Energiavállalatok és energiapolitika Karcsai Balázs MOL Group, Stratégia Fejlesztés Energetikai Szakkollégium, 2011. március 10.
Energiavállalatok és energiapolitika
Karcsai BalázsMOL Group, Stratégia Fejlesztés
Energetikai Szakkollégium, 2011. március 10.
Miért van szükség energiapolitikára?
Miért nincs kutyaeledel politika?
Miért nincs laptop politika?
Miért van energiapolitika?
Energia és fejlődés
Gazdasági növekedés és primer energiafelhasználás
(1971‐2007)
Forrás: IEA World Energy
Outlook 2009
Energia és fejlődés
Az ipari forradalmak jelentős változást hoztak az energiaforrások kihasználhatóságát tekintve
►
1. ipari forradalom (18. század második fele): gőzgép, a szén és a fa kora
►
2. ipari forradalom (19. század vége): belső
égésű
motor és elektromosság, az olaj és gáz kora
Hogyan tovább?
►
3. ipari forradalom: az atomenergia és a megújulók kora?
A középosztály, mint az energiakereslet növekedésének motorja
Jövedelmek eloszlása a világon
Forrás: PIRA
A középosztály, mint az energiakereslet növekedésének motorja
Jövedelmek eloszlása a világon
Forrás: PIRA
Autók és elektromos eszközök egy
bizonyos jövedelemi küszöb fölött
Jövedelem és fogyasztás
Slovenia
Slovakia
SerbiaRomania
Poland
ItalyGermany
Czech RepublicHungary
Austria
China
Croatia
0
100
200
300
400
500
600
700
800
0 5 000 10 000 15 000 20 000 25 000 30 000 35 000 40 000 45 000
USA
India
Slovenia
Slovakia
SerbiaRomania
Poland
ItalyGermany
Czech RepublicHungary
Austria
China
Croatia
0
100
200
300
400
500
600
700
800
0 5 000 10 000 15 000 20 000 25 000 30 000 35 000 40 000 45 000
USA
India
Autók elterjedtsége (2007)
Ezer
lako
sra
jutó
autó
k sz
áma
Egy főre jutó
GDPForrás: IMF, Világbank, ország statisztikák
Jövedelem és fogyasztás
Egy főre jutó
GDP
Áramfogyasztás (2007)
Forrás: EIA, IMF
kWh
HungaryCroatia
Slovakia
Poland
Romania
China
India
Czech RepublicSlovenia
Italy Germany
AustriaJapan
Australia
USA
0
2 000
4 000
6 000
8 000
10 000
12 000
14 000
0 5 000 10 000 15 000 20 000 25 000 30 000 35 000 40 000 45 000 50 000
1990 2010
Kína: hatalmas növekedési sebesség
Kína: nagyságrendi növekedés
0%
50%
100%
150%
200%
250%
300%
350%
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
GDP: 2000 óta megháromszorozódott
Forrás: IMF
3013 milliárd dollár
8765 milliárd dollár
Kína: nagyságrendi növekedés
0%
50%
100%
150%
200%
250%
300%
350%
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
Kőolaj felhasználás: 2000 óta megkétszereződött
Forrás: BP Statsitics
224 millió
tonna
405 millió
tonna
Az egy évtizednyi növekedés megegyezik az Exxon
és a Shell jelenlegi éves kitermelésével
Kína: nagyságrendi növekedés
0%
50%
100%
150%
200%
250%
300%
350%
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
Áramtermelés: 2000 óta megháromszorozódott
Forrás: BP Statsitics
Kéthavi kapacitásnövekedés megegyezik az éves magyar áramtermeléssel
1356 TWh
3725 TWh
Az egy évtizednyi növekedés az E.ON jelenlegi éves termelésének háromszorosa
1 magyar autós éves átlagos
benzinfogyasztása ~700 liter
MOL Dunai finomítója által
15 másodperc alatt előállított
benzinvolumen
1 magyar háztartás teljes
rendelkezésre álló
éves
jövedelme ~2.5
millió
forint
MOL 4
percenkénti
tőkeberuházásai 2008‐ban
1 magyar háztartás éves
áramfogyasztása ~2200 KWh
A két tervezett MOL‐CEZ
CCGT által kb.
