1 Dr. Obádovics J. Gyula életrajz !!!! Az elsö 18 év: születés, szülőház, szülők, nagyszülők, bunyevác dédanyámmal töltött óvoda előtti évek, első tanítónő, polgári, tanítóképző, otthoni munka. !!! Rövid összefoglaló okl. középiskolai mat.-fiz. szakos tanár, a matematikai tudományok kandidátusa, dr. rer. nat., dr. techn., Professor emeritus . Született: Baja, 1927. 03. 03. Pásztor u. 27. (Lakott még Bajaszentistván Magyar u. 6. (1935–38); Darázs u. 21. (1938–45); Budapest (1945–1952); Miskolc (1952–1970); Budapest (1970–), Balatonszárszó (1995–). Iskolái bajai szállásvárosi áll. elemi iskola (1933-1935) és bajaszentistváni róm. kath. elemi népiskola (1935-37) bajai áll. s. községi polgári fiúiskola (1937-1941) bajai m. kir. áll. líceum és tanítóképző (1941-1945), líceumi érettségi bizonyítvány 1945. szept. 24. kiegészítő gimnáziumi érettségi bizonyítvány Bp. IX. ker. áll. Fáy András gimnázium 1945. dec. 13. budapesti kir. magyar Pázmány Péter tudományegyetem bölcsészet tudományi kar, mennyiségtan - természettan (1945- 1950) (Középiskolai tanárképző Intézet 1945-47) 1945. I. félév rendkívüli hallgató. Végzettség: középiskolai tanári oklevél, matematika - fizika szak, budapesti Pázmány Péter (Eötvös Loránd ) Tudományegyetem (1950) A matematika különböző fejezeteit előadó tanárai voltak: Fejér Lipót, Kerékjártó Béla, Fejes Tóth László, Rényi Alfréd, Riesz Frigyes, Szász Pál, Turán Pál. A tudományos kutatómunkához szükséges ismeretek alapjait Fejes Tóth László Geometriai proszemináriumán és Fejér Lipót Matematikai szemináriumán sajátította el. Családi adatok: nős (1953), felesége Arany Margit angol-orosz szakos nyelvtanár, három lányuk van, kettő középiskolai tanár, harmadik egyetemi docens (mat.-fiz; mat.- techn.; agrármérnök,- műszaki tanár- matematikus.). Unokák száma 13; 5 lány, 8 fiú, 8 dédunoka Külföldi és hazai tanulmányok: Matematikai és számítástudományi témakörben 2 hónap a Belgrádi Egyetemen, 2 hónap a Londoni Állami Egyetem Számítástudományi Intézetében; matematikai és számítástudományi világkonferenciákon való részvétel és előadás tartása; vezetéstudományi nemzetközi szemináriumokon való részvétel és előadás tartása. Részt vett és előadásokat tartott itthoni Neumann, Bolyai és Statisztikai társulatok által szervezett konferenciákon. MTA levelező aspirantúra gépi numerikus módszerek témában, számítástechnikai gyakorlat szerzésére kijelölt munkahelye MTA Számítástechnikai Központ (1960-1964). (Aspiránsvezető: Frey Tamás). Program írás az M-3 első hazai számítógépre. Életút: 2 év KPM Oktatási Osztály, miniszteri előadó; Oktatás: 1 év Műszaki Egyetem Gallai tanszék meghívott tanársegéd: heti 7 óra gyak. vezetés, 2 év Műszaki Tanárképző Főiskola Matematikai Tanszékén, adjunktus; 18 év a Miskolci Egyetem Matematikai Tanszékén, adjunktus, docens, 10 év az ELTE Numerikus és Gépi Matematikai Tanszékén másodállású docens. 10 évet az Országos Vezetőképző Központban ill. a MüM Számítástechnikai Intézetének igazgatójaként tevékenykedett, majd 1988-ig a GATE Mezőgazd. Gépészmérnöki Kara Matematikai és Számítástechnikai Int. tszv. egy. tanára, int. ig. 1988-tól nyugdíjas egyetemi tanár, 2002-2007 Kodolányi János Főiskola Matematika-Statisztika Tanszék tanára., 2006. május 31.- professor emeritus. A főiskolások évente megrendezésre kerülő Országos Hajós György Matematika Versenyének 2004 óta Versenybizottsági elnöke. Gyémánt oklevél 2010. Tudományos fokozata: Műszaki doktor (dr techn. 1962), Természettudományi doktor (dr rer. nat. 1968), a mat ematikai tudományok kandidátusa (1967). Oktatási tevékenysége: Főiskolai és egyetemi oktatóként 55 év alatt tanárjelöltek és mérnökjelöltek ezreit tanította matematikára, számítástechnikára, numerikus módszerek alkalmazására, és a pedagógus munka szeretetére. Az utóbbi eredményeként hallgatói közül ma is 18-an a Miskolci Egyetem oktatói. Munkássága révén elérte, hogy a Miskolci Egyetemen – a hazai műszaki felsőoktatás tananyagába elsőként – kötelező tárgy legyen a mérnöki számítások végzéséhez nélkülözhetetlen numerikus módszerek és a számítástechnika, melynek eredményes oktatásához – három számítógép telepítésével – Számítástechnikai Labort hozott létre. A számítástechnika egyetemi oktatásának problémái témában több nemzetközi konferenciát szervezett. Az ELTE TTK Gépi numerikus módszerek Tanszékének docenseként Numerikus módszerek és Számítástechnika tárgyakat oktatott (1971-1981). Numerikus módszerek és programozásuk címmel egyetemi tankönyvet írt, amely minden eljárás FORTRAN IV nyelven írt programját is tartalmazza.
