Erdészeti Lapok 1939. 78. évf. 6. füzeterdeszetilapok.oszk.hu/00783/pdf/EL_1939_06_0647-0670.pdf · 2010-10-05 · személyekre, amelyek körül az idők folyamán mélyreható

I R O D A L O M Hili-Röhrig: Wald und Weidwerk in Gesthichte und Gegen-

wart. (Az erdő és a vadászat a történelem folyamán és a jelenben.) 9+7=16 füzet. A t h e n a i o n . P o t s d a m . A r a 22.40+18.00=40.40 RM.

A két német e rdőmémök: dr. Richárd Hilf (Reichensaehei i) ésFirtz Röliring (Gre i f swa ld -E ldena ) a német erdőről és a benne lakó vadról rövid összefoglalásban remek á t tek in tés t nyúj t . A m u n k a , szűkebb tejedelme mel le t t i s — az erdőről szóló rész 290 o lda l ra , a vadászatról szóló 220 o l d a l r a terjed — felöleli m i n d ­azt, a m i az erdővel és a vadászat tal kapcsolatos . Még hozzá vi lá­gos, ékesszóló nye lven , köl tői lendület tel .emellet t tudományos a la ­possággal és gondossággal , o l y a n szépen és érdekesen, hogy a könyv e lo lvasásá t m i n d e n szaktársamnak melegen a jánlom.

B á r elsőisoriban a német erdőt és a német vadászatot tár ­g y a l j a , ott, aho l szükségeLS, á t ter jed a német ha tá rokon tú l ra i s . Hazánkról n a g y o n rokonszenvesen emlékszik meg. I g y többek kö­zött ezt í r j a : ,,Die auffallende Stellung des vonWaldgebirgen e'nt-geschlossenen Ungarn in der Gruppé der waldarmen Ldnder ist die Folge eines sinnlosen Friedensvertrages. Fr hat das Land sei-nes lebens'tof wendigsten Waldes beraubt, dessen Nutzniesser die Nachbarn sind"*

Pol i t iká tó l távol álló idegen munkában az igazságnak ez a helyes felismerése és őszinte megál lap í tása a m i szemünkben na­gyon kedvező megvi lágí tás t vet a könyvre és a szerzőire.

A könyv átfogó terjedelméről a t á rgymuta tók tá jékoz ta tnak : „Az erdő" c ímű a bevezetés után négy n a g y fejezetre o s z l i k :

A német erdő őstörténete. A kezdetleges használat k o r s z a k a (a középkor végéig) .

* „Magyarországnak feltűnő helyzete az erdőben szegény országok porában esztelen békeszerződés következménye. Ez megfosztotta az országot az élethez feltétlenül szükséges erdejétől, amelynek haszonélvezői a szom­szédok lettek." (Per Wald : 2. füzet, 34. o., megjelent kb. három évvel ezelőtt.

Erdőkihaszná lás és erdőrendészet a háborús időkben (az új­kor , a 18. század végé ig) . -

A t a r t amos erdőgazdaság fejlődése a német erdőkben (1800 ó t a a m a i nap ig ) .

A z első füzetet túlhaladó bevezetésben Hilf előbb ál talános á t tek in tés t ad az erdőségekről , majd részletesebben t á rgya l j a a német erdők régi és ma i el terjedését és összetételét, történelmi adatok s tudományos ku ta tások a lapján .

Beosztását (6.0) itt közlöm, mer t i — a m e n n y i r e emlék­szem — i l y e n még nem szerepelt a haza i i r o d a l o m b a n .

A) Tula jdonképeni erdők (az erdő számára kedvező környezetben).

1. Az északi (borealis) hóövezetben: a) fenyővidék, b) nyáron zöld lomberdők (nyár i erdők).

2. A forró égöv alatt és annak közvetlen szomszédságában (trópus, szubtrópus).

a) örökzöld babér- és keménylomberdők, b) a té lnélkül i forró égöv őserdői, c) esős zöld erdők (monszun-erdők; évszaki vál tozásokkal

biró forró égöv).

B) Ha tá re rdők (erdőellenes környezetben) .

1. Törpült erdők a hideg határokon: a) s a r k i határerdő, b) magashegység i határerdő.

2. Szárazsági tialárerdök: a) pusz t a i erdők v a g y erdős pusztaságok (Steppe), b) szavannák , c) tüskés erdők, d) galér ia-erdők, száraz területek folyóvizei mentén álló

keskeny erdősávok, e) oázis-erdők.

3. Szélsőségesen tengeri vidékek erdőségei: a) fenyér-erdők (esarab-erdők), b) lápi-erdők.

4. Folyóvizek árterületein álló erdők: a) a forró-égövi t engerpar tok seké ly vizében: mangrove ­

erdők, b) folyók áradás terü le te in : l iget-erdők, c) mocsaras t e r i i l e t eken : tőzeg-erdők,

A z ezt követő le í rás az erdőknek és a természet i tényezők­nek a kapcso la tá t t á rgya l j a , ezek közül fe leml í tem azt a még csak kevéssé i smer t adatot, hogy az erdők északi h a t á r a — A m e ­rikán, Európán és Ázsián végig — feltűnően összevág a legmele­gebb hónapnak [— jú l iusnak — 10 C fokos izo te rmájáva l , e l l enben az erdővel u g y a n c s a k kapcso la tba hozott 0 C fokos évi izoter­m a v o n a l az erdő ha tá rá tó l a szárazföldön e l té r dél felé, a ten­geren p e d i g észak felé.

Fe leml í ten i egyút ta l , — miu tán az őserdőre vonatkozó le í rá ­sokban egyes kuta tók az őrserdőt n a g y területen egykorúnak mondják, — h o g y Hilf két őserdő-képet á l l í t elénk, az e g y i k e t A m e r i k a északkelet i részéből (Alleghany Mountains), a más ika t Európából , a csehországi Kubany-erdőt . Mind a kettő szembe­szökően mutatja az egyenlőtlen karú összetételt.

A tör ténelmi fejlődés t á r g y a l á s á n á l Hilf nagyon messzire nyúl v i s sza . A j égkorszakoka t és az azokat megelőző időt inkább csak vázolja, de a j égkorszak után keletkező erdőségeket , a ny í r ­nek, a mogyorónak és a bükknek u ra lomra ju t á sá t m á r részlete­sebben t á r g y a l j a a v i rágporku ta tások nyomán. Érdekesen kap ­csolja össze „Az ember és az erdő az ősidőkben" c ím a la t t az ember sorsát az erdővel, a f a a n y a g szerepét az e m b e r i élet leg­kezdetlegesebb idejében.

A második részben a kezdetleges erdőhasználatot , a fafo-gyasz tás fokozódását és a haszná la tnak az erdőre való v isszahatá­sát í r j a le, m a j d a német erdő középkori összetételét, az erdőir tá­sokat, amike t a mezőgazdasági termelés követelt , továbbá az erdő haszná la tának módjai t , a m e l y e k között régen n a g y szerepet j á t ­szott a legel tetés , makko l t a tós és a méhtar tás , v a l a m i n t a vadászat ,

A használa t következtében később a fának nagyobbmérvű felhasználása, i l letőleg — főképpen vizén való — szál l í tása o l y a n mér téket öltött, hogy m á r a X I I . században törvényes beava tko­zásokra, t i l a l m a k r a vo l t szükség, a m e l y e k be ta r t á sá t ha tósági kö­zegek (forestarii) e l lenőrizték. A z erdő mindinkább szerephez j u t a törvényhozásban, i l l . a rendele tekben. A középkor vége felé m á r a rendszeres erdőgazdaság fej lődésének körvonala i bon takoznak k i . Kaspar Hcnneberger keletporoszországi térképe 1576-ból báimu-la t ramél tó pontossággal m u t a t j a az erdőt és annak összetételét, egyúttal annak vadfa ja i t is.

E b b e n a z időben a térképek, erdészeti rendtar tások, rendele­tek és szolgálati szabályok m á r m i n d nagyobb szerephez ju tnak . A z erdőgazdaság fej lődésnek i n d u l t , de a harmincéves háború ismét megál l í to t ta , sőt eresen v isszavete t te a német erdőgazdaság fejlődését, E z t Hilf F r a n c i a o r s z á g példájával igazol ja , a h o l a l a ­kosság akadályalan szaporodása u g y a n n a g y o n igénybe vette az erdőt, de egyút ta l annak fej lesztéséhez is vezetett, Hilf fe lemlí t i

Colbert-uek 1669-ben ke l t : „Ordonnance sur le fait des eaux et foréts" c ímű rendelkezését, amely több m i n t egy évszázadon át i rányí to t ta F ranc iaország erdőgazdasági poli t ikáját .

A harmincéves háború lezajlása irtán a német erdőgazdaság is magához tért és a X V I I I . század második felében nagyon gyors fejlődésnek indu l t , amely egyenes vona lban vezet a mai napig . Hilf két családot említ, amelyekben apáról fiúra tovább száll az erdőgazdasággal való foglalkozás; egyes t ag j a i nagy hírnévre tét-tök szert még messze Németország határa in is túl. A Hartig csa­ládból t izenketten, a Heyer családból heten szerepelnek a német erdőgazdák között.

