Kulturális Kulturális t t urizmus urizmus Magyarországon Magyarországon Dr. Csapó János Dr. Csapó János PTE TTK FI PTE TTK FI Turizmus Tanszék Turizmus Tanszék
KulturálisKulturális tturizmusurizmusMagyarországonMagyarországon
Dr. Csapó JánosDr. Csapó JánosPTE TTK FIPTE TTK FI
Turizmus TanszékTurizmus Tanszék
Fogalom meghatározásFogalom meghatározásA turizmuson belül napjainkban egyre nagyobb A turizmuson belül napjainkban egyre nagyobb szerep jut a kulturális turizmus számára. szerep jut a kulturális turizmus számára. A jelenség lényegében A jelenség lényegében
az utóbbi évtizedek fogyasztói szokásainak az utóbbi évtizedek fogyasztói szokásainak változásával, változásával, a diszkrecionális jövedelem növekedésével, annak a diszkrecionális jövedelem növekedésével, annak megváltozott költési szokásaival, megváltozott költési szokásaival, illetve jelen esetben elsősorban a kulturális igények illetve jelen esetben elsősorban a kulturális igények iránti kereslet növekedésével magyarázható. iránti kereslet növekedésével magyarázható.
Világviszonylatban a kulturális turizmus az Világviszonylatban a kulturális turizmus az összes idegenforgalom mintegy 7összes idegenforgalom mintegy 7--8 %8 %--át adjaát adja
A kulturális turizmus körébe tartozik minden, A kulturális turizmus körébe tartozik minden, ami nem tömegturizmus. (ami nem tömegturizmus. (TrócsányiTrócsányi A. (2001))A. (2001))
Így tehát azon turista vesz részt a kulturális Így tehát azon turista vesz részt a kulturális turizmusban, aki turizmusban, aki nem az otthoni igények nem az otthoni igények reprodukálása végett utazik elreprodukálása végett utazik el egy otthonától egy otthonától távoli országba, vagy tájra, hanem a megfelelő távoli országba, vagy tájra, hanem a megfelelő motivációvalmotivációval felvértezve kívánja megismerni felvértezve kívánja megismerni egy másik kultúra értékeit. egy másik kultúra értékeit.
Nincs olyan egységes definíció, amellyel a kulturálisturizmus leírható. A Nemzeti Kulturális ÖrökségMinisztériuma saját feladataihoz kapcsolódóanértelmezi a kulturális turizmus fogalmát.
A kulturális turizmus olyan utazást jelent,amelyben a motiváció kultúrák megismerése, kulturális eseményeken való részvétel, kulturálisattrakciók meglátogatása.
Magyarország egyik legfontosabb vonzereje az ezeréves kultúra.
Az ország legjelentősebb hatókörű attrakciói (Budapest, gyógyfürdők, gasztronómia, borkultúra, tradíciók, folklór, várak, kastélyok) mind kapcsolódnak valamilyen módon a kultúrához, a kulturális turizmushoz.
A kulturális turizmus fogalomkörébe tartozik minden olyan utazás, amelynek során az utazó megismeri mások történelmét, örökségét vagy jelenlegi életét, illetve tágabb értelemben minden utazás, amely kielégíti az ember változatosságigényét, emeli az egyén kulturális színvonalát és új tudáshoz, tapasztalatokhoz vezet.
A megóváson túl a kulturális örökség a gazdaságtényezőjévé válik azáltal, hogy vonzerőként, kínálatielemként jelenik meg a turizmusban. A kultúra számára a turizmus közönséget, látogatót, nézőt, célcsoportot, turistát azaz fontos bevételt jelent, ami szinte nélkülözhetetlen a kulturális örökség, a kulturális értékek megóvásához, fenntartásához. Tehát a kulturális terület elemi érdeke, hogy a turizmuselvárásainak, szokásformáinak, a kor kihívásainakmegfelelő színvonalon prezentálja a kulturálisörökség értékeit.
