2010.03.30. 1 KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Dr Horváth András: Önök Dr. Horváth András: Az Univerzum keletkezése – Amit tudunk a kezdetekről és amit nem c. előadását hallhatják! 2010. február 10.
2010.03.30.
1
KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!Önök Dr Horváth András: Önök Dr. Horváth András:
Az Univerzum keletkezése – Amit tudunk a kezdetekről és amit nem c. előadását hallhatják!
2010. február 10.
2010.03.30.
2
Az Univerzum keletkezéseAmit tudunk a kezdetekről és amit nemAmit tudunk a kezdetekről, és amit nem
Minden kultúra foglalkozott a problémával.Más megközelítés más rész-kérdéseket vet fel és válaszol meg:
Fizika:• Milyen anyag alkotta a régi
Vallások:• Van Isten vagy istenek aki(k)
ás eg ö e és ás és é dése e e e és á as o eg:
y y g gvilágmindenséget?
• Milyen hatások formálták?• Milyen maradványai vannak
• Van Isten vagy istenek, aki(k) kívül/felül áll(nak) a világon?
• Miért hozta(ák) létre a világot?Az ember kiemelt fontosságú Milyen maradványai vannak
a kezdeti folyamatoknak?• Az ember kiemelt fontosságú
lény vagy sem?
Ez az előadás arról szól, mit mond a fizika az Univerzum múltjáról.
Dr. Horváth András: Az Univerzum keletkezése ‐ Amit tudunk a kezdetekről és amit nem2 2010. február 10.
a e őadás a ó s ó , o d a a a U e u ú já ó .
2010.03.30.
3
Szélsőséges vélemények:í á é é őA fizika mindent kiderített a világ keletkezéséről, csak
pontosítani kell pár dolgot.? ? ? ? ? ? ?? ? ? ? ? ? ?
A fizika semmi érdemlegeset nem tud az Univerzum múltjáról mondani.
Az igazság:Elméleteink a megfigyelések többségével jó ö ö íösszhangban vannak, de több fontos ponton javítani kell az elméleteken és a megfigyelési technikákon is.
3 2010. február 10.Dr. Horváth András: Az Univerzum keletkezése ‐ Amit tudunk a kezdetekről és amit nem
2010.03.30.
4
Nehézségek:• hatalmas méretek• hatalmas méretek• hatalmas időtartamok• laborban elő nem állítható körülmények• bonyolult elméleti ismeretek• értelmezési problémák a fizika határterületén• ....
Teljes választ nem tudunk adni, 45 perc alatt különösen nem...
Az előadás célja:Az előadás célja:• Áttekintést adni a témáról.• Megérteni néhány „miért”-et is.
4 2010. február 10.Dr. Horváth András: Az Univerzum keletkezése ‐ Amit tudunk a kezdetekről és amit nem
• Kedvet csinálni az önálló utánjárásnak.
2010.03.30.
5
Miből áll az Univerzum anyaga?• Ami egyből látszik: csillagok.• Nehezebben látszik: elmosódott
objektumok.• Leghíresebb: a Tejút.g j
Az elmosódott objektumok fajtái:• Csillaghalmazok, pl. a Tejút.
C ill kö i fé lő á é • Csillagközi fénylő gáz- és porfelhők.
A csillagászat kiderítette: A csillagászat kiderítette: • A látható anyag „szigetekbe”, galaxisokba rendeződik.• A Tejút egy galaxis, amiben benne vagyunk.
5 2010. február 10.Dr. Horváth András: Az Univerzum keletkezése ‐ Amit tudunk a kezdetekről és amit nem
• A por- és gázfelhők kicsik, a Tejútrendszer részei.
2010.03.30.
6
Az Univerzum anyag-szigetei: a galaxisokGravitációsan kötött rendszerekLényeges alkotórészeik:• csillagok• csillagok• csillagközi por és gáz• csillag-maradványok
é• a „sötét anyag”
Változatos méret: • 10 millió – 1000 milliárd csillag.• 3000 – 300 000 fényév méret.
6 2010. február 10.Dr. Horváth András: Az Univerzum keletkezése ‐ Amit tudunk a kezdetekről és amit nem
2010.03.30.
7
Galaxis-fajták
A többség ezek egyikéhez hasonlít. (Hubble-féle osztályzás.)
7 2010. február 10.Dr. Horváth András: Az Univerzum keletkezése ‐ Amit tudunk a kezdetekről és amit nem
öbbség e e egy é e aso . ( ubb e é e os á y ás.)