A legújabb kor n a g y j a i közül tíz, arcképet mutat be Hilf és a H a r m a d i k B i r o d a l o m m a i erdőgazdaságára való rövid utalással fejezi be érdekes és értékes szép könyvét, me lynek a végéhez bő forrásmunka-felsorolást is függeszt.

A m u n k a nagyon gazdag képekben, ezeket a szerző igen gon­dosan válogat ta össze, úgy, hogy a szép szövegnek méltó magya­rázatát adják. A n y o m d a i k i v i t e l mintaszerű.

A műnél; második, a vadászatról szóló része, melyet Fritz Röh-rift írt, méltán sorakoz ik előbbi mellé. Kz is v isszamegy a legrégibb korba, a kőkorszakba, a neandervölgyi ember és a Homo heidel-bergiensis korába és közli a régi ba r l angokban talál t vad-ábrázo­lások érdekes sorozatát is. A f r anc ia Gaume, a spanyo l A l t a m i r a és még sok más 'barlangban talál t és kezdetlegességükben is két­ségtelen művészi érzékről tanúskodó rajzokat , i l l . doimborműveket számos képben muta t ja be. Érdekesen t á rgya l j a a Homo primi-genius vadászatát és annak fejlődósét a n e o l i t b i k u m i g , amiko r mái- ;i k u t y a is e lőtérbelép. H o g y vá j jon azemiber vadásztársnak használta-e v a g y megette, kétes; Röhrig az utóbbi felfogás ('ele ha j l ik és azt h i sz i , hogy min t vadásztárs osák jóval később jutot t a k u t y a szerephez.

Részletesebben t á rgya l j a a germán ősidők vadászatát, a vad­fajokat, a vadász szerszámokat és fegyvereket, a kutyákat, a soly-mászatot, továbbá a szelídített vad segítségével való vadászatot, megemlékezik a vadászokról is és k i f e j t i a vadászat a k k o r i nagy jelentőségét .

Hasonló tárgybeosztással í r ja le a l o v a g k o r vadászatát, továbbá ugyanígy a főúri vadászatok idejét, végül pedig a vadá­szat terjedését a polgári körökiben az 1848-i idők óta, amelyek a régi főúri, i l l . uralkodói vadászati jogok kizárólagosságának véget vetettek és megnyi to t ták a m a i fejlődós lehetőségét.

A z utolsó három időszak leírásában tág teret ad Röhrig a vadászat módjainak és külön ki ter jeszkedik a vadászatra jogosult

személyekre, a m e l y e k körül az idők fo lyamán mélyreha tó vál to­zások á l lo t t ak he.

A l o v a g k o r b a n a főszerep a solymászaté , agarásza té és a fa lkavadászaté vo l t , de szóhoz ju to t t a há lóval , v a g y csapdákban való fogás és a ha j t á s is, az utólfbit nyí lvesszőkkel , i l l . kézi í j ak ­k a l fe l fegyverze t t vadászok gyakoro l t ák .

A főúri vadászatok idején a so lymászat és a fa lkavadásza t még m i n d i g i g e n j e l en tős vadásza t i módok, de d i v a t b a j önnek a beker í te t t vadászatok is, a m i k o r nagy tömeget tere l tek össze zár i he lyre , ker í tések mögé, aho l azután tömegesen lelődözték a vadat . E b b e n az időben kezdődik a lőporos f egyverek használata .

A m a i időkben, m o n d h a t n i , egyedül a lő fegyver re l való v a ­dászat szokásos.

A vadászat ismertetéisét i s n a g y o n szépen, vá lasz tékosan í r ta meg a szerzője, k i t e r j e s z k e d i k mindenre , a m i érdekes és szá­mottevő. I g e n n a g y díszére és j a v á r a vá l ik i t t i s a szövegnek a sok, j ó l megválasz to t t és szépen k ido lgozo t t , részben színes kéj). A z ú j ak m i n d min taszerűek , a rég iek az eredet ieknek pompás és hü máso la ta i .

A könyvnek m i n d a két része még a gazdag német b i roda ­l o m b a n is pá ra t l an a m a g a nemében, o lvasása igen érdekes és tanulságos .

Roth.

H A Z A I FOLYÓIRATOK.*

F ö l d t a n i Ér tes í tő . ( I V . új f o l y a m , 1939.)

2. sz. Dr. Vitális I.: A m a g y a r b a u x i t o k és ér tékesí tésük. (1.5/1/—) — Földvári A.: A déli P i r e n e u s o k vu lkán ja i . ( 6 / 5 / 1 ) — — Tordai V.: F o s s z i l i s gyöngyle le t a Börzsönyi -hegységből . (1.5 / 1 /—) — Földvári A.: A déli P i r e n e u s o k vu lkán ja i . ( 6 / 5 / 1 ) — Abaházi R.: A l egnagyobb földi me teorkrá te r . (2 / 1 /) —

Halászat . ( X L . évf . 1939.)

9—10. sz. D r . W i n k l e r L a j o s n y . egyet. n y . r . t anár . 1863—1939. (1.5/1/—) — v. Szurmay S. br.: A békés természetű ha l ak , m i n t ragadozók. (1 /—/—) : E g y különös halászat . (1.7/2/—) — Hallóssy: A z 1939. évi ha lásza t i k iá l l í t á s . (1.5/2/—) —

M a g y a r S t a t i s z t i k a i Szemle . ( X V I I . évf. 1939.)

4. sz. Dr. Bartucz L.: A m a g y a r s á g f a j i összetétele. (13/18/—) (— Dr. Rónai A.: E r d é l y népességi v i s z o n y a i . (11/—/9) — Dr. Th. L.:

* J e l m a g y a r á z a t : (1. k.) = első közlemény; (2. b. k.: 17.5/10 4) = má­sodik és befejező, összesen 17.5 oldal terjedelmű közlemény, 10 ábráva l és 4 tábláza t ta l .

A megnagyobbodot t Csonka-Magyarország területe és lóbb népes­ségi ada ta i a végleges ha tármegál lap í tás a lapján. (4/—/ 4) — Dr. Szeibert J.: Mezőgazdasági munkanélküliség. (16.6/4/7) — Dr. Mozo-lovszky S.: Munkaviszályok 1939-ben. ( 4 / 1 / ) — Dr. M. S.: Állami gye rmekmenhe lyek 1938-ban. (3.2/—/2) — Dr. Szőllősy Zoltán: A kishaszonbérlet i törvény várható ha tása a mezőgazdasági ter­melésre. ( 6 / — / l ) — Sajóhelyi I.: Vadászat i eredményeink az 1937— 1938. vadászati évben (4.3/—/5) — Br. dr. I'clrichcvich-Horváth M.: A budapest i N e m z e t i és Szabadkikötő 1938 évi forga lma. (3/1/3) — Br. dr. P. H. M.: A vasutak és hajózási" vállalatok közötti á t rakóforgalom az 1938. évben. (2.5/—,2) — Dr. Földes B.: Néhány adalék a s t a t i s z t i ka i összeírások problémáihoz különös tekintet­tel a népszámlálásokra. (9/—/—) —

M a g y a r Vadászújság. ( X X X I X . évf. 1939.)

. 13, sz. Dr. Szent-Ivány G.: Corpus separa tum! (3/—/—) — Dr. T. Sáska L.: Rinocerosz-tragédia. (2.8/3/—) — Gyöngyös-Halászi Takách Gy.: „Olcsó hüvelyt kér a vadásztársadalom." (1/—/—) — K. Benkő P.: Visszapi l lantás . (1.5/—/—) — Mészá­ros P.: M e g i n t becsaptak a csehek, de most m á r csakugyan u to l ­j á r a ! (1/——) — Gy.: „Szerelmi párbaj t vívott két féltékeny üzarvasbika." (0.8/—/—) — Gyöngyös-Halászi Takách Gy.: Vadá­szat és horgászat. (1.5/—/—) ,—

14. sz. Dr. Szent-Ivány Géza; A Kárpá tokró l fuj a szél! (2/—/•—) — Görgey G.: Néhány szó az ezüstrókák tenyésztéséhez. (1.5/—/—) — Dr. Somogyi Z.: A K ú r i a 18 aranypengő élet járadékot ítélt meg egy vadőrnek kilőtt jobbszeméért . (1/—/—) — Glandá-riusz: A vadmacska (Felis calus L.) biológiája . (2.5/—/—) — Zsi­linszky: A rozsnyói j á r á s vadászati védegylet folyó évi ápril is 30-án megtar tot t közgyűlési elnökének megnyitó beszéde. (1.5/—/—) — Dr. Homonnay N.: A magyarországi fog lyok Amerikában. (2/—/—) — Plentzner F.: Vadászhalál . V e r s . (0.5/1/—) -

15. sz. Görgey G.: Nagyságos Alispán U r ! (1.3/—/—) — Kresz L.: M u k i t ragédiá ja (1.5/—/—) — Mészáros P.: A községi Elö l já ró­ságok szíves figyelmébe! (!/—/—) — Cs. Osváth A.: É j j e l i ha rc az erdőben. (1/—/—) — K. Benkő P.: Hozzászólás az ezüstrókatenyész-téshez, (1/—/—) — Glandáriusz: A borz (Meles taxus Bodd.) bioló­g iá ja . (1 k.) — A Balogh A.: A z őz vad selejtezése. (1/—/—) — Kont-sits P.: A fényszórók a vadvédelem és a vadorzás szolgálatában. (!/_/_) _

16. sz. Dr. Szent-Ivány G.: F o g l a l k o z z u n k megalkotandó va-dásztörvényünk anyagáva l . (2.5/—/—) — Péchy-Horválh R.: Ame-

r i k a i vadászati módezer. (2/—/—) — Mészáros P.: K á r p á t a l j a erdői és vad j a i . (1.5 / —/—) — Berényi V.: A kerecsensólyom. (2 / 2/—) — B. Bartha A.: Mégegyszer : „Olcsó hüvelyt kér a vadásztársada­l o m ! " (1 /—/—) — Glandáriusz: A borz (Meles taxus Bodd.) bioló­g iá ja . (2. b. k . : 4.5/—/—) —

Mezőgazdasági Közlöny . ( X I I . évf. 1939.)

