Erdészeti Lapok 1930. 69. évf. 4. füzeterdeszetilapok.oszk.hu/00125/pdf/EL_1930_4_183-197.pdfaki odaadó nagy munkájával egyesületünk életében hervadhatatlan érdemeket szerzett.

Jegyzőkönyv az egyesület székházában Budapesten 1930. évi február hó

22-én tartott rendkívüli közgyűléséről Megjelentek: Gróf Hadik János elnök, Térfi Béla és báró Waldbott Kelemen alelnökök, Biró Zoltán ügyvezető és a következő tagok:

Ágfa lvy Imre, Aj tay Jenő, dr. Aj tay Sándor, Aj tay Viktor, Alberti János, dr. Ámon Pál, gróf Andrássy Géza, gróf Andrássy Sándor, Asboth István, Babos Károly, Bach Árpád, Bálás Emil, Bál int Sándor, Balogh Ernő, Balogh Boldizsár, Bautt Béla, Bárány Károly, Baráth Béla, Barrois Andor, Bartha Dezső, Bátky László, gróf Bat thyány Zsigmond, Baumann Béla, Baumerth István, Bacher Adolf, Becker Róbert, Beliczay Géza, Beniczky Elemér, Bende Imre, Benkovics Károly, Benkő Béla, Beyer Jenő, Bezerédy István, Béky Albert, Béky Ferenc, Biber Gyula, Biczó Rezső, báró Biedermann László, dr. Bikich Árpád, Blaskó Pál, Bogár Pál , Bogyay Gyula, dr. vitéz Bokor Rezső, vitéz Borsay Ferenc, Botos Géza, Botos "Mihály, Botos Sándor, Böröndy Lajos, Bund Károly, Braxatoris Zoltán, Choma Ödön, Cseleji József, Csernay Antal , Cserneczky Károly, Csiszár Imre, dr. Csiszarik János, Csizmadia László, )Czillinger János, Dercsényi István, Dietl Ágost, Dittért Gyula, Dobos Jenő, Dokupil Adolf Fr igyes főh. képviseletében, Dolensky Károly, vitéz Dunaszentgyörgyi Gyula, dr. Ebner Jenő, Eg ly József, Jánossi Éngel József, Erdélyi Zoltán, Erdődy Miklós, Erdős János, Erdőssy Bódog, Erőss Gyula, gróf Eszter­házi Pál (Rédei) Fabricius Endre, Farkas Jenő, dr. Fazekas Ferenc, Fe­kete Béla,Fekete Zoltán, Ferenczy Ferenc, gróf Festet ics Kristóf, Fiedler Jenő, Fischer Mihály, Fodor Gyula, Fodor Nándor, Földes Tibor, Földváry László, Földváry Miksa, Franciscy Vilmos, Fridii Ernő, Fritsch Antal , Fritsch István, Fröhlich Brúnó, Furherr János, vitéz Füri Mihály, Fürst Károly, Füstös Zoltán, Galambos Gáspár, Galambos József, Garlathy Oszkár, id. Gaul Károly, Gellért Géza, Gohn Emil, Grchmann Károly, Gyarmathy Endre, Gyarmathy Mózes, Győry Jenő, gróf Hadik Barkóczy Endre, Haider Henrik, Hajdú János. Hajdú Gyula, dr. Hammersberg Géza, Hannig István, Haracsi Lajos, Hárs Richárd, Heincz József, Heininger Antal , Héjj János István, Hepke Arthur, Her-czeg Tibor, Hinfner György, Holdampf Gyula, Hollós Gyula, Holtz. János, Horváth Árvéd, Horváth Jenő, Horváth László, Hrobáts József, gróf Huszár Imre, Huszár Károly, Huszár Tibor, dr. Igaz Béla, a pécsi 7 kápt. képviseletében, vitéz I losvay Lajos, Il lyés Károly, Imrik Gusztáv, báró Inkey Pál, Irinyi Aurél, István Sándor, Ivády Béla, Jahn Rezső, Jandy Arthur. Jaeger Béla, Jellachich László, Jeszenszky Ferenc, Kacsó András, Kaisz György, Kakas Ödön, Kallivoda Andor. Kallivoda György, Kamme-rer Károly, Kardoss Kálmán, Karsay Károly, gróf Károlyi Gyula, Katona István, Katona László, gróf Kegievich Gyula, Kelemen Jenő, Kelemen Tivadar, Kelemen Krizosztom, Kerkápoly Géza, Király Lajos, Kiss István, Kiss Zoltán, Klee Arnold, Kletz Károly,. Knoblauch Tivadar, fraknói gróf Eszterházy Pál képviseletében, Kociha János, Kolecsányi László, Kolozsváry Andor, i f j . Kaman Béla, 'Komáromi László, Kosa Gyula, Kovács Gábor, Kovács Jenő, dr. Kovács Zsigmond, Kováts Árpád, Kováts Béla, Kováts István, Kovássy Kálmán, Kozlovszky István, Kozma István, Könczey Árpád, Körmendy Károly, Králl János, Krause Dezső, Kricsfalvy Viktor, vi téz Kristófy Gyula, Krizmanits Ferenc, Kuka József, Kuthy István, Kuzma Gyula, Laczkó Béla, Lázár Endre, Leicht Ottó, Len­gyel Sándor, Lengyel Viktor, Lessenyi Ferenc, Lesznyák József, Létay Gyula, Letz Lajos, Lippóczy Béla, Loványi Heribert, vitéz Lukács Károly, dr. Luncz Géza, Maczkó István, Magasi László, ifjú gróf Mailáth József, id. gróf Mailáth József, Magyar János, Magyar Pál , Maróthy Emil , Mar-

salkó Ferenc, Matusovits Péter, Mattyasovszky Emil, May lErvin, May Ottó, Mayer Aurél, gróf Merán Fülöp, gróf Merán Jánosné képviselője, Mestyanek István, Molcsányi Gábor, Molitoris Ákos, Monspart István, Mozs Ferenc, Muttnyánszky Jenő, Müller József, Nádaskay Richárd, N a g y Dezső, N a g y László, N a g y Mihály, dr. N a g y László veszprémi kápt. képviseletében, Neumann István, Olasz János, Onczay László, Orbán László, Ormos Zsigmond, Orosz Antal , vitéz Ortutay Pál, Osztroluczky Géza, Osztroluczky Miklós, i f j . Pájer István, id. Pájer István, Palla Zol­tán, őrgróf Pallavicini Alfonz Károly, Papolczy József, Papp Béla, gróf Pappenheim Sándor, Papp-Szász Tamás, Pauer Jenő, Pászthory Ödön, dr. Pékár Imre, Petényi Keresztély, Petricsek István, Pech Kálmán, Pfeiffer Gyula, Plat thy Béla, Plotényi Jenő, Polakovics György, Pollner József, Polyik Árpád, Pöschl Ferenc, Pukács Endre, Puskás Károly, vitéz Rab János, Rabó Gyula, Raáb Gyula, Rácz József, Radó Gábor, Ráduly János, báró Ragályi Balassa Ferenc, Rainiss Béla, Reisinger Rudolf, Réz Endre, nemes Richter György, Riedl Gyula, Riedl László, Rimler László, Rinsel-•íann Lajos, Rónay Pál, Róth Gyula, Rott Ferenc, Röczey Géza, Rusznyák Viktor, Ruthényi Károly, Sándor Béla, Scherg Károly, Scherg Lőrinc, egyben Ferenc bajor kir. herceg és sárvári uradalma erdőhivatalának kép­viseletében is, Schenkengel László, Schill inger Béla, Schivetz Ferenc, Schmid Ernő, Schmidt Károly, Schmotzer Gyula, Schneider Ernő, dr. Schultz Károly, Seregély Lajos, Seifert Béla, Speer Lipót, Solc Pál, Soós Károly, vitéz Sóváry Géza, dr. St ir l ing Emil , vitéz Stubnyay János, Sur-jánszky Kálmán, Szabó Benedek, Szabó Géza, vitéz Szabó István, Szabó Mihály, Szecsődy József, gróf Széchenyi Aladár, gróf Széchenyi Bertalan, gróf Széchenyi Géza, Szecskay Dezső, Szegedy Oszkár, Székács Vince, Szenté Andor, Szeöts Béla, Szepesi Arthur, Szepesi Gusztáv, dr. Szent­györgyi Elek, gróf Jankovich-Bésán Endre és herceg Metternich Sándor kb. képviseletében, Szilágyi Ernő, dr. Szíjgyártó József, Szőke Győző, Szpiska Mihály, Sztankovics Géza, özv. Sváb Sándorné képviseletében, Kuzma Gyula, vitéz Takács Ferenc, Takács János, Takács Jenő, Takács Zsigmond, Tomka Pál , gróf Lamberg H.-né képviseletében, Tomka Sándor, Tárczy Pál, i f j . Teleky József gróf, vitéz Telgarthy Jenő, Tersztyánszky László, Tober Sámuel, Thury Gyula, vitéz Tikos Béla, Tomasovszky Imre, Toperczer Árpád, Tóth Bódog, Tóth Jenő, Tóth József, vitéz Tóth László, Traum János, Uher József, Urbantsek Jenő, Varga János, Vallent Emil, Velics Gyula, Vendel Ferenc, Vendel János, Vermes János, Vermes Imre, Véssei Mihály, i Véssey Ferenc, Vető Gyula, Vidos Miklós, Vigh József, Vizer Vilmos, Vlaszaty Ödön, Vuk Gyula, Wáchter Gyula, Wehofer Mihály, Weinerth Tivadar, Witt Lajos, Zavaczky Tivadar, dr. Zavitsa József, Zolomy Imre, Zoltán János, Zsák Lajos, Zsemlye Imre, Zsiray Gyula, gróf Zelensky Bóbert képviseletében, dr. N i a m e s s n y Mihály, gróf Zichy Aladár, Zsombory Ignác. Elnök: Tisztelt közgyűlés! Üdvözlöm a szép számmal megjelent e g y e s ü l e t i t a g o k a t s a mai napra k i tűzöt t rendkívül i közgyű lé s t m e g ­n y i t o m . A j e g y z ő k ö n y v h i t e l e s í t é s é r e gróf Szécheny i Berta lant és báró I n k e y P á l u r a k a t k é r e m fel .