2010.03.30.
8
Egy elliptikus galaxis (és kísérői)
2010.03.30.
9
Egy spirális galaxis (és kísérője)
2010.03.30.
10
Egy spirális galaxis sok porral
2010.03.30.
11
Egy szabálytalan galaxis
2010.03.30.
12
Ütköző galaxispár
2010.03.30.
13
Galaxis-halmaz
2010.03.30.
14
Egy érdekesség: a „Galaxy Zoo” felmérés
A galaxisok osztályozása fontos, de nem egyszerű feladat:• Jobb távcsövek: sok millió galaxis.• A számítógépek rossz alakfelismerők: emberi kiértékelés kell.
Galaxy Zoo projekt:• ~10 000 000 galaxis képe egy automata távcső anyagából.• A www.galaxyzoo.org címen lehetett jelentkezni galaxist
válogatni.• 80 000 aktív felhasználó 2 év alatt minden galaxist legalább 30-
szor osztályozott.Az eddigi legnagyobb galaxis-osztályozási adathalmaz!
14 2010. február 10.Dr. Horváth András: Az Univerzum keletkezése ‐ Amit tudunk a kezdetekről és amit nem
g g gy g y
2010.03.30.
15
A „Galaxy Zoo” eredményeiből
1) A cél megvalósítható, sok ezer lelkes önkéntes munkája megbízható eredményre vezetett.
2) Pontos listák elliptikus, spirális, … galaxisokról a későbbi kutatásokhoz.
3) A spirálgalaxisok forgásiránya véletlenszerű. (Az Univerzum egésze nem forog.)
4) Különleges objektumok és új galaxis-fajta felfedezése.
A Galaxy Zoo befejeződött de már elindult a Galaxy Zoo 2: közeli A Galaxy Zoo befejeződött.... de már elindult a Galaxy Zoo 2: közeli, érdekes galaxisok részletes vizsgálata.
Bá ki j l tk h t ki k I t t k l t é t d l l
15 2010. február 10.Dr. Horváth András: Az Univerzum keletkezése ‐ Amit tudunk a kezdetekről és amit nem
Bárki jelentkezhet, akinek van Internet-kapcsolata és tud angolul.
2010.03.30.
16
Példák a „Galaxy Zoo” képeiből (www.galaxyzoo.org és www.sdss.org)
Tipikus osztályozandó képekképek.
Egy új galaxis-osztály:b ó l i k”„borsó-galaxisok”.
(Zöldek, közel gömb alakúak, kicsik, erős csillagkeletkezés zajlik bennük.)
2010.03.30.
17
Az Univerzum méreteinek szemléltetése:N hé t ill á ti á kk l” l h t k l í i
Csak a nagyságrendről beszélünk
• Nehéz, mert „csillagászati számokkal” lehet csak leírni.• Nehéz, mert túlmegy a hétköznapi tapasztalatokon.
Csak a nagyságrendről beszélünk.Képzeletbeli ház: • 1és 10 m közti dolgok a 0. emeleten
10 é 100 kö ti k 1• 10 és 100 m köztiek az 1.em-en• 100 és 1000 m köztiek a 2. em-en• ....laknak.
Hány emelet szükséges?
17 2010. február 10.Dr. Horváth András: Az Univerzum keletkezése ‐ Amit tudunk a kezdetekről és amit nem
Hány emelet szükséges?
2010.03.30.
18
0-6. emelet: emberi lépték
18 2010. február 10.Dr. Horváth András: Az Univerzum keletkezése ‐ Amit tudunk a kezdetekről és amit nem
2010.03.30.
19
7-12. emelet: a Naprendszer
19 2010. február 10.Dr. Horváth András: Az Univerzum keletkezése ‐ Amit tudunk a kezdetekről és amit nem
2010.03.30.
20
13-18. emelet: a Naprendszer szélétől a csillagokig
20 2010. február 10.Dr. Horváth András: Az Univerzum keletkezése ‐ Amit tudunk a kezdetekről és amit nem
2010.03.30.
21
19-26. emelet: a galaxisok és halmazaik világa
21 2010. február 10.Dr. Horváth András: Az Univerzum keletkezése ‐ Amit tudunk a kezdetekről és amit nem
2010.03.30.
22
Távolságmérés a csillagászatban
Alapvető fontosságú!
Nehézség:• Kb. a 12. emeletig jutunk el
műszerekkel (űrszonda, radar).• Hogyan tovább?
