Dr. Róbert Péter, egyetemi tanár

Dr. Róbert Péter, egyetemi tanárSzéchenyi István Egyetem Regionális- Tudományi és Közpolitikai Tanszék

E8. Város és térség társadalmi szerkezete és környezeti képe

A Győri Járműipari Körzet, mint a térségi fejlesztés új iránya és eszközeTÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0010

Duna menti ipari városok fejlődési irányai konferenciaSzéchenyi Egyetem, 2013. október 16

Dátum: 23.04.24.2 Dr. Róbert Péter, egyetemi tanár

A kutatás célja

TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0010A Győri Járműipari Körzet, mint a

térségi fejlesztés új iránya és eszköze

• A kutatás Győr és a térség vizsgálatát célozza három egymás mellé rendelt szinten, kiegészítve két integrációs mechanizmussal

• Szintek:- társadalmi szerkezet: az elmúlt évtizedek társadalmi-

gazdasági folyamatainak vizsgálata - térszerkezet: az elmúlt évtizedek településfejlődésének

illetve az egyéni szintű migrációs tendenciáknak a vizsgálata

- a társadalmi helyzet megéltsége: az itt élők hogyan érzékelik társadalmi helyzetüket, életesélyeiket, hogy fogalmazzák meg identitásukat, értékeik alapján hogyan látják egymást

• Integrációs mechanizmusok:- a kapcsolathálózat jellege, sűrűség, sajátosságai- a kommunikációs szerkezet és gyakorlat


• Társadalomszerkezet:- Milyen képet mutat a város és térsége népességének képzettségi szerkezete és foglalkoztatottsága? - Milyen a tudásbázis, hogyan támogatják a tudásalapú együttműködések, a regionális innováció a gazdaságot?- Milyen a lakosság jövedelmi és anyagi helyzete illetve lakáskörülményei?

• Térszerkezet:- Milyen összefüggések mutatkoznak a társadalomszerkezet és a térszerkezet között?- Milyen migrációs tendenciák figyelhetők meg a város és térsége között, vagy a térségen kívülről/kívülre?- Hogyan alakul a város vonzáskörzete?

Tudományos kérdések I.




Tudományos kérdések II.



• Társadalmi identitás:- Milyen a város és térsége népességének a régióhoz kapcsolódó identitása, milyen a társadalom értékrend alapú szerveződése?- Hogyan értékeli a helyi társadalom a város és vonzáskörzetének gazdasági fejlődését?

• Kapcsolathálózat - Milyen a lakosság kapcsolathálózati rendszere?- Hogyan járulnak hozzá a társadalmi kapcsolatok a térség társadalomszerkezetének formálódásához?

• Információs-kommunikációs szerkezet:- Milyen a lakosság kommunikációs szerkezete és gyakorlata?- Milyen az emberek társadalmi részvétele, a lakosság viszonya a társadalmi nyilvánossághoz?


A kutatás sémája



Társadalmi Kapcsolathálózat szerkezet társadalmi szerveződés Társadalmi helyzet megéltsége, identitás Térszerkezet Kommunikációs és információs szerkezet


• A képzettség, munkaerőpiacon elfoglalt hely, az anyagi életkörülmények, a társadalmi kapcsolatháló és az információs-kommunikációs láncolatok közvetítésével határozza meg az elégedettséget és az identitást

• A társadalomszerkezet és a térszerkezet kölcsönösen hatnak egymásra és együttesen befolyásolják a társadalmi kapcsolatokat valamint az információs-kommunikációs gyakorlatot

• A társadalom szerkezetében elfoglalt hely és kohézión alapuló lokális beágyazottság szoros összefüggésben vannak egymással

• Győr, mint centrum és a térség, mint környezet mind a társadalom szerkezete, mind a térszerkezet, mind az identifikáció szempontjából összefüggő egységet alkot

Hipotézisek




Lakossági adatfelvétel Győrben és vonzási körzetében• Mintakeret: a 18+ éves lakosság • Mintavétel: 5000 fő, 50%-kal magasabb esetszámból induló csökkenő

mintás adatfelvétel• Adatfelvétel: kérdezőbiztosokkal, sztenderd kérdőíves módszerrel

(1 órás kérdőív: győri kérdőív és vonzáskörzeti variánsok)• Adatok reprezentativitása:

a KSH 2011 évi népszámlálásából vett regionális adatok alapján (nem, életkor, lakóhely mindenképpen, iskolázottság remélhetőleg) korrigálva és súlyozva

• A lakossági (mikro) adatok kiegészülnek településszintű (makro) statisztikai adatokkal

• A statisztikai adatbázis kiegészül mélyinterjúkkal a nehezen elérhető társadalmi csoportok (társadalom alja és teteje) körében. Ebben a vonatkozásban a helyi elit vizsgálata kiemelkedően fontos ezzel a módszerrel

• Az empirikus adatgyűjtés kiegészül dokumentumelemzéssel, mind a régióval foglalkozó formális tartalmak, mind a lakosság által létrehozott informális tartalmak vizsgálatával

A kutatás módszere (terv)




• Foglalkozási információk: gazdasági aktivitás, munkavállalás: alkalmazott – önfoglalkoztatógazdasági szektor, gazdasági ágazatteljes / rész foglalkoztatás, határozott / határozatlan idejű szerződésmunkanélküliség előfordulásaa munka biztonsága

• Iskola, képzettség, kompetenciák

• Anyagi helyzetJövedelem, egyéni és háztartási szinten (nettó vagy bruttó)tartós fogyasztási cikkek, ingatlan vagyonlakáskörülmények, lakásfelszereltséghitelek, eladósodottság

