Erdészeti Lapok 2002. 137 évf. 9. füzeterdeszetilapok.oszk.hu/00280/pdf/00280.pdf · dészeti statisztikai ismeretek kiemelt je-lentôségét. Az erdôk fatermelési, gaz-daságstatisztikai

ERDÉSZETI LAPOKAZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET LAPJA

ALAPÍTVA:1862-BEN

Fôszerkesztô:PÁPAI GÁBOR

2002.SZEPTEMBER

CXXXVII. évfolyam

Erdészeti LapokAz Országos Erdészeti Egyesület folyóirata

CXXXVII. évfolyam 9. szám(szeptember)

FôszerkesztôPÁPAI GÁBOR

A szerkesztôbizottság elnöke:DR. SZIKRA DEZSÔ

A Szerkesztôbizottság tagjai: dr. Bartha Dénes, dr.Bondor Antal, Dévai Péter, Gencsi Zoltán, dr. JárásiLôrinc, dr. Király Pál, Oláh Tibor, Pintér Ottó,Répászky Miklós, dr. Somogyi Zoltán, SzakácsLászló, Tóth Miklós.

Szerkesztôség: 1027 Budapest, Fô u. 68.Telefon/fax: 201-7737Mobil: 06-30-97-15-255

Kiadó:Országos Erdészeti Egyesület

1027 Budapest, Fô u. 68.

Felelôs kiadó:CSERÉP JÁNOS

Nyomdai munkák: INNOVA-PRINT, BudapestFelelôs vezetô: ifj. Komornik Ferenc

A kézirat lezárva: 2002. augusztus 31.

ISSN: 1215-0398

Terjeszti az Országos Erdészeti Egyesület. Felvilágosítást alappal kapcsolatban az Egyesület ad. Megjelenik havonta.A beküldött kéziratokat, fényképeket nyilvántartásbavesszük. A cikkek, írások nem feltétlenül azonosak a szer-kesztô véleményével, azok tartalmáért mindenkor a szerzôfelel. A szerkesztôség fenntartja magának a szerkesztés jo-gát. Honoráriumot – megegyezéssel – csak felkért íráso-kért, a fotóért, illetve grafikai munkákért fizetünk.

Címképünk: Háromszáz éves ácsolat alegkörnyezetkímélôbb nyersanyagból. Fotó: Pápai Gábor

Tartalom

Dr. Somkúti Elemér: Veszélyben az erdôgazdálkodás statisztikai adatbázisa 249

Erdészeti jogharmonizáció 251

Felvillanyozott szentjánosbogár 252

Az év fája 253

Nádas József:Vadkárhelyzet, vadkárgondok Somogyban 255

Erdôrendezési Napok 258

Kaán Károly országos verseny 260

Mátyás Csaba–Molnár Sándor–Sódar Pál: Intés Chilébôl 264

Dr. Madas András: Gondolatok 267

Egyesületi hírek 271

Az átmeneti terjedelem-csökkenés miatt szerzôinkszíves türelmét kéri a szerkesztôség.

OEE Titkárságtel.: 201-6293, Fax: 212-7518

e-mail: [email protected] cím:

www.quercus.emk.nyme.hu/oee

A lapotMagyarország legnagyobb médiafigyelôje, az

OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELÔ KFT.1084 Budapest, Auróra u. 11.

Tel.: 303-4738

rendszeresen szemlézi

» OBSERVER «

A kemencei kisvasút Fotó: Szûcs Zoltán József

Erdészeti Lapok CXXXVII. évf. 9. szám (2002. szeptember) 249

DR. SOMKÚTI ELEMÉR

A tudományos technikai forradalomhozta fejlôdés – az iparban az automati-zált, szalagrendszerû termelésszerve-zéssel élve – megteremtette a robotizá-ciót, a technológiai elôírások betû sze-rinti betartását, a termelési hatékonyságprogramelôírások szerinti ütemét, a ter-melési selejt minimálisra szorítása mel-lett. Az emberi közvetlen termelômun-ka egyre csak visszaszorul. Az egyszerihasználatra épülô, eldobó rendszerû„JÓLÉTI TÁRSADALMI” fogyasztás nyo-mán a levegô, a vizek, a természeti kör-nyezet soha nem látott elszennyezôdé-se következett be, ma már elmondható,világméretekben is.

A világ népességének, a legutóbbi100 év alatti megötszörözôdése, mint-egy 6 milliárd fôre, a földhasznosítás, amezôgazdasági növény és állattenyész-tés, élelmiszertermelés terén is óriásiváltozásokat eredményeztett, a szelek-tált, nemesített ültetési anyagokról, álla-tokról és technikáról, technológiai meg-oldásokról már nem is beszélve. Mono-kultúrák szakosított tömegtermelésével,kiugró hozamok, termésnagyságok jöt-tek létre, mint pl. 5–7 t/ha búza, 9000l/éves tejhozam váltak, mondhatni min-dennaposokká. Öntözött kazahsztániterületen, magyar kutatók 15 t/l ha-oskukoricatermést hoztak létre, a világhírûhazai nemesítés eredményeit öregbítve.

A teljesség igénye nélkül mondható,hogy az ember ezt a csodálatos hala-dást, többek között, azzal érte el, hogya természet egykori „ajándékai helyé-ben” egyre tudatosabban teremtettemeg a szabályos, tipizált elemekre épü-lô alrendszereit az élet minden területé-re. A szabálytalan, ezer színben jelenlé-vô természetestôl elszakadva egyszínû,mesterséges rendszereket, tipizáltcsereszabatos alapanyagokat, a tömeg-termeléssel rövid idô alatt nagymennyiségû termék azonos minôségûés kivitelû elôállítását, korábban isme-retlen ráfordítással, mind hatékonyab-ban biztosítja.

A bennünket itt közelrôl érdeklô kü-lönleges gazdálkodási ágról, amelynek

faállományai a természet- és környezet-védelem nélkülözhetetlen tényezôi, azerdôgazdálkodásról, fentiekre hasonlí-tó fejlôdési út rajzolható.

Az erdôgazdálkodást Európábanmár több évszázada az ôserdô, az ôsitartalékok klimax közeli állapotú hatal-mas fakészleteinek a megfogyatkozása,eltûnése állította válaszút elé. Meg kel-lett teremteni az erdôfelújítás mestersé-ges módszereit, ki kellett alakítani az er-dômûvelés, erdônevelés emberi mun-kára alapozott, költséges módszereit.Megjelentek az egykorú, elegyetlen,szabályos térhálóban telepített erdô-részletek a termôhelyi jóság szerint dif-ferenciált fafajok csemetéibôl. Megje-lentek a gyorsan növô exóta fafajok, arövid, a közepes és a hosszú vágásfor-dulók, az intenzív elôhasználati nevelô-vágások.

Hazánkban a 1879 óta 10 éves üzem-tervekre alapozott gazdálkodás – amitaz 1935. évi erdôtörvény minden erdô-re, így a magántulajdonú erdôkre is ki-terjesztett – valósághûen igazolja az er-dészeti statisztikai ismeretek kiemelt je-lentôségét. Az erdôk fatermelési, gaz-daságstatisztikai jellemzôinek fontossá-gát a legutóbbi idôkben (az üvegházha-tás csökkentése) az erdô környezet- éstermészetvédelmi szerepének felerôsö-dése még inkább növeli. Az országoságazati, a regionális és a tulajdonra vo-natkozó – erdôrészlet bontásra és nap-rakészen kimunkált statisztikai adatokismeretét nélkülözhetetlenné teszi. Az1990 elôtti 40 év nagy erdôtelepítésiprogramja sem történhetett az erdôterü-let, a lábon álló élôfakészlet, a folyónö-vedék, a vágásérett és kitermelhetôéves készletnagyság-gyarapodás szám-bavétele nélkül.

Az 1990-es években az erdôterületmintegy 40%-ának, több mint 700 ezerha-nak magántulajdonba kerülése, agazdasági erdôk egy részének véderdô-vé minôsítése, az erdôfelújítások és azerdôtelepítések természetközeli formá-ban való átrendezése, az erdônevelésifeladatok nagyobb részének a „TERMÉ-

SZET ERÔI” befolyásának alárendelésemutatják, hogy mindez új helyzetet te-remtett, sok más között a statisztikaiadatok megszerzése, megbízhatóságaterén is.

A környezetvédô, az ún. „ZÖLDMOZGALOM” képviselôirôl eddig nemvolt tapasztalható, hogy botanikai isme-retekre támaszkodó elképzeléseik meg-alapozását matematikai számításokkal,az egész gazdálkodást érintô kihatásokszámszerûsítésével mérlegelnék. A ter-mészetközeli gazdálkodás tekintetébenismeretlen, hogy hosszú távon a ráfor-dítás és a hozam terén az erdészet mi-lyen ökonómiai változást fog elszen-vedni, azaz a védelmi rendeltetésû és agazdasági célú erdôk milyen aránya az,amit országos méretekben is elfogadha-tónak lehet majd tekinteni. Az máris ta-pasztalható, hogy az egyéni erdôtulaj-donos, az 1996. évi törvény és az állam-erdészeti hatósági elôírásokkal nem so-kat törôdve, a rövid távú piaci érdekhezigyekszik alkalmazkodni. Ennek sajnossok helyen az erdôk minôségi romlásalátja a kárát. Sok a kommersz maggal,csemetével létesített vagy egyszerûensarjaztatott felújítás. Sok a szakmaiszempontokkal nem számoló fakiter-melés, a divatosan „favágásként” emlí-tett erdôhasználat. Megállapítható,hogy az erdôgazdálkodásban a szabá-lyozatlan sokszínûség térnyerése jelen-tôs.

A termelési hatékonyság megszokottgyakorlatú fejlesztése ismeretében szo-katlan jelenség, hogy – halmazelméletiérveléssel élve – a továbblépést nagyrészben szabályozatlanságukban sok-színû mikrohalmazok (erdôrészleti faál-lományok) kialakítása képezze (a ko-rábban általános, szabályos, homogénhalmazok képzési törekvéseivel szem-ben), a fatenyészeti és termôhelyi vi-szonyok biztosította széles lehetôségkeretei között.

A statisztikai jellemzôk között az ál-lományalkotó fafaj(ok) %-os megoszlá-sa, az egyes korosztályok szerinti terü-leti, fakészleti adataik, az 1 ha-ra esô át-

Veszélyben az erdôgazdálkodás – egykor naprakész – legfô országos statisztikai adatbázisa és adatainakmegbízhatósága

250 Erdészeti Lapok CXXXVII. évf. 9. szám (2002. szeptember)

lagos fatérfogat (m3/ha), a folyónöve-dék m3/év, erdôrészletenkénti megfele-lôinek erdôrendezôi terepi munkával(körös próba) való megszerzése sza-bálytalan halmaz esetében nemcsak aterepi felvételi pontok számát növeli asokszorosára, jelentôsen lerontva a be-csült végszámok pontosságát és meg-bízhatóságát, de elôidézôje a költségeksokszorozódásának is.

Az erdészeti statisztikai tájékozottságkorábbi szinten való fenntartása ennekellenére olyan követelmény, amirôl, ke-rüljön bármennyibe, az érdekdifferenci-álódás tudomásul vétele ellenére semszabad lemondanunk.

Szorgalmazzuk mezôvédô erdôsávokországos hálózatának megteremtését, azerdôk feltártságának növelése mellett, azerdô ôrzésének hatékony színvonalravaló felemelését, az erdôterület-növelés-sel egybekötve, Parlament által elfoga-dott törvényi ütemtervekbe való foglalá-sukat. Az erdei munkákban, az egyéb te-rületeken gyorsan visszaszorulóÉLÔMUNKÁNAK az eddigieknél na-gyobb szerepet kellene biztosítani, a vi-déki munkanélküliség csökkentése ér-dekében is. A belterjes nevelési követel-mények egy részét ezután is meg kelle-ne ôrizni, a józan szakemberi megítélésûbeavatkozások emberi munkavégzéseszámára. Aszályos viszonyok között amagára hagyott természet erdôállomá-nyai, amint erre sok példa is felhozható,gyakrabban esnek ERDÔTÜZEKNEK ál-dozatul, a bennük felhalmozódottszáradéknak köszönhetôen.

Körültekintôen lenne szükséges pon-tosítani az FVM Erdészeti Hivatala és azerdészeti szakközvélemény mozgósítá-sával, hogy erdeink nemzetgazdaságivédô szerepe töretlen érvényesíthetôsé-gét (tájvédelmi körzetekben, véderdôk-ben különösen) a tulajdonosok többmint 250 ezer erdôvel rendelkezô, „SZA-BAD GAZDÁLKODÁSI DÖNTÉSHOZA-TALA” milyen korlátozása garantálhatja.A közérdek érvényre juttatása, az ÁLLAMés a KORMÁNY milyen pénzügyi meg-terhelése mellett válhat közmegegyezés-sel reális célkitûzéssé.

A hazai természeti, környezeti adott-ságokra tekintettel, különösen nem tá-mogathatóak azok a KÖRNYEZETVÉ-DÔI, nem bizonyított, hibás elgondolá-sok, miszerint a magára hagyott érintet-len természet és regenerációs mecha-nizmusai, a faegyedek idôskori pusztu-lásáig fenntartott (védett) faállomá-nyok, az üvegházhatás ellen, a környe-zet megóvásának leghatékonyabbmódszerei.

Az utóbbi években a mind gyakorib-bá váló ítéletidôk – özönvízre emlékez-tetô esôk, nagy sebességû (60–100 km)szélviharok, forgószelek –, a tornádók éshurrikánok megszokott észak- és dél-amerikai körzeteibôl mára Európában ésÁzsiában is nagy gyakorisággal pusztí-tanak. (Dél-Afrikában most nyár köze-pén hatalmas hóvihar és nagy számúfagyhalál, amíg itt minálunk szokatlanszárazság és meleg 40 °C közelében, mi-közben sok helyen az ítéletidô, jégesô,árvíz, szélvihar a határban, tesz jóvátehe-tetlen károkat.) A védekezés egyik bizo-nyíthatóan hatékony eszköze az erdô-sültség növelése, ôshonos és nagy hoza-

mú kultúrákkal, ligeterdôkkel beháló-zott tájak alakítása nyomán. Ahhoz,hogy a „FENNTARTHATÓ FEJLÔDÉS”ne csak tartalmatlan jelszóként legyen je-len a közéletünkben, az erdôállapot éserdôsültség vonatkozásában, rendszeresállami statisztikai számbavételekre, in-formációra van szükségünk, a szúrópró-bára alapozott, nagyvonalúan becsültkétes értékû, országos helyzetkép kiiga-zítása és helyes alapokra helyezése érde-kében. El kell dönteni, hogyan célszerûreagálnunk a kapitalizmus teremtette vi-szonyok között az erdészet kérdéseire,az EU követelmények figyelembe vétele,teljesítése érdekében.

Újabb erdôgazdaság vette meg a BaanErdômester szoftvercsomagot, amelyetaz integrált vállalatirányítási rendszerhazai forgalmazója, a Datorg Team fej-lesztett ki a Mecseki Erdészeti Rt.-vel(MEFA) közösen. A szoftvercsomag –amelynek a MEFA az elsô felhasználója– a Baan erdôgazdaságoknak kialakítottiparág-specifikus megoldása.

Az új vevô a Somogyi Erdészeti ésFaipari Rt. (SEFAG), amely szerteágazótevékenységének egészét akarja megtá-mogatni a szoftverrel. A bevezetésre7–8 hónapot szánnak, így 2003 elejénmár egységesen a Baan rendszerben in-dul valamennyi folyamat az erdôgazda-ság mind a kilenc erdészeténél és a fû-részüzemben. Ezt három hónappal ké-sôbb követi a parkettagyár és a dísznö-vény-kertészeti egység éles indulása.

A Datorg Team Baan Erdômesterrendszere Magyarországon elsôként kínálteljes informatikai megoldást az erdôgaz-daságok speciális igényeire. A részmodu-lok között megtalálható a szaporítóa-nyag-termelés, az erdôfelújítás és -telepí-tés, a fakereskedelem, a vadgazdálkodásés vadászat, valamint a mezôgazdaság is.Mindezek mellett támogatja a szokványosgazdasági-pénzügyi és logisztikai folya-matokat. A SEFAG-nál az integrált csoma-got összekapcsolják a vállalatnál mûködôDigiterra tervezôszoftverrel, illetve a sajátfejlesztésû és megtartani kívánt bér- ésmenetlevél-kezelô alkalmazásokkal. Azalkalmazott platform Compaq ML570 ki-szolgáló lesz, Microsoft SQL 2000 adatbá-zis-kiszolgálóval.

Schopp Attila(Számítástechnika)

Erdészeti Baan

Európai erdészetiminiszterek tanácskozásaAz elmúlt évszázad nyolcvanas éveibenébredtek tudtára annak, hogy az erdôkpusztulása nemcsak a trópusokat fenye-geti, hanem az európai erdôkben ismegjelentek a pusztulás jelenségei. Akülönféle szennyezések, az urbanizációés más okok miatt az erdôknek nemcsakminôsége gyengül, de területük is csök-ken. A bajok orvoslására 1990-ben azeurópai országok erdészeti minisztereitalálkozót tartottak és országhatárokonátnyúló együttmûködést kezdeményez-tek. A legközelebbi ilyen miniszteri talál-kozót 2003-ra tervezik Bécs székhellyel.

(AFZ, 2002. 8. sz.)Ref. Dr. Szodfridt István

Új uniós erdôpolitikaAz Európai Bizottság javaslatot dolgozottki az erdôk fokozott védelmére. Míg ed-dig az EU pusztán a légszennyezés és azerdôtüzek hatásait vizsgálta, addig az újtervezet a bizottság hatáskörét a klímavál-tozás hatásainak felmérésére, valamint abiodiverzitást és a talajszennyezést érintôuniós politikák kiegészítésére is kiterjesz-tené. A javaslatokat keretszabályozás for-májában készítették el, és azokat az Euró-pai Parlamentnek és az Európai Tanács-nak egyaránt el kell majd fogadnia.

