Az írásom január elején kerül az olvasók kezébe annak ellenére, hogy ma, amikor elkezdem, javában decembert mutat a naptár. Tizenharmadika és pén- tek: amennyiben babonás lennék, el sem kezdeném az év utolsó krónikáját, de hál'Isten, nem vagyok az, ezért nyugodtan hozzá- foghatok. Karácsonyig még van néhány nap hátra, ez lesz a második ünnepünk Las Vegasban, az elsõt 2011- ben tartottuk az unokahú- gomnál, aki akkor már ma- gában hordta a súlyos has- nyálmirigyrákot. Mind- annyian tudtuk, hogy a betegség végzetes, de mindezek dacára nagyon jó volt együtt lenni, csak a fiunk hiányzott, aki elfog- laltsága miatt Chicagóban maradt. Las Vegasban biztosan nem lesz fehér Karácso- nyunk, a tévében láttuk, hogy öt évvel ezelõtt, de- cember 17-én volt utoljára mérhetõ havazás a kör- nyéken, de néhány nap múlva elolvadt. Reméljük, ezentúl kimaradunk az ef- fajta téli „örömökbõl”, volt benne részünk Chica- góban elégszer, nem hi- ányzik, bár bizonyára az itteni életnek is lesznek negatív oldalai. A pozitív az, hogy a benzinárak lefelé menõ tendenciát mutatnak, az interneten azt olvasom, hogy hamarosan három dollár alatt lesz az egy gal- lon üzemanyag ára. Jelen- leg a legolcsóbb itt a város- ban 3 dollár 15 cent körül forog, de Oklahomában és Texasban már három dol- lár alá esett. Az új autók kevesebbet is fogyasztanak, mint a ré- giek, és az emberek is re- dukálták a kocsihasznála- tot. Mindezek hozzájárul- hatnak az olcsóbb benzin- költségekhez, aminek ki- fejezetten örülünk, mert az esetenkénti 40-50 dollá- ros töltés alaposan kiüti az egyensúlyából a havi bü- dzsét. A nyugdíjasoknál ez sokat számít, és éppen itt az ideje, hogy megtörtén- jen a régóta ígért és várt árcsökkentés. Olvasom, hogy Amerika manapság élen jár az olaj kitermelé- sében, azonban az olajpa- la, angolul – shale oil – és az olajhomokból nyert olaj elõállítása, kitermelé- se sokkal drágább, mint a kõolaj felszínre hozatala. Miután az olajárak az évek folyamán emelkede- tek, ezért manapság már a drágább módszer is meg- felel, csak ne kelljen az arabok kezében lenni. Ne- kik nem érdekük az olcsó olaj, ami végül a benzin- árakat is korlátozza. A benzinárak csökke- nése mellett jó hír, hogy a New York-i tõzsde Dow- Jones mutatója 16,221 fe- letti csúcsra ért, annak el- lenére, hogy a Federal Reserve Bank elnöke a nem várt döntést hozta a napokban. Vélhetõen zu- hanni kellett volna a tõzs- dének, ehelyett csúcsra emelkedett. E percben örülök, bár talán nagy árat fizetünk érte, hiszen Clin- ton elnöksége alatt történt utoljára ilyen arányú emelkedés. Sokszor az orrom alá dörzsölik demokratapárti ismerõseim, amikor emle- getik az akkori jó idõket, csak elfelejtik, hogy Bill Clinton elnöksége egybe- esett a komputerforrada- lommal. Akkoriban min- den emelkedett, azután 2008-ban hatalmas ár- csökkenés – tõzsdekrach – következett. A komputerforradalom egybeesett Bill Clinton el- nökségével, bár neki sem- mi köze nem volt az egészhez. Feleségével az állami betegbiztosítás rendszerét akarták beve- zetni, de azután rájöttek, hogy ha valami jól mûkö- dik, azon nem kell változ- tatni. Most Barack Obama elnök próbálkozik egész- ségügyi reformmal, hogy sikerrel jár, vagy sem, azt