9 másodperc
alatt megtermelt áram
1 tonna tűzifa alapú
biomassza energiatartalma ~1033 kWh*
A Nabucco vezetéken 0,4
másodpercenként szállítandó
energia mennyisége
A nagy volumenek kezelését a nagyvállalatok képesek megoldani a nagy projekteken
keresztül modern technológiák és komoly projektmenedzsment bevonásával
Egyéni fogyasztói oldal… Nagyvállalati oldal…
*Nettó
energiatartalom
A modern energiaszektor skálája
Általános energiapolitikai célok
Fenntarthatóság
Verseny‐
szabályozás
Ellátásbiztonság
Fenntarthatóság
Verseny‐
szabályozás
Ellátásbiztonság
Általános energiapolitikai célok
Viszonylagos szakmai konszenzus a probléma megoldását illetően
16
Versenyszabályozás
Hálózathoz való
hozzáférés
Viszonylagos szakmai konszenzus a probléma megoldását illetően
17
Versenyszabályozás
Hálózathoz való
hozzáférés
Viszonylagos szakmai konszenzus a probléma megoldását illetően
Kompetitív forrásstruktúra
18
Versenyszabályozás
Fenntarthatóság
Verseny‐
szabályozás
Ellátásbiztonság
Általános energiapolitikai célok
USA: Minimális importfüggőség esetén is kialakulhatnak súlyos ellátási válságok
Az ellátásbiztonság nem azonos az alacsony importfüggőséggel
USA: Minimális importfüggőség esetén is kialakulhatnak súlyos ellátási válságok
Az ellátásbiztonság nem azonos az alacsony importfüggőséggel
Franciaország: A teljes importfüggőség is eredményezhet robosztus ellátásbiztonságot
Saját termelés0,8
Norvégia16,4
Oroszország8,2
Hollandia6,4
Észak-Afrika9,3
Nyugat-Afrika2,4
Egyéb6,3
Teljes gázfogyasztás: 50 bcm
A készletek mennyisége önmagában nem akadály…
0
200
400
600
800
1000
1200
1400
1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008
mill
iárd
hor
dó
Bizonyított olajkészletek: az utóbbi évtizedekben folyamatos növekedés
Forrás: BP Statsitics
…de a minősége annál inkább
►
A jelenlegi mezők termelése évente minimum 1,5%-kal csökken
►
2010 és 2025 között kétévente Szaúd-Arábia kitermelésével megegyező
növekedésre van szükség
Az újabb készletek egyre extrémebb helyeken találhatók, és csak magasabb költségek árán kitermelhetők
Forrás: IEA
…de a minősége annál inkább
Forrás:
CERA
Átlagos kútmélység
Forrás:
McKinsey
billion
boe
Új olaj és gázkészletek
Kitermelő
eszközök és szolgáltatások árainak változása
Forrás:
Nomura
(2009)
ezer láb
Szárazföld Tenger
+26%
+9%
2000 2003 20072000 2003 2007
…de a minősége annál inkább
Forrás:
CERA
Átlagos kútmélység
Forrás:
McKinsey
billion
boe
Új olaj és gázkészletek
Forrás:
IHS Herold
$/boeKitermelő
eszközök és szolgáltatások árainak változása
Forrás:
Nomura
(2009)
ezer láb
Szárazföld Tenger
+26%
+9%
2000 2003 20072000 2003 2007
Olajtermelés, olajfogyasztás és szűk keresztmetszetek
A tíz legnagyobb olajkészlettel rendelkező
ország
Strait
of Malacca
Bosphorus
Gibraltar
Panama Canal
Forrás: BP Statistical
Review of World Energy
2008
Földrajzilag szűk keresztmetszetek
Interregionális
kereskedelem
Forrás: BP Statistical
Review of World Energy
2008
Szabadság és olaj: fordított arányosság
1 2 3 4 5 6 70Freedom
House besorolás
Szaúd-Arábia
Irak Irán
EAE
Kaz.
Oroszo.
Líbia
Kuvait
Venez.Nig.
USAKan.
Thomas L. Friedman: A petropolitika
első
törvénye
A magas világpiaci kőolajár erodálja a szólás-
és sajtószabadságot a tiszta és szabad választásokat, az igazságszolgáltatás független-
ségét
és az állami intézményekbe vetett bizalmat. Alacsony olajárak esetén a trend megfordul, a vezetők érzékenyebbek lesznek arra, mit gondol róluk a külvilág.
Szabadság és olaj: fordított arányosság
1 2 3 4 5 6 70Freedom
House besorolás
Szaúd-Arábia
Irak Irán
EAE
Kaz.
Oroszo.
Líbia
Kuvait
Venez.Nig.
USAKan.