14
Embed
Dr. Obádovics J. Gyula életrajz Rövid összefoglaló
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
1
Dr. Obádovics J. Gyula életrajz
!!!! Az elsö 18 év: születés, szülőház, szülők, nagyszülők, bunyevác dédanyámmal töltött óvoda előtti évek, első
Rövid összefoglaló okl. középiskolai mat.-fiz. szakos tanár, a matematikai tudományok kandidátusa, dr. rer. nat., dr. techn., Professor emeritus
.
Született: Baja, 1927. 03. 03. Pásztor u. 27. (Lakott még Bajaszentistván Magyar u. 6. (1935–38); Darázs u. 21. (1938–45);
Budapest (1945–1952); Miskolc (1952–1970); Budapest (1970–), Balatonszárszó (1995–).
Iskolái bajai szállásvárosi áll. elemi iskola (1933-1935) és bajaszentistváni róm. kath. elemi népiskola (1935-37)
bajai áll. s. községi polgári fiúiskola (1937-1941)
bajai m. kir. áll. líceum és tanítóképző (1941-1945),
líceumi érettségi bizonyítvány 1945. szept. 24.
kiegészítő gimnáziumi érettségi bizonyítvány Bp. IX. ker. áll. Fáy András gimnázium 1945. dec. 13.
budapesti kir. magyar Pázmány Péter tudományegyetem bölcsészettudományi kar, mennyiségtan - természettan (1945- 1950)
(Középiskolai tanárképző Intézet 1945-47) 1945. I. félév rendkívüli hallgató.
Végzettség: középiskolai tanári oklevél, matematika - fizika szak,
budapesti Pázmány Péter (Eötvös Loránd ) Tudományegyetem (1950)
A matematika különböző fejezeteit előadó tanárai voltak:
Fejér Lipót, Kerékjártó Béla, Fejes Tóth László, Rényi Alfréd, Riesz Frigyes, Szász Pál, Turán Pál.
A tudományos kutatómunkához szükséges ismeretek alapjait
Fejes Tóth László Geometriai proszemináriumán és Fejér Lipót Matematikai szemináriumán sajátította el.
Családi adatok: nős (1953), felesége Arany Margit angol-orosz szakos nyelvtanár, három lányuk van, kettő középiskolai
tanár, harmadik egyetemi docens (mat.-fiz; mat.- techn.; agrármérnök,- műszaki tanár- matematikus.). Unokák száma 13; 5 lány, 8
fiú, 8 dédunoka
Külföldi és hazai tanulmányok: Matematikai és számítástudományi témakörben 2 hónap a Belgrádi Egyetemen, 2
hónap a Londoni Állami Egyetem Számítástudományi Intézetében; matematikai és számítástudományi világkonferenciákon való
részvétel és előadás tartása; vezetéstudományi nemzetközi szemináriumokon való részvétel és előadás tartása. Részt vett és
előadásokat tartott itthoni Neumann, Bolyai és Statisztikai társulatok által szervezett konferenciákon.