az idõ fogja eldönteni. Obama elnöknek soha nem volt ilyen alacsony a népszerûségi mutatója, mint manapság, bár ez is attól függ, hogy melyik kutatócsoport eredmé- nyét nézzük. Egyre keve- sebben tartják pozitívnak az elnök munkásságát, és egyre kevesebben tartják eredményesnek mûködé- sét. A napokban publikált 43 százalékos népszerûsé- gi mutató az utóbbi éveket nézve a leggyengébb, elõ- de, George W. Bush is job- ban állt öt éves kormány- zás után. Egy héttel Karácsony elõtt váratlan csomag ér- kezett Chicagóból, Fekete Pista barátom küldte két legújabb könyvét. A puha- kötésû Emberek vagyunk c. kötet a Kairosz Kiadó gondozásában jelent meg 2013-ban, s az Utolsó Ka- rácsony mellett a szerzõ más elbeszéléseit olvas- hatjuk benne. A csomag az elõbb em- lített kötet mellett a bará- tom másik, A csillagok földjén címû új, szintén ez évben megjelent könyvét tartalmazta, amely ke- mény fedõlappal, a Zenit könyvek égisze alatt látott napvilágot. A hátsó olda- lon egy fanyarul mosoly- gó idõs úr fotója látható, akivel kapcsolatban a szerzõ a következõket írta az egyik belsõ oldalon: „Gyerekek – mellette a felkiáltójel helyett egy ha- talmas szív látható. – Ti tudjátok, hogy életben sokkal szebb vagyok. El sem tudom képzelni, hogy a könyv hátlapján lévõ agg, dagadt gorilla vajon ki lehet? Perelni fogom a kiadót!” Mellette egy kerek, mo- solygós arc, két ponttal a szem helyén, ami közöt- tünk Öcsi családi és köze- li barátok körében hasz- nált becenevét jelenti. A képhez ragasztott kemény jelzõk enyhén szólva túl- zottak. 1948 vagy 1949 óta ismerjük egymást, tehát pontosan tudom, hogy né- zett ki - mennyi is? - 64, 65 évvel ezelõtt. Nem mon- dom, volt egy kis változás, de a kegyetlenül kemény jelzõ azért túlzás. El kell fogadni, hogy el- járt felettünk az idõ, és bi- zony mindketten megöre- gedtünk. Számomra a tény elfogadható, míg a barátom állandóan küzd ellene. Nemrég, az októ- ber 19-én megjelent Ma- gyarságban közöltem egy képet rólunk, amely 1959 nyarán készült Montreal- ban, amint éppen „bok- szolunk”. Aki emlékszik, láthatta, hogy az 54 évvel ezelõtti fotón mindketten sötét hajjal „villogtunk”, és vidám, jóképû srácok voltunk. Mondanom sem kell, hogy amennyire büszke vagyok barátom irodalmi sikerére, egyben a sárga irigység is gyötör, ha arra gondolok, ez lassan a hu- szadik könyve, amit Ma- gyarországon kiadtak a rendszerváltozás óta. Nincs még egy külföl- dön élõ magyar író, aki eb- ben az idõszakban megkö- zelítõleg ilyen hatalmas eredményt produkált. Való- színûnek tartom, hogy ott- hon sincs senki. Ez termé- szetesen nem jelent külön- leges rangot, annyit azon- ban elmond: ifj. Fekete Ist- ván sokat dolgozik, és a könyvei megjelenése is biz- tosítva van. Telefonon köszöntem meg neki a küldeményt, majd ugyanazt kérdez- tem, amit 2008-ban, az USA, USA, USA... te cso- dás?! c. könyve megjele- nése után is feltettem. A szöveg nem a sajátom, Molnár Ferenc írta a Játék a kastélyban címû nagy- szerû vígjátéka második felvonásában. Turai, a szerzõ a kas- télyban töltött éjszaka vé- gén beszélget a Dvorni- csek nevû inassal, aki a bõséges reggelit hozza a szobába. Turai észreve- szi, hogy az inas a kezé- KÖZÉLET – 9. oldal 