása érdekében mindvégig kiemelten jelenjen meg az informatika sokoldalú alkalmazhatósága és domináljon gyakorlati szerepe. Ne egy elméleti, szakismeretek pontos megtanulására és „felmondására” törekvő, szigorúan osztályozott tantárgy legyen, hanem engedjük a tanulókat az IKT-eszközökkel tevékenykedni, kísérletezni, alkotni. A produktumokat mindig értékeljük, az ügyes munkákat dicsérjük, a közösen legjobbnak ítélt alkotásokat feltétlenül hasznosítsuk (pl. faliújság, iskolaújság, iskolai dekoráció, honlap, stb.). Lássák meg a tanulók az informatika mindennapi életben való alkalmazásának fontosságát. Lehetőség szerint tanulmányi kirándulás szervezésével tekintsenek meg egy olyan közeli munkahelyet, ahol az IKT érdekes, hasznos alkalmazásával találkoznak.

Az életkornak megfelelően minél több játékos elemet alkalmazzunk. Erősítsük a csoportmunkát, projektmunkát, az együttgondolkodást, a munkamegosztás kialakulását. A gyermekek párosan is dolgozhatnak-alkothatnak a számítógépnél, elosztva a feladatokat. Azok a gyermekek, akik otthon vagy másutt már találkoztak a számítógéppel, sőt esetleg használták is azt, ismereteiket osszák meg „kezdő” társaikkal, segítve azok első próbálkozásait. A tanulói egyéni munkák eredményeit (alkotás, gyűjtőmunka, keresés stb.) közösen értékeljük. A félévi vagy év végi eredmény szöveges értékelés is lehet, ha osztályzatot adunk, a tanulók teljes tanévben nyújtott tevékenységét, produktumait, ügyességét, kreativitását „díjazzuk”.

204



TÉMAKÖRÖK TARTALMAK TANULÓI TEVÉKENYSÉGEK

1. Az informatikai eszközök használata

Ismerkedés az informatikai környezettel.Egyszerű fejlesztő szoftverek megismertetése, didaktikai célú játékok, multimédia oktatóprogramok használata.

A számítógép terem rendje, a számítógép üzemeltetésének rendje, balesetvédelmi tudnivalók. A számítógép fő részei.A billentyűzet és az egér használata.A jelek és a számítógép kapcsolata.

Ismerkedés az informatikai környezettel.A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás, „párbeszéd” ismert programok segítségével.Egyszerű fejlesztő szoftverek megismerése, didaktikai célú játékok, multimédia oktatóprogramok használata.Programok indítása, futtatása, a menüpontok felfedezése és használata.Gyakorlás az ismert szoftverekkel, a felhasználói felület kezelése, a jelek értelmezése, csoportosítása.A hálózati bejelentkezés gyakorlása.

2. Informatika-alkalmazói ismeretek

A gyakorlati életben használt legfontosabb írásos formátumok gépi megvalósítása, igény a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására.Adatok csoportosítása, értelmezése.Egyes közhasznú információ-források, adatbázisok megismerése.

2.1 Szövegszerkesztés Egyszerű szövegíró/szerkesztő és rajzoló program kiválasztása, elindítása.Rövid szöveges dokumentum

A választott szövegszerkesztő és rajzoló program alapszintű kezelése: a legfontosabb elemek, funkciók, megismerése, kiválasztása.

205


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYkészítése. A szöveg begépelése, javítása.Egyszerű rajzok, ábrák, animációk elkészítése.

Kreatív alkotás a számítógéppel: egyszerű rajzos dokumentumok készítése, „kép- és betűnyomdák” segítségével.Az iskolai és mindennapi élethez kapcsolódó tematikus rajzok, szövegek készítése.A dokumentumok mentése (és nyomtatása) segítséggel.

2.2 Az adatok világa Adatok gyűjtése, értelmezése, csoportosítása és feldolgozása: keresés és rendezés.

Mindennapi adatok gyűjtése és lejegyzése (szöveggel, számmal, rajzzal).Az adatok, csoportosítása, válogatása, rendezése. Az egész számok, szövegek és rajzos adatok megkülönböztetése.Adatkeresés, információgyűjtés a rendelkezésre álló adathalmazból.

3. Infotechnológia Informatikai eszközökkel történő problémamegoldás gyakorlása.Egyszerű problémák megoldása részben tanári segítséggel, részben önállóan.Egyszerű algoritmusok felismerése, megfogalmazása, végrehajtása. Az algoritmusokban használt adatok értelmezése. Mindennapi adatok leírása. Egy egyszerű fejlesztő rendszer használata.

3.1 Problémamegoldás Az információ különféle megjelenési formái. A mindennapi életben előforduló információs jelek, szimbólumok.

Információgyűjtés változatos módon és forrásokból. Az információ kifejezése beszéddel, írással, rajzzal, jelekkel, mozgással stb.A pedagógus által felvetett egyszerű problémára megoldási javaslatok megfogalmazása, a problémamegoldás gyakorlása informatikai eszközökkel.

206


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY 3.2 Algoritmusok

Egyszerű algoritmusok megfogalmazása, értelmezése.Az algoritmus adatai.Az informatikai környezet algoritmusai.Algoritmusok a számítógépen.

A mindennapi élet algoritmusainak felismerése, megfogalmazása, egyszerű lejegyzése és/vagy eljátszása. („Robotjátékok”)Az algoritmus adatainak értelmezése, leírása (számmal, betűvel, rajzzal…).Egyszerű algoritmusok megfogalmazása a számítógép számára, megfelelő fejlesztőrendszer használatával.Az algoritmus végrehajtása a számítógépen, az eredmény értelmezése.

4. Infokommunikáció Információszerzés az InternetrőlIrányított keresés. Hatékony információszerzési technikák kidolgozása.Ismert honlap meglátogatása.

A böngészőprogram indítása, adott web - oldal megkeresése és megtekintése. Hosszabb oldal megtekintése gördítéssel. Ugrópont felismerése és használata.A felfedező keresés gyakorlása az életkornak megfelelő információforrásokban.

207


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY5. Médiainformatika Az új, informatikai

eszközöket alkalmazó média egyes lehetőségeinek megismertetése.

A hagyományos és elektronikus média lehetőségei, eszközei

Ismerkedés az elektronikus média lehetőségeivel. Oktatási célú multimédia programok használata. Játékos oktató programok használata. Elektronikus adattárak (könyv, lexikon, szótár…) megtekintése. Hangzóanyagok, képek, animációk, filmek létrehozása és/vagy lejátszása informatikai eszközökkel. Az eszközhasználat kipróbálása (pl. videó, digitális fényképezőgép, kamera, DVD,…).Beszélgetés a hagyományos és virtuális világ jellemzőiről, eltéréseiről.

6. Információs tárdasalom Kritikus és megfontolt attitűdök kialakítása az elérhető információ és interaktív média felelősségteljes használata érdekében.Az informatika alkalmazása a mindennapi életben.

Gyűjtőmunka az életkornak megfelelő információforrásokból az informatikai eszközök szükségességéről, mindennapi alkalmazásairól.Beszélgetés az informatikai eszközök túlzott használatának veszélyeiről.

7. Könyvtári informatika A könyvtár informatikai szolgáltatásainak megismerése.Az önálló ismeretszerzés, önálló tanulás érdekében használatára alkalmas technikájának, módszereinek elsajátítása.

Az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezete. Főbb állományrészek a dokumentumok tartalmának és használati sajátosságainak megfelelően.A könyvtár szolgáltatásai, használati szabályai (kölcsönzés, helyben használat), viselkedési normák.

Eligazodás a könyvtár tereiben, a könyvtár alapvető szolgáltatásainak igénybevétele a használati szabályok követésével, a viselkedési normák elfogadásával.Tájékozódás a könyvtár szabadpolcos raktári rendjében a feliratok és választólapok segítségével.A főbb állományrészek azonosítása, egyszerűbb tematikus keresés az életkornak megfelelő dokumentumok között.Látogatás a lakóhelyi gyermekkönyvtárban.

208


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYAz állományban való keresés algoritmusa.Iskolai könyvtár, lakóhelyi közkönyvtár gyermekszolgálata

A főbb dokumentumtípusok (könyv, folyóirat, audiovizuális és elektronikus ismerethordozók) formai sajátosságai, használati jellemzői (a használathoz szükséges eszközök bemutatásával). A különböző médiumok szerepe az ismeretszerzésben.

A főbb dokumentumtípusok megkülönböztetése, felhasználása különböző tantárgyi témák feldolgozásában.Azonos témákról szóló különböző információhordozók keresése és a téma megjelenítésének, sajátos feldolgozásának megfigyelése.A felhasznált dokumentum tartalmának és főbb azonosítási adatainak megállapítása, feljegyzése.

Segédkönyvek: lexikon, szótár, enciklopédia. Műfaji sajátosságaik, szerkezeti jellemzőik, a tájékozódásban betöltött szerepük.Segédkönyv nyomtatott és elektronikus formában.

Az alapvető segédkönyvek szerkezetének, tájékoztató apparátusának megismerése. Tájékozódási feladatok megoldása, (tények, adatok keresése az életkori sajátosságoknak megfelelő segédkönyvekben.


A tanuló ismerje fel és nevezze meg a számítógép fő részeit. Legyen képes kezelni a billentyűzetet és az egeret, használatukkal a számítógéppel „kommunikálni”, és életkorának megfelelő oktatási célú programokkal tevékenykedni. Elakadás, hibaüzenet esetén tudjon segítséget kérni.Ismerje meg egy szövegszerkesztő és rajzoló szoftver alapvető szolgáltatásait, alkalmazásukkal tudjon egyszerű szöveges dokumentumot létrehozni, illetve ábrát, rajzot, illusztrációt készíteni.Legyen képes egyszerű, hétköznapi, illetve térbeli tájékozódási képességet fejlesztő algoritmusokat értelmezni, illetve végrehajtani.Tudjon tájékozódni az iskolai könyvtár szabadpolcos állományában és innen dokumentumot választani. Legyen képes a választott dokumentum legfontosabb adatainak megnevezésére. Ismerje az információhordozók mindennapi életben leggyakrabban használt típusait. Legyen képes olvasmányairól röviden, szóban beszámolni.

209



Testnevelés 1-4. évfolyamTípus SpirálisÓraszám Heti 3 óra, évi 111 összesen: 444 /a feladatok végrehajtására az időkeret kiegészül 3-4. évfolyamban 1-1 óra sportkörrel, valamint a gyógytestneveléssel (2 óra csoportonként) , ritmika heti 1 óra/ Jellemzők Ez a tanterv a gödöllői Logopédiai Intézet és Általános Iskola 1-4 évfolyama számára

készülta beszédjavító általános iskolák számára íródott speciális tanterv adaptálásával. Az elsődleges cél az 1. évfolyamtól a 4. évfolyamig a fellelhető mozgáskoordinációs-zavarok javítása. Ezért a tanulási- és/vagy beszédzavart mutató tanulók esetében bizonyos speciális területekkel kell, hogy kiegészüljön, bővüljön a testnevelés 1-4. évfolyamig tartó, első pedagógiai szakasza. Az elérendő követelmény kiegészül a különleges nevelési igényű gyermekek számára célirányosan beépített követelményekkel. Célja, hogy sikeres, aktív életvitelű, pozitívan gondolkodó állampolgárokat formáljon, akik örömet lelnek a különféle pszichomotoros tevékenységekben, elviselik a stresszt, a terheléseket, a fizikai igénybevételeket, vállalják a közösségi felelősséget, követik a szabályokat, igénylik és elfogadják a normákat, a megmérettetést és az értékelést.Célja továbbá, hogy a nemek felkészüljenek sajátos feladataikra, szerepeikre, munkáltatóként és munkavállalóként, állampolgárként gondot fordítsanak a fizikai állapotukra, és élethossziglan fenntartsák alkotóképességüket olyan társas kapcsolatok mellett, amelyekben természetes az elfogadás, az együttműködés, a fair play szelleme. A fenntarthatóságot a testmozgások során kialakítandó, az egyénnek önmagával, társaival és a természettel való harmonikus kapcsolata biztosítja. A tananyag legfőbb jellemzője, hogy kiegészül a képességfejlesztésen belüli pszichomotoros fejlesztéssel. Ez utóbbihoz ajánlhatók alternatív fejlesztési eljárásként a Szenzoros Integrációs Terápia és az Alapozó Terápia gyakorlatai és eszközei.A tanterv által átfogott és a mozgásfejlesztést is befolyásoló életszakasz jellemzőit nagyon nagy hangsúllyal veszi figyelembe a tanterv. A testnevelés és sport olyan műveltségi terület, amely

a bevezető időszakban, a saját testérzékelés magalapozása során kiemelten fejleszti a megfigyelés, a gondolkodás, tanulás képességének fizikai-élettani alapjait;

teherbírást, edzettséget ad, testi és lelki alkalmazkodásra késztet; megelőzi és kezeli a testi és lelki ártalmakat; biztosítja a biológiai éréshez alkalmazkodó, egészséges testi fejlesztést, a fejlődés

mérését; előidézi, elősegíti az egészséges személyközi, társas kapcsolatok átélését; magában foglalja a pozitív életérzést, az örömszerzést, szórakozást, a

versenyélményeket; a sport- és mozgáskultúrával összefüggő, rendszerezett ismereteket ad, és számon

kéri azokat.A testnevelés és sport oktatása során elsődleges, hogy

a pozitív hozzáállás váljon uralkodóvá, a sikert és örömet szerző, játékos eljárások kerüljenek előtérbe;

a kiválasztott mozgásformák a változatosságot biztosítsák; a prevenció, a gerincoszlop és az ízületek védelme a tanórai bemelegítésben, az

óraszervezés első elemeként minden foglalkozáson történjen meg; a biomechanikailag helyes testtartás kialakítása, illetve fenntartása minden

évfolyamon jelenjen meg;

210


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY a légzőtorna, a szabad levegőn való tevékenység rendszeresen épüljön be a tanórák

rendszerébe; a gerinc- és ízületvédelem, valamint a sérülések és balesetek megelőzése a

testnevelés teljes fejlesztési területére, tananyagára, a tanórai és a tanórán kívüli sportfoglalkozások teljes körére terjedjen ki;

a testnevelés és sport az egész életen át tartó tanulás fizikai és szellemi megalapozásához járuljon hozzá;

az erkölcsi, akarati tulajdonságok fejlődjenek; a szocializációs folyamatok differenciálva, az egyénhez igazodóan alakuljanak; a tanulók önismeretre építő, belső kontrollja erősödjön; alakuljon ki a tanulók személyes és szociális felelőssége a társas környezet lelki,

fizikai fejlődése és a természeti környezet megóvása iránt; a kultúra, testkultúra területein a verbális és nem verbális ismeretek köre bővüljön; a teljes nevelési-oktatási folyamatban a feladat iránti elkötelezettség, a motiváltság

fennmaradjon; a megtanult testkulturális tevékenységeket kontrollált versenyhelyzetekben, iskolai,

területi vagy országos bajnoki rendszerekben ki lehessen próbálni; az oktatási eszközök, sportszerek megválasztásában és alkalmazásában az életkori

sajátosságok, a sérülés- és baleset-megelőzési szempontok érvényesüljenek; a 6–11 éves korú, a konkrét műveleti gondolkodás szintjén álló gyerek változatos,

de egyszerű szabályokkal megoldható szituációkat éljen át, és kapjon lehetőséget a sikeres végrehajtást biztosító szabályok kitalálására, a kombinációs lehetőségek kipróbálására.

A tanterv a következő területek és alapképességek fejlesztését célozza meg:° ritmus, tempó és idői szerialitás° mozgásérzékelés° téri és idői mozgásviszonylatok° reakciógyorsaság és pontosság° egyensúly° térbeli tájékozódás° vizuo-motoros koordináció° figyelem, koncentráció° emlékezet.

Fontos, hogy a tanulók figyeljenek az utasításokra és pontosan kövessék azokat, vagyis egy-egy mozgásfeladatnál a kapott - verbális és nem-verbális - információkat cselekvésbe, mozgásba fordítsák át. Segít, ha kezdetben rövidek és egyszerűek a feladatok is, és az utasítások is, majd ezek fokozatosan nehezednek, de mindig a már előzőleg megtanult és begyakorolt feladatokra épülnek. Így egyre nehezebb és összetettebb mozgásfeladatokat sajátítanak el, s ezzel párhuzamosan tanulják meg a kapott verbális instrukciók feldolgozását is.Minél begyakorlottabb egy-egy mozgás, annál több részletről tud a gyerek megfelelő verbális információval szolgálni. Ennek az a következménye, hogy az adott mozgás következő végrehajtása előtt a gyerek már átgondolhatja, hogy mit kell tennie, mire kell figyelnie. Minél több tapasztalata van egy-egy mozgás végrehajtásáról, annál részletesebben és pontosabban észleli, ha valahol eltéveszti. “Minél pontosabb a mozgásról alkotott elképzelés, annál eredményesebb a tanulás; a tanulás már a célkitűzés révén is motorikus jelleget kap, hiszen kiemeljük a szenzorikus, lényegében a koordinációs folyamatokat.” (Nádori L., 1983.)

211


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYAmennyiben sikerül a harmonikus, jól koordinált, a tanulók életkorának megfelelő mozgás kiépítése - az nemcsak megnöveli a tanulók önbizalmát, hanem - képessé teszi a pontos iskolai munkára.

Cél A tantárgy általános célja: A testi képességek fejlesztése Az egészség-megőrzés igényének ösztönzése A kondicionális és koordinációs képességek fejlesztése A jó közérzet megteremtése a mozgásos tevékenységben A mozgás örömének a megtapasztaltatása Az önbizalom megerősítése A feladat iránti érdeklődésre nevelés

Követelmény Rendelkezzen a tanuló a mozgásos tevékenységekkel kapcsolatos fizikai

és érzelmi jellegű biztonsággal és önbizalommal.