MTA levelező aspirantúra gépi numerikus módszerek témában, számítástechnikai gyakorlat szerzésére kijelölt munkahelye MTA
Számítástechnikai Központ (1960-1964). (Aspiránsvezető: Frey Tamás). Program írás az M-3 első hazai számítógépre.
Életút: 2 év KPM Oktatási Osztály, miniszteri előadó; Oktatás: 1 év Műszaki Egyetem Gallai tanszék meghívott tanársegéd:
heti 7 óra gyak. vezetés, 2 év Műszaki Tanárképző Főiskola Matematikai Tanszékén, adjunktus; 18 év a Miskolci Egyetem
Matematikai Tanszékén, adjunktus, docens, 10 év az ELTE Numerikus és Gépi Matematikai Tanszékén másodállású docens. 10 évet
az Országos Vezetőképző Központban ill. a MüM Számítástechnikai Intézetének igazgatójaként tevékenykedett, majd 1988-ig a
GATE Mezőgazd. Gépészmérnöki Kara Matematikai és Számítástechnikai Int. tszv. egy. tanára, int. ig. 1988-tól nyugdíjas egyetemi
tanár, 2002-2007 Kodolányi János Főiskola Matematika-Statisztika Tanszék tanára., 2006. május 31.- professor emeritus.
A főiskolások évente megrendezésre kerülő Országos Hajós György Matematika Versenyének 2004 óta Versenybizottsági elnöke.
Gyémánt oklevél 2010.
Tudományos fokozata: Műszaki doktor (dr techn. 1962), Természettudományi doktor (dr rer. nat. 1968), a matematikai
tudományok kandidátusa (1967).
Oktatási tevékenysége: Főiskolai és egyetemi oktatóként 55 év alatt tanárjelöltek és mérnökjelöltek ezreit tanította
matematikára, számítástechnikára, numerikus módszerek alkalmazására, és a pedagógus munka szeretetére. Az utóbbi
eredményeként hallgatói közül ma is 18-an a Miskolci Egyetem oktatói. Munkássága révén elérte, hogy a Miskolci Egyetemen – a
hazai műszaki felsőoktatás tananyagába elsőként – kötelező tárgy legyen a mérnöki számítások végzéséhez nélkülözhetetlen
numerikus módszerek és a számítástechnika, melynek eredményes oktatásához – három számítógép telepítésével – Számítástechnikai
Labort hozott létre. A számítástechnika egyetemi oktatásának problémái témában több nemzetközi konferenciát szervezett.
Az ELTE TTK Gépi numerikus módszerek Tanszékének docenseként Numerikus módszerek és Számítástechnika tárgyakat
oktatott (1971-1981). Numerikus módszerek és programozásuk címmel egyetemi tankönyvet írt, amely minden eljárás FORTRAN
IV nyelven írt programját is tartalmazza.
2
A GATE Mezőgazdasági Gépészmérnöki Kar Matematika Tanszéke mellett megszervezte a Számítástechnikai Tanszéket és a
Számítóközpontot. A Matematikai és Számítástechnikai Intézet tanszékvezető egyetemi tanáraként végzett oktatási munkáját jól
jellemzi, hogy végzős hallgatói aranygyűrűs kiváló tanárnak választották.
80 évesen is a Kodolányi János Főiskola Matematika-Statisztika Tanszék aktív oktatója volt
Egyetemi oktatómunkája mellett a Borsodi Vezető Továbbképző Iskola valamint az általa megszervezett Munkaügyi
Számítástechnikai Intézet továbbá az Országos Vezetőképző Központ tanfolyamain számítástechnikai ismereteket – hazánkban első-
ként – piacorientált interaktív vezetői játékokkal oktatott, és e témában elért eredményeiről több nemzetközi szemináriumon előadást
tartott.
A számítástechnikai OKJ tanfolyamokon Minisztériumi megbízással elnöki teendőket lát el.
Publikációs tevékenysége: Több egyetem jegyzet megírása után 1958-ban megjelent Matematika c. könyve szinte
minden család könyvespolcán megtalálható. A 2012-ben megjelent 19. magyar, és a korábban megjelent német nyelvű kiadásokkal
együtt 500 000 Obádovics: Matematika jelent meg, ill. fogyott el. Több százezer érettségi, egyetemi és főiskolai felvételi vizsgára
készülő diák ebből a könyvből készült fel. Az iskolai használatra nem kötelezően előírt matematika könyvek egyike sem ért el ilyen
sikert, és ekkora példányszámot.