Llegál lapí tom, h o g y a közgyű lés az a lapszabályok ér te lmében m e g f e l e l ő módon és kellő időben m e g lett h irdetve .

V a n s z e r e n c s é m a t i sz te l t közgyű lés n a g y b e c s ű tudomására hozni, h o g y a f ö l d m í v e l é s ü g y i M i n i s z t e r urat , P f e i f f e r Gyula min i sz t er : tanácsos úr, a vallás- és k ö z o k t a t á s ü g y i M i n i s z t e r úrat B u n d Károly m i n i s z t e r i t a n á c s o s úr, az O M G E - t Be l i czey Géza és F a b r i c i u s E n d r e urak, az Országos M e z ő g a z d a s á g i K a m a r á t dr. E b n e r Jenő úr, ' a

B á n y á s z a t i és Kohásza t i E g y e s ü l e t e t W i e s e r V i l m o s b á n y a ü g y i fő ­tanácsos és Sohive tz F e r e n c t i tkár urak, a Soproni m. kir. b á n y a m é r ­nöki és erdőmérnöki fő i sko lá t F e k e t e Zoltán prorektor úr, a budapes t i Mérnöki K a m a r á t B a l o g h E r n ő n y u g . m i n . t a n á c s o s úr, a m a g y a r Mérnökök és É p í t é s z e k N e m z e t i S z ö v e t s é g é t P a p Bé la ü g y v e z e t ő al­elnök úr, a t i s za jobbpart i v á r m e g y é k erdésze t i e g y e s ü l e t é t Onczay László ü g y v . alelnök úr, a F e l s ő d u n á n t ú l i E r d é s z e t i és V a d á s z a t i E g y e ­sületet Róth Gyula és V é s s e y F e r e n c urak, a D é l d u n á n t ú l i E r d é s z e t i és V a d á s z a t i E g y e s ü l e t e t Inkey Pá l báró, B u d a p e s t s z é k e s f ő v á r o s t F e k e t e Bé la erdőfő tanácsos , az E s z t e r g o m i Székes fő ká pta l a n t B á t h y László pre lá tus kanonok úr, a zirci f ő a p á t urat Erd'őssy B ó d o g úr, Zichy Gyula kalocsai érsek és bács i püspök urat F e r e n c z y E d e erdő- . f ő tanácsos úr, a s z é k e s f e h é r v á r i püspöki j a v a d a l m a k a t B o g á t h Pá l úr, Had ik -Barkóczy E n d r e gróf urat B u n d Káro ly m i n i s z t e r i t a n á c s o s úr képvise l ik . A m i d ő n a megje l en t képvise lő urakat m e l e g e n üdvözlöm, egyút ta l arra k é r e m őket , h o g y e g y e s ü l e t ü n k e t m o s t a n i i g e n fontos munkájában t á m o g a t n i sz íveskedjenek .

T isz te l t k ö z g y ű l é s ! Ötven esz tendő csendes m u n k á j a u tán i smét sorsdöntő órák elé kerül t a m a g y a r erdőgazdaság , rég i erdőtörvé­nyünk, amely e g y fé l századon át a m a g y a r e r d ő g a z d a s á g fe j lődésének alapja volt, b izonyos in tézkedése iben már elavult . Vá l tozot t gazda­sági he lyzetünk, a g a z d a s á g i élet g y o r s i r a m a és a Tr ianonna l ránk szakadt n y o m o r ú s á g e g y a r á n t s z ü k s é g e s s é t e t t ék az a lapvető intéz­kedése iben m a is k i f o g á s t a l a n törvény továbbfe j l e sz t é sé t és a v é g r e ­haj tásnak a mai v i szonyokhoz s imuló á ta lak í tásá t . E g y e s ü l e t ü n k m á r egy évt ized óta s ü r g e t t e ú g y s z ó l v á n évről -évre az új t örvényterveze t e lkész í tését , m é g p e d i g n e m c s a k azért , h o g y e r d ő g a z d a s á g u n k f e j lő ­dése m e g ne akadjon, h a n e m azért is, h o g y v é g e szakadjon a h á b o r ú s kormányrende le tek és kü lönösen azok v é g r e h a j t á s a által t e r e m t e t t b izonyta lanságnak, ami te l jes j o g g a l vá l tot t ki n y u g t a l a n s á g o t és v i s s z a t e t s z é s t az erdőbir tokosok között .

A tervezet e lőkész í tése érdekében e g y e s ü l e t ü n k már két köz­gyűlésen te t t e v i t a t á r g y á v á az új t ö r v é n y a lape lve i t , e g y e s ü l e t i köz­lönyünk m a j d m i n d e n s z á m á b a n fog la lkozot t a t ö r v é n y kérdéséve l . Köszönetünknek kell k i f e j e z é s t adnunk a f ö l d m í v e l é s ü g y i m i n i s z t e r úrral s zemben és ped ig n e m c s a k azért , h o g y az E g y e s ü l e t által r ég óhajtott t ö r v é n y t e r v e z e t e t e lkész í te t te , h a n e m különösen azért is, mert módot adot t arra, h o g y egyesü le tünk , m i n t a m a g y a r erdőgazda­ság egye t l en országos j e l l egű képvise le te , é szrevé te l e i t m é g az előtt e l jut tathat ta a f ö l d m í v e l é s ü g y i m i n i s z t e r úrhoz, m i e l ő t t ő azok tek in­tetében ál lást f o g l a l t vo lna .

E b b e n a kedvező h e l y z e t b e n egyesü le tünk m i n d e n t m e g t e t t , h o g y a törvény megfe l e lő e lőkész í t é sé t e lő seg í t s e . Szé tkü ldöt tük t a g j a i n k ­nak az eredet i tervezete t , f e lkérve mindenk i t arra, h o g y é szrevé te l e i t a törvényjavas la tra í rásban t e g y e m e g . T ö r v é n y e l ő k é s z í t ő b i z o t t s á ­gunk 11 napon át t á r g y a l t a a l egapróbb rész le tekre k i t er j edő v i t a

során a t e r v e z e t e t és a j a v a s o l t módos í tásokat , azok indokolásával e g y ü t t é s az eredet i t ö r v é n y t e r v e z e t e t m ó d o s í t ó j a v a s l a t u n k a t újabb v a s k o s f ü z e t b e n adjuk közre t a g j a i n k részére .

