-
248
M
Képes és politikai hetilap.K é t lap
Minden évfolyambankörülbelül Mindegyik lap
együtt
csak 5ft.külön
3ft.
Előfizetési fölhívás
lIPolitikai Újdonságok
1864-ki második évi folyamára.
F. évi julius elejével a „Vasárnapi Ujság"félévi folyama
kezdődik.
Midőn a két testvérlap régi hü előfizetőihez és jó ba-rátaihoz
bizalomteljesen intézzük jelen felhívásunkat, felvagyunk mentve
azon igéret ismétlésétől, hogy a régi irány-ban és szellemben
fogunk haladni ezentul is. Egyuttal azon-ban azon örvendetes
helyzetben vagyunk, hogy lapjainkrégi és uj olvasóit biztosithatjuk
aziránt, mikép évről évremindig ujabb szellemi erőkkel gyarapodván,
a czélt,melyet egy illnstrált és politikai hetilap feladatául
kitűz-tünk, mindinkább megközelíthetjük. Szabad legyen az
utóbbifélévi folyam tartalmának változatosságára s többi között
aVasárnapi Ujság" külsö kiállítására s képeinek mind
számára, mind a metszetek nagyobb sikerültségére hi-vatkoznunk.
Mind ezt pedig azon kedvező körülménynek
Heckenast Gusztáv, Pest, juniuskiadó-tulajdonos. _ _ _ _ _ _ _ _
_ _ — — — — _ —
köszönhetjük, hogy nemcsak iró munkatársaink köre gya-rapodik,
hanem a rajzolás és fametszészet terén is növekedőmunkakedvvel és
képzettséggel találkozunk.
Az országos csapás-okozta lehangoltság némi megszü-nése s a
rendes kedélyhangulat visszatérése egyik jeléülveszszük a
hirlapolvasási vágy fölelevenedését. Részünk-ről azon örvendetes
tapasztalatot tettük, hogy a nemzetminden osztálya köreiben
elterjedt ezen testvérlapokolvasóközönsége, mely a mult sanyaru
évben nagy részbenszintén visszavonult, ez idén ismét elérte
korábbi rendeslétszámát; s bizton hiszszük, hogy a reménylett jobb
időkbeálltával e szám-arány mindig kedvezőbbre fog változni.
Azon óhajtással bocsátjuk utnak jelen félévi hirmon-dónkat,
vajha az idők jobbra változtával a fentebbi remé-nyek is mielébb
teljesülnének!
elején 1864. Pákh Albert,felelős szerkesztő.
ELÖFIZETÉSI FÖLTÉTELEK:(a Vasárnapi Ujsá$ és Politikai
Újdonságok ej?yütt, postán küldve vagy Buda-Pesten házhoz
hordva)
Félévre (julius—december) v ^ £} forint.
3 ft.Csupán Politikai Újdonságok:
Félévre (julius —december) 3 ft.Csupán Vasárnapi Ujság:
F é l é v r e ( j u l i u s — d e c e m b e r ) . . .W * Tiz
előfizetett példányra gyűjtőinknek e g y tiszteletpéldánynyal
szolgálunk. - A pénzes levelek
Vérmentes küldése kéretik. — H T Tájékozás végett, kérjük a régi
czimszelvények szives beküldését.
A Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságok
kiadó-hivatalaegyetem-uteza 4-ik szám alatt).
Kiad6-tul«jdonof Heekaaast Casxtár. — N^omUtj* Landerer i*
Heek«n«»t, •gyttem-utcn 4. izám al»tt Peiten, 1864.
4
Pest, junius 26-án 1864.
Elöfizetési föltételek 1864-dik évre :a Vasárnapi Ujság és
Politikai Újdonságok együtt : Egész évre 10 ft Pel évre 5 ft.csupán
Vasárnapi Ujság : Egész évre 6 ft. Félévre 3 ft. - Csupán
Politikai
Újdonságok : Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft.
9 9 Hirdetési dijak, a Vásárimpi Ujság és Politikai Újdonságokat
illetőleg, 1863. novem-ber l-töl kezdve : Egy, négyezer hasábzott
petit sor ára, vagy annak helye, egyszeri igtatásnál 10
krba;háromszor- vagy többszöri igtatásnál csak 7 krba számittatik.
— Külföldre nézve kiadó-hivatalunk szá-mára hirdetmények elfogad,
Hainburg és Altonában : Haageiistpin és Vogler. — M. Frankfurt-ban
: Otto Mollien és Jaeger könyvkereskedése; Bécsben : Oppelik
Alajos, — és Pesten : a ker-tész-gazdászati ügynökség is.
Józseftér, 14. sz. a. Bélyeg-dij, külön minden igtatás ntán 30
ujkr.
Egyike a magyar uri rend azon csekélyszámu tagjainak, kiket a
müvészet szerelmedusgazdagságból irgalom-kenyérre juttat,kiknek
mindent áldozó lelkesültségeért avilág azzal fizet, hogy egykori
nagyságukromjaitól még életökben elfordul és megfe-ledkezik.
Valóságos áldozata nemzeti zenénkügyének, melynek elhunyt
bajnokait, fájda-lommal jegyezzük meg, rendszerint
vértanúiszenvedés, nyomor, kétségbeesés és őrültségdönté
sírjaikba.
Született 1817. ápr, 22. Eperjesen, Kis-ozánthói Dobozy Lajos
ezredes és LucskaiBánó Borbála szüleitől. A családiterjedelmes
birtok Vajdán, Nyü-veden és Pelbárthidán levén, azegyetlen
figyermek első gyer-mekkorát ezen ősi jószágokontólté. Zenészeihez
való hajlamátL t e h e t s é s é t a % 5 — 6 é v e s ko-
rában elárulta. Atyja, ugyanis,kedvelvén a jó magyar zenét,egy
10-12 tagból álló czigány- .bandát tartott állandóan magakorul mely
a környéken hiresvolt. A kis gyermek hegedűt vé-tetett magának,
egyik czigány-zenész utasitása mellett játszaíitanult, s rövid idö
alatt meglepőügyességre tett szert. A harma-dik gymnáziumi osztály
tanul-mányainak végzésére a debre-czeni ref. iskolába vitetett,
holegész a physikáig (8. g y m n . osz-tály) tanult. Ez idö alatt a
hang-jegyek ismeretében magán-zene-tanitó oktatta, miközben az
igazimagyaros fogásokat Boka Károly-toj s a hires öreg Boka
András-tól növekvő lelkesültséggel ta-nulgatta Majd 1834-ben W
ekerült, hol nevelője felügyeletealatt a. egyetemet látogatta.
Z: • *?i ud6a á r a i n a k elő-adásainál hatalmasabban
érdek-lettek öt az ottani jó zenekarokés hangmuvészek, kiknek
szorgalmas hall-gatása a zeneszet iránt táplált szenvedé-lyét az
elragadtatásig fokozta. Magán-zene-mestert fogadott s egyszersmind
vágyatnyert a zene elméleti részének s a htng-szerzés tudományának
rendszeres tanulá-sára, mi czélból elsö vezetője Albrechtsber-ger
„General-Bass"-ja volt. Atyja azonban
D o b o z y K á r o l y .ugy vélekedett, hogy az ifjut tévutra
sodortaa pesti élet, annálfogva meghagyta neki,hogy szenvedélyével
felhagy ván, jőjön visszaDebreczenbe s ott hallgassa a jogot. A
kü-lönben szelid és csendes természetü ifjumindazáltal tovább is a
fővárosban maradt,hol költséges életmódot folytatván,
ennekkövetkezménye lőn, hogy az atyai szigor1840-ben nyilvánosan
„vesztegetőnek" nyi-latkoztatta.
Az atya és fiu között kifejlett feszültségmég az előbbinek
életében (1841.) megszüntugyan, de a müvész ifjuból sem ügyvéd,
D O B O Z Y K Á R O L Y .
sem gazda, (mint utóbb atyja óhajta), nemvált.
Miután atyja 1842-ben meghalt,afiu egészszellemi és vagyoni
erejét müvészi szenvedé-lyének kielégitésére forditá. Tehetséges
czi-gányzenészekböl bandát szervezett, tanitottés tartott saját
erszényéből, melylyel többhazai város (leginkább mégis Debreczen)
kö-
zönsége elött müvészi előadásokat rendezett.A siker dicsősége
által fölbátorittatván, 1846.jan. 10. Bécsbe viteté társulatát, hol
„varázs-hegedüjével" egy féléven át „növekvő elra-gadtatásban és
lelkesültségben" tartá hall-gatóit. (Öst. Morgenbl. 1846. 38. sz.
Die Ge-genwart. 1846. 97. sz.) Ezen időszak LisztFerencz
elismerését és barátságát szerzémeg számára — Bécsből, Prágán át,
Berlinbevezette (jún. 18.) diszes magyar öltönynyelellátott
bandáját, hol rendesen 4 — 6 ezerfőnyi lelkes közönség elött
hallatta nemzetidalait. (Nachricht v. Staats. 1846,143.sz.)IV.
Vilmos Frigyes király udvarábanis nagy tetszéssel játszott.
AzutánHamburgba, (júl. 12. —31. Hamb.Freischütz. 1846. 30. sz.)
Kiéibe,Brémába, (aug 16. —26. miközbenaug. 18-án a szász király
előtthegedült), Gröningenbe (Gronin.Courant. 1846. 70. sz.) és
Amster-damba (sept. 4.—24.) utazott, ut-
- , •. jában, iriely egyszersmind a ma-gyar zene diadalutja
volt, natu-ralista zenészeivel mindenütt bá-mulatra ragadá
hallgatóit. MajdLeydenen át,(ittsept.26.)Haagbavándorolt, hol II.
Vilmos hollandikirály udvari estélyen két izben(sept. 29. és 30.)
szerepelt. In-nen Rotterdamon (okt. 1.—4.) ésAntwerpen keresztül
Brüsszelbement, hol a „Théatre de Vaude-villeben" huzamosb ideig
nagytetszés közben hangversenyezett.(L'Entr'acte duVaudev. 1846.
okt.15. és köv. sz.) Végre nov. 11-énPárisba jutott a fiatal
müvész,hol a következő évre is maradts a boulevardon levő
B.-Nou-velle szinház deszkáin játszott.(L'Entr'Act. 1847. jan. 15.
sz.)Magyarországba visszakerülvén,1847. okt, 27.), elsőben a
pestinémet és nemzeti szinházban lé-pett fel, aztán pedig (nov.
—dec.)
a hazában müvészi körutra indult, miköz-ben Miskolczot, Egert,
Debreczeni, Nagyvá-radot stb. érinté. Ezen időszak volt
müvésziéletének java, fénykora.
Azután folytonos csalódások és csapá-sok sujták. 1848. szept.
21-én Debreczenbenházasságra lépett Zsebök Máriával, egy
or-vostudor leányával. E szövetségen nem volt
26-ik szám. Tizenegyedik évfolyam.
-
ilff
i l
az ég áldása, s miután lelki rokonszenv hi- ihetöíeg kezdetben
sem szolgált alapjául, párév multával (1851. febr.) törvényes
utonfelbontatott. A nagy adóssággal terhelt, smár 1850. elött csőd
alá jutott ősi jószágutoljára egészen eladatott s értéke
felemész-tetett. Az 1856. évben az egykori földesúr-ból már csak
szegény karmester lett, kinekolthatatlan müvészi szenvedélyén,
lángeszénés törhetetlen reménységén kivül a multbólsemmije sein
maradt. Ekkor elhagyta Pestet,hol 1853. óta állandó lakása volt, s
felváltvaMakón, H -M.-Vásárhelyen és Battonyántartózkodott.
Karmesteri szerény fizetésébőlés si lán vul díjazott zenemüveinek
kiadásá-ból élt. •— Ajándékot elfogadni büszkeségetiltá, s
leghívebb barátaitól is csak olykor-olykor engedé magát, a
nélkülözhetlen se-gélyadásban részesittetni Végre 1859.
okt.meghívás folytán ismét Makóra jött, holazonban aranyeres és
tüdövészes bajai nemsokára ágyba nyomták, melyből nem keltfel
többé. A betegség kínaihoz, a legnagyobbszegénység csapása járult.
A következö év-ben végre (1860. febr. 19.) befejeződött
aviszontagságos élet. A bajok, mik ellen erőslelke diadalmasan
küzdött, megtörték agyönge testet. Hamvai a makói ref. ó-teme-töben
nyugszanak, jeltelenül.
Dobozy első zenemüvét 1838-ban irta. IHátramaradt iratai közt
összesen mintegy41 hangszerzeménynek akadtam nyomára,miknek nagyobb
része még kiadatlan. Mü-veinek kiváló becse és főjeíleme az
eredeti-ségben és a valódi magyar érzés hü kinyo-matában fekszik.
