Dr. habil. Gál Zoltán CSc tudományos főmunkatárs, egyetemi docens MTA Közgazdasági- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete A hazai takarékszövetkezeti szektor hitelezési aktivitása Magyar Regionális Tudományi Társaság Vándorgyűlése, 2012. november 22-23. Győr
36
Embed
Dr. habil. Gál Zoltán CSc tudományos főmunkatárs, egyetemi docens
Magyar Regionális Tudományi Társaság Vándorgyűlése, 2012. november 22-23. Győr. A hazai takarékszövetkezeti szektor hitelezési aktivitása. Dr. habil. Gál Zoltán CSc tudományos főmunkatárs, egyetemi docens MTA Közgazdasági- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete. - PowerPoint PPT Presentation
Welcome message from author
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
Dr. habil. Gál Zoltán CSctudományos főmunkatárs, egyetemi docens
MTA Közgazdasági- és Regionális Tudományi Kutatóközpont
Regionális Kutatások Intézete
A hazai takarékszövetkezeti szektor hitelezési aktivitása
Magyar Regionális Tudományi Társaság Vándorgyűlése, 2012. november 22-23. Győr
Helyi beágyazottságú, de globálisan elterjedt hitelintézeti modell
• Szövetkezeti bankok: 54 ezer szövetkezeti hitelintézet, 186 millió tag, közel 100 országban működik.
• Szövetkezeti bankok az EEA-ban: 4200 szövetkezeti bank, 63 ezer fiók, 50 millió tag, 130 millió ügyfél, 4 billió EUR eszközállomány, 20%-os átlagos piaci rész
Szövetkezeti bankok sajátos vállalatirányítási modell
• Európában a bankrendszer sokszínű: közösségi, állami, szövetkezeti, kölcsönös segélyező és magán pénzintézetek.
• A szövetkezeti hitelintézet a tagok tulajdonában van. (tag-ügyfél azonos). Ez nemcsak a döntéshozatalban ad nagyobb tagsági befolyást, de a hosszútávú stratégiai gondolkodást is erősíti.
• A szövetkezeti hitelintézet ügyfeleinek másik része nem tag: nincs formális különbségtétel az ügyfelek típusa között.
Az ügyfélhez való földrajzi közelség; a tagsági tulajdon információs előnyeinek kiaknázása (pl. helyi kis- és középvállalatok finanszírozásában); a szövetkezettel szembeni bizalom növekedése az informális, helyi kapcsolatokon keresztül; információs előny érvényesítése a versenytársakkal szemben (országos hálózatú kereskedelmi bankok).
A bank vonakodva helyez ki hitelt, mivel az ügyféllel kapcsolatos információhoz
alig fér hozzá. Emiatt az aggregált hitelezési aktivitás alacsony; a
A bankok rengeteg információval rendelkeznek az ügyfélről fejlett
hitelezési elemzéseiknek köszönhetően. Emiatt sok hitelt képesek kihelyezni.
Bank Ügyfél
A szövetkezeti modell az ügyfél-tulajdonláson keresztül képes
kiegyensúlyozni az információs aszimmetriát.
A szövetkezetek helyi beágyazottsága az információs aszimmetria kiegyenlítését
eredményeziA szövetkezeti üzleti modell: az
ügyfél és a bank is bizalommal rendelkezik
Bank = Szövetkezet
Ügyfél = Tag
Szövetkezeti bankok jelentősége Európában
Cooperative Banks—Market Shares of Assets (In percent of total banking system assets) 1994 1997 2000 2003
Austria … 29.4 29.5 35.6 Finland 18.5 17.5 16.2 15.9 France 1/ 28.4 27.9 28.1 24.1 Germany 14.3 12.4 9.8 10.3 Greece … 0.2 0.3 0.6 Italy … 17.0 16.8 14.9 Netherlands … 21.2 29.0 26.7 Portugal … 3.5 3.4 3.5 Spain 3.0 3.5 3.7 3.9 1/ Including savings banks, before and after their conversion to cooperative banks in 2000
•Németországban a lakosság 37%-a, Ausztriában 40%-a szövetkezeti banki ügyfél•A KKV-ék 32%-a szövetkezeti banki ügyfél (EU-15, 2003)•Agrárvidékeken arányuk Németországban 41%, Franciaországban -85%•A francia farmerek 90%-a Credit Agricole ügyfél•Az olasz Banche Popolari 75%-át adja a KKV hitelezésnek!