• Szociális származás szülők foglalkozása, iskolázottságaszubjektív mobilitási érzet

OPERACIONALIZÁLÁS – KÉRDŐÍVTársadalmi szerkezet




• Elégedettség a városrész jellemzőivel, adottságaival, szolgáltatásaival- 4 fokú elégedettség skála; - a helyzet javulása vagy romlása 5 / 20 év távlatában

• A városrész jellemzése „emberi tulajdonságokkal”:élősködő, barátságos, beképzelt, büszke, könnyelmű, bizonytalan, megbízható, meggondolatlan, zárkózott, segítőkész, szorgalmas, tiszta, vendégszerető, spórolós, szép, erős. képmutató, önálló, felelőtlen, gazdag, aktív, dinamikus, szomorú, művelt, együttműködő, kreatív, óvatos, következetes, precíz, határozott, példamutató

• A városrész szociális jellemzése:az ott élők gazdagok, szegények, iskolázottak, iskolázatlanok, nyitottak, zárkózottak, stb.

OPERACIONALIZÁLÁS – KÉRDŐÍVTerületi szerkezet




• Mennyire kötődik:településrész, település, tájegység, megye, régió, Magyarország, Közép-Európa, Európa - 4 fokú intenzitás skála

• Történeti kötődés: családtag, rokon, barát dolgozott ott:Rába Vagon és Gépgyár, Textilgyár, Richards, GYÁÉV, Házgyár, Kötöttkesztyűgyár, Lenszövő, Olajgyár, Keksz- és Ostyagyár, Csipkefüggönygyár, Szeszgyár

• A fenti listából melyikkel, mennyire azonosítja Győrt? nagyon erősen, meglehetősen, gyengén, semennyire

• Jelenlegi kötődés: Audi, Győri Ipari Park, Rába, Ceres kenyérgyár, Hűtőház, Szeszgyár

• Milyen város Győr történetileg / jelenleg: ipari, kereskedelmi, pénzügyi központ, munkás, polgári, egyetemi, megyei jogú, szolgáltatási központ, kulturális központ

OPERACIONALIZÁLÁS – KÉRDŐÍVIdentitás




• Találkozás havi gyakorisága a rokonság tagjaival

• Kapcsolatháló mérete:Hány fős a családja, rokonsága?Közeli barátok, kapcsolatok: munkatárs, szomszéd, iskolatársBecsülje meg, hogy hány...- telefonszám van a mobiljában- hány ismerőse van közösségi oldalon?- hány email cím van a privát elektronikus levelező rendszerében?

• Kapcsolatháló minősége: - Ismerősei között van-e:politikus, képviselő, vállalkozó, üzletember, menedzser,újságíró, rádiós, TV-s híresség, művész, tudós, híres ügyvéd, polgármester, önkormányzati vezető- Problémák, feladatok, amelyek megoldásához segítségre lenne szüksége: kihez tudna fordulni. ha beteg lenne, nem tudná elvégezni a ház körüli munkákat, bevásárlástegy nagyobb összegű kölcsönre lenne szükségenagyon lehangolt, rosszkedvű és szeretne erről valakivel beszélgetni

OPERACIONALIZÁLÁS – KÉRDŐÍVKapcsolathálózat




Lakossági adatfelvétel Győrben és vonzási körzetében• Mintanagyság: 5000 fő helyett a kutatás végül 3000 fős esetszámmal

dolgozhatott• Adatfelvétel: 1 órás kérdőív: győri kérdőív és vonzáskörzeti variánsok helyett

a kutatás során 3 kérdőívet kellett készíteni, hogy más altémák kérdései bekerüljenek a kérdőívbe: ezért végül 3 * 1000 fős adatfelvétel valósul meg. A kérdések egy része közös a 3 kérdőívben.

• Mintavétel: 50%-kal magasabb esetszámból induló csökkenő mintás adatfelvétel helyett nem állt rendelkezésre lakossági minta a terepmunka elkezdésekor. Később sikerült megoldani a mintavétel problémáját, de a kutatás utolsó szakasza jelenleg un. véletlen sétás módszerrel valósul meg

• Adatok reprezentativitása: a KSH 2011 évi népszámlálásából vett regionális adatok alapján (nem, életkor, lakóhely mindenképpen, iskolázottság remélhetőleg) korrigálva és súlyozvaa fentiek miatt nagyobb reprezentativitási problémák várhatóak, erőteljesebb korrekcióra lesz szükség

• Maga az adatfelvétel még mindig folyik, de már megkezdődött a felvett adatok kódolása és gépre vitele, SPSS adatbázis kialakítása. Az adatfelvétel befejezése után következhet az összes kérdőív számítógépre vitele, az adatok ellenőrzése és javítása, majd végül az elemzés

• Vonzáskörzetben illetve határon túli adatfelvétel jobban áll

A kutatás megvalósítása (tény)




Ízelítő az adatokból



Összességében mennyire szeret Győrben élni? Minta 1 Minta 2 Minta 3 1 egyáltalán nem 0,3 0,1 0,4 2 0,3 0,6 0,0 3 0,3 0,6 0,4 4 0,3 0,0 0,0 5 1,3 2,8 1,7 6 4,4 2,1 4,4 7 7,7 6,1 8,3 8 19,9 22,3 25,8 9 22,9 21,3 19,7 10 nagyon 42,4 44,0 38,9 Összesen 100,0 100,0 100,0 N 301 672 234

Dátum: 23.04.24.14

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!


térségi fejlesztés új iránya és eszköze Dr. Róbert Péter, egyetemi tanár

Dr. Róbert Péter, egyetemi tanár

Documents