Idézet a Bolyai Társulat Könyvbizottságának bírálatából (1968): „Ez a kiváló könyv … kiváló segítség a
matematikát tanulók és tanítók részére… ez indokolja sok magyar kiadás népszerűségét és külföldi kiadásainak sikerét.
Jó stílusa és könnyen érthető fogalmazása miatt különösen sok dicséretet kapott…”
Idézet a Technika, III. évf. 1. számából: „A világos előadáson kívül a lényeg finom hangsúlyozásával, az ábraanyag gondos
kiválasztásával és ötletes kialakításával a hasonló idegen nyelvű könyvek közül is kiemelkedik.” A Tankönyvkiadó által kiadott matematika és számítástechnika tárgyú „Bevezetés a programozásba. Társszerző: Szelezsán János”,
és a „Numerikus módszerek és programozásuk. Egyetemi tankönyv” a Tankönyvkiadó javaslatára nívódíjban részesült.
24 szakkönyve közül a matematika és számítástechnika tárgyú könyvek, a megjelenésük időpontjában részben új ismereteket
közöltek, hiánypótlóak, és az egyetemi és főiskolai oktatás nélkülözhetetlen segédkönyvei voltak az általa írt 30 egyetemi jegyzettel
együtt.
Kitüntetései: Neumann János Emlékérem (1980), MTESZ-díj (1984), Munka Érdemrend ezüst fokozat (1973); Munka
Érdemrend arany fokozat (1981); GATE végzős gépészmérnökhallgatók által adományozott aranygyűrű (1986); Miskolci Egyetem
Gépészmérnöki Kar Emlékérem (1997). Jubileumi Kari Emlékérem (1999); A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kit.
(2003).
Főbb művei: Matematika (1. kiadás 1958, 18. magyar kiad. 2005.( 500 000 eladott példány)); Pattantyús: Gépész- és
Villamosmérnökök Kézikönyve. I. kötet (1959, társszerzőkkel, 2 kiadás); Taschenbuch der Elementar-Mathematik (mit praktischen
Anwendungen, 1962, 2 kiadás); Matematikai összefoglaló (1968, társszerzővel); Gyakorlati számítási eljárások (1972); Felsőbb ma-
modell 16911 kapacitású kézi szorzó-osztógép, Facit CA2-16 és Cellatron R43SM elektromechanikus automata számológép)
valamint a meglévő grafikus műszerekkel 1962-ben megalakult a Számítástechnikai Laboratórium, vezetésére megbízást Obádovics
J. Gyula kapott, melynek megerősítésére 1968-ban újra sor került.
A Számítástechnikai Labor fejlesztésével kapcsolatos egyetemen belüli ügyintézés megkönnyítésére dr Gáspár
Gyula tanszékvezető egyetemi tanár a gazdasági Főigazgatóhoz a következő, 468/1968 iktatószámú, Miskolc, 1968,
nov. 2. keltezésű levelet írta:
„Értesítem Főigazgató Elvtársat, hogy a tanszéki ügyintézés célszerű decentralizációja érdekében megbíztam DR.
Obádovics J. Gyula egyetemi docenst, hogy a Tanszék Számítástechnikai Laboratóriumával kapcsolatos ügyekben
teljes jogú helyettesemként eljárjon”.
Obádovics 1959-ben az M-3-as számítógépet megismerve, „Gépi numerikus módszerek” témával levelező aspiranturára
jelentkezett. A felvételi bizottság – Hajós György, Rényi Alfréd, Turán Pál –, mivel azt megelőzően ilyen témájú aspiránssal még
nem találkozott „szovjet” aspirantúrát akarta javasolni, de Rényi javaslatára megegyezett, hogy Frey Tamás legyen az
aspiránsvezető, és Munkahelyként jelöljék ki a MTA Számítóközpontját.
1962-ben, a Belgrádi Egyetemre szóló két hónapos tanulmányút keretében a Belgrádi Statisztikai Hivatalba telepített –
akkor Európa legnagyobb – IBM számítógépének programozási tanfolyamán már megismerhette a FORTRAN IV programozási
nyelvet.