Szabadság és olaj: fordított arányosság
Forrás: The Ecologist
36 no7 S 2006
Queen
Elizabeth, 1912: az olaj és a biztonságpolitika házassága
Energiaellátás: a modern hadseregek Achilles sarka
Olajinfrastruktúra: a terrorizmus egyik fő
célpontja
Francia olajtanker az Al-Kaida támadása után (2002)
NATO erők egy norvég olajtanker elleni támadást hiúsítanak meg
(2009)
Fenntarthatóság
Verseny‐
szabályozás
Ellátásbiztonság
Általános energiapolitikai célok
Emisszió: hol a határ?
►
550 ppm-es
stabilizáció
esetén a hőmérséklet-növekedés várható
értéke 3°C, de míg a minimum 5°C-os növekedés esélye 20%, addig a maximum 1°C-os növekedésé
mindössze 5%
►
Ha semmit nem teszünk a kibocsátások csökkentése érdekében, akkor a stabilizáció
1000 ppm
környékén várható, ahol a hőmérséklet-növekedés várható
értéke 6°C, de 1%-os eséllyel a növekedés meghaladja a 17°C-ot
Klímaváltozás: nem pusztán várhatóérték-probléma, hanem kockázat-minimalizálás
Source: Meinshausen, 2006
Emisszió: hol a határ?
450 ppm koncentráció
2°C-os globális hőmérséklet növekedést valószínűsít
Forrás: IPCC, IEA World Energy Outlook 2008
Légk
öri Ü
HG
kon
cent
ráci
ó(p
pm, C
O2
egye
nérté
k)
1100
880
700
550450
375280
0
200
400
600
800
1000
1200
Pre-industrial
level
+ 1°C + 2°C + 3°C + 4°C + 5°C + 6°C
ppm= parts
per million
Jelenlegi szint
Emisszió: hol a határ?
450 ppm koncentráció
2°C-os globális hőmérséklet növekedést valószínűsít
Forrás: IPCC, IEA World Energy Outlook 2008
Légk
öri Ü
HG
kon
cent
ráci
ó(p
pm, C
O2
egye
nérté
k)
1100
880
700
550450
375280
0
200
400
600
800
1000
1200
Pre-industrial
level
+ 1°C + 2°C + 3°C + 4°C + 5°C + 6°C
ppm= parts
per million
Legmagasabb biztonságos szint
Emisszió: hol a határ?
450 ppm koncentráció
2°C-os globális hőmérséklet növekedést valószínűsít
Forrás: IPCC, IEA World Energy Outlook 2008
Légk
öri Ü
HG
kon
cent
ráci
ó(p
pm, C
O2
egye
nérté
k)
1100
880
700
550450
375280
0
200
400
600
800
1000
1200
Pre-industrial
level
+ 1°C + 2°C + 3°C + 4°C + 5°C + 6°C
ppm= parts
per million
Koppenhága után várható
legalacsonyabb elérhető
szint
Az orosz rulett elkezdődött
Emisszió: hol a határ?
450 ppm koncentráció
2°C-os globális hőmérséklet növekedést valószínűsít
Forrás: IPCC, IEA World Energy Outlook 2008
Légk
öri Ü
HG
kon
cent
ráci
ó(p
pm, C
O2
egye
nérté
k)
1100
880
700
550450
375280
0
200
400
600
800
1000
1200
Pre-industrial
level
+ 1°C + 2°C + 3°C + 4°C + 5°C + 6°C
ppm= parts
per million
?
►
Sarkvidéki jégtakaró
felolvadása
►
Az amazóniai esőerdő
ökoszisztémájának összeomlása
►
Metán hidrátok felszabadulása az állandóan fagyos talaj (permafroszt) felolvadásával
Kontrollálhatatlan visszacsatolási mechanizmusok
Emisszió: hol a határ?