22 2010. február 10.Dr. Horváth András: Az Univerzum keletkezése ‐ Amit tudunk a kezdetekről és amit nem
gy
2010.03.30.
23
Háromszögeléses távolságmérésAlapötlet: • A Föld kering a Nap körül...• ezért a közeli csillagokat kicsit más • ...ezért a közeli csillagokat kicsit más
irányból látjuk ősszel, mint tavasszal.• Az irányok eltéréséből a távolság
kiszámolhatókiszámolható.
Hatótávolság: Attól függ milyen kicsi szögeket tudunk mérniAttól függ, milyen kicsi szögeket tudunk mérni.• Felszínről: kb. 30-50 fényév (17. em.)• Műholdról: kb. 1000 fényév (19. em.)
23 2010. február 10.Dr. Horváth András: Az Univerzum keletkezése ‐ Amit tudunk a kezdetekről és amit nem
Még a saját galaxisunkhoz is kevés!
2010.03.30.
24
Galaktikus távolságmérésBonyolult, több lépcsős folyamat: • A már ismert távolságú csillagok közt
szabályokat keresünk.szabályokat keresünk.• Ezeket használjuk ismeretlen csillagok
távolságmérésére.• Elnevezés: kozmikus létra”• Elnevezés: „kozmikus létra .
Az alsóbb szintek hibáit a legfelsők is megérzik.A 25-26. em. esetén 20-40%-os hiba is lehet!Bármely szinten történő pontosítás javítja az Univerzum megismerési pontosságát!
24 2010. február 10.Dr. Horváth András: Az Univerzum keletkezése ‐ Amit tudunk a kezdetekről és amit nem
g p g
2010.03.30.
25
Példák extragalaktikus távolságmérésreSzupernóva robbanások: Szupernóva-robbanások: • Egy típus mindig azonos
csúcsteljesítményű.á ó é é
Cefeida változócsillagok:
• Látszó fényesség + teljesítmény → távolság.
g• Periódusidő – maximális teljesítmény
kapcsolat.• Periódusidő távolról is mérhető → Periódusidő távolról is mérhető →
teljesítmény.• Látszó fényesség + teljesítmény →
távolság
25 2010. február 10.Dr. Horváth András: Az Univerzum keletkezése ‐ Amit tudunk a kezdetekről és amit nem
távolság.
2010.03.30.
26
Az időskálaJellemző folyamatok: az emberi időskála felett.• A Nap ~250 millió év alatt kerüli meg a Tejútrendszer középpontját.• Egy csillag élete milliárd években mérhető• Egy csillag élete milliárd években mérhető.• A tágulást vissza követve 10-100 milliárd éves időtartam adódik.
ő á áCsak közvetetten figyelhetők meg a változások.
Távolba nézni = múltba nézni.• 1 milliárd fényévre (25. em.) nézve az 1 milliárd évvel ezelőtti
állapotot látjuk.• Erős távcsővel az Univerzum múltja tanulmányozható.
26 2010. február 10.Dr. Horváth András: Az Univerzum keletkezése ‐ Amit tudunk a kezdetekről és amit nem
j y
2010.03.30.
27
SebességmérésA galaxisok és részeik elmozdulása általában nem figyelhető meg közvetlenül.(Kivétel: robbanásszerű folyamatok a fénysebesség közelében.)(Kivétel: robbanásszerű folyamatok a fénysebesség közelében.)
Doppler-effektus: • a távolodó fényforrások fénye a vörös • a távolodó fényforrások fénye a vörös, • a közeledőké a kék felé tolódik el.A látóirányú sebesség mérhető.
27 2010. február 10.Dr. Horváth András: Az Univerzum keletkezése ‐ Amit tudunk a kezdetekről és amit nem
2010.03.30.
28
A „sötét anyag”A Doppler effektussal tanulmányozható:A Doppler-effektussal tanulmányozható:• Milyen sebességgel keringenek a csillagok egy galaxison belül.• Milyen sebességgel mozognak a galaxisok egy halmazon belül.
Meglepő eredmény:A mozgások sokkal nagyobb tömegű gravitációnak felelnek meg, A mozgások sokkal nagyobb tömegű gravitációnak felelnek meg,
mint az ott látható anyag.
Az Univerzum anyagának 50-80%-a nem látható csak Az Univerzum anyagának 50-80%-a nem látható, csak tömegvonzása mérhető.