1962-ben „Differenciálegyenlet-rendszerek sajátértékproblémái és sajátértékek kiszámítása elektronikus
digitális matematikai gép felhasználásával” c. disszertáció megvédésével műszaki doktorrá, a levelező aspirantúra
befejeztével, 1966-ban megírt és 1967-ben megvédett „ Differenciálegyenlet-rendszerre vonatkozó kezdeti és
peremértékproblémáról” c. disszertáció alapján a matematikai tudományok kandidátusává avatták. 1962-ben és 1963-ban Numerikus módszerek, gyakorlati matematika címmel fakultatív tárgy került meghirdetésre, amelyen
átlagban 18 gépészhallgató és bányászhallgató vett részt. A gyakorlatokat a Számítástechnikai Laborban végezték. Fontos szempont
volt a mérnöki számítások megtervezése, mások általi ellenőrizhetősége, logikai lépések blokkdiagramos rögzítése. A gyakorlatokon
a számológéppel végzett munka mellett egy két című fiktív gép 10 utasításból álló gépi kódos utasításrendszerében egyszerű
programok megírására is sor került, mely előkészítette az M-3-as számítógép programozásának ismertetését. E tárgy keretében
először lehetett számítógépet igénylő módszereket is ismertetni (relaxálás módszere, gradiens módszer, kollokációs módszer).
Jegyzetek: Obádovics J. Gy.:Matematika V. (Gyakorlati matematika), Obádovics J. Gy. – Fónyad Zoltán: Példatár a gyakorlati
matematikához.
Fontos változás 1964-ben történt. A műszaki matematikaoktatás – a műszaki egyetemek között elsőként – a Bányamérnöki
Karon kötelező tárgyként 9 félévre bővült. Ez azt jelentette, hogy az első négy félévi matematika tananyagon túl (matematika
szigorlat után), jelentős óraszámban került sor numerikus módszerek (3+2), számítástechnika (2), matematikai programozás (2),
lineáris algebra (2), majd a következő évtől, a Gépészmérnöki Karon is, valószínűségszámítás (2), komplexfüggvénytan (2)
oktatására.
1965-ben az egyetem forint hozzájárulása nélkül, pusztán szakmai kapcsolat révén a Számítástechnikai Laborba
telepítetésre került egy 830 000 forint értékű CELLATRON SER 2C típusú, fixpontos aritmetikájú, teljesen tranzisztorizált, „törpe”
teljesítményű, speciális egycímű, univerzális számítógép, mely gépi kódban volt programozható (a gépet sosem kellett kifizetni).
A gép mágnesdobos operatív memóriájában 127 tízjegyű decimális számot és 381 utasítást lehetett tárolni. Az
operatív memória elérési ideje: 11 msec. Közepes műveleti sebessége: 15 művelet/sec. Bemenőegysége: 2 db 32 jel/sec
teljesítményű lyukszalag lyukasztó és 10 jel/sec teljesítményű géptávíró. Programozható gépi kódban és MOST-1
autókódban, mely az ELLIOTT A 103 autókódtól egy-két utasításban és egy-két karakter használatában különbözik. Az ODRA-1013 rövidesen mind az oktatás mind a tanszékek által vállalt KK munkákat végzők körében közkedvelt lett. Az
ilyen jellegű munkákba Szarka Zoltán és Törő Béla is bekapcsolódott. A Labor a társtanszékek érdeklődő oktatói részére, valamint a
MTESZ szervezésében vállalatok megrendelésére programozási tanfolyamokat tartott, továbbá hazai és nemzetközi konferenciákat
rendezett. Számítástechnikai füzetek sorozatban megjelentette Az ODRA-1013 elektronikus digitális számológép programozása gépi
kódban, 1.sz. füzetet (Erdélyi Z.- Obádovics J. Gy.- Törő B.), és Programozás MOST-1 autókódban, 2. sz. füzetet (Erdélyi Z.-
Obádovics J. Gy.), amelyet több egyetem és intézet is használt, így. Pl. az ELTE hallgatói számára Mogyoródi József 50-50 példányt
rendelt.
1966-tól a NME szakmérnöki szakok mindegyikén szerepelt egy félévi anyagként számítástechnikai tárgy. (Obádovics J.
Gy.- Salánki József: Matematika VI. Elektronikus számolóberendezések és programozás. Tankönyvkiadó, 1966, 1968.)