Energetikai paradigmaváltásra van szükség
Forrás: UNDP, Human Development
Report
2009; EIA
0
5
10
15
20
0.300 0.400 0.500 0.600 0.700 0.800 0.900 1.000HDI index (2007)
CO
2 em
issi
ons/
capi
ta (2
007)
Hungary
France
Sweden
Switzerland
„Good frontier”
„Bad
frontier”Saudi
ArabiaRussia
KazakhstanTurkmenistan
South Africa
Uruguay
Costa Rica
A gazdasági növekedés a múltban összekapcsolódott a növekvő
CO2
kibocsátással
Energetikai paradigmaváltásra van szükség
10%19%14%
19%
62%76%
Összes fosszilis energiahordozó888 milliárd toe
Forrás: BP
Szén
Olaj
Gáz
Energetikai paradigmaváltásra van szükség
19% 10%
19%14%
76%62%
Összes fosszilis energiahordozó888 milliárd toe
Teljes
széndioxid
tartalom3200 milliárd tonna
Forrás: BP MOL saját számítások
Szén
Olaj
Gáz
Energetikai paradigmaváltásra van szükség
19% 10%
19%14%
76%62%
Összes fosszilis energiahordozó888 milliárd toe
Teljes
széndioxid
tartalom3200 milliárd tonna
Fenntartható700 milliárd tonna
Forrás: BP MOL saját számítások
Szén
Olaj
Gáz
Energetikai paradigmaváltásra van szükség
A magas olajárak önmagukban csak nagyobb kibocsátáshoz vezetnek
Növekedés vs. kibocsátás‐csökkentés
Stabil széndioxid-szint kb. 5-10 milliárd tonnás éves kibocsátással valósítható
meg, ez nagyjából fejenként egy tonna évenként
A jelenlegi technológiával a következő
életmód fér bele az egy tonnás limitbe
► Egy 25 m2-es szoba fűtése télen
► 300 kWh elektromos áram: csak világításra elég
► 500 km megtétele autóval: egy rövid utazás hétvégenként
► Az első
három már 1,1 tonna, így vásárolni csak karbon-semleges termékeket lehet
Növekedés vs. kibocsátás‐csökkentés
1
3
5
7
9
11
1950 1960 1970 1980 1990 2000 2010 2020 2030 2040 20501
3
5
7
9
11
1950 1960 1970 1980 1990 2000 2010 2020 2030 2040 2050
USD/tonna
2000-2010: csökkenés az energia-intenzív kínai fejlődés miatt
►
2050-re a kibocsátást 80-90%-kal kell visszafogni
►
Kibocsátás-mentes áramtermelésre és közlekedésre van szükség
►
Az IT-forradalomhoz hasonló
mértékű
technológiai átalakulásra van szükség: „The Energy-Climate
Era”
Globális GDP/CO2
kibocsátási arány
A 450 ppm-es
stabilizációhoz szükséges hatékonyságnövekedés
Dekarbonizáció: elmélet
Forrás: IEA World Energy
Outlook 2010
0%
2%
4%
6%
8%
10%
12%
1990 2007
NuclearHydroBiomass and wasteOther renewables
Dekarbonizáció: gyakorlat
Forrás: IEA World Energy
Outlook
Dekarbonizáció: versengő
technológiák
KÖZLEKEDÉS
Az olaj nemkívánatos
ÁRAMTERMELÉS
Szexi szélerőművek…
ENERGIAHATÉKONYSÁG
Kiaknázatlan terület
Forrás: IEA WEO 2009
Transport23%
Power sector
46%
Buildings10%
Other21%
Szektoronkénti globális CO2
kibocsátás
Dekarbonizáció: versengő
technológiák
KÖZLEKEDÉS
Az olaj nemkívánatos
ÁRAMTERMELÉS
Szexi szélerőművek…
ENERGIAHATÉKONYSÁG
Kiaknázatlan terület
Közlekedés
CO2
nélkül
Bioüzemanyagok
Elektromos autók
Üzemanyagcella
Forrás: IEA WEO 2009
Transport23%
Power sector
46%
Buildings10%
Other21%
Szektoronkénti globális CO2
kibocsátás
Dekarbonizáció: versengő
technológiák
KÖZLEKEDÉS
Az olaj nemkívánatos
ÁRAMTERMELÉS
Szexi szélerőművek…
ENERGIAHATÉKONYSÁG
Kiaknázatlan terület
Közlekedés
CO2
nélkül
Bioüzemanyagok
Elektromos autók
Megújulók
CCS
Atomenergia
Üzemanyagcella
Forrás: IEA WEO 2009
Transport23%
Power sector
46%
Buildings10%
Other21%
Áramtermelés
CO2
nélkül
Szektoronkénti globális CO2
kibocsátás
Dekarbonizáció: az olajvállalatok vége?
Szép jövő
(2030): Olajvállalatok átalakulása
UPSTREAM►
Jelentős széndioxid-tárolás
ÉS►
Jelentős földgáz kitermelés a hidrogéngyártáshoz
DOWNSTREAM►
Jelentős bioüzemanyag
gyártás
ÉS/VAGY►
Hidrogéngyártás
Transport without CO2
Electricity without CO2
Fuel cell cars
Renewables
CCS
Nuclear
Necessary
Dominant technology
BiofuelsTransport without CO2
Electricity without CO2
Fuel cell cars
Renewables
CCS
Nuclear
Necessary
Dominant technology
Biofuels
Dekarbonizáció: az olajvállalatok vége?