M e g j e g y z e m , h o g y ezen a t a n á c s k o z á s o n nemcsak a törvényelő­k é s z í t ő b i z o t t s á g v e t t részt, h a n e m az erdőbir tokosoknak e g y nagy része is , 11 napon keresztül r é s z t v e t t a t erveze t b írá latában, ami m u n k á n k a t m e g k ö n n y í t e t t e azzal , h o g y az erdőbir tokosok kérelmeit m ó d o s í t á s a i n k n á l f i g y e l e m b e v e h e t t ü k .

Rész le te sen t á r g y a l t a a t e r v e z e t e t i g a z g a t ó v á l a s z t m á n y u n k is és i t t m a módot n y ú j t u n k arra, h o g y a t e r v e z e t h e z mindenk i hozzászól­has son .

Köszönet te l és e l i smerés se l kell m e g e m l é k e z n ü n k törvény­e lőkész í tőb i zo t t ságunk odaadó, m e g f e s z í t e t t munkájáró l és külön is ki kell e m e l n e m báró Waldbot t Ke l emen a le lnökünknek ( É l j e n z é s ! ) , v a l a m i n t A r a t ó Gyula, B u n d Károly, dr. H a m m e r s b e r g Géza, Karsay Károly, M a y e r Auré l , Pech Kálmán, Ráduly János , Onczay László és i f j . gró f Te leky Józse f b i z o t t s á g i tagok m u n k á s s á g á t (Él jenzés! ) . . akik közül az első, m i n t a b i z o t t s á g elnöke, a többiek pedig , m i n t a j a v a s l a t e g y e s része inek előadói t e t t ék lehetővé a f e lmerül t kérdések m e g n y u g t a t ó m e g o l d á s á t . Különös e l i s m e r é s és köszönet i l leti meg B i r ó Zoltán ő m é l t ő s á g á t ( É l é n k é l j e n z é s ! ) , e g y e s ü l e t ü n k ügyvezetőjét , aki odaadó n a g y munkájáva l e g y e s ü l e t ü n k é le tében hervadhatat lan é r d e m e k e t szerze t t . E l i s m e r é s s e l és köszönet te l kell adóznom a föld­m í v e l é s ü g y i m i n i s z t é r i u m erdészet i főosz tá lyának , amelynek kép­v ise lő i a b i z o t t s á g és a v á l a s z t m á n y e g é s z m u n k á s s á g á b a n résztvettek és ér tékes f e lv i l ágos í tá sa ikka l a m u n k á t rendkívül megkönnyí te t ték . ( ( U g y v a n ! U g y v a n ! )

Mél tóz tas sék m e g e n g e d n i , h o g y ezekután n é h á n y szóval kitérjék m a g á r a a t erveze tre . M e g n y u g v á s s a l és e l i smerés se l kell megá l lap í ta ­nunk, h o g y szakszempontból az új t erveze t a ha ladás j e g y é b e n készült , m e r t j ó r é s z t pótolja és kiküszöböl i azokat a h iányokat , amelyek régi e r d ő t ö r v é n y ü n k b e n és különösen annak v é g r e h a j t á s á b a n mutatkoztak.

N e m m o n d h a t j u k azonban, s a j n o s , ezt g a z d a s á g i szempontból és a b ir tokos érdeke inek véde lme szempontjából . ( U g y v a n ! U g y v a n ! ) A z egész t erveze t g a z d a s á g i koncepc ió jára a n n y i r a r á n y o m t a bé lyegét az ál lami t a k a r é k o s s á g n a k , m a á l ta lánosan fe lkapot t je l szava, h o g y a t e r v e z e t e g y e s rendelkezése i , ha azok vá l tozat lanul m e n n é n e k keresz­tül., e g y e n e s e n k a t a s z t r ó f a elé á l l í thatnák a b ir tokosok e g y részét . ( U g y v a n ! U g y v a n ! ) E l é g lesz i t t a kopár f á s í t á s r a , e g y é b közérdekű erdőte lep í tésre , az erdők m e g o s z t á s á r a , a g a z d a s á g i személyzetre vonatkozó lag terveze t t in tézkedésekre rámuta tnunk , amelyek igen sok e se tben rónának e lv i se lhete t l en t e r h e t a b ir tokosokra .

N e m lehet e g y g a z d a s á g i á g a z a t ü g y e i t ú g y intézni , h o g y a köz­érdekből s z ü k s é g e s , sokszor i g e n kö l t s éges teendők m i n d e n t erhé t egy egyénre , a b i r tokosra hár í t juk . H a ki v a n merü lve az á l lam teherv i se lő k é p e s s é g e , m é g inkább e lmondhat juk ezt az á l lampolgárokról és í g y a

birtokosokról ( U g y v a n ! U g y v a n ! ) , m e r t h i szen az á l lam t e h e r v i s e l ő k é p e s s é g e e lvá lasz thata t lan f ü g g v é n y e a polgárok t eherb írásának . A birtokosok i l y i rányú tú l terhe lésé tő l t e h á t tar tózkodnunk kell, m é g ped ig annál inkább, m e r t ez a m e g t e r h e l é s egyo lda lú s í g y i g a z s á g ­ta lan i s . A z o lyan b e f e k t e t é s e k kö l t sége i t , ame lyek a köz érdekében szükségesek , n e m lehet e g y e g y é n r e h á r í t a n i c supán azért , m e r t erdő­birtoka van . ( U g y v a n ! ) A b i r t o k o s t n e m szabad az ő érdeke l t s ég i a r á n y á n t ú l m e n ő terhekkel s ú j t a n i .

A z erdőbir tokosnak é p ú g y j o g a v a n élni és boldogulni , m i n t akár a m e z ő g a z d a s á g i b ir tokosnak, akár va lamely iparvál la lat tu la jdonosá­nak stb. A m a g y a r t á r s a d a l o m n a k és a g a z d a s á g i é letnek m i n d e n ré te ­g é t i g a z s á g o s a n és e g y f o r m á n kell m e g t e r h e l n i s n e m e n g e d h e t ő m e g az, h o g y k i r a g a d t a s s é k e g y érdeke l t ség , a m e l y e t azután t ú l n a g y ter­hekkel rónak meg , azért , h o g y az á l lam b izonyos m e g t a k a r í t á s o k a t érjen el. M o s t látjuk csak m i l y e n n e h é z he lyze tbe j u t o t t u n k az Al fö ld f á s í t á s a t e k i n t e t é b e n is, ahol a t ö r v é n y h o z á s hozot t e g y n a g y o n jó törvényt , de ennek v é g r e h a j t á s á t m o s t t a k a r é k o s s á g i szempontokból beszüntet ik . H a az á l lam i lyen nehéz h e l y z e t b e n van — én u g y a n a z t ál l í tom, h o g y hasznos beruházásokra kell pénzt e lő t eremten i ( U g y v a n ! ) U g y v a n ! ) , — akkor h o g y a n v á r h a t j a azt, h o g y n a g y s z a b á s ú erdőgazdaság i re formot l ehessen cs inálni , ú g y h o g y ennek összes ter­hei az erdőbir tokosokat terhel jék. E z i g a z s á g t a l a n dolog volna, s ezért nekünk n a g y o n kell ü g y e l n ü n k arra, h o g y a reform' kapcsán i lyen túl­zott t e r h e k e t ne rójanak az erdőbir tokosokra .

K e v é s olyan m u n k a t e r ü l e t van , ahol anny i és olyan fontos köz­érdekű kérdés v á r n a s ü r g ő s mego ldásra , min t épen az e r d ő g a z d a s á g ­nál. M a g a a t erveze t igazolja , h o g y a kormányzat i s m e r i ezeknek a h iányoknak s z á m o t t e v ő részét , ennek ped ig t e r m é s z e t e s következ ­m é n y e csak az lehet, h o g y s z a k í t v a az eddig i pol i t ikával , i g e n i s gon­doskodik azoknak az ö s s z e g e k n e k az e lő teremtésérő l , amelyek ezeknek az é g e t ő h i á n y o s s á g o k n a k az orvos lására s zükségesek .

