Város és vidéke Város és vidéke elmozdulás a közösségi elmozdulás a közösségi kormányzás felé kormányzás felé Bencsik János Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese az MFGI igazgató-helyettese EGTC – Pons Danubii konferencia EGTC – Pons Danubii konferencia 2014. Február 21. 2014. Február 21. Tata Tata
25
Embed
EGTC – Pons Danubii konferencia 2014. Február 21. Tata
Város és vidéke elmozdulás a közösségi kormányzás felé Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese. EGTC – Pons Danubii konferencia 2014. Február 21. Tata. I. Mi a probléma?. Alkalmazkodási kényszer. - PowerPoint PPT Presentation
Welcome message from author
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
Város és vidékeVáros és vidékeelmozdulás a közösségi kormányzás feléelmozdulás a közösségi kormányzás felé
Bencsik JánosBencsik Jánosa Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetőjea Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője
az MFGI igazgató-helyetteseaz MFGI igazgató-helyettese
EGTC – Pons Danubii konferenciaEGTC – Pons Danubii konferencia2014. Február 21.2014. Február 21.
TataTata
I.Mi a probléma?
Alkalmazkodási kényszer• Kvantitatív módon is kimutatható éghajlati módosulás.• Ökoszisztéma szolgáltatások degradációja.• Erőforrás- és ásványkészlet szűkösség.• Ivóvíz ellátási és élelmezési kockázatok.• Társadalmi egyenlőtlenség lendületes növekedése.• A pénzügyi, gazdasági, politikai, informatikai, kommunikációs erőforrások erőteljes koncentrációja. •A természeti erőforrások feletti rendelkezés jogának felülírása a tőkeérdekek által.• Az intézményesített bizalmi tőke megrendülése.•Geopolitikai instabilitás fokozódása.
Megbomlott egyensúly• A globális és hazai szinten jelentkező pénzügyi és gazdasági problémák
csak tünetek.• A valódi ok a természeti és társadalmi erőforrások túlfogyasztása.• A gazdasági növekedés „kényszere” nem teszi lehetővé a környezeti és
társadalmi erőforrások szükséges és elégséges mértékű megújulását.• A változások nem a földi életet, hanem „csak” annak ma ismert
rendszerét veszélyeztetik.• Fel kell ismernünk az egymásba foglalt rendszerek természetét: a
gazdaság a társadalom alrendszere, amely pedig a természet adta kereteken belül működhet.
• Nem környezetvédelmi intézkedésekre, hanem teljes társadalmi-gazdasági megújulásra van szükség.
II.A fenntarthatóság kultúrája
Értékváltásra van szükség
A jövőbeni fejlődést nem lehet a természeti
erőforrások korlátlan felhasználására, a
társadalmi erőforrás-megújító
intézményrendszer leépülésére, illetve a
pénzügyi eladósodásra alapozni.
•A legfőbb cél a társadalom és a gazdaság olyan
átalakítása, amely lehetővé teszi az ökológiai korlátoknak való
megfelelést. •A belátáshoz viszont kellő
tájékozódás, összefüggésekben,
rendszerben történő gondolkodás szükséges.
Értékőrzés és értékkövetés I.• Befektetés a humán tőkébe: vissza kell találnunk a család, a gyermek, az idős, elesett emberek tiszteletéhez, a pazarlás helyett át kell térnünk a takarékos, értékvédő fogyasztásra.• Helyre kell állítanunk az iskolázottság, a tapasztalatokon alapuló bölcsesség, a képességek és az elért sikerek megbecsülését.• Befektetés a társadalmi tőkébe: a kisközösségi öntudattól a nemzettudatig terjedő – önbizalomra és egymásba vetett bizalomra támaszkodó – életérzés megerősödése szükséges.
Értékőrzés és értékkövetés II.• Befektetés a természeti tőkébe: természeti kincseink megőrzése és tartamos használata, melynek során meg kell határoznunk a létalapok igénybevételének megkerülhetetlen kritériumait, melyeknek a létalapok versengő igénybevételére kell útbaigazításul szolgálniuk.• Befektetés a gazdasági tőkébe: A hitelezőinktől, a külpiacoktól, a transznacionális befektetőktől, uniós támogatásoktól való függésünk mérséklése, és a nemzeti vagyon gyarapítása.• A helyi természeti, társadalmi, kulturális adottságokat figyelembe vevő, sok lábon álló helyi gazdaságok szövedékének kialakítása.
III.Alkalmazkodási stratégia
Sérülékennyé váltunkSérülékennyé váltunk• Az éghajlatváltozás és az erőforrás-válság nem új keletű jelenség, ám ahogy eltávolodtunk a természeti létalapjainktól, alkalmazkodóképességünket – különösen a gyors változásokhoz – jószerével elvesztettük. • A modern társadalmak civilizációs vívmányai rendkívül sérülékenyek a külső környezet változásaira, függetlenül attól, hogy e változásokat az emberi tevékenység idézte elő, vagy sem. • A gyors változások tehát – azok okától, mértékétől és bizonytalanságaitól függetlenül – biztonságpolitikai kérdéseket vetnek fel, melyekre átfogó felkészülési és alkalmazkodási keretrendszer kialakításával adható hathatós választ.
Nemzeti alkalmazkodási stratégiára van szükség
Összkormányzati szinten koordinált stratégiára, ágazati politikákba integrált cselekvési tervekre van szükség
Elsődleges nemzetbiztonsági szempontok: - az élelmiszer önrendelkezés biztosítása - az ivóvízellátás nemzeti kézben tartása - az energiafüggésünk csökkentése - vízkormányzási, hidrológiai fejlesztések megvalósítása - katasztrófavédelem felkészítése és megerősítése - kockázatelemzés a kritikus infrastruktúra típusokra - demográfiai helyzetünk stabilizálása és fejlesztése - a lakosság környezeti- és klímatudatosságának fejlesztése az oktatás minden szintjén
Miért kell stratégia az éghajlatváltozásra?Miért kell stratégia az éghajlatváltozásra?
> Kárpát-medencei létalapjaink – gazdag vízkészleteink, Kárpát-medencei létalapjaink – gazdag vízkészleteink, termőföldjeink, erdeink, változatos élővilágunk – tartós termőföldjeink, erdeink, változatos élővilágunk – tartós megóvása nemzetstratégiai jelentőségű.megóvása nemzetstratégiai jelentőségű.
> Az éghajlatváltozás hatásai olyan komplex problémakört Az éghajlatváltozás hatásai olyan komplex problémakört alkotnak, mely kihívásokra hatásos választ csak összehangolt, alkotnak, mely kihívásokra hatásos választ csak összehangolt, távlatos koncepciók adhatnak. távlatos koncepciók adhatnak.
> A klímavédelem horizontális szempontjai szinte minden A klímavédelem horizontális szempontjai szinte minden gazdaságfejlesztési, regionális fejlesztési programban meg kell gazdaságfejlesztési, regionális fejlesztési programban meg kell jelenjenekjelenjenek
> A NÉS cél- és eszközrendszere lehetővé teszi az EU pénzügyi A NÉS cél- és eszközrendszere lehetővé teszi az EU pénzügyi források éghajlatvédelmi célú felhasználásának tervezését, források éghajlatvédelmi célú felhasználásának tervezését, fókuszált megvalósítását és nyomon követését.fókuszált megvalósítását és nyomon követését.
Stratégiai tervezés a NAK-banStratégiai tervezés a NAK-banNÉS-2
Holisztikus látásmódRendszerszemlélet
Az éghajlatváltozás hatásainak feltárásaAz éghajlatváltozás hatásainak feltárása
Város és vidék szembeállításának célja és kockázatai
• Mindenkori célja a nemzeti közösséget megosztó, az érdekkülönbségeket felnagyító és előtérbe helyező szabályozási falak felhúzása, mely végső soron kiszolgáltatottá teszi az egymástól elválasztott közösségeket.• A magyar élelmiszergazdaság állapota alapvető módon meghatározza a városi közösségek életminőségét – emelkedő élelmiszerárak, egyre silányabb termékek.• Miközben a városi közösségek egyre többet kénytelenek költeni élelmiszerre, addig a magyar falu a mezőgazdasági tevékenységből egyre kevesebb bevételhez jut.• Amennyiben a falusi közösségek elveszítik megtartó erejüket, akkor nem csak az élelmiszer-előállítás kerül veszélybe, hanem olyan társadalmi konfliktusok is felerősödnek, amelyek kezelésére az országnak nincsenek eszközei.
Újra kell gondolni, hogy hol élünk, hogyan és miből
• A saját erőforrások fenntartható használatára ösztönző, helyi közösségek megerősítését szolgáló gazdaságpolitikára van szükség.• A családi gazdaságok és kisvállalkozások számára méltányos versenyfeltételeket biztosító értékesítési, hitel- és földbirtok-politika kell.•Elengedhetetlen, hogy a helyi termékek kínálata szélesedjék, a termelés, feldolgozás és értékesítés jogi szabályozása egyszerűsödjék.• A falusi turizmust szabályozó jogi kereteket helyre kell állítani.• A közétkeztetés joga a helyi közösséget illesse meg.• A helyi termékfejlesztés nem csak gazdasági cél, hanem társadalmi integrációs kérdés is.
A közösségi kormányzás feléMagyarország nemzeti erőforrásainak fenntarthatósága csak úgy biztosítható, ha a feladatból meghatározó részt vállalnak az erőforrásokat használó helyi közösségek, és az önszerveződő közösségi kormányzás sikeres intézményeit alakítják ki.
Helyi társadalmak reneszánsza• Vissza kell szerezni a helyi közösségek természeti erőforrások feletti ellenőrzésének és rendelkezésének jogát.• A legfontosabb szabályozó erő, mely együttműködésre és kölcsönös segítségre ösztönöz, a lelkekben élő rend.• A Rend az egész rendjét, az isteni teremtés rendjét hordozza magában. Ehhez képest a rendszer csak egy beszűkült részlet, mely csak töredékesen tartalmazza a Rend ismertetőjegyeit.• Ha a helyi közösségek visszaszerzik az önrendelkezés szellemi és anyagi eszközeit, akkor a létfeltételek megóvása szempontjából jobb döntéseket fognak hozni.•Mindez véget vethet a tőkéstársaságok világuralmának és magával hozhatja a helyi társadalmak reneszánszát.
VII. Elvégzendő munka VII. Elvégzendő munka 2014-ben2014-ben
Tervezett munkálatokTervezett munkálatok• A NATéR létrehozásának folytatása (határidő: 2016)A NATéR létrehozásának folytatása (határidő: 2016)• A Természeti Erőforrás Kataszter (TEREK) koncepcionális és A Természeti Erőforrás Kataszter (TEREK) koncepcionális és megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésemegvalósíthatósági tanulmányának elkészítése• NAS cselekvési terveinek megalapozása: mezőgazdaság, NAS cselekvési terveinek megalapozása: mezőgazdaság, vidékfejlesztés, természetvédelem, energetikai infrastruktúra, vidékfejlesztés, természetvédelem, energetikai infrastruktúra, turizmusturizmus• Önkormányzati, járási szintű alkalmazkodási stratégiák Önkormányzati, járási szintű alkalmazkodási stratégiák készítésének módszertani megalapozásakészítésének módszertani megalapozása• Dekarbonizációs pályák finomhangolásaDekarbonizációs pályák finomhangolása• A Tatai-medence hidrogeológiai modellezése, a visszatérő A Tatai-medence hidrogeológiai modellezése, a visszatérő források alkalmazkodási célú hasznosítási lehetőségeinek források alkalmazkodási célú hasznosítási lehetőségeinek feltárásafeltárása
Természeti erTermészeti erőőforrás kataszter (TerEK)forrás kataszter (TerEK)> A A természeti ertermészeti erőőforrások egészére vonatkozóforrások egészére vonatkozó, azok , azok
aktuális mennyiségi és minaktuális mennyiségi és minőőségi jellemzségi jellemzőőit tartalmazó it tartalmazó egységes, egységes, járási és települési szintű adatbázisjárási és települési szintű adatbázis..
> Feladata, hogy területi szintFeladata, hogy területi szintűű értékelést adjon a hazai értékelést adjon a hazai természeti ertermészeti erőőforrások mennyiségi és minforrások mennyiségi és minőőségi ségi jellemzjellemzőőirirőől.l.
> Bemutatja, hogy a megújuló energiahordozók Bemutatja, hogy a megújuló energiahordozók készleteinek, primer erkészleteinek, primer erőőforrásainak felhasználhatóságát forrásainak felhasználhatóságát milyen természeti, környezeti és jogi, szakpolitikai milyen természeti, környezeti és jogi, szakpolitikai feltételek korlátozzák.feltételek korlátozzák.