Egyéb prevenció, civilek, iskolán kívüli szervezetek

Egyéb prevenció, civilek, iskolán kívüli

szervezetek

Harmadlagos szocializáció

1. Család

2. Iskola (munkahely)

3. Szabadidős szféra

„Családon innen, iskolán túl”

A harmadlagos terület előreléphet akár elsődlegessé is!

Szabadidős szocializációs terep

- kortárscsoportok jellemzik

- nem mesterségesen hierarchizált

- egyenrangú csoportok

- önkéntességen és kölcsönösségen alapul

- különböző színterek és közösségek világa

(utcák, terek, sportpályák, plázák, internet, média, szórakozás, kisközösségek stb.)

Az oktatással (munkával) és családüggyel foglalkozó nagy intézményrendszereknek

nem feladatuk és nem is képesek arra, hogy a harmadik, jórészt önszerveződő,

önkéntességen alapuló területet kiváltsák.

Ez az ifjúsági munka területe:

- fejlesztő

- megelőző funkció

Forrás:Excenter Kutatási Központ

Az Ifjúságügy területei:

• Család • Gyerekvédelem• Formális oktatási rendszer• Munka világa• Egészség-sport• Környezet• Kultúra• Fogyatékkal élők• Kisebbségek-romák• Bűnmegelőzés - reszocializáció• stb.

Ifjúsági szakma szereplői

- Közigazgatásban

- Tudományos területen

- Politika területén

- Média területén

Az ifjúsági munka szereplői

a. Természetes és laikus segítők köre• Természetes segítő• A család• Baráti kör, barátok • A szomszédok• Önkéntesség – Önkéntes segítők, kortárssegítők,• sortárs segítők, önsegítő csoportokb. Felkészült segítők köre• Ifjúságsegítők• Ifjúsági referensek• Pedagógusok, óvónők, védőnők, pszicho-pedagógusok,• Szociálpedagógusok, konduktorok stb.• Pszichológusok• Gyermek és ifjúságvédelem szakmai munkatársai• Szabadidőszervezők, edzők, szakkörök, csoportok vezetői,• Szociális segítők, szociális munkások • Művelődésszervezőkc. Határterületek szakmai segítői• Orvosok, egészségügyi szakfeladatot ellátók• Drogprevenció szakemberei• Rendőrök, a bűnmegelőzésben, illetőleg a büntetés-végrehajtásban tevékenykedők• Ifjúsági művészek

Erőforrás vagy probléma

Az ifjúságügy megközelítései:

• „Ifjúság, mint erőforrás”

• „Ifjúság, mint probléma”

- Társadalmi beilleszkedés problémái

- Részvétellel kapcsolatos gondok

- Kulturális, szociális devianciák

A közösségfejlesztés jelentősége

- Van-e védelmi funkciója a közösségeknek az ifjúsági korosztályban?

- Szolgálhat-e elterelésként, megelőzésként a nem kívánt tevékenységek elkerülésében?

- Szolgálhatja-e pozitív értékek közvetítését?

- Szükség van-e ifjúsági közösségi terekre?

- Szükség van-e közösségfejlesztő, ifjúságsegítő szakemberekre?

„Vajon kötelező feladattá tehető-e az

önkormányzatok számára a közösségi

bűnmegelőzés? Úgy döntöttünk, hogy nem.

Jöjjenek össze a helyi erők. Az állam adja

meg annak a lehetőségét, hogy a helyi

kezdeményezések, helyi partnerek

egymásra találjanak.” Gönczöl Katalin: A társadalmi bűnmegelőzés stratégiájának

megvalósulási feltételei nagyvárosokban (2007.)

Az eredményes ifjúsági munka

horizontális megközelítést igénylő szektorközi, szakmaközi

együttműködés függvénye!

Folytatjuk…

Köszönöm a figyelmet!

További együttműködés:

Kárpáti Árpádifjúsági szakértő

[email protected]/356-3570