Közbeve tő l eg e m l í t e m m e g , h o g y a k ö z g y ű l é s további f o l y a m á n majd ind í tványozn i fogom, h o g y f e l t er je sz té s se l fordul junk a föld­míve l é sügy i m i n i s z t e r úrhoz, a m e l y b e n kér jük az egész k o r m á n y t é s e l sősorban a p é n z ü g y m i n i s z t e r urat, h o g y az a l fö ld f á s í t á s á n a k dolgát ne e j t sék el, ( é l énk é l jenzés ! ) , m e r t ez o lyan f o n t o s dolog, amely m e g é r minden áldozatot . ( U g y v a n ! U g y v a n ! )

Mert ö n g y i l k o s s á g az o lyan gazdálkodás , a m e l y i k sajná l ja a fák jav í tásához és j ó k a r b a n t a r t á s á h o z s z ü k s é g e s k ö l t s é g e t s ehe lye t t hagyja , h o g y a szekér rohanjon tovább a l e j tőn a b iz tos pusz tu lás fe lé . Mivel azonban az e t éren teendő in tézkedések s z á m o t t e v ő része a tör­v é n y b e n n e m fog la lha t he lyet , s z ü k s é g e s n e k tar to t tuk külön fe l ter ­je sz tésben fe lh ívn i erre a k o r m á n y f i g y e l m é t , amely f e l t e r j e s z t é s t a t i szte l t közgyű lé snek is b e f o g u n k m u t a t n i .

A m á s i k fon tos része a javas la tnak , a b i r tokos j o g a i n a k véde lme . E g y e s ü l e t ü n k m i n d i g h a n g o z t a t t a , h o g y az erdőgazdaságná l fokozot-

tabb m é r t é k b e n v a n s z ü k s é g az á l lami i r á n y í t á s r a és t á m o g a t á s r a , sőt a mulasz tások pót lásánál az á l lami b e a v a t k o z á s r a is , m i n t más ága­zatoknál . E z t az á l lá spont já t e g y e s ü l e t ü n k ma is te l jes mértékben f e n n t a r t j a . A l e g h a t á r o z o t t a b b a n á l lás t ke l le t t azonban fog la lnunk a beava tkozásnak o lyan m é r t é k e ellen, a m i l y e n az eredet i t erveze tben fog­la l tatot t . H i s z e n emel l e t t a t u l a j d o n j o g t e l j e sen f i k t í v v é vál t volna és a b ir tokos részére n e m m a r a d t vo lna e g y é b , i g e n korlátolt használat i jogná l . ( U g y v a n ! )

I t t m e g kell j e g y e z n e m , hogy" e g é s z e n m á s e lbírálás alá tartozik ez a kérdés ma, m e r t h i s z e n edd ig ezek a különfé le m e g s z o r í t á s o k csak a kötö t t b i r tokokra vonatkoztak , ami el len senki s e m panaszkodot t és a m i b e a h i t b i z o m á n y i b ir tokosok is t e l j e sen be lenyugodtak . Ma a tervezet a szabad erdőbirtokosok t e k i n t e t é b e n állít fel szabályokat , ahol a b i r tokososz tá ly j o g g a l m e g k í v á n h a t j a , h o g y h a már meghozza a z t az áldozatot , h o g y önálló erdőbir tokát a lárendel i i lyen ál lami ellen­őrzésnek, á l lami b e a v a t k o z á s n a k és korlátozásnak, akkor ez a korlá­tozás ne l e g y e n olyan, a m e l y ő t erdőbirtokátó l tu la jdonképen elvá­laszt ja és a m e l y tőle erdőbir tokát elveszi., mert h i szen a terhek v i se ­l é sén kívül m á s kapcso la tuk a l i g lesz az erdőgazdaságokkal , ha ez a tú lzot t beavatkozás é le tbe lép. E z l ehete t l enné tesz i a megfe l e lő érté­k e s í t é s t is, épen olyan időkben, amikor sok b ir tokos abban a helyzet­ben van , h o g y b ir tokának e g y részét é r t é k e s í t e n i e kell, v a g y az erdő f á i t n a g y o b b m é r t é k b e n kell k ihasználn i , h o g y v a g y o n i v i s z o n y a i t ren­dezhesse . I t t t ehát apel lá l tunk a f ö l d m í v e l é s ü g y i m i n i s z t e r úr kép­v i se lő ihez is, h o g y l egyenek erre f i g y e l e m m e l és remélem, megta lá l ­h a t j u k annak módját , h o g y ú g y az á l ta lános k ö z g a z d a s á g i és erdészet i érdekek, m i n t p e d i g a b ir tokosok érdekei is m e g ó v h a t o k l egyenek és s ikerüln i f o g o lyan m e g e g y e z é s r e jutn i , ame ly á l ta lános m e g n y u g v á s t ke l the t m é g akkor is , ha v a n n a k egyesek , akik e g y - k é t rész let te l n e m ér tenek te l j e sen e g y e t . R e m é l e m , h o g y ezekben a kérdésekben a mi­n i s z t é r i u m képvise lő ive l m e g e g y e z é s r e f o g u n k tudni jutn i , a m e l y m e g ­e g y e z é s b i z tos í tan i fog ja , h o g y a b ir tokosok n e m lesznek k i téve olyan veszede lmeknek , a m i l y e n e k érték volna őket, az eredet i javas la t részé­ről. V i s z o n t azok a főbb szempontok is , ame lyeke t a h a t ó s á g o k szem előtt tar tanak, ha b izonyos f o k i g módos í tva is, de te l jes b iz tos í tékot nyernek .

B á r az eredet i t erveze t s e m g a z d a s á g i szempontból , s e m ped ig a b ir tokosok érdeke inek és a b i r t o k o s o s z t á l y j o g a i n a k véde lme szem­pontjából n e m volt m e g n y u g t a t ó , a h o s s z a n t a r t ó t á r g y a l á s o k során s ikerül t o lyan m e g á l l a p o d á s t l é tes í tenünk, amely ezeknek az érdekek­nek is m e g f e l e l és mive l ezt az erdészet i f őosz tá ly képvise lő i is m a g u ­k é v á t e t t ék és e l fogadásra a m i n i s z t e r úrnak ajánlani fogják, remél­hetjük, h o g y az í g y kia lakult t e r v e z e t t örvényerőre emelkedve , az erdő­g a z d a s á g érdeke i t és a b ir tokosok j o g a i t is m e g f e l e l ő e n b iz tos í tan i f o g j a .

K e t t ő s célja v a n a mai közgyű lé sünknek . E g y i k célja az, h o g y az

előttünk fekvő törvénytervezet m e g v i t a t á s á v a l utat m u t a s s u n k a kor­mányzatnak arra, h o g y a n lehet ezeket az i g e n fon tos és kényes kérdé­seket m e g n y u g t a t ó módon megoldani , más ik célunk ped ig k i f e j ezé sre ju t ta tn i azt, h o g y az egész erdőbirtokososztá ly e g y é r t e l m ű e n fog la l t á l lást az eredet i t erveze tben m e g n y i l v á n u l t ál lami m i n d e n h a t ó s á g ellen. A gazdaság i é letet te l jesen gúzsbakötn i n e m szabad, m e r t akkor v i s sza fe j lődés áll be ( U g y v a n ! ) , a szabadságot m e g kell adni addig a határ ig , a m í g a n a g y általános érdekek megóvhatok .

L e g y e n á l lás fog la lásunk komoly, h iggadt , de egyút ta l e lhatározot t és eré lyes is, hogy mé l tóképen k i f e j ezésre j u t t a s s a azt a törhete t l en e lszántságot , amel lyel j oga inkat m e g v é d e n i k ívánjuk ( U g y v a n ! U g y v a n ! ) és ha az í g y lesz, t i sz te l t közgyűlés , ú g y m e g g y ő z ő d é s e m az, h o g y a k o r m á n y z a t nem f o g elzárkózni va lóban n a g y önmérsékletről tanúskodó, minden tek inte tben j o g o s és m é l t á n y o s k í v á n s á g a i n k te l je ­s í tése elől és módot n y ú j t ezáltal arra, h o g y a mega lkotandó új erdő­törvény á l ta lános m e g n y u g v á s t t eremtve , egy jobb, szebb és boldo­gabb korszaknak: a m a m e g n y o m o r í t o t t m a g y a r erdőgazdaság fel-v irágozásának szolgál jon alapjául . (É lénk él jenzés és taps . )

Elnök felhívására ezután az egyesület ügyvezetője ismertette azokat a módosításokat, amelyeket az igazgtóválasztmány a törvényelőkészítő­bizottság javaslatával szemben elfogadásra ajánlott.

A '17. §-nál Beniczky Elemér indítványára a szöveget akként módo­sította a közgyűlés, hogy mész- és palabányászás céljaira az eredetileg javasolt 1 k. holddal szemben 3 kat. holdat vehessen a birtokos külön ható­sági engedély nélkül igénybe.