Tartalom RENDGYAKORLATOK KÉPESSÉGFEJLESZTÉS - PSZICHOMOTOROS FEJLESZTÉS 1-2.ÉVFOLYAMON GIMNASZTIKA ATLÉTIKA TORNA LABDAGYAKORLATOK ÚSZÁS SPORTJÁTÉKOK FOGLALKOZÁSOK A SZABADBAN

A Képességfejlesztésen belül a Pszichomotoros-fejlesztés fő területei: Nagymozgások, természetes mozgások Testséma, irányok és ujjismeret Téri integráció és orientáció Kinesztetikus- és taktilis érzékelés, testérzés Rugalmasság Szem-kéz, szem-láb koordináció Egyensúly Ritmus Légzőgyakorlatok Mozgásutánzás, mozgásemlékezet és mozgásszerialitás Kereszt- ill. keresztező-mozgások Finommotorika, grafomotorika

Értékelés Az értékelés és az ellenőrzés módszere az 1-4. évfolyamig terjedő alsó szakaszban: - a tanulók folyamatos megfigyelése és a félévenkénti, írásos, pozitív-fejlődési-profil elkészítése. Néhány szempont az értékeléshez és a fejlődési-profil megírásához:- pontos feladat-végrehajtás- tudatosság- kitartás és erő

212


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY- könnyedség a kivitelezésben- kóros mozgásformák leépülése- a verbális megfogalmazás szintje

A tanulóknak célszerű előre meghatározni az elérendő szintet. Az óraközi tanári értékelés jelentéstartalma mindig az “itt és most” helyzetben legyen érvényben és csak az adott tevékenység végrehajtásához kötődjön. Az alapvető és elsődleges cél, hogy a tanuló megpróbálkozzon a feladat végrehajtásával. A pedagógus személyes célja, hogy ehhez minden segítséget megadjon. A teljesítmény így soha sem a tanuló egyéni eredménye lesz, hanem a kettejük közös munkája.

213



TESTNEVELÉS 1. ÉVFOLYAMTípus Spirális 1. évfolyamÓraszám Heti 3 óra, összesen 111 óra Cél

Az alapvető mozgáskészségek fejlesztése, hiányosságainak korrekciója A meglevő jó mozgásminták erősítése A tökéletes végrehajtás tudatosítása

Követelmény Legyen képes a foglalkozáson való aktív részvételre. Mutasson a saját teljesítményéhez képest fejlődést a tanév folyamán. Legyen képes tréfás, játékos ugrásokra, járásokra kb. 15-20 m-es szakaszon.

Tartalom 1.1. RENDGYAKORLATOK 1.2. KÉPESSÉGFEJLESZTÉS - PSZICHOMOTOROS FEJLESZTÉS 1.3. LABDAGYAKORLATOK-JÁTÉKOK 1.4. JÁTÉKOK, VERSENYEK 1.5. FOGLALKOZÁSOK A SZABADBAN1.6. ÚSZÁS

1.1. RENDGYAKORLATOK

Cél

Rítusok (főként órakezdő és záró) és szokások kialakítása.

Egyszerű csoport szervezési formák megvalósításaKövetelmény

Sajátítsa el a tanórán szükséges formális mozgástevékenységeket Tanulja meg a csoportos mozgáshoz szükséges alapvető testhelyzeteket Értse meg a gyakorlatokhoz használt szakkifejezéseket

Tartalom Sorakozás Alap-, vigyázz- és pihenj állás Nyitódás és záródás A testfordulatok (támpontok kijelölésével) A szakkifejezések megértése

1.2. KÉPESSÉGFEJLESZTÉS-PSZICHOMOTOROS FEJLESZTÉS

Jellemzők Ebben a témakörben azok a gyakorlatok szerepelnek, amelyek az összetett harmonikus mozgások végrehajtásának az előfeltételeit teremtik meg. Itt találhatóak az alapkészségek és képességek fejlesztésének az egyes területei, amelyek célja a sokoldalú testi- és érzékszervi fejlesztés biztosítása.

Ajánlás: A csillaggal jelölt fejlesztési területekhez az “Alapozó Terápia” és/vagy a Szenzoros Integrációs Terápia (“Ayres-terápia”) elvégzése.

Cél

214


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY Megfelelő mozgástapasztalat szerzése

A mozgásos-feladatmegoldó képesség, az ügyesség és a testi érzések tudatosításának fejlesztése

Az egészséges életmód és a hozzá kapcsolódó szokásrendszer megalapozása

Követelmény

Legyen képes alkalmazkodni a feladatokhoz és alakuljon ki a végrehajtáshoz szükséges feladattudata és a feladattartás képessége

Tudja követni az utasításokat és azok alapján hajtsa végre a feladatot

Alakuljon ki a mozgások végrehajtásának folyamatos és aktív verbális kísérése (“mondd és csináld egyszerre”)

Tartalom Nagymozgások, természetes mozgások Testséma, irányok és ujjismeret Téri integráció és orientáció Kinesztetikus- és taktilis érzékelés, testérzés Rugalmasság Szem-kéz, szem-láb koordináció Egyensúly Ritmus Légzőgyakorlatok Mozgásutánzás, mozgásemlékezet és mozgásszerialitás Kereszt- ill. keresztező-mozgások Finommotorika, grafomotorika

Feltételek tornaszőnyeg, kislabda, egyensúlyozó szerek, tornapad, kötelek, különböző méretű és anyagú golyók, szalagok, kendők, ritmushangszerek, botok és babzsák stb.

1.2.1. NAGYMOZGÁSOK, TERMÉSZETES MOZGÁSOK

Jellemzők A nagymotorika fogalmába általában az egész testtel végzett nagykiterjedésű mozgások tartoznak. Itt találhatóak azok a mozgásanyagok, amelyek feltétlenül szükségesek a saját test megismeréséhez és megfelelő használatához. Megjelenik az aktív mozgásos kapcsolat a közvetlen környezettel, az eszközökön keresztül pedig a testtel kapcsolatos alkalmazkodási folyamatok tárgyi meghatározottsága. Itt nagyon fontos az ún. “mozgásminták” tanulása, amelyeket a tanulók az anyagok és helyzetek variációi mellett egyre összetettebb módon általánosítanak. A mozgásmintákból épülnek fel a motoros készségek, amelyek az ismétlődések révén jól begyakoroltak, pontosak és célszerűek lesznek.

Cél

Játékos formában (mondókákkal, versekkel, dalokkal) megismertetni és gyakoroltatni az alapmozgásokat ill. mozgásmintákat, a különböző testhelyzeteket és mozgásformákat

215


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY Az alap-mozgáskoordinációs képességek kialakítása és fejlesztése

A mozgás általános minőségének javítása

A motoros tervezés, a testrészek integrációja, a tónusszabályozás, a mozgásos szimmetria általános fejlesztése

Követelmény

Alakuljon ki a tudatos mozgás és mozgásszervezés, valamint a biztonságérzés és a magabiztosság a mozgások területén

Legyen képes az egyre újabb mozgásfeladatok megoldására

Tartalom

Alapvető mozgásminták (fejemelések, gurulás, kúszás, mászás, mellúszás) modellezése

Játékos utánzó-gyakorlatok (növények, állatok, gépek)

Járások (technikailag helyes járás, “óriás-, törpe-, pók-, rákjárás”)

Egyenletes járás kis vagy nagy lépésekkel, tárgykerüléssel

Futások és futójátékok

Támasz- és függésgyakorlatok (játékos utánzó gyakorlatok talajon és bordásfal segítségével, kötélhinták és mászókák)

1.2.2. TESTSÉMA, IRÁNYOK ÉS UJJISMERET

Jellemzők Alapvető a mozgás szerepe a testséma kialakításában: a testrészek differenciált megismerése a velük való mozgásokon keresztül. A testséma az alkalmazkodási funkciók alapja, minden mozgás kiindulási pontja. A testrészek és testhelyzetek pontos ismerete nélkül nem jöhet létre adekvát cselekvésszervezés és irányítás.

Cél

A test alapkoordinátáinak a kialakítása és tudatosítása

A téri irányok alapvető ismerete, valamint az ezekhez való mozgásos alkalmazkodás kialakítása

Követelmény

Tudja a testrészei neveit, s azok fő funkcióit

Tudja felszólításra megmutatni először önmagán, majd pedig a társán a megnevezett testrészeket és testi irányokat

Tartalom

A testérzékelés tudatosítása (feszítések, nyújtások és lazítások)

Testséma gyakorlatok

Testnevelési játékok pl. szoborjáték, mozgástükrözés, érintőfogó a megérintett testrészek megnevezésével

216


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYFeltételek ruhadarabok, játék mackók, babák

1.2.3. TÉRI INTEGRÁCIÓ ÉS ORIENTÁCIÓ

Jellemzők A téri elképzelések, térbeli helyzet fogalmának a fejlődése igen szoros kapcsolatban van a testtartással, az egyensúlyi helyzettel, a testsémával és a lateralitással. A horizontális térdimenzió a test lateralitásából fejlődik ki, s a jobb-bal irány először a karok/kezek mozgásának a vonala, majd pedig ez az irány a távolabbi - a karok távolabbi mozgáskörzetén túli - térre is vonatkozik. A mozgások térbeli integrációs és orientációs zavarai gyakran megtalálhatóak a beszédhibás/tanulási zavaros gyerekeknél.

Cél

A testi érzésekkel kapcsolatos információk felvétele, realizálása és pontos feldolgozása, mind önmagukról, mind pedig a közvetlen környezetükről

Követelmény

Ismerje a téri irányokat, tudjon azokhoz állásban is, és mozgás közben is igazodni, alkalmazkodni

Ismerje fel a környezet tárgyi meghatározottságát és annak a segítő jellegét a téri irányok ill. a térbeli orientáció fejlesztésében

Tartalom

Saját test elhelyezése a térben - szerhez viszonyított helyzet

Téri irányok megnevezése saját testen: jobb, bal, alatt, fölött, előtt, mögött, elé, mögé, rá stb.

Irányok megtalálása a térben tárgyak elhelyezkedésének a segítségével (pl. a bordásfalhoz balra)

A testrészek és a test mozgatása megadott irányokba

Tárgyak végigvezetése terepen pl. labdagurítás és csúsztatás stb.

Útvonalak bejárása nyitott, majd csukott szemmel

1.2.4. KINESZTETIKUS- ÉS TAKTILIS ÉRZÉKELÉS, TESTÉRZÉS

Jellemzők Ez a terület szintén nagyon szorosan kapcsolódik az előző két területhez, így ez is alapját képezi a mozgások érzékelésének és kivitelezésének. Ennek oka, hogy az én differenciálódásában alapvető szerepeket töltenek be a mozgásból származó és a mozgások révén keletkező érzékletek, a bőr- és az izomérzékelés, valamint az egyensúlyérzékelés is.

Cél

A mozgások ill. a mozgásokkal kapcsolatos testi érzéseknek és maguknak a mozgásos tevékenységeknek - azok kivitelezésének - a tudatosítása

A különböző tapintási érzékletek tudatosítása, feldolgozása

Követelmény

217


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY Ismerje fel csukott szemmel is az érintett testrészeket és azok mozgását,

irányát

Ismerjen fel tárgyakat csukott szemmel csak érintés, fogás segítségével, majd adjon azokról olyan pontos információt, leírást, amilyenre csak képes

Tartalom

A testi és az izomérzékelés fejlesztése, feszítések, nyújtások és lazítások a gimnasztikai gyakorlatokban

Mozgással - lehetőleg nagymozgással - megéreztetni a testi határokat és a különböző testhelyzetek közötti különbségeket (pl. alapszintű tornaelemek segítségével: gurulóátfordulás, tarkóállás stb.)

Feltételek tornaszőnyeg

1.2.5. RUGALMASSÁG

Cél

A természetes ugró és rugaszkodó mozgások megalapozása

Az ugrókészség fejlesztése

Követelmény

Tanulja meg az ugrások és szökdelések alapmozdulatait

Tudja koordináltan végrehajtani az ugrásokat és a szökdeléseket

Tartalom

Játékos utánozó ugrások és szökdelések (“nyuszi, béka, sánta róka” stb.)

Szökdelések pároslábon helyben, előre, hátra és oldalra

Szökdelések váltott és egylábon helyben, előre, hátra és oldalra

Szökdelések különböző feladatokkal (pl. tárgyátugrás)

Fel- és leugrások tornaszerekről

Ugrókötél áthajtási kísérletek

Trampolin gyakorlatok

1.2.6. SZEM-KÉZ, SZEM-LÁB KOORDINÁCIÓ

Jellemzők A szem-kéz/szem-láb koordináció zavara az érzékelési terület és az összehangolt mozgás hiányából fakad. A vizuális tapasztalásnak tehát motorikus kapcsolata van. Meghatározott formát, számot, betűt a levegőben, a táblán, vagy a padlón is lehet mozgással leképezni.

Cél

A szemek és a végtagok együttműködésének a kialakítása, megerősítése és/vagy korrigálása

218


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY A vizuo-percepciós zavarok - vizuo-motoros koordinációs gyengeség, alak-

háttér percepció zavara, alak konstancia felismerés gyengesége, térbeli helyzet és térbeli kapcsolatok gyengeségének a felismerése - megszüntetése, ill. korrekciója

Követelmény

Tudjon koordináltan követni szem-kéz (-láb) mozgással egyszerre különböző vonalakat, tárgyak körvonalait, előtte mozgó személyeket, vagy mozgatott tárgyakat

Tartalom

Labda görgetése vonalak között

Labda pattintása és elkapása (állásban, járás közben stb.)

Babzsák csúsztatása kézzel és lábbal vonalon, sávok között, két pad között

Labda gurítása, kísérése kézzel és lábbal vonalon, sávok között, két pad között

Labdavezetés és célzott kapura vagy más célra való rúgás

Bordásfalra fel- ill. lemászás

Üveggolyók rakosgatása lábujjak segítségével

Feltételek bordásfal, babzsák, labda, üveggolyók

1.2.7. EGYENSÚLY

Cél

Az optimális izomtónus szabályozás kialakítása

A különböző egyensúlyi helyzetek létrehozása és megtanulása

A “mozgásfélelem” (motofóbia) leküzdése és a magabiztos mozgás kialakítása

Követelmény

Alakuljon ki a megfelelő izomtónus szabályozás képessége

Legyen képes a különböző testhelyzetek és egyensúlyi helyzetek megfelelő érzékelésére és tudjon ezekhez tudatosan alkalmazkodni

Tartalom

Statikus egyensúly:

fekvő helyzetben végrehajtandó végtagmozgások közbeni egyensúlyi helyzet megtartása

219


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY gyakorlatok különböző egyensúlyi helyzetekben (pl. egyensúlyozó

székeken, deszkákon)

a 4, a 3, a 2 és végül az 1 pontos (az alátámasztások száma) egyensúlyi helyzetek kialakítása

a különböző járásfajták gyakorlása spontán, majd különböző vonalak mentén

Dinamikus egyensúly:

gurulások

forgások

fordulatok

átfordulások stb.

1.2.8. RITMUS

Jellemzők A mozgás észlelése és az ehhez való alkalmazkodás időhatárok között történik.

A sikeres időbeli szervezés több összetevőtől függ. Ilyenek: a tempó, a ritmus, a tempóváltás és az idői szerialitás. Ritmusról akkor beszélünk, ha a feltétel és az alkalmazkodás folyamatában szabályos periodicitás van. A ritmikus mozgás jellemzői: harmonikus, folyamatos, szervezett, természetes, gazdaságos, dinamikus, szabad, spontán, esztétikus és fáradtság nélküli.

Cél

Szabályos periódusok, ismétlődő minták és egyformán hangsúlyos mozgáselemek kialakítása

Követelmény

Legyen képes a mozgások ritmusának a létrehozására, felismerésére és megtartására

Legyen képes a mozgáshoz szükséges fokozott figyelemre, mutasson fel önirányítási és önszabályozási készséget

Tartalom

A helyes légzéstechnika elsajátítása járás és futás közben

A különböző mozdulatok végrehajtása és a hozzá kapcsolódó légzés ritmus közötti kapcsolat kialakítása (lassú és gyors váltakozása)

Mozgások, mozgásos játékok mondókákkal, versekkel énekekkel és/vagy zenére

Járás ritmushangszerekkel adott ütemre

Feltételek ritmushangszerek, magnetofon, kazetta

1.2.9. LÉGZŐGYAKORLATOK

220


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYJellemzők Ez a feladatcsoport szoros kapcsolatban áll az előzővel, de az óra

menetében nem külön csoportként jelenik meg, hanem a különböző gyakorlatok közé beiktatva, részfeladatként. A légzés az ember egyik elsődleges - meg nem szűnő - mozgásformája, amely egyben az első mérhető kommunikációs forma is. A légzés képezi többek között a beszéd fiziológiai alapját. A beszédhibás gyerekek sok esetben helytelenül lélegeznek, s ez az egyik hátráltató tényező a beszédjavulásában.

Cél

A megfelelő élettani légzés kialakítása, korrigálása, a beszédlégzés alapjainak a megteremtése

A mozgásokhoz és a terheléshez igazodó légzésintenzitás kialakítása

Követelmény

Legyen képes légzése minőségét és a légzés mennyiségét (intenzitását) akaratlagosan befolyásolni és szabályozni

Legyen képes a szapora légzés megszüntetésére, a lassú koncentrált légzés visszaállítására

Sajátítsa el a beszédhez kapcsolódó légzéstechnikákat

Tartalom

Légzőgyakorlatok a légzés gyorsítására és lassítására (mennyiségi oldal) pl. futások után

Gyakorlatok a légzés “mélységének” a kialakítására (minőségi oldal): az ún. hasi- és mellkasi légzés gyakorlatai

1.2.10. MOZGÁSUTÁNZÁS, MOZGÁSEMLÉKEZET ÉS MOZGÁSSZERIALITÁS

Jellemzők A téri elképzelés és a tér strukturálásának a nehézségei az elégtelen szeriális képességgel (sorozat emlékezet) is összefüggésbe hozhatók. A beszédhibás gyerekeknek sokszor pontatlan a mozgásemlékezet, miután a mozgás és a beszéd egy funkcionális rendszer részei.

