ELSŐ MAGYAR KRÓNIKÁRÓL.

= hZ =ELSŐ MAGYAR KRÓNIKÁRÓL.

☆

IRTA:

és a maros-vásárhelyi .,Székely Társaság*‘ Í907 január hó íO-én tartott gyűlésén felolvasta:

DR. LÖVY FERENCZrabbi.

☆ .f

í

Küíöníenyomat kZ IFJÚ IPAROS Í9Í2. évi február havi számából.

,1.

Minden magyar ember vissza-visszamereng a homály bori- tóttá múltra és kutató szeme keresi a legrégibb hírt, mely arról szól, hogyan foglalták el őseink ezt a mi szép, hőn szeretett ha- zánkat. Csodálatos módon és legnagyobb sajnálatunkra azonban éppen a honfoglalásról vagyunk legkevésbé értesülve Egykori hazai feljegyzésünk egy betű sincs; a szétszórt és porladó csőn- tok, melyeket az Árpád-kori sírokban találunk, vagy a velük el- temetett és újra napfényre került fegyverek és egyéb eszközök pedig nem tudnak beszélni és ha megszólalnának is, bizony Árpád apánk magyar beszédéből egy kukkot sem értenénk, any nyira elváltozott azóta nyelvünk. Ami pedig a külföldi egykorú Írók tudósításait illeti, azok egymással ellentmondók és külöm- ben sem megbízhatók. Tudjuk, hogy most is micsoda csoda׳ bogarakat, szándékos vagy jóhiszemű valótlanságot írnak rólunk a nem magyar irók, hát még ezer év előtt, amikor a németek- nek egy kölön imádságuk az volt: ״Ments meg Isten minket a magyarok nyilaitól!“

Azért honfoglaló őseinkről mégis csak magyar emberektől kérünk és várunk felvilágosítást. Igaz, hogy 300 év választja el az első híradót az eseményektől és nem so’־, amit leírásából megdönthetetlen valóságnak vehetünk, de őszinte hazaszeretettől sugalt Írását mégis hazafias szeretettel olvassuk.

Az első magyar ember, ki nemzete történetét megírta, vagy még pontosabban : az első magyar ember, kiuek a magyarokról szóló krónikája fönnmaradt: Béla király névtelen jegyzője, kit röviden Névtelen .legyzőnek, vagy latin szóval Anonymus-nak

Habent sua fata libelli, mondja a latin: ״a Nem volt bizony ez

,,Megneve- zett Mester, Magyarország néhai jó emlékezetű igen dicső kirá- lyának Bélának jegyzője stb.“ Tehát hivatkozik arra, hogy meg- nevezte magát, még pedig minden bizonynyal a címlapon. Azon- bán a körül^elül száz évvel később készült egyetlen másolatban fönnmaradt példánynak, — mely, mint annyi sok más dolog szivünk őszinte fájdalmára Bécsben van hol a szerző meg volt nevezve és igy bizony nem tudjuk irta a legelső magyar krónikát, hanem továbbra is kénytelenek

vagy latin szoktak nevezni. Habent sua fata libelli, könyveknek is meg van a maga sorsuk“, a krónikás névtelen, sőt úgy kezuödik a krónikája:

?

hiányzik a cimlapja, , ki

Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára

OR - ZSE

Könyvtára

4

I

Vf•

c

זי "

vagyunk az ismeretlen irót a Névtelen Jegyzőnek nevezni, ha- csak valami különös véletlen majd ezután rá nem vezet. Törté- nettudósaink eleget buzgóikodnak a szerző kilétét megállapítani, de még a korát sem tudják egész határozottan megjelölni, mert négy Béla nevű királyunk volt körülbelül kétszázadnyi idő alatt. Talán legközelebb járunk az igazsághoz, ha azt mondjuk, hogy a Névtelen jegyző 1200. körül élt.

A másik kiemelendő jelenség, hogy a legelső magyar krónika latinul van irva. Ez azonban — bár furcsán hangzik — az akkori időben szinte természetes volt, mivel akkor az állam- nak, egyháznak és a tudománynak nyelve a latin volt. írással meg más, mint pap alig foglalkozott. Különben is még száz év előtt a legtöbb müveit magyar ember jobban irt latinul, mint magyarul.

A Névtelen Jegyző munkájának cime : Gesta Hungarum vagyis magyarul: A magyarok tettei. Bevezetése egy barátjához van intézve, kinek kérésére irta állitólag munkáját, úgy, mint ahogy a trójai históriát megírta. Természetes, hogy ezt nem kell

középkori müvek nagyon gyakori szerző mintegy igazolja magát, bizony sok iró zavarba jönne.