5. sz. Dr. Szabó M.: Reagrá r i zá lódás . (10/—/—) — Várallyay Gy.: A h a z a i rozs ta la jok és tulajdonságaik. ( 1 1 / 5 / 1 ) — Dr. Mosko-vits I.: Húsminőség és v i l ágp iac . (11/—/—) —

Nimród Vadászújság . ( X X V I I . évf. 1939.)

14. sz. Sólyom: M á r megkezdődött! (1.5/—/—) — N. Kiss S.: Túzok. (2/—/—) — Fekete I.: Túzokja im. (1.5/—/—) — Félix E.: T a ­v a s z i sé ták a fog lyok birodalmában. (1.5/—/—) — Sárközy M.: S i k e t -faljddürgésen. (0.7/—-(1—) — N emeskéri-Kiss M.: Apróságok. (!/_./_) _

15. sz. Sólyom: Le to l lazás ós le tarkózás . (2/—'—) — Dr. Be-retzk P.: Ébrednek a szikesek. (3/5/—) — Kusági: M e d d i g szoptat a nyú lanya? (1/—/—) ,—

16. sz. K—i: K é t tag felvétet ik. (1.6/—/—) — e. Dorner B.: Mester lövések. (3.4/—/—) — Dr. Ferenczik J.: A serétes vadász­fegyver . (1.5/—/—) — Dr. Kéz A.: A tu larémiáról . (1/—/—) —

T e c h n i k a . ( X X . évf. 1939.)

5. sz. Schimanek E.: M i t vá rha tunk a gáz turb iná tó l? (20.5/19/3) — Sándy Gy.: E v a n g é l i k u s t emplomok . (5.5/16/—) — Papp R.: A budapes t i északi k ikötő terve. (4 / 4/—) — Schmidl F.: Sokgyermekes családok háza Székesfehérváron. ( 2 / 1 / — ) : A z épülettervezési tanszéken készült fe ladatok gyű j teménye . (5/19/—) — Csányi K.: és Lux G.: Ép í tészha l lga tó ink középkori épí tészet i f e l ­vételei . Ráckeve . Görög k e l . szerb t emplom. (1 k.) . — Markovits A.: A z ásványola j k rakko lás fej lődésének i ránye lve i . (2.5/—/—) —

Természet tudományi Közlöny . (71. évf. 1939.)

5. sz. Dr. Balogh B.: A m a g y a r fa j i ság . (12.3 / 6 /—) — Dr. Ren-ner J.: A z e lektronmikroszkóp. ( 9 / 9 /—) — Dr. b. Andreánszky G.: Tun i sz . (13/11/—) — Behyna M.: A z akvár ium halali . (3/1/—) — Ifj. Kunfalvi R.: A hókr i s tá ly tó l a l av iná ig . (9 /2 /—) — Dr. Balázs J.: A Hassel-üstökös. (3 / 4/—) —

Vadászat—Halászat. ( V I I . évf. 1939.)

9. sz. Dr. Szádeczky-Kardoss B.: U j vadászati törvényt ké­rünk. (5 k.) — J. Lányi A.: Tavasz a Kárpá tokban . (2/—/—) — Friedreich / . ; N e bántsd a vadászt! (2 —'—) — a. Balogh A.: Csak s a j á t szemeinknek higyjünk. (1/—/—) —

10. sz. Gr. Festetics P.: J ú n i u s . . . (1/—/—) — Dr. Szádeczky-Kardoss B.: U j vadászati törvényt kérünk. (6. b. k.: 18/—/—) — V. Nagy I.: H o g y a n kezeljük a preparálásra szánt s preparált a l l a toka t? (1.5/—/—) —

KÜLFÖLDI L A P S Z E M L E . *

ZEITSCHR1FT FÜR W E L T F O R S T W I R T S C H A F T . Barid VI . , Helt G. 1939.

Jemtzeff: A technika az orosz erdőgazdaságban. (Die Technik in der russischen Forstwirtschaft.) 343—376. old.

A n a g y orosz b i roda lom földrajzi, éghaj la t i és gazdasági v i s z o n y a i a n n y i r a változatosak, hogy az erdőgazdaság műszaki vonatkozásai i s egymástól i gen eltérő képet muta tnak . A z utóbbi időben — aiz i p a r nagyarányú fellendülésével — kétségtelenül sokat fejlődött az erdőgazdaság mechanizálása, ami t a kormány nemcsak teljes megértéssel , célszerű központosítással, hanem kiváló szakemberek a lkalmazásával és bőséges a n y a g i eszközökkel is támogat . A z eddig fe l tára t lan erdőknek a termelésbe való jövedelmező bekapcsolása és az erdészeti i p a r n a k az erdős vidé­kekre való helyezése szinte parancsolólag megkövetel ik u g y a n a műszaki fejlődés fokozását, mégis nagy ál ta lánosságban igen sze­rénynek mondható az az eredmény, ami t a szovjetgazdálkodás ezen a téren elért.

A h iva ta los jelentésekben állandóan ismétlődik a panasz, hogy a munkásság nagyfokú idegenkedéssel áll m inden mechan i -zálási törekvéssel szemben, a m i sok esetben egészen indokol t , mert á különleges orosz v i szonyok között a kézi és állati erővel vég­zett m u n k a nem egy esetben megbízhatóbb és kielégítőbb a gépek te l jes í tményénél .

A szerző igen érdekes át tekintést ad az edd ig i eredményekről és ra jzban is bemutat ja azokat a gépeket és eszközöket, amelyek Oroszországban: 1. az i r tásnál és talajelőkészítésnél: 2. a vetésnél

* A német és angol folyóiratokat dr. Mihályi Zoltán, a francia-, olasz-, spanyol- és román nyelvű közleményeket dr. Luncz Géza, m. kir. erdó'tanácsos, a lengyel szaklapokat Székács Vince, ny. miniszteri tanácsos, a jugoszláv irodalmat pedig Pászthy Ferenc, ny. m. kir . főerdó'tanáesos ismerteti.

és ül tetésnél; 3. a fa ki termelésénél és 4. a közelí tésnél többé-kevésbé meghonosodtak. Hangsúlyozza azonban, hogy miután a s o k k a l kényesebb gépi munkának a kiegyensúlyozott gazdasági helyzet elengedhetetlen előfeltétele, a mechanizá lásnak az erdő­gazdaság körében való nagyobb t é r fog la lásá ra Oroszországban egyelőre nemigen lehet számítani .

A L L G E M E I N E EOBST- U N D JAGD-ZEITTJNG. 1939. 5. sz.

Baader: Erdeifenyő-hagyásfaüzem Eberstadt hesseni erdő­gazdaságban. II. rész. A hagyásfák viselkedése. (Der Kiefernüber-haltberieb im hessischen Forstamt Eberstadt. II. Teil . Das Ver-halten der Überhalter. ) 141—148. o lda l .

A 49 próbatönzsön végzett elemzések eredményei , — ame­lyeke t a vizsgála t 79 darab zárt-erdőbeli törzs a d a t a i v a l á l l í to t t szembe — igen figyelemreméltóak.

A szabad-állás első és legszembetűnőbb je lensége a ko rona -tér fogat ór iás i megnövekedése. E n n e k alsó és felső ha tá ra meg­lehetősen ingadozó és a szerző nyomatékosan figyelmeztet ben­nünket a r r a , h o g y fej lődésképtelen koroná jú törzsekből sohasem lehet megfelelő h a g y á s f á t neve ln i .

A vas tagsági - , körlap- s tömegnövedék szempontjából a sza­bad á l l á sba való helyezés ideje különös súl lyal esik a la tba . M i ­után a felszabadítás előnyös é le t tani ha tása kb. 60 éven át érvé­nyesül, tvílkoros á l lományoka t nem lehet eredményesen hagyásfa -üzemre berendezni . A szerző megá l l ap í t á sa i s ze r in t 80—100 éves vágásforduló mel le t t adja a tú l t a r t á s a legjobb eredményeket , a m i k o r tehá t a hagyás fák 160—180 éves k o r u k b a n kerülnek k i ­használásra .

