ELŐADÁSOK REZÜMÉI - inyelv.unideb.huinyelv.unideb.hu/files/digitalis2017/digitalis_2017_kivonat.pdf · kezdőknek és haladóknak. Neteducatio. Kft Az értékelés dilemmái a

1

Digitális Tanulás és Tanítás workshop

2017. február 27.

ELŐADÁSOK REZÜMÉI az előadások elhangzásának sorrendjében

Hátrányos helyzetű települések iskolái – merre keressük a kiutat a

motiválatlanság csapdájából?

Buda Mariann

Előadásomban korábbi kutatásokra ill. adatokra támaszkodva bemutatom azokat a körülményeket (az

iskola tágabb és szűkebb környezetében), amelyek akadályozzák a hatékony iskolai munkát. Röviden

áttekintem, mit tudunk jelenleg a hátrányos helyzetű tanulók motivációiról. Végül javaslatokat

fogalmazok meg azzal kapcsolatban, milyen irányban kereshetjük a kiutat a jelenlegi nehéz helyzetből.

Magyarországon a korábban is meglévő területi különbségek a rendszerváltás után – és különösen a

2008-as válság után – nagymértékben felerősödtek. Az Észak-Alföldi Régió hátrányát még Debrecen

jelenléte sem tudja ellensúlyozni; a 2. legrosszabb helyzetű régió a miénk. A megye 3 járásának

kivételével a vidéki járások (kistérségek) igen nehéz helyzetben vannak. Az erőforrások (és ennek

következtében a fejlesztések) hiánya, magas munkanélküliség, szegénység és negatív vándorlási

különbözet jellemzi ezeket. A közmunka bár nagyon alacsony szinten, de mégiscsak egyfajta stabilitást

jelent az itt élők életében, ugyanakkor be is zár egy helyzetbe, egy létformába. Már generációk óta a

létért való küzdelem határozza meg a mindennapokat.

A gyerekek a szegénység kultúrájából érkeznek az iskolába. Számukra bármiféle hosszabb távú

motiváció üres, jelentés- és jelentőség nélküli. A tanult tehetetlenség, a saját sors feletti irányítás ill. az

ezért viselt felelősség elvesztésének érzete nem inspirál, lehetetlenné teszi az erőfeszítést.

Az iskola a magaskultúrát képviseli a szegénység tengerében. Akár elutasítóak a tanárok, akár jó

szándéktól vezérelve „felemelni” akarják a diákokat, mélyítik a két kultúra közötti szakadékot, nehezítve

a megértést, a párbeszédet.

Csak olyan motivációs lehetőségek maradtak nyitva, amelyek az „itt és most”-ban nyújtanak pozitív

élményeket, és ilyen módon tartják bent a gyerekeket a tanulási helyzetben.

1. A legfontosabb elem a kapcsolat a tanár és a diákok között. Ennek építése, fenntartása

kulcsfontosságú; ez a kapcsolat jelenthet stabilitást, húzóerőt a követelmények fokozatos

emelése során.

2. A tanulási helyzeteket közelítenünk kell a diákok életvilágához, mert egy idegen, absztrakt

világba nem követnek minket. Ennek része lehet a digitális eszközök, a diákok által használt

virtuális terek bevonása az oktatás folyamatába.

2

3. Létfontosságúak a tanulási folyamat során átélt pozitív élmények. Ezek elsősorban az

autonómia, a kreativitás erősítése, a saját kompetencia megélése nyomán jöhetnek létre. Ebben

lehet segítségünkre a kooperatív tanulás, a nyitott végű feladat, a gemifikáció eszköztára.

4. Ha nem csak a tanár és diák egyéni kapcsolataira fókuszálunk, hanem a közösség formálására

is, lehetőségünk nyílik az iskolával szemben ellenséges diákkultúra lassú átformálására is.

Felhasznált irodalom

Buda M. (2015): Méltányosság az oktatásban. Tanulmányok a levelező és részismereti tanárképzés

tantárgy-pedagógiai tartalmi megújításáért – bölcsészettudományok. Debreceni Egyetemi Kiadó,

27-70. ISBN 978 963 473 844 2

Fejes B. (2005): Roma tanulók motivációját befolyásoló tényezők. Iskolakultúra, 2005. 11. 3-13.

Fejes B. – Józsa K. (2007): Az iskolai eredményesség és a tanulási motiváció kulturális jellemzői.

Iskolakultúra, 2007. 6-7. 83-96.

Kertesi G. – Kézdi G. (2008): A szegénység átörökítésének közvetlen és rejtett csatornái. Társadalmi

egyenlőtlenségek, a nem hagyományos családmodell, a szülői viselkedés és a gyermekek

fejlődésének összefüggései. Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, 135-142.

ISBN 978-963-9795-14-3

A motiváció kérdése a hhh gyerekeknél

L. Ritók Nóra

Kulcsszavak: családi támogatottság hiánya, az iskolai értékelés iránti érdektelenség, a szegénység

viszonyulást meghatározó aspektusai

A generációk óta mélyszegénységben élő családok gyermekeinél az átörökített szocializációval

szemben a mai iskola egyre tehetetlenebb. A pedagógusok leginkább a motiváció hiányát, az iskolához

való negatív viszonyulást emlegetik, kiemelik, hogy a szülők nem partnerek, a gyerekek magatartási

problémái kezelhetetlenek, ezek határozzák meg az órák hangulatát, gond, hogy nem figyelnek, nem

tanulnak, agresszívak, stb.

A pedagógusok többsége jobb híján egyre inkább a poroszos, tekintélyelvű módszertant preferálja, az

"erőből" való megoldások pedig egyre inkább mélyítik a konfliktusokat.

Vajon hol lehetne megfogni a problémát? Tényleg nincs kiút? Hogyan vehetjük fel a kapcsolatot úgy a

családdal, hogy tényleges partner legyen? Vajon az értékelési rendszerünk megfelelő? Büntessünk, vagy

jutalmazzunk? Megfelelünk-e azzal, amit és ahogyan tanítunk, a mai kor elvárásainak? Tudunk-e eleget

a 21. századi szegénységről ahhoz, hogy megfelelő beavatkozási pontokat, módszereket találhassunk?

Ezekre a kérdésekre próbálok elgondolkodtató válaszokat keresni.