A kulturális turizmus jellemzőiA kulturális turizmus jellemzői
Pozitív hatások Negatív hatások
A regionális kultúra fejlődése
Természeti környezet védelme
Tájegységek idegenforgalmi kiemelése
Tájba illő korszerű építészet
Helyi hagyományok, kultúra erősítése
védelme
Nem szezonális, kitolhatja a turisztikai
szezont
Fenntartható turizmus egyik formája lehet
A kultúra kommercializálódása
Környezetrombolás
Környezetidegen idegenforgalmi
befektetések
Tájidegen építészet
Túlzott turistaforgalom kis területre
koncentrálva
Mellérendelt szerepet tölt be
(package igény)
Konfliktus forrás
MúzeumokMúzeumok, várak, kastélyok, várak, kastélyok
Magyarország területén egykormintegy 4500 kastély és kúriaállt, melyek közül sok elpusztulta történelem viharaiban, de közülük mintegy 3500 épület ma is áll.
Több mint félszáz napjainkbanszállodaként működik
Hazánkban jelenleg közel 800 műemlék, illetve műemlék jellegű kastély található.
Részét képezik hazánk kulturális örökségének, hasznosításuk rendkívül sokrétű lehet:
A nemrég még elhanyagolt vidéki kastélyok, kúriák egy részében magas színvonalon működő szállodák üzemelnek, széles körű szolgáltatásokkal várva a vendégeket (például lovaglással, wellness-szolgáltatásokkalvagy konferencia lehetőségekkel). A magyarországi kastélyszállók döntően a háromcsillagos kategóriába tartoznak, de a csillag nélküli besorolástól az ötcsillagos minősítésig minden megtalálható a kínálatukban.
A várak a régi történelmi múltleglátványosabb, legvonzóbb emlékei.
Az utóbbi évtizedben egyre több megújul, sokkal látványosabbak, vonzóbbak lesznek, mint korábban voltak.Az utóbbi években szervezetileg is újkezdeményezések születtek a várak megmentéseés kulturális turisztikai szerepük fellendítéseérdekében.
Szálláshely-nyújtáson túl váraink egy része olyan eseményekkel, rendezvényekkel hívja fel magára a figyelmet, amelyek nemcsak nemzeti, hanem nemzetközi érdeklődésre is számot tarthatnak.
a Visegrádi, Diósgyőri Palotajátékokvagy a Nagyvázsonyi Lovasjátékok
Vallás, templomokVallás, templomok
Az egyházi épületek építészeti, kulturális, vallási egyediségükbőlfakadóan, gyakori célpontjai az egyéniés csoportos turistalátogatásoknak.
A turisták jelentős része elsősorbannem vallási indíttatásból, hanem a látványhelyszín megtekintése, megismerése céljából keresi fel ezeket a műemlékeket, ezért ezt a kulturálisturizmus részének tekintjük.
VallásiVallási turizmusturizmus: : OlyanOlyan piacképespiacképes turisztikaiturisztikai terméktermék, , amelyamely vallásivallásiindíttatásúindíttatású, , vagyvagy egyháziegyházi intézményekintézményekszolgáltatásánakszolgáltatásának igénybevételéveligénybevételével valósulvalósul meg. meg.
TágabbTágabb értelembenértelemben vettvett vallásivallási turizmusturizmus , ha a , ha a kegyhelyetkegyhelyetmint mint művészettörténetiművészettörténeti, , kultúrtörténetikultúrtörténeti érdekességetérdekességettekintjüktekintjük megmeg..SzűkebbSzűkebb értelembenértelemben vettvett vallásivallási turizmusturizmus pedigpedig, ha , ha hitbuzgalmihitbuzgalmi céllalcéllal keressükkeressük felfel a a búcsújáróbúcsújáró helyekethelyeket..
A kulturális turizmus sajátos területe a vallási turizmus, amely jellemzően zarándoklatot és egyéb vallási tevékenységeket takar.
A vallási motivációval rendelkező turisták különleges bánásmódra tartanak igényt, a szakrális miliőt az egész utazás során elvárják.