Wiezer Vilmos bányaügyi főtanácsos annak az aggodalomnak adott kifejezést, hogy a 17. § rendelkezései nem állanak összhangban a bánya­törvény idevonatkozó rendelkezéseivel.

Magának a bányaművelésnek az engedélyezését az- említett törvény teljesen a bányahatóságok hatáskörébe utalja, ezért félő, hogy a bánya­hatóságok és az erdészeti hatóságok között összeütközések keletkezhetnek, ha a kérdés megfelelően szabályozva nem lesz.

Papp Béla min. tanácsos megjegyzi , hogy a törvénytervezet ügyében a földmívelésügyi miniszter úr állást nem foglalt s így a tervezetet a társ­minisztériumokkal még nem lehet letárgyalni .

Az erdészeti adminsztráció kívánsága egyébként is csak az, hogy a bányaengedélyezéseknél az ő képviselőinek kívánságát , is hallgassák meg és vegyék figyelembe. Kéri ezért, hogy ezt a kérdést az egyesület bízza az ezután megtartandó tárcaközi tárgyalásokra. A közgyűlés ilyen érte­lemben határoz.

Vitéz Újvári Géza rámutat arra, hogy a tervezet a véderdőkben a tuskók szedését ti ltja, amivel szemben a vízjogi törvény az esetleg a vízbe bezuhanó tuskók kiszedését kifejezetten elrendeli.

Ügyvezető' rámutat arra, hogy az ártéri és hullámtéri erdők fenntar­tása és esetleg véderdővé való kijelölése kérdésében a vízügyi hatóságok szava lesz irányadó a tervezet szerint is, mert hiszen ezeken a területe­ken mindent a vízügyi szolgálat érdekeinek kell alárendelni.

Elnök javaslatára a közgyűlés ennek a kérdésnek a végleges elinté­zését is az i l letékes osztályok szakközegei között folytatandó tárgyalásokra kívánja hagyni.

A 18-ik, SO-ik és 37-ik §-oknál eszközölt módosításokat az ügyvezető előterjesztése alapján a közgyűlés a választmány javaslatának megfelelően változatlanul fogadta el.

Ép így hozzájárult ahhoz is, hogy a 46-ik § 3-ik bekezdésének c) pontja, valamint az 51. és 52. | - o k összevont szövege az átmeneti intézke­dések közé vitessenek át.

A 46-ik § (folytatólagos (tárgyalásánál gróf Keglevich Gyula választ­mányi t a g annak az aggályának adott kifejezést, hogy a 3000 kat. holdnál nagyobb erdőbirtokok között is lehetnek olyanok, amelyeknél az erdőtiszt­tartás a birtokosra elviselhetetlen terhet róna.

Mint a Mátravidék egyik képviselője, rámutat arra, hogy az ottani vidék si lány erdőállományai a vasúttól való n a g y távolság mellett alig nyújtanak valami jövedelmet, ezért célszerűnek tartaná, ha a vasúttól 10 kilométernél nagyobb távolságra fekvő erdőkre vonatkozólag a köz­gyűlés ennek a területhatárnak a felemelését hozná javaslatba.

Ügyvezető megjegyzi , hogy a 48-ik § 2-ik bekezdése módot ad a köz­igazgatás i bizottság erdészeti albizottságának arra, hogy a gyengén jöve­delmező erdőknél csekélyebb minősítésű alkalmazott tartását engedhesse meg.

I l ive l az indítványozó — bár sérelmesnek tartja azt, hogy megint csak engedélyre van szükség — a fe lvi lágosítást megnyugvással vette tudomásul; a közgyűlés a vá lasztmány javas la tát változatlanul fogadta el.

Ugyancsak változatlanul fogadta el a közgyűlés az első cím többi szakaszaira vonatkozólag a törvényelőkészítőbizottság által javasolt szö­vegét.

Az ügyvezető ezután az igazgatóválasztmány által a 2-ik címre vonat­kozólag javasolt módosításokat terjesztette elő, amelyeket a közgyűlés vi ta nélkül változatlanul fogadott el.

A 3. és 4. címre vonatkozólag a közgyűlés változatlanul elfogadta a törvényelőkészítőbizottságnak ezekre a címekre vonatkozó módosításait.

Az 5-ik címnél Beniczky Elemér indokolatlannak találta azt, hogy a birtokosságok ügyeinek intézésére eset leg kiküldendő miniszteri biztos költségeit a birtokösságok viseljék. Ezeknek jövedelmei amúgyis rendszerint igen csekélyek s célszerűnek tartaná ezért, ha a kiküldendő miniszteri biz­tosok költségei az ál lampénztárt terhelnék, amikor is i lyet csak a legége­tőbben szükséges esetekben küldenének ki.

Fröhlich Brúnó választmányi tag megjegyzi , hogy a miniszteri biztos kiküldésének csak akkor van helye, ha a birtokosság kifejezetten szembe helyezkedik a hatóságok rendelkezésével. A birtokosságnak magának mód­jában áll tehát a miniszteri biztos kiküldését megakadályozni.

Ez a rendelkezés különben is teljesen azonos az 1913. évi X. t.-c. ide­vágó rendelkezéseivel. A miniszteri biztos javadalmazását amúgyis a minisztérium ál lapítja meg s így nem kell attól tartani, hogy a javadal­mazás tú lmagas lesz.

A közgyűlés ezután az 5-ik címnek a törvényelőkészítőbizottság álta! javasolt szövegét változatlanul elfogadta.

Ügyvezető előterjesztése alapján ugyancsak változatlanul fogadta el a közgyűlés a törvényelőkészítőbizottságnak a 6-ik címre vonatkozó mó­dosításait.

A közgyűlés ezután a 7-ik cím tárgyalására tért át. Ügyvezető ismertette az igazgatóválasztmány javaslatát , amely el-

térőleg a törvényelőkészítőbizottság által javasolt módosításoktól, a ter­vezet eredeti szövegének elfogadását , vagy i s azt javasolja, hogy az erdc-felügyelők — úgy mint az a jelenlegi adminisztráció keretében fennáll — a z erdőigazgatóság alárendelt közegei legyenek.

Ebből a szempontból a választmány csupán azt a kikötést kívánja i tervezetbe felvenni, hogy a minisztérium hatósági jogkört az adminisztra­tív hivatalokra át nem ruházhat.

Utal arra, hogy a független szaktanács szervezése dolgában a választ­mány /jzintén eltérő javaslatot tesz a közgyűlésnek, mivel azonban ez a kérdés az adminisztráció elvi kérdésétől függetlenül döntendő el, javasolja, hogy a két kérdést a közgyűlés külön tárgyalja .

A közgyűlés a két kérdés elkülönítéséhez hozzájárul. Jánosii Engel József felszólalásában az egész törvénytervezet irány­

zatát, az üzemtervi kényszer kimondását kifogásolja s uta lva arra, hogy a birtokosok december 12-én megtartott értekezletén felmerült az a kifogás, hogy a törvény nem időszerű, kéri, hogy a közgyűlés a tervezet elhalasz­tása mellett foglaljon állást.

Elnök kijelenti, hogy a felhozott kérdéseket a közgyűlés már letár­gyalta , azokban határozatot hozott s így azok újabb tárgyalását nem en­gedheti meg.

Ráduly János választmányi tag utal arra, hogy a törvényelőkészítő bizottság által elfogadott szöveget Arató Gyula, Pech Kálmán és ő készí­tették el, mint megbízott előadók.

A javaslatot , amit a törvényelőkészítőbizottságban tett , ma is teljes mértékben állja. Az ügymenet könnyítése, az adminisztráció gyorsabbá tétele szempontjából célravezetőbbnek tartja, ha az erdőfelügyelő, aki az elsőfokú hatóság előadója, az erdőigazgatóságoktól függet len s nem kell az egyes kérdések elbírálása vagy véleményének nyi lvánítása előtt az igazgatósághoz fordulnia utasításért .

Ez a helyzet könnyen lealázó is lehet, mert hiszen a bizottságokban felmerülő kérdésekben utas í tás híján eset leg nyilatkozni sem tud.

Nincs aggodalma abban a tekintetben sem, hogy 15—20 évi szolgá­latra visszatekintő tisztviselők ezzel a hatáskörrel az ügyek el látásának sérelme nélkül felruházhatok ne lennének.