Szép jövő
(2030): Olajvállalatok átalakulása
Csúf jövő
(2030): Az áramtermelő
cégek mindent visznek
UPSTREAM►
Jelentős széndioxid-tárolás
ÉS►
Jelentős földgáz kitermelés a hidrogéngyártáshoz
DOWNSTREAM►
Jelentős bioüzemanyag
gyártás
ÉS/VAGY►
Hidrogéngyártás
UPSTREAM►
Alacsony kitermelés a csökkenő
kereslet miatt►
Gázra azért szükség van
DOWNSTREAM►
Alacsony finomítási mennyiség ►
Kenőanyag és műanyaggyártás, esetleg kerozin
Transport without CO2
Electricity without CO2
Fuel cell cars
Renewables
CCS
Nuclear
Necessary
Dominant technology
BiofuelsTransport without CO2
Electricity without CO2
Fuel cell cars
Renewables
CCS
Nuclear
Necessary
Dominant technology
Biofuels Transport without CO2
Electricity without CO2
Biofuels
Electric cars
Renewables
CCS
NuclearDominant technology
Transport without CO2
Electricity without CO2
Biofuels
Electric cars
Renewables
CCS
NuclearDominant technology
Dekarbonizáció: az olajvállalatok vége?
AZ OLAJVÁLLALATOKNAK ÚJ TECHNOLÓGIÁKAT ÉS PORTFOLIÓELEMEKET KELL KIFEJLESZTENIÜK, HOGY ALKALMAZKODJANAK AZ „ENERGIA-KLÍMA KORSZAK”
ELVÁRÁSAIHOZ
Szép jövő
(2030): Olajvállalatok átalakulása
Csúf jövő
(2030): Az áramtermelő
cégek mindent visznek
UPSTREAM►
Jelentős széndioxid-tárolás
ÉS►
Jelentős földgáz kitermelés a hidrogéngyártáshoz
DOWNSTREAM►
Jelentős bioüzemanyag
gyártás
ÉS/VAGY►
Hidrogéngyártás
UPSTREAM►
Alacsony kitermelés a csökkenő
kereslet miatt►
Gázra azért szükség van
DOWNSTREAM►
Alacsony finomítási mennyiség ►
Kenőanyag és műanyaggyártás, esetleg kerozin
Transport without CO2
Electricity without CO2
Fuel cell cars
Renewables
CCS
Nuclear
Necessary
Dominant technology
BiofuelsTransport without CO2
Electricity without CO2
Fuel cell cars
Renewables
CCS
Nuclear
Necessary
Dominant technology
Biofuels Transport without CO2
Electricity without CO2
Biofuels
Electric cars
Renewables
CCS
NuclearDominant technology
Transport without CO2
Electricity without CO2
Biofuels
Electric cars
Renewables
CCS
NuclearDominant technology
Energiahatékonyság
►
A legnagyobb csökkentési lehetőség a lakóépületek fűtési energiafelhasználásában van (az összes energiafelhasználás 26%-a)
A végső
energiafelhasználás megoszlása Magyarországon
Lakossági szektor
40%
Közlekedés
28%
Kommunális szektor
21%
Ipar
7%
Mezőgazdaság
4%
Fűtés
65%
Melegvíz
15%
Villamosenergia
15%
Főzés, egyéb
5%
Épület energiahatékonyság: nagy energia‐
és munkaerőpiaci
potenciál, nagyon drágán
6200 milliárd forint
capex igény
(a GDP 24%-a)
►
Panelprogram 500 ezer lakásra►
75%-os
energia-megtakarítás
►
500 ezer ház gázfűtése helyettesíthető
geotermikus vagy biomassza fűtéssel, napkollektorokkal
►
A családi házak 70%-a►
50%-os
energia-megtakarítás 3.8 Mt/év
0.8 Mt/év
0.7 Mt/év
0
0,2
0,4
0,6
0,8
1
1,2
1,4
1,6
1,8
Slovnaft Duna
20052010
Gőzfogyasztás
(GJ/t termelés)Elektromos áram fogyasztás
(MWh/t termelés)
0,000
0,020
0,040
0,060
0,080
0,100
0,120
Slovnaft Duna
20052010
MOL: javuló
energiahatékonyság
0
0,2
0,4
0,6
0,8
1
1,2
1,4
1,6
1,8
