Az Alf Az Alf ö ö ld t ld t á á jain v jain v é é gzett fut gzett fut ó ó bog bog á á r r faunisztikai faunisztikai é é s s ö ö kol kol ó ó giai c giai c é é l l ú ú vizsg vizsg á á latok latok é é s s azok adatainak term azok adatainak term é é szetv szetv é é delmi delmi vonatkoz vonatkoz á á sai sai DR. TALL DR. TALL Ó Ó SI B SI B É É LA LA term term é é szetv szetv é é delmi ter delmi ter ü ü let let - - fel fel ü ü gyel gyel ő ő HORTOB HORTOB Á Á GYI NEMZETI PARK GYI NEMZETI PARK IGAZGAT IGAZGAT Ó Ó S S Á Á G G
22
Embed
DR. TALLÓSI BÉLA természetvédelmi terület-felügyelő ... · Bükki Nemzeti Park 237 Szél (1996) Duna–Dráva Nemzeti Park 227 Horvatovich (1995) Észak-Alföld 285 Tallósi
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
Az AlfAz Alfööld tld táájain vjain véégzett futgzett futóóbogbogáár r faunisztikai faunisztikai éés s öökolkolóógiai cgiai cééllúú vizsgvizsgáálatok latok éés s
azok adatainak termazok adatainak terméészetvszetvéédelmi delmi vonatkozvonatkozáásaisai
DR. TALLDR. TALLÓÓSI BSI BÉÉLALAtermterméészetvszetvéédelmi terdelmi terüületlet--felfelüügyelgyelőő
HORTOBHORTOBÁÁGYI NEMZETI PARK GYI NEMZETI PARK IGAZGATIGAZGATÓÓSSÁÁGG
Az AlfAz Alfööld termld terméészeti viszonyai a XXI. sz. kezdetszeti viszonyai a XXI. sz. kezdetéénn
A természeti viszonyok kialakulása:
Napjainkra jellemzőtermészetromboló folyamatok:
• települések terjeszkedése• közlekedési infrastruktúra fejlesztés -
autópályák• újabb vízrendezési beruházások (VTT)• a mezőgazdaság átalakulása• invazív növényfajok expanziója
• a múltban történt vízrendezés• szántók terjedése és
faültetvények létesítése• urbanizáció• invazív növényfajok megjelenése
Az Az ééllőőhelyek megvhelyek megvááltozltozáássáának hatnak hatáása a bogsa a bogáárpopulrpopuláácicióókrakra
• A legnagyobb veszteség a növényevő bogarakat (cincérek, levélbogarak, ormányosbogarak) érte, ami leginkább a növényzet átalakulásával hozható összefüggésbe.
• Az legelésző állatállomány csökkenését, valamint a mesterséges takarmányadalékok bevezetését a koprofágbogárfajok (ganéjtúrók, csíborfélék, holyvák stb.) szenvedik meg.
• A hullámterekben is terjeszkedő ültetvényszerűerdőgazdálkodás nem kedvez az erdei (xilofág) fajoknak.
• A növényvédő szerek használata a mezőgazdasági területek bogár-együtteseinek nagyarányú elszegényedését okozta.
• A természeti területeken végrehajtott szúnyog- ill. gyapjaspillegyérítés mellékhatásai nem tisztázottak, de feltehetően nem csak a célszervezetet pusztítják.
• Életmódjuknak köszönhetően a futóbogarak az Alföld természeti viszonyainak romlását EDDIG „legjobban elviselő”bogárcsalád.
FutFutóóbogbogáárr--ééllőőhelyek az Alfhelyek az Alfööldldöönn -- VVÍÍZPARTOKZPARTOK
• Elsősorban a nagyobb folyók keskeny növényzetmentes mederéle - a föveny -jellegzetes futóbogár-faunával bír.
FutFutóóbogbogáárr--ééllőőhelyek az Alfhelyek az Alfööldldöönn -- MOCSARAK, MOCSARAK, MOCSMOCSÁÁRRRRÉÉTEK, HOLTTEK, HOLTÁÁGAKGAK
• A gátakkal és csatornákkal szétszabdalt ártereken a holtágak és halastavak őrizték meg a mocsári életközösségek maradványait. Ezek az élőhelyek a hullámterekben az árvizek miatt jóval dinamikusabb életfeltételeket biztosítanak.
• Veszélyeztető tényezők: feliszapolódás, hirtelen bekövetkező (mesterséges) árasztás vagy lecsapolás, nádastüzek, horgászok.