35 évet meghaladó tényleges szolgálata alatt azt tapasztalta, hogy a legnagyobb nehézséget az adminisztrációnál épen a hatáskör hiánya okozta, s ezért megismétli a törvényelőkészítőbizottságban tet t és ott el is foga­dott azt a javas latát , hogy az állami kezelésben álló erdőkre vonatkozólag az állami erdőhivatalok, a magánerdőkre vonatkozólag pedig a királyi erdőfelügyelők nyerjenek olyértelmű felhatalmazást , a m e l y szerint sürgős szükségletek fedezésére az üzemtervben előírt egyévi használat mértéké­nek egytized részét meg nem haladó kisebb használatokat a következő évi használat terhére külön hatósági intézkedés nélkül is engedélyezhessenek.

Meggyőződése az, hogy a hatáskör ilyen kibővítése nemcsak ezeknek a szerveknek a tekintélyét növelné, de sok hosszadalmas utánjárástól mente­sítené a birtokosokat s az adminisztrációnak is a gyors í tását fogja ered­ményezni.

Czillinger János: Bár nem szándékozott felszólalni, előkészület nélkül is hozzászól a kérdéshez, mert hiszen ő volt a jól bevált régi rendszer visszaál l í tását célzó mozgalom megindítója.

Utal egyrészről a közönség, de másrészről a minisztériumok részéről is megnyi lvánult arra a törekvésre, hogy a bürokráciát csökkenteni akar­ják, aminek a mai rendszer az ellenkezőjét jelenti. A választmány állás­foglalása ellentétje a törvényelőkészítőbizottság hosszas megfontolás után leszűrt álláspontjának, amely biztos tudomása szerint a hivatalos közegek jórészének érzelmeivel is egyezik. A z új rendszer inkompatibilis, mert ugyanaz a tisztviselő, az erdőigazgató hivatott nemcsak mint az állami keze­lés irányítója, a birtokos érdekeit képviselni, de mint a közérdek képvi­selője, a fe lügyeletet is gyakorolni.

A rég jól bevált rendszer a birtokosoknak is megfelelőbb volt s az erdőmérnöki kar tekintélyét is jobban biztosította.

Kéri a törvényelőkészítőbizottság álláspontjának elfogadását és be­nyújtja a titkos szavazás elrendelését kérő ívet.

_ Báró Waldbott Kelemen, mint a törvényelőkészítőbizottság elnöke tudja azt, hogy a. bizottság határozatát alapos tárgyalás és érett meg­fontolás után hozta meg. A választmány ülésén sajnálatára nem lehetett jelen, mivel hivatalos kiküldetésben Parisban volt s így nem ismeri az igazgatóválasztmány határozatának indokait. A maga részéről már csak azért is szükségesnek tartja a törvényhatóságoknál alkalmazandó erdő­felügyelő önállóságát, hogy a visszaál l í tani kért erdészeti albizottságok­ban megfelelő tekintéllyel és eréllyel tudja az erdőgazdasági érdekeket képviselni, ezért a 'törvényelőkészítőbizottság álláspontja mellett foglal állást.

Lessenyi Ferenc: Véleménye szerint az állami erdőfelügyeietnek a kezeléssel való egyesítése a szükségszerű fejlődés következménye.

Utal e tekintetben a néhai Horváth Sándor erdőtörvénytervezetének indokolásában felhozott érvekre, Tudja, hogy az új szervezet működésével szemben jogos panaszok is merültek fel, ezek azonban a működés szabá­lyozatlanságában lelik magyarázatukat , mert a törvény életbeléptetése szerencsétlenül volt megválasztva.

Jól átgondolt végrehajtási utasításról nem lehetett gondoskodni, mert hiszen m é g azt sem lehetett tudni, hogy a közigazgatás rendezése során megmarad-e az addigi elsőfokú erdörendészeti hatóság a vármegye szer­vezetében. Véleménye szerint az új szolgálati szervezet működését meg­felelően szabályozni lehet s az az egészséges decentralizáció alapját vet­heti meg. A választmány javaslatának elfogadását kéri.

Papp Béla: Lessenyi szavai után kevés mondanivalója van, csupán az 1923. évi XVIII . t.-c. és az 1924, évi 11.800. sz. rendelet megfelelő rendel­kezéseit kívánja felolvasni, amely helyzeten az eredeti törvénytervezet semmit sem változtatott . Célszerűnek tartja, ha az intézkedési jog egy része a minisztériumból az erdőigazgatók munkakörébe kerül, akik a helyi viszonyokat jobban ismerik. Kéri az igazgatóválasztmány javaslatának el fogadását s 20 tag aláírásával névszerinti szavazást kérő indítványt nyújt be. *

Róth Gyula: Véleménye szerint a különbség csak abban van, hogy az erdőfelügyelők közvetlen a minisztériumból, v a g y pedig az erdőigaz­gatóságokon keresztül kapják-e a rendelkezéseket, mert a végső irányítás mindkét esetben a minisztérium kezében marad. Véleménye szerint cél­szerűbb, ha 5—6 erdőfelügyelői kerület egy-egy igazgató rendelkezése alá kerül, 'mert egységesebb lesz a munka és kevesebb ügy kerül a minisz­tériumhoz.

í g y nem kerülnek tapasztalat lan fiatalemberek az irányítás élére s helyesebbnek tartja, ha az erdőigazgatók általánosságban kapott irányítás mellett közvetlenül érintkeznek a birtokosokkal.

Vitéz Ilosvay Lajos visszautasítani kívánja a Czillinger részéről el­hangzott vádat, hogy a mostani adminisztráció meggyűlölteti az erdő­birtokosokkal az erdőt.

Ellentétek úgy a régi, mint az új rendszer mellett voltak. Az állam­erdészeti t isztikart azonban önfeláldozó szolgálatában csak az erdő szere­tete vezette s odaadással áll az erdőbirtokos mellett.

Utal a Horváth-féle tervezet indokolására s kéri a birtokosokat, ne idegenkedjenek az erdőmérnöki kartól, mert csak így lehet a szükséges harmóniát megteremteni . A választmány javas lata mellett foglal állást.

Kovács Gábor: Utalni kíván arra, hogy amikor az 1923. évi XVIII. t.-c. megszületett , az egyesület igazgatóválasztmánya olyan ülésében, amelyen a 60 tagból 47 volt jelen, egyhangúan a régi erdőfelügyelői intéz­mény visszaál l í tása mellett foglalt állást, amely álláspontot az akkori köz­gyűlés egyhangúlag magáévá tett.

Ma is azt látja, amit akkor látott, amikor a törvény megszületett , hogy az adminisztráció átformálásában sokkal több szerep jutott a szub­jektív, mint az objektív elgondolásnak.

A törvényelőkészítőbizottság javas latát ajánlja elfogadásra. Dr. Schulcz K á r o l y : N e m látja t isztázottnak*a kérdést, hogy az erdő­

felügyelő, akinek hivatása az állami számszék hivatásához hasonlít, az igazgatóság keretében függetlenül működik-e, v a g y csak utas í tásra járhat el. Helyesnek tartja, hogy az erdőfelügyelőség az igazgatósággal együtt legyen, de független hatáskörrel, minden irányítás nélkül.

Beniczky E l emér arra nézve kér felvi lágosítást , hogy ha újból vissza­állítani kívánjuk az erdészeti albizottságot, imég pedig úgy, hogy ebben erdőbirtokosok és szakértők foglaljanak helyet, nem lesz-e szükség a köz­igazgatási törvény megváltoztatására, mert előfordulhat, hogy a közigaz­gatási bizottságnak egyetlen erdőbirtokos tagja sem lesz.

Elnök: Utal a közigazgatási törvény rendelkezésére, amely szerint a minisztériumnak jogában áll új bizottságokat is alakítani.

Tudomása van róla, hogy az erdészeti albizottság visszaál l í tása iránt a tárgyalások már folynak a minisztériumok között.

Az egyesület minden befolyást latba fog vetni, hogy ez a kérdés a mi kívánságunknak megfelelően oldassák meg s erősen hiszi, hogy a kor­mányzat kívánságunk jogosságát belátva, a bizottságot az egyesület kíván­ságainak megfelelően fogja megszervezni.

Matusov i t s P é t e r : Kijelenti, hogy az erdőfelügyelők, akiket különben is a kormány bíz m e g ezzel a tiszttel, függetlenül végzik hivatásukat s ezért a választmány javaslatának elfogadását ajánlja akként, hogy az erdőfelügyelők továbbra is az erdőigazgatóságok mellett működjenek.