3

Hátrányos helyzetű tanulók idegen nyelvi fejlesztése

Marton Boglárka

Kulcsszavak: hátrányos helyzet, idegen nyelv, tanoda, projekt

Az Igazgyöngy Alapítványhoz tartozó Toldi Tanodában már harmadik éve folyik idegen nyelvi

fejlesztés. Eleinte elutasítóak voltak a gyerekek az angollal és a némettel kapcsolatban, de fél év alatt

sikerült elérnünk, hogy ne zárkózzanak el teljesen ezektől a nyelvektől. A motiváció fenntartása szintén

nehéz feladatnak bizonyult, ezért az idegen nyelvi munkacsoport folyamatosan alakított munkásságán a

gyerekek egyéni igényeihez igazodva. Kezdetben teljesen személyre szabott feladatlapokat kaptak a

gyerekek, majd a feladatlapokról lassan áttértünk a különböző projektekre, amikben minden gyerek

differenciáltan, a saját haladási tempójának megfelelően vehet részt.

Hogyan segíthető elő a sikeres idegennyelv-tanulás a

szakközépiskolákban?

K. Nagy Emese

Kulcsszavak: heterogén tanulói csoport, Komplex Instrukciós Program

A tanulói populációban nagyfokú heterogenitás figyelhető meg a különböző kulturális és szociális

háttérből adódó eltérések miatt a tanítás minden szintjén. Ez a sokszínűség az általános iskola befejezése

után a tanulók további életét jelentősen befolyásolja, mivel a gyengén vagy alulteljesítők a

szakközépiskolai (korábban elnevezéssel szakiskolai) továbbtanulást választják.

A szakközépiskolákban oktató pedagógusok jelentős hányada úgy véli, hogy minőségi nyelvoktatást

megvalósítani az iskolák ezen típusában szinte lehetetlen. Mindennapok jelensége a tanulók

alulmotiváltsága, az alulszocializáltság és a tudás- és képességbeli eltérés. Van Fossen (1987) és Illyés

Sándor (2000) szerint azoknak a tanulóknak, akik olyan osztályba kerülnek, ahova főleg az alsóbb

társadalmi rétegből járnak gyerekek, a teljesítménye alacsonyabb, mint azokban, ahol az osztályon belüli

heterogenitás nagyobb. Bár a szakiskolákban a tanulói populáció a hozott tudást, különösen az

idegennyelvtudást tekintve alatta marad az átlagnak, mégis, nagyrészt az alulteljesítés miatt, nagyfokú

heterogenitás rejlik benne. Vannak olyanok, akik a feladatokat alkalmazás szintjén hajtják végre, és

olyanok is, akik gondolkodva, új megoldásokat keresve, magas szinten teljesítenek vagy lennének

képesek teljesíteni.

A probléma enyhítéséhez szükség van az iskolai és osztálytermi munka reformjára, újragondolására.

Megfelelő tanítási módszer megválasztásával és az ahhoz szükséges feltételek biztosításával lehetőség

nyílik arra, hogy az alacsony nyelvtudású osztályok heterogenitását kihasználjuk és olyan pedagógiai

előnyt kovácsoljunk, amely az idegennyelvtudás szintjének emeléséhez vezet.

Az előadás célja egy, a szakiskolások idegennyelv elsajátítását segítő módszer bemutatása. Előadásunk

középpontjában az a kérdés áll, hogy milyen lehetőség adódik a szakiskolai osztályokban az alacsony

idegen nyelvi tudással rendelkező tanulók felzárkóztatására, tudásuk gyarapítására, egy speciális

csoportmunka, a Komplex Instrukciós Program segítségével. A módszert 16 éve sikeresen alkalmazzák

4

a hejőkeresztúri iskolában, és a disszemináció eredményeként jelenleg 69 iskola, köztük 16 középiskola,

szakgimnázium és gimnázium szervezi a KIP szerint a tanítási óráit.

Felhasznált irodalom

Illyés Sándor (2000): Rendszerfunkciók és hátrányos helyzet. OM-OKT 37. o.

Van Fossen, B. E. (1987): Curricular Teaching and Status Maintenance. Sociology of Education, 60.

szám. 104-122.

Digitáliskultúra-azonos pedagógia – a motiváció és a

tananyagszerkesztés új útja?

Fegyverneki Gergő

Kulcsszavak: digitáliskultúra-azonos pedagógia, projektmódszer, motiváció, együttműködő

tudásépítés

Napjainkra egy olyan generáció, nevesítve a digitális generáció jelent meg az oktatásban, amelynek

tagjai egészen másképpen gondolkoznak a világról, a tudásról és a tudásmegszerzési módokról. Egyes

nemzedékelméletek (Tapscott 2001, Prensky 2001) szerint a mai tanulók minden eddiginél jobban

értenek a technikához, ugyanakkor a legújabb erre irányuló kutatások (Fehér-Hornyák 2010, Buda 2013)

megcáfolják, hogy diákok kreatívan és produktívan alkalmaznák a különféle infokommunikációs (IKT)

eszközöket a tanítási-tanulási helyzetekben. Noha a tapasztalatok azt mutatják, hogy a tanulók

motiváltak használatban, mégis a digitális kompetenciát illetően eltérő képet mutatnak.

A digitális robbanás kihatással van az iskola világára is, hiszen a hagyományos oktatás három

résztvevője, vagyis a tanár, a tanuló és a tananyag mára kibővült egy negyedik elemmel, az IKT-

eszközökkel is (Szerdi 2016). Így nem az a kérdés, hogy a pedagógusok használják-e vagy sem az IKT-

t, hanem az, hogy hogyan alkalmazzuk megfelelően tanítványainkkal együtt.

Egyrészt a digitális kompetencia fejlesztése kereszttantervi cél, ezért így vagy úgy, de minden

tantárgyban meg kell jelenjen, másrészt felmérések bizonyítják, hogy az IKT-alapú tanulás motiváló

hatású, fokozott aktivitásra ösztönzi a tanulókat (Námesztovszki 2012, Fegyverneki 2014).