M t tó l él ti á t é i
28 2010. február 10.Dr. Horváth András: Az Univerzum keletkezése ‐ Amit tudunk a kezdetekről és amit nem
Megnyugtató elméleti magyarázat még nincs....
2010.03.30.
29
A Hubble-törvény
Edwin P. Hubble megfigyelése:• Szinte az összes galaxis távolodik tőlünk.• A galaxisok távolodási sebessége
egyenesen arányos távolságukkal.
J l tő éJelentősége:• Távolságmérési módszer.
(Vöröseltolódásból közvetlenül k h tó tá l á )megkapható a távolság.)
• Az Univerzum tágulásának bizonyítéka.(Visszaszámolunk: a múltban az anyag ki h l lt úf l ült ki )
29 2010. február 10.Dr. Horváth András: Az Univerzum keletkezése ‐ Amit tudunk a kezdetekről és amit nem
kis helyre volt zsúfolva, onnan repült ki.)
2010.03.30.
30
Az Univerzum tágulásaHubble-törvény: Mindenki tőlünk távolodik? Nem: bármely galaxis lakói ugyanezt látják. Adott idő alatt minden távolság megduplázódik.
30 2010. február 10.Dr. Horváth András: Az Univerzum keletkezése ‐ Amit tudunk a kezdetekről és amit nem
2010.03.30.
31
Az Univerzum tágulásának megfigyeléseA tágulás pontos felmérése: pontos megfigyelések szükségesek.• Sok millió galaxis vöröseltolódásának mérése.• Távoli galaxisok pontos megfigyelése• Távoli galaxisok pontos megfigyelése.• Megfigyelések infravörös, rádió és röntgen-tartományban.
é é éCsak a legmodernebb eszközökkel lehetséges a pontos felmérés:• Távcsövek a világűrben (pl. a Hubble Space Telescope).• Automatizált távcső-rendszerek.• Rádió-, infravörös és röntgen-távcsövek.• Számítógépes feldolgozás.• Internetes közösségi feldolgozás (Ahol ez lehetséges )
31 2010. február 10.Dr. Horváth András: Az Univerzum keletkezése ‐ Amit tudunk a kezdetekről és amit nem
• Internetes közösségi feldolgozás. (Ahol ez lehetséges.)
2010.03.30.
32
A robbanásszerű kezdet gondolataAz Univerzum most tágul → régebben sokkal sűrűbb és forróbb volt.3 fontos tudós a sok közül:
A. Einstein: Általános
G. Lemaitre: A Nagy Bumm” elmélet
G. Gamow:Ré l t bb l él ti
32 2010. február 10.Dr. Horváth András: Az Univerzum keletkezése ‐ Amit tudunk a kezdetekről és amit nem
Általános relativitáselmélet
a leírás elvi alapjai
A „Nagy Bumm elmélet atyja
Részletesebb elméleti kidolgozás
2010.03.30.
33
Az Univerzum élete: a kezdetek
Tágulás visszakövetve → szupersűrű, szuperforró múlt.• Túllépjük a jelenlegi fizikai tudás érvényességi körét.• Nagy részecskegyorsítókban keresik az „ősanyag” tulajdonságait.
A fizika érvényességi határa:• Relativitáselmélet → az „idő” és a „tér” fogalmak is értelmetlenek a
kezdetekkorkezdetekkor.• „Az Univerzum keletkezése előtt”: ez elvben sem érhető el a fizika
eszközeivel.
33 2010. február 10.Dr. Horváth András: Az Univerzum keletkezése ‐ Amit tudunk a kezdetekről és amit nem
2010.03.30.
34
Az Univerzum élete: a forró ősanyagA sűrű és forró ősanyag nem hasonlított a maira:• A nagy hőmozgás miatt nemcsak atomok, de még a mai elemi
részecskék sem maradhattak együtt.részecskék sem maradhattak együtt.• Különleges részecskék: antianyag, szabad kvarkok, gluonok, …• Különleges viszonyok: eleinte a sugárzásban több energia volt,
mint az anyagbanmint az anyagban.• Nem tudtak állandó struktúrák megmaradni. (Őskáosz.)• A másodperc tört része alatt exponenciális ütemű felfúvódás.
(Infláció )(Infláció.)
34 2010. február 10.Dr. Horváth András: Az Univerzum keletkezése ‐ Amit tudunk a kezdetekről és amit nem
2010.03.30.
35
Az Univerzum élete: a mai anyag születéseA hűlő ősanyagban létrejönnek a ma ismert részecskék:• 1-2 milliomod másodperc: protonok, neutronok• 1-2 másodperc: egyszerű atommagok• 1-2 másodperc: egyszerű atommagok• 380 000 év: első atomok.