1966-ban egy tantervi korszerűsítés nyomán a Gépészmérnöki Karon létrehozták a matematika-, fizika- és mechanika
igényes „Alkalmazott Mechanikai Szakirány (GAM)” szakot. Ebben, az 5. félévtől induló képzésben, csak a négy félév vizsgáin,
szigorlatain legjobb eredményt elért 15-20 hallgató vehetett részt. Itt numerikus módszerek és programozásuk, számítástechnika
tárgyak mellett felsőbb analízis címén az analízis, a differenciál- és integrálegyenletek, az integráltranszformációk, a komplex
függvénytan, a valószínűségszámítás elméleti és gyakorlati tárgyköreiből kaptak széleskörű képzést. A felsőbb analízis oktatásának
legnagyobb részét Vincze Endre, Nikodémusz Antal és Schmauser Károlyné végezte. Az e szakon végzettek közül többen a
Matematikai Tanszék ill. a Számítástechnikai Labor munkatársai lettek.
1981-ig 183 GAM szakos hallgató kapott mérnöki oklevelet.
A korszerűsített matematikaoktatáshoz megfelelő könyvek írására terv készült, melyben eredetileg 8 kötet szerepelt, de a
Tankönyvkiadónál Gáspár Gyula szerkesztésében csak az alábbi 7 kötet jelent meg:
Műszaki Matematika I. (Gáspár Gyula, Raisz Iván, Huszthy László), 1968.
Műszaki Matematika II. (Gáspár Gyula, Raisz Iván, Szarka Zoltán), 1968.
Műszaki Matematika III. (Gáspár Gyula, Raisz Iván, Szarka Zoltán), 1977.
Műszaki Matematika IV. (Gáspár Gyula, Raisz Iván, Salánki József), 1969.
Műszaki Matematika V. Valószínűségszámítás. (Vincze Endre), 1972.
Műszaki Matematika VI. Komplex függvénytan (Gáspár Gyula, Szarka Zoltán), 1969.
Műszaki Matematika VII. Matematikai programozás (Hosszú Miklós), 1969.
Eredetileg a Műszaki Matematika V. kötete a Numerikus módszerek és programozásuk lett volna, helyesen, hiszen az 5. félév
anyaga volt. A kéziratát Obádovics 1967 őszén átadta a szerkesztőnek, hogy a terv szerint 1968-ban megjelenhessen, de félév után
közölte a szerkesztő, hogy elfogyott a pénz, nem lehet kiadni. Kissé meglepő volt, mert 1969-ben a IV., VI., VII. kötetre, 1972-ben
V. kötetként a Valószínűségszámításra és 1977-be a az elmaradt III. kötetre is volt pénz. Minthogy a hallgatók várták a könyvet,
1969-ben a Gondolat Kiadó örömmel elfogadta a kéziratot – a kiadását jó üzletnek tekintette, mivel a szerző Matematika könyvéből a
Műszaki Könyvkiadó már 150 000 példányt eladott – és 1972-ben Gyakorlati számítási eljárások címmel megjelentette 14100
példányban. A könyv első része a mérnöki gyakorlatban használható számítási eljárásokat írja le gazdag példaanyaggal, a második
része pedig a számítástechnikai alapismeretek után a programozás teljes menetét oktatható formában írja le, példákkal szemléltetve
MOST-1 autokódban. A szakma jelentős szakemberei hézagpótló műnek tekintették, és az egyetemeken tankönyvként használták.
A sorozatból kihagyott könyv végül mégis elkészült, mert 1972-ben a Gépészmérnöki Kar Dékánja felkérte Obádovics J.
Gyulát, hogy Numerikus módszerek és programozásuk címmel írjon egyetemi tankönyvet, amelyet 1975-ben a Tankönyvkiadó az
Oktatási Miniszter rendeletére megjelentetett. Ebben már a FORTRAN IV programozási nyelv, valamint az összes numerikus
módszer algoritmusának futtatható programja is megtalálható. A Tankönyvkiadó a könyvet nívódíjjal jutalmazta.
A Számítástechnikai Labort nem egyetemi oktatásba is bevonták, így pl. információfeldolgozási gyakorlatokat tartott a
Borsodi Vezető és Szervező Továbbképző Iskola tanfolyamain, numerikus és számítástechnikai órákat tartott az akkori Földes F.
Gimnázium „specmat” osztályában.