Mindezek miatt úgy látszik, szükségszerű újraértelmeznünk a tanítási-tanulási módszereket az oktatás

és az IKT metszéspontjában. Elképzelésünk szerinte az új pedagógiai nézőpont, módszertan a

digitáliskultúra-azonos pedagógia (Fegyverneki 2016), amely a kultúra azonos pedagógia (Boreczky

1999) és a digitális kultúra (Rab 2007) összeolvasásából rajzolódik ki.

Ennek szellemében mutatjuk be előadásunkban a Magyar villanykörte, avagy a magyar felvilágosodás

(digitális) múzeuma című iskolai projektünket, amelyet a Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium 10. C

osztályos tanulóival készítettünk el a Magyar Kultúra Napjára.

Az újszerű tanulásszervezési eljárás egyikm célja, hogy a tanulók megismerhessék, „élesben”

kipróbálhassák a különféle digitális eszközöket és alkalmazásokat, növeljük a motivációjukat a téma

feldolgozása közben, valamint a projektmunka során egymással együttműködve mindenki részt vegyen

egy online tudástár, a digitális múzeum elkészítésében.

5

A másik célnak megfelelően a digitális, interaktív „múzeumpedagógiai” projektünk keretén belül a

tanulók projektmenedzserek, múzeumpedagógusok, történészek, irodalmárok, kiadványszerkesztők,

kreatív munkatársak és IKT-tanácsadók bőrébe bújtak, hogy a magyar felvilágosodás történelmét és

irodalmát, a nyelvújítás mozgalmát, az ortológusok és neológusok vitáját játékos formában dolgozzuk

fel. Az élménypedagógia elemeit felhasználva másokat is bevontunk a megmozdulásunkba, mi pedig

kipróbáljuk, mitől lesz sikeres egy 21. századi múzeum.

Az előadás folyamán más tantárgyakra is könnyen adaptálható IKT-s eszközöket és ötleteket mutatunk

be, valamint részletezni fogjuk a projekt pedagógia eredményességét vizsgáló empirikus kutatás

eredményeit és a tanulók által megfogalmazott véleményeket is.

Felhasznált irodalom

Boreczky Ágnes 2000: Kultúraazonos pedagógia. A differenciáláson innen és túl. Új Pedagógiai

Szemle. 50. 7–8.

Buda András 2013: Pedagógusok az információs társadalomban. In: Lévai Dóra– Szekszárdi Júlia

(szerk.): Digitális Pedagógus Konferencia Konferenciakötet. (pp. 9-16). Budapest: ELTE

Pedagógia és Pszichológia Kar.

Fegyverneki Gergő (2014): Digitális alapú motiváció – jó gyakorlatok a magyaróráról In: Ollé János

(főszerk.): Oktatás-Informatika Folyóirat. Digitális Nemzedék Konferencia 2014. ELTE Reader.

Fegyverneki Gergő (2016): IKT-s ötlettár. Gyorstalpaló digitáliskultúra-azonos pedagógiából

kezdőknek és haladóknak. Neteducatio. Kft

Az értékelés dilemmái a hátrányos helyzetű tanulók oktatása

során

Furcsa Laura

Kulcsszavak: értékelés, hátrányos helyzet, nyelvtanítás

Az előadás a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók oktatása során felmerülő, pedagógiai értékeléssel

kapcsolatos dilemmákra koncentrál. Kvalitatív vizsgálatunk során interjúkat készítettünk általános

iskolai nyelvtanárokkal és hátrányos helyzetű gyermekekkel, melynek során számos kérdés az értékelés

módjára, gyakorlatára irányult. A kutatás elsősorban a nyelvtanításra koncentrál, de az eredmények

vonatkoztathatók más területekre is.

A kutatás során kiderült, hogy nincsen egységes értékelési módszer és gyakorlat a tanórákon. Mivel a

hátrányos helyzetű gyermekek között magas arányban találhatók tanulási nehézségekkel küzdő,

speciális nevelési igényű vagy beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók, az egyéni

fejlődés értékelésnek különösen lényeges szerepe van. Megvizsgálva az értékelési formákat viszonyítás

funkció alapján (Golnhofer 2002) kiderült, hogy az értékelés módja főként kritérium- vagy

normaorientált. Kevés példát találtunk a diákhoz viszonyított, egyénre szabott értékelést illetően, mely

megfelelően tudná tükrözni az egyéni fejlődés specifikumait és változásait. A pedagógusok kifejezték

viszonyítási problémáikat is, mivel úgy érzik, ezekben a csoportokban nincs egységes normarendszer és

kritériumkövetelmény. Az osztályozás számos további szociálpszichológiai és pedagógiai dilemmát

jelent a tanárok számára. Az SNI gyermekeknél előforduló értékelés, minősítés alóli mentesítések

gyakorlati alkalmazása is számos további kérdést felvet.

6

A gyerekek meglátása szerint szükség lenne az önálló, kreatív munka értékelésének alternatív formáira

(például portfólió, vagy a népszerű projektmunka), azonban a tanárok az órák során ritkán használták

ezeket a módszereket, az értékelés alternatív módszereit pedig szinte egyáltalán nem. Ez összefüggésben

állhat azzal a ténnyel is, hogy a nyelvtanárok a hagyományos módszereket (legfőképp a nyelvtan-

fordítás módszerét) részesítették előnyben az ehhez kapcsolódó lexikális és grammatikai tudást számon

kérő ellenőrző feladatokkal együtt. Az írásbeli és a szóbeli teljesítmény értékelését tekintve az írásbeli

dominál, ott is elsősorban a szókincs pontossága és a nyelvtani szabályszerűségek ellenőrzése a

hangsúlyos. Ezek az értékelési szempontok nincsenek összhangban az érettségi vizsga és nyelvvizsga

követelmények jelenlegi változásaival sem, mely szerint a sikeres kommunikáció a leghangsúlyosabb.

A gyermekek visszzajelzései szerint pedig a sikeres kommunikáció alig képezi az értékelés alapját.

Az eredmények tükrében kijelenthető, hogy a pedagógusok értékelési szemléletének megváltoztatásra

van szükség, mivel a hátrányos helyzetű gyermekek esetében az értékelés kulcsfontosságú a motiváció

megteremtése, illetve fejlesztése szempontjából.

Felhasznált irodalom

Golnhofer Erzsébet (2002): Új értékelési kultúra a pedagógiában. In: Bábosik István – Kárpáti Andrea

(szerk.): Összehasonlító pedagógia. BIP, Budapest. 234-247.