(EurActiv)

Csömörön 6789 m2Ú ERDÔ ELADÓ.IRÁNYÁR: 400 Ft/m2Ú.

Érdeklôdni lehet: 06/20-498-56-74


Hamarosan az állami erdôk is a Nem-zeti Földalaphoz tartoznak majd. Azerdészeti ágazat gyakorlatilag elegettett az EU jogharmonizációs kötele-zettségeinek. Az Országgyûlés 1996-ban elfogadta az erdôrôl és az erdôvédelmérôl szóló törvényt, s ez márönmagában is megfelelt az európaikövetelményrendszernek.

– A Föld erdeinek megôrzése ügyébenaz elsô igazán jelentôs lépésre 1992-benRio de Janeiróban került sor, ahol a Kör-nyezet és fejlôdés címmel megtartottENSZ-Föld csúcson fogadtak el részbennemzetközi jogi kötelezettségvállaláso-kat, illetve ajánlásokat, mely utóbbiak azaláíró államokat önkéntes kötelezettség-vállalásra ösztönözték – utalt az elôzmé-nyekre Holdampf Gyula, a Földmûvelés-ügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium(FVM) Erdészeti Hivatala elnökhelyette-se. Az erdôkkel foglalkozó egyezménye-ket, ajánlásokat vették alapul az európaierdészetért felelôs miniszterek az európaierdôk védelméért kezdeményezett nem-zetközi tevékenységük összehangolása-kor.

Az egyik legfontosabb kötelezô érvé-nyû megállapodás, az erdôk biológiaisokféleségének (biodiverzitás) megôrzé-se. Kyotóban már a riói klímavédelmi ke-retegyezmény elôírásainak konkrétabbmegfogalmazására is sor került. Egyebekmellett a klímaváltozás következményeitis figyelembe vették az erdészeti szakem-berek és igyekeztek országonként meg-határozni a legsürgôsebb tennivalókat. Aglobális fölmelegedés egyik kiváltó oka atudomány jelenlegi állása szerint fôkénttúlzott szén-dioxid-kibocsátás, s ennekmegkötésében van óriási jelentôsége azerdôknek. Nem kevésbé fontos keret-egyezmény az elsivatagosodás elleni küz-delem. Az elnökhelyettes megemlítette,hogy Magyarországot ez a gond szeren-csére nem érinti, bár a Duna-Tisza közénaz aszályos évtized után már aggasztó je-leket fedeztek fel a szakemberek. Ezek aközép-európai értelemben vett elsi-vatagosodási tünetek érintik az ottani er-dôségeket. Nem kötelezô, csak ajánlás azerdészeti alapelvek Rióban elfogadottanyaga.

Ugyancsak sürgetô tennivaló az erdô-területek világméretû fogyásának, zsugo-rodásának megállítása. Eddig három pán-európai miniszteri konferencia foglalko-

zott a földrész erdeinek védelmével. Amagyar Országgyûlés 1996-ban elfogadtaaz erôdrôl és az erdô védelmérôl szólótörvényt, amely már megfelel a nemzetkö-zi és az EU-követelményrendszernek is.

Az elnökhelyettes elmondta, az EU-csatlakozási tárgyalásokon a mezôgazda-sági és így az erdészeti fejezet sincs lezár-va, de az erdészeti ágazat esetében azegyetlen jelentôs nyitott kérdés a támo-gatási rendszer magyarországi mûködte-tése. Ez a vidékfejlesztési rész 8. fejezete,s errôl még nem kezdôdtek meg az érde-mi tárgyalások. Az EU-ban az erdészetitermékekre nincsenek megállapítva kvó-ták, tehát a piaci verseny dönt. Az erdé-szeti alapú ipari tevékenységbôl szárma-zik az EU feldolgozóiparának 10 százalé-ka. A 15 tagállam 131 millió hektáros er-dôterületének fenntartható és természet-, illetve környezetbarát hasznosítása acél. A szakmai jellegû joganyagok egyez-tetése befejezôdött. Ezeket négy-öt fô té-makörbe lehet sorolni. Ilyen az erdôtele-pítések rendszere, amelynek alapelveiszintén megfelelnek az uniós szabályo-zásnak és amelyre támogatások vehetôkmajd igénybe a csatlakozást követôen.Erre szüksége is lesz hazánknak, hiszenaz EU-átlag 30–35 százalékos erdô-sült-séggel rendelkezik, miközben Magyaror-szág területének 19 százalékát borítja maerdô. Jelenleg 6 milliárd forint jut az er-dôtelepítésekre. Napjainkban 250– 500ezer forint hektáronként az erdôtelepítéstámogatása Magyarországon, területtôl ésfafajtól függôen. Az EU 15 tagországaévente átlagosan mintegy 100 ezer hektárerdôt telepít, hazánkban ez 10–15 ezerhektárt tesz ki. A csatlakozást követôen amezôgazdasági termelésbôl várhatóan800 ezer hektár vonható ki, s ezek poten-ciális erdôtelepítési területekké is válhat-nak. Egy másik témakör az erdészeti sza-porítóanyagok, magvak, csemeték elôál-lítása, forgalmazása, származási helyénekazonosíthatósága, a nemesítési kiértékelôrendszere. Ide tartozik a csatlakozás azeurópai normáknak megfelelô erdô-egészségügyi megfigyelési és kiértékelôrendszerhez. A harmadik terület az erdô-tüzekkel foglalkozó fejezet, amely mostnagyon idôszerû, hiszen az FVM a napok-ban rendelt el tûzgyújtási tilalmat. Ez apont elsôsorban a mediterrán országokatérinti. Az EU öt mediterrán tagállamábanévente akár 500 ezer hektár erdô is a lán-gok martalékává válhat, míg Magyaror-

szágon évente ritkán semmisül meg 1000hektárnál több erdô. A negyedik témaköraz erdô-egészségügyi mérô-megfigyelô(monitoring) rendszer, amit hazánk erdé-szete már 15 éve sikeresen mûködtet.

Holdampf Gyula kiemelte, hogy nem-csak a jogharmonizációval áll jól Magyar-ország, hanem ami nem kevésbé lénye-ges szempont, az intézményhálózat ki-építése is elôrehaladott állapotban van.Az Állami Erdészeti Szolgálatnál már je-lenleg is mintegy 500 munkatárs dolgo-zik. Szakhatósági, erdôtervezési, szakirá-nyítási, háttér-szolgáltatási feladatokat lát-nak el az agrártárcánál. A szolgálat nem-régen milliárd forintos nagyságrendûPHARE-pályázatot nyert el az EU-s csatla-kozás utáni mûködés elôkészítésére,egyebek mellett az unió erdészeti infor-mációs és kommunikációs rendszerénekhonosítása, kiépítése céljából, ami az ötö-dik harmonizációs témakör. Ez a prog-ram két évig tart, idén januárban kezdô-dött. A csatlakozásra a magyar erdészetiintézményhálózat már rendelkezni fog azEU-s akkreditációval.

Bihari Tamás (Népszava)

Állami erdôk a Nemzeti Földalapnál

Erdészeti jogharmonizáció

Az FVM Erdészeti Hivatal, a BM Or-szágos Katasztrófavédelmi Fôigaz-gatóság, a Nyugat-MagyarországiEgyetem Erdômérnöki Kara, vala-mint az ÁESz sajtótájékoztatót tar-tott az erdôtüzekrôl.

A téma legkiválóbb hazai szakértôi ad-tak tájékoztatást az aktuális helyzetrôl, atémakörrel kapcsolatos tudományos ku-tatásról, nemzetközi együttmûködésrôl:

Dobson Tibor ezredes, szóvivô – BMOKF

Helyzetkép az erdô- és bozóttüzek-rôl, a 2001. évi tûzesetekrôl

Szedlák Tamás fôtanácsos – FVM EHAz EU országok erôfeszítései a Kö-

zösség erdeinek védelméreDr. Mészáros Károly dékán és mun-

katársai – NYMEDr. Horváth Béla intézetigazgató, dr.

Traser György egyetemi docens, dr.Kocsó Mihály botanikuskert igazgató,valamint Nagy Dániel erdômérnök –Global Fire Center – Freiburg

A nemzeti erdôvagyon védelme, atûzkárok elleni védekezés, az erdôtü-zek hatása az erdô élôvilágára, a rege-nerálódás esélyei témákban hangzottakel elôadások.


Forradalmian új biológiai vizsgálati mód-szert fejlesztettek ki Nagy-Britanniában.A szentjánosbogár által is produkált bio-lumineszcencia, azaz természetes fény-kibocsátás elvét használták fel egy olyanteszt kifejlesztésénél, amelynek segítsé-gével megállapítható a talaj, a víz ésegyes élelmiszerek, például zöldségfé-lék szennyezettsége. Munkatársunk aLondon Press Service közleményei kö-zött megjelent tanulmányból állítottaössze a legfontosabb részleteket.

A természetes fénykibocsátás jelen-ségét régen a tengerészek is kihasznál-ták. Az evezôlapátot a hullámok közémerítették, és a vízben elôforduló bak-tériumok oxigénnel keveredve világí-tottak rajta. A tudomány most ezt hasz-nálta fel egy gyakorlati tesztben.

A kutatás alapja egy teljesen új bio-technológiai módszer, amelyet a skóci-ai Aberdeen Egyetem tudósaiból állócsoport fejlesztett ki. A módszer azokata természetes folyamatokat hasznosítja,amelyek például a sötétben fénykibo-csátást gerjesztenek a tengervízbenvagy a szentjánosbogár potrohában.Maga a teszt az egyetem által kitenyész-tett baktériumtörzs természetes fényki-bocsátó képességét használja fel. Segít-ségével percek alatt, a szó szoros értel-mében láthatóvá válik a talaj, illetve avíz szennyezettsége. A teszt során avizsgálandó mintához genetikailag mó-dosított baktériumot kevernek, amelytiszta minta esetén élénk kéken világít.A fényerôsség halványulása jelzi aszennyezô/mérgezô anyag jelenlétét ésa szennyezettség fokát.

E technikának igen széles körû a fel-használási területe. Különösen olyanföldterületek minôségének megállapí-tásában lehet a kutatók segítségére,ahol a korábban ipari üzem, lakótelepvagy bevásárlóközpont mûködött. Kü-lönösen jól használható a keleti tömb-höz tartozó, illetve fejlôdô országokalapvetôen veszélyes területeinek fel-méréséhez, ahol a korábbi használatrólnem készültek vagy megsemmisültek aterületvizsgálati adatok. Egy hordozha-tó tesztkészülék segítségével bárhol avilágon megállapítható a víz tisztasága.Ez a teszt különösen hasznos a fejlôdôországokban tevékenykedô egészség-ügyi dolgozók számára, valamint aszennyvíztisztítók bejövô szennyvizé-

nek, továbbá a folyók ipari szennye-zettségének vizsgálatára. Nagy jelentô-sége lehet a régi ipartelepek talaj-szennyezettségének megállapításábanis. A módszert már a gyakorlatban is ki-próbálták. Mindössze hét nap alatt kitudták mutatni az összes vegyi anyagotegy erôsen szennyezett gázgyár terüle-tén. Az eredmények pontosan egyeztekannak a környezetvédelmi cégnek azadataival, amely már nyolc éve vizsgá-lódik ezen a helyen. Ezen túlmenôenmég egy vegyi anyagot is azonosítottak,egy vasúti kocsi kiömlött tartalmánakhelyén.

A jövôben ezt a módszert másbiotesztekkel is lehet kombinálni. A ké-zi készülék a terhességi tesztekhez ha-sonlóan a színváltozás elvén alapul,egyszerûen és olcsón ad gyors és meg-bízható eredményt. Lehetôség van egybankkártya alakú zöldségteszt kifejlesz-tésére, ami ugyanezen az elven mûkö-dik, és amelyet bárki használhat. A bio-termékek növekvô népszerûsödését fi-gyelembe véve, valószínûleg nagy ke-letje lehet egy ilyen vizsgálati eszköz-

nek. Az Egyesült Államokban jelenleg isfolyó kutatások kiderítették, hogy az or-ganikus rendszerben termelt zöldségfé-lék nyolcszor nagyobb eséllyelszennyezôdnek a halált is okozó E. colibaktériummal, mint a mûtrágyákkal ésnövényvédô szerekkel kezelt termé-nyek. Egy ilyen kézi bioérzékelô igenhasznos segítôtárs lehet a baktériumokfelismerésében is.

Papp Edina(Magyar Mezôgazdaság)

Felvillanyozott szentjánosbogár

Führer E. (szerk.): Az aszály és a belvíz érvényesülése

a Nagyalföld erdômûvelésében. II. rész.

Tóth Béla: Az aszály és belvízhatástmérséklô erdômûvelési technológi-

ák. 14. sz. 2000. ERTI Kiadvány.Az alföldi erdôgazdálkodás alapvetô vo-násokban tér el a hegy- és dombvidékie-kétôl. Nemcsak fafajválasztásában, a me-zôgazdaságban szokásos talajmûvelésimódszerek alkalmazási lehetôségében,de abban is, hogy az erdôs-sztyep klímá-nak és vegetációnak megfelelôen az er-dôk nagy, zárt tömbök helyett mozaik-szerû kisebb egységekben ékelôdnek aszántók és legelôk közé. Ennél fogva akétféle szakágazat szoros kapcsolódásá-ra ügyelnie kell annak, aki az alföldön si-kerrel kíván erdôkkel foglalkozni. Ezértis idôszerû ez a sorozat, amelyiknek elsôtagjáról az Erd. Lapok 2001. febr.-i szá-mában tudósítottunk és most a megje-lent II. kötetrôl számolunk be.

Míg az elsô kötet az Alföld termôhelyivonatkozásait mutatta be értékes és a tá-

ji erdômûvelésben is jól hasznosíthatóadatok segítségével, addig a mostani kö-tetet szerzôje, Tóth Béla, az elôbbiekreépülô erdômûvelési tudnivalókkal töl-tötte meg. Figyelmét elsôsorban azokra alehetôségekre fordította, amelyekkel azerdôk vízháztartását javíthatjuk az erdônbelül, hogy aztán ez kihasson a határosmezôgazdasági területekre is.

A szerzô gyakorlatias szemlélete tük-rözôdik abban, hogy a felesleges ismét-lések elkerülése érdekében az alföldieg.-i tájakat, tájrészleteket és tájrészeketcsoportosította és ezek erdômûveléséte szerint tárgyalja. A csoportok a követ-kezôk: 1. Szatmár-Beregi sík, 2. Szikeserdôgazdasági tájak, tájrészletek, 3.Csernozjom talajú löszhátak, 4. Kötöttréti talajok, 5. Homoki talajok tájai, to-vábbá 6. A Tisza és mellékfolyói, végül7. A Közép- és Alsó-Duna-ártér.

Fô figyelmet a szerzô – korábbi mun-katerületének megfelelôen – a szikes éskötött talajok tájaira fordította, ezeketértékeli több évtizedes tapasztalataira éskísérleteire alapozva. Elnagyoltabb a

A mediterrán szentjánosbogár potroha vilá-gít a sötétben. A biolumineszcencia jelensé-gét használta fel találmányában az AberdeenEgyetem kutatócsoportja (Prof. Ken Killhamfelvétele)

Könyvismertetés


homoki tájak erdômûvelésének bemu-tatása. Pl. szívesen olvastam volna Hor-váth László bugaci nedvességôrzô erdô-telepítési módszereirôl. Ezek sikeréttöbbezer hektár szépen díszlô fenyveshirdeti, említésüknek itt helye lett volna.

Az egyes tájcsoportok bemutatásá-ban a fô helyet a lehetséges talajmûve-lés adja, valamint a választható száraz-ságtûrô fafajokra ad javaslatokat. Utób-biak táblázatos alakban, a termôhelytí-pus-változatok függvényében jól átte-kinthetô alakban mutatkoznak.

Az erdôk és a környezô mezôgazdál-kodás kapcsolódását jelzi a sokáig nememlegetett, de a magán földbirtokok vi-lágában esetleg újra helyet kérô köztes-mûvelés felvetése.

Gyakorlati szemlélete késztette aszerzôt arra is, hogy az erdôk kezelésé-vel, erdôtelepítésével kapcsolatos hatá-lyos rendelkezésekrôl áttekintést adjonés ezzel segítse az ebben járatlanabbnem szakember olvasót.

Örültem, hogy a könyvben újra he-lyet kapott az erdôtelepítés talaj-melio-rációs szerepe. Ezt a gondolatot néhányévtizede a Kaposvári Erdôfelügyelôségszakembere, Rumszauer János feszeget-te és szeretett volna a nagy ráfordításo-kat felemésztô térségi meliorációs ke-retbôl e célra az erdôknek is megsze-rezni valamennyit. A mostani felvetéstérdemes lenne az illetékeseknek felka-rolniok, segítené az erdôk térbeli kiter-jesztését.

A bemutatott mû természetesen nemnélkülözheti a mezôvédô erdôsávokszerepeltetését sem. Ez a gondolat ismegújításra vár, jó, hogy a könyvecské-ben ehhez is kapunk támpontokat.

Az elmondottakhoz a recenzensannyit kíván hozzáfûzni, hogy aszennyvíztisztító nyárültetvények többkísérletet megértek. Irányítóik (Gál J.,Bellér P., Tihanyi Z., Tompa K.) vagy el-hunytak vagy visszavonultak az aktívszakmai munkától, ezért jó lenne, havalaki vállalná ezen kísérletek össze-foglaló értékelését, hiszen mára már atalajra gyakorolt hatást is lehetne vizs-gálni. Hasonlóképp megérdemelné azegykor volt legelôfásítás a felfrissítésétis. Legalább ezek történetét, megoldá-sait jó lenne megörökíteni. Még hasznátvehetnôk.