Cél

A szerialitás ill. a mozgásemlékezet fejlesztése

A minél pontosabb mozgásutánzás elsajátítása, begyakorlása

Követelmény

Tudja utánozni és pontosan követni az egyszerűbb mozgásokat, mozgásfolyamatot

Alkosson önálló mozgássorozatokat és legyen képes azokat többszöri egymásutánban is végrehajtani

Legyen képes egy adott mozgássort késleltetve is visszaadni, mind mozgás-kivitelezésben, mind pedig aktív verbalizációval

Tartalom

221


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY Egyszerű mozgássorok utánzása, majd egyre nehezebbeké (nehezítések a.)

bonyolultabb, összetettebb mozgások, b.) több feladat ill. mozgás)

Utasításra adott útvonal lejárása - formák és alakzatok körbemozgása

Utasításra adott útvonal lejárása, de először térkép készítéssel (késleltetett mozgás bevéséssel)

Utasítással adott útvonal lejárása bekötött szemmel, majd nyitott szemmel, de akkor már nekik kell mondani, hogy mit is csinálnak

Feltételek papír, ceruza, kendő

1.2.11. KERESZT- ILL. KERESZTEZŐMOZGÁSOK

Jellemzők A keresztmozgások területe egyre közelebb visz a pontosabb mozgáskoordináció végrehajtásához. Az ide tartozó mozgások zavarait elsősorban a testséma, a tér- és irányérzékelés zavarai okozzák ill. azokkal van összefüggésben.

Cél

Az azonos és az ellenoldali testrészek pontos érzékelése

A végtagok mozgásának az összehangolása

A problémamentes testközépvonal átlépés a mozgásos feladatokban

Követelmény

Tudja azonos időben és mozgássorozatokban is koordináltan mozgatni az azonos és az ellentétes oldali végtagjait

Legyen képes külön is és együtt is mozgatni az ellentétes végtagokat

Tartalom

Azonos oldali végtagmozgások azonos irányba és irányból

Azonos oldali végtagmozgások ellentétes irányú mozgatása

Azonos oldali végtagokkal ellentétes mozgás végzése

Ellentétes oldali végtagok egyidejű mozgatása azonos, majd ellentétes irányba

Ellentétes mozgások végeztetése kézzel, lábbal, és kézzel-lábbal

Utasításra azonos és/vagy ellenoldali testrészek megérintése ill. fogása

Jobb kéz nyitva, bal ökölbe szorítva, azonos időben történő tartáscsere nagymozgásokkal kapcsolva

Dobolás az egyik kézzel, míg a másik rajzol, köröz vagy simogat - gimnasztikai gyakorlatokkal kapcsolva

Feltételek papír, ceruza, dob, asztal

1.2.12. FINOMMOTORIKA, GRAFOMOTORIKA

222


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYJellemzők A finommotorika fogalma alatt - többnyire - a kéz, a száj, a mimikai, az

artikulációs és grafomotoros mozgások értendők. A nagymozgások elégtelen szerveződése magával hozza a finommozgások zavarát is. A bizonytalan testséma, az irányok és a térbeli összefüggések zavara áll a hátterében a grafomotoros problémáknak.

Cél

Az ügyetlen, pontatlan kézhasználat javítása, a finommozgások és az írómozgás tökéletesítése

A kéz- és ujjak ügyesítése, mozgékonyságának a fejlesztése

A kéz izmainak és ízületeinek a lazítása, a kézmozgások célpontosságának a fejlesztése, a kéz izomerejének és az izomerő szabályozásának a megfelelő kontroll kialakítása

Az ujjak tapintási érzékenységének és koordinációjának a fejlesztése

A dominanciák kialakítása és megerősítése

Követelmény

Tanulja meg egyre koordináltabban használni az ujjaikat, kezeiket és javuljon a szem-kéz koordinációjuk

Tartalom

fóka járás

talicskázás

vállfelhúzás párosan, majd külön-külön (J-B)

vállkörzések előre, hátra, párosan, majd felváltva

spirálkörzések váll, könyök, csukló, ujjak

kéziszer gyakorlatok babzsákkal, karikával, szalaggal, kötéllel, buzogánnyal stb.

Feltételek kéziszerek

1.3. LABDAGYAKORLATOK - JÁTÉKOK

Cél

A labda sajátosságainak a megismerése és a labdás ügyesség kialakítása

A saját mozgás összehangolása a társakéval, valamint az egyszerű labdakezelési módok elsajátítása

A labdajátékok alapjainak megismerése

Követelmény

Ismerje a labdafogást egy és két kézzel, a labdagurítást, a labdaterelést, a labdaadogatást, a “labdapofozást”, a labda leejtését, feldobását és elkapását, valamint a labdapattintást ás a labdaátadásokat

A labdás játékok alapszabályainak ismerete és használata

223


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYTartalom

Labda fogása, gurítása, terelgetése kézzel és lábbal

Labdaadogatások kétkezes alsó dobással

Labdapattintás talajhoz és falhoz

Labdadobás távolba és célba kétkezes alsó dobással

Feltételek labdák, zsámolyok, tornapad, kötél.

1.4. JÁTÉKOK, VERSENYEK

Cél

A tanulók mozgáskészségeinek a fejlesztése ritmikus játékok végzésével

Szabályok tanulása és alkalmazása, a szabályok megtartására nevelés

Fejlődjön a tanulók érzelem- világának és szellemi-, fizikai kitartásuknak a fejlesztése

Követelmény

A ritmus és a mozgás összerendezése, a játékok szabályainak tudatosítása, ismerete és használata, valamint a társak segítése (szükség esetén)

A sportszerűség fogalmának a megtanulása a feladatokban

Tartalom Csoportos játékok, népi játékok, versekkel, mondókákkal és énekekkel kísért mozgásos játékok, valamint elemi táncos mozgások.

Feltételek magnetofon, kazetta

1.5. FOGLALKOZÁSOK A SZABADBAN

Jellemzők Kötetlen, játékos és versenyszerű foglalkozások a szabadban.

Cél

A szabadban eltöltött idő legyen az örömszerzés egyik forrása

A testi nevelés változatosabbá tétele és a tanulók mozgásigényének kielégítése

Követelmény A tanulók végezzenek rendszeres mozgásos tevékenységeket a szabadban Legyen képes az időjárási változásokkal járó körülményekhez való igazodni

képességét Váljon szokásává az évszaknak megfelelő mozgások, sportok végzése a

szabadban

Tartalom Futójátékok Fogójátékok Korcsolyázás (ismerkedés a jéggel) Szánkózás

224


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY Hógolyózás (távolba, célba) Hóember építése

Feltételek sporteszközök,

225



TESTNEVELÉS 2. ÉVFOLYAMTípus Spirális 2. évfolyamÓraszám Heti 3 óra összesen 111 óra

Cél

Az egyéni mozgáskészségekben megmutatkozó lemaradások korrigálása, a gyorsasági koordináció és a mozgásérzékelés fejlesztése

Követelmény

Tudjon alkalmazkodni az egyre újabb feladatokhoz úgy, hogy minél kevesebb irányításra és segítségre legyen szüksége

Legyen képes az adott feladat képessége szerinti maximális végrehajtására

Mutasson a saját teljesítményéhez képest fejlődést a tanév folyamán

Legyen képes folyamatos, de kötetlen futásra 300m-es távon

Sajátítsa el a pattintott labdavezetést kb. 10-15 mp-ig

Tartalom 2.1. RENDGYAKORLATOK

2.2. KÉPESSÉGFEJLESZTÉS - PSZICHOMOTOROS FEJLESZTÉS

2.3. LABDAGYAKORLATOK-JÁTÉKOK

2.4. JÁTÉKOK, VERSENYEK



Cél

Az alaki formaságok gyakoroltatása

A térbeli mozgás és tájékozódás képességének a fejlesztése

Követelmény

Legyen képes a tanult irányok felismerésére, s az ezekhez való mozgásos alkalmazkodásra

Ismerje fel és hajtsa végre a már tanult szakkifejezéseket és utasításokat

Tartalom Mint az első évfolyamban, valamint:

Jelentésadás

Egyszerű mozgások végzése dalra és zenére

Járás tapssal, énekkel és zenére

Az alaki mozgások könnyített formájú végrehajtása


226



2.2. KÉPESSÉGFEJLESZTÉS-PSZICHOMOTOROS FEJLESZTÉS

Cél

A mozgáskultúra általános fejlesztése

A testi képességek differenciált fejlesztése és az egyre tökéletesebb mozgáskoordináció megteremtése

Követelmény

Ismerjen egyre több játékos és határozott formájú gyakorlatot és feladathelyzetet

Igyekezzen a lehetőségeik szerinti maximális mozgás-figyelem megtartására

Tartalom

Nagymozgások, természetes mozgások

Testséma, irányok és ujjismeret

Téri integráció és orientáció

Kinesztetikus- és taktilis érzékelés, testérzés

Rugalmasság

Szem-kéz, szem-láb koordináció

Egyensúly

Ritmus

Légzőgyakorlatok

Mozgásutánzás, mozgásemlékezet és mozgásszerialitás

Kereszt- ill. keresztező-mozgások

Finommotorika, grafomotorika

Feltételek tornaszőnyeg, kislabda, egyensúlyozó szerek, tornapad, kötelek, különböző méretű és anyagú golyók, szalagok, kendők, ritmushangszerek, botok és babzsák stb.

2.2.1. NAGYMOZGÁSOK, TERMÉSZETES MOZGÁSOK

Jellemzők Itt találhatók azok a mozgásanyagok, amelyek feltétlenül szükségesek a saját test megismeréséhez és megfelelő használatához.

Cél

Játékos formában gyakoroltatni az alapmozgásokat ill. mozgásmintákat, a különböző testhelyzeteket és mozgásformákat

Az alap-mozgáskoordinációs képességek kialakítása és fejlesztése

A hiányzó mozgásformák gyakoroltatása

Követelmény

227


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY Legyen képes a tudatos mozgásra és mozgásszervezésre, legyen megfelelő

önbizalma a mozgások területén

Legyen képes az egyre újabb mozgásfeladatok megoldására, a legjellegzetesebb testhelyzetek, kartartások és alapformák elsajátítására

Tartalom

Alapvető mozgásminták (fejemelések, gurulás, kúszás, mászás stb.) gyakorlása

Játékos utánzó-gyakorlatok (növények, állatok, gépek stb.) tökéletesítése

Járások (előre, hátra, külső talpélen, belsőn soha NE járasson a nevelő, mert nem jó a lábboltozatnak!, magas térdemeléssel, oldalazva és keresztlépéssel stb.) gyakorlása és folyamatos haladás közbeni váltásuk

Járás közben az ellentétes kéz előre lendül, a szem az előre lépő lábra szegeződik

Futások ( tartós futás, szlalom futás, korlátozott futás)elsajátítása készségszinten

Támasz és függésgyakorlatok (támaszhelyzetek, bordásfalgyakorlatok).

Játékos gyakorlatok (fekvésben, ülésben, állásban és támaszhelyzetben) aktív verbalizációval

Feltételek magnetofon, kazetta, bordásfal, tornaszőnyegek.

2.2.2. TESTSÉMA, IRÁNYOK ÉS UJJISMERET

Cél

Az 1. osztályban már megtanult testrészek biztos tudása és a testközépvonal gondolatbeli átlépése

Követelmény

Legyen képes érzékelni testrészeit, s azok térbeli helyzetét

Tudja megmutatni és pontosan megnevezni az egyes testrészeit (pl. tarkó, csukló, könyök stb.)

Tudjon utánzással megadott testhelyzeteket felvenni

Tartalom A gimnasztikai gyakorlatokon belül:

A testhelyzetek, testrészek és ujjak megnevezése, megmutatása

Kartartások

Kargyakorlatok

Lábgyakorlatok

Bekötött szemmel emelje fel vagy érintse meg a megnevezett testrészét

A testtartás ellenőrzése

Különböző testhelyzetek felvétele utasítások alapján

228



2.2.3. TÉRI INTEGRÁCIÓ ÉS ORIENTÁCIÓ

Cél

A test térbeli helyzetének meghatározása és a mozgásokhoz szükséges térérzékelés fejlesztése

A téri tájékozódás és észlelés fejlesztése

A mozgás és az idő összekapcsolása, valamint a mozgás és a ritmus kapcsolata a környezettel

Követelmény

Legyen képes az újszerű feladatok végrehajtására és a saját testtel való bánásmódra a környezethez igazodva

Vegye figyelembe a társak mozgását és kerülje az ütközéseket

Tartalom

Távolságmérés

Tárgyak eldugása és megkeresése

Futó - és fogójátékok a földre helyezett tárgyak kerülésével

Testhelyzet változtatása időbecsléssel

A társas együttmozgás elemei

Mozgásimprovizáció, szabad mozgás zenére

Mozgás térben szóbeli utasítás szerint

Adott útvonal lejárása nyitott és csukott szemmel, aktív verbalizációval

Tárgyak megkeresése bekötött szemmel a helyiségben utasításra pl. “menj oda a szekrényhez”

Feltételek magnetofon, kazetta, babzsákok, karikák, zsámolyok

2.2.4. KINESZTETIKUS- ÉS TAKTILIS ÉRZÉKELÉS, TESTÉRZÉS

Jellemzők Ez a terület szintén nagyon szorosan kapcsolódik az előző kettőhöz, így ez is alapját képezi a mozgások érzékelésének és kivitelezésének. Ennek oka, hogy az “én” differenciálódásában alapvető szerepeket töltenek be a mozgásból származó és a mozgások révén keletkező érzékletek, a bőr- és az izomérzékelés, valamint az egyensúlyérzékelés is.

Cél

A mozgások ill. a mozgásokkal kapcsolatos testi érzéseknek és maguknak a mozgásos tevékenységeknek - azok kivitelezésének - a tudatosítása

A különböző tapintási érzékletek tudatosítása, feldolgozása

Követelmény

229


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY Ismerje fel csukott szemmel is az érintett testrészeit és azok mozgását,

irányát

Ismerjen fel tárgyakat csukott szemmel csak érintés, fogás segítségével, majd adjon róla olyan pontos információkat, leírást, amilyenre csak képes

Tartalom

A testi és az izomérzékelés fejlesztése, feszítések, lazítások aktív és passzív

Testi helyzetekben

Érintőfogóban nevezzék meg az érintés helyét a testükön

A hátra “rajzolt” betűk, számok felismerése körjátékokban

2.2.5. RUGALMASSÁG

Cél

Az ugróerő és az elrugaszkodás nagyságának, intenzitásának és a helyes talajfogásnak a fejlesztése

Követelmény

Tudja az ugrásokat és a szökdeléseket koordináltan végrehajtani

Tartalom Mint az 1. évfolyamban, valamint:

Szökdelések páros-, váltott- és egy lábon előre, hátra és oldalra vonalak

Közötti ritmusváltoztatással és/vagy rajzolt körökbe lépve

Ugrókötél áthajtás páros és váltott lábon előre hajtva

Helyből ugrás két lábról

Tárgyfölötti átugrások

Feltételek ugrókötél, zsámoly, tornaszőnyeg

2.2.6. SZEM-KÉZ, SZEM-LÁB KOORDINÁCIÓ

Jellemzők A szem-kéz ill. a szem-láb koordináció zavarainál: az érzékelési terület és a tudatos összehangolt mozgásának a hiányáról van szó.

Cél

A szemek és a végtagok együttműködésének a kialakítása, megerősítése és/vagy korrigálása

Követelmény

Tudjon követni - szemmel is és (kéz-, láb-)mozgással is egyszerre - különböző vonalakat, tárgyak körvonalait, előtte mozgó személyeket, vagy mozgatott tárgyakat

Tartalom

230


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY Fény kergetés zseblámpával (ha a terem ezt lehetővé teszi)

Labda görgetése vonalak között

Labda pattintása és elkapása (állásban, járásközben stb.)

Labda gurítása és kísérése lábbal

Labdavezetés és célzott kapura vagy más célra való rúgás

Bordásfalra fel- ill. lemászás

Üveggolyók rakosgatása lábujjak segítségével

Feltételek zseblámpák, labda, üveggolyók

2.2.7. EGYENSÚLY

Cél

A saját test gravitációhoz függő viszonyainak a megismerése

Az izomtónus és a testtartás ellenőrzése és az egyensúlyi helyzet korrigálása

Az egyensúlyi helyzet fenntartása: hely- és helyzetváltoztatás közben

Követelmény

Törekedjen az egyensúlyi helyzet fenntartására

Korrigálja az egyensúlyvesztést

Tartalom A.) Statikus egyensúly, mint az 1. évfolyamban, valamint:

Lebegőállás, mérlegállás

Szökdelés adott vonalon

Járás kötélen, vonalon nyitott és csukott szemmel előre, hátra, oldalra

Járás egyenetlen, puha talajon

Járás egyre keskenyedő úton

Járás lábujjon és sarkon

Ugrás, egyensúlyozás egy lábon

Átlépés egyik székről a másikra

B.) Dinamikus egyensúly , mint az 1. évfolyamban, valamint:

Gurulások lejtős felületen lendületből

Gurulások lejtős felületen közbeiktatott megállásokkal

Feltételek babzsák, ugrókötél, tornaszőnyeg, lejtő (mesterséges vagy természetes)

2.2.8. RITMUS

Cél

231


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY A mozgás és az idő összekapcsolása

A ritmusérzék fejlesztése és az énekkel kísért mozgások elsajátítása

Dallam és mozgásritmus összekapcsolása

Követelmény

Törekedjen az ének, a zene és a mozgás ritmusának az összehangolására

Tartalom

Mozgáskísérettel játszható körjátékok, mondókák

Járások ütemtartással ritmushangszerek használatával

Tempó és iramváltás járásban, futásban

Ütemváltások pl. gimnasztikai gyakorlatokban

A társas együttmozgás elemei (mozgások, járások kézfogással, vállfogással, karkeresztezéssel stb.)