Szénffy, Nyizsnyay és Si-monffy zeneszerzőkkel, gr. Fáy-val, a
nagyzenetudóssal, többé-kevésbbé meghitt levele-zésben és baráti
viszonyban állott. Ez utolsóegészen el volt hajolva dalai által, s
őt tartá„ elsö kompozitornak Magyarországon.' --„Csak küldje
í'risseu," igy irt hozzá 1856-ban,a maga heves modorában, „hadd
játszszamés csókoljam össze darabjait . . . Eredetitcsak Dobozy
szülhet, az uj sarjadék korcs."stb. Rajtunk áll, mennyiben adjunk
igazat adiesöült gróf itéletének; mindenesetre óhaj-tandó, hogy a
kiadatlan müvek napvilágotlássanak, s a különben reájok
várakozhatóvégmesjsemmisüléstől a nemzet számáramegmentéséének;
mire nézve az elhunytnakBiharban lakó vérszerinti örököseitől
várunkminél előbb határozott lépéseket.
Ennyi az, mit a korán elenyészett jeleszeneszerző életrajzából,
a legbiztosabb kútfők nyomán, közölni jónak láttunk. Fogadjaa
magyar közönség e töredékes jegyzeteketugy, mint azon tisztelet és
szeretet jelét,melylyel az elhunyt emlékéhez jó barátaibánatos
szivvel áldoznak.
Szeremlei Samu.
Borozó társaim között.Bujdosóra a kancíót barátim!Fut az idő!
talán nem sokáraNyergelnünk kel!, 8 egy szál ingben ülünkSzent
Mihálynak fekete lovára.Bús lovaglás! hogy ÍB gondoltain rá!Eh,
félre gond! kaczagjunk helyette!Vigan, vigan! hisz a halál siri
.,Nyoszolyánkat még meg nem vetette.
Az ekevas minap szántás közbenEgy halottnak tetemét kihányta,S
csontjaival az ostoros fiuA kóborló ebet hajigálta.E sors várhat
czimborák, reánk is!De. félre gond! kaczagjunk helyettelVigan,
vigan! hisz a halál siriNyoszolyánkat még meg nem vetette.
Kitúrt csontunk porát egykoron aDalló fecske sárfészkébe
gyurja,S az unoka, kunyhónk eszterhajaAlól saját ős pját
leszurja.
250
Hah bohó kép! de tán valo lehet!Eh, félre gond! kaczagjunk
helyette!Vigan, vigan! hisz a halál siriNyoszolyánkat még meg nem
vetette.
ördög pokol! az sem lehetlen hogy :Sárrá válva, majd a
fazekasnakKorongján rosz fazék lesz belőlünk,S ha széttörünk, még
meg is — drótoznak.Hah bohó sors, bohó feltámadás!De, félre gond!
kaczagjunk helyette!Vigan, vigan! hisz a halál fíriNyoszolyánkat
még meg nem vetette.
Ha csakugyan a korongra jutnánk,Legalább hát boros kancsó
váljonPorunkból majd, s édes tüzes borralSpinig telve kézről kézre
jíirjon!Hah vidám t̂ ors, vidám feltám dáa!El a gonddal! kaczagjunk
helyetteIVigan, vigan! hisz a halál siriNyoszolyánkat még meg nem
vetette.
e-. '-. Sztmrre Miklós.
\ nevelés köréből.i V .< g e . «
111.Gondolkozni tanítás.
Előbbi értekezéseinkben a különféle mó-dokról szólottunk, melyek
által a gyermekekismereteket szerezhetnek, s
megkisérlettükkimutatni s bebizonyitani azt, hogy ez agyermekkorban
9 —10 évig ne pedáns tan-órák, hanem szabad, önkéntes szellemi
fel-fogás utján történjék, söt még az érettebbkorban is az lesz a
legczélhozvezetöbb mód,mely e kettő közt az arany középuton
halad.
Eddig azonban csak a befogadásról, aszellem felfogásáról
szólottunk. De az elfo-gadás csak annyiban hasznos, a
mennyibeneszközöket nyujt a teremtéshez. A lélek te-remtő erejét
pedig gondolkozásnak nevezzük.Minden könyvnélkülözés, minden
isineretennélfogva haszontalan, ha a gondolkozásmeg nem testesiti,
s az életre nem alkalmazzaazokat.
E tagadhatlan igazságot tekintve, márazt gondolhatnók, hogy
minden nevelő azttartja legsürgösb teendőjének, hogy növen-dékét
gondolkozni tanítsa. — Koránsem!„Megjö az magától is" hangzik a
felelet.Kétségkivül segit a természet is igy-amugya
gyermeknevelésben, de mennyivel szeb-ben, tökéletesebben
fejlődnének ki annak te-hetségei, ha ez a szülök s nevelők
közremü-ködésével történnék ! Állani és járni szinténmegtanul a
gyermek magától, oktatás nél-kül is, még sem kíméljük a fáradságot,
hogyebben segédkezet nyújtsunk neki. Legneme-sebb erőnk pedig, mely
leginkább megkü-lönböztet bennünket az állatoktól, a gon-dolkozó
erő, rendesen oly kevés figyelembenrészesül a szülök részéről, hogy
egészen fe-leslegesnek is tartják, annak fejlesztésérőlgondolkodni.
Igenis; söt sokan bámulva te-kintenek fel e szavakra és egész
naivitássalkérdik : „Gondolkozni tanítani? Hogy lehetaz? Mikép
kellene azt tenni?- — Mielött a„hogyan" és „mikép"-re mennénk át,
kisért-sük meg a gondolkozni tanítás fontosságátaz ifjui korra
nézve bebizonyítani.
Régi igazság, hogy ha az ember valamittudni akar, azt elöbb meg
kell tanulnia; —mégis e szabály alól sokan a gondolkozástilletőleg
kivételt akarnak tenni. Az ellenve-tés ez : „Az természeti tulajdon
; a gyermek,kitöl a természet az élénk észt megtagadta,bármi sok
tanulás mellett sem fog annyiramenni, mint a ki magára hagyatik
ugyan, dea természettől kitünöbb lelki tehetségekkelruháztatott
fel"
Legyen! Itt ugyanazon eset áll, a miegyik vagy másik művészetnél
tapasztal-ható. Egy vadon felnőtt gyermek, kiben
a festészetre valo hajlam megvan, bizonyáratöbbet fog
felmutathatni, mint egy másik,ki vele született tehetség nélkül
évekig ok-tattatik abban. — De ezzel még semmi sincsmondva! Senki
sem fogja tagadni, hogy ezutóbbi a tanórák által mégis nagyobb
elő-haladást tett, mint ha épen semmit sem ta-nult volna, s ép oly
elvitázhatlan az is, hogyaz elsőnek müvei iskolázás által még
jelen-tékenyebbek lettek volna, mint igy parlagonhagyatva! Mind a
két esetben tehát, akárvan tehetség, akár nincs, a tanítás
hasznos-nak bizonyul be.
Epén igy áll a dolog a gondolkozásttekintve. Észszerü vezetés és
irányadás általa gyermek, akár van a természettől elevenlélekkel
felruházva, akár nincs, caak nyernifog. Talán szükségtelen is
említenünk, hogya gondolkozást már az ifjúkorban kell
gya-koroltatni, ha azt akarjuk, hogy késöbbiéveiben ura lehessen
gondola ainak. A fátaddig kell egyenesitgetni, mig fiatal és
haj-lékony, mert késöbb már nem lehet; igy azemberi agyat addig
kell önálló munkásság-hoz szoktatni, mig tökéletes kifejlődését
elnem érte, azaz a huszadik évig.
De nem mondunk-e itt ellent magunk-nak? Első czikkünkben azt
mondottuk, hogyaz agy a 7-ik év elött semmi megerőltetéstse
szenvedjen ! Jól megértsük egymást: meg-erőltetésről szólunk.
Szabályozott, rendestanóráktól a gyermek szellemét meg
kellkímélnünk, de a gondolkozást soha sem lehet eléggé korán
gyakorolni. Az első mód :kényszer, a gyermeknek törvénye a kell;az
utóbbi a léleknek önkéntes szabad mükö-dése. Az első mód hasonló a
fiatal lóra hal-mozott nagy teherhez; korán megerőltetve aló gyenge
és béna lesz. A gyermeknekgondolkozása pedig hasonló a csikó
vidámticzkándozásaihoz, mely ez által csak izmaiterösiti s a
jövendő terhekhez testét megedziés erösiti.
Mily hasznos pedig a gondolkozás azéletre nézve, röviden már
emlitettük; lássukazt nehány szóval még közelebbről.
Minthogy az emberi életben soha csakkét pillanat sem hasonló
egymáshoz, és aviszonyok, körülmények perezenkint változ-nak :
ugyanazért az ember maga miheztar-tását sem lehet bizonyos
megállapitott for-mákhoz kötni, hanem minden egyes esetbena
gondolkozási erő, a feltalálási képességhatározza meg azt. A
lélekjelenlét, a körül-ményekhez képest a hirtelen helyes és
biz-tos elhatározás mindig a józan ész dolgaleend ; és minden
ismeret holt és haszonta-lan, ha ez hiányzik.
A gondolkozás fontosságát, s ennek azifju korbani
gyakoroltatásának szükségessé-gét, ugy hiszszük, eléggé szem elé
állítottuk.Kisértsük meg most arra a kérdésre megfe-lelni : mikép
kell gondolkozni tanítani?
Mindenekelőtt, kerüljük a mennyire le-het, a lelkei len köny
vnélkülözést; ez mindiga gondolkozási erő hátrányára van; igazhogy
bizonyos mértékben ez is szükséges azérettebb ifjui években ; s az
agy ezen kéttevékenysége közt a helyes középutat meg-tartani, ez
egy jó tanitónak, jó iskolának,feladata. — Sajnos, hogy e
követelmény rit-kán teljesittetik, söt sokszor szándékosan
isinellőztetik. A gyermek fejét — igen gyak-ran — mindenféle
tárgygyal tele tömik,melyeket az utoljára nem is használhat.
Etekintetben az elemi népiskolákban a vallás-tanitás áll legelöl. A
gyermekekkel betanit-tatják könyveikül az egész katekismust,
te-mérdek szentirási helyeket, s majdnem azegész énekes könyvet, s
legfölebb is egyelavult theológus mondhatja, hogy ez a gyer-mekek
lelki üdve tekintetéből szükséges! —
! Tulajdonképen pedig azért van, mert néhol
mé" félnek a nép szabad gondolkozásától,felvilágosodásától,
ugyanazért a gondolko-zást ho°"y az ki ne fejlődhessék,
mértékenfelüli imádságok s könyvnélkülözések általigyekeznek
elfojtani.
Törvények, melyek . . . egyik-másik ál-lamban az iskolákra nézve
fennállanak, való-sággal kényszeritik is a tanitót meggyőző-dése
ellen tanítani, a mennyiben a gondol-kozási hajlamnak utját állani
s azt czélsze-rütlen könyvnélkülöztetés által
elfojtaniköteleztetnek.
Ne mondja senki, hogy mi a vallásíani-tást fölöslegesnek
állítjuk ! Fájdalom, van-nak elegen, — a fennállónak ellenségei
kikezr tanitják, kik a régi épületet lerontaniakarják, anélkül,
hogy ujat, és jobbat tudná-nak helyébe állitani. A néptől a vallást
el-vonni, annyit tenne, mint a sánta alól amankót kitaszítani, mely
egyedül tartá fennőt. De mi okszerű vallástanitást kivánunk;igaz
erkölcstant, mely mindéi) jóra megta-nít, anélkül, hogy „sok
beszédű volna, minta pogányok." — És ha nehány valódivigaszt nyujtó
éneket, minő : „Ki csak Is-tenre dolgát hagyja," „Gyorsan folyó
időmetaz Ur nem adta hiában/' s ezekhez hasonló-kat betanultatunk a
gyermekekkel; ha szi-vökbe véssük e parancsolatot: tiszteld
atyá-dat és anyádat, — ez nemcsak megenged-hető, hanem kivánatos
is, föltéve, hogy avalódi értelmet s szellemet felfogatjuk velök,8
nem verünk fejökbe értelmetlen üres phra-sisokat. — De a legnagyobb
mértékbenhelytelen, — mondhatjuk — esztelen eljá-rás volna : örökös
bűnbánati s az emberiromlottságért kegyelmet esdeklő s rimán-kodó
énekek betanításával a gyermekek jel-lemét lenyűgözni, s ezáltal
képmutató alá-zatos farizeusokká tenni öket. — Ep
olyeszélytelenség, arra tanítani öket : „ne pa-ráználkodjál"
minthogy ez a gyermekrenézve képtelenség, söt épen ez ösztönzi
ötgyakraná rtatlansága elhagyására; ez gyújtjafel érzéki
képzelgéseit, a mi a legkártéko-nyabb következményeket vonhatja
magaután, ugy lelki, mint testi tehetségeit ille-tőleg.
De hagyjuk ezeket, melyek messze ve-zetnének mai tárgyunktól.
Ezektől eltekintvemár, — véleményünk szerint — a
tulságosnyelvtanitás, — mely napjainkban annyirakedveltetik —
hasonlókép nem helyeselhető ;a mennyiben egészen elfeledik azt,
hogynyelvek tudása magában véve még nem mü-veltség, csak eszköz
annak megszerzéséhez.
Az elsö szabály, melyet mi a tiszta észkiképzésére nézve
felállítunk,tulajdonképentagadó, és igy hangzik : ne halmozzuk túl
agyermekeket száraz könyvnélküli tanulással!