I gen érdekes eredménye a v izsgála toknak, hogy a ra jna ­majnavidéki fenyőnél a szabadabb ál lás n e m növel i a vaskosságot úgy, m i n t azt Zimmerle a wür t temberg i t á j f a j t áná l megál lapí to t ta . A zárt állásban nőtt fenyők hengeressége Eberstadtban kivétel nélkül jobb volt, mint a hagyásfáké.

A magasságbe l i növekvés a szabad á l lás mel le t t kb. 2% mé­ter re l v o l t kevesebb, de ezt a h á t r á n y t a vas tagság i - körlap- és tömegnövedéknél tapaszta lható többlet je lentékenyen ellensúlyozza.

Megál lap í tás t nyer t , h o g y a nagyobb mér tékű gesztesedés nem a növőtér t ág í tásának , h a n e m csupán a k o r n a k a függvénye, v iszont érdekes je lenség, h o g y a kéreg vastagsága a hagyásfánál jelentékenyen csökken.

A széldöntés veszélye — fokozatos felszabadítás esetén — a l i g számottevő.

Összefoglalva az eredményeket, a szerző a hesseni erdei­fenyőt igen értékes tá j fa j tának minősíti , mer t noha kevésbé szép alakú, m i n t a keletporoszországi, magasfokú hengeressége és a gombabetegségekkel szemben tanúsí tot t n a g y ellenállóképessége a gazdálkodás szempontjából sok előnyt jelentenek.

K r u t z s c h és Loe tseh : Falkészlet-leltarozás és a természet s z e r i n t i erdőgazdálkodás teljesítőképességének a vizsgálata. ( H o l z v o r r a t s i n v e n t u r u n d Leistungsprüfung der naturgemassen Waldwi r t scha f t . ) 148—154. old.

A l apunk folyó évi I I I . füzetében (295—301. old.) ismertetett munkáról a szerzők ál ta l adott tájékoztató.

No l t e : A d a t o k az apácalepke szaporodásának élettanához. (Bei t rage zur Fors tp f l anzungsb io log ie der Nonne — L y m a n t r y a -monacha). 154—161. old.

A z érdekes vizsgálatok az alábbi körülményekre terjedtek k i : 1., a lepke kibujási ideje, 2., a hím által megtermékenyítet t nősté­n y e k száma, 3., a nőstények megtermékenyítése és peterakása.

A z eredményeket három táblázat fog la l j a össze, amelyeknek adataiból megállapítható, hogy: 1., a lepke k ibújása egész napon át tart , de a 10.—19. óráig terjedő időben a legélénkebb, hajnalban ped ig a leglassúbb, 2. egy h ím át lag 5 nőstényt termékenyí t meg, 3., a f r i ssen k ibu j t lepkék m á r ivaréret tek és azonnal párosodnak, 4., a nőstények megtermékenyítése az első éjszakán történik, a peterakás 24 órával utána kezdődik és a nőstény egész élete a la t t f o l y i k , amelynek t a r t ama át lag 10 nap ra tehető, 5. a nőstény az első napon r a k j a a legtöbb petét, u tána 24—48 órai szünetelés áll be, amelynek elteltével a többi petét is le rakja , 6., a megtermékenyí­tett nőstények m i n d e n petéjüket lerakják, a meg nem termékenyí­tettek ellenben csak egy töredékét.

A szerző Dyck-Tiek az apácalepke-veszély megál lapí tására szolgáló és l apunkban m á r többször ismertetett csalogató e l já rásá t is vizsgálat t á rgyává tette és annak a nézetének ad kifejezést, hogy Dyck módszere m i n t védekezés, a károsí tó nagyobb elszapo­rodása esetén a l i g h a lehet eredményes.

G u d d e n : J e l en té s egy P i n u s M u r r a y a n a - v a l végzett tele­pítési kísérletről . (Ber ieh t über einen M u r r a y s k i e f e r n - H e r k u n f t -versuch i m Le ,hrwald W i l d t a l des s taat l iehen Fo r s t amts F r e i b u r g i . B r . ) 162—164. o ld .

A z 1931—32-ben a f r e i b u r g i egyetem tanulmányi erdőgond­nokságában telepített fenyők növekvésbeli adatai t közli. A f ia ta l

csemeték magasság i növekedése j ó v a l m e g h a l a d t a nemcsak a kö­zönséges erdeifenyőkét , h a n e m a hasonló célú ba jo rország i k í sé r ­le t egyedeiét is és ezért a szerző i n d o k o l t n a k lát ja a v izsgála tok fo ly ta tásá t .

W I E N E R A L L G E M E I N E FORST- U N D J A G D Z E I T U N G . 1939. 18—22. sz.

Döbele: A z erdei talaj és a faál lomány vízfelvevő képessége. (Die Wasseraufnahmefahigkeit des Waldbodens und Waldbestan-des.) 127r-128. és 133—134. o ld .

A tudományos ku ta tás m i n d e n kétséget k izáróan megá l la ­pí tot ta , h o g y v a l a m e l y vidék t a r t amos v ízszolgá l ta tása az erdő­sül tség függvénye.

A szerző s o r r a vesz i a f aá l lománynak a csapadék v i s s z a ­t a r t á sában megnyi lvánuló és m i n d e n szakember á l ta l többé-kevésbé i smer t szerepét. F e l s o r o l j a néhány ku ta tónak ú jabb v i z s ­g á l a t i eredményei t , a m e l y e k közül n e m egy i g e n f i gye l emre ­méltó.

Í g y p l - Rubner megá l lap í to t t a , h o g y a köd lecsapódása az e rde i ta la j v í z t a r t a lmá t a té l i félévben i g e n je len tékenyen emel­he t i . Ney a d a t a i szer in t Németországban 850 m m át lagos évi csapadék mel le t t és le j tős terüle teken a csapadékból az a l o m m a l bor í to t t erdőben 47%, az a l o m nélkül i erdőben és kopár t a l a jon azonban egyformán csak 30% m a r a d v i s s za m i n t leszivárgó víz.

I g e n érdekesek Engler fe j tege tése i i s , a k i az i smer t orosz kuta tónak, Ototzky-\\ák azt a megá l lap í tásá t , h o g y az erdő­tenyészet leszál l í t ja a t a l a jv í z szintjét , az ada tok egész soráva l cá fo l j a m e g és r ámuta t a r r a , h o g y a r r a a földtani és terep­v i s z o n y o k v a n n a k döntő befo lyássa l .

Meredekebb le j tőkön m i n t művelés i ág csak az erdő jöhe t számításba, mer t p l . a ré t 2 V*-szer a n n y i nedvességet k íván és a t a rvágás , i r t á s , legel tetés , fe lszántás következtében a fe l ta la j t fenyegető lemosás veszélye á l t a l ánosan i smer t .

E rdőve l bor í to t t te rüle teken is lényeges különbségeket ta lá l ­ha tunk a t a la j v ízház ta r tásában , aszer in t , h o g y az á l lományok m i l y e n fa fa jokból tevődnek össze és m i l y e n ápolásban részesül­nek. A z elegyes erdő előnyei i t t is messze fe lü lmúl ják az elegyet-lenét és i g e n hasznos szerepet j á t s z i k a vízgazdálkodás szempont­jából az a l jnövényzet i s .

Befe jezésül a m á r bekövetkezet t k imosások megnagyobbodá­sának, i l letőleg a v a d p a t a k o k szabályozásának k iv i te lére vona t ­kozólag ad néhány g y a k o r l a t i jó tanácso t .

D o p f : A fa szaga. ( V o m Geruch des Holzes.) 134—135. old.

A gyanták , cserzőanyagok és i l lóolajok je lenléte m á r a régi időben is b izonyos fák különleges felhasználásához vezetett. A szantálfa kivonatából m a füstölő- és i l l a t sze r készül, a kám­for-, pock- és g u a y a k f a a gyógyászatban já t szanak n a g y szerepet.

A h a z a i fafajok közül emlí tésre méltó a tölgy, amelynek a szaga ál l í tólag kedvezően befolyásolja a sör ízét, ezért a söröshordókat kizárólag tölgyfából készítik. A meggyfabot ter­melése még m a is i gen hasznos melléküzeme sok erdőgazdaság­nak és valószínű, hogy a fa v e g y i feldolgozásának egyre nagyobb mértékű fejlődésével i l l a tos a n y a g a i n a k fokozott k ihasználására lehet számítani .

d i Gaspero : H o g y a n viselkedjünk támadás esetén. ( W i e ver-hal te i c h m i c h i m F a l l e eines A n g r i f f e s ? ) 139—141., 145—146. és 151—152. old.

A német törvényhozás a felesketett erdőtiszti, a l t i sz t i és vadőri személyzetet, m i n t közbiztonsági közegeket, messzemenő védelemben részesít i és a szolgálati minőségükben őket ért sér­tést, m i n t kihágást , a velük szemben a lka lmazot t erőszakot ped ig m i n t büntettet , szigorúan bünteti .

A szerző, m i n t a s tájerországi csendőrkerület helyettes parancsnoka , a kérdés egy ik legkiválóbb ismerője. Fe j tege tése i — amelyek különösen a fegyverhasználat jogosul t ságának esetei­v e l fog la lkoznak bővebben — igen érdekesek és zsinórmértékül szolgálhatnának a régóta vár t haza i előírások számára is .

Le i tner -Lörn: Kese lyük és sasok az A l p o k b a n . (Grossgeier u n d A d l e r i n den Alpen . ) 153. old.