Mozgásimprovizáció, mozgás-imitálások (szabad mozgás énekre, zenére)

Feltételek ritmushangszerek: dobok, csörgők, botok; síp, furulya

2.2.9. LÉGZŐGYAKORLATOK

Jellemzők Ez a feladatcsoport szoros kapcsolatban áll az előzővel, de az óra menetében nem külön csoportként jelenik meg, hanem a különböző gyakorlatok közé beiktatva ún. részfeladatként. A légzés az ember egyik elsődleges - meg nem szűnő - mozgásformája, amely egyben az első mérhető kommunikációs forma is. A légzés képezi többek között a beszéd fiziológiai alapját. A beszédhibás gyerekek sok esetben helytelenül lélegeznek, s ez az egyik hátráltató tényező a beszédjavulásában.

Cél

A megfelelő élettani légzés kialakítása ill. korrigálása, a beszédlégzés alapjainak a megteremtése

A mozgásokhoz és a terheléshez igazodó légzés intenzitás kialakítása

Követelmény

Tanulja meg, hogy a légzés minőségét és a légzés mennyiségét (intenzitását) lehet akaratlagosan befolyásolni és szabályozni

Legyen képes a szapora légzés megszüntetésére, a lassú koncentrált légzés visszaállítására

Sajátítsa el a beszédhez kapcsolódó légzőtechnikákat

Tartalom

A helyes légzéstechnika elsajátítása járás és futás közben

A légzés és a különböző mozdulatok végrehajtásának a ritmusa közötti kapcsolat kialakítása (lassú és gyors váltakozása)

232


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY Légzőgyakorlatok a légzés gyorsítására és lassítására (mennyiségi oldal) pl.

futások után

Gyakorlatok a légzés “mélységének” a kialakítására (minőségi oldal): az ún. hasi- és mellkasi légzés gyakorlatai

2.2.10. MOZGÁSSZERIALITÁS, MOZGÁSEMLÉKEZET ÉS MOZGÁSUTÁNZÁS

Jellemzők A téri elképzelés és a tér strukturálásának a nehézségei az elégtelen szeriális képességgel (sorozat emlékezet) is összefüggésbe hozhatók. A beszédhibás gyerekeknél sokszor pontatlan a mozgásemlékezet, miután a mozgás és a beszéd egy funkcionális rendszernek a részei.

Cél

A szerialitás ill. a mozgásemlékezet fejlesztése

A minél pontosabb mozgásutánzás elsajátítása, begyakorlása

Követelmény

Tudja utánozni és pontosan követni az egyszerűbb mozgásokat, mozgásfolyamatot

Alkosson önálló mozgássorozatokat és legyen képes azokat többszöri egymásutánban is végrehajtani

Legyen képes egy adott mozgássort késleltetve is visszaadni, mind mozgás-kivitelezésben, mind pedig aktív verbalizációval

Tartalom

Egyszerű mozgássorok utánzása, majd egyre nehezebb; nehezítések: a.) bonyolultabb, összetettebb mozgások, b.) több feladat ill. mozgás

Utasításra adott útvonal lejárása

Utasításra adott útvonal lejárása (késleltetett mozgás bevéséssel)

Utasítással adott útvonal lejárása bekötött szemmel, majd nyitott szemmel, de akkor már nekik kell mondani, hogy mit is csinálnak

Feltételek papír, ceruza, kendő

2.2.11. KERESZT- ILL. KERESZTEZŐMOZGÁSOK

Jellemzők A keresztmozgások területe egyre közelebb viszi a tanulókat a pontosabb mozgáskoordináció végrehajtásához. Az ide tartozó mozgások zavarait elsősorban a testséma, a tér- és irányérzékelés zavarai okozzák, azokkal van összefüggésben.

Cél

Az azonos és az ellenoldali testrészek pontos érzékelése, a végtagok mozgásának az összehangolása, és a problémamentes testközépvonal átlépés a mozgásos feladatokban

Követelmény

233


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY Tudja azonos időben és mozgássorozatokban is koordináltan mozgatni az

azonos és az ellentétes oldali végtagjait

Tanulja meg külön is és együtt is mozgatni az ellentétes végtagokat

Tartalom

Azonos oldali végtagmozgások azonos irányba és irányból

Azonos oldali végtagmozgások ellentétes irányú mozgatása

Azonos oldali végtagokkal ellentétes mozgás végzése

Ellentétes oldali végtagok egyidejű mozgatása azonos, majd ellentétes irányba

Ellentétes mozgások végeztetése kézzel, lábbal, és kézzel-lábbal

Utasításra azonos és/vagy ellenoldali testrészek megérintése ill. fogása

Jobb kéz nyitva, bal ökölbe szorítva, azonos időben történő tartáscsere nagymozgások közben

Oppozíciós ujjak nyitása, zárása nagymozgások közben

Dobolás az egyik kézzel, míg a másik rajzol, köröz vagy simogat

Feltételek papír, ceruza, dob, asztal

2.2.12. FINOMMOTORIKA, GRAFOMOTORIKA

Jellemzők A nagymozgások elégtelen szerveződése magával hozza a finommozgások zavarát is.

A bizonytalan testséma, az irányok és a térbeli összefüggések zavara áll a hátterében a grafomotoros problémáknak.

Cél

Az ügyetlen, pontatlan kézhasználat javítása, a finommozgások tökéletesítése

Követelmény

Legyen képes egyre koordináltabban használni az ujjait, javuljon a szem-kéz koordinációja

Tartalom

Fóka járás

Talicskázás

Vállfelhúzás párosan, majd külön-külön (J-B)

Vállkörzések előre, hátra, párosan, majd felváltva

Spirálkörzések váll, könyök, csukló, ujjak

Kéziszer gyakorlatok babzsákkal, karikával, szalaggal, kötéllel, buzogánnyal stb.

Feltételek kéziszerek

234




Cél

A labdaérzék fejlesztése, a dobások erejének és ívének a változtatása

A sokirányú labdaismeret megszerzésével

Követelmény

Ismerje a labda tulajdonságait, értse és használja a szakkifejezéseket

Szerezzen alapkészségeket a labda elkapásához és eldobásához

Tartalom

Labda fogása, gurítása, terelgetése kézzel és lábbal

Labdaadogatások kétkezes alsó és felső átadással

Labdapattintás talajra vagy falra

Labdadobás távolba és célba kétkezes alsó és felső átadással

Egyszerű labdajátékok

Feltételek labdák, zsámolyok, tornapad, kötél.

2.4. JÁTÉKOK,VERSENYEK

Cél

Szabályok tanulása és alkalmazása, a szabályok megtartására nevelés

A játékkal fejlődjön a tanulók érzelem- világa és szellemi-, fizikai kitartásuk (akarati tulajdonságok fejlesztése)

Az együttműködési készség kialakítása

Követelmény

Tartsa be a játékok szabályait, amelyekhez minden résztvevőnek tartania kell magát

Ismerje a sportszerűség fogalmát

Tartalom

Futójátékok

Fogójátékok

Egyéni versengések

Sorversenyek

Váltóversenyek

Feltételek gumilabda, tömöttlabda, szalagok

235




Jellemzők Kötetlen, játékos és versenyszerű foglalkozások a szabadban.

Cél

A szabadban eltöltött idő legyen az örömszerzés egyik forrása

A testi nevelés változatosabbá tétele és a tanulók mozgásigényének kielégítése

Követelmény A tanuló végezzen rendszeres mozgásos tevékenységeket a szabadban Tanulja meg az időjárási változásokkal járó körülményekhez való igazodás

képességét Váljon szokásává az évszaknak megfelelő mozgások, sportok végzése a

szabadban

Tartalom Görkorcsolya, gördeszka használata Fogójátékok Körjátékok Célba dobás hógolyóval Korcsolyázás (alapok) Szánkó húzása, tolása Lesiklás szánkóval Hóember építése

Feltételek udvar vagy más szabad terület, görkorcsolya, gördeszka, korcsolyaszánkó, lesiklásra alkalmas domb

236



TESTNEVELÉS 3. ÉVFOLYAMTípus Spirális 3. évfolyamÓraszám Heti 3. óra, évi 111 óra

Cél

Ebben az évfolyamban elsősorban a mozgásos játékokkal és versengésekkel foglalkozunk, s ezeken keresztül segítjük a tanulók mozgásvágyát a célzott mozgásfejlesztés felé

Követelmény

Legyen képes céltudatosan és aktívan részt venni az órán


Legyen képes futásgyakorlatokra 300-500m-es távon.


3.2. KÉPESSÉGFEJLESZTÉS

3.3. TORNA JELLEGŰ GYAKORLATOK



3.6. ÚSZÁS


Cél

A fegyelmezett és tudatos magatartás kialakítása, valamint a speciális szervezési formák egyre pontosabb végrehajtása

Követelmény

Legyen képes az eddig megtanult rendgyakorlatok fegyelmezett végrehajtására

Ismerje a szervezési szakkifejezéseket

Legyen képes a tanult feladatok és gyakorlatok alkalmazására és pontos végrehajtására

Tartalom Mint az előző évfolyamoknál, valamint:

A csoport vagy osztály egységének a megélése

Sorakozás formák

Igazodások és takarások

Testfordulatok

Elindulások és megállások

Járás lépéstartással (tapssal, énekkel, zenére)

Páros gyakorlatok


237




Jellemzők Az előző évfolyamok fejlesztésében a Képességfejlesztés fő csoportját a Pszichomotorika alkotta. Ez nem azt jelenti, hogy azok a területek kimaradnak az oktatásból, hanem azt, hogy közeledés történik a normál általános iskola “általános” testnevelési rendszere felé.

Cél

A fizikai képességek fejlesztése

A fellelhető fizikai elmaradások korrigálása

Követelmény

Érje el a tanév végére azt a fizikai állapotot, amely feltétlenül szükséges a mozgásanyag végrehajtásához

Tartalom 3.2.1. GIMNASZTIKA

3.2.2. JÁRÁSOK ÉS FUTÁSOK (ATLÉTIKA JELLEGŰ MOZGÁSOK I.)

3.2.3. UGRÁSOK ÉS SZÖKDELÉSEK (ATLÉTIKA JELLEGŰ MOZGÁSOK II.)

3.2.4. EGYENSÚLY

3.2.5. TÁMASZ ÉS FÜGGÉSGYAKORLATOK

3.2.6. JÁTÉKOK, VERSENYEK

3.2.1. GIMNASZTIKA

Cél

A szervezet általános előkészítése a tanórára

A gimnasztikai alapgyakorlatok pontos megtanulása, végrehajtása és összekapcsolása

Követelmény

Legyen képes a tanult gyakorlatok pontos alkalmazására és végrehajtására Tudja a gimnasztikai gyakorlatokat legalább folyamatos utánzás, az év

végére pedig a késleltetett “reprodukálás” szintjén Tudjon 4-5 gimnasztikai elemből álló szabadgyakorlatot önállóan

összeállítani és bemutatni

Tartalom

Statikus alapformájú és dinamikus feladatok

Tartásjavító gyakorlatok (lehet zenére is)

Gimnasztikai gyakorlatok folyamatos és aktív verbalizációval (kar-, láb- és

törzsgyakorlatok)

Kétütemű - szabad, pad, bordásfal és labdagyakorlatok különös tekintettel a testtartást javító gyakorlatokra

Kar- és láblendítések és emelések, karkeresztezések, törzsemelések stb.

238


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY Ugrókötél gyakorlatok

3.2.2. JÁRÁSOK ÉS FUTÁSOK (atlétika jellegű mozgások I.)

Cél

A járás közbeni helyes testtartás kialakítása és tudatosítása, valamint a futómozgás technikájának a javítása

Az ellenálló képesség növelése

A koordinációs képesség fejlesztése egyre összetettebb feladatokkal és a reakcióképesség fejlesztése

Követelmény

Tudjon figyelni a helyes testtartásra járás közben, fejlődjön az állóképessége

Legyen képes kitartó futásra kb. 3-5 percen keresztül

Alakuljon ki a futás ritmusának az egyéni változata

Törekedjen a folyamatos feladat-végrehajtásra

Tartalom Mint az előző évfolyamokban, valamint:

Gyors-indulások és futások

Akadályfutások

Kötetlen tartós futás (1.)

Időhöz kötött tartós futás (2.), 3-5 perc

Állórajt

Fogójátékok (érintő, sapkás, fészekfogó vagy székfoglaló)

3.2.3. UGRÁSOK ÉS SZÖKDELÉSEK (atlétika jellegű mozgások II.)

Cél

A rugalmasság és az ugróerő fejlesztése

Az ugrás magasságának a növelése

Követelmény

Tudja a különböző ugrásokat és szökdeléseket a lehető legpontosabb koordinációval végrehajtani, valamint tudatosan szabályozni azok erejét és irányát

Tartalom Mint az 1-2. évfolyamban, valamint:

Tárgyátugrások (egyre magasabbak)

Felugrások szerekre

Felfüggesztett tárgy megérintése elrugaszkodással

Leugrások szerekről

Szökdelések a taps ritmusát követve

239


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY Szökdelés helyben variációkkal (terpesz-zár, haránt stb.)

Szökdelések páros, váltott és egy lábon előre, hátra és oldalra

Ugrókötélhajtás páros, váltott és egy lábon, lehetőség szerint meghatározott időn át

Feltételek tornaszerek, bordásfal, ugrókötél;

3.2.4. EGYENSÚLY

Cél


Az egyensúlyozó képesség fejlesztése, az egyensúlyvesztés minimalizálása a bizonytalan helyzetekben

A koordinált, bátor és magabiztos mozgás kialakítása

Követelmény


Legyen képes tartósan haladni egyensúlyi helyzetekben

Korrigálja az egyensúlyvesztést

Alakuljon ki a statikus és a dinamikus egyensúlyozó képesség

Tartalom A.) Statikus egyensúly, mint az 1-2. évfolyamban, valamint:

Egyensúlyozó járás kötélen, vonalon és felfordított tornapadon

Egyensúlyozó járás kötélen, vonalon és felfordított tornapadon különböző kargyakorlatokkal

Vonalon járás babzsákkal, könyvvel a fejen vagy “pincértálcával” a kézben

Járás csukott szemmel, mezítláb, talajra fektetett kötélen (egyenes, majd kígyó vonalban)

Mocsárjárás

B.) Dinamikus egyensúly, mint az előző évfolyamokon.

Feltételek tornapad, ugrókötelek, babzsák, könyv, műanyag tálca, papír lapok


Cél

A törzs izomzatának fejlesztése.

Követelmény

Legyen képes a változó alátámasztási és függéshelyzetekben a mozgásai szabályozására

240


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYTartalom

Az eddig tanult utánozó helyváltoztató mozgások, támasz ugrások folyamatos kivitelezése (nyuszi, béka, sánta róka, pók, rák, fóka stb.)

Fekvőtámasz tartások (mellső és hátsó, szűk és széles)

Mászókulcsolás ülésben, állásban és mászási kísérletek kötélen

Lajhármászás és vándormászás kötélen

Bordásfalgyakorlatok és függések

Átmászások, átbújások és utánozó járások összeállított akadályokon

Lefüggés gyűrűn

Feltételek tornapad, mászókötél, ugrózsámoly és -szekrény, bordásfal, gyűrű


Cél

Az akarati tulajdonságok fejlesztése

A sportszerűség megtanulása és az ellenfél tisztelete

A társ elleni küzdelem és a küzdés szabályainak a betartása

A mozdulatok és a reakcióidő gyorsaságának a fejlesztése

Az előforduló esések, elcsúszások és ütközések kivédésének megtanulása

Egymás testi épségének a védelme

Követelmény

Kerülje a szándékos durvaságot

Javuljon a helyzetfelismerő képessége mind a védekező, mind pedig a támadó helyzetekben

Sajátítsa el a sérülésveszély elhárításához szükséges alapvető ismereteket

Tartalom

Grundbirkózás

Mögékerülés és kiemelés

Küzdelem ülésben és térdelésben (pl. egy tárgy megszerzéséért)

Kidobó játékok labdával

Fogójátékok

Sorversenyek

Feltételek szalagok, gumilabda

3.3. TORNA JELLEGŰ GYAKORLATOK

241


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYJellemzők Sok rokonmozgás található ebben a mozgásanyagban, amit nem szabad

figyelmen kívül hagyni a mozgás-oktatás folyamatában. A feladatok végrehajtásához már bizonyos fokú ügyességre, edzettségre, hajlékonyságra, ruganyosságra, valamint egyensúly-, helyzet- és mozgásérzékelésre van szükség, amely az eddig eltelt időben kellett, hogy kialakuljon.

Cél

A koordinációs képességek tökéletesítése és új mozgásos ismeretelemek elsajátítása

A szó és a mozgás egységének a felismerése, a mozgások esztétikus végrehajtása

Követelmény

Legyen képes koordináltan érzékelni és használni a saját testüket

Legyen képes a tanult mozgásformák hibáinak az önálló korrekciójára

Tartalom

Az eddig a nagymozgások területén tanult elemek összekapcsolása, s közben

Aktív verbalizáció

Társas-, szer- és kéziszer gyakorlatok

Gurulóátfordulások különböző kiindulóhelyzetekből

Fejállás előkészítése, majd segítséggel történő elvégzése

Kézállás segítséggel

Gyűrű és kötél használata játékos függési formákban

Feltételek tornaterem, tornaszőnyeg, mászókötél, gyűrű;


Cél

A labdaügyesség megalapozása

A labdagyakorlatokban és játékokban a többféle megoldási lehetőség észrevétele

A dobás- és fogásbiztonság fejlesztése

Követelmény

Ismerje a labda birtokbavételének, továbbításának a módjait, vezetését kézzel, lábbal és mozgás közben is

Legyen összhangban a labdával együtt mozgó társukkal

Alkalmazza a már megszerzett labdakészséget az ismert szabályok szerint

Tartalom

A labda egyéni elképzelés szerinti mozgatása

242


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY Az elsajátított dobásformák játékban való alkalmazása

Labdavezetések

Labdázás párokban kétkezes alsó és felső átadással

Egykezes felső átadás

Feltételek gumilabdák, tornapad


Jellemzők Játékos, kötetlen és versenyszerű foglalkozások.