Top-25 global banking groups by Tier 1 capital (Bn $), 2006
Profitelvárás vs. profitkényszer
Jó menedzserek,
rossz szövetkezet
Ideális szövetkezet
A szövetkezeti hitelesség
lerombolása
Jó szövetkezet,
rossz menedzserek
Relatív* növekedés
(értékteremtés)
Relatív* hatékonyság
magas
alacsony
alacsony magas
* A piachoz képest mért
Forrás: Wyman (2008: 31), saját elemzés
• Az erőforrásokkal való gazdálkodás mérőszáma
• Ide tartozik: C/I, • Tartalmazza a vállalt kockázatot• Intézményvédelmi alap kiszabott díját
befolyásolhatja (pl: BCC)
Hatékonyság
• A szövetkezet által teremtett értéket méri (ügyfelek, tagok, munkavállalók, közösség, stb. számára)
• Mutatói lehetnek jövedelmezőség, közösségi aktivitás, stb.
• Az adott kockázatvállalás fényében értendő
Növekedés és értékteremtés
Szerkezeti tényezők
A szövetkezet teljesítményét értékteremtési képessége és hatékonysága jelenti
Helyi–regionális bankok Európában• Szövetkezeti pénzintézetek (nemcsak a helyi regionális)
pénzintézeti rendszer részei• Szövetkezeti „ernyőbankok” óriásbankokká válása (Rabobank,
Raiffesisen, Credit Agricole)• Nemzeti integráltságú takarékszövetkezeti bankok• Nemzeti integráció hiánya, lokalitás–felmorzsolódás, egyenlőtlen verseny
• Versenyelőny• Az ügyfelekhez való közelség• Napi szintű minőségi szolgáltatás nyújtása• Tagság, a bank és az ügyfelek közötti kapcsolat mélysége• Erős nemzeti kötődés – térségi beágyazottság
• Versenyhátrány:• Kicsi méretnagyság(megoldás: integráció)• Kisebb szövetkezeti hitelintézetek kockázatkerülők, kisebb hitelezési
aktivitás• Integráció nélkül nem működik a földrajzi és szektorközi
kockázatporlasztás
A szövetkezeti hitelintézetek szerepe a helyi gazdaságban I.
• A szövetkezeti bankok előnyei a helyileg beágyazott hitelezésben és betétgyűjtésben, ill. a helyi gazaságfejlesztésben
• Erősen polarizált pénzügyi rendszerek: centrum-periféria ; pénzügyi központoktól távoli perifériék alulfinanszírozottsága (Porteous, 1995,Gál, 2010)
• A kapcsolati bankolás (relationship banking) a „házibankká” lehetőségeit kínálja– Közelségből, tag-tulajdonosi rendszerből és a helyi döntéshozatalból
fakad: alacsonyabb információs aszimmetria, alacsony kamatmarzs (Alessandrini& Zazzaro, 2009, Ferri-essori, 2000, Sharpe, 1990, Guiso et. al. 2004)
– Erősebb ügyfél-tulajdonos-banki kapcsolat versenyelőny a kereskedelmi bankokkal szemben a hitelezésben, ügyfélkiválasztásban, az adósminősítésben és hitelszerződések ellenőrzésben
– Szoros kapcsolat a szövetkezeti bankok aktivitása, KKV hitelezés és a helyi gazdaságfejlőpdés között, s ez a kapcsolat erősebb volt a fejletlenebb régiókban. (Hakenes et al. 2009)
A szövetkezeti hitelintézetek szerepe a helyi gazdaságban II.