• Jellemző futóbogarak:- szárnyas futrinka (Carabus clathratus)- pilláscsápú futó (Loricera pilicornis)- hoszúnyakú kisfutó (Agonum thorey)- díszes bűzfutó (Chlaenisu festivus)- kis posványfutronc (Badister bullatus)
FutFutóóbogbogáárr--ééllőőhelyek az Alfhelyek az Alfööldldöönn -- ECSETPECSETPÁÁZSITOS ZSITOS RRÉÉTEK, NEDVES KASZTEK, NEDVES KASZÁÁLLÓÓRRÉÉTEKTEK
• A hullámterek és mentett ártér mély fekvésű jóvízellátottságú területein találhatók. Meghatározótársulásalkotó növényfaj az ecsetpázsit (Alupecuruspratensis). Helyenként zsombékosodnak, átmenetet képeznek a mocsárrétek és a száraz puszták között. A Tisza és a Körösök egykori árterületén ma is jelentős területeket foglalnak el.
• Veszélyeztető tényezők: melioráció és felszántás, elgyomosodás - főleg a hullámterekben a gyalogakác térhódítása, tüzek, felülvetés
FutFutóóbogbogáárr--ééllőőhelyek az Alfhelyek az Alfööldldöönn -- LLÖÖSZPUSZTSZPUSZTÁÁKK
• Magasabban fekvő, kedvező talajadottságúterületek gyeptársulásai. Többnyire kisebb-nagyobb mértékben degradálódott formában maradtak fenn szikes pusztákon, kunhalmokon, töltéseken, árokpartokon. Sok faunisztikai ritkaságnak számítófutóbogár-fajnak adnak otthont.
FutFutóóbogbogáárr--ééllőőhelyek az Alfhelyek az Alfööldldöönn -- SZIKES PUSZTSZIKES PUSZTÁÁKK
• Mozoikos szerkezetű területek. A vízrendezést követően területük jelentősen megnőtt. Szélsőséges életfeltételek jellemzőek rájuk. A Tisza mentén és a Nagykunságban egykor nagy területeket alakítottak át rizsföldekké, és sok halastó is szikes puszták helyén létesült. Az utóbbi években valószínűleg spekulációs céllal jelentős területeken szántották fel ezeket az ökológiai szempontból igen értékes, egyébként pedig terméketlen területeket.
FutFutóóbogbogáárr--ééllőőhelyek az Alfhelyek az Alfööldldöönn -- HOMOKPUSZTHOMOKPUSZTÁÁKK
• A Duna-Tisza közén és a Nyírségben a legkiterjedtebbek. Jellegzetes élővilágukmellett az egyébként inkább a löszpusztákrajellemző fajoknak is otthont adnak. A tájidegen faültetvények telepítése, főleg a Jászságban és a Nyírségben nagy veszteségeket okozott.
FutFutóóbogbogáárr--ééllőőhelyek az Alfhelyek az Alfööldldöönn -- FUHAFFUHAFÁÁS LIGETEKS LIGETEK
• A hullámterekben a értékes fűz-nyár állományok találhatók. Cserje és gyepszintjüket meghatározóan tájidegen özönfajok alkotják (amerikai kőris, zöldjuhar, gyalogakác). Természetes újulásuk a nagyobb árvizek idején főleg felhagyott szántókon figyelhető meg.
• Veszélyeztető tényezők: ipari faültetvények terjedése, természetes elöregedés, árvíz-védelmi beavatkozások
FutFutóóbogbogáárr--ééllőőhelyek az Alfhelyek az Alfööldldöönn -- KEMKEMÉÉNYFNYFÁÁS LIGETEKS LIGETEK
• Pusztai tölgyesek és homoki tölgyesek, ártéri tölgy-kőris szil ligeterdők maradványai. Kisebb-nagyobb mértékben újratelepítettek, de ennek ellenére az erdei életközösségek sok értékes eleme megtalálható bennük. Jelentős a telepített kocsányos tölgyesek területaránya, amelyeknek szegényes az erdei faunájuk.
ElsElsőő adatok az Alfadatok az Alfööld ld futfutóóbogarairbogarairóóll
Az 1868-ban megjelent kötet III. Heves és külső Szolnok t. e. vármegyék állattani leírása címet viselő részében KempelenRadó 246 futóbogár-fajt sorol fel. Csak néhány esetben olvasható részletesebb ismertetés az egyes fajok életmódjáról, ill. elterjedéséről. A leírás alapján feltételezhető, hogy a szerző elsősorban a Mátrában és környékén folytatott gyűjtései alapján állította össze a listát.
