Elöfizetési fölhívás JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY PEZSGÖ ...452 Elöfizetési fölhívás JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY 1860-dik utolsó éviiegyedi folyamára. Elöfizetési ára évnegyedre

452

Elöfizetési fölhívás

JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY1860-dik utolsó éviiegyedi folyamára.

Elöfizetési ára évnegyedre (okt.— decz) 2 ft.Kitünőbb szaktudósaink, s kczöttök :

Baintner János, Csatsko Imre, Fogarassy János, Greguss Ágost, Hegedűs Can-did, Horváth Boldizsár, Horváth Mihály, Hunfalvy János, Karvast»y Ágoston,Kautz |6> ula, Kőnek Sándor, Nagy Iván, Pauler Tivadar, Suhayda János,Szentkirályi Mór, Szeniczey Gusztáv, Szilágyi Sándor, Szinovácz György,

Tóth Lőrincz, Wenzel Gusztáv stb. urak szives közremüködése mellettkiadja szerkeszti

Heckenast Gusztáv, Ökioss Bálint.A ,,Jogtudományi Közlöny"teljesszániupéldányaival még

folyvást szolgálhatunk.

Eiőfizetési föltételek:Ea;ész évre (jan.—decz.) . . . . . 8 ft.Félévre (júl. — decz.) 4 ft.

IfflFl Figyelmeztetnek egyszersmind mind azon tiszt, előfizetők, kik-nek előfizeté.-ök szeptember végével lejárnak, hogy a nyomandó példányokmennyisége s a lapok folytonos küldhetése tekintetéből — előfizetéseiketmielőbb megujitani sziveskedjenek.

pénzes levelek bérmentes küldése kéretik. "s^^J

A „Jogtudományi Közlöny" kiadó-hivatala(Peft, egyetem utcza 4. sz. a.)

Fel nem lobbanó

PETROLEUM,nagyban és kisebb mennyiség-beni eladásra folyvást készen

található

KORTSÍK J.bádogos-mesternél

PESTEN,Ferencz-tér I-ső szám alatt.

készít egyszerfmint szagatlan házi- és szoba flrszékeket, darabját 15 fttól50 ftig a legujabb forma és czélszerü szerkezet szerint — m i % pe('>g azon kikötés-sel, ha czcljoknak meg nem felelnének, — azokat visszaveszi; készit továbbá

mindennemü

é p íi! e t - in il II k á 1 a t o k a t,u. m.: ház-fedt'Izcttket, csatornákat, könyököket, padlás-ablakokat, bálion,horgany és vörösrézből, — amyékszékí'BÖket ólomból, itthelyt s a vidékre.Nagy raktárt tart végre petroleum, sálon- és moderateiir-Iámpákból, házi,udvari- és lépcKÖ-lámpakból, mindennemü kávé- és thcafőzo-ííépekböl, lakko-zott táczákbol, és miüdt-n az 6 mesterségébe vágá áruezikkekböl ; elvállal mindenkijavitas-oUat , cs igéri a legmóltányosabb árakat, minélfogva a nagyérdeműközönség szives látogatását kikéri. 1788 (2—6)

ürckenast Gusztav könyvkiadó-hivatalában Pesten (egyetem-uteza 4. sz.) megjelentés minden könyvárusnál kapható:

Legujabb ifjusági iratok.Lukács Pál. Erdélyi kis utazó 9 —12 éves gyermekek számára. Sok

fametfzittel. (96 lap, 12-rét), képes borítékba kötve 50 kr.lloííiiiaiin Ferencz. 50 kis mese. Jó kis fiuk és jó leányok számára. Közli

Mesélő Bácsi 5 színezett képpel. (90 lap, 12-rét) kemény kötésben 80 kr.Fáy Aiidrás. A Halniay-család. Erkölcsi olvasmány növendékek és nem-

növendekek számára. (/>73 lap, 8-rét) szines borítékba kötve 2 ft. 40 kr.Magyarok törtöm Ime versekben. Sok képpel. Füzve 50 kr., képes borí-

tékba kötve 1 ít.100 mese képekkel franczia után. Második teljes kiadás. (173 lap, 8-rét)

füzve 1 ft. 50 kr., díszkötésben 2 ft. 40 kr.1 L e g u j a b b és legteljesebb m a g y a r köszöntő. Ujévi, születésnapi, név-

napi, iskolaviz>gálati, és raá; alkalmi üdvözletek versekben és levelekben szülékhez,nagyszülékhez, keresztsjülékhez, gyámokhoz,pártfogókhoz, jótevőkhöz,tanitókhoz,rokonokhoz stb. A magyar ifjuság számára. FüggeUk: válogatott franczia és németköszöntések^(222 i a p i 8 rét). Kötve 50 kr.

Hoffmann Ferencz. Száz kis történet, jó kis gyermekek számára. 8 kép-pel. (194 lap, 8-rét) borítékba kötve 1 ft., farinezett képekkel 1 ft. 40 kr.

Holíiiiann Ferencz. A kis regélő. 50 uj kis mese jó kis fiuk és jó leányokfzámára. Közli Mesélő Bácsi. 5 színezett képpel. (115 lap, 12-rét) képes borí-tékba kötve > 80 kr.

Minden a kiadó-hivatalnál legalább 2 ft. értékig tett megrendelésbérmentve küldetik meg. 1 7 4 3 ( 4 _ 6 )

Nagyigmándi szénsavas kesén iz»forrássóés abból készült

PEZSGÖ-POROK(magyar Seidlitz-porok).

A nagy-igmándi szénsavas-keserviz, mely oldó s kiürítő sósrészeinek dusságát, azok hatását mérséklő és emészthetőségét elömoz-ditó szénsav tartalma által koronázza, méltán a leghiresebb s legeiterjed ebb külföldikeservizeket helyettesíti, s azok behozatalát hazánkba feleslegessé teszi. — E víznek saz abból készitett sónak átalában beismert jótékony hatása, ugy azon elterjedés, melynekazok már eddig örvendenek, ösztönöztek engem, miszerint ezen gyógyhatásu szereknekközönséges használatát minélinkább elősegitsem. — E törekvésemet azáltal hiszem elér.hetni,hogy én a nevezett sóból pezsgő-porokat is készítek, melyek a gyógyforrás alkat-részeit magukban tartalmazzák, és hatásukra nézve a világszerte ismert Seidlitz-porokkalegyenlők.

Egy 25 hárommeszelyes üveget tartalmazó idei töltésű ládaviz, gyógyjavalattalellátva 6 ft. 25 kr. — Egy t>katula (12 pár) pezsgő-por használati utasítással 1 ft. 20 kr.— Egy font forrás-só, mely a karlsbadi söt nélkülözhetóvé teszi, '/,, % és 1 fontosfaszelenczében 2 ft. 60 kr készpénzfizetés vagy utánvétel mellett.

Isméteiadóknak jutányosabb ár szabatik.t^W Megrendelhetni Rév-Komáromban alulirottnál, továbbá:

Aradon: Habereger G., Vélsz. — Baján: kerek: Kellner Ede gysz.,—N.-Igmánd :Deutsch Móricz, — Bonyhá-don: Kramo-jPachl Sándor, —Bí.-Lakon: LenhardJakablini József gysz. — B.-Diószegen: Kovács1 gysz.,— K. -Szombat: Stanzl Henrik gysz,József gyógysz., —Bécsben: Rock Gusz-| Nagy-Tapolcsán: De Grach Ferencz gysz.,táv ásványvizek főraktárában „zum graueni Nyíregyházán : Barcsay Károly gyógysz.,Igei", Wildpretmarkt Nr. 6, — Csakvár:!— IV.-Váradon: Bakács József, — Po-Lukács Gyula gyógysz.. — Csnzon: Jezo-j zsony : Pisztory Bódog gyógysz., Lábán Ka-vics Sándor gyógysz., — Csornán: Klebel roly,— Pécsen: Kisági, és Simon, —Pápán:Nándor,— Debreczen: Geréby és Hannig,— Eger: Veszelyi János gyógysz., — Esz-tergom: Brenner J-, — Einczinger János,Eszéken: Eissner ésSchwarz,— B.-Füred:Ellér Gyula gysz., — Gyöngyös: Pásztory

Tscheppen Eduárd, — PESTEN : JezovicsMihály gysz., Sztupa György, KochmeisterFrigyes, Vághy Lajos, ÉdeskuthyL , TunnerJános, Prückler Ignácz, Mórán János, Lu-kovits József, Morgenstern Isidor, Czeripn

Lajos gyógysz., — Győr: Kautz Ignácz:Károly, Gyarmathy G., Ebenführer V., —gyógysz., Lenner Ferencz, Micheller Antal,] Péter várad: Lang Mátyás, — RzeszowPrettenhoffer, — Jolsván: Maleter Alberti (Galiczia) : Schaitter J. és társa, — So-gyógysz., — Kassán: Novelly Sándor, —Kecskeméten: Mády J., Papp Mihály, -Kis-Czell : Miszory Ferenc gyógysz., —Kis-Várda : Balkányi Farkas, — Kolozs-

morja: Adler József gyógyez., — Szabad-kán : Hoffbauer Ign. és fia gyógysz., —Szikszón: Aichman József gyógysz., —Sárköz-U.jlak: Balázsy György gyógysz.,

vartt (Erdély): Wolf János gysz., Engel| S.-Alja-Ujhely: Teich Zsigmond, — Sz.-József gyógysz., — Léván: Boleman Ede; Fehérvár : Say Rezső gyógysz., Vimmergyógysz.,— Mező-Berény: Nárczisz János; Adolf gysz., — Szeghalom: Kiss Ferenczgyógysz., — Mooron: Netter Ignácz, Ganzlgysz.,— Szolnok: Horánszky Istv. gyógysz.,Fülöp, A. Haan, —Miskolczon: Dr. Szabó — Szerdahely: Ehrenreiter, — Tanon :Gyula gysz., — Csáthy Szabó István gysz., Krebs Vilmos gyógysz.. — Tatában: Szett— Mohács: Deutsch Sándor, Bodendorferj Antal gyógysz., Nirtitt Ferencz gyógysz.,Jozsef, — Mosony : Tróján József gysz., — Temesvár: Babusnik Ágost, — Vácz: Bo-M.-Övár: Sziklay Antal gyógysz., — N.- dendorfer József, Versetz : Blum József,—Banyaa: Papp Simon gyógysz., — IV.-Becs-1 Zólyom : Thomka Lajos gyógysz.

1661 (9-12)Schmidíiiauer Antal,

gyógyszerész a „Megváltóhoz" Komáromban.

Magyar szakács- és gazdasági könyv.Lampel Robert kiadásában, Pest, váczi-utcza 12. szám, jelent meg, s itt, vala-

mint minden pesti és vidéki könyvkereskedésben kapható:Sz. Ililaire Jozefa

KÉPES PISTI SZAKÁCSKÖNYVE.Kovács Irma, Dorn Anna, Gombos Erzsi és többek után.

„A magyar gazdasszony hazi-kincstára"czimü függelékkel összeállitotta

Z E UI P L Ú i\ YI A NT Ó NI A.38 iv, képekkel. Ára füzve 1 ft. 60 kr., diszesen kötve 2 ft. Vászonkötés, aranyoz,

borítékkal 3 ft. Béimentes postaküldéssel 30 krral több. 1786 (1)

SZABÓ FERENC!,1751 ( 3 - 3 )

gepesz,ajánlja magát mindenféle

malmok épitésére,ugymint: viz-, (?oz-, ló- és szélerőre egyszersmind

ajánlja ujonnan főltalált

buzakoptató gépeit,tö emberek által attek el; továbbá mini

javitásokatégez, a a megrendelőisrvekkel is szolgálhat.

Gyár: 5 pacsirta-utcza 3-ik sz. a. PESTEN.

melyek szakértő emberek által a legjobbaknakismertettek el; továbbá mindenféle

czélszerüen végez, s a megrendelők kivánatáratervekkel is szolgálhat.

Kiadó-tulajdonos Heckenast Gusztáv. — Nyomatott saját nyomdájában Pesten 1866 (egyeiem-uteza 4-ik szám alatt).

Tizenharmadik évfolyam.38-ik szám.

Pest, szeptember 23-án 1866.

Elöfizetési föltételek 1866-dik évre: a Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 ft. — Fél évre 5 ft.Csupán Vasárnapi Ujság: Egész évre 6 ft. Fél évre 8 ft. — Csupán Politikai Újdonságok: Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft.

_ Hirdetési dijak, a Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságokat illetőleg, 1866. január l-töl kezdve: Egy, négyszer hasábzott petit sor ára, vagy annak helye egyszeri igtatasnál 10 krba;kfcromttöri vagy többszöri igtatasnál csak 7 krba számittatik. — Külföldre nézve kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad Hnmburg és Altimában: Haasenstein és Vogler. — M.-Frankfurtban:Jaegcr könyvkereskedése; Bécsben : Oppelik Alajos. — Bélyeg-dij, külön minden igtatáa után 30 ujkr.

A Herepei-család fényes betükkel van azerdélyi egyházszónoklat történetében föl-jegyezve. Herepei Károlynak, Erdély nagy-hirü egyházszónokának atyja, János, kielöbb szászvárosi, aztán vízaknai lelkész, svégre a kolozsvári főiskolában hittanár volt,— egy uj egyházszónoklati korszaknak lőnteremtője és alapitója.

Herepei János és két testvére: Adam,egykori nagy-enyedi történettanár és László,kolozsvári, majd szatmári pap — együttemelték föl az egyházszónoklatot a tökély-nek ama fokára, melynek lelkesitő befolyásaalatt növekedének az időben Er-dély többi jeles szónokai: Hege-düs Sámuel, Nagy György, stb.

E szónok-iskola vezényletenagyhirü alapitójáról méltó örö-kösére , Károly fiára szállt, kiatyja ritka tehetségeit örökölvén,kivivá, hogy e szónok család be-folyása meg ne szakadjon. Ekörből kerültek ki Erdély mostélő jelesb szónokai.

Herepei Károly 1802. február24-én született Vízaknán Alsófe- , „hérmegyében, hol atyja, János, ^'laz időben pap volt. Már tiz éves .-, --' 'korában elvesztvén szülőit, ne- ^ - '" -velését nagybátyja, Méhes Sá- ^Cmuel kolozsvári ref. tanár, vetteát, kinek fölvigyázata alatt foly-tatta és végezte be iskolai pá-lyáját a kolozsvári ref. kollé-giumban 1822-ben. Eleinte mér-nökségre vagy bányászatraakart készülni, de családjánaktöbb barátja és tekintélyes fér-fiak, kik az ifjúban ritka szónokitehetséget láttak fejledezni —rábeszélték, hogy atyja pályá-jára, a lelkészire szánja magát.

Régebben szokás volt az er-délyi reformátusoknál, hogy apapjelöltek külföldi akadémiáramenésök előtt, az erdélyi főiskolákat sorrafölkeresvén, a felsőbb tudományokból min-denütt vizsgát tettek le. — Herepei Károlyis tehát, miután erre egy évig szorgal-masan készült, 1823-ban meglátogatta akolozsvári, nagy-enyedi és maros-vásár-helyi főiskolát s tudományos készületei-ről mindenünnen kitünő bizonyítványokkal

H e r e p e i K á r o l y .tért vissza. íly sokat igérö előkészülettel,külföldi, nevezetesen a göttingai egyetembeszándékozván, útlevél-nyerés végett fölmentBécsbe. De az akkori politikai zajongásokmiatt a német egyetemek látogatása belevén tiltva, kénytelen volt egy évet Bécs-ben tölteni, hol meglátogatta a protestánshittani intézetet, s e mellett különösen avegytant és természettant tanulmányozta azottani jeles poly technikumban. Végre enge-délyt nyervén a külföldre utazásra, többnevezetes egyetemet keresett föl.

Hazájába visszatérvén, 1825-ben kolozs-

H E R E P E I K Á R O L Y .

vári papnak választották, s még ugyanezév folytán — bár a kánonszerü életkort elnem érte volt — a 23 éves ifju a régeniegyházi zsinaton fel lőn szentelve. 1829-bennőül vette paptársa, Krizbay D. Elekleányát.

Kolozsvári papsága fényszaka életé-nek, szakadatlan diadalünnep, melylyel az

egész város és vidék közszeretete, mindin-kább fejlődő magas tehetségei arányában,jutalmazá. Valahányszor ö szónokolt, fula-dásig telt meg az egyház, nemcsak hitsorso-saival, hanem különbség nélkül minden fe-

! lekezetüekkel. Nem volt egy nevezetesb ün-nepély, nem temetés, melyen Herepei ne

I tartott volna szónoklatot; sőt még az erdé-| lyi vallásos türelem és szeretet szép bizony-ságául, a lutheránusok és unitáriusok egy-házában is — mi addig majdnem hallatlanvolt — temetési ünnepélyek alkalmávalszabad föllépése vala. Ez 1834-ig tartott.

Ekkor az egyházi főtanács el-szólitván őt egyháza kebeléből,a kolozsvári főiskolában a böl-csészet tanárává nevezte ki. —Helyébe lelkészül a gyülekezetközakarattal testvéröcscsét, Ger-gelyt, a szintén szép készültségűegyházi szónokot, választá meg.Károly kolozsvári papsága és ta-nársága alatt derék nagybátyja,Méhes mellett az Erdélyi Hir adóés Nemzeti Társalkodó szerkesz-tésében vett részt, s buzgónközre müködött egy külvárosinépiskola megalapitásában.

Kolozsvári tanárságát azon-ban csak egy évig viselhette,mert az egyházi főtanács megintvissza akarván adni az öt nélkü-lözni nem tudó egyháznak, 1835-ben a hittan és egyháztörténettanszékére Nagy-Enyedre tetteát, hol nemsokára a tanodaigaz-gatói teendőkkel is Öt biztákmeg. Népszerü előadása s többalkalommal tartott fényes egy-házi szónoklatai által az ifjuságés a város közszeretetét és tisz-teletét itt is hamar megnyerte.

1838-ban a tud. akadémiaválasztotta meg lev. tagjául.

Nagy-Enyéden szabad per-czeit arra használta fel, hogy az őrzésérebizott fontos oklevelek után, elkezdette irnie Bethlen Gábor által alapitott virágzó tan-intézetnek történetét. Körülményei azonbanmeggátolták a munka befejezését.

Temészeténél fogva a beket és csendetszeretvén, s mint a tanári székből lett elbu-csuzása alkalmával mondotta, „több hajla-

454

.11

mot és hivatást érezvén a nép, mint az isko-latanitói pályára": örömmel ragadta megaz alkalmat, midőn 1841-ben szülötte he-lyére, Vizaknára papnak meghivták.

Azóta ezen, a magyar haza végszélén,szászok és oláhok közt elszigetelve fekvőkis mezővárosban él és müködik, megelé-gedve népes családja körében, s szeretve ésbecsülve hiveitől. Csak egyes nevezetes al-kalmakkor lép ki magányából, igy pl. midőnKolozsvárott az uj ref. templom elkészült, amegnyitási ünnepélyre folyvást kedves em-lékben élö egykori lelkészöket hivták megszónoklatot tartani, s Herepei készséggelengedett a fölhivásnak, s ez alkalommalegyik legjelesb beszédét tartá.

Herepei Károly középtermetü, erős test-alkatásu férfi. Szava tiszta érczcsengésü, solyan terjedelmü, hogy a legnagyobb egy-házban is jól megérthetni. Elöadása mester-kéletlen, természetes. Beszédeit szorgalom-mal kidolgozza, de nem igen szokta megta-nulni ; azért az irathoz nem ragaszkodik. Sakárhányszor megtörténik, hogy belheve ésaz alkalmi ünnepély által elragadtatva, be-szédeit merőben máskint mondja el, minta hogy irva voltak. Az ujabb időben beszé-deit kezébe veszi, és valódi művészien ol-vassa ; érzésteljes előadása igy is mindignagy hatást gyakorol a hallgatókra.

Egressy Gábor hátrahagyott iromá-nyaiból.

Kazinczy Gábor emléklapjaiba.Pest, márcziusban, 1840.

Névegység már van, de rokonszenv erre nem épül;Ismerek én névpárt, ellenirányba futót.Szellemazonságunk benső jegyeket viszonyítson;Vedd hitemet, s tapogasd szíved erét: közös-e?

Elvegység, szóban, tettben, és minden időben;Czélhűség; küzdéshez erős akaratra kitartás;Tárgy szerelem, mit hon s természet tüze szi-

vünkhöz;Jellemerő, min sors kisértete szerte szakadjon.Elmélkedve mit ér fellengzeni, tettben inogni,S a viszonyok fuvolája szerint tánczolni keringőt?Elvszüzesség az? — tagadom; de gyakorlati

felség.öntagadás nélkül nincs nagyság, mint kivitel nincs.Élettartalmam mélyében két hatalom vanGondolatintéző: — haza és müvészet, — örökké.

Egressy Gábor.

Petöli Sándor emlékkönyvébe.Pest, január 29. 1848.

Ha van hit, mely bennünket e világonMegmenthet a pokoltól, — nem lehet más,Mint a mely a becsület *) istenénekÉrzelemben és tettleg áldozik.E hit nélkül minden társas viszony,Mely az emberek lelkét egybefűzi:Csupán csak önzések szövetkezése,S bizony mondom, hogy ez bálványimádás.

Az elvrokonság, máskép csak palást,Melynek külsejét angyalok szövék,De béllését az ördögök csinálvánRáirták: „mutare consilium."

Igaz rokonság szellemek közöttAkkor van, ha szivök vallása egy:Ha Yakbuzgón járják a templomot,Hol a beciületnek szent mérlegénAz emberek nagysága méretik.

Egressy Gábor.

Az irás történetéből.A népek átalában az irás feltalálását a

legősibb korba helyezik, midőn még az em-berek közvetlen az istenekkel társalogtak,

•) Politikai, társadalmi, polgári és családi becsület.JE. (?.

mert ugy hitték mindenkor, hogy ezen fel-séges találmány egyedül az istenektől ered-het. Josephus zsidó történetíró beszéli, hogyegy angyal Sethnek az egekből csillagászikönyvet hozott volna és öt irni tanitá. Azegyiptomiak hieroglyphjait, valamint mindenvallásos szertartásaik behozatalát Tothnak,egy Assurbeli idegennek tulajdonitják; el-lenben egy arab monda szerint már Ádámudott égetett téglákra irni.

Habár ily mondáknak kevés hitelt adunk,azt mégsem tagadhatjuk, hogy az irás fel-találása a történetet megelőző ős korbateendő; itt természetesen csak képes irástkell értenünk, midőn még az eszmét vala-mely tárgynak lefestésével tudták csak ki-fejezni.

A mennyiség meghatározására alkalma-zott vonást tekinthetjük egyszerűsége miattaz irás kezdetének, mert oly népek is, kikmég a képes irás ismeretéhez nem juthattakel, azt használják bizonyos számnak emlé-kezetbe idézésére. Az indus egy szembe-szökő fába tesz metszésf, ha fejbőrt (scalp)zsákmányolt, más vonással különböztetvemeg a férfi-fejbőrt, mással a nőszemélyét,

A Déli-tenger szigetein és Amerikábana bennszülöttek sajátságos módszert hasz-

1. ábra.

2. ábra.

Képes irás egy tsippewayifejedelem sirkörén.

Ó-mexikói csomóirás.

nálnak gondolatjaik kifejezésére. Kotzebuevilágkörüli utazásakor Otdra szigeten egykertet készitett, melyet később egy benn-szülött barátjának átengedett, ki is azonnalpandanuslevelekböl kettős csomót kötött,mely kettejük nevét jelenté, s azt a kert keritésére felfüggesztette; ily csomókkal beag-gatott fák, kerítések ott gyakran elöfordul-nak s a tulajdonos nevét hozzák emlékezetbe.

Mexikó és Peru öslakói ily csomókötés-sel rendszeres művészetet fejtettek ki, ezenháló alaku kötelék gyakran egész tudósitást,törvényczikket vagy más történeti okmánythelyettesitett s egyuttal a feledékenységtőlmegóvott. írnokok helyett a perui ható-ság csomókötöket foglalkoztatott. Az l-söábra egy ily okmányt tüntet fel, melyet alig-ha sikerülend valakinek kibetüzni.

Aképesirás volt minden Írásrendszernekalapja. Valóban az egyszerü s kevéssé ki-fejlett észnek a tárgyak emlékezetbe idé-zésére semmi sem volt oly természetes s aján-latos, mint a képek használata, ezt tapasz-taljuk gyakran a gyermekeknél vagy azÍrástudatlan siketnémáknál.

Amerika a képesirás klasszikus hazája,mert itt tünik az fel változatlanul s eredetitisztaságában. Fának a héja, lehántott fa-törzs, vagy sima sziklafal szolgált az indu-

soknak első iráskisérleteik fölvételére. Ilyes-mire jegyzék az arra menők figyelmezteté-sére, hány harezos tanyázott azon helyen,vagy hány fejbőrt zsákmányoltak, merreirányzák lépteiket, vagy hány napja annak,hogy hazájokból utra keltek. Mindazt, mia természetben

szembetűnő,képben is igenkönnyen f öltün-tetheték. Egydurván lerajzoltkör képezte azemberi fejet, vo-nalok a kezet éslábat, az agyon-ütött ellent fej-nélküli alak jel-zé, stb.

Az indusokkülönösen sír-iratoknál gyak-ran használjáka képes irást,ilyen a 2. ábra,mely egy hős-tetteiről hires tsippewayi főnök síremlékétmutatja. A megfordított iramszarvas azt

jelenti, hogy azon családnak,melynek jelvénye (Totem) aziramszarvas, vezére meghalt,miután hétszer vezette tör-zsét a csatába (ezt a balol-dali hét vonás jelöli), kilenczellent ölt meg (kilencz vonása jobb oldalon), és háromszorsulyosan megsebesült, azon-kivül egy iramszarvassal(melynek feje alább látható)kemény, de szerencsés har-czot állott ki.

Egy 16 személyből állóexpeditio küldetett ki a Mis-sissippi forrásához. A két in-dus kalauz daczára, kik vsze-tökül adattak melléjük, elté-vedtek. Az indusok póznátállitottak fel, azt kissé azonirány felé hajlítva, merre ut-jokat tovább voltak folyta-tandók, erre azon rajzzal el-látott fahéjat függesztettékfel, mely a 3. ábrán látható.A nyolcz emberi alak, a mel-

lettök álló nyolcz puskával az expeditiofedezetét jelképezé, ez alatt balról láthatóa két indus kalauz föveg nélkül, mig az

3. ábra. ; j S J

Nyirfa-héj indiai képes irással.

európaiak kalapot viselnek; ezek közül azelsőnek feje mellé nyelv van rajzolva,mert ö volt a társaság tolmácsa, a má-sik geognost levén, kalapácsot tart kezé-ben, egy harmadik könyvvel van rajzolva;a többi jelkép föl nem ismerhető. A háromszögletben látható tűzrakás jelenti, hogyéjjel egymástól különválva tanyáztak, s azalsó sorban rajzolt réti csibét és teknősbékátköltötték el. Az indusok ezzel, az utánok jövöeurópaiak- vagy bennszülöttekkel élményei-ket s továbbutazásuk irányát akarták tudatni.

455

1849-ben a tsippewayi főnökök hat nyir-fahéjra rajzolt folyamodványt adtak át azészak-amerikai Egyesült-államok elnökének,melyek elseje itt a 4. ábrán látható. A le-rajzolt s eredetiben kifestett állatok

4 ábra. .az

A tsippewayi főnökök folyamodványa az ameiikai unio elnökéhez.

hettek, de még távol voltak attól, hogy ezenképekhez vagy simbolikus alakokhoz szava-kat jelző ábrákat csatolhassanak; igen ter-mészetesnek látszik, hogy midőn már a ké-pes vagy képleges irásban elöhaladtak, a

szótagok vagy betük jelzéséreugyanazon jelképi írásból vet-ték a jegyeket. Az A. betü például oíy képpel jelöltetett,melynek elnevezése azon betü-vel kezdődött, erre Egyiptom-ban a sast (etchene), vagy pe-dig a sás levelét (ak) választ-hatták s választották is. Igyalkalmaztak oly szavaknál,melyeket képben vagy képle-gesen érthetőleg nem írhattakle, hang vagy betüjegyet, mely

elnökhöz folyamodott különböző törzsekjelvényét (Totem) tüntetik fel, a szivek vö-rösre vannak festve. Vonalak kötik Össze

sziveket és szemeket az első állat

által egész

ezen szi-vével és szemével; ettől ismét egy vonalhuzatott az állatok alatt rajzolt egymássalegybekötött négy kis tóhoz, más vonal azelsö állat szemétől előre huzatott szabadon.Az indusok igen szellemdúsan azt akartákezzel kifejezni, hogy szándékuk- s kivána-tukban (szem és sziv) egymással egyetértve,az elnököt arra kérik, engedné meg nekik afelső tó vizétől (a szalag az állatok és tavakközt) a kisebb tavakhoz való költözködést,

(Spamer: Das Buch der Erfindungen. Lipcse, 1864.I. k. 304. s köv. lapok.)

Az irás feltalálása kétségen kivül a pa-poknak tulajdonítandó. Az ösztön, fölmerülőeseményeket az utókorra juttatni, különösenaz egyiptomiaknál igen élénk volt; s vala-mint halottaikat igyekeztek az enyészettőlmegóvni, ugy örökítettek meg minden ne-vezetesb eseményt hieroglyph-ir ássál. Vala-mint a királyok, uralkodásuk legkisebbrészletét emlékekben vagy képben töreked-tek az utókor számára fenntartani s aztpiramisaik vagy obeliszkjeikre vésették,ugya magánosok foglalkozásuk s ingóságukjegyzékét sírkamrájuk falára, vagy kopor-sójuk oldalára kívánták metszetni; ritkábbantaláljuk azt vászonra vagy papírtekercsrefestve. Ezen igyekezet, a mulandó esemé-nyek közlését maradandóvá tenni, vezetteaz egyiptomiakat képekben szólani az utó-korhoz. A képes-irás, vagyis az eseményekegyszerü lefestése, miként fentebb láttuk,mindazon népnél létezik, mely már a mü-veltség legalsóbb fokán felülemelkedett. Ké-sőbb ezen képes-irás megrövidittetett, azaz:gyakran elöforduló események, mint csaták,hóditások stb. följegyzésére, azok körülmé-nyes lefestése helyett jelképi (simbolikus)jegyek használtattak; jóllehet ez gyakranelöfordul, lényegileg csak keveset különbö-zik a képes-irástól.

Azonban az események képben való fel-tüntetése és bizonyos beszédnek, eszmeme-netnek vagy egyes szóknak leirása köztroppant hézag van. Az egyiptomi papok nemállapodtak meg a képes írásnál, hanem igye-keztek ezen hézagot kitölteni, mire nézve aképes-irásból kiindulva, egy vegyes rendszertalkottak. Ez legelsöbben is áll több rend-beli ábrákból, mint emberi, állati alakok,növények, kövek és eszközök rajzaiból, me-lyek magát a tárgyat vagy eszmét egészvagy megrövidített fél alakban tüntetik fel,vagy pedig simbolikus és átviteles érte-lemben vétettek p. o. egy kör a napot jelöli,strucztoll az igazságot, kézben tartott kalácsadományt vagy adakozást, a fegyveres kézháborut vagy csatát, a rőf igazságot, a lantszépet s jót, a lépegető madár utazást stb.Habár ezzel bizonyos eszmemenetet kifejez-

sorozata támadt avegyes képes-írásnak; sőt még itt sem álla-podtak meg, mert tudatniok kellett a közön-séggel, vajjon egy ily kép, képlegesen vagyhangoztatva olvasandó e? ez utóbbi esetbenegy szájat rajzoltak mellé, s két kiterjesztettkar tagadó értelmet tulajdonított a követ-kezö mondatnak.

Mind ennek daczára ezen írásrendszerfelette nehézkes és kényelmetlenné vált asok kép, jeiképi rajz és eszmejelek változa-tossága miatt; a száj például, melynek neveru, vagy tárgyképkint szájat jelent vagy jel-képkint a „beszélni" gyököt, vagy betükintr-t; az egyiptomiak ugyanazon szó vagyhang kifejezésére többet használtak egy jel-nél ; a mint azt müvészeti izlésök megkí-vánta s igy a szó hol tárgyképpel, hol szó-tagjellel, hol betüvel fejeztetett ki, sőt sokegyes betűnek is többféle jele van. Az o-tpéldául a kiterjesztett kar, a sas, s a sásle-vél jelentik, a t-nek jegye a kéz, a kigyó, akötél és a kalácsdarab stb. (vég«

A lamacsi ütközet.(Pozsony mellett 1866. júl. 22-kén.)

Az egyetlen ütközet, mely az 1866-i osztrák-poroszhadjáratbanmagyar földön vivatott, mint-egy felhiv bennünket, hogy emlékének egy pársort szenteljünk lapjainkban.

Az ez évi rövid hadjárat győzelmes poroszhadai meghódítván egész Csehországot s Morvaor-szág egy részét, fenyegető hadoszlopokban nyomul-tak kelet felé. Mindenki azt hitte, hogy aMoravasikján, hol kilenczszáz esztendeje magyar hadakcsatáztak, döntő ütközet lesz; de a poroszokegyet gondoltak, oldalt hagyták a remegő Bécset,s egyszer csak Magyarországon termettek.

A fordulat oly váratlan, oly hirtelen volt,hogy mire a poroszok bejövetelének hire idáigjutott, már akkor meg is volt víva a lamacsiütközet. Mert ütközet volt az, habár egyik részensem állottak világhirü vezérek a seregek élén, saligha megsemmisülés nem lesz a vége, ha várat-lan szerencse félbe nem szakitja.

Lamacs — németül Blumenau — Pozsonyvárosához félórányi távolban fekvő tót falu, mint-egy 800—900 lakossal.

A hátráló osztrákokat e helyen gróf Ehuntábornok és Mondel ezredes vezényelte. Poroszrészről Fransecky és Schmidt jöttek ellenök. Na-gyon gyanítják némelyek, hogy a poroszok neszétvevén a közelálló békekötésnek, ló halálában ipar-kodtak az elleneéget megtalálni, megverni, ésPozsonyba bevonulni. Bőse tábornok például, azosztrákokat oldalt hagyva, pihenés nélkül tört aKárpátok nyaktörő, s ezuttal a rosz idő által isrontott utján keresztül, s utjában nem akadályoz-tatván, egész Pozsony tövéig az u. n. vadászma-lomig hatolt.

Azalatt a két fősereg folyvást küzdött reg-geltől délig, különösen a tüzérség erősen dolgo-zott, s fájdalom! Hidegkút és Lamacs áldozatulesett tüzének. Az osztrákok rendben és lassanhuzódtak Pozsony felé, a épen déli 12 órakorjutottak azon pontig, hol az ellenség két tűz közéfoghatta őket.

Itt azonban egyezerre mindkét fél megállott.

Nyargonczok érkeztek Nikolsburgból a fegyver-szünet hirével, mely talán Pozsony várost is nagypusztulástól mentette meg.

Természetes, hogy egyik fél sem engedi ilyesetben a győzelmet magától elvitatni, s e fölöttsok fekete festék omlott már Berlinben és Bécs-ben. Mi tétlen nézői levén e parányi tartamú sóriás eredményü hadjáratnak, természetesen leg-kevésbbé tudjuk: kit illet a pálma; de azt nemlehet tagadni, hogy délután az osztrák katonaságcsak a háta mögött állott poroszok sorai közt vo-nulhatott Pozsonyba, a porosz parancsnok pedigmég Biemarkkal is daczolni mert, s ámbár csapatakivül esett a demarkationalis vonalon, nem moz-dult onnan másnap reggelig: hadd lássák, meny-nyire volt elöl.

A mikiésfiiívi egyházi épületek.(Moronmegyében.)

Mindig örvendetes jelenségnek tartjuk,vala-hányszor egy -vidéki községnek az egyházi és is-kolai téren tett áldozatkészségét mutathatjuk fel.Ezekben mindmegannyi bizonyítékait látjuk aszellemi igények terjedésének s megannyi biztatójelt az értelmieég és mivelődés terjedésére. A„VasárnapiUjság" már sok ily tényt jegyzett fölhasábjain az ország különböző részeiből, a külön-féle felekezetek és nemzetiségek köréből, — sörvend, hogy most ismét van alkalma, egyet be-mutathatni.

Miklósfalva—Nikelsdorf— a vagyonos gaz-dáiról ismeretes, kis, de termékeny Mosonmegyé-ben fekszik, a Bécsbe vezető országut mellett.Lakosainak száma 1400, kik mind németajkuak,fele róm.-kath., fele pedig evangelikus vallásu.Ezuttal ez utóbbiakat illeti közlésünk. Vessünkegy pillantást mellékelt képünkre.

Itt mindenek előtt az ev. templom tünik sze-münkbe, melynek külseje nem valami épitészetinevezetesség, de annál becsesebb kincset rejtbelseje. A templom még 1783 ban épült s bennekülönösen figyelemre méltó 14 változatú remekorgonája, mely a hivek áldozatkészsége folytán2800 fton szereztetett meg s 1860-ban szentelte-tett föl.

A templom előtti kis náilíedeles házat háromablakával képünkön részint azért mutatjuk be,hogy a régi és uj közti ellentét annál inkábbkitűnjék, részint azon ténynél fogva, hogy régibolthajtásos szobái nemcsak a tanitónak szolgál-tak lakásul 9zámos évtizeden át, hanem, hogymég maga a nagy Napoleon is bennök pihent meg1809-ben. — Ezen rozzant lak mellett egy ujatlátunK s ez az iskola. .Ezen díszes épület az1858-dik év szeptember havában épült.

Az 1864-dik év epochalis év volt a miklós-falvi ev. gyülekezet életében; azon évben köszöntle hivataláról az érdemeiben megőszült TomkaJános, mosonyi esperes s husz éven át két egy-háznak, az egyesült zurányi- és miklósfalvinak,tisztelt lelkipásztora. Ezen esemény egyfelőlleverőleg hatott a gyülekezetre, másfelől tettrebuzditá, mert alkalma nyilt régi szándékát való-sítani, mely az volt: elválni a zurányi egyháztóls külön lelkészt tartani, a mire már eléggé erős-nek érezte magát. Ugy is lett, az 1864-dik évutolsó havában teljesült e közóhajtás; a gyüleke-zet erélyesen hozzálátott a lelkészválasztáshoz, ami csakhamar meg is történt. Most már a paplak-ról is kellett gondoskodni. Az 1865-ik év tavaszánhozzáfogott az egyház-építéshez, még pedig olyerélylyel, hogy lerombolván a képünkön láthatórégi tanitó-lakot, sőt az uj iskolát is, uj tanitó-lakot, uj iskolát és paplakot emelt. Hogy a mégcsak 1858-ban épült iskolának szintoly sorsa lett,mint a mellette levő rozzant régi tanitó-laknak,annak oka az, hogy hely szűke miatt máskép nemboldogulhattak a tervvel, különben az épületekegészen a templom faláig értek volna. Ezen kö-rülmények még inkább vették igénybe a gyüle-kezet áldozatkészségét, ez azonban el nem fáradt.Az uj pap- és tanitólak az iskolával együtt áll saz 1865 dik évi november 1-én szenteltetett fölünnepélyesen.

Ez uj épület középkapuja a lelkész tágasudvarába vezet, a bal kapu a templomba, a jobbpedig a tanitó udvarába, összesen 10 szobája van,hat a lelkészé, négy pedig a tanítóé; a tágas is-kola, mely most nem az utczán, mint 1858-ban,hanem az udvarban van, 130—140 gyermek szá-mára van berendezve. Szóval, az egész épület elvan látva mindazon kellékekkel, melyek nélküljó tanitó- és paplak nem is gondolható. G. M.

ri

ii 'Í

; I H ! '.

I,

I; "*!

Ii

I."

•

U

456

Az ó-budai hajó-gyár 1866-ban.Alig husz éve, hogy e gyár megalakult; mert

csak 1834-ben került először szőnyegre annaktárgyalása, hogy e czélra az ó-budai sziget alkal-mas lenne. Előtte és utána nagy sokáig nem voltsehol az országban hasonló műtelep. Az ötvenesivekben állitott szintén az Első dunai gőíhajózásitársaság Pancsován is egy hajógyárat; de az csakkisebb, habár terjedelmes javí-tásokra volt berendezve, egye-•dül mint ennek fiókintézete sze-repelt s igy is rövid időre, mertmár 1863-ban minden munkála-tát megszüntette, az ezalatt meg-erősbödött turn-severini, szinténtársasági hajógyárnak s a törzs -telepnek O Budán megosztvaengedve át hatáskörét. A fiumei•Stabilimento tecnico ez év kez-detével ütötte föl sátorát Uj-Pesten, hogy egyelőre a ,,Kö-zépdunai társaság" hajóit e időfolytán egyebet, többet is épit-sen.

Ee igy épen nem volt volnacsoda, ha e magánálló, mond-hatni, elszigetelt intézet, a kez--deményezés nehézségeivel küzd-ve, a hasonnemü telepek primi-tív állásából csak lassan bonta-kozhatott volna ki; mert magaa pénz, még a kézmű s iparágakanyagi fejlesztésénél sem elég,hogy az akadályokat s nehézsé-geket elhárítsa. — Mily nagybefolvást gyakorol már az eiő-itélet, a szokat!anság?

Akkor a czéhrendszer nem-csak teljes erejében megvolt,tianem mintha érezte volna a mír nem sokáig'késő ellennézetek érvényesitésát, intézményei-hez sokkal makacaabban ragaszkodott s ez mármaga sok oly kellemetlenséget gördített a vál-lalat elá, melyek eltávolítása nem csekély gon-dot kivánt. Sok oly műág tevékenysége, hozzá-járulása igényeltetett, melyek hazánkban vagyigen fejletlen állapotban, vagy nem is voltakismeretesek. Da még kezdetben, 18 36-ig. maga agözhajózási tár-saság is oly kes-keny pénzalapon

állott, melyremég valami

Tiagyszerüt ter-vezni épen nemlehetett s igényesem igen volt,hogy teljes hajó-gyárt állítson ;mert mindösszeis csak öt, illető-leg, tevékeny-eégben csak 4hajóval birt ésigy egy.gyárte-lep megindítását

egyedül azonkénjszer indo-kolta, hogy egyébgépgyárak, mű-telepek hiányá-tan, nem volthova fordulni azelőkerült igazi-tások e javitásokTégctt.

Azonban mindezen csakhamarsegitett e társa-ság közgyülése,mely az addigelkelt 1220 db.500 {pftos rész-vényen kivül,

1835-ben febr.27-én elhatározta, hogy ujra más 250 részvénybocsáttatnék ki, hogy igy az 560,000 pfenyi tőke125,000 pfctal szaporítva, a társaság terjeszkedésiigényeinek inkább megfelelhessen. Nem kevésbbéhathatós volt, hogy az egész vállalat erősb gyö-keret verjen, József főherczeg nádornak pártfo-gása 8 gróf Síéchenyi István vas-akarata éseszélye. Ezen^ hatalmas tényezők közbenjárásaszerezte meg a társulatnak a szigetet, mint leg-alkalmasb helyet a vetette meg alapját a mai

457

nemcsak virágzó, de nagyszer! ó-tudai hajó-gyárnak.

Kezdetben caak szegényes sátorok és fabó-dék képezték a műhelyeket. A munkások száma40—60 között ingadozott, kiknek nyelve könnyena Bibel tornya épitőire emlékeztethetett; mertvolt itt angol, hollandi, franczia, olasz, dalmata,némst, sőt eszkaba-csináló czigány is, cjak ma-gyar nem — legalább nyomát nem találni. Most

A miklósfalvi régibb egyházi épületek.

gyönyörü térés kőépületek díszítik e telepst,melyet nyugati hosszában a Duna egy ága mos,kelet fdlől pedig szintén a Dana elhaló vize veszkörül, ugy hogy ez oldalon még egy kis keskenysziget vádi a gyárt a Duna hullámaitól. A nyugativagy ó-budai Dana-ág elején erős jégtörők van-nak, hogy a telelő malmok és hajók biztosságbanlegyenek. Az ó-budai részről erős állóhid vezet agyárba, mely a szabad hajóközlekedés fenntartása

Az ó-budai hajógyárból: Főmérnöki iroda, rajztermek és butorszer-raktár.

végett középen fölnyitható, olyformán, hogy- •hidjárás (a pallók, melyeken járni szokás) kétegyenlő részben a jobb és bal partra Wiuzatik.

A hidról a szigetbe lépve, szemben találjuka fecskendők állását. Itt van egy fecskendő gőz-erőre (4 lóerővel), mely nem rég érkezett megAngliából, a gőzfejlesztéshez szükséges vizzel ésfával mindenkor ellátva, egy külön ör ügyeletealatt, 15 percz alatt szolgálatra készen. E kisépület közepéből emelkedik ki a gyár nagy

árbocza, melyen ünnepek alkalmával lobogó hir-deti a nap nagyságát. Túl rajta a csendesviz hosszában nyuló félszer látszik, mely alattdugaroznak (kalfatiren), s egyéb ácsmunkát vé-geznek a hajón, mázolnak stb., védve esőtőls a nap erős hevétől, mely ilynemü munkák-nak árt. A hídnál balra az őrség fölvigyázójá-nak kunyhója van, jobbra pedig a tiszttartóságiemeletes épület, melyben a tiszttartó irodáján ki-

vül még a gyári főraktárnok, aszámvivőség és akikötőkapitányirodái vannak. — Ezentul a viz-mentén haladva, a sziget hosz-szával keresztben a most épülő-ben levő nagy gépfelállitási há-zat s a partnál a hajószerel-inényi kiadóhivatalt találjuk.Alább, szintén a part mellett,avas és érezöntőde áll, mely-nek alsó végében a rézöntőkmühelye van. Ezen alól egy ko-vácsmühely.

Belől ezeken és igy a szi-get keleti o'dalán, ugyanily ki-terjedésben mint e két épület,nyulik el a gépműhely, melyfölött az emeleten a mintázóasztalosok (Modelltischler) dol-goznak. Tovább a nyugati olda-lon a szerelményi s a keletin azöntött-vas raktárt találjuk, me-lyek végén a mázolok küiönfcázavan, egyesítve a festékraktár-ral. Az utolsó épület a szigetdéli részén a kazánosok mühe-lye, mely fönt és alant vaspá-lyákkal van ellátva, hogy a százs több száz mázsát is nyomókazánok könnyen ide-tova vi-tessenek. E végre az épület

végein külön erŐ3 készítmények is vannak, me-lyek segitségével a kazánok kevés erővel, óva-tosan és biztosan a hajóba, rendeltetésük he-lyére bocsáthatók. Kik itt megfordulnak, sze-rencsések, ha hallásuk nem ige a kényes; mert afödött hangos nagy épületben oly lármásán folyika munka, melyhez képest egy-egy ezred dobper-gése csak darázszugás. Ez épületen tul a szigetdéli csúcsát a szabadban künn-álló használaton

kivül levő kazá-^ i i ^ nök s lemezhaj-

- tó- (Plattenbie-X ge) helyek fog-

lalják el.Ha most a ka-

zánkovácsoktóla keleti oldalona sziget közepefelé visszaindu-lunk s a már is-mert fecskendő-házig jutottunk,

három nagyépület tünik fölelőttünk, melyeka sziget hoss>zá-val közegyene-een nyulnak elegymás mellett.Ezek végeit ahídról a szigetbelépésnél bal ol-dalunkon vehet-jük észre. Azegyik földszint-jében a butortárB a gépészeti

rajzteremek ;elsö emeletébena szegek, huza-

lok (drót), segyéb kisebb ha-jóépitési szerekés anyagok rak-tára s a főmérnökirodája, és a má-

sodik emeletben a butorszerek — mindenféle, ami a bútorhoz kell — vannak elhelyezve. (Ezenépület s az összekötő hid rajzát mutatja mellékeltképünk.) A máaik épületben alant a kötélraktár,az első emeletben a közönséges asztalosok mü-helye és a második emeletben a hajóépités rajz-terme van. A harmadik épületet a lakatosok eakolotnpárosok foglalják el egészben.

E három épület középsőjével egy hosszábannyulik el a a«get északi része felé egy hosszu,

A

lamacsi —

blumen

aui — ü

tközetbő

l: Az osztrák tüzérek állom

ása. (1866. júl. 22.)

458

félsor, melynek egyik oldalában a gyártás alattikötelek nyulnak el és a másik oldalon a vasollókés lyukasztók állanak. SZÓD látni, a mint e mű-szerek alatt a vas, mintha vaj volna, könnyedénszelve, lyukgatva lesz. A félszer fölső végét afonó s kötélgyánó-gép épülete zárja be. Itt a ve-zetőn kivül fiatal gyerkőczék dolgozgatnak. Könynyü bevárni, m"g a kender egyes fonalakká sod-ratik s csakhamar együtt a kötelet képezi. Afélszerrel közegyenesen fekszik a fürész- ésgyaluló-gép.

Utoljára még keresztben egy nagy műhelyáll, melyben a hajókovácsok, kik horgonyokat segyéb nehéz vasrészeket készitnek, végzikcyclopsi munkáikat. Ez utóbbi épületek körülfolyik a tulajdonképeni hajóépités. Itt állitják felaz uj hajók vázát s teknőjét, itt huzzák r>artra akijavítandó hajókat. Tele a tér mindenütt szán-kákkal, azokkal a csúsztatófákkal, melyek segit-ségével a vizbe ereszthetni a kész hajókat s avizből partra segíthetni a kijavitandókat. Azépületek körül maradt szabad tér mindenütt igenczélszerüen van fölhasználva oly tárgyak elhe-lyezésére, melyek a szabad levegőn nem szenved-nek; gondoskodva van egyszersmind, hogy aközlekedésre mégis elég szabad hely maradjon sa tisztaság, sőt csinosság nyomával is mindenütttalálkozunk.

Midőn az épületeket igy megjártuk: érdekestudni, hogy mennji gép és ember működik itt amily kincset tartalmaz e gyártelep? Az utóbbiranézve a gőzhajózási társaság igazgatósági száma-dásából (40—59. lapokon) a mult évről ezt talál-juk: 1865. nov. 30 kán a társaság ó-budai gyárá-ban épületekben, a hidban,

darukban (kranich) . . 844,276 ft. 55 kr.,műhely- szerelményekben,

szerszámban, gyári gépek-ben 463,125 ft. 98 kr.,

tartalék-géprészekben . . 136,037 ft. 42 kr.,épitészeti szerekben, hajóföl-

szerelési anyagokban . . 1,067,471 ft. 80 kr.,összesen 2,510,911 ft. 75 kr.

o. é. volt elhelyezve. íly roppant kincs az, melyitt összehalmozva van.

A gyári gépek száma e következő :a durva kovácsmunkáknál 2 gőzgép 12 lóerővel,a kötélverésnél . . . . 1 „ 12 „a vaslemez-metszéshez . 1 ,, 8 ,,a hajókovácsokr.ál . 2 „ 9 „a gyalulásras fűrészelésre 1 „ 30 „a lakatosoknál . . . . 1 „ 6 „a gépmuukásoknál . . . 2 ,, 30 „a kazáncsinálóknál. . . 1 ., 8 „

összesen l l gőzgép 115 lóerővel.Ezeken kivül van még négy, gőz által működő(6, 18, 20 és 30 mázsás) kalapács.—Mennyi min-dent el nem végez már ennyi segédeszköz? Éspedig hol van még a sok munkás? Ezek létszámaa f. évi julius 31-kén igy állott: gé; munkás 121,mintázó-asztalos 9, gyakornok 8, tüzelő 50, öntő(vas-, réz stb.) 12, kazános 88, gépkovács 35,rézmives 6, hajókovács 112, durva kovács 58, la-katos 72, bádogos 22, ács 366, at-ztlos 111, kö-télgyártó 30, mázoló 39, kárpitos 15. — S a mégezek mellé szükséges több mint 400 napszámostszámitva, az összes gyári munkás nép 2007-ettett ki, mely szám a téli hónapokban olykor mégnagyobbra is emelkedik.

Örömmel jegyezhetjük föl, hogy most márminden szakmában találni itt magyar és pedigügyes munkásokat, s a magyar asztalosok a kül-földiekkel nemcsak teljesen kiállják a versenyt,de a gondosabb munkákban azokon túl is tesznek.Hasonlón jó névben állanak gépmiveseink, kikközöl a társaság már sok igen használható gé-pészt választott magának. Azon pedig mindenmagyar ember örvendeni fog és méltán, hogy agépépitészetben két kiváló helyet már két magyarfoglal el, Lagler és Bugát urak, kik igen megérdemlik, hogy e lapok nagy olvasóközönségénekis bemutassuk. Kenessey Albert.

Barbay István falusi jegyző föl-jegyzései.

(1764—1838. bekből)er * * ..)

1827. Borbála leányom menyekzője tartatottLakos Mihály dadi mesterrel. — Columbanusfiam Bábi férjhezmenésóre 300 forintnál többetköltött. Csináltatott neki egy bundát 60 forintért,egy überrockot 20 ft. Egy másikat 10 fi ért; vett

: két nagy kendőt 10 —10 ft., egy almárjomot 55ff., 4 karszéket 10 ft., három seíyem kendőt 4 ft-jával 12 ft., 3 másikat 3 ftjával 9 ft., egy para-plét 7 ft., ezüst zsebórát 25 ft., ágyterkot 10 fc,négy öltözet ruhának valót 40 ft.. egy téglázót9 ft., egy selyem kalapot 12 ft. 6 pár czipőt 8ft. stb.

1827. Januarius 9- és 11-ik napján fölülrőlnagy szivárvány láttatott reggeli 10 órakor. Jan.12 ikén virradóra felülről Eagy felhők támadtak,melyekből éjfél után 2 órakor oly szörnyü égihá-boru lett, mint nyár közepén. Ámbár ezelőtt eemvoltak meleg napok, mégis a nagy csattogás, é^dörgés és villámlás tartott reggeli négy óráig;három és négy óra közt, midőn legnagyobb vil-lámlás és csattogás volt, legjobban esett a hó.Januarius végig kemény fagygyal tartott és annyihó esett, hogy két hétig folyvást szánon lehetettjárni; de a Duna nem állott be. Gyertyaszentelőboldogasszony napján szépen tisztán kelt fel anap és egész délig fényl.ett. Martius 23 ikán olynagy és képtelen szél fujt Sz.-Márton felől, hogya legerősebb épületeket is megrongálta, sok helyenaz egész háztetőt is levetette.. Ez tartott 24 óráigIíyen szélre éltes emberek nem emlékeztek.

1827. die 16 a Augusti megfogadtam Föld-várról Tóth Jánost praeceptornak, kinek eszten-deig valo füzetesül igértem 30 forintot. — El-ment tőlem Grönyüre praeceptornak die 8 a Sep-tembri'i 1828. A gyermekektől a fütőpénzt beszed-te, minden iskolás gyermektől 10 drt, ezt is nekiadtam bérén felül, t. i. 4 ft. 50 drt*j. Az Istenboldogitsa őtet! Ez jó praeceptorom volt öt esz-tendő elforgása alatt.

1828. Januarius hónap 2 hétig kemény fagy-gyal köszöntött be, azután eső:<ő időre fordult ésvégig lágyan tartott az idő. Februárius hónapszép meleg időket hozott; igy tartott Gyertya-szentelő boldogasszony napjáig. Ezen a naponfolyvást szép napfény volt keltétől nyugtáig sü-melegen sütött a nap. A következő nap beborultés hó kezdett esni; Februárius 4-ikén jó nagy hóesett; az eltartott oly kemény fagylalással, hogyfebruár 20 ikán a Duna beállott és nagy keményfagyos éjszakák jártak. Martius szép időkkel ésMájus hónap alkalmas áldott esőkkel járt. Junius-ban már nagy és szörnyü csattogós mennydörgésevoltak. — Junius 23-án Szendén Nagy Mihálynéháza, a mely már ennekelőtte 4 esztendővel elé-gett, a midőn alsó szomszédja ns. Cserny Lászlóházát megütötte a villám, — a fent irt napon is-mét leégett, minthogy estveli 6 órakor egy ret-tenetes csattanással ismét beütött reá a villám-Csak legkisebb villámlást vagy felhőt sem lehe-tett látni a beütés előtt. — Mivel öt esztendő el-forgása alatt ezen helységben 3 ház gyuladt ki avillámtól, u. m. 1823. nagyboldogasszony nap-ján éjjel Ceémy Lászlóé a két szomszédévalegyütt, 1826. sarlós boldogasszony napján dél-ben az uraság vendégfogadója, most pedig NagyMihályné háza másodszor égett el a villámtól:rémülésbe esett as egész helység lakossága. —Julius, augustus hónap szép kellemes idővel folyt.Hanem mindenfelé, kivált az alföldön a jégesőegész határokat elvert; Szend helység határát,áldott legyen szent neve a felséges Ur Istennek !legkisebb jégeső sem érte. A jószág ára voltGyőrben és Tatában augusztus hónapban : tisztabuza méreje 6 ft. 50 dr., kétszeres és rozs 4 ft.50 dr., árpa 2 ft. 45 dr., zab 2 ft.; szeptember14-ik napján szüz Mária Devenapján után nagyégiháboru volt alkalmas jó esővel minden kárnélkül. Október és november hónap alkalmas jóidőkkel járt. Deczember hónap kezdetben esős,azután közepétől végeztéig jó időkkel folyt le.Karácsony napja nyári időhöz hasonlított, ugyhogy délben a szentegyházból kijövetkor a gyer-mekek üm >gre vetkőzve mezitláb futkostak azutczán.

1828. die 30-a octobris Rusistska Antaltmegfogadtam praeceptornak esztendeig 20 ft.bérre. — Elment 1829. Április 14-ikén.

1829. Januarius elején kezdettek nagy keményfsgyok járni, a Duna Oönyünél beállott és ottjár-ták eg sz Februárius utoljáig; de már Komáromnálnem állott be a Duna, ámbár Pesten szintén janu-ariueban beállott, és soká a jég miatt bajos volta kompon valo járás is. Februáriusig kevés hóvolt. Gyertyaszentelő boldogasszony napján igenszép tiszta napos idő volt és jó meleg; hanemharmadnap mulva elkezdett a hó esni, és háromnap három éjjel szüntelen esett, és annyira meg-

*) Tehát körülbelül 45 tanuló járt a r. kath. iskolába.Ekkor Szendén mintegy 450-re ment a katholikus lelkekszáma, és igy 10 százalékot tettek a tanulók.

szaporodott, hogy a ragy hó miatt egyik falubóla másikba alig lehetett menni. Az egész Febru-ariusban szánon jártak legnagyobb teherrel is.Martius I-ső napján kezdett olvadni, de lassanolvadott és mégis oly nagy vize lett, hogy az uta-kat mindenfelé elmosta és megrongálta, annyira,hogy Tatába menni nem lehetett a rosz utak mi-att. Sz.-Jozsef hetiben vasárnap elkezdvén, egyéjszaka sem mult el, hogy jó nagy hó nem esettvolna; de nappal csak elolvad ott. — Április hó-napban is sokszor volt havas idő, de nemsokáig tartott. A szántással hátramaradtunkug7> h°gV; csak április utolján lehetett tavaszitvetni, azután is gyakran volt esőző idő. — Májushónapban kezdettől fogva jó esők voltak, külö-nössen a hónap 10, l l és 12-ik i apjain bőven. Aföld ugy megázott, hogy semmi ártalmas férget,bogarat, sem cserebogarat nem látott az ember;a gyümölcsfák szépen virágoztak és a gyümölcsszépen és bőven megmaradt. Május 14-ikén a jó-szág ára volt: tisztabuza méreje 5 ft. 50 dr, két-szeres 4 ft. 25 dr. árpa 3 ft. kukoricza 4 ft. zab2 ft. 20 dr. — A borok termésére reménység lé-vén, ezen hónapban lehetett fejtve jó bort venni4 fton aktját. — A nagy mennydörgések mármáríius és április hónapban hallatszottak, május14-ik napján igen nagy égiháboru volt. Juniuselején szép, csendes, jó esők voltak; de annyi tö-mérdek hernyó lett, hogy a fákról a gyümölcsö-ket mind lerágták és őszibaraczk is igen kevésmaradott. Junius 9-ikén éjféltől reggelig igennagy köd volt; reggeli hat órakor a köd fölemel-kedvén, dél felé oly bő eső támadt, hogy háromnap három éjjel szüntelen esett az eső. Ezután isjó esők jártak minden mennydörgés nélkül. — Azegész aratás alatt jó, alkalmas idők jártak. — Dea hordás idején sok esőzés volt; igy tartott szep-temberben is, annyira, hogy a nyomtatással elkés-tek az emberek, és még Novemberre is elégnyomtatniok való maradt. — November 16-ik napjan elkezdett a hó esni, és oly szörnyü keményfagy lett, hogy a tavak mindenfelé beállottak, és23 ikán Kocs felé a büdös tó laposán Bodor Já-nos nevü jobbágygazdaember meg'agyott. Aszánon lévén, két lovával megfagyottan hoztákbe Szendre; ő bokodi lakos volt. Ettől fogvaminden nap nagyobbodott a hideg oly nagy mér-tékben, hogy Deczember 7. 8. és 9-ikén az embera nagy hideg miatt alig mehetett a szomszéd-faluba is. A Duna deczember 18-ikán beállottés ettől fogva a legnagyobb teherrel szekerek éskocsik járták egész bátorsággal. — Ezen eszten-dőben áldott bőtermés volt; kivált a bornak olynagy bősége leit, hogy sok helyen hordókat semtaláltak a bornak. A legjobb bokodi bornak akójavolt 2 fi. 50 dr; de 2 fton, 1 ft. 50 dron is elégvolt. Császáron és Fehérvármegyében is elegetlehetett kapni 1 ft 50 dron akóját; de oly sava-nyu volt, hogy alig lehetett inni. — Ezen eszten-dőben mindenfelé nagy marhadög volt; sok marhaelveszett; de itt, Istennek legyen hála! Komáromvármegyében nem volt marha-dög, egyéb Banánés Bönyön, de ott is hamar megszünt.

1829. A termett jószágból áruitattam 24mérő rozsért 84 ft. 50 drt.

1830 die 17-a Jannarii nagy alszéllel kezdetta hó olvadni és roskadni; 2 nap mulva kitisztultés keményre megfagyott. Január 21-ikén nagy hóesés volt, de 22-ikén sz. Vincze napján megállotta hóesés. 31 ikén ismét nagy hó esett, annyira,hogy szánon sem lehetett menni a nagy hófuva-tok miatt; a házak előtt és az udvarokon pedigembpr magaságnyira állott a hó. — Februárius2-ikán gyertyaszentelő boldogasszony napján vi-lágosan sütött a nap reggeltől estig; de semmitsem enyhült az idő. Éjjel nagy köd volt, 3-ikáupedig szörnyü kemény fagy, 5-ikén ismét hó esett,mely tartott 7-ikéig; ekkor nagy szél támadt ésa hó fü vatok minden kijárást meggátoltak; 14-ikénismét kimondhatlan nagy kemény fagy volt, ésezután is nagy kemény fagyok és szörnyü nagyhóesések következtek. — Martius elejétől fogvaminden éjszakán erősen megfagyott a nappalolvadott viz; ez tartott 16 ikáig; de még ekkorsem mozdult meg a jég a Dunán, hanem 20-ikánelkezdődött a nagy olvadás és el is indult a Dunajege; 25 ikén már szánthattak és vethettek azemberek, és ettől fogva oly szép, kellemes, melegidők jártak, hogy öröm volt a kintvaló járás.

1831. Januarius jó időkkel és mérsékelt télinapokkal járt; Februárius pedig havazáeokkal éskemény téli fagyokkal. Martius eleje szép, kelle-mes napokkal kezdődött, ugy hogy a tavasziszántást- vetést az emberek elvégezték; de sok-nak árpával és zabbal elvetett földje boronálatlanmaradt, mivel a hidek szelek és esőzések meggá-

459

tolták; nagy csütörtökön hó esett és nagy hideglett; a hó husvét hétfőig esett; a nagy hófuvatokmiatt a szomszéd helységbe sem lehetett menni.Nagy fagyokkal ment el a husvét után való hétés Martius hónap. Aprilisben szép msleg idők éségdörgésekkel j iró esőzések voltak; a tavaszi ve-tések szépen kikeltek; de a hónap utolján nagyszelek jártak éjszakánkint. Május hónapnak 2-iknapján éjjel két órakor érzékeny földindulás voltegy megrázással; ugyan akkor virradóra 5 órakoregy másik nagyobb földindulás volt, melyet so-kan éjzrevett.k. Május 4-ik napján este öt órakoregy felhő támadt Tata felől, és szörnyü nagyszélvészszel oly nagyzáporeső belőle, hogy a ma—gaíabb szántóföldekről a földet ekejárásig elthordta a vetésekről. Másnap ismét nagy eső letéjjel, és reggel iszonyu nagy szél támadt, hogy aszeles eső a levegőt ugy meghidegitette, hogy amezőn semmi féln marha meg nem állhatott; l l .és 12-ikén szintén nagy szeles eső volt, egész naphidegen esett az eső sünien. Május 16-kán nagydér lett, mely a kerti veteméayeket, kivált azugorkát, babot megemésztette; de leginkább azőszi vetéseket ugy megrongálta, hogy a sássáegészen rozsdává lett, és ha az ember a buzavetésközé ment, csizmája, ruhája sárgás-vörössé lett.A hideg esőzések és fagyos éjszakák igen meg-rongálták a buzavetéseket.

1831. Augusztus hónapnak 31-ik napjánmeghalálozott Barbay József testvér 3csém choleraragadó nyavalában Mocsán. Nyugodjék békesség-ben. Amen. — Ezen irtóztató betegség Szendénis sok embert megölt és nagy rémülést okozott azemberek közt, de némelyek bátrabbak voltak, ésaz ilyenek nem estek azon nyavalyába. A fiatalokilyenforma dalt énekeltek vigasztalásul:

I t t van már a cholera,.Epekórság-nyavala;Kiki ugy imádkozzék,Világból ki ne múljékL",gjobb orvosság ekkorHatfisztendős baji bor e'.c.

1832. Eladtam 4% buzát 3 ft. 30 krajezár-jával, egy baglya zabszalmát l l ft. 45 krért.

1833. Szendén létem óta praeceptoraim vol-tak: Zsim Ferecz, Kováts János, ez Kezthelyrement nótáriusnak, Kovács Ferencz, Füzér János,Kovács János, Smigalay Elek, Szeder István,Srekta Péter, Pap József, Czápai Mátyás, Józseffiam, Ignácz fiam, Tanos István, Szombathy Fe-rencz, Paulovits János, Tóth János, HéderváriLajos, Varga András, Rasitska Antal, Rátz Ist-ván, Nemes Mátyás, Lovász Bonaventura, Mo-gyorossy Aloisius, Farkas János.

1834. November hónapnak 15 ik napjánmeghalálozott hitvesem, ns. Kováts ErzsébetSzendén, életének 65-ik esztendejében, kivel 46esztendőt éltem. Adjon neki a teljes sz. Háromságegy istenség örök nyugodalmat és dicső feltárnadást sz. országában! Amen*).

Lemondván a hivatalról, saját házambanvontam meg magamat, Károly fiam gazdálkodásamellett.

1835. die 18-a Novembris megküldöttem tdőplébános ur párszám-buzáját két esztendőről,Csillag Ignácz által, 2/4 mérőt.

1836. Átköltöztem Bókodra Ignácz fiamhoz,ki itt mester és notárius.

1838. Szegény édesatyám Barbay István ki-múlt ez árnyékvilágból februárius 14 én, életének74 ik esztendejében. Holt tetemei nyugosznakBókodon. — Általam, Barbay Ignácz fia által té-tettek az örök nyugodalomra.

A közlő utószava. Ime, egy falusi jegyző főljegyzéseiből is lehet okulni. Bár minden falujegyzője vezetett volna ily naplókat; mily könnyüvolna az ilyenekből az egyes vidékek történelmétÖ88zeállitani! Ezennel bemutattuk eme följegyzé-seket; bizonyosan mígvannak Szendén a Barbay-tól szerkesztett hivatalos jegyzőkönyvek is, me-lyek a helység belsö életének multját a későunokák számára emlékezetben tartandják **).

. Közli Szombathy Ignácz.s ) Ezen derék nő emlékéül följegyezzük, hogy ő

íinokája volt Szapáry Katalinn&k, Radostics Ferencz Ko-Márommegye (1S78 -82) alispánj* nejének, az 1722 bengrófi rangra emelt b. Szapáry Miklós és Péter testvéreknigynénjének. Atyja Kováts Ferencz, banai birtokos ne-mesember, erényesen müvelt nevelésben részesité őt At'zenkilenezéves' leányt Bana helység elsö róm ka'h. lel-késze, Somogyi Ádám, a plébánia első évében adá összeBarbay Istvánnal 1787. febr. 12 ikén. O tiz gyermekkelörvendezteté meg férjét, kiket erényes életre nevelt. Mostoha fia, Columbanus, a sz. Benedek-rendnek jeles tagjáválett; édes gyermekei többnyire tani'ók és tanitónék let-tek, két unokája pedig mint lelkész müködik.

**) A jelen foljegyzésekben pár sajtóhiba csuszott b >;Azokat igy kérjük kijavíttatni : Az 1791. év utolsó poit-

A mumia-gabona.Nehány év előtt nagy feltünést okozott s egy-

szersmind heves vitát is idézett elő azon hir, hogyegyiptomi múmiák ruhája között gabonaszemektaláltattak. Az egyik párt a legbizonyosabbanmeg volt győződve a találmány valódisága felől,s vezetői magok valának azon szerencsések, kikezen érdekes felfedezést tették. Ezek a legbizo-nyosabban és legszentebbül állitották, hogy ezenszemek, daczára sok ezer éves koruknak, mégiskicsiráztak és egészen kitünő termést szolgáltat-tak, ugy, hogy ennek következtében a mumiaga-bona fényes kereskedés tárgyává vált, mert azember hiszékenysége legjobb szövetségese azámitóknak és csalóknak. A tudomány embereiazonban, és a lélekisméretes vizsgálók azt állitot-ták, hogy figyelmes kísérletek által meg van álla-pítva, miszerint a gabona csiraképessógét csaknéhány évig tartja meg.

Ilyképen tehát egy makacs vita keletkezett,mely annyival hevesebben tört ki, mivel minde-nik párt a maga részén vélte az igazságot. Devégre felfedeztetett az igazság, mely annál megle-pőbb, mivel több oldalról tanulságos ujmutatástnyujt. Az egész lármát, melyet ezen érdekes kér-dés előidézett, a legsajátságosabb csalások egyikeszülte. A legnagyobb része ezen mmniagaboná-nak, melyet a vevők egyenesen Egyiptomból hit-tek kapni, kétségkivül a múmiák ruhája vagyburkolata között találtatott, de szemmel látható-lag csak utólagosan csempésztetett be a múmiákkötelékei közé, azon czélból, hogy egy szégyen-telén csalásnak alapul szolgáljon. Ea ezáltal va-lóban nagyon jövedelmes kereskedés alapittatott,mert az ámitók a gabonát, melyet a heti vásároncsekély pénzért bevásároltak, a szó betüszerintiértelmében aranynyal huzatták le.

Ezen csalások hihetleneknek látszanak ésmégis betüszerint igazak. Nagyon csudálatoshogy a tudomány azon időben jött ezen ravaszcsalás nyomába, midőn az a tények közvetlenvizsgálatából is kiderült. Lássuk közelebb a do-log folyamát, mely a közönség figyelmét hosszuideig foglalkodtatta.

Oly gabonaszemek, melyek kétségtelenülmúmiákban találtattak, a leggondosabb vizsgála-tok alá vettettek. A csirázási kísérletek semmikivánni valót nem hagytak hátra, és daczára amostani tudomány állitásainak, oly jól kinőttekezen szemek noha állitólag sok ezer évesek voltakmintha csak a közelebbi év termése lettek volnaBármily megmagyarázhatlan volt a tény, mégismindemellett, daczára minden megtámadásoknak,erősen fenn állott, mivel valóban létező tényekellen nem lehet harczolni. Mindemellett a tudo-mány emberei egy szép napon azon gondolatrajöttek, hogy közelebbről megvizsgálják, hogy ga-bonáink mostani válfajai között melyikhez hason-lit leginkább a múmia gabona. Ezen vizagálatok-nál a nagyitóüveg vitte a főszerepet, msly a leg-titkosabb mélységeket is kikutatja, és bármilyszőrszálhasogatók voltak is a tett kísérletek, azeredmény mindig ugyanaz és rendkivül meglepővolt. A nagyitóüveg nem hagyja magát megcsalniFelfedezék, hogy a mumia-gabona tökélyesenugyanazonos a mi mostani válfajainkkal. Innen avalóság felfedezéséig csak egy lépés volt hátra.A dolog törvényszékileg megvizsgáltatott, gon-dosan egész forrásáig nyomoztatott és a csalásnapfényre lőn derítve. A csalóknak csak egy ér-demők maradt, az, hogy a legszebb válfajokatválasztották ki, és ezen körülménynek tulajdoni-tandók a kedvező előítéletek is, melyeket a mú-miákban talált gabona mindenütt keltett.

E tény különböző tanitást és felvilágositástnyujt. Látnivaló belőle egy részről azon könnyel-müség, melyei a nyilvános lapok oly tényeketterjesztenek, melyek homlokegyenest ellenkezneka tudománynyal. Más részről tudjuk, hogy a kö-zönség az uj felfedezések iránt bizonyos bizalmat-lanságot táplál, és az itt közlőitek szerint az ilyes-mi kitségkivü! némileg alapos is, de sajnos, több-nyire ott fordul elő a bizalmatlanság, hol nemvolna helyén. _ _ — B.L.

Zenészetünk ügyében.Az aradi dal- é* zeneegylet figyelembe ve-

vén, hogy a hazaszerte müködő m. e. 80 társegyletmüködése, nemzeti zenénk s a zene- és dalmü vé-szét fejtésére nézve csak akkor lehet öszhangza-

jában nem Keszthely, hanem Kethely olvasandí; az 1796.évjegyzetkéi a csillag alatt filcseréitettek; az utolsót kellutolsóelőttinek venni; az 1823 év második pontjában„plébánossá" helyett plébánossá olvasandó.

tos, csak akkor gyakorolhat nemzeti művelődé-sünkre jelentékeny befolyást, ha egy központizene- irodalmi s müvészeti szakközlöny, egy „Ze-nészeti Lap" ismét életbe lép — és pedig nagyobbrészvétet s pártfogolást élvez, mint eddig, — fel-ajánlotta az Ábrányi Kornél ur által szerkesztettlapok anyagi támogatására nézve, mi tőle telhetős egy két szám kiállítására elegendő lehet.

Ha a honi dal- ea zeneegyleteink szinténfigyelembe veendik, mennyire szükséges az együt-tes eljárás, mennyire könnyíti az egyletek hivata-los összeköttetését, eszmecseréjót, a közös mükö-dés iránti tájékozást egy ily szaklap; és követnifogja az aradi egylet példáját csak 20 —30 egy-let, társulva e czélra a helybeli kaszinóval vagyműkedvelőkkel: akkor a „Zenészeti Lapok" méga jövő hóban életbe léptetnek — és orgánumáulfognak szolgálni az illető egyleteknek — sőt Á.K. ur tervezete szerint hálásan leróvják a rédzükrenyujtott segélyeket.

Á. K. ur tervezete szerint átlagosan 25 frtbakerülvén ama lap egy-egy számának kiállitásiösszes költsége, egy-egy segélyzési részvény csak25 frt lenne: ezen részvényekben, mint emiitők,többen vehetnének részt és egy-egy ily részvényannyi mellékletet: évnegyedenkint egy-egy uj sa legismertebb honi zeneszerzők által szerzett férfimagyar négyest, diszes kiállításban" és annyipéldányban nyernének, a h íny birtokosa van aközös részvénynek... ha t. i. ez 2—3 nál többrenem menne.

Minél nagyobb mérvű lenne a pártfogás, an-nál nagyobb s díszesebb lenne a melléklet — sőt— ha az összes eredmény az évenkinti 52 szá-mon felül menne, Á. K. ur hetilapja azonnal:„hetenkint kétszer" fogna megjelenni.

Az ily módon ujonnan életbe léptetendő„Zenészeti Lapok" mindenik száma jóval na-gyobb terjedelmü volna az eddiginél — és többtért nyújthatna a vidéki szinészet mozgalmainak,a vidéki müelőadások részleteinek is, mint eddigés sokkal gyakorlatiabbá, könnyebben élvezhetővéválnék.

Végre is: nagygyá teheti a kis lapot pártfo-golása, közremüködése eszmecserék, tudósításokközlése által a műkedvelők, dal- és zeneegyletekközönsége, ha nemzeti művelődésünk ezen ágaza-tát felkarolja s egyszersmind a gyakorlati életbeis átülteti Az aradi dal és zeneegyletezen szempontból kiindulva, körlevelet intézetta hazai dal- és zeneegyletekhez példája követé-sére: az uj vállalat biztositására. . . . Az ered-ményt még nem tudjuk — da az eddigi jelekbőlitélve, hiszszük, hogy kielégitő leend. K. L.

' . E g y r ő l r. g.** (Uj találmány.) Bostonban John Heil ur

oly intézkedést talált fel, mely által az utczailámpásokat egyszerre lehet meggyujtani s elol-tani. A dolog villanyosság segélyével történik. Afeltaláló egy villany teleppel csavart hoz össze-köttetésbe, mely által a gázt visszatartóztathatjas ugyane teleppel ismét meggyujtja. Ha a szél agázt eloltaná, a sodronyok melegsége által gyulmeg önmagától ismét.

** (Kocsik muzeuma). Párisban a Cluny-pa-lota kertjeiben egy múzeumot emeltek, hol az ed-dig divatozott minden korbeli járművek összevannak állítva, s igen nevezetes példányokat le-het látni. A kocsi, mint tudva van, magyar talál-mány, és ama kocsik, melyek Magyarországbólkerültek e gyűjteménybe, a régibb példányok va-lódi díszei. íly diszes kocsi mind kényelmére,mind kiállítására nézve az, melyet, V. László magyár király küldött Mária királynénak, VII. Ká-roly franczia király nejének 1457-ben. Még egymás, valószinüleg szintén magyar gyártmányú ko-csi is látható e múzeumban. E kocsit IX. Károlybécsi követe Ferdinand császártól kapta ajándékban 1562-ben. Vörös bársonynyal van bélelve. Azajándékozás idejében négy hattyúfehér török lóvonta, melyeknek sörénye vörösre volt festve. Alovakat magyar kocsis hajtotta, ki a mellette ülőinassal együtt bársony magyar ruhába volt öl-"özve.

— (A magyar korona- és kamarajószágok)terjedelme összesen 507,414 hold, vagv 50 D osz-trák mérföld; ebből terméketlen 8806 hold. Aterület legnagyobb részét erdőségek képezik. —A jószágok összes jövedelme 1863 ban 2,050,544,a kiadás 1,321.426 forintot, 1864 ben a tiszta jö-vedelem 117,659 forintot adott.

iiMii

III

..': J

Irodalom és művészet.— (Jövö évi naptárak.) A jövő év előhírnö-

kei, a naptárak légiói, már kezdenek napvilágrabontakozni. Az ismertebbek és elterjedtebbekközé tartoznak ez idén is Heckenast Gusztáv többrendbeli naptárai, melyek a következők:

Legrégibb ezek között a „Protestáns képesnaptár", melynek most XlII-ik évfolyama jelentmeg Ballagi Mór szerkesztése alatt. B naptárcsak egy évvel fiatalabb a,, Vasárnapi Ujság"-nál,s ugy látszik, szintén állandó közönségre tettazért, a mit gondos szerkesztésénél fogva meg isérdeme). Ezuttal is több derék arczkép disziti.Ára 50 krajczár.

A másik, majdnem oly régi és jó hitelű nap.tár „István bácsi naptára". XII ik évfolyam.Szerkeszti Mayer István. Ez leginkább r. kath.közönségnek van szánva, s ezen színezet mellettszámos miveltető, közhasznu és mulattató czikktárházát képezi. Képei ezuttal igen csinosak.Ara 50 krajczár.

A gazdaközönségre nézve nagybecsü a „Fa-lusi Gazda naptára", melynek Ill-ik évfolyamáttöbb szakértő gazda közremunkálásával szerkesztédr. Farkas Mihály. Népszerűén irt 8 rajzokkaldúsan ellátott czikkei a földmivelés, kertipar ésmindennemü gazdálkodás teendőire vonatkoznak.Ez évi közlöny becsét egy melléklet is növeli, eczim alatt: „Állandó gyümölcsészeti és szőlőmi-relési falinaptár". — E derék kézikönyv ára 80 kr.

Itt van ismét a rémséges „Lidércz-naptár"egy uj évfolyama is. A rémtörténetek, kalandok,bünesetek, lélekjelenések, tündérregék és csodástünemények stb. ezen gyüjteménye nem tartugyan számot valami nagy irodalmi elismerésre,de érdekfeszitő, ideg-erősitő tartalma néhány évóta szintén nagy közönségre tett szert, saz effélé-ket kedvelő olvasóknál valódi szükséget látszikpótolni. Sok kép van benne. Ára 60 kr.

A kisebb naptárak közé tartoznak: „A ma-gyar nép naptára", sokféle hasznos és mulattatóolvasmánynyal; és „Legujabb buda-pesti képesnaptár" a magyar nép számára. Mind a kettő ké-pekkel van ellátva s Tatár Péter által szerkesztve.

Végre átalános igényeknek megfelelő naptármég Heckenast „Határidő-naptár"-9,, hivatalno-kok, ügyvédek, jegyzők, orvosok, gazdatisztek,utazók és üzérek számára. Jegyzetekre alkalmasüres lapokkal. Ára 1 ft. 20 kr.

Az ,_ Országos nagy naptár", melynek első évifolyama Okröss Bálint gondos szerkesztése alattmult évben jelent meg, ez idén is legterjedelme-sebb s leggyakorlatibb hasznú magyar naptár lesz8 a benne foglalandó útmutatók, kalauzok, név- ésczimtárak természete ugy hozza magával, hogymint a többi naptárak koronája, legujabb hitelesadatokkal ellátva, csak később jelenhessen meg.Az előfizetési felhivás különben már szét van bo-csátva s a közönségnek még alkalma van aránylagigen olcsó áron hozzájutni e közhasznu nagykézikönyvhez.

— Megjelent és kapható: Emich Gusztáv nagyképes naptára 1867-re, mely az előbbi évfolyamokpéldájára, bő szépirodalmi és egyéb tartalommal sszámos jó képpel ellátva, most is csinos kiállitásu.

— Bartalits Imre pesti nyomdász szintén ki-adott 3 naptárt: „1) Kis képes naptár, 2) Keresz-tény képes naptár és 3) Nagy házi képes naptár.— Mind a három kisebb igényeknek megfelelő,összevissza böngészett tartalommal s igen primi-tív kiállítással. Áz első kettőnek ára 20, a harma-diké 3G kr.

** (Tanárky Gedeon) 1848. és 61-ben nagy-körősi országgyülési képviselő, a Pestmegyénekalkotmányos időkben volt főjegyzője, egy nagyobbtörténelmi és politikai tanulmányt irt, melynekczime: ,,Magyarország helyzete az európai állam-viszonyok közt." Pfeiffer Ferdinánd fogja kiadni.

— (Ur. Zipser Keresztély András életrajza)e napokban jelent meg igen diszes kiállításbanaz 1861: ben elhunyt nagyhirü természettudóssikerült arczképével 8 Beszterczebányán felállí-tott emlékszobra rajzával. A 20 lapnyi becsesművet irta 8 kiadta Kubinyi Ferencz, a m. föld-tani társulat elnöke. E mű a természetvizsgálókRimaszombatban tartatni szándékolt XH-iknagygyülésének van ajánlva. E gyülés ugyan nemtartathatott meg, mi azonban ez adatdús mü be-csét legkevésbbé sem csonkítja. (Ugyanezen müalkalomszerü módositásokkal német nyelven is

460

T Á R H Á Z .megjelent, a bécsi bírod, geológiai intézet igazga-tójának, Haidinger Vilmosnak ajánlva).

— („Felsb'-magyaroszági közlöny") czimalatt Verfer K., kassai könyvárus, az ottani „Fel-vidék" volt kiadója, egy vegyes tartalmu hetila-pot szándékozik okt. 1-én meginditni, melynekmutatványszámát kaptuk, azon figyelmeztetéssel,hogy ez a „Felvidék" czimü lappal semmiféleanyagi összeköttetésben nincs. Viszont a „Felvi-dék" szerkesztője, Bánóczy F. ur irja nekünk,hogy lapját, melyet üldöztetések miatt egy időremegszüntetni kényszerült, f. év okt. 15 én meg-indítja. Világos dolog, hogy két dudás könnyeb-ben megfér egy korcsmában, mint két irodalmivállalat ott, hol az egyik is alig birja fentartanimagát — bár semmi panaszunk ellene. Ámde:jónál jobbak lehetnek; s remélve, hogy a jobb etéren is győzni fog — figyelemmel várjuk a ve-télytársak megjelenését.

Egyház és iskola.** (Czelder missionárius) Brailában uj sza-

bad ref. egyházat szervezett. Az alakulás aug.26-án, az iskola megnyitása, mely ellen a polgárihatóság kezdetben ellenvetést tett, szept. 9-kéntörtént az egyház által bérelt ideigl. helyiségben.Czelder távollétében a rendes lelkészi teendőketa skót szabad egyházak Brailában székelő mis-sionáriusa végzi minden dij nélkül.

** (A nápolyi egyetemen) a magyar nyelv ésirodalomnak rendes tanszéket állitottak. TanárulOváry Lipót van kinevezve.

** (A csiksomlyói r. k. gymnáziumot) főgym-náziummá fogják alakitni. Az eszmét Hajnaldpüspök pendítette meg 1857-ben, s az átalakitásalaptőkéje ma már 70,000 forintra rug.

— (A nagykőrösi helv. hitv. lyceurnban) ajövö 1866/7 isk. évre a beiratások, fölvételi, pót-és magánvizsgák okt. 1-sőtől 7-kéig fognak meg-tartatni, az isk. év okt. 7-én ünnepélyesen meg-nyitatván, az előadások okt. 8-án minden osztá-lyokban megkezdetnek. Figyelmébe ajánltatik at. cz. szülék- s gyámoknak, hogy több év óta alyceum és a tanitóképezde növendékei számárafennálló tápintézetben a jövő iskolai év folytán, —nem tekintvén a jelen drágaságot, — tisztességesebéd, vacsorával s naponként egy font házi ke-nyérrel egész dijas ifjak 5 ftért, jótéteményesek4 ftért; csupán ebéd s naponkint egy font házikenyérrel egész dijasok 3 ft. 50 kr., jótéteménye-sek 2 ft. 50 krért o. é. havonként el fognak lát-tatni, két havi dij előleges fizetése feltétele alatt.A városi kosztadó polgárok által az igazgatóság-nál eddig bejelentett általános ellátásért a díjnagyobbrészt a mult évi, a nincs az élelem drá-gaságához aránylag felemelve.

Kozintézetek, egyletek.— (A magyar gazdasszonyok egy uj, szép

terve.) A magyar gazdasszonyok egyesületénektagjai buzgón óhajtják, hogy az egyesület mind-inkább megfeleljen ama szép feladatnak, mely azalapszabályok szerint az egyesület czélja, t. i.a) az anya magasztos hivatásáróli fogalmat anemzet minden osztályánál terjeszteni; b) a fele-ség hivatásának fogalmát kifejteni, megkedvel-tetni, a házi ipar számos ágának művelését s ter-jesztését eszközölni; c) ahonleányi kötelességeketkifejteni, megismertetni s azok betöltésére a honminden leányát serkenteni. Társas köreikbengyakran cserélnek eszmét a fölött: mikép, hogyanlehessen minél nagyobb mérvben és minél gya-korlatiabban megfelelni eme sokoldalú nehéz fel-adatnak. — A magyar gazdasszonyok egyesületé-nek felsőbb helyen nem engedtetett meg, hogy olyfiók-egyleteket alakitnának, minőket alakitnikezdett (de e kezdeményezésében szintén beállit-tatott) az orsz. magyar gazdasági egylet. Jelenhelyzetünkben tehát ez nem levén lehető, miutánegy szakközlöny fenntartása sok költségbe kerülés csak múlékony becsü: ugy látszik, a gazdaez-szonyok egylete nem tehet hasznosabbat, minthogy egy jóravaló kézikönyvet bocsátand közre,minőnek programmja már kezükön forog. Hasz-nos ismeretek volnának ezek közgazdászati, köz-művelődési és jótékonysági szempontból; a ter-mészettan, növény- és állat-élettan, lélektan,vegytan stb. köréből. Ezután adatok és vezérelveka női hivatás teljesítéséhez; a termelés, feldolgo-zás, szétosztás, fogyasztás a gazdászat és iparüz-let terén; adatok és vezérelvek az erkölcsiség és

izlés nemesbítésére, a gyermek testi s lelki tehet-ségeinek kifejtésére s vezénylésére nézve; végreijótékonysági szempontból a nyomor sokféle okai-nak kipuhatolására és megelőzésére nézve, mun-kaadás, méltányos díjazás, a kiskoru árvák ea-szegények növeltetése, segélyzése stb. által. El-gondolva, mily nagy horderejü teendők ezek shogy az egylet még csak a kezdeményezés kezde-tén áll, hogy a hazánkban elszórt erők csak közÖB-egyetértés által egyesithetők és nyerhetnek or-szágos fontosságot, és hogy igenis itt az ideje»m:szerint megtanuljon minden magyar gazdasz-szony nemzetgazdászati szempontból is felelnimeg hivatásának, azaz értse, ismerje hazánkviszonyait és ezekhez arányitsa saját működéséts igényeit: csak örülnünk lehet ezen eszmecseré-nek, és reméljük, hogy az ide vonatkozó eszméks teendők a legközelebbi (okt. 6.) gyülésben köz-tanácskozás tárgyává tétetvén, valósittatni isfognak, (k.)

— (A pesti hazai elsö takarékpénztár) okt.10 én rendkivüli közgyülést fog tartani, melynektárgyai lesznek: 1) az intézet telkének egész be-építése, és 2) az intézet pénzkészletének mikéntielhelyezése.

Közlekedés.** (Uj távirda-vonal.) A távirda Kassa és

Metzenseifközt e hó folytán átadatik a közforga-lomnak. Rozsnyóval is nemsokára távirdai össze-köttetés lép életbe.

/ (Erdélyivaspályák.) Bécsi lapok jelentik,hogy azon társaságnak, melynek élén gr. ChotekOtto és hg. Fürstenberg állanak, megadatott azengedély gőzmozdony-vaspálya épitésére AradtólGyula-Fehér várig, egy mellékvonallal PiskitőlPetrozenyig; a fővonalt két év alatt be kell fejeznis átadni a forgalomnak. A nagyvárad-kolozsvár-brassói vasútvonal előmunkálatainak államköltsé-gen való megkezdése szintén el van határozva, smég ez ősz folytán hozzá fognak.

x* (A pesti közuti vaspályatársaság forgalmikimutatása). 1866. szept, l-töl 15-ig (bezárólag)szállitott személyek száma 27,714, bevétel 3,380ft. 65 kr. volt. Hozzá aug. l-töl 31-ig 56,802 sze-mély, 6,828 ft. 25 kr., összesen 84,516 személy, a10,208 ft. 90 kr.

Mi ujság?•* (Majláth udv. kanczellár) szept. 18-án el-

hagyta Bécset, s rövid időre szabadsággal jószá-gaira utazott.

— (Pulszky Ferencz) nehány nappal ezelőttvisszaérkezett Pestre, — uj gyászra, uj veszte-ségre. A mélyen lesujtott családatyát ismét meg-rendítő csapás érte. Második gyermeke, Gáborszintén typhusba esvén, alig nehány napi időközután követte anyját és nővérét sirba. A sokszorosnehéz csapások, melyek a száműzetésből visszatérthazánkfiát érték, mindenütt fájdalmas részvé-tet ébresztenek.

** (A cs. udvar gazdálkodása.) Salzburgbólirják, hogy ott terjedelmes intézkedések történnekaz udvari költségek leszállítására. Igy a klesheimicsász, kastély a kerttel együtt Lajos Viktor fő-herczeg magántulajdonába ment át s a fenntar-tásról ezután ő fog gondoskodni. A hellbrunniállatkert feloszlattatik, s az itt levő vadkecskéka Traunsteinra vagyis a szabadba bocsáttatnak ki.A mirabelli székes kastély kamarális kincstárnakadatott át, s ott több hivatal s hatóság fog elhe-lyeztetni , mi által egyéb kincstári épületekjőnek rendelkezés alá, a szép mirabelli kastélykertpedig a városi községnek adatik át azon kötelez-tetés mellett, hogy nyilvános kertként tartsa fenn.

** (Az állatkert uj lakói.) Az állatkert e szépnapokban folyvást teli van látogatókkal és egyregyarapszik. A héten Hamburgból egyszerre 35állát érkezett, ezek a következők: 1 zöldes macs-kamajom, 1 vékonyfarku makako, 1 zöldes pávián,3 barna pávián, 1 majmon ebfej, 1 fekete rémke,1 mexikói mozgór, 1 Benettiféle ugrány, 1 javaiszarvas, 2 örvös pekári, 1 fejérfejü sas, 2 csikospar apacs, 1 fényes hokko, 2 hattyú-lud, 2 fehér-arczu lud, 2 diszkontyu kacsa, 6 parti rucza, 2szürke sirály, 4 ezüst-sirály. — A három fuvola-madár számára a majomház mellett magas kőta-lapzatu kalitkát épittettek, a madarak jól érzikmagukat benne, s gyakran neki eresztik tiszta, deegyforma fuvolahangjaikat. A „fáczánház" is egé-szen benépesült, s most már nemcsak egy arany-fáczán van.

461

Melléklet a Vasárnapi Djság 38-dik számához 1866.** (Budán a szüretet) f. hó 17-kén kezdték

meg. Az eredményt illetőleg átalában azt hall-hatni, hogy a tulajdonosok sehogy sincsenek meg-elégedve.

** (Az északi hadjárat története) ujabban is-mét érdekes adattal gyarapodott. Még a hadjáratalatt hire terjedt, hogy a poroszok az ausztriaicsata-rendnek birtokába tudtak jutni, s hogy azösszes porosz tisztek a háboru megkezdésekor egykönyvecskét kaptak, mely a berlini titkos udv.nyomdában nyomatott s a legpontosb részletekettartalmazta az ausztriai hadcsapatokról s ezekelhelyezéséről. Egy ily könyvet most csakugyanmeg is találtak; egyik Hohenzollern herczeg elu-tazása alkalmával ott felejtette csehországi szállá-sán. A prágai lapok tartalmát is közlik. E könyvaz ausztriai hadsereg minden részletét leirja, soly kimeritő, hogy még a félütegek és félszázadokállomási helyét s hadászati mozgalmait is magá-ban foglalja.

** (Az ausztriai déli és éjszaki hadseregnekveszteségi kimutatásai) az 1866-iki hadjáratból,hivatalos adatok szerint rendezve és összeállitva,Prágában megjelent. Három füzetre terjed, me-lyek összesen 260 lapot tesznek.

— (A mai kolera-járványos időben) hasznosszolgálatot reménylünk tenni azoknak, kik falu-kon vagy pusztákon lakván, a veszedelem per-czeiben orvost vagy épen nem vagy későn kap-hatnak, az által, ha őket azon egynehány kolera-elleni szerre figyelmeztetjük, melyek dr. ArgentiDöme kir. tanácsos ur utasításai szerint készülteks pontos használati utasítással együtt JármayGusztáv hasonszenvi gyógyszertárában Pestenmegrendelhetők. (Erről bővebb tudósitást ád la-punk mai számának egyik hirdetése.)

** (A kolera Nyitramegyében) borzasztópusztitást vitt véghez f. hó 17-ig 1500 embertragadott el a járvány. Kis-Tarnóczon (vasútállo-más), hol alig 200-ra megy a lakosok száma, 88-anhaltak el.

** (Lóverseny Kassán) Több abaujmegyeinagy birtokos azon tanácskozik, hogy Kassánévenkint lóversenyeket rendezzenek, s az elsőmég az idén megtörténnék.

*• (Hasznos találmány.) Frank Károly, kecs-keméti rajz- s mértani tanár oly takaréktűzhelyttalált fel, melybe félannyi fa elegendő, mint amennyi az eddigiekhez kellett. Egy pesti lakatos-mesterrel tette magát érintkezésbe, s együtt fo-lyamodtak szabadalomért.

** (Aradon hordár-egyesület) alakult „futár"czim alatt. Casle de Mollineux nevü francziaszervezte, ki hasonló egyletet Temesvárt, Po-zsonyban, és Szebenben is alakitott. A „futárok"már megkezdték működésüket s egyenruhát hor-danak.

** (Bolt-feltörés.) Braun Móricz rőfös-árukereskedő boltját a soroksári utczán f. hó 12-éneste ismeretlen tettesek kirabolták. A bolt ajtajátaz utczáról ásták ki, s a nyilason bemászva, 1000forint értékü árut loptak el.

** (A bátorkeszi izraelita imaházba) szept.11-én, épen midőn az ünnep miatt telve volt, avillám lecsapott, s az imaház minden éghető ré-sze elhamvadt. Szerencsére a bent levők közülegy sem sérült meg.

** (Vérengzés.) Öcsödről irják, hogy KuruczLajos kiszolgált katona és fia, valamint KuruczIstván és Sólem néven ismeretes izraelita szeps.6-kán éjjel, a mint a mesterszállási pusztárólgyapjunyirési munkájukból kocsin Öcsöd feléhajtattak, utközben két gyalog finánczczal talál-koztak; a jó kedvü utazók egyike olyasmitmondhatott, a mi a finánczokat megsértette, mert

ezek fegyvert ragadtak és a kocsiban ülőkre lőt-tek. A kapott sebek következtében K. István ha-lálát minden órán várják; Lajos örökre nyo-morék leend, fia pedig sok időre munkaképte-lenné tétetett. Hogy szarvasiak vagy kun-szent-mártoniak voltak-e a finánczok, még nem tudni;annyi bizonyos, hogy a révészek vitték át öket azőcsödi réven s szembesités esetére fel fogjákismerni

«* (Földrengés.) Eszéken f. hó 12-én éjfélkorpontban egy meglehetős erős, körülbelül 3 má-sodperczig tartó vizirányos földrengést éreztek,mire még két gyöngébb lökés következett. A lö-kés a városnak nyugotra eső részében tetemesenerősebb vala, ugy nogy ott a falakon lévő tárgyaku. m. órák és tükrök le is estek, a mozgásnyugatról kelet felé látszott létrejönni. A föld-rengés után közvetlenül mérsékelt eső következett.

** (Öngyilkos ifju.) Gyula-Fehérváron köze-lebb egy derék, és sorsához képest mivelt polgárifjut temettek el, ki mindkét szülőjének jelenlété-ben, mielőtt megakadályozhatták volna, magátsziven lővén, szörnyet halt. Az ifju már rég ve-zetője volt atyja zsemlés-üzleténefc, annak valódijobb keze. Egy szegénysorsu, de becsületes leánytszeretett, szülei ellenzettek a frigyet. Ennek lettszomoru áldozata.

** (Udmanics, a hirhedt horvát rabló) Zág-ráb közvetlen közelében üzi garázdálkodásait.Közelebb egy éjjel Zágrábtól csak két órányi tá-volra levő faluban kirabolta a plébánost, másnappedig Podsuseden látták, Zágrábtól csak egyórányira. A hatóságok formaszerü vadászatotinditottak ellene, melyen három kerület a megfe-lelő katonai segélylyel vett rész. Egy közlés sze-rint nehány lövés érte a rabló-főnököt akkor,midőn már a szabadban volt, mire egy hegyto-rokba rohanva, az üldözők szemei elül eltünt, smegmenekült.

— (Kérelem.) A pest-budai zenede negyed-százados zeneünnepélyében díjtalanul résztvettműködő hölgyek 8 urak tisztelettel felkéretneknetán megváltoztatott lakásaikat t. Csery Kálmánbiz. tag urral közölni (található a zenedében;redoute-épület, a „magyar királyhoz" "Czimzettvendéglővel szemközt), hogy az emlitett egyletáltal kiállitott emléklapok szétküldése annál "biz-tosabban eszközöltethessék. — Kurcz János, ügy-véd, mint zenedéi jegyző.

Nemzeti szinház.Péntek, szept. 14. „A roszul őrzött leányok."

Vigjáték 3 felv. Varin és Delaporte után fran-cziából ford. Feleki M.

Szombat, szept. 15. „A próféta." Opera 5felv. Zenéjét szerz. Meyerbeer.

Vasárnap, szept. 16. „Az idegesek." Vigjáték3 felv- Sardou után ford. Feleki.

Hétfő, szept. 17. „Falura kell menni." Fran-czia vigjáték 3 felv. Irták Bayard és Bailly.

Kedd, szept. 18. „A bűvös vadász." Opera 4felv. Zenéjét szerz. Weber.

Szerda, szept. 19. „Sheridán." Színjáték 4felv. Irta Langlé AgHe, francziából ford. Csepregi.

Csütörtök, szept. 20. „Borgia Lucretia."Opera 3 felv. Zenéjét szerz. Verdi.

Szerkesztői mondanivaló.8424. T. L. O. A felszólalás ellen semmi kifogásunk,

de inkább' helyi érdekü lapba valónak tartjuk Különbena fővárosi társaskörök, melyeknek a czikk szánva volna,most még igen hiányosak. Egy része még nem tért visszanyaralásából a másik rész a kolera elől menekült, ragynem mer haz'a jönni. Remélhető, hogy egy pár hét mulvamegváltoznak a viszonyok.

8425. Eccloga. Az elavult forma nem egyez meg amai kor izlésével. „Birálatot" — mint Ön kivánja — ahozzánk beküldött müvek felett nem írhatunk. Mi csakarról tudósíthatjuk a beküldőket, müveik kiadhatók-elapunkban vagy nem? A jelen esetben nemmel kell vála-szolnunk.

8426. Albis. S. K. Kissé több részletet szerettünkvolna a kirándulásból. A közlöttet felhasználjuk.

8427 Soroksár. B. B. A kolera czikket nem közöl-hetjük. Annyi oldalról s oly különböző tanácsokkal teljesfelszólalásokat s ajánlásokat küldenek be hozzánk akolera-ügyben,hogy tzek közlése által csak neveinők méga roppant konfúziót, mely e tárgyban az oivosi és nem-orvosi közönség között uralkodik. Nagyon jellemző, hogyminden beküldő a maga szerét s tanácsát tartja a legcsal-hatlanabbnak s mindegyik fényes példákkal s bizonyítvá-nyokkal illustrálja recep'jeit. Némely lap már annyiratele van ily tárgyu s czélhoz nem vezető közleményekkel,hogy már az olvasó ezektől is félni k<s»d A legkimeritóbbs legokosabb tanács e tekintetben ez: ,,Élj okosan, ren-desen és — ne félj 1"

8428. Borsodi. A felszólítás későn érkezett; azonban,a mit lehetett, már előre minsugallatunkból megtettük.

8429. F. MJcsinye. R. K. A jeles czikket, az ő szá-mos számtani tételeivel, valamelyik szorosabban tudomá-nyos közlönybe valónak tartjuk. Sajnáljuk, hogy itt felnem használhatjuk; mindazáltal ön szives közreműködé-sét továbbra kikérjük.

8430. Debreczen. B. F. Kiiszönet az uj küldemény-ért. Igen hálás munkának tartjuk, ha régi jeleseink emlé-két a mai nemzedék előtt fölelevenitjük.

8431. Pozsony. Sz. J. Végre belejöttünk a keresettkerékvágásba. Egy időre könnyebben lélekzünk. Az apró-ságok érdekesek.

8432. Daróez. K. J. Mihelyt egyik vállalkozó kia-dónk hosszasb távolléte után haza érkezik, még egy kisér-letet akarunk tenni Kedvezőtlen esetben azonnal elküldjüka kivánt kéziratot

8433. Mikosd. I. Á. Már a legközelebbi alkalommal.Bocsánat az eddigi önkénytelen halasztásért

351-dik sz. f. — Farkas Bertalantól(Átányon).

Sötét.

a b c d e f g hVilágos.

Világos indul, s 4-ik lépésre matot mond

A 346 dik számu feladvány megfejtése.(Márki Istvántól, Sarkadon.)

Világos. Sötét.1. Bd2-d4 Ke3—d4: A)2. Vc2—c5 Kd4—c5: v. eö3. V v. F+mat.

A)1 Va3—b3:2. Hf2-g4f K —d4: v. f5—g4:3. F v. Vimat.

Síclytisen icjlPtíék me«. Veszprémben: Fülöp Jó-zsef. — Vizesréthen: Terray Pál. — Harasztiban: Gr. Fes-tetits Benno. — Debreczenben: Z. 1.

HETI-NAPTAR.Hónapi- és

hetinapKatholikus és Protestáns

naptár

SzeptemberVasár G 18 Tekla, Lin.Hétfő ; Gellért pk vértKedd ; Klecfás vért

26jSzerd. j Ciprián, Justina27jCsöt. Kozma, Demjén28 ;Pént. I Venczel király29 ! Szorab. Mihály főangyal

232425

G 17 TeklaGellértFarkasNílusKozm. Demj.VenczelMihály

Görög-orosznaptár

Izraelitáknaptára

Szept, (ó)11 BllTeodór.12 Autonom13 Kornél14 Sz. ker. fel.15 Nicetás16 Euphemia17 Zsófia

Tisri1415 Sat. finn.16 Sat. 2. n.1718 Abdon1920 3. Sabb.

N a p H o l dhossza kél nyüg.

i. V-

180 10181 9182 7183 6184 5185 4186 3

6. p.5 485 505 525 535 545 55

6. p .

5 855 í>25 515 495 486 45

5 67!5 42

f. P-

345 8359 16

13 4128 1737 4972 686 25

s. p.5 235 556 277 57 418 269 16

<S. P .4 l l5 24|6 397 549 lOi

10 22!

11 31Hold változásai. <£ Utolsó negyed hétfőn, 1-én, 4 óra 14 perczkor reggel.

TARTALOM.Herepei Károly (arczkép). — Egressy Gábor hátraha-

gyott irományaiból. — Az irás történetéből (ábrával). —A lamacsi ütközet (képpel). - A miklósfalvi egjháziépületek (képpel) - Az ó-budai hajógyár 1866-ban (kép-pel). •- Barbay István falusi jegyző feljegyzései (vége).- A mumia-gabona. Zenészetünk ügyében. - Egy-

' veleg. Tárház: Irodaiom és müvészet. - Egyház ésiskola. - Közintézetek, egyletek. - Közlekedés. - Miujság? - Nemzeti szinház. - Szerkesztői mondan.való.

gSakkjáték. - Heti-naptár.

Felelős szerkesztő PákhAlbért. (Lak. magyar-uteza 1. sz.)

; i

i I

H!!

462

HIRDETÉSEK.

Lególcsóbb magyar népies Mrlap.Elöfizetési felhívás

KÉPES UJSÁG1866[T. évi, harmadik évfolyamára,

mely folyó évi okíóber l-jével indul meg.Egész évi folyamára 2 frt., félévre 1 frt.

Magyarország e pillanatban ineégorszag. Termé-ketlenség, döghalál, s ki tudná mind elmondani: milycaapások fenyegetik még fenmaradásunkat. Igazán, összekell magunkat szedni, hogy lábunkról le nő essünk; iga-zán, minden esközt meg kell ragadnunk, a mi fenállá-sunkat biztosithatja. Meg kell különösen ragadnunk amivelődés eszközeit, s javunkra fordítanunk azokat,mert a ki a művelődés mögött elmarad, az megsemmisül.

A művelődés egyik hathatós eszköze akar lenni a„Képes Ujság" is. Nem ma kezdi pályafutását, kétévifolyama ezer meg ezer honfi kezében forog, s jól esikelmondhatnunk, hogy ezek közül sokan a „Képes Uj-ság"-on kezdték meg a hirlapolvasást, mások pedig ked-vencz olvasmányaik közé sorozták azt.

Fő törekvésünk lesz ezentul is oly olvasmánynyalszolgálni t. előfizetőinknek, melylyel lelki igényeiknekeleget tegyünk, s irántunk többképen tanusitott becsesfigyelmöket, jóakaratukat mind jobban kiérdemeljük.Hozunk lapunkban tanulságos cs vidám, mulattatóés komoly czikkeket, mindig a nemzet javát és saját-ságait tartva szem előtt, elbeszéléseket, népdalokat,mulatságok, társadalmi események leirását, or-szág, nép és szokások ismertetését, rajzokat a ter-mészetből, közhasznu értekezéseket, erkölcsneme-sitő czikkeket, ujdonságot és számos képet.

G y f t r g y d l ' á k főmunkatársunk ezentul is foly-tatja verses krónikáit, tréfás modorban, magyar ész-

járással adván elő komoly dolgokat, a melyekről nemmindig lehet komoly képpel beszélni.

Igyekezni fogunk e lapban lehetőleg mindent kö-zölni, a mi a magyar embert érdekelheti, és a miből amagyar ember tanulhat. Iparkodunk lépést tartani akülfölddel, azonban czélt csak ugy érhetünk, ha amagyar közönség is lépést tar t vele, és tömegesenpártolja olcsó népies lapunkat. Hogy minden má-gyárember pártolhassa, még a mai pénzszük világ-

iban is, árát oly olcsóra szabtuk, hogy e tekintet-ben egy magyar lap sem versenyezhet vele.

Arra fogunk igyekezni, hogy igazán népies, azazminden ízében magyar és egyszerü, de tanulságo-san mulattató lapot adjunk olvasóink kezébe, me-lyet ur és pór egyforma jó kedvvel olvashasson.Czikkeink tárgya közérdekü, nyelve t i s z t a ina-g,y a r , iránya pedig valóban nemzeti lesz.

Mindezt fölösleges eddigi előfizetőinknek elmon- Jdánunk, a kik ismerik, és az igazi magyarost, a vidort •és a hasznost szeretvén, meg is kedvelék lapunkat; deigenis szükség azokra nézve, a kik működésünket mégnem ismerik. Felhívjuk előfizetőinket, hogy az ilyenek-kel lapunkat megismertessék, és szaporítsák velök azt azösszetartó családot, mely már is oly szépen csoportosula „Képes Ujság" körül.

Isten velünk addig is, mig az uj folyamban ujra ta-lálkozunk egymással!

ROB-LAFFECTHÜRFranczia-, Osztrák-, Oroszország- és Bel-giumban egyedül elismert tulajdonságairólkellő felvilágositást nyujt a minden könyv-árusnál és ügynököknél kapható ily czimüröpirat: „Riochiire über die vegetabilischeHeilmethode des Dr. Boyveau-LatFecteur."