A z utóbbiak nem r i t k a lá tványosságai az A l p o k n a k , a keselyűket el lenben csak a zergéket pusztító j á rványok hozták v i s sza és ma elég g y a k o r i a fakó- meg a bará tkese lyű is .

I N T E R N A T T O X A L E R H O L Z M A R K T . 1939. 14—20. sz.

D o m i n i o u s : A j ó szerszámmal szemben támasztot t ál talános követelmények. (A l lgeme ine Anfo rde rungen a m gutes Werkzeug . ) 13. sz. 22. old. és 14. sz. 17)—18. old.

A z i smer t szerszámgyáros tanulmánya — amelynek első része a folyóirat 7. számában (14—15. old.) jelent meg — valóban megszívlelendő adatokat ta r ta lmaz.

A gazdaságban mindenütt cél gyanánt kitűzött teljesítmény-

fokozás c l sem képzelhető az eszközök fo ly tonos tökéletesí tése é s gondos kezelése nélkül. Érdekes j e lenség azonban, h o g y míg az erdő- és fagazdaságban használatos gépeknél az összes műszaki k ívána lmak f igye lemben részesülnek, a szerszámtechnikát megle­hetősen elhanyagolják. P e d i g — m i n t a szerző he lyesen m e g j e g y z i — a végzett m u n k a nem csupán a szerszám anyagának , edzésének, k ia lak í t á sának , é lesí tésének és szerelésének a függvénye, h a n e m lényegesen befolyásol ja azt a kezelésénél megnyi lvánu ló szaksze­retet, ügyesség, tapasz ta la t és gondosság i s .

A három részre tagol t t anu lmány első fejezete a fürész­l a p o k k a l f o g l a l k o z i k és részletes u tas í tásokat t a r t a l m a z az összes f igye lembe veendő s z e m p o n t o k r a vonatkozólag. E z e k : a) a fürészlapok a n y a g a , b) erőssége és keresztmetszete , c) edzése, i r á n y í t á s a és kifeszítése, d) a l a k j a és méretei , e) a fogak a lak ja , n a g y s á g a és száma, f) a fiirész é les í tése és fényezése, g) a fogak terpesztése és duzzasztása, h) a fürész szerelése, i) he­lyes kezelése, j) a rendelésénél megk íván t adatok, k) a j ó minőség és megfelelő a l ak ha t á sa a t e l j e s í tményre és az e rőfogyasz tás ra s végül l) a g y á r szavatossága .

A részletekre nem ter jedhetünk k i és í gy röviden csak meg­említ jük, h o g y hasonló beosztással t á r g y a l j a a szerző a 3. fejezet­ben fe lsorol t fejszéket , ba l t áka t és egyéb vágószerszámokat , míg a késekkel , i l le tő leg gya lúkka l , vésőkkel, reszelőkkel és egyéb szerszámokkal foglalkozó 2., i l l e t v e 4—6. fejezetekben röviden összefoglalva közli a legszükségesebb tudnivalókat , ame lyek még a szakember számára is számos érdekes adatot t a r t a l m a z n a k .

•»

Uterharck: A fa mesterséges szárí tása. (Künstl iche Holz-trocknung.) 13. sz. 19i—21. és 15, sz. 21—22. o l d .

A l a p u n k folyó évi I V . számában (401. old.) i smer te te t t t a n u l ­mány fo ly ta tása , a m e l y a f a a n y a g nedvesség ta r t a lmának meg­á l lap í tásáva l , a szár í tás fo ly tán bekövetkező aszásával , a külön­böző f a a n y a g o k n a k a szár í tás a la t t muta to t t viselkedésével és főleg a szár í tás művele tének a részleteivel f o g l a l k o z i k . A z utób­b iakná l fontos a d a t o k k a l szolgál a szár í tó k a m a r a gazdaságos k ihaszná lására és a szár í tós i dő ta r t amára , v a l a m i n t a szár í tó k a m a r a kezelésére, a szükséges gőz mennyiségére és a gőzölés kivi telénél f igye lembe veendő szempon tokra vonatkozólag, külö­nös tek in te t te l a bükkfa gőzölésére.

Gieseking: Friss fa beépítése. (Das Verbauen von frischem Holz.) 15. sz. 20—21. o ld .

K o r u n k fokozott i r a m a mel le t t sokszor n incs idő k i v á r n i a f a a n y a g lassú, természetes száradását — a m i n t e le ink te t ték —

de a mesterséges szárí tás költségeit sem vál la lha t ja minden építtető.

F r i s s e n döntött f aanyagnak építkezési célokra való felhasz­nálása a múltban a korhadás veszélyével j á r t és ezért valóban nagy fontosságúnak k e l l minősítenünk azt az el járást , amely lehetővé teszi ú jabban a fr iss fa beépítését is .

E z az e l já rás b izonyos , a gombafertőzést megakadályozó sóknak a fatest belsejébe való ju t ta tásából áll. A telítőszert — ame ly rendesen v a l a m i l y e n phenol- v a g y formaMehyd-só — könnyen bedörzsölhető kenőcs formájában a fa felületére ken­jük , ahonnan az ozmózis és diffúzió ismer t természettani törvé­n y e i a lap ján j u t e l a f a belsejébe. E z az e l já rás lehetővé teszi, hogy a fa természetes nedvessége fokozatosan eltávolodjék (amit a régebben a lka lmazo t t olajos a n y a g o k k a l való bekenés m i n d i g meggátol t) és így valóban teljes biztonságot nyújt minden gombakáros í tás ellen.

Újabban a f aanyag tűzállékonyságát is i l y e n módon emelik. N a g y előnye ennek az e l járásnak, hogy sokka l olcsóbb, m in t p l . az o l a j j a l történő bemázolás és a fa életét, tar tósságát legalább is a háromszorosára emeli .

D i e t r i c h : E rős méretű, k i nem szárí tot t faanyagok kötése mesterséges gyan ta -enyvekke l . (Kuns tha r z l e imve r f ah ren für s tarke ungetrocknete Hölzer.) (17—18. sz. 44—50. old.)

A T h . Go ldschmid t A - G., esseni cég által gyár to t t és „Tego-w i r o " néven forgalomba hozott enyvező a n y a g g a l való fakötés módjai t i smertet i .

A iközönséges enyvezéssel iszemban - - amelynél a száradás hosszú időt igényel, tehát az enyvezett részeknek huzamosabb i d e i g tartó befogását v a g y szegekkel, esetleg c sava rokka l történő erősí­tését k íván ja — a mesterséges gyantából készült enyveknek az az előnyük, hogy gyorsan száradnak és igen erősen kötnek. Csepp­folyóssá tételükhöz azonban n a g y hőfokra (130-180 0 ° ) v a n szük­ség és az enyvezési e l járás alat t az összekötendő részeket nagy nyo­más alatt k e l l t a r tan i . E r r e a célra bármiféle sajfolószerkezet meg­felel , amely fenyőfarészek enyvezésénél 8—12, lombfánál ped ig 16—20 atm. nyomást tud k i fe j t en i . A gyár ál tal előáll í tott kb. 1 m m vas tag enyvtáblákban vékony sodronyfonat van , ebbe v i l l a m o s áramot veeztnek s így á l l í t ják elő közvetlenül az enyvezés helyén a megkívánt magas hőmérsékletet.

A fakötésnek ez a módja sokoldalú alkalmazási körével — ame ly p l . a vasút i talpfák szerelésénél je lentős szerephez jut , — valóban új fejezetet n y i t a fa iparban, mert az enyvezés igen tartós, nyírás i szi lárdsága 42—55 k g ' c m 2 .

E n g e l b r e c h í : A fa mint a mérnök korszerű építő anyaga. (Holz — ein zeitgemasser Baustoff für den Ingenieur.) 17(—18. sz. 19-23. o ld .

A szerző á l ta l bemuta to t t 7 fényképen fedett lovardákat , vi l lamoskocsi-színeket és hasonló ha t a lmas c sa rnokoka t látunk, annak igazolására , h o g y rétegelt lemezből is lehet korszerű, de i g e n á l lékony és ki tűnő t e rherb í rású szerkezeteket építeni , v a l a ­

m i n t , h o g y a fából készült szögek n e m egy esetben a vasszögeknél is iobb szolgálatot tesznek.

J O U R N A L OF F O R E S T R Y . 1939. 2. sz.

A 2. sz. füzetet az A m e r i k a i Erdészek Egyesü le t ének 1938. év i december 15—17-ig, C o l u m b u s vá rosában (Ohio) ta r to t t köz­gyűlésén e lhangzot t előadások és az azokat követő v i t ák a n y a g a tö l t i k i .

A t isztán h e l y i vonatkozású t anu lmányok ismer te tésé t te l ­jesen mellőzzük és nem ter jeszkedhetünk k i bővebben az egyes bizot tságok je len tése i re sem, noha számos érdekes adatot t a r t a l ­m a z n a k a magánerdőgazdaságró l , a szakoktatásról , a tudományos in tézményekkel va ló együt tműködésről , a vadgazdaságról , az egyesület külföldi kapcsola ta i ró l , a v ízgyűj tő területek erdőgaz­dálkodásáról és az E g y e s ü l t Ál lamok erdészeti tör ténelméről .

