ETOLÓGIA Korai tanulás Pongrácz Péter
ETOLÓGIA
Korai tanulás
Pongrácz Péter
„Korai” tanulás – mi rejlik a név mögött?
• Korai = fiatal, vagy nagyon fiatal életkorban
• Lehet jól behatárolt érzékeny periódushoz kötve
• Lehet időben rugalmasabb elhelyezkedéssel
• Vonatkozhat pl.– Fajtárs/ csoporttárs felismerés
– Ellenkező nem felismerése
– Ragadozó felismerés/elkerülés
– Táplálék preferencia átvétel
– Táplálékszerzési megoldás átvétele
– Énektanulás
Miért adaptív a korai tanulás?
• A „soha vissza nem térő alkalom” esete
– Pl. énektanulás – csak meghatározott korban van jelen a megtanulandó minta
• Az „azonnali szükség” esete
– Pl. követési reflex – fészekhagyó madaraknál kikelés után rövidesen már kell
• A „minél előbb, annál jobb” esete
– Pl. ragadozó felismerés – egész életre szóló, létfontosságú ismeret
Viselkedési ontogenezis – tanulás nélkülaz idegrendszer és a vázizomzat fejlődési párhuzama
• Szívverés• Törzsizmok összehúzódásai• Testgörbítés• Érintésre elhúzódás• Uszonymozgás• Állkapocs és kopoltyúfedő• Fényre és gravitációra reagálás• Úszó mozdulatok• Farokcsapás érintésre• Felfelé „ugrálás”• Élelem után kapás• Fajtársak csipkedése
• Ikrán belül, izom-eredetű mozgás, idegrendszer „nélkül”
• Fő mozgatópályák kialakulnak és csatlakoznak a törzsizmokhoz
• Bőrérzékelés kialakulása• Uszonyok beidegzése• Érzékszervi pályák kialakulása
• Kikeléstől kezdve
• Elúszás (kb. kelés után 20 nap)
Viselkedési ontogenezis tanulás nélkülhormonális hatásokra
• Királynő körüli teendők
• Peték és lárvák gondozása, sejtek takarítása
• Fészek építés és javítás, őrzés
• Élelemkeresés és behordás – rendszeres kirepülésekkel
• Juvenilis hormon koncentráció emelkedése (corporaallata termeli)
• Gomba alakú testek növekedése
• Sejtszám, szinapszisok szaporodása
• Tanulási képességek fejlődése
Viselkedési ontogenezis tanulás nélkül(nem-neurális) morfológiai változások
• Pl. lapátorrú tok
• Fiatalon – 30 cm nagyságig – ragadozó (egyesével ejti el a zsákmányt)
• Felnőve szűröget
• A kopoltyúíveken levő szűrők kialakulása időt vesz igénybe
Énektanulás madaraknál
• Örökölt vagy tanult ének?
• Miért tanult? (vagy miért nem?)
– Szociális berendezkedés nem teszi lehetővé (apa nincs jelen) örökölt
– Az énekminőség a szaporodás kulcsa tanult
– Az ének sokfélesége előny tanult
Neurális háttéragyi énekközpontok
• Csak a hím énekel – agyi „énekmagvak” feltárását megkönnyíti
• Fejlődésük hormonális kontroll alatt– Ösztrogén kikeléskor
– Tesztoszteron felnőve
• Hogyan lehet a tojóból is „énekes”?
Az énekfejlődés szakaszai(koronás verébsármány)
• Szenzoros szakasz
– Izolációs kísérlet
• Előéneklési szakasz
• Képlékeny ének/ szelekció/ szenzorimotoros szakasz
– Süketítéses kísérlet
• „Kikristályosodás”
• 10-50 napos korban
• 5 hónapos kortól
• 10 hónapos kortól
Melyik hím a preferált mintaadó?