Slovnaft Duna
20052010
Gőzfogyasztás
(GJ/t termelés)Elektromos áram fogyasztás
(MWh/t termelés)
0,000
0,020
0,040
0,060
0,080
0,100
0,120
Slovnaft Duna
20052010
66,6 Gwh
= 40 szélerőmű 1,71 PJ = 50 000 ház modern szigetelése
MOL: javuló
energiahatékonyság
A környezetszennyezés adóztatása megtérülővé
teszi a kibocsátás csökkentési projekteket
+Lehetővé
teszi a versenyképességet romboló
adók csökkentését
Dupla osztalék:
Nem életképes megoldás, ha mindent az állam finanszíroz
Gázár támogatás
Kapcsolt energia
támogatásKedvezményes áfa
Energia‐
hatékonyság
BiogázBiomassza
Hő
Geotermia
A magyar energiapolitika Bermuda háromszöge
Biomassza logisztika:az egyik leggyorsabban növekvő
dízelkeresleti szegmens
„Hadd éljenek a fák, hadd jöjjön napvilágra a kőszén”
13% a mai struktúrában: évi 6,7 millió
tonna tűzifa
Történelmi ciklus: erdőirtás –
fosszilis energia –
erdőirtás =
Biomassza dominancia a megújuló
áramtermelésben
A hidrogén akkumulátor valójában drága, kényelmetlen és veszélyes
A hidrogén alapú
gazdaság – ami a médiafelhajtás mögött van:
MOL kezdeményezés: szén‐dioxid leválasztás és tárolás (CCS)
►
Jelentős termálvíz-potenciál
►
MOL Kutatás-termelés jelentős tapasztalata
►
CEGE az első
és vezető
szereplő
lesz a KKE geotermikus áram piacon
MOL projekt a geotermikus energiatermelés kiaknázására
Középtávú
megoldás: váltás szénről gázra
►
Relatíve tiszta
►
Relatíve olcsó
►
Rugalmas
►
Gyorsan felépíthető
►
Skálázhatósági problémáktól mentes
=
2 CCGT erőmű
a MOL-
CEZ együttműködés
keretében
9 tonna biomassza
(1,2
millió
hektár erdő)2000 szélturbina
4,000 GWh
5,300 GWh
=
Középtávú
megoldás: váltás szénről gázra
0
2 000
4 000
6 000
8 000
10 000
12 000
2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020
Atomerőmű Hőerőmű Megújuló Import Kereslet többlet
Szélesedő
szakadék
A magyarországi rendelkezésre álló
erőművikapacitások várható
csökkenése(MW)
~3500 MW új kapacitás szükséges 2020-ig a kereslet-
kínálat egyensúlyának biztosításához
Magyarországon
Forrás: MAVIR
A földgáz „apró”
problémája
HUN
SVKCZE
SRB
ROM
CRO
POL CEE
Addict zone: Highly dependent and exposed
Monopolistic zone: Highly dependent but not as much exposed
Independent zone:
Less dependent and exposed
A B
C
A B
C
Shar
e of
larg
est e
xter
nal s
uppl
ier [
%]
D(Competitive
zone)
Expected short term (till 2015) changes
EU
Per capita consumption[m3/capita]
USA2100
m3/capita
Közép-Kelet-Európa gázellátása
Olaj és közlekedés: kölcsönös függésben
0%
20%
40%
60%
80%
100%
120%
Teljes olajfogyasztás Az olaj szerepe a közlekedésben
Üzemanyag
Elektromosság
Petrolkémiai alapanyag
93% olaj
Miért uralja még mindig az olaj a közlekedést?
Az olaj
►
Kényelmetlenebb mint a villany
►
Környezetszennyezőbb mint a földgáz
►
Drága és politikai kockázatoktól terhelt
Miért uralja még mindig az olaj a közlekedést?
Az olaj
►
Kényelmetlenebb mint a villany
►
Környezetszennyezőbb mint a földgáz
►
Drága és politikai kockázatoktól terhelt
Miért nincs még a múzeumban?