A tetszetôs kiállítású, színes fénykép-pel is szemléltetett könyvet ajánljukmindazok kezébe, akiknek nem idegenaz alföldi erdôgazdálkodás és e terüle-ten találnak tennivalót. (Vásárolható:ERTI Központ.)

Ismertette: Dr. Szodfridt István

Az Erdészeti Lapok 2002. februári ésmárciusi számában Az év fája sorozat-ban kétrészes cikk ismerteti a molyhostölgy termôhelyi igényét. A cikkbengyakran idézett 1967-es forrásmunkaóta több olyan írás jelent meg, ami telje-sebbé teheti a fafajról szerzett ismerete-inket. Az alábbiakban ezekre szeretnémfelhívni a figyelmet.

A cikk szerint „a molyhos tölgy jelen-legi elterjedési területe hazánkban elsô-sorban a Balaton északi oldalán, a Vér-tesben, (a) Gerecsében, (a) Mecsekben,a Somogyi- és Tolnai-dombvidéken, aGödöllôi-dombvidéken, a Bükk déli ol-dalán és a Tornai-karszton található.”Ezeken kívül jelentôs populációi élneka Budai-hegységben és a Pilisben is.Ebben a vonatkozásban az idézett1967-es forrásnál korszerûbb adatokatés térképet közöl Bartha–Mátyás(1995): Erdei fa- és cserjefajok elôfordu-lása Magyarországon címû könyve.

A cikk szerint az alföldi elôfordulá-sok közül a monori és a csévharasztiméltó említésre. Míg Monor mellett – amonorierdei Öregstrandon – csupánkét molyhos tölgyfa áll, addig jelentôspopuláció él Nagykôrösön, Albertirsán,Jánoshalmán, valamint a Mátra- ésBükkalján, a Mezôföldön és a Kisalföl-dön több helyen. Az alföldi elôfordulá-sokat az Erdészeti Lapok 2001. októbe-ri számában Dobay Gábor foglaltaössze.

A cikk szerint a molyhos tölgy „erô-sen savanyú mállásterméket eredmé-nyezô kôzeteken (fillit, agyagpala, sa-vanyú homokkô, gránit stb.) ...hiány-zik.”

Extrém száraz termôhelyeken amolyhos tölgy helyenként kifejezettensavanyú alapkôzeteken kialakult mész-kerülô erdôkben is elôfordul. Savanyúhomokkövön él a Mecsekben(Borhidi–Kevey, 1996), a Balaton-felvi-déken (Debreczy–Hargitai, 1971), aBudai-hegységben, a Pilisben, a váciNaszályon (Kun, 2000), a Medves(Csiky, 1999) és a Karancs (Csiky, 1998)déli peremein, továbbá grániton éskvarciton a Velencei-hegységben (Feke-te, 1956). Vizsgálataim szerint ezeken a

termôhelyeken erôsen hibridizál a ko-csánytalan tölggyel.

A cikkben a szerzôk gyakran idézikKeresztesi (1967) publikációját. Bár az iro-dalomjegyzék hiányzik, megállapítható,hogy a Keresztesi Béla szerkesztésébenmegjelent „A tölgyek” címû monográfiá-ról van szó – az idézett részeket azonbanSzodtfridt István és Járó Zoltán írta! Érde-mes lett volna az ô nevüket is feltüntetni,hiszen a tôlük vett idézetek a cikk nagyrészét teszik ki. Célszerû lett volna a tôlükátvett hat táblázat aláírásában is megjelöl-ni a szerzôséget, hogy ne tûnjön úgy,mintha friss vizsgálati adatokról lenneszó. Megjegyzendô még, hogy a 2. táblá-zatban a pH (H2O) és a pH (KCl) értékeita szerzôk hibásan közölték.

Az elsô – februárban megjelent –részt elolvasva kíváncsian vártam, hogya márciusi folytatás után lesz-e iroda-lomjegyzék, mert több forrás felkeltetteaz érdeklôdésem. Lemaradása valószí-nûleg nem a szerzôk hibája, ôk talánmég nálam is csalódottabbak voltak írá-suk megcsonkítása miatt. Rossz gyakor-latnak tartom, hogy az Erdészeti Lapokrendszeresen lehagyja a tudományosközlemények irodalomjegyzékét, hi-szen az a publikációk szerves részét ké-pezi. Így van ez a jelen cikkem eseté-ben is, ezért kicsit nyomaszt, vajonmegjelenik-e a 12 hivatkozásból állóirodalomjegyzék:

Kézdy Pál

Szerkesztôi megjegyzés:Az E. L. szerkesztôbizottsága az el-

múlt években többször közreadta a lap-ban megjelentetendô tudományos cik-kekkel kapcsolatos elvárásait. (szerke-zeti kívánalmak, rövid kivonat vala-mely világnyelven, irodalomjegyzékstb.) Egyéb írásoknál az irodalomjegy-zék feltüntetése az egységes szerkesztésiszempontok okán nem jelenik meg.

Az év fája

MegjegyzésekBidló András–Heil Bálint–Kovács Gábor:

Molyhos tölgy (Quercus pubescens) termôhelyi igényecímû cikkéhez

32 éves, erdõ- és vadgazdálkodá-si technikus, több mint 10 évesszakmai gyakorlattal munkát ke-res az ország bármely területén.

Minden megoldás érdekel.Tel.: 06/20/9937-908


„Azok a szélsôséges idôjárási esemé-nyek, amelyekkel bolygónkon napja-inkban szembesülünk, érzékeltetik,hogy mit fog hozni számunkra az éghaj-latváltozás. Ezek a rendkívüli csapadék-csúcsok és aszályok megfelelnek a Kor-mányközi Éghajlatváltozási Bizottságelôrejelzéseinek. Ha nem csökkentjükaz üvegházhatású gázok kibocsátását,az emberi szenvedés és a gazdasági kára jövôben növekedni fog” – nyilatkoztaOliver Rapf, a WWF Európai Környezet-politikai Irodájának munkatársaBrüsszelben.

A WWF arra bíztatja a Johannesburg-ban megrendezésre kerülô Fenntartha-tó Fejlôdés Világtalálkozóra érkezô po-litikai vezetôket, hogy az augusztus vé-gi csúcstalálkozón olyan hatékony in-tézkedésekben állapodjanak meg, ame-lyek radikálisan lassítják az éghajlatvál-tozást, és az energiagazdálkodást fenn-tartható pályára állítják.

Meg kell egyezni abban, hogy a nap-ból és szélbôl, valamint a biomasszábólszármazó megújuló energia felhaszná-lásának arányát a jelenlegi 2,2%-ról2010-re 10%-ra növelik. A globális ég-hajlatra gyakorolt emberi hatás csök-kentésére csak akkor van remény, ha anövekvô energiaigényeket megújulóforrásokból elégítik ki.

A világ vezetô politikusai nem halo-gathatják tovább egy olyan cselekvési

program elindítását sem, amely a sze-génységben élôk számára hozzáférhe-tôvé teszi a tiszta, elfogadható áru- ésmegbízható energiaszolgáltatásokat. Ezalapvetô fontosságú, ha valóban teljesí-teni akarjuk az ENSZ Millenniumi Nyi-latkozatának azt a célkitûzését, hogy2015-re a Földön a szegénységben élôkszáma a felére csökkenjen.

Az olyan, ember által okozott prob-lémákat, mint az „Ázsia fölött lebegôbarna felhôt” a világ csak tiszta energia-források alkalmazásával küzdheti le. Afosszilis tüzelôanyagokat égetô erômû-vek teljesítményének növelése csak sú-lyosbítja a problémákat az ázsiai régió-ban és globális szinten egyaránt. A tisz-ta és fenntartható technológiák ma márrendelkezésre állnak, csak a kormányo-kon és az energiaszektoron múlik, hogyvalóban használják ôket.

A johannesburgi világtalálkozó avégsô lépést jelentheti a Kiotói Egyez-mény hatálybalépéséhez. A világ türel-metlenül várja, hogy Oroszország ratifi-kálja a Kiotói Egyezményt. Ha ez meg-történik, az Egyezmény megkapja aszükséges többséget ahhoz, hogy nem-zetközi érvényû törvénnyé váljon.

További információ:Gadó György Pál, programvezetô,

WWF MagyarországTel.: (1) 214-5554/107, Mobil: (30)

987-1617, e-mail: [email protected]

A WWF nyilatkozata az áradásokról és aszályokról

Az MTI-Press információja szerint a na-pokban együttmûködési megállapodástírt alá dr. Jámbor László, a soproni Tanul-mányi Erdôgazdaság Rt. (TAEG) vezér-igazgatója, és Vig József Attila, a SoproniPolgárôrség Egyesület (SPE) elnöke. Azegyüttmûködés hatékonyan szolgálja azerdôrôl, az erdô védelmérôl, továbbá avadvédelemrôl, a vadgazdálkodásról, avadászatról, a természetrôl szóló tör-vényben foglaltak betartását, az ezekkelösszefüggô jogsértések megelôzését,megszüntetését. Az aláírással egyidejûlega vezérigazgató egy személygépkocsitajándékozott a soproni polgárôrségnek.

A polgárôrök képviselôje, Vig JózsefAttila szerint az együttmûködési megál-lapodás révén és az ajándék birtokában

óriásit lépnek elôre. Könnyebb leszmegelôzni a tûzeseteket. Tûzgyújtási ti-lalom idején fokozottan ellenôrzik a ki-jelölt helyeket. A rossz szándékú embe-rek kiszûrésére az erdészeti szaksze-mélyzettel együtt speciális stratégiátdolgoztak ki.

Az erdôgazdaság és a polgárôrségegyüttmûködési megállapodásában nagyszerepe van a rendôrségnek, a határôr-ségnek, a természetvédelmi ôröknek, akerületvezetô erdészeknek. A közeljövô-ben az országban elsôként itt áll munká-ba környezetvédelmi rendôr. A terepjá-róval közlekedô közeg feladata a sopro-ni parkerdôség rendjének felügyelete.

T. M.(Képes Újság)

Az elsô környezetvédelmi rendôr

Erdei tábor a Bakony tetejénVadregényes környezetben ismerhetikmeg a gyerekek a természetet.

Hajag-tetô (Varga) – Iskoláknak mu-tatta be erdei táborát a Hajagi VéderdôErdôbirtokossági Társulat. A Bakonyegyik legszebb helyén gazdálkodik két-százhúsz hektáron a hatvan tulajdonos.A szakmai munka irányításával dr. PétiMiklóst bízták meg. A területen mere-dek lejtôk, emelkedôk találhatók, má-sutt meg nagyon vékony a talaj termô-rétege, ezért csaknem háborítatlan a te-rület, évszázados, névvel tisztelt fák,források, sziklák találhatók erre.

Az erdôbirtokosok hatszáz métermagasságban, egy tisztáson pihenôhá-zat alakítottak ki, amelyhez a közel-múltban részben pályázaton elnyertpénzbôl elôadótermet építettek, és dr.Majer Antal erdômérnök professzorrólnevezték el.

(Napló)

Pálháza (ÉM – VT) – Száznál többrésztvevô érkezett az ország minden ré-szébôl a szombaton megrendezett Kár-pát-medencei Kisvasutak Napjának pál-házai rendezvényére.

A kemencepataki erdei vasút ünnep-lésén Lenár György erdészeti igazgató ar-ra hívta fel a figyelmet: a sír szélérôl hoz-ták vissza lelkes emberek 1989-ben a mamár évi ötvenezernél több utast szállítóerdei vasutat. A vendégek közül hatva-nan érkeztek Budapesttôl különvonattal.A „szomszédos” lillafüredi és szilvásvára-di vasutak képviseletében is érkeztek ün-neplôk. Az újhelyi libegôn tett emlékeze-tes utazás, majd kisvonatozás élményétegy kiadós ebéddel toldotta meg a ven-déglátó Északerdô Rt. Kôkapun.

(Észak Magyarország)

Csorváson 2002. július hó 5-én meg-nyílt a X. Vadászati, Halászati és Ter-mészetvédelmi témájú képzômûvésze-ti kiállítás, amelyen 22 alkotó 45 alko-tással mutatkozott be. A kiállítás anya-ga augusztus hó 1-jétôl a Soproni Erdé-szeti Múzeumban, majd késôbb Tátonlátható.

Ignácz Magdolna

4 hektár erdô Budapestmellett Alsónémedin eladó.

Érdeklôdni lehet a 06-70-314-7304-es

telefonszámon.


NÁDAS JÓZSEF

Szeretném bemutatni Somogy megye erdô- és vadgazdálkodásának egyensúlyi problémáit, az erdôterületek védelmére és fej-lesztésére tett erdészeti hatósági intézkedéseket.

Néhány adat a somogyi erdôkrôl:Korabeli írásos emlékek szerint Somogy megye mai, mint-egy 600 ezer hektárnyi területének több mint kétharmadáterdôk borították. A hatalmas erdôtömbökrôl mondták:„nem az erdô van Somogyban, hanem Somogy van az er-dôben...” Az erdôsültség változásait a grafikon jól szemlél-teti.

Az erdészeti adattár szerinti 27,8%-os erdôsültséggel So-mogy megye az ország ötödik legerdôsültebb megyéje. Táv-lati fejlesztési cél, hogy a megye erdôsültsége meghaladjaaz egyharmadot. Az erdôk tulajdonosi, kezelési viszonyai-ban nagy változások voltak.

Jelenleg az erdészeti igazgatás 2080erdôgazdálkodót tart nyilván. A me-gye erdôterületének 60,2 %-a maradtállami, 0,2 %-a pedig közösségi tulaj-donban, ahol az erdôkezelés megol-dott. A többi erdôben egyrészt megin-dult a saját tulajdonú magánerdô-gaz-dálkodás (3,2 %), a természetes sze-mély megbízásos alapon történô(3,9%), illetve a társult (18,6 %) formá-ban történô erdôkezelés. A földkia-dás, az ingatlan-nyilvántartásban azátvezetések elhúzódása, a bizalmat-lanság, a jogszabályi változások ( ki-várás a földtörvényi viták: lehet-e jogiszemélynek erdôtulajdona stb.) miatttársulási szervezôdés alatt van 13,9 %.Az új erdôgazdálkodók általában tôkeszegények, kis területen gazdálkodnak, az önhibájukon kívüli károkra (pl.: vadkár)rendkívül érzékenyek. Állami támogatásra a vétlen károk (aszály, árvíz, vihar, hótörés) felszámolásánál számíthatnak csak.

A somogyi erdôkben összesen mintegy 35,1 millió köbméter fa van. Az erdôk évente 1,2 millió köbméter fát teremnek.A somogyi erdôállományok hosszú távon biztosítani tudják mintegy egy millió köbméter fa évenkénti kitermelését, ami hoz-závetôleg évi 10-12 milliárd forintos árbevételt eredményezhet.

Az erdôtervekben meghállapított lehetôségekhez képest az alábbi ábra mutatja a kitermeléseket és a következô harmincév fahasználati lehetôségeit:

Ôshonos fafajokból álló keménylombállományok jellemzik a megye erdeit.

A letermelt erdôket a termôhelynek legjobban megfelelô fafajjal kell felújítani. Aki nem tud megfelelni ennek a követel-ménynek, azt az erdészeti hatóság erdôgazdálkodási bírsággal sújtja és korlátozza további fahasználati lehetôségét. A fiatal er-dôsítések rendkívül érzékenyek a különbözô károsításokra.

Vadkárhelyzet, vadkárgondokSomogyban


A károsítások közül a vadkár azértjátszik kritikus szerepet, mert viszony-lag egyszerû eszközökkel elhárítható,az erdôk vadtûrô (vadeltartó) képes-ség szintjén tartott vadlétszám eseténszámottevôen nem is keletkezik. Atúltartott vadlétszám kárainak térítése,a kár megelôzésének költségei (kerí-tésépítés, karbantartás, egyedi véde-lem, ...) az okozott kár miatti bírságok,haszonvételi korlátozások súlyos költ-ségterheket rónak mind az erdôgaz-dálkodókra, mind a vadászatra jogo-sultakra. Az erdôsítésekben az alábbiábra szerint alakult a vadkár :

Ahhoz hogy a fenti szinten tudjáktartani az erdôgazdálkodók erdeiben(erdôsítéseikben) a vad kártételét,megelôzésként, évente 80-260 kilo-méter kerítést kellett építeniük 1991-tôl. A megyében 2001-ben összesen8054 ha erdôsítést védett kerítés. Akerítések hossza 1333 km volt. Vad-kárelhárító kerítés építésére, karban-

tartására mintegy 150-220 millió forintotfordítottak az elmúlt években az erdô-gazdálkodók, melynek költségeit – szer-zôdésektôl és bírósági perektôl függôen– döntô mértékben a vadászatra jogosul-tak fedezték. A felújítási kötelezettség ésaz új erdôk telepítésének növekedése amagas vadlétszám miatt növekvô véde-kezési költségigényt jelent. 2002-ben aSEFAG Rt.-nek 170 km új kerítésépítésiigénye van, az összes igény meghaladja a280 kilométert.

A vadászható nagyvadállomány (gím, dám, ôz) a fiatal erdôsítések faállományát hosszú távon, ismétlôdôen több, mint 200erdôrészletben oly mértékben károsította (fejlôdését megakadályozta, minôségét rontotta, egészségi állapotát hosszú távra ki-hatóan károsan befolyásolta), hogy az erdôrôl és az erdô védelmérôl szóló törvény szerint erdôvédelmi bírság megfizetése(2001-ben 32 vadászterület vadászatra jogosultját összesen 15,7 millió Ft) iránt intézkedett az erdészeti hatóság. (Az intézke-déshez szükséges szakhatósági hozzájárulást a természetvédelmi és a vadászati hatóság megadta.) Huszonhét további vadá-szatra jogosultnál a vadlelövési terv megemelését kellett kezdeményeznie. Az elmúlt két év rendkívüli aszály- és a vadkáraimiatt jelentôsen csökkent a befejezhetô erdôfelújítások mennyisége, nôtt a gazdálkodók ezirányú kötelezettsége. A felújításihelyzet összességében nem katasztrofális, mégis 2001-ben jelentôs véghasználati korlátozásokat kellett életbe léptetni egyeserdôgazdálkodóknál – fôleg a vadkár miatti felújítási elmaradások, a kedvezôtlen folyamatok megakadályozása miatt – az er-dészeti hatóságnak.