A sugárzás és anyag elválása:g y g• Atomok létrejötte: semleges részecskék lesznek többségben.• Hűl és ritkul az anyag.A fény átlagos szabad úthossza Univerzum léptékű leszA fény átlagos szabad úthossza Univerzum-léptékű lesz.
Ismerős, de idegen világ: hidrogén és hélium felhők, a robbanás i fé kb l t l t
35 2010. február 10.Dr. Horváth András: Az Univerzum keletkezése ‐ Amit tudunk a kezdetekről és amit nem
visszfénye kb. egyenletesen elosztva.
2010.03.30.
36
Az Univerzum élete: a mai égitestek születéseNem maradt egyenletes az anyag:• Voltak benne kis sűrűség-ingadozások.• A gravitáció ezeket felerősítette → galaxishalmazok galaxisok• A gravitáció ezeket felerősítette → galaxishalmazok, galaxisok.• A galaxisokon belül kisebb csomók sűrűsödtek → csillagok.
(kb. 400 millió év)Nagy tömegű csillagok az életük végén robbannak: a • Nagy tömegű csillagok az életük végén robbannak: a lökéshullám újabb csillagkeletkezési hullámot indít el.
• Közben a táguló Univerzumban a sugárzás hűl: kozmikus háttérsugárzásháttérsugárzás.
36 2010. február 10.Dr. Horváth András: Az Univerzum keletkezése ‐ Amit tudunk a kezdetekről és amit nem
2010.03.30.
37
A kozmikus háttérsugárzás„Az Ősrobbanás visszfénye”: ma a mikrohullámú tartományban• Kb. 3 K-es test sugárzásához hasonlít.• Majdnem teljesen egyenletes (0 001 %-ig)• Majdnem teljesen egyenletes. (0,001 %-ig)• A kis ingadozások az ősi Univerzum lenyomatát hordozzák.
A WMAP műhold méréseiA ik h llá ú háttéA mikrohullámú háttér egyenetlenségeiről.
37 2010. február 10.Dr. Horváth András: Az Univerzum keletkezése ‐ Amit tudunk a kezdetekről és amit nem
2010.03.30.
38
38 2010. február 10.Dr. Horváth András: Az Univerzum keletkezése ‐ Amit tudunk a kezdetekről és amit nemForrás: WMAP/NASA
2010.03.30.
39
A jövőLehetséges folytatások:• Ha elég sok az anyag: a gravitáció visszafordítja a tágulást, és az
Univerzum visszazuhan egy pontba.Univerzum visszazuhan egy pontba.• Ha kevés az anyag, akkor a tágulás lassuló ütemben
végtelenségig folytatódni fog.
Spekuláció: akár egy exponenciálisan gyorsuló tágulás is jöhet!(Hasonlítana a korai felfúvódási szakaszra; utána teljesen más
világban találnánk magunkat )világban találnánk magunkat.)
39 2010. február 10.Dr. Horváth András: Az Univerzum keletkezése ‐ Amit tudunk a kezdetekről és amit nem
2010.03.30.
40
Tudásunk és tudatlanságunk egyaránt nagy.
Fejleszteni kell:• A méréstechnikát.
Ű(Űrtávcsövek, automata távcsövek, számítógépes és emberi kiértékelés nagy adathalmazokra, ...)
• Az elméletet.(Elemi részecskék fizikája, relativitáselmélet és kvantummechanika, számítógépes szimulációk, ...)
Aki akarja:Aki akarja:• követheti a híreket, …• ...vagy akár segíthet is galaxist-válogatni!
40 2010. február 10.Dr. Horváth András: Az Univerzum keletkezése ‐ Amit tudunk a kezdetekről és amit nem
2010.03.30.
41
Találkozzunk következő előadásunkon
• Dr. Cseh Sándor (NyME Apáczai Csere J. Kar)
A Föld bolygónk jövője avagy a A Föld bolygónk jövője avagy a klímánk változása tőlünk függ2010 f b á 24 16 30 1 30 k2010. február 24. ‐ 16:30–17:30‐kor
41 2010. február 10.Dr. Horváth András: Az Univerzum keletkezése ‐ Amit tudunk a kezdetekről és amit nem
2010.03.30.
42
KÖSZÖNJÜK MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!KÖSZÖNJÜK MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!
A program szervezői, támogatói: