Dunaújváros levegőminőségének monitorozása Nagy Attila KDT KTVF Mérőközpontjának Levegőtisztaság-védelmi Vizsgálólaboratóriuma Veszprém, Patak tér 4. Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Székesfehérvár, Hosszúsétatér 1.
30
Embed
Dunaújváros levegőminőségének monitorozása Nagy Attila
Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Székesfehérvár, Hosszúsétatér 1. Dunaújváros levegőminőségének monitorozása Nagy Attila. KDT KTVF Mérőközpontjának Levegőtisztaság-védelmi Vizsgálólaboratóriuma Veszprém, Patak tér 4. Illetékességi terület. - PowerPoint PPT Presentation
Welcome message from author
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi
Felügyelőség
Székesfehérvár, Hosszúsétatér 1.
Illetékességi terület
Természetes Emberi eredetű
Tetőszinti kibocsátás
• nagy hatás a közvetlen környezetre
Magas kibocsátás
• felhígul, • nagy hatásterület
Kibocsátás légzési zónában
• nagy hatás a közvetlen környezetre
Kibocsátási magasságok
Illetékességi terület
Mérési pontok Dunaújváros területén
RIV mérési pontok
Hátrányok:
• Csak NO2 meghatározás
• Nem folyamatos (online) mérés
• Napi átlagot szolgáltat
• Kb. 14 nap elteltével tudunk az adott pontra eredményeket
Előny:
• Lényegesen olcsóbb vizsgálat
• Egy településre több pont is telepíthető
Az adott terület levegőállapota változásának utólagos nyomon követésére szolgál
Mérési pontok Dunaújváros területén
PM10 mérési pontHátrányok:• Csak 2 db. mintavevővel
rendelkezünk• Nem folyamatos (online) mérés• Napi átlagot szolgáltat• Több hét esetleg hónap elteltével
tudunk az adott pontra eredményeket
• Költséges analitikai vizsgálat• Drága szűrőpapírElőny:• Egy településre több pont is
telepíthető illetve áttelepíthető
Az adott terület levegőállapot változásának utólagos nyomonkövetésére szolgál
Mérési pontok Dunaújváros területén
Mobil és konténer monitor állomásokLajos Király körút, Köztársaság út
Előnyök:
• Folyamatos online monitorozás
• CO, NOx, SO2, O3, PM10 (szállópor)
és meteorológiai paraméterek egyidejű mérése
Hátrány:
• Drága telepítés és magas fenntartási költség
OLM mérőhálózat
• Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) keretében a NOx-ok, CO, SO2, ózon, szálló por és benzol koncentrációját a környezetvédelmi felügyelőségek 32 településén (pl. megyeszékhelyek, szennyezett levegőjű városok) 54 monitorállomáson ellenőrzik.
• A mérési eredményekről a lakosság helyi tájékoztatását a 2003-ban kiépült köztéri lakossági tájékoztató rendszereken keresztül illetékességi területükön a környezetvédelmi felügyelőségek végzik. Cél a társadalom széles rétegeinek tájékoztatása, mellyel hozzájárulunk a környezettudatosabb magatartás kialakításához.
• Országos Légszennyezettségi Adatközpont látja el a központi és országos értékelési és tájékoztatási feladatokat, működteti az interneten elérhető adatbázist, valamint végzi a nemzetközi adatszolgáltatást.
Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat Tájékoztató Rendszere
OLM
ADATKÖZPONT
WEB szerver KvVM
Internet
Katasztrófavédelem ÁNTSZ/OKI Önkormányzat Lakosság ”Érintő képernyős”
terminál
Plazma képernyőKvVM
KörnyezetvédelmiFelügyelőség
KörnyezetvédelmiFelügyelőség
Plazma képernyőPlazma képernyő
www.kvvm.hu/olm
14/2001 (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelete
egészségügyi határértékek, a tájékoztatási- és riasztási küszöbértékek és az ezekkel
kapcsolatos tennivalók
Légszennyező anyag Egészségügyi határérték Tájékoztatási Riasztási
Órás 24 órás küszöbérték
[g/m3]
Kén-dioxid 250 125 400 500
Nitrogén-dioxid 110 85 350 400
Nitrogén-oxidok 200 150
Szén-monoxid 10 000 5000* 20 000 30 000
Szálló por - 50 75 100
Kén-dioxid 250 125 400 500
Ózon 120 180 240
Határérték rendszer
• Egészségügyi határérték: a légszennyezettségnek a tudomány mindenkori szintje alapján megállapított azon mértéke, amely tartós egészségkárosodást nem okoz;
• Tájékoztatási küszöbérték: a légszennyezettségnek egyes légszennyező anyagok tekintetében a lakosság egyes érzékeny (gyermek, időskorú, beteg) csoportjaira megállapított szintje, amelynek túllépése esetén a lakosságot tájékoztatni kell;
• Riasztási küszöbérték: a légszennyezettség azon szintje, amelynek rövid idejű túllépése is veszélyeztetheti az emberi egészséget, és amelynél azonnali beavatkozást kell tenni;
Szmogriadó terv és elrendelés 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet
• 15/B. § (1) Azokon a területeken (településeken), ahol a szmoghelyzet kialakulásával kell számolni és a légszennyezettség folyamatos mérésének feltételei adottak, a veszélyhelyzet elkerüléséhez és az esemény tartósságának csökkentéséhez - beleértve a tájékoztatást és riasztást - füstködriadó tervet (a továbbiakban: szmogriadó terv) kell kidolgozni és végrehajtani.
• 5. számú melléklet szerint (1) A határérték feletti, rendkívüli intézkedést igénylő légszennyezettség kialakulásának lehetősége vagy bekövetkezése esetére szmogriadó tervet kell készíteni: a) minden 200 ezer főt elérő népességszámú városban; b) minden olyan településen, amelynek belterületén (belterületének egyes részein) valamely légszennyezőanyag koncentrációja ba) a hosszú időtartamú egészségügyi határértéket, vagy bb) a rövid időtartamú (60 perces, 24 órás) egészségügyi határértéket legalább két mérőponton az esetek 30%-ában meghaladja; c) minden olyan településen, illetve térségben, ahol a riasztási küszöbértékek tartós túllépésének veszélye fennáll. (2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott térségek esetében térségi szmogriadó tervet kell készíteni.
Minősítés
Külföldi tapasztalatok alapján a minősítést a mérőhelyek körzetében az ún. légszennyezettségi index alapján végzik, amely a mért koncentrációtól függően a kiváló és az erősen szennyezett között 5 minőségi csoportot különböztet meg.