Magyarországon az elmúlt évezredben számos vallás képviselői létesítettek templomokat, kegyhelyeket, amelyeket a látogatók ma is gyakran felkeresnek. Nemzetközi érdeklődésre tartanak számot az Európában egyedülálló török emlékek, valamint a zsinagógák és a zsidó emlékhelyek (Budapesten található például Közép-Európa legnagyobb és talán legszebb zsinagógája). Természetesen a kereszténység is emelt olyan templomokat, rendelkezik olyan gyűjteményekkel, amelyek fontos szerepet tölthetnek be a turizmusban (például a Mátyás-templom, az esztergomi Bazilika és egyházi gyűjteménye vagy a Pannonhalmi Apátság).
VárosokVárosok
Külön attrakció-csoportot alkotnak a kulturális turizmusban
királyi városaink (a mai Budapest jobb partja, Buda, Esztergom, Székesfehérvár, Visegrád, Veszprém),barokk városaink (például Eger, Győr, Vác, Szentendre) és további történelmi városaink (például Sopron, Kőszeg, Pécs, Szeged, Debrecen, Kecskemét).
Történelmi városokTörténelmi városok
GyőrGyőr VisegrádVisegrádKőszegKőszeg EgerEgerSopronSopron SzegedSzegedSzombathelySzombathely GyulaGyulaSzékesfehérvárSzékesfehérvár DebrecenDebrecenVeszprémVeszprém MohácsMohácsEsztergomEsztergom PécsPécsSzentendreSzentendreVácVác
UNESCO UNESCO –– Világörökségeink (!!!)Világörökségeink (!!!)Kétfajta világörökséget különböztetünk meg:
Épített, kulturális és természeti világörökség
Pécs (Ókeresztény sírkamrák, 2000)Pannonhalma (Bencés Főapátság, i.sz. 996 Géza fejedelem)(1996)Budapest (Budai-várnegyed, a Duna panorámája és az Andrássy út, (1987, 2002)Hollókő (ófalu) (1987)Hortobágy (1973: első magyar NP) (1999)Aggteleki karszt (1995)Tokaji történelmi borvidék (2002)Fertő-tó kultúrtáj (2001)
Fesztiválok, rendezvényekFesztiválok, rendezvények
Budapesti Tavaszi FesztiválBudapesti Tavaszi FesztiválMűvészetekMűvészetek--völgyevölgyeSziget fesztiválSziget fesztiválVOLT fesztiválVOLT fesztiválAugusztus 20Augusztus 20--ai rendezvényekai rendezvényekSzegedi Szabadtéri JátékokSzegedi Szabadtéri JátékokEtcEtc..
Az állandó helyszínek vonzerejét kiegészítik az alkalmanként vagy ismétlődően megrendezett fesztiválok, események.
Kiemelt rendezvénynek éves viszonylatban hozzávetőlegesen 200 tekinthető, amelyből mintegy 25% rendelkezik nemzetközi vonzerővel és megfelelő infrastruktúrával.
Budapesti Tavaszi Fesztivál, de több vidéki városban is rendeznek nemzetközi hatókörű tavaszi és őszi fesztiválokat (például Szombathelyen, Sopronban, Győrben vagy Egerben). További jelentős események középpontjában állhat egy-egy turisztikai termék (például a nagyszakácsi rendezvények esetében a gasztronómia vagy a Szegedi Szabadtéri Játékok esetében a színházi előadások).
A kulturális értékek jelentős szerepet játszanak a magyar turisták utazási döntéseiben.
A felnőtt lakosság érdeklődését leginkább a világörökségi helyszínek, valamint a kastélyok, a műemlékek és templomok keltik fel, ezt követik a színházi és a szabadtéri előadások, valamint a kiállítások és múzeumok. Kevésbé tűnnek vonzónak körükben a folklórprogramok és a könnyűzenei koncertek, legkevésbé pedig a komolyzenei hangversenyek, az opera és a balett iránt érdeklődnek