Tárolás: az olaj adu ásza
Bioüzemanyagok: kevés eredmény, de legalább drágán
Alacsony környezetvédelmi hatás nagyon drágán
0
50
100
150
200
250
300
350
CO2 megtakarításköltsége etanollal
CO2 piaci kvóta ár
EUR/t121,8
101,9
0
20
40
60
80
100
120
140
Egy autós éves CO2 elkerülése
5,75%-os etanollal
Egyetlen vonatút közel akkora CO2 elkerülést eredményez, mint amit az
etanol bekeveréssel megspórolhatunk
kg CO2 eq
Budapest –
Szeged oda-
vissza vonatút során elkerült kibocsátás
Bioüzemanyagok: innovációk a MOL‐ban
2. generációs bioüzemanyagok
► Sikeres félüzem
(2009)
3. generációs bioüzemanyagok
► Alga K+F (CO2
felhasználás)
Bioüzemanyagok
Üzleti folyamatok
Technológia Műanyag hulladék krakkolása
Használt sütőolaj begyűjtése
Elektromos autók
CÍM SZÖVEG
Elektromos autók: fejlesztések és szűk keresztmetszetek
Elektromos autók: fejlesztések és szűk keresztmetszetek
Elektromos autók: fejlesztések és szűk keresztmetszetek
Elektromos autók versenyképessége
TCO
including taxesTCO
excluding taxes
15
17
19
21
23
25
27
29
31
2010 2015 2020 2025 2030
1000
EUR
BEV
PHEV baseline
ICE baseline
15
17
19
21
23
25
27
29
31
2010 2015 2020 2025 2030
1000
EUR
BEV
PHEV high
ICE high
11
13
15
17
19
21
23
25
27
2010 2015 2020 2025 2030
1000
EUR
BEV
PHEV baseline
ICE baseline
11
13
15
17
19
21
23
25
27
2010 2015 2020 2025 2030
1000
EUR
BEV
PHEV high
ICE high
Az alacsonyabb energiasűrűség… … nagyobb tőkeintenzitást eredményez
=
=
1 tkőolaj
2,8 terdészeti
biomassza
=
=
1 m³földgáz
615 000 m³levegő
2,6 nap/m²napsugárzás
144 t90°C-os
termálvíz
0
2000
4000
6000
8000
10000
12000
14000
16000
18000
20000
Iber
drol
aR
enov
able
s
Vest
as
Firs
t Sol
ar
MO
L
SMA
Sol
arTe
chno
logy
Gam
esa
mn USD
Napjaink vezető
megújuló
energiával foglalkozó
vállalatai több milliárd dolláros óriásvállalatok
Piaci kapitalizáció
2009 végén
A megújuló
szektor is nagyvállalatokat és professzionális menedzsmentet igényel
Made in Japan
Zöld munkahelyek
Made in Germany
Zöld munkahelyek
►
A megújuló
villamosenergia tőke és nem munkaerő
intenzív, a hozzáadott érték a berendezés gyártásban keletkezik
►
A megújuló
energia berendezés gyártás Magyarországra települése nem a magyar megújuló
energia támogatásoktól, hanem az ország tőkevonzó
versenyképességétől (adórendszer, humán tőke, államigazgatás, korrupció) függ
►
A szabályozói / üzleti
környezet tekintetében Magyarország komoly versenyhátrányban van Nyugat-Európával és a régiós országok többségével szemben is
Megújuló
technológia
Versenyképességi piramis
Megújuló
technológia: a versenyképességi piramis csúcsán
►
A megújuló
villamosenergia tőke és nem munkaerő
intenzív, a hozzáadott érték a berendezés gyártásban keletkezik
►
A megújuló
energia berendezés gyártás Magyarországra települése nem a magyar megújuló
energia támogatásoktól, hanem az ország tőkevonzó
versenyképességétől (adórendszer, humán tőke, államigazgatás, korrupció) függ
►
A szabályozói / üzleti
környezet tekintetében Magyarország komoly versenyhátrányban van Nyugat-Európával és a régiós országok többségével szemben is
Megismételhető-e az autóipari klaszterképzés sikere a megújuló
berendezés gyártásban?
Megújuló
technológia
Versenyképességi piramis
Megújuló
technológia: a versenyképességi piramis csúcsán
0
500
1000
1500
2000
2500
3000
3500
20092008200720062005
Kommunikáció és médiatudomány Energetikai mérnök
Az adott évben felvett egyetemi és főiskolai hallgatók száma kommunikáció
és energetikai mérnök szakra
Forrás: Felvi.hu
Magyarország: hiányzó
humántőke
Melléklet I.
Energia‐független Magyarország?