Positiv szabályt állapítani meg a gon-dolkozni tanításra nézve
igen bajos, mertitt is minden a tanítótól függ, s a viszonyokés
pillanatnyi körülmények által határozta-tik meg
Kell, hogy a tanitó maga is tanult légyengondolkozni.
A gymiiasiuraok felsőbb osztályaiban ésmagasabb reáliskolákban a
mathematika ki-tünő eszközül szolgál a gondolkozó erő gya-korlására
és fejlesztésére. De ebben ismétazon gátló körülmény van, hogy a
mathe-matika a mint objectiv szempontból nemis lehet tagadni —
száraz tudomány, s mintilyen, sokakra nézve, kik nem birnak
hozzáhajlammal - s fájdalom, ezek a többségetképezik — érdekkel nem
bir.
A gondolkozást, mint már mondottuk, -nem lehet kényszeríteni,
hanem önként éskedvvel kell azt gyakorolni; ennélfogva nemis lehet
azt oly tárgyakkal fejleszteni, me-lyek a tanuló hajlamaival
ellenkeznek. — Amathematika helyett lehet e czélra használni
251
a természettant. Nagyon renyhe lelkü gyer-meknek kell annak
lenni, ki izek iránt nembir érzékkel, ha okosan tauittatik.
Physika,.vegytan, földisme, annyira befolynak azéletbe, e
tudományok által oly sok minden-napi jelenet tárul fel elöttünk s
lesz felfog-hatóvá, hogy mindenki, - ha csak mindenszellemi élvezet
iránt nem érzéketlen --örömest foglalkozik azokkal. Legkevésbbé
le-het a gondolkozó eröt képezni s élesíteni azidegen nyelvek
tanításánál, ahol a szavak,szabályok betanulása a födolog, a mi
csakjó emlékező tehetséget igényel.
Az oktatásnak e tárgyak körüli utja ésmódja felöl értekezni,
messze vinne felada-tunktól. Átalában nem tanácsolhatunk jobbata
szülőknek,nevelöknek s tanitóknak, mint:kevesebb kényszer; több
önállóság s sza-badság !
Végül szóljunk még a gondolkozó erötfejlesztő némely hathatós
eszközökről, me-lyek mindekkorig nem alkalmaztatnakeléggé.
A fentebbiekre nézve elsö szabálynakállítjuk : ha már a
gyermekek valamit tanultak, tétessük meg velök a tanultak
alkal-mazását. Világosítsuk meg e mondást pél-dával.
Egy atya, fiával, ki már egy keveset tudszámot vetni, — séta
közben egy szérű mel-lett megy el, melyen bizonyos mennyiségügabona
van felhalmozva, s kérdi fiától.
— Mit tennél, hogy megtudhasd, hánymag van e garmadában?
— Megolvasnám, — lesz a rögtöni fe-lelet.
— Jó; de nem tartana-e az igen sokáig?Én hamarább czélhoz tudnék
jutni!
Hogyan?-- Gondolkozzál felette! —
A fiu most teljes erejéből gondolkodik,hogy valami könnyebb utat
és módot talál-jon; s ha nem jön is rá magától a helyesmegfejtésre,
mégis e fontolgatás hasznosgyakorlat lelkére nézve, minthogy a
gyer-mek bizonyosan egy sereg tervet csinál,melyeket közelebbi
megfontolás után, minthaszontalanokat ismét elvet.
Másnap az atya ismét melléje áll a gyermeknek, kérdve és
kisegítve öt.
--• Nem nagy faradságodba kerülne egarmadát mérővel megmérni,
ugyebár?
—• Nem.-•— Jó ; vegyük tehát, hogy e garmada
tiz mérőből áll; egy mérőben pedig hányiteze van?
- Nyolczvan..— Tehát azt is tudod, háT>y itczéből áll
e garmada?- Igenis tudom : nyolczszázból...— Ha tehát most meg
akarod olvasni,
hány mag megy egy itezébe, ez nem kerülneigen sok időbe.
- Ah, tudom már! •— fogja a gyermekmondani, s a következtetést
önként vonja ki.
Jó ha ez eljárást gyakorlatilag is meg-tétetjük vele, mert
„egyszer tenni, többetér, mint százszor hallani."
„íly példát akár hányat találhatni; mi-nek ez a hosszu
história?" — mondja tánvalaki. Bizonyára, a dolog igen egyszerü,
ésmégis e czélszerü módja az ész élesítésénekigen ritkán
alkalmaztatik. íly gondolkozásipróbákat tétetni a gyermekkel
ritkának juteszébe, talán épen azért, mert oly egyszerüés
természetes, mai napság pedig csak amesterséges, bonyolódott utakat
keresik.
Azonban nem elég csupán gondolkozni,hanem szükség, helyesen,
tisztán és gyorsangondolkozni tudni. E három főerényben kü-lönösen
az érettebb körü ifjakat kell gya-korolni.
Erre nézve másodszor az Önálló dolgo-
zatokra akarjuk a nevelöket figyelmeztetni.Ne adjunk a
gyermeknek átalában megha-tározott munkatárgyakat, hanem hagyjuk
amaguk választására, igy örömestebb dolgoz-nak (oly tárgyat, mely
öt nem érdekli, agyermek hanyagul fog kidolgozni) s
ezáltalhajlamaikat, gondolkozásuk irányát is kita-nulhatjuk. De
ügyeljünk arra, hogy dolgo-zataik mindig helyes felosztáson
alapulja-nak. Ezáltal tanulnak meg tisztán,
világosangondolkodni.
Harmadszor még egy módszert emiitünkmeg, mely ugy a házi, mint
az iskolai ne-velésben nagy fontossággal bir, és már agyengébb
ifjúkorban is alkalmazható, demai nap -- megfoghatlanul — igen el
vanhanyagolva. Értjük a : vitatkozásokat. Ezekáltal a gyermek
szelleme élénkül; megtanulfrisen gondolkozni, véleményét okokkal
tá-mogatni, védeni; ez egyszersmind igen jószónoki gyakorlat is, a
mennyiben a gyer-mek megtanul folyékonyan és összefüggölegbeszélni.
Hogy itt erre példákat hozzunkfel, azt nem engedi a tér; de az
olvasót is-mét Campe Robinsonára utasitjuk, hol a13-ik estén
mindjárt kezdetben fordul előily vitatkozási példa. —
Hasonlithatlanulfontosabb e módszer az érettebb ifjuságranézve, a
hol a tárgyat is már nagyobbmennyiségben lehet találni. Igy p. o. a
tör-ténelem kimerithetlen forrását nyujtja apéldáknak.
Ha a tanitó p o. a régi korral foglalko-zik, tárgyul adhatja ezt
: Sparta és Athén ;vagy Róma és Göröghon egymással ellen-tétben. Az
ujabb időből : Párhuzam NagyFrigyes és Napoleon, Petőfi és Arany
közt.
Tegyünk fel kérdéseket, mint : „Melyikvolt az emberiség
előhaladására nézve fon-tosabb : a könyvnyomtatás feltalálása,
vagya gőzgép?" „A lőpor feltalálása üdvös volt-evagy kártékony?
A közép osztályok számára egyszerübbtárgyakat választunk, mint
p. o. „Melyikhasznosabb az emberre nézve : a vas e vagya fa?" —
„Melyik szükségesebb : a vivás-evagy az uszás?" — Folyékonyan
beszélni,s a mellett tisztán és helyesen gondolkoznimindenkire
nézve hasznos és üdvös, mig agörög s több effélék a legnagyobb
részrenézve értéktelen marad.
Negyedszer a meghatározás (definitio) iskitünö eszköze a helyes
és tiszta gondolko-zásnak. Kisebb gyermekektől valami
előttökkedvelt tárgynak meghatározását kivánjuk,p. o. „micsoda a
tó?" — Itt feladata leenda nevelőnek, a gyermeket ellenvetések
ésviszontkérdések által a helyes meghatáro-zásra vezetni. Az
idősbeknek nehezebbkérdéseket adunk, p. o. „miben különböz-nek
egymástól e szavak: hamar, gyorsan,hirtelen?"
A szellemi képzés felhozott módjai leg-kevesebb nehézséggel sem
járnak ; vajha aszülök, nevelök és tanárok kellőkép méltá-nyolnák
azokat, az által, hogy mennél több-ször gyakorlatba vennék! Szűnjék
meg márvalahára a régi slendrián, a lelketlen nevelés-mód ; mert
csak a gondolkozás által lesz azember emberré!
Gondolkozás által jut önállóságra, önbiza-lomra; gondolkozás
által jut emberi mél-tóságának önérzetére, emberi jogainak,
kö-telességeinek ismeretére; gondolkozás általlesz szabaddá!
Szabad ember nem lehet az, a ki öneszé-vel gondolkozni s ítélni
meg nem tanult;mert mihelyt kénytelen másokra támasz-kodni, saját
belátás, saját meggyőződés nél-kül : eszközzé aljasul mások
kezében, s sza-badsága megszünt.
Azért : tanítsatok gondolkozni!Kiss Klek,
-
l l !
Rozsnyó.(Gömörme gyében).
Rozsnyó Gömörmegyének egyik legfestőibbfekvésü városa. Petőfi
azt irja ugyan róla szeszé-lyes uti rajzaiban, hogy hegyektől
körülvéve ugyfekszik „mintkoldus kalap-jában a kraj-czár,"—
ennekellenében azon-ban felhozhat-juk, hogy azujabb kor
egyiklegjelesb táj-festésze, az eu-rópai h i r ü v évált Markó
Ká-roly, fiatal ko-rában sokáigitt lakván, ezenvidéken
váltfogékonynyá atermészet szép-ségeinek élve-zésére.
Rozsnyót akörnyező he-gyekj és völ-gyek kertala-kuvá keritik.A
Sajó völgyé-nek mintegyfelsőbb piaczátképezi, mely-ből
utczákkéntnyilnak többfe-lé keskenyebbB szélesebb völ-gyek ,
melyekaz ipar, külö-nösen a vas-mivelés zajgótelepeitől van-nak
élénkítve.Rozsnyó nemcsak központja ezen egyes völgy-ágaknak, de a
Sajó felső és alsó völgyének, Tor-namegye nyugati részének, Szepes,
Zólyom, sőtBorsodmegye egy részének valóságos arupiaczais. A
hetivásár napján, azaz pénteken délutánés szombaton délelőtt a
rozanyói buzavásár tereteherkocsik ésrakodó szeke-rek valódi töm- ^
_kelegével van ,.-• ^ ^ellepve. ^ M ^ = - -^^,--=-srZJ^=^=
dékről koron- j§V=-_ - T ~ =kint ide ván- ^ ~ ~dorlott tót aj-ku
bányászokletelepedésénkivül, e külön-féle érintkezéskorcsositá
eltalán az ittenim a g y a r népnyelvét, annyi-ra, hogy szá-mos tót
és né-met szó kerülta különben isbeszédes ter-mészetü,
szelidrozsnyói emberajkára. Mind-azáltal lehetet-len e nyelvbenfel
nem ismer-ni az ős magyarjelleget, melyleginkább ro-konul a
kecs-keméti tájszó-lással. Valószi-nü, hogy haj-dan itt is tisz-tán
beszélték azeredeti nyelvet,sőt a legrégibbnémet letelepedők is
megmagyarosodva olvadtakbe a magyar lakosok közé, a mi a város
levéltá-rában létező régi magyar szerkezetű irományok-ból is
kitünik. A mai népnyelv ismertetéséül idé-zünk nehány példát. Az
anya igy inti gyermekét:„Gyermök, ne futkoss, mert a lovacska
megta-
252
pos " Vagy ezt halljuk : „Hivd bé azt az embört,ki a boczikát
hajti, noáíunk vegyön könyerkét.No adok kigyelmödnek puhát, édöset,
kakastejveisütöttet, hogy is olant nem kap még Polcznottsem, hogy
is nem, de még a zsemléenött sem" stb.A főpiacz középtáján álló
torony s templom ár-
Rozsnyó. (Gömörmegyében.)
nyékában elterülő apró boltok, kofasátorok s ke-nyérsütők szinei
körül a. folytonosan élénk be-szédversenyből sok eredeti
szólásmódot lehetneföljegyezni.
Rozsnyó kereskedésre termett, iparkedvelőéletrevaló népét
szorgalom a munkásság jellemzi.
Rozsnyói fürdő.
Az itteni ipar készítményeit a rozsnyói posztósok(hires jóságu
szűrposztóikkal), takácsok, mézeskalácsosok s mézolvasztók,
vászonfestők s fehérí-tők, timárok és szűcsök mutatják be az itteni
saz országban számos más vásárokon. Az iparosvilág jól ismeri a
pesti piaczon a rozsnyói mézet
8 viaszt, a fontos-talpakat a más bőrnemüeket,melyek leginkább
az itteni derék iparos Markó-család nagyszerü bőrgyárából kerülnek;
a debre-czeni piaczon jól Í9merik a rozsnyói vásznat, szűr-posztót,
a hires vasszögeket, melyeket tömegesenszolgáltat országszerte
Nehrer Mátyás gyára; a
miskolczi pia-___ _. czon pedig
nagyra becsü-lik a SchlosserKároly rozs-nyói műmal-mából
kerültjelea lisztet. —Másrészről ajó rozsnyaiakigen jól isme-rik
azon ter-ményeket is,melyeket az őföldjükön hiá-ban
keresnek,például a bor-sodi, hegyaljai,tornai borocs-kát, még
pediga tehetősebbek,a távolság da-czára is, sajáttermésűt is,mert
az itteninép minden osz-tálya, szorgal-mának gyümöl-cseit
ünnepna-pokon, tarisz-nyás kirándu-lásoknál és far-sang idején
illőmérséklettel,de kedélyesentudja élvezni.Akülönben egy-hangu
kisvá-rosi életet tár-
sas és családi összejövetelek örömeivel igen joltudják
fűszerezni.