Cél

A szabadban végezhető mozgásformák és sportok megismerése és gyakorlása

A tanulók mozgásigényének a kielégítése

Követelmény

Legyen képes folyamatosan alkalmazkodni az időjáráshoz és a terephez, mind az öltözködés, mind pedig az évszaknak megfelelő szabadban végezhető mozgások területén

Tartalom

Tájékozódó jellegű versenyek Fogójátékok Körjátékok Célba dobás hógolyóval Hóember építése

Feltételek udvar vagy más szabad terület,

3.6. ÚSZÁS

Jellemzők A víz kiváló természetes környezet a mozgások tanulására és fejlesztésére, mert fizikai tulajdonságainál fogva segíti a testi érzések tudatosulását. Az úszás az egyetlen, olyan mozgásforma, ahol nem a gerincre nehezedik a testtartás feladata. Jó hatással van a testtartásra, s így prevenciós ill. korrekciós munkát is végez.

Cél

A víznek, mint “barátságos” természeti tényezőnek a megismerése

A tanulók képesek legyenek fennmaradni a vízen és alkalmazzák az úszás alapmozdulatait

A kar és a lábmozgás összehangolása, haladás a vízben

Az úszás mozgásformáinak a megtanítása

Követelmény

Kössön barátságot a vízzel, mint mindennapi környezeti elemmel

243


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY Ismerje a víz veszélyeit és ennek megfelelően viselkedjen

Tudjon víz alá bukni, levegőt a víz alatt kifújni, hason, háton lebegést, siklást, majd kéz- és lábtempót végezni

Tartsa be az uszodai szabályokat

Tartalom

játék a vízzel és a vízben

vízbiztonság megerősítése - a siklás alapelemei (a vízfekvés kialakítása)

az úszómozgások alapjai

A konkrét úszás oktatást és annak a felépítése az úszást oktató szakember munkája

Feltételek tanuszoda, oktató

TESTNEVELÉS 4. ÉVFOLYAMTípus Spirális 4. évfolyamÓraszám Heti 3. óra, évi 111 óra

Cél

A különböző típusú sportok elsajátításának az előkészítése.

Követelmény

Törekedjen a lehetőségek szerinti harmonikus mozgáskoordináció kialakítására


Tudjon egyéni iramban kitartó futással 600-800m-t futni



4.3. TORNA



4.6. ÚSZÁS


Cél

A rendszeresség, az önállóság, az óra előtti és utáni teendők elvégzésének tudatosítása

Az eddig tanult gyakorlatok együttes, pontos és célszerű végrehajtása

Követelmény

Legyen képes az eddig elsajátított rendgyakorlatokat fegyelmezetten végrehajtani

244


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY Igényelje a rendet

Tudja a legalapvetőbb mozgásformákból összeállított szabadgyakorlatokat folyamatosan és pontosan végrehajtani

Ismerje a pontos szakkifejezéseket

Tartalom Mint az előző évfolyamoknál, valamint:

A feladat-végrehajtás csoportos megélése (csoporttudat megszilárdulása)

Elindulás és megállás két ütemben

Testfordulatok sarkon-talpon

Vonulás lépéstartással (tapssal, énekelve, zenére)



Cél

A fizikai képességek területén fellelhető elmaradások korrigálása

Követelmény

Legyen képes a mozgásanyag végrehajtására, fizikai erőkifejtésre, amely feltétlenül szükséges a mozgásanyag végrehajtásához

Tartalom 4.2.1. GIMNASZTIKA

4.2.2. JÁRÁSOK ÉS FUTÁSOK (ATLÉTIKA JELLEGŰ MOZGÁSOK I.)

4.2.3. UGRÁSOK ÉS SZÖKDELÉSEK (ATLÉTIKA JELLEGŰ MOZGÁSOK II.)

4.2.4. EGYENSÚLY



4.2.1. GIMNASZTIKA

Cél

A szervezet általános előkészítése a tanórára

A gimnasztikai alapgyakorlatok pontos megtanulása, végrehajtása és összekapcsolása

A különböző izomcsoportokra ható gimnasztikai gyakorlatok tudatos végzése

A testhelyzet változásokhoz szükséges izomerő és mozgáskoordináció fejlesztése

Követelmény

Legyen képes a tanult gyakorlatok pontos alkalmazására és végrehajtására Tudjon 6-8 gimnasztikai elemből álló szabadgyakorlatot önállóan

összeállítani és bemutatni

245


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYTartalom mint a 3. évfolyamnál, valamint:

Páros gyakorlatok (helyben, emelések, hordások)

Általános (törzs, láb, kar stb.) erősítő, nyújtó és izületeket lazító szabadgyakorlatok zenére

Összetett törzsgyakorlatok

Gimnasztikai alapformájú bordásfalgyakorlatok (kar-, has-, hát-, oldal-, lábgyakorlatok)

Feltételek bordásfal, medicinlabda, magnetofon, kazetta

4.2.2. JÁRÁSOK ÉS FUTÁSOK (atlétika jellegű mozgások I.)

Cél

A járások közbeni helyes testtartás kialakítása és tudatosítása, valamint a futómozgás korrekciója

Az ellenálló képesség és az állóképesség növelése, javítása

A koordinációs képesség fejlesztése egyre összetettebb feladatokkal és a reakcióképesség fejlesztése

A futógyorsaság fejlesztése és a futástechnika csiszolása

Követelmény

Tudjon figyelni a helyes testtartásra és alakuljon ki a tartós futás képessége (Kitartó futás kb. 6-8 percen keresztül.)

Tudjon minimális időveszteséggel feladatot végrehajtani

Törekedjen a maximális futósebesség elérésére

Igyekezzen a képességeihez mérten teljesíteni


Járás különböző alakzatokban a tanult kartartásokkal és kargyakorlatokkal, változó lépés hosszal és ritmusban

Járások mondókára, énekelve, zenére, tapsolva és/vagy dobbantással

Gyors futás rövidtávon (30-60m)

Kötetlen tartós futás (3-400m)

Időhöz kötött tartós futás (6-8 perc)

Futás iram- és irányváltoztatással

Futásból adott jelre megállás, majd gyors újraindulás

Álló és guggolórajt

Lejtőre fel- és lefutás

Nehezített fogójátékok (pl. szalaggal, kötéllel)

4.2.3. UGRÁSOK ÉS SZÖKDELÉSEK (atlétika jellegű mozgások II.)

246


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYCél

A rugalmasság és az ugróerő fejlesztése

A felugrás erejének és irányának a szabályozása

Az ugrás végrehajtásának a módosításai az akadály térbeli jellemzőihez viszonyítva

A súlypontemelkedés optimalizálása

Követelmény

Legyen képes a különböző ugrásokat és szökdeléseket a lehető legpontosabb koordinációval végrehajtani, valamint tudatosan szabályozni azok erejét és irányát

Tudatosan vegyen részt az általános erő- és állóképesség fejlesztésében

Tartalom Mint az 1-3. évfolyamban, valamint:

Felugrások és leugrások variációi szerekről és szerekre

Akadályokon átugrás sorozatokban is (zsámoly, pad, ugrószekrény)

Felfüggesztett tárgy megérintése elrugaszkodással (súlypontemelkedés mérése)

Szökdelések a folyamatosan változó taps ritmusát követve

Szökdelés helyben variációkkal (terpesz-zár, haránt stb.) kargyakorlatokkal kísérve

Trampolin gyakorlatok (szökdelés variációk)

Távolugrás előkészítése nekifutással és az egylábról történő elrugaszkodás kialakítása

Magasugrás előkészítése és az egylábról történő elrugaszkodás kialakítása

Feltételek tornaszerek, bordásfal, ugrókötél, trampolin

4.2.4. EGYENSÚLY

Cél


Az egyensúlyozó képesség fejlesztése, az egyensúlyvesztés minimalizálása

A koordinált, bátor és magabiztos mozgás kialakítása

Követelmény


Legyen képes tartósan haladni egyensúlyi helyzetekben

Legyen képes az egyensúlyvesztést korrigálására

Rendelkezzen a statikus, dinamikus és egyensúlyozó képességgel

Tartalom A.) Statikus egyensúly, mint az 3. évfolyamban, valamint:

247


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY Egy lábon állás nyitott és csukott szemmel

Leülés és felállás kézsegítség nélkül (babzsákkal és anélkül)

Vonalon járás babzsákkal, könyvvel a fejen vagy “pincértálcával” a kézben, amelyen egy műanyag pohár van

Tárgyak és kéziszerek egyensúlyozása fejen, kézen

B.) Dinamikus egyensúly , mint az 1-3.évfolyamban, valamint:

Szivacs- vagy gumihengerben való önálló forgás vízszintes terepen, majd enyhe lejtőn

Gumihengeren vagy nagylabdán való egyensúlyozás és haladás hajtással (hengeren, labdán járás)

Feltételek ugrókötelek, babzsák, műanyag tálca és pohár, kéziszerek és egyéb tárgyak


Cél

A kar- és a vállöv támasztóerejének az erősítése.

Követelmény

Legyen képes a változó alátámasztási és függéshelyzetekben a mozgásait szabályozására

Alakuljon ki a kar- és a vállöv támasztóereje, érzékeljék a saját testük tömegét és súlyát

Tartalom Mint az 3. évfolyamban, valamint.

Mellső fekvőtámasz térdelésből, guggolásból, állásból lépegetéssel, majd dőléssel

Kézállás előkészítése guggolótámaszból járással a bordásfalra, annak háttal

Húzódzkodás bordásfalon

Támasz és függésgyakorlatok kombinációi (talajon, bordásfalon, lengőgyűrűn)

Feltételek tornapad, bordásfal, lengőgyűrű


Cél

Az akarati tulajdonságok fejlesztése

A rendszeres testgyakorlási igény megszilárdítása és megszerettetése

A sportszerűség megtanulása és az ellenfél tisztelete

A társ elleni küzdelem és a küzdés szabályainak a betartása

248


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY A mozdulatok és a reakcióidő gyorsaságának a fejlesztése

Az előforduló esések, elcsúszások és ütközések kivédésének megtanulása

Egymás testi épségének a védelme

A helyzet-felismerési és döntési képesség fejlesztése

Követelmény

Kerüljék a szándékos durvaságot

Javuljon a helyzetfelismerő képessége mind a védekező, mind pedig a támadó helyzetekben

Legyen képes elviselni a vesztést és a kudarcot

Sajátítsa el a sérülésveszély elhárításához szükséges alapvető ismereteket


Kidobó játék egyszerre több labdával

Nehezített sorversenyek (sok akadály)

Önvédelmi ismeretek

Feltételek gumilabdák, tornapad, tornaszőnyeg, tornaszerek

4.3. TORNA

Jellemzők A feladatok végrehajtásához már bizonyos fokú ügyességre, edzettségre, hajlékonyságra, ruganyosságra, valamint egyensúly-, helyzet- és mozgásérzékelésre van szükség, amely az eddig eltelt időben kellett, hogy kialakuljon.

Cél

A koordinációs képességek tökéletesítése és új mozgásos ismeretelemek elsajátítása

A szó és a mozgás egységének a felismerése, a mozgások esztétikus végrehajtása

A szekrény ugrásnak, mint új mozgáselemnek a végrehajtása

Követelmény

Legyen képes érzékelni és koordináltan használni a saját testüket

Legyen képes a tanult mozgásformák hibáinak az önálló korrekciójára

Tudjon bemutatni egy 3-4 gyakorlatelemből álló összetett talajgyakorlatot

Legyen képes biztos kéztámasszal és elrugaszkodással végrehajtani a támaszugrást a szekrényen

Tartalom

Guruló átfordulások (előre, hátra) terpeszállásból terpeszállásba érkezéssel

Sorozatgurulások előre és hátra

Tigrisbukfenc

249


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY Fejállás

Elemből álló talajgyakorlatok az eddig tanult elemekből

Kézállás bordásfalnál

Szekrényugrások: átugrás zsugorkanyarral (széltében elhelyezett 2-3 részes ugrószekrényen)

Feltételek tornaterem, tornaszőnyeg, ugrószekrény, ugródeszka

4.4. LABDAGYAKORLATOK

Cél

A labdaügyesség fejlesztése

A labdagyakorlatokban és játékokban a többféle megoldási lehetőség észrevétele

Sportjátékok alap-technikai elemeinek a megismerése

Követelmény

Ismerje a labda birtokbavételének, továbbításának a módjait, vezetését kézzel, lábbal és mozgás közben is

Legyen összhangban a labdával együtt mozgó társával

Alkalmazzák a már megszerzett labdakészséget az ismert szabályok szerint

Tartalom Mint a 3. évfolyamban, valamint:

Kézzel ill. lábbal labdavezetés hullámvonalban

Pattintott átadás a társnak

Labdavezetés kézzel, lábbal egy “védekező” társsal szemben

Egykezes felsődobás a kb. 4m-re lévő zsámolyra kilépéssel

Labdavezetés lábbal a kb. 4m-re lévő vonalig, majd a guruló labdát a falhoz rúgja

Egykezes felső átadás futás közben

Pattintott labdaátadás a társnak futás közben

Fejelő gyakorlatok

Feltételek gumilabdák, zsámoly


Jellemzők Játékos, kötetlen és versenyszerű foglalkozások.

Cél

A szabadban végezhető mozgásformák és sportok megismerése és gyakorlása.

250


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY A tanulók mozgásigényének a kielégítése

Az időjárásnak megfelelő ruha, cipő, felszerelés és tevékenység kiválasztása

Követelmény

Alakuljon ki az időjáráshoz és a terephez való folyamatos alkalmazkodás képessége, mind az öltözködés, mind pedig az évszaknak megfelelő szabadban végezhető mozgások területén

Váljon szokásává az évszaknak megfelelő mozgás

Ismerje a választott játékok alapvető szabályait

Tartalom Fogójátékok Körjátékok Tollaslabda Asztali tenisz Célba dobás hógolyóval Hóember építése

Feltételek udvar vagy más szabad terület, tollas és asztalitenisz felszerelés,

4.6. ÚSZÁS

Jellemzők A víz kiváló természetes környezet a mozgások tanulására és fejlesztésére, mivel fizikai tulajdonságainál fogva segíti a testi érzések tudatosulását. Az úszás az egyetlen, olyan mozgásforma, ahol nem a gerincre nehezedik a testtartás feladata. Jó hatással van a testtartásra, s így prevenciós ill. korrekciós munkát is végez.

Cél

A víznek, mint “barátságos” természeti tényezőnek a megismerése

A gyerekek úszástudásának a továbbfejlesztése

Két úszásnem alaptechnikáinak a megtanítása

Követelmény

Ismerje a víz veszélyeit és ennek megfelelően viselkedjen

A tanuló legyen képes fennmaradni a vízen és alkalmazza az úszás alapmozdulatait

Tudjon víz alá bukni, levegőt a víz alatt kifújni, hason, háton lebegést, siklást, majd kéz- és lábtempót végezni

Tudjon egy adott távolságot önállóan leúszni (tetszőleges úszásnemben)

Tartsa be az uszodai szabályokat

Tartalom

251


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY A konkrét úszás oktatást és annak a felépítését nem írjuk le, mivel az-az

úszást oktató szakember kompetenciája

Feltételek tanuszoda, oktató

252



Szöveges értékelés

Az ötfokozatú aláhúzásos szöveges értékelés alapján egyértelműen elvégezhető az ötfokozatú osztályzatra számítás. A tanulói eligazodást színekkel kísért értékeléssel biztosított. Az alább bemutatott rendszert a tapasztalatok alapján folyamatosan tökéletesítjük.

Szöveges értékelés évfolyamonként, tantárgyanként, területenként:

Magyar nyelv és irodalom1. osztály

Beszéd- Szókincse gazdag, szívesen beszél, gondolatait mondatokban fejezi ki, érti a kéréseket.- Szókincse jó, rövid mondatokban fejezi ki magát, kéréseket megért.- Szókincse megfelelő, tőmondatokban, ill. szavakban fejezi ki gondolatait, kéréseket segítséggel értelmez.- Szókincse szűk, kérések értelmezéséhez sok segítséget igényel, gondolatait nehezen fejezi ki- Ritkán beszél, kéréseket segítséggel sem tud értelmezni, gondolatait 1-2 szóval fejezi ki.

OlvasásBetűfelismerése:pontosáltalában jóbizonytalansok hibával ismeri felnem ismeri fel a betűket

Összeolvasás- Rövid, ismert tőmondatokat, szavakat folyamatosan, hibátlanul olvas- Rövid, ismert tőmondatokat, szavakat szótagolva, kevés hibával olvas- Rövid, ismert tőmondatokat, szavakat szótagolva, lassan, pontatlanul olvas- Rövid, ismert tőmondatokat, szavakat betűzve, akadozva, sok hibával olvas- Nem tudja a betűket összeolvasni

Szövegértés- Összetett mondatokat, egyszerű tőmondatokat önállóan megért.- Szavakat önállóan megért.- Szavakat kevés segítséggel megért.- Szavakat sok segítséggel megért.- A legtöbb szó jelentését nem érti.

Írás- A betűket pontosan le tudja írni, hibátlanul ír másolás alapján szavakat, rövid mondatokat és tollbamondás alapján rövid szavakat- A betűket le tudja írni, rövid szavakat, mondatokat kevés hibával másol, kevés hibával ír szavakat tollbamondás alapján

253


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY- A betűket néha téveszti, keveri, pontatlanul másol, sok hibával ír tollbamondás alapján szavakat.- A betűket gyakran téveszti, keveri, sok hibával másol.- Csak betűelemeket ír.

Külalak:szép, rendezettolvashatónehezen olvashatókusza, rendezetlenolvashatatlan Versmondástanult verseket ismeri, egyedül elmondja, törekszik a helyes hangsúlyozásratanult verseket ismeri, egyedül kevés segítséggel elmondjaverset nehezen tanul, segítséggel verset elmondjaverseknek csak bizonyos részeit ismeri, közös versmondásban részt veszverseket nem tudja megtanulni, vagy nagyon hamar elfelejti

2. osztály

Beszéd- Szókincse gazdag, szívesen beszél, gondolatait mondatokban fejezi ki, érti a kéréseket.- Szókincse jó, rövid mondatokban fejezi ki magát, kéréseket megért.- Szókincse megfelelő, tőmondatokban, ill. szavakban fejezi ki gondolatait, kéréseket segítséggel értelmez.- Szókincse szűk, kérések értelmezéséhez sok segítséget igényel, gondolatait nehezen fejezi ki.- Ritkán beszél, kéréseket segítséggel sem tud értelmezni, gondolatait néhány szóval fejezi ki.