ARob-Laffecteur, melynek hathatóságacsaknem évszázad óta el van ismerve —vér-tisztitó növényi szörp,mert könnyen emészt-hető és Ízlésre nézve igen kellemes. EzenRob a bőrbetegségek, valamint átalában amegrongált nedvek és vér által előidézettbajok gyógyítására, minden ország legelsőorvosai által a legjobban ajánltatik.

A szárczagyökérből készült hashajtó ször-pöt (Syrup Sassaparilla) stb. messze fölül-mulja, s egyszersmind helyettesíti a bal-májolajat (Leberthran), az antifcorbuticusszörpöt, valamint a hamiblagot is (Jod-Kalium).

E vértisztitó növényi *zörp csak akkorvalódi, ha ezen aláírással van ellátva: ,,Gi-randeau de St. Gervais." Alaposan earövid idö alatt minden egyéb merkuriálisanyagok használata nélkül, gyógyit ujabbés elévül' ragályos nyavalyákat.

Kapható PESTEN: T ö r ö k J ó z s e fgyógyszerész urnál a király-utczában 7. sz.BUD AN: Bakats L. V. udvari gyógyszer-tárában TEMESVÁROTT: Pecher J. E.

SWf" A központi raktár létezik Párisban,dr. G i r a n d e a u de St. Gervais-nél, rueRicher, Nro 12. — Hamisítások ellen óvástétetik. Minden előforduló esetekben a sza-lag elkérendő, melylyel a dugasz boritvavan, és melyen az aláirás: GirandeauSt. Ger-vais találtatik. 1729 (5—12)

Heckenast Gusztav,mint ki dó.

György deák,mint főmunkatárs.

Hajnik Károly,mint szerkesztő.

A „Képes Ujsájf*' niegjelen minden hónap 1-sö és 2O-ik "apján, 32 nagy nyolezadréthasábon, számos képpel, közhasznu és mulattató tartalommal. — A ..KépesUjság" évfolyamaoktóberben kezdődik. — Akár Pesten, akár vidékre, postán küldve:

elöfizetési ára egész évre csak 2 forint, félévre csak 1 forint.Tiz előfizetésre egy ingyenpéldány jár. — Az elöfizetési pénzeket bérmentesen kérjük

a „Képes Ujság" kiadó-hivatalához(Pest, egyetem-uteza 4-dik s ám alatt.)

A mostani (18ö5/6-diki) évfolyamból még szolgálhatunk nehány teljes pél-dánynyal, a kitett föltételek mellett. .

küldeni

Titkos 1773 (4-12)

betegségeketme'g makacs és üdült bajokat is ugykoródában, mint magán gyakorlat foly-tán tfibb ezer betegen legjobbnakbizonyult mód szerint, sokszor a nél-kül hosy a beteg hivatásában vagyéletmódjában gátoltatnék, gyöke-resen, biztosan és gyorsan gyógyit

Med. dr. Belfer VilmosP«st, király-utcza 27. sz. Medetz-házban, I-ső emelet, délelőtt 7 - 9 ig,

délután 1—4 óráig.JPF" Díjazott levelekre azonnal

válaszoliatik, g kívánatra a gyógy-szerek is megkflldetnek.

Ciiolera elleni liasouszenvigyógyszerek.

Dr. Argenti Döme kir. tanácsos urnakutasitása szerint készitve, golyókban vagya rögtöni adagolásnál czélszerűbb folyadé-kokban, pontos használati utasítással együttkaphatók: Jnrmay Gusztáv hasonszenvigyógyszertárában Pesten, belváros, pap-növeldts-utcza 1-sö szám.

Ára egy szekrénynek 21/* ft., finomabb3 ft., postán küldve 20 krral több.

1785 (2—3)

Házassági ajánlat.Egy jó külsejü, 40-ik éves, 8000 o. é. ft.

felett szabadon rendelkező, nőtlen férfiuóhajt magának házastársul egy legalább6000 o. é. ft. felett szabadon rendelkezőakár leányt, akár fiatal özvegvet. — Az etárgyban váltandó levelet II. I. czim alattteljes tisztelettel fogadja az ajánlkozó Pécs-váradon (poste restante) H. I.

1790(3-3)

ROSER MIKLÓSkereskedelmi főiskolájában

és inevelö-intézetében 766(6 6)

Pesten, országut 4-dik sz. a., saját házában,az uj tanfolyam f. évi október 1-én veszi kezdetét.

A fölvétel naponkint a délelőtti órákban történik. Szivestudakozásokra azonnal válasz adatik.

Programmok egész készséggel s ingyért szolgáltatnak ki.

Viz által légzárolt liázl és szoba-ttrszékek,melyek által a bűz tökéletesen elzáratik, darabja 5—8 ft., kettős zárral, csinosszerkezetű 15 ft.

y m i n ( l e n árnyékszékhez alkalmazható, s mely által a légvonal ésj b ü z tökéletesen eltávolittatik, darabja 10 ft.

E két tárgy királyi szabadalommal láttatott el.Ezerszeresen megpróbált, általam feltalált és szabadalmazott.

I í PÍI1PI1V—A k l

melyek alkalmazása által a füst a konyhából és>$ lakhelyiségekből nyomtalanul eltünik, dbjalOft

A pakolásért darabonkint ládával együtt 1 ft. számittatik.Felnőttek számára fürdőkádak 1 3 - 15 ft., háztetözések s más egyéb érozmun-kálatok uj s régibb épületekre a legjutányosb áron számittatnak, s még a legcse-kélyebb tárgyak is kijavitás végett elfogadtatnak. 1763 (4 — 6)

MIKSITS KÁROLY,bádogos-mester.

RAKTÁRA: rózsatér, 2 ik szám a városháza mögött.

463

A valódiság jótállása mellett!Dr. BÉRINGUIER LIPÓT

illatos gyógysz. korona-szesze,vagy : A kölni viz Quintessi-ntiája.

Dr Béringuier cs. k. szabadalmazott konnii-szeszében a legfiaomibb, röppsnó aether-szesz a növényvilág alkatrészeineklegválORíitottabb és legdrágább, jószagú, élénkítő és erösítö részeivel oly módon vaa egybekötve, hogy ezen szesz a mindkétnemü személyes és a leggyakorlottabb ismerő által minden más e fajta készítménynek eleibe fog^ helyeztetni — nemcsak mint

kellemes s z a g o s és m o s d ó v i z , hanem ugy is, mint az é l e t - s z e l l e m é b r e s z t é s é r e és az i d e g e k e r ö s i t é s é r eszolgáló dicső segélyszer.

Dr Béringuier cs k sz illatos gyógyszerei* korrona-szesze kizárólag eredeti üvegekben 1 ft. 25 kr.

nh.nnn,-An.rA«TlTnAU ])r, g | ] | N ^ JJOUTEMARDillatos

igen

BORCHARÜT 0RV0STUD0Rcsomagocska ;

SO kr. fog-pásztája i1886-dik! | i H a t o 8 jE*y e r f f

tavaszi i r < bepecsételt

növények- mÖVeüVSZaPPaiia. f csomagnaki böl. í J Ii | ara 43 kr. |

D r B o r e h a r d t cs. kir. ezab. n ö v é n y s z a p p a n a kitünö szer, _ , ,,,• í l x • - - <•a bör e r ű i t é / é r e é s é p s é g b e . , tartására; elvitá.hatlanul 'alkalmas anyagokból egy beáll, tött készumeny a fo-a legjobb a kö,ött, a mi ezen szakmában elóállittathatik, ugy »z\B**«> foghus t , , z t á n s ép en t a r t á s á r a , azokata icgjuu , « ÜUÍUU, » _ , . „ . , , _ , , , i s fakadlisok i sokkal gyorsabban és biztosabban tisztítja mmdan

csomagocska

33 kr.

az elismert legczélszerübb, megtisztított és telj sen

élet-: e d ( % jo f t S k X v a perose^i tá^ésé lé^té^; ajánlható tovább, j^Sg

mindennemü fürdőknél, sikeres eredmenynyelJ igen jótékony

és használt szernél, a nélkül, hogy aivésbbé is megsértené, és mi-nyan hat, egyuttal az égés : szájüregnekkölcsönöz

aövényi rudas haj-kenőcse.A haj növésére igen jótékonyan hat, miután ezt hajléko-

tartjrt, s a kiszáradástól megóvja, annak növekedett

balzsamos olajbogyó-szappana.Ezen, alegujabb vegytani tapasztalatok szerint készült bal-

zsamos olajbogyó-szappan mint enyhe és együtt.il hatályosfényt és rugalmasságot kölcsönös, s egyszersmind a fejtető;napi mosdoszer még a leggyöngedebb borii hölgyek és gyer-szilarditására is alkalmas. Ára 50 kr. I mekek számára is a legjobbnak ajánlandó. Ara 35 kr.

Egy előrehaladott, gondos és tudományos ismeretnek szerencsés eredményei a szabadalmazott

Dr, Hartung-féie hajnövesztő-szerekmagukat működésükben kölcsönösen kiegészitendők : igen ajánlatos a

C H I 1 V A H E J - O L A J A . a haj fenntartására és szépítésére.

N O V É B Í Y - H A J K E N Ő C S E , » hajnövés ujraébresztésére és erösitésére;az előbbi emeli a haj ruganyosságát és szinét, mig az utóbbi a haj korai kihullását és annak elhalását,

akadályozza, a mennyiben a fejbőrnek uj, jótékony hatásu anyagot kölcsönöz, és a haj tövét a legerőteljesebb módon táplálja.

á 85 kr. á 85 kr

NÖVÉNYI GYÖKHAJOLAJAbossmbb használatra elígsé^ps üvegben 1 ft. o. é.

Minden ártalmas mellék keveréktől menten, alegalkalmasabb növényi alkatrészekből és olaj-tar-talmu anyagokból egybeállitva, dúsan ellátva szén-

NÖVÉNYI HiJFESTÓ-SZERE(fokban kefécskével és csészével 5 frt. o. é.)

Minden szakértő és az összes fogyasztók általmint a czélnak tel jesen megfele lő és átalá-ban á r t a l m a t l a n szer ismertetett el a haj és sza-

i g e n

1691(5-15)

o *•• ••? ea :©

72 B

o o

UJo

11

obe

NÖ

be a ^sjj J3 -S•"-"os©S

a?

rí • - -

-03U

1 -53

.a a3 T3 ,

S a J

g

ll III\1^

ú'anyaggal, minek rendkivüli bjfolyását az ujabb j káli, valamint a szemöldöknek bármely tetsző árnya-te*buvárlatok oly világosan bebizonyították, — Dr. í latban festésére, a nélkül, hogy a bort, bemoeskolnáBéringliier cs. k. szab. növénygyök-olaja az ejés szagot hagyna maga után; használása igen köny-

nemű leg jobb készítményeknek h<isoneredetü).eg mellé tehető | nyü én az ezen fejtő-szer által előállított hajszinezetés bizonyára mindtin toillettenek különös díszére fog szolgálni, jt erin ószetes .

A fennu>bb elismert, hasznos voltuk és szilárdságuk által annyira kedve l tekké vált c z i k k e k — a v a l ó d i minöse 'ge ' r t i j ó t á l l á sm e l l e t t — valamint az alább nevezett v á r o s o k e g y e d ü l i h e ly b é l i l e t é t e m é n y e s e i n é l , u g y m i n t :

Török Jozsef Jezovitz Al. Scholtz J. Kiss C. Sztupa G.gysztár a „sz. lélekhez" gysztár a_ „Magyar ki-

király-utcza 7. sz.;

D A N : •****•• RÁtbP

PESTEN:g y ó g y s z e r t á r . gySZCrész,

városi gysztár; gysztár a „kigyóhoz"; gysztár a szénatéren.

Bakats Al. Prochaszkagyszerész; kereskedése,

valamint a következö bizományos uraknál Magyar- g Krdélyorszá^ban s a kapcsolt részekben:A.Knbin: TyrolerésSchle- Eszék: Horning J. gysz. Kolozsvár: Wolf J.

singer. Ki^er: Piüer J.ésTschöglJ., és Engel J. gysz.Alma-,: Koby Beck. :Esztergom: Bierbrauer C. Kaproueza: WeriiM.gyszArad: Tedoschi J. Fehértemplom: Poppovits Körmöcz : Eitt.r J.Baja: Klenancz és Babocs. i Facset: Hirschl D. Kun-Szt.-Miklós:Bártra: Waniek és társa. | G y o n f ? y ö s . Koozianovich J.', Károly fehérvár :

Gcorgentiei-K : Hensch Ed.! " ^ h•' K u 8 z J 'Gölnicz : Boldogh E. ' Kőszeg : Bründl J . . .._ííydr: Szailer Gyula. ; Kézfiivásáiiiely : Fejér h.

í Gy.-Szt.-Miklós : Pröh-Kubin: Weber F.Heh E. Lippa: Csordán A.

íGyula: Oerley I«tv. gysz. ! L i P t ó - Sit.-MlklósH a l a s : Hirschler D.Hatzfeld: Schnur J. F.Ilőjtyész: Rausz W- és fiai.Homonna: Pupinszky J-11.M. Vásárhely: BraunJ.

Nagy-Abony : Lukácsgyógyszerész.

A. HimasKornbat Kratschmar.;Ilozsnyó: Feymann A.

Beszterczebányai Pusch-man R. é- Göllner F. gysz.

B.Gyarmat: MoldoványiS.B. <Jsaba: Láczay A. J.Besztercze: Kelp Fr., Diet-

rich és Fleischer.Bonyhád: Straicher B.Breznóuánya: Göllner S.

F. és fia.Böszörmény: Lányi M.Bazin: Streicher Gy.Brassó: Stenner F. és Je-

kelius F. gysz.Csáktornya: Kárász A.

Kri-

Bódy J. E. és

HolHsch : Mühlbauergyógyszeres?.

Heves: BLiu J.

i vosz J.i Losonczi Geduly A. gy>r..Lőcse : Kubatschka G.Lubio : Glatz J .

Aa*y.M,l,ál.y: BrenningF. ^ „ . L o s : p i t s J.

! ' í J«k™l: M-;^esvar:MiszelbacherJ.

^ ^ M ^ 3 1 " ^ * : f ^tSCh iselmeraTblmák J. C.^ M. V. es Rosenfeld A. , g z i s z e k . Velussig G. és társ.

Natcykikinda : Manojlo-; SZSMnbatliely : Tempel F.w ' t z P- | gysz., Piliich F.

IVagy-Szeben: Zöhrer J. F.' székesfchérvár : DeutschNyíregyháza: Reich és A < Légmán A. és Braun

j . g y s x

Csongrád: Tari L.C«akvár, Lukács Gyul.gysz. Iscló : Tirscher G gys^.Csanád : T-lbisz J. ! Jászberény: Leitner K.Csákóvá; Wojuovits D. B . j o i s v a : Porubszky S.Debreczen Czanak J.gysz., | Károly vár: Slavn cz N. és

Rothschnek K., GeréDi és Benich J.Hannig. Knssn : Eschwig

Deíta: Braumüller J.gysz. Qui r sfeld KDéva : Bosnyák A. . . „ , ,D. Földvár: Nádhera P. | ^ P U S V a r : K o h n J a k

Dálya: Weisz testv.

E. és

Deés: Kramer S.

Késmárk : Genersich A.gysz. és Faikiss J. gysz.

Erzsébetvaros: Schmidt A. Kecskemét: Markovits G.Érsekujvár :

és fia.Latzko F. [Komárom: Belloni A.

Kalocsa: Behr L B.Eperjes: Zsembery lg. és

Pap J. S.Kisu JHzállás : Nagy S.Kisbér: Stern E.

R. Lugos : Schi szler A.Léva: Boleman E.Makó : Ocsov zky S.Magyar-Óvár : Czeh S.Marcz«H : Istl A. özvMarosvasárhely

rassy J.Mohács: Philipp F.Miskolcz: Böszörményi J.

eysz. és Spuiler J- A.Moór: Ebner J.Mühlbach: Weiszörtel G.A.Munkács : Haupt J. L- ^ s

Horovitz S.Mitrovitz : Miié Sabb.Malaczka: Röhrich J- gysz-Mediasch : Breckner K.,

Pavlovitz.j Nagy-Becskerek: PyrraJ. Szaniosujvár : PlacsintárNagyszombat: Keszély J.i G. és fia gysz.

! Nyitra: dr. Lang E. gysz.jSz_ Kgerszeg: Izsó F.INádudvar: Lippe S. - • •"•..<•-./-<-!Nagy-Kalló: Mandl S. _,_ _..Nagy-Enyed: Horváth F . | g z o ! ) J $ 1 j k í l . Fa rkas J ésSi-Or«vicza: Schnabíl Gy. j mony J.

Foga- 'Ó Zólyom:KoritsánszkyJ.i Szegszárd : Brassay M.jÓ-Ors'ova : Böhme K.: gyógyszerész.j könyvk. ; Szeged : Kovács M. gysz.,Paks : Flórián J. KovácsAlb.gysz.,FischerPancsova: Huber J. s Schopper.Pápa: Bermüllor J. gZ - Udvarhely : Kauntz J. j VeszprémPetervárad : Nagy J. j A gysz.Pécs: Adler A. és Zách KJ S zcreda: Gozsv APozsony: Weinstabl C. és \ S z - Kereszt ur • Binder M.

i • gysz- | Szasz-Régcn: Wachner T.Siklót: Holmik F. gy.Szigeth : Tyrnauer G.Szoboszló: Túry J.Sopron : Éder F.

PachhoferL. és Mezey A.gyógyszerész.

Szolnok : Braun ,T. és Ho-ránszky Istv. gysz.

S. Szt.-íiyörgy: VitilyosB.Sz. Varállya: Gerber E.Tasnád: Szongott J.Temesvár: Quiriny A. gysz.

Pecher J.E. gysz., .TannerK. gysz és Kuttn M.

Thorda: Welits G.ITolna: Hofbauer M.Trencsén : Kulka Izid.Topolya: Sárkány L. gysz.

'Tata: Merkl A. könyvk.jUj-Verbász: Singer H.Ungiivar: Liszkay J.Ilj-Becse: Weliacha jún.

Schreiber Férd.fez: Fuchs J.

Vagnjhely: Baiersdorf L.Vukovar : Stanits T.

| Verőcze : Doina L. és Best| J K. gysz.Várasd : Tauschek S. A. és

Halter A. gysz-Guthard fiai.

Vacz: Bodendorfer Gyula.

fPutnok: Fekete_i gysz.Pozsega: Kusevic Sp.Pásztó: Büchler W.

i Vándory és Brandsch. .[Nagy-Banya: Haracsek J. .Petrinia: luropolcic J .