Biomassza
Biomassza
A 19. század második feléig Magyarország energetikailag önellátó
volt►
A legfőbb energiaforrást kezdetben a helyi erdőkben, később a Kárpátokban nagy mennyiségben kitermelt faanyag jelentette
Magyarország energiafüggésének története
Biomassza
Biomassza
Az iparosodás elterjedésével hatékonyabbüzemanyagokra volt szükség►
Az országban elégetett szén döntő
része a cseh és felső-sziléziai bányákból származott
►
Kőolaj Romániából és tengeren át (Fiumébe) Oroszországból érkezett
Sziléziai szén
Orosz kőolaj
Cseh szén
Román kőolaj
Magyar szénMagyar kőolaj
Fiume
►
A magyar finomítók kezdetben külföldről származó
kőolajat dolgoztak fel
►
A 20. század elején kezdődtek meg a hazai szénhidrogén-
kutatások, többnyire a Kárpátok vonalában és Erdélyben, ahol jelentős földgázkészleteket sikerült feltárni
Magyarország energiafüggésének története
Csehszlovák szén
Román kőolaj
Magyar szénMagyar kőolaj
Lengyel szén
A világháború
után az ország erdeinek és bányáinak nagy része a határon kívülre került►
Jelentős belföldi szénbányászat: Mecsek, Vértes, Bakony, Mátra, Soproni-hegység
►
A kőolaj ipari méretű
kitermelése a 30-as években kezdődött meg, először a dunántúli területeken, főként amerikai és brit tőke és szakértelem bevonásával
Magyarország energiafüggésének története
Megvalósult álom: az energia-független ország►
A második világháború
után egy szűk évtizedre Magyarország ismét energetikailag önellátóvá
válhatott
►
Ennek néhány áldásos hatása:► Rendszeres áramkimaradások► Köz-
és lakóépületek elégtelen fűtése (pl. rendkívüli iskolai szünetek szénhiány miatt)
► Állandó
üzemanyaghiány a közlekedésben, szállításban és mezőgazdaságban
► Egészséges munkaverseny a bányászatban
Magyar szénMagyar kőolaj
A bányák államosítása fontos lépése a magyar demokráciának, gazdasági és
politikai vonatkozásban egyaránt. Azonban fokozottabb harcot jelent minden
reakciós kísérletezéssel szemben.
Magyarország energiafüggésének története
A Kádár-korszakban kiépült a Szovjet energiahordozóktól való
függés►
Az országban kitermelt szén nagy része alacsony fűtőértékű
lignit, amelynek csak helyben történő
hasznosítása kifizetődő►
Megépül a Barátság kőolajvezeték és a Testvériség gázvezeték
Magyar szénMagyar kőolaj
Magyar földgáz
Csehszlovák szénLengyel szén
Magyarország energiafüggésének története
Szovjet kőolajSzovjet földgáz
Szovjet áram
Jelenleg az ország energiafelhasználásának75%-a származik külföldi forrásból►
Ez az arány az atomenergiát hazainak tekintve még mindig 62%
►
A felhasznált energia 80%-át fosszilis energia-
források
(szén, kőolaj és földgáz) elégetésével nyerjük, amelyeknek 77%-a –
többnyire orosz –
importból származik
►
A megújuló
energiaforrások részaránya nem éri el a 4%-ot
Orosz kőolaj
Magyar szénMagyar kőolaj
Orosz földgáz
Magyar földgáz
Orosz urán
Arab kőolaj
Magyarország energiafüggésének története
Peremfeltétel: 15%‐os
energiahatékonyság javulás
Energiafüggetlenség – álmok és realitások
Az importált energiát kellene megújulókkal
kiváltanunk
Ehhez 513 PJ
új megújuló
energiaforrásra
van szükség* a jelenlegi
35 PJ‐on
felül
* 5%-os hálózati veszteséggel számolva** 50%-os energiahatékonyság javulással számolva
Magyarország összes lakóépületének korszerű
leszigetelése** (4,3 millió
lakás)
426
710
Jelenlegi primer energiafelhasználás (PJ)
Hazai energiahordozók
Importált energiahordozók
Az energia‐független Magyarország
6 342 db szélkerék (maximum 700-at bírna el a jelenlegi hálózat)
100 PJ szélenergia
100 PJ napenergia162,5 millió
1 m²-es
napelemtábla (30 db minden magyar háztetőn)
100 PJ geotermikus hő40 m³
90°C-os termálvíz másodpercenként (a lakossági vízfogyasztás négyszerese)
100 PJ biomasszaAz teljes magyar erdőterület + 500 ezer hektár energiaültetvény (összesen 6,7 millió
tonna)
120 PJ biodízelTeljes autóállomány ellátása hibrid autópark esetén: 36 000 km²
repceföld
Magyarország teljes műszakilag hasznosítható
vízerő
potenciálja
27 PJ vízenergia
Az energia‐független Magyarország
Melléklet II.
Líbia
0%10%20%30%40%50%60%70%80%90%
100%
0% 2% 4% 6% 8% 10%Lost global output
Pric
e in
crea
se 1980 Iran-Iraq War
2003 Iraq War + Venezuela strikes
1979 Iranian Revolution
1990 Gulf War
1973 oil embargo
Libya 2011???
A líbiai válság lehetséges hatása messze elmarad a korábbiaktól