OlvasásBetűfelismerése:pontosáltalában jóbizonytalansok hibával, lassana betűket keveri, csak néhányat ismer fel, lassan

Összeolvasás- Ismer szöveget folyamatosan, hibátlanul olvas.- Ismer szöveget kevés hibával olvas.- Ismer szöveget szótagolva, pontatlanul olvas.- Ismer szöveget akadozva, sok hibával olvas.- Ismer szöveget betűzve, nagyon sok hibával olvas.

Szövegértés- Rövid szöveget önállóan megért, tartalmát elmondja.- Rövid szöveget kérdések segítségével megért, tartalmát elmondja.

254


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY- Rövid szöveget kérdések segítségével megért, de tartalmát nem tudja lemondani.- Rövid szöveget kérdések segítségével is csak hiányosan értelmez.- A szöveget még segítő kérdések alapján sem tudja értelmezni.

Írás- Betűismerete pontos, hibátlanul ír másolás és tollbamondás alapján rövid szavakat, mondatokat.- Betűismerete jó, rövid szavakat, mondatokat kevés hibával másol; kevés hibával ír szavakat, rövid mondatokat tollbamondás alapján.- Betűismerete bizonytalan, kevés hibával másol, tollbamondás alapján csak szavakat ír. - Betűismerete gyenge, tollbamondás alapján szavakat sok írni, másolásnál többször téveszt.- Betűismerete esetleges, tollbamondás alapján nem tud írni, másolásnál sokat téveszt.

Külalak:szép, rendezettolvashatónehezen olvashatókusza, rendezetlenolvashatatlan

Nyelvtantanult nyelvtani szabályokat ismeri, az írásban alkalmazza, mondatfajtákat felismeri; nyelvtani és helyesírási ismeretei pontosakTanult nyelvtani szabályokat kis segítséggel ismeri és alkalmazza, mondatfajtákat legtöbbször felismeri, nyelvtani és helyesírási ismeretei általában jókTanult nyelvtani szabályokat részlegesen ismeri, alkalmazásuk bizonytalan, mondatfajtákat néha felismeri, nyelvtani és helyesírási ismeretei változókTanult nyelvtani szabályokat részlegesen ismeri, ritkán alkalmazza, mondatfajtákat bizonytalanul ismeri fel, nyelvtani és helyesírási ismeretei bizonytalanokA tanult nyelvtani szabályokat nem ismeri, és nem alkalmazza; nyelvtani és helyesírási ismeretei nagyon hiányosak

Versmondástanult verseket ismeri, egyedül elmondja, törekszik a helyes hangsúlyozásratanult verseket ismeri, egyedül kevés segítséggel elmondjaverset nehezen tanul, segítséggel verset elmondjaverseknek csak bizonyos részeit ismeri, közös versmondásban részt veszverseket nem tudja megtanulni, vagy nagyon hamar elfelejti

3. osztályBeszéd- Szókincse választékos, gondolatait mondatokban fejezi ki.- Szókincse jó, rövid mondatokban fejezi ki gondolatait.- Szókincse megfelelő, tőmondatokban fejezi ki gondolatait.- Szókincse szűk, gondolatait mondatokban nehezen fejezi ki.- Szókincse szegényes, gondolatait csak segítséggel tudja kifejezni.

Olvasás

255


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYHangos olvasás- Szöveget folyamatosan, hibátlanul olvas. Megfelelően hangsúlyoz.- Szöveget kevés hibával szóképekben olvas.- Szöveget általában hibátlanul szótagolva olvas.- Szöveget akadozva, sok hibával olvas.- Szöveget betűzve, pontatlanul olvas.

Szövegértés- Az olvasott szöveget önállóan tudja értelmezni, tartalmát elmondja.- Az olvasott szöveget kevés segítő kérdéssel el tudja mondani.- Az olvasott szöveget sok rávezető kérdéssel el tudja mondani.- Az olvasott rávezető kérdések alapján csak hiányosan tudja értelmezni.- Az olvasott szöveget nem tudja értelmezni.

Írás- Mondatokat tollbamondás alapján hibátlanul ír, másolása pontos, írástempója jó.- Mondatokat tollbamondás alapján kevés hibával ír, másolása pontos, írástempója megfelelő.- Mondatokat tollbamondás alapján sok hibával ír, másolásban is követ el hibákat, írástempója lassú.- Mondatokat tollbamondás alapján nagyon sok hibával ír, másolása pontatlan.- Mondatokat tollbamondás alapján nem ír, másolásnál sokat téveszt.


Írásbeli szövegalkotásPár mondatos szöveget alkot megadott témáról.Pár mondatos szöveget alkot megadott témáról kis segítséggel.Pár mondatos szöveget alkot megadott témáról sok segítséggel.Alkotott mondatok nem kapcsolódnak szervesen egymáshoz.Írásbeli szövegalkotásra nem képes.NyelvtanTanult nyelvtani szabályokat ismeri, az írásban alkalmazza, tanult szófajokat, mondatfajtákat felismeri; nyelvtani és helyesírási ismeretei pontosakTanult nyelvtani szabályokat kis segítséggel ismeri és alkalmazza, tanult szófajokat és mondatfajtákat legtöbbször felismeri, nyelvtani és helyesírási ismeretei általában jókTanult nyelvtani szabályokat részlegesen ismeri, alkalmazásuk bizonytalan, tanult szófajokat és mondatfajtákat néha felismeri, nyelvtani és helyesírási ismeretei változókTanult nyelvtani szabályokat részlegesen ismeri, ritkán alkalmazza, tanult szófajokat és mondatfajtákat bizonytalanul ismeri fel, nyelvtani és helyesírási ismeretei bizonytalanokA tanult nyelvtani szabályokat nem ismeri, és nem alkalmazza; nyelvtani és helyesírási ismeretei nagyon hiányosak

256


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYVersmondástanult verseket ismeri, egyedül elmondja, törekszik a helyes hangsúlyozásratanult verseket ismeri, egyedül kevés segítséggel elmondja, megfelelően tagoljaverset nehezen tanul, segítséggel verset elmondjaverseknek csak bizonyos részeit ismeri, közös versmondásban részt veszverseket nem tudja megtanulni, vagy nagyon hamar elfelejti

4. osztályBeszéd- Szókincse választékos, gondolatait mondatokban fejezi ki.- Szókincse jó, rövid mondatokban fejezi ki gondolatait.- Szókincse megfelelő, tőmondatokban fejezi ki gondolatait.- Szókincse szűk, gondolatait mondatokban nehezen fejezi ki.- Szókincse szegényes, gondolatait csak segítséggel tudja kifejezni.

Olvasás

Hangos olvasás- Szöveget folyamatosan, jó tempóban, megfelelő hanglejtéssel, hibátlanul olvas. - Szöveget folyamatosan, de lassú tempóban olvas.- Szöveget szóképekben, lassú tempóban olvas.- Szöveget szótagolva, lassú tempóban olvas.- Szöveget akadozva, pontatlanul, lassan olvas.

Szövegértés- Az olvasott szöveget önállóan tudja értelmezni, tartalmát elmondja.- Az olvasott szöveget kevés segítő kérdéssel el tudja mondani.- Az olvasott szöveget sok rávezető kérdéssel el tudja mondani.- Az olvasott rávezető kérdések alapján csak hiányosan tudja értelmezni.- Az olvasott szöveget nem tudja értelmezni.

Írás- Mondatokat tollbamondás alapján hibátlanul ír, másolása pontos, írástempója jó.- Mondatokat tollbamondás alapján kevés hibával ír, másolása pontos, írástempója megfelelő.- Mondatokat tollbamondás alapján hibával ír, másolásban is követ el hibákat, írástempója lassú.- Mondatokat tollbamondás alapján sok hibával ír, másolása pontatlan.- Mondatokat tollbamondás alapján nem ír, másolásnál sokat téveszt.


Írásbeli szövegalkotásSzöveget alkot megadott témáról. Szövegtagolási szabályokat betartja.

257


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYPár mondatos szöveget alkot megadott témáról kis segítséggel.Pár mondatos szöveget alkot megadott témáról sok segítséggel.Alkotott mondatok nem kapcsolódnak szervesen egymáshoz.Írásbeli szövegalkotásra nem képes.

Nyelvtan- Tanult nyelvtani szabályokat ismeri, az írásban alkalmazza, tanult szófajokat felismeri; nyelvtani és helyesírási ismeretei pontosak- Tanult nyelvtani szabályokat kis segítséggel ismeri és alkalmazza, tanult szófajokat legtöbbször felismeri, nyelvtani és helyesírási ismeretei általában jók- Tanult nyelvtani szabályokat részlegesen ismeri, alkalmazásuk bizonytalan, tanult szófajokat néha felismeri, nyelvtani és helyesírási ismeretei változók- Tanult nyelvtani szabályokat részlegesen ismeri, ritkán alkalmazza, tanult szófajokat bizonytalanul ismeri fel, nyelvtani és helyesírási ismeretei bizonytalanok- A tanult nyelvtani szabályokat nem ismeri, és nem alkalmazza; nyelvtani és helyesírási ismeretei nagyon hiányosak

VersmondásTanult verseket ismeri, egyedül elmondja, törekszik a helyes hangsúlyozásraTanult verseket ismeri, egyedül kevés segítséggel elmondja, megfelelően tagoljaVerset nehezen tanul, segítséggel verset elmondjaVerseknek csak bizonyos részeit ismeri, közös versmondásban részt veszVerseket nem tudja megtanulni, vagy nagyon hamar elfelejti.

Matematika

1. osztály

Számfogalom- Számfogalma 5-ös/10-es/20-as körben biztos.- Számfogalma 5-ös/10-es/20-as körben kialakult.- Számfogalma 5-ös/10-es/20-as körben kialakulóban van.- Számfogalma 5-ös/10-es/20-as körben bizonytalan.- 5-ös/10-es/20-as körben nem tud tájékozódni.

Számjegyek írása- Számjegyek írása, olvasása pontos.- Számjegyek írásánál, olvasásánál néha téveszt.- Számjegyek írása, olvasása pontatlan.- Számjegyek írásánál, olvasásánál gyakran téveszt.- Számjegyeket nem ismeri fel.

Mennyiségismeret- Mennyiségek felismerése, összehasonlítása 5-ös/10-es/20-as körben biztos.

258


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY- Mennyiségek felismerésénél, összehasonlításánál 5-ös/10-es/20-as körben kevés hibát vét.- Mennyiségek felismerése, összehasonlítása 5-ös/10-es/20-as körben bizonytalan.- Mennyiségek felismerésénél, összehasonlításánál 5-ös/10-es/20-as körben sok segítséget igényel.- Mennyiségeket 5-ös/10-es/20-as körben nem képes meghatározni.

Műveletvégzés- Műveleteket önállóan old meg.- Műveleteket rávezetéssel önállóan elvégez.- Műveleteket eszköz segítségével végez el.- Műveleteket csak segítséggel végez el.- Műveleteket segítséggel sem tud megoldani.

Szöveges feladatok- Egyszerű szöveges feladatot önállóan értelmez és old meg.- Egyszerű szöveges feladatot kevés segítséggel, önállóan old meg.- Egyszerű szöveges feladatot csak segítséggel old meg.- Egyszerű szöveges feladatot segítséggel is csak nehezen old meg.- Szöveges feladatot nem tud megoldani.

2. osztálySzámfogalom- Számfogalma 100-as körben biztos.- Számfogalma 100-as körben kialakult.- Számfogalma 100-as körben kialakulóban van.- Számfogalma 100-as körben bizonytalan.- 100-as körben nem tud tájékozódni.


Mennyiségismeret- Mennyiségek felismerése, összehasonlítása 100-as körben biztos.- Mennyiségek felismerésénél, összehasonlításánál 100-as körben kevés hibát vét.- Mennyiségek felismerése, összehasonlítása 100-as körben bizonytalan.- Mennyiségek felismerésénél, összehasonlításánál 100-as körben sok segítséget igényel.- Mennyiségeket 100-as körben nem képes meghatározni.


259


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYSzöveges feladatok- Egyszerű szöveges feladatot önállóan értelmez és old meg.- Egyszerű szöveges feladatot kevés segítséggel, önállóan old meg.- Egyszerű szöveges feladatot csak segítséggel old meg.- Egyszerű szöveges feladatot segítséggel is csak nehezen old meg.- Szöveges feladatot nem tud megoldani.

Mértékegységek ismerete- Mértékegységekkel kapcsolatos tapasztalatait önállóan alkalmazza, mértékegységek jeleit, mértékváltást biztosan ismeri és alkalmazza.- Mértékegységekkel kapcsolatos tapasztalatait kevés segítséggel alkalmazza, mértékegységek jeleit, mértékváltást ismeri.- Mértékegységekkel kapcsolatos tapasztalatait bizonytalanul alkalmazza, mértékegységek jeleinek ismeretében, mértékváltásban bizonytalan.- Mértékegységekkel kapcsolatos tapasztalatait csak segítséggel alkalmazza.- Mértékegységekkel kapcsolatos tapasztalatait segítséggel sem tudja alkalmazni.

3. osztálySzámfogalom- Számfogalma 1000-es körben biztos.- Számfogalma 1000-es körben kialakult.- Számfogalma 1000-es körben kialakulóban van.- Számfogalma 1000-es körben bizonytalan.- 1000-es körben nem tud tájékozódni.


Mennyiségismeret- Mennyiségek felismerése, összehasonlítása 1000-es körben biztos.- Mennyiségek felismerésénél, összehasonlításánál 1000-es körben kevés hibát vét.- Mennyiségek felismerése, összehasonlítása 1000-es körben bizonytalan.- Mennyiségek felismerésénél, összehasonlításánál 1000-es körben sok segítséget igényel.- Mennyiségeket 1000-as körben nem képes meghatározni.


Szöveges feladatok- Szöveges feladatot önállóan értelmez és old meg.- Szöveges feladatot kevés segítséggel, önállóan old meg.- Szöveges feladatot sok segítséggel old meg.

260


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY- Szöveges feladatot segítséggel is csak nehezen old meg.- Szöveges feladatot nem tud megoldani.

Mértékegységek ismerete- Tanult mértékegységeket önállóan tudja alkalmazni.- Tanult mértékegységeket rávezetéssel tudja alkalmazni.- Tanult mértékegységek alkalmazásánál néha hibát vét.- Tanult mértékegységeket csak segítséggel képes alkalmazni.- Tanult mértékegységeket segítséggel sem képes alkalmazni.

Geometria, mérések- Tanult geometriai alakzatokat felismeri, megnevezi, reprodukálja.- Tanult geometriai alakzatokat kis segítséggel felismeri, megnevezi.- Tanult geometriai alakzatokat bizonytalanul ismeri fel. - Tanult geometriai alakzatokat csak segítséggel képes felismerni.- Tanult geometriai alakzatokat segítséggel sem képes felismerni.

4. osztály

Számfogalom- Számfogalma 10000-es körben biztos.- Számfogalma 10000-es körben kialakult.- Számfogalma 10000-es körben kialakulóban van.- Számfogalma 10000-es körben bizonytalan.- 10000-es körben nem tud tájékozódni.


Mennyiségismeret- Mennyiségek felismerése, összehasonlítása 10000-es körben biztos.- Mennyiségek felismerésénél, összehasonlításánál 10000-es körben kevés hibát vét.- Mennyiségek felismerése, összehasonlítása 10000-es körben bizonytalan.- Mennyiségek felismerésénél, összehasonlításánál 10000-es körben sok segítséget igényel.- Mennyiségeket 10000-as körben nem képes meghatározni.


Szöveges feladatok- Szöveges feladatot önállóan értelmez és old meg.

261


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY- Szöveges feladatot kevés segítséggel, önállóan old meg.- Szöveges feladatot sok segítséggel old meg.- Szöveges feladatot segítséggel is csak nehezen old meg.- Szöveges feladatot nem tud megoldani.

Mértékegységek ismerete- Tanult mértékegységeket önállóan tudja alkalmazni.- Tanult mértékegységeket rávezetéssel tudja alkalmazni.- Tanult mértékegységek alkalmazásánál néha hibát vét.- Tanult mértékegységeket csak segítséggel képes alkalmazni.- Tanult mértékegységeket segítséggel sem képes alkalmazni.

Geometria, mérések- Tanult geometriai alakzatok tulajdonságait önállóan felismeri, meghatározza.- Tanult geometriai alakzatok tulajdonságait felismeri, kevés segítséggel meghatározza.- Tanult geometriai alakzatok tulajdonságait segítséggel felismeri, meghatározza.- Tanult geometriai alakzatok tulajdonságait csak segítséggel ismeri fel.- Tanult geometriai alakzatok tulajdonságait segítséggel sem képes felismerni.

Környezetismeret

1. osztály

Fogalomhasználat- Helyesen használja a megismert fogalmakat.- A megismert fogalmakat segítséggel használja.- Fogalmakat nehezen ismeri fel.- Fogalmakat sok segítséggel ismer fel.- Fogalmakat segítséggel sem ismer fel.

Tájékozódás- Térben és időben jól tájékozódik.- Térben és időben segítséggel tájékozódik.- Térben és időben bizonytalanul tájékozódik- Térben és időben sok segítséggel tájékozódik- Térben és időben segítséggel sem tájékozódik

Ismeretek a közvetlen környezetről- Ismeretei a természeti környezetről, társadalmi környezetről, emberi testről és egészségről, közlekedési ismeretekről pontosak.- Ismeretei a természeti környezetről, társadalmi környezetről, emberi testről és egészségről, közlekedési ismeretekről megfelelőek.- Ismeretei a természeti környezetről, társadalmi környezetről, emberi testről és egészségről, közlekedési ismeretekről bizonytalanok.