Mi is a helyzet a somogyi nagyvad-állománnyal?A nagyvadállomány maximum-létszámát az élôhely vadeltartó képessége alapján a vadgazdálkodási körzetekre, azon be-lül a vadászterületekre meghatározták. A nagyvad élôhelye az év túlnyomó részében – fôleg a téli idôszakban – az erdô.Az erdô adta táplálékkínálat ( fôleg télen ) a meghatározója az eltartható nagyvad maximális létszámának. Az egyeztetôtárgyalások alapján a megyében maximum 6430 db szarvas, 1850 db dám, 17 010 db ôz és 4000 db vaddisznó tartható. Amezôgazdaságban és az erdôkben okozott károk, valamint a kilövési eredmények alapján arra kell következetni, hogy avadlétszám az elmúlt évihez viszonyítottan a magas kilövés ellenére sem csökkent, egyes helyeken nôtt. Mivel a szaba-don élô nagyvadak természetes ellenségei kipusztultak hazánkban, a vadlétszám szabályozása az ember (a vadászok )kezében van.

A következô táblázat azon (vadgazdálkodási jelentésekben szereplô) költségeket mutatja, melyek az eltarthatónál maga-sabb vadlétszám miatt keletkeztek. Ezek a kifizetett vadkárok, erdôvédelmi bírság, védekezési költségek. Természetesen nemszerepelnek itt azok a kár és kármegelôzési költségek, melyeket a vadászatra jogosultak a saját használatú földterületeikenzömében más ágazatok terhére megfinanszíroztak.


2001-ben a vadászatra jogosultak jelentései szerint az összes vadászati árbevétel 1663 millió Ft volt Somogy megyében. Akiadások 1784 millió forintot tettek ki. A táblázat szerinti rekord lelövés 121 millió veszteséget hozott. (2000-ben volt elôszörkimutatottan veszteséges Somogyban a vadászat 44 millió forinttal.)

Gím lelövés változása hat év alattA lelövési adatok is jól mutatják, hogy Somogyban a vadlét-szám messze meghaladhatja az eltartható maximumot. Elértünkoda, hogy a megye területének 80 %-án az erdôgazdálkodók, újerdôt telepítôk részére nem maradt más biztosíték csak a kerí-tés, hogy egy-egy nagyobb rudli szarvas, dám és ôz ne tegyetönkre több év erdôsítési munkáját. Kerítés nélküli felújításegyes térségekben már akácsarjak esetén sem lehetséges. A ke-rítés építési költsége hektáronként a 100 ezer forintot, kilomé-terenként az ezer forintot meghaladja. Mivel nem minden erdô-gazdálkodó képes a megelôzés költségeit elôteremteni, egyregyakoribbak a kártérítési, a védekezési költségek megoszlásiarányait vitató bírósági per.

A Somogy megyei vadgazdálkodási tanács (melynek tagja azerdészeti hatóság vezetôje is) megállapította, hogy a vadászati árbevételeket nem lehet növelni (sôt a maximum létszámra ál-lás után azok csökkenése várható), a költségek (károk, védekezés, vadgazdálkodás) ugrásszerûen megnôttek, a kár mértékenôtt, a felújítások állapota romlott, ezért a nagyvad-állomány drasztikusabb, de szakszerû csökkentésére van szükség. A vad-gazdálkodási kiadások olyan ugrásszerûen nônek, hogy több vadászatra jogosult már felélte tartalékait. Az erdôk és a termé-szetes élôhelyek védelme fokozottan indokolja a vadlétszám csökkentését.

Élôhely-fejlesztés, erdôtelepítési lehetôségek:Somogyban az összeállított területfejlesztési, térségfejlesztési és racionális földhasználati tervek szerint több tízezer hektár

olyan termôföld van, melyet legcélszerûbben erdô telepítésével lehet hasznosítani. Várhatóan a magánszektorhoz tartozóföldterületen fog megvalósulni az erdôtelepítések 72 %-a.

Az erdészeti hatóság arra ösztönözni az erdôtelepítôket, hogy ôshonos, elegyes, stabil erdôszerkezetû erdôk jöjjenek létre.Somogy megyében 1981-2001 között az alábbi ábra szerinti mennyiségû erdôtelepítés történt hektárban, 2002-re már többmint 1700 hektár új erdô létesítésére kötöttünk szerzôdést.

A földtulajdonosok közül egyre töb-ben vállalkoznak hosszú távon erdôtele-pítéssel hasznosítani a földterületet ott,ahol a mezôgazdasági termelés ráfizeté-ses. Az erdôtelepítések a kiviteli tervekszerint, a termôhelynek megfelelô, zö-mében ôshonos fafajjal kerülnek meg-valósításra. Az erdôterület bôvítése igaziélôhely-fejlesztés a nagyvad számára is.Mivel a fiatal erdôsítések rendkívül érzé-kenyek a vad károsítására (a támogatásiegységárak már meghaladhatják hektá-ronként az 500 ezer forintot) a telepítési

program sikeresen csak alacsonyabb vadlétszám esetén valósítható meg feszültségek nélkül. Hosszú távon megoldást csak a vad és élôhelye egyensúlyi állapotának visszaállítása jelentheti, azaz az elviselhetô kár (5%)

mértékéig kontroll alatt kell tartani, azaz radikálisan csökkenteni kell a vadászatra jogosultaknak a nagyvad létszámát. A va-dászati hatóságnak a csökkentést ki kell kényszeríteni. Ehhez korrektebb vadlétszám meghatározási módszert kell kidolgoz-ni (becslés helyett számlálás) és megbízhatóbb monitoringot kell bevezetni. Az érintett hatóságoknak (természetvédelem, er-dô, vad) szorosabban, hatékonyabban kell együttmûködni.


Az Állami Erdészeti Szolgálat VeszprémiIgazgatósága Zánkán és a Balatonfel-vidék erdeiben szervezte a XIV. Erdôren-dezési napokat. Kitettek magukért aveszprémi kollégák, mert minden adottsá-got kihasználtak, hogy az ország különbö-zô térségeibôl jött rendezôknek alaposanbemutassák munkahelyüket. Az érkezésdélutánját követôen jó kétórás balatonihajózás feledtette az utazás fáradalmait. Aszakmai látnivalókat a Bakonyi ErdészetiRt. Monostorapáti Erdészetének területénláthatták a résztvevôk. Többek között azépülô balatoncsicsói Erdei Iskolát. Szak-mai elemzésre inspirált a cseres, tölgyestermészetes felújításoknál látottak.

Az elôadásokra a harmadik napon ke-rült sor, melyeket Barátossy Gábor, azErdészeti Hivatal elnöke nyitott meg. Em-lékeztetett az 1971-es, a Buenos Aires-i er-dôkkel kapcsolatos állásfoglalásra, melymeghatározta az erdôk hármas funkcióját.Mészöly Gyôzôre, a korán elhunyt kollé-gánkra, aki harminc éven át dolgozott aközjóléti erdôkért. Hangsúlyozta, hogynagy a felelôsségünk, amikor a költségve-tés mintegy egymilliárd forintnyi forrásátfelhasználjuk, és kiemelte a helyi kezde-ményezések fontosságát. Aktuális kérdé-sekrôl szólva elmondta, hogy az Ország-gyûlés várhatóan elfogadja a NemzetiFöldalapról szóló törvény azon kiegészíté-sét, miszerint az állami erdôk is bekerül-nek a földalapba. Hangsúlyozta: a föld-alap kezelésére új szervezet jön létre,amely önálló költségvetési intézménylesz, és hatáskörébe tartozik az állami er-dôvagyon is, kivéve a meglévô természet-védelmi, illetve a védelemre tervezett te-rületek.

Mihalovics László, a Veszprém me-gyei Területfejlesztési Tanács szakem-bere a térség élôhelyeinek változatossá-gára, a megye erdeinek fajgazdagságá-ra, a védett területek élôhelymegôrzôszerepének fontosságára hívta fel a fi-gyelmet.

Fôzô János, a Balatoni Régió fôépíté-sze a Balatonról szólva megemlítette,hogy az valamikor négy tavacskábólállt, mintegy 1000 négyzetkilométeren.A tizenkétezer éve kezdôdött feltöltô-dés 10 méter iszapvastagságot hozottlétre évi 0,4 mm gyarapodással. A 2500éve megjelent ember többször is leakarta csapolni a tavat. 1865-ben azezirányú tevékenység mintegy öt méte-res vízszintcsökkenést okozott. Erre avasútépítés miatt volt szükség.

Dr. Laposa József tájépítész a Balato-ni Régió területrendezési tervének ve-zetô tervezôje röviden ismertette a terü-leti adottságok integrált hosszú távú le-hetôségeit, melyben az erdészeti elkép-zelések is bennfoglaltatnak. Hangsú-lyozta, hogy a földvásárló spekulánsokellen csak kiskapuk nélküli törvények-kel lehet. Emlékeztetett a táj túlhaszno-sításának veszélyeire és káros követ-kezményeire.

Vaspöri Ferenc, az ÁESZ veszprémiigazgatója kifejtette, hogy erdôgazdaságitérségrôl ott beszélhetünk, ahol 75 szá-zalék a valóságos vagy a majdani erdôte-rület. Szorgalmazta, hogy országos tu-risztikai és közjóléti terv készüljön,amelyben az egymás mellett lévô régiókössze tudják hangolni tevékenységüket.Ez nagyban növelné az idegenforgalmilehetôségeket. Egységes rendszerbe kel-lene illeszteni az elképzeléseket.

Csóka Péter, az ÁESZ Szolgálat fô-igazgatója az erdô fogalma és szerepemeghatározásának fontosságát hangsú-lyozta. Mert más és más helyen nem je-lenti ugyanazt az erdô léte és szerepe atérségben élôk számára. Mint mondot-ta, a Földön jelenleg hozzávetôleg 3,9milliárd hektár erdô van, mely mindenévben csökken, míg hazánkban köztu-dottan növekedik az erdôállomány. Azötszázmillió év alatt felhalmozódottenergiahordozót lényegében 500 évalatt elégetjük. Tudomásul kell venni,hogy más szempontok is vannak az er-dôtelepítésnél, mint az eddigi erdészetitényezôk.

Az Erdészeti Szolgálat kimagaslómunkát végzett szakembereinek CsókaPéter fôigazgató kitüntetéseket adott át:

Erdôrendezôi Díj:Varga Miklós erdésztechnikus, nyugáll.

erdôtervezô (Veszprémi Igazgatóság)Juhász István erdésztechnikus, erdô-

tervezô (Szegedi Erdôtervezési Iroda)Sebestyén László erdésztechnikus,

erdôtervezô (Váci Erdôtervezési Iroda)Jagicza Attila erdômérnök, osztály-

vezetô (Zalaegerszegi Igazgatóság)Nagy Frigyes erdômérnök, osztályve-

zetô (Veszprémi Igazgatóság)

Erdôfelügyelôi Díj:Jaksa Ferenc erdésztechnikus, erdô-

felügyelô (Kecskeméti Erdôfelügyelô-ség)

Padányi Gulyás Gábor erdômérnök,erdôfelügyelô (Budapesti Erdôfelügye-lôség)

Sörnyei Sándor erdômérnök, erdô-felügyelô (Kaposvári Erdôfelügyelôség)

Pápai Gábor

Erdôrendezési Napok


Egyesülete megalakulásának 150 évesévfordulóját ünnepelte Ausztria erdész-társadalma. A háromtagú magyar dele-gáció köszöntötte a sógor erdészeket. Akétnapos rendezvényen megtárgyaltáka törvényalkotás legégetôbb kérdéseit,melyen a vadászat volt a fô téma. ASalzburgban rendezett jubileumi gyûlésrésztvevôi ismerkedhettek a város, akörnyék nevezetességeivel is, melynekegyik látnivalója a helybéli skanzenvolt. További sikeres egyesületi életetkívánunk Ausztria erdészeinek.

150 évesévforduló

Balról: Dr. Peter Kar a felsô-ausztriai egyesület elnöke, Bogdán József régióképviselô és Viharos Zsolt OEE-alelnök


mezôtúri döntôjére kaptam meghívót,amin a majd kéttucatnyi rendezô közötthiába böngésztem az Országos Erdé-szeti Egyesületet, nem találtam. Régikedves barátom, dr. Tóth Albert ver-senybizottsági elnök meghívásánaknem tudtam nemet mondani, és a há-romnapos verseny utolsó két napjánbekapcsolódtam a hallatlan élményt je-lentô vetélkedôbe. A döntôt megelôzô-en lebonyolított országos válogatóbólhuszonkét általános iskolából jutott bea legjobb ötödikes és hatodikos. A dön-tôre elkísérte a tanulókat a felkészítô ta-nár is. A versenyzôk is és a felkészítô ta-nárok is megérdemlik, hogy helyezésisorrendben felsoroljuk ôket.

5. osztályosok (Név, iskola, felké-szítô tanár):

Borián Csilla, Arany János Ált. Isk.Barcs, Keserû Józsefné

Plesa Dániel, Kubinyi Ált. Isk.Tápiószentmárton, Dudokné GyevátMargit

Horváth Anikó, Pál Apostol Kat.Ált. Isk. és Gimn. Budapest , PánczélnéPetô Gizella

Kovács András, Móra Ferenc Ált.Isk. Fegyvernek, Zakar Zoltánné

Rácz Dániel, Paragvári utcai Ált. Isk.Szobathely, Rozmán Gézáné

Jánosi Zsuzsa, Testnevelés-tago-zatos Ált. Isk. Budapest, Gyenes Csilla

Emmert Vanessza, 5. sz. Ált. Isk.Szekszárd, Tornyos Mariann

Dani Kinga, Kodály Zoltán Ének-zenei Ált. Isk. Komló, Wágnerné K. Sa-rolta, Albertné Z. Zsuzsa

Knódel Anita, Kossuth L. Ált. Isk.Soltvadkert, Ocskóné Csabai Eszter

Brumár Bettina, Ált. Isk. Zsáka ,Duró József Sándorné

Horváth Dalma, Kisfaludy-Ramassetter Iskola Sümeg, SzaniszlóKatalin

Abos Lóránd, Ságvári Endre Ált.Isk. Oroszlány, Molnár János Róbert

Sás Benedek, Angoltagozatos Ált.Isk. Budapest, Deményné Sári Julianna

Lipták Alice, Ilosvai Selymes PéterÁlt. Isk. Abaújszántó, Stajzné KenderIlona

Petô Zsolt, Általános MûvelôdésiKözp. Tarnaörs, Birikiné Nyéki Andrea

Ódor Dániel, Szabó Lôrinc Ált. Isk.Balassagyarmat, Ocskó Ildikó;

Varga Zoltán, Szentgyörgyi AlbertÁlt. Isk. Gyôr, Vargáné Lampert Andrea

Tóth Diána, III. sz. Ált. Isk. Oroshá-za, Ökrös Ferencné

Török Zsolt, Dancs Lajos Ált. Isk.Nagyecsed, Véghné Csehi Katalin

Szászi Zoltán, II. Rákóczi FerencÁlt. Iskola Székesfehérvár, NagyGyörgyné

Keresztúri Kata, Belvárosi Ált. Isk.Makó, Bozsár Józsefné

Forgács Benjamin, Móra FerencÁlt. Isk. Zalakaros, Biczó Lászlóné

6. osztályosok:Németh László, Ált. Isk. Csátalja,

Némethné Valkai MáriaTóth Máté, Apor Vilmos Római Ka-

tolikus Isk. Közp. Gyôr, Szalontay Lu-kácsné

Kovács Boglárka, Ált. Isk.Borsosberény, Hornyák Sándorné

Katona Máté, Váci Mihály Ált. Isk.Tatabánya, Szedresi Károly

Nádas Anna, Petôfi utcai Ált. Isk.Békéscsaba, Tóth Gyôzô

Somogyi Orsolya, Jankovich Mik-lós Ált. Isk. Rácalmás, Márkus Zoltán

Szabó Réka, Kossuth L. Ált. Isk. Bu-dapest, Terjék Edit

Forgács Lajos, Középkerti Ált. Isk. Haj-dúböszörmény, Gáborné Hajdú Zsuzsa

Szi Csaba, Fekete István Ált. Isk.Gógánfa-UKK, Márkusné Csonták ÉvaSzijártó Anna, Bem József Ált. Isk. Bu-dapest, Tóth Géza

Mucza Edina, Vásárhelyi P. Ált. Isk.Kisköre, Iván Béláné

Borbély András, Molnár GyörgyÁlt. Isk. Dombóvár, Nagy Sándor

A tizedik Kaán Károly Országos Ter-mészet- és Környezetismereti Verseny


Túróczi Ádám, Ált. Isk. Jászbol-dogháza, Rigó Andrásné

Hraskó János, Petôfi Sándor Ált.Isk. Nyíregyháza, Reznekné KárpátiMargit

Kelemen Anikó, Váci Mihály Ált.Isk. Nagykáta, Reisz Jánosné

Juhász Árpád, Munkácsy M. Á. M.K. Balástya, Bódiné Kothencz Ibolya

Kugyelka Réka, Kodolányi JánosÁlt. Isk. Pécsvárad, Major Józsefné

Jacsó Mónika, Szent István Katoli-kus Ált. Isk. Mezôkövesd, JuhásznéBodnár Mária

Horváth András, Körzeti Ált. Isk.Öreglak, Gelencsér Viktória

Kovács Szilvia, Ált. Isk. Zalalövô,Némethné Jakab Ilona

Sátori Zsófia, Fodros úti Ált. Isk.Budapest, Havas Katalin;

Horváth Adrienn, Eötvös L. Ált.Isk. Celldömölk, Kondics Erika

A Tessedik Sámuel Fôiskola Mezô-gazdasági Fôiskolai Kara adott otthontaz írásbeliknek, a felkészítô tanárok to-vábbképzésének, az alkalomra készítettlegjobb poszterek kiállításának,

valamint Tóth Albert lélegzetállító ter-mészetfotóiból rendezett kiállításnak.