Az itteni népszokások jközött nevezetes az,hogy a farsang
folytán egymást felváltva, tartjameg mindeD czéh ifjusága, régebben
egy egészhétig, most nehány napig tánczvigalmait s ünne-
pélyes tisztuji-tását. A régi
~~^^s^ ., . c z e r i m o n i á spomp ázásnaknémi maradvá-nyai
fenn van-nak még tíszt-ujitásaiknál sa czéhládát azujonnan
vá-lasztott elöljá-róhoz most isünnepies kör-menettel, har-fiány
zene ésrigmus-kurjan-tások s mon-dások közöttviszik át.
Ezenalkalmaknál aczéh mesterségimivoltát jelké-pező
álarczosalakzatok bi-zarr felöltözte-tése az iparosifjuságnak
sokgondot adott-Tánczvigalmai-kat biztosok 0önválasztottarendtartó
fel-ügyelők veze-tik, még pedigoly figyelem-mel a meghi-vott
vendégekiránt, hogy azelőtánczos fő-
vezénylő (mint ott nevezik : fűrölo) kötelessé-gének ismeri, az
épen megérkezett férfi ven-déget, tisztességéhez képest egy módos
mes-terleánynyal vagy uri nővendéggel megkínálni,azaz :
megtánczoltatás végett karjára vezetni. Azelső tánczot igy kell
eljárni; a»tánczosné el nem
fogadása az egész társulat megsértése volna; az jönkéntes
választás pedig ilyenkor tilos.
Ezen tánczvigalmaknál ősi hagyományos szo-kásból egy lopó-szerü,
mintegy 5 lábnyi hosszu sbuzogány alaku czinnedényt használnak a
szün-órák alatt előfordulni szokott felköszöntéseknél.Ezen
ivóeszközt „flóribusz-palaczk"-nak, magátaz elszavalt rigmust
,.flóribusz"-nak nevezik.Ezen felköszöntők ismertetéséül a
számtalan kö-zül ide jegyzünk egyet, a mint mintegy 20
évvelezelőtti időkből emlékezetünkben megtartottuk. Ahájomitczés
edényt kezébe fogva, egy erős hangucsizmadialegény ekkép szólalt
meg :
„Iszom a flóribuszt!Az előljárókért,Mi uralkodónkért,Magyar
királyunkért,GömónrármegyénkértTisztviselőiért! (Ezt egy korty
követi).Szabad városunkért,És fóbirájáért,Egész tanácsáe'rt,
; Érdemös czéhünkért,
253
A város további ismertetéséül el kell mégmondanunk, hogy két
hitfelekezet virágzó főgym-náziuma van itt. Az osztályok egyetértő
összeol-vadását és társas mivelődését előmozdítja a „tár-salgási
egylet," mely az e vidéken birtokos grófAndrássy György ur ő excja
pártfogó elnökletealatt élénk virágzásnak örvend.
Gyorsabb anyagi gyarapodás eszközéül, vál-tozó szerencse közt s
jó remény fejében bányászatis űzetik. A mostani piskolcz (dárdany),
réz ésvasbányászat, az itt hajdan virágzott
arany-ezüst-bányászatnak csak árnyéka.
Még az első magyar királyok korában fedez-tetett fel a
miveléshez nem értő bennszülött lako-sok által a nemes érez; a
valódi bányászat II.Géjza által betelepített elszasziak által
kezdetettmeg, s már a tatárok bejöveteléig is kiterjedéstnyert.
A tatárok elvonulása után jobban felépültbányatelepekből
szabadváros lett, legrégibb ok-iratai, a 17-ik századig „Civitas"
névvel említik,mit szabad városnak kell magyarázni. Egy két13-ik
századbeli épülete, sokszor ujitva és toldva,most is áll még.
különösen egy, hajdani kincstári
lett. — Máig is három rózsa van a város czime-rében.
A város nagyobb felében nincs kút s haszta-lan fáradozás volt a
kutásási kisérlet, mert rezesvegyületü rosz vizre találtak
mindannyiszor.
Csupán a Rákos hegyre dűlő részeken van-nak források, honnan
városszerte vizvezető csö-vekben hozatik be a viz állandó
famedenezékbe,melyek a piacz mind a négy szögletén s az
egyesutczákban gyűjtik a vizet s itt „kasztén"-nek, aszökőkut
oszlopához hasonlító vizeresztő oszloppedig „csurgó"-Jiak
neveztetik. — Ezek azon he-lyek, hol a családi élet és magánosok
körülményeia cselédek nyelvén távirdát s tudakozó-intéze-tet
bir.
A piacz hátterében a mult században létesi-tett püspökség
palotája van. Rozsnyó területe azelőtt az esztergomi érsekséghez
tartozott. — Apüspökség felállításakor pedig majd az egész
ur-barizáltatott. A 16-dik század elején „Szabadkirályi
Rozsnyó-Bányavárosa" névvel éltevároa,levéltára igazolványai
szerint, mintegy századig;e minőségből mikép esett ki, — homályban
van.
Mintegy félórányira a várostól, egy megszü-
Komisgzárjusunkért,Atyamesterünkért,S többi
tisztjeinkértFalamiáikért! (Ismét egy korty.)
Iszom a flóribuszt!A rozsnyai szüzekért,Kiváltképen
egyikért,Azért a legszebbikért,A ki épen arra kért,S jó
szándékomban megért,Kinek lakodalmára,Juthassak, ne torára,-A-z ő
boldogságára 'Nem leSz s o k a b o r
* a h a m a d i k k o r t y s a z
ti s o k 8 2 o r af e i h a j t á s a
élő-még
», t i n V i ? - g r 8 sok82or abeszéde volt. Nem is volt itt
sok agglkevesebb koros hajadon, mert a jó Lség hirében álló
rozsnyói leányok, S t ! érett!ségi vizsgára alkalmassá lettek,
szépen el i 8 keltek, ha csak egy kis rátartósság nem
tartóztatottle minden 16—20 évben egyet „Jézus
mennyasz-szonyává."
Pesti baromvásár. (Lüders rajza után).
épület az ódon építészet bélyegét máig is felis-mertetni
engedi.
A rendes négyszögü belső piacz középtájánemelkedő őrtorony
födelén 1646 évszám látható,de ez csak egyik újítási évszáma lehet.
A hozzáragasztott templommal együtt régibb korra mutataz
épitésmodor.
Ezen torony gombján a kettős keresztbe vanszőve a város czimere
: bányász-jelvényekkel,bokrétába kötött három rózsa. Egy elavult
regeazt meséli róla, hogy a mostani város helyén ős-korban egy hegy
állott (melyet bányászat okoztafurások sülyesztenek le) ezen hegyen
egykor egytinó kolompját vesztette el s a keresésében fára-dozó
pásztorfiu egy hármas aranyércz rózsát ta-lált; ezt pedig elhalt s
tündérré vált ártatlan ked-vese csúsztatta kezébe a föld gyomrából.
Az el-fáradtpásztorfiu, a csillogó találmányt megcsókolvaelaludt,
és azt álmodta, hogy midőn egy halmazaranyon tündérnője ölébe
nyugasztotta fejét, ezneki azt sugta : gazdag lészsz, de boldog
csak atündérvilágban. A helyi elöljárónak elmondottálom után
királyi engedelemmel és a talált háromrózsa-jelvény alatt ásták
azután a nemes erezet, s agyorsan szaporodott népességű hely mint
város, azuj telepitők elnevezése szerint, Rosenau, Rozsanyó
kült, árnyas és hüvös völgy ölében fekszik arozsnyói fürdő. Ez
az ottani püspök javadalmai-hoz tartozik s gyógyhatásu, vasas
tartalmu vizemiatt sokan látogatják. Állandó vendége nemigen van
talán épen azért, mert az itt tartózko-dásra alkalmas lakásokban
nagy hiányt szenveds a fönnálló épületek csak is a
legelkerülhetlenebbszükségnek felelnek meg; azonban e fürdő a
rozs-nyói kedélyes lakosság kedvencz mulatóhelye saz ideérkező
csaknem naponkint jó társaságot ta-lálhat itt.
A kik zajosabban s vígabban akarnak mu-latni, azoknak egy jól
szervezett czigányzene-banda áll itt rendesen szolgálatukra. A
város kétgymnaziumának fiatalsága itt tartja tavaszi öröm-ünnepeit,
melyek annyira látogattottak, a lakosságminden osztálya által, hogy
valódi népünnepekültekinthetők. Efféle majális és junialis nevü
tár-sas mulatságokat 8 vigalmakat a tanuló ifjúságonkivül más
osztályok s egyletek is szoktak ren-dezni, a más vidékeken divatozó
tarisznyás easzeredás mulatságok példájára.
Szóval, minden idegen vendég, főkép ha jóválasztással egy két
ismerőst szerzett, biztos lehetaz iránt, hogy itt nem fogja megunni
magát. Merte város szorgalmas, iparos népe a mennyire keresi
-
254
I i
.1
111!
» folytonos munkát és foglalkozást, épen ugy sze-ret annak
idejében mulatni is, a mit nagyban elő-mozdit az is, hogy majdnem
kivétel nélkül épalkotásu, csinos, háziasan nevelt, derült
kedélyünőnemmel bir. — A kertészet s ryümölcstenyésztés ujabb
időkben nagy lendületet nyert s a várostköröskörül a legjobb karban
álló gyümölcsös ker-tek veszik körül- U.
Pesti baronivásár.Ott van a Ludoviceum háta mögött, egy
toppant téren, melyen, jóllehet hogy évek ótacsaknem folytonosan
tapossa a temérdek lópata6 marhaköröm: mégis találkozik egy kis
gyep.
Meszsziről, közelről, az ország legtávolabbmegyéiből, még a
királyhágóntuli vidékekről ishajtanak marhát a pesti hetivásárra,
mely az pm-litett helyen minden csütörtökön áll, mig a birka-vásár
egy nappal előbb. A sertések röfögő serege,mint tudva van, Kőbányán
tanyázik s egyes esete-ket kivéve, csak ott lehet hozzájok
szerencsénk.
A marhák nagyobbára vasuton érkeznekmár most s ez utjokat, mint
gondolható, legelő-ször teszik életükben. A szemök előtt elrepült
sokvidék talán ökörtermészetüket is kihozta régi,pusztai sodrából.
Az ő apáik, vagy legalább elő-deik — mert hát ökrök voltak azok is
— egészenmáskép kerültek föl Pestre. Tanyakútról tanya-kútra,
széltében legelészve az országut füvesárokpartján — ha ugyan volt
országut s a*t sze-gélyző füves árokpart — s magas,
napsötétitöfelhőkben verve föl az alföld porát: két hétre
Kar-czagról fólvergődtek Pestre, megviselve s éhesen.Most ott
állnak szépen az ökör-coupéban, a haj-csár nem kurjant már nagyokat
rájok, csak az agok őrdöngős kerék zakatol alattok, meg az
aprüszkölő gőzló sivit. Hogy agyukon — melysavanyú lével elkészítve
oly jó étel — hány ke•ergo gondolat rágódik, s velőjük — mely
piritottkenyérre kenve fölséges nyalánkság — hányszorrendült meg a
hosszu ut alatt ? ki volna annakmegmondhatója ?
A heti vásárokon 1000 — 1200-ig van rende-sen, ökör, tehén,
borju vegyest; mig ló aránytalán csekélyebb számban mutatkozik;
csak orezágos vásárokon, hol a szarvasmarha 3000-reisrug,akad 4—500
ló. A forgalom a mai viszonyokközt (léggé élénk s élénkebb is
volna, ha a jelen-legi várostanács nem viselkednék oly mostohán
avásárló és vevő közönség irányában. Azon nélkü-lőzhetlen okmányt,
melyet „marha-passzus" novalatt ismernek, egy ott fölállított
bódéban adjákki s igazolják. Sokszor 60 — 100 vásáros ia dula-kodik
az ajtó előtt, irja a „Látcső," hogy a szo-bába juthasson, melybe
legfölebb csak két embertbocsátanak be egyszerre, mig a többit a
városidrabantok pushaagygyal tuszkolják vissza. A hiva-talnokok
csak d. e. 9 után érkeznek ki, holottmár kora reggel óta
türelmetlenkedik a közönség,mely, ha eső vagy nap éri, tető alá sem
vonulhats a hosszas várakozás alatt ha elfárad, padon sempihenheti
ki magát. Hogy országos vásár idejealatt még nagyobb a baj,
kétségen kivül áll.