Zenta: Wuits testv. ^Xoi>''"*r: P°P'*S J- és Fal-

J cione Gyula.Zágráb: Mihic G. gysz. és

Hegedüs Gyula.Zimony: Joannovicz A.

464

KEER GYÖRGYP e s t e n , (1793 (1-2)

üoroüya-utcza, Wiirmuilvar 8-dik sz. a 1-si) emelet,tisztelettel értesiti a nagyérdemű gazdaközönséger, hogy hordozható (Locomobile),cséplő- és forgató-gépeit

Garrett J. D.-töl Bockaobau, Magdcburgmellett a következö árakon adja el helyben Pesten és vámmentesen :Egy 8 lóerejü locomobile A. 2 cséplőgéppel, mely 54 hűvelvk dobhosszu, kátrány-

teritökkel shajtószi.jakkal ellátva, egészen telje?, 3920 ft. ezdst pénzb.Egy 10 lóerejü locomobile • hengerrel, A 3 cséplőgéppel, mely 60 hüvelyk dobhosz-

szu, kátrknyteritókkel s hajtószijakkal,egészen teljes, 4530 lt. ezüst pénzb.Egy for(fato-({ép (Drillmaschine), könn)ü talajra l l sorozóval, 6 lábnyi nyom-

távolsággal, vas emeltyűkkel, e'őkormánynyal és 2 vetö-gerendelylyel, egé-szen teljes, 320 ft. ezüst pénzb.

S kéretik a netaláni megrendeléseket a lehetőségig idejekorán megtenni, hogy apontos szállitás eszközöltethessék.

Fentebb emlitett gépek a legjobb szerkezetűek és egész Északnémetország-ban, hol azok mindenből használatban vannak, a legjobb hirnek örvendenek.

Tudakozásokra egész készséggel kellő utasitás adatik, valamint illustrált kata-lógusok is kivánatr* ingyért szolgáltatnak ki.

NB. Elvállalható feltételek mellett bérbeni cséplés is eszközöltetik, melyesetben az illetők magukat KEER GYÖRGY urral érinikezesbe tehetik.

A* átalánosan jónak elismert valódi s egészen Irisen érkezett

SGHNEEBERGI NÖVENT-ALLOPmell- * tüdőbetegek számára,

továbbá: rekedtség, náthaláz, ingerköhögés, mellszorongás, elnyálkásodáfl,torokgyuladások s nehéz légzés ellen, — mindenkor fris minőségben kapható :PESTEN- Török József gyógyszerész urnál a király-utezában, — dr. Wagner D.

gyógyszerésznél a váczi-uton, Thalmayer A. és társa, — OszetszkyF., — Schirk J., — és Gerhardt A. uraknál.

BUDÁN: Schwarzmeyer J. gyógyszerész urnál.Aradon: Probst F. JAszódon: Sperlagh J gy.Baján: Klen&utz J.Brassóban: Gyertyánfy,Fa-

bick és Jekelius gysz.Battonyán: Bignio K.Belgrádon Nicolacovics test.Beszterczén

Fleischer.Dietrich és

Rendes elöfizetés nyittatik

VASÁRNAPI UJSÁGPOLITIKAI ÚJDONSÁGOK

október—deczemberi évnegyedes folyamára.ELÖFIZETÉSI FELTÉTELEK:

A Vasárnapi Ujság és Pólit. Újdonságok (okt.—decz.) 2 ft. 50 kr.Csupán Vasárnapi Ujság (okt.—decz.) l ft. 50 „Csupán Politikai Újdonságok (okt.— decz.) . . . . l ft. 50 „

8 W A pénzes levelek bérmentes küldése kéretik.igwgfr~ Egyszersmind figyelmeztetnek mind azon tisztelt elő-

fizetők, kiknek elöfizetésök szeptember végével lejár, hogy előfize-téseiket a lapok folytatólagos küldhetése tekintetéből mielőbbmegujitani sziveskedjenek.

gjHp* A Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságok czimüteslvérlapok jelenleg 10,000 példányban küldetvén szét, —kétséget nem szenved, hogy azok legalább is f00.000 kézen fo-rogván, bármily szakba vágó hirdetmények közzétételére legalkal-masabb eszközül szolgálnak. Mely körülményre szabad legyen azillető közönséget tisztelettel figyelmeztetni.

Az igtatási dijak jutányosak, s terjedehnesb hirdetményekközlésénél különös kedvezmények biztosittatnak.

A Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságok kiadó-hivatala(Pest, egyetem-uteza 4-ik szám alatt).

QW A Vasárnapi Ujság julius— deczemberi folyamából teljesszámu pél-dányokkal még folyvást szolgálhatunk, — félévi elöfizetési dija 3 ft.

Bonyhádon: K»amolinJ.gy.Brassóban : Fabick Ed.Csáktornyán: Kárász A.Csuton: Borsay F. gysz.Debreczenben: GöltlN. gy.Deésen: Kramer S.Dettán: Braunmüller J. gy.Devecserben: Hoffmann B.Eszéken: Kawilowicz gyszEperjesen: Zsembery Ign.

| Érsekujvár: Conlegner Ign.j Egerben: Weszely gysz.

Körmöczön: Draskóczy gy. S.-Sz.-Győrgyön: ötvös P.Karolyfehérvár: FischerE gyógysz.Kabinban: StojAnovics. Sopron : Voga és Rupp-

^ " M . I J . . °'-'- * • recht.S.-A.-Ujhelyen: Deutech J.Sasvár: Mücke A gy.Segesvár: Misselbacher J.Serajevoban. Gyuleka N.G.Sziszekeit: Kubányi F.Szombathelyen : Mitter-

Kun-Sz.-Miklós: Stoits A.Lugoson: Arnold J.Médiáson : Breiner K.Mosonban: Pranter J. gysz.Miskolczon: Spuller J.Mitrovicz: Kreítonoshics A.Mohács: Pyrker Gyula gy.Marosvásárhely: Jeney gy.Munkácson: Gröttier L.Mohácson: Kőgel D.Nagybányán: Horacsek J.Nezsiderben: Fuchs J.IVyitran: dr. Láng E.Nyiregyházán :HönschEde

gyógy sz.Nagy-Becskereken: Nedel-

kovics és Haidegger.Nagy-Kanizsán : Welisch

i Eszéken : Thürner fiai és| és*Lovack gyógysz.Desjáthy gyógysz.

Győrött: Brunner F.Gyulán : Lukács gysz.

JNagy-Károly^Schöbtrl C.

Haczfeld: Hagelschmidt V.

Nagy-Kikin: Komka A. JNagyváradon: Janky A.Nagyszombatban: Pántot-

R > g v ó g v s j ! .Orosházán : Vangyel M.£ Gff

Hátszegen : Mátesy B. gysz.Ipolyságon: Mikulási T.Jatio-.liaz.nii: Kuna gysz.Jolsván: Maleter gysz. | "T ' ,. „ .T °-Kaposvártt: Schröder J. gv . ! P e e 8 e t t : K u n z Nándor.Kőszegen: Strehle gys*. " jPosegan: Balogh gyógysz.Károlyvartt: Benich J |Pntnokon: Szepessy gysz— •—"•• • ~ . .- • Pozsonyban: Schneebergei

és Dussil gysz.í Rosnyón : Posch J. gysz.

gysz. és Spatay A.Kassán: Escbwig E

| Késmárk: Genersich C és A.[Kecskeméten: Papp M.Karánsebesen Weber A. gy.

Fischer

Rosny gyRimaszombat : Hamaliár

gyógysz.Rum au: Milutinovitz S.Rékáson: Bororui K. gysz

mayer gyógysz.Székesfehérvár : Say R.

gyógysz.Siklóson: Nyers S. gysz-Szathmáron: Juracsko D.Szent-Miklóson: Haluschk*

P. gyógysr.Szarvason: Réthy V.Szentesen: EissdorferG.gy.

Prohaszka Gyula.Temesvár : Kraul és Rotb

gyógysz.Tokajban: Krotzer A. gy.Tordan: Welits és Wolf.Tatán: Niertit F. gysz.Tftrök-Szent-Miklös: Pil-

losz M.Trencsénben : Simon A. gy.Unghvártt: Telendy gysz.

és özv. Benesch P.Újvidéken: Schreiber F.Varannón: Elizár gysz.Veszprém: Freramel.Váczon : Tragor A.Varazsdon: Halter gysz.Verseczen: Herzog gysz.Zimony: Ivanovics ea fia.Zalatnán: Mégay Gyula.Zombor: Stein fia Márk.Zsámbokrét: Neumann M.

Károlyfehérvártt:Ed. gyógysz. ' Szászváros: Sándor R. gy.,

Kolozsvártt: Megay M. C. Szabadkán: Hofbauer I. gy. | Zentán: Wuits testvéreknél.Egy üveg ára forint 26 krajczár. 1791(1-6)

Ugyanezen bizományos uraknál kapható:Legjobbféle

tyukszem-tapasz,Schmidt cs. kir. főorvostól, egy skatulya

ára 23 kr.

Fel nem lobbanó

PETROLEUM,nagyban és kisebb mennyiség-beni eladásra folyvást készen

található

RORTSÁlí J.bádogos-mesternél

PESTEN,Fereneziek-tere I-ső sz. alatt,

készít egyszersmint szatratlan házi- és szoba ürszékeket, darabját 15 fttól50 ftig a legujabb forma és czélszerü szerkezet szerint — még pedig azon kikötés-sel, na czjljoknak meg nem felelnének, — azokat visszaveszi; készít továbbá

mindennemü

épttlet-munkála tokát,u. m.: ház-(edélzet»k»t.csatornákat, könyököket, padlás-ablakokat, bádog,horgany és vörösrézből, — arnyékszékcsöket óíomból, itthelyt s a vidékre.Nagy raktárt tart. végre petroleum, sálon- és moderateur-lámpákból, házi,udvari- és lépcső-lámpákból, mindennemü kávé- és theafozft-gépekböl, lakko-zott táczákból, és minden az ö mesterségébe vágó áruezikkekböl ; elvállal mindenkijavításokat , és igéri a legméltányosabb árakat, minélfogva a nagyérdeműközönség szives látogatátát kikéri. 1788 (4 — 6)

Dr. Belir ideg-extractusa,az idegek erösitésére s a fest edzésére ára

70 kr.

Dorsch-májolaj,Lobry és Parton-tólUtrechtben, a skrofuláks bőrkütegek sat. gyógyitására. Egy üveg

ára 1 ft.Stiriai Stub-havasi-növény-

nedvmell- s tüdőbetegek számára.

Egy üveg ára 87 kr.

HELUNGKIANGarábiai s ázsiai

állát-, gyógy- és táp-pora,- ^ •5«!wcrJ8E=i- -*--••-.*• a magas kir. porosz kormány által engedményezve

s ő felsége'a porosz király udvari istállóiban, valamint a legtöbb gazdasági igazgatósá-goknál a legjobb sikerrel használva egyszersmind a legjobbnak elismert óvszer marha-vész és marhabetegségek ellen.

Mustra- és védmárkkal törvényesen biztositva.Egy kis csomag ára 40 kr., nagy csomagé 80 kr.

Block-féíe megpróbált folyadéka lovak számára.Kitünő mosó szer, mely nemcsak az egészséges, hanem a beteg lovaknál is, az ivhúrTköszvény, köromgvuladá., az inak kifáradás,, fiezamodások, az .ga s nyereg által oko-zott sérülések eseteiben a legmeglepőbb sikerrel használtatib.

Egy üveg ára 1 ft. 40 kr.Főraktár BITTXEK ÜYlJIi\JJó?yszerésznél Ologgnitzban.

A Cliolera és mindennemü betegségekbenelismert legjelesebb tanácsadó a következö mü:

AZ EGÉSZSÉG NÉGY KÖNYVEBock Ernft Karoly

lipcsei boneztanár után 1792 (2—2)

a magyar nép szükségeihez alkalmazva.38 ábrával.

4 resz. Ara füzve 5 ft. Kötve 5 ft. 80 kr.Különösen a Cholera elkerüléséről, ez gyógyításáról is igen tüzetesenés a todomány legujabb tapasztalásai szerint értekezik.

Kapható RÁTH MÓRNÁL Pesten, é* minden könyvkereskedésben.

Kiadó-tulajdonos Heckenast Gnsztáv. - Nyomatott saját nyomdájában Pesten 1866 (egyetem-uteza 4-ik szám alatt).

Tizenharmadik évfolyam.

Pest, szeptember 30-án 1866.

Elöfizetési föltételek 1866-dik érre: a Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 ft. - Fél évre 5 ftCsnpan Vasarn.pl Ujság: Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. - Csnpán Politikai Újdonságok: Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft.

• Hirdetési dijak, a Vasárnapi Ujság és Poliíikai Újdonságokat illetőleg, 1866. január l-töl kezdve: Egy, négyszerháromszor, vagy többszöri igtatta* csak 7 krba számittatik. - Külföldre nézve kiadó-hivatalunk számára ^kJZJaeger könyvkereskedése; Bécsben : Oppelik Alajos. - Bélyeg-dij, külön minden igtatás után 30 ujkr *T ? egyszeri igtattoál 10 krb.;

Vogler. _ M.-Frankfnríban:

E 82 éves ősz magyar patriárka tisztesarcza három emberkornyi históriát varázsolszemünk elé. A mult századnak ezen erőstölgye még a Kazinczy-korszakban,az ébredőnemzeti önérzet lelket emelő hajnalán vertgyökeret e haza földében s az akkori félénkis szemérmes kísérletek napjaiból néz le amai idők megizmosodott nemzetiségi vivmá-nyaira. Ez arczkép szemünk elé állitja asokat rágalmazott, erőteljes magyar „tábla-birói" fajt, melyről el fogja egyszer mondaniaz igazságos történelem, hogy bármennyireszivós kitartással ragaszkodott is ősi intéz-ményeihez, az újabbkori czivili-satio igényeinek, a szellemi ésanyagi haladás követeléseineknemcsak nem állott utjába, sőtépen a táblabirói faj felvilágo-sultsága s gyakran önzéstelenáldozatkészsége tette nálunk islehetővé a polgárisultság ujabbeszméinek aránylag igen gyorsdiadalát; s a midőn az eszméktovább fejlődése koronkint fenn-akadt, az akadályok soha semezen körből, hanem a politikaiés társadalmi viszonyok mosto-haságából, a működési tér meg-szűnéséből s a közvélemény általfelkarolt vezérférfiak leszorítá-sából származott. Meg kell mégazon időnek jőni, hogy ezenéletképes, értelmes és fogékonyközéposztály, mely jó vezetésmellett mindenkor, a béke ésháboru, jó és rosz napok esemé-nyei között, meg tudott felelnihivatásának, a haza és mivelődésközügyeinek szolgálatában, tel-jesen elfoglalja ismét azon he-lyet, mely a viszonyok változtá-val, megváltozott szellembenugyan, de értelmiségének s tár-sadalmi állásának sulya mellettteljes joggal megilleti.

Hogy kisebb működési kör-„ : - ! - • i i . i /i • i

Id. M á n d y P é t e r .született Mikolán. 1792-ben került a sáros-pataki iskolába, hol 1800-ig tanult. Ezutánkét évet Pozsonyban töltött, leginkább anémet, franczia és olasz nyelvek megtanu-lása végett. Az 1802-ki pozsonyi országgyü-lésen, az iskolai szünet alatt, országgyülésiirnok volt. 1803-ban visszament S.-Patakra,hol az akkor nagyhirü Kövy tanár alatt vé-gezte a jogtudományi tanfolyamot. — Azakkori idők szokása szerint az iskolábólhaza került ifju otthon azonnal az életgyakorlati folyamába lépett át. 1804-benlegelőször is megyei tiszt, aljegyzőnek ne-

°en is hiven lehet szolgálni a hazát, s hogya ki a kis kört, melyre a sors állitotta, lelki-ismeretesen betölté, polgártársainak becsü-fetére méltán számolhat: tanusitja azon férfiuls> kinek hosszu életpályája itt elénk tárul.

Idősb Mándy Péter, egy szatmármegyei0 8 .magyar család ivadéka, 1784. nov. 7-én

Id. MÁNDY PÉTER.

veztetett ki, idő folytán a megyei tisztségekmajd mindegyik ágában szerepelt, s előszörjegyző, késöbb főszolgabiró, majd másodalispán lett Szatmármegyében; végre egyikmegyei törvényszéki osztályban mint alis-pán helyettesi elnök müködött sok évig.

A megye ügyeinek e külön szaku veze-

tésében Mándy Péter mindenkor épen olybuzgalmat, mint önzéstelenséget tanusitott,— tudjuk mindnyájan, hogy ezen egykori„nobile officium"-ok tekintélyt igenis adtakaz illetőnek, de többnyire önfeláldozássaljártak. A megye levéltára számtalan olytényt jegyez fel, melyek a megye közigaz-gatási ügyeiben Mándy Péter rendezésiügyességét, eljárási erélyét és tapintatáttanusítják, s melyek előszámlálása itt kö-rünkön kivül fekszik.

Gondjainak egy nagy részét idő folytánmegszaporodott családja vette igénybe. 13

gyermekének nevelése mellettis ernyedetlen szorgalma ésmunkássága nem maradt siker-telen. Okszerű gazdálkodás éstakarékosság itt is megtermettéazon gyümölcsöket, melyek utántörekedni, minden jóravaló ma-gyar családfőnek erkölcsi köte-lessége. Mándy Péter nemcsakhogy el nem prédálta ősi vagyo-nát, hanem szüleitől öröklöttbirtokát részint irtással, részintuj szerzemények által tiz any-nyira gyarapította, mint eredeti-leg átvette. Saját erejével ésköltségén 50-nél több jobbágy-házat, azonkivül Mikolán ésSziny érváralján két-két kő-,Mándon két lakházat épittetett,s örvendve látta anyagi jobblé-tének fokonkinti emelkedését.

Azonban Mándy Péter fi-gyelme és fogékonysága nemszoritkozott csupán az anyagitérre. Azon nemes ösztönnélfogva, mely a magyar középosz-tály tagjait mindenkor jellemzé,már régóta élénk hajlamot ér-zett a tudományok, a szellemifejlődés eszközei iránt. Nem em-litvén, hogy már fiatal korábanjelesebb külföldi irók müvei-nek magyarításával foglalkozott

(ilyenek voltak: Kleist „Tavasz" czimünagy költeménye; Kant .Immanuel „Pae-dagogiká"-ja stb.): a későbbi idők folya-mában Mándy Péter nevével mindenütttalálkozott a magyar közönség, a hol egytudományos, közmiveltségi vagy jótékony^-s^.ügy előmozdítására igénybe vétetett a haza' ~ -\\

39-ik szám.