– Berger és Udell (1995) vizsgálatai igazolták, hogy a nagyobb bankok kevésbé érdekeltek,
– A perifériák hitelhez való korlátozott hozzáférését hangsúlyozza Dow (1990) likviditási preferencia modellje. (Porteous, 1995)
• Duális bankrendszerek és a pénzügyi kirekesztődés:• Társadalmi (társadalmi csoportok))• Területi (perifériák, kis, rurális települések) (Dymski, 2005,
Leyshon, Thrift, 2005)• Szövetkezeti bank földrajzilag és gyakran szektorálisan nem tudja megfelelő
mértékben hitelkockázataikat diverzifikálni (Alexopulos and Goglio, 2010)
• Az ügyfél és a bank központja közötti funkcionális távolság megnövekedése csökkenti az adott szövetkezeti bank helyi gazdaságba-társadalomba való
beágyazottságát (Pittaluga et al. 2005,
GermanyUK
FinnlandSpain
ItalyCzeh Rep.
SlovakiaHungary
Source: EC (2008: 20)
Pénzügyi kirekesztésPercentage of financial exclusion (18 yrs old and older individuals)
2.5 billion adults do not have bank account worldwide•46% of men have formal account•Only 37% of women have•61% in Europe, Central Asia while 34% in devloping countries
Lokális jelenlét
• Kereskedelmi bankfiók (2006): 264- (2008)- 268 településen (8,3%)
• Takarékszövetkezeti egység: 1324 településen (43%)• (1998-ban: 1510 településen)
• A takarékszövetkezeti települések 80%-a 5000 fő alatti, 48%-a 2000 fő alatti
• 1087 településen egyedüli szolgáltatók (5X több településen működnek, mint a bankok)
• Takarékok harmada a városokban (570 egység, 2004)
A hazai hitelintézeti szektor *fiókjainak eloszlása 2012 januárjában (lakossági adatok: 2010. évre vonatkozóan)
kereskedelmi bankok
OTIVA Szabadúszó TAKIVA REPIVA ÖsszesenÁllandó lakosság (ezer fő)
*A kereskedelmi banki fiókok és a takarékszövetkezeti fiókok megoszlása intézményvédelmi tömörülések alapján csoportosítva.
A kereskedelmi bankok és a szövetkezeti szektor fiókhálózatának összehasonlítása a lokális
monopolhelyzet alapján
Kereskedelmi bankok*
Szövetkezeti szektor**
Intézmények száma 20 137 ebből nem rendelkezik lokális
monopolhelyzetű fiókkal 19 (95%) 8 (6%)
0-25% a lokális monopolhelyzetű fiókok aránya
1 (5%) 2 (1%)
25-50% a lokális monopolhelyzetű fiókok aránya
0 (0%) 24 (18%)
50-75% a lokális monopolhelyzetű fiókok aránya
0 (0%) 56 (41%)
75-99% a lokális monopolhelyzetű fiókok aránya
0 (0%) 41 (30%)
Csak lokális monopolhelyzetű fiókkal rendelkezik
0 (0%) 6 (4%)
Fiókok száma 1583 1891 Egy intézményhez tartozó átlagos
fiókszám 79,2 13,8
Lokális monopolhelyzetű fiókok 1 (0%) 1062 (56%)
Módszertan
• Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által publikált Aranykönyv 2010. évi kiadása, a KSH Területi Statisztikai Adatbázisa, valamint a kereskedelmi bankok és takarékszövetkezetek fiókjainak címlistája képezi.
• A PSZÁF Aranykönyv részletezi a pénzügyi piac szereplőinek legfontosabb mérleg- és eredménykimutatás-számait minden intézményre külön-külön
• A fiókok listáját aggregáltuk a települések szintjén, és megvizsgáltuk, hogy mely településeken működik fiók versenytárs nélkül
– Adott intézmény összes fiókjának hány százaléka működik lokális monopóliumként. (változó neve: monopol %).
– hány százaléka működik ötezer lakosnál kisebb lélekszámú településen (ötezer %), illetve,
– hogy az adott intézmény fiókjainak hány százaléka működik százezer vagy annál nagyobb lakosú településen (százezer %).
A takarékszövetkezeti szektor hitelezési aktivitása
(hitel/betét mutatók súlyozott átlaga)
Betétállomány 12%-át gyűjtikKihelyezett hitelek 4,7%-át adták
I. Betétnagyság és a hitelezési aktivitás
Összefüggés a szövetkezeti szektor hitel/betét-mutatója és a betétállományának volumene között
II. A lokális monopolhelyzet és a hitelezési aktivitás
• a monopol % változónk annak a mutatója, hogy mekkora egy adott intézmény lokális finanszírozási potenciálja.