Az AlfAz Alfööld futld futóóbogarairbogarairóól megjelent l megjelent fontosabb faunisztikai munkfontosabb faunisztikai munkáákk
Ádám, L. & Merkl, O. (1986): Adephaga of the Kiskunság National Park I. – In: Mahunka, S. (ed.): The Fauna of the Kiskunság National Park I. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 119–142.Ádám, L. és Rudner, J. (1996): Futóbogarak Békés megyéből (Coleoptera, Cicindelidae, Carabidae). – Folia entomologica hungarica57: 295–318.Hieke, F. (1983): Cicindelidae and Carabidae (Coleoptera) of the Hortobágy. – In: Mahunka, S. (ed.): The Fauna of the Hortobágy National Park I. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 139–153.Horvatovich, S. (2002): A Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet futóbogarai I. (Coleoptera: Carabidae). – Folia comloensis 11: 77–86.Kádár, F. és Szél, Gy. (1999): Futóbogarak monitorozása fénycsapdákkal a Körös–Maros Nemzeti Park térségében (Coleoptera: Carabidae). – Crisicum 2: 157–163.Ködöböcz, V. (2001): Adatok Debrecen és a Fényi-erdő (Bátorliget) környékének futóbogár-faunájához (Coloptera: Carabidae). –Folia entomologica hungarica 62: 343–355.Ködöböcz, V. (2006): A debreceni Déri Múzeum futóbogár (Coloptera: Carabidae) gyűjteményének revideálása. - Kézirat.Ötvös, J. (1974): A Hortobágy bogárfaunája (Die Käferfauna der Hortobágy). – A Debreceni Déri Múz. Évk. (1972): 35-106.Ötvös, J. (1981): A hajdú-bihari szikesek bogárfaunája II. – A Debreceni Déri Múz. Évk. (1979): 5-13.Speiser, F. (1893): Kalocsa környékének bogárfaunája. Kalocsa, 60 pp.Szentikrályi, F. szerk. (2001): A Tisza vízirovar-együtteseinek monitorozása, a szennyezések hatása a fénycsapdával foghatóízeltlábúakra. MTA Növényvédelmi Kutató Intézet, pályázati résztanulmány, Budapest.Tallósi, B. (2001): A Kecskeri-puszta Természetvédelmi Terület futóbogarai (Col. Carabidae). – A Puszta 2000 A “Nimfea”Természetvédelmi Egyesület Évkönyve (2000) 17: 76–89.Tallósi, B. (2003): Az Észak-Alföld ritka futóbogarai tekintettel azok élőhelyvédelmi jelentőségére. – A Puszta 2001 A “Nimfea”Természetvédelmi Egyesület Évkönyve (2001) 18: 28–48.Tallósi, B. és Boruzs A. (2006): A Nagy-Sárrét néhány jellegzetes természetközeli gyepterületének futóbogarairól (Coleoptera: Carabidae). - kézirat
A futA futóóbogarak ismert fajszbogarak ismert fajszááma Magyarorszma Magyarorszáág g kküüllöönbnböözzőő ttéérsrséégeibengeiben
Tájegységek, területek Carabidae Irodalmi forrás_________________________________________________________________________________________________MAGYARORSZÁG 520 Horvatovich (1993), Ádám (1996)Aggteleki Nemzeti Park 194 Bakony 330 Tóth (1973)Baranya megye 351 Horvatovich (2002)Bátorliget 185 Merkl (1991)Békés megye 242 Ádám (1981); Ádám, Rudner (1996)Börzsöny 236 Endrődi (1974)Bükki Nemzeti Park 237 Szél (1996)Duna–Dráva Nemzeti Park 227 Horvatovich (1995)Észak-Alföld 285 Tallósi (2003)Fertő–Hanság Nemzeti Park 243 Szél & Bérces (2002)Hortobágyi Nemzeti Park 171 Hieke (1983)Kiskunsági Nemzeti Park 288 Ádám & Merkl (1986)Körös–Maros Nemzeti Park 292 Ádám (1981, 1983); Ádám, Rudner (1996); Szél, Kádár, Retezár (2001)Őrségi Nemzeti Park 188 Szél és Hegyessy (1996)Vas megye 347 Nagy, Szél, Vig (2004)Villányi-hegység 182 Horvatovich (2000)Mecsek 330 Tallósi, Szél, Purger (2006)________________________________________________________________________________________________AlfAlfööldld 318318
Az utAz utóóbbi bbi éévtized sorvtized soráán vn véégzett felmgzett felméérréések fontosabb sek fontosabb mintavmintavéételi helyei (Tallteli helyei (Tallóósi 1994si 1994--2005)2005)