1970-ben a Bolyai János Matematikai Társulat – megismerve a Számítástechnikai Labor munkáját – úgy döntött, hogy a
nyári Országos Vándorgyűlést a Miskolci Egyetemen rendezi meg „Számítástechnikai Vándorgyűlés” címmel. A pedagógusok
számára a számítástechnikai, programozási előadásokat és gyakorlatokat Obádovics és a Labor munkatársai tartották. A MOST-1
autokód előadásokat Kalmár László akadémikus is végig hallgatta, írt egy rövid programot és le is futtatta. A pedagógusok annak
örültek, hogy végre ember-gép kapcsolatba kerülhettek, nem kellett
2. Bibdos könyvtári állomány feltöltő és építő rendszere,
3. Dunaújvárosi Vasmű bérelszámolási rendszere,
4. Malév repülőjegy beviteli rendszere,
5. Magyar Rádió közvélemény kutatás beviteli rendszere.
A Seecheck rendszer tette lehetővé, hogy kis alkalmazásoknál képernyős paraméteres lekérdezést lehetett egyes
alkalmazásoknál bevezetni. Ezek között említésre méltó alkalmazások születtek, pl. az ICL-en képzett eredmények
Seecheck-re vitele a minisztériumi gyors igények kielégítését tette lehetővé. Az oktatásban felhasználható volt élő
tantermi demóként (előadásokon, munkaügyi értekezleten a résztvevők tettek fel kérdéseket, amelyre az adatbázisból
9
nyerhető gyors információkat kaphattak), továbbá kutatók részére szociológiai kutatási adatok és orvosi leletállományok
kezelésére készültek rendszerek.
Magyarországon elsőként a MüMSzámti szervezte meg és készítette el a MÜM napi sajtófigyelő rendszerét, mely
már szöveganalízist és előfordulási gyakoriság alakulását követő modulokat is tartalmazott. Az átfutási idő
üzemszerűen egy napon belüli volt. Más főhatóságnál, az MTI-it is beleértve ilyen jellegű működő alkalmazás még nem
volt.
Külön fejezete a Seecheck alkalmazásoknak a kihelyezett terminál használata volt. Bemutató alkalmazás készült
többek között a Neumann János Számítógép Tudományi Társaság kecskeméti kórházban tartott „kórházi
számítástechnikai alkalmazások” szimpóziuma, továbbá a Taurus Gumigyár és a vidéki Volán társaságok számára.
A MÜM SZÁMTI hardware fejlesztő gárdája kifejlesztett egy Redifon terminálok üzemeltetéséhez használható
modemet, mely sok alkalmazásban és demo-ban élőben is szerepelt. A fejlesztő munka megalapozta az Erdélyi György
és társai által szabadalmaztatott egy vonalon működő több terminálos modem gyártását és forgalmazását.
A Seecheck rendszer technológiáját és gyártási licencét a lengyelek megvették és Mera 9150 néven az ESZR program
tagja lett. A Mera 9150-ből több mint 100 db-ot adtak el Magyarországon, az utolsó működő rendszereket 2005 körül,
több mint 20 éves szolgálat után vonták ki. Egy példánya a szegedi Informatikatörténeti Múzeumban látható.
Megemlítendő, hogy Obádovics 1979-ben a Győri Főiskolának az oktatás támogatása címén – az Intézetben
két év üzemeltetése után – egy maximális kiépítettségű R-20-as számítógépet adott át egyszerű könyvjóváírással. Új ára
80 000 000 Ft volt. (Bakó András volt az átvevő).
Gödöllői Egyetem 1980-ban a Gödöllői Egyetem egyetemi tanári pályázatot írt ki. Hét pályázó közül Obádovicsot választottak, és így
1981-től 1988-ig a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Gépészmérnöki Kar Matematikai és
Számítástechnikai Intézetének igazgatója és a Matematikai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára volt. Idejének nagy
részét intézetszervezés és a korszerű matematika- és számítástechnika oktatás megszervezése kötötte le. A Számítás-
technikai Központból Számítástechnikai Tanszéket és Számítástechnikai Labort szervezett. Megírta a matematika
oktatás teljes anyagához a logikusan elrendezett jegyzeteket és példatárakat (Matematika I., II., III. Matematikai
példatár I., II., III.), valamint a számítástechnikai tárgy jegyzeteit. (Az ABC-80 személyi számítógép és a BASIC-
programozási nyelv; Számítástechnika I. BASIC-programozási nyelv C-64 alkalmazásokkal (Társszerzőkkel); Számítás-
technika. A BASIC-től a gépi kódig C-64. (Társszerzőkkel, NOVOTRADE kiadás). A negyed és ötöd éveseknek
Numerikus módszerek és alkalmazásuk címmel fakultatív előadásokat tartott. Obádovics a főállása mellett az ELTE Numerikus és Gépi Matematikai Tanszék másodállású docenseként
numerikusmódszerek és FORTRAN IV programozási nyelvet oktat, matematikus, fizikus, geológus, biológus hallgatóknak.