Az igazi élményt a második nap te-repversenye, illetve terepgyakorlata je-lentette. A két autóbusznyi résztvevôhallatlan lelkesedéssel figyelte Tóth Al-bert tanszékvezetô egyetemi tanár elô-adásait az egyes helyszíneken. A tanu-lóknak igencsak nyitva kellett tartani aszemüket és a fülüket, hogy jegyzeteik-ben ne tévedjenek. Ugyanis egy-egybemutató helyszínét követôen az el-hangzottakkal kapcsolatos kérdésekrekellett válaszolni a versenylapokon. Na-gyon izgalmas és élményszerû volt ki-emelten köszönhetôen az elôadónak.

De érdekesek voltak a másnapi kis-elôadások is, különösen ha figyelembevesszük az elôadók életkorát.

Az Országos Erdészeti Egyesület ér-tékes könyvjutalmakat, és az elsô tíz he-lyezett iskolának egyéves Erdészeti La-pok elôfizetést ajánlott fel. Feltétlen azta tanulságot kell levonni a három napalapján, hogy Egyesületünknek nemszabad mellôzni ezt a fontos országosvetélkedôt, és bizonyítani kell képvise-

lôinek jelenlétével is, hogy dr. Tóth Al-bert versenybizottsági elnök, dr. Ká-rász Imre zsûrielnök és dr. Krizsán Jó-zsefné munkáját és a verseny sikerételôsegítô rendezô erôfeszítéseit messze-menôen támogatjuk.

Pápai Gábor


Az ÉSZAKERDÔ Rt. adott otthont az el-sô félévben megrendezett hagyomá-nyos újságíró találkozónak, ahol azegyes térségekben jellemzô erdôgaz-dálkodási feladatokkal ismerkednek azújságírók. A Bükk-fennsíki terep alkal-mas volt a természetvédelem és az er-dôgazdálkodás összehangolt munkájá-val kapcsolatos kérdések felvetésére is.A változatos nem egész két napba bele-fért a Jávorkuton látható csemetekertmegtekintése, egy bükkállomány felújí-tásának bemutatása. Az egyre szaporo-dó tanösvényekbôl is láthattunk egyet,majd a garadnai Erdészeti Gyûjteményvezette vissza a múltba az újságírókat. ASzolgálat miskolci igazgatóságán az ún.„megélhetési bûnözésrôl”, az erdôgaz-dálkodás helyi visszásságáról kaptunkinformációt.

Csak köszönet illeti az ÉSZAKERDÔmunkatársait a vendéglátásért, s aki fi-gyelte a médiákat, tapasztalhatta, hogy

ezek a rendezvények nagyban hozzájá-rulnak az erdészek munkájának tárgyi-lagosabb megítéléséhez. Az ôszi hason-

ló rendezvényen a Balaton-felvidék ésa Bakony erdôgazdálkodásával ismer-kedhetnek az újságírók.

Újságírók az erdôért


Rakk Tamásnak az Erdészeti Lapok elô-zô számában megjelent cikkével teljesmértékben egyet kell értenünk, hiszenaz intenzív bérvadásztatás a zárt rend-szerû vadgazdálkodásban (ZRV) – a va-daskertekben – kevesebb gonddal ésbiztosabban kalkulálható nyereséggel(vagy veszteséggel) valósítható meg.

Rakk Tamás jövôképe mellé azértegy római kettes jövôképet is érdemeslenne felvázolni, amely néhány százhektáros, kis magán vadászterületeketjelent olyan több ezerhektáros szerve-zetben, ahol a vad elejtése, a rekordokhajszolása nem görcsös gazdálkodásifeladat, hiszen egy vadásznak a vad ete-tése, megfigyelése, védelme, sôt a káro-sításának részbeni eltûrése is örömet je-lenthet.

Kedvenc vadászkönyvem SzabolcsJózsef „Apám és én száz éven át vadász-tunk” címû könyve, melyben az író-va-dász a pár száz hektáros bérleményenmegélt élményeit olyan csodásan írja le,hogy már csak reménykedhetünk ab-ban, hátha lesz még egyszer olyan (va-dász-) világ is, amikor nem kell kilóramérnünk a szarvasvadászatot, hanem asaját gazdálkodás élménye is értékkéválik.

A kis magán vadászterületeknek per-

sze már ma is több formája létezik. Alegegyszerûbb az, ha valaki a saját föld-jén-erdejében vadászik, kialakítja a ma-ga leseit, szóróit, vadföldjeit, és bérva-dászati szerzôdést köt a vadászatra jo-gosulttal, aki viszont elvégzi a terület(vad) ôrzését és a felügyeleti adminiszt-rációt is (beírókönyv, azonosító,vadgazd. terv stb.).

Gyakori az, hogy valamely erdôgaz-

daság vagy vadásztárasság a vadászte-rülete egy részét albérletbe adja kisebbtársaságok részére, akik azután magukközött ezt is 1–200 hektáronként to-vábbosztják önállóan is vadászható biz-tonsági körzetekre.

Egy esetleges új vagy módosított va-dászati törvényben elsôsorban a jegy-zôk szerepét kellene majd tisztázni, hi-szen ma még a más földjét adják bérbeminden felügyelet, anyagi vagy másjogkövetkezmény nélkül.

Ha a jegyzôknek nem lehetne szere-pe a bérbeadásban, akkor a földtulaj-donosi érdekek jobban érvényesülhet-nének, ha viszont csak a jegyzô lennejogosult a bérbeadásra, akkor erre vilá-gosabb jogszabályok kellenének. Pl.: azárverés kötelezô kiírása stb.

Végül, még egy közös gondot, illetveérdeket szeretnék megemlíteni. Ez pe-dig az agrárgazdálkodás évrôl évre is-métlôdô természetpusztítása az aratás-sal és a betakarítással, amely egy kicsitolyan, mintha mi erdészek évrôl évretarra vágnánk minden erdôt, és még felis szántanánk a helyét, hogy lehetôlegminél több élôlény pusztuljon el.

Úgy gondolom, hogy az EU szá-munkra olyan utat fog kijelölni, amely amezôgazdasági területek nagyobb ará-nyú beerdôsítését jelenti majd, és akkora nagyvad is nagyobb élettérhez jut, kü-lönösen a ma még alig erdôsült sík vi-déki területeken.

Kép és szöveg: Dr. Czerny Károly

A magyar nagyvadgazdálkodásjövôképe II.

Emberlakta természet, élôhelyek,életközösségekcímen jelentette meg a NemzetiTankönyvkiadó Nagy Gy. György gyönyörûfotóival a kötetet. A fotókhoz írt szövegolykor erôltetett, hiszen olyan kifejezôek aképek, hogy különösebb magyarázatra nemszorulnának. Ha végiglapoztuk a könyvet,óhatatlanul megerôsödik bennünk az érzés,hogy minden erônkkel fékezzük a természet-pusztító ember okozta folyamatokat.


MÁTYÁS CSABA–MOLNÁR SÁNDOR–SÓDAR PÁL

A cikkben a szerzôk néhány tapasz-talatot adnak közre tanulmányút-jukból, amelyre a Chilei Köztársa-ság Nagykövetsége meghívására ke-rült sor.

Természeti feltételek, természetes erdôtakaró

Az ország különös alakja révén (a 18°déli szélességtôl az 56° szélességig ter-jed) Chilében szinte minden klíma meg-található. Azonban a nadrágszíj formájúország közepéig, a 37. szélességig aligvan erdô, pontosabban alig maradt; azegykori bozóterdôk helyét ma szôlôs-kertek, szántók foglalják el a parti he-gyek és a Kordillerák közötti keskeny,termékeny völgyben.

A 37. szélességtôl, a Bio-Bio folyótóldélre a táj megváltozik, a mediterrán jel-legû környezetet Közép-Európára emlé-keztetô kultúrtáj váltja fel, a hegyoldalakerdôsek, mindenfelé fenyô- és eukalip-tusz ültetvények láthatók. A változást ahômérséklet mérséklôdése és a csapa-dék növekedése okozza: míg a fôváros-ban az évi átlaghômérséklet 14 °C éscsak 350 mm csapadék hullik, ez az értéka Bio-Bio völgyében már 11,5 °C és 1300mm, és a csapadék dél felé – különösenaz óceánra nézô kitettségekben – roha-mosan nô. Valdíviában, a 40° déli széles-ségen úgy tartják, hogy az év tizenháromhónapjában esik az esô – ténylegesen acsapadék „mindössze” 2680 mm!

Ideális feltételek az erdôtenyészet szá-mára. A természetes erdôket a délibükk(Nothofagus) nemzetség fajai uralják, raj-tuk kívül kevés más faj található a felsôkoronaszintben. A viszonylagos fajsze-génységet valószínû Dél-Amerika földtör-téneti múltja okozza. A földtörténeti kö-zépkor különös maradványai viszont azaraukáriák, amelyek ma inkább csak az

Andok magasabbfekvéseiben fordul-nak elô. Az arau-kária-állományokkülönös megjelené-se érthetôvé teszi,hogy a Jurassic Par-kot ilyen erdôkbenforgatták: ez a nem-zetség valóban a di-noszauruszok kor-társa volt!

Mára a természe-tes erdôk maradvá-nyai, amennyibenmagánkézbe kerül-tek, a túlhasználatés degradáció nyo-mait mutatják.Természetközeli ál-lományok csak azAndok lejtôin, álla-mi tulajdonban ma-radt területeken ta-lálhatók. A rontotterdôk (renovales)helyreállítása, az ér-tékes elegyfajokvisszatelepítése or-szágosan egyelôrevárat magára. Jel-lemzô, hogy errepéldát egy osztráke r d ô m é r n ö k(Montecuccoli gróf) birtokán lehet megte-kinteni, ahol az állomány-átalakítást egynémet származású erdômérnök irányítja.

ÜltetvényekA chileiek egyelôre inkább az ültetvé-nyekben bíznak. Erre meg is van mindenokuk. A közép-chilei enyhe klíma az eu-kaliptuszoknak, a délebbi területek csa-padékos klímája pedig a Pinus radiata-

nak kedvez (java-solt magyar neve:Monterey fenyô). Amagánbirtokosokés nagyvállalatokültetvénytelepítôkedve a romló gaz-dasági helyzet elle-nére töretlen: éven-te 80–100 ezer ha újü l t e t v é n y ttelepítenek, ennek80%-a Pinus radia-ta. A fakitermelés

ennek megfelelô ütemben növekszik.1980-ban 13 millió m3, 2000-ben már 34millió m3 hengeresfát termeltek ki Chilé-ben. Ennek több, mint kétharmadát a tel-jes erdôterület alig 13%-át kitevô ültetvé-nyek szolgáltatják. A nagy ütemû ültet-vénytelepítés további növekedést jelezelôre: a Pinus radiata ültetvényekbôl ki-termelhetô fatérfogat 15 éven belül megfog kétszerezôdni. Nem csoda, hiszenezekben az ültetvényekben már 12 éveskorban gazdaságos gyérítést lehet végre-hajtani, és 17–22 éves korban fûrészrönkméretet érnek el a véghasználatra kerülôállományok (4–500 m3/ha fakészlettel).Érdekes adalék, hogy a chilei ErdészetiKutatóintézetben az akác iránt is érdek-lôdnek. Az érdeklôdés elsôdleges oka akisparaszti gazdaságok segítése, a föld-használat javítása az ország középsô, szá-razabb vidékein. A fafaj jelentôségét te-hát elsôsorban a térségfejlesztésben lát-ják, emellett szerepet játszik, hogy az óri-ási szôlôtelepítésekben egyre nagyobb

Intés ChilébôlTapasztalatok Chile erdô- és fagazdaságáról

Erdôk és ültetvények Chilében

ezer haTermészetközeli állapotú erdôk 5 580Nyílt, degradált és rontott erdôk 4 820Bokorerdôk, nyílt cserjések 3 005

Ôshonos fás társulások együtt 13 405

Ültetvények: P. radiate 1 475Eukaliptusz 360Egyéb fajok 155

Ültetvények összesen 1 990

Összes erdôterület 15 395

Erdôsültség 20%

Kb. 100 éves délibükk (Nothofagus) természetes állomány a Villaricavulkán nyers hamuján. A cserjeszint a chilebambusz (Chusquea)embermagasságú bozótja alkotja.


mennyiségben alkalmazzák az akácosz-lopot. Az akácerdôsítéseket igyekeznekelegyíteni – az már a klimatikus feltételekkövetkezménye, hogy erre szelídgeszte-nyét, feketediót, esetleg duglászfenyôtpróbálnak felhasználni. Az akáctelepít-hetôség alsó határát 400 mm csapadék,illetve 8 °C évi átlagnál húzták meg. Azakáctermesztés magyar eredményeit is-merik, és van is kapcsolat az ERTI-vel.

Akácot természetes erdôk helyérenem ültetnek, de ezt „könnyû” megten-niük: a természetes állapotú erdôk álla-mi kézben vannak, ezekben pedig gya-korlatilag nem folyik erdôgazdálkodás.

Vagyis: erdôgazdálkodás igazán csakmagánbirtokon folyik.

A chilei fagazdaság a globális piacon

A faalapú cellulóz világtermelése jelen-leg 180 millió tonna, ennek közel felétaz USA állítja elô. Chile részesedése eb-bôl jelenleg mindössze 2,3 millió t (Bra-zília: 7 millió), de exportja a latin-ame-rikai export 80%-át teszi ki, és értékbenmeghaladja az 1,1 milliárd US dollárt!Ezzel Chile a világpiacra kerülô cellulóztöbb, mint 5%-át adja.

A fagazdaságban már 4-5 éve tapasz-talható a cellulóz túlkínálat okozta ár-esés, amit az ázsiai piacokról 1998-bankiindult recesszió tovább súlyosbított.Az ázsiai piacok (Kína, Japán, Dél-Ko-rea) beszûkültek. Chile azóta megkét-szerezte az USA-ba irányuló cellulózexportját, és egyre növekvô mértékbenexportál Európába is. A gazdasági las-sulás különösen nehéz helyzetbe hoztaa kis- és középvállalatokat, pl. a magánfûrészüzemeket. A chilei és nemzetközióriásvállalatok a recesszió dacára (vagyéppen ezért) hatalmas beruházásokateszközölnek a chilei faipari szektorban– ma már csak 2-3 konzorcium uralja apiacot (Arauco, COPE, CMPC), amelyektôkéjüket a bányászati és olajiparbólcsoportosították át.

A stratégia hasonló a Brazíliában márbevált módszerhez: az óriáscég egy na-gyobb körzetben felvásárolja a területet,ültetvényeket létesít és saját nyersanyag-bázisára hoz létre feldolgozó üzemet. AzArauco vállalat pl. Valdívia térségébenközel 100 ezer ha ültetvénnyel rendelke-zik. 1996-ban 1000 m3 készáru/nap telje-sítményû magas szinten automatizált fû-részüzemet létesí-tettek.

A technológiaialapgépeket – 2 dbikerszalag fûrész-gépet – a svédSöderham cég szál-lította. A rönk- ésfûrészáru-osztályo-zó berendezések-kel felszereltkomplexen gépesí-tett fûrészcsarnok-ban mindössze 15fô dolgozott. Érde-kes tapasztalat voltszámunkra, hogy afûrészáru döntô ré-szét mesterségesenszárítják, majd fóli-

ákba csomagolják. A szárítást az európaigyakorlattól eltérôen magas hômérsékle-ten (120–130 °C), intenzív menetrendek-kel végzik.

A fejlesztés folytatása ugyanitt egycellulózüzem lesz, 1,3 milliárd dollárosbefektetéssel. A termékeket a közeli ki-kötôbôl exportra szánják.

A nagy hozamú minôségi ültetvé-nyekre alapozva folyamatosan fejlôdika korszerû lemezipari termékgyártás is.Így megemlítjük, hogy szintén azArauco konszern a közelmúltban hoztalétre finn együttmûködéssel (Rante cég)a világ legnagyobb rétegelt lemez gyá-rát (éves produktuma 340 ezer m3!). AzUSA-beli „Bosisse-i Cascad” vállalatcso-port pedig egy, évi 500 ezer m3 kapaci-tású OSB lemezüzemet létesített.

Az ültetvényes fatermesztésben, er-dôgazdálkodásban nemcsak az óriás-vállalatok látnak fantáziát: szép szám-ban külföldiek is vásárolnak birtokot,ezek között feltûnôen sok a német. (Eb-ben szerepet játszhat, hogy Közép-Chi-lében nagyszámú német telepes él, ôse-ik a XIX. században vándoroltak be.)

A gazdálkodás mikéntje a tulajdonosravan bízva, az üzemtervezés nem kötele-zô, de készítését az állam pénzügyileg tá-mogatja. A gyors növekedés és rövid vá-gásforduló mellett a költségek mérsékel-tek: a fakitermelôk keresete havi 60–80ezer Ft-nak felel meg. A saját ökreivel kö-zelítô fuvaros havi 120–130 ezer Ft-otkap. A kitermelési költségek gyengébbválasztéknál az ár 25–30%-át, értékesebbválasztéknál kb. 20%-át teszik ki. A szállí-tási költségek alacsonyak, a tengerpartikikötôk mindenhol közel vannak.

A chilei fagazdaság adottságai, ver-senyképessége nemzetközi összehason-lításban kiváló. Új-Zéland, Indonézia,

Araukária-állományok (Araucaria arau-cana) ma már csak mutatóban fordulnak elôaz Andokban

Sarangolt eukaliptusz papírfa 2,5 m hosszban. A 15 éves állomány-ból hektáronként 150 m³ papírfa és 180 m³ fûrész- és hámozási rönkkerült ki

Egy 35 éves Pinus radiata állománybanosztrák tulajdonosa természetközeli gazdál-kodást vezet be. A felsô szint védelmébenmár felverôdtek az értékes kemény lombfák


Malajzia, Brazília, Chile a globális fake-reskedelem feltörekvô hatalmai: ala-csony termelési költségek és az európaiviszonyokhoz képest sokszorosan ma-

gasabb növedék mellett az aránylag tá-voli japán, észak-amerikai, európai pia-con komoly versenytársak, elsôsorban akis szállítási költségû cellulóz terén.

A jelenlegi gazdasági visszaesés eztaz iparágat súlyosan érinti: Chile 2001.évi becsült exportbevétele a 2000. évi2,3 milliárdról 1,1 milliárd US dollárrafog visszaesni. A termelôüzemek vála-sza erre a minôségi termékek irányábatörténô elmozdulás: ahol csak lehetsé-ges, az ültetvényekben 6–8 m magas-ságig nyesnek, a papírfának szántanyagból kiválogatják a feldolgozottfának alkalmas anyagot, és – egyelôremég csak kismértékben – a vágásérettültetvények, rontott erdôk helyénigyekeznek visszahozni az értékes ter-mékeket szolgáltató ôshonos lombosfafajokat.

Tanulságok (Közép-)Európa számára

Míg az északi félteke erdészeti politiká-ja a jövôben csak mérsékelt termésfo-kozást vetít elôre, a fejlôdô országok ésa déli mérsékelt övi esôerdô-zóna or-szágai (Chile, Új-Zéland) gyors ütem-ben fejlôdô gazdasága úgy tûnik, a vi-lágpiacon tartós kínálati helyzetet te-remt a mennyiségi termékek (sarangoltáru, cellulóz, apríték) vonalán. Ez ahelyzet középtávon aligha fog változni,ami a közép-európai erdôgazdaságokszámára (de ugyanúgy a papír- és rost-fát feldolgozó üzemek számára is) nemjó hír. Ennek fényében eléggé kockáza-tosnak tûnik minden olyan nagyberu-házás, amely a hazai alacsony minôsé-gû faanyagbázisra épülne. De ugyan-úgy, gyenge kilátásokkal kecsegtetminden olyan erdô-, ill. ültetvénytelepí-tés is, amely termôhelyi vagy fafajadottságai folytán elsôsorban sarangoltterméket produkál, és még azt sem ter-melékenyen, ráadásul sokféle (a ver-senytársaknál nem jelentkezô) többlet-kiadás mellett.

Elôbb-utóbb el kell gondolkozniazon, hogy a nemzetközi piaci feltéte-lek ismeretében hol van a termelésori-entált ültetvények helye, és ezek mi-lyen megkötöttségek fenntartása mel-lett képesek versenyben maradni.Ugyanakkor a leírtak megerôsítik az ér-tékfa termelés fontosságát a tömegter-meléssel szemben.

A chilei tapasztalatok egyértelmûenazt is mutatták, hogy az ültetvényesgazdálkodásban és a kapcsolódó fafel-dolgozásban elsôsorban a nagyüzemeklehetnek versenyképesek. Ez számunk-ra azért is elgondolkodtató, mivel a ki-sebb-nagyobb fafeldolgozó vállalkozá-sok ma hazánkban szinte „gomba mód-ra” szaporodnak (pl. a fûrészüzemekszáma cca. 700)...

Chilei fafeldolgozó ipar teljesítménye (a chilei Erdészeti Kutatóintézet adatai)

Termék Mérték- Termelés, Export 2000. évben

egység 2000. év mennyiség érték (millió US $)

Cellulóz ezer t 2 580 1 834 1 110 Papír, karton ezer t 860 364 250 Apríték ezer m3 6 093 2 640 133 Fûrészelt fa ezer m3 5 698 1 867 334 Egyéb (fôleg lemez) 538

Összesen 2 365

Faárak US $/m³-ben (2001)

Termék Belföldi Exportár(erdei rakodón) (kikötôben)

Sarangolt fa, apríték 6–13 33Fûrészrönk (minôség szerint) 33–50 49Késelési rönk (eukaliptusz) 80Fûrészelt áru 66 128

Egy mirtuszféle, az arrayan (Luma apiculata) különös törzsalakjával a patogén lomberdôk dísze


Szívet melengetô, részletes és tárgyila-gos cikket írt Schweighardt kollégánkaz erdészek és vadászok egykori szer-vezetérôl, a Magyar Erdészeti, Vadásza-ti Mûszaki Segédszemélyzet OrszágosEgyesülete (MEVME) történetérôl az Er-dészeti Lapok 2000. évi 11. számában.Sugárzik belôle a tradíciók tisztelete ésaz összetartozás érzése az egykoriegyesület és annak volt tagjai iránt.Nem is kellene ehhez a négyhasáboscikkhez semmit sem hozzáfûzni, hanem volna benne a következô két mon-dat; az egyik:„1949-ben a pártállami diktatúra ide-

jén az Egyesületet megszüntették, erô-szakkal olvasztották be az Országos Er-dészeti Egyesületbe.” A másik a befeje-zô mondat:„A harmadikat csak gondolatébresz-

tésül említem: megérdemelné a MEVMEaz erkölcsi-politikai rehabilitációt, a há-borút követô OEE-be történô politikaibezsuppolás helyett valamilyen ‘DEÁ-KOS’ újragondolkodás formájában.”Eddig a két idézet.

A rendszerváltás óta se szeri, se szá-ma a társadalmi egyesületek alakulásá-nak, a volt és megszûnt egyesületekmúltja kutatásának; ebbe a sorba illesz-kedik be ez a cikk is. Schweighardt kol-léga a MEVME múltjával összefüggôkérdéseket vet fel; idézett mondatábólazonban számomra kitûnik, hogy a há-ború alatt és után született – és késôbberdészpályát választott – kollégák szá-mára a háború befejezésétôl 1949-igterjedô kor története, a társadalmi egye-sületek megszûnése, újjáalakulása, át-szervezése szempontjából teljesen is-meretlen; ez nem az ô hibájuk.

Úgy érzem, felelôsséggel tartozomaz erdésztársadalomnak azzal, hogymint ennek a kornak még élô tanúja ésaktív résztvevôje, beszámoljak ennekaz idôszaknak az egyesületeket érintôtörténetérôl.

Orosz hadifogságból 1947 nyarán ha-zatérve és a Zalaegerszegi Erdôigazga-tóságon újra szolgálatba, az ottani szak-szervezet megbízott, hogy vállaljam eltársadalmi munkában a Magyar Mérnö-kök és Technikusok Szabad Szakszerve-zete (MMTSZSZ) megyei titkári tisztsé-gét, amit felváltva látott el a vízügyi szol-gálat és az erdészet; akkor éppen az er-dészet volt soron. 1948 tavaszán Buda-pestre helyeztek át és itt bekapcsolód-

tam az OEE újbóli megalakulását elôké-szítô munkákba, mint az OEE Választ-mányának tagja, majd részese voltam amai MTESZ megalapítása körüli felada-toknak, így személyes tapasztalataimbóltudom elmondani az egyesületek – ígyaz OEE – újbóli megalakulásának törté-netét. Riedl Gyula barátom rendkívüligondossággal és szeretettel kutatta fel ésôrizte meg hiánytalanul az OEE akkorijegyzôkönyveit és az OEE, valamint aMEVME tárgyi emlékeit, én külön meg-ôriztem az MMTSZSZ és az MTESZ ide-vágó dokumentumait, így minden forrásrendelkezésre áll a hiteles kortörténetelmondásához.

1948-ban egyesült a Magyar Kom-munista Párt (MKP) és a Szociáldemok-rata Párt (SZDP) és megalakult az újpárt Magyar Dolgozók Pártja (MDP) né-ven. Ekkor bejelentették, hogy Magyar-országon proletárdiktatúra van. Ebbena rendszerben a párt kezében van a telj-hatalom, a szakszervezetek transz-missziós szerepet töltenek be, feladatuka párt utasításainak továbbítása a dol-gozók széles tömegei felé. Ezen a terü-leten elsô feladatának tartotta a szak-szervezetek teljes körû megszervezését.A szakszervezeteket az iparban ipar-áganként szervezték, a jobbára értelmi-

ségi rétegeket magukban foglaló szak-szervezetek esetében pedig szakmaicsoportonként (Közalkalmazottak, Pe-dagógusok, Mérnökök és Technikusokstb. Szakszervezete). Lényeges kérdés,hogy a szakszervezetek mindegyikénektagja volt a fizikai dolgozók mellett azágazatban dolgozó felsô- és középfokúértelmiségi réteg is. Ebbe a rendbe nemilleszkedett be a Magyar Mérnökök ésTechnikusok Szabad szakszervezete,mert az iparági munkásokat tömörítôszakszervezetektôl elkülönült értelmi-ségi szakszervezet volt, ezért 1948-ban,csendben, meg is szüntették és tagjai azilletékes iparági szakszervezetek tagjailettek.

A társadalmi egyesületek helyzete a háború után

Közvetlen a háború végén a társadalmiegyesületek mûködése gyakorlatilagmegbénult. Közvetlen a háború utánmegjelent az egyesületek mûködésénekfelülvizsgálatáról szóló 20.165/1945.B.M.rendelet, amelynek alapján minden egye-sület, így Egyesületünk részérôl is be kel-lett jelenteni a kívánt adatokat. Egyidejû-leg kértük az Egyesület további mûködé-sének engedélyezését. Ezt az Egyesülettitkárhelyettese, Holbay Miklós meg is tet-

GondolatokSchweighardt Ottó: Kedves Erdész és Vadász Kollégák! címû cikkéhez

Az Országos Erdészeti Egyesület Ka-posvári Helyi Csoportjának meghívásá-ra március 21-én dr. Csóka György er-dômérnök tartott elôadást a TechnikaHázában. A Helyi Csoport vezetôségvá-lasztó közgyûlésének, amely kötött, hi-vatalos esemény, jó kontrasztja és beve-zetôje volt a könnyed humorral fûszere-zett, színvonalas elôadás. A nemzetkö-zileg is elismert biológus, több szak-könyv szerzôje Együttmûködés és ha-dakozás a növények és az állatok kö-zött címmel adott ízelítôt egy különösvilágból, a természet egy egyedi kis ré-szébôl, amelynek apró történései, drá-mái – bár a szemünk elôtt zajlanak –mégis ritkán vesszük ôket észre.

A jól megszerkesztett elôadás hol atermészetben zajló folyamatok össze-függéseire rávilágítva, komoly szakmaitartalommal, hol könnyed humorral,hol a zömében a szerzô által készített

válogatott természetfotók vetítésével ésbemutatásával kötötte le a hallgatóságfigyelmét.

Megtudhattuk például, hogy a „ma-dár is ember”, aki a saját kárán tanul.Vannak fajok, amelyek elsôre megjegy-zik, mások, a „nehezebb esetek” több-ször is megkóstolják a feltûnô színû ro-vart, amely már messzirôl hirdeti: „nemvagyok ehetô!”, amíg végre megtanul-ják a leckét.

A sikeres OEE-rendezvényen a tag-társakon kívül szép számmal voltak je-len erdésztanulók is a barcsi Dráva Völ-gye Középiskolából. Szakértônek és ér-deklôdônek is egyaránt kellemes dél-utánt szerzett az elôadás, amelyet azOEE Kaposvári Helyi Csoport évesprogramjának egyik sikeres rendezvé-nyeként értékelhetünk.

Bálint LászlóSEFAG Rt. Híradó

Egy különös világ


te, mert az FM-ben az Egyesület tagjaibólalakult egy Ötös Bizottság, amelyik azEgyesület mûködésének újraindításávalfoglalkozott és pontosan ismerte a megje-lent rendeleteket. A MEVME erre a BMrendeletre – tudomásunk szerint – választnem adott, de nem is adhatott az adottkörülmények között, mert abban a fel-bolydult világban, földreform és az erdôkállamosításának folyamatában a MEVMEtagjai el voltak szigetelve egymástól és alegfontosabb információs forrásoktól ésegyébként is a helyüket keresték, mintmindenki akkor az országban. Így aMEVME már 1945-ben automatikusan ki-esett – a BM rendelet nyomán a választadó és a BM által a továbbiakban nyilván-tartott – egyesületek sorából; gyakorlati-lag már akkor megszûnt.

A hatalomra törô MKP-nak egyálta-lán nem volt sürgôs és fontos – a reak-ciósoknak tartott – társadalmi egyesüle-tek újjáélesztése, illetve ennek engedé-lyezése. Hosszadalmas eljárás és meg-felelô támogató nyilatkozatok (illetékesminisztérium, illetékes szakszervezet,illetékes állami nagyvállalat) mellett aBelügyminisztérium engedélyezhetteegy társadalmi egyesület mûködését,ami egyes esetekben meg is történt.

A szovjet fennhatóság alá került ésakkor népi demokráciáknak nevezettállamokban, a Szovjetunió példája nyo-mán, az volt a tervbe vett modell, hogylétre kell hozni egy nagy társadalmiegyesületet vagy kamarát és annakszakosztályai legyenek az egyes szak-mai területek társadalmi szervezetei, fó-rumai, az egyesületek helyett.

Magyarországon nem ezt történt. En-gedélyezték a nagy múltú, régi társadal-mi egyesületek mûködését és szakmán-ként újak alakulását és létrehozták ezenegyesületek szövetségét, a Mûszaki ésTermészettudományi Egyesületek Szö-vetsége (MTESZ) elnevezéssel. AzMTESZ alakuló közgyûlését 1948. VI.29-én tartotta, amikor a helyzet az aláb-bi volt:

– a csatlakozott egyesületek száma:14 9500 fôvel

– újonnan megalakult egyesületekszáma: 3 2100 fôvel

– szervezés alatt álló egyesületekszáma: 13 6250 fôvel

Elnök: Komondy Zoltán mûegyete-mi tanár,

Ügyvezetô társelnök: Zentai Béla, aMagyar Mérnökök és Technikusok Sza-bad Szakszervezetének fôtitkára.

Csak évek múlva tudtam meg a dön-tés valós történetét, amit Zentai Bélamondott el nekem egy négyszemközti

beszélgetés során. Zentai nagy tudású,kitûnô szervezôképességû, a hagyomá-nyok iránt is érzékkel bíró gépészmér-nök volt, akivel zalai mérnök-szakszer-vezeti titkár koromban ismerkedtemmeg. A következôket mondta el nekem:„Amikor napirendre került a mûszaki ér-telmiség társadalmi egyesületeinekügye, hivatott Rákosi elvtárs és arról tá-jékoztatott, hogy létrehoznak egy nagytársadalmi egyesületet, amelynek szak-mai szakosztályai lesznek; a mérnök-szakszervezet tagjai lépjenek be az ille-tékes ágazati szakszervezetekbe és egyi-dejûleg az újonnan létrehozandó társa-dalmi szervezet illetékes szakosztályai-ba és ott fejtsék ki az illetô szakma fej-lesztésére vonatkozó elgondolásaikat.Amikor szót kaptam, azt mondtam,ezeknek az egyesületeknek némelyikeközel száz éves múltra visszatekintô,tradíciókkal rendelkezô társadalmiegyesület, tagságuk ragaszkodik hozzá-juk és a régi egyesületükben szívesendolgoznak céljainkért, szükséges mér-tékben ellenôrizni is tudjuk tevékenysé-güket. Ha ezeket az egyesületeket meg-szüntetjük, ez a több ezer mûszaki értel-miségi az új egyesület szakosztályaitidegennek fogja tartani, nem fog belép-ni, elveszítjük ôket. Rákos egy rövid ide-ig gondolkozott, majd azt mondta, való-színûleg igaza van. Így maradt megönálló egyesületként az a 14 tradicioná-lis egyesület, mint a Bányászati és Kohá-szati Egyesület, vagy a te egyesületed is,az Országos Erdészeti Egyesület is.”

Az MTESZ-be tömörült egyesületek-nek tagjai voltak természetesen – aszakszervezeteknél elmondottakhozhasonlóan – mind a mérnökök, mind atechnikusok, tehát a felsôfokú, közép-és alsófokú végzettségû szakemberek.A háború elsöpörte a népi demokráci-ákban a feudális jellegû társadalmirendszer maradványait; megszûnt az oka társadalmi lépcsôk szerinti egyesüle-tek szervezésére.

Az OEE és a MEVME sorsa a háború után

Az elmondottak tulajdonképpen márválaszt adnak a felvetett kérdésekre,miért alakult a történtek szerint az egye-sületek sorsa. Mégis érdemes áttekinte-ni a részletes jegyzôkönyveket, hogymegismerjük azok akkori gondolkodás-módját, akik az OEE újbóli mûködését– minden politikai nehézség ellenére –sikerrel véghez vitték. ôk nem ismertékazokat a világméretû politikai erôket ésazok cselekvési sorrendjét – amelyeketmi már ismerünk –, amelyek az egyesországok sorsát, társadalmi berendez-kedést megszabták; a saját szakmai lel-kiismeretük szerint cselekedtek.

Idôsorrendben tekintsük át az OEEvezetésének jegyzôkönyveit és vegyükki belôlük azokat a részeket, amelyek azEgyesület újraindítására vonatkoznak.