262


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY- Ismeretei a természeti környezetről, társadalmi környezetről, emberi testről és egészségről, közlekedési ismeretekről hiányosak.- Ismeretei a természeti környezetről, társadalmi környezetről, emberi testről és egészségről, közlekedési ismeretekről nagyon hiányosak.

2. osztály

Fogalomhasználat- Helyesen használja a megismert fogalmakat.- A megismert fogalmakat segítséggel használja.- Fogalmakat nehezen ismeri fel.- Fogalmakat sok segítséggel ismer fel.- Fogalmakat segítséggel sem ismer fel.

Tájékozódás- Térben és időben jól tájékozódik.- Térben és időben segítséggel tájékozódik.- Térben és időben bizonytalanul tájékozódik- Térben és időben sok segítséggel tájékozódik- Térben és időben segítséggel sem tájékozódik

Ismeretek a közvetlen környezetről- Ismeretei az élő és élettelen természeti környezetről, társadalmi környezetről, emberi testről és egészségről, közlekedési ismeretekről pontosak. Ismereteit alkalmazza.- Ismeretei az élő és élettelen természeti környezetről, társadalmi környezetről, emberi testről és egészségről, közlekedési ismeretekről megfelelőek. Ismereteit segítséggel alkalmazza.- Ismeretei az élő és élettelen természeti környezetről, társadalmi környezetről, emberi testről és egészségről, közlekedési ismeretekről bizonytalanok.- Ismeretei az élő és élettelen természeti környezetről, társadalmi környezetről, emberi testről és egészségről, közlekedési ismeretekről hiányosak.- Ismeretei az élő és élettelen természeti környezetről, társadalmi környezetről, emberi testről és egészségről, közlekedési ismeretekről nagyon hiányosak.

3. osztály

Fogalomhasználat- A tanult fogalmakat a napi szóhasználatba beépíti.- A tanult fogalmakat időnként szóhasználatába beépíti.- A tanult fogalmakat csak a tanórán használja.- A tanult fogalmakat feladathelyzetben segítséggel használja.- A tanult fogalmakat nem használja.

Tantárgyi ismeretek- Ismeretei pontosak.- Ismeretei általában pontosak.- Ismeretei néha pontatlanok és hiányosak.

263


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY- Ismeretei bizonytalanok és hiányosak.- Ismereteket nem sajátította el.

Ismeretek alkalmazása- Ismereteket adott szempontok szerint csoportosítani képes.- Ismereteket adott szempontok szerint kevés segítséggel csoportosítani képes.- Ismereteket adott szempontok szerint sok segítséggel csoportosítani képes.- Ismereteit nem csoportosítja, de alkalmazni tudja.- A tanult ismereteket csoportosítani, alkalmazni nem képes.

Összefüggések felismerése- Ok-okozati összefüggéseket felismer.- Ok-okozati összefüggéseket rávezetéssel felismer.- Ok-okozati összefüggéseket időnként felismer.- Egyszerű ok-okozati összefüggéseket segítséggel felismer.- Ok-okozati összefüggéseket segítséggel sem ismer fel.

Ismeretek kifejezése- Ismert témakörről önállóan beszél.- Ismert témakörről 2-3 mondatban önállóan beszél.- A tanult témakörről rávezető kérdésekre megfelelően válaszol.- A tanult témakörről rávezető kérdésekre hiányosan válaszol.- A tanult témakörről rávezető kérdésekre sem tud válaszolni.

4. osztályFogalomhasználat- A tanult fogalmakat a napi szóhasználatba beépíti.- A tanult fogalmakat időnként szóhasználatába beépíti.- A tanult fogalmakat csak a tanórán használja.- A tanult fogalmakat feladathelyzetben segítséggel használja.- A tanult fogalmakat nem használja.

Tantárgyi ismeretek- Ismeretei pontosak.- Ismeretei általában pontosak.- Ismeretei néha pontatlanok és hiányosak.- Ismeretei bizonytalanok és hiányosak.- Ismereteket nem sajátította el.

Ismeretek alkalmazása- Ismereteket adott szempontok szerint csoportosítani képes.- Ismereteket adott szempontok szerint kevés segítséggel csoportosítani képes.- Ismereteket adott szempontok szerint sok segítséggel csoportosítani képes.- Ismereteit nem csoportosítja, de alkalmazni tudja.- A tanult ismereteket csoportosítani, alkalmazni nem képes.

Összefüggések felismerése- Ok-okozati összefüggéseket felismer.- Ok-okozati összefüggéseket rávezetéssel felismer.- Ok-okozati összefüggéseket időnként felismer.

264


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY- Egyszerű ok-okozati összefüggéseket segítséggel felismer.- Ok-okozati összefüggéseket segítséggel sem ismer fel.

Ismeretek kifejezése- Ismert témakörről önállóan beszél.- Ismert témakörről 4-5 mondatban önállóan beszél.- A tanult témakörről rávezető kérdésekre megfelelően válaszol.- A tanult témakörről rávezető kérdésekre hiányosan válaszol.- A tanult témakörről rávezető kérdésekre sem tud válaszolni.

Idegen nyelv Szókincs- Tanult szavakat, kifejezéseket ismeri, a beszélő szándéknak megfelelően használja.- Tanult szavakat, kifejezéseket ismeri, néha pontatlanul használja.- Tanult szavak, kifejezések ismerete pontatlan, használatukhoz sok segítséget igényel.- Tanult szavak, kifejezések ismerete hiányos, használatuk segítséggel is nehézséget okoz.- Tanult szavakat, kifejezéseket nem ismeri.

Nyelvi szerkezetek alkalmazása- Nyelvi szerkezeteket önállóan, jól alkalmazza. Önálló mondat alkotására képes segítségükkel.- Nyelvi szerkezeteket kis segítséggel jól alkalmazza. Analóg mondat alkotására képes segítségükkel.- Nyelvi szerkezeteket néha pontatlanul alkalmazza. - Nyelvi szerkezetek használatánál sok hibát vét.- Nyelvi szerkezeteket nem alkalmazza.Helyesírás- általában hibátlan- ritkán hibás- néha hibás- gyakran hibás- helyesírási hibák miatt szavak nem értelmezhetőek

Ének-zene

Éneklés: kiváló, jó, megfelelő, gyenge, nem megfelelőRitmustapsolás: kiváló, jó, megfelelő, gyenge, nem megfelelőSzolmizálás: kiváló, jó, megfelelő, gyenge, nem megfelelőRitmusírás: kiváló, jó, megfelelő, gyenge, nem megfelelőDallamkotta írása: kiváló, jó, megfelelő, gyenge, nem megfelelőZeneelméleti ismeretek: kiváló, jó, megfelelő, gyenge, nem megfelelőHangszerhasználat: kiváló, jó, megfelelő, gyenge, nem megfelelő

265



Összesített taneszközjegyzék,Magyar nyelv és irodalom ajánlott taneszközök /minimális eszközök dőlt betűvel szedve/

Digitális adathordozó(CD-ROM, Internet)

Film és hanghordozó Oktatótábla, fólia, kivetíthető, sokszorosítható kép/képsor

(CD-ROM, dia)

Nyomtatott eszközök, szótár, szemelvénygyűjtemény, feladatlap,

szókártya

1. A nép és műköltészeti alkotások bemutatására és művészi eszközeiknek tanításához adatbázis (CD-ROM)

2. A magyar történelem nagy alakjait, eseményeit, a tanult korok szokásait, életmódját bemutató adatbázis (CD-ROM)

3. A magyar irodalom klasszikus és kortárs alkotóinak elbeszélései, regényrészletei, versei, azok művészi bemutatásához adatbázis (CD-ROM)

1. A helyes beszédlégzés és artikuláció tanításához kivetíthető információ-hordozó (videó)

2. A helyes hangsúlyozás és hanglejtés, a szünettartás és a ritmus tanításához hanghordozó

3. A nem verbális eszközök (testbeszéd) tanításához kivetíthető információhordozó (videó)

4. A szöveg- és mondatfonetikai eszközök tanításához információhordozó (videó)

5. A mindennapi élet szituációinak be-mutatásához kivetíthető információ-hordozó (videó)

6. A család, a családtagok kapcsolatának bemutatására kivetíthető információhordozó (videó)

7. A hangtanításhoz kivetíthető információhordozó

8. A betűalakítást és –kapcsolást

1. Az ábécé betűi (nyomtatott, írott, kis és nagybetűk)

2. A vonalrendszerben való tájékozódást segítő nyomtatott eszköz

3. Az olvasható, tetszetős és rendezett írást, az írásmű gazdaságos elhelyezését bemutató kivetíthető információhordozó (dia)

4. A vonalközváltást segítő nyomtatott és kivetíthető manipulációs esz-köz (dia, fólia)

5. A mindennapi élet szituációit ábrázoló eseményképek a szituációs játékokhoz (nyomtatott kép/dia)

6. Különböző kommunikációs helyzeteket ábrázoló kép/fotó a szóbeli szövegalkotás gyakorlásához (nyomtatott kép /dia)

7. Eseményképek szógyűjtéshez, mondatalkotáshoz (kép/dia)

8. Olvasólapok az összeolvasás gyakorlásához és az olvasási

1. Jelkártyák a helyes beszédlégzés és a tiszta artikuláció tanításához

2. Hívóképek a hangtanításhoz3. Játékos eszközök a részkészségek

alapozásához és fejlesztéséhez4. Képes betűkártyák5. Betűkártyák 6. Az összeolvasást segítő eszköz7. Betű- és íráselemek:

- nagyméretű demonstrációs,

- puha, hajlítható anyagból (tevékenykedtető)

8. Jelkártyák a helyes beszédlégzés és a tiszta artikuláció tanításához

9. Hívóképek a hangtanításhoz10. Kártyajáték a szólások és

közmondások értelmezéséhez és használatának gyakorlásához

11. A szólásokat és közmondásokat értelmező segédkönyv

12. Különböző szövegfajtákat tartalmazó gyűjtemény a szövegelemző eljárások és a szövegalkotó tevékenység gyakorlására

266


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYbemutató kivetíthető információhordozó (videó)

9. A nép- és műköltészeti alkotások bemutatásához hanghordozó

10. A mondatfajták tanításához hang-hordozó

11. Az összetett mondatok helyes tagolásának és hangsúlyozásának bemutatásához hanghordozó

készség fejlesztéséhez (nyomtatott forma és fólia)

9. Az olvasott mesékhez nyomtatot képek, képsorok

10. A mesék eseménymozzanatait ábrázoló képsorok az eseménysor összeállításához (nyomtatott képek/dia)

11. A szófajok és helyesírásuk12. A mondatfajták (oktatótábla)13. Olvasólapok az olvasási és a

helyesírási készség fejlesztéséhez nyomtatott és kivetíthető formában (fólia)

14. Az ábécé betűi (nyomtatott, írott, kis-és nagybetűk, magánhangzók, mássalhangzók, szótagolás, elválasztás, j és ly a szavakban, a szavak szerkezete: tő és toldalék)

15. A szóbeli és írásbeli szövegalkotásra alkalmas információhordozó: eseményképek, képsorok (kép, dia)

16. Nyomtatott, kivetíthető anyag az írásbeli szövegalkotás műfaji és szerkesztési ismereteinek a tanításához (dia, fólia)

17. A párbeszéd alkotásához nyomtatott és kivetíthető kép/fotó (dia)

18. Történelmi időszalag19. A négy évfolyam nyelvtani és

13. Fogalmazástechnikai gyakorlatokat tartalmazó sokszorosítható feladat-gyűjtemény

14. Hiányos, túlzó vagy rosszul fogalmazott tájékoztató szövegek javításához kiemelhető, sokszorosítható feladatlap

15. Szó- és szóelem kártyák a nyelvtani fogalmak és a helyesírás tanításához (egyalakú szótövek, szóelemek, j és ly, mondatvégi írásjelek)

16. Szó- és szóelem kártyák a tanult szófajok köréből

17. Játékkártyák, nyelvi játékok a négy évfolyam nyelvtani és helyesírási ismereteiből

18. Üres táblázatok a szófajok tanításához és felismerésének gyakorlásához

19. Történelmi időszalag a 10. századtól a 21. századig

20. „Öltöztető baba”21. Helyesírási szótár22. Gyermeklexikon23. Egynyelvű és kétnyelvű szótárak24. Gyermekenciklopédia25. A régió helytörténeti anyagából

tabló, album összeállítása

267


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYhelyesírási ismereteit összefoglaló, rendszerező oktatótáblák

Digitális adathordozó(CD-ROM, Internet)

Film és hanghordozó Oktatótábla, fólia, kivetíthető, sokszorosítható kép/képsor

(CD-ROM, dia)

Nyomtatott eszközök, szótár, szemelvénygyűjtemény, feladatlap,

szókártya

1. Adathordozó a nép- és műköltészeti alkotások bemutatásához (CD-ROM)

2. A nyelvtani anyag gyakorlásához és a helyesírási készség fejlesztéséhez számítógépes programok évfolyamonként

3. A könyv- és könyvtárhasználati készségek egyéni fejlesztéséhez számítógépes programok

4. A szóbeli szövegalkotás (telefonálás, üzenetátadás) gyakorlására adathordozó (CD-ROM)

5. Az alsó tagozat nyelvtani anyagának gyakorlásához és a helyesírási készség egyéni fejlesztéséhez számítógépes programok

1.Képsorok mesemondáshoz kivetíthető információhordozó (dia)

2.Kéztornát bemutató kivetíthető információhordozó (videó)

3.Az udvarias érintkezés szabályait bemutató kivetíthető információ-hordozó (videó)

4.A szóbeli szövegalkotás gyakorlásához különböző kommunikációs helyzeteket bemutató információhordozó (videó)

5.A szóbeli szövegalkotás (hirdetés, értesítés, meghívó) gyakorlására kivetíthető képeket tartalmazó információhordozó (videó)

6.Filmek, filmrészletek (gyermek-regény, elbeszélés)

7.Filmek, filmrészletek a tanult korok szokásainak, életmódjának bemutatására

8.A régió helytörténeti anyagából hanganyag, videó

9.Népi mesemondóról készült film

1. Az olvasott mesékhez kivetíthető képeket tartalmazó információhordozó (dia)

2. A szóbeli szövegalkotáshoz kivetíthető képeket tartalmazó információhordozó (dia)

3. Történelmi térképek

1. Játékok: puzzle, memória-, társasjáték, kártya a részképessségek fejlesztéséhez

2. „Mesefüzetek”3. A földre helyezhető,

kiteríthető különböző vonalvezetésű és nyomtávú „utak” az írástanításhoz a teljes testtel való érzékeléshez

4. „Olvasófüzetek” a folyamatolvasás megalapozásához és fejlesztéséhez és a házi olvasmányok alapozásához

5. Osztálykönyvtár6. Társasjátékok, kártyajátékok

a megismert történelmi korok témaköreiből

7. A régió helytörténeti anyagából videofilm

268



Összesített taneszközjegyzék MatematikaMinimális Ajánlott

Demonstrációs Tanulói Demonstrációs Tanulói

269


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY20 db piros-kék korong (5cm átmérő)1. Színesrúd-készlet nagy méretben.2. Szám- és jelkártya nagy méretben.3. Öntapadós tárgyképek: pl.:

virágok, falevelek, gyümölcsök, állatok, közlekedési eszközök, játékok, háztartási eszközök, iskolás lányok, fiúk – fajtánként 10- 10db

4. Logikai készlet síkban5. Eseményképek a szöveges

feladatok alkotásához – fólián, színes kivitelben.

6. Gépjáték-modell7. Testek: téglatest, kocka – többféle

méretben – fából vagy műanyagból

8. Síklapok: háromszögek, négyszögek, ötszögek, kör – különböző méretben színes kartonból

9. Méterrúd, mérleg súlyokkal, űrmértékes edények, hőmérő, óralap mozgatható mutatókkal.

10. Számtábla négyzetrácsban 0-tól 100-ig, soronként tízesével beosztva nagy méretben.

11. Számtábla a szorzás eseteivel.12. Helyiérték tábla.13. Törtkészlet (fólián)14. Szám- és műveletkártyák.

1. 20 db (dobozos) piros-kék korong.2. 20 db / 100 db pálcika (fa vagy

műanyag).3. Színesrúd – készlet.4. Számkártyák 20-ig, műveleti és

relációs jelekkel.5. Logikai készlet.6. Számegyenes 0-100-ig, egyesével

beosztva7. 3 db dobókocka8. Szöges tábla gumigyűrűkkel.9. Olló.10. Tükör (két oldalas).11. Mérőszalag.12. Óra – mozgatható mutatókkal.13. Tárgyképek különböző

tulajdonságok ábrázolására: pl.: szemüveges, nem szemüveges; szőke, barna; piros, kék, zöld; pöttyös, csíkos.

14. Számtábla négyzetrácsban 0-tól 100-ig, tízesével.

15. Síkidom-készlet: papír vagy műanyag.

16. Zsineg.17. Vonalzó.18. Milliméteres papír, pontrácsok.19. Átlátszó papír.20. Törtkészlet (Barátunk a tört.21. Játékpénz-készlet

1. Golyós számológép.2. Dominóképek nagy méretben.3. Műveletkártyák összeadásra,

kivonásra, pótlásra, bontásra 20-ig.

4. Játékpénz egységek kartonból, nagy méretben.

5. Modellkészlet testek építéséhez6. Síkmértani készlet: síkidomok

bemutatására.7. Tematikus képek adatgyűjtésre.8. Öntapadós, színes négyzetlapok

oszlopdiagram építésére 9. Szorobán készlet.10. Fólia- készlet:

helyiérték- tábla, leltár-tábla 100-as tábla

11. Adósság és vagyon cédulák.12. Tematikus képek a szöveges

feladatok alkotásához és leolvasásához.