»

szószerint venni, mert ez a bevezetési formája, mellyel a hogy miért is irta müvét. (Ma ha ez iránt vallatnák !)

A Névtelen nagyra tar ja ségét, s azon igyekszik, hogy mányai szerint־‘ és ,,inkább az bői és a históriák nyilván a dolgok valósí^gát“ az olvasó, rasztság csalfa meséibö’, vagy hallaná, igen éktelen lenrie^ .

Óh jámbor Névtelen, ha azok közül a para ztság csalfa

י {

történeti tudását és jól értesült- ,,a különböző történetirók hagyó-

irományok bizonyos fejtegetésé- magyarázatjából értse nemesileg a

mert attól tart, ,,hogyha a pa- a hegedősök csacska énekeiből

csak egyet is feljegyeztél volna meséiből, vagy a hegedősök

csacska énekeiből, melyek a magyar nép eredetére, vagy a hon- foglalásra vonatkoznak ! Valószinüleg több volt abban a régi, hitelt érdemlő hagyomány, mint azokban az irományokban és históriákban melyeket a Névtelen forrásul használt.

A Névtelen Jegyző a magyarokat Scytia első királyától Mágogtól származtatja, aki Jáfet fia volt. Hogy ki volt az a Já- fet, azt már nem tartja szükségesnek elmondani, mert szerinte bizonyára mindenki tudja, hogy Jáfet Nőé harmadik, legifjabb fia és minthogy a vizözönből csak Nóé és családja menekült

Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára

OR - ZSE

Könyvtára

5

meg, tehát minden nép csakis Nőé egyetlen fiától származhatik. És bizonyára nem szerénységből származtatja a Névtelen az ő nemzetét a legkisebb fiútól, hanem mivel a népmesében is lég- ügyesebb, legszerencsésebb és legvitézebb rendesen a harmadik, a legifjabb fiú. Azután meg a biblia szerint Nóé ivadékai közül egyedül Mágóg neve alkalmas arra, hogy be’öle a , moger^‘, eb- bői meg a ״magyar“ név képezhető legyen. Mert, hogy a bibliai eredetet ki kell mutatni, azt még sok száz évvel később is szükségesnek tartotta minden történetiró. A biblia különben is nagy hatással volt a Névtelen Jegyzőre. A honfoglalást sem képzelhette keresztény ember és még hozzá pap létére dicsőb־ ben, mint ahogy a szentföld meghódításának képét adja a biblia. Mint Mózes, a nemzetalapitó, az igéretföld határáig vezeti népét, de azt csak utóda Józsua hóditja meg, úgy Álmos is — kit elő- szőr választanak meg közös vezérnek — megszervezi és elve- zérli a népet a földre, de a honfoglalás művé' csak fia. Árpád hajtja végre. Mint a szentföldet Izráel fiai, uiy foglalják r! Ma gyarországot is Árpád hadai, szinte akadálytalanul, mindig győz- nek, az ellenség csak úgy hull és fut előlük pl. ״a kunok tar fejeit Álmos vezér vitézei, mint a nyers tököt, úgy aprítják vala“ és már nevök, hirök is rettegésbe hozta az ország korábbi la kóit, akárcsak a szentirási honfoglaláskor. Hogyis ne, mikor Álmos vezérnek is ,,segítője vala a szentlélek“. A jámbor króni- kás lelkében hite és hazája egybeforr és, mint igazhitű kérész- tény el sem képzelhette másként, minthogy a szentlélek az ő nemzetének dicső vezérét segítette, habár az és még sok utóda pogány volt is. Mint Izrael fiai azon elmen foglalják el az Ígéret- földjét, hogy azt Isten az ő atyáiknak adta, úgy Árpád vezér is fölszólítja pl. Ménmarótot, hogy ,,ősapja. Attila király igazából engedje át neki a földet“. Sőt annyira elragadja a krónikást heve, hogy egyenesen idéz is a bibliából, midőn igy ir : ״Jól bétöltötte az Úr Álmos vezéren és fián Árpádon a jóslatot, me lyet Mózes próféta zengett volt Izrael fiairól, mondván ,és ez a hely, melyet láboíok tapotand, tiétek lészen‘ mivel az naptól fogva a helyeket, melyeket Álmos vezér és fia Árpád a többi nemesekkel tapodtatlak, mai napig maradékaik bírták és bírják“.

Mint emlitém a Névtelen Jegyző a magyarokat a seythák- ól származtatja, kiket szertelenül feldicsér, hogy Dárius persa királyt csúful megszalaszták, Cyrus persa királyt 330000 embe- révei megölték, magát a világhódító Nagy Sándort is megverték.

t

Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára

OR - ZSE

Könyvtára

8

Talán fölösleges is megemlitenem, hogy minderről a világtörté- net mii sem tud. ,,És hiszem, hogy még most is megismerheti- tek, hogy kemény nemzet volt, gyümölcseikről‘‘, már t. i. a magyarokról — mondja büszke lelkesedéssel a krónikás. Azon- bán a scythia föld végül szűk lett lakóinak, azért a hét fejedelmi személy, kiket hetumogernek (hét magyarnak) neveztek, elhatá׳ rozía, hogy uj hazát fognak keresni.

819 ben Ü״ek, ki Mágog király nemzetségéből való volt nőül vette Emesét, kiknek fiuk született és mivel anyja, a gyér- mek születése előtt csodálatos álmot látott, Álmosnak nevezték. Álmos ékes, de barna ábrázatu, fekete, de nagy szemű, magos״és karcsú termetű vala, kezei tömérdekek és ujjai hosszúak va- lának^‘ igy Írja őt le a Névtelen, kiben minden erény, bölcses- ség és vitézség egyesült. A hét vezér ezért őt választotta közös fejf'delmül; tehát a Névtelen Jegyző szerint Álmos volt az első vezér és nem Árpád. A vérszerződést is — mely ugyan élénken emlékeztet a bibliai vérszerzödésre, nem Pusztaszeren, hanem még kijövetelük előtt Almos idejében kötötték. Általában a Név- télén Jegyző — s ez régibb korára mutat — a hun-magyar mondának nagyon sok részletét nem ismeri, nem említi. Úgy az Álmos, mint a későbbi krónikások által Árpád idejében említett vérszerzödés pontjai a későbbi magyar alkotmány főbb törvé- nyeivel egyeznek meg; vagyis a krónikás a saját korának viszo• nyai szerint ítéli meg nemzete ősi történetét,

884-ben indult el Álmos a scythiai földről fiával Árpáddal és átke ve az Etil (vagyis a Volga) folyón, Oroszországba érkéz- nek, majd onnan a ruthének földjére jutnak és azoknak föváro- sát, Kiev városát elfoglalják, a ruthéneket és kunokat legyőzik. Később ezekkel békét kötve, tőlük megtudják, hogy Galícián és Hovos erdőn túl van Pannónia földje, Attila hajdani birodalma. Arra indultak hát és az első helyet, melyet elfoglaltak Munkás- nak nevezték (Munkács), mivel hogy igen nagy munkával jutót tak oda. Aztán Hung várát (Ungvár) foglalták el és negyed napra Almos fiát Árpádot ,,még életében vezérré és parancso- lóvá tévé Hung várától nyerték a magyarok a hungarus nevet.

ban Árpád vezér seregeit kiküldvén, a Tisza és Bodrog־903közti területet elfoglalván Szálán vezértől, kitől a Sajóig terjedő földet kérte és kinek — mint eléggé ismeretes — gazdag aján dékot küldött és viszont két kulacs Duna vizet és egy nyaláb füvet kért az Alpár mezejéről, h9gy aztán ezzel mintegy képle׳

Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára

OR - ZSE

Könyvtára

ך

nevezett szokás, az áldomás csapás

tesen átadottnak tekinthesse Zalán egész országát, mit a mit sem sejtő Zalán meg is adott, kivel — a Névtelen Jegyző le- Írása szerint — Árpád úgy játszik, mint macska az egérrel. Majd Árpád vezérei külön-külön elindulnak és egyik csoport Komárom várát és a Vág vidékét hódítja meg, míg mások Borsód vidékéi foglalják el. Részletesen leírja a Bihar várába küldött követsé- get, kiknek Ménmarót hetykén válaszol, mert a konstantinápolyi császár oltalmában bízik. Természetes ezzel nem menté meg őt a romlástól, mit csak úgy tudott kikerülni, hogy meghódolva, leányát Árpád fiának Zultanak (Zsolt) adta feleségül. Szabolcs, Tas, Töhötöm és a többi vezérek serényen folytatják a honfog- lalás munkáját és a meszesi kapunál az irányban kijelölve az ország határát, nagyon megörülnek és mint a krónikában olvas- suk ״pogány szokás szerint áldomást tőnek“. Ez a pogánynak

mint tudjuk — jó ma­gyár szokásnak megmaradt mind e mai napig. Majd Gelou oláh vezért győzik le, ki futás közben az üldözők által megöletett. Glád bolgár vezér is legyőzetik ״serege, mint tűz előtt a viasz elmállva, kard élén veszett el“. (Szintén biblai szólásmód.)