Mit tudunk a nyelvtanulásról és nyelvtudásról a közoktatásban és

a felsőoktatásban?

Nikolov Marianne

Az előadásban röviden felvázolom a legfontosabb nagymintás kutatások eredményeit a hazai

közoktatásban az angol és német nyelv tanulásának folyamatairól és eredményességéről. Az elmúlt

évtizedekben rendkívüli ráfordítások árán számos lépés történt a közoktatásban annak érdekében, hogy

sokan és jól tudjanak idegen nyelveken boldogulni. A befektetés eredményei elmaradnak a reméltektől.

Annak ellenére, hogy ma előbb kezdenek a diákok nyelvet tanulni, sokan emelt óraszámban, két tanítási

nyelvű programokban, külön tanévet beiktatva, mégis sokan elégedetlenek az eredményekkel. A

felsőoktatásban kizárólag a követelmények nőttek, a feltételek romlottak. Röviden megtárgyaljuk,

mennyiben és miért teli és üres a nyelvtudás pohara, és ki mit tehet azért, hogy a diagnózishoz a terápiát

kijelölhessük és megvalósítsuk.

7

A motiváló iskola

Fülöp Márta

Kulcsszavak: motiváció, tanulás, jutalom, célok, tehetség, paradigmaváltás

Az iskolai oktatás illetve minden tudatos tanítási tevékenység csak akkor éri el célját, ha azok, akiknek

valamit meg kíván tanítani meg is tanulják azt. Lehet kiváló tanítási módszereket alkalmazni, ha a diák

érdeklődését mégsem kelti fel, ha nincs olyan ok vagy cél, amely érdeklődés hiányában mégis arra

késztesse, hogy fenntartsa a figyelmét, ha nem rendelkezik olyan hajtóerővel, amely lehetővé teszi

számára, hogy az első vagy a későbbi nehézségek esetén se adja fel, hanem folytassa az adott dolog

megtanulását.

Az előadás a pedagógiai pszichológiában hagyományos motivációs elméletekkel szembeállítja a

legújabb kutatásokat. A sokáig uralkodó kettes és négyes felosztású rendszerek helyett a motivációs

komplexitás mellett érvel és bemutatja a motivációs tehetség fogalmát, amely nem függvénye az egyéb

tehetségformáknak, viszont lehetővé teszi, hogy azok, az egyének, akik rendelkeznek ilyen tehetséggel,

az adott képességstruktúrájukon belül a maximumot hozzák ki magukból.

Motivációs utak és lehetőségek a tanítóképzésben

Kisné Bernhardt Renáta, Sinka Annamária, Szaszkó Rita

Kulcsszavak: motiváció, digitális történetmondás, virtuális interkulturális kontaktus, metaforavizsgálat

Kutatásainkkal pedagógusjelöltek motivációját, nézeteit és véleményét kívántuk feltárni korszerű, az

oktatásban hatékonyan alkalmazható módszerek megismertetésével, továbbá a hallgatói tapasztalatok

összegzésével. Metodikánk között szerepeltek egyrészt információs-kommunikációs technológiát

igénylő vizsgálatok, úgymint a digitális történetmesélés, valamint az oktatási célú online videók

integrálása felsőoktatási kurzusokba. Továbbá hagyományos formában, ám egy e-learning kurzushoz

kapcsolódó - adatbázis felvétel segítségével történő - metaforavizsgálat.

A digitális történetmesélés esetén olyan módszerről van szó, amely számos tudományág/terület

tananyagához kapcsolható zökkenőmentesen, s segítségével a történetmesélés egyszeri élménye mellett

a kreatív alkotói tevékenység élménye is megélhetővé válik. Az oktatásban való felhasználásával a

személyes élmény közösségivé válhat, s jó alapot adhat az egyéni hang, vélemény, valamint a kritikai

gondolkodás formálódásához (Davis és Weishenker, 2011). Az előadás a digitális történetmondás

eszköztárát alkalmazó hallgatókkal készült (N=40) online kérdőíves kutatás eredménye közül mutat be

néhányat. A vizsgálat többek között arra is rákérdezett, hogy a létrejövő produktumot saját alkotásnak

tekintik-e a hallgatók, örömet ad-e a létrehozása, azaz létrejöhet-e a motivációs szint megváltozása, s

ezzel együtt a mélyebbé válhat-e a tanulás, megismerés folyamata. A kutatás legfontosabb eredményei

között kiemelhető, hogy a megkérdezettek 80%-a véli úgy, hogy a digitális történetmesélés bátorítja a

saját érzéseinek, véleményének kifejezését.

A hallgatók tanulási motivációját szolgálják az idegen nyelvű videók által közvetített virtuális

interkulturális kontaktusok, mivel az oktatási virtuális tartalmak e fajtája könnyen hozzáférhető és

népszerű, valamint a különféle szintű digitális kompetenciákkal rendelkező tanulók számára is elérhető.

Hozzáadott értékként az idegen nyelvű oktatási online videók fejleszthetik a tanulók idegennyelvi

8

készségeit és interkulturális kompetenciáit is. Az előadás egy olyan kisebb volumenű kvalitatív kutatás

(N=11) legfőbb eredményeit összegzi, melynek célja az volt, hogy interjúk által feltérképezze, hogyan

tehetik a tanulási folyamatot még hatékonyabbá a YouTube videók az angol módszertani és

országismereti kurzusokon. A legfontosabb eredmények azt mutatják, hogy a virtuális interkulturális

kontaktusok, az idegen nyelvű oktatási videók integrálása ösztönzőleg hatottak a tanulók módszertani

és országismereti kurzusaival kapcsolatos motivációjára, érdeklődőbbé és kreatívabbá váltak, valamint

késztetést éreztek a kurzusok témáival kapcsolatos további kutatásra az online platformokon.