2013. december 28. – 52/A. szám – AMERIKAI KRÓNIKA KÖZÉRDEKŰ BÉRMENTES KÖZLEMÉNY Harmath István CHICAGÓI PROGRAMELŐZETES December 31-én kedden, este 6 órakor hálaadó szentmi- se, utána 7 órakor évzáró, Szilveszteri zenés családi va- csora és bál. A Szent István Király templom és az egyház keretében mûködõ Szent István Iskola közös redezése. ben újságot tart, mire kér- dezi: – Milyen újság van ma- gánál? – A legfrissebb pesti lap, nagyságos uram. – Maga olvasta már? – kérdi Turai. – Igen, nagyságos uram, olvastam – feleli az inas. – És mondja, elõfordu- lok én benne? – Nem – válaszol Dvornicsek –, a nagyságos úr nem fordul elõ benne. – Akkor nem kell az új- ság! Ezt mi is mindig el- játsszuk, amikor új ifj. Fe- kete István-könyvet ka- pok. Ezúttal a 42. oldalon fordulok elõ A csillagok földjén – Amerika magyar hangja címû novelláskö- tetben, míg a fent említett, 2008-ban megjelent könyvben a 80. oldalon ta- láltam rá a nevemre. Így lassan én is hírne- vessé válhatok, bár úgy ér- zem magam, mint Ros- tand drámájában Cyrano, aki az erkély alatt hallgatja Roxán és Christian csóko- lózását, miközben híres monológját mondja: „Ajaj!...Görcs van a szí- vem táján, Lázár vagyok a csókok lakomáján!” Egykoron, az '50-es években, még a forrada- lom elõtt, a Néphadsereg Színházában láttam a da- rabot, Szabó Sándor ját- szotta Cyrano szerepét, Benkõ Gyula volt Chris- tian. A darab, akár Shaw Szent Johannája, örökre emlékemben maradt, bár nem biztos, hogy a sze- replõket is pontosan fel tudnám sorolni. Kicsit eltértem az erede- ti témától, de sebaj, majd a jövõ héten folytatom. A karácsonyi történetek sem fértek be ebbe a számba, sem az új Nemzeti Válasz- tási Irodától kapott szava- zási lehetõség leírása. Ez pedig fontos lehet mind- azok számára, akik ma- gyar állampolgárok és részt szeretnének venni a 2014-es magyar választá- sokon. A levél útján történõ szavazáshoz regisztrálni kell magát az embernek a Nemzeti Választási Irodá- nál. A regisztrálás nem au- tomatikus, formalapot kell kitölteni és postázni Buda- pestre. Ezeken kívül írni sze- retnék egy nagyszerû Falstaff-operaelõadásról, amelyet a helyi moziban láttunk, a közvetítés Metropolitan Opera élõ adását mutatta. Továbbá a Las Vegas-i Magyar Refor- mátus Egyház karácsonyi találkozása is szóba kerül- het, ezért úgy érzem, lesz dolgom a következõ he- tekben is. Feleségem szeretne megnézni egy-két Las Vegas-i showt, és az egye- dülálló újévi tûzijátékról sem akarunk lemaradni. Hallom, a kaszinók már este 10 óra után bezárják a kapukat, csak a hotelban lakókat engedik be, miu- tán nem akarják, hogy az utcán ácsorgó tömegbõl bejöjjenek a WC-ét hasz- nálni. Idén több mint három- százezer vendéget várnak a városba, barátaim mondják, amennyiben élõben szeretnénk látni a fantasztikus tûzijátékot, akkor már este 8-9 felé ki kell menni, hogy jó helyet kapjunk. Nekünk jó lesz itthon is, a tévében min- dent láthatunk, a szokásos pezsgõ mellett a magyar Himnuszt is énekelhetjük. Amennyiben az egy kicsit hamisan hangzik, nem baj, miután csak mi hall- juk a fals hangokat! Emberek vagyunk a csillagok földjén! Fizessen elõ a nyugati világ legnagyobb hetilapjára! Olvassa a Kanadai/Amerikai Magyarságot!