Elnök : Több hozzászólás nem lévén, a határozathozatal van hátra. Mivel megfelelő számú tag a titkos szavazást kérte, ezt rendeli el s

a szavazatszedőbizottság elnökéül Térfi Bélát, tagjaiul pedig Földváry Miksát és Pech Kálmánt kéri fel.

A szavazás tartamára a közgyűlést felfüggeszti . A szavazás befejezése u t á n : Elnök : A közgyűlést újból megnyitom s felkérem Térfi őexcellenciáját

a szavazás eredményének előterjesztésére. Térfi Bé la : Tisztelt Közgyűlés! Beadatott összesen 338 szavazat,

ebből 4 szavazólap üres. 216 szavazat az igazgatóválasztmány és 118 sza­vazat a törvényelőkészítőbizottság javas latára adatott le.

Elnök : A szavazás eredménye szerint a közgyűlés 98 szótöbbséggel az igazgatóválasztmány javas latát fogadta el. Ezt határozattá emelem.

Következik a további szakaszok tárgyalása. Ügyvezető': Ismerteti az igazgatóválasztmánynak az Országos Erdő­

gazdasági Tanács megszervezésére vonatkozó javaslatát . E l n ö k : Mielőtt a v i ta e kérdés körül megindulna, egyrészről vélemé­

nyét óhajtja nyi lvánítani , másrészről beszámolni kíván azokról a tárgyalá­sokról, amelyeket a közigazgatási bíróság elnökével folytatott .

Az első felvetett gondolat egy függet len bíróság megszervezését kí­vánta olyformán, hogy a földmívelésügyi miniszter határozatai ellen min­den esetben ide lehessen felebbezni.

Ez a megoldás alkotmányunk mai szervezetébe nem illeszthető be, mivel csupán a közigazgatási bíróság az, amelyhez miniszteri határozatok ellen panasszal lehet élni, i t t viszont csak olyan kérdések tárgyalhatók, amelyeket az illető törvények taxat íve felsorolnak.

Véleménye szerint az Országos Erdőgazdasági Tanácsot csak mint tanácsadó szervet lehet a fölmívelésügyi miniszter mellé beállítani azzal, hogy a miniszter a törvényben részletesen felsorolandó esetekben a taná­csot feltétlenül meghallgatni köteles.

Meggyőződése az, hogy a miniszter az esetek túlnyomó nagy részé­ben honorálni fogja a Tanács álláspontját.

Mindezek dacára elő fognak azonban fordulni olyan, különösen a birtokos anyagi érdekeit erősen érintő kérdések, amelyekben a fél nem fogja megnyugvással venni a miniszter döntését.

^ Eredeti álláspontunk fenntartásával szükségesnek tartja ezért olyan intézkedés beiktatását, amely szerint ezekben a kérdésekben a miniszter határozata ellen panasszal lehessen élni a közigazgatási bírósághoz.

N e m kívánná ezt a panaszjogot az összes, a Tanács elé utalt kérdé­sekre kiterjeszteni, hanem csupán azokra, amelyek a birtokos anyagi érde­két erősen érintik. Ez az intézkedés nem is volna új , mert hiszen az ere­deti tervezet is több esetre biztosította a felek részére a panasz jogát.

Tekintettel azonban arra, hogy i tt minden esetben speciális erdészeti vonatkozású kérdésekről van szó, amelyek elbírálásához szakértelem szük­séges, kívánatosnak látja, hogy a közigazgatási bíróságnak e kérdések felett döntő tanácsaiban szakemberek is foglaljanak helyet, ami a köz­igazgatás i bírósági eljárásban sem újdonság.

Ebben a kérdésben tárgyalásokat folytatott a közigazgatási bíróság elnökével, akitől azt a felvi lágosítást kapta, hogy a megoldás ilyen módjá­nak akadálya nincs, előfeltétele azonban az, hogy az eseteket a törvény­ben taxat íve is fel kell sorolni és hogy a tanácsban a közgizgatási bírák­nak kell többségben lenniök.

Be kellene tehát egy külön §-t iktatni a tervezetbe, s abban taxatíve felsorolni azokat az eseteket, amelyekben panasznak helye van, és pedig azzal, hogy ezeket a kérdéseket a közigazgatási bíróság olyan tanácsban döntse el, amelynek a 3 közigazgatási bírón kívül két megfelelő gyakorlati szolgálattal rendelkező szakember a tagja .

Nem tartaná célszerűnek, hogy a közgyűlés incidentaliter határozna afelett , mely kérdések uta l tassanak ide, hanem javasolja, hogy a két § végleges megszövegezésére a közgyűlés egy bizottságot küldjön ki.

"A közgyűlés az elnök javas la tá t egyhangúlag magáévá tette és a bizottságba Ivády Béla, báró Inkey Pál , őrgróf Pallavicini Alfonz Károly, Fröhlich Brúnó, dr. Hammersberg Géza, Papp Béla, Pfei f fer Gyula és Ráduly János egyesületi tagokat , valamint az ügyvezetőt küldte ki.

Ügyvezető előterjesztésére a közgyűlés a büntető rendelkezésekről szóló VIII. címet a törvényelőkészítőbizottság szövegezésében változat­lanul elfogadta.

A vegyes és átmeneti rendelkezésekről szóló IX. címnél az ügyvezető bemutatta Fischer Mihály egyesületi tag javas latát , amely arra irányul, hogy az 1879. évi erdőtörvénynek az üzemterv szerint kezelt erdőket meg­illető pótkedvezményre vonatkozó rendelkezése az új törvénybe is föl­vétessék. ,

Tekintettel arra, hogy az üzemtervek elkészítése és a használatok kor­látozása különösen a szabadrendelkezésű birtokokra jelentékeny terheket ró, a közgyűlés az indítványt egyhangúlag magáévá tette.

Ugyancsak elfogadta a közgyűlés az igazgatóválasztmánynak azt az előterjesztését, hogy az Alföld fás í tására vonatkozó 1923. évi XIX. t.-c. rendelkezéseinek az új törvénybe leendő felvételére irányuló kérelem a törvénytervezetet kísérő előterjesztésből kihagyassék.

' Ügyvezető ezután ismertette azt a külön felterjesztést, amelyet az egyesület az új törvénybe fel nem vehető, de az erdőgazdaság érdekeit erősen érintő kérdések tárgyában külön kíván a földmívelésügyi miniszter úrhoz felterjeszteni.

Beniczky Elemér egyesületi t a g külön is felhívja a közgyűlés figyel­mét mai forgalmi-adó rendszerünknek az erdőgazdaságra hátrányos vol­tára s kéri, hogy a felterjesztésben az egyesület erre külön is mutasson rá.

A közgyűlés a feltejesztést és Beniczky Elemér javas latát egyhangú­lag elfogadta.

Ügyvezető ezután felolvasta jánosii Engel József egyesület i tagnak a háborús kormányrendeletek hatályon kívül helyezésére vonatkozó indít­ványát, amelyet a benyújtó meg is indokolt.

Jánosii Engel József: Bár az indokok, amelyeket indítványa mellett felhozni kíván, nagyrészben magában az indítványban is bennfoglaltatnak, utal arra, hogy a háborús viszonyok már megszűntek s így nem látja indokát annak, hogy ezek a rendelkezések továbbra is fenntartassanak.

Felhozza, hogy indítványára az egyesület már két felterjesztéssel for­dult ez irányban a földmívelésügyi miniszter úrhoz, azonban ezekre még választ nem kapott.

Elnök: Közli, hogy az egyesület ezirányban tényleg már két felter­jesztéssel fordult a földmívelésügyi miniszter úrhoz s ezekben azt is kérte, hogy e rendeletek megszüntetésével ne várja be az új erdőtörvény életbe­lépését.

Indítványozza, hogy a közgyűlés az elnökséget bízza meg a kormány határozatának mielőbbi kisürgetésével .

Az indítványozó és a közgyűlés az elnök közlését egyhangúlag tudo­másul vette .

Ügyvezető ezután utal arra, hogy a multévi parádi közgyűlés mái-tárgysorozatába vette az Alföld-fásítási akció hitelszükségletének biztosí­tásánál évről-évre mutatkozó visszaesés ellen való ti ltakozást.

Mivel a földmívelésügyi miniszter úr képviselője a parádi közgyűlésen azt a megnyugtató kijelentést tette, hogy erre a célra utólag, megfelelő összeget sikerült biztosítani, az egyesület a felterjesztéstől elállott.