A szakokta tássa l Matthews, Krueger és Guise külön t a n u l ­mányokban is f og l a lkoznak . A z utóbbi az E g y e s ü l t Á l l amok 25 erdészeti fe lsőokta tásügyi in tézményének (részben önálló fő­iskodák, részben ped ig egyetemi , i l l . műegye temi kere tben mű­ködő erdészeti osztályok) s t a t i sz t iká já t közli. E b b ő l meg tud juk , hogy az 1938-as évben 1067 ú j okleveles szakember re l g y a r a p o ­dott az a m e r i k a i erdőtisztek száma, a m i jóval több, m in t ameny-n y i n e k az ór iás i á l l am kenyere t t u d a d n i .

Ál landóan visszatérő t á r g y a a v i t áknak : m i l y e n i r ányban k e l l a szakoktatás t továbbfej lesz teni . A tudomány és a gazdaság m a i sz ínvonala mel le t t kevésnek b i z o n y u l az egyetemek 4 év i oktatási ideje és ezért egy re erősödik azoknak a tábora , a k i k az önálló főiskolák 5 éves tanulmányi idejének a bevezetését k íván­j á k m i n d e n erdészeti fe l sőokta tásügyi intézménynél , a zza l az érveléssel, h o g y az erdőgazdaság o l y a n sokoldalú igénybevéte l t jelent, amelyhez m i n d e n i r ány t figyelembe vevő, átfogó é rvényű képesítésre v a n szükség.

Marckworth és Buttrick azt te t ték v izsgála t t á rgyává , m i l y e n körülmények készte t ik a fiatalságot a r r a , h o g y erdészeti pályára lépjen, míg Sammi az újabban egyre g y a k r a b b a n köve-

tel t „erdészeti j ogos í tvány" indokoltságáról értekezik, amelynek során megál lapí t ja , hogy az erdőtiszti működésnek jogosí tvány­hoz való kötése ezidőszerint nem látszik u g y a n feltétlenül szük­ségesnek, de mert az oktatás és g y a k o r l a t i kiképzés i rányát hatá­rozottabb keretekbe szorítaná, m i n d e n esetre megfontolandó kér­dés, ame lynek megoldására : a jogos í tványok k iadására azonban csak a szövetségi kormány nyerhet törvényes felhatalmazást .

Néhány érdekesebb tanulmányt az a lábbiakban részleteseb­ben is ismertetünk.

C o l l i n g wood : A nemzet i erdőgazdasági tervezet alkotó elemei . (The elenients of the na t i ona l fores t ry program.) 83—87. o ld .

A z ujabb felvételek meglepet ésszerűen azt igazolták, hogy az Egyesül t Ál lamoknak nagyobb az élőfa-készlete, m i n t azt á l ta lában gondolták. A „faéhség" azonban az utóbbi időkben n a g y o n lecsökkent és a p iac veszedelmes mértékben tartózkodóvá vált . Ezé r t a kormányzatnak elsősorban az értékesítési lehető­ségek emelésére k e l l fekte tni a fősúlyt.

A z erdőtüzek, rovar - és gombabetegségek még most i s óriási ér tékű faanyagot puszt í tanak e l , többet, m i n t a m e n n y i v e l az évi használat megha lad ja az erdők természetes hozadékát. Bel ter jes erdőgazdálkodásról tehát esak az erdőkárok vissza­szorítása, a n a g y ki ter jedésű le ta ro l t területek sikeres felújí tása és a használatnak a felúj í tással összhangba való hozatala , tehát a ta r tamosság érvényesí tése után lehet m a j d beszélni.

G i l l e t t : A z együttműködés lehetősége az erdőgazdaságban. (The cooperat ive approach i n forestry.) 99—103. o ld .

Igen érdekes adatokat közöl az a m e r i k a i erdőségeket leg­jobban veszélyeztető füzekről, a m e l y e k k e l eredményesen csak a b i rokosok összefogása tudna megküzdeni. A magánerdőknek azonban csak 62%-a részesül a tűz e l l en i védelemnek v a l a m i l y e n formájában és így nem csodálhajtuk, hogy az erdőtüzek ál tal az 1933—1937-ig terjedő időben okozott kár értéke kb. 42 millió dollár vol t . A z összes tűzesetek számának 98%-a a védelemben nem ré­szesülő erdőkre esik. A tűzvédelmi tá rsu la tokra tehát valóban n a g y szükség v a n .

H a l l : A magánerdőgazdaság fejlődése és kérdései. (Progress and p rob lem of pr iváté forest practice.) 110—113. o ld .

A belterjes kezelés előfeltételei: 1. az erdőterület, faállo­mány, növendékviszonyok, károsí tások, i p a r i és gazdasági lehető-

ségek pontos megál lap í tása , v a l a m i n t az erdőművelés és haszná­lat módszereinek a Javí tása , 2. a fa termelő vá l la la tok munká jának fokozott ellenőrzése, 3. az á l lami erdőfelügyelet ki ter jesztése , 4. az erdőgazdasági i p a r fejlesztése, 5. ingyenes ál lami szak­tanácsadás, s végül 6. tervszerű együt tműködés a magánbi r toko­sok, az á l lamok és a szövetségi kormányzat között.

Silcox: Szövetségi tervezet az ál lami erdőgazdálkodás irá­ny í tására a demokrácia irányelvei szerint. ( A federal plan for forest regulation within the democratic pattern.) 116—119. o l d .

A t anu lmány azért érdemel f igye lmet , mer t az első az ame­r i k a i s z a k i r o d a l o m b a n , a m e l y i k az Irányított gazdálkodás beve­zetését k íván j a az erdészetben. A megoldásnak a szerző szer in t termésetesen az a m e r i k a i á l l ami és gazdasági élet kereteihez k e l l a l k a l m a z k o d n i a és európai szemmel nézve, elég enyhének minő­síthetők a követei t rendszabályok: 1. a magánerdőbir tokosok együt tműködésének a megteremtése , 2. az á l l ami fe lügyelet k i ­terjesztése, s 3. az á l lami kezelés és b i r tokbavéte l növelése.

Dnrrel: A szélfogó pászták létesítésének szociális és gazda­sági eredményei a talaj és emberi élet megjavításában. (Social and economic effects of the Great Plains shelterbelt in terms of soil and humán betterment.) 144—147. o ld .

A z északamer ika i Nagy-Alföldön (Great-Plains) végzett fás í tás jó tékony ha tásáró l számol be, a m e l y n e k köl tsége 1938-ban acre-ként (0.4 ha) 20.36 dollár vo l t .

J O U R N A L F O R E S T I E R SU1SSE. 1939. 4., 5. és 6. sz.

Badoux; A kantoni erdészeti altisztek díjpénztára St.-Gall-ban. (Caisse de retraite pour les gardes forestiers de triage dans le canton de St. Gall.) 69—71. o ld .

V a u d k a n t o n után most S t . Gál iban is m e g a l a k u l t a n y u g ­díjpénztár. S v á j c többi részén az erdészeti a l t i sz teknek még n incs hasonló intézményük. A szerző i smer t e t i a mintának a l k a l m a s nyugdíjpénztár szervezetét, az erdőbir tokosok és a biztosí tot t er­dészeti a l t i sz tek terhére eső já ru léko t , v a l a m i n t a rokkantság és öregség esetén j á r ó nyugdí jaka t .

Bourquin: A Combe-Gréde nevű park a J u r á b a n . (Le parc jurassien de la Combe-Gréde.) 72—79. o lda l .

A pa rk azelőtt sok kisebb-nag'yobb ki ter jedésű m a g á n b i r

tokból állott . A szerző le í r ja az üzemmódok célszerű átalakí tá­sát, a növény- és á l la tv i lág védelmét.

Darbellay: A lucfenyő és a szélkárosítás. (L'épieéa dans le vent.) 101—104. és 121—126. o lda l .

1935 február havában, ma jd u g y a n a n n a k az évnek decembe­rében F r i b o u r g ta r tomány erdeiben orkán pusztított. A szerző m i n d a v i h a r okozta károkról , m i n d az elpusztított terűletek ké­sőbbi á l lapotáról feljegyezte megfigyeléseit. M o s t részletes be­számolót ad a szóbanforgó területek használatáról , v a l a m i n t az azon megmarad t lucfenyő-állományok és a keletkezett fiatalos viszonyairól . Rossza l j a , h o g y a széldöntött fának egy részét ké­sedelmesen szál l í to t ták el az erdőből és ostorozza az erdőrendezőt is, a k i a szélveszélyes vidéken egykorú e legyet len faál lományok tenyésztését í r ta elő, holot t ezeket a területeket szálalva kellet t v o l n a keze ln i .

Farron: Egy óriási mezei juhar. (Un erable champétre re-marquable.) 127—129. o lda l .

A szerző P o r r e n t r u y község ha tá rában 490 m tengerszín fe­l e t t i magasságban egy mezei j u h a r méretei t vette fel. A torzs magassága 26 m, ebből 15 m az ágt iszta hossz. Mel lmagasság i át­mérője 32 cm.

L A R I V I S T A F O R E S T A L E I T A L I A N A .