A metaforavizsgálat (Vámos, 2003) segítségével a megjelenített elvont fogalmak értelmezése előhívja

a pedagógusjelöltek személyes és affektív szféráját, feltárja a tudatalattiban rejlő nézeteiket,

attitűdjeiket. A kvalitatív vizsgálat (N=50) során kiderült, hogy a ’digitális nemzedék’ fogalom kapcsán

létrehozott metaforák és konceptuális altartományok változatossága („romlott alma” vs. „uniqum”)

mellett, nagyszámú forrásfogalom azonos gondolkodásmódra utal („hangyaboly”, „méhraj”). A

fogalom szerkezete alapján megállapítható, hogy a digitális nemzedék tagjai egy új nemzedék jellemzőit

viselik, a környező valóság jól meghatározható, az eszközhasználat számukra alapvető, viszont

pedagógiai szempontból is változást igényelnek. A hallgatók pozitívan tekintenek a digitális

nemzedékre, ám hangsúlyoznánk, hogy a nézetkülönbségek erőteljesen befolyásolhatják a nevelési-

oktatási tevékenységeiket.

A digitális generáció iskolapszichológus szemmel

Sántha Judit

Kulcsszavak: kapcsolódás, közösségi média, FOMO, multitasking, jövőkép, motiváció

A jelenleg iskolába járó fiatalok, a z-generáció tagjai, már alig tapasztalták meg, milyen pusztán offline

élni. Ma már könnyedén juthatunk hozzá a kívánt információhoz, a keresés viszonylag kevés energiát

és időt igényel. A felhasználókra szabott különböző mobilalkalmazások is a kényelmünket kívánják

kiszolgálni. Az információs robbanás következményei változatosak. Érdemes foglalkozni a kognitív

működésmódra, illetve a tanulási motivációra gyakorolt hatásával.

A társas kapcsolatok, érintkezési formák jelentősen átrendeződtek a modern infokommunikáció

eredményeképpen. Milyen hatások érik őket ebben a felgyorsult világban, és ezek miként formálják

énképüket, társas készségeiket, érdeklődésüket, jövőképüket, elvárásaikat, illetve elégedettségüket?

Milyen félelmeik vannak? Miért tudnak lelkesedni? Előadásomban ezekkel a témákkal foglalkozom.

9

A debreceni pedagógusok IKT használatának néhány jellemzője

Buda András

Kulcsszavak: IKT használat, tanárok, módszer, attitűd

A 21. század digitális forradalma, a megváltozott tanulók, az új típusú tanulási környezet, az új

technológia, új módszereket és szemléletmódokat kívánnak meg a pedagógusoktól. De vajon

felismerték-e a különböző oktatási intézmények pedagógusai az IKT eszközök alkalmazásában rejlő

lehetőségeket? Változott-e attitűdjük a technológia oktatási felhasználásával kapcsolatban?

Úgy gondoljuk, hogy e kérdéskörrel kapcsolatban érdemes és tanulságos kiemelten megvizsgálni egy

nagyváros, jelen esetben Debrecen pedagógusainak a véleményét, tevékenységstruktúráját. Ezért

szerveztük meg kutatássorozatunkat, melynek során négy alkalommal kértük kérdőívünk kitöltésére a

közoktatásban dolgozókat. Az előadás a kutatások néhány eredményét mutatja be.

Az IKT-val támogatott probléma-alapú tanulás és lehetőségei az

idegennyelv tanításban

Czékmán Balázs, Somfalvi Zita, Szabó Fruzsina,

Kulcsszavak: probléma-alapú oktatás, PBL, IKT, idegennyelv-tanítás, angol

A diszciplína-alapú, lexikális tudás átadását előtérbe helyező oktatási megközelítésen túl egyre nagyobb

igény mutatkozik olyan hatékony tanulásszervezési módokra, melyek a munkaerőpiacon elvárt

készségek és képességek elsajátítását biztosítani tudják. A munkaerőpiaci elvárásokhoz hasonlóképpen

a nemzetközi tanulói teljesítménymérések (PISA, TIMMS) is egyre inkább megkövetelik a szaktárgyi

ismereteken túlmutató kompetenciákat, ahogyan az IKT iskolai integrációja által biztosított innovatív

lehetőségek is akkor lehetnek sikeresek, ha megfelelő pedagógiai koncepció társul hozzájuk (Hense et

al., 2003). A hatékony tanulásszervezési módok egyike lehet a probléma-alapú tanulás (problem-based

learning – PBL), ahol a diákok kiscsoportokban, valós életből vett problémákon alapuló feladatokon

dolgoznak (Molnár, 2004). A PBL alkalmazásával számos készség fejleszthető, továbbá a tanulási

attitűdre is hatást gyakorolhat. A számítógép alkalmazása kitágíthatja a lehetőségeket és megjelenhet az

IKT-val támogatott PBL. Kutatások is megerősítik, hogy az IKT-val segített tanulási környezetben

történő problémamegoldás pozitívan befolyásolja a diákok teljesítményét és tanulási folyamatát

(Molnár, 2004). A probléma-alapú oktatás alkalmazása az idegennyelv tanítása során pozitív

eredményeket mutat, a PBL-es tanulók kevesebb instrukcióval képesek tanulni, valamint

íráskészségükben is választékosabbak (Othman–Shah, 2013). Az IKT alkalmazásával a diákok

izgalmasabb és tartalmasabb tanulásról számoltak be angolórákon, valamint motiváltabbakká váltak az

angol nyelv használatára (Marwan, 2015).

Előadásunkban egyrészt a probléma-alapú oktatás során alkalmazható IKT eszközöket kívánjuk

bemutatni, melyek mindegyike az idegennyelv tanításában is használható. Az összegyűjtött megoldások

segítséget nyújthatnak a projekttervezés, a csoportalakítás, a kommunikáció, az információgyűjtés és a

kollaboráció során, valamint támogatják projekttermék összeállítását és végül az értékelést (például

online szóasszociációs módszerrel). Előadásunkban másrészt jó gyakorlatok ismertetésével kívánjuk az

10

IKT-val támogatott PBL előnyeit és kihívásait bemutatni; ennek érdekében három különböző projektet

ismertetünk, melyek általános iskolában, nyelviskolában és a felsőoktatásban kerültek lebonyolításra.