Az utAz utóóbbi bbi éévtized sorvtized soráán eln előőkerkerüült faunisztikai szempontblt faunisztikai szempontbóól l kküüllöönnöösen jelentsen jelentőős fajok (Talls fajok (Tallóósi, 1994si, 1994--2005)2005)
A futA futóóbogbogáárr--egyegyüütteseket alkottteseket alkotóó fajok fajok gyakorisgyakorisáága nga nééhháány jny jáászsszsáági tergi terüületenleten
•A Jászságban 19 mintavételi helyen végzett szisztematikus felmérések során, a feljegyzett 210 futóbogár faj legtöbbje (169 faj) hétnél kevesebb helyen jelentkezett.• 62 fajt csak egy helyről mutattunk ki. •Ez utóbbiak jelentős hányada országosan is ritkának fajnak számít (pl. Pterostichus taksonyis, Amara equestris, Trichocellusplacidus, Harplus ardosiacus)
• A kezelt (legeltetett) angyalházi (An) területeken a feljegyzett fajszám a nedvesebb élőhelytipusokon(ecsetpázsitos rét, mocsárrét) jelentősen alulmarad a nem kezelt pentezugi (Pe) területekkel szemben. (2003-2004-es adatok)
• Ezzel ellentétben a száraz szikes puszta futóbogár-együttesei jóval magasabb biodiverzitási szinttel rendelkeznek a kezelt (legeltetett) területeken.
• A faunisztikai szempontból jelentős fajok (Pterostichus kekesiensis, Harpalus attenuatus, Harpalus saxicola, Parophonus mendax, Masoreuswatterhalli) inkább a legeltetett területre jellemzők.
ABUNDANCIA INDEX (ABUNDANCIA INDEX (aiai)=egyedsz)=egyedszáám x 100 / talajcsapdm x 100 / talajcsapdáák szk szááma x ma x expozexpozíízizióóss ididőő (nap)(nap)
•A relatív egyedszám (ai) az adott élőhely nedveségi szintjével egyenes arányban áll. A nyár elejétől már egyre szélsőségesebb ökológiai feltételekkel jellemezhető száraz szikes pusztán alacsony értékékeket mutat.
•A nedves élőhelyeken (ecsetpázsitos rét és mocsárrét) főleg egyes domináns fajok (Poecilus cupreus, Brachinuspsophia) tömeges jelenléte kiugróan magas abundancia szintet eredményez.
•A magas abundancia szint különösen a nem legeltetett pentezugi területre jellemző.
Az ecsetpázsitos réten és a mocsárréten majdnem azonosak a domináns fajok. A gyakori kiszáradás miatt kevés a tipikusan mocsári faj.
Az AlfAz Alfööld futld futóóbogarairbogarairóól szerzett ismeretek l szerzett ismeretek öösszefoglalsszefoglaláása, sa, éés azok terms azok terméészetvszetvéédelmi vonatkozdelmi vonatkozáásaisai
• A közel másfél évszázados kutatástörténeti adatok, és főleg az utóbbi évtizedek intenzív kutatásainak eredményei alapján megállapítható, hogy az Alföldön a feltételezhető eredeti futóbogár együttesek számos eleme viszonylag nagy diverzitással, kisebb-nagyobb mértékben izolált populációkban fennmaradt. Az ország más területeivel összehasonlítva magas az ismert fajok száma.
• A Kárpát medencéből ismert fajok több mint, 60 % -a került elő, amelyek között nagy számú faunisztikai ritkaság is jelen van.
• A természetes élőhelyek közül a löszpuszta és rét jellegű biocönózisokban voltak a futóbogár-együttesek kvantitatív és kvalitatív jellemzőinek legmagasabbak az értékei.
• Az Alföldön többnyire megváltozott fajszerkezetű erők viszonylag fajszegények, és kevés bennük a tipikus erdőlakó futóbogár-faj. Csak a kis természetes erdőfoltokban (arborétumok, jászsági erdők, Ohati- és Margitai-erdő a Hortobágy peremén) őrződtek meg az eredeti erdei társulások jellegzetes futóbogár-fajai.
• A természetes eredetű erdőfoltok a viszonylag alacsony diverzitás ellenére számos természetvédelmi oltalom alatt álló, és az Alföldről majdnem eltűnt futrinkafajnak (Carabus), és más értékes fajnak (Leistus rufomarginatus, Nebria brevicollis, Pterostichus oblongopunctatus, Harpalus atratus) adnak otthont.