E z a la t t a cím a la t t új erdészeti s z a k l a p i n d u l t az egyidejű­leg beszüntetett „L'Álpe" és „La Montagna Italiana" helyet t .

A folyóirat a lap í tó ja és igazgatója m a g a D r . A u g u s t o Agostini erdész-al tábornagy, az olasz erdé zeti m i ; i z i a parancs­noka .

Brengola: Olaszország erdészeti térképe. (La karta fores-tale d'Italia.) 7—10. o ld .

A ha ta lmas m u n k a 275 térképlapon l:100.000-es léptékben t á r j a elénk Olaszország erdőségeit. A színezések és jelek jó l meg­különböztetik nemcsak az erdőben a lka lmazo t t üzemmódokat, hanem az 5-féle tű- és 6-féle lomblevelű fafajt is. 6 térképszel­vény közigazgatás i egységek (provincia) szer int az erdősült terü­letek százalékos a r ányá t tünteti fe l , 10 további szelvény pedig az üzemmódok és fanemek százalékos megoszlására nézve ad ugyancsak provinc iák s ze r i n t i részletezésben igen könnyen át­tekinthető d i ag rammoka t .

Parar i : A fafajok és vetőmagvak eredete. (Le razze fores-tali e la provenienza del seme.) 11—20. o ld .

Sokszo r nehéz megál lap í tan i , hogy külön fanemmel , v a g y csak v a l a m i l y e n előzetesen a l i g i smer t vá l toza tával ta lál­

kozunk-e. A változatokból — azok egymástól való évezredes e l ­távolodása folytán — g y a k r a n ú j fanemek keletkeztek. E n n e k a je lenségnek az okát földrajzi , éghaj la t i , szaporodási és egyéb é le t tani körülményekben k e l l keresnünk. A vetőmag- szárma­zásának éppen ezért igen je lentős a szerepe. B á r az olasz erdészeti kísér let i á l lomásokon edd ig m i n t e g y 20 európai, 21 a m e r i k a i és 8 ázsiai fanem vetőmagvain végeztek származás­t an i megfigyeléseket , a szerző csak az erdei-, j egyenye- és vörös­fenyőről, v a l a m i n t a kocsányos tölgyről közöl adatokat . A külön­böző eredetű magró l ke l t egyedeken végzett megf igyeléseket 7 fejezetben t á r g y a l j a : 1. a csemeték el lentál lása az égha j la t i v iszontagságokkal szemben, 2. tenyészeti évadjuk vál tozásai , 3. növekedési v i s z o n y a i k , 4. levélzetük mennyisége és a fában való évi növekedés között i összefüggés, 5. törzsalak, ág t i sz taság és egyéb a l a k i sajátosságok, 6. f a a n y a g minősége és végül 7. el lentál ló képesség betegségek esetén.

Sala: Önellátás erdei termékekben. (L'autarchia nel settore dei prodotti legnosi.) 21—30. old.

A szerző több évtizedre visszamenőleg k i m u t a t j a , hogy Olaszországban h o g y a n a r a n y l o t t a fa fogyasz tás az o lasz erdők növekedéséhez. A je lentősebb európai á l lamokkal való összehason­l í tás a lapján szomorúan á l l ap í t j a m e g Olaszország fában való szegénységét, és r ámuta t a szerfahióny o k a i r a .

A helyzet j av í t á sa érdekében: 1. a meglévő erdők termelő­képessegének a növelését, 2. új erdők telepítését s 3. a k i t e r m e l t f aanyag észszerűbb felhasználását k íván ja .

Merendi: A újonnan telepített erdők gondozása. (Le cure colturali ai boschi di nuovo impianto.) 31—35. o ld .

Elhibázot t do log az új erdősítést , bá rmi lyen j ó l s ikerül t is az, a munkála tok bevégzése u tán sorsá ra bízni. A telepítést követő évek legfontosabb m u n k á l a t a i : a csemetéknek kellő sűrű­ségben való ta r tása , a terület gyomlá lása s esetleg a sorok között a ta la j lazí tása.

Ültetés esetén csak egészséges és jó l fejlett csemetéket aján­latos a l k a l m a z n i .

C i f e r r i : Legújabb nézetek a nyárfafélék osztályozása terén. (Recent i vedute in to rno a l l a c lass i f icazione dei pioppi . ) 36—37. old.

E z a rövid ismertetés 2 úttörő munkára h i v a t k o z i k : a h o l l a n d Houtzagers és az angol Cansdale mostanában megjelent köteteire. A nyárnak főként azokat a korcs-változatai t osz­tályozza, amelyek m i n d e n valószínűség' szerint fűzzel való keresz­teződésnek köszönhetik származásukat.

C a n d e l o r i : Erdészet i p o l i t i k a és önellátás. ( P o l i t i c a forestale e autarchia.) 43—44. o ld .

Sala-imk előbb ismerete i t tanulmányát azzal a megállapí­tással egészíti k i , hogy a fával való önellátás elérésében minden műszaki tevékenység melle t t i gen fontos szerep j u t a helyes erdészeti népnevelésnek. Meg kell szerettetni a lakossággal az erdőt.

G i o r d a n o : A z olasz b i roda lom erdeinek ál ta lános áttekin­tése. (Uno sguardo d' insieme a l le foreste deU' lmpero.) 45—48. old.

A z edd ig i s zak i roda lom az olasz g y a r m a t o k közül, inkább csak E r i t r e a és S o m a l i a e rde ive l foglalkozot t ; Abessziniából mindössze annak középső részét ismertette. A szerző összefoglaló képet ad egész Abesszínia erdészetéről és le í r ja a legfontosabb fanemeket is.

M e r e n d i : A m a g y a r erdészeti törvényhozás. (Legis laz ione forestale magiara . ) 6—14. old.

A i smer t nevű olasz szakember mindjár t bevezető sora iban a legnagyobb rokonszenvvel és elismeréssel n y i l a t k o z i k a m a g y a r erdészetről és m a g y a r kar társa i munkájáról . E z a szeretet végigvonul az ' egész tanulmányon.

Lesenginek az 1936-ban Budapes ten tar tot t I I . Nemzetközi Erdészet i Kongre s szuson bemutatott munkája a lap ján ismertet i a háború előtti és a t r i a n o n i Magyarország erdő-statisztikáját. M a j d sorbaveszi a m a g y a r erdészeti törvényeket a legrégebbiek­től kezdve s mindvégig Lesenyinek fentemlí tet t munkájá t hasz­ná lva forrásul, fejezetről-fejezetre t á rgya l j a az 1935. évi új erdé­szet i törvényünket .

Végső következtetéseiben igen kedvező bírá la tot mond erről a törvényről , amelynek szerinte az a legnagyobb előnye, hogy az erdővagyon kezelésénél a köz érdekét elébe he lyez i a magán­szempontoknak. Rámuta t a r r a is, hogy az új (1938. évi) török erdőtörvény sok tekintetben hasonlít a szóbanforgó m a g y a r tör­vényhez.

A szöveget több, a gödöllői erdőigazgatóság kerületében lévő akác- és tö lgyál lományokról , v a l a m i n t a szeged-környéki futóhomok-fásításokról készített fénykép egészíti k i .

Bassi: A szardíniái kopárfásítási módok. (L'attuale tecniea dei rimboschimenti in Sardegna.) 15—26. o ld .

A z e l já rásokat aszer int osztályozza, h o g y az erdősítés 1. hegyvidéken 2. t enge rpa r t i homokos területen v a g y 3. a ket tő között fekvő s ík területeken történik.

Funiciello: Tripolitania erdészeti feladata. (II probléma forestale in Tripolitania.) 27—36. old.

A l i b i a i s iva tago t is magábanfogla ló g y a r m a t 4,500.000 hek­tá rnyi területéből m i n t e g y 1,200.000 ha -ny i kopárság erdőkónt vo lna l ega lka lmasabban művelhető, de 1937-ig mindössze csak 3000 ha-t erdősítet tek be.

A szerző fe lsorol ja az erdősítéstől várható gazdasági elő­nyöket s részletezi a k i v i t e l módozatait .

Verger: Mennyiségtani e l járás a tarvágásos , mesterségesen felújított erdők pénzügyi vágásfordulójának a megál lapítására. (Trattazione matematica per la ricerca del turno finanziario dei boschi e taglio raso a rinnovazione artificiale.) 47—57. o ld .

Hosszú betűszámtani levezetések után és 23 különböző rajz­áb ra a lap ján j u t el a végső képlethez, ame ly a pénzügyi vágás­forduló éveinek számát adja.

Agostini: Benyomások Albánia erdészeti viszonyairól. ( Ini -pressioni sulla situazioni forestale deli'Albánia.) 6—8. old.

Albán ia területének körülbelül egyharmadát bor í t ja erdő, amelyek legnagyobb része magán v i s e l i a rablógazdálkodás nyo­mai t . A szálerdők fanemei főként a bükk, tö lgy és erdeifenyő, de ezek az erdők á l ta lában igen rossz ál lapotban vannak , a m i a m i n ­den rendszer nélküli kezelés következménye. A középerdők tölgy­magfái elöregedtek, sőt betegek. M i n d e n középerdő lassacskán sarjerdővé a l a k u l át. A sar jerdőket pedig , amelyekben szintén a tölgy az uralkodó, a tú lhaj to t t legel tetéssel tet ték tönkre. M i n d ­ezekhez j á ru l még a szabályozat lan pa takok pusztítása.

Igen sok m u n k a vár tehát Albán iában az olasz erdészeti mil ic iára , ame ly már i s megkezdte tevékenykedését az a lbán hegyekben.

Giordano: Olasz—Keletafrika erdei növényeinek és faanya­gának leírása. (Cenni monografici sulle piante forestali e sui iegnami deli' A . 0 . I.) 41—46. o ld .

A növények és a faanyag- részletes monográfiáját magya­rázó ábrákka l és mikroszkopiái felvételekkel egészíti k i .

BEVISTIA. P A D U R I L O R . 1939. 3-4. sz.

Lupe: A tiszafa egyik előfordulási helye a görgényi havasokban. 0 stajiune de tisá (Taxus baccata L . ) in muntii Gurghiului.) 268—273. old.

Fekete és Blattny „Az erdészeti je lentőségű fák és cserjék elterjedése a M a g y a r Ál lam területén" című munká já ra h iva t ­kozva a tiszafáról e lmondot takat egy újabb előfordulási he ly ál lomány- és t a l a jv i s zonya inak a le í rásával egészíti k i . A z ott található gyomnövényeket is felsorol ja .

Napi kérdések. — A nyárfa szerepe az erdészetben. (Problemele zilei. — Plopul in cultura forestierá.) 293—303. old.

A nagyobb fatermésre való törekvés a nyár-fajok felé for­dította azverdészet f igyehnét. M a m i n d i g többet és többet o lva­sunk a nyá r fa sokoldalú használhatóságáról , (papír-, gyufagyár­tás, stb.) s arról , hogy egyes fajai t o l y a n ta la jok befásí tásánál i s jó l lehet a l k a l m a z n i , ahol más fanemek nem igen élnének meg. Szélfogó pasztának is m i n d g y a k r a b b a n ültetik. A l a p munkatársa i közül Radulescu M., Radulescu Ant. és Moldovan-jun. a nyár­nak és fá jának ezekre a hasznos tu la jdonságai ra muta tnak rá. Böhm a k a n a d a i n y á r rendkívüli növekedéséről közöl érdekes adatokat , Czoppelt ped ig a nyárfa jok kereszteződéséből előállott változatokat, v a l a m i n t azok erdészeti jelentőségét i smer te t i .

S U M A R S K I LIST. 1939. 4—5. sz.

Vajda: A fafaj helyes megválasztása az erdők telepíté­sénél (Problem rase kod osnivanja sastojina.) 185—205. old.

Dengler kísérletei t i smer te t i , a k i különböző helyekről beszer­zett, feltétlen t i sz ta származású erdeifenyő-magból és mesterséges beporozással nye r t keresztezésekből származó csemetéken tanul­mányozza az átöröklődés kérdését. A szerző fényképekben is bemu­tat ja több európai erdészeti kutatóintézetnek a legkülönbözőbb fanemekkel végzett kísér let i eredményeit s az ál taluk nevelt állo-

Hiányoka t . Németországban az erde i f amagvak gyűjtését , pörge­tését és forgalmát törvényes e lőírás szabályozza. A brünni mag-vzsgáló intézet pontos ny i lván ta r t á s t vezet a forga lombahozot t magról s azt el lenőrzőlappal l á t j a e l . Gondo t fordí tanak a r r a i s . hogy m i n d e n vevő o l y a n m a g v a t kaphasson , amelye t legalább hogy minden vevő o l y a n magot kaphasson, amelye t a felhaszná­lási he lynek megfelelő termőhelyű faál lományokból nyer tek .

Jugosz láv iában nagymérvű erdősítések f o l y n a k s m i n t h o g y az országnak megfelelő magtermelő intézménye n incsen és mago t csak a kereskedelem út ján lehet beszerezni, fokozott óvatossággal ke l l e l járni . A z erdei m a g v a k forga lmának á l lami ellenőrzésére nagy szükség lenne.

áokcevíc: A szlavóniai középkorú erdőknek gyérítés útján való kihasználása. (Specijalno iskoriscavanje srednje-dobnih slavonskih sastojina putem proreda.) 205—213. old.

A szávamenti erdők 51.521.65 ha területén az érvényben levő üzemtervek szer int évente m i n t e g y 154.565 an 3 fa tömeget ke l lene előhasználatképen t e rme ln i . B z je len tékenyen elősegítené a lakos­ság tűzifa- és szerszámfa-szükségletének kielégí tését , h a a közle­kedési v i szonyok kedvezőbbek volnának, m i n t aimilyenek. Ezidő­szerint azonban csak azt az i g e n csekély menyiséget lehet ér té­kesíi c n i . ; i melyet a meglevő közutak, vasu tak v a g y a Száva köz­vet len közelében te rmelnek k i . M i n i hogy azonban az okszerű erdőápolás okve t l en megk íván ja a rendszeres e lőhasznáiatokat és ezt házikezelés biztosí t ja a legjobban, azért a szávamenti erdő­ket fokozatosan fel k e l l tárni . E r r e az erdei vasu tak a l e g a l k a l ­masabbak. A szerző táblázatosan k i m u t a t j a az i l y e n házikezelés­ben g y a k o r o l t előhasználat ú t ján az 1937—38. évben n y e r t 74.647 m 3

fatömeget fanemek szer in t (tölgy, kőris , s z i l , gyer tyán, n y á r és éger) részletezve. A z összes fa tömegnek 11.2lo/0-a rönkő és szer-számfa, 88.79%-a pedig tűzifa. A z üzemtervek szer int 6—6 év után tér v i ssza az előhasználat u g y a n a r r a a területre . A z első előhasz­nálat a legtöbb esetben ráfizetéssel j á r , de erdőtenyésztési szem­pontból a r r a okvet lenül szükség v a n . A hat év múlva elkövetkező előhasználat m á r pénzügyi szempontból is előnyös lesz, mer t a haszonfaszázalék fokozatosan emelked ik .

Nenadic: «Erdóertékszámítás» vagy aErdőbecslés» ? (Da li «Racunanje vrijednosti suma» il i «Procjena s u m a » ? ) 213—215. old.

A z újabb időben néhány erdészeti szakkifejezés körül v i t a merült fe l . I g y p l . az „erdőértékszámítás" he lye t t az „erdő­becslés" szakkifejezést véleményezik. A szerző az erdőértékszámí-

t

tás fogalmának beható megmagyarázásával bizonyítja, hogy az más, m i n t az erdőbeeslés s a kettő egymást nem helyettesítheti az erdészeti szakoktatásban. Közel 80 esztendeje, hogy a horvát nyelvű s z a k i r o d a l o m így használ ja e két szakkifejezést s így is helyes az.

Levakovic: Az átlagos növedékszázalék képleteiről. O nekim formulama za proj ecni postotak prirasta.) 215-225. old.

Több német erdészeti szak lapban közölt tanulmányát ismer­te t i , amelyben Schiffel, Leibnitz és Tursky fej tegetései t hason­l í t j a össze, de mellőzi Pressler taní tásai t . Megál lapí t ja , hogy Schiffel e l j á rása elméleti leg a legpontosabb, de gyakor l a tban nem alkalmazható. Leibnitz módszere e lv i t a tha t a t l anu l még min­d i g a legjobb, mer t g y a k o r l a t i a s s pontosság tekintetében jobban megközelít i Schiffelt, m in t az orosz Tursky e l já rása .

Levakovic: A próbatörzsek leghelyesebb százalékarányáról. (O. racionalnom postotku primjernih stabala.) 226—228. old.

A szerző a S. L . 1937. évfolyamában megjelent tanulmá­nyára h i v a t k o z v a , fej tegetései során megál lapí t ja , hogy az állo­mányok fatömegének becslésénél elegendő, ha az összes törzsek 3 százalékának megfelelő számú átlagtörzset döntünk és köbözünk. Énné l több átlagtörzs igénybevétele — g y a k o r l a t i szempontból — csak felesleges munkát és költséget okoz. Tudományos vizsgála­toknál azonban i lyenekre természetesen nem szabad tekintet te l l enn i .

Radosevic: A szálaló erdőknél figyelembe veendő erdő­rendezési elvek. (Prilog proucavanju taksacionih elemenata u prebirnim sumama.) 228—235. old.

Franciskovic-nak azonos cím alat t az E . L . 1938. X I . számá­ban ismertetett közleményét b í r á l j a s több á l l í tásá t tévesnek mondja . Részletesebben azonban csak a k k o r kíván a szálaló erdőknél követendő erdőrendezési elvekről n y i l a t k o z n i , h a befe­jeződnek az idevonatkozó mérések és kutatások.*

* 1900-ban, midőn a volt otocaci erdőhivatal kerületében a II . reví­ziós munkálatokat befejeztem, szó volt arról, hogy a szálaló üzemmódról á t fogunk térni a fokozatos felújító vágásra. Ezt azért gondoltuk erdő­tenyésztési szempontból megfelelőbbnek, mert tapasztaltuk, hogy a ledön­tött törzsek a szálaló kihasználásnál igen nagy kár t okoznak éppen a jövő értékes faegyedeiben.