A szövetkezeti intézmények mutatói lokális monopolhelyzetű fiókok arányától függően
A források kihelyezésének struktúrája a takarékszövetkezeti szektorban
Kitettségi értékek a szövetkezeti szektoron belül a betétállomány százalékában a 2010. évben (súlyozott átlagok, a sorok legmagasabb értékeit vastagon szedve,
aláhúzással jelöltük)
Összesen OTIVA TAKIVA REPIVA Szabadúszó Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettség
32% 34% 30% 29% 16%
Hitelintézettel vagy befektetési vállalkozással szembeni kitettség
Egyéb tétel 7% 6% 7% 8% 9% Késedelmes tétel 4% 4% 7% 8% 4% Regionális kormánnyal és helyi önkormányzattal szembeni kitettség
1% 1% 1% 1% 0%
Forrás: intézmények Nyilvánosságra Hozatalai, PSZÁF Aranykönyv 2010. Megjegyzés: a táblázat csak a néhány kitettségi értéket tartalmaz
Sztereotípiák a takarékszektorról• Vidék (falu) bankja volt e a takarékszektor?
• A takarékszövetkezetek forráskivonó szerepe dominált a kihelyezésekkel szemben
• Forrásaik jelentős részét bankközi piacokon helyezték ki• Nem vállaltak jelentős szerepet az lakás és az agrárhitelezésben
sem• KKV szegmensben aktivitás (1990s) a városi telephelyeken
• Az agrárszektor bankja?• Községi, kisvárosi bankhálózat és a agrárium finanszírozása
különböző feladat• A kereskedelmi banki szerepvállalás az agrárhitelezésben jóval
felülmúlta a takarékszövetkezetekét (11. helyen az TKSZ integráció) • 4,1% agrárpiaci rész, a szövetkezetek 70%-a nem agrárhitelezett, 40
szövetkezet adta 1998-ban az agrárportfolió 80%át)
Összegzés• A hitelezési aktivitás vizsgálata azt mutatja, hogy a kistelepüléseken való jelenlét,
illetve a lokális monopolhelyzet csökkenti a hitel-kihelyezési tevékenységet, és növeli annak valószínűségét, hogy az intézmény passzív forráskihelyezési politikát folytat.
• A „klasszikus szövetkezeti” modell alig jelenik meg Magyarországon, azaz a hitelezésben az új piacokon való terjeszkedés nélkül is aktív, helyileg és társadalmilag beágyazott takarékszövetkezet típusa nem jellemző.
• Operatív döntései alapján a szektor intézményeinek többsége a finanszírozási forrásait a vidékről a pénzügyi centrumok felé csatornázza át. (nincs forrásszűke, kockázatvállalási korlát)
• Az OTIVÁ-ból kiszakadt szövetkezetek kockázatvállalási étvágyára vonatkozó – hipotézisünk szintén nem került elvetésre.
• A hazai takarékszövetkezeti szektor hálózatépítési stratégiáit és a meghozott hitel-kihelyezési döntéseit tekintve nem látja el maradéktalanul a nyugat-európai partnerintézményekhez hasonlóan a helyi bank, illetve a vidék bankja funkcióját.
• Eredményeink sokat finomítanak a kereskedelmi bankszektorról alkotott képen is. Nem vádolhatjuk a kereskedelmi bankokat azért, mert kerülik az olyan településeket, ahol szinte lehetetlen hiteleket kihelyezni életképes KKV-ék hiányában
27
A takarékszövetkezetek bankközi piaci nettó pénzügyi pozíciója és a Takarékpont tagság közötti korreláció
Ügyfélvolumen (betét+hitel) 2010
-10%
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
0 1000 2000 3000 4000 5000
Takarékpont
Nem takarékpont
Bankközi piaci nettó pénzügyi pozíció
az eszközök százalékában, 2010
28
A takarékszövetkezetek egy számlára eső ügyfélvolumene, 2010
31
Appendix: net finanical position of Hungarian cooperatives on the interbank market
0
5
10
15
20
25
0
1
2
3
4
5
6
7
8
Tagok (millió fő)
Fiókok (ezer)
Egy bankra jutó átlagos mérlegfőösszeg (100 mio €, jobb s