Újabban az egyesület, Róth Gyula tagtársunknak a Felsődunántúli Erdészeti Egyesület útján hozzánk jutott indítványából is arról értesült, hogy a hitel összegét az 1930—31. évi állami költségvetésben ismét jelen­tékenyen redukálták.

Előterjeszti az igazgatóválasztmány javaslatát , hogy a közgyűlés tisz­teletteljes, de erélyeshangú felterjesztéssel forduljon a miniszter úrhoz, kérve, hogy >az alföldi és kopár fásítási célokra 3 évvel ezelőtt programmba állított összeget erre a célra az össz-kormánynál kieszközölni szíveskedjék.

Beniczky Elemér utal arra, hogy a kopár területek legnagyobb része a legelőterületekre esik. Mivel pedig a fásítási akció a legeltetés eltiltá­sával jár , félő, hogy ez az intézkedés különösen a köznép sorában ellen­szenvet fog kiváltani. Hívja fel ezért az egyesület beadványában a föld­mívelésügyi miniszter úr f igyelmét arra is, hogy a legelők megfelelő pótlá­sáról gondoskodjék.

Elnök: utal arra, hogy a földmívelésügyi minisztérium és különösen a miniszter úr biztos tudomása szerint nemcsak nagyon érdeklődik a legelő­kérdések iránt, hanem mindent meg is tesz, hogy a legelők alapos rendbe­hozatalát előkészítse. Jól tudja, hogy ezek az akciók ma a takarékosság címén akadtak meg, azonban az ilyen elodázhatatlan teendőkön való taka­rékoskodást teljesen elhibázottnak tartja . Igen természetesnek találja azt, hogy azokon a helyeken, ahol a kopárok fás í tása másként meg nem oldható, a legeltetést feltétlenül be kell tiltani. A legelőterületek pótlásáról való gondoskodást azonban teljesen a minisztériumra kívánja bízni, annál is inkább, mert a legelő-kérdés fontosságára az egyesület a törvénytervezetet kísérő felterjesztésében amúgy is rámutatott .

A választmány javas latának változatlanul leendő elfogadását ajánlja. A közgyűlés egyhangúlag az elnök javas lata értelmében határoz. Ügyvezető előterjeszti az igazgatóválasztmány javas la tát Kovács Béla

tagtársunknak a közgyűléshez benyújtott indítványára vonatkozólag, amely arra irányul, hogy csonka országunknak az árvízkároktól leendő mente-

sítése érdekében folyóink idegen kézben lévő forrásvidékein űzött gazdál­kodás nemzetközi szakértőbizottság ellenőrzése alá helyeztessék.

A közgyűlés az indítványt megfelelő előkészítés végett az igazgató­választmánynak adja ki.

E lnök : Tisztelt Közgyűlés! Tárgysorozatunk végére ér tünk s a jól teljesített kötelesség nyugodt tudatával tekinthetünk vissza arra, ami t egyesületünk ezideig végzett .

Félmunkát végeznénk azonban akkor, ha i t t megállanánk. Meg kell győznünk a földmívelésügyi miniszter u ra t álláspontunk

helyességéről és szükséges, hogy ezt a helyes megoldást a törvény­hozás mindkét háza is magáévá tegye. (Helyeslés.)

Maga az egyesület mindent el fog követni, hogy a közvéleményt az ügynek megnyerje, feltétlenül szükségünk van azonban a r ra is, hogy az egyes tagok is minden erejüket latbavessék a jó ügy érdeké­ben s a meggyőzés fegyverének teljes kihasználásával iparkodjanak azt minden vonalon eredményre ju t t a tn i .

A r r a kérem ezért a megjelenteket, hogy ha az egyesület javas­latának egyes részei nem is fednék mindenben nézeteiket, támogassák teljes erejükkel az egyesület állásfoglalását, mer t csak egyesülve fejt­het jük ki azt az erőt, ami a siker eléréséhez nélkülözhetetlen. (Ügy van! )

Amikor a magam részéről ígérete t teszek, hogy mindent el fogok követni az egyesület álláspontjának érvényesítése érdekében, egyúttal megköszönöm a t. Tagoknak a szép számban való megjelenést, a meleg érdeklődést és a rendkívüli közgyűlést azzal a reménységgel zárom be, hogy mai munkánkkal a magyar erdőgazdaság jobb jövőjének vetjük meg alapját . (Hosszantar tó zajos éljenzés és taps. Felkiál tások: Éljen az elnök!)

Egyesületi összejövetelek. Értesítjük tisztelt tagtársainlkat, • h o g y egyesü le tünk székházában t a r t a n i szokot t csü tör tök délu táni összejöveteleket a közeledő n y á r i i dőszak ra va ló f igyelemmel to­v á b b i é r t e s í t é s ig beszünte t tük .

A m. kir. földmívelésügyi miniszter úr leirata az erdők és fa­soroknak az energia-törvénnyel kapcsolatos védelme tárgyában.

P e c h K á l m á n Igazgató , v á l a s z t m á n y u n k t a g j á n a k az 0 . E . E. i g a z g a t ó v á l a s z t m ú n y á h o z in téze t t j a v a s l a t a a l ap j án egyesüle tünk elnöksége az e rdők és fasorok véde lmének az ú j ene rg ia - tö rvény kere tében megfelelő módon leendő biztosí tása érdekében felter­jesztéssel fordul t a f ö l d m Í A « e l é s ü g y i és ke reskede lemügyi minisz­t e r úrhoz . E g y e s ü l e t ü n k fel ter jesztésére a fö ldmívelésügyi min i sz te r ú r 1930. é v i 1230. I—1. szám a l a t t egyesü le tünk elnöksé­géhez a következő l e i r a t o t in téz te :

„Több ízben m e r ü l t fel p a n a s z a b b a n a tek in te tben , hogy az elektromoisvezietékek felszerelése és k a r b a n t a r t á s a a l k a l m á v a l az ú t m e n t i fasoroka t a vezetéket felszerelő vá l l a la tok nemcsak hogy

kellő véde lemben nem részesí t ik , h a n e m a szépérzéket és jó ízlést is sér tő módon megcsonkí t j ák .

E l t e k i n t v e a t tól , hogy a fasoroknak ok né lkü l való tú l ságos megcsonk í tása az o r szág fae l lá tása t ek in te tében a n n y i r a fontos fejlődését 'és f e n n t a r t á s á t gátol ja , e lőfordul t m á r az is, hogy a ká ros í t á s következtében a szépségüknél fogva v a g y egyéb ok m i a t t t e rmésze t i emlékkén t is f e n n t a r t a n d ó fasorok, m i n t i lyenek, é r t éküke t veszítették, sőt tel jesen t önk remen tek .

Nagymól tóságod m a g a is mé l t ányo l t a ennek a ké rdésnek fon­tosságá t és az 1927. évi 78.298—II. s zámú kör rende le tében m á r intéz­kedni is mél tóz ta to t t , hogy az á l lami közu tak m e n t é n lé tes í te t t fasorok megfelelő k íméle tben és védelemben részesül jenek.

M i u t á n azonban ez az in tézkedés az egyéb u t a k m e n t é n létesí­te t t fasorok véde lmére n e m vona tkoz ik és a v i l l amos í t ás előre­h a l a d á s á v a l s zámolnunk kell azzal is, h o g y a vezetékek az össze­függő e rdő te rü le teke t is hosszú v o n a l a k o n fogják átszelni , a m i egyes erdlőbirtokok g a d á l k o d á s i lehetőségét is j e l en tékenyen be­folyásolja és v i t á s kérdéseke t t á m a s z t h a t a b i r tokos és az energ ia­termelő vá l l a l a t közlött, t isztelet te l fe lkérem Nagymél tóságoda t , mél tóztassék egyrészrő l a m á r eml í te t t 1927. évi 78.298—II. s zámú rendele tének h a t á l y á t a n e m á l l ami u t a k m e n t é n lé tes í te t t fa­so rokra is k i te r jesz ten i , másrészrő l ped ig in tézkedni , hogy a vi l ­l amosenerg ia fejlesztéséről, vezetéséről és szo lgá l ta tásá ró l szóló t ö rvény javas l a t te rvezetével kapcso la tban 40.543—1930. szám a la t t Nagymél tóságodhoz (intézett á t i r a t o m b a n fogla l tak f igyelembe vétessenek.

A min isz te r rende le tébő l : Pfeiffer s. k., min i sz te r i t anácsos ."