Az elsô ilyen tárgyú jegyzôkönyv azOEE Igazgatóválasztmányának 1948.évi február hó 10-i ülésérôl készült ésazon Teleki József alelnök elnökölt; amegjelentek között megtaláljuk a hábo-rú elôtti és alatti államerdészet és ma-gánerdôk több ismert vezetôjét. A jegy-zôkönyv dr. Mihályi Zoltán titkár elô-adásában a következôket mondja:„A Belügyminiszter Úr éppen január

végén közölte a Földmûvelésügyi mi-niszter úrral, hogy az Egyesületet – mi-vel demokratikus szellemben való újjá-szervezésére intézkedést nem tett ésközgyûlést sem tartott – feloszlatni kí-vánja, de elôbb a szakminiszter vélemé-nyét ismerni óhajtja. Az ügy rendkívülisürgôsségére tekintettel a titkár célsze-rûnek látta, hogy az Egyesület múltjáról,jelenlegi helyzetérôl és jövôre vonatko-zó terveirôl egy rövid ‘Tájékoztató’-t ál-lítson össze és azt – erkölcsi támogatáselnyerése céljából – két választmányitag aláírta felterjesztés kíséretében aFöldmûvelésügyi Miniszter Úrhoz eljut-tassa. Ezt a tájékoztatót másolatbanmegküldötte a Közalkalmazottak Szak-

KiállításÁbrahámhegy-Salföld: a Balaton-felvidé-ki Nemzeti Park egyik fontos kapuja cí-men mûkedvelô és hivatásos fényképé-szek fotókiállítása nyílt Ábrahámhegyen.

A kiállítás elôzménye: dr. GhimessyLászló erdômérnök I. és II. Ábrahámhe-gyi Fénykép-Térkép kiállítása (1998. és2000.), melynek anyagát további, Ábra-hámhegyet, a környéket és a Balaton-felvidéket szeretô, mûkedvelô és hiva-tásos fotósok mûveinek bemutatásávaltesszük szélesebb körûvé.

Emlékoszlop a jubileumraA monori erdészet alakulásának hu-szonötéves jubileuma alkalmából fel-avatták Bognár István erdész fafaragófaragta díszes emlékoszlopot. Az el-telt évtizedekrôl Szöôr Levente erdé-szetigazgató beszélt a megjelentek-nek, mely alkalom egyben a NEFAGRt. kihelyezett igazgatósági ülése isvolt.


szervezete Erdészeti Fôcsoportjának ésa Magyar állami Erdôgazdasági ÜzemekKözponti Igazgatóságának is, ugyan-csak támogatást kérô kísérô levéllel.”

Az igazgatóválasztmány a teljes terje-delmében felolvasott „Tájékoztató”-banfoglaltakat egyhangú helyesléssel magá-évá teszi, csupán kisebb stiláris módosí-tás javasol arra az esetre, ha az emlékirataz „Erdôgazdaság”-ban is megjelenne.

A titkár: jelenti, hogy az FM illetékesfôosztálya legmesszebbmenô támogatá-sáról biztosította az Egyesületet, és fenn-tartását okvetlenül szükségesnek jelezte aszakszervezet és Mállerd Központi Igaz-gatósága is. A következô lépésnek tehát aközgyûlés összehívásának és a tisztújítás-nak kell lennie.

Eddig a jegyzôkönyvbôl vett idézet. Azigazgatóválasztmány a továbbiakban azúj elnök és alelnökök személyére vonat-kozó javaslatokról, a tagdíjról, az Egyesü-let vagyonának helyzetérôl tárgyalt.

A következô dokumentum a „Tájékoz-tató az Országos Erdészeti Egyesületrôl”.Ezt most nem ismertetem, de érdemeslenne közölni az Erdészeti Lapokban. Azalábbi bekezdés azonban témánkba vág:„Az Egyesületnek az 1918-tól 1944-ig

tartó korszakát – a valóságos helyzet nemismerése folytán – néha ‘feudális’-nak ne-vezik, holott az 1943. évi nyilvántartásszerint 1403 tagja foglalkozás szerint a kö-vetkezôképpen oszlott meg:

926 erdômérnök107 erdôbirtokos (magánszemély)118 erdészeti üzemi tiszt, erdész 213

erdôbirtokossági társulat, favállalkozó39 egyéb

Jegyzôkönyv az Országos ErdészetiEgyesület igazgatóválasztmányának

1948. évi március 13-án tartottülésérôl

Mihályi Zoltán titkár részletesen be-számol a legutóbbi választmányi ülés ha-tározatai alapján végzett közgyûlés-elô-készítô munkáról. Örömmel jelenti, hogySébor János levélben közölte az Egyesü-lettel, hogy elvállalja az elnöki tisztségrevonatkozó jelölést. A FöldmûvelésügyiMiniszter Úr részletesen megindokolt áti-ratban kérte a Belügyminiszter Úrtól azEgyesület további mûködésének engedé-lyezését; kérelmét a Mállerd KözpontiIgazgatóságának, a Mûegyetem erdômér-nöki osztályának, a KözalkalmazottakSzabad Szakszervezete Erdészeti Fôcso-portjának az Egyesület fennmaradását ja-vasoló felterjesztéseivel támasztotta alá. ASzakszervezet határozott állásfoglalásaországos közgyûlésének egyhangú hatá-rozata és ezért különösen figyelemre mél-

tó. Bejelenti a titkár, hogy még személye-sen is eljár a Belügyminisztériumban,mert a közgyûlésen legalább már az en-gedély megadásának ígéretét szeretnébejelenteni.

Onczay László kifejti, hogy nézete sze-rint az igazgatóválasztmány és a szám-vizsgáló-bizottság tagsági helyeit olyanegyesületi tagokkal kellene betölteni,akik még nem viseltek semmiféle tisztsé-get. A régi választmány és számvizsgálóbizottság tagjainak önkéntes félreállása azesetleg kifogásolt múlttal való szakítás ha-tározott jele lenne, megszüntetné a netánfennálló bizalmatlanságot és éppen ezértjelentôsen megkönnyítené az Egyesületújjászervezését.

Az igazgatóválasztmány Onczay Lász-ló indítványát egyhangúan magáévá teszi.

Teleki József alelnök a régi választ-mány utolsó ülésén meleg szavakkal em-lékezik meg az Egyesületnek magyar er-dôgazdaság fejlesztése érdekében vég-zett önzetlen, eredményes munkájáról;

Pászthory Ödön megindultan búcsú-zik el a régi választmányi tagok nevébenaz Egyesületben betöltött munkakörük-tôl.

Jegyzôkönyv az Országos ErdészetiEgyesület 1948. évi március 20-ántartott rendkívüli KözgyûlésérôlA Közgyûlés beszámolót hallgatott

meg titkár, dr. Mihályi Zoltán elôadásá-ban az Egyesület anyagi helyzetérôl,megemlékezett az idôközben elhunyttagtársakról, mindenekelôtt az Egyesületutolsó elnökérôl, Waldbott Kelemenrôl,akit az ostrom alatt aknaszilánk ölt meg,majd választ adott azokra a kérdésekre,amelyek felvetôdhetnek az Egyesület új-raindulása során, nevezetesen, hogy aszakszervezetek kiépítése és az erdôklegnagyobb részének állami tulajdonbavétele után egyáltalán mi célja lehet azEgyesületünknek? Hasonló kérdésre ad-tak feleletet az illetékes hatóságok, ami-kor mûszaki vonalon az Országos MagyarBányászati és Kohászati Egyesület, a me-zôgazdaság területén pedig a Szôlôsgaz-dák és Gyümölcsfatermelôk OrszágosEgyesülete, az Országos Magyar Kerté-szeti Egyesület és még jónéhány szakte-rület fenntartását határozták el. Ezek mais mûködnek, mindnek külön folyóiratais van. Ez kétségtelen annak a jele, hogyszükség van rájuk.

A feleletet részletesen is megadtuk,most rövid összefoglalásban megismétel-jük. Az erdôgazdaság hivatásrendi képvi-seletét – mégpedig személyi, gazdasági éspolitikai vonalon egyaránt – a Közalkal-mazottak Országos Szabad Szakszerveze-

te Erdészeti Fôcsoportja vette át. Egyesü-letünk csak mint ennek az intézményneka hasznos kiegészítôje, önzetlen segítô-társa kíván mûködni, mégpedig kizárólagmint a szakmûvelôdést elmélyítô és ter-jesztô demokratikus munkaközösség.

A részletes titkári jelentést a Közgyûléselfogadta, majd következett az új elnök-ség megválasztása, melynek során Köz-felkiáltással, egyhangúan elnökké SéborJános egyetemi tanárt, alelnökül Lády Gé-za fôerdôtanácsost választották meg.

A tárgysorozat utolsó pontja a beérke-zett indítványok ismertetése volt.

Titkár: Írásban két indítvány érkezettbe, az egyiket Kutasy Viktor tagtársunkküldte be, ennek szövege a következô:„Az Országos Erdészeti Egyesület

megindult demokratikus újjászervezésétlényegesen elôsegítené, ha tagjai közöttminél nagyobb számban foglalnának he-lyet az erdészeti üzemi tisztek és erdé-szek is.

Mivel a rendkívüli közgyûlésen meg-választott ideiglenes vezetôség legfôbbfeladata az újjászervezés minél gyorsabbés sikeresebb megvalósítása, ennek érde-kében sürgôsen meg kell indítani a tagto-borzást is, javasolom:

hatalmazza fel a rendkívüli közgyûlésa most megválasztott igazgatóválaszt-mányt, hogy az erdészeti üzemi tisztek éserdészek tagokul való megnyerése céljá-ból e két kar képviselôivel is kiegészíthes-se utólag önmagát, kik a kartársaik teljesbizalmát bírván, a beszervezés munkájá-ban hasznos szolgálatokat tehetnek és ez-zel az Egyesületnek kívánt szélesebb ala-pokra fektetését elôsegíthetik.”

(Titkár folytatólagosan) Tisztelt köz-gyûlés! Véleményem szerint a rendkívülihelyzetben, amikor legfôbb törekvésünk,hogy Egyesületünk demokratikus szerve-zését minél tökéletesebb módon oldjukmeg, nem ragaszkodhatunk szigorúan azalapszabályokhoz az igazgatóválaszt-mány tagjainak a megválasztása soránsem, ezért tisztelettel indítványozomKutasy kartársam javaslatának elfogadá-sát. (Helyeslés!)

Elnök: Határozatként kimondom,hogy Kutasy Viktor indítványát a közgyû-lés magáévá tette.

Titkár: A második indítványt a Közal-kalmazottak Országos Szabad Szakszer-vezetének Erdészeti Fôcsoportja tette, en-nek szövege a következô:„1. Szakszervezeti Fôcsoportunk illeté-

kes helyeken mindent megtett, hogy azOrszágos Erdészeti Egyesület továbbimûködését lehetôvé tegye, viszont márakkor kötelezettséget vállalt, hogy azEgyesület keretein belül annak demokra-


tikus újjáépítésénél szerepet fog vállalni.Ezért elsôsorban szükséges, hogy az Or-szágos Erdészeti Egyesület tagjai közéminden erdészettel foglalkozó egyén be-juthasson társadalmi és képzettségi kü-lönbség nélkül.

2. Az Egyesület választmányában min-den szak kellô mértékben képviselve le-gyen.

3. Szakszervezeti Fôcsoportunk, illetvecsoportjaink, mint egyetlen érdekvédelmiszervünk, legalább 4 állandó küldött általlegyen képviselve az Egyesület választ-mányában.

4. A tagsági díjat a tagok fizetéséhezmért progresszív kulccsal kell megállapí-tani.

5. Reméljük, hogy az Egyesület szak-lapja rövid idôn belül megindul. Szüksé-gesnek látjuk, hogy amíg a tagok igénye-ihez mérten kétféle nívójú szaklap nemjelenik meg, az egységes szaklapban a ta-gok különbözô foglalkozási fokokhozvaló tagozódása szerint megfelelô nívójúés érdekkörû cikkek jelenjenek meg.

6. Az Egyesület új vezetôsége fejtsen kiszéles körû propagandát taggyûjtés érde-kében, ne csak az államerdészeti alkal-mazottak körében, hanem a jelen idôkigteljesen beszervezetlen erdôbirtokosságitársulatok, mint jogi személyek, valamintezek alkalmazottai között is.”

(A titkár folytatólagosan) Az indítvány1. pontját már az alapszabályok 3. parag-rafusa is teljesíti, a többi olyan pontokattartalmaz, amelyeknek teljes mértékbenés örömmel teszünk eleget. Javasolom,hogy a közgyûlés a Szakszervezet indít-ványát teljes egészében tegye magáévá.(Helyeslés.)

A közgyûlés Csiszár Imre, Iványi Fe-renc, Jablánczy Sándor és Ajtai Sándordr. hozzászólása után a Szakszervezet in-dítványát egyhangúlag elfogadta.

Végül egy rövid statisztika azokról,akik 1948-ban felvételüket kérték azOEE-be:

VII. 14. X. 13. XI. 10.erdômérnök 16 9 4erdészetiüzemi tiszt 15 16 6erdész, vadász, vadôr 116 102 84erdôkerülô 13 – 5tisztviselô 8 2 3egyéb (jogász) – 1 1

A felvétel az Igazgató Választmány fel-vételi határozatával történt; a belépésinyilatkozatot sajátkezû aláírással, kétajánló személy aláírásával kellett benyúj-tani.

Végére érve a háború után a társadal-mi egyesületekkel történteknek, a követ-

kezôkben válaszolhatunk SchweighardtOttó kérdésére.

A két világháború közötti, feudális jel-legû társadalomban az erdészeti altisztekjogosan érezhették sérelmesnek, hogy atársadalom uralkodó körei nem ismertékel megfelelôen az erdészet terén végzettszakszerû és lelkiismeretes munkájukat;ez vezetett önálló szervezetük, a MEVMEmegalapítására. Ebben támogatta az OEEis, amint ezt cikkében Schweighardt ismegemlíti. Ezt a társadalmi rendszert aháború és annak következményei felszá-molták és a kialakuló új társadalmi rend-szer megszüntette a társadalmi különbsé-geket és azokat az okokat, melyek aMEVME létrehozását indokolták. Tehát atörténelem szolgáltatott politikai és erköl-csi elégtételt a MEVME és tagjainak; az újtársadalmi rendszer nem is engedélyezettolyan szervezeteket (szakszervezet, egye-sület), amelyek képzettség vagy más is-mérvek alapján kizárnának meghatáro-zott rétegeket. Az Országos ErdészetiEgyesület szélesre tárta kapuit minden er-dész elôtt és ma már fél évszázada dol-goznak együtt erdômérnökök és techni-

kusok egyetértésben az erdészet fejlesz-tésén.

Kritikus idôszakban, az ötvenes-hatva-nas években, az erdôigazgatók nagyjábólfele erdésztechnikus volt, mert egyespártszervek elismerték politikai megbíz-hatóságukat és ekkor nagy szolgálatot tet-tek a magyar erdészetnek, mert – szem-ben a más területen általános munkás-igazgatókkal – szakmailag képzettek vol-tak, akik szakmailag, jól vezették az erdô-gazdaságukat és vezetôi voltak az OEEhelyi szervezetének is. Csak példakép-pen soroljunk fel közülük néhányat:Bedô Tibor, Fila József, Kasza Ferenc,Mihályka Gyula, Schneider Jenô, VégváriJenô stb. De nem feledkezhetünk el azOEE elsô erdésztechnikus alelnökérôl,Kocsárdi Károlyról – aki követte az alel-nöki poszton a már említett gróf TelekiJózsef erdômérnököt, az Egyesület újjá-szervezése elôtti utolsó alelnökét – aki el-évülhetetlen érdemeket szerzett abban,hogy kollégái megtalálják helyüket azEgyesületben. Ez is hozzátartozik a törté-nelmi elégtételhez és a történethez.

Madas András

A klíma a viták középpontjábanA klíma jövôbeli alakulásának megítélé-sében két eltérô nézet kapott lábra.Egyesek klímakatasztrófát említenek,aminek az emberi tevékenység a kivál-tó oka. A másik tábor hívei kétkedésselfogadják ezt a megítélést. Az ellentétekfeloldását a klímakutatás javításábanlátják, nevezetesen a következô felada-tok megoldását tartják fontosnak: 1. In-formációbázis növelése, 2. Klímamo-dellek javítása, 3. Az óceáni légkörzésmodellezésének javítása, 4. A klímaér-tékelésbe kell vonni a bioszféra olyantényezôinek alakulását is, mint a talaj amaga fizikai és biológiai adottságaival.

(AFZ, 2002. 8. sz. 386–389. o.)Ref. dr. Szodfridt István

*

Határokon átnyúlótermészetvédelemA természeti értékeket tartalmazó terü-letek térbeli kiterjedése ritkán követi apolitikai határokat. Ez van a Duna-del-tában is, Európa vizes élôhelyeinek leg-gazdagabb elôfordulási helyén. Az érin-tett három ország képviselôi (Románia,Moldávia, Ukrajna) ezért megállapod-tak, hogy a növény- és állatfajokbanrendkívül gazdag területet közösen vé-

dik és mûködtetik. Az erre vonatkozószerzôdést 2000. június 5-én írták aláBudapesten. Nos, jószomszédi viszo-nyokat ilyen módon is lehet ápolni, er-re példa ez az egyezség. A Fertô-tô kör-nyékén is ez a gyakorlat, nem kell szé-gyenkeznünk, bár másutt is van még le-hetôségünk ennek megvalósítására.

(Strategy Bulletin, 2000. 21. sz.)Ref. dr. Szodfridt István

Átadták rendeltetésének hivataloasn is a Tepke-kilátót. A Kelet-Cserhát egyik legmaga-sabb pontján álló turistalétesítményMátraszôlôs, Alsó- és Felsôtold hármashatára közelében áll. A 22,65 méter ma-gas acélszerkezet egykor kôolajfúró to-rony volt, s az 1960-as évek közepénkerült Nógrádba. Az Ipoly Erdô Rt. acég közjóléti szerepét szem elôtt tartvamár korábban felújíttatta a kilátót, hogya kirándulók érdekeit szolgálhassa.

(Nógrádi Hírlap)

Keresem megvételre:1. Erdészeti növénykórtan

2. Majer Antal: Magyarországerdõtársulásai

Tel.: 06-75/315-68518 óra utánHaag János


JEGYZÔKÖNYVkészült az Országos Erdé-szeti Egyesület Elnökségi

ülésérôl.Budapest, 2002. július 31.

Cserép János elnök köszöntötte a meg-jelenteket, az új elnökség tagjait és ameghívottakat. (Megjelentek: CserépJános elnök, Apatóczky István techni-kus alelnök, Dr. Péti Miklós magáner-dôs alelnök, Firbás Nándor, Dr.Markovics Tibor, Molnár György,Pallagi László régióképviselôk, Dr.Szikra Dezsô Erdészeti Lapok SZB el-nök, kimentését kérte: Duska József ál-talános alelnök, Puskás Lajos és CsihaImre régióképviselôk, Kolozsvári ÁkosFB elnök; meghívottak közül megjelen-tek: Ormos Balázs fôtitkár, Pápai Gáborfôszerkesztô, Mester Gézáné titkárság-vezetô). Az elnökség nyolc fôvel hatá-rozatképes.

Cserép János elnök munkamódszer-ként kérte az elnökség tagjait a javaslata-ik rövid, tömör megfogalmazására, a na-pirendi pontok megfelelô elôkészítésé-re, a hatékony munkavégzés érdekében.

A meghirdetett napirendi pontokkalegyet értett az elnökség. Cserép Jánoselnök felkérte Ormos Balázs fôtitkárt anapirendi pontok elôterjesztésére.

A fôtitkár néhány mondatban ismer-tette az elôzô ciklus Egyesületi parla-menti kapcsolatait és az együttmûkö-dést, kiemelve az Erdészeti Albizottságáltal végzett munkát. Az elnökség né-hány észrevétellel egészítette ki az elô-terjesztést, majd a következô határoza-tot hozta:

10/2002. (júl. 31.) sz. határozat:Az elnökség az elmúlt ciklusban azEgyesület és a Parlament Mezôgaz-dasági Bizottsága Erdészeti Albizott-sága közötti együttmûködés pozitíveredményeit értékelve támogatja,hogy ismét alakuljon meg az Erdé-szeti Albizottság. Az elnökség azelôkészítô munkákkal megbízzaPallagi László régióképviselôt és Or-mos Balázs fôtitkárt, akiket felkér-nek, hogy az elôkészítésrôl a követ-kezô elnökségi ülésen számoljanakbe. (A határozatot a jelen lévô nyolcelnökségi tag megszavazta.)

Az elnökség a továbbiakban áttekin-tette, hogy mely parlamenti bizottsá-

gokban célszerû egyesületi képviseletetbiztosítani, a megfelelô információhozjutás és vélemény nyilvánítás érdeké-ben. Az elnökség a következô határoza-tot hozta:

11/2002. (júl. 31.) sz. határozat:Az elnökség javasolja, hogy az Egye-sület a Parlament Mezôgazdasági,Környezetvédelmi, Területfejleszté-si és Foglalkoztatási Bizottságaibanképviseltesse magát. Megbízza a fô-titkárt, hogy ez ügyben kérelemmelforduljon a Palament Titkárságá-hoz. (A határozatot a jelen lévônyolc elnökségi tag megszavazta.)

A fôtitkár a továbbiakban az Egyesületkülföldi kapcsolatait ismertette, kiemelveaz Erdélyi Magyar Mûszaki és Tudomá-nyos Egyesület Erdészeti Szakosztályávalvaló együttmûködésre irányuló megke-resést. Az új elnökség tagjai, mivel mégnem ismerik megfelelô mélységben akülföldi kapcsolatokat, a döntéshez elô-zetes írásbeli tájékoztatást kértek.

12/2002. (júl. 31.) sz. határozat:Az elnökség az Egyesület külföldikapcsolatairól írásbeli tájékoztatótkér a fôtitkártól (együttmûködésimegállapodások, szakmai tanulmá-nyutak, ki- és beutazók köre, stb.) akövetkezô elnökségi ülésre. Az Er-délyi Magyar Mûszaki és Tudomá-nyos Egyesület Erdészeti Szakosztá-lyával a kapcsolatfelvételt ez évôszére tervezi az elnökség. Ez alka-lomból három fô erdélyi szakem-bert várnak a megbeszélésekre. (Ahatározatot a jelen lévô nyolc el-nökségi tag megszavazta.)

A fôtitkár tájékoztatást adott a szer-vezés alatt lévô WOOD TECH Erdésze-ti Konferencia és Szakkiállításról, melyidén 10 éves fennállását ünnepli. (újidôpont: 2002. szeptember 11-14.) Ezalkalomból Egyesületünk a protokollszervezô. A feladatokat az elnökség át-tekintette. Egyesületünk várja a konfe-renciára és a kiállításra is a résztvevô-ket. A konferenciát az Erdômérnöki Karszervezi, mely témája a NemzetiErdôstartégia. Várjuk tagjainkat, a szak-osztályokat, a helyi csoportokat, az er-dészeket akár egy napos buszos részvé-telre, vásárlátogatásra.

A fôtitkár ismertette, hogy az Erdé-szeti Erdei Iskola Szakosztály kezdemé-nyezte egy erdei iskola konferenciaszervezését Felsôtárkányban, 2002.

október 3-4.-én, az ERDÔK HETErendezvénysorozat megnyitójaként.Az elnökség Duska József általános al-elnököt bízta meg az elnökség részérôla rendezvény összefogásával, a fôtit-kárt, aki egyben az Erdészeti Erdei Isko-la Szakosztály elnöke, a részletes prog-ram elôterjesztésével.

Az elnökség a következô napirendipontként a 2002-2006. évekre szólóegyesületi program elôkészítésérôltárgyalt. Cserép János elnök javasolta,hogy rövid program készüljön, mely afô célkitûzéseket tartalmazza, elônyösvolna a programnak címet is adni. Az el-nökség tagjai támogatták egy a korábbi-nál tömörebb program megfogalmazá-sát és az Egyesület fórumain való meg-vitatását, majd az ôszi küldöttközgyûlé-sen való elfogadását. A fôtitkárt megbíz-ták, hogy az elnöki pályázatban foglaltjavaslatokat, a szakosztályoktól, helyicsoportoktól beérkezett észrevételeketminden elnökségi tag kapja meg az el-nök és a fôtitkár által javaslatként össze-állított tömör program változattal együtt.A program elôkészítése a következô el-nökségi ülésen kerül napirendre.

Dr. prof. Mészáros Károly a NYMEErdômérnöki Karának dékánja levélbenfordult az Egyesület elnökségéhez,melyben az együttmûködési megálla-podásban foglaltakra hivatkozva kértehallgatói ösztöndíj alapítását. Az elnök-ség a kérést alaposan megvitatta, azEgyesület céljaival egyezônek tartottaés az ösztöndíjat indokoltnak látta kiter-jeszteni az erdészeti középfokú intéz-mények tanulóira is. Javaslat érkezettarra is, hogy az Erdészcsillag Alapítványkeretében lehetne a pályázati feltétele-ket megalkotni és a szükséges pénz-összeget is biztosítani.

13/2002.(júl. 31.) sz. határozat: Azelnökség a NYME Erdômérnöki Ka-rának dékánjától, hallgatói ösztöndíjalapítására irányuló kérelmét megvi-tatta és az egyesületi ösztöndíjrend-szer feltételeinek kialakítása után térvissza rá. Megbízza Dr. Péti Miklós al-elnököt, Dr. Markovics Tibor régió-képviselôt, Dr. Szikra Dezsô SZB el-nököt és Ormos Balázs fôtitkárt,hogy az egyesületi ösztöndíjrendszerkialakítására tegyen javaslatot a kö-vetkezô, szeptemberi elnökségi ülés-re. (A határozatot a jelen lévô nyolcelnökségi tag megszavazta.)

Egyesületi hírekROVATVEZETÔ: ORMOS BALÁZS


Az elnökség a továbbiakban megtár-gyalta a 10 éve, a Budapest XII: SzilágyiErzsébet fasor 10. sz. háznál, Kaán Károlyegykori lakóházánál állított emléktáblakoszorúzási ünnepségének elôkészítését.

14/2002. (júl.31.) sz. határozat:Az elnökség megbízza MolnárGyörgy régióképviselôt, hogy KaánKároly emléktáblája felavatásának10. évfordulója alkalmából, a régiótagjainak segítségével koszorúzásiünnepséget szervezzen, a családta-gok és érdekeltek bevonásával. (Ahatározatot a jelen lévô nyolc el-nökségi tag megszavazta.)

Ormos Balázs fôtitkár és Dr. SzikraDezsô SZB elnök beszámolt a Legfel-sôbb Bíróságon 2002. július 3.-án el-vesztett Székház per részleteirôl. Azelnökség az írásos ítélet kézhezvételeután tud érdemben foglalkozni azüggyel.

Cserép János elnök az Egyesület éle-tében meghatározó szerepet betöltô Ál-lami Erdôgazdaságok Pártoló Tagi Ta-nácsának és a Magán ErdôgazdálkodókPártoló Tagi Tanácsának vezetôjét java-solta tanácskozási joggal az elnökségiülésekre meghívni. Az elnökség tagjaiegyet értettek a javaslattal éskiegészítéssekkel a következô határo-zatot hozták.

15/2002. (júl. 31.) sz. határozat: AzEgyesület elnöksége kiemelten fon-tosnak tartja, hogy az egyesületi életalakításában és a szakmai érdekeinkképviseletében meghatározó szere-pet betöltô Állami ErdôgazdaságokPártoló Tagi Tanácsa, a Magán Erdô-gazdálkodók Pártoló Tagi Tanácsa ésaz Oktatási Intézmények Pártoló Ta-gi Tanácsa közvetlenül kapcsolód-hasson az egyesületi munkába. Ezértaz elnökség az érintett tanácsok el-nökeit (akadályoztatás esetén alel-nökeit vagy titkárait) tanácskozásijoggal meghívja az elnökség ülései-re. (A határozatot a jelen lévô nyolcelnökségi tag megszavazta.)

Az elnökség a következô ülés idô-pontjának 2002. szeptember 4.-ét jelöltemeg.

Az elnök megköszönte a résztvevôk-nek a munkát és bezárta az ülést.

kmf.Ormos Balázs

jegyzôkönyvvezetôCserép János

elnökApatóczky István

hitelesítôMolnár György

hitelesítô

Egyesületünk jelképe, együtt tartozá-sunk megtestesítôje, a 150 éves egyesü-leti múlt egyik meghatározó székhelye,Egyesületünk volt SZÉKHÁZA az Alkot-mány utcában. Az elmúlt évben már hi-vatalosan is bejutott tagságunk az épü-letbe, küldöttközgyûlést tartottunk avolt közgyûlési teremben, ma Erdészte-rem nevet viseli és emléktáblákat avat-tunk a folyosón. Igyekeztünk a tagsá-gunkban ébren tartani, hogy igényüket,a SZÉKHÁZ birtokba vételét komolyangondoljuk és mindent megteszünk a célelérése érdekében.

Pert indítottunk a magyar állam ellen,2002. július 3.-án a Legfelsôbb Bíróságtárgyalta fellebbezésünket, melyet EL-UTASÍTOTT. Az írásbeli indoklás kéz-

hezvételekor lesznek pontos informáci-óink. A tárgyaláson részt vett Dr. BodaLászló ügyvéd, Dr. Szikra Dezsô SZB el-nök és Ormos Balázs fôtitkár.

Egyesületünk új elnöksége foglalko-zott a perrel és szóban abban állapod-tak meg tagjai, hogy a hivatalos írásbeliindoklás kézhezvétele után tudnak ér-demben foglalkozni az üggyel.

Ormos Balázsfôtitkár

F E L H Í V Á SAz Egyesület pénzügyi ellenôrzése alkalmával megállapítottuk, hogy jelentôs, elma-radás van az egyéni tagdíjak befizetésénél. Hátralék van a 2002. évi tagdíjaknál, demég elôzô évi elmaradás is fennáll egyeseknél. Egyesületünk pénzügyi gazdálkodá-sa, az Erdészeti Lapok kiadása szükségessé teszi az elmaradások befizetését.ALAPSZABÁLY-unk 7.§-a szerint „Törölni kell az Egyesület tagjai sorából azt, akiaz éves tagdíját az esedékesség idôpontjától számított hat hónapon belül nem fi-zette be. ..Három havi tagdíjhátralékot követôen az Erdészeti Lapok megküldéseautomatikusan felfüggesztésre kerül.”A tagdíjak befizetésének fegyelmérôl és módjáról az elnökség többször tárgyalt, tit-kári értekezleten vettük napirendre a témát. Többször felhívásban is fordultunk atagsághoz az Erdészeti Lapok hasábjain keresztül. A türelmi idô letelt, aki Egyesü-letünk tagja szeretne maradni köteles betartani az Alapszabály elôírásait.Felhívom Tagtársaim figyelmét, hogy a hátralékot 2002. szeptember 30.-ig ren-dezzék, mert a nyilvántartásunk szerinti nem fizetôkkel szemben az Alapszabályelôírásait leszünk kénytelenek alkalmazni. Kérem a régióképviselôk, helyi csoportés szakosztály titkárok segítségét. Információért és csekkért szíveskedjenek aTitkárságot keresni. (tel.:1/201-6293)

Ormos Balázsfôtitkár

SZÉKHÁZ per

Az Egri „Petrás Incze János” KulturálisEgyesület a moldvai csángó-magyarokidentitásának megôrzését tûzte zászlajára.

Ismeretes, hogy a moldvai csángók ko-moly küzdelmet folytatnak a magyar nyel-vû oktatás és a magyar nyelvû szentmisékmegteremtéséért. Ehhez kíván hozzájárul-ni az Egyesület képzésekkel, táborok meg-szervezésével, erkölcsi és anyagi támoga-tással, szponzorok felkutatásával.

Július 1–13. között 50 iskoláskorúgyermek (25-25 fôs csoportokban) mold-vai, magyarul jól beszélô pedagógusokkíséretében az Egyesület vendége volt,felváltva egy hétig Hevesen, illetve egyhétig Egerben.

A nyelvtanulás és játék mellett megis-merkedtek a Tisza-tóval, a Mátra- és aBükk-aljával és felkeresték a Parlamentet is.

A „tábor” sikeréhez csatlakozott azEgererdô Rt. támogatásával az OEE EgriHelyi Csoportja is, egy-egy egész naposprogrammal.

A gyerekekkel Szilvásváradra kirán-dultunk, ahol kisvonattal a Szalajkavölgybe utaztunk. Megtekintettük az ôs-ember-barlangot, a Fátyol-vízesést, a sza-badtéri erdei múzeumot. Hazafelé aBélapátfalvai apátságban – egy szép csán-gó templomi népének eléneklése mellett– hajtottunk tédet.

A programot „saját gyártmányú” bôsé-ges ebéddel zártuk.

A gyerekek ôszinte örömére gondolvareméljük, szerény eszközeinkkel hozzájá-rulhattunk a „Petrás Incze János” Egyesü-let céljaihoz.

Garamszegi István

1 éves fehérnyár csemeteeladó három méretben 4-25milliméterig. Ár megegyezés

szerint megtekintés után.

Domokos GergelyEbes, CsemetekertTel.: (52) 266-014

Az Északerdô Rt. pénzpataki vadászházában került sor a lekö-szönô és az új elnökség átadási-átvételi ceremóniájára. KáldyJózsef átadta Cserép János megválasztott új elnöknek a legfon-tosabb dokumentumokat, ismertette a folyamatban lévô ügye-ket, és kívánt eredményesebb munkát az új elnökségnek. Az újelnökségi tagok rövid bemutatkozását kötetlen beszélgetés kö-

vette, amelyen az egyesület feladatáról és a jelen helyzetben le-hetôségeirôl esett szó. Összecsengett a jelen lévôk akarata aszakmánkat a társadalommal megismertetô munka továbbifolytatása, és újabb lehetôségek keresésével kapcsolatban. Azerdôvel kapcsolatos politikai eseményeket elemezni kell, és azegyesületnek ha szükséges, véleményt kell nyilvánítani.

Elnökbúcsúztató Mészkemencén

Átadás-átvétel Pénzpatakán

A leköszönô Káldy József elnököt a Mecseki Rt. pécsváradi er-dészeténél búcsúztatta a volt elnökség. Az erdészet rövid kultúr-programot szervezett a zengôvárkonyi tojásmúzeumba, aholtöbb ezer festett, faragott, csiszolt tojáskölteményt láthattunk avilág minden tájáról. Itt található a szalmafonatok gyûjteményeis, mely bizonyítja a népi mûvészet kimeríthetetlen lehetôségét.Pott Imre erdészetigazgató kalauzolta végig az elnökséget az er-dészet délkeleti területén, ahol felújítási módszereket láthattunk.Az igazán impozáns, am mégsem hivalkodó mészkemencei va-dászházban költöttük el az utolsó vacsorát, ahol sok szó esett aszakmáról. Ismét szóba jött az összefogás fontossága, mely az er-dészek szervezett 150 éves múltjára hivatkozva szinte kötelezôérvényû kellene hogy legyen. Ám abban mindannyian egyetér-tettünk, hogy a remélhetôen átmeneti egyesületi gondokat meg-oldja a tagság egyesületbe vetett hite, és következetes munkája.

Erdészeti Lapok 2002. 137 évf. 9. füzeterdeszetilapok.oszk.hu/00280/pdf/00280.pdf · dészeti statisztikai ismeretek kiemelt je-lentôségét. Az erdôk fatermelési, gaz-daságstatisztikai

Documents