De azért a jó kedv megvan, a csárdában márhajnal óta két szál
cserháti czigány nyaggatjazengő szerszámát s ott hátul az a lóhátas
legény,alig győzi bevárni, hogy apja tisztába jöjjön máravval a
bomlott jószággal; ugyancsak megdula-kodik vele az öreg s ölea
szarvába kapaszkodikhatalmas markával. Lovas szomszédjának kisebba
fáradsága, az akaratos csikó akárhogy rugdaló-zik, kemény féken
van. Az anyja nem tudja mirevélni magzatjának neveletlenítégét s
ugy látszik,farkának haragos csapkodásából itélve legalább,restelli
a dolgot. A gazdája azonban nem bánja,aőt táti örül is neki; nem
mondhatják, hogy ala-muszi, csigavérü a csina.
Hát az amott micsoda r^gementbeli pandúr,hogy ugy pattog azzal a
becsületes képü vásáros-sá1 ? Hisz a ;m tilalmasban nem jár, sem ki
nem eresz-tette lovait kezéből! Hogy azon a közön hajtsa kiőket?
Könyü kendnek, vitéz pandúr uram, ocnanlóhátról parancsolgatni;
jobb lesz, ha eléje vágannak az ökörnek ott hátul, mely ugyancsak
msg-gyüjti baját az ócsai embernek.
Karcsu fiatal lovasok ugratnak elő, vagyvágtatnak befelé a
vásárba, mig Pilisről, Dabas-ról épen most hajtanak a város felé
könnyü foga-tok, s döczögnek a sorompóig a terhes szekerek.A
háttérben, — mert még nem kavarog fejünkfölött a fehér
kőpor-tisztán emelkednek ki a kéklőbudai hegyek előtt fővárosunk
tornyai, hogy, miga nap magasabban áll, porba, gőzbe
hanyatoljanakismét.
A kép é}j oly eredeti, mint élénk; s> az idegen-nek, ha erre
vetődik, nehány percz alatt helyesebbfogalma van egy kis magyar
életről, mintha százmérföldet utaz be a vaggonon, melynek
abla-kaiból meg szereti ítélni, mily hátra van még az anagy
Magyarország, melynek nagyteriméjü rónáinincsenek sem fölszántva,
sem erdősitve. — OttBükcburgban természetesen nem fordul
előilyesmi. — De annyit meg mi tudunk, hogy egyjókora debreczeni
vagy vásárhelyi baromvásárkitúrná országukból a bükeburgiakat a
harma-dik herczegség határáig. t*3
Boszu.(Kép egy vidéki levelező martiromságából.)
— Olvasta ön az ujságot ?— Hogy képzeli azt, hogy én ujságot
olvas-
sak ? Lelkemre mondom, még annyira nem va-gyok , hogy oly komoly
ügyekkel foglalkozzam.
— Tudom, tudom, de azt az ujságot, mely-ben on, én és az egész
városunk ki van irva?
— En és ujságban! Van talán jó dolga Iczik-nek, s csak nem
nyitott csődöt ellenem?
— Nem a hirdetések között, de a lap főrova-tában vagyunk egytől
egyig leirva, kigunyolva,pelengérre állítva, mert X. nem lehet más,
minta mi városunk.
íly párbeszéd után, mely egy uri társaságkebelében keletkezett,
előhozzák a corpus delictit,s lapjaiakegyik tárczaczikkét
fönnhangon elolvas-ták, hol mindenki magára ismer, vagy ha eztnem
teszi, ráerőszakoltatik valamely szerep. — Ezszörnyűség! ez
lelketlenség ? ez gyalázat! hangzikminden oldalról. Ki az az áruló,
ki csöndes váro-sunk békeszerető uri rendjét a nyilvánosság
to-vises piaczára terelte ? Ki az a ténta- és lúdtollhős,ki gyáván
papiroson támad meg bennünket ? Száll-jon ki sikra rézfokossal,
vagy üljön le a borkan-csó m~llé versenyt inni, de ne piszkáljon
orrunkalatt pimasz tollával. Uraim, ezt nem lehet elhall-gatnunk,
itt elégtételt és pedig fényes elégtételtkell szereznünk. Meg kell
verni! az nem műveltközönséghez illő. Macskazenét neki! De
annakkomoly következményei lehetnek. Meg kell lapokutján czáfolni!
De van-e közöttünk egy is, ki ké-pes legyen effélére ? . . .
Legjobb akarat mellett sem tudjuk a társa-ság tárgyalását
logikai rendben leirni, mert mindmer annyi beszélt és pedig egy
helyen, és egyidőben, csak is azt kell sajnálattal
megjegyeznünk,hogy a nők által diskant hangon mondott szava-kat
elnyomta a férfikar bariton hangja, a igy agyengédebb kifejezések
ki nem vehetők, s az utó-kor kimondhatatlan kárára föl nem
jegyezhetők.
Mint mikoron a csöndes nyáj, békés legelé-sében rögtöni szélvéíz
által megszü vartatván, fül-hasitó bőgésében nyilvánitja szivének
nyughatat-lanságát, avvagy mint mikoron a méhrokon da-rázsfészek
háborgattatik, kétségbeesett zágássalvédi tűzhelyét : akképen
hangzott és zúgott a le-irt társaság. Végtére a tanácskozmány
végered-ménye kifejeztetett e szóval : boszu!
Megszólalt a pacsirta, a kopár mező a reményszép szinét vonta
magára, a fák lombjai a keménytél után las«an, lassan bontakoznak
ki lethargiá-jokból. Mindig szép é» kedves a tavasz, mint mi-dőn
reggel kipihent erővel uj napot kezdünk; delegszebb reggel az, ha
sulyos betegségünk utánelöször kelünk ki ágyunkból. íly szép és
jótékonykikelet az idei. A természet mult években betegvolt,
aszkórban szenvedett, s azért volt oly bá-
j gyadt, azért üdült oly nehezen, de ép azért vár-tuk
türelmetlenül, miglen megnyilt az égnek pa-tikája, s esöcsöppekben
a gyógyszer megérkezett.Mint a beteg üdülése szakábán viseli a kór
nyo-mait, ugy az idei tavasz; de valamint a betegnemcsak hooty
előbbeni erejét vissza nyeri, de sok
j esetben teste megujul, s ifjabbnak és épebbneki látszik a
kiállott veszély után, ugy a természet.
Már ujra sötét sejtelmek között néztünk a jövöévbe; már ujra azt
hivők, hogy a föld végképfelmond termőerejével; ám csalódtunk, a fű
bu-ján nő, a buzakalász ha ritka is, sulya alatt föl-dig konyul, s
a tavaszi vetés a legszebb remény-nyel kecsegtet. Oh hála neked, ki
az egekbenvagy, hála neked, ki nem hagyod elveszni né-pedet !
Ki a szabadba! ki a szabadba! hangzottminden oldalról. Majális,
nagyszerű majálissallegyen megünnepelve az üdülő természet.
Elegetaggódtunk^ nyögtünk ez év folytán, lnterponetuis interdum
gaudia curia. (A nők kedveért, ne-hogy azt gondolják, rólok
beszélünk, elmondjuk,
hogy ez annyit jeleut : gondjaid közé vegyíts örö-meket.) Az
eszme oly népszerűvé lett, hogy azegész városban csak erről
beszéltek, s a szabóklegényeket kerestek. Ki is ne örülne a
mulat-ságpak a szabadban, hol a termet nem kell szi-nes papírokkal
ékesiteni, hol a fák lombjai szol-gálnak kárpitokúi, s a turbékoló
vadgalambokjelképezik az eszményi szerelmet. A gond,
adósság,gyülölet, mind honn maradt a négy fal között; csakaz öröm,
vidorság és gondtalaneág kél szárnyra, gföl, föl a felhőkig
szállnának, ha a sült és bor nemtartana egyensulyt a test és kedély
között. Ki aszabadba! Ki a szabadba lett a jelszó, s
igazgató-bizottság alakult, vezetni és rendezni a mulatsá-got,
meghivni vendégeket, megfogadni zenésze-ket, kiszámrani, hány akó
borra ie*z szükség,stb. stb.
Végtére fölvirrad a nagy és boldog juniusinap, melyen a majális
megtartatik, kocsi kocsiután robog a közel erdőbe, a legtarkább
vegyü-letben; apraja és nagyja örömittasan siet a rög-tönzött
eldorádóba : de a szegény vidéki levelezőcsaládostól honn maradt.
Miként van ez? Teneked,oh levelező, ott a világesemények színhelyén
vana helyed, hogy leírjad a sikerült mulatságot, hogykelettől
nyugatig elharsogjad a majális királyné-ját, följegyezzed a
leleményes felköszöntéseket.Tudjad meg, nyájas olvasó, most ütött a
boszu, azédes boszu órája; honn kell maradnia a levelező-nek, nem
fog tanuja és részvevője lenni a mulat-ságnak, nem fogja
kikürtölhetni, ki mit és meny-nyit beszélt, meg ivott, ki milyen
hitelbe vettruhában tünt ki. A ki csak krinolint és hosszúkabátot
visel — s igy az értelmi-ég ezéhébe tar-tozik, — ott van a
szabadban. Csak a szerencsét-len levelező és családja nem kapott
meghivó-jegyet! Lelánczolt rabmadárként, búa merengésekközött ül
szobájában. Képzeletében ott van a fákárnyékában, hol a vidor kedv
üli ünnepnapját;hallja a természet bájos harmóniába vegyült
ze-néjét, a csalogány trilláit, a rigó fuvoláját, aczimbalom rezgő
hangjait pótolja a milliónyi szú-nyog czinczegése, s megszólal
olykor a vizi bikahőo-ője . . . De mi hang rázza meg
füledobját;?Ágyu tompa moraja-e ez? — Nem; a haragos égszólal meg,
gyászlepel födi el a nspot : megdör-dül az égi háboru; a villámok
czikázva hasitjáka léget s hull a zápor özöne, mint Noe idejében,s
egy pillanat alatt tenger terül el a láthatáron.Haza! Haza! . . . A
ki nem látott megvert és futóhadat, nézze meg a majálisról jövőket.
A levelezőmosolyogva nézi ablakából a mulatókat, kik meg-és
átázottan sietnek haza, az erdőben hagyvána jó kedvet és •— a boszu
édes érzetét. Sz. A.
Egyveleg.(A bécsi a. n. népirodalom.) Egy komo-
lyabb irányu bécsi lap legközelebb ily szókra fa-kadt, midőn a
bécsi népirodalom gombaként termőtermékeiről szólott: „Hiába
keresünk a bécsi nép-irodalomhoz hasonlót Németország más
városai-ban; oly néplapokat, minők Bécsben teremnek, se-hol sem
találunk; a német külföld legapróbb lapocs-kájában is némi nemesebb
igyekezet, s az irodalmiszellemnek legalább egy szikrája
mutatkozik,migmi itt Bécsben e tekintetben
aharfanista-csapszéklégköréből ki nem bontakozhatunk. — „Átalábanmi
az a népirodalom? Vagy minden irodalom,népirodalom, vagy nem is
létezik népirodalom.Egy értelmes és állásához képest eléggé
műveltember a nép köréből — és csakis ilyen jöhet te-kintetbe —
irodalmi téren csafc az iránt lesz ér-dekelve, a miből némi
szellemi hasznot lehet me-ritenie. — íly értelemben Goethe és
Schiller semegyebek, mint népirók, — a ki azonban az olva-sásban
csak midennapi aljas szenvedélyeinek fel-izgatását, legbensőbb
bestialitásánaks betyárságá-nak kielégitését keresi, az semmiesetre
semtartozik a nép, hanem a csőcselék közé, s egycsőcselék vagy
betyárirodalomnak semmi jogo-sultsága nincs."
** (Eredeti házassági ajánlat.) Egy kisasz-szony Amerikában a
következő felszólítást intézia házasulandó ifjusághoz :
„Polgártársak! Közö-nyösen nézhetitek-e, hogy egy honleány,
ifju,szép, jól nevelt, művészi képességű,zeneértő, szó-val oly
lány, ki mindazzal bir, a mi férfit szere-lemre gerjeszthe., s őt
teljesen boldoggá teheti, alapokhoz kénytelen fordulni, hogy férjet
kapjon?Fel! Ne késsetek tovább!! Jelszavatok legyen :Előre.
Házasság vagy halál! Csak ne féljetek, Amióta a világ áll,
bátortalan szivü ember mégBoha sem hódított meg szép hölgyet."
255
T A Rirodalom és művészet.
•* (Érdekes könyv) jelent meg a napokbanEáth Mórnál .melyre a
közönség figyelmét fölhívniel nem mulaszthatjuk. A munka czime „/.
Napo-leon Szent-Ilona szigetén," a mint már a czimbőllátható, a
minden idők legérdekesebb emberénekcsodás életéből a legköltőibb
korszaknak, a szent-ilonai fogságnak leirását tartalmazza, a
kitünőtörténetíró, Thiers Adolf munkája után. A becsesmű magyarra
fordítása is sikerült, s e szabatosszép nyelv a munka bacsét még
inkább emeli.Ára 1 ft.
** (Elöfizetési fölhivja egy uj regényre.) K.Papp Miklós, ki nem
rég is az eperjesi vértör-vényszék tetteiről „Caraffa" czimü
érdekes mun-kával lépett a közönség elé, ujabban
előfizetésifelhivást bocsátott ki „Egy 8Zép asszony törté-nete"
czimü két kötetes regényre. A két kötetelőfizetési ára 1 ft. 50
kr., angoldiszkötésben2 ft.50 kr. A bolti ár még magasabb lesz. Az
előfize-tési összeget czime alatt Kolozsvárra a
„Korunk"szerkesztőségéhez, legkésőbb a jövő julius 25-éigkéri
bőküldeni. A gyűjtő 10 példány után emlék-példányt nyer. A
"tevékeny iró megérdemli apártfogást.
** (Egyházi munka.) Szeremlei Samu előfi-zetési, illetőleg
megrendelési ivet bocsát ki a kö-vetkező czimü erkölcsi olvasó- és
imakönyre :„Krisztus Követése ," irta Kempis Tamás; a
latineredetiből magyar prot. használatra átdolgoztabzeremiei Samu.
A mű kis nyolezadrét alakban,R -\ p a P i r o n > mintegy 16
ivnyi terjedelemmelBába Imre nyomdájából aug. 31-re jelen meg.kgy
példánynak előleges megrendelési ára, füzve80 kr; csinos angol
vászonkötésben 1 ft. 10 kr;angol vászon diszkötésben arany vágással
1 ft.40 kr. Nyolcz megrendelt példány után egy t.isz-teletpéldány
van ígérve. A megrendelési ivek aug.l-ig, nint legvégső határidőig
szerzőhöz H. M.Vásárhelye küldendők.
(A „Magyar Képzőművész") szerkesztőjelegközelebbi számában
jelenti, hogy lapját háromhónapra megszünteti, de csak azért, hogy
mintaagy képes lapot indítsa meg ujra, jeles müvészekés neves irók
támogatása mellett. Akkor a szép-irodalmi résznek is tágabb tért
nyit.
** (Egy uj nemze'gazdánzati lap botlása.)^•Biztositási Közlöny"
czimmel Rózsaági Antaljulius l-töl egy „netnzetgazdászati" lapot
inditmeg> a először is arról győzi meg a közönséget,miként
takarít meg évenkint 4 ft. 80 krt az, a kia ,,B. K"-re elő nem
fizet. Ugyanis a mutatvány-szám homlokán áll, hogy a hetenkint
egyszer™e£Jele.nő lap ára 10 forint, egyes számé pedigf_. k r
aJczár; tehát a ki e la^.c egyes számu.i-kint veszi meg, annak az
52 számból álló egész
i° T ? 5 f t" 2 0 k r ° a kerül, s igy az előfizetők-neic 4 r t
. 80 kr. tiszta veszteségök van. Ebbőlegyszerüen következtethető,
hogyha az előfizetőkszáma nagyra nőne, lenne nagy
„nemzetgazdá-szat, deficit." I g v e j m i %>nen«etgazdá8«aterén
alapos jártasságot, másréeíről ritka önzet-
lenséget is tanusit.,i (¥M!ent uj zenemüvek.) Rózsavölgyi
éstársa múkereskedésében közelebbről több becseszenemü jelent meg,
jeles szerzőktől, melyeketmidőn elősorolunk fölhívjuk reájok a
zenekedve-lők figyelmet. 1. Az ,;Arvaláay»
Jmásodik füzete :
„Elátkozom ..." „Zöld vetés közt . . . .•' „Szo-moru fűz aga . .
. " „Te vagy, te vagy barna kislány . . . " négy kedves népdalt
tartalmazza,énekre és zongorára. - 2. „Alkonyodik a csil-lag,"
magyar dal, Doppler Károlytól; ára 60 kr.— 3. „Mátyás anyja," Arany
János költeményéreszerzé Mosonyi Mihály; ára 80 kr. - 4.
„Campa-nella," étude caracteristiquepour piano, SzékelyImrétől; ára
8ü kr. _ 5. „Faust opera de Gou-nod, zongorára négy kézre Doppler
Károlytól,Oiebel magándaln • riVo CA u ar i J
Hu il , a> a r a o0 kr. — 6. „La perle ducorall polka
brillanté, zongorára Székely Imré-től; ára 50 k r - 7. „Un bdlo in
maachera." Ál-arezos báh Pot P ou r r i ) z o n g o r á r a n é g y
k é z r eDoppler Károlytól; ára 2 ft. - 8. „Romances"zongorára Poór
VümoBtól; ára 30 kr
•• (Jutalmat nyert zenemüvek.) A budapestizenede részéröl Prónay
Gábor elnök 10 db —WeiBZ Bernát főpénztári előljáró pedig 5
aranyattűzvén jutalmul a legjobb magyar lassu és friszeneműre, az
emlitett jutalmakra 13 zeneműpályázott, melyek közöl a zenedének
jún. 13-ikántartott bizottminyi ülésében a 10 aranyból álló•első
jutalmat a „Halvány rózsa" jeligével ellátott
zeneműnek itélték oda; szerzője Szuborics Manó.A második dijat
Thern Károly müvé nyerte.
*e (Vendégszereplés a nemzeti .isinháznál.)Közelebbről a nemzeti
szinházban Zcyk Elemérvidéki szinész fog föllepni, Dósa György
szere-pében.
Egyisáz és iskola.** (Egyházi kinevezések.) Ö Felsége a
kalo-
csai érseki káptalannál Klassanovich Marián őr-kanonoknak az
éheklő-kanonoki, Jdry Xav. Fe-rencz Magister canonicus seniornak az
őr-kano-uoki állomásra, továbbá a legközelebb következőilletetlenül
maradó kanonoki állomások mellőzé-sével, Lichtensteiger Ferencz
Magister canonicusjuniornak a Magister canonicus seniori
állomásratörtént fokozatos előléptetését legkegy. helyben-hagyni, s
ugyanott az ezáltal megürült Magistercanonicus junii.ri állomásra
Schoerer János espe-rest, csébi lelkészt, s kerületi iskolai
felügyelőtHnevezni méltóztatott.
** (A pesti kir. tanitó képezdéknél) a vég-vizsgák következő
rendben fognak tartatni : 1. Anőtanitó-képezdében az angol
kisasszonyoknáljulius, 15. és 16-ikán. — 2. A kath.
férfitanitó-ké-pezdében julius 18, és 19-ik^n. — 3. Az
izraelitatanitóképezdében julius 20. és 22 ikén.
** (Érettségi vizsgálatok határideje'.) A du-nántuli isk.
kerületben a Kádas Rudolf isk. fő-igazgató fólügyelete alatt
tartandó érettségivizsgálatokra a határidők következőleg
vannakkitüzve : A szombathely' gymnáziumban julius15- és 16-án ; a
sopronyiban julius 19 és 20-án;a győriben júl. 25-, 26- és 27-én; a
pécsiben aug.1-, 2- és 3-án. — A tanképezdékben pedig aa
vizsgálatok a következő napokon fognak tartatni:Sopronyban júl. 21-
és 22-én; Győrött júl. 28- és29-én; Pécsett aug. 4-, 5- és
6-án.
** (A magyarországi h»lv. hitű. négy egyház-kerület) most tartja
tanügyi értekezleteit Debre-czenben, a jogakadémiák egyealő lábra
szerve-zése, 8 a tankönyvek megállapitása ügyében. Adunáninneni
egyházkerület részéről dr. BallagiMór, a dunántuli részéről pedig
Sárközy Józseffőgondnok és Tarczy Lajos, Kerkápoly Károlypápai
főiskolai tanárok utaztak e czélból Debre-czenbe.
Ipar, gazdaság, kereskedés.rf* (A magyar kereskedelmi bank)
működésé-
ről szóló j ílentés szerint 1863. júl. l-töl, 1864.máj. 31-ig
7678 váltó számitoltatott le, 12,492,215ft. 13 kr. értékben, a
régebben leszámítoltakkalegyütt 15.572,275 ft. 83 kr.
Értékpapirokra ésárukra 1863. máj. 3l-én előlegezve volt 875,682ft.
l l kr., f. évi jún. l-í-,-- előidézett 1.461,37!) ft.15 krt, mi
összesen 2.337,061 ft. 26 krt tesz: ebből visszafizettetett
1.574,081 ft. 95 kr. Künnmaradt tehát 762,978 ft. 31 kr. Az 1863.
novem-ber 3-kai határozat értelmében a kereskedelmibank magyar
értékpapírokra is ad kamatozó elő-legeket, habár korlátolt
pénzkörülményei eddignem engedték, hogy ez üzlet nagy
lendületetnyerjen. Ingatlanokra 1863. máj. 3l-én volt ki-adva
132,000 ft., ebböl az év folytán visszafizet-tetett 10,000 ft.,
künn maradt tehát 122,000 ft.A pénzbetétek 1863. május 31-én
2.840,584 ft.69 krt tettek; az év folytán betétetett 6.502,529ft.
33 kr, ebből f. évi máj. 31-ig visszafizettetett6.322,066 ft. 96
kr.; benn maradt tehát 3.021,047ft. 6 kr. A folyó számlák összege
1863. máj. 31-én386 141 forint 93 kr. volt; az év folytán
betétetett2.063,444 fi. 84 kr.; ebböl kifizettetett 2.242,357ft. 73
kr. A pénztárban 1863. máj. 31-én volt72,735 ft- 46 kr.; az év
folytán bevétetett22.056,659 ft- 64 kr.; kiadatott 22.093,472 ft.
80kr. 8 igy f- é" vi máj. 31-én a pénztár állása 35,922ft. 27 kr.
Az összes forgalom, kiadásokat és be-vételeket összeszámítva,
1863—4-ben 44.150,132ft. 47 krra rugott.
Ji (Az idei pesti őszt lóversenyek) alkalmávalegy uj, 1000 ftos
„Pesti polgári-dij" ia lesz ki-tüzve, melyet Pestváros polgárai
három évre biz-tositottak. E czélra nehány rövid nap alatt többmint
3600 ftot irtak alá,
/ (Ujonnan engedélyezett vásárok.) Hont-megye Szob községe négy
országos vásár tart-hatására kapott engedélyt, melyek évenkint a
kö-vetkező napokban lesznek tartandók : ápril 8-ikán„Dezső" —
junius 27-én „László," — augusztus4-én „Domokos," — oktober 20-án
„Vendel"-napját megelőző hétfőn a baromvásár; kedden agyalog, —
szerdán pedig a szokott hetivásárok.
f (A Sió-csatorna) hajózhatá^-a mennyi ha-szonnal jár a
közlekedésre, már is merülnek fölezt bizonyitó adatok. A mult hó
egyik napjánugyanis Szegszárdról 305 akó borral terhelt hajóindult
el Siófokra 6 emberrel, 3 ló által vontatva.A bornak a csatornán
való szállitása csak 65 ftbakerült, holott a tengelyen szállitás
350 ftba kerültvolna.
Közintézetek, egyletek.** (A magyar tudományos akadémia)
nyelv
és széptudományi osztályának e hó 20 an tartottülésében mindkét
elnök távollétében Kubinyi Fe-rencz tiszt, tag foglalta el az
elnöki széket. Azülés tárgyát egyetlen fölolvasás képezte,
ugyanisGönczy Pál olvasott föl egyes részleteket BrassaiSámuel 1.
tag magyar njondattana második, tüze-tes részéből. — Továbbá a
jegyző bemutatta id.Mándi Péter ujabb pótlékát a magyar nyelv
szó-tárához. A fáradhatatlan ezógyüjtőnek ez már15-ik közleménye.
Végül S 'rközy Titusz ajándo-kát mutatták be, ki egy „Magyar Árion"
czimükéziratot küldött be az akadémiának, mely hang-jegyes
énekgyüjteményt tartalmaz a főbecse abbanáll, hogy egy magyar
költőnek, Horváth Ádám-nak, saját kézirata.
** (Verböczy-kör) czimmel a m. k. egyetemhallgatói maguk közt
irodalmi kört akarván föl-állítani, e czélból már két év előtt
folyamodtak ahelytartótanácshoz, mely a fölterjesztést
elvileghelyeseivén, némi megjegyzéssel küldte vissza. A.napokban az
egyetemi ifjuság szervező gyülésttartott ez ügyben s Deák Farkast
elnökké vá-lasztva, 12 tagu bizottmányt ia választott, mely-nek
tagjai lettek : gróf Bethlen János, DósaMikiós, Dőry Dénes, Horváth
Pál, Kvassay Ede,Makfalvay Gejza, Pulszky Ágoston, Szabó Jó-zsef,
Székács Ferencz, Szőts Albert, Toldy Istvánés Vargha László. E
bizottmány az alapszabályo-kat átvizsgálás alá vette, s az egyetemi
tanácsközvetitése folytán ujolag a helytartótanácshoztérj észten
di.
** (A nemzeti szinház bevételeiről s kiadásai-ról) az igazgató
Radnótfáy Sámuel a lapok utjánnyilvánosság elé terjeszté a
számadásokat. Ezekszerint a n. szinház bevétele a lefolyt évben a
se-gélyekkel együtt összesen 270,910 ft. 65 kr. volt,mig a kiadások
278,537 ft. 44 krt. tettek Igy amúltévben is 7626 ft. 79 krnyi
deficit volt; deha tekintetbe veszszük azon adósságok
tetemesösszegét, melyek a mult évben letisztáz!attak, smelyek évek
hosszu során át valóságom lidércz-nyomást gyakoroltak e nemzeti
intézetre, de a
j melyektől a szinház ez évben végleg megszaba-dult : a
tulkiadást tekintetbe venni is alig lehet;s hozzászámítva azon
ország >s segélye, melv kö-zelebbről megadatott, a nemzeti
szinház ügye,legalább anyagi tekintetben, a közel jövőre
bizto-sitottak tekin hető.
** (A magyarországi müegylet) e havi műki-áilitása jún. 21-ikén
nyilt meg két gypsz-szobor-ral, egy könyomatu képpel és 57
olajfestménynyel.
** (Budán tűzoltó-egylet alakult) mely máreddig is 150 tagot
számlál. Az egylet engedélyértfolyamodott, hogy magát végleg
szervezhesse.
Balesetek, elemi csapások.** (Tüzvész.) A mint bennünket
tudósítanak,
Igricze, zalamegyei helységet a tűz jún. 19-én,esti tiz órakor,
l l lakház s templom kivételévelegészen elhamvasztotta.
•* (Leégett malom.) A rákosi ugynevezett• ördög-malom" a
napokban leégett. A tűz igen
gyorsan terjedt, ugy hogy semmit sem lehetettmegmenteni; s az
épületen kivül 4131 m. buza,3000 darab üres zsák, 275 m. elegybuza
s 300 m.korpa is a lángok martaléka lett. A kár azonban83,000 ftig
biztositva volt. A tűz támadásánakokát még eddig nem tudták
kideriteni.
** (Iszonyu tüzvész) pusztitott nem rég Za-lamegye muraközi
járásának Turcsiscse községé-ben. E község 52 házból állt hetedfél
száz lakos-sal; az emlitett napon este 10 óra tájban egyépület
kigyuladván, az iszonyu szélben a láng olyhirtelen elharapózott a
többnyire sznlmafódelüházakon és gazdasági épületeken, hogy éjfél
után1 órakor már 42 ház hamuvá lett. Ezen iszonyucsapás annyival
szomoritóbb, mert a mezei mun-kából fáradtan haza jött lakosság
elsö álomba me-rülve — a hirtelen elharapózó tűz miatt mitsem,vagy
igen keveset menthetett meg, ámbár a ho-dosáni, perlaki, goricsáni
ea gárdinoviczi szóm-
-
mm:
í;
if
szed falukból a fecskendőkkel gyorsan siettek ee-
f élyre; de a viz hiánya s a nagy szélvész miatteveset
segithettek. — Igy ott most hetedfél százlélek ház ea vagyon nélkül
a szabad ég alatt ta-nyázik.
•* (Pusztitó jégesö) volt Gyöngyösön e hó14-én, mely nemcsak a
termést tette semmivé,hanem a szőlőhegyek nagy részét is elverte, s
egyéletet is áldozatul ejtett. Rövid háromnegyed óraalatt a mogyoró
nagyságu jég öt hüvelyknyi ma-
f asságban boritá a város kövezetét. — A hegyekőzt fákat a
kődarabokat ragadott magával a ro-hanó ár, s a detki postás leányt
az uton találva,magával sodorta, ki a hullámok közt lelte halálát.A
városban is két gyermeket ragadt el a rohanóviz, de ezeket
megmentették. Egy házba a villámis beütött, de szerencsére a
nélkül, hogy nagykárt okozott volna.
Mi ujság?
** (Az uj kuria-épüht) terve már készen van,8 Ybl épitész által
gr. Andrássy országbiró eléterjesztetvén, megnyerte a jóváhagyást s
a kor-mányhatóságnál azonnal megtétetnek a kellő lé-pések az épités
megkezdhetése végett. Az uj ku-ria-épülethez még négy szomszéd
házat fognakkisajátítani a Sebestyén utczában. Az épület kété»
félemeletes lesz, és magában foglalja a kétváltótörvényszéket, a
kir. táblát és a hétszemélyestáblát. A termek, a zaj elkerülése
szempontjából,mind udvarra nézők lesznek, csak egy terem
leszutczai. Az épitési költségek, oda nem számitva anégy ház
kisajátításának árát, 874,000 frtra té-tettek megközelitőleg.
** (A városligeti tó ügyében) gr. SzapáryAntal, mint a pesti
vizvezetési bizottság elnöke, avárostanácshoz nyilatkozatot adott
be, mely sze-rint a városligeti tó vizvezetésének felállításátama
bizottság magának tartja fenn, miután az őengedélye érrtelmében egy
év alatt semmi másvizvezetési vállalatnak Pesten engedély nem
ad-ható. A bizottság fölszólítja egyszersmind a vá-rosi tanácsot,
hogy ez ügyben minél elébb érintke-zésbe tegye magát a vizvezetési
bízottsággal.Ugyancsak erre vonatkozólag egy aradi keres-kedő arról
tesz tudósitást, hogy ő oly gép tervétkészité fi, mely által minden
gőzerő segélye nél-kül 24 óra alatt 70,000 akó viz vezettetnék a
Du-nából a tóba. E gép összes költsége a 2000 ölhosszu csővel és
elhelyezésével együtt 56,000frtra menne, tehát jóval kevesebbre az
eddigitervekénél.
** (Egressy Gábor betegsége) mint örömmelírhatjuk, már jobbra
fordult, s fölgyógyulásáhozalapos remény van.
*• (Hosszu életkor.) Egy 102 éves ember élKassán; neve Lukácsi
Mátyás. ZemplénmegyébenHomonnán született; 1784-dik évben katona
lettés mint huszár vett részt a lipcsei csatában, hola hadseregi
kereszt mellett a nagy ezüst vitézségiérmet is kiküzdötte magának.
A katonaságtól1817-ben elbocsáttatván, néptanitó lett s e téren20
éven át működött. Ezután több hivatalbanmint irnok szolgált, s csak
1860 ban lett képtelena keresetre; azóta Kassa lakóinak
jószivüségé-ből él.
** (Meglopott alapkő.) A miskolczi ref.templom alapkövéből —
minta „ L — ő"-nek irják— a beléje tett ezüstpénzt nehány nap előtt
egynapszámos kilopta, s minthogy a helyeikből kifeszi-tett köveket
nem tudta ugy elhelyezni, a mintazok előbb voltak, tudván, hogy a
büntett másnapfölfedeztetik, megszökött. Azonban a hatóság adolgot
észrevévén— csakhamar a tettes nyomáraakadt, a ki is már börtönben
várja büntetése ki-szabását.
** (Nagy Imre síremléke Debreczenben.) A24 évvel ezelőtt elhunyt
ifju költőnek, Nagy Im-rének hamvai fölé síremléket emeltek
Debreczen-
256
ben. A költségek alapját 1860-ban egy műked-velő társulat
vetette meg, előadásokat rendezvéne czélra. A leleplezés e hó 11-én
ment végbeegész ünnepélyességgel. Több lelkes nő, — a mű-kedvelő
társulat egykori tagjai, — virág koszo-rukkal övezte a síroszlopot.
Emlékbeszédet is tar-tottak a sírnál, s a költő „Hattyudal" át
szaval-ták, mig befejezésül Balogh Péter superintendensmondott
lelkesitő beszédet. — Szép elismeréseegy égbe törő ifju szellem
rövid de szép műkö-désének.
•• (Halálotás.) Ramóczy Valérián, a sz.-benedekrendiek sopronyi
házfőnöke s az ottani gym-nazium igazgatója e hó 20-ikán meghalt,
életének58-ik évében. Hült tetemeit e hó 22-ikén
tettéköröknyugalomra a köztemetőben. Béke poraira!
— (Adakozások.) A Vasárnapi Ujság szer-kesztőségéhez mult héten
beküldetett :
A pesti lipótvárosi bazilika számára : Arva-Váraljáról Büttner
Antal 1 ft.
Az alföldi sziikölködök számára : Árva-Vá-raljáról Ruttner Antal
4 ft.
Ez utóbbi czélra az eddigi közleményekkelegyütt e lapok
szerkesztőségéhez beküldetett ösz-szesen : 2695 ft. 98 kr., 250
frank, 65 db. csarany, s egy db. 100 pftos erd. urbéri
kötelezvény'
Nemzeti szinház.Péntek, jún. 17. „Rózsa és Rózsika." Vigj. 4
felv. Birchpfeiffer Sarolta után magyar szinre al-kalmazta
Fáncsi Lajos.
Szombat, jún. 18. „Teli Vilmos." Opera 3felv. Zenéjét szerzé
Rossini.
Vasárnap, junius 19. „A nagyapó." Vigj. 3szakaszban. Irta
Szigligeti.
Hétfő, jún. 20. „Egy pohár viz.'1 Vigj. 5 felv.Scribe után
francziából forditotta Nagy Ignácz.
Kedd, jún. 21. „Bánk bán." Opera 3 felv.Zenéjét szerzé
Erkel.
Szerda, jún. 22. „Róbert és Bertrán." Ballet3 felv., 5
képletben. Szerzé Hogoet M. ZenéjeSchmidltől.
Csütörtörtök, jún. 23. Először „A fehér nő.''Opera 3 felv. Irta
Scribe; zenéjét szerzé Boildieu.
Budai népszinház.Jún. 17. „A vén bakancsos és a fia a
huszár."
Népszínmű 3 felv. Irta Szigeti.Jún. 18 — 22. „Genovéva" bohóság
4 felvo-
násban.Jún. 23. „Tiz leány és egy férj sem." Ope-
rette 1 felvonásban. Ezt megelőzi , Az Getrudvolt, vagy A párisi
operabáli czivódás." Vigjáték1 felvonásban. Irta Vencontin Jenő.
Forditotta iHavi Mihály.
Szerkesztői mondanivaló.(£3 T. cz. olvasóinkat figyelmeztetjük,
hogy a
mai számmal lapnnk ez idei elsö félévi folyamabezáródik. —
Minden fennakadás elkerülése vé-gett az illetőket előfizetéseik
mielőbbi megújításárakérjük.
7219. Az aratók. Kár, hogy az egész nem sikerültugy, mint
itt-ott egyes helyek. Például e nehány sor élénkképet festene az
olvasó elé :
„Mosolyognak kalászai az arany mezőnek,Lekonyitják fejeiket
minden érkezőnek.Kedve van most a szabadban az egész világnak,Piros
égen pirosan a napnak is magának."
Vagy : „ a faluban delet harangoznak,Szép szavára az aratók el
nem maradoznak.A kalapács, kaszapengés hallgat egyidőre,Marokszedö
viganósok sietnek előre."
7220. Levél ige nélkül. Régi dolog, nem is nehézfeladat a magyar
nyelvben. De furcsa mégis, midőn ezen„ige nélküli'' levél igy
végződik : „Kedves Emmácskám!Szivemet sziveddel párosítsd, mert oh
be nagyon szeret-lek!" stb. A többi részét azután nem is
olvastuk.
7221. Mélykut. F. K. Ezennel felkérjük az ottanividéken lakó t.
előfizetőnket, kinek panaszos sorait minapközöltük, hogy önt a
kivánt adatokkal és felvilágitássalellátni sziveskedjék. Az ott a
közelben könnyebben meg-történhetik.
7222. Ka jdacs. Cs. Zs. A kérdéses czikk azért késik,mert lapunk
már hozott e tárgyról egy terjedelmes derékközleményt egy-két évvel
ezelőtt. Az ujabbat kérjük.
7223 A lámpa. Köszönettel vettük s mielőbb meg-gyújtjuk, hadd
világítson — A mi azt a könyvcsomagotilleti, máskor tessék
elolvasni a kisérő levelet is. Meg vanott irva, hogy a könyvek
ajándékul és kóstolóul küldettek;a többire nézve pedig a
megrendelések szivesen kikéret-nek, — ha netalán szükségét
éreznék.
7224. X. X. A lapunkba szánt hirdetéseket, rövidenfogalmazva és
érthetően előadva, sziveskedjék ön egyene-sen a kiadóhivatalhoz
utasítani E tér egészen hatáskörün-kön kivül esik.
7225. A Sebesi Rózsa 1849. Sajnálkozva jelentjük,n o gy „ezen
érzelgö, szerelmes versbe foglalt és valameny-nyire igaz
gyakorlatot" szintén nem használhatjuk.
7226. Kaposvár. R. A. A kívánat iránt lapunk kia-dója adhatna
határozott választ, ki azonban most Pesttőltávol van. Nem
kételkedünk, hogy a válasz kedvező lesz,ha ön 8 —10 nap mulva
egyenesen ott sürgeti a dolgot.
SAKKJÁTÉK.235. sz. f. — Márki Is tvántól (Pesten).
Sötét.
o d e fgVilágos.
Világos indul, s 3-ik lépésre matot mond.
A 230-dik számu feladvány megfejtése.(Bankos Károlytól
Kun-Szent-Miklóson.)
Világos. Sötét.1. Fh2-gl Bh6—h4:fA)2. He3—g4 tetsz. sz.3.
f2—fmat.
A)1 Be8-c8:B)2. He3—c4 tetsz. sz.3. f2—fmat.
Világos. B) Sötét.1 Fhl—g2:+C)2. He3—g2: tetsz. sz.3.
f2-f4fmat.
C)1 Bd8—í82. He3—f5 tetsz. sz.3. f2-fmat.
Helyesen fejtették meg. Veszprémben: Fülöp Józ«ef.B.- Újvároson
: Kovács Lajos. — Debreczenben : ZagyvaImre. — Nagy- Váradon: Pál
Rezső. — Miskolczon : BizonyAkós. — Pesten : Márki István. — Cselkó
György.Vekerle László. — Halason : Nagy Ferencz. — Pécset ;Ritkay
János. — Szegeden : Molnár Gábor.
Nyilt tér.*)— (Nyilvános köszönet.) Alólirott nő,
mint a legközelebb elhunyt Végh István özvegye,ezennel hálás
köszönetét fejezi az „Anker" czimüélet- és járadék
biztosító-társulatnak Bécsben, kiis az illető okmányok bemutatása
alkalmával,elhalt férje által javára biztositott 1000
forintnyiösszeget azonnal s haladéktalanul kifizette.Szt. Imre,
jún. 2-kán 1864. — Özv. Végh Ist-vánné, szül. Kocsa Erzsébet.
•) E rovatban közlött czikkekért csupán a sajtóható-ság
irányában vállal felelősséget a szerk.
Hó-és hetlnap
2 62728
8930
12
e£? Hl
Katholikus és Protestánsnaptár
Junius — JuliusVasárHétfőKeddSzerdCsőt.Pént.Szomb
B 6 Ján. és PálLászló királyLeo pápaPéter és PálPál
emlékeTheodorik apátSari. Bold. assz.
lt 5 Jerem.László kirLeoPéter és PálLucziaTibolt, ÁronOtto
ETI NAGörög-orosz
naptár
Junius (ó)14 DlM.sz.v.15 Pet. böjt k.16 Tichó17 Bertalan18
Leontin19 Judás20 Methodius
pr AR. -Izraelitáknaptára
Siv.Rosch22 Tóbiás2324 Böjt, Jer.25 (elp.26 Farkas2728
Sabbath
0hossza
fok959596979899
100
vl.1
585653504744
=>N a pkél | nyüg
ó.4444444
p . | ó4(84J85Í85 86 87 87 8
Hold változásai :
-
!'*:
Hí
258
Ölcsó lábbelikkaphatók:
TEMESVÁRY GUSZTÁVgyári-raktáriban l'c»ti>n, 3 korona utcza
1-ik szám alatt.
H ö l g y e k s z á m á r a :1 pár kommod-ezipő, kelméből — ft.
80 kr.1 „ chagrin kommod-czipö 1 »1 „ everlasting-félczipő 1 H 201
„ everlasting, bársony- vagy bőr-topánka, sarok
nélkül 1 .i 801 pár everlasring, bársony- vagy bőrtopánka
sarokkal 2 „ —1„ everlasting, bársony-vagy bőrtopánka sarokkal s
ruganyhuzattal . 2 „ 40
U r a k s z á m á r a :1 pár bőrtopány ruganyhuzattal 2 ft. 80
kr1 ,, borjubör-topáiy szegélylyel 8 „ 80
borjubör-topány kettős talppal 4 „ 20zergebör-topány 3 ,,
80kordován-csizma 6 ft., 6 ft. és 7 „borjubőr-cáizma 8 „ —Cvf^A
pénzösszeg beküldése mell-itt, valamint postai után-
vétellel a megrendelt lábbelik pontosan és gyorsan
eszközöl-tetnek; a pakolásért 20 kr. számittatik. 669 (1—3)
Heckenast Gusztáv,kiadó-tulajdonos.
-
2fiO
Moliar, tarlórépa,leérek és hosszu, angol
türni|»s-takar-Blány-répn, szintén tarlóba vetendő, pohankn.
fümngvak. — továbbá : minden-féle gazdasági fa. konjliai, kerti
ésvirágmagvak* — a legfrissebb és csira-
képes mináségben kapható:Fleischman és Véber
•mag- és növény-kereskedésében a „zöldkoszoruhoz" Pesten.
«72 (1 -3)
4524 B é r b e a d á s . ( 6 6 )Pest városának
tőszomszédságában, a
T-keresztúri határban, a rákosi folyón,ujabb modoru,őrléshez is
alkalmazott négy-kerekű, felül csapó, pitlés-maloni. mellettelevö,
15 hold szántó-földdel, réttel, luczer-nással, kerttel és
tiszteséges lakással együttazonnal több évre bérbe adnndó. Kiknek
abérléshez szándékuk volna, jelentsék ma-gukat R.-Kereszturon^az
ura:-ági tisztnél.
f t
CSŐDtanári állomásra.
A srepes-iglói evang, gyülekezet szándé-kozván az 1864-6í)-ik
tanévvel, egyfelőlgimnáziumának Vll-ik osztályát meg-nyitni,
másfeléd alreál tanodáját teljesi-teni és tökéletesbiteni.
£ kettős czélrégett két szaktanárt leszenTílasztandó :
Az egyiket mathematico-terinészet-tadomanyi, — I
a másikat régi nyelvészet, történelem-,és bölcsészeti
szakra.
Az ezen állomásokkal járó jövedék kö-Tetkező:
525 ft. e'vi dij; a valamennyi tanítványtólbeszedett és
valamennyi tanár között egyen-lően szétosztandó tandíj-részlet; 84
ft. szál-lásdíj, vagy a körülményekhez képest meg-felelő
természetes lak ;1U bécsi ölnyi tüzelöfaillő szállitásbérrel
Csődülni ohajtkozók folyamodványukhozkapcsolt bizonyitvány!
okmányaikat f. évijulius hó 15-ig alulirt felügyelőhöz küldjék be.
— Kelt Szepes Iglón, máj. 22 1864.
Dr. Tavassi Lajos,gyülek. jegyző G'091 JííllOS,
647(8-3) gyülekez. felügyelő.
Lególcsóbb szépirodalmi és hölgydivatlapa köziprend számára.
A magyar nők vasárnapi njsága!Elöfizetési lölhivas
Földbirtok-, házak-, szfilők-, erdők- ésültetvényekre, — 'g e n
jutányos föltételekmellett 6 hét alatt készpénz-kölcson
esz-közöltetik ki. — Bővebb tudósitást nyerheíni az illető
posta-bélyeg beküldése mel-lett Pollák Jakabnál 2
szerecsen-utczaSO-iksz.a. 660 (2-S)
NOVILAGnyolczadik évi folyamának
julius — deczemberi félévére.Félévre csak 3 ft. — Negyedévre
csak 1 ft. 50 kr.
Megjelen hetenkint egyszer, vasárnap, szépirodalmi
tartalommal,eredeti divattudósitáásal, havonkint két melléklettel,
ugymint:
egy divatképpel és egy szabás- vagy mintarajzzal.
A „Művilág" a jelenleg fennálló hazai kizárólagosan nűi
divatlapok között alegrégibb, és e körülményből, m-'ly szerint a t.
cz. magyar női közönség kegyét leg-állandóbban tudta megnyerni,
szabadjon következtetnünk, hogy kitüzött feladatánaklegjobban
megfelelt.
Támadtak ugyan lapok, melyek többet igértek, mint a mennyit
megadhattak, de elis enyésztek; és talán fognak is még támadni, de
ezek példáját mint eddig nem, ugyezután (em fogjuk követni.
Elvünk : áldozat és kitartás mellett idővel a t. cz. közönség
átalános tetszésétmegnyerni, és kedvezményeinket azon arányban
emelni, m.lyben a közönség részvéténekgyarapodása annak
állandóságát lehetővé teszi.
Egyik ily állandó kedvezményünk az. mely szerint a t. cz
elóflzetónók részérölerkezo megbízások — könyv- és mindennemü
divatezikkek
bevásárlására— pontosan és gyorsan teljesittetnek. A beküldött
összegek vételéről, valamint a bizomá-nyok végrehajtásáról
,.Gnlamb-posta" rovatunk visz értesitést A pénzösszegek
postaibejegyzés mellolt bérmentve küldendők a szerkesztőséghez; a
bevásárlást és elküld st„Altér és Kiss" ezége teljesiti, pontos
számlát (conto) mellékelve a küldeményekhez.
A jövö félévi folyamban adui fogunk egy emlékszertt színezett
nügy
DIVATMÜLAPOT,mely Rolni müintézetében készül, s a juliusi első
szám mellett fog megjelenni.
A lap szili mi tartalmának kiállításában változat lán
főszempontunk marad : kizá-rólag a nél Ízlésnek hódolni, s az
olvasmányokat aszerint választani, hogy a ok mir\denekelött nőkre
nézve érdekesek, s mégis a gyöngédebb erkölcs- és
illemérzetetsértők sohase lényének
A „házi-kör" közhasznu rovatát, mely rjszben kezdeményezők
voltunk, továbbáis fenntartjuk, valamint a társadalmi élet és
nevelés köréből is elismert hitelű hazai éskülföldi iróktól
hozandunk értekezéseket
Elöfizetési föltételek:Félévre : júliustól deczember végeig,
helyben kihordatva, vagy
postán bérmentes szétküldéssel 3 fi.Ríígyedévre : júliustól
szeptember végeig, helyben kihordatva,
vagy postán bérmentes küldéssel 1 ft. 50 kr.£^5"" A czim, név és
helvjegyzék szabatos leírásának beküldését kérjük. Tiz előfize-
tésre egy tisztelet-példány jár. CQr" A pénzes levelek bérmentes
küldése kéretik.
A Növilág kiadó-hivatala.
POPP fogorvos urnak Anatherin-jf szájvizét használva, annak a
fogakra j
és inyre való hathatóságáról meg vá-)? gyök győzödve, miért
kötelezve érzem
magamat, a szenvedő emberiségnek;használni akarva, e szájvizet
minden-;
1 kinek ajánlani. — Bécs, 1856 máj. 14.(F ü r s t e n b e r g
gróf m. p , j
491 (7-12) tábornok. ;
Tisztelt szerkesztő ur!Ösztönöztetve egy a „Presse" folyó hó
lS-iki számában a Popp-féle Anatherin-szájviz kitünö
hathatóasága felett irt czikkeáltal, mely eg-szesmind számos
hirnevesorvos által bizonyittatik, s minthogy Ana-therin-szájvize
előnye.ről saját magamonszereztem meggyőződést,
kötelességemnekismerem, Popp J G. urhoz a következönyilt levelet
intézni: 578 (3-6;
Bánk, Magyarországban,mártius 16 1864.
Tiszteli kollega ur!2íS év óta a szájüregben, aphte-bántal-
mákban, melyek gyakran igen fájdalmasakvoltak, szenvedtem, s
engem az evésben ésszólásban ga oltak; számos orvos közt,különösen
a pesti és bécsi orvosi egyetemtanáraival is tanakodván efelett, 8
az orvosiszerek özönét használtam fel, anélkül,hogybiztos
eredményhez juthattam volna; mióta,azonban jogg;il magasztalt
Anatherin-száj-vizét használom, azóta fájdalmaimtól iltökéletesen
megszabadultam, s csak sajná-latomat fejezhetem ki a/iránt, hogy én
ax-zal már rég nem tettem kísérleteket m nél-fogva nem mulaszthatom
el, önnek ezennelhálaköszönetemet nyilvánítani, s felkéremönt, az
igazság s különösen azok érdekében,kik emlitett bajokban
szenvednek, e/:en ira-tot a nyilvánosság terére juttatni, —
tiszte-I e t t e l dr. Löwinger.
Régi pénzeketés mindennemü régiségeket, drágakövet,gyöngyöt,
szineskövet, aranyat, ezüs-töt, ásványokat vesz és cserél a
legmagasb
áron. 646 (3-6)Régiségek é-i természetiek
irodája,Dorottya-utcza 11-ik sz. a. Pédten,
a Lloydnak átellenében,hol egy nagy választéku raktár
mindennemürégiségek, régi pénzek, gombok, övekés mentekötökböl a
legolcsóbb áro.t, ugy-szintén egy nagy raktár ásványok, lep-kék,
bogarak, madarbörok, tojások,
flvegszemek is találhatók.
M i n d e n n e m ü
(akaró-papirosok(íllakiilatur)
kaphatók Pesten, egyetem-uteza 4-ik sz. a.
Elöfizetési fölhívás
Vasárnapi Ujság* Politikai Újdonságok1804-ki második félévi
folyamára.
(a Vasárnapi Ujság és Poli t ikai Újdonságok együtt, postán
küldve vagy Buda-Pesten házhoz hordva)Félévre (Julius— deczember) .
5 forint.
Csupán Vasárnapi Ujság : j Csupán Politikai Újdonságok :Félévre
(julius-deczember) . . 3 forint. | Félévre (julius-deczember) . . 3
forint.
Tiz előfizetett példányra gytytólnknek egy
tisztelet-pcldáiijnjal szolgálunk.1W"* A pénze* levelek béruieotes
kü'dése kéretik. **8
Tájékozás végett kérjük a régi czimszelvények szives
megküldését.
A Vasárnapi Ujs