Programjaikat a MüMSZÁMTI-ban futtathatták. 1971-ben két hónapot a Londoni Állami Egyetem Számítástudományi Intézetében a
számítástudomány témájú posztgraduális képzést tanulmányozza, mert hasznosnak tartja a hazai számítástechnikai szakemberképzés,
és különösen az előkészületben lévő 3 éves programozó matematikus szak tananyag összeállítása szempontjából. Visszajőve annak
teljes tantervét és vizsga feladatait a Numerikus és Gépi Matematika Tanszék vezetőjének, Kátai Imrének átadta. A tananyag tárgyai,
amelyek tankönyveit is elhozta, a következők voltak:
List processing, A comparative study of programming languages, Recursive techniques in programming, Basic
Annales Universitatis Scientiarum Budapestiensis de Rolando Eötvös nominate, separatum Sectio Computatorica, Tomus, I. 1978. 99
- 107 oldal
14. A számítástechnika és alkalmazásainak oktatása a vezetőtovábbképzésben. (Társszerzővel). Automatizálás, Bp.12. sz.
1973. 48 - 51. oldal
15. Obucsenyije primenyenyiju vücsiszlityelynoj techniki v szisztyeme podgotovki rukovogyityelej v VNR. 1975. 45 oldal.
Wroclaw, Lengyelország AIR Konferencia.
16. Differenciálegyenlet-rendszerrel kapcsolatos Cauchy-féle probléma L a bp , -beli együtthatófüggvényekkel. NME
Közleményei. IV. sorozat. Természettudományok, 22/1976 kötet, 1 - 3 füzet, 15 - 37. oldal
17. Differenciálegyenlet-rendszerrel kapcsolatos peremértékprobléma megoldásának közelítése polinomvektorokkal. MÜM
SzÁMTI, Intézeti Tájékoztató 1.sz. Bp. 1977. 75 - 85. oldal
18. Egyszerű módszerek programok hatékonyságának javítására, STRUKTURA, 1980. 11. kötet 7 - 20. oldal
19. A new method for finding the Jordan normal form and the transformation matrix of a matrix ,nnRA and for the
solution of systems of linear differential equations with constant coefficients. Elküldve a SIAM Journal on Computing számára
(2006. júniusában)
20. Egy új módszer az nnRA mátrix Jordan-féle normálalakjának és transzformációmátrixának előállítására, valamint az
állandó együtthatójú lineáris differenciálegyenlet-rendszerek megoldására. Matematikai Lapok, 2013/1. 1 – 62. oldal
MEGJELENT KÖNYVEI
1. Matematika. (Középiskolai, technikumi tanulók, egyetemi hallgatók és technikusok számára gyakorlati alkalmazásokkal). Műszaki Kiadó, Bp. 1958. 628 oldal. 1. kiadás
13. kiadás (bővített és átdolgozott kiadás). SCOLAR KIADÓ, Bp. 1994. 816 oldal
19. kiadás SCOLAR KIADÓ, Bp. 2012. 840 oldal
2. Taschenbuch der Elementar-Mathematik (mit praktischen Anwendungen). Akadémiai Kiadó Bp. – Terra-Leipzig BG
Teubner Verlagsgesellschaft. (a 3. magyar kiadás átdolgozott változata). 1962. 868 oldal
2. kiadás 1964
3. Pattantyús: Gépész- és Villamosmérnökök Kézikönyve. I. kötet. (Társszerzőkkel) Szerk.: Dr. Sályi István. Műszaki Könyv-
kiadó, Bp. 1959. 320 oldal
2. kiadás 1961
4. Matematikai összefoglaló. (Társszerzővel). Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1968. 294 oldal
5. Vezetési ismeretek III. Információ feldolgozási gyakorlatok számítógépekkel a Borsodi Vezető Továbbképző Iskola
tanfolyamain c. fejezet. (Társszerzővel). Szerk.: dr. Susánszky János. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp. 1971. 354 oldal
6. Gyakorlati számítási eljárások. Gondolat Kiadó. Bp. 1972. 500 oldal
7. Felsőbb matematikai összefoglaló. (Társszerzővel). Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1973. 644 oldal