Kiegészítők, komplementerek, mellékletek - A kiegészítő anyag

fajtái és viszonya a fő tananyaghoz

Fehér Judit

Kulcsszavak: tananyagírás, kiegészítő anyagok fajtái, írói tapasztalat megosztása

Az előadás kb. tizenhárom évnyi tananyagírói tapasztalatomra épül, melynek során fő anyagként

szolgáló kurzuskönyveket és munkafüzeteket (Bloggers, Your Exam Success), illetve kiegészítő

anyagként funkcionáló modulokat (Creative Communication a közoktatás 7 – 12. évfolyamának),

digitális anyagokat (Presentation, Meetings, Negotiations az IBS harmadéves hallgatóinak), tanári

kézikönyveket (Bloggers, Creative Resources) egyaránt írtam.

Az előadás keretében a következő témákat szeretném érinteni:

1. Mikor „egész” egy tananyag?

2. Miért lehet szükség egy tananyag kiegészítésére?

3. A kiegészítendőknek megfelelően milyen kiegészítő tananyagok jönnek létre?

4. A kiegészítő anyagok használhatósága és használtsága

5. A virtuális és a valós viszonya, igénykövetés és az igények alakítása

6. A tananyagírás folyamata: az anyag írásában mi segítheti a tananyag íróját?

Digitális történetmesélés és kiterjesztett valóság – újszerű

lehetőségek az idegennyelv oktatásban

Fehér Péter, Czékmán Balázs, Aknai Dóra Orsolya

Kulcsszavak: digitális történetmesélés, kiterjesztett valóság, mobil eszközök, nyelvoktatás

A mobil eszközök térnyerése számos új lehetőségeket teremt a nyelvoktatás számára is. A MALL

(Mobile Assisted Language Learning) egyre népszerűbb mind a nyelvoktatók, mind a tanulók körében.

A hagyományos IKT-alapú módszerek mellett újszerű módszereket is használhatnak a tanárok a

mindenhol elérhető mobileszközök (okostelefonok, táblagépek és notebook-ok) és internet-

hozzáférésnek köszönhetően.

A digitális történetmesélés nem csupán a digitális kompetenciafejlesztés miatt tekinthető hatékony

módszernek, hanem számos további kompetencia fejlesztését is támogatja. Castañeda és Rojas-Miesse

(2016) szerint a digitális történetmesélés alkalmazása az idegennyelv oktatásban lehetőséget teremt a

tanulók számára az írásos önkifejezésre, az idegen nyelven történő projekt munkára, és a valós, életszerű

szituációkban történő fejlődésre. Ribeiro (2015) megállapítja, hogy a digitális történetmesélés egy olyan

11

integrált megközelítést biztosít, amely a nyelvtanulás négy alapvető összetevőjét (szövegértés,

szövegalkotás, hallás utáni értés és beszéd) egyaránt mozgósítani képes a tevékenység folyamat során.

Pardo (2014) a fentieken kívül még megemlíti a kereséssel kapcsolatos és a kommunikációs

kompetenciákra gyakorolt pozitív hatást is.

A kiterjesztett valóság, mint a mobil eszközök elterjedésével hozzáférhetővé vált új technológia, nagy

motiváló erővel bír a tanulók részére, és jól kiegészíti a digitális történetmesélés lehetőségeit (Aknai-

Czékmán-Fehér, 2016a, 2016b). Fontos kiemelnünk, hogy a konstruktív pedagógiai elvek alapján nem

a tartalomfogyasztást, hanem a tartalom készítését tartjuk elsődlegesnek ezen esetekben (lásd módosított

Bloom-taxonómia magasabb rendű gondolkodási folyamatokat kívánó szintjei), amely a fentiekben már

említett komplex kompetenciafejlesztésen kívül a tanulók közötti együttműködést és az elkészített

tartalmak közreadását is lehetővé teszi (Fehér – Aknai – Czékmán, 2016; Fehér – Czékmán – Aknai,

2016).

Előadásunkban néhány gyakorlati példát, illetve folyamatban lévő projektet is bemutatunk a fentiek

illusztrálására, továbbá folyamatban lévő akciókutatásunk első eredményeit.

A tablettel támogatott oktatási környezet lehetőségei és

eredményei az idegennyelv-oktatásban

Czékmán Balázs

Kulcsszavak: IKT, általános iskola m-learning, tablet, angol mint idegennyelv

Az információs és kommunikációs technológiák oktatási célú expanzióját nemzetközi (Clarke et al.,

2014; Fabian–Maclean, 2013; Marés, 2012) és a magyarországi kutatások (Abonyi-Tóth – Turcsányi-

Szabó, 2015; Kis-Tóth – Borbás – Kárpáti, 2014; Racsko – Herzog, 2015) eredményei is alátámasztják.

A döntően frontális módszerekhez használt eszközök (pl. interaktív tábla) mellett egyre inkább

megjelennek az 1:1 (egy az egyhez: one student – one device) hozzáférési modellt lehetővé tévő mobil

oktatási eszközök (notebook, tablet, okostelefon). Ezeken belül kiemelt szerepet töltenek be a tabletek,

melyek elsősorban méretüknek, hosszú üzemidejüknek, könnyű használhatóságuknak köszönhetően

kaptak helyet az osztálytermekben (Marés, 2012). A táblagéppel támogatott oktatási környezet számos

tantárgy esetében alkalmazható, segítségével különböző készségek, képességek fejleszthetők. Ahogyan

a mobil eszközök teret nyernek a tanulók életében, úgy az okos eszközök használata sem újdonság az

angol mint idegennyelvet tanulók számára (Hsu, 2012). A korai osztálytermi körülmények között

végzett kutatások –az attitűdváltozásán– túl, pozitív irányú változásokat mutattak. A

hatékonyságvizsgálatok az angoltanítás minden részterületén (nyelvtan, szókincs, hallás utáni

szövegértés, kommunikációs készség, olvasott szöveg értése, íráskészség) emelkedést mutattak (Savas,

2014), továbbá más kutatás is megerősíti, hogy a mobil eszközökkel (például tablet) támogatott oktatási

környezet a konstruktív pedagógia egyik lehetséges eszköze lehet az angol mint idegennyelv tanulása,

tanítása során (Hsu, 2012).

Előadásomban egy budapesti általános iskola „Tablettel támogatott oktatás” elnevezésű pilot projektjét,

és az ahhoz kapcsolódó kutatás, angol mint idegennyelv tanulásához, tanításához kapcsolódó

eredményeit kívánom bemutatni. Attitűdöt és eszközhasználatot vizsgáló leíró kutatásunkat teljes

mintán végeztük; a projektben résztvevő minden tanulót (alsó tagozat: n=28; felső tagozat: n=37) és

pedagógust (n=12) bevontunk a vizsgálatba; a kérdőívek alkalmazása mellett, félig strukturált interjúk

segítségével gyűjtöttünk adatokat. Kutatási kérdéseink az idegennyelvórákra vonatkoztatva a

12

következők voltak: (1) Milyen rendszerességgel alkalmazzák a pedagógusok a tablettel támogatott

oktatási környezetet (2) Milyen alkalmazásokat, online megoldásokat használnak a pedagógusok (3)

Milyen a tanulók hozzáállása a tablettel támogatott oktatási környezethez? (4) Mennyi időt igényel a

tablettel támogatott órákra való felkészülés a pedagógusok számára? (5) Milyen előnyeit és kihívásait

látják a pedagógusok a tablettel támogatott oktatási környezetnek az idegennyelv tanítása során?

A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a tabletek tanórai használata mind alsó, mind pedig felső

tagozaton növelte a tanulók motivációját az idegennyelvórák során. A felsősök közel háromnegyede azt

vallotta, hogy a tabletek órai használata segítette a tanulásukat. A pedagógusok körében is pozitív az

eszközök megítélése; a tanórán kitűzött pedagógiai célok eléréséhez egyértelmű segítség volt a táblagép

használata. Interjús vizsgálat során azonban a tabletek tanórai használatának előnyei mellett, néhány

hátrány is kirajzolódni látszódott.

Nyelvvizsgára készülök – Mobil applikációkkal támogatott

nyelvtanulás

Aknai Dóra Orsolya, Fehér Péter

Kulcsszavak: nyelvtanulás; mobil eszközök;

Saját pedagógiai gyakorlatunkból tudjuk, milyen fontos lépést tartani a 21. század kihívásaival. A ma

diákjának szüksége van az új technológiai megoldások alkalmazására, tudásának több oldalról való

támogatására a tanulás folyamatában. A mobil eszközökkel támogatott nyelvtanulás (MALL)

népszerűsége az elmúlt 10 évben rendkívül megnövekedett, számos tanulmány foglalkozik ezzel a

nemzetközi (Kukulska-Hulme & Shield, 2007; Kukulska-Hulme 2013; és mások) és a hazai

szakirodalomban (Kétyi, 2016) egyaránt.

Arra voltunk kíváncsiak, melyek azok a mobil applikációk, amelyek segítik a nyelvtanulást, illetve ezek

az applikációk mennyire hatékonyak a nyelvvizsgára készülésben. Ebben segítségünkre szolgált, hogy

magunk is nyelvvizsgára készülünk. Vizsgálatunkból kiderül, hogy a technológiával támogatott

nyelvtanulásnak vannak előnyei a hagyományos nyelvtanulással szemben. Ezek:

• A technológia iránti erős motiváltság hatása a tanulást is támogathatja.

• Az online tananyagok életszerűek, aktuálisak, érdekes és motiváló vizuális elemeket

tartalmaznak, illetve az interaktivitás, az azonnali visszajelzés lehetőségét biztosítják .

• Bárhol, bármikor a rendelkezésünkre állnak.

• Versenyhelyzet alakulhat ki a nyelvtanuló és az eszköz között.

• Az eszköz nem téveszt, objektíven értékel.

• Hatékonyan támogatja az online kollaborációt.

Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a mobil applikációk helyettesíthetik a nyelvtanárt, hiszen a

technológia önmagában nem ad módszertani megsegítést. Nyelvtanulóként akkor érhetjük el a legjobb

eredményeket, ha követjük a tanár szakmai-módszertani útmutatásait. A mobil applikációk által kínált

lehetőségek kiegészítik a rendelkezésre álló eszköztárat.

A nyelvtanulás 4 fő területe a szövegértés, szövegalkotás, hallás utáni értés és beszéd. Ezekhez

illeszkednek a következő applikációk és weboldalak:

• Szövegértés: BBC Learning English, Angol Fun Easy Learn, Pinterest angol nyelvi táblák,

Xeropan, Memrise, Ingyenes angol nyelvtanulás 50, Duolingo

13

• Szövegalkotás: 5 perc angol, Xeropan, Memrise

• Hallás utáni értés: BBC Learning English 5 perc angol, Xeropan, Memrise, Ingyenes angol

nyelvtanulás 50, Duolingo

• Beszéd: BBC Learning English, Xeropan.

Számos további hasznos anyagot találhatunk a British Council által támogatott

http://www.teachingenglish.org.uk/ oldalon is. A közelmúltban került kifejlesztésre a Pannon

Egyetemen a Lystra nevű alkalmazás (Fehér-Varga, 2014), amely konkrétan a középfokú nyelvvizsgára

történő felkészüléshez nyújt segítséget a nyelvtanulóknak (a felsorolt területek mindegyikén).

Előadásunkban a felsorolt mobil applikációból mutatunk be olyan példákat (anélkül, hogy bármiféle

teljességre törekednénk, hiszen a témához kapcsolódó alkalmazások és oldalak száma

megszámlálhatatlan), amelyek személyes tapasztalataink szerint hatékonyan segíthetik az önálló

nyelvtanulást és a nyelvvizsgára történő egyéni felkészülést.

Alternatív, személyre szabott értékelés gamification alapokon

Barbarics Márta

Kulcsszavak: értékelés; alternatív; személyre szabott; gamification; gemifikáció; 21. század

A hagyományos, iskolai értékelés fogalma szinte egybeforrt az 5-fokú skálán történő osztályzással,

miközben diákok és pedagógusok küszködnek nap mint nap alkalmatlanságával. Az igény megvan a

személyre szabott értékelésre, amely betölti célját és valódi visszajelzéssel szolgál a tanulást támogatva,

és így az alternatív módszerek is gyarapodnak. A gamification, gemifikáció, vagyis játékelemek

alkalmazása valamilyen nem játékos környezetben egyre több, alapvetően nem játékos területen jelenik

meg, így az oktatásban is. Egyre több pedagógus talál megoldást a gamification segítségével a 21. század

különböző kihívásaira és az ezeket vizsgáló kutatások is gyarapodnak. Előadásomban egy gamification

alapú alternatív értékelési rendszert és az ezzel kapcsolatos saját kutatásomat szeretném bemutatni.