• Fajtárs vs. másik faj– Koronás vs. énekes verébsármány
• Felvétel vs. „élő” demonstrátor– Koronás vs. énekes verébsármány
• Apa vs. másik (családapa) hím– Apát preferálják (zebrapinty)
• Apához hasonló vs. attól eltérő énekű hím– Apához hasonlót preferálják (zebrapinty)
• Gondozó vs. nem gondozó hím– Gondozó hímek énekeiből inkább átvesznek
Korai tanulás és párválasztás
• Fajkeletkezés legfőbb feltétele
– REPRODUKTÍV IZOLÁCIÓ
• Reproduktív izoláció (kezdeti) kialakulása
– Földrajzi korlátok
– Időbeli korlátok
– Viselkedésbeli korlátok
– …
– Anatómiai korlátok
DE MI VAN, HA EZEK HIÁNYOZNAK?
Fajkeletkezés az afrikai nagy tavakban
• Victoria-tó (250 sügérfaj)– 1950 előtt még
dupla ennyi volt– Nílusi sügér
betelepítése!
• Tanganyika-tó (min. 300 faj)
• Malawi-tó (min. 500 faj)
• A tavak kb. 25 millió évesek
• A speciáció 1-2 fajra vezethető vissza tavanként
• Ivadékgondozás– 1 szülős (szájköltő)– 2 szülős
Fajkeletkezés motorja: szín- és színpreferenciamutációk együttes megjelenése
Asszortatív párválasztás vizuális kulcs alapján
• Kétszülős gondozás• Nőstények apa alapján tanulják a
párválasztást• A felismerés alapja a szín
– Megvilágításos és „szagos” kísérlet
• Gyors fajszétválás• Látási viszonyok erősen befolyásolják
– Zavaros vízben nem működik, bár a preferencia megmarad
• Pirosabb faj valamivel mélyebb vízrétegben él (optikai viszonyok!)
Korai tanulás és ragadozó felismeréshalivadékok
• 15 napos ivadék– Gyengén körülhatárolt ragadozó „kép”
• 20 napos ivadék– Specifikus méret és konfigurációs jellemzőjű
ragadozó „kép”
• 25 napos ivadék– Már nem olyan ijedős, mint a 20 naposok
• 25 napos ivadék izolációban nevelve– Hasonló reakciók, mint a 20 naposoknál
Kémiai ingerekhez kötött korai tanulásüregi nyúl
• Speciális utódgondozás
• Markáns, ciklikus napi aktivitás/nyugalom a fészeklakó fiataloknál
• Kb. fél óra aktivitás vs. 23 és fél óra nyugalom
• Érzékeny periódushoz kötött tanulás
– Fészekanyag
– Étrend
– Fajtárs/idegen megkülönböztetés
Fajtárs-idegen elkülönítés kialakulásaüregi nyulaknál
• „kezeléses kísérletek”
– 1. hét vs. 2-4. hetek
– Anyai látogatás fél órája vs. a nap többi része
• Érzékeny periódus vs. élelem megerősítés
– Az etetés és az érzékeny periódus szétválasztása
• Specifikus tanulás vs. neofóbia csökkenés
– Több féle „kezelő” faj
Étrend és fészekanyag preferencia átvétele
• Igen változatos környezeti feltételek
– Növényzet összetétele, állapota
• Fészekanyag és étrend kritikus fontosságú a túléléshez
• Sikeres szülői minta követése előny
• Tanulási lehetőség limitált
– Rövid ideig tartó gondozás
– Nagyon rövid találkozások
– Limitált gondozó magatartás
Táplálékpreferencia átvételeüregi nyúl
• Kezdeti megfigyelés– Eltérő rágottság egymáshoz
közeli vegetációs egységekben
• Terepi vizsgálatok– Kiültetéses és rágás-gátlós
kísérlet
• Laboratóriumi vizsgálatok– Anyanyúl etetése aromás
növényekkel
– Elválasztáskor táplálékválasztásos kísérlet