13. Fólia-készlet: tárgyképek változó sorozatok összeállításához

14. Nagy matematikusok - arcképgyűjtemény

1. Golyós számológép.2. Öntapadós, korongos

dominókészlet alaplapokkal3. Tárgygyűjtemény összeállítására

alkalmas 6 rekeszes tartó.4. Játékpénz készlet kartonból.5. Babylon-készlet.6. Érzékelő játék: tapintás, forma,

méret, szín megkülönböztetésére7. Sorozatkártyák8. Színes golyók9. Mozaik és összerakós

játékok.10. Szorobán készlet.11. Dienes-készlet 2-es,3-as,4-es.12. Építőjátékok: pl. lego, kocka13. Adósság és vagyon cédulák14. Lapozható számnaptár a

műveletek, nyitott mondatok kirakásához

15. Képkártyák sorozatképzéshez.16. Zsebszámológép

270


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY15. Százas táblák16. Sík és térmértani modellező

készlet.17. 1 db egyenes vonalzó, 2 db

háromszög vonalzó, körző18. Lyukastábla gumigyűrűkkel.19. Mértékegység tábla20. Fólia-készlet: tárgyképek

különböző tulajdonságok ábrázolására

21. Hőmérő modell

22. Sík- és térmértani modellező készlet.

23. 1 db egyenes vonalzó, 2 db háromszög vonalzó, körző

24. Polindrom modellező játék.25. Kocka- és téglatest hálók

15. Fólia- készlet: Síkidomok Kocka-és téglatest hálók Milliméteres lap Pontrács lap

16. Grafikonok, diagramok

271



Összesített taneszközjegyzék környezetismeret

Minimális AjánlottTérkép / Eszköz / Modell

ApplikációFalikép / PreparátumDiasorozat / Videofilm

Térkép / Eszköz / ModellDiasorozat

Falikép / Preparátum / Hangkazetta / Videofilm

Tematikus- és falitérképek1. Az iskola alaprajza2. Az iskola környékének térképe

(térképvázlata)

Demonstrációs eszköz3. Alap elsősegélykészlet4. Láb és kéz méreteit mérő eszköz 5. Kémcsőállvány 6. Kémcső 7. Testmagasságmérő 8. Nagyméretű falitükör9. Lázmérő 10. Műanyag üreges mértani testek

beosztással 11. Mérőhenger 500 ml-es 1db

Tevékenykedtető eszközökTevékenykedtető eszközök12. Mérőszalag 13. Átlátszó műanyag tárolóedények

(1 és 2 dl-es) 14.Virágláda 15. Cserepek 16. Játék telefon

Modellek - EmberiModellek - Emberi

Faliképek - közlekedési ism)1. Közlekedési lámpa és a rendőr

jelzései2. A gyalogos közlekedés jelzőtáblái3. Járművek, közlekedés 4. Gyermek balesetek 5. Kerékpáros közlekedés6. Kerékpáros balesetek

Faliképek - élettelen környezet7. Az idő 8. A négy évszak9. Az időjárás elemei10.Térképjelek 11. Világtájak12. Településtípusok

Faliképek - élőkörnyezet 13. Muskátli14. Petúnia15. Zöldségek16. Vadgesztenye17. Bokrok18. Emlősök 19. Madarak20. Lombhullató fák21. Örökzöldek22. A parkok, kertek madarai23. A ház körül élő állatok

Falitérkép1. Budapest (dombortérkép)

Tevékenykedtető eszköz2. Kézi tükör 3. Autóbusz, villamos menetrend

Diasorozat4. Magyarország tájai5. Magyarország nevezetességei6. Településeink7. Háziállataink8. Állandó madaraink9. Költöző madaraink10. Téli álmot alvó állatok11. Az erdő évszakos változása

(aszpektusai)

Faliképek - élettelen környezet1. Naptártabló 2. Tél és nyár3. Kőzetek 4. Ásványok5. Foglalkozások6. Környezetünk ártalmas hatása

Faliképek - élő környezet7. A galamb8. A téli madáretető vendégei9. Ragadozók10. Növényevők11. Mindenevők12. Védett állatok13. Védett növények14. A kertek hasznos és védett állatai15. Fűszernövények16. A virágos növény részei17. A virág és a termés18. A gyógynövények19. A növényi élet évszakos ritmusa20. Az állatok életének évszakos ritmusa

Preparátumok21. A cserebogár fejlődése22.22. Káposztalepke fejlődéseKáposztalepke fejlődése

Kitömött állatok

272


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY17. Fogápolási modell fogkefével18. Szuvas fogModell – Növényi19. Almafa virága

Képcsomagok - applikáció20. Tanítói képcsomag 1-4.21. Tanulói képcsomag 1-4. 22. Közlekedés jelzőtáblái

24. A kert élővilága 25. A tenyésztett- és vadon élő állatok és

kicsinyeik26. Állatgondozás27. Veszélyeztetett természet28. Népcsoportok

Faliképek - emberi test, egészségtanFaliképek - emberi test, egészségtan29. Testünk 30. Az ember testtájai 31. Érzékszerveink32. Belső szerveink33. Az emberi élet szakaszai34. Fertőző gyermekbetegségek35. Vérszívó élősködök36. A betegség tünetei betegápolás37. Az emberi életkor szakaszai38. Az alkohol káros hatásai39. A dohányzás veszélyei

Preparátumok40. Cserebogár fejlődése

23. Ürge24. Fácán kakas

Hangkazetta25. Állathangok

Videofilmek26. Ünnepeink27. Népszokások28. Szélsőséges időjárás29. Az égés, mint veszélyforrás,

figyelmeztető jelek, mentés.30. Gyermekbetegségek, védőoltások31. Egészséges életmód32. Betegség, gyógyítás33. Betegápolás, kuruzslás34. Segítségre szoruló társaink35. Különböző korú emberek36. Helytelen szokásaink37. A reklám szerepe életünkben

273



Összesített taneszközjegyzék idegen nyelv

Tanulói alapfelszerelés Tankönyv / Kurzuskönyv Tanulói munkafüzet Tanulói hangzóanyagKétnyelvű tanulói szótár Egynyelvű tanulói értelmező szótár

Tanári alapfelszerelés Tankönyv / Kurzuskönyv Tanári kézikönyv Tanulói munkafüzetHangzóanyag osztálytermi munkáhozA kurzuskönyvhöz tartozó videokazettaVideós munkafüzetA kurzuskönyvhöz tartozó teszt anyag Teszteléshez tartozó hangzóanyagKétnyelvű középszótár Egynyelvű középszótárKazettalejátszó Fénymásolási lehetőség

Iskolai könyvtárnak

A. Szótárak(könyv és elektronikus alakban kölcsönzésre és helyben használatra)

kétnyelvű nagyszótár egynyelvű nagy értelmező szótár képes nagyszótár pop-up szótár elektronikus alakban szinonima szótár idióma szótár

B. FolyóiratokA munkaközösség és a tanulók igényei és érdeklődése szerint idegen nyelvű gyermekújságok, újságok vagy folyóiratok előfizetése.

C. Könyvek és multimédiás anyagokA munkaközösség és a tanulók igényei és érdeklődése szerint a

témakörlistának megfelelő folyamatos idegen nyelvi és anyanyelvi könyvtár fejlesztés a célországok kulturális, szépirodalmi, tudományos és ismeretterjesztő könyvei terén.

274



A. Készségfejlesztő könyvek, hangzó anyagok és multimédiás anyagok az iskolában tanított szintnek megfelelően

hallott szöveg értése fejlesztésérehallott szöveg értése fejlesztésére beszédkészség fejlesztésérebeszédkészség fejlesztésére olvasott szöveg értése fejlesztéséreolvasott szöveg értése fejlesztésére íráskészség fejlesztéséreíráskészség fejlesztésére integrált készségek fejlesztéséreintegrált készségek fejlesztésére kulturális készségek fejlesztésérekulturális készségek fejlesztésére speciális szakmai készségek (szakközépiskolák) fejlesztésérespeciális szakmai készségek (szakközépiskolák) fejlesztésére nyelvtani gyakorláshoz szókincsfejlesztéshez nyelvhasználati szabályokhoz, kommunikációs feladatokhoz játékokhoz szerepjátékokhoz drámajátékokhoz projekt munkához szimulációkhoz (szakmai is)

szinonoma-antinoma szótár idióma szótár igeszótár

C. Könnyített olvasmányok az állomány évenkénti folyamatos fejlesztése mellet az iskolában tanított szintre:

A tanár által a gyerekek érdeklődésének és szintjeinek megfelelően kiválasztott 5-6 könyvből egy egész tanulócsoportnak elegendő példány

Húsz-huszonöt féle különböző szintű könyvből kölcsönzésre néhány példány.D. Mozgóképanyagok

E. Szakmódszertani könyvek

275



A témakörök feldolgozásához szükséges taneszközök

A FELDOLGOZÁSHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK

képek, képsorok, videofelvétel, írott szövegek, társasjátékok, szerepkártyák, eszközök szerepjátékhoz képes szótár jellegű falikép, interaktív játékok videofelvételek, prospektusok írásvetítő, fóliák képregények, rejtvények elektronikus szójáték idegen nyelvű CD-ROM-ok

276


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYÖsszesített taneszközjegyzék ének-zene

Hangjegyírásra alkalmas öt vonalas tábla Ritmushangszerek (dobok, csörgök, kasztanyetta, triangulum, csörgődob, cintányér…) Dallamhangszerek (furulya, metallofonok, xilofonok gitár, szintetizátor…) Hangvilla, hangsíp Kották, szakkönyvek, tankönyvek és hanghordozók tárolására alkalmas bútorzat Rádió CD - lejátszó Lemezjátszó, kétkazettás magnó Televízió Video - lejátszó és felvevő Írásvetítő Vetítőállvány és vetítőernyő Diavetítő Epidiaszkóp Sokszorosító eszközök Zenehallgatáshoz szükséges hanganyagok CD -n illetve hangszalagon Video - filmek CD - ROM - ok Diatár Írásvetítő fóliák, írásvetítő transzparensek faliképek, képek zenetörténeti könyvek, zenei lexikon, daloskönyvek Tanulói: tankönyv, kottafüzet (+munkafüzet) 1-4. évfolyam Rajz

Berendezés, bútorok ( a 11/1984./MKM rendeletben felsoroltakon kívül)

277


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYösszesített taneszközjegyzék rajz, technika

diavetítő, vetítővászon, videó és TV, asztal, szekrény, polc és dobozok eszközök tárolásához, tankönyv vagy feladatfüzet anyagok és eszközök - rajzolás, festés, konstruálás, plasztikai munka

Minimális Ajánlott

Demonstrációs TevékenykedtetőTevékenykedtető Demonstrációs TevékenykedtetőTevékenykedtető

Rajz- és műalkotások elemzése, diapozitív sorozat (melléklet)

Rajztábla (puha, fenyő), A/3 Mágnes Mappa A/2

Művészeti szakkönyvek, lexikonok, albumok, folyóiratokkézműves- és hobbykönyvek, origami kiadványok

Farost rajztábla A/4Különböző szélességű ragasztószalag

Tabló (poszter)Színtan, ábrázolási konvenciók (rendszerek), művészeti korstílusok, műemlékek, néprajzi emlékek, tárgykultúra

Vastag ecset Rajzszeg vagy csipesz

Poszter, Műalkotások reprodukciói Lapos ecset (széles) Tempera

Filmek videó kazettán, Műelemzéshez, művészettörténet tanításához; módszertani segédanyagok; természetfilmek

Vizes edény Színes krepp-papír

Fóliakészlet: építészeti szerkezetek, alaprajzok, betűtípusok, vetületi- és axonometrikus rajzok

Hurkapálca Festékező- és nyomóhengerek, festék

Üres videó kazetta, kazetta, CD Tus (fekete) Üveglap

Üres fóliaDiófapác Linómetsző készlet

Fóliaíró alkoholos filctoll Színes karton, duplex vagy triplex OllóSzínes kréta Tapétázókés

Folyékony ragasztó

Fénymásoló papír

278


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYMűszaki rajzlap (DIPA), A/2

textiles munkák (szövés, fonás, textilfestés, nemezelés, szabás-varrás)

Ajánlott

Demonstrációs TevékenykedtetőTevékenykedtető

Elektromos főzőlap

Vasaló

Festéktároló-, viaszolvasztó edény

Lábos

Szövőkeret

Szádfa

Villa

Textil

Textilfesték

Viasz


Demonstrációs TevékenykedtetőTevékenykedtető Demonstrációs TevékenykedtetőTevékenykedtető

Agyagtároló edény Üregelő hurok

Műanyag mintázó készlet Sodrófa és két vezetőléc

Vágóhuzal (drót) Forgóállvány mintázáshoz 20 x 20 x 5

Tál gipszkeveréshez Kés

Agyag Műanyag asztalborító

Gipsz Földfesték

279


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLYGyapjú

Fonal (fonásokhoz, lánc és vetülék)

Gyöngy, damil

Termések, növények, textilhulladék

Szappan (mosó)

AAnyagok és eszközök - papírmasé munkák (cellulóz, vagy újrafelhasznált papír)nyagok és eszközök - papírmasé munkák (cellulóz, vagy újrafelhasznált papír)

Ajánlott

Demonstrációs TevékenykedtetőTevékenykedtető

Merítő keret

Papírmassza

Tapéta ragasztó

A tanulók egyéni beszerzésű munkáltató eszköz- és anyagszükséglete.A tanulók egyéni beszerzésű munkáltató eszköz- és anyagszükséglete.1-4. osztály1-4. osztály


TevékenykedtetőTevékenykedtető TevékenykedtetőTevékenykedtető

egyenes vonalzó, körző, olló 12-színű filctollkészlet

ecset (1 vastag, 1 vékony), Fa foglalatú ceruza (1 puha, 1 kemény hurkapálca

irattartó tű, cérna, textildarabok, fonalak…

műszaki rajzlap A/4

félfamentes rajzlap A/3, félfamentes rajzlap A/4

színes papírkészlet, írólap, hajtogatólap

12-színű vízfesték + 1 fehér tempera

280


LOGOPÉDIAI 1-4. OSZTÁLY12-színű színes ceruzakészlet

6-12-színű zsírkréta készlet

gyurma, ragasztó, ecsettörlő rongy és szivacs

1-4 évfolyam1-4 évfolyamMűtárgylista (diapozitív, CD)

Műalkotások:Steindl Imre: Országház, Szent korona, Thököly vár - Késmárk, Medgyessy Ferenc: Anyaság, Kolozsvári testvérek: Szt. György szobra, Kovács Margit: Szamaras, Sámson dombormű, Szőnyi István: Este, Csontváry Kosztka Tivadar: Mária kútja, Pablo Picasso: Maia arcképe, Ferenczy Noémi: Noé bárkája - gobelin-részlet, Árva vára, Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum, Schaár Erzsébet: Kirakat, Constantin Meunier: Teherhordó munkás, Ferenczy Béni: Játszó fiúk, Albrecht Dürer: Nyúl, Önarckép - ezüstvessző rajz, Hónapok - Berry herceg hóráskönyvéből. Eugene Delacroix: Villámtól megriadt ló, Paul Cézanne: Csendélet, Ferenczy Károly: Festőnő, Fényes Adolf: Testvérek, Vaszilij Kandinszkij: Festmény három folttal, Bálint Endre: Vándorlegény útrakél Kentaur alakú aquamanile. Hősök tere, Vajdahunyad vára, Makovecz Imre: Sárospataki Művelődési Ház, Ligeti Miklós: Anonymus, Ferenczy Béni: Bem érem, Götz János: Szarvas, Cseh László: Táncolók, Michelangelo Buonarroti: Ádám teremtése, Ferenczy Károly: Október, Fényes Adolf: Babfejtők, Koszta József: Tányértörölgető, Wágner Sándor: Dugovics Titusz, Glatz Oszkár: Birkózók.

Népművészeti emlékek:Hollókői ház, Füstös konyha, Matyó tisztaszoba, , Kerített ház - Pityerszer, Botpaládi ház, Faragott, festett, oromzatos ház - Hegyhátszentpéter, Kunsági gyapjúhímzés, Hímes tojás, Mézeseskalácsbáb, Aratókorsó, Tálak, Miskakancsó, Ember alakú butella, Cifraszűr, Bölcső, Csengős népi játék.

Eszközök motoros probákhoz

Témakör MinimálisEszközök a motoros próbák ellenőrzéséhez

Értékelő táblázatokMérőszalag (10, 30, 50 m.)StopperóraTestmagasság mérőSzemélymérlegSúlypontemelkedés mérőSzorítóerő-mérő (gyermek, serdülő és felnőtt)

281



Összesített taneszközjegyzék Testnevelés és sport

Tornatermi és szabadtérifelszerelések

Atlétikai szerek, eszközök

Tornaszerek, eszközök Sportjáték szerek és eszközök

Egyéb felszerelések és eszközök

1. Bordásfal2. Tornapad3. Zsámoly4. Tornaszőnyeg 5. Gyűrűhinta6. Mászókötél7. Mászórúd8. KTK9. Gerenda10. Ugrószekrény11. Ugródeszka12. Röplabda háló és

állvány13. Kosárlabda palánk14. Kézilabda kapu

1. Magasugró mérce2. Kislabda3. Váltóbot

1.Ugrókötél2. Karika3. Tornabot4. Tömöttlabda5. Babzsák

1. Jelzőszalag2. Műanyag labda3. Futball labda4. Kézilabda5. Kosárlabda6. Röplabda7. Ping-pong asztal8. Ping-pong ütő9. Ping-pong labda10. Tollaslabda11. Tollaslabda ütő

1. Húzókötél2. Úszólap3. Stopperóra4. Mérőszalag5. Személymérleg6. Testmagasság mérő7. Szorítóerő mérő8. Súlypontemelkedés

mérő9. Oktatótáblák, faliképek

az alapvető testhelyzetekről

10. Mozgássorozat ábrák: járás, futás, ugrás, támassz, függés , egyensúly gyakorlatokról küzdő feladatokról

11. Képsorozatok: labdajátékok, küzdő feladatok, úszás

12. Videofilmek különféle mozgásformákról, technikákról, az úszásról

282



283

ERKEL FERENC · Web viewÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM IV. kötet HELYI TANTERV LOGOPÉDIAI OSZTÁLYOK 1-4. 2007. TARTALOMJEGYZÉK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTERV 1-4. 4

Documents