Eddig 8 csoportban, közel 130 saját diák véleményét gyűjtöttem össze a hagyományos, iskolai

értékeléssel kapcsolatban, majd bevezettem egy alternatív, személyre szabott, gamification alapú

értékelést, melyről azóta is gyűjtöm a visszajelzéseket és a diákokkal közösen alakítjuk az értékelési

rendszert, hogy az a lehető leginkább támogassa a tanulást és a tanítást. Mivel szakközépiskolában

általános angol nyelvet, informatikai szaknyelvet, illetve matematikát angol nyelven tanítok, nemcsak a

diákok, a tantárgyak különbözőségei is sok tanulsággal szolgálnak a személyre szabott értékelés

témakörében. Célom, hogy tapasztalataim megosztása inspiráció lehessen saját, alternatív, személyre

szabott értékelés kipróbálására.

14

Screenager, a digitális tanársegéd

Horkai Anita - Tisza Károly Attila

Kulcsszavak: online oktatás, digitális és interaktív tananyagszerkesztés, digitális mérés-értékelés

Előadásunkban bemutatjuk a Screenager online oktatási keretrendszer felépítését, részeit, a benne

végezhető tevékenységeket, kiemelten a digitális és interaktív tananyagok és ellenőrző feladatok,

feladatlapok létrehozását, azok alkalmazási lehetőségeit.

A Screenager olyan oktatási keretrendszer, amely tartalmazza a 21. századi pedagógus mindennapi

tanítási gyakorlatához szükséges teljes digitális eszköztárat. A pedagógus képes a rendszeren belül

létrehozni új, innovatív, kreatív tartalmakat. A felhasználók (tanárok és tanulók) által készíthető,

kivetíthető és linken is elküldhető digitális tananyag-prezentáció tartalmazhat: szöveges tartalmakat

(karakterszám megkötés nélkül), amelyben a szöveg szabadon formázható, a szavak mögé tetszőlegesen

hiperhivatkozások, linkek illeszthetőek; képeket, a képek mögé tetszőlegesen hiperhivatkozások, linkek

illeszthetőek; videókat; hang- és videofelvételeket, amelyek rendszeren belül elkészíthetőek; interaktív

szimulációkat, animációkat, elősegítve a gamifikáció megvalósítását a tanítás során; ellenőrző

feladatokat, feladatlapokat. A pedagógus képes a rendszeren belül kezelni, átdolgozni, életre kelteni már

meglévő kész tananyagokat. Ezek tetszés szerint kiegészíthetők a fent sorolt digitális tartalmakkal,

interaktív elemekkel. A Screenager kifejezetten jól alkalmazható differenciált tananyagot igénylő

osztályok esetében, a felzárkóztatás és a csoportba rendezést úgy támogatja, hogy nem stigmatizálja a

tanulókat. A tanulók tetszőleges szempontok szerint csoportba rendezhetők, a csoportok számára

személyre szabottan küldhetőek a tananyagok és az ellenőrző feladatok is. A Screenager teljes

eszköztára a tanulók rendelkezésére is áll, annak használatával a tanár be tudja vonni a tanulókat is a

tananyagkészítés és a tananyagalakítás, kiegészítés folyamatába. A program segítségével a diákok

azonnali visszajelzést kapnak a teljesítményükről, ez és a bevonódás segít fenntartani és megerősíteni a

tanulási motivációt.

A visszatekerhető tanár

Csetényi Csaba

Kulcsszavak: 850 videó, 17 000 kérdés, 70 tanár, 12 lektor, 96 témazáró verseny, 24 maraton

A Videótanár kevesebb, mint három év alatt fontos részéve vált az általános iskolások mindennapjainak.

A honlap 15 perces PC-n, tableten és okostelefonon is elérhető videó tananyagai és azokhoz kapcsolódó

ellenőrző tesztek hatalmas népszerűségnek örvendenek, amit a több, mint 2,67 milliós YouTube

csatorna nézettség is bizonyít.

A 2013 végén útjára indult kezdeményezés, a Nemzeti Alaptantervre épülve ingyenesen teszi elérhetővé

a felső tagozatos iskolások számára a tananyagokat 850 db videó és a hozzájuk tartozó 20 kérdésből álló

ellenőrző feladatsor formájában. A videókat és a feladatsorokat szaktanárok készítették és lektorálták.

15

Rövid esettanulmány – Hogyan érhető el 100.000 angol

nyelvtanuló a világ 155 országában egy szoftver segítségével

Debrecenből?

AlGharawi M. Attila

Kulcsszavak: angol, app, tanítás

Nemzetközi szakértők véleménye alapján az oktatás hatékonysága korszerű IKT eszközök használatával

legalább a duplájára növelhető. Az Unió országaiban egy emberre átlagosan 1,46 mobiltelefon jut

(Forrás: http://www.gsmamobileeconomy.com/GSMA_Global_Mobile_Economy_Report_2015.pdf),

2020-ra közel 3 milliárd ember fog rendelkezni okostelefonnal (https://www.

statista.com/statistics/330695/number-of-smartphone-users-worldwide/) valamint a világon több mint

1.5 milliárd ember tanul angol nyelven. (Forrás: Ethnologue-Languages of the World. CIA-US,

UNESCO, United Nations, University of Düsseldorf, The Washington Post). A fenti számok tükrében

a digitális oktatás hihetetlen potenciállal rendelkezik.

A nevem Al-Gharawi Attila, a Xeropan mobil applikáció társalapítója és ügyvezetője vagyok. Egy 15

fős csapattal Debrecen szívében fejlesztjük a Xeropan-t, melyet jelenleg több mint 100.000 ember

használ a világ 155 országában.

Előadásommal, szeretnék egy kis betekintést nyújtani az appok és a gamifikáció világába. A gamifikáció

– vagy más néven játékosítás – a játékok és játékelemek alkalmazását jelenti az élet játékon kívüli

területein, célja pedig, hogy az ott zajló folyamatokat érdekesebbé és eredményesebbé tegye. Kiválóan

alkalmazható az oktatásban, az egészségügyben, kulturális területeken és a munkahelyi környezetben is

– mindenütt minőségi javulást eredményezhet.