Hosszú volna az összes hódításokat felsorolni, a nevezete- sebbeket úgyis tudja mindenki. A Névtelen Jegyző szerint Ár- pád és vezérei ellenállhatatlanul győzedelmeskedtek, sehol sem említi, hogy csak egy magyar harcos is elesett, vagy valahol a magyarok is meghátráltak volna, ״és ellenségeik dőlnek vala előttük, mint kévék az aratók után, mivel az Isten kegyelme jár vala előttük“. Majd meg Árpád és nemesei az ország minden törvényeit megállapították és azt a helyet Szer-nek (Pusztaszer) nevezték, ,,mert ott vették szerbe az ország minden dolgát“. A vérszerződést — mint már említettem — előbbre, Scytha or- szágba és Álmos idejére teszi, de hogy Pusztaszeren is történt valami rendtevés, azt a Névtelen Jegyző is tudja.

A székelyekről is szól a Névtelen Jegyző. Attila népének mondja őket, kik a magyarok Erdélybe jöttének hírére mind- nyáján békességgel eléjük mentek és velük együtt Erdély akkori ura Ménniarót ellen harcoltak. Fiaikat mégis jónak látták tuszo- kul adni, a magyarok meg elfogadni; ami arra mutat, hogy vagy nem nagyon hittek a rokonságnak, vagy egy kis székely furfangtól tarthattak, vagy — ami legvalószínűbb — jónak lát- ták a vitéz székelyek barátságát biztosítani maguknak.

De mintha a krónikás maga is megsokalná a túlsók dicső­

Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára

OR - ZSE

Könyvtára

8

séget egy helyen azt írja: ״kiknek hadait és minden vitézi tét- teit, ha jelen levelem betűinek nem akartok hinni, higyjétek a hegedősök csacska énekeinek és a parasztság hiú meséinek, kik a magyarok vitézi tetteit és hadait mind mai napig sem eresz- tik feledésnek“.

Árpád halála még a legnevezetesebb adat, melyről igy szól: ben Árpád elköltözék e világból, ki tisztességben־Évek után 907״lön eltemetve egy kis patak fölött, mely kőmederbe folyik alá Attila városába (t. i. Budába), holott is a magyarok megtérése után egyház (azaz templom épült, melyet Fejérnek (Fejéregy- háza) neveznek“.

Még néhány adat van Zulta és Taksony vezérekről és ez- zel véget ér a krónika.

A Névtelen Jegyző krónikája a XVIIl. században fedezte- tett fel. Egy ideig minden betűjét megdönthetetlen igazságnak tartották, de aztán — különösen az újabb korban — nagyon megingott a hitelessége. Hiszen, mint láttuk, nagyon sok helyen a bibliai honfoglalás lebegett a jámbor iró előtt, másutt meg teljes tájékozatlansággal a saját kora viszonyait alkalmazza a honfoglaló magyarokra és a személy és helyneveket mesterkélt szómagyarázatokkal tátja el. Azonban bármily csekélyre becsül־ jük is történeti értékét, egyért örök tiszteletet biztosit magának részünkről és ez: szeretete, lelkesedése a magyar nemzet iránt.

Munkája elején a ״szentlék“ sugallatára számit. Csakugyan egy szentlélek a ״hazaszeretet“ sugallta krónikáját. írhatnak azért a tudósok róla bármit is, cáfolhatják tőlünk akár minden egyes adatát, lelkűnknek örökre jól esik az ősi dicsőségen el- merengni, hogy ezáltal még jobban szeressük ezt a mi áldott hazánkat, ennek szentelt talaját, igaz magyar népét, hogy soha egy pillanatra se feledjük a költő szavát:

A nagy világon e kivül Nincsen számodra hely: Áldjon vagy verjen sors keze, Itt élned, halnod kell!

Maros-Vásárhely. Dr. Lővy Ferenc.

Aöl ÁRPÁD MAROSVÁSÁRHÉtV